Mintapéldák I. kötet. SOFiPLUS (Statikai modell AutoCAD alatt) 16.1 verzió

Mintapéldák I. kötet

SOFiPLUS (Statikai modell AutoCAD alatt) 16.1 verzió

© MonArch kft. 2003.

SOFiPLUS Mintapéldák I.

Tartalomjegyzék 1 BEVEZETŐ.......................................................................................................................................1-1 1.1 Rajzfájlok.................................................................................................................................................... 1-1 1.2 Készítési eljárások .................................................................................................................................... 1-1 1.2.1 Egy meglévő tervvel és modellgenerálással dolgozva............................................................................................ 1-1 1.2.2 Egy új (üres) tervvel és modellgenerálással dolgozva ............................................................................................ 1-1 1.2.3 Elemek generálásával dolgozva ............................................................................................................................. 1-1 1.2.4 Makrók generálásával dolgozva.............................................................................................................................. 1-1

2 LEMEZ SZÁMÍTÁSA MEGLÉVŐ TERV NÉLKÜL...........................................................................2-2 2.1 Statikai adatbázis ...................................................................................................................................... 2-2 2.2 Szerkezeti felületek ................................................................................................................................... 2-3 2.3 Anyagok ..................................................................................................................................................... 2-4 2.4 Hálógenerálás............................................................................................................................................ 2-5 2.5 Szerkezet ellenőrzése ............................................................................................................................... 2-6 2.6 Számítás..................................................................................................................................................... 2-7 2.7 Grafikus eredmény.................................................................................................................................... 2-9 2.8 Numerikus és grafikus eredmény.......................................................................................................... 2-10

3 LEMEZ SZÁMÍTÁSA SZABAD LEMEZSZÉLLEL, GERENDÁKKAL ÉS OSZLOPPAL ................3-1 3.1 Rajzi előkészítés........................................................................................................................................ 3-1 3.2 Statikai adatbázis ...................................................................................................................................... 3-2 3.3 Szerkezeti felület ....................................................................................................................................... 3-2 3.4 Áttörés ........................................................................................................................................................ 3-4 3.5 Gerenda és oszlop .................................................................................................................................... 3-4 3.6 Hálógenerálás............................................................................................................................................ 3-9 3.7 Szerkezet ellenőrzése ............................................................................................................................... 3-9 3.8 Számítás................................................................................................................................................... 3-11 3.9 Méretezés ................................................................................................................................................. 3-12 3.10 Grafikus eredmény................................................................................................................................ 3-13 3.11 Numerikus és grafikus eredmény........................................................................................................ 3-14

4 LAKÓHÁZ FÖDÉMJÉNEK SZÁMÍTÁSA.........................................................................................4-1 4.1 Rajzi előkészítés........................................................................................................................................ 4-1 4.2 Statikai adatbázis ...................................................................................................................................... 4-2 4.3 Szerkezeti felületek ................................................................................................................................... 4-2 4.4 Áttörés ........................................................................................................................................................ 4-4 4.5 Szabad lemezvég....................................................................................................................................... 4-4 4.6 Terhek és terhelési esetek ....................................................................................................................... 4-6 4.7 Hálógenerálás............................................................................................................................................ 4-7 4.8 Szerkezet ellenőrzése ............................................................................................................................... 4-8 4.9 Számítás..................................................................................................................................................... 4-9 4.10 Metszet ................................................................................................................................................... 4-11 4.11 Grafikus eredmény................................................................................................................................ 4-11 4.12 Numerikus és grafikus eredmény........................................................................................................ 4-12

5 PONTSZERŰEN ALÁTÁMASZTOTT LEMEZ SZÁMÍTÁSA MODELLGENERÁLÁSSAL .............5-1 5.1 Statikai adatbázis ...................................................................................................................................... 5-1 5.2 Anyagok ..................................................................................................................................................... 5-2 5.3 Szerkezeti felület ....................................................................................................................................... 5-3 5.4 Szerkezeti felületek módosítása .............................................................................................................. 5-5 Tartalomjegyzék

I



5.5 Terhek és terhelési esetek ....................................................................................................................... 5-8 5.6 Hálógenerálás.......................................................................................................................................... 5-10 5.7 Szerkezet ellenőrzése ............................................................................................................................. 5-10 5.8 Számítás................................................................................................................................................... 5-12 5.9 Grafikus eredmény.................................................................................................................................. 5-13 5.10 Numerikus és grafikus eredmény........................................................................................................ 5-14

6 PONTSZERŰEN ALÁTÁMASZTOTT LEMEZ SZÁMÍTÁSA MODELLGENERÁLÁS NÉLKÜL.....6-1 6.1 Statikai adatbázis ...................................................................................................................................... 6-1 6.2 Anyagok ..................................................................................................................................................... 6-2 6.3 Felületelem-háló ........................................................................................................................................ 6-3 6.4 Megfogás.................................................................................................................................................... 6-5 6.5 Terhek és terhelési esetek ....................................................................................................................... 6-6 6.6 Export a statikai adatbázisba................................................................................................................. 6-11 6.7 Számítás................................................................................................................................................... 6-12 6.8 Grafikus eredmény.................................................................................................................................. 6-14 6.9 Numerikus és grafikus eredmény.......................................................................................................... 6-15

7 VÁLTOZÓ VASTAGSÁGÚ LEMEZ MODELLGENERÁLÁSSAL....................................................7-1 7.1 Statikai adatbázis ...................................................................................................................................... 7-1 7.2 Szerkezeti felületek ................................................................................................................................... 7-2 7.3 Hálógenerálás............................................................................................................................................ 7-7 7.4 Szerkezet ellenőrzése ............................................................................................................................... 7-7 7.5 Számítás..................................................................................................................................................... 7-9

8 VÁLTOZÓ VASTAGSÁGÚ LEMEZ MODELLGENERÁLÁS NÉLKÜL ...........................................8-1 8.1 Statikai adatbázis ...................................................................................................................................... 8-1 8.2 Felületelem-háló ........................................................................................................................................ 8-2 8.3 Változó vastagságú felületelemek........................................................................................................... 8-4 8.4 Terhek és terhelési esetek ....................................................................................................................... 8-5 8.5 Megfogások ............................................................................................................................................... 8-7 8.6 Export a statikai adatbázisba................................................................................................................... 8-8 8.7 Módosítás a szöveges fájlban.................................................................................................................. 8-9 8.8 Számítás................................................................................................................................................... 8-11

9 SÍKBELI RÚDSZERKEZET SZÁMÍTÁSA........................................................................................9-1 9.1 Statikai adatbázis ...................................................................................................................................... 9-1 9.2 Keresztmetszetek ...................................................................................................................................... 9-2 9.3 Szerkezeti geometria................................................................................................................................. 9-4 9.4 Megfogások ............................................................................................................................................... 9-6 9.5 Terhek és terhelési esetek ....................................................................................................................... 9-7 9.6 Export a statikai adatbázisba................................................................................................................. 9-10 9.7 Számítás................................................................................................................................................... 9-11

10 VEGYES TÉRBELI SZERKEZET SZÁMÍTÁSA...........................................................................10-1 10.1 Statikai adatbázis .................................................................................................................................. 10-1 10.2 Keresztmetszetek .................................................................................................................................. 10-2 10.3 Szerkezeti elemek.................................................................................................................................. 10-5 10.4 Terhek és terhelési esetek ................................................................................................................. 10-10 10.5 Hálógenerálás...................................................................................................................................... 10-16 10.6 Számítás............................................................................................................................................... 10-18

Tartalomjegyzék

II



11 TÉRBELI FELÜLETSZERKEZET MODELLGENERÁLÁSSAL ..................................................11-1 11.1 Statikai adatbázis .................................................................................................................................. 11-1 11.2 Szerkezeti elemek.................................................................................................................................. 11-2 11.3 Terhek és terhelési esetek ................................................................................................................... 11-3 11.4 Hálógenerálás........................................................................................................................................ 11-6 11.5 Számítás................................................................................................................................................. 11-8

12 TÉRBELI FELÜLETSZERKEZET MODELLGENERÁLÁS NÉLKÜL ..........................................12-1 12.1 Statikai adatbázis .................................................................................................................................. 12-1 12.2 Felületelem-háló .................................................................................................................................... 12-2 12.3 Megfogások ........................................................................................................................................... 12-3 12.4 Terhek és terhelési esetek ................................................................................................................... 12-5 12.5 Export a statikai adatbázisba............................................................................................................... 12-7 12.6 Számítás................................................................................................................................................. 12-8

13 HÍDSZERKEZET...........................................................................................................................13-1 13.1 Statikai adatbázis .................................................................................................................................. 13-1 13.2 Keresztmetszetek .................................................................................................................................. 13-2 13.3 Szerkezeti elemek.................................................................................................................................. 13-5 13.4 Terhek és terhelési esetek ................................................................................................................. 13-11 13.5 Hálógenerálás...................................................................................................................................... 13-21 13.6 Szerkezet ellenőrzése ......................................................................................................................... 13-21 13.7 Számítás............................................................................................................................................... 13-23

Tartalomjegyzék

III



1

Bevezető 1.1 Rajzfájlok A mintapéldákhoz a következő rajzfájlok használandók: feladat1.dwg

Vonalas rajz egy síkbeli lemezhez

feladat2.dwg

Zsaluzási terv egy síkbeli lemez számításához

feladat3.dwg

Egy lakóépület alaprajza

feladat4.dwg

Pontszerűen alátámasztott lemez pozícióterve

feladat5.dwg

Lemezrészlet vonalas rajza

feladat6.dwg

Síkbeli rúdszerkezet (keret)

feladat7.dwg

Vegyes térbeli szerkezet (épület)

feladat8.dwg

Térbeli felületszerkezet (kocka)

feladat9.dwg

Vegyes térbeli szerkezet (híd)

A program megismeréséhez az itt bemutatásra kerülő példákat az eredeti fájlok másolatával, vagy a fájlok más néven való mentésével készítsük el.

1.2 Készítési eljárások 1.2.1 Egy meglévő tervvel és modellgenerálással dolgozva Ha egy zsaluzási- vagy pozícióterv körvonalaiból, segédvonalakból szerkezeti felületek előállítása a feladat, akkor ahhoz a [Középvonal] {Mittellinie}, [Harmadvonal] {Drittellinie}, [Tetszőleges osztó] {Beliebiger Faktor} és a [Másolás a szerkezeti fóliára] {Auf Strukturlayer kopieren} parancsokat használhatjuk fel. A segédvonalakból lesznek a későbbi szerkezeti felületek és az áttörések. A megtámasztási feltételek és kiváltók tulajdonságai a szerkezeti vonalak módosításával állíthatók be. A pontszerű alátámasztásokat az [Oszlop/Szerkezeti pont] {Stütze/Strukturpunkt} paranccsal készíthetjük. A szerkezeti felületek megadására az állandó teher és az esetleges teher értékei és terhelési esetszámai mellett kerül sor. A tulajdonságok, úgymint lemezvastagság, ágyazat, méretek és csoportszámok részben lekérdezésen keresztül, részben előre beállítással lehet meghatározni. Ha ezeket az értékeket módosítanunk kell, akkor ez az [Info/Szerkeszt] {Info/Edit} vagy a [Szerkezeti felületek módosítása] {Strukturfläche ändern} paranccsal történik. A felületelem-hálók elkészítése után pótlólag rudak, rácsrudak, kötelek, peremelemek, kapcsolatok vagy rugók készíthetők a statikai számításhoz. Ezt követően a felületelemekhez kötődő és azoktól független terheket adhatjuk meg. Azután a szerkezet kiszámításra kerül és az eredményeket numerikus, és/vagy grafikus formában tekinthetjük meg.

Bevezető

1-1



1.2.2 Egy új (üres) tervvel és modellgenerálással dolgozva Egy üres tervben egyszerű vonalakkal egy tetszőleges fólián segédvonalakat rajzolhatunk. A segédvonalakból lesznek a későbbi szerkezeti felületek és az áttörések. A szerkezeti felületek megadására az állandó teher és az esetleges teher értékei és terhelési esetszámai mellett kerül sor. A tulajdonságok, úgymint lemezvastagság, ágyazat, méretek és csoportszámok részben lekérdezésen keresztül, részben előre beállítással lehet meghatározni. Ha ezeket az értékeket módosítanunk kell, akkor ez az [Info/Szerkeszt] {Info/Edit} vagy a [Szerkezeti felületek módosítása] {Strukturfläche ändern} paranccsal történik. A felületelem-hálók elkészítése után pótlólag rudak, rácsrudak, kötelek, peremelemek, kapcsolatok vagy rugók készíthetők a statikai számításhoz. Ezt követően a felületelemekhez kötődő és azoktól független terheket adhatjuk meg. Azután a szerkezet kiszámításra kerül és az eredményeket numerikus, és/vagy grafikus formában tekinthetjük meg.

1.2.3 Elemek generálásával dolgozva AutoCAD-vonalakból vagy AutoCAD-hálókból egy tetszőleges fólián egy statikai modell készíthető. Ezeken az objektumokon a [Generálás elemekkel] {Über Elemente generieren} parancsot végrehajtva végeselemek (rúd, felületelem, rácsrúd és kötél) generálhatók. Ezt követően a végeselemekhez kötődő és azoktól független terheket adhatjuk meg. Azután a szerkezet kiszámításra kerül és az eredményeket numerikus, és/vagy grafikus formában tekinthetjük meg.

1.2.4 Makrók generálásával dolgozva A [Generálás makrókkal] {Über Makros generieren} paranccsal a végeselemek (rúd, felületelem, rácsrúd és kötél) a hozzá tartozó csomópontokkal meglévő AutoCAD-vonalak segítségével generálhatók. Ezt követően a végeselemekhez kötődő és azoktól független terheket adhatjuk meg. Azután a szerkezet kiszámításra kerül és az eredményeket numerikus, és/vagy grafikus formában tekinthetjük meg.

Bevezető

1-1



2

Lemez számítása meglévő terv nélkül A következő terv AutoCAD egyenesekből készült:

Ez a példa azt mutatja be, hogy miként készíthetünk statikai számítást egy födém számára, ha nem áll rendelkezésünkre kiindulási rajz. Ekkor a támaszvonalakat jelentő egyeneseket nekünk kell megrajzolni AutoCAD-ben. A SOFiPLUS elindítása után a SOFiPLUS menüje és eszköztára megjelenik. A legördülő menüsorban a „SOFiPLUS“ menü, és az eszköztárak között „SOFiPLUS“ és a „SOFiPLUS EASY” áll rendelkezésünkre. Először indítsuk el a SOFiSTiK SOFiPLUS programot, és nyissuk meg a rendelkezésre álló tervet. Ezt a legördülő menüsor „Fájl¨Megnyitás…”, vagy az eszköztár „Megnyitás” parancsával tudjuk elérni. A listamezőben válasszuk ki a megfelelő fájlt (Feladat1), majd a „Megnyitás“ nyomógombbal nyissuk meg a fájlt.

2.1 Statikai adatbázis •

Első lépésként adjuk meg a statikai adatbázis nevét és tulajdonságait. Ehhez nyissuk meg a [Statikai pozíció] {Statische Position} párbeszédablakot: Eszköztár: Menü: Parancssor:

SOFiSTiK SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Statikai pozíció… SOFiPLUS ¨ Statische Position… SOF_GSYSMOD

Lemez számítása meglévő terv nélkül

2-2



•

Aktiváljuk a [Tartórács/Lemez] {Rost/Platte} rádiógombot.

•

A problémamentes szerkesztés céljából aktiváljuk az [Adatbázis koordinátarendszere] {DatenbasisKoordinatensystem} mezőben a [SOFiSTiK] rádiógombot. Ezáltal a koordinátarendszerünk Z-tengelye a képernyő belseje felé mutat.

•

Zárjuk be a [Statikai pozíció] {Statische Position} párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal.

2.2 Szerkezeti felületek Ezután definiálhatjuk a statikai rendszer szerkezeti felületeit (lemezek) és a hozzájuk tartozó terheléseket. Válasszuk ehhez a [Szerkezeti felületek készítése] {Strukturfläche zeichnen} parancsot: Eszköztár: Menü:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Szerkezeti felület SOFiPLUS ¨ Modell erstellen ¨ Strukturfläche SOF_PM_AREA

•

Parancssor: A parancs indítása után megjelenik a [Szerkezeti felület] {Strukturfläche} párbeszédablak.

•

A lemez vastagsága legyen „0.2” m.

•

Kattintsunk a rajzi területre.

•

Két lehetőségünk adódik a lemezek definiálására: felületet határoló-vonalak, vagy egy belső pont megmutatása. Válasszuk az utóbbit, mert zárt területekkel rendelkezünk, tehát definiáljunk egy belső pont megmutatásával.

•

Kattintsunk az egyik területbe.

•

Megjelenik a [Lemez terhei] {Lasten an Platten} párbeszédablak, ahol az állandó teher értékét 1.5 kN/m2-re, az esetleges teher értékét 3.5 kN/m2-re állítsuk be.


2-3



•

Ilyen módon definiáljuk a fennmaradó négy lemezt. Az utolsó lemez definiálása után a parancsot az ENTER kétszeri lenyomásával fejezhetjük be. Figyeljünk arra, hogy a mutatott belső pont ne legyen közel a lemezben jobbra fent lévő áttöréshez, különben a program lemezen kívüli vonalként ismeri fel az áttörés vonalát, és a következő hibaüzenet jelenik meg: A pont kívül esik a határvonalon. Punkt liegt außerhalb der Umgrenzung.

Ugyanezt az üzenet kapjuk, ha a belső pontot egy beugró sarok közelében mutatjuk meg. Ha [Terhelési eset automatikus hozzáadása] {Lastfälle automatisch hochzählen} kapcsoló aktív, a program az esetleges terheknél minden mezőre újabb terhelési esetet választ. Ha a terhelést sakktáblaszerűen szeretnénk felrakni, a megadásnál módosítsuk az esetleges terhelési esetek számát, vagy alkalmazzuk a [Terhelési esetszám módosítása] {Lastfallnummer ändern} parancsot. A terhek nagyságának előzetes beállításakor minden mezőre ugyanakkora terhelést tételezünk fel. A terhelés nagysága az önálló lemezeknél bármikor módosítható vagy a megadásnál, vagy utólag a [Szerkezeti felületek módosítása] {Strukturfläche ändern} paranccsal. Ha [A párbeszéd csak egyszer jelenjen meg] {Dialog nur einmal anzeigen} kapcsoló aktív, akkor a [Lemez terhei] {Lasten auf Platte} párbeszédablak a parancs ismételt használata alatt nem aktiválódik újra, és minden a továbbiakban előállítandó szerkezeti felület az ebben a párbeszédablakban beállított terheket kapja meg. Második lépésként definiáljuk az áttörést az alaprajz jobb felső részében. Eszköztár: Menü:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Áttörés SOFiPLUS ¨ Modell erstellen ¨ Aussparung SOF_PM_HOLE

•

Parancssor: Kattintsunk az áttörés területébe.

•

Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával.

2.3 Anyagok Ebben a példában sem oszlop, sem kiváltó, vagy szabadon álló lemezvég sem fordul elő, így következhet az anyagok definiálása. Alapértelmezettként a B 25, a BST 500 ST 37 és a MZ4 I anyagokból lehet gazdálkodni. Ebben a példában azonban alkalmazzunk a B 35–ös betont. •

Nyissuk meg az [Anyagmegadás] (Materialeingabe) párbeszédablakot: Eszköztár: Menü:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Anyag SOFiPLUS ¨ Modell erstellen ¨ Material

Parancssor:

SOF_GMATE


2-4



•

Jelöljük meg az „1 B 25 (DIN 1045)” anyagot és válasszuk a [Módosít…] {Modifizieren...} nyomógombot a betonminőség módosításához. Ezután az [Anyag] {Material } párbeszédablak jelenik meg a képernyőn. Válasszuk a [Minőség] {Güteklasse} kijelölő listából a „35” értéket. Az anyag elnevezését a program automatikusan aktualizálja.

•

Ezután zárjuk be mindkét párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal.

2.4 Hálógenerálás •

A födém kiszámításához elő kell állítani a felületelem-hálót. Ehhez indítsuk el a [Felülethálógenerálás] {Netzgenerierung} parancsot. Eszköztár: Menü: Parancssor:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Generálás ¨ Automatikus hálógenerálás… SOFiPLUS ¨ Generieren ¨ Automatische Netzgenerierung… SOF_G_MESHGEN

A födém méretei miatt ebben a példában az elemszélek maximális hosszát 0.4 m-ben határozzuk meg.


2-5



•

Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal.

•

A program megszerkeszti a hálót.

2.5 Szerkezet ellenőrzése •

A megszerkesztett hálót az [Import] paranccsal tudjuk a rajzba beolvastatni. Ez persze nem feltétlenül szükséges, de lehetőséget ad a háló ellenőrzésére. Eszköztár: Menü: Parancssor:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Statikai adatbázis (CDB) ¨ Import (.cdb -->.dwg)… SOFiPLUS ¨ Statikdatenbank (CDB) ¨ Import (.cdb -->.dwg)... SOF_GENFIN

A [Név] {Name} adatmezőben az előre beállítás alapján a rajzban rendelkezésre álló adatbázisnév szerepel. De a [Tallóz…] {Blättern…} nyomógombbal egy másik statikai adatbázist is be tudunk a tervhez olvasni. Az [Import tartalma] {Einlesen} mezőben állíthatjuk be, hogy a program mit importáljon a tervbe. • Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. A program beolvassa a kiszerkesztett sík hálót a rajzba.


2-6



Az elkészített háló ellenőrzésének másik lehetősége az ANIMATOR program használata. Eszköztár: Menü: Parancssor:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Eszközök ¨ Animator SOFiPLUS ¨ Werkzeuge ¨ Animator SOF_G_ANIMATOR

•

Zárjuk be az ANIMATOR programot az ablak jobb felső sarkán található “X” nyomógomb segítségével, vagy válasszuk a legördülő menüből a [Fájl ¨ Kilépés] {Datei ¨ Beenden} menüpontot. Ha nem tetszik a háló (túl nagyok az elemek, vagy túl „merevek“), akkor a [Hálógenerálás-kezelő] {Steuerung der Netzgenerierung} párbeszédablakban a megfelelő változtatásokat elvégezhetjük. A [Terhelési eset-kezelő] {Lastfallmanager} és a [Terhek készítése] {Lasten eingeben}, illetve a [Terhek módosítása] {Lasten ändern} parancsokkal további pótlólagos terhek rakhatók a födémre. Ezeket a terheket azután az [Export] paranccsal exportálni kell.

2.6 Számítás •

Nyissuk meg a [Numerikus eredmény] {Numerische Ausgabe} párbeszédablakot, hogy be tudjuk állítani, mi legyen a statikai számítás után létrejövő numerikus eredményfájlban. Eszköztár: Menü: Parancssor:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Számítás… SOFiPLUS ¨ Berechnung… SOF_G_NUMOUT


2-7



•

Ebben a példában a program alapértelmezett beállításai mellett alkalmazzuk az egymásrahalmozást is. Ehhez aktiváljuk az [Egymásrahalmozás] {Überlagerung} mezőben a [Számítsd] {Rechnen} kapcsolót.

•

Végezetül zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal.

•

Megjelenik a képernyőn a számításokat kezelő statikai program, a SOFiSTiK WinPs.

•

Ha nem kívánunk a számítandó modulokon változtatni, akkor kattintsunk a ikonra, vagy válasszuk a legördülő menüből a [SOFiSTiK ¨ Számítás] {SOFiSTiK ¨ Rechnen} menüpontot, vagy nyomjuk le az ENTER billentyűt.

•

A program megkezdi a számítást.

Ha piros X jelenik meg a számító modul neve előtt, akkor a számítás megszakadt, mert hiba van a számítás megadásában, vagy a szerkezetben. Ekkor meg kell nézni a számítás jegyzőkönyvét. Ezt ebben az ablakban, a SOFiSTiK legördülő menü [Jegyzőkönyv] {Protokoll} menüpontjában lehet megtenni. Ekkor megjelenik egy lista, amiben meg kell keresni a hibát jelző modulnál a hiba okát. Ha a modul neve mellett a jobb oldali listában zöld pipa jelenik meg, akkor a számítás tökéletesen végbement, ha zöld X, akkor figyelmeztetésekkel, de elkészült a számítás (figyelmeztetés: hiba van ugyan a szerkezetben, de ez nem befolyásolja a számítást). •

Zárjuk be a SOFiSTiK WinPS program ablakát az ablak jobb felső sarkán található “X” nyomógomb segítségével, vagy válasszuk a legördülő menüből a [Fájl ¨ Kilépés] {Datei ¨ Beenden} menüpontot.


2-8



2.7 Grafikus eredmény A számítás után készíttethetünk a programmal grafikus eredményt is. •

Indítsuk el ehhez a [Grafikus eredmény] {grafische Ausgabe} parancsot. Eszköztár: Menü:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Grafikai kimenet ¨ Grafikus eredmény… SOFiPLUS ¨ Grafische Ausgabe ¨ Grafische Ausgabe... SOF_G_GRAOUT

•

Parancssor: A megjelenő kérdésre, válaszoljunk [Nem]-mel {Nein}, mert a WinGRAF programot most nem szükséges elindítani, elegendő számunkra a párbeszédablak segítségével készített grafikus eredmény.

•

Ebben a példában a lemez maximális és minimális alakváltozását jelentő kiegészítést állítsuk be.

•

Ehhez válasszuk az [Tehercsoportosítás] {Überlagerungslastfälle} fület.

•

Aktiváljuk a [Szintvonalak] {Höhenlinien} mezőben az [Elmozdulások] {Verschiebungen} kapcsolót.

• Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Ezután a SOFiSTiK URSULA program automatikusan elindul. A képernyőn megjelenik a SOFiSTiK URSULA program ablaka az első elkészített ábrával. A képek között az ablak bal oldalán található lista (ábrák nevei) segítségével tallózhatunk. Itt láthatók a fent említett maximális és minimális elmozdulások ábrái:


2-9


•


Zárjuk be a SOFiSTiK URSULA programot a [Fájl ¨ Kilépés] {Datei ¨ Beenden} paranccsal a legördülő menüből, vagy kattintsunk az ablak jobb felső sarkában lévő „X”-re.

2.8 Numerikus és grafikus eredmény •

Befejezésül nézzük meg a numerikus eredményeket szintén az URSULA programmal: Eszköztár: Menü:

•

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Eszközök ¨ Teljes eredmény megtekintése és nyomtatása SOFiPLUS ¨ Werkzeuge ¨ Gesamtergebnis ansehen u. drucken SOF_G_URSULA

Parancssor: A program megnyitja a [Fájl megtekintése] {Datei zum Ansehen} ablakot. Itt jelöljük meg a „FELADAT1_SLA.PLB“ fájlt.

•

Válasszuk a „Megnyitás” nyomógombot. Ekkor a SOFiSTiK URSULA program megnyitja az eredményfájlt.

•

A SOFiSTiK URSULA program ablakát zárjuk be a legördülő menü [Fájl ¨ Kilépés] {Datei ¨Beenden} menüpontjával, vagy kattintsunk az ablak jobb felső sarkában lévő „X”-re.

•

A példa és a SOFiPLUS használatának befejezéséhez zárjuk be az AutoCAD programot.


2-10



3

Lemez számítása szabad lemezszéllel, gerendákkal és oszloppal A második példa az első példához hasonló födém számítása. Az áttörés kerek, két fal helyett kiváltót (lemezbordát) kell alkalmazni és az egyik lemez nincs minden oldalon megtámasztva. •

Először indítsuk el a SOFiSTiK SOFiPLUS programot, és nyissuk meg a rendelkezésre álló tervet. Ezt a legördülő menüsor „Fájl¨Megnyitás…”, vagy az eszköztár „Megnyitás” parancsával tudjuk elérni. A listamezőben válasszuk ki a megfelelő fájlt (Feladat2), majd a „Megnyitás“ nyomógombbal nyissuk meg a fájlt. A következő rajz Feladat2.dwg néven található meg.

3.1 Rajzi előkészítés •

Az alaprajzi tervből a statikai rendszer előállításához használjunk segédegyeneseket. A külső falaknál dolgozzunk a [Harmadvonal] {Drittellinie} paranccsal, a belső falaknál pedig a [Középvonal] {Mittellinie} paranccsal. Eszköztár: Menü:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Segédvonalak ¨ Harmadvonal SOFiPLUS ¨ Modell erstellen ¨ Hilfslinie ¨ Drittellinie SOF_DRITTEL-LINIE

•

Parancssor: Kattintsunk a fal egyik egyenesére, amelyhez közelebb szeretnénk megkapni a harmadoló vonalat.

•

Kattintsunk a falat jelképező másik egyenesre.

•

Fejezzük be a parancsot az ENTER billentyű lenyomásával. Eszköztár: Menü:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Segédvonalak ¨ Középvonal SOFiPLUS ¨ Modell erstellen ¨ Hilfslinie ¨ Mittellinie SOF_MITTEL-LINIE

•

Parancssor: Kattintsunk a fal egyik egyenesére.

•


• Fejezzük be a parancsot az ENTER billentyű lenyomásával. Ha minden segédegyenest elkészítünk, akkor a terv így fog kinézni:

Lemez számítása szabad lemezszéllel, gerendákkal és oszloppal

3-1




Következő lépésként adjuk meg a statikai adatbázis nevét és tulajdonságait. Ehhez nyissuk meg a [Statikai pozíció] {Statische Position} párbeszédablakot: Eszköztár: Menü: Parancssor:


•


•


•


3.3 Szerkezeti felület Ezután definiálhatjuk a statikai rendszer szerkezeti felületeit (lemezek) és a hozzájuk tartozó terheléseket. Válasszuk ehhez a [Szerkezeti felületek készítése] {Strukturfläche zeichnen} parancsot: Eszköztár: Menü:

•




3-2



•


•


•

Két lehetőségünk adódik a lemezek definiálására: felületet határoló-vonalak, vagy egy belső pont megmutatása. Válasszuk az előbbit, mert nem rendelkezünk zárt területekkel, tehát definiáljunk körülhatárolással.

•

Válasszuk a parancssorban a [Körülhatárolás választása] {Begrenzung wählen} opciót, amit úgy is megtehetünk, hogy a jobb egérgombot lenyomjuk és a megjelenő jobb-gomb menüben a [Körülhatárolás választása] {Begrenzung wählen} menüpontot választjuk.

•

Mutassuk meg egyesével a határoló vonalakat az óramutató járásával megegyezően, majd a kiválasztást az ENTER billentyű lenyomásával fejezzük be.

•


•

Ilyen módon definiáljuk az összes lemezt. Az utolsó lemez definiálása után a parancsot az ENTER lenyomásával tudjuk befejezni.

Néha a segédegyeneseket nem is tudjuk olyan egyszerűen kijelölni, mert például a szerkezeti vonalra vannak rajzolva. Ebben az esetben segít az AutoCAD „Ugrás“ opciója. Ehhez válasszuk ki az egymáson fekvő vonalakat a CTRL és a bal egérgomb lenyomásával. Ezután nyomjuk le a baloldali egérgombot. Az AutoCAD kijelöli a kívánt objektumot. Ha nem a kívánt objektum jelölődött meg, akkor nyomjuk meg annyiszor a bal egérgombot, amíg a megfelelő objektum jelölődik ki. A parancs befejezése az ENTER-rel történik.


3-3



Ha [Terhelési eset automatikus hozzáadása] {Lastfälle automatisch hochzählen} kapcsoló aktív, a program az esetleges terheknél minden mezőre újabb terhelési esetet választ. Ha a terhelést sakktáblaszerűen szeretnénk felrakni, a megadásnál módosítsuk az esetleges terhelési esetek számát, vagy alkalmazzuk a [Terhelési esetszám módosítása] {Lastfallnummer ändern} parancsot. A terhek nagyságának előzetes beállításakor minden mezőre ugyanakkora terhelést tételezünk fel. A terhelés nagysága az önálló lemezeknél bármikor módosítható vagy a megadásnál, vagy utólag a [Szerkezeti felületek módosítása] {Strukturfläche ändern} paranccsal. Ha [A párbeszéd csak egyszer jelenjen meg] {Dialog nur einmal anzeigen} kapcsoló aktív, akkor a [Lemez terhei] {Lasten auf Platte} párbeszédablak a parancs ismételt használata alatt nem aktiválódik újra, és minden a továbbiakban előállítandó szerkezeti felület az ebben a párbeszédablakban beállított terheket kapja meg.

3.4 Áttörés A következő lépésben definiáljuk az áttörést az alaprajz jobb felső részében belső pont megmutatásával. Eszköztár: Menü:


•


•


3.5 Gerenda és oszlop Következő lépésként a gerendák, egészen pontosan a vízszintes gerenda definiálása következik. Ehhez az oszlop helyén a szerkezeti vonalat fel kell törni, hogy a támaszt be lehessen illeszteni. Egy kiegészítő szerkezeti pont beillesztésére van szükség. Ez a [Vonal felosztása] {Kante teilen} paranccsal történik. A szerkezeti vonal az oszlop középpontjában kerül szétvágásra. Mivel jelen esetben a kiegészítő szerkezeti pontot az oszlopot szimbolizáló négyzet középpontjába kell elhelyezni, ezért rajzoljuk be a négyzet átlóit. •

Indítsuk el az [Vonal felosztása] {Kante teilen} parancsot. Eszköztár: Menü:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Modell módosítása ¨ Vonal felosztása SOFiPLUS ¨ Modell ändern ¨ Kante teilen SOF_PM_EDGE_SPLIT

•

Parancssor: Kattintsunk arra a szerkezeti vonalra, melyet fel kívánunk osztani.

•

Kattintsunk a négyzet átlóinak metszéspontjára, melynél a szerkezeti vonalat fel kívánjuk osztani.

• Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával. Azoknál a szerkezeti vonalaknál, melyekből gerendák készülnek, nem szabad a Z-irányú elmozdulást megtiltani. Ezért az [Info/Szerkeszt] {Info/Edit} parancsban a [Módosítás] {Ändern} nyomógombbal változtatni kell a megfogási viszonyokon. Ezen kívül a kiváltókhoz keresztmetszet kell rendelni. •

Jelenítsük meg először a [Rajzelemek információi] {Information über Zeichnungselemente} párbeszédablakot. Mutassunk az imént feldarabolt él valamelyikére. Itt megállapíthatjuk, hogy a szerkezeti vonal már Z-irányban rögzített, és nincs keresztmetszete. Eszköztár: Menü: Parancssor:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Info/Szerkeszt… SOFiPLUS ¨ Info/Edit... SOF_GINFO


3-4



•

Több elem kiválasztásakor az elemek között a [<Előző] {] {Nächstes>} nyomógombokkal lapozhatunk. A párbeszédablakban [Szerkezeti vonal] {Strukturkante} típus szerepeljen.

•

Válasszuk a [Módosít…] {Ändern...} nyomógombot, a [Szerkezeti vonal] {Strukturkanten} párbeszédablak megjelenítéséhez.

Ügyeljünk arra, hogy a [Kiválasztási halmaz bővítése] {Gewählte Elemente bei Objektwahl verwenden} kapcsoló aktív legyen, hogy az újonnan kiválasztott rajzi elemek bekerüljenek a kiválasztási halmazba. Ha ezt a kapcsolót inaktívan hagyjuk, akkor a kiválasztási halmaz csak az újonnan kiválasztott rajzi elemeket fogja tartalmazni, a korábban kiválasztott rajzi elemek a kiválasztási halmazból törlődnek. •

Kattintsunk a rajzi területre és válasszuk ki a másik két szerkezeti vonalat (a feldarabolt vonal másik fele és a bal felső sarokban lévő függőleges), hogy azok is kiváltóként funkcionáljanak tovább. A kiválasztás után a párbeszédablak alsó részén láthatjuk, hogy három objektumot választottunk ki a módosításhoz (3 [kiválasztva] {gewählt}).

Bármilyen kijelölési módszert is választunk, csak azok az objektumok kerülnek kiválasztottak közé, amik a nyitott párbeszédablakban módosíthatók (tehát a párbeszédablaknak megfelelő szerkezeti elemek). •

Módosítsuk a [Megfogások] {Festhaltungen} fül tartalmát úgy, hogy inaktiváljuk a globális irányra vonatkozó [PZZ] kapcsolót.

•

Aktiváljuk a [Rudak] {Unterzug} fülön a [Keresztmetszet] {Querschnitt} nyomógomb előtt található kapcsolót.


3-5



•

A [Keresztmetszet] {Querschnitt} nyomógombon keresztül nyissuk meg a [Keresztmetszet] {Querschnitte} párbeszédablakot.

•

A [Keresztmetszet] {Querschnitte} párbeszédablakban láthatjuk, hogy még nincs egyetlen definiált keresztmetszet sem.

•

Válasszuk az [Új…] {Neu…} nyomógombot, hogy egy új keresztmetszet definiálhassunk. Ezen keresztül az [Általános keresztmetszetek] {Standard Querschnitte} párbeszédablakba jutunk.

•

Ebben a párbeszédablakban jelöljük meg a [Lemezborda] {Plattenbalken} bejegyzést és nyomjuk meg az [OK] nyomógombot. Ennek hatására megjelenik a képernyőn a [Borda keresztmetszet] {Plattenbalken} párbeszédablak. A keresztmetszet készítésében kövessük az alábbi utasításokat:

•

Anyagot a kijelölő listából tudjuk kiválasztani, itt azok az anyagok szerepelnek, melyeket a már korábban definiáltunk, vagy amiket statikai adatbázis alapértelmezésként már tartalmaz. A keresztmetszet anyaga legyen a B 25 beton.

•

A [Teljes magasság] {Gesamthöhe} legyen 40 cm.

•

A [Bordaszélesség] {Stegbreite} legyen 24 cm.

•

A [Lemezvastagság] {Plattendicke} 20 cm, a [Lemezszélesség] {Plattenbreite} pedig legyen 75 cm.

•

A vasalás távolságát, a keresztmetszet szélétől válasszuk mindenhol 4 cm-re.

•

A keresztmetszetet elnevezhetjük, ha saját nevet szeretnénk neki adni.

•

A többi beállítási lehetőséget hagyjuk változatlanul.


3-6



•


•

Most már rendelkezésünkre áll egy keresztmetszet. Mindent elvégeztünk, már csak el kell hagyni a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal, hogy a kiváltót fel tudjuk ruházni az újdonsült keresztmetszettel.

•

Hagyjuk el a [Szerkezeti vonal] {Strukturkanten} párbeszédablakot az [OK] nyomógomb megnyomásával.

•

Azután ismét az [Info/Szerkeszt] {Info/Edit} parancsban találjuk magunkat. Válasszuk ki csak azt a szerkezeti vonalat, amit szabad lemezszélként szeretnénk szerepeltetni a számításban (bal felső sarokban lévő vízszintes él). Használjuk az [<Előző] {] {Nächstes>} nyomógombokat a kívánt objektum megkereséséhez.

•


•

Módosítsuk a [Megfogások] {Festhaltungen} fül tartalmát úgy, hogy inaktiváljuk a globális irányra vonatkozó [PZZ] kapcsolót, majd hagyjuk el a [Szerkezeti vonal] {Strukturkanten} párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal.


3-7



•

Azután ismét az [Info/Szerkeszt] {Info/Edit} parancsban találjuk magunkat. Módosítsuk a korábban a [Vonal felosztása] {Kante teilen} paranccsal létrehozott szerkezeti pontot oszloppá. Használjuk az [<Előző] {] {Nächstes>} nyomógombokat a kívánt objektum megkereséséhez.

•

Válasszuk a [Módosít…] {Ändern...} nyomógombot az [Szerkezeti pont] {Strukturpunkt} párbeszédablak megjelenítéséhez.

•

Módosítsuk a [Megfogások] {Festhaltungen} fül tartalmát úgy, hogy aktiváljuk a globális irányra vonatkozó [PZZ] kapcsolót.

•

Adjuk meg az oszlop méreteit az [Általános] {Allgemein} fülön található [Méretek] {Abmessungen} mezőben. Az x és y irányú méret legyen egyaránt 0.24 m.

•

Zárjuk be a [Szerkezeti pont] { Strukturpunkt} párbeszédablakot az [OK] nyomógomb segítségével.


3-8


•


Azután ismét az [Info/Szerkeszt] {Info/Edit} parancsban találjuk magunkat. Ezúttal fejezzük be a parancsot az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával.


A födém kiszámításához elő kell állítani a felületelem-hálót. Ehhez indítsuk el a [Felülethálógenerálás] {Netzgenerierung} parancsot. Eszköztár: Menü:


Parancssor:

A födém méretei miatt ebben a példában az elemszélek maximális hosszát 0.4 m-ben határozzuk meg.

•


•






3-9







3-10



•


3.8 Számítás •



•

Ebben a példában a program alapértelmezett beállításai mellett kérjük az egymásrahalmozás és a szétosztott támaszerők kiszámítását is. Ehhez aktiváljuk az [Egymásrahalmozás] {Überlagerung} mezőben a [Számítsd] {Rechnen} és [Szétosztott támaszerők] {Verteilte Auflagerkräfte} kapcsolókat.

•

Végezetül zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal.

•



3-11



•


•



Zárjuk be a SOFiSTiK WinPS program ablakát az ablak jobb felső sarkán található “X” nyomógomb segítségével, vagy válasszuk a legördülő menüből a [Fájl ¨ Kilépés] {Datei ¨ Beenden} menüpontot. A számítás után egy rúdméretezést hajthatunk végre.

3.9 Méretezés •

Indítsuk el ehhez a [Rúdméretezés] {Stabbemessung} parancsot. Eszköztár: Menü: Parancssor:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Rúdméretezés… SOFiPLUS ¨ Stabbemessung…. SOF_G_BEAMDES

A program azonnal megkezdi a számítást, és azt követően automatikusan a SOFiSTiK URSULA programot indítja el. A képernyőn megjelenik a SOFiSTiK URSULA program ablaka az első elkészített ábrával. A képek és a számított eredmények között az ablak bal oldalán található lista (ábrák nevei) segítségével tallózhatunk. A következő ábrán az oszloppal támogatott lemezborda igénybevételeit és a szükséges vasmennyiség eloszlását láthatjuk:


3-12



3.10 Grafikus eredmény A számítás után készíttethetünk a programmal grafikus eredményt is. Indítsuk el ehhez a [Grafikus eredmény] {grafische Ausgabe} parancsot: Eszköztár: Menü:

•



•

Ebben a példában az alapértelmezett beállításokat kiegészítve ábrázoltassuk a szétosztott támaszerőket és a maximális és minimális rúdigénybevételeket is.

•

Válasszuk ehhez a [Tehercsoportosítás] {Überlagerungslastfälle} fület.

•

Aktiváljuk a [Csomópont] {Knoten} mezőben a [Szétosztott támaszerők] {Randkräfte} kapcsolót és a [Rúdelem] {Unterzüge} mezőben az [Igénybevételek] {Schnittkräfte} kapcsolót.


3-13



• Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Ezután a SOFiSTiK URSULA program automatikusan elindul. A képernyőn megjelenik a SOFiSTiK URSULA program ablaka az első elkészített ábrával. A képek között az ablak bal oldalán található lista (ábrák nevei) segítségével tallózhatunk. Itt következnek a gerendák igénybevételi ábrái:

•

Zárjuk be a „SOFiSTiK URSULA“ ablakot a [Fájl ¨ Kilépés] {Datei ¨ Beenden} paranccsal a legördülő menüből, vagy kattintsunk az ablak jobb felső sarkában lévő X-re.



• •





3-14



•


•



3-15



4

Lakóház födémjének számítása A harmadik példában egy lakóépület födémjét számítjuk ki. Mint ahogy az a második példában is volt, egy alaprajzi terv meglétéből kell statikai számítást készíteni. •

Először indítsuk el a SOFiSTiK SOFiPLUS programot, és nyissuk meg a rendelkezésre álló tervet. Ezt a Legördülő menüsor „Fájl¨Megnyitás…”, vagy az eszköztár „Megnyitás” parancsával érhetjük el. A listamezőben válasszuk ki a megfelelő fájlt (Feladat3), majd a „Megnyitás“ nyomógombbal nyissuk meg a fájlt. A következő rajz Feladat3.DWG néven található meg.

4.1 Rajzi előkészítés •

Az alaprajzi tervből a statikai rendszer előállításához használjunk segédegyeneseket. A külső falaknál dolgozzunk a [Harmadvonal] {Drittellinie} paranccsal, a belső falaknál pedig a [Középvonal] {Mittellinie} paranccsal. Eszköztár: Menü:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Segédvonalak ¨ Harmadvonal SOFiPLUS ¨ Modell erstellen ¨ Hilfslinie ¨ Drittellinie SOF_DRITTEL-LINIE

•

Parancssor: Kattintsunk a fal egyik egyenesére, amelyhez közelebb szeretnénk megkapni a harmadoló vonalat.

•


•

Fejezzük be a parancsot az ENTER billentyű lenyomásával. Eszköztár: Menü:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Segédvonalak ¨ Középvonal SOFiPLUS ¨ Modell erstellen ¨ Hilfslinie ¨ Mittellinie SOF_MITTEL-LINIE

•

Parancssor: Kattintsunk a fal egyik egyenesére.

•


• Fejezzük be a parancsot az ENTER billentyű lenyomásával. Ha minden segédegyenest elkészítünk, akkor a terv így fog kinézni:

Lakóház födémjének számítása

4-1




Következő lépésként adjuk meg a statikai adatbázis nevét és tulajdonságait. Ehhez nyissuk meg a [Statikai pozíció] {Statische Position} párbeszédablakot: Eszköztár: Menü: Parancssor:


•


•


•


4.3 Szerkezeti felületek Ezután definiálhatjuk a statikai rendszer szerkezeti felületeit (lemezek) és a hozzájuk tartozó terheléseket. Válasszuk ehhez a [Szerkezeti felületek készítése] {Strukturfläche zeichnen} parancsot.


4-2



Eszköztár: Menü:


•


•


•


•

Két lehetőségünk adódik a lemezek definiálására: felületet határoló-vonalak, vagy egy belső pont megmutatása. Válasszuk az előbbit, mert nem rendelkezünk zárt területekkel, tehát definiáljunk körülhatárolással.

•

Válasszuk a parancssorban a [Körülhatárolás választása] {Begrenzung wählen} opciót, amit úgy is megtehetünk, hogy a jobb egérgombot lenyomjuk és a megjelenő jobb-gomb menüben a [Körülhatárolás választása] {Begrenzung wählen} menüpontot választjuk.

•

Mutassuk meg egyesével a határoló vonalakat az óramutató járásával megegyezően, majd a kiválasztást az ENTER billentyű lenyomásával fejezzük be.

•


•

Ilyen módon definiáljuk az összes lemezt. Az utolsó lemez definiálása után a parancsot az ENTER lenyomásával tudjuk befejezni. Néha a segédegyeneseket nem is tudjuk olyan egyszerűen kijelölni, mert például a szerkezeti vonalra vannak rajzolva. Ebben az esetben segít az AutoCAD „Ugrás“ opciója. Ehhez válasszuk ki az egymáson fekvő vonalakat a CTRL és a bal egérgomb lenyomásával. Ezután nyomjuk le a baloldali egérgombot. Az AutoCAD kijelöli a kívánt objektumot. Ha nem a kívánt objektum


4-3



jelölődött meg, akkor nyomjuk meg annyiszor a bal egérgombot, amíg a megfelelő objektum jelölődik ki. A parancs befejezése az ENTER-rel történik. Ha [Terhelési eset automatikus hozzáadása] {Lastfälle automatisch hochzählen} kapcsoló aktív, a program az esetleges terheknél minden mezőre újabb terhelési esetet választ. Ha a terhelést sakktáblaszerűen szeretnénk felrakni, a megadásnál módosítsuk az esetleges terhelési esetek számát, vagy alkalmazzuk a [Terhelési esetszám módosítása] {Lastfallnummer ändern} parancsot. A terhek nagyságának előzetes beállításakor minden mezőre ugyanakkora terhelést tételezünk fel. A terhelés nagysága az önálló lemezeknél bármikor módosítható vagy a megadásnál, vagy utólag a [Szerkezeti felületek módosítása] {Strukturfläche ändern} paranccsal. Ha [A párbeszéd csak egyszer jelenjen meg] {Dialog nur einmal anzeigen} kapcsoló aktív, akkor a [Lemez terhei] {Lasten auf Platte} párbeszédablak a parancs ismételt használata alatt nem aktiválódik újra, és minden a továbbiakban előállítandó szerkezeti felület az ebben a párbeszédablakban beállított terheket kapja meg. A lemezben a lépcső miatti áttörést szabad lemezszélként és nem pedig áttörésként kell definiálni. Ha az áttörést „áttörés”-ként definiálnánk, akkor nagyon apró felületelemeket kapnánk az orsófalon.

Ezért a lépcsőnél a körülhatárolást úgy végezzük, hogy a lemez szélei ne a falon, hanem a kivágáson legyenek.

4.4 Áttörés Következő lépésként definiáljuk a kisebb, kémények miatti áttöréseket. Itt dolgozhatunk egy belső pont megmutatásával. Eszköztár: Menü:


•


•


4.5 Szabad lemezvég Azoknál a szerkezeti éleknél, melyekből szabad lemezszélek (erkély és födémáttörés a lépcsőnél), nem szabad a Z-irányú elmozdulást megtiltani. Ezért az [Info/Szerkeszt] {Info/Edit} paranccsal a [Módosítás…] {Modifizieren…} nyomógombbal ezt a megfogást meg kell szűntetni.


4-4


•


Jelenítsük meg először a [Rajzelemek információi] {Information über Zeichnungselemente} párbeszédablakot. Mutassunk a módosítandó szerkezeti vonal valamelyikére. Itt megállapíthatjuk, hogy a szerkezeti vonal már Z-irányban rögzített. Eszköztár: Menü: Parancssor:


•


•



Kattintsunk a rajzi területre és válasszuk ki a többi szerkezeti vonalat (az erkély és az áttörés szerkezeti vonalait). A kiválasztás után a párbeszédablak alsó részén láthatjuk, hogy öt objektumot választottunk ki a módosításhoz (5 [kiválasztva] {gewählt}).



•

Hagyjuk el a [Szerkezeti vonal] {Strukturkanten} párbeszédablakot az [OK] nyomógomb segítségével.

• Azután ismét az [Info/Szerkeszt] {Info/Edit} parancsban találjuk magunkat. A következőkben az esetleges terheket kell módosítani a balra fent lévő mezőn (5.0 kN/m²) és az erkélyen ( 4 kN/m²). •

Nyissuk meg a [Rajzelemek információi] {Information über Zeichnungselemente} párbeszédablakot, azaz mutassunk a balra fent lévő szerkezeti felület feliratára.


4-5



•

Válasszuk a [Módosít…] {Ändern...} nyomógombot, a [Szerkezeti felület] {Strukturfläche} párbeszédablak megjelenítéséhez.

•

Válasszuk az [Általános] {Allgemein} fülön a [Terhek…] {Lasten} nyomógombot, a [Lemez terhei] {Lasten an Platten} párbeszédablak megnyitásához.

•

Módosítsuk az esetleges teher önsúly irányú értékét 5.0 kN/m²-re.

•

Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógomb megnyomásával.

•

Zárjuk be a [Szerkezeti felület] {Strukturfläche} párbeszédablakot az [OK] nyomógomb megnyomásával.

•

Azután ismét az [Info/Szerkeszt] {Info/Edit} parancsban találjuk magunkat.

•

Módosítsuk hasonló módon az erkélyen lévő esetleges terhet (4 kN/m²-re).

•

Miután a másik teher módosítását is elvégeztük ismét az [Info/Szerkeszt] {Info/Edit} parancsban találjuk magunkat. Ezúttal fejezzük be a parancsot az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával.

4.6 Terhek és terhelési esetek A balra található mezőn falak állnak. Ezeket mint pótlólagos terheket meg lehet adni. •

A terheket állandó teherként adjuk meg. Tegyük ezért az első terhelési esetet aktuálissá: Eszköztár: Menü: Parancssor:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Terhelési eset-kezelő SOFiPLUS ¨ Lastfallmanager SOF_GLFMOD


4-6



•

Jelöljük meg az első terhelési esetet, majd kattintsunk az [Aktuális] {Aktuell} nyomógombra.

•

Zárjuk be a [Terhelési eset-kezelő] {Lastfall Manager} párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással.

•

A következő munkafázisban rakjuk fel a terheket. Tegyük láthatóvá a „Terhek” fóliát, amelyen a terhek elrendezése látható és indítsuk el [Vonalmenti terhek] {Freie Linienlasten} parancsot: A falakat vonalmenti teherként a falak középvonalában helyezzük el. Hívjuk segítségül a végpont tárgyrasztert. Eszköztár: Menü: Parancssor:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Terhek készítése ¨ Vonalmenti teher SOFiPLUS ¨ Lasten eingeben ¨ Freie Linienlasten SOF_GLLAS

•

A megjelenő párbeszédablakban adjuk meg a teherintenzitást 3,4 kN/m-re, majd kattintsunk a rajzba és mutassuk meg az egyenesek végpontjai segítségével a terhek kezdő és végpontjait.

•

A terhek felrakását az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával fejezhetjük be.


Miután felraktuk a terheket, következhet a felületháló készítése. Ehhez indítsuk el a [Felülethálógenerálás] {Netzgenerierung} parancsot: Eszköztár: Menü: Parancssor:



4-7



A lépcsőkivágás miatt a felületelemek nagyon kicsik lesznek. Valamint a vonalmenti terhek miatt is a háló finom, apró szemű lesz. A nagy méretbeli eltérések elkerülése céljából az elemszélek maximális hosszát 0.5 m-ben határozzuk meg. •


•







4-8





•


4.9 Számítás •




4-9



•

Ebben a példában a program alapértelmezett beállításai mellett kérjük az egymásrahalmozás és az ebből származó igénybevételek kiszámítását is. Ehhez aktiváljuk az [Egymásrahalmozás] {Überlagerung} mezőben a [Számítsd] {Rechnen} és [Igénybevételek] {Schnittgröße} kapcsolókat.

•


•


•


•





4-10



4.10 Metszet A számítás után készítsünk grafikus eredményeket a födémről és metszeteiről. •

A metszetek készítéséhez indítsuk el a [Metszetvonal rajzolása] {Schnittlinie zeichnen} parancsot: Eszköztár: Menü:

•

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Grafikai kimenet ¨ Metszetvonal rajzolása SOFiPLUS ¨ Grafische Ausgabe ¨ Schnittlinie zeichnen SOF_G_CUTLINE

Parancssor: Adjuk meg a metszetvonal kezdő- és végpontját.

• Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával. Ilyen módon készíthetjük el a lemez mérvadó helyein a metszeteket. Az így készített metszeteken megjeleníthetők a későbbiekben az igénybevételek, feszültségek és a vasmennyiségek.

4.11 Grafikus eredmény •

Következő lépésként indítsuk el a [Grafikus eredmény] {grafische Ausgabe} parancsot: Eszköztár: Menü:

•



•

Ebben a példában kiegészítésül az alapértelmezettként létre jövő ábrák mellé ábrázoltassuk a metszet igénybevételeit, azaz a nyíróerőket és a nyomatékokat.

•

Válasszuk ehhez a [Tehercsoportosítás] {Überlagerungslastfälle} fület.

•

Aktiváljuk a [Felületelem] {Flächenelemente} mezőben a [Nyomatékok a metszeteken] {Momente an Schnitten} és [Nyíróerők a metszeteken] {Querkräfte an Schnitten} kapcsolókat.

•



4-11



Ezután a SOFiSTiK URSULA program automatikusan elindul. A képernyőn megjelenik a SOFiSTiK URSULA program ablaka az első elkészített ábrával. A képek között az ablak bal oldalán található lista (ábrák nevei) segítségével tallózhatunk. Nyomatéki igénybevételek a metszeteken:

•

Zárjuk be a „SOFiSTiK WinGkx“ ablakot a [Fájl ¨ Kilépés] {Datei ¨ Beenden} paranccsal a legördülő menüből, vagy kattintsunk az ablak jobb felső sarkában lévő X-re.



•



•


•


•



4-12



5

Pontszerűen alátámasztott lemez számítása modellgenerálással A negyedik példa a SEPP SOFiSTiK Statikai program kézikönyvéből került elő, ami egy lemez számítása. Ahogy az előző példákban is volt egy zsaluzási tervből kell statikai számítást végezni. A födémet négy oldalról 40 cm vastag betonfal, és négy darab vasbetonoszlop (b/d=40/40 cm) támasztja. A lemez egyik oldala szabad. Az esetleges terheket a legkedvezőtlenebb módon kell alkalmazni, egy vékony sávban (a B-tengelytől balra) egy kiegészítő esetleges terhet is alkalmaznunk kell. •

Először indítsuk el a SOFiPLUS programot, és nyissuk meg a rendelkezésre álló tervet. Ezt a Legördülő menüsor „Fájl¨Megnyitás…”, vagy az eszköztár „Megnyitás” parancsával tudjuk elérni. A listamezőben válasszuk ki a megfelelő fájlt (Feladat4), majd a „Megnyitás“ nyomógombbal nyissuk meg a fájlt. A következő rajz Feladat4.DWG néven található meg.

A feladatot kétféle módon oldhatjuk meg: a modellgenerálás parancsait használva készítünk statikai modellt, vagy AutoCAD elemeket alakítunk át végeselemekké, melyek automatikusan magukban rejtik a statikai jellemzőket. Ebben a példában nem a segédegyenesekkel kell dolgozni, hanem a tengelyeket kell használni a szerkezeti felületek előállításához.

5.1 Statikai adatbázis Első lépésként adjuk meg a statikai adatbázis nevét és tulajdonságait. Ehhez nyissuk meg a [Statikai pozíció] {Statische Position} párbeszédablakot: Eszköztár: Menü: Parancssor:


Pontszerűen alátámasztott lemez számítása modellgenerálással

5-1



•


•


•


5.2 Anyagok Alapértelmezettként a B 25, a BST 500 ST 37 és a MZ4 I anyagokból lehet gazdálkodni. Ebben a példában azonban alkalmazzunk a B 35–ös betont. •

•



Parancssor:

SOF_GMATE



5-2


•



5.3 Szerkezeti felület Ezek után meghatározhatjuk a szerkezeti felületeket és a hozzájuk tartozó terheléseket. Ehhez kapcsoljunk ki minden fóliát a tengelyfólián kívül. •

Nyissuk meg az AutoCAD “Fóliatulajdonság-kezelő” párbeszédablakát és módosítsuk a fóliák láthatóságát.

•

Indítsuk el a [Szerkezeti felületek készítése] {Strukturfläche zeichnen} parancsot: Eszköztár: Menü:

•




5-3



•


•


•

Két lehetőségünk adódik a lemezek definiálására: felületet határoló-vonalak, vagy egy belső pont megmutatása. Válasszuk az utóbbit, mert zárt területekkel rendelkezünk, tehát definiáljunk egy belső pont megmutatásával.

•

Kattintsunk az egyik területbe.

•

Ilyen módon definiáljuk az összes lemezt. Az utolsó lemez definiálása után a parancsot az ENTER kétszeri lenyomásával tudjuk befejezni. Ha [Terhelési eset automatikus hozzáadása] {Lastfälle automatisch hochzählen} kapcsoló aktív, a program az esetleges terheknél minden mezőre újabb terhelési esetet választ. Ha a terhelést sakktáblaszerűen szeretnénk felrakni, a megadásnál módosítsuk az esetleges terhelési esetek számát, vagy alkalmazzuk a [Terhelési esetszám módosítása] {Lastfallnummer ändern} parancsot. A terhek nagyságának előzetes beállításakor minden mezőre ugyanakkora terhelést tételezünk fel. A terhelés nagysága az önálló lemezeknél bármikor módosítható vagy a megadásnál, vagy utólag a [Szerkezeti felületek módosítása] {Strukturfläche ändern} paranccsal. Ha [A párbeszéd csak egyszer jelenjen meg] {Dialog nur einmal anzeigen} kapcsoló aktív, akkor a [Lemez terhei] {Lasten auf Platte} párbeszédablak a parancs ismételt használata alatt nem aktiválódik újra, és minden a továbbiakban előállítandó szerkezeti felület az ebben a párbeszédablakban beállított terheket kapja meg. Ezután egy másik terhelési ábrát kell készíteni, (az alábbi ábra szerint) mégpedig az esetleges terhek terhelési esetszámát kell módosítani. Válasszuk ehhez a [Terhelési esetszám módosítása] {Lastfallnummer ändern} parancsot.


5-4



Eszköztár: Menü:

•

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Modell módosítása ¨ Terhelési esetszám módosítása SOFiPLUS ¨ Modell ändern ¨ Lastfallnummer ändern SOF_PM_IAREA_LIVE_LC

Parancssor: Válasszuk ki azt a szerkezeti felületet, amely terhének terhelési esetét módosítani kívánjuk

• Válasszuk ki a parancssorból a módosítandó teher típusát (esetleges) Ezt követően a [Terhelési eset-kezelő] {Lastfall Manager} párbeszédablak nyílik meg. Ebben az ablakban választhatjuk meg az esetleges terhek terhelési eseteit. Válasszuk ki a listából azt a terhelési esetet, amelybe az előbb kiválasztott szerkezeti felület esetleges terhét át kívánjuk rakni. A kiválasztás után tegyük aktuálissá ezt a terhelési esetet az [Aktuális] {Aktuell} nyomógombra történő kattintással.

•

Zárjuk be [Terhelési eset-kezelő] {Lastfall Manager} párbeszédablakot az [OK] nyomógomb segítségével.

•

Módosítsuk a fennmaradó lemezdarab esetleges terhének terhelési esetét hasonló módon.

5.4 Szerkezeti felületek módosítása Szerkezeti felület széleinek az alapértelmezett beállítások következtében a Z-irányú elmozdulásai meg vannak tiltva. Ezért a szabad lemezvég kialakításához az 1, 2, B és C tengelyek mentén elhelyezkedő szerkezeti vonalak Z-irányú megfogását meg kell szüntetni. Ezt az [Info/Szerkeszt] {Info/Edit} parancs indítása után létre jövő párbeszédablak [Módosítás] {Ändern} nyomógombján keresztül érhetjük el. •

Jelenítsük meg először a [Rajzelemek információi] {Information über Zeichnungselemente} párbeszédablakot. Mutassunk a szabad lemezszéllé alakítandó szerkezeti vonalra. Itt megállapíthatjuk, hogy a szerkezeti vonal már Z-irányban rögzített. Eszköztár: Menü: Parancssor:



5-5



•


•



Kattintsunk a rajzi területre és válasszuk ki a többi szerkezeti vonalat (az említett tengelyeken található szerkezeti vonalakat). A kiválasztás után a párbeszédablak alsó részén láthatjuk, hogy tíz objektumot választottunk ki a módosításhoz (10 [kiválasztva] {gewählt}).



•


• Azután ismét az [Info/Szerkeszt] {Info/Edit} parancsban találjuk magunkat. Az A, D, 2´és 3 tengelyek menti szerkezeti vonalakat befogással kell ellátni. •

Válasszuk ki az A-tengely egyik szerkezeti vonalát.

•

Itt láthatjuk, hogy a szerkezeti vonal rögzített, azonban nincs befogási merevsége. Ezért válasszuk a [Módosít…] {Ändern...} nyomógombot, a [Szerkezeti vonal] {Strukturkanten} párbeszédablak megjelenítéséhez.

•

Kattintsunk a rajzi területre és válasszuk ki az A tengelyen lévő másik szerkezeti vonalat, hogy az is hasonló tulajdonságokkal rendelkezzen. A kiválasztás után a párbeszédablak alsó részén láthatjuk, hogy két objektumot választottunk ki a módosításhoz (2 [kiválasztva] {gewählt}).

•

Módosítsuk az [Ágyazás] {Bettung} fülön a [Befogási merevség] {Drehfeder} értékét 58000 kNm/radra.


5-6



•

Hagyjuk el a [Szerkezeti vonal] {Strukturkanten} párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal.

•

Azután ismét az [Info/Szerkeszt] {Info/Edit} parancsban találjuk magunkat

•

Módosítsuk az előbbi módon a többi támaszvonalként funkcionáló szerkezeti vonalat. A befogási érték a 3 és 2’ tengely mentén legyen 60000 kNm/rad, a D tengely mentén pedig 62000 kNm/rad.

• Miután beállítottuk a rugalmas támaszokat, legyünk ismét az [Info/Szerkeszt] {Info/Edit} parancsában. Az oszlopok méreteit b/d=40/40 cm-ben kell meghatározni. A szerkezeti pontok mérete azonban még 0. •

Válasszunk egy szerkezeti pontot, amit oszlopnak szeretnénk ábrázolni. Használjuk az [<Előző] {] {Nächstes>} nyomógombokat a kívánt objektum megkereséséhez.

•

Itt felfedezhetjük, hogy a szerkezeti pont nincs rögzítve, és X-és Y irányú kiterjedése sincs.

•

Válasszuk a [Módosít…] {Ändern...} nyomógombot az [Szerkezeti pont] {Strukturpunkt} párbeszédablak megjelenítéséhez.

•

Kattintsunk a rajzi területre és válasszuk ki a többi kívánt szerkezeti pontot. A kiválasztás után a párbeszédablak alsó részén láthatjuk, hogy négy objektumot választottunk ki a módosításhoz (4 [kiválasztva] {gewählt}).

•

Módosítsuk a [Megfogások] {Festhaltungen} fül tartalmát úgy, hogy aktiváljuk a globális irányra vonatkozó [PZZ] kapcsolót.

•

Adjuk meg az oszlop méreteit az [Általános] {Allgemein} fülön található [Méretek] {Abmessungen} mezőben. Az x és y irányú méret legyen egyaránt 0.4 m.


5-7



•

Zárjuk be a [Szerkezeti pont] {Strukturpunkt} párbeszédablakot az [OK] nyomógomb segítségével.

•

Azután ismét az [Info/Szerkeszt] {Info/Edit} parancsban találjuk magunkat. Ezúttal fejezzük be a parancsot az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával.

5.5 Terhek és terhelési esetek A B-tengely melletti mezőn Terhelési eset 2-höz és 3-hoz járulékos esetleges terhek (4.2 kN/m²) rakhatók fel. Felületi terhek elhelyezését az eredeti zsaluzási tervben rajzolt vonal segítségével végezhetjük el. •

Ahhoz, hogy ezt a vonalat lássuk az összes fóliát ismét láthatóvá kell tenni. Nyissuk meg az AutoCAD “Fóliatulajdonság-kezelő” párbeszédablakát és módosítsuk a fóliák tulajdonságait.

•

A felületi terhek sarokpontjait a legkönnyebben a tárgyraszter „Metszéspont” opciójával tudjuk kiválasztani. Ezért jó, ha ez a tárgyraszter-opció be van állítva. Eszköztár: Menü: Parancssor:

Tárgyraszter Eszköz ¨ Rajzbeállítások… _dsettings

•

Aktiváljuk a „Metszéspont“ kapcsolót és hagyjuk el a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal.

•

A terheket esetleges teherként adjuk meg és helyezzük a második, illetve a harmadik terhelési esetbe. Tegyük ehhez először a második terhelési esetet aktuálissá: Eszköztár: Menü: Parancssor:



5-8



•

Válasszuk ki a listából a második terhelési esetet, és tegyük aktuálissá az [Aktuális] {Aktuell} nyomógombra történő kattintással.

•


•

A következő munkarészben tegyük fel terhet a B-tengelytől balra lévő mezőre. Indítsuk el a [Felületi terhek készítése] {Freie Flächenlast eingeben} parancsot: Eszköztár: Menü: Parancssor:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Terhek készítése ¨ Felületi teher SOFiPLUS ¨ Lasten eingeben ¨ Freie Flächenlasten SOF_GBLAS

A megjelenő párbeszédablakban adjuk meg a teherintenzitás értékét 4.2 kN/m2-re, majd aktiváljuk az [Azonos érték] {Gleichlast} kapcsolót, amitől a felületi teher négy sarokpontján azonos lesz a teherintenzitás. •

Kattintsunk a rajzba, és adjuk meg a felületi teher négy sarokpontját.

•

Tegyük a harmadik terhelési esetet aktuálissá, és rajzoljunk egy újabb felületi terhet az előbbihez hasonlóan a B-tengelytől balra, de most az előbb elkészített teher alá.


5-9




Miután felraktuk a terheket, következhet a felületháló generálása. Ehhez indítsuk el a [Felülethálógenerálás] {Netzgenerierung} parancsot. Eszköztár: Menü: Parancssor:


Mivel a feladat elején hat terhelési esetet definiáltunk, és ebből csak négy tartalmaz terheket, ezért a program rákérdez, hogy törölheti-e a feleslegesen elkészített terhelési eseteket. Válaszoljunk [Igen]-nel {Ja}.

•

Ebben a példában az elemszélek maximális hosszát 0.5 m-ben határozzuk meg.

•


•






5-10







5-11



•


5.8 Számítás •



•

Ebben a példában az alapértelmezett eredmények számítása elegendő.

•


•


•

ikonra, vagy válasszuk Ha nem kívánunk a számítandó modulokon változtatni, akkor kattintsunk a a legördülő menüből a [SOFiSTiK ¨ Számítás] {SOFiSTiK ¨ Rechnen} menüpontot, vagy nyomjuk le az ENTER billentyűt.

•



5-12





5.9 Grafikus eredmény A számítás után készíttethetünk a programmal grafikus eredményt is. Indítsuk el ehhez a [Grafikus eredmény] {grafische Ausgabe} parancsot. Eszköztár: Menü:

•



Ebben a példában teherellenőrzéshez kiegészítő ábrák kellenek. •

Jelöljük meg az [Egyedüli terhelési esetek] {Einzellastfälle} fülön található listában a 2 és 3 Esetleges terheket.

•

Aktiváljuk a [Terhek] {Lasten} kapcsolót.


5-13



• Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Ezután a SOFiSTiK URSULA program automatikusan elindul. A képernyőn megjelenik a SOFiSTiK URSULA program ablaka az első elkészített ábrával. A képek között az ablak bal oldalán található lista (ábrák nevei) segítségével tallózhatunk. Itt láthatók a teherellenőrzés ábrái:

•




• •





5-14



•


•



5-15



6

Pontszerűen alátámasztott lemez számítása modellgenerálás nélkül A negyedik példa a SEPP SOFiSTiK Statikai program kézikönyvéből került elő, ami egy lemez számítása. Ahogy az előző példákban is volt egy zsaluzási tervből kell statikai számítást végezni. A födémet négy oldalról 40 cm vastag betonfal, és négy darab vasbetonoszlop (b/d=40/40 cm) támasztja. A lemez egyik oldala szabad. Az esetleges terheket a legkedvezőtlenebb módon kell alkalmazni, egy vékony sávban (a B-tengelytől balra) egy kiegészítő esetleges terhet is alkalmaznunk kell. •


6.1 Statikai adatbázis Első lépésként adjuk meg a statikai adatbázis nevét és tulajdonságait. Ehhez nyissuk meg a [Statikai pozíció] {Statische Position} párbeszédablakot: Eszköztár: Menü: Parancssor:


Pontszerűen alátámasztott lemez számítása modellgenerálás nélkül

6-1



•


•


•


6.2 Anyagok Alapértelmezettként a B 25, a BST 500 ST 37 és a MZ4 I anyagokból lehet gazdálkodni. Ebben a példában azonban alkalmazzunk a B 35–ös betont. •

•



Parancssor:

SOF_GMATE



6-2


•



6.3 Felületelem-háló Ezek után készítsük el a felületi elemeket a hozzájuk tartozó terheléseket. Ehhez kapcsoljunk ki minden fóliát a tengelyfólián kívül. •

Nyissuk meg az AutoCAD “Fóliatulajdonság-kezelő” párbeszédablakát és módosítsuk a fóliák láthatóságát.

Készítsünk felületelem-hálót makrók segítségével. Ez azt jelenti, hogy a felületelemeket nem a program határozza meg, hanem mi adhatjuk meg. Nem kell egyesével definiálnunk a felületelemeket, hanem a körülhatároláshoz hasonlóan definiálhatunk egy területet, amelynek oldalain megadhatjuk a felületelemek darabszámát. Lehetőségünk van arra, hogy a szemközti oldalaknak eltérő darabszámot adjunk. A definiáláshoz célszerű a Tárgyraszter “Metszéspont” opcióját felhasználnunk, amely a készítési parancs hatására aktiválódik. •

Indítsuk el a generáláshoz a [Generálás makrókkal] {Generieren über Makros} parancsot, melynek hatására megjelenik egy párbeszédablak: Eszköztár: Menü: Parancssor:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Generálás ¨ Makrókkal SOFiPLUS ¨ Generieren ¨ Über Makros SOF_G_DOL


6-3



•

Aktiváljuk a [QUAD Felületelem] {QUAD Flächenelemente} rádiógombot.

•

Válasszuk ki a [4pont] {4Punkte} opciót a parancssorból.

•

Mutassuk meg a terület négy sarokpontját.

•

Válaszoljunk a parancssorban feltett kérdésre annak megfelelően, hogy a geometria megfelel-e az elképzeléseinknek.

•

Adjuk meg a felületelemek darabszámát oldalanként (7-8) (a csillagokkal megjelölt oldalak mentén elhelyezett felületelemek darabszámát kéri mindig a program).

•

Adjuk meg az elsőként elkészülő felületelem sorszámát.

• Készítsük el hasonló módon a fennmaradó öt területen a felületelemeket. Ha minden mezőt elkészítettünk, akkor az oldalankénti darabszámtól függően a terv a következő ábrához hasonlóan fog kinézni:

•

Mivel a létrejövő felületelemek az alapértelmezett vastagsággal (0.2m) készültek, ezért most módosítsuk valamennyi felületelem vastagságát: Eszköztár: Menü:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Végeselemek módosítása ¨ Felületelem SOFiPLUS ¨ Finite Elemente Ändern ¨ Flächenelement SOF_GQUADMOD

•

Parancssor: A parancs indítása után válaszuk az [Objektumok választása] {Objekte wählen} opciót a parancssorból.

•

Jelöljük ki az összes felületelemet (ablakos kiválasztással), majd nyomjuk le az ENTER billentyűt.


6-4



•

A megjelenő párbeszédablakban az [Elemvastagság] {Elementdicke} adatmezőben módosítsuk a vastagságot “0.3”-ra.

•

Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással.

6.4 Megfogás A háló geometriájának elkészülte után a lemez megtámasztási feltételeit kell megadnunk. A lemez minden csomópontja jelenleg szabadon elmozdulhat és elfordulhat. Ezért az A, D, 2´és 3 tengelyek menti csomópontokat, valamint az oszlopokat jelképező négy darab csomópontot Z-irányban meg kell támasztani. •

Indítsuk el a [Csomópontok módosítása] {Knoten ändern} parancsot: Eszköztár: Menü:

•

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Végeselemek módosítása ¨ Csomópont SOFiPLUS ¨ Finite Elemente Ändern ¨ Knoten SOF_GKNOTMOD


•

Jelöljük ki az A, D, 2´és 3 tengelyeken elhelyezkedő valamennyi, és a négy közbenső csomópontot (ablakos kiválasztással), majd nyomjuk le az ENTER billentyűt.

•

A megjelenő párbeszédablakban aktiváljuk a [PZ] kapcsolót.


6-5



• Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással. A megtámasztások definiálása után következhet az A, D, 2´és 3 tengelyek menti befogás definiálása, amelyhez peremelemeket kell készíteni. •

Indítsuk el a [Peremelemek készítése] {Randelemente eingeben} parancsot: Eszköztár: Menü: Parancssor:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Végeselemek készítése ¨ Peremelem SOFiPLUS ¨ Finite Elemente eingeben ¨ Randelement SOF_GRAND

Mindig csak egyenes szakaszokat definiálhatunk peremelemként. A kezdő és a végpont megadása között található csomópontokat bevonhatjuk a peremelemek készítéséhez. •

•

Válasszuk ki az A tengely első (kezdő) és utolsó (záró) csomópontját. Válasszuk a támasz irányához a [DN] (hossztengely körüli befogás) opciót. Adjuk meg a kezdő és a záró rugóállandó értékét egyaránt „58000”-re. Adjuk meg a peremeleme nevét.

•

Csatoljuk a program által megtalált csomópontokat a peremelemekhez.

•

Ne csatoljunk pótlólag csomópontokat, nyomjuk le az ENTER billentyűt.

• •

•

Adjuk meg az első peremelem sorszámát. Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával. Adjuk meg az előbb említett a többi peremelemet a D, 2´és 3 tengelyek mentén. A befogási érték a 3 és 2’ tengely mentén legyen 60000 kNm/rad, a D tengely mentén pedig 62000 kNm/rad. •

6.5 Terhek és terhelési esetek A következőkben, a szerkezet elkészülte után már csak a terheket kell felraknunk a lemezre. Az állandó terhet az első terhelési esetbe tesszük, amelyet felületelem teherként készítünk el. Az esetleges terheket 25 terhelési esetekbe helyezzük felületi teherként. •

Először is készítsük el az első terhelési esetet: Eszköztár: Menü: Parancssor:



6-6



•

A párbeszédablak megjelenése után kattintsunk az [Új] {Neu} nyomógombra. Ennek hatására megjelenik egy bejegyzés a párbeszédablakban, ami az első terhelési eset tulajdonságait mutatja (név, típus, szorzók, stb.). • Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Készítsük el a felületi elemek terhét. •

Indítsuk el a [Felületelem terhek készítése] {Elementlasten eingeben} parancsot: Eszköztár: Menü:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Terhek készítése ¨ Felületelem teher SOFiPLUS ¨ Lasten eingeben ¨ Elementlasten SOF_GQLAS

•

Parancssor: Válasszuk ki valamennyi felületelemet.

•

A parancssorban válasszuk a [Teher] {Last} opciót.

•

A teherintenzitás legyen „15” kN/m2.

• Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű lenyomásával. Következhet a mezőnkénti esetleges terhek készítése. •

Készítsük el az esetleges terhek terhelési eseteit: Eszköztár: Menü: Parancssor:



6-7


•

• •


A párbeszédablak megjelenése után kattintsunk az [Új] {Neu} nyomógombra. Ennek hatására megjelenik egy új bejegyzés a párbeszédablakban, ami a második terhelési eset tulajdonságait mutatja (név, típus, szorzók, stb.). Kattintsunk még háromszor erre a nyomógombra, hogy összesen 5 terhelési esetünk legyen. Válasszuk ki a listából a második terhelési esetet, és tegyük aktuálissá az [Aktuális] {Aktuell} nyomógombra történő kattintással.

• Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Készítsük el a bal felső mező esetleges felületi terhét. •

Indítsuk el a [Felületi terhek készítése] {Freie Flächenlast eingeben} parancsot: Eszköztár: Menü: Parancssor:



6-8



A megjelenő párbeszédablakban adjuk meg a teherintenzitás értékét 7 kN/m2-re, majd aktiváljuk az [Azonos érték] {Gleichlast} kapcsolót, amitől a felületi teher négy sarokpontján azonos lesz a teherintenzitás. •

Kattintsunk a rajzba, és adjuk meg a felületi teher négy sarokpontját (a bal felső mező négy sarokpontja).

• Tegyük ebbe a terhelési esetbe a jobb alul található mező felületi terhét is hasonló módon. Az esetleges felületi terheket az alábbi ábra alapján készítsük el és rendeljük a terhelési esetekhez.

A B-tengely melletti mezőn Terhelési eset 2-höz és 3-hoz járulékos esetleges terhek (4.2 kN/m²) rakhatók fel. Felületi terhek elhelyezését az eredeti zsaluzási tervben rajzolt vonal segítségével végezhetjük el. •

Ahhoz, hogy ezt a vonalat lássuk az összes fóliát ismét láthatóvá kell tenni. Nyissuk meg az AutoCAD “Fóliatulajdonság-kezelő” párbeszédablakát és módosítsuk a fóliák tulajdonságait.


6-9


•


A felületi terhek sarokpontjait a legkönnyebben a tárgyraszter „Metszéspont” opciójával tudjuk kiválasztani. Ezért jó, ha ez a tárgyraszter-opció be van állítva. Eszköztár: Menü: Parancssor:

Tárgyraszter Eszköz ¨ Rajzbeállítások… _dsettings

•

Aktiváljuk a „Metszéspont“ kapcsolót és hagyjuk el a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal.

•

A terheket esetleges teherként adjuk meg és helyezzük a második, illetve a harmadik terhelési esetbe. Tegyük ehhez először a második terhelési esetet aktuálissá: Eszköztár: Menü: Parancssor:


•

Válasszuk ki a listából a második terhelési esetet, és tegyük aktuálissá az [Aktuális] {Aktuell} nyomógombra történő kattintással.

•


•

A következő munkarészben tegyük fel terhet a B-tengelytől balra lévő mezőre. Indítsuk el a [Felületi terhek készítése] {Freie Flächenlast eingeben} parancsot:


6-10



Eszköztár: Menü: Parancssor:


A megjelenő párbeszédablakban adjuk meg a teherintenzitás értékét 4.2 kN/m2-re, majd aktiváljuk az [Azonos érték] {Gleichlast} kapcsolót, amitől a felületi teher négy sarokpontján azonos lesz a teherintenzitás. •

Kattintsunk a rajzba, és adjuk meg a felületi teher négy sarokpontját.

Tegyük a harmadik terhelési esetet aktuálissá, és rajzoljunk egy újabb felületi terhet az előbbihez hasonlóan a B-tengelytől balra, de most az előbb elkészített teher alá.

6.6 Export a statikai adatbázisba Miután elkészítettük a statikai modellt és a terheket nincs más feladatunk, mint a rajzi elemek exportálása a statikai adatbázisba. •

Ehhez az [Export] parancsot használhatjuk: Eszköztár: Menü: Parancssor:

•

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Statikai adatbázis (CDB) ¨ Export (.dwg -->.cdb)… SOFiPLUS ¨ Statikdatenbank (CDB) ¨ Export (.dwg -->.cdb)... SOF_GENFOUT

A megjelenő párbeszédablakban láthatjuk, hogy a program milyen információkat fog átvezetni a statikai adatbázisba. Pontszerűen alátámasztott lemez számítása modellgenerálás nélkül

6-11



•

A beállításokon most ne változtassunk, hagyjuk el a párbeszédablakot az [OK] nyomógomb segítségével.

•

Az elkészített szerkezet ellenőrzéséhez használhatjuk az ANIMATOR programot. Eszköztár: Menü: Parancssor:

•


Zárjuk be az ANIMATOR programot az ablak jobb felső sarkán található “X” nyomógomb segítségével, vagy válasszuk a legördülő menüből a [Fájl ¨ Kilépés] {Datei ¨ Beenden} menüpontot.

6.7 Számítás •

Az adatexport után indítsuk el a szerkesztőprogramot, mellyel a számítást végző modulok beállításait definiálhatjuk: Eszköztár: Menü: Parancssor:

•

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Eszközök ¨ Szerkesztés SOFiPLUS ¨ Werkzeuge ¨ Editieren SOF_WTED

A parancs indítása után megjelenő ablakban válasszuk ki a „Feladat4.dat” fájlt. Ez a fájl a „SOFIPLUS.TAB“

fájlban megadott bejegyzések alapján jött létre.

•

Kattintsunk a [Megnyitás] {Öffnen} nyomógombra.


6-12



Ezután a SOFiSTiK TEDDY program automatikusan elindul. A képernyőn megjelenik a SOFiSTiK TEDDY program ablaka a példa szöveges formátumú irányításával. Ebben a fájlban állíthatjuk be, hogy az egyes számítóprogramok mit számoljanak ki (igénybevételek, vasalás, feszültségek, stb.). A számítóprogramok beállításához a megfelelő kézikönyvekben találunk bővebb információkat. ikonra, vagy válasszuk a legördülő menüből a [SOFiSTiK ¨ A számítás elindításához kattintsunk a Számítás indítása] {SOFiSTiK ¨ Berechnung starten} menüpontot. •

Természetesen használhatjuk a [Numerikus eredmény] {Numerische Ausgabe} párbeszédablakot is arra, hogy be tudjuk állítani, milyen számítások készüljenek. Eszköztár: Menü: Parancssor:


•

Ebben a példában az alapértelmezett eredmények számítása elegendő.

•


•



6-13



•


•




6.8 Grafikus eredmény A számítás után készíttethetünk a programmal grafikus eredményt is. Indítsuk el ehhez a [Grafikus eredmény] {grafische Ausgabe} parancsot. Eszköztár: Menü:

•



Ebben a példában teherellenőrzéshez kiegészítő ábrák kellenek. •

Jelöljük meg az [Egyedüli terhelési esetek] {Einzellastfälle} fülön található listában a 2 és 3 Esetleges terheket.

•

Aktiváljuk a [Terhek] {Lasten} kapcsolót.


6-14



• Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Ezután a SOFiSTiK URSULA program automatikusan elindul. A képernyőn megjelenik a SOFiSTiK URSULA program ablaka az első elkészített ábrával. A képek között az ablak bal oldalán található lista (ábrák nevei) segítségével tallózhatunk. Itt láthatók a teherellenőrzés ábrái:

•




• •





6-15



•


•



6-16



7

Változó vastagságú lemez modellgenerálással Az ötödik példában egy változó vastagságú lemez kerül kiszámításra. A példa nem egy teljes lemezzel, hanem csak egy részletével foglalkozik. •

Először indítsuk el a SOFiSTiK SOFiPLUS programot, és nyissuk meg a rendelkezésre álló tervet. Ezt a Legördülő menüsor „Fájl¨Megnyitás…”, vagy az eszköztár „Megnyitás” parancsával tudjuk elérni. A listamezőben válasszuk ki a megfelelő fájlt (Feladat5), majd a „Megnyitás“ nyomógombbal nyissuk meg a fájlt. A következő rajz Feladat5.DWG néven található meg.

A feladatot kétféle módon oldhatjuk meg: a modellgenerálás parancsait használva készítünk statikai modellt, vagy AutoCAD elemeket alakítunk át végeselemekké, melyek automatikusan magukban rejtik a statikai jellemzőket. Ebben a példában nem a segédegyenesekkel kell dolgoznunk, hanem a lemez éleit kell felhasználnunk a szerkezeti felületek előállításához.




Változó vastagságú lemez modellgenerálással

7-1



•

Aktiváljuk a [Térbeli] {Raum} rádiógombot.

•


7.2 Szerkezeti felületek Ezután definiálhatjuk a statikai rendszer szerkezeti felületeit (lemezek) és a hozzájuk tartozó terheléseket. Válasszuk ehhez a [Szerkezeti felületek készítése] {Strukturfläche zeichnen} parancsot. Eszköztár: Menü:


•


•


•

Az [Ágyazás] {Bettung} fülön a [Süllyedési ágyazás] {Senkbettung} értéke legyen 20000 kN/m3.

•

A [Geometria] {Geometrie} fülön aktiváljuk a [Alul] {Unten} rádiógombot. Így a lemez felső síkjával kerül beillesztésre.

•


•

Válasszuk a parancssorban a [Felületbeni pont mutatása] {Punkt in Fläche zeigen} opciót, amit úgy is megtehetünk, hogy a jobb egérgombot lenyomjuk és a megjelenő jobb-gomb menüben a [Felületbeni pont mutatása] {Punkt in Fläche zeigen} menüpontot választjuk.

• •

Kattintsunk a bal szélső területbe, majd a jobb szélső területbe. Tegyük aktívvá ismét a [Szerkezeti felület] {Strukturfläche} párbeszédablakot. Kattintsunk a

párbeszédablakra. •

A lemez vastagságát módosítsuk „0”-ra.

•


• •

Kattintsunk a bal oldali változó vastagságú területbe, majd a jobb oldali változó vastagságú területbe. Tegyük aktívvá ismét a [Szerkezeti felület] {Strukturfläche} párbeszédablakot. Kattintsunk a

párbeszédablakra. •

A lemez vastagságát módosítsuk „1” m-re.

•


•

Kattintsunk a középső területbe.

• •


•

Indítsuk el a [Szerkezeti pont módosítása] {Strukturpunkt ändern} parancsot:

Most módosítanunk kell a lemezvastagság értékeit a szerkezeti pontok segítségével. Eszköztár: Menü:

•

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Modell módosítása ¨ Oszlop/Szerkezeti pont SOFiPLUS ¨ Modell ändern ¨ Stütze/Strukturpunkt SOF_PM_POINT_M

Parancssor: Válasszuk ki a bal szélső szerkezeti felület egyik sarokpontját.

Ügyeljünk arra, hogy a [Kiválasztási halmaz bővítése] {Gewählte Elemente bei Objektwahl verwenden} kapcsoló aktív legyen, hogy az újonnan kiválasztott rajzi elemek bekerüljenek a kiválasztási halmazba. Ha ezt a kapcsolót inaktívan hagyjuk, akkor a kiválasztási halmaz csak az újonnan kiválasztott rajzi elemeket fogja tartalmazni, a korábban kiválasztott rajzi elemek a kiválasztási halmazból törlődnek.


7-2


•


Kattintsunk a rajzi területre és válasszuk ki a szerkezeti felülethez tartozó maradék 3 szerkezeti pontot, valamint a jobb szélső szerkezeti felület négy szerkezeti pontját (azokat, amelyeknél a lemezvastagság 20 cm legyen). A kiválasztás után a párbeszédablak alsó részén láthatjuk, hogy nyolc objektumot választottunk ki a módosításhoz (8 [kiválasztva] {gewählt}).


A [Szerkezeti pont] {Strukturpunkt} párbeszédablak [Általános] {Allgemein} fülén adjuk meg a [Héjvastagság] {Schalendicke} értékét „0.2”-re.

•

Kattintsunk az [Alkalmaz] {Anwenden} nyomógombra, majd zárjuk be a párbeszédablakot a [Bezár] {Schliessen} nyomógomb segítségével.

•

Indítsuk el a [Szerkezeti pont módosítása] {Strukturpunkt ändern} parancsot: Eszköztár: Menü:

•


Parancssor: Válasszuk ki a középső szerkezeti felület egyik sarokpontját.

•

Kattintsunk a rajzi területre és válasszuk ki a szerkezeti felülethez tartozó maradék 3 szerkezeti pontot (azokat, amelyeknél a lemezvastagság 100 cm legyen). A kiválasztás után a párbeszédablak alsó részén láthatjuk, hogy négy objektumot választottunk ki a módosításhoz (4 [kiválasztva] {gewählt}).

•

A [Szerkezeti pont] {Strukturpunkt} párbeszédablak [Általános] {Allgemein} fülén adjuk meg a [Héjvastagság] {Schalendicke} értékét „1”-re.

•

Kattintsunk az [Alkalmaz] {Anwenden} nyomógombra, majd zárjuk be a párbeszédablakot a [Bezár] {Schliessen} nyomógomb segítségével. Készítsünk terheket a szerkezeti felületek módosításával. •

Indítsuk el a [Szerkezeti felületek módosítása] {Strukturfläche ändern} parancsot. Eszköztár: Menü:

•

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Modell módosítása ¨ Szerkezeti felület SOFiPLUS ¨ Modell ändern ¨ Strukturfläche SOF_PM_AREA_M

Parancssor: Válasszuk ki valamennyi szerkezeti felületet, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt.


7-3



•

A megjelenő [Szerkezeti felület] {Strukturfläche} párbeszédablakban kattintsunk a [Terhek] {Lasten} nyomógombra.

•

A megjelenő [Lemez terhei] {Lasten an Platten} párbeszédablakban minden mező inaktív, mert még nincsenek definiált terhelési esetek, amikbe terheket rakhatnánk. Ezért kattintsunk az [Állandó teher] {Ständige Last} mező [Terhelési eset] {Lastfall} nyomógombjára.

•

Megjelenik a [Terhelési eset-kezelő] {Lastfall Manager} párbeszédablak.

•

A párbeszédablak megjelenése után kattintsunk az [Új] {Neu} nyomógombra. Ennek hatására megjelenik egy bejegyzés a párbeszédablakban, ami az első terhelési eset tulajdonságait mutatja (név, típus, szorzók, stb.).

•


•

Visszatérve a [Lemez terhei] {Lasten an Platten} párbeszédablakba adjuk meg az állandó teher értékét „12.5” kN/m2-re.


7-4



•


•

Lépjünk ki a [Szerkezeti felület] {Strukturfläche} párbeszédablakból úgy, hogy először kattintsunk az [Alkalmaz] {Anwenden}, majd a [Bezár] {Schliessen} nyomógombra.

•

Indítsuk el újra a [Szerkezeti felületek módosítása] {Strukturfläche ändern} parancsot. Eszköztár: Menü:

•


Parancssor: Válasszuk ki a két szélső szerkezeti felületet, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt.

•


•

A megjelenő [Lemez terhei] {Lasten an Platten} párbeszédablakban az esetleges teherre vonatkozó mező inaktív, mert még nincs hozzá definiált terhelési eset, amibe terheket rakhatnánk. Ezért kattintsunk az [Esetleges teher] {Verkehrlast} mező [Terhelési eset] {Lastfall} nyomógombjára.

•



7-5



•

A párbeszédablak megjelenése után kattintsunk az [Új] {Neu} nyomógombra. Ennek hatására megjelenik egy új bejegyzés a párbeszédablakban, ami a második terhelési eset tulajdonságait mutatja (név, típus, szorzók, stb.).

•


•

Visszatérve a [Lemez terhei] {Lasten an Platten} párbeszédablakba adjuk meg az esetleges teher értékét „5” kN/m2-re.

•


•

Lépjünk ki a [Szerkezeti felület] {Strukturfläche} párbeszédablakból úgy, hogy először kattintsunk az [Alkalmaz] {Anwenden}, majd a [Bezár] {Schliessen} nyomógombra. Készítsük el az előbbihez hasonló módon a középső három szerkezeti felület esetleges terhét a harmadik terhelési esetbe. A szerkezet stabilitása miatt definiálnunk kell néhány megfogást. •

Indítsuk el a [Szerkezeti vonal módosítása] {Strukturkante ändern} parancsot. Eszköztár: Menü:

• •

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Modell módosítása ¨ Szerkezeti vonal SOFiPLUS ¨ Modell ändern ¨ Strukturkante SOF_PM_EDGE_M

Parancssor: Válasszuk ki az egyik szélső szerkezeti felület szélső szerkezeti vonalát, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt. Aktiváljuk a [Megfogások] {Festhaltungen} fülön a globális irányokra vonatkozó [PXX] és [PYY] kapcsolókat.


7-6


•




Miután elkészítettük a szerkezetet, felraktuk a terheket, következhet a felületháló készítése. Ehhez indítsuk el a [Felületháló-generálás] {Netzgenerierung} parancsot: Eszköztár: Menü: Parancssor:


•

Fogadjuk el az alapértelmezett beállításokat és zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal.

•






7-7




Az elkészített háló és szerkezet ellenőrzésének másik lehetősége az ANIMATOR program használata. Eszköztár: Menü: Parancssor:


•



7-8



7.5 Számítás •

A felülethálóval egybekötött adatexport után indítsuk el a szerkesztőprogramot, mellyel a számítást végző modulok beállításait definiálhatjuk: Eszköztár: Menü: Parancssor:

•




•


Ezután a SOFiSTiK TEDDY program automatikusan elindul. A képernyőn megjelenik a SOFiSTiK TEDDY program ablaka a példa szöveges formátumú irányításával. Ebben a fájlban állíthatjuk be, hogy az egyes számítóprogramok mit számoljanak ki (igénybevételek, vasalás, feszültségek, stb.). A számítóprogramok beállításához a megfelelő kézikönyvekben találunk bővebb információkat. ikonra, vagy válasszuk a legördülő menüből a [SOFiSTiK ¨ A számítás elindításához kattintsunk a Számítás indítása] {SOFiSTiK ¨ Berechnung starten} menüpontot. Térbeli rendszer esetén a számításhoz nem használhatjuk a [Numerikus eredmény] {Numerische Ausgabe} párbeszédablakot. •



7-9



•


•


Ha piros X jelenik meg a számító modul neve előtt, akkor a számítás megszakadt, mert hiba van a számítás megadásában, vagy a szerkezetben. Ekkor meg kell nézni a számítás jegyzőkönyvét. Ezt ebben az ablakban, a SOFiSTiK legördülő menü [Jegyzőkönyv] {Protokoll} menüpontjában lehet megtenni. Ekkor megjelenik egy lista, amiben meg kell keresni a hibát jelző modulnál a hiba okát. Ha a modul neve mellett a jobb oldali listában zöld pipa jelenik meg, akkor a számítás tökéletesen végbement, ha zöld X, akkor figyelmeztetésekkel, de elkészült a számítás (figyelmeztetés: hiba van ugyan a szerkezetben, de ez nem befolyásolja a számítást). Zárjuk be a SOFiSTiK WinPS program ablakát az ablak jobb felső sarkán található “X” nyomógomb segítségével, vagy válasszuk a legördülő menüből a [Fájl ¨ Kilépés] {Datei ¨ Beenden} menüpontot. Térbeli rendszer esetén a grafikus eredmények megjelenítéséhez nem használhatjuk a [Grafikus eredmény] {Grafische Ausgabe} párbeszédablakot. Helyette a WinGRAF program használható. A WinGRAF programmal a statikai adatbázisban található valamennyi kiindulási adatról (elemszámozás, keresztmetszetek, stb.) és eredményről (feszültségek, igénybevételek, elmozdulások, stb.) készíthetünk grafikus dokumentációt.

Térbeli rendszer esetén a numerikus eredmények megjelenítéséhez nem használhatjuk a SPRINT programot. Helyette a DBVIEW program használható. A DBVIEW programmal a statikai adatbázisban található valamennyi kiindulási adatról (elemszámozás, keresztmetszetek, stb.) és eredményről (feszültségek, igénybevételek, elmozdulások, stb.) készíthetünk listaszerű (numerikus) dokumentációt. •



7-10



8

Változó vastagságú lemez modellgenerálás nélkül Az ötödik példában egy változó vastagságú lemez kerül kiszámításra. A példa nem egy teljes lemezzel, hanem csak egy részletével foglalkozik. •

Először indítsuk el a SOFiSTiK SOFiPLUS programot, és nyissuk meg a rendelkezésre álló tervet. Ezt a Legördülő menüsor „Fájl¨Megnyitás…”, vagy az eszköztár „Megnyitás” parancsával tudjuk elérni. A listamezőben válasszuk ki a megfelelő fájlt (Feladat5), majd a „Megnyitás“ nyomógombbal nyissuk meg a fájlt. A következő rajz Feladat5.DWG néven található meg.

A feladatot kétféle módon oldhatjuk meg: a modellgenerálás parancsait használva készítünk statikai modellt, vagy AutoCAD elemeket alakítunk át végeselemekké, melyek automatikusan magukban rejtik a statikai jellemzőket. Ebben a példában nem a segédegyenesekkel kell dolgoznunk, hanem a lemez éleit kell felhasználnunk a szerkezeti felületek előállításához.




Változó vastagságú lemez modellgenerálás nélkül

8-1


•



• Zárjuk be a [Statikai pozíció] {Statische Position} párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Készítsünk felületelem-hálót makrók segítségével. Ez azt jelenti, hogy a felületelemeket nem a program határozza meg, hanem mi adhatjuk meg. Nem kell egyesével definiálnunk a felületelemeket, hanem a körülhatároláshoz hasonlóan definiálhatunk egy területet, amelynek oldalain megadhatjuk a felületelemek darabszámát. Lehetőségünk van arra, hogy a szemközti oldalaknak eltérő darabszámot adjunk. A definiáláshoz célszerű a Tárgyraszter “Metszéspont” opcióját felhasználnunk, amely a készítési parancs hatására aktiválódik.

8.2 Felületelem-háló •

Indítsuk el a generáláshoz a [Generálás makrókkal] {Generieren über Makros} parancsot, melynek hatására megjelenik egy párbeszédablak: Eszköztár: Menü: Parancssor:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Generálás ¨ Makrókkal SOFiPLUS ¨ Generieren ¨ Über Makros SOF_G_DOL

•

Aktiváljuk a [QUAD Felületelem] {QUAD Flächenelemente} rádiógombot.

•

Válasszuk ki a [4pont] {4Punkte} opciót a parancssorból.

•

Mutassuk meg a terület négy sarokpontját.

•

Válaszoljunk a parancssorban feltett kérdésre annak megfelelően, hogy a geometria megfelel-e az elképzeléseinknek.

•

Adjuk meg a felületelemek darabszámát oldalanként (6-8) (a csillagokkal megjelölt oldalak mentén elhelyezett felületelemek darabszámát kéri mindig a program).

•

Adjuk meg az elsőként elkészülő felületelem sorszámát.

• Készítsük el hasonló módon a fennmaradó öt területen a felületelemeket. Ha minden mezőt elkészítettünk, akkor az oldalankénti darabszámtól függően a terv a következő ábrához hasonlóan fog kinézni:


8-2


•


Mivel a létrejövő felületelemek az alapértelmezés szerint ágyazás nélkül készültek, ezért most módosítsuk valamennyi felületelem ágyazási tényezőjét: Eszköztár: Menü:


•


•

Jelöljük ki az összes felületelemet (ablakos kiválasztással), majd nyomjuk le az ENTER billentyűt.

•

A megjelenő párbeszédablakban az [Ágyazat] {Bettung} mezőben a [Merőleges] {Senkrecht} adatmezőben módosítsuk az ágyazási tényezőt 20000 kN/m3-re.

• Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással. Mivel a létrejövő felületelemek az alapértelmezett vastagsággal (0.2m) készültek, ezért most módosítsuk a középső részen a felületelemek vastagságát: Eszköztár: Menü:

• •


Parancssor: A parancs indítása után válaszuk az [Objektumok választása] {Objekte wählen} opciót a parancssorból. Jelöljük ki a középső lemezdarab valamennyi felületelemét (ablakos kiválasztással), majd nyomjuk le az ENTER billentyűt.


8-3



•

A megjelenő párbeszédablakban az [Elemvastagság] {Elementdicke} adatmezőben módosítsuk a vastagságot “1”-re.

•


8.3 Változó vastagságú felületelemek •

Készítsük el a két vastagságú lemezrész között a változó vastagságú tartományt: Eszköztár: Menü:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Végeselemek módosítása ¨ Változó felületelemek SOFiPLUS ¨ Finite Elemente Ändern ¨ Flächenelem. variabel SOF_GQUADVAR

•

Parancssor: A parancs indítása után a parancssorban válasszuk a [Vastagság] {Dicke} opciót.

•

Mutassuk meg az átmeneti tartomány első sarokpontját (P1).

•

Adjuk meg a vastagság értékét „0.2” m-nek.

•

Mutassuk meg az átmeneti tartomány második sarokpontját (P2).

•

Adjuk meg a vastagság értékét „1” m-nek.

•

Mutassuk meg az átmeneti tartomány harmadik sarokpontját (P3).

•

Adjuk meg a vastagság értékét „1” m-nek.

•

Válasszuk ki az átmeneti tartomány felületelemeit (ablakos kijelölés P4 pontból P5 pontba).

•

Fejezzük be a parancsot az ENTER billentyű lenyomásával.


8-4


•


Ismételjük meg ezt a műveletet a másik átmeneti tartományban is.

8.4 Terhek és terhelési esetek A következőkben készítsünk a terheket. Az állandó terhet az első terhelési esetbe tesszük, amelyet felületelem teherként készítünk el. Az esetleges terheket 2-3 terhelési esetekbe helyezzük felületi teherként. •



•

A párbeszédablak megjelenése után kattintsunk az [Új] {Neu} nyomógombra. Ennek hatására megjelenik egy bejegyzés a párbeszédablakban, ami az első terhelési eset tulajdonságait mutatja (név, típus, szorzók, stb.). • Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Készítsük el a felületi elemek terhét. •

Indítsuk el a [Felületelem terhek készítése] {Elementlasten eingeben} parancsot: Eszköztár: Menü:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Terhek készítése ¨ Felületelem teher SOFiPLUS ¨ Lasten eingeben ¨ Elementlasten SOF_GQLAS

•

Parancssor: Válasszuk ki valamennyi felületelemet.

•


•

A teher típusa legyen [PZZ].

•

A teherintenzitás legyen „-12.5” kN/m2.

•

A teher Z-irányú növekedése legyen „0”.

• Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű lenyomásával. Következhet a mezőnkénti esetleges terhek készítése. •




8-5


•

• •


A párbeszédablak megjelenése után kattintsunk az [Új] {Neu} nyomógombra. Ennek hatására megjelenik egy új bejegyzés a párbeszédablakban, ami a második terhelési eset tulajdonságait mutatja (név, típus, szorzók, stb.). Kattintsunk még egyszer erre a nyomógombra, hogy összesen 3 terhelési esetünk legyen. Válasszuk ki a listából a második terhelési esetet, és tegyük aktuálissá az [Aktuális] {Aktuell} nyomógombra történő kattintással.

• Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Készítsük el a bal szélső mező esetleges felületi terhét. •




8-6



A megjelenő párbeszédablakban adjuk meg a teherintenzitás értékét 5 kN/m2-re, majd aktiváljuk az [Azonos érték] {Gleichlast} kapcsolót, amitől a felületi teher négy sarokpontján azonos lesz a teherintenzitás. •

Kattintsunk a rajzba, és adjuk meg a felületi teher négy sarokpontját (a bal szélső mező négy sarokpontja).

• Tegyük ugyanebbe a terhelési esetbe a jobb szélső mező felületi terhét is, hasonló módon. Készítsük el az előbbihez hasonló módon a középső három szerkezeti felület esetleges terhét a harmadik terhelési esetbe.

8.5 Megfogások A szerkezet stabilitása miatt definiálnunk kell néhány megfogást. A háló geometriájának elkészülte után a lemez megtámasztási feltételeit kell megadnunk. A lemez minden csomópontja jelenleg szabadon elmozdulhat és elfordulhat. Ezért az A, D, 2´és 3 tengelyek menti csomópontokat, valamint az oszlopokat jelképező négy darab csomópontot Z-irányban meg kell támasztani. •


•



•

Jelöljük ki a bal szélső lemez bal szélén elhelyezkedő valamennyi csomópontot (ablakos kiválasztással), majd nyomjuk le az ENTER billentyűt.

•

A megjelenő párbeszédablakban aktiváljuk a [PX] és [PY] kapcsolókat.


8-7


•



8.6 Export a statikai adatbázisba Miután elkészítettük a statikai modellt és a terheket nincs más feladatunk, mint a rajzi elemek exportálása, de nem a statikai adatbázisba, hanem egy szöveges ASCII fájlba. •



•

Aktiváljuk az [Export típusa] {Ausgabeart} mezőben az [ASCII fájlok .SYS és .LF] {ASCII-Dateien .SYS und .LF} rádiógombot, melynek következtében a rajz nevével azonos de .sys és .lf fájlok keletkeznek majd.

•

A megjelenő párbeszédablakban láthatjuk, hogy a program milyen információkat fog átvezetni a statikai adatbázisba. A többi beállításon most ne változtassunk, hagyjuk el a párbeszédablakot az [OK] nyomógomb segítségével.

•

•




8-8


•



8.7 Módosítás a szöveges fájlban Láthattuk az ANIMATOR program segítségével, hogy lemezünk ne éppen úgy néz ki, mint azt ahogy szerettük volna. A felületelemek a középsíkjukkal kerültek beillesztésre. A módosításhoz használjuk fel a az export után keletkező szöveges feladat5.sys fájlt. • Indítsuk el a szerkesztőprogramot, mellyel megtekinthetjük és módosíthatjuk ezt a fájlt: Eszköztár: Menü:


•

Parancssor: A parancs indítása után megjelenő ablakban válasszuk ki a „sys” fájltípust, majd a „Feladat5.sys” fájlt.

•



8-9



Ezután a SOFiSTiK TEDDY program automatikusan elindul. A képernyőn megjelenik a SOFiSTiK TEDDY program ablaka a szerkezet szöveges formátumú megadásával. Ebben a fájlban láthatjuk az előbb grafikus úton előállított szerkezet szöveges megfelelőjét. Az export során a program a grafikus objektumokat átalakította a SOFiSTiK szöveges megadási formájára. A fájl első részén a csomópontok definiálását láthatjuk (sorszám, koordináták, megfogások). A fájl második részében a felületelemek definiálása található (alkotó csomópontok, vastagság, ágyazás, stb.). Itt található az a bejegyzés is (opció), ami a felületelemek beillesztési síkjáért felelős. Ebben az esetben a „LAGE” opció mellett a „MITT” érték szerepel, ami annyi jelent, hogy a felületelem középvonala egybeesik a kiválasztott síkkal. Ezt kell nekünk módosítani úgy, hogy a felületelemek a felső síkjukkal kerüljenek beillesztésre. •

Válasszuk a legördülő menüből a [Szerkesztés ¨ Csere] {Bearbeiten ¨ Ersetzen} menüpontot.

•

A megjelenő párbeszédablakban adjuk meg a keresendő szöveget (MITT) és azt a szöveget, amire a keresendőt cserélni kívánjuk (UNTEN). Az UNTEN bejegyzés jelenti azt, hogy a felületelemek a rendszer síkjától lefelé kerülnek beillesztésre, azaz a felső síkjukkal. Aktiváljuk a [Teljes szövegben] {Gesamter Text} rádiógombot, így a keresés és a csere a teljes fájlban végbemegy.

• Kattintsunk a [Csere] {Ersetzen} nyomógombra. A program megtalálja az első keresett szöveget és a kurzort a szövegre pozícionálja. A párbeszédablakban megjelenik három választási lehetőség: Kicseréljük a szöveget, nem cseréljük ki a szöveget, vagy kérdés nélkül a program cserélje ki az összes keresendő szöveget.


8-10



•

Kattintsunk a [Mind] {Alle} nyomógombra. Ezzel a program minden keresendő szöveget kicserél a fájlban.

•

A csere befejezése után zárjuk be a párbeszédablakot a [Bezár] {Schliessen} nyomógombbal.

•

Mentsük el a fájlt a [Fájl ¨ Mentés] {Datei ¨ Speichern} menüpont segítségével.

•

Zárjuk be a SOFiSTiK TEDDY program ablakát az ablak jobb felső sarkán található “X” nyomógomb segítségével, vagy válasszuk a legördülő menüből a [Fájl ¨ Kilépés] {Datei ¨ Beenden} menüpontot.

8.8 Számítás •

A módosított adatexport után indítsuk el ismét a szerkesztőprogramot, mellyel a számítást végző modulok beállításait definiálhatjuk: Eszköztár: Menü: Parancssor:

•




•



8-11





•


•



8-12





A módosított szerkezet ellenőrzéséhez használjuk ismét az ANIMATOR programot. Eszköztár: Menü: Parancssor:


Láthatjuk, hogy lemezünk most már megfelelően néz ki. •


•



8-13



9

Síkbeli rúdszerkezet számítása A hatodik példa egy egyszerű síkbeli keret számítása. Az oszlopok b/d=40/40cm, a gerendák b/d=40/80cm keresztmetszetűek. A terhelést az alábbi ábra mutatja: a szerkezet önsúlyán kívül a gerendákon 7.5 kN/m állandó és 17.5 kN/m esetleges teher működik. A bal oldali oszlopra 3.2 kN/m oldalirányú esetleges teher hat. •





Síkbeli rúdszerkezet számítása

9-1



•

Aktiváljuk a [Keret/Tárcsa] {Rahmen/Scheibe} rádiógombot.

•

A problémamentes szerkesztés céljából aktiváljuk az [Adatbázis koordinátarendszere] {DatenbasisKoordinatensystem} mezőben a [SOFiSTiK] rádiógombot. Ezáltal a koordinátarendszerünk Y-tengelye lefelé mutat.

•


9.2 Keresztmetszetek •

Definiáljuk a gerendák és az oszlopok keresztmetszeteit: Eszköztár: Menü:

•

•

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Keresztmetszet SOFiPLUS ¨ Modell erstellen ¨ Querschnitt SOF_GQUER

Parancssor: A megjelenő [Keresztmetszet] {Querschnitte} párbeszédablakban láthatjuk, hogy még nincs egyetlen definiált keresztmetszet sem.



9-2



•

Ebben a párbeszédablakban jelöljük meg a [Derékszögű négyszög] {Rechteck} bejegyzést és nyomjuk meg az [OK] nyomógombot. Ennek hatására megjelenik a képernyőn a [Derékszögű négyszögkeresztmetszet] {Rechteck Querschnitt} párbeszédablak. Először készítsük el az oszlopok keresztmetszetét. A keresztmetszet készítésében kövessük az alábbi utasításokat:

•


•

A [Magasság] {Höhe} legyen 0.4 m.

•

A [Szélesség] {Breite} legyen 0.4 m.

•


•

Nevezzük el a keresztmetszetet.

•


•



9-3



•

Most már rendelkezésünkre áll egy keresztmetszet. Készítsük el hasonló módon a gerendák keresztmetszetét.

•

Miután definiáltuk a keresztmetszeteket hagyjuk el a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal.

9.3 Szerkezeti geometria •

A rajz AutoCAD-egyeneseiből készítsünk rudakat. Ehhez nem kell mást tennünk, mint elindítani a [Generálás elemekkel] {Generierung über Elemente} parancsot: Eszköztár: Menü: Parancssor:

•

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Generálás ¨ Elemekkel SOFiPLUS ¨ Generieren ¨ Über Elemente SOF_G_NETGEN

Aktiváljuk a [STAB Rúd] {STAB Biegestäbe} rádiógombot.

•

Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Válasszuk ki a rajz valamennyi egyenesét, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt. • Adjuk meg a készülő első rúd sorszámát (1). • Adjuk meg a rudak keresztmetszetének sorszámát (1). Minden rúd azonos keresztmetszettel készült (1), de a gerendák számára másik (2) keresztmetszetet kell használnunk. Ehhez alkalmazzuk a [Rúd módosítása] {Stab ändern} parancsot: •

Eszköztár: Menü:

• •

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Végeselemek módosítása ¨ Rúd SOFiPLUS ¨ Finite Elemente Ändern ¨ Stab SOF_GSTABMOD

Parancssor: A parancs indítása után válaszuk az [Objektumok választása] {Objekte wählen} opciót a parancssorból. Jelöljük ki a gerendák rúdjait, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt.


9-4



•

Kattintsunk a [Keresztmetszet (a teljes rúdon)] {Querschnitt (ganzer Stab)} nyomógombra.

•

A megjelenő [Keresztmetszet] {Querschnitte} párbeszédablakban válasszuk ki a gerendák számára a második keresztmetszet.

•


•

A pontosabb eredmények érdekében a rudakat metszékekkel láthatjuk el. Az eredmények a számítás után ezeken a metszékeken is megjeleníthetők. (Sőt minden metszék más keresztmetszettel rendelkezhet: változó keresztmetszet készítése).

•

Készítsünk metszékeket a gerendákon, kattintsunk az [n-részre osztás] {n-tel Teilung} nyomógombra.

•

Adjuk meg a metszékek számát: 8.

•


•

Indítsuk el újra a [Rúd módosítása] {Stab ändern} parancsot az oszlopok metszékeinek készítéséhez: Eszköztár: Menü:

• •

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Végeselemek módosítása ¨ Rúd SOFiPLUS ¨ Finite Elemente Ändern ¨ Stab SOF_GSTABMOD

Parancssor: A parancs indítása után válaszuk az [Objektumok választása] {Objekte wählen} opciót a parancssorból. Jelöljük ki az oszlopok rúdjait, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt.


9-5


• • • •


Kattintsunk az [n-részre osztás] {n-tel Teilung} nyomógombra. Adjuk meg a metszékek számát: 6. Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással. Mivel a párbeszédablak beállításain nem módosítottunk, ezért megjelenik egy üzenet, amelyen lépjünk tovább az [OK] nyomógomb segítségével.

9.4 Megfogások A rudak elkészülte után a keret megtámasztási feltételeit kell megadnunk. A keret minden csomópontja jelenleg szabadon elmozdulhat és elfordulhat. Ezért az oszloptalpaknál lévő csomópontokat meg kell támasztani. •


•



•

Jelöljük ki az oszloptalpaknál lévő csomópontokat, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt.

•

A megjelenő párbeszédablakban aktiváljuk a [PX] és [PY] kapcsolókat.


9-6


•



9.5 Terhek és terhelési esetek A következőkben készítsük el a terheket. Az önsúlyt és az állandó terhet az első terhelési esetbe tesszük. Az esetleges terheket 2-4 terhelési esetekbe helyezzük rúdteherként. •


•

•


A párbeszédablak megjelenése után kattintsunk az [Új] {Neu} nyomógombra. Ennek hatására megjelenik egy bejegyzés a párbeszédablakban, ami az első terhelési eset tulajdonságait mutatja (név, típus, szorzók, stb.). Adjuk meg a terhelési eset számára, hogy az önsúlyt Y-irányúan vegye figyelembe, tehát az [ÖSY] {EGY} oszlop értékét módosítsuk „1”-re.


9-7



•

Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Készítsük el az állandó, gerendákra ható rúd terhet. •

Indítsuk el a [Rúd teher készítése] {Stablasten eingeben} parancsot: Eszköztár: Menü:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Terhek készítése ¨ Rúd teher SOFiPLUS ¨ Lasten eingeben ¨ Stablasten SOF_GSLAS

•


•

Válasszuk ki a gerendák rúdjait.

•


•

A teher típusa legyen [PY].

•

A teherintenzitás legyen „7.5” kN/m.

• Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával. Következhetnek az esetleges terhek. •




9-8


•

• •


A párbeszédablak megjelenése után kattintsunk az [Új] {Neu} nyomógombra. Ennek hatására megjelenik egy új bejegyzés a párbeszédablakban, ami a második terhelési eset tulajdonságait mutatja (név, típus, szorzók, stb.). Kattintsunk még kétszer erre a nyomógombra, hogy összesen 4 terhelési esetünk legyen. Válasszuk ki a listából a második terhelési esetet, és tegyük aktuálissá az [Aktuális] {Aktuell} nyomógombra történő kattintással.

•

Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Készítsük el az esetleges, gerendákra ható rúd terhet. •



•


•

Válasszuk ki a gerendák rúdjait, mégpedig a bal felsőt és a jobb alsót.

•



9-9



•

A teher típusa legyen [PY]. A teherintenzitás legyen „17.5” kN/m. • Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával. Végezzük el ugyanezt a műveletet a másik két gerendára (jobb felső és bal alsó) ható esetleges teher készítéséhez. Ez az esetleges teher azonban a 3. terhelési esetbe kerüljön. •

•

Készítsük el az oszlopra ható esetleges terhet: Eszköztár: Menü:


Parancssor:

•

A párbeszédablak megjelenése után válasszuk ki a listából a negyedik terhelési esetet, és tegyük aktuálissá az [Aktuális] {Aktuell} nyomógombra történő kattintással. • Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Készítsük el az esetleges, oszlopokra ható rúd terhet. •



•


•

Válasszuk ki a bal oldali oszlopok rúdjait.

•


•

A teher típusa legyen [PX]. A teherintenzitás legyen „3.2” kN/m. Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával.

• •

9.6 Export a statikai adatbázisba Miután elkészítettük a statikai modellt és a terheket nincs más feladatunk, mint a rajzi elemek exportálása a statikai adatbázisba.


9-10


•



• •

•


A megjelenő párbeszédablakban láthatjuk, hogy a program milyen információkat fog átvezetni a statikai adatbázisba. A beállításokon most ne változtassunk, hagyjuk el a párbeszédablakot az [OK] nyomógomb segítségével. Az elkészített szerkezet ellenőrzéséhez használhatjuk az ANIMATOR programot. Eszköztár: Menü: Parancssor:

•



9.7 Számítás •


•



fájlban megadott bejegyzések alapján jött létre. Síkbeli rúdszerkezet számítása

9-11


•



Ezután a SOFiSTiK TEDDY program automatikusan elindul. A képernyőn megjelenik a SOFiSTiK TEDDY program ablaka a példa szöveges formátumú irányításával. Ebben a fájlban állíthatjuk be, hogy az egyes számítóprogramok mit számoljanak ki (igénybevételek, vasalás, feszültségek, stb.). A számítóprogramok beállításához a megfelelő kézikönyvekben találunk bővebb információkat. ikonra, vagy válasszuk a legördülő menüből a [SOFiSTiK ¨ A számítás elindításához kattintsunk a Számítás indítása] {SOFiSTiK ¨ Berechnung starten} menüpontot. Keret/Tárcsa rendszer esetén a számításhoz nem használhatjuk a [Numerikus eredmény] {Numerische Ausgabe} párbeszédablakot. •


•


•



9-12



Ha piros X jelenik meg a számító modul neve előtt, akkor a számítás megszakadt, mert hiba van a számítás megadásában, vagy a szerkezetben. Ekkor meg kell nézni a számítás jegyzőkönyvét. Ezt ebben az ablakban, a SOFiSTiK legördülő menü [Jegyzőkönyv] {Protokoll} menüpontjában lehet megtenni. Ekkor megjelenik egy lista, amiben meg kell keresni a hibát jelző modulnál a hiba okát. Ha a modul neve mellett a jobb oldali listában zöld pipa jelenik meg, akkor a számítás tökéletesen végbement, ha zöld X, akkor figyelmeztetésekkel, de elkészült a számítás (figyelmeztetés: hiba van ugyan a szerkezetben, de ez nem befolyásolja a számítást). Zárjuk be a SOFiSTiK WinPS program ablakát az ablak jobb felső sarkán található “X” nyomógomb segítségével, vagy válasszuk a legördülő menüből a [Fájl ¨ Kilépés] {Datei ¨ Beenden} menüpontot. Keret/Tárcsa rendszer esetén a grafikus eredmények megjelenítéséhez nem használhatjuk a [Grafikus eredmény] {Grafische Ausgabe} párbeszédablakot. Helyette a WinGRAF program használható. A WinGRAF programmal a statikai adatbázisban található valamennyi kiindulási adatról (elemszámozás, keresztmetszetek, stb.) és eredményről (feszültségek, igénybevételek, elmozdulások, stb.) készíthetünk grafikus dokumentációt.

Keret/Tárcsa rendszer esetén a numerikus eredmények megjelenítéséhez nem használhatjuk a SPRINT programot. Helyette a DBVIEW program használható. A DBVIEW programmal a statikai adatbázisban található valamennyi kiindulási adatról (elemszámozás, keresztmetszetek, stb.) és eredményről (feszültségek, igénybevételek, elmozdulások, stb.) készíthetünk listaszerű (numerikus) dokumentációt. •



9-13



10

Vegyes térbeli szerkezet számítása A hetedik példa egy vegyes, rúdelemekből és felületelemekből álló szerkezet számítása. A födémek és a falak vastagsága 20 cm. Az oszlopok b/d=40/40cm, a lemezbordák b/d=20/80cm keresztmetszetűek. A lemezbordák figyelembe veendő szélessége 100 cm. A terhelések: a szerkezet önsúlya az első terhelési esetbe, az állandó teher (1.5 kN/m2) a második terhelési esetbe kerül. Az esetleges terhek (3.5 kN/m2) sakktáblaszerűen kerülnek a 3-4 terhelési esetekbe. •

Először indítsuk el a SOFiPLUS programot, és nyissuk meg a rendelkezésre tervet. Ezt a Legördülő menüsor „Fájl¨Megnyitás…”, vagy az eszköztár „Megnyitás” parancsával tudjuk elérni. A listamezőben válasszuk ki a megfelelő fájlt (Feladat7), majd a „Megnyitás“ nyomógombbal nyissuk meg a fájlt. A következő rajz Feladat7.DWG néven található meg.




Vegyes térbeli szerkezet számítása

10-1



•


•



Definiáljuk az oszlopok és a lemezbordák keresztmetszeteit: Eszköztár: Menü:

•

•





10-2



•


•


•


•


•


•


•


•



10-3



•

Most már rendelkezésünkre áll egy keresztmetszet.

•

Készítsük el hasonló módon a lemezborda keresztmetszetét:

•

Válasszuk az [Új…] {Neu…} nyomógombot.

•

Ebben a párbeszédablakban jelöljük meg a [Lemezborda] {Plattenbalken} bejegyzést és nyomjuk meg az [OK] nyomógombot. Ennek hatására megjelenik a képernyőn a [Borda keresztmetszet] {Plattenbalken} párbeszédablak. A keresztmetszet készítésében kövessük az alábbi utasításokat:

•


•

A [Teljes magasság] {Gesamthöhe} legyen 80 cm.

•

A [Bordaszélesség] {Stegbreite} legyen 40 cm.

•

A [Lemezvastagság] {Plattendicke} 20 cm, a [Lemezszélesség] {Plattenbreite} pedig legyen 200 cm.

•


•


•



10-4



•


•


10.3 Szerkezeti elemek Térbeli rendszer esetén először szerkezeti vonalakat kell készítenünk, amelyek a leendő szerkezeti felületünk határolói lesznek. •

Indítsuk el a szerkezeti vonalak készítésének parancsát: Eszköztár: Menü:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Szerkezeti vonal SOFiPLUS ¨ Modell erstellen ¨ Strukturkante SOF_PM_EDGE

•

Parancssor: Válasszuk a parancssorban a [Elemek kiválasztása] {Elemente wählen} opciót, amit úgy is megtehetünk, hogy a jobb egérgombot lenyomjuk és a megjelenő jobb-gomb menüben a [Elemek kiválasztása] {Elemente wählen} menüpontot választjuk.

•

Jelöljük ki a rajz valamennyi rajzi elemét (ablakos kiválasztással).

• Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával. Azért, hogy az automatikus hálógenerálás során elkerüljük az esetleges hibaüzeneteket töröljük ki az ajtónál található alsó szerkezeti vonalat. Az íves erkély csupán két szerkezeti vonalból áll. A szerkezeti felületek készítéséhez azonban legalább három szerkezeti vonalra van szükségünk. Daraboljuk fel az íves szerkezeti vonalakat. •

Indítsuk el az [Vonal felosztása] {Kante teilen} parancsot.


10-5



Eszköztár: Menü:

• •

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Modell módosítása ¨ Vonal felosztása SOFiPLUS ¨ Modell ändern ¨ Kante teilen SOF_PM_EDGE_SPLIT

Parancssor: Kattintsunk az egyik erkély íves szerkezeti vonalára.

Kattintsunk az íves szerkezeti vonal körülbelüli felezőpontjára, melynél a szerkezeti vonalat fel kívánjuk osztani.

• Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával. Ezt a műveletet ismételjük meg a másik erkély szerkezeti vonalánál is. Készítsük el a födémek és falak szerkezeti felületeit. •



•


•


•

Kattintsunk a rajzi területre. Válasszuk a parancssorban a [Szerkezeti vonal mutatása] {Strukturlinie zeigen} opciót, amit úgy is megtehetünk, hogy a jobb egérgombot lenyomjuk és a megjelenő jobb-gomb menüben a [Szerkezeti vonal mutatása] {Strukturlinie zeigen} menüpontot választjuk.

•

•

Mutassuk meg egyesével és sorrendben a szerkezeti felületet körülhatároló szerkezeti vonalakat. Mivel fontos a körüljárás iránya, ezért a szerkezeti vonalakat az óramutató járásával ellentétesen mutassuk meg.

•

A program felismeri, ha egy terület záró vonalát mutatjuk meg, ezért nem kell kilépnünk a parancsból, hanem folyamatosan definiálhatjuk a szerkezeti felületeket.

•

Az utolsó szerkezeti felület definiálása után fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával.

•

A szerkezet a következő módon fog kinézni:


10-6



Az egyik födém áttörést tartalmaz. Készítsük el ezt az áttörést: Eszköztár: Menü:

•


Parancssor: Válasszuk a parancssorban a [Szerkezeti vonal mutatása] {Strukturlinie zeigen} opciót, amit úgy is megtehetünk, hogy a jobb egérgombot lenyomjuk és a megjelenő jobb-gomb menüben a [Szerkezeti vonal mutatása] {Strukturlinie zeigen} menüpontot választjuk.

•

Mutassuk meg egyesével és sorrendben az áttörés szerkezeti vonalait. Itt nem fontos a körüljárás iránya.

•

A program felismeri, ha egy terület záró vonalát mutatjuk meg.

• Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával. Térbeli rendszer esetén a szerkezeti pontok és szerkezeti vonalak nem rendelkeznek megfogással, így ezekről kell most gondoskodnunk. Készítsünk elmozdulás elleni támaszokat. Először nézzük az oszlopok talppontjánál található szerkezeti pontokat. •

Indítsuk el a [Szerkezeti pont módosítása] {Strukturpunkt ändern} parancsot: Eszköztár: Menü:


•

Parancssor: Válasszuk ki az oszlopok talpánál található szerkezeti pontokat.

•

Nyomjuk le az ENTER billentyűt

•

Módosítsuk a [Megfogások] {Festhaltungen} fül tartalmát úgy, hogy aktiváljuk a globális irányra vonatkozó [PXX] [PYY] [PZZ] kapcsolókat.

• Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógomb segítségével. Másodszor nézzük a falak alján található szerkezeti vonalakat. •

Indítsuk el a [Szerkezeti vonal módosítása] {Strukturkante ändern} parancsot: Eszköztár: Menü:


•

Parancssor: Válasszuk ki az alsó falak alján található szerkezeti vonalakat.

•

Nyomjuk le az ENTER billentyűt.

•



10-7



• Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógomb segítségével. Azokhoz a szerkezeti vonalakhoz, melyekből oszlopok készülnek keresztmetszetet kell rendelni. •

Jelenítsük meg először a [Rajzelemek információi] {Information über Zeichnungselemente} párbeszédablakot. Mutassunk az oszlopként definiálandó szerkezeti vonalak valamelyikére. Eszköztár: Menü: Parancssor:

•




Kattintsunk a rajzi területre és válasszuk ki a többi oszlopként használandó szerkezeti vonalat. A kiválasztás után a párbeszédablak alsó részén láthatjuk, hogy tíz objektumot választottunk ki a módosításhoz (10 [kiválasztva] {gewählt}).



•



10-8



•

Válasszuk ki az oszlopoknak szánt keresztmetszetet (1), majd zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal.

•

Zárjuk be a [Szerkezeti vonal] {Strukturkanten} párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással.

•

Azután ismét az [Info/Szerkeszt] {Info/Edit} parancsban találjuk magunkat. Válasszuk ki most azon szerkezeti vonalak valamelyikét, amiből lemezbordát kívánunk készíteni.

•

Használjuk az [<Előző] {] {Nächstes>} nyomógombokat a kívánt objektum megkereséséhez.

•



Kattintsunk a rajzi területre és válasszuk ki a lemezbordaként használandó szerkezeti vonalat. A kiválasztás után a párbeszédablak alsó részén láthatjuk, hogy négy objektumot választottunk ki a módosításhoz (4 [kiválasztva] {gewählt}).




10-9



•


•

Válasszuk ki a lemezbordáknak szánt keresztmetszetet (2), majd zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal.

•

Visszatérve a [Szerkezeti vonal] {Strukturkanten} párbeszédablakba aktiváljuk az [Elemtípus] [Elementtyp] mezőben a [Rúd referenciával/Cölöp] {Stab mit Referenz/Pfahl} rádiógombot. Emiatt a rúd (lemezborda) a keresztmetszet nullpontjával kerül beillesztésre.

•


•

Miután a másik teher módosítását is elvégeztük ismét az [Info/Szerkeszt] {Info/Edit} parancsban találjuk magunkat. Ezúttal fejezzük be a parancsot az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával.

10.4 Terhek és terhelési esetek A következőkben készítsük el a terheket. Az önsúlyt az első, az állandó terhet a második terhelési esetbe tesszük. Az esetleges terheket pedig a 3-4 terhelési esetekbe helyezzük. •




10-10


•

•


A párbeszédablak megjelenése után kattintsunk az [Új] {Neu} nyomógombra. Ennek hatására megjelenik egy bejegyzés a párbeszédablakban, ami az első terhelési eset tulajdonságait mutatja (név, típus, szorzók, stb.). Adjuk meg a terhelési eset számára, hogy az önsúlyt Z-irányúan vegye figyelembe, tehát az [ÖSZ] {EGZ} oszlop értékét módosítsuk „1”-re.

•

Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Készítsünk az állandó és esetleges terheket. Az állandó teher (1.5 kN/m2) a második terhelési esetbe kerüljön és minden vízszintes szerkezeti felületre hasson. Az esetleges terhek (3.5 kN/m2) sakktáblaszerűen kerüljenek a vízszintes szerkezeti felületekre: a két emelet középső szerkezeti felületére ható teher kerüljön a többihez képest külön terhelési esetbe. Ezt a legegyszerűbben úgy készíthetjük el, hogy minden esetleges terhet a harmadik terhelési esetbe helyezünk, majd a [Terhelési esetszám módosítása] {Lastfallnummer ändern} paranccsal a két emelet középső szerkezeti felületére ható terhet áthelyezzük a negyedik terhelési esetbe. •


•


Parancssor: Válasszuk ki valamennyi vízszintes szerkezeti felületet, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt. Vegyes térbeli szerkezet számítása

10-11



•


•


•


•



10-12



•

Módosítsuk a terhelési eset típusát állandó teherre.

•


•


•

Kattintsunk az [Esetleges teher] {Verkehrlast} mező [Terhelési eset] {Lastfall} nyomógombjára.

•



10-13



•

A párbeszédablak megjelenése után kattintsunk az [Új] {Neu} nyomógombra. Ennek hatására megjelenik egy új bejegyzés a párbeszédablakban, ami a harmadik terhelési eset tulajdonságait mutatja (név, típus, szorzók, stb.).

•


•

Visszatérve a [Lemez terhei] {Lasten an Platten} párbeszédablakba adjuk meg az esetleges teher értékét „3.5” kN/m2-re.

•


•


•

Készítsük el a negyedik terhelési esetet: Eszköztár: Menü: Parancssor:



10-14



•

A párbeszédablak megjelenése után kattintsunk az [Új] {Neu} nyomógombra. Ennek hatására megjelenik egy bejegyzés a párbeszédablakban, ami a negyedik terhelési eset tulajdonságait mutatja (név, típus, szorzók, stb.).

•


•

Ezután helyezzük át a középső szerkezeti felületek esetleges terhét a negyedik terhelési esetbe. Válasszuk ehhez a [Terhelési esetszám módosítása] {Lastfallnummer ändern} parancsot. Eszköztár: Menü:

•


Parancssor: Válasszuk ki azt a középső szerkezeti felületeket

• Válasszuk ki a parancssorból a módosítandó teher típusát (esetleges). Ezt követően a [Terhelési eset-kezelő] {Lastfall Manager} párbeszédablak nyílik meg. Ebben az ablakban választhatjuk meg az esetleges terhek terhelési eseteit. Válasszuk ki a listából azt a terhelési esetet, amelybe az előbb kiválasztott szerkezeti felület esetleges terhét át kívánjuk rakni.


10-15


•


Mivel az utolsóként létrehozott terhelési eset az aktuális, ezért zárjuk be [Terhelési eset-kezelő] {Lastfall Manager} párbeszédablakot az [OK] nyomógomb segítségével.




•


•


•


•

A megszerkesztett hálót az [Import] paranccsal tudjuk a rajzba beolvastatni. Ez persze nem feltétlenül szükséges, de lehetőséget ad a háló ellenőrzésére. Vegyes térbeli szerkezet számítása

10-16









10-17



•


10.6 Számítás •


•




•



10-18





•


•



10-19







10-20



11

Térbeli felületszerkezet modellgenerálással A nyolcadik példában egy hat méter élhosszúságú kockát használunk fel statikai vázként. Ez a példa biztosan nem fordul elő a mindennapi gyakorlatban, de jól bemutatja a térbeli a térbeli felületszerkezet készítését és számítását. •


A feladatot kétféle módon oldhatjuk meg: a modellgenerálás parancsait használva készítünk statikai modellt, vagy AutoCAD elemeket alakítunk át végeselemekké, melyek automatikusan magukban rejtik a statikai jellemzőket.




Térbeli felületszerkezet modellgenerálással

11-1



•


•


11.2 Szerkezeti elemek Térbeli rendszer esetén először szerkezeti vonalakat kell készítenünk, amelyek a leendő szerkezeti felületünk határolói lesznek. •

Indítsuk el a szerkezeti vonalak készítésének parancsát: Eszköztár: Menü:


•


•

Jelöljük ki a rajz valamennyi rajzi elemét (ablakos kiválasztással).

• Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával. Készítsük el a szerkezeti felületeket. •



•


•


•



11-2



•

Válasszuk a parancssorban a [Szerkezeti vonal mutatása] {Strukturlinie zeigen} opciót, amit úgy is megtehetünk, hogy a jobb egérgombot lenyomjuk és a megjelenő jobb-gomb menüben a [Szerkezeti vonal mutatása] {Strukturlinie zeigen} menüpontot választjuk.

•

Mutassuk meg egyesével és sorrendben a szerkezeti felületet körülhatároló szerkezeti vonalakat. Mivel fontos a körüljárás iránya (ez határozza meg a felületi elemek lokális z-tengelyének irányát), ezért a szerkezeti vonalakat az óramutató járásával ellentétesen mutassuk meg.

•


•

Az utolsó szerkezeti felület definiálása után fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával.

•

A szerkezet a következő módon fog kinézni:

Térbeli rendszer esetén a szerkezeti pontok és szerkezeti vonalak nem rendelkeznek megfogással, így ezekről kell most gondoskodnunk. Készítsünk elmozdulás elleni támaszokat a kocka alsó szerkezeti vonalai mentén. •



•

Parancssor: Válasszuk ki az alsó szerkezeti vonalakat.

•


•


• Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógomb segítségével. A következőkben készítsük el a terheket. Az önsúlyt az első, az esetleges terhet pedig a második terhelési esetbe helyezzük.

11.3 Terhek és terhelési esetek •




11-3


•

•



Az önsúly mellé készítsünk egy az oldalfalra ható felületi terhet, amit esetleges teherként tegyünk a második terhelési esetbe. •

Kattintsunk az [Új] {Neu} nyomógombra. Ennek hatására megjelenik egy új bejegyzés a párbeszédablakban, ami a második terhelési eset tulajdonságait mutatja (név, típus, szorzók, stb.).


11-4



•


•

A következő munkarészben készítsük el az oldalfalra ható felületi terhet. Indítsuk el a [Felületi terhek készítése] {Freie Flächenlast eingeben} parancsot: Eszköztár: Menü: Parancssor:


•

A megjelenő párbeszédablakban adjuk meg a teherintenzitás P1 és P2 értékét -4 kN/m2-re, a P3 értékét pedig -6 kN/m2-re. A teher típusa legyen PXX globális X irányú teher. Ezáltal a teher az Xtengelyünkkel ellentétes irányban foghatni.

•

Kattintsunk a rajzba, és adjuk meg a felületi teher négy sarokpontját. A sarokpontok megadását alulról kezdjük, így a P1 és P2 pont alulra és a P3, P4 pont felülre kerül. A így egy egyenletesen változó felületi teher lesz.


11-5




Miután felraktuk a terheket, következhet a felületháló generálása. Ehhez indítsuk el a [Felülethálógenerálás] {Netzgenerierung} parancsot.


11-6





•


•


•


•





11-7





•




•





11-8


•





•


•



11-9







11-10



12

Térbeli felületszerkezet modellgenerálás nélkül A nyolcadik példában egy hat méter élhosszúságú kockát használunk fel statikai vázként. Ez a példa biztosan nem fordul elő a mindennapi gyakorlatban, de jól bemutatja a térbeli a térbeli felületszerkezet készítését és számítását. •


A feladatot kétféle módon oldhatjuk meg: a modellgenerálás parancsait használva készítünk statikai modellt, vagy AutoCAD elemeket alakítunk át végeselemekké, melyek automatikusan magukban rejtik a statikai jellemzőket.




Térbeli felületszerkezet modellgenerálás nélkül

12-1



•


•


12.2 Felületelem-háló Az AutoCAD-ben elkészített 3D felületekből, poligonhálókból az elemek generálásával könnyen végeselemeket készíthetünk. A végeselemekhez kapcsolódó csomópontokat a program automatikusan elkészíti. Ebben az esetben használjuk az AutoCAD „Élekkel határolt felület” parancsát, amellyel rögtön hálókat készíthetünk. A hálók sűrűségét a SURFTAB1 és SURFTAB2 változók értékeinek módosításával változtathatjuk. Az alapértelmezett sűrűség mindkét irányban 6 elem. •

Indítsuk el az élekkel határolt felület készítésének parancsát:

Eszköztár: Felületek Menü: Rajz ¨ Felületek ¨ Élekkel határolt felület Parancssor: _EDGESURF • Mutassuk meg a kocka egyik lapjának négy élét, egyesével és sorrendben. A program azonnal elkészíti a poligonhálót. • Végezzük el a hálókészítést a kocka maradék öt lapján is. Néha a segédegyeneseket nem is tudjuk olyan egyszerűen kijelölni, mert például a szerkezeti vonalra vannak rajzolva. Ebben az esetben segít az AutoCAD „Ugrás“ opciója. Ehhez válasszuk ki az egymáson fekvő vonalakat a CTRL és a bal egérgomb lenyomásával. Ezután nyomjuk le a baloldali egérgombot. Az AutoCAD kijelöli a kívánt objektumot. Ha nem a kívánt objektum jelölődött meg, akkor nyomjuk meg annyiszor a bal egérgombot, amíg a megfelelő objektum jelölődik ki. A parancs befejezése az ENTER-rel történik. Ha végeztünk a hálókészítéssel a rajz így fog kinézni:

•

A rajz AutoCAD hálóiból készítsünk felületelemeket. Ehhez nem kell mást tennünk, mint elindítani a [Generálás elemekkel] {Generierung über Elemente} parancsot:


12-2




SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Generálás ¨ Elemekkel SOFiPLUS ¨ Generieren ¨ Über Elemente SOF_G_NETGEN

•

Aktiváljuk a [STAB Rúd] {STAB Biegestäbe} rádiógombot.

•

Adjuk meg a [Csoportszám] {Gruppennummer} adatmezőben „1” értéket. A jobb átláthatóság kedvéért a kocka egyes lapjain készítendő felületelemeket helyezzük külön csoportba (1…6).

•


•

Válasszuk ki valamelyik oldallap hálóját. Nyomjuk le az ENTER billentyűt.

•

Megjelenik egy kérdés:

. Ha AutoCAD 3D felületet használunk, akkor azt a programnak először szét kell vetnie. Ha a kérdésre [Nem]-mel {Nein} válaszolunk, akkor a poligonháló törlődik a kiválasztási halmazból, és nem generálódnak felületelemek. •

Válaszoljunk [Igen]-nel {Ja}.

•

Adjuk meg az első elkészítendő felületelem sorszámát (10000).

A csoportkezelés miatt a statikai pozíció párbeszédablakában az [Elemek maximális darabszáma csoportonként] {Maximale Anzahl der Elemente pro Gruppe} adatmezőben megadott érték miatt az elemek 10000-es csoportokba kerülnek. Ezért minden felületelem sorszáma a következő tízezres léptékű számmal kezdődik. Ismételjük meg a műveletet a kocka többi hálóján is, ügyelve a csoportszámokra.

12.3 Megfogások Térbeli rendszer, és elemgenerálás esetén a csomópontok és a felületelemek nem rendelkeznek megfogással, így ezekről kell most gondoskodnunk. Készítsünk elmozdulás elleni támaszokat a kocka alsó élei mentén elhelyezkedő csomópontoknál. A jobb áttekintés miatt kapcsoljuk ki a T__KONS fóliát. A csoportkezelés előnyeit kihasználva indítsuk el a csoportok megjelenítésének parancsát: Eszköztár: Menü:

•

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Megjelenítés ¨ Csoportok SOFiPLUS ¨ Visualisieren ¨ Gruppen SOF_ GGRUPVIS

Parancssor: A megjelenő párbeszédablakban jelöljük ki a bal oldali listában az alsó lap felületelemeit tartalmazó csoporton kívüli összes csoportot és kattintsunk a [Ki] {Aus} nyomógombra.


12-3



• Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással. A rajz így fog kinézni:

Így már sokkal jobban hozzáférünk az alsó, peremen található csomópontokhoz. Rögzítsük az előbb említett csomópontokat. •



•


•

Jelöljük ki a peremen található valamennyi csomópontot, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt.

•

A megjelenő párbeszédablakban aktiváljuk a [PX], [PY] és [PZ] kapcsolókat.

• Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással. Tegyük ismét láthatóvá a teljes szerkezetet, és indítsuk el a csoportok megjelenítésének parancsát: Eszköztár: Menü:

•

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Megjelenítés ¨ Csoportok SOFiPLUS ¨ Visualisieren ¨ Gruppen SOF_ GGRUPVIS

Parancssor: A megjelenő párbeszédablakban jelöljük ki a jobb oldali listában található valamennyi csoportot és kattintsunk a [Be] {Ein} nyomógombra.


12-4


•



12.4 Terhek és terhelési esetek A következőkben készítsük el a terheket. Az önsúlyt az első, az esetleges terhet pedig a második terhelési esetbe helyezzük. •


•

•




12-5



Az önsúly mellé készítsünk egy az oldalfalra ható felületi terhet, amit esetleges teherként tegyünk a második terhelési esetbe. •

Kattintsunk az [Új] {Neu} nyomógombra. Ennek hatására megjelenik egy új bejegyzés a párbeszédablakban, ami a második terhelési eset tulajdonságait mutatja (név, típus, szorzók, stb.).

•


•

A következő munkarészben készítsük el az oldalfalra ható felületi terhet. Indítsuk el a [Felületi terhek készítése] {Freie Flächenlast eingeben} parancsot: Eszköztár: Menü: Parancssor:



12-6



•

A megjelenő párbeszédablakban adjuk meg a teherintenzitás P1 és P2 értékét -4 kN/m2-re, a P3 értékét pedig -6 kN/m2-re. A teher típusa legyen PXX globális X irányú teher. Ezáltal a teher az Xtengelyünkkel ellentétes irányban foghatni.

•

Kattintsunk a rajzba, és adjuk meg a felületi teher négy sarokpontját. A sarokpontok megadását alulról kezdjük, így a P1 és P2 pont alulra és a P3, P4 pont felülre kerül. A így egy egyenletesen változó felületi teher lesz.

12.5 Export a statikai adatbázisba Miután elkészítettük a statikai modellt és a terheket nincs más feladatunk, mint a rajzi elemek exportálása a statikai adatbázisba. •


•


A megjelenő párbeszédablakban láthatjuk, hogy a program milyen információkat fog átvezetni a statikai adatbázisba.


12-7



•

A beállításokon most ne változtassunk, hagyjuk el a párbeszédablakot az [OK] nyomógomb segítségével.

•


•





•




•



12-8





•


•



12-9







12-10



13

Hídszerkezet A kilencedik és egyben utolsó példa egy vegyes, rúdelemekből és felületelemekből álló hídszerkezet számítása. A lemezek és a tárcsák vastagsága 45 cm. A pillérek b/d=50/50cm, a lemezbordák b/d=40/120cm keresztmetszetűek. A terhelések: a szerkezet önsúlya az első terhelési esetbe, az állandó teher (1.5 kN/m2) a második terhelési esetbe kerül. Az esetleges terhek (3.5 kN/m2) teher sakktáblaszerűen kerülnek be a 3-4 terhelési esetekbe. A vonalmenti esetleges teher (20 kN/m) az ötödik terhelési esetbe kerül. A jármű mozgásából származó esetleges terhek (80 kN/m2) pedig tíznél nagyobb terhelési esetekbe kerülnek. •

Először indítsuk el a SOFiPLUS programot, és nyissuk meg a rendelkezésre tervet. Ezt a Legördülő menüsor „Fájl¨Megnyitás…”, vagy az eszköztár „Megnyitás” parancsával tudjuk elérni. A listamezőben válasszuk ki a megfelelő fájlt (Feladat9), majd a „Megnyitás“ nyomógombbal nyissuk meg a fájlt. A következő rajz Feladat9.DWG néven található meg.




Hídszerkezet

13-1



•


•



Definiáljuk az oszlopok és a lemezbordák keresztmetszeteit: Eszköztár: Menü:

•

•




Hídszerkezet

13-2



•


•


•


•


•


•


•


•


Hídszerkezet

13-3



•

Most már rendelkezésünkre áll egy keresztmetszet.

•

Készítsük el hasonló módon a lemezborda keresztmetszetét:

•

Válasszuk az [Új…] {Neu…} nyomógombot.

•


•


•


•


•

Válasszuk ki a [Nullpont helye] {Lage des Nullpunkts} kijelölő listából a [alul középen] {unten mitte} bejegyzést. Így a keresztmetszet ezzel a beillesztési pontjával kerül majd a rúd hossztengelyére (referenciaegyenesére). Azért válasszuk ezt a bejegyzést, mert nem használjuk a SOFiSTiK koordinátarendszert, és így a Z-tengelyünk „felfelé” mutat.

•


•


•


Hídszerkezet

13-4



•


•


13.3 Szerkezeti elemek Térbeli rendszer esetén szerkezeti felületek készítéséhez vagy a szerkezeti vonalakat hívjuk segítségül, vagy úgy definiálunk, mint síkbeli rendszer esetén, ha megmutatjuk a definiálás síkját. Válasszuk az utóbbit. •

Először is az AutoCAD nézetét állítsuk felülnézetre:

•

Eszköztár: Nézet Menü: Nézetek ¨ 3D Nézetek ¨ Felülnézet Parancssor: Indítsuk el a [Szerkezeti felület készítése] {Strukturfläche zeichnen} parancsot: Eszköztár: Menü:

•



Hídszerkezet

13-5



•

Az [Általános] {Allgemein} fülön a [Vastagság] {Dicke} értékét adjuk meg “0.45” m-re.

•

Az [Geometria] {Geometrie} fülön az [Elem helye] {Lage der Elemente} mezőban aktiváljuk a [Felül] {Oben} rádiógombot. Ennek hatására a szerkezeti felület az alsó síkjával kerül beillesztésre, tehát a felületelemek a síktól felfelé készülnek majd.

•

Kattintsunk a rajzi területre. Válasszuk a parancssorban a [Sík választása] {Ebene wählen} opciót, amit úgy is megtehetünk, hogy a jobb egérgombot lenyomjuk és a megjelenő jobb-gomb menüben a [Sík választása] {Ebene wählen} menüpontot választjuk Három pont megadásával definiáljuk az aktuális síkot. (P1, P2, P3 pontok)

•

•

•

•

Válasszuk a parancssorban a [Felületbeni pont mutatása] {Punkt in Fläche zeigen} opciót, amit úgy is megtehetünk, hogy a jobb egérgombot lenyomjuk és a megjelenő jobb-gomb menüben a [Felületbeni pont mutatása] {Punkt in Fläche zeigen} menüpontot választjuk Kattintsunk a zárt terület egy belső pontjára.

•

A programmal automatikusan, egymás után definiálhatjuk a szerkezeti felületeket.

•

Az utolsó szerkezeti felület definiálása után fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával. A szerkezet a 16 darab szerkezeti felület elkészülte után a következő módon fog kinézni:

Hídszerkezet

13-6


•


A tárcsaként funkcionáló szerkezeti felületeihez, valamint a pillérek szerkezeti vonalainak előállításához váltsunk vissza izometrikus nézetbe, és indítsuk el a szerkezeti vonalak készítésének parancsát: Eszköztár: Menü:


•


•

Jelöljük ki a rajzban az oszlopok és a tárcsák egyeneseit.

• Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával. Készítsük el a hiányzó szerkezeti felületeket. •



•


•


•

Kattintsunk a rajzi területre. Válasszuk a parancssorban a [Szerkezeti vonal mutatása] {Strukturlinie zeigen} opciót, amit úgy is megtehetünk, hogy a jobb egérgombot lenyomjuk és a megjelenő jobb-gomb menüben a [Szerkezeti vonal mutatása] {Strukturlinie zeigen} menüpontot választjuk.

•

•

Mutassuk meg egyesével és sorrendben a szerkezeti felületet körülhatároló szerkezeti vonalakat. Mivel fontos a körüljárás iránya (ez határozza meg a felületi elemek lokális z-tengelyének irányát), ezért a szerkezeti vonalakat az óramutató járásával ellentétesen mutassuk meg.

•


•

Az utolsó szerkezeti felület definiálása után fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával. A szerkezet a következő módon fog kinézni:

Hídszerkezet

13-7



•

A pillérek és a lemezbordákat megtestesítő szerkezeti vonalakhoz rendeljük hozzá a már elkészített keresztmetszeteket.

•



•

Parancssor: Válasszuk ki a pillérek szerkezeti vonalait.

•


•

A megjelenő párbeszédablakban aktiváljuk a [Rudak] {Unterzug} fülön a [Keresztmetszet] {Querschnitt} nyomógomb előtt található kapcsolót.

•


•

Válasszuk ki a pilléreknek szánt keresztmetszetet (1), majd zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal.

•


•

Indítsuk el ismét a [Szerkezeti vonal módosítása] {Strukturkante ändern} parancsot:

Hídszerkezet

13-8



Eszköztár: Menü:

•


Parancssor: Válasszuk ki a bordák szerkezeti vonalait. A borda készül valamennyi hosszirányú szerkezeti vonalból, a széleken kívül.

•


•


•

Válasszuk ki a bordáknak szánt keresztmetszetet (2), majd zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal.

•

Viiszatérve a [Szerkezeti vonal] {Strukturkanten} párbeszédablakba aktiváljuk az [Elemtípus] [Elementtyp] mezőben a [Rúd referenciával/Cölöp] {Stab mit Referenz/Pfahl} rádiógombot. Emiatt a rúd (lemezborda) a keresztmetszet nullpontjával kerül beillesztésre.

• Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombra történő kattintással. Térbeli rendszer esetén a szerkezeti pontok és szerkezeti vonalak nem rendelkeznek megfogással, így ezekről kell most gondoskodnunk. Készítsünk elmozdulás elleni támaszokat. Először nézzük a pillérek talppontjánál található szerkezeti pontokat. •

Indítsuk el a [Szerkezeti pont módosítása] {Strukturpunkt ändern} parancsot:

Hídszerkezet

13-9



Eszköztár: Menü:


•

Parancssor: Válasszuk ki a pillérek talpánál található szerkezeti pontokat.

•

Nyomjuk le az ENTER billentyűt

•


• Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógomb segítségével. Másodszor nézzük széleken lévő tárcsák alján található szerkezeti vonalakat. •



•

Parancssor: Válasszuk ki a szélső tárcsák alján található szerkezeti vonalakat.

•


•


• Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógomb segítségével. Nézzük a középső tárcsa megfogási viszonyait, ahol az eltolódások és elfordulások elleni megfogásokat ágyazás és rugalmas befogás formájában definiáljuk. •

Indítsuk el újra a [Szerkezeti vonal módosítása] {Strukturkante ändern} parancsot: Eszköztár: Menü:


•

Parancssor: Válasszuk ki a középső tárcsák alján található szerkezeti vonalat.

•


Hídszerkezet

13-10



•

Módosítsuk az [Ágyazás] {Bettung} fül tartalmát úgy, hogy a o [Süllyedési tényező] {Senkfeder} legyen 40000 kN/m2 o [Tengelyirányú rugó] {Axiale Feder} legyen 10000 kN/m2 o [Befogási merevség] {Drehfeder} legyen 10000 kN/rad.

•

Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógomb segítségével.

13.4 Terhek és terhelési esetek A következőkben készítsük el a terheket. Az önsúlyt az első, az állandó terhet a második terhelési esetbe tesszük. Az esetleges terheket pedig a 3-5 terhelési esetekbe helyezzük. •


•

•



Hídszerkezet

13-11



•

Zárjuk be a párbeszédablakot az [OK] nyomógombbal. Készítsünk az állandó és esetleges terheket. Az állandó teher (1.5 kN/m2) a második terhelési esetbe kerüljön és minden vízszintes szerkezeti felületre hasson. Az esetleges terhek (3.5 kN/m2) sakktáblaszerűen kerüljenek a vízszintes szerkezeti felületekre. Ezt a legegyszerűbben úgy készíthetjük el, hogy minden esetleges terhet a harmadik terhelési esetbe helyezünk, majd a [Terhelési esetszám módosítása] {Lastfallnummer ändern} paranccsal a megfelelő terhet áthelyezzük a negyedik terhelési esetbe. Készítsünk az állandó és esetleges terheket. Az állandó teher (1.5 kN/m2) a második terhelési esetbe kerüljön és minden vízszintes szerkezeti felületre hasson. Az esetleges terhek (3.5 kN/m2) sakktáblaszerűen kerüljenek a vízszintes szerkezeti felületekre: a két emelet középső szerkezeti felületére ható teher kerüljön külön terhelési esetbe. Ezt a legegyszerűbben úgy készíthetjük el, hogy minden esetleges terhet a harmadik terhelési esetbe helyezünk, majd a [Terhelési esetszám módosítása] {Lastfallnummer ändern} paranccsal a két emelet középső szerkezeti felületére ható terhet áthelyezzük a negyedik terhelési esetbe. •


•


Parancssor: Válasszuk ki valamennyi vízszintes szerkezeti felületet, majd nyomjuk le az ENTER billentyűt.

•


•


Hídszerkezet

13-12



•


•


Hídszerkezet

13-13



•

Módosítsuk a terhelési eset típusát állandó teherre.

•


•


•

Kattintsunk az [Esetleges teher] {Verkehrlast} mező [Terhelési eset] {Lastfall} nyomógombjára.

•


Hídszerkezet

13-14



•

A párbeszédablak megjelenése után kattintsunk az [Új] {Neu} nyomógombra. Ennek hatására megjelenik egy új bejegyzés a párbeszédablakban, ami a harmadik terhelési eset tulajdonságait mutatja (név, típus, szorzók, stb.).

•


•

Visszatérve a [Lemez terhei] {Lasten an Platten} párbeszédablakba adjuk meg az esetleges teher értékét „3.5” kN/m2-re.

•


•


•

Készítsük el a negyedik terhelési esetet: Eszköztár: Menü: Parancssor:


Hídszerkezet

13-15



•

A párbeszédablak megjelenése után kattintsunk az [Új] {Neu} nyomógombra. Ennek hatására megjelenik egy bejegyzés a párbeszédablakban, ami a negyedik terhelési eset tulajdonságait mutatja (név, típus, szorzók, stb.).

•


•

Ezután helyezzük át a középső szerkezeti felületek esetleges terhét a negyedik terhelési esetbe. Válasszuk ehhez a [Terhelési esetszám módosítása] {Lastfallnummer ändern} parancsot. Eszköztár: Menü:

•


Parancssor: Válasszuk ki azt a középső szerkezeti felületeket

• Válasszuk ki a parancssorból a módosítandó teher típusát (esetleges). Ezt követően a [Terhelési eset-kezelő] {Lastfall Manager} párbeszédablak nyílik meg. Ebben az ablakban választhatjuk meg az esetleges terhek terhelési eseteit. Válasszuk ki a listából azt a terhelési esetet, amelybe az előbb kiválasztott szerkezeti felület esetleges terhét át kívánjuk rakni.

Hídszerkezet

13-16



•

Mivel az utolsóként létrehozott terhelési eset az aktuális, ezért zárjuk be [Terhelési eset-kezelő] {Lastfall Manager} párbeszédablakot az [OK] nyomógomb segítségével.

•

Készítsük el az ötödik terhelési esetet: Eszköztár: Menü: Parancssor:

•


A párbeszédablak megjelenése után kattintsunk az [Új] {Neu} nyomógombra. Ennek hatására megjelenik egy bejegyzés a párbeszédablakban, ami az ötödik terhelési eset tulajdonságait mutatja (név, típus, szorzók, stb.).

Hídszerkezet

13-17



•


•

A következő munkafázisban rakjuk fel a vonalmenti terhet. Tegyük láthatóvá a „Teher” fóliát, amelyen a teher elrendezése látható, és indítsuk el [Vonalmenti terhek] {Freie Linienlasten} parancsot: Eszköztár: Menü: Parancssor:

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Terhek készítése ¨ Vonalmenti teher SOFiPLUS ¨ Lasten eingeben ¨ Freie Linienlasten SOF_GLLAS

•

A megjelenő párbeszédablakban adjuk meg a teherintenzitást 20 kN/m-re, majd kattintsunk a rajzba.

•

Válasszuk a [Poligon] opciót a parancssorból.

•

Mutassuk meg a vonalmenti teher „töréspontjait”.

•

Az utolsó pont megmutatása után nyomjuk le kétszer az ENTER billentyűt.

•

A terhek felrakását az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával fejezhetjük be.

•

Készítsük el a mozgó tehernek is nevezhető esetleges terheket. Ehhez nincs másra szükségünk, mint egy teherre, amit egy görbe mentén végigvezetünk. Így terheket másolhatunk egymás után egy megmutatott vonal mentén. A másolt terheket a program önálló terhelési esetekbe helyezi.

•

Készítsük el a hatodik terhelési esetet: Hídszerkezet

13-18





•

A párbeszédablak megjelenése után kattintsunk az [Új] {Neu} nyomógombra. Ennek hatására megjelenik egy bejegyzés a párbeszédablakban, ami a hatodik terhelési eset tulajdonságait mutatja (név, típus, szorzók, stb.).

•


•

Folytassuk a készítést a végigvezetendő teherrel.

•

Tegyük láthatóvá a „Jármű” fóliát.

•



Hídszerkezet

13-19



A megjelenő párbeszédablakban adjuk meg a teherintenzitás értékét „80” kN/m2-re, majd aktiváljuk az [Azonos érték] {Gleichlast} kapcsolót, amitől a felületi teher négy sarokpontján azonos lesz a teherintenzitás. •

Kattintsunk a rajzba, és adjuk meg a felületi teher négy sarokpontját a rajzban található téglalap sarokpontjainak segítségével.

•


•

Tegyük láthatóvá a „Jármű” fóliát.

•

Indítsuk el a vándorló esetleges teher készítésének parancsát: Eszköztár: Menü:

•

SOFiPLUS SOFiPLUS ¨ Terhek készítése ¨ Vándorló esetleges teher SOFiPLUS ¨ Lasten eingeben ¨ Wandernde Verkehrslast SOF_G_LOADALONGCURVE

Parancssor: Válaszuk ki az imént elkészített felületi terhet.

•

Válasszuk ki a teher beillesztési bázispontját (ezzel a pontjával fog a teher végigmenni a megmutatott vonalon). Ez a pont legyen a felületi teher középpontja.

•

Az elforgatás szöge legyen a teher középpontját és a haladási irányba eső rövid oldal felezőpontját összekötő szakasz.

•

Mutassuk meg azt a vonalat, amely mentén a terhet vándoroltatni szeretnénk.

•

Adjuk meg az útvonal kezdőpontját, kattintsunk a vonal közelebbi végpontjára.

•

Adjuk meg az útvonal végpontját, kattintsunk a vonal másik végpontjára.

•

Megjelenik egy párbeszédablak.

•

A [Teherállások száma] {Anzahl der Laststellungen} és az [Első terhelési eset száma] {Nummer des ersten Lastfalls} legyen egyaránt „10”. Ez azt jelenti, hogy 10 teherállás készül a görbe mentén egyenletes kiosztva, és az egyes teherállások 10-től kezdődő terhelési esetekbe kerülnek egyesével.

Hídszerkezet

13-20






•

Ebben a példában az elemszélek maximális hosszát 1 m-ben határozzuk meg.

•


•





Hídszerkezet

13-21





•



Hídszerkezet

13-22



Ha nem tetszik a háló (túl nagyok az elemek, vagy túl „merevek“), akkor a [Hálógenerálás-kezelő] {Steuerung der Netzgenerierung} párbeszédablakban a megfelelő változtatásokat elvégezhetjük. A [Terhelési eset-kezelő] {Lastfallmanager} és a [Terhek készítése] {Lasten eingeben}, illetve a [Terhek módosítása] {Lasten ändern} parancsokkal további pótlólagos terhek rakhatók a födémre. Ezeket a terheket azután az [Export] paranccsal exportálni kell.



•




•


Ezután a SOFiSTiK TEDDY program automatikusan elindul. A képernyőn megjelenik a SOFiSTiK TEDDY program ablaka a példa szöveges formátumú irányításával. Ebben a fájlban állíthatjuk be, hogy az egyes számítóprogramok mit számoljanak ki (igénybevételek, vasalás, feszültségek, stb.). A számítóprogramok beállításához a megfelelő kézikönyvekben találunk bővebb információkat.

Hídszerkezet

13-23



A számítás elindításához kattintsunk a ikonra, vagy válasszuk a legördülő menüből a [SOFiSTiK ¨ Számítás indítása] {SOFiSTiK ¨ Berechnung starten} menüpontot. Térbeli rendszer esetén a számításhoz nem használhatjuk a [Numerikus eredmény] {Numerische Ausgabe} párbeszédablakot. •


•


•





Hídszerkezet

13-24

Mintapéldák I. kötet. SOFiPLUS (Statikai modell AutoCAD alatt) 16.1 verzió

Recommend Documents