Kézikönyv. SOFiPLUS (Statikai modell AutoCAD alatt) 16.3 verzió

Kézikönyv

SOFiPLUS (Statikai modell AutoCAD alatt) 16.3 verzió

Copyright  2004 MonArch Kft., SOFiSTiK AG Minden jog fenntartva

Ez a kézikönyv és a hozzá tartozó szoftver a MonArch Kft. által megfogalmazott SOFiPLUS szoftverlicensz szerződés feltételei és megkötése alapján vehető használatba. A dokumentáció, és a program másolása, fénymásolása, reprodukálása, fordítása, elektronikus adathordozón vagy más gépi formátumban való tömörített tárolása csak az ezen dokumentációban leírt módon és esetekben engedélyezett. A MonArch Kft. fenntartja a jogot a program módosítására, fejlesztésére, amennyiben annak szükségét látja. Ez a kiadvány a programot a kiadvány készítésének fázisában ismerteti, így előfordulhat, hogy a termék jelenlegi állapotában nem teljesen fedi a dokumentációban leírtakat.

A licenszjogok tulajdonosa:

MonArch Kft. 9400 Sopron Fenyves sor 7. Tel: (99) 330-330 Fax: (99) 330-355 Honlap: www.monarch.hu E-mail: [email protected]

Fejlesztő:

SOFiSTiK AG Tassiloplatz 7, D-81541 München Honlap: www.sofistik.de

Védjegyek Az AutoCAD az Egyesült Államok Szabványügyi és Védjegyzési Hivatalában (U.S. Patent and Trademark Office) az Autodesk, Inc. által bejegyzett védjegy. Minden más, az ebben a dokumentumban megemlített cég- és terméknév a saját tulajdonosaik birtokát képezik.

© MonArch kft. 2004.

SOFiPLUS kézikönyv

Tartalomjegyzék

1

BEVEZETÉS ................................................................................................................................1-1

1.1 A programról.............................................................................................................................................. 1-1 1.2 A kézikönyvről ........................................................................................................................................... 1-2 1.3 Programhasználat ..................................................................................................................................... 1-3 1.3.1 Jobb-gomb menü .................................................................................................................................................... 1-3 1.3.2 Párbeszédablakok .................................................................................................................................................. 1-3 1.3.3 Tulajdonságok párbeszédablak .............................................................................................................................. 1-3 1.3.4 Pontmegadás.......................................................................................................................................................... 1-4 1.3.5 Parancssor.............................................................................................................................................................. 1-4 1.3.6 Telepítés ................................................................................................................................................................. 1-4 1.3.7 Információk a rajzolás azonnali megkezdéshez...................................................................................................... 1-4

2

PROGRAMHASZNÁLAT .............................................................................................................2-1

2.1 Általános .................................................................................................................................................... 2-1 2.2 Beállítások és előírások............................................................................................................................ 2-1 2.2.1 Munkakönyvtár........................................................................................................................................................ 2-1 2.2.2 Rajznév (fájlnév) ..................................................................................................................................................... 2-1 2.2.3 Fólia ........................................................................................................................................................................ 2-1 2.2.4 Automatikus mentés ............................................................................................................................................... 2-2 2.2.5 Hibaüzenetek .......................................................................................................................................................... 2-2 2.2.6 3D-képernyőfelosztás ............................................................................................................................................. 2-3

2.3 Programhasználat lépései........................................................................................................................ 2-3 2.3.1 Modellgenerálással dolgozva.................................................................................................................................. 2-3 2.3.2 Modellgenerálás nélkül, végeselemekkel dolgozva ................................................................................................ 2-4 2.3.3 Kombinált munka: modellgenerálás és végeselemek ............................................................................................. 2-4 2.3.4 Modellgenerálás után végeselemek módosítása .................................................................................................... 2-5

2.4 Statikai számítás ....................................................................................................................................... 2-5 2.4.1 Egyezményes kiterjesztések................................................................................................................................... 2-5 2.4.2 Koordinátarendszerek............................................................................................................................................. 2-6 2.4.3 Felhasználói beállítások.......................................................................................................................................... 2-7

2.5 Határok ....................................................................................................................................................... 2-7

3

PARANCSLEÍRÁS.......................................................................................................................3-1

3.1 Bevezetés................................................................................................................................................... 3-1 3.2 Beállítások ................................................................................................................................................. 3-1 3.3 Statikai pozíció .......................................................................................................................................... 3-1 3.4 Modell készítése/módosítása................................................................................................................... 3-3 3.4.1 Segédvonalak ......................................................................................................................................................... 3-4 3.4.2 A nemmodális párbeszédablakok általános elemei ................................................................................................ 3-6 3.4.3 Szerkezeti felület készítése / módosítása ............................................................................................................... 3-7 3.4.4 Hajlított szerkezeti felület készítése ...................................................................................................................... 3-14 3.4.5 Áttörés készítése .................................................................................................................................................. 3-15 3.4.6 Szerkezeti vonal készítése / módosítása .............................................................................................................. 3-16 3.4.7 Oszlop/Szerkezeti pont készítése / módosítása.................................................................................................... 3-23 3.4.8 Anyag megadása / módosítása............................................................................................................................. 3-27 Tartalomjegyzék

I



3.4.9 Keresztmetszet készítése / módosítása................................................................................................................ 3-32 3.4.10 Méretezési paraméter ......................................................................................................................................... 3-45 3.4.11 Felület átfordítása ............................................................................................................................................... 3-46 3.4.12 Felület felosztása ................................................................................................................................................ 3-47 3.4.13 Vonal felosztása.................................................................................................................................................. 3-47 3.4.14 Vonalak egyesítése............................................................................................................................................. 3-47 3.4.15 Vonal átfordítása................................................................................................................................................. 3-48 3.4.16 Terhelési esetszám módosítása ......................................................................................................................... 3-48

3.5 Végeselemek készítése........................................................................................................................... 3-48 3.5.1 Csomópont készítése ........................................................................................................................................... 3-49 3.5.2 Kapcsolat készítése .............................................................................................................................................. 3-49 3.5.3 Rúdelem készítése ............................................................................................................................................... 3-50 3.5.4 Rugó készítése ..................................................................................................................................................... 3-53 3.5.5 Rácsrúd készítése ................................................................................................................................................ 3-53 3.5.6 Kötél készítése...................................................................................................................................................... 3-54 3.5.7 Peremelemek készítése........................................................................................................................................ 3-54 3.5.8 Felületelemek készítése ....................................................................................................................................... 3-54

3.6 Végeselemek módosítása ...................................................................................................................... 3-55 3.6.1 Csomópont módosítása ........................................................................................................................................ 3-55 3.6.2 Kapcsolat módosítása........................................................................................................................................... 3-57 3.6.3 Rúd módosítása.................................................................................................................................................... 3-58 3.6.4 Rúd forgatása ....................................................................................................................................................... 3-59 3.6.5 Rudak egyesítése ................................................................................................................................................. 3-60 3.6.6 Rugó módosítása.................................................................................................................................................. 3-60 3.6.7 Rácsrúd módosítása ............................................................................................................................................. 3-61 3.6.8 Kötél módosítása .................................................................................................................................................. 3-61 3.6.9 Peremelem módosítása ........................................................................................................................................ 3-62 3.6.10 Felületelem módosítása...................................................................................................................................... 3-64 3.6.11 Változó felületelemek.......................................................................................................................................... 3-65 3.6.12 Felületelemek átfordítása.................................................................................................................................... 3-66 3.6.13 Elemek átszámozása.......................................................................................................................................... 3-66

3.7 Terhelési eset-kezelő ................................................................................................................................ 3-1 3.8 Terhek készítése / módosítása ................................................................................................................ 3-4 3.9 Végeselemektől független terhek készítése / módosítása.................................................................... 3-4 3.9.1 Terhek készítésének általános opciói ..................................................................................................................... 3-4 3.9.2 Poligonális / nem poligonális terhek........................................................................................................................ 3-6 3.9.3 Koncentrált teher készítése / módosítása ............................................................................................................... 3-6 3.9.4 Vonalmenti terhek készítése / módosítása ............................................................................................................. 3-7 3.9.5 Felületi teher készítése / módosítása...................................................................................................................... 3-7

3.10 Végeselemektől függő terhek készítése ............................................................................................... 3-8 3.10.1 Csomóponti teher készítése ................................................................................................................................. 3-8 3.10.2 Perem teher készítése .......................................................................................................................................... 3-9 3.10.3 Rúd teher készítése .............................................................................................................................................. 3-9 3.10.4 Rácsrúd teher készítése ..................................................................................................................................... 3-10 3.10.5 Kötél teher készítése .......................................................................................................................................... 3-10 3.10.6 Felületelem teher készítése ................................................................................................................................ 3-10 3.10.7 Vándorló esetleges teher készítése .................................................................................................................... 3-11

3.11 Végeselemektől függő terhek módosítása ......................................................................................... 3-11 3.11.1 Csomóponti teher módosítása ............................................................................................................................ 3-12 3.11.2 Perem teher módosítása..................................................................................................................................... 3-13 3.11.3 Rúd teher módosítása......................................................................................................................................... 3-14 3.11.4 Rácsrúd teher módosítása .................................................................................................................................. 3-14 3.11.5 Kötél teher módosítása ....................................................................................................................................... 3-15 3.11.6 Felületelem teher módosítása............................................................................................................................. 3-15 3.11.7 Használaton kívüli terhelési esetek törlése ......................................................................................................... 3-16

3.12 Generálás ............................................................................................................................................... 3-16 3.12.1 Automatikus hálógenerálás................................................................................................................................. 3-17 3.12.2 Vegyes automatikus és manuális hálógenerálás ................................................................................................ 3-19 3.12.3 Generálás elemekkel .......................................................................................................................................... 3-20 3.12.4 Generálás makrókkal .......................................................................................................................................... 3-22

Tartalomjegyzék

II



3.13 Terhelési esetek egymásrahalmozása .................................................................................................. 3-1 3.13.1 Kombinációs előírások .......................................................................................................................................... 3-1 3.13.2 Egymásrahalmozások........................................................................................................................................... 3-3

3.14 Számítás................................................................................................................................................... 3-1 3.15 Grafikus kimenet ..................................................................................................................................... 3-3 3.15.1 Grafikus eredmény................................................................................................................................................ 3-3 3.15.2 Metszetvonal rajzolása ......................................................................................................................................... 3-7

3.16 Rúdméretezés.......................................................................................................................................... 3-8 3.17 Statikai adatbázis (CDB) ......................................................................................................................... 3-8 3.17.1 Export (.dwg-->.cdb) ............................................................................................................................................. 3-8 3.17.2 Import (.cdb-->.dwg)............................................................................................................................................ 3-10 3.17.3 Támaszerők importálása..................................................................................................................................... 3-11 3.17.4 Zárlatok eltávolítása............................................................................................................................................ 3-12

3.18 Megjelenítések....................................................................................................................................... 3-13 3.18.1 Szerkezeti elemek megjelenésének átváltása .................................................................................................... 3-13 3.18.2 Kiválasztási halmaz megjelenítése ..................................................................................................................... 3-13 3.18.3 Mindent megjelenít.............................................................................................................................................. 3-13 3.18.4 Szerkezet megjelenítése..................................................................................................................................... 3-13 3.18.5 Csoportok megjelenítése .................................................................................................................................... 3-13 3.18.6 Számozás megjelenítése.................................................................................................................................... 3-14 3.18.7 Terhek megjelenítése ......................................................................................................................................... 3-15 3.18.8 Felületelemek vastagságának megjelenítése ..................................................................................................... 3-17 3.18.9 Felületelem-koordinátarendszerek megjelenítése............................................................................................... 3-18 3.18.10 Megjelenítések törlése ...................................................................................................................................... 3-18 3.18.11 Terhek megjelenésének átváltása .................................................................................................................... 3-19

3.19 Hibajelölések ......................................................................................................................................... 3-19 3.19.1 Hibajelölések törlése........................................................................................................................................... 3-19 3.19.2 Hibajelölés megjelenésének átváltása ................................................................................................................ 3-19

3.20 Info/Szerkeszt ........................................................................................................................................ 3-19 3.21 Eszközök ................................................................................................................................................ 3-20 3.21.1 Szerkesztés ........................................................................................................................................................ 3-20 3.21.2 Teljes eredmény megtekintése és nyomtatása ................................................................................................... 3-20 3.21.3 Animator ............................................................................................................................................................. 3-20 3.21.4 Eszköztár újra betöltése...................................................................................................................................... 3-21 3.21.5 Kiürítés................................................................................................................................................................ 3-21 3.21.6 Diagnózis ............................................................................................................................................................ 3-21 3.21.7 Napi tipp.............................................................................................................................................................. 3-21 3.21.8 SOFiPLUS névjegye ........................................................................................................................................... 3-22

3.22 LOG-fájlok .............................................................................................................................................. 3-22 3.22.1 SOFiPLUS telepített változata ............................................................................................................................ 3-22 3.22.2 SOFiPLUS az Internetről .................................................................................................................................... 3-22

4

SZÁMÍTÁSI FOLYAMAT .............................................................................................................4-1

4.1 Szerkezeti elemek használatakor tárcsa vagy lemez esetén ................................................................ 4-1 4.2 Végeselemek használatakor .................................................................................................................... 4-1 4.3 Eredmény tartalmának meghatározása .................................................................................................. 4-2 4.3.1 Halógenerálásnál .................................................................................................................................................... 4-2 4.3.2 A SOFiPLUS számítás parancsánál ....................................................................................................................... 4-2 4.3.3 A SOFiPLUS grafikus eredmény parancsnál .......................................................................................................... 4-2 4.3.4 A WinTEDDY számítás parancsánál ...................................................................................................................... 4-2

4.4 Számítás vezérlése szövegesen .............................................................................................................. 4-2

Tartalomjegyzék

III



1

Bevezetés 1.1 A programról

A SOFiPLUS az AutoCAD kiegészítő programja, mely a statikai számításokhoz készítendő modellek generálására szolgál. A programot kifejezetten Windows NT 4.0 SP6a és Windows 2000, valamint Windows XP Professional/Home operációs rendszerekre készítették, de futtatható Windows 95/98/ME operációs rendszereken is, amelyeket azonban elavultságuk miatt nem ajánlunk. A SOFiPLUS 16.3 működésének feltétele az AutoCAD 2004 vagy Autodesk Architectural Desktop 2004 megléte és Windows XP Professional/Home, vagy Windows 2000/ NT4 (ServicePack6a) operációs rendszer használata. A SOFiPLUS 16.2 működésének feltétele az AutoCAD 20002/2000i vagy Autodesk Architectural Desktop 3/3.3 megléte és Windows XP Professional/Home, vagy Windows 2000/ NT4 (ServicePack6a) operációs rendszer használata. A SOFiPLUS használatakor egy az AutoCAD programmal készített rajz, vagy egy DXF rajz szolgáltathat alapot a statikai modellhez. A SOFiPLUS AutoCAD alapokra épül. Minden művelet, mint például feliratozás, sraffozás, méretezés, fóliakezelés, stb., ennél a programnál is felhasználható. A program az első indítás után egy menüpontot és egy eszköztárat generál, amelyen keresztül kényelmesen adhatjuk ki a parancsokat. A SOFiPLUS program mindazok számára ajánlott rajzeszköz, akik a SOFiSTiK statikai számító programokat az AutoCAD rajzolási lehetőségeivel kívánják összekapcsolni. A programmal tetszés szerinti megadási fájlokat készíthetünk (egyenértékűek a GENF programmal szövegesen megadott geometriával és tulajdonságokkal) a különböző statikai programok számára: rúdszerkezeteket a STAR, felületszerkezeteket az ASE programok számára, vagy közvetlenül írhatunk a SOFiSTiK adatbázisba, amely egyidejűleg egy .ERG kiterjesztésű fájlban rendelkezésünkre bocsátja az általunk megrajzolt szerkezetet koordináták és tulajdonságok formájában. Egy rajz több statikai rendszert is tartalmazhat. Az egyes statikai elemek adatbázishoz történő egyértelmű hozzárendelése a fóliakezeléssel érhető el. A statikai modell elkészítése után a további feldolgozást már a statikai programok végzik, amelyek már szöveges megadásra késztetnek bennünket. Mivel a SOFiPLUS programmal készített modell megfelel a GENF programmal szövegesen készített modellnek, ezért a SOFiSTiK programok között nem fordulhat elő kompatibilitási probléma. Sőt kompatibilitásból származó problémák más Autodesk programokkal is valószínűtlenek, mert a SOFiPLUS programot Autodesk és az ADGE (Autodesk Developers Group Europe) kompatibilitási irányvonalának megfelelően fejlesztik. A SOFiPLUS program sikeres alkalmazásához feltétlenül szükség van AutoCAD ismeretekre, valamint elengedhetetlen a SOFiSTiK számító programjainak alapvető ismerete.

Bevezetés

1-1



1.2 A kézikönyvről A jelen dokumentáció nem pótolja az AutoCAD dokumentumait. A program az AutoCAD-parancsok alkalmazásával kezelhető, ezért a kézikönyv egyes fejezeteiben ezek is ismertetésre kerülnek. Ebben a dokumentációban a SOFiPLUS parancsai kerülnek ismertetésre, azonban azt ajánljuk, hogy először foglalkozzon a SOFiPLUS Mintapéldák kézikönyvvel, ahol példákon keresztül átfogó képet kap a program működéséről, készítse el az ott található mintapéldákat, majd térjen vissza ehhez a kézikönyvhöz, ahol a parancsok pontos működését ismerheti meg. A SOFiPLUS programot folyamatosan fejlesztik, ezért a kézikönyv nem biztos, hogy mindig az aktuális programverziót tartalmazza. A program fejlesztésekor elvégzett módosítások a SOFiPLUS.htm fájlban rögzítettek. Az előbb említett fájlt nyomtassuk ki, ha a program újabb verzióját megkapjuk, majd fűzzük hozzá a kézikönyvhöz. Így mindig tisztában leszünk a legújabb verzió ismert hibáival és újdonságaival. A fájl megtekinthető a képernyőn is, a legördülő menüsor SOFiPLUS ¨ Log-fájlok ¨ SOFiPLUS telepített változata menüpontban. Az alábbi ábrán a kézikönyvben előforduló, a párbeszédablakok opcióira vonatkozó kifejezések magyarázata látható:

Bevezetés

1-2



1.3 Programhasználat 1.3.1 Jobb-gomb menü A SOFiPLUS program támogatja az úgynevezett jobb-gomb menüt. Ez a menü akkor jelenik meg, ha a jobb egérgombot megnyomjuk. Ez a következő lehetőségeket rejti magában: •

Az egérmutató üres területen áll, és egy objektum sincs kijelölve:

A képernyőn megjelenik egy menü a gyakran használt parancsokkal. •

Az egérmutató üres területen áll miközben egy objektumnak látszanak a „fogói”, azaz ki van jelölve:

A képernyőn megjelenik egy menü az objektumhoz használt parancsokkal. Ezen kívül a programra jellemző bejegyzések is feltűnnek: SOFiMACH (ez az objektumot létrehozó parancs megismétlésére szolgál), és Info/Szerkeszt (egy objektum tulajdonságait mutatja, és ezen keresztül lehet azokat módosítani). •

Megnyitottunk egy párbeszédablakot és az egérmutató a párbeszédablak adatmezőjén áll:

A képernyőn megjelenik egy menü, ami lehetővé teszi az adatmező szövegének törlését vagy másolását. Ugyanez érvényes akkor is, ha az egér mutatója a parancssor felett áll. A jobb-gomb menü lehetőségeit feltétlenül próbáljuk ki!

1.3.2 Párbeszédablakok A parancsok túlnyomó része párbeszédablakot nyit meg. Az értékeket ezekben adhatjuk meg, és itt végezhetünk el bizonyos beállításokat is. Eddig egy parancs végrehajtásához, vagy folytatásához be kellett zárnunk a párbeszédablakot vagy a benne található beállítások elfogadásával (OK nyomógomb), vagy azok figyelembe vétele nélkül (Mégse nyomógomb). Modális párbeszédablakok A modális párbeszédablakok csak addig maradnak a képernyőn, míg elvégezzük bennük a kívánt beállításokat. Csak akkor tudunk a képernyőn pontot megadni, vagy a parancssorba opciót választani, ha előbb bezárjuk a párbeszédablakot. Ilyen párbeszédablak a Statikai pozíció párbeszédablaka. Nemmodális párbeszédablakok A SOFiPLUS párbeszédablakai között találhatók nemmodális párbeszédablakok is. Ez azt jelenti, hogy az aktív, nyitott párbeszédablak mellett, annak bezárása nélkül az AutoCAD modelltérbe válthatunk, és parancsokat hajthatunk végre (pont megadása, zoom, mozgatás, stb., vagy választhatunk a parancssori opciók közül). A SOFiPLUS párbeszédablakai egy kattintással ismét aktiválhatók, és azokban tovább dolgozhatunk. Az aktív párbeszédablak a Windows programoknál megszokott módon a kék címmezőről ismerhető fel (beállítástól függően). Ilyen, nem modális, párbeszédablakot alkalmazhatunk az elemektől független terhek (koncentrált, vonalmenti, felületi) készítésénél és módosításánál. A rajzolás megkezdése előtt mindig győződjünk meg arról, hogy inaktív-e a párbeszédablak.

1.3.3 Tulajdonságok párbeszédablak A SOFiPLUS támogatja az AutoCAD által használt Tulajdonságok párbeszédablak használatát. •

Jelöljünk ki egy objektumot

•

Nyomjuk le a jobb egérgombot.

•

A képernyőn megjelenik a jobb-gomb menü, amelyből válasszuk a Tulajdonságok menüpontot.

Megjelenik a Tulajdonságok párbeszédablak Ha egy egyszerű objektumot jelöltünk ki (pl. egy vonalat), akkor annak általános jellemzői jelennek meg a párbeszédablakban. Ha egy olyan objektumot jelöltünk ki, amelyik statikai tulajdonságokat is hordoz (SOFiPLUS programmal készített objektumok), akkor a geometria és az általános jellemzők mellett megjelennek a statikai paraméterek is. Ezeket a tulajdonságokat akár módosíthatjuk is.

Bevezetés

1-3



A példa kedvéért módosítható egy szerkezeti felület feliratának mérete. A jobb gomb menü használatáról az AutoCAD kézikönyvben olvashatunk bővebb információkat.

1.3.4 Pontmegadás Minden pontmegadást végezhetünk egy tetszőleges ponthoz, úgynevezett bázisponthoz viszonyítva is. A pontmegadás ebben az esetben a bázispont megadása után relatív koordinátákkal történik. A bázispont kiválasztásához az AutoCAD tárgyraszterét is használjuk. A beállított, éppen aktuális tárgyraszteri opciókat a parancssorban, zárójelben lévő hárombetűs AutoCAD rövidítések jelzik. A bázispont használatát a SOFICADG.LSP fájl S:setvar „bezpkt” változó értéke rejti magában. Ha a változó értéke „1”, akkor a bázispont alkalmazható, ha a változó értéke „0”, akkor bázispont nem alkalmazható a modell készítése során. Az AutoCAD programtól eltérően, a bázispont megadása történhet parancs végrehajtása közben is. Egy másik fontos beviteli lehetőség, hogy a második pontot távolsággal adjuk meg. Ebben az esetben húzzuk a szálkeresztet a megfelelő irányba, és gépeljük be a kívánt távolságot. Példa: Egy pozitív X-irányban 3 méter hosszú vonalat kell rajzolni. •

Indítsuk el a vonalrajzolás parancsát

•

Adjuk meg a vonal kezdőpontját

•

Húzzuk el a szálkeresztet pozitív X-irányba és gépeljük be: 3

Ez a pontmegadási lehetőség mindig csak az aktuális koordinátarendszerben áll a rendelkezésünkre. Az ilyen módon történő rajzolás a térben nem lehetséges. A parancssorban a relációs jelek között lévő érték < > egy felajánlott opció, amit az ENTER billentyű lenyomásával fogadhatunk el. Gyakran az utolsó beadandó érték az ajánlott.

1.3.5 Parancssor A program parancssori utasításai hasonlóságot mutatnak az Autodesk AutoCAD-parancsok felépítésével. A parancsokat legördülő menüsorról, eszköztárakból vagy billentyűzetről hívhatjuk elő. A parancs és párbeszédének befejezése után az ENTER billentyű megnyomásával a parancsot ismét előhívhatjuk.

1.3.6 Telepítés A SOFiPLUS program közvetlenül a hozzá tartozó telepítőprogrammal telepíthető. A SOFISTIK_PRODIR nevezetű SOFiSTiK-változó használatát a SOFiPLUS nem támogatja!

1.3.7 Információk a rajzolás azonnali megkezdéshez Ha tapasztalt SOFiSTiK felhasználók vagyunk, akkor is olvassuk el a következőket a SOFiPLUS program problémamentes alkalmazásához. •

Telepítsük a SOFiPLUS szoftvert a „telepítési útmutató” alapján.

•

Figyeljünk arra, hogy a SOFiPLUS egy új könyvtárat fog létrehozni, amelyet csak ez a program használhat.

•

Alkalmazzuk a telepítés során a programhoz tartozó jogosultsági fájlt (Name.nam). Ennek a fájlnak a program gyökérkönyvtárában kell lennie.

•

Kezdésként először próbáljuk meg megoldani a példafeladatokat a SOFiPLUS Mintapéldák kézikönyv használatával. Bevezetés

1-4



2

Programhasználat 2.1 Általános Az Eszköztár minden fontos parancsot tartalmaz. A kézikönyv és az Online-súgó segít minket a parancsleírásokban példákkal és magyarázatokkal. Ha a program segítségével végképp nem sikerül a kívánt elképzelésünket megvalósítani, forduljunk forgalmazónkhoz, vagy érdeklődjünk a program magyarországi disztribútoránál: MonArch Kft 9400 Sopron, Fenyves sor 7 Telefon: 06-99-330-330 Fax: 06-99-330-355 WEB: www.monarch.hu E-mail: [email protected]

2.2 Beállítások és előírások 2.2.1 Munkakönyvtár A gyakorlatban jól bevált módszer, hogy egy munka fájljait egy úgynevezett munkakönyvtárban, (mely a munka nevét viseli) tároljuk. Tehát az első munka rajzainak megkezdése előtt hozzunk létre egy megfelelő könyvtárat. Windows alatt könnyen lehet a könyvtárakat Windows Intézővel létrehozni, illetve változtatni. Az AutoCAD alatt is végezhetők hasonló műveletek. Ebbe a munkakönyvtárba tegyük a rajzokat és a majdani számítás fájljait.

2.2.2 Rajznév (fájlnév) A rajz nevének az összes szükséges információt célszerű tartalmaznia, hogy egyértelműen beazonosítható legyenek annak tartalma a rajz megnyitása nélkül. A felismerhetőség kedvéért munkaszámmal, pozíciószámmal és esetleg index-szel lássuk el a fájlneveket. A rajzfájlok mindig „.dwg” kiterjesztésűek (angolul DraWinG = Rajz). A SOFiPLUS által használt további fájlkiterjesztések a 2.4.1 pontban láthatók.

2.2.3 Fólia Azok az objektumok, amiket a SOFiPLUS program készít a előre meghatározott fóliákra kerülnek. A fólia egy átlátszó konstrukciós sík, amin objektumokat készíthetünk, és amivel a rajzi információk alapján könnyen csoportosításokat végezhetünk. Csoportosíthatjuk a rajz összetartozó komponenseit, miközben a különböző fóliákat objektumokhoz rendelhetjük. Például a SOFiPLUS az összes csomópontot a „X___KNOT_ adatbázisnév” fólián helyezi el. A fólia láthatóságát mi kezelhetjük, és meghatározhatjuk, hogy a fólia objektumai módosíthatók legyenek-e, vagy sem. Nincs korlátozás a fóliák mennyiségére és a fóliák objektumának számára. Minden fóliát mi nevezhetünk el, és a fóliák megjelenítési kombinációját is kiválaszthatjuk. A rajzi elemek egyértelmű hozzárendelését a fóliához a fólia nevén keresztül érhetjük el. Az objektumok fólianeveit a program az adatbázis és az elemek neveiből rakja össze. A program minden fólianevet X-szel kezd (eXchange=átvitel). Ezt követi három karakter, ami alapértelmezésként alulvonás (___). Erre azért van szükség, mert a statikai számítás során csoportkezelés történik (előre beállított modellgenerálás alapján), és így itt a csoportszámok tárolódnak. Egyébként a karakterek a felhasználó által szabadon Programhasználat

2-1



módosíthatók. A megjelenítés fóliái az első alulvonás helyett „V“-t kapnak. Az elemszámok megjelenítésénél az első két alulvonás helyére egy „VN“ kerül. Ezek alapján a fólianevek a következő módon épülnek fel: X___????_Adatbázisnév X ___ ???? Adatbázisnév

: Fix előírás az adatátviteli fóliára : Csoportszám vagy szabadon változtatható : Elemelnevezés az alábbi lista szerint : Az adatbázis neve

és a megjelenítési elemeknél: XV__????_Adatbázisnév X V__ ???? Adatbázisnév

: Fix előírás az adatátviteli fóliára : A 2. és 3. karakter szabadon megadható, ill. a 2. karakter N a számozásnál : Elemelnevezés az alábbi lista szerint : Az adatbázis neve

Fóliák neveiben előforduló elemek ERRO Hibajelölések

KNOT

Csomópontok

FEDE

Rugók

KOPP

Kapcsolatok

FACH

Rácsrudak

QUAD

Felületelemek

ISAR

Szerkezeti felületek

RAND

Perem elemek

ISEG

Szerkezeti vonalak

SEIL

Kötélelemek

ISHO

Áttörések

STAB

Hajlítható rudak

ISPT

Szerkezeti pontok R???

Perem terhek

S???

Rúd terhek

Fóliák neveiben előforduló terhek B??? Felületi terhek E???

Koncentrált terhek

L???

Vonalmenti terhek

Fóliák neveiben előforduló megjelenítések FEST Megfogások QUER

Keresztmetszetek

K???

Csomóponti terhek

SKS

Rudak lokális koordinátarendszere

QKS

Felületelemek lokális koordinátarendszere

STAB

Rúdcsuklók

QUAD

Felületelemek vastagsága

2.2.4 Automatikus mentés Bizonyos időközönként a rajz automatikusan mentésre kerül. Amennyiben bármilyen olyan körülmény adódik, mely a számítógép újraindítását teszi szükségessé, csak az utolsó mentés óta bevitt adatok vesznek el. Az AutoCAD konfigurálásában a két mentés között eltelt idő beállítható. A mentés mindig ugyanabba a fájlba történik. A fájl nevét az AutoCAD-beállításokban állíthatjuk be. Ha azt akarjuk, hogy a mentett fájl egy szokásos AutoCAD-rajz legyen, akkor nevezzük át a fájlt .dwg kiterjesztésűre (mert alapértelmezésben a biztonsági mentés fájlkiterjesztése .bak).

2.2.5 Hibaüzenetek A hibaüzenetek felbukkanásának több lehetséges módja is van: •

A párbeszédablakok bezárásai előtt a parancsok elfogadhatósági vizsgálat alá kerülnek. Azoknál a bejegyzéseknél, amiknek nincs értelmük, megfelelő hibaüzenet érkezik.

•

A Felületháló-generálás és az Export parancsoknál a program elfogadhatósági, megvalósíthatósági vizsgálatot végez. Az adatok osztályozásra kerülnek, és ami a számítás szempontjából felhasználhatatlan, annál megjelenik a megfelelő hibaüzenet. Ha a program „lefagy”, a statikai adatbázis egy lezárt állapotba kerül. A legközelebbi használatkor a statikai adatbázisnál emiatt megjelenik egy üzenet a képernyőn. Ebben az esetben a Zárlatok

•

Programhasználat

2-2



eltávolítása paranccsal az összes zárlatot megszüntethetjük. Ha biztosak vagyunk abban, hogy más felhasználó nem kapcsolódik a statikai adatbázishoz, le is törölhetjük az adatbázist, és a tervet egy új adatbázisba exportálhatjuk.

2.2.6 3D-képernyőfelosztás Térbeli szerkezeteknél célszerű különböző nézetablakokban, különböző nézetekben dolgozni. Készítsünk különböző nézetablakokat a modelltérben (legördülő menü Nézet ¨ Nézetablakok ¨), majd minden nézetablakban állítsuk be a nézetet (legördülő menü Nézet ¨ 3D nézetek ¨). Lehetőségünk van arra is, hogy különböző papírtéri elrendezéseken különböző nézetablakokban dolgozzunk. Ennek az az előnye a modelltéri nézetablakokhoz képest, hogy egy papírtéri elrendezés különböző nézetablakaiban különböző fóliakezelést alkalmazhatunk.

2.3 Programhasználat lépései •

Először is hozzunk létre egy új könyvtárat a munkafájlok számára.

•

Indítsuk el a SOFiPLUS programot.

•

Egy új rajz kezdéséhez válasszuk az Új parancsot (Billentyűzet, vagy legördülő menü: Fájl ¨ Új…). Egy meglévő rajz megnyitásához használjuk a Megnyitást (Legördülő menüsor: Fájl ¨ Megnyitás…). Az új rajz készítésekor használjuk a Metrikus mértékegység beállítást.

•

Azért, hogy ne veszítsük szem elől a parancs végrehajtásának folyamatát, figyeljünk arra, hogy a CMDECHO AutoCAD-változó értéke „0” legyen.

•

Egy (építészeti) terv feldolgozáshoz egy meglévő geometriát kell átvennünk, ellenkező esetben meg kell rajzolni a statikai modellt. Az átvett terv esetén a falakból az osztóvonalak segítségével (középvonal, harmadvonal, tetszőleges osztó) könnyen támaszvonalakat készíthetünk.

•

Ezután előhívhatjuk a Statikai pozíció parancsot a legördülő menüsorból, vagy az eszköztárból. A Statikai pozíció paranccsal a rajzhoz tartozó statikai adatbázist és a rajzi egységet határozhatjuk meg.

2.3.1 Modellgenerálással dolgozva Ha modellgenerálás parancsait használjuk, akkor elsősorban szerkezeti elemeket készíthetünk: Szerkezeti felületek A szerkezeti felületek szerkezeti vonalakkal határolt felületek. Minden definiált felülethez a program csoporttulajdonságokat (vastagság, csoportsorszám, alkotóelemek anyagai, ortotrópia, ágyazási jellemzők és terhek) rendel. Térbeli szerkezetek esetén megadhatjuk, hogy a felületek a vastagság mentén hogyan illeszkedjenek a csomópontokhoz. Áttörések A szerkezeti felületekbe áttöréseket készíthetünk. Szerkezeti vonalak A szerkezeti vonalak lehetnek a szerkezeti felületek határolói, alátámasztásai, vagy jellegzetes kontúrok. A szerkezeti vonalakból keresztmetszetek segítségével rudakat (centrikus vagy külpontos), rácsrudakat, köteleket, vagy alátámasztásokat (fix, vagy rugalmas) definiálhatunk. Ezen kívül definiálhatunk hozzájuk kapcsolatokat és furatprofilokat. Szerkezeti pontok A szerkezeti pontok pontszerű alátámasztások, vagy a felületháló markáns pontjai lehetnek. A szerkezeti pontoknak keresztmetszeti méreteket adhatunk, amelyek által képzeletbeli oszlopokká válnak, melyekhez befogási merevséget, süllyedést, és fejmegerősítést definiálhatunk. Ezekhez a szerkezeti elemekhez csak a végeselemektől független terheket készíthetünk (lásd 3.9 fejezet). A következő lépés az automatikus hálógenerálás (lásd 3.12.1 fejezet), amit a számítás elindítása követ. Az eredményeket numerikus és grafikus formában kaphatjuk meg, amiket megtekinthetünk a képernyőn, vagy kinyomtathatunk. Modellgenerálással történő munkánál a következőkre kell figyelni: Minden szerkezeti felület szerkezeti vonalakkal legyen körülhatárolva, és minden szerkezeti vonalat szerkezeti pontok határozzanak meg. • A kiegészítő szerkezeti pontok készítésénél arra kell figyelni, hogy azok ugyanazon szerkezeti felületben legyenek. •

Programhasználat

2-3


•


Térbeli rendszer esetén hajlított felületek és sík szerkezeti felületek is készíthetők.

2.3.2 Modellgenerálás nélkül, végeselemekkel dolgozva Ha végeselemek parancsait használjuk, akkor közvetlenül végeselemeket készíthetünk a statikai számítás számára: Csomópontok Az elemek csomópontok segítségével kapcsolódnak egymáshoz. A csomópontokban igénybevételek, támaszerők és méretezési eredmények keletkeznek. Kapcsolatok Speciális megtámasztási feltételek, amik végtelen merevséggel írhatók le. Rudak A rúdelemek két csomópont egyenessel történő összekötésével keletkeznek. Az összekötési tengely a rudak súlyvonala és lokális x-tengelyük is egyben. A keresztmetszetüket úgy is megadhatjuk, hogy a keresztmetszet bármely pontjával rákerülhet az összekötő tengelyre (külpontos rúd). Rugók A rugóelemek két csomópontot rugalmasan összekötő elemek, vagy megtámasztási feltételek. Rácsrudak A rácsrúdelemek a rúdelemekhez hasonlóan két csomópont egyenessel történő összekötésével keletkeznek. A rácsrudak azonban csak húzó és nyomóerő felvételére képesek és a lemez/tartórács rendszerben nem használhatók. Kötelek A kötélelemek a rúdelemekhez hasonlóan két csomópont egyenessel történő összekötésével keletkeznek. A kötelek azonban csak húzóerő felvételére képesek és a lemez/tartórács rendszerben nem használhatók. Peremelemek A peremelemek vonalmenti rugalmas elemek, megtámasztási feltételként szolgálnak. Felületelemek A felületi elemek sík elemek (általános esetben négyszög, vagy különleges esetben háromszög), melyekkel leírható a felületszerkezet. Ezen elemek közvetlen készítéssel, vagy generálással (elemekkel, makrókkal) készíthetők a statikai számítás számára. Az itt felsorolt elemek csak az elemekhez kötődő terhekkel terhelhetők. A következő lépés az elemek és a terhek exportálása a statikai adatbázisba az Export (.dwg --> .cdb) paranccsal. A program ekkor egy szöveges megadási fájlt készít („Fájlnév.dat”), amit a WinTeddy programmal nyithatunk meg és módosíthatunk. Ezután indíthatjuk el a számítást. Az eredményeket numerikus és grafikus formában kaphatjuk meg, amiket megtekinthetünk a képernyőn, vagy kinyomtathatunk.

2.3.3 Kombinált munka: modellgenerálás és végeselemek Szerkezetünket, a modellgenerálást végeselemekkel kiegészítve is elkészíthetjük. Ekkor azonban meghatározott készítési sorrendet kell betartanunk! •

Készítsünk arra a területre végeselemekből álló modellrészt, ahol nem az automatikus hálózást szeretnénk alkalmazni.

•

A fennmaradó területen készítsünk szerkezeti elemeket.

•

Adjuk meg a terheket

•

Exportáljuk a végeselemeket az adatbázisba az Export (.dwg --> .cdb) paranccsal.

•

Indítsuk el a Vegyes autom. & manuális hálógenerálás parancsot (lásd 3.12.2 fejezet)

Először mindig a végeselemeket készítsük el! A felületelemek száma egy kontúr mentén mindig páros legyen!

Programhasználat

2-4



2.3.4 Modellgenerálás után végeselemek módosítása •

Készítsük el először modellgenerálással a szerkezetet, és adott esetben helyezzük el az elemektől független terheket.

•

Indítsuk el az automatikus hálógenerálást.

•

Importáljuk a rajzba az adatbázis tartalmát.

•

Készítsük el a kiegészítésül a kívánt végeselemeket és adott esetben az ezekhez kötődő terheket.

•

Exportáljuk az a statikai adatbázisba a létrehozott végeselemeket. A program ekkor egy szöveges megadási fájlt készít („Fájlnév.dat”), amit a WinTeddy programmal nyithatunk meg és módosíthatunk.

•

Ezután indíthatjuk el a számítást. Az eredményeket numerikus és grafikus formában kaphatjuk meg, amiket megtekinthetünk a képernyőn, vagy kinyomtathatjuk őket.

2.4 Statikai számítás 2.4.1 Egyezményes kiterjesztések Ha egy bizonyos ideje már dolgozunk egy munkán, akkor a munkakönyvtárban nemcsak rajzfájlokat, hanem például a statikai számítás fájljait is megtaláljuk. Figyeljünk arra, hogy a számítás minden egyes újraindításakor a különböző fájlokhoz azonos végződés társulhat. Így fordulhat elő például, hogy a hálógenerálás eredményfájlja „Adatbázisnév_MSH.ERG” névvel rendelkezik, melynek kiterjesztése azonos a SOFiLOAD által készített „Adatbázisnév_LFD.ERG” fájllal.

2.4.1.1 Az egyes programok számára készített nevek áttekintése AQU

Fájl az AQUA program számára.

BEM

Fájl a BEMESS program számára.

GRA

Fájl a GRAF program számára.

LFD

Fájl a SOFiLOAD program számára.

LFE

Fájl a SOFiLOAD program számára (egy adatbázisba történő export után).

MSH

Fájl a SOFiMSHB program számára.

MAX

Fájl a MAXIMA program számára.

2.4.1.2 Végződések áttekintése BAK Biztonsági mentésfájlok kiterjesztése mindig „.bak“ (BAcKup). CDB Ez a végződés statikai adatbázist rejt magában. A SOFiSTiK statikai programjai ennek segítségével képesek kommunikálni egymással. Ez az egyetlen olyan fájl, amit SOFiSTiK önálló programjai olvasni tudnak, és ebbe kerülnek az eredményeik is. DAT Ez a végződés a számításokhoz tartozó adatmegadási fájlokat jelenti. Ez a fájl a hálógenerálás, vagy az adatbázisba történő exportálás után jön létre. DWG A rajzfájlok mindig „.dwg” kiterjesztésűek (angolul DraWinG = rajz). ERG A számítás eredményét jelenti a „.erg“ végződés (ERGebnis). Ezt a fájlt tetszőleges szövegszerkesztővel (pl. WinTEDDY) lehet megnyitni, abban az esetben, ha a numerikus eredményre vagyunk kíváncsiak. ERS A rúdméretezés eredményfájlja „.ers“ végződésű. Ezt a fájlt tetszőleges szövegszerkesztővel (pl. WinTEDDY) lehet megnyitni, abban az esetben, ha a rúdméretezés numerikus eredményeire vagyunk kíváncsiak.

Programhasználat

2-5



GRA A grafikák előállításhoz szükséges fájl végződése a „.gra“. Ezzel a fájllal dolgozik a program grafikai kiértékelő része. GRB A „.grb“ végződésű fájlok a grafika készítéséhez használatos bináris adatfájlok, amelyeket a WinGRAF program készít. LF Ez a végződés a terhelési esetek kezelői fájlját jelzi, amely akkor jön létre, ha ASCII formátumú exportot készítünk. LFD Ezzel a végződéssel a tehergenerátor kezelőfájljai rendelkeznek, amelyek a hálógenerálás során jönnek létre. LFE Ez a végződés azoknál a fájloknál található, amelyek az ASCII formátumú export során jönnek létre, és a tehergenerátor terheit tartalmazzák. LST Ez a végződés a numerikus számítási eredményfájlt foglalja magában. Az „.lst“ kiterjesztésű fájlokban a legutóbbi alkalommal használt modul numerikus eredményei tárolódnak. PLB A grafikus és numerikus eredményfájl együttes fájlja „.plb“ végződésű. Ezt a fájlt az URSULA programmal tekinthetjük meg. PRT A számítás jegyzőkönyvét tartalmazó fájl. Ha a számítás során hiba lép fel, akkor az ebben a fájlban kerül dokumentálásra. SYS Ezen kiterjesztésű fájlok a rajzi elemeket tartalmazzák szöveges módon az ASCII formátumú export után.

2.4.2 Koordinátarendszerek Az adatbázis kiválasztásával a hozzá tartozó koordinátarendszer is meghatározott. Dolgozhatunk világ-koordinátarendszerben (VKR), felhasználói koordinátarendszerben (FKR) vagy a SOFiSTiK koordinátarendszerében (SKR). A program a felhasználói koordinátarendszert ajánlja fel alapértelmezett beállításként. Használhatjuk ezt is, de választhatunk a további két koordinátarendszer közül is. A koordinátarendszer kiválasztását csak az adatbázis definiálásánál végezhetjük el. Ha már elkészítettük a szerkezeti elemeket vagy a végeselemeket, akkor már nincs lehetőségünk a koordinátarendszer módosítására. Megjegyzés: a kiválasztott szabvánnyal az anyagokat és a terhek kombinációs tényezőit, a koordinátarendszerrel az elemek lokális tengelyeinek irányát határozhatjuk meg.

Programhasználat

2-6



A rudak koordinátarendszere független a globális koordinátarendszertől: a x-tengely mindig a rudak hossztengelye, amely a kezdő csomópontból indul és a záró csomópontba mutat. Keret/Tárcsa (RAHM) A lokális y-tengely megfelel a globális negatív Z-tengelynek. Tartórács/Lemez (ROST) A lokális z-tengely azonos a globális Z-tengellyel. Térbeli (RAUM) A lokális z-tengely azonos a globális Z-tengellyel.

2.4.3 Felhasználói beállítások A program által használt „SOFGUSER.DAT“ és „SOFICADG.BDD“ fájlok számunkra is hozzáférhetők. Ezekben a fájlokban tudjuk a saját „Alapértelmezett beállításainkat” elkészíteni. A statikai programok könyvtárában találjuk meg a támogatott szabványok INI-fájljait, amelyekben minden fontos szorzót, biztonsági tényezőt és kombinációs szorzót módosíthatunk. Ezen kívül a „SOFIPLUS.TAB“ fájl is módosítható, amely az „Adatbázisnév.dat” szöveges megadási fájl tartalmát határozza meg. Az utóbbi fájl felelős az egyes statikai programok vezérléséért, és ebben a fájlban adhatjuk meg a statikai programok beállításait is. Ez a fájl a WinTEDDY programmal könnyen szerkeszthető. Több TAB fájlt is készíthetünk az egyes feladatok testre szabott számításához. Az éppen alkalmazni kívánt TAB fájlt a hálógenerálás párbeszédablakában választhatjuk ki.

2.5 Határok A program működésének határait a következők szabják meg: •

999 különböző anyag

•

999 különböző keresztmetszet

•

Statikai számításonként 999999 csomópont és elem

•

999 terhelési eset

•

Szerkezeti felületenként 50 áttörés és támasz (ezt a korlátot, több szerkezeti felületet definiálva, könnyen ki lehet kerülni)

Programhasználat

2-7



3

Parancsleírás 3.1 Bevezetés

A következőkben a SOFiPLUS parancsait ismertetjük a legördülő menüsor sorrendjében. A legördülő menüsor a képernyő felső részén található. Először a parancs elérési lehetőségeinek ismertetése, majd az általa megjelenő opciók, párbeszédablakok kerülnek ismertetésre. (példaként az IMPORT parancs): Eszköztár:

SOFiSTiK SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Statikai adatbank (CDB) ¨Import (.cdb -->.dwg)…

Parancssor:

SOF_GENFIN

Itt vagy egy parancssori utasítás (elem készítésének parancsai), vagy egy leírásokkal ismertetett párbeszédablak következik (módosító parancsokkal).

3.2 Beállítások Ezzel a paranccsal a Beállítások párbeszédablakot nyithatjuk meg, ahol a megadott adatok nemcsak rajzi, hanem operációs rendszeri szinten is eltárolásra kerülnek. Eszköztár:

SOFiSTiK SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Beállítások…

Parancssor:

SOF_G_SETTINGS

Az Általános beállítások fülön adhatjuk meg például a SOFiMSHB (automatikus hálógenerálás) program számára felhasználható memóriát, vagy a létrejövő eredmények mértékegységeit.

Memória a hálógenerálás számára (MB) Ebben az adatmezőben adhatjuk meg a hálógenerálást végző modul mekkora memóriával gazdálkodhat az automatikus hálógenerálás során. Eredmény mértékegységei Ezzel a nyomógombbal az Egységek párbeszédablakot nyithatjuk meg.

Parancsleírás

3-1



Ebben a párbeszédablakban tudjuk a statikai számítás eredményének mértékegységeit beállítani. Ez a beállítás a Keresztmetszet parancs működését is (lásd 3.4.9 fejezet) befolyásolja. Példa: Standard modell beállításnál a keresztmetszetek mérete méterben, Magasépítés beállításnál centiméterben és Acélszerkezetek beállításoknál milliméterben jelenik meg. Szerkezeti elemek automatikus ellenőrzése Ha az ellenőrzés hatókörét csökkentjük, akkor a szerkezet adatbázisba történő átvitelének és az elemek szerkesztésének sebességét növelhetjük. Az ellenőrzés mellőzéséhez azonban meg kell győződnünk az elemek hibamentességéről (duplán szereplő elemek, csomópontok, stb.) Ez a beállítás befolyásolja, hogy a másolás útján létrejövő szerkezeti elemeket a program automatikusan leellenőrzi, vagy nekünk kell az ellenőrzést elvégezni az AutoCAD _AUDIT parancsával. Végeselemek automatikus ellenőrzése Rudak automatikus felosztása Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor az egymást metsző rudak a metszési pontokban automatikusan feldarabolódnak. A rudak abban az esetben is feldarabolásra kerülnek, ha rajtuk csomópont található. Referencia nélküli csomópontok törlése az exportálásnál Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor az elemekhez nem kötődő csomópontok az export művelet során automatikusan törlésre kerülnek. A Megjelenítési beállítások fülön többek között a szerkezeti elemek, megfogási szimbólumok, és az elemektől független terhek grafikai megjelenítését szabályozhatjuk. Az itt beállított értékeket egy a számítógépen található definíciós fájlba (sofistik.def) menthetjük, ahonnan bármikor alapértelmezettként előhívhatjuk.

Parancsleírás

3-2



Alapértelmezett értékek betöltése Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor a SOFiSTiK.DEF fájlban található alapértelmezett beállításokat tehetjük érvényessé, amely alapján a párbeszédablak kitöltésre kerül. Mentés alapértelmezettként A nyomógomb hatására megjelenő listából választhatjuk ki azt a SOFiSTiK.DEF fájlt, melybe a beállított értékeket menteni szeretnénk, amelyek a későbbiek folyamán alapértelmezésként lesznek elérhetők.

3.3 Statikai pozíció Első lépésben mindig a statikai pozíciót kell megadnunk, ami a további munkához elengedhetetlen. Minden statikai pozícióhoz egy statikai adatbázis tartozik (.CDB). Az előzetesen beállított szabványok és rajzi koordináták a SOFiCADG.BDD fájlban tárolódnak. Ezt a fájlt mi is szerkeszthetjük. Ez a fájl a felhasználói könyvtárunkban található. A párbeszédablakban meghatározott szabványt és koordinátarendszert a későbbiekben nem módosíthatjuk. A statikai pozíció definiálásával egy beton, egy vasbetét, egy szerkezeti acél és egy falazó anyag kerül az anyaglistába. Fontos: A végeselemek AutoCAD-parancsok általi változtatásai után (különösen a törlés és a másolás) az adatbázist után kell igazítani. Ezt vagy a Statikai pozíció… parancs indításával, vagy pedig az Export (.dwg --> .cdb) parancson belüli teszteléssel érhetjük el. Eszköztár:

SOFiSTiK SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Statikai pozíció…

Parancssor:

SOF_GSYSMOD

Projekt A statikai számítás fejléce. Az itt megadott projektnév minden számítási eredményen szerepel. Adatbázis Az adatbázis neve, ami maximum 15 karakterből állhat. A statikai adatbázis „.CDB” végződése automatikusan a névhez fűződik. Alapértelmezett beállításként ide a rajz nevét írja be a program. Új… Válasszuk az Új... nyomógombot, ha a tervben egy új statikai adatbázist szeretnénk használni. Parancsleírás

3-1



Itt adhatjuk meg egy új adatbázis nevét. Átnevez Válasszuk az Átnevez... nyomógombot, ha egy meglévő terv meglévő statikai adatbázisát szeretnénk átnevezni minden hozzá tartozó elemével együtt.

Itt módosíthatjuk egy meglévő statikai adatbázis elnevezését. Alapértelmezett beállításként az adatmezőben a korábbi adatbázis neve szerepel. Önsúly iránya Ebben a kijelölő listában kell megadnunk az önsúly irányát. Ez a megadás az önsúly szorzójának megadásához szükséges, valamint az ANIMATOR program számára. A térbeli szerkezeteknél az önsúlyból származó terheket globális irányokban EGX, EGY és EGY szorzók segítségével is megadhatjuk, ha aktiváljuk a Terhelési eset-kezelő párbeszédablakában a Globális önsúlyirányok használata kapcsolót (lásd 1.1 fejezet).

Alkalmazott szabvány Ebben a kijelölő listában állíthatjuk be a szabványt, mely szerint a majdani számítás történik. Egy adatbázishoz tartozó szabvány nem módosítható a későbbiekben. Kategória Csak a DIN 1045-1 szabvány kiválasztása esetén aktiválódik, ahol szakterületeknek megfelelő vizsgálati feltételek állíthatók be. Elemek maximális darabszáma csoportonként A jobb áttekintés és a méretezési paraméter érdekében az elemeket csoportokba sorolhatjuk. Ezzel az értékkel biztosíthatjuk az egy csoportba tartozó elemek darabszámát. A felületelemek méretét ez az érték nem befolyásolja. Itt csak egy becsült értéket kell megadni. A szabály szerint egy szerkezeti felület összetevői tartoznak egy csoportba. Pontméret Ebben az adatmezőben választhatjuk meg a statikai elemek (csomópont) és a rajzelemek (szerkesztőpont) ábrázolásának méretét. Ez egy abszolút érték. A csomóponti elemek kereszttel megjelölt körként jelennek meg (a beállítás szerint). A szerkezeti felületek és szerkezeti vonalak előállításánál egy új hozzájuk tartozó szerkezeti pont előállítása előtt a SOFiPLUS program megvizsgálja, hogy a fél pontméretnyi tartományban az előállítandó új szerkezeti pont helyén egy szerkezeti pont már rendelkezésre áll-e. Legnagyobb csomóponti szám Ezt a részt a program tölti ki az adatbázisban már használatban lévő csomópontok alapján. Megjeleníti a legnagyobb csomóponti sorszámot. Rendszer Ebben a mezőben választhatjuk ki a számításhoz használt rendszert. Ha térbeli szerkezetet kívánunk készíteni, akkor válasszuk Térbeli rádiógombot, ha keretszerkezetet, vagy tárcsát szeretnénk szerkeszteni, akkor a Keret/Tárcsa rádiógombot és végül, ha lemez, vagy tartórács készítése a feladat, akkor pedig válasszuk a Tartórács/Lemez rádiógombot. Ez a megadás megfelel a GENF program SYST parancsának.

Parancsleírás

3-2



A GENF RAHM opciója felel meg a síkbeli Keret/Tárcsa, a ROST opció a Tartórács/Lemez és a RAUM opció a Térbeli szerkezeteknek megfelelő. Csoportonként külön fóliára Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor az elkészített külön csoportba tartozó elemek fólianeve különböző lesz (lásd 2.2.3 fejezet). Adatbázis koordinátarendszere Három koordinátarendszer közül választhatunk. A SOFiSTiK koordinátarendszer a Z-tengely irányában különbözik a világ-koordinátarendszertől (lásd a 2.4.2 fejezetben). Rajzi koordináták Megadhatjuk a statikai számításhoz, hogy a rajzi elemek milyen mértékegységben szerepelnek. Töröl Ezzel a nyomógombbal a Törlés párbeszédablakot jeleníthetjük meg. A párbeszédablak felépítése hasonló a Windows Intéző felépítéséhez. Az aktuális adatbázis rendelkezésre álló elemeit tekinthetjük itt meg.

Az elemeket a kapcsolók aktiválásával egyenként, vagy a logikai elrendezésével (a többi hozzá tartozó elemmel együtt) törölhetjük. Ha csak egy terhelési esetet kívánunk törölni, akkor válasszuk a fastruktúrán a Terhelési eset előtt lévő „+” jelet, ekkor megjelennek a terhelési esetek egyenként, és kedvünkre válogathatunk közülük, melyik is kerüljön törlésre. Ha a felső sort jelöljük ki, amelyik az adatbázis nevét tartalmazza, akkor a következő üzenet jelenik meg:

Ekkor az adatbázis teljes tartalma, és maga az adatbázis is (fizikailag) törlésre kerül.

3.4 Modell készítése/módosítása Ha egy zsaluzási- vagy pozícióterv áll a rendelkezésünkre, akkor a Középvonal, Harmadvonal és Tetszőleges osztó parancsokkal viszonylag egyszerű módon készíthetünk megtámasztási vonalakat segédvonalakkal. Ellenkező esetekben AutoCAD-vonalakat kell készítenünk. Megtámasztási vonalakból azután a Szerkezeti felületek paranccsal a helyiségek lemezeit, és az Áttörés paranccsal a lemez kivágását lehet a statikai számítás számára elkészíteni. Pótlólagos alátámasztásokat a Szerkezeti vonal paranccsal (például gerendákhoz és belső falakhoz) és az Oszlop/Szerkezeti pont (például oszlopokhoz) paranccsal tudunk meghatározni. Ehhez a következő szabályt kell betartani: •

A szerkesztőpontok távolsága más szerkesztőkomponensektől nem lehet kisebb, mint az oszlopszélesség fele.

Ha az elkészített szerkezetet módosítani kell, akkor az a Modell módosítása parancsaival történhet.

Parancsleírás

3-3



Az elemek módosításánál az AutoCAD kiválasztó parancsok (ablak, metsző ablak stb.) is rendelkezésünkre állnak. Ezekkel tetszőleges mennyiségű elemet választhatunk ki. Csak azokkal az elemekkel végezhetünk műveleteket, melyek az elindított párbeszédablakban kezelhetők. Tipp: először egy nagy mennyiségű kiválasztással kezdjünk (pl.: kiválasztó ablak), majd távolítsuk el a párbeszédablak segítségével a felesleges elemeket.

3.4.1 Segédvonalak A következő parancsok segítségével dupla vonalakból egyszerű módon készíthetünk segédvonalakat az X___AUFL fóliára. A segédvonalak segítségével azután gyorsan lehet szerkezeti felületeket készíteni. Vegyük figyelembe, hogy a program egyenesek, vonalláncok, és ívek segítségével tud dolgozni. Körökkel nem. Ezért a köröket fel kell bontani ívekre.

3.4.1.1 Középvonal A parancs arra szolgál, hogy egy megtámasztási vonalat központosan, két meglévő egyenes közé lehessen rajzolni. Ha az egyenesek nem párhuzamosak, akkor a szögfelező kerül megrajzolásra. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Segédvonalak ¨ Középvonal

•

Parancssor: SOF_MITTEL-LINIE Indítsuk el a középvonal parancsot

•

Kattintsunk az első egyenesre (P1)

•

Kattintsunk a másik egyenesre (P2)

•

Fejezzük be a parancsot az ENTER billentyű lenyomásával

3.4.1.2 Harmadvonal A parancs arra szolgál, hogy egy megtámasztási vonalat két meglévő egyenes közti rész harmadoló pontjába lehessen rajzolni. Ha az egyenesek nem párhuzamosak, akkor az egyenesek által bezárt szög harmadában kerül a harmadoló vonal. A segédvonal az elsőként megmutatott egyeneshez kerül közelebb. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Segédvonalak ¨ Harmadvonal

•

Parancssor: SOF_DRITTEL-LINIE Indítsuk el a harmadvonal parancsot

•

Kattintsunk az első egyenesre (P1), amelyhez közelebb szeretnénk megkapni a harmadoló vonalat

•


•


Parancsleírás

3-4



3.4.1.3 Tetszőleges osztó A parancs arra szolgál, hogy egy megtámasztási vonalat két meglévő egyenes közti rész tetszőleges pontjába lehessen rajzolni. Ha az egyenesek nem párhuzamosak, akkor az egyenesek által bezárt szög megfelelő osztópontjában kerül az egyenes megrajzolásra. Az előzetes beállításban ez az érték 0.5, ami megfelel a Középvonal parancsnak. A segédvonal az elsőként megmutatott egyenestől számított hányadba kerül. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Segédvonalak ¨ Tetszőleges osztó

•

Parancssor: SOF_AUFLAGER-LINIE Indítsuk el a tetszőleges osztó parancsot

•

Adjuk meg a szorzó értékét

•

Kattintsunk az első egyenesre (P1)

•


•


3.4.1.4 Másolás a szerkezeti fóliára Ezzel a paranccsal egy tetszőleges fólia rajzi elemét másolhatjuk az X___AUFL fóliára, amelyen a megtámasztási vonalak találhatók.

• • •

Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Segédvonalak ¨ Másolás a szerkezeti fóliára

Parancssor: SOF_COPY2STRU Indítsuk el a másolás a szerkezeti fóliára parancsot Válasszuk ki a másolandó elemeket Fejezzük be a parancsot az ENTER billentyű lenyomásával

3.4.1.5 Tengelyek Ezzel a paranccsal a T__ACHS fóliára készíthetünk dinamikus tengelyeket, amelyek nemcsak rajzi objektumként készülnek el, hanem az adatbázisba is bekerülnek, így felhasználhatók lesznek a WinGRAF programban is. A tengelyek nevei a rajzi nagyítástól függetlenül mindig láthatóak lesznek. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Segédvonalak ¨ Tengelyek

Parancssor:

SOFP_ACHSE

Az első tengely elkészülte után a program máris megkérdezi a következő tengely előzőleg megrajzolt tengelytől mért távolságát. Az alapértelmezett beállítás szerint a tengelyek elnevezése automatikusan növekszik (lehet alfanumerikus, vagy numerikus). A tengelyek elnevezéséhez a feliratok számára Parancsleírás

3-5



tetszőleges méretet adhatunk. Ezen kívül megadható az is, hogy a tengelynév egy körbe kerüljön, avagy sem. Tengelyek készítésének lépései: •

Indítsuk el a tengelyek készítésének parancsát

•

Adjuk meg a tengelyek tulajdonságait

•

Adjuk meg a tengely kezdő és végpontját

•

Adjuk meg a következő tengely távolságát az imént megrajzolttól

•

Fejezzük be a műveletet a Záró opció kiválasztásával

Készítés során alkalmazható opciók Két egyenes közé Ha ezt az opciót választjuk, akkor osztóvonalként definiálhatjuk a tengelyt egy szorzó megadásával. Ha a szorzó értékét ’0.5’-re választjuk, akkor középvonalként funkcionáló tengelyt hozhatunk létre. Párhuzamos A tengely az AutoCAD Párhuzamos parancs szerint készül el a tengely: megadott távolságban a megmutatott objektumtól.

3.4.2 A nemmodális párbeszédablakok általános elemei A következő nyomógombok a nemmodális párbeszédablakokban fordulnak elő. Ismerjük most meg őket: Bezárás Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor bezárhatjuk a párbeszédablakot úgy, hogy a párbeszédablak beállításai nem lépnek érvénybe. Tűző Ez a nyomógomb vezérli, hogy a párbeszédablak hogyan jelenjen meg a parancs végrehajtása alatt. Ha a nyomógomb nincs benyomva (nem tűztük a képernyőre a párbeszédablakot), akkor a párbeszédablak a parancs végrehajtása alatt csak a fejlécével jelenik meg. Amint a kurzorral a fejlécre megyünk, ismét előbukkan a teljes párbeszédablak. Ha nyomógombot benyomjuk (a párbeszédablakot a képernyőre tűzzük), akkor a párbeszédablak nem tűnik el a parancs végrehajtásának idejére. Alapértelmezett értékek betöltése Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor a párbeszédablakot a regisztrációs adatbázisban tárolt értékekkel tölthetjük ki. Mentés alapértelmezésként Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor a párbeszédablakban található értékeket a regisztrációs adatbázisba menthetjük. Tulajdonságok másolása Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor megmutathatunk egy olyan rajzi elemet, amelynek tulajdonságait át szeretnénk venni az éppen készítendő rajzi elemhez. Súgó Ezzel a nyomógombbal hívhatjuk elő az Online Súgót. kiválasztva Rajzi elemek módosításakor itt jelenik meg, hogy mennyi elemet jelöltünk ki a rajzban, azaz mennyi elemre vonatkozik a párbeszédablak beállítása. Automatikusan alkalmaz Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor az Alkalmaz nyomógomb inaktívvá válik, és minden a párbeszédablakban elvégzett beállítás azonnal a rajzban végrehajtásra kerül. Ha ezt a kapcsolót inaktívan hagyjuk, akkor a párbeszédablak beállításai csak az Alkalmaz nyomógomb használata után lesznek figyelembe véve. Ez a kapcsoló csak a rajzi elemek módosításakor jelenik meg.

Parancsleírás

3-6



Kiválasztási halmaz bővítése Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor az újonnan kiválasztott rajzi elemek bekerülnek a kiválasztási halmazba. Ha ezt a kapcsolót inaktívan hagyjuk, akkor a kiválasztási halmazba csak az újonnan került rajzi elemek kerülnek, a korábbi rajzi elemek a kiválasztási halmazból törlődnek. Ez a kapcsoló csak a rajzi elemek módosításakor jelenik meg. Bezár Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor bezárhatjuk a párbeszédablakot úgy, hogy a párbeszédablak beállításai nem lépnek érvénybe. Ez a nyomógomb akkor jelenik meg a párbeszédablakban, ha nem végeztünk módosítást, vagy aktiváltuk az Automatikusan alkalmaz kapcsolót. OK Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor úgy zárhatjuk be a párbeszédablakot, hogy a párbeszédablak beállításai végrehatódnak a rajzi elemeken. Ez a nyomógomb akkor jelenik meg a párbeszédablakban, ha módosítást végeztünk a párbeszédablak beállításain és nem aktiváltuk az Automatikusan alkalmaz kapcsolót. Alkalmaz Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor úgy hajthatjuk végre a párbeszédablak beállításait a rajzi elemeken, hogy nem kell bezárnunk a párbeszédablakot. Ez a nyomógomb akkor jelenik meg a párbeszédablakban, ha nem aktiváltuk az Automatikusan alkalmaz kapcsolót.

3.4.3 Szerkezeti felület készítése / módosítása Ez az a parancs, amely segítségével szerkezeti felületeket készíthetünk a statikai számítás számára. A szerkezeti felületek áttöréseket, támaszokat/oszlopokat, illetve gerendákat/kiváltókat tartalmazhatnak. Szerkezeti felületeket egy felületbeni pont, vagy körülhatároló vonalak megmutatásával generálhatunk. Körülhatárolásként egyeneseket, íveket és vonalláncokat használhatunk. A szerkezeti felületeket egy belső pont mutatásával úgy készítjük, hogy egy zárt terület egy pontját kell megadnunk, amelynek határait a program ismeri fel. Ha körülhatárolást választunk, akkor nem kell zárt vonallánccal rendelkeznünk, ebben az esetben a vonalaknak nem kell találkozniuk, vagy akár túlfuthatnak egymáson. Térbeli rendszernél mindenekelőtt szerkezeti vonalakat kell generálnunk (lásd 3.4.6 fejezet), vagy a tér egy síkját kell aktuálissá tennünk, mely után már alkalmazhatjuk a síkbeli készítési módszert (felületbeni pont, vagy körülhatárolás). A következő tulajdonságok automatikusan vagy kérdéseket követően a szerkezeti felületekhez rendelődnek: •

Szerkesztőfelületek elnevezése

• •

Az elkészítendő felületelemek csoportszáma Az elkészítendő felületelemek anyagai Terhelési esetszám valamint állandó és az esetleges terhelések

•

Lemez vastagsága

•

Lemezszélek és felületelem-szélek megfogási feltételei

•

A felületelemek vastagság menti illeszkedése a csomópontokhoz (térbeli szerkezet esetén)

•

Ortotrópia

•

A lemez merevségi és ágyazási beállítása

•

Szerkezeti felületekben található szerkezeti vonalak csukló és rugójellemzői

•

Síkbeli rendszer esetén a szerkezeti felület neve mindig olvashatóan jelenik meg a képernyőn. Térbeli rendszer esetén ez a megjelenítés és a lokális z-tengely iránya nagyban függ a definiálásához használt szerkezeti vonalak megmutatásának sorrendjétől, azaz a körülhatárolás irányától. Ez természetesen a lokális terhekre is hatással van. Ha a szerkezeti vonalakat az óramutató járásával ellentétesen jelöljük ki, akkor a felirat az aktuális koordinátarendszerben olvasható lesz. A szerkezeti felület körüljárási irányát könnyen módosíthatjuk a Felület átfordítása paranccsal (lásd 3.6.12 fejezet). A szerkezeti felületek feliratként jelennek meg 5 (kék) színben az X___ISAR_Adatbázisnév fólián. Figyeljünk oda szerkezeti felületek szövegére, mert az a lokális koordinátarendszer helyzetét is jelzi. Ellenőrzéshez az ANIMATOR programot is felhasználhatjuk, amellyel megjeleníthetők a lokális koordinátatengelyek. A szerkezeti felületek előállításához a következő opciókat használhatjuk:

Parancsleírás

3-7



Felületbeni pont mutatása Ennél az opciónál elegendő egy zárt terület belső pontját megmutatnunk. A program automatikusan felismeri a határoló vonalakat és elkészíti a szerkezeti felületet. Figyeljünk arra, hogy a megmutatott terület körülhatárolása zárt legyen és a megmutatott pont ne essen egy beugró sarok közelébe. Térbeli rendszer esetén ez az opció mindig az aktuális síkra vonatkozik. Körülhatárolás választása Az opció kiválasztásával nekünk kell meghatároznunk a területet körülhatároló vonalakat (egyeneseket és íveket), amelyeknek nem feltétlenül kell zárt területet körbekeríteniük. A körülhatároláshoz használt vonalaknak nem kell találkozniuk, vagy akár túlfuthatnak egymáson Térbeli rendszer esetén ez az opció mindig az aktuális síkra vonatkozik. Sarokpontok mutatása Ezzel az opcióval úgy határolhatjuk körbe a kialakítandó szerkezeti felületet, hogy megmutatjuk, vagy koordináták segítségével megadjuk a zárt poligon sarokpontjait. Szerkezeti vonal mutatása Az opció kiválasztásakor már rendelkeznünk kell olyan megrajzolt szerkezeti vonalakkal, amelyek a szerkezeti felületek körülhatárolásához felhasználhatók. Az opció kiválasztása után ezeket a szerkezeti vonalakat kell egyesével megmutatnunk. Figyeljünk arra, a szerkezeti vonalak zárt láncolatot alkossanak. Az opciót elsősorban térbeli rendszer esetén célszerű alkalmazni. Sík választása Ez az opció csak térbeli rendszer esetén áll rendelkezésünkre. Ezt az opciót a Felületbeni pont mutatása, Körülhatárolás választása, vagy Sarokpontok mutatása opciók előfutáraként használhatjuk, mivel azok mindig az aktuális síkban alkalmazhatók. Ezzel az opcióval állíthatjuk be az előbb említett opciók számára az aktuális síkot. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Szerkezeti felület

Parancssor:

SOF_PM_AREA

Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell módosítása ¨ Szerkezeti felület

Parancssor:

SOF_PM_AREA_M

illetve

Vastagság T (m) Itt adhatjuk meg a generálandó felületelemek vastagságát. Ha változó vastagságot szeretnénk megadni, akkor ebben az adatmezőben adjunk meg ’0’ értéket. A méreteket így majd a szerkezeti pontoknál kell definiálnunk. Erre a fejezet végén lévő példák között találunk egy mintát. Megnevezés Itt adhatjuk meg a készítendő szerkezeti felület nevét, ami a rajzban is megjelenik. A szerkezeti felületek készítésekor a program automatikusan minden szerkezeti felülethez nevet generál (Felület1, Felület2, stb.). Csoportszám Az elemek és azok tulajdonságai egy csoportszám formájában összegezhetők. Ennek különösen a méretezési paraméter használata esetén van jelentősége. Az egy csoportba tartozó elemek darabszámát a statikai pozíciónál adhatjuk meg. A szerkezeti felületek készítésénél a csoportszám automatikusan elkészül. Parancsleírás

3-8



Terhek… Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor egy újabb párbeszédablakot nyithatunk meg, amelyben a szerkezeti felületekhez tartozó állandó és esetleges terheket adhatjuk meg.

Állandó teher Terhelési eset… Ezzel a nyomógombbal a Terhelési eset-kezelő párbeszédablaka nyitható meg (lásd 1.1 fejezet). Itt választhatjuk ki az állandó teher terhelési esetét. Teher az önsúly irányában Ebben az adatmezőben adhatjuk meg az állandó teher önsúly irányú értékét. Hőmérsékletkülönbség Ebben az adatmezőben adhatjuk meg állandó teherként a hőmérsékletkülönbség értékét. Esetleges teher Terhelési eset… Ezzel a nyomógombbal a Terhelési eset-kezelő párbeszédablak nyitható meg (lásd 1.1 fejezet). Itt választhatjuk ki az esetleges teher terhelési esetét. Teher az önsúly irányában Ebben az adatmezőben adhatjuk meg az esetleges teher önsúly irányú értékét. Hőmérsékletkülönbség Ebben az adatmezőben adhatjuk meg esetleges teherként a hőmérsékletkülönbség értékét. Anyag Felület… Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor kiválaszthatjuk a szerkezeti felület anyagát (bővebb információk a 3.4.8 fejezetben.). A nyomógomb mellett láthatjuk a kiválasztott anyagot. Vasalás… Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor kiválaszthatjuk a szerkezeti felület vasalásának anyagát (bővebb információk a 3.4.8 fejezetben.) A nyomógomb mellett láthatjuk a kiválasztott anyagot.

Parancsleírás

3-9



Ezen a fülön adhatjuk meg a szerkezeti felület (nem a széleken található szerkezeti vonalak), azaz a későbbi felületelemek megfogási viszonyait. A választott rendszertől függően (térbeli, tartórács, keret) a párbeszédablak különböző lehetőségeket kínál fel. A megfogásokat lokális és globális irányok szerint egyaránt megadhatjuk. A Mind kapcsoló segítségével pedig az adott sor valamennyi kapcsolóját aktiválhatjuk, illetve inaktiválhatjuk. A lokális és globális megfogások együttes alkalmazása csak bizonyos feltételek mellet lehetséges. Például ha egy globális megfogásra vonatkozó kapcsoló aktív (P vagy M), akkor a hozzá tartozó három lokális megfogás nem alkalmazható. A program kiszürkíti a nem használható kapcsolókat.

Helyzet A térbeli szerkezeteknél meg kell adnunk, hogy a felületelemek a vastagságuk mentén hogyan illeszkedjenek a csomópontokhoz. Ha a Középen rádiógombot választjuk, akkor a felületi elem középvonala egybeesik a kiválasztott síkkal. Erre a megadásra normálerő hatásának figyelembe vételéhez van szükség az ASE program számára. Merevség Minden egyes szerkezeti felület számára megadhatjuk, hogy lemezként (Lemezrész), tárcsaként (Tárcsarész), vagy síkban elfordulóként (Forgásrész), esetleg ezek kombinációjaként viselkedjen. Ezek a rádiógombok megfelelnek a GENF kézikönyv QUAD parancs NRA opciójának. Ortotróp lemez A szerkezeti felületünket ortotróp lemezzé alakíthatjuk, ha aktiváljuk ezt a kapcsolót, melynek következtében lehetőségünk nyílik a különböző irányokban értendő felületvastagságok megadására. TX TY TXY TD

= = = =

az elkészítendő felületelemek vastagsága lokális x-irányban az lekészítendő felületelemek vastagsága lokáis y-irányban vastagság a keresztirányú hajlításhoz vastagság a csavaráshoz

Keresztmetszettel Az ortotróp lemezt keresztmetszetek segítségével is elkészíthetjük. Ebben az esetben TX és TY adatmezők inaktívvá válnak, melyek helyett az X-irányban... és Y-irányban... nyomógombokat használhatjuk, melyekkel keresztmetszet választhatunk az egyes irányok számára. A keresztmetszet merevsége 1 méteres szakaszon kerül „szétkenésre” a megadott lokális irányokban. Az ortotróp lemez önsúlyát a keresztmetszet mérete nem befolyásolja. Lehetőleg mindig ellenőrizzük az elkészült elemeket! Az ellenőrzést az automatikus hálógenerálás párbeszédablakában az Eredmény tartalma mező Szerkezeti adatok kapcsoló aktiválásával végezhetjük el, amelynek hatására az eredményfájlban megjelennek az ide vonatkozó információk. Az ortotróp lemezek igénybevételeinek meghatározásának kézikönyvekben találjuk Elméleti lapok címmel.

módszerét

a

SEPP

és

a TALPA

Parancsleírás

3-10



Süllyedési/Tangenciális ágyazás Szerkezeti felületenként ágyazási tényezőket adhatunk meg a felületelemek számára. Két ágyazási tényezőt különböztethetünk meg a süllyedési ágyazást és a tangenciális ágyazást. Az Anyag alapján nyomógomb segítségével választhatunk egy ágyazási anyagot, melyből az ágyazási értékeket a program automatikusan kiszámítja, és ennek alapján a megfelelő adatmezőket kitölti. Nemlineáris ágyazatot csak az ASE programmal készíthetünk (a CADINP nyelv felhasználásával).Ha egy pozitív ágyazási tényezőt adunk meg, akkor az azt jelenti, hogy húzás esetén a lemez az ágyazatból kiléphet. Anyag módosítása… A nyomógomb segítségével az Anyagmegadás párbeszédablakot nyithatjuk meg, ahol kiválaszthatjuk azt az anyagot (vagy módosíthatjuk annak tulajdonságait), amelyet az ágyazás számára használunk fel. Az itt kiválasztott anyag lesz a felület anyaga is, tehát ezzel módosítjuk az Általános fül Anyag mezőjét is.

Navigáló nyomógombok ^ v Ezekkel a nyomógombokkal választhatjuk ki a szerkezeti felületet azon határoló szerkezeti vonalát, melynek tulajdonságát ebben az ablakban módosíthatjuk. A szerkezeti vonal neve a nyomógombok mellett megjelenik, és a vonal kijelölődik a rajzban. Bejegyzések törlése A kiválasztott szerkezeti vonal beállított tulajdonságait törölhetjük. Bejegyzések másolása a többi vonal számára A kiválasztott és beállított szerkezeti vonal tulajdonságait átvezethetjük a szerkezeti felületet határoló további szerkezeti vonal számára. Lokális irányú csuklók A kapcsolók segítségével a szerkezeti vonal mentén állíthatunk be csuklókat, amelyek két szerkezeti felület találkozási viszonyát befolyásolják. Ha aktiváljuk valamelyik kapcsolót, akkor a hozzá tartozó rugalmassági értékek is megadhatók az akitválódó adatmezőben. Ha ebben az esetben értéket adunk meg, akkor nem csukló, hanem rugó keletkezik. Lemezvastagság Ezzel az adatmezővel készíthetünk változó vastagságú szerkezeti felületet. Ha a szerkezeti felület vastagságát 0-ra állítottuk az Általános fülön, akkor itt az egyes szerkezeti vonalak mentén adhatjuk meg a vastagsági értékeket, amelyből a program automatikusan generálja a változó vastagságot. Párh. csomóponti sor távolsága (m) Ebben az adatmezőben adhatjuk meg, hogy az automatikus hálógenerálás során a támaszvonalakkal párhuzamosan keletkező csomópontok távolságát a szerkezeti vonalaktól (támaszvonalaktól). Ez a támaszok környékének vizsgálatakor lehet szükséges.

Parancsleírás

3-11



A program először a megszokott módon elkészíti az elemeket és a csomópontokat. Elkészül a megadott távolságra az új csomóponti sor majd a hozzájuk tartozó hálórészlet. A további csomóponti sorok úgy készülnek, hogy a szomszédos peremeken egyenlő távolságban csomópontok generálódnak, melyek az eredetileg elkészített csomópontokkal összekapcsolódnak. Rugóértékek Ha a Lokális irányú csuklók kapcsolókat aktiváljuk, akkor az aktivált csuklótól függően lehetőségünk nyílik egy rugó megadására. Ha értéket adunk meg, akkor a továbbiakban nem csukló-, hanem, rugóhatást érvényesíthetünk a csuklóval meghatározott irányban.

A rugóértékek után található nyomógombokkal a rugóérték ágyazási anyag alapján tölthető ki.

3.4.3.1 Készítsünk szerkezeti felületet sík rendszerben egy belső pont megmutatásával •

Indítsuk el a szerkezeti felület készítésének parancsát

•

Végezzük el a kívánt beállításokat a Szerkezeti felület párbeszédablakban

•

Kattintsunk a zárt terület egy pontjára

•

Ha még nem adtuk meg, akkor most megadhatjuk a szerkezeti felület állandó és esetleges terhét

•

Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával

Állandó teher Terhelési eset… Ezzel a nyomógombbal a Terhelési eset-kezelő párbeszédablaka nyitható meg (lásd 1.1 fejezet). Itt választhatjuk ki az állandó teher terhelési esetét. Teher az önsúly irányában Ebben az adatmezőben adhatjuk meg az állandó teher önsúly irányú értékét. Hőmérsékletkülönbség Ebben az adatmezőben adhatjuk meg állandó teherként a hőmérsékletkülönbség értékét. Esetleges teher Terhelési eset… Ezzel a nyomógombbal a Terhelési eset-kezelő párbeszédablak nyitható meg (lásd 1.1 fejezet). Itt választhatjuk ki az esetleges teher terhelési esetét.

Parancsleírás

3-12



Teher az önsúly irányában Ebben az adatmezőben adhatjuk meg az esetleges teher önsúly irányú értékét. Hőmérsékletkülönbség Ebben az adatmezőben adhatjuk meg esetleges teherként a hőmérsékletkülönbség értékét. Terhelési eset automatikus hozzáadása Ha Terhelési eset automatikus hozzáadása kapcsoló aktív, a program az esetleges terheknél minden mezőre újabb terhelési esetet választ. Ha a terhelést sakktáblaszerűen szeretnénk felrakni, akkor válasszuk a Terhelési esetszám módosítása parancsot (lásd 3.4.16 fejezet). A párbeszéd csak egyszer jelenjen meg Ha A párbeszéd csak egyszer jelenjen meg kapcsoló aktív, a Lemez terhei párbeszédablak a szerkezeti felület parancs használata alatt nem aktiválódik újra, és minden a továbbiakban előállítandó szerkezeti felület az ebben a párbeszédablakban beállított terheket kapja meg. 3.4.3.2 Készítsünk szerkezeti felületet sík rendszerben körülhatárolással

A határoló vonalaknak nem kell találkozniuk egymással, akár túlfuthatnak egymáson. •

Indítsuk el a szerkezeti felület készítésének parancsát

•

Végezzük el a kívánt beállításokat a Szerkezeti felület párbeszédablakban

•

Válasszuk a parancssorban a Körülhatárolás választása opciót, amit úgy is megtehetünk, hogy a jobb egérgombot lenyomjuk és a megjelenő jobb-gomb menüben a Körülhatárolás választása menüpontot választjuk

•

Mutassuk meg a határoló vonalakat, majd a kiválasztást az ENTER billentyű lenyomásával fejezzük be

•

Ha még nem adtuk meg, akkor most megadhatjuk a szerkezeti felület állandó és esetleges terhét (a párbeszédablak leírását a 3.4.3.1 fejezetben található)

•


3.4.3.3 Készítsünk szerkezeti felületet változó vastagsággal • •

Indítsuk el a szerkezeti felület készítésének parancsát A Szerkezeti felület párbeszédablak Általános fülén állítsuk a Vastagság T értékét ’0’-ra.

•

Készítsük el a szerkezeti felületet vagy körülhatárolással, vagy egy belső pont megmutatásával

•

Indítsuk el a Szerkezeti pont módosítása parancsot (lásd 3.4.7 fejezet)

•

Válasszuk ki a szerkezeti felület egyik sarokpontját

•

A Szerkezeti pont párbeszédablak Általános fülén adjuk meg a Lemezvastagság értékét, ami az adott sarokpontban lesz érvényes.

Parancsleírás

3-13


•


Adjuk meg a többi sarokpontban is a lemezvastagságot az előbbi módon

3.4.3.4 Készítsünk szerkezeti felületet térbeli rendszerben egy belső pont megmutatásával • • • • •

• •

Indítsuk el a szerkezeti felület készítésének parancsát Végezzük el a kívánt beállításokat a Szerkezeti felület párbeszédablakban Válasszuk a parancssorban a Sík választása opciót, amit úgy is megtehetünk, hogy a jobb egérgombot lenyomjuk és a megjelenő jobb-gomb menüben a Sík választása menüpontot választjuk Három pont megadásával definiáljuk az aktuális síkot Válasszuk a parancssorban a Felületbeni pont mutatása opciót, amit úgy is megtehetünk, hogy a jobb egérgombot lenyomjuk és a megjelenő jobb-gomb menüben a Felületbeni pont mutatása menüpontot választjuk Kattintsunk a zárt terület egy pontjára Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával

3.4.3.5 Készítsünk szerkezeti felületet térbeli rendszerben körülhatárolással • • • • •

Indítsuk el a szerkezeti felület készítésének parancsát Végezzük el a kívánt beállításokat a Szerkezeti felület párbeszédablakban Válasszuk a parancssorban a Sík választása opciót, amit úgy is megtehetünk, hogy a jobb egérgombot lenyomjuk, és a megjelenő jobb-gomb menüben a Sík választása menüpontot választjuk Három pont megadásával definiáljuk az aktuális síkot Válasszuk a parancssorban a Körülhatárolás választása opciót, amit úgy is megtehetünk, hogy a jobb egérgombot lenyomjuk, és a megjelenő jobb-gomb menüben a Körülhatárolás választása menüpontot választjuk

•

Kattintsunk a zárt terület egy pontjára

•


3.4.3.6 Készítsünk szerkezeti felületet szerkezeti vonalak kiválasztásával • • • •

• •

Először szerkezeti vonalakat kell készítenünk, amelyek a leendő szerkezeti felületünk határolói lesznek (lásd 3.4.6 fejezet). Indítsuk el a szerkezeti felület készítésének parancsát Végezzük el a kívánt beállításokat a Szerkezeti felület párbeszédablakban Válasszuk a parancssorban a Szerkezeti vonal mutatása opciót, amit úgy is megtehetünk, hogy a jobb egérgombot lenyomjuk és a megjelenő jobb-gomb menüben a Szerkezeti vonal mutatása menüpontot választjuk Mutassuk meg egyesével és sorrendben a szerkezeti felületet körülhatároló szerkezeti vonalakat Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával

3.4.4 Hajlított szerkezeti felület készítése Ezzel a paranccsal térben hajlított szerkezeti felületet készíthetünk a statikai számítás részére AutoCAD poligonhálókból, vagy szerkezeti vonalak felhasználásából. Készítésük természetesen csak térbeli rendszer esetén lehetséges. A térben hajlított szerkezeti felületek mindig 4 határoló vonalból kell, hogy álljanak. A szerkezeti vonalak utólagos megtörése (például egy szerkezeti vonal becsatlakozása miatt) nem lehetséges. A szerkezeti felületek áttöréseket, támaszokat/oszlopokat, illetve gerendákat/kiváltókat tartalmazhatnak. A következő tulajdonságok automatikusan vagy kérdéseket követően a szerkesztőfelületekhez rendelődnek: •

Szerkesztőfelületek elnevezése

•

Az elkészítendő felületelemek csoportszáma Parancsleírás

3-14



•

Az elkészítendő felületelemek anyagai

•

Lemez vastagsága

•

Lemezszélek és felületelem-szélek megfogási feltételei

•

A felületelemek vastagság menti illeszkedése a csomópontokhoz

•

Ortotrópia

•

A lemez merevségi és ágyazási beállítása

•

Szerkezeti felületekben található szerkezeti vonalak csukló és rugójellemzői Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Hajlított szerkezeti felület

Parancssor:

SOF_PM_SURF

3.4.4.1 Készítsünk hajlított szerkezeti felületet AutoCAD hálóból •

Készítsünk AutoCAD Élekkel határolt felület parancsával egy sokszöghálót

•

Indítsuk el a hajlított szerkezeti felület készítésének parancsát

•

Válasszuk a Sokszögháló opciót

•

Válasszuk ki a korábban elkészített sokszöghálót, amit hajlított szerkezeti felületté alakítunk át

•

Adjuk meg a szerkezeti felület vastagságát

•

Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű lenyomásával

3.4.4.2 Készítsünk hajlított szerkezeti felületet szerkezeti vonalak felhasználásával •

Készítsük el azokat a szerkezeti vonalakat, melyek a hajlított szerkezeti felületek határolóiul szolgálnak majd

•

Indítsuk el a hajlított szerkezeti felület készítésének parancsát

•

Válasszuk a Szerkezeti vonalakkal definiált felület opciót

•

Adjuk meg a hajlított szerkezeti felület vastagságát

•

Mutassuk meg a határoló szerkezeti vonalakat sorrendben (óramutató járásával egyezően, vagy ellentétesen)

•


3.4.5 Áttörés készítése Ezzel a paranccsal a szerkezeti felületekben kivágásokat, áttöréseket készíthetünk. Síkbeli rendszernél az áttöréseket egy belső pont, vagy a határoló vonalak megmutatásával definiálhatjuk. Térbeli rendszer esetén először szerkezeti vonalakat kell generálnunk, amelyeket az áttörés készítésekor határoló vonalakként használunk fel. Vegyes modellgenerálás - szerkezeti elemek és végeselemek egyidejű alkalmazása – esetén az áttöréseket felhasználhatjuk végeselemekből készített területek bevonására is. Az áttörések felirat formájában jelennek meg 7 (fehér) színben az X___ISHO_Adatbázisnév fólián. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Áttörés

Parancssor:

SOF_PM_HOLE

Felületbeni pont mutatása Ennél az opciónál elegendő egy zárt terület belső pontját megmutatnunk. A program automatikusan felismeri a határoló vonalakat és elkészíti az áttörést. Figyeljünk arra, hogy a megmutatott terület körülhatárolása zárt legyen és a megmutatott pont ne essen egy beugró sarok közelébe. Térbeli rendszer esetén ez az opció mindig az aktuális síkra vonatkozik. Körülhatárolás választása Az opció kiválasztásával nekünk kell meghatároznunk a területet körülhatároló vonalakat (egyeneseket és íveket), amelyeknek nem feltétlenül kell zárt területet körbekeríteniük. A körülhatároláshoz használt vonalaknak nem kell találkozniuk, vagy akár túlfuthatnak egymáson Térbeli rendszer esetén ez az opció mindig az aktuális síkra vonatkozik.

Parancsleírás

3-15



Szerkezeti vonal mutatása Az opció kiválasztásakor már rendelkeznünk kell olyan megrajzolt szerkezeti vonalakkal, amelyek az áttörés körülhatárolásához felhasználhatók. Az opció kiválasztása után ezeket a szerkezeti vonalakat kell egyesével megmutatnunk. Figyeljünk arra, a szerkezeti vonalak zárt láncolatot alkossanak. Az opciót elsősorban térbeli rendszer esetén célszerű alkalmazni. Sík választása Ez az opció csak térbeli rendszer esetén áll rendelkezésünkre. Ezt az opciót a Felületbeni pont mutatása, vagy a Körülhatárolás választása opciók előfutáraként használhatjuk, mivel azok mindig az aktuális síkban alkalmazhatók. Ezzel az opcióval állíthatjuk be az előbb említett opciók számára az aktuális síkot. Felületelemek kijelölése az áttöréshez Ez az opció akkor használatos, ha rendelkezünk a szerkezeti felületen belül egy olyan területtel, ahol közvetlen módon generáltunk végeselemeket (felületelemeket). Az opció kiválasztása után ezeket a generált felületelemeket kell megjelölnünk, melynek hatására a szerkezeti felület szerves részévé válnak.

3.4.5.1 Készítsünk áttörést síkbeli rendszernél körülhatárolással •

Indítsuk el az áttörés készítésének parancsát

•

Válasszuk a parancssorban a Körülhatárolás választása opciót

•

Mutassuk meg a határoló vonalakat, majd a kiválasztást az ENTER billentyű lenyomásával fejezzük be

•


A parancs további opciója: Vissza, mellyel az utolsóként megmutatott vonalat eltávolíthatjuk a kiválasztási halmazból.

3.4.5.2 Készítsünk áttörést térbeli rendszernél •

Indítsuk el az áttörés készítésének parancsát

•

Válasszuk ki az áttörés határoló vonalaiként szolgáló szerkezeti vonalakat

•

Válasszuk ki azt a szerkezeti felületet, amelybe áttörést kívánunk készíteni

•


3.4.6 Szerkezeti vonal készítése / módosítása Ezzel a paranccsal síkbeli rendszereknél kiegészítő, térbeli rendszernél pedig alapul szolgáló szerkezeti vonalakat definiálhatunk, melyeknek végein szerkezeti pontok helyezkednek el. A szerkezeti vonalak készítése vagy a kezdő és végpontjuk megmutatásával, vagy egy AutoCAD vonal (egyenes, vagy ív) átalakításával történhet. A második esetben (Elemek kiválasztása opciót használva) a kiválasztási halmazban található már korábban elkészített vonalak vég- és metszéspontjain szerkezeti pontok generálódnak, amelyeket szerkezeti vonalak kötnek össze. A szerkezeti vonalak például gerendák, vagy belső falak szimulálására is használhatók. A szerkezeti vonalak előállításánál a következőket vegyük figyelembe: • Szerkezeti vonalaknak és a szerkezeti pontoknak (oszlop) egy szerkezeti felületben kell lenniük • A szerkezeti pontok távolsága más szerkezeti elemektől nem lehet kisebb, mint az oszlopszélesség fele Szerkezeti vonalak, mint vonalak 2 (sárga) színben kerülnek a X__ISEG_Adatbázisnév fóliára. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Szerkezeti vonal

Parancssor:

SOF_PM_EDGE

Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell módosítása ¨ Szerkezeti vonal

Parancssor:

SOF_PM_EDGE_M

illetve

Parancsleírás

3-16



Megnevezés Itt adhatjuk meg a készítendő szerkezeti vonal nevét. A szerkezeti vonalak készítésekor a program automatikusan egy nevet generál minden szerkezeti vonalhoz (Vonal1, Vonal2, stb.). Csoportszám Az elemek és azok tulajdonságai egy csoportszám formájában összegezhetők. Ennek különösen a méretezési paraméter használata esetén van jelentősége. Az egy csoportba tartozó elemek maximális számát a statikai pozíciónál adhatjuk meg. Elkészített közbenső csomópontok csatlakoztatása Alapértelmezésként a szerkezeti vonalakon található csomópontok a végeselem-hálóba is beépülnek. Ezt erősíthetjük itt meg. Támasz-szélesség az átszúródáshoz A támasz-szélesség a BEMESS programmal elvégzett átszúródás-vizsgálathoz használható. A vonal a köv. ssz-ú felülethez csatlakozik Megmutathatunk egy szerkezeti felületet egy szerkezeti vonal számára. Ez a térbeli rendszernél lehet fontos, ha a hálógenerálás nem kapcsolja össze a szerkezeti élet a szerkezeti felülettel egy rajzi pontatlanság miatt. Maximális élhossz Rúdszerkezet készítésekor ezzel az értékkel biztosíthatjuk a létrejövő rúdelemek (végeselemek) maximális hosszát.

Elemtípus Ebben a mezőben választhatjuk ki, hogy a rudak milyen tulajdonsággal rendelkezzenek: Középpontos rúd A rúd tengelyvonala és a keresztmetszet súlypontja ugyanazon pontba esik. Külpontos rúd vagy cölöp A külpontosságot a keresztmetszettel határozhatjuk meg. A rúd tengelyvonala a keresztmetszet nullpontjába kerül. A cölöpök esetén a furatprofil az Ágyazás lefutása mezőben definiálható. Rácsrúd A rácsrudak nem képesek hajlítónyomaték felvételére. Kötél A kötélelemek csak húzóerőt képesek felvenni.

Parancsleírás

3-17



Keresztm. alapján A rudak tulajdonságát a keresztmetszet jellemzői határozzák meg. Nincs keresztmetszet A rúd nem rendelkezik keresztmetszettel. Kezdő / Záró Itt láthatjuk a rudak kezdő és záró keresztmetszetének sorszámát és nevét. A Keresztmetszet nyomógombbal kezdő keresztmetszetet, a Záró keresztmetszet nyomógombbal záró keresztmetszet rendelhetünk a rúdhoz. A rúd két végén megadott keresztmetszet alapján a program interpolálással változó keresztmetszet-lefutást generál A rácsrudak és a kötelek számára csak kezdő keresztmetszet adható meg. A két nyomógomb használatával a Keresztmetszet párbeszédablak nyitható meg (lásd 3.4.9 fejezet), ahol meglévő keresztmetszetek közül választhatunk, újakat készíthetünk, vagy keresztmetszeteket importálhatunk egy másik statikai adatbázisból. Hálózás Ebben a mezőben állíthatjuk be, hogy az egyes rúd/rácsrúd, kötél, vagy cölöp elemek milyen hálózás eredményeként készüljenek.

Metszékek készítése Ha ezt a rádiógombot aktiváljuk, akkor a szerkezeti vonalak alapján önálló, a szerkezeti vonalak számával egyező darabszámú rúd jön, ahol nemcsak a végpontokban, hanem a rudak metszékein is kapunk eredményeket. Önálló rudak készítése Ha ezt a rádiógombot aktiváljuk, akkor a szerkezeti vonalak az Általános fülön megadott Maximális élhossz alapján önálló rudakra darabolódnak. Egy elemként Ha ezt a rádiógombot aktiváljuk, akkor a szerkezeti vonalak alapján önálló, a szerkezeti vonalak számával egyező számú rudak jönnek létre. Ágyazat lefutása A mező opciói csak a Külpontos rúd vagy cölöp rádiógomb aktivásával érhetők el. Ha aktiváljuk a nincs furatprofil kapcsolót, akkor a Kiválaszt nyomógomb segítségével furatprofilokat készíthetünk, importálhatunk, vagy exportálhatunk. A furatprofilok használatára a fejezet végén találunk példát.

Rúdcsuklók lokális irányokban Itt adhatjuk meg a szerkezeti vonalakból készülő rúdelemek csuklóit. A választott rendszertől függően (térbeli, tartórács, keret) a párbeszédablak különböző lehetőségeket kínál fel. Csukló minden rúdon A kapcsoló aktiválásával minden egyes elkészített rúd két végén csuklóval fog rendelkezni, ellenkező esetben eldönthetjük, hogy csak a rúd elején vagy végén kívánunk csuklót készíteni.

Parancsleírás

3-18



A Megfogások fülön állíthatjuk be a szerkezeti vonal mentén a megfogási viszonyokat. A választott rendszertől függően (térbeli, tartórács, keret) a párbeszédablak különböző lehetőségeket kínál fel. A megfogásokat lokális és globális irányok szerint egyaránt megadhatjuk. A Mind kapcsoló segítségével pedig az adott sor valamennyi kapcsolóját aktiválhatjuk, illetve inaktiválhatjuk. A lokális és globális megfogások együttes alkalmazása csak bizonyos feltételek mellet lehetséges. Például ha egy globális megfogásra vonatkozó kapcsoló aktív (P vagy M), akkor a hozzá tartozó lokális megfogások nem alkalmazhatók. A program kiszürkíti a nem használható kapcsolókat.

A támasz monolitikus Ez a kapcsoló azt vezérli, hogy a szerkezeti vonal monolitikus kapcsolattal kerüljön-e ábrázolásra. Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor a hálógenerálásnál a támaszok felett változó vastagságú (1:3) felületelemek keletkeznek. Ez a megadás csak akkor lép életbe, ha a Szerkezeti felület párbeszédablakának Vonaltulajdonságok fülén beállítjuk a párhuzamos csomóponti sor távolságát. Minden esetben ellenőrizzük az elkészült elemeket. Az ellenőrzést az automatikus hálógenerálás párbeszédablakában az Eredmény tartalma mező Szerkezeti adatok kapcsoló aktiválásával, vagy az Animator vagy a WinGRAF program segítségével végezhetjük el. Lineáris vagy nemlineáris rugalmas támasz Ezt a kapcsolót akkor aktiváljuk, ha nem fix, hanem rugalmas alátámasztás szeretnénk készíteni a szerkezeti vonal mentén. A rugóértékek a Falmerevségek… és az Ágyazási értékek… nyomógombbal adhatók meg. Falmerevségek… Ezzel a nyomógombbal nyithatjuk meg a Falbefogás párbeszédablakot.

A Fal alul/ Fal felül füleken a szerkezeti vonalakat, mint falak vehetjük figyelembe a rugalmas alátámasztás számára. A teherhordó falat (fal alul) és a felmenő falat (fal felül) együtt és külön is definiálhatjuk. Fal figyelembe vétele, mint Befogási merevség/Süllyedési tényező Miután, a megfelelő kapcsolót aktiváltuk, a párbeszédablakban megadott paraméterek kiértékelésnél a program vagy süllyedési tényezőt, vagy befogási merevséget, vagy mindkettőt számol. Vastagság Itt adhatjuk meg a fal vastagságát.

Parancsleírás

3-19



Magasság Itt adhatjuk meg a fal magasságát. Másik vég befogási hányada A fal másik végének befogási hányada. A ‘0’ érték jelenti a csuklós megtámasztást, a ‘100’ érték pedig a teljes befogást. Anyag az E-modulushoz… Ezzel a nyomógombbal az Anyagmegadás párbeszédablak nyitható meg (lásd 3.4.8 fejezet), amiben kiválaszthatunk meglévő vagy új anyagot a fal E-modulusához. Ágyazási értékek… Ezzel a nyomógombbal nyithatjuk meg az Ágyazás párbeszédablakot.

Ha a párbeszédablak bármely adatmezőjét kitöltjük, akkor hálógenerálás során a szerkezeti vonalakból peremelemek keletkeznek. Ha az adatmezők után található nyomógombokat (ágyazás anyag alapján) használjuk az ágyazási érték meghatározásához, akkor a hálógenerálás során önálló rugóelemek jönnek létre. Így adhatunk meg húzást felvenni nem képes rugókat is. Ha egy már definiált rugót törölni szeretnénk, akkor a rugóértéket állítsuk 0-ra. Az érték törlése nem elegendő!

Kapcsolat Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor a szerkezeti vonalat egy szerkezeti ponthoz, vagy egy másik szerkezeti vonalhoz kapcsolhatjuk. A választott rendszertől függően (térbeli, tartórács, keret) a párbeszédablak különböző lehetőségeket kínál fel. A kapcsolat jellege globális és lokális egyaránt lehet. A lokális és globális kapcsolatok együttes alkalmazása csak bizonyos feltételek mellet lehetséges. Például ha egy globális megfogásra vonatkozó kapcsoló aktív (P vagy M), akkor a hozzá tartozó lokális kapcsolatok nem alkalmazhatók. A program kiszürkíti a nem használható kapcsolókat.

Szerkezeti vonal és Szerkezeti pont A két rádiógomb segítségével választhatjuk ki, hogy a szerkezeti vonalat szerkezeti ponthoz, vagy egy másik szerkezeti vonalhoz kívánjuk-e kapcsolni. A választásunknak megfelelően Szerkezeti vonal választása < vagy Szerkezeti pont választása < nyomógomb jelenik meg a mezőtől jobbra, amelyekkel a rajzi területen megjelölhetjük a kapcsolat kívánt résztvevőjét. Csoportszám Ebben az adatmezőben adhatunk meg csoportszámot a kapcsolatok számára.

Parancsleírás

3-20



Ágyazási értékek… Ha nem fix, hanem rugalmas kapcsolatokat szeretnénk kialakítani, akkor kattintsunk erre a nyomógombra, mellyel az Ágyazás párbeszédablakban rugóértékeket vagy anyagokat adhatunk meg ágyazási tulajdonságul. Ebben az esetben nem kapcsolat, hanem rugó készül a két szerkezeti vonal, vagy a szerkezeti vonal és szerkezeti pont közé.

3.4.6.1 Készítsünk szerkezeti vonalat Elemek kiválasztása opcióval • • •

• •

Indítsuk el a szerkezeti vonal készítésének parancsát Végezzük el a kívánt beállításokat a Szerkezeti vonal párbeszédablakban Válasszuk a parancssorban a Elemek kiválasztása opciót, amit úgy is megtehetünk, hogy a jobb egérgombot lenyomjuk és a megjelenő jobb-gomb menüben a Elemek kiválasztása menüpontot választjuk Válasszuk ki azokat az egyeneseket, íveket vagy vonalláncokat, amiket szerkezeti vonallá kívánunk átalakítani. Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával

3.4.6.2 Készítsünk rugót két szerkezeti vonal közé A két szerkezeti vonal közé generáljunk rugalmas kapcsolatot. • Indítsuk el a szerkezeti vonal módosításának parancsát • Válasszuk ki a két szerkezeti vonal közül az egyiket. • Aktiváljuk a Kapcsolat fülön a Kapcsolat kapcsolót, és a Szerkezeti vonal rádiógombot, melynek hatására a Szerkezeti vonal választása < nyomógomb aktívvá válik. Kattintsunk erre a nyomógombra és válasszuk ki a másik szerkezeti vonalat. • •

Kattintsunk az Ágyazási értékek… nyomógombra. A megjelenő párbeszédablakban adjuk meg a kívánt rugóállandókat. Zárjuk be a párbeszédablakokat az OK és Bezár nyomógombokkal.

Figyeljünk arra, hogy a rugalmassági tényezők mindig méterre vonatkoznak. A különböző távolságok miatt az egyes rugalmassági tényezők eltérnek az itt megadott értékektől.

3.4.6.3 Készítsünk olyan rugót két szerkezeti vonal közé, mely húzás felvételére nem képes A két szerkezeti vonal közé generáljunk 20000kN/m2 rugóállandójú rugalmas kapcsolatot, amely húzás felvételére nem képes. A két szerkezeti vonal közé generáljunk 20000 kN/m² rugalmassági tényezőjű kapcsolatot. • Indítsuk el a szerkezeti vonal módosításának parancsát • Válasszuk ki a két szerkezeti vonal közül az egyiket. • Aktiváljuk a Kapcsolat fülön a Kapcsolat kapcsolót, és a Szerkezeti vonal rádiógombot, melynek hatására a Szerkezeti vonal választása < nyomógomb aktívvá válik. Kattintsunk erre a nyomógombra és válasszuk ki a másik szerkezeti vonalat. • •

Kattintsunk az Ágyazási értékek… nyomógombra. A megjelenő párbeszédablakban kattintsunk a kívánt rugó után található nyomógombra. A felbukkanó Anyagmegadás párbeszédablakban válasszuk ki a rugóállandóhoz alkalmazni kívánt anyagot a meglévők közül, vagy definiáljunk egy újat. A kiválasztás történjen dupla kattintással.

•

Az Anyag párbeszédablakban kattintsunk az Ágyazat… nyomógombra és a megjelenő párbeszédablakban aktiváljuk az Aktivál kapcsolót. Ezután adjuk meg az ágyazási tényező értékét: 20000.

•

Aktiváljuk a Repesztő feszültség után található kapcsolót és az aktiválódó adatmezőben adjuk meg az értéket 0-ra.

Parancsleírás

3-21


•


Zárjuk be a párbeszédablakokat az OK, illetve a Bezár nyomógombokkal.

Figyeljünk arra, hogy a rugalmassági tényezők mindig méterre vonatkoznak. A különböző távolságok miatt az egyes rugalmassági tényezők eltérnek az itt megadott értékektől.

3.4.6.4 Definiáljunk furatprofilt A furatprofilokat csak az ASE programmal lehet feldolgozni! • Indítsuk el a szerkezeti vonal módosításának parancsát • Válasszuk ki azt a szerkezeti vonalat, amelyet cölöpként kívánunk használni. • Rendeljünk egy keresztmetszetet a szerkezeti vonalhoz a Rúd/Kötél fülön. • Aktiváljuk a Külpontos rúd vagy cölöp rádiógombot. • Kattintsunk a Keresztmetszet nyomógombra, amellyel a Keresztmetszet párbeszédablakot nyithatjuk meg, ahol a cölöp számára keresztmetszetet definiálhatunk. •

Térjünk vissza a Szerkezeti vonal párbeszédablak Rúd/Kötél fülére

•

Aktiváljuk az Ágyazat lefutása mezőben található nincs furatprofil kapcsolót, és a Kiválaszt nyomógomb segítségével nyissuk meg a Furatprofil párbeszédablakot. Kattintsunk az Új nyomógombra egy új furatprofil készítéséhez. Adjuk meg a Furatprofil párbeszédablakban a kívánt paramétereket. A következő ábra egy tengelyirányú ágyazás definiálását mutatja be.

• •

•

Ha elvégeztük a beállításokat, akkor a párbeszédablakokat az OK nyomógombra való kattintással zárhatjuk be.

3.4.6.5 Importáljunk furatprofilt • •

Indítsuk el a szerkezeti vonal készítésének parancsát Aktiváljuk a Rúd/kötél fülön az Ágyazat lefutása mezőben a nincs furatprofil kapcsolót, és a Kiválaszt nyomógomb segítségével nyissuk meg a Furatprofil párbeszédablakot.

Parancsleírás

3-22


• •

•

•


Kattintsunk az Import nyomógombra, melynek hatására megjelenik az AutoCAD Megnyitás párbeszédablaka. egy új furatprofil készítéséhez. Válasszuk ki azt a fájlt, amiből a furatprofilt importálni szeretnénk, és hagyjuk el a párbeszédablakot a Megnyitás nyomógombbal. Ezután a Furatprofil importálása párbeszédablak jelenik meg a képernyőn. A baloldalon álló furatprofilok, az imént kiválasztott statikai adatbázisban találhatók. Jobbra találhatók azok a furatprofilok, amelyek az aktuális statikai adatbázisban állnak rendelkezésre. Válasszuk ki a bal oldali listából azt a furatprofilt, amit az aktuális rajzba (és adatbázisba) importálni szeretnénk, és kattintsunk a Hozzáfűz > nyomógombra. Majd zárjuk be a párbeszédablakot az OK nyomógombra történő kattintással. A továbbiakban már a megszokott módon készíthetjük a cölöpöket.

3.4.7 Oszlop/Szerkezeti pont készítése / módosítása Ezzel a paranccsal oszlopok, vagy szerkezeti pontok (kiterjedés nélkül) készíthetők a statikai számítás számára. Az oszlopok a méretek és a középpont megadásával, vagy belső pont megmutatásával, vagy körülhatárolással generálhatók (hasonlóan, mint a szerkezeti felületeknél, lásd 3.4.3 fejezet). Az oszlopok előállításánál arra kell figyelnünk, hogy •

a támaszok egyértelműen egy szerkesztőfelülethez legyenek rendelve

•

a szerkezeti pontok távolsága más szerkezeti elemektől nem lehet kisebb, mint az oszlop keresztmetszeti méretének fele

A szerkezeti pontok, mint pontok 1 (vörös) színben kerülnek a X___ISPT_Adatbázisnév fóliára. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Oszlop/Szerkezeti pont

Parancssor:

SOF_PM_POINT

Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell módosítása ¨ Oszlop/Szerkezeti pont

Parancssor:

SOF_PM_POINT_M

illetve

Megnevezés Itt adhatjuk meg a készítendő/módosítandó szerkezeti pont nevét, ami alapján az eredményeket kiértékelésekor könnyen beazonosíthatjuk. Méretek (az átszúródásvizsgálathoz is) Ebben a mezőben adhatjuk meg az oszlop méreteit méterben. A szerkezeti pontok mérete mindkét irányban ’0’. Abban az esetben, ha a szerkezeti pontot oszlopként kívánjuk felhasználni, a Derékszögű négyszög és a Kör rádiógombok közül választhatunk, amellyel a keresztmetszet alakját választhatjuk meg. Ezek az alakok és méretek elsősorban az átszúródás miatt szükségesek. A szerkezeti pontok mérete mindkét irányban ’0’. A méret nélküli szerkezeti pontok csak a hálókészítés szempontjából fontosak, ekkor ugyanis kényszerpontokként funkcionálnak. Oszlopmakrók készítése Csak a megtámasztott oszlopoknál (mereven, vagy rugalmasan) készíthetők.

Parancsleírás

3-23



Forgatási szög Az a szög, amit a kiválasztott oszlop lokális x-tengelye a statikai adatbázis globális X-tengelyével bezár. Megadható numerikusan az adatmező, vagy a képernyőn, a Mutat < nyomógomb segítségével. Héjvastagság (/Lemezvastagság) Ebben az adatmezőben az oszlophoz/szerkezeti ponthoz tartozó szerkezeti felület vastagságát adhatjuk meg. Ha egy változó vastagságú szerkezeti felületet készíteni, akkor a szerkezeti felületnél a vastagságot válasszuk ’0’-ra. A szerkezeti felület vastagságát pedig a sarokpontokon található szerkezeti pontoknál adjuk meg ebben az adatmezőben. A változó vastagságú szerkezeti felület készítésére a 3.4.3.3 fejezetben találunk példát. A pont a köv. ssz-ú felülethez csatlakozik Megmutathatunk egy szerkezeti felületet egy szerkezeti pont számára. Ez a térbeli rendszernél lehet fontos, ha a hálógenerálás nem kapcsolja össze a szerkezeti pontot a szerkezeti felülettel egy rajzi pontatlanság miatt.

A Megfogások fülön állíthatjuk be a szerkezeti pont megfogási viszonyait. A választott rendszertől függően (térbeli, tartórács, keret) a párbeszédablak különböző lehetőségeket kínál fel. A lokális és globális megfogások együttes alkalmazása csak bizonyos feltételek mellet lehetséges. Például ha egy globális megfogásra vonatkozó kapcsoló aktív (P vagy M), akkor a hozzá tartozó lokális megfogások nem alkalmazhatók. A program kiszürkíti a nem használható kapcsolókat.

Kapcsolat Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor a Szerkezeti pont választása nyomógombra kattinthatunk, amellyel egy másik szerkezeti pontot mutathatunk meg, amelyhez hozzákapcsolhatjuk a készítendő vagy a módosítandó szerkezeti pontot. A kapcsoló aktiválásával a Globális és a Lokális sor megfogási viszonyai a kapcsolatra vonatkoznak, tehát kapcsolati feltételek. A támasz monolitikus Ez a kapcsoló azt vezérli, hogy a szerkezeti vonal monolitikus kapcsolattal kerüljön-e ábrázolásra. Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor a hálógenerálásnál a támaszok felett változó vastagságú (1:3) felületelemek keletkeznek. Ez a megadás csak akkor lép életbe, ha a Szerkezeti pont párbeszédablakának Általános fülén megadjuk a szerkezeti pont (oszlop) méretét. Minden esetben ellenőrizzük az elkészült elemeket. Az ellenőrzést az automatikus hálógenerálás párbeszédablakában az Eredmény tartalma mező Szerkezeti adatok kapcsoló aktiválásával, vagy az Animator vagy a WinGRAF program segítségével végezhetjük el. Lineáris vagy nemlineáris rugalmas kapcsolat Ezt a kapcsolót akkor aktiváljuk, ha nem fix, hanem rugalmas kapcsolatot szeretnénk készíteni a szerkezeti pontok között. A rugóértékek az Ágyazási értékek… nyomógombbal adhatók meg. Csoportszám Ebben az adatmezőben adhatunk meg csoportszámot a rugalmas kapcsolatok számára

Parancsleírás

3-24



A Rugó x, Rugó y, Rugó z füleken állíthatjuk be a különböző irányokban definiálható rugóértékeket. A program ezekből a paraméterekből a hálógenerálás során rugókat készít a megfelelő csomópontoknál. A választott rendszertől függően (térbeli, tartórács, keret) a párbeszédablak különböző lehetőségeket kínál fel. A Csoportszám adatmezőben adhatjuk meg az egyes rugók számára csoportokhoz való hozzárendelés egyértelmű azonosítóját a csoportszámot.

Alapértelmezett (nincs fejmegerősítés) Ezzel a nyomógombbal a meglévő oszlopfej megerősítését törölhetjük. Megerősítés vastagsága d Itt adhatjuk meg a gombafej vastagságát. A fejmegerősítés vastagsága a lemez alsó vonalától számít. Méret a lemeznél x2 és Méret az oszlopnál x1 Ezekben az adatmezőkben adhatjuk meg a fejmegerősítés lemeznél és oszlopnál mért méreteit az xirányban. y méretek x szerint Ezzel a nyomógombbal átvehetjük a fejmegerősítés x-irányú értékeit az y-irányú méretekhez. Méret a lemeznél y2 és Méret az oszlopnál y1 Ezekben az adatmezőkben adhatjuk meg a fejmegerősítés lemeznél és oszlopnál mért méreteit az yirányban.

Az Oszlop alul / Oszlop felül füleken a szerkezeti pontokat mint oszlopok vehetjük figyelembe. A teherhordó oszlopot (oszlop alul) és a felmenő oszlopot (oszlop felül) együtt és külön is definiálhatjuk. Oszlop figyelembe vétele, mint Befogási merevség / Süllyedési tényező Miután, a megfelelő kapcsolót aktiváltuk, a párbeszédablakban megadott paraméterek kiértékelésnél a program vagy süllyedési tényezőt, vagy befogási merevséget, vagy mindkettőt számol a szerkezeti felület számára az adott szerkezeti pontban. Alak Ebben a mezőben választhatjuk ki az oszlop keresztmetszetének alakját. Az alak kiválasztásának megfelelően a keresztmetszethez sugár vagy x- és y-irányú értékeket adhatunk meg. x irányú méret, y Ez a beállítás akkor él, ha a Derékszögű négyszög kapcsoló aktív. Itt adhatjuk meg a szerkezeti felülethez csatlakozó oszlop méreteit. Átmérő Ez a beállítás akkor él, ha a Kör kapcsoló aktív. Itt adhatjuk meg a szerkezeti felülethez csatlakozó oszlop átmérőjét.

Parancsleírás

3-25



Hossz Itt adhatjuk meg az oszlop magasságát. Másik vég befogási hányada Az oszlop másik végének befogási hányada. A ‘0’ érték jelenti a csuklós megtámasztást, a ‘100’ érték pedig a teljes befogást. Anyag az E-modulushoz… Ezzel a nyomógombbal az Anyagmegadás párbeszédablak nyitható meg (lásd 3.4.8 fejezet), amiben kiválaszthatunk meglévő, vagy új anyagot az oszlop E-modulusához.

3.4.7.1 Készítsünk oszlopot középpontjának és méreteinek megadásával •

Indítsuk el a szerkezeti pont készítésének parancsát

•

Térbeli szerkezet esetén válasszuk ki azt a szerkezeti felületet, amelyhez az oszlopot csatlakoztatni kívánjuk Az Általános fülön adjuk meg az oszlop keresztmetszeti méreteit (ha nem adunk meg méreteket, akkor csupán szerkezeti pont készül) Adjuk meg a Megfogások fülön az oszlop megfogási viszonyait A rajzterületen mutassuk meg az oszlop középpontját Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával

• • • •

3.4.7.2 Készítsünk oszlopot egy belső pont megmutatásával Ha ezzel az opcióval szeretnénk oszlopot készíteni, akkor az oszlop keresztmetszeti rajzának már szerepelni kell a tervben. Ha nem derékszögű négyszög belső pontját adjuk meg, akkor a program a megmutatottal azonos területű négyzetet vesz figyelembe, és ennek megfelelően határozza meg az oszlop keresztmetszeti méreteit. •

Indítsuk el a szerkezeti pont készítésének parancsát

•

Térbeli szerkezet esetén válasszuk ki azt a szerkezeti felületet, amelyhez az oszlopot csatlakoztatni kívánjuk

•

Adjuk meg a Megfogások fülön az oszlop megfogási viszonyait

•

Válasszuk a parancssorban a Pont az oszlopban opciót, amit úgy is megtehetünk, hogy a jobb egérgombot lenyomjuk és a megjelenő jobb-gomb menüben a Pont az oszlopban menüpontot választjuk

•

Kattintsunk a zárt kontúrú keresztmetszeti rajz belső pontjára

•


3.4.7.3 Készítsünk oszlopot körülhatárolással Ha ezzel az opcióval szeretnénk oszlopot készíteni, akkor az oszlop keresztmetszeti rajzának már szerepelni kell a tervben. A keresztmetszeti rajz egyeneseinek nem kell egymást metszenie. Ha nem derékszögű négyszög keresztmetszet adunk meg, akkor a program a megmutatottal azonos területű négyzetet vesz figyelembe, és ennek megfelelően határozza meg az oszlop keresztmetszeti méreteit. • • • •

•

Indítsuk el a szerkezeti pont készítésének parancsát Térbeli szerkezet esetén válasszuk ki azt a szerkezeti felületet, amelyhez az oszlopot csatlakoztatni kívánjuk Adjuk meg a Megfogások fülön az oszlop megfogási viszonyait Válasszuk a parancssorban a Körülhatárolás opciót, amit úgy is megtehetünk, hogy a jobb egérgombot lenyomjuk és a megjelenő jobb-gomb menüben a Körülhatárolás menüpontot választjuk Mutassuk meg egyesével keresztmetszet határoló egyeneseit

Parancsleírás

3-26


•



3.4.8 Anyag megadása / módosítása Ezzel a paranccsal anyagot adhatunk meg, vagy egy meglévő anyag tulajdonságait módosíthatjuk. A parancs indítása után egy párbeszédablak jelenik meg, melyben a baloldalon listaszerűen az adatbázishoz tartozó anyagok jelennek meg. Alul találhatók azok a nyomógombok, melyekkel új anyagot hozhatunk létre, meglévő anyagokat módosíthatunk, törölhetünk, vagy egy másik tervbe exportálhatunk, illetve egy másik statikai adatbázis anyagait az aktuális adatbázisba importálhatjuk. A nyomógombok használatával újabb párbeszédablakokat nyithatunk meg. A következőkben bemutatásra kerülő párbeszédablakok és beállítási lehetőségek a GENF program parancsainak és opcióinak felelnek meg.

Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Anyag

Parancssor:

SOF_GMATE

A párbeszédablak első megnyitásánál csak négy anyag van definiálva: egy beton, egy betonacél, egy acél, és falazó anyag. Mindegyik az adatbázis szabványa szerint került definiálásra.

Új… Ezzel a nyomógombbal az Anyag párbeszédablakot nyithatjuk meg, melyben új anyagokat definiálhatunk. Alkalmazási lehetőségeket a következő példákban láthatunk. Módosít… Ezzel a nyomógombbal ugyancsak az Anyag párbeszédablakot nyithatjuk meg. Most azonban a kijelölt anyag tulajdonságait változtathatjuk meg. Ez a módosítást egyszerű és kényelmes műveletté teszi. Töröl A nyomógomb hatására a statikai adatbázisból törlődik a megjelölt anyag. Mindent töröl A nyomógomb hatására a statikai adatbázisból minden anyag törlődik. Import Ezzel a nyomógombbal a Megnyitás párbeszédablakot nyithatjuk meg. A paranccsal anyagokat olvashatunk be egy másik adatbázisból az aktuális adatbázisba. Első lépésként a Megnyitás nyomógombbal válasszunk ki egy meglévő statikai adatbázist. Ezt követően az Anyagimport párbeszédablak megjelenik a képernyőn. Ekkor nincs más dolgunk, mint a megfelelő anyagokat a tervbe beolvasni.

Parancsleírás

3-27



Export Ezzel a nyomógombbal anyagokat exportálhatunk az aktuális statikai adatbázisból egy másik statikai adatbázisba. Első lépésként a Megnyitás párbeszédablakban a Megnyitás nyomógombbal válasszunk ki egy meglévő statikai adatbázist. Ezt követően az Anyagexport párbeszédablak jelenik meg a képernyőn. Ekkor nincs más dolgunk, mint a megfelelő anyagokat a kiválasztott tervbe átküldeni. Ha sokszor ugyanazokkal az anyagokkal dolgozunk, akkor célszerű, ha egy olyan statikai adatbankot készítünk, melyben a gyakran használt anyagok szerepelnek. Így azokat az anyagokat, melyekre éppen szükségünk van ebből a „Anyagadatbank“-ból bármikor importálhatjuk.

3.4.8.1 Beton definiálása Definiáljunk C 35/45 minőségű betont. • Válasszuk az Új… nyomógombot egy új anyag definiálásához. Ezáltal megnyílik az Anyag párbeszédablak. • Válasszuk a Minőség kijelölő listából a „35” értéket.

• •

Az anyag elnevezése automatikusan „C 35/45 (DIN 1045-1)”-re változik. Zárjuk be a párbeszédablakot az OK nyomógombbal.

Sorszám A definiált anyag sorszáma. A program a következő szabad anyagsorszámot ajánlja fel és állítja be. Megnevezés Az anyag elnevezése a párbeszédablak jobb felső részén automatikusan megjelenik, de egyénileg is módosítható. Anyag definiálása Itt állíthatjuk be azt a szabványt, anyagtípust és minőséget, amely alapján az anyagot definiálhatjuk. A választást könnyíti, hogy a kijelölő listán keresztül adhatjuk meg az egyes felajánlott jellemzőket. Szabvány Meg kell adni, hogy a program az anyagot melyik szabvány alapján készítse elő. Csak az a szabvány áll a rendelkezésre, amit a Statikai pozíció… paranccsal az adatbázis definiálásakor beállítottunk. Anyagfajta Megadhatjuk az anyag fajtáját (például: beton, könnyűbeton, szerkezeti acél). A rendelkezésre álló anyagokat a kijelölő listából választhatjuk ki. Minőség Az anyag minőségét meg kell határozni. A rendelkezésre álló minőségeket a kijelölő listából választhatjuk ki, vagy mi is megadhatunk értékeket. A kúszási alakváltozás pontosabb számításához megadhatjuk a beton szilárdulására vonatkozó jellemzőit is. A könnyűbetonok számára tömörségi osztályt is megjelölhetünk. Tulajdonságok… Ezzel a nyomógombbal az Anyag statikai tulajdonságai párbeszédablakot nyithatjuk meg. Itt a kiválasztott anyag általános statikai tulajdonságait módosíthatjuk. Parancsleírás

3-28



Szilárdság… Ezzel a nyomógombbal az Anyag szilárdsági tulajdonságai párbeszédablakot nyithatjuk meg. Itt a kiválasztott anyag szilárdságára vonatkozó tulajdonságokat módosíthatjuk. Ágyazat... Ezzel a nyomógombbal az Ágyazat párbeszédablakot nyithatjuk meg. Itt a kiválasztott anyag ágyazati tulajdonságait módosíthatjuk. Ha két szerkezeti vonal közötti rugalmas kapcsolat jellemzésére egy anyagot választunk, akkor itt adhatjuk meg rugó értékeit. Jelleggörbék… Ezzel a nyomógombbal a Jelleggörbék párbeszédablakot nyithatjuk meg. Bővebb információk az AQUA kézikönyvben találhatók az ARBL parancsnál. Speciális… Ezzel a nyomógombbal az Anyag tulajdonságai párbeszédablakot nyithatjuk meg. Itt állíthatjuk be az anyagok ágyazásra, hidraulikára, hőmérsékletre vonatkozó paramétereit.

3.4.8.2 Szerkezeti acél definiálása Definiáljunk St 275 szerkezeti acélt DIN 18800 szerint. •

Válasszuk az Új… nyomógombot egy új anyag definiálásához. Ezáltal megjelenik az Anyag párbeszédablak.

•

Egy DIN 18800 szerinti szerkezeti acél definiálásához válasszuk az Anyagfajta kijelölő listából a (18800) Szerkezeti acél-t. A Minőség kijelölő listából pedig a „275” minőséget.

•

Az anyag elnevezése automatikusan módosul.

•

Zárjuk be a párbeszédablakot az OK nyomógombbal.

3.4.8.3 Importálás Importáljunk egy meglévő statikai adatbázisból anyagot az aktuális adatbázisunkba. •

Válasszuk az Import nyomógombot egy másik statikai adatbázisban lévő anyag átvételéhez.

Ezáltal a Megnyitás AutoCAD-párbeszédablak jelenik meg a képernyőn.

• •

Válasszuk ki azt a fájlt, amiből az anyagokat importálni fogjuk, és hagyjuk el a párbeszédablakot a Megnyitás nyomógombbal. Ezután az Anyagimport párbeszédablak jelenik meg a képernyőn.

Parancsleírás

3-29



A baloldalon álló anyagok az imént kiválasztott statikai adatbázisban, a jobbra találhatók az aktuális statikai adatbázisban állnak rendelkezésünkre. Hozzáfűz> Ezzel a nyomógombbal másolhatjuk a baloldalon kijelölt anyagokat az aktuális statikai adatbázisba. <Eltávolít Ezzel a nyomógombbal távolíthatjuk el az aktuális statikai adatbázis anyagait, ezek az anyagok a bal oldali adatbázisba kerülnek. Jelöljük meg a jobb oldalon azokat az anyagokat, melyeket el kívánunk távolítani és nyomjuk meg a <Eltávolít nyomógombot. Azok az anyagok, melyek az aktuális statikai adatbázisban definiálódtak, nem távolíthatók el. Mindent hozzáfűz>> Ezzel a nyomógombbal másolhatjuk a baloldalon lévő összes anyagot az aktuális statikai adatbázisba. <<Mindent eltávolít Ezzel a nyomógombbal távolíthatjuk el az aktuális statikai adatbázis anyagait, ezek az anyagok a bal oldali adatbázisba kerülnek. Azok az anyagok, melyek az aktuális statikai adatbázisban lettek definiálva, nem távolíthatók el.

3.4.8.4 Exportálás Exportáljunk egy meglévő statikai adatbázisba anyagot az aktuális adatbázisunkból. •

Válasszuk az Export nyomógombot, hogy a meglévő anyagokat egy másik statikai adatbázisba vezethessük át.

•


•

Válasszuk ki azt a fájlt, amibe az anyagokat exportálni fogjuk, és hagyjuk el a párbeszédablakot a Megnyitás nyomógombbal. Ennek hatására az Anyagexport párbeszédablak jelenik meg a képernyőn.

Parancsleírás

3-30



A Hozzáfűz> nyomógombtól <<Mindent eltávolít nyomógombig tartó magyarázatot megtaláljuk az Anyagimport résznél.

3.4.8.5 Módosítás Készítsünk Eurocode 2 szerinti C 25 betont és módosítsuk az E-modulust 30000 MPa-ra. Mivel minden adatbázisban csak egy szabvány használható, ezért ezt a példát egy új adatbázisban kell megoldani. •

A Statikai pozíció… parancs kiadása után állítsuk be az „EC 2“ szabványt.

•

Az új adatbázis megadása, és az Anyag parancs kiadása után ismét megjelenik az Anyag párbeszédablak a megszokott anyagokkal. Ezek azonban már EC 2 szerinti jelölések.

Parancsleírás

3-31



•

Válasszuk az Új… nyomógombot egy új anyag definiálásához. Ezáltal megjelenik az Anyag párbeszédablak.

•

Az előre beállítás végett a párbeszédablakban az EC 2 szerint a C 20/25 beton szerepel. Ezért a Minőség kijelölő listában a minőséget ’25’-re kell módosítani.

•

A „hagyományos“ betontól úgy tudjuk megkülönböztetni, hogy módosítjuk az anyag statikai tulajdonságait. Nyomjuk meg a Tulajdonságok… nyomógombot, és módosítsuk az E-modulus értékét ’30000’ MPa-ra.

•

Végezetül zárjuk be a párbeszédablakot az OK nyomógombbal.

3.4.9 Keresztmetszet készítése / módosítása Ezzel a paranccsal új keresztmetszeteket készíthetünk, vagy módosíthatjuk egy meglévő keresztmetszet tulajdonságait. Mindkét esetben ugyanazon párbeszédablakon keresztül végezhetjük el a definiálási műveleteket. A parancs indítása után egy párbeszédablak jelenik meg, melyben az adatbázishoz tartozó keresztmetszetek jelennek meg. Alul találhatók azok a nyomógombok, melyekkel új keresztmetszeteket hozhatunk létre, vagy egy másik adatbázis keresztmetszeteit használhatjuk. Ezen kívül még meglévő keresztmetszeteket módosíthatunk, törölhetünk, vagy egy statikai adatbázisba exportálhatunk. Van még egy nyomógomb, mellyel a keresztmetszet anyagát módosíthatjuk.

Parancsleírás

3-32



A következőkben bemutatásra kerülő párbeszédablakok és beállítási lehetőségek az AQUA program parancsainak és opcióinak felelnek meg.

•

Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Keresztmetszet

Parancssor: SOF_GQUER Indítsuk el a keresztmetszet készítésének parancsát

Új… Ezzel a nyomógombbal az Általános keresztmetszetek párbeszédablakot nyithatjuk meg, melyben új keresztmetszeteket definiálhatunk. Alkalmazási lehetőségeket a következő példákban láthatunk. Módosít… Ezzel a nyomógombbal ugyancsak az Általános keresztmetszetek párbeszédablakot nyithatjuk meg. Most azonban az előre beállított keresztmetszetek tulajdonságait változtathatjuk meg. Töröl Ezzel a nyomógombbal a listában megjelölt keresztmetszetet törölhetjük a statikai adatbázisból. Anyag… Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor az Anyagmegadás párbeszédablakot nyithatjuk meg, ahol a keresztmetszethez új anyagokat készíthetünk, vagy meglévőket módosíthatunk. Részletes… Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor a Keresztmetszet részletes tulajdonságai párbeszédablakot nyithatjuk meg, ahol jelleggörbéket, és szélterheket definiálhatunk a kijelölt keresztmetszethez. Mindent töröl Minden a listában szereplő keresztmetszet törlődik a statikai adatbázisból. Másol Ezzel a nyomógombbal a listában megjelölt keresztmetszetet duplikálhatjuk. A sorszám módosításával így új keresztmetszet készül, amelynek tulajdonságainak módosításával gyorsan állíthatunk elő egy meglévőhöz hasonló új keresztmetszet. Import... Ezzel a nyomógombbal a „Megnyitás“ párbeszédablakot nyithatjuk meg. A paranccsal keresztmetszeteket olvashatunk be egy másik adatbázisból az aktuális adatbázisba. Első lépésként a „Megnyitás“ nyomógombbal válasszunk ki egy meglévő statikai adatbázist. Ezt követően a Keresztmetszetimport párbeszédablak megjelenik a képernyőn. Ekkor nincs más dolgunk, mint a megfelelő keresztmetszetet beolvasni a tervbe. Export... Ezzel a nyomógombbal keresztmetszeteket exportálhatunk az aktuális statikai adatbázisból egy másik statikai adatbázisba. Első lépésként a „Megnyitás” párbeszédablakban a „Megnyitás“ nyomógombbal válasszunk ki egy meglévő statikai adatbázist. Ezt követően a Keresztmetszetexport párbeszédablak megjelenik a képernyőn. Ekkor nincs más dolgunk, mint a megfelelő keresztmetszeteket a kiválasztott tervbe átküldeni. Parancsleírás

3-33



Ha sokszor ugyanazokkal a keresztmetszetekkel dolgozunk, akkor célszerű, ha egy olyan statikai adatbankot készítünk, melyben a gyakran használt anyagok szerepelnek. Így azokat a keresztmetszeteket, melyekre éppen szükségünk van, ebből a „Keresztmetszetadatbank“-ból bármikor importálhatjuk.

3.4.9.1 Lemezborda készítése Készítsünk egy b/d=24/50 cm méretű lemezbordát. •

Válasszuk az Új… nyomógombot egy új keresztmetszet definiálására. Ezáltal megjelenik az Általános keresztmetszetek párbeszédablak.

•

Ebben a párbeszédablakban jelöljük meg a Lemezborda bejegyzést. Ezt követően nyomjuk meg az OK nyomógombot. Ekkor megjelenik a Borda keresztmetszet párbeszédablak a képernyőn, ahol a következő beállításokat végezzük el:

•

•

Anyagot a kijelölő listából választhatunk, ahol azok az anyagok szerepelnek, melyeket már korábban definiáltunk (lásd 3.4.8 fejezet). Az alapértelmezett beállítás szerint az első választható anyag a C 20/25 beton.

•

A Teljes magasság legyen 50 cm. A Bordaszélesség legyen 24 cm. A Lemezvastagság 20 cm, a Lemezszélesség pedig legyen 75 cm.

• •

A geometria megadásának kontrolálási lehetőségét a jobb oldali ablak biztosítja. Az ott megjelenő geometria a bevitt adatokat, azaz a definiálandó keresztmetszetet ábrázolja. • Aktiváljuk a Felül-borda kapcsolót. •

A vasalás anyagát ugyancsak a már definiált anyagok közül választhatjuk ki a kijelölő listából. Alapértelmezett beállításként itt először a 2 BST 500 acél szerepel.

•

A vasalás távolságát, a keresztmetszet szélétől válasszuk mindenhol 5 cm-re. Végül alul nevezzük el a keresztmetszetet. Ezt követően zárjuk be a párbeszédablakot az OK nyomógombbal.

• •

Parancsleírás

3-34



Anyag Ebből a kijelölő listából a korábban definiált anyagok közül választhatjuk ki azt, melyet a keresztmetszethez szeretnénk használni. Az alapértelmezett beállítás miatt a lista első anyaga egy általános beton. Teljes magasság Itt adhatjuk meg a teljes keresztmetszet magasságát. Bordaszélesség Ebben az adatmezőben adhatjuk meg a borda szélességét. Lemezvastagság Ebben az adatmezőben adhatjuk meg a lemez vastagságát. Lemezszélesség Ebben az adatmezőben adhatjuk meg a borda számára figyelembe vehető lemezszélességet. Csavarási inercia szorzója illetve Csavarási inercia A csavarónyomaték és a csavaró nyírófeszültség meghatározásához a gerenda és a lemez együttes magasságát vehetjük figyelembe. A csavarási vasalás keresztmetszetének megállapításához azonban vagy csak a gerenda, vagy csak a borda (attól függően melyik nagyobb) vehető figyelembe. A monolit építkezés szempontjából hatékony, ha a csavarási inerciát leredukáljuk. Itt adhatjuk meg a csavarási inercia értékét, vagy annak szorzóját. Nyírási alakváltozási felület szorzója illetve Nyírási alakváltozási felület A nyírási felületek az alapértelmezés szerint nem meghatározottak. Megadhatjuk a felületet m²-ben, vagy egy szorzót definiálunk, ami a derékszögű négyszögkeresztmetszet, illetve a gerenda vagy a lemez szabványos értékekét módosítja. A nyírófeszültség ellenőrzését a nyíróerő legkedvezőtlenebb helyén hajtsuk végre (gerenda keresztmetszet súlypontjában, vagy a gerenda és a lemez találkozásánál). Nullpont helye A nullpont elhelyezésére 13 opció áll rendelkezésre. Általában a rudaknál ez a pont a keresztmetszet súlypontjába kerül. Ebből a kijelölő listából választhatjuk ki, hogy a keresztmetszet mely pontjával kerüljön a rúd hossztengelyére (referenciaegyenesére). Nyírási középpont Ezeket a mezőket a program a nyírási középpont kiszámított helyzete alapján kitölti.

Parancsleírás

3-35



Felül-borda Ezzel a kapcsolóval válthatunk az alul-borda és a felül-borda között. Vasalás Az alsó vasalás 1. rangú, a felső vasalás 2. rangú. Ha a két rang közötti távolság nagyobb, mint 30 cm, akkor a gerenda oldalába, az előírásnak megfelelően pótvasak kerülnek, ezek 3. rangúak. A szabály szerint a hajlítási méretezésnél a kétirányú hajlítást is figyelembe kell venni. Ezen kívül a lemezborda vasalása 4. rangú, ha a felső rész vasalása a lemez felső negyedébe kerül. Anyag A kijelölő listából a korábban definiált anyagok közül választhatjuk ki azt, melyet a vasaláshoz szeretnénk használni. Az alapértelmezett beállítás miatt a lista első anyaga egy általános acélbetét. Vasalási típus Vasalási típusként a sík lemezeknél csak egy kétoldali vasalás áll rendelkezésre. A vasalási típus függvényében változik a vasalás paramétereinek, azaz a következő opciók megadási lehetősége. Nincs nyírási minimális vasalás Ezzel a kapcsolóval vezérelhetjük, hogy a kiválasztott vasalási típus rendelkezik-e minimális vasalással. Ne felejtsük el figyelembe venni az AQUA program QB parancsának ide vonatkozó konvencióit. Kengyelvasalás ferdesége Itt adhatjuk meg a kengyelvasalás ferdeségét ctg szögfüggvényben. Ne felejtsük el figyelembe venni az AQUA program QB parancsának ide vonatkozó konvencióit. Távolság A vasalás távolsága (betontakarás) az elem szélétől. Felület Ebben az adatmezőben megadhatunk egy minimális vasmennyiséget. Átmérő Ebben az adatmezőben az acélbetétek átmérőit definiálhatjuk. Keresztm. megnevezése Ebben az adatmezőben szerepel az a név, amivel a definiált keresztmetszetet jellemezhetjük. Ez a jobb áttekintést szolgálhatja. Statikai értékek >> Ezzel a nyomógombbal a párbeszédablak alján újabb mezőt nyithatunk meg, ahol az elkészített keresztmetszet főbb statikai jellemzői segítségével ellenőrizhetjük. Anyag Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor a Anyagmegadás párbeszédablakot nyithatjuk meg, ahol a keresztmetszethez kiválasztott anyag tulajdonságait módosíthatjuk.

3.4.9.2 Derékszögű négyszögkeresztmetszet készítése Készítsünk egy b/d=30/60 cm méretű derékszögű négyszögkeresztmetszetet •

Válasszuk az Új… nyomógombot egy új keresztmetszet definiálására. Ezáltal megnyílik az Általános keresztmetszetek párbeszédablak.

•

Ebben a párbeszédablakban jelöljük meg a Derékszögű négyszög bejegyzést.

Parancsleírás

3-36



•

Azután nyomjuk meg az OK nyomógombot. Ezáltal megjelenik a Derékszögű négyszögkeresztmetszet párbeszédablak a képernyőn, ahol a következő beállításokat végezzük el:

•

Anyagot a kijelölő listából választhatunk, ahol azok az anyagok szerepelnek, melyeket már korábban definiáltunk (lásd 3.4.8 fejezet). Az alapértelmezett beállítás szerint az első választható anyag a C 20/25 beton.

•

A Magasság legyen 60 cm.

•

A Szélesség legyen 30 cm.

•

A geometria megadásának kontrolálási lehetőségét a jobb oldali előnézeti ablak biztosítja. Az ott megjelenő geometria a bevitt adatokat, azaz a definiálandó keresztmetszetet ábrázolja.

•

A vasalás anyagát ugyancsak a már definiált anyagok közül választhatjuk ki a kijelölő listából. Alapértelmezett beállításként itt először a 2 BST 500 acél szerepel.

•

A vasalás távolságát, a keresztmetszet szélétől válasszuk mindenhol 4 cm-re.

•

Végül alul nevezzük el a keresztmetszetet.

•

Azután zárjuk be a párbeszédablakot az OK nyomógombbal.

Anyag Ebből a kijelölő listából a korábban definiált anyagok közül választhatjuk ki azt, melyet a keresztmetszethez szeretnénk használni. Az alapértelmezett beállítás miatt a lista első anyaga egy általános beton. Magasság Ebben az adatmezőben adhatjuk meg a keresztmetszet magasságát.

Parancsleírás

3-37



Szélesség Ebben az adatmezőben adhatjuk meg a keresztmetszet szélességét. fix Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor a keresztmetszet méretei az AQB programmal való ellenőrzéskor változatlannak tekinthetők. Ellenkező esetben az AQB programban a SPAN parancs D opciójával a méretek változók lehetnek (negatív méreteknek felel meg az AQUA programban). Csavarási inercia szorzója illetve Csavarási inercia Itt adhatjuk meg a csavarási inercia értékét, vagy annak szorzóját. A monolit építkezés szempontjából hatékony, ha a csavarási inerciát leredukáljuk. Nyírási alakváltozási felület szorzója illetve Nyírási alakváltozási felület A nyírási felületek az alapértelmezés szerint nem meghatározottak. Megadhatjuk a felületet m²-ben, vagy egy szorzót definiálunk, ami a derékszögű négyszögkeresztmetszet szabványos értékekét módosítja. Nullpont helye A nullpont elhelyezésére 10 opció áll rendelkezésre. Általában a rudaknál ez a pont a keresztmetszet súlypontjába kerül. Ebből a kijelölő listából választhatjuk ki, hogy a keresztmetszet mely pontjával kerüljön a rúd hossztengelyére (referenciaegyenesére). Vasalás A mező és a további párbeszédablak-elemek magyarázatát az első példánál találjuk meg.

3.4.9.3 Acélprofil készítése Készítsünk egy HEM 160-as acélprofilt. •

Válasszuk az Új… nyomógombot egy új keresztmetszet definiálására. Ezáltal megjelenik a Általános keresztmetszetek párbeszédablak.

•

Ebben a párbeszédablakban jelöljük meg az Acélprofil bejegyzést.

•

Azután nyomjuk meg az OK nyomógombot. Ezáltal megjelenik a Profil párbeszédablak a képernyőn, ahol a következő beállításokat végezzük el:

•

Anyagot a kijelölő listából választhatunk, ahol azok az anyagok szerepelnek, melyeket már korábban definiáltunk (lásd 3.4.8 fejezet). Az alapértelmezett beállítás szerint az első választható anyag a 3 S 235 szerkezeti acél.

•

A Típus kijelölő listáiból válasszuk a HEM és a 160 értéket.

•

A geometria megadásának kontrolálási lehetőségét a jobb oldali előnézeti ablak biztosítja. Az ott megjelenő geometria a bevitt adatokat, azaz a definiálandó keresztmetszetet ábrázolja.

•

Zárjuk be a párbeszédablakot az OK nyomógombbal.

Parancsleírás

3-38



Anyag Ebből a kijelölő listából a korábban definiált anyagok közül választhatjuk ki azt, melyet a keresztmetszethez szeretnénk használni. Az alapértelmezett beállítás miatt a lista első anyaga egy szerkezeti acél. Megnevezés Ebben az adatmezőben szerepel az a név, amivel a definiált keresztmetszetet jellemezhetjük. Ez a jobb áttekintést szolgálhatja. Típus Ezekből a kijelölő listákból a profil típusát és méretét választhatjuk ki. Német A kapcsoló aktiválásával, csak a DIN szabványnak megfelelő típusok választhatók ki a típus listából. A statikai adatbázis definiálásakor beállított szabvány alapján itt különböző országok nevei jelenhetnek meg. Referenciapont A nullpont (referenciapont) elhelyezésére 10 opció áll rendelkezésre. Általában a rudaknál ez a pont a keresztmetszet súlypontjába kerül. Ebből a kijelölő listából választhatjuk ki, hogy a keresztmetszet mely pontjával kerüljön a rúd hossztengelyére (referenciaegyenesére). Tükrözés Az összetett szelvények készítéséhez ebből a kijelölő listából választhatunk tükrözési lehetőségeket.

Szög, YM, ZM A profilok az alapértelmezés szerint úgy igazodnak a koordinátarendszer y- és z-tengelyéhez, hogy az ytengely a nagyobb inerciájú tengely irányába mutat. Az U-profilok mindig jobbra nyitottak. Az L-profilok úgy állnak, mint egy L-betű. A Szög adatmezőt módosítva az x-tengely körül tudjuk a profilt forgatni. Az YM és ZM koordinátákkal meghatározott viszonyítási pont az alapértelmezett beállítás szerint az I- és SH-szelvényeknél a súlypontban vannak. A többi profilnál is a súlypontot kell megkeresni: az Uprofiloknál a közepétől balra a magasság felében, L-szelvénynél bal alul, T-szelvénynél pedig fent középen. A viszonyítási ponttal a nullpont beállításait finomítja, azaz a nevezetes pontokhoz képest itt még megadhatjuk a nullpont két tengelyen mért eltolódását. Kritikus kihajlási vonal Ebből a kijelölő listából választhatjuk ki a DIN 18800 és EC3 szerinti ellenőrzéshez a keresztmetszet kihajlási vonalának típusát. Méretek Ebben a mezőben a profil méreteit mutatja és ábrázolja a program. Parancsleírás

3-39



Felhasználói Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor a méreteket szabadon megváltoztathatjuk. Vékonyfalú/vastagfalú A vékonyfalú keresztmetszetek elnyíródni akaró felületei az alapértelmezés szerint rögzítettek a programban. Teljes/Fél Definiálhatunk teljes vagy egy fél-keresztmetszetet (ez nem érvényes az L- és T-profilokra). Teljes számítás (AQUA) Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor a keresztmetszet minden jellemzőjét kiszámítja az AQUA program. A dokumentált eredmények a PLB fájlba kerülnek. Anyag Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor az Anyagmegadás párbeszédablakot nyithatjuk meg, ahol a keresztmetszethez kiválasztott anyag tulajdonságait módosíthatjuk. Statikai értékek >> Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor a kibővülő párbeszédablak alsó részén részletes információkat kapunk a keresztmetszet statikai jellemzőiről.

3.4.9.4 Cső készítése Készítsünk egy d=70 mm átmérőjű csőkeresztmetszetet. •


•

Ebben a párbeszédablakban jelöljük meg a Cső bejegyzést.

•

Nyomjuk meg az OK nyomógombot. Ezáltal megjelenik a Cső keresztmetszet párbeszédablak a képernyőn, ahol a következő beállításokat végezzük el:

•

Anyagot a kijelölő listából választhatunk, ahol azok az anyagok szerepelnek, melyeket már korábban definiáltunk (lásd 3.4.8 fejezet). Az alapértelmezett beállítás szerint az első választható anyag a BST 500 betonacél, amit módosítsunk S 235-re.

•

Adjuk meg az Átmérő értékét „70” mm-re.

•

Adjuk meg a falvastagságot „2.9” mm-re .

•

Végül alul nevezzük el a keresztmetszetet.

•

Azután zárjuk be a párbeszédablakot az OK nyomógombbal.

Parancsleírás

3-40



Anyag Ebből a kijelölő listából a korábban definiált anyagok közül választhatjuk ki azt, melyet a keresztmetszethez szeretnénk használni. Az alapértelmezett beállítás miatt a lista első anyaga egy acél. Átmérő Ebből a kijelölő listából választhatjuk ki az alapértelmezett átmérők közül az alkalmazni kívántat. A lista értékei mellett tetszőleges átmérőértéket is megadhatunk, ha átírjuk valamelyik előredefiniált értéket. Falvastagság Ebből a kijelölő listából választhatjuk ki az alapértelmezett falvastagságok közül az alkalmazni kívántat. A lista értékei mellett tetszőleges falvastagsági értéket is megadhatunk, ha átírjuk valamelyik előredefiniált értéket. Kritikus kihajlási vonal Ebből a kijelölő listából választhatjuk ki a DIN szabványban szereplő kritikus kihajlási vonalat a keresztmetszet számára. Tömör keresztmetszet Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor a cső keresztmetszet helyett egy tömör keresztmetszetet készíthetünk. Megnevezés Ebben az adatmezőben szerepel az a név, amivel a definiált keresztmetszetet jellemezhetjük. Ez a jobb áttekintést szolgálhatja. Anyag Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor az Anyagmegadás párbeszédablakot nyithatjuk meg, ahol a keresztmetszethez kiválasztott anyag tulajdonságait módosíthatjuk. Statikai értékek >> Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor a kibővülő párbeszédablak alsó részén részletes információkat kapunk a keresztmetszet statikai jellemzőiről.

3.4.9.5 Kötél definiálása •


•

Ebben a párbeszédablakban jelöljük meg a Kötél bejegyzést.

•

Kattintsunk az OK nyomógombra. Ezáltal megjelenik a Kötél keresztmetszet párbeszédablak a képernyőn, ahol a következő beállításokat végezzük el:

•

Az Anyag kijelölő lista üres, mert a statikai adatbázisban még nem szerepel feszítőacél.

•

Kattintsunk az Anyag nyomógombra, és definiáljunk egy feszítőacélt.

•

Kattintsunk az Új… nyomógombra.

•

A megjelenő Anyag párbeszédablakban válasszuk ki a kívánt anyagfajtát és minőséget.

Parancsleírás

3-41


• • • •

• •


Zárjuk be az Anyag és az Anyagmegadás párbeszédablakot az OK nyomógombbal. Most már kiválaszthatjuk az anyagot a kijelölő listából. Adjuk meg az Átmérő értékét, válasszuk ki a kötél típusát és az alkalmazott betétet. Adjuk meg a kötélszámításhoz szükséges szorzókat. Végül alul nevezzük el a keresztmetszetet. Azután zárjuk be a párbeszédablakot az OK nyomógombbal.

Anyag Ebből a kijelölő listából a korábban definiált anyagok közül választhatjuk ki azt, melyet a keresztmetszethez szeretnénk használni. A program alapértelmezett anyagként a statikai adatbázisban elsőként megtalált feszítőacélt használja. Átmérő Ebben az adatmezőben adhatjuk meg a kötélkeresztmetszet átmérőjét. Típus Ebből a kijelölő listából választhatjuk ki, hogy a kötélkeresztmetszetet mely előredefiniált szabvány alapján alakítjuk ki. Betét Ebből a kijelölő listából választhatjuk ki a kötélkeresztmetszetben használt, az előbb kiválasztott szabványtól függő merevítés típusát. Anyag Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor az Anyagmegadás párbeszédablakot nyithatjuk meg, ahol a keresztmetszethez kiválasztott anyag tulajdonságait módosíthatjuk. Keresztmetszet- ill. kitöltési szorzó Ebbe az adatmezőbe az AQUA program SEIL parancsának és F opciójának megfelelően adhatunk meg értéket. Szakítóerő- ill. Sodrási szorzó Ebbe az adatmezőbe az AQUA program SEIL parancsának K opciójának megfelelően adhatunk meg értéket. Parancsleírás

3-42



Súlyszorzó Ebbe az adatmezőbe az AQUA program SEIL parancsának W opciójának megfelelően adhatunk meg értéket. Rögzítés miatti veszteségszorzó Ebbe az adatmezőbe az AQUA program SEIL parancsának KE opciójának megfelelően adhatunk meg értéket. Megnevezés Ebben az adatmezőben szerepel az a név, amivel a definiált keresztmetszetet jellemezhetjük. Ez a jobb áttekintést szolgálhatja. Statikai értékek >> Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor a kibővülő párbeszédablak alsó részén részletes információkat kapunk a keresztmetszet statikai jellemzőiről.

3.4.9.6 Importálás Importáljunk egy meglévő statikai adatbázisból keresztmetszetet az aktuális adatbázisunkba. •

Válasszuk az Import… nyomógombot egy másik statikai adatbázisban lévő keresztmetszet átvételéhez.


• •

Válasszuk ki azt a fájlt, amiből a keresztmetszeteket importálni fogjuk, és hagyjuk el a párbeszédablakot a Megnyitás nyomógombbal. Ezután a Keresztmetszet import párbeszédablak jelenik meg a képernyőn.

A baloldalon álló keresztmetszetek az imént kiválasztott statikai adatbázisban, a jobbra találhatók az aktuális statikai adatbázisban állnak rendelkezésünkre.

Parancsleírás

3-43



Hozzáfűz> Ezzel a nyomógombbal másolhatjuk a baloldalon kijelölt keresztmetszeteket az aktuális statikai adatbázisba. <Eltávolít Ezzel a nyomógombbal távolíthatjuk el az aktuális statikai adatbázis keresztmetszeteit, ezek a keresztmetszetek a bal oldali adatbázisba kerülnek. Jelöljük meg a jobb oldalon azokat a keresztmetszeteket, melyeket el kívánunk távolítani és nyomjuk meg az <Eltávolít nyomógombot. Azok a keresztmetszetek, melyek az aktuális statikai adatbázisban definiálódtak, nem távolíthatók el. Mindent hozzáfűz>> Ezzel a nyomógombbal másolhatjuk a baloldalon lévő összes keresztmetszetet az aktuális statikai adatbázisba. <<Mindent eltávolít Ezzel a nyomógombbal távolíthatjuk el az aktuális statikai adatbázis keresztmetszeteit, ezek a keresztmetszetek a bal oldali adatbázisba kerülnek. Azok a keresztmetszetek, melyek az aktuális statikai adatbázisban lettek definiálva, nem távolíthatók el. Hibaüzenet hiányzó anyagok esetén Ha ezt a rádiógombot aktiváljuk, akkor a keresztmetszetek importálásánál hibaüzenet jelenik meg, ha a beimportált keresztmetszet olyan anyagot tartalmaz, amely nem található meg az aktuális statikai adatbázisban. Hiányzó anyagok hozzáfűzése az adatbázishoz Ha ezt a rádiógombot aktiváljuk, akkor a keresztmetszetek importálásánál azok az anyagok is az aktuális statikai adatbázisba kerülnek, melyek az importálandó keresztmetszetekhez tartoznak. Minden anyag hozzáfűzése az adatbázishoz Ha ezt a rádiógombot aktiváljuk, akkor azon adatbázis minden anyaga az aktuális adatbázisba kerül, melyből a keresztmetszeteket importáljuk. Új sorszám eltolással Ebben az adatmezőben adhatjuk meg azt az értéket, amelynek segítségével jól elkülöníthetjük a beimportált keresztmetszeteket az aktuális statikai adatbázisban létrehozottaktól. Ugyanis a beimportált keresztmetszetek az itt megadott sorszámmal kezdődően kerülnek az aktuális adatbázisba.

3.4.9.7 Exportálás Exportáljunk egy meglévő statikai adatbázisba keresztmetszetet az aktuális adatbázisunkból. •

Válasszuk az Export… nyomógombot, hogy a meglévő keresztmetszeteket egy másik statikai adatbázisba vezethessük át.

•


•

Válasszuk ki azt a fájlt, amibe a keresztmetszeteket exportálni fogjuk, és hagyjuk el a párbeszédablakot a Megnyitás nyomógombbal. Ennek hatására a Keresztmetszet export párbeszédablak jelenik meg a képernyőn.

Parancsleírás

3-44



A Hozzáfűz> nyomógombtól az Új sorszám eltolással adatmezőig tartó magyarázatot megtaláljuk a Keresztmetszet import résznél.

3.4.10 Méretezési paraméter Ezzel a paranccsal a statikai számítás felületméretezési paramétereit állapíthatjuk meg. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell készítése ¨ Méretezési paraméter…

Parancssor:

SOF_GDESIGNPAR

Csoport/Vasalási mód Ebben a listában minden olyan csoportot beállíthatunk, ami a rajzban rendelkezésre áll. Kiválaszthatjuk azokat a csoportokat, melyeken a következőkben ismertetett beállításokat végre szeretnénk hajtani. Kattintsunk a jobb egérgombbal ebbe a mezőbe, ekkor megjelenik egy menü a következő lehetőségekkel:

Parancsleírás

3-45



Mindent be, Mindent ki és Inverz. Ezzel a módszerrel több csoportot jelölhetünk meg egyidejűleg, illetve vehetünk ki a megjelöltek halmazából. Merőleges hajlítási vasalás/ Hálóvasalás Ezekkel a rádiógombokkal biztosíthatjuk, hogy egy merőleges hajlítási vasalás vagy egy hegesztett hálóvasalás szerepeljen a számításban. Mindig csak egy mód lehet aktív. Felső/Alsó vasalás Irány Ezt a mezőt csak akkor módosíthatjuk, ha a Merőleges hajlítási vasalás. Ebben az adatmezőben a merőleges hajlítási vasalás irányát adhatjuk meg. Ha a vasalást a zsaluzási szegélyhez szeretnénk igazítani, válasszuk a Mutat < nyomógombot. A párbeszédablak ekkor eltűnik és megmutathatjuk az irányt. Az irány mindig a felületelemek lokális koordinátarendszerére hivatkozik. Biztosabb megoldáshoz jutunk, ha megmutatjuk az irányt. Fő- és mellékirányú vasalási réteg helye a szerkezeti elem szélétől A balra lévő adatmezőben adhatjuk meg a főirányú vasalási réteg távolságát a lemez szélétől. Az ettől jobbra lévő adatmezőben a mellékirányú vasalási réteg súlypontjának távolságát adhatjuk meg a főirányú vasalási rétegtől. Minimális vasalás Megadhatjuk a vasbetétek minimális mennyiségét fő- és mellékirányban. Maximális vasalás Megadhatjuk a vasbetétek maximális mennyiségét fő- és mellékirányban. Átmérő Ezekben az adatmezőkben adhatjuk meg, hogy a program mekkora átmérőjű vasbetétekkel számolja a méretezést fő- és mellékirányban. Hálóvasalás középpontja Ezt a mezőt csak akkor lehet módosítani, ha a Hálóvasalás rádiógomb aktív. Megadhatjuk a hálóvasalás középpontjának „X“ és „Y“ koordinátáit, vagy megmutathatjuk a képernyőn a Mutat < nyomógombbal. Nyírófeszültségek határai A „Tau 011“ és „Tau 02“ adatmezőkben megadhatjuk a nyírófeszültségek határait. Mezővasalás átfedésekkel Ha a DIN 1045 szerint dolgozunk, és feltételezzük, hogy a mező vasalását húzott területen nem lehet lehorgonyozni, és mint alapértelmezett beállítás a k1 együttható értéke az egyenlet után 14 lesz. Ha a Mezővasalás átfedésekkel kapcsoló aktív, akkor a 13. táblázat 1a sora lesz a mérvadó. Ha EC2 szerint dolgozunk, és feltételezzük, hogy a mezővasalás kevesebb mint 50%-a a húzott területen kerül lehorgonyzásra, ez mint alapértelmezett beállítás a k értékét az egyenlet után 4.18-ban határozza meg. Ha a Mezővasalás átfedésekkel kapcsoló aktív, akkor az is előfordulhat, hogy a mezővasalások több mint 50%-a nem kerül lehorgonyzásra. Lehetséges a maximális nyomaték és nyíróerő azonos helyen történő előfordulása Ha a DIN 1045 szerint dolgozunk és aktiváljuk a Lehetséges maximális nyomaték és nyíróerő azonos helyen történő előfordulása kapcsolót, akkor a k2 együttható az egyenlet után 15 lesz. Ha az EC 2 szerint számolunk, akkor ennek a kapcsolónak nincs hatása. Alkalmaz Ezzel a nyomógombbal menthetjük el a csoportokhoz tartozó méretezési paraméterek beállításait.

3.4.11 Felület átfordítása Ezzel a paranccsal a szerkezeti felületek lokális z-tengelyeinek irányát módosíthatjuk. Ez a parancs csak a térbeli (RAUM) rendszerben használható. Parancsleírás

3-46



Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell módosítása ¨ Felület átfordítása

Parancssor:

SOF_PM_AREA_TURN

Térbeli szerkezeteknél a lokális z-tengely iránya a körbejárás irányától függ. Ha módosítanunk kell a körüljárás irányát, akkor azt a lokális z-tengely ellentétes irányúvá tételével, azaz ezzel a paranccsal tehetjük.

3.4.12 Felület felosztása Ha egy szerkezeti vonal áthalad egy szerkezeti felületen, akkor a szerkezeti vonal kényszervonalként funkciónál (befolyásolja a hálógenerálást), és automatikusan nem osztja fel a szerkezeti felületet. A felület felosztásához ezt a parancsot kell alkalmaznunk. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell módosítása ¨ Felület felosztása

Parancssor:

SOF_PM_AREA_SPLIT

A parancs segítségével egy szerkezeti felületet oszthatunk fel egy megmutatott szerkezeti vonal segítségével. A szerkezeti vonal teljes egészében szelje át a szerkezeti felületet. A keletkező két szerkezeti felület a csoportszámban az esetleges teher terhelési esetszámában, a vonaltulajdonságokban és a megnevezésben fog egymástól különbözni. A további tulajdonságokban a két szerkezeti felület megegyezik.

3.4.13 Vonal felosztása Ezzel a paranccsal meglévő szerkezeti vonalakat darabolhatunk fel, aminek következtében a létrejövő metszéspontokra (végpontokra) szerkezeti pontok illesztődnek. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell módosítása ¨ Vonal felosztása

•

Parancssor: SOF_PM_EDGE_SPLIT Indítsuk el a vonal felosztása parancsot

•

Kattintsunk arra a szerkezeti vonalra, melyet fel kívánunk osztani

•

Kattintsunk arra pontra, melynél a szerkezeti vonalat fel kívánjuk osztani

•


A szerkezeti pontok, mint pontok 1-es (piros) színben kerülnek a X___ISPT_Adatbázisnév fóliára.

3.4.14 Vonalak egyesítése Ezzel a paranccsal két olyan szerkezeti vonalat egyesíthetünk, amelyeknek van egy közös szerkezeti pontjuk. A szerkezeti pont eltávolításra kerül, és a két vonal összeolvad. Ha a szerkezeti vonalak egymással szöget zárnak be, akkor a két nem közös szerkezeti pont kerül összekötésre. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell módosítása ¨ Vonalak egyesítése

Parancssor:

SOF_PM_EDGE_CURE

Két példát nézzünk meg. Az első példában egyesítsünk két olyan szerkezeti vonalat, amelyek egymással 0°-os szöget zárnak be. A második példában pedig két olyan szerkezeti vonalat egyesítsünk, amelyek egymással nem 0°-os szöget zárnak be. •

Indítsuk el a vonalak egyesítése parancsot

•

Kattintsunk az egyik szerkezeti vonalra

•

Kattintsunk a másik szerkezeti vonalra

•

Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával Parancsleírás

3-47



3.4.15 Vonal átfordítása Ezzel a paranccsal a szerkezeti vonalak „haladási” irányát fordíthatjuk át. Különböző rendszerekben (térbeli, síkbeli) különböző megadási lehetőségek állnak rendelkezésünkre. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell módosítása ¨ Vonal átfordítása

Parancssor:

SOF_PM_EDGE_TURN

Módosítsuk egy szerkezeti vonal haladási irányát síkbeli rendszer esetén: •

Indítsuk el a vonal átfordítása parancsot

•

Kattintsunk az átfordítandó szerkezeti vonalra

•


Forgassunk meg saját x-tengelye körül egy szerkezeti vonalat térbeli rendszer esetén: Ha a parancsot térbeli rendszer esetén használjuk, akkor a következő opciók közül választhatunk: Irány váltása (megegyezik a síkbeli rendszernél használt haladási irány megfordításával), Rudak forgatása xtengely körül (itt egy szögértéket kell megadnunk, és a szerkezeti vonal saját hossztengelye körül fordul el), Y-irány mutatása és Z-irány mutatása (ezekkel az opciókkal a rúd lokális y- és z-tengelyeinek új irányát mutathatjuk meg a képernyőn). Most forgassuk meg a szerkezeti vonalat saját hossztengelye (x-tengely) körül. •

Indítsuk el a vonal átfordítása parancsot

•

Válasszuk az Irány váltása opciót

•

Kattintsunk az forgatni kívánt szerkezeti vonalra

•

Adjuk meg a szerkezeti vonal lokális y-tengelyének elforgatási szögét Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával

•

3.4.16 Terhelési esetszám módosítása Ezzel a paranccsal a szerkezeti felületek állandó, vagy esetleges terheinek terhelési eseteit módosíthatjuk. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Modell módosítása ¨ Terhelési esetszám módosítása

•

Parancssor: SOF_PM_IAREA_LIVE_LC Indítsuk el a terhelési esetszám módosítása parancsot

•

Válasszuk ki azt a szerkezeti felületet, amely terhének terhelési esetét módosítani kívánjuk

•

Válasszuk ki a parancssorból a módosítandó teher típusát (állandó, vagy esetleges)

•

Megjelenik a képernyőn a Terhelési eset-kezelő párbeszédablak (lásd 1.1 fejezet). A teher számára új terhelési esetet tegyük aktuálissá (Figyeljünk arra, hogy a parancssorban választott tehertípus megegyezzen az újonnan választott terhelési eset típusával) Zárjuk be a párbeszédablakot az OK nyomógombbal.

• •

3.5 Végeselemek készítése A következő parancsok célszerűséget tekintve a modellgenerálást kiegészítéseként végeselemek rajzolására szolgálnak. Ennek a fejezetnek a parancsai csak egy-egy végeselem megrajzolására alkalmasak, ezért (a rajzolás időigényessége miatt) csak utómunkálatokra célszerű őket használni. Parancsleírás

3-48



A végeselemeket készítő parancsok első indításánál a program megkérdezi az első elem sorszámát, melynek hatására a későbbiekben készülő elemek ennek megfelelő sorszámozást kapnak. A sorszám a végeselemek módosításakor megváltoztatható. Figyeljünk arra, hogy a végeselemek az automatikus hálógenerálással (lásd 3.12.1 fejezet) felülíródnak, ezért az Export (lásd 3.17.1 fejezet) parancsot kell alkalmazni a rajzi elemek statikai adatbázisba való átviteléhez.

3.5.1 Csomópont készítése Ezzel a paranccsal új csomópontokat készíthetünk. Általános körülmények között erre a parancsra nincs szükség, mert a végeselemek előállításakor a szükséges csomópontok is elkészülnek. Akkor válik hasznossá ez a parancs, ha két csomópontot szeretnénk előállítani egy helyen. Erre példa a támaszpontok kapcsolatának definiálása. A csomópontok pontként jelennek meg 5-ös (kék) színben a X___KNOT_Adatbázisnév fólián. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek készítése ¨ Csomópont

Parancssor:

SOF_GKNOT

A csomópontok az alapértelmezés szerint nem tartalmaznak megfogásokat. A csomópont megfogásait típusát a Csomópont módosítása paranccsal adhatjuk meg (lásd 3.6.1 fejezet).

3.5.2 Kapcsolat készítése Ezzel a paranccsal kapcsolatok készíthetők. A kapcsolat típusát a képernyőről választhatjuk ki. Több csomópont egy referencia-csomóponttal összeköthető, vagy egy különálló csomópont sugár irányú vagy érintő irányú elmozdulását lehet megakadályozni. A kapcsolatok egyenesként jelennek meg 6-os (bíbor) színben és pontvonal vonaltípusként a X___KOPP_Adatbázisnév fólián. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek készítése ¨ Kapcsolat

Parancssor:

SOF_GKOPP

Példa 1: Támaszok kapcsolata A következő példában egy oszlopot és négy felületelemi csomópontot kapcsolunk össze egymással. A négy felületelemi csomópontot ki lehet jelölni egyesével vagy az AutoCAD ablakos kijelölésével. Most jelöljük ki az elemeket ablakos módszerrel a P1 pontból a P2 pontba mutatva. A támaszcsomópont (P3) a parancs előtt nem létezett, ezt készíti el a program. • Indítsuk el a kapcsolat készítése parancsot • Válasszuk ki azokat a csomópontokat, melyeket a támaszcsomóponttal össze kívánunk kapcsolni • Válasszuk ki a referencia-csomópontot, vagy adjuk elkészítésének helyét • Válasszuk ki a kapcsolat típusát •


Példa 2: Kapcsolat sugár irányba A következő példában egy különálló csomópont sugár irányú elfordulását rögzítjük. • Indítsuk el a kapcsolat készítése parancsot • Válasszuk ki azt a csomópontot, melyet rögzíteni szeretnénk • A referencia-csomópontra vonatkozó kérdést ugorjuk át az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával •

Válasszuk ki a kapcsolat típusát

Parancsleírás

3-49



•

Ha több csomópontot választottunk ki, akkor minden egyes csomópontnál meg kell határoznunk a kapcsolat irányát. Ha minden csomópont kapcsolata azonos irányú akkor válasszuk a Minden opciót.

•


3.5.3 Rúdelem készítése A rudak alapesetben modellgenerálást alkalmazva automatikusan a szerkezeti vonalakból jönnek létre a hálógenerálás során. A rudakat közvetlenül két pont (kezdő és záró csomópont) megadásával is elkészíthetjük. A rudakat elkészíthetjük az AutoCAD vonalláncához hasonlóan is, azaz az első rúd kezdőés végpontjának megadása után már csak a további csatlakozó rudak végpontját kell megadnunk, mert azok kezdőpontja a megelőző rúd végpontja lesz. A megrajzolt AutoCAD elemeket (egyenesek, 2D és 3D vonalláncok, valamint ívek) is átalakíthatjuk rudakká az elemek választása opció segítségével. Az ívek felhasználásakor meg kell adnunk az ív egyenes szegmenseinek számát, ugyanis csak egyenes rudak készülhetnek. Kiegészítésül az ívek felhasználásánál megadhatjuk a maximális élhosszt a készítendő rudak számára. Ha a Rudak automatikus felosztása kapcsoló aktív a Beállítások párbeszédablakban (lásd 3.2 fejezet), akkor a program a rúd és a csomópontok metszéspontjában önálló kisebb rudakra darabolja a kiinduláskor elkészített rudakat. Ha nem szeretnénk ezt az opciót alkalmazni, akkor inaktiváljuk a Beállítások párbeszédablakban az előbb említett kapcsolót. A rudak vonalként jelennek meg 4 (világoskék) színben rajzolt vonaltípussal a X___STAB_Adatbázisnév fólián. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek készítése ¨ Rúd

Parancssor:

SOF_GSTAB

A következő tulajdonságok automatikusan vagy kérdéseket követően a szerkezeti felületekhez rendelődnek: •

Rúdsorszám és csoportszám

• •

Kezdő és záró keresztmetszet Elemtípus és rúdcsuklók Cölöpelemeknél furatprofil

•

Rúdmetszékek

•

Számozás Ebben a mezőben adhatjuk meg a rúd sorszámát és csoportjának azonosítóját, a csoportszámot. Ha a rudakat az Elemek választása opcióval állítjuk, akkor az itt megadott rúdszám az elsőként elkészülő rúd sorszáma lesz. Ha a Rudak automatikus felosztása kapcsoló aktív a Beállítások párbeszédablakban, akkor csak a felosztás után keletkező rudak egyike kapja meg ezt a sorszámot, a többi rúd automatikusan számozódik. Elemtípus Ebben a mezőben határozhatjuk meg a rúdelem viselkedését a statikai számításban. Parancsleírás

3-50



Középpontos rúd A rúd keresztmetszetének súlypontja a rúd tengelyére esik. Külpontos hajlítható rúd A rúd keresztmetszetének súlypontja nem esik a rúd tengelyére. A keresztmetszet súlypontjának külpontosságát, azaz a keresztmetszet mely pontjával illeszkedjen a rúd tengelyére, a keresztmetszet definiálásakor kell meghatároznunk. Cölöp Cölöpelem, ágyazási tulajdonságokkal. Ha ezt a rádiógombot aktiváljuk, akkor lehetőségünk nyílik az Ágyazási profil... nyomógomb használatára, amellyel furatprofilt definiálhatunk. Keresztmetszet A Kezdő keresztmetszet nyomógombbal kezdő keresztmetszetet, a Záró keresztmetszet nyomógombbal záró keresztmetszet rendelhetünk a rúdhoz. A rúd két végén megadott keresztmetszet alapján a program interpolálás útján változó keresztmetszet-lefutást generál. Ha nem szeretnénk változó keresztmetszetet készíteni, akkor elegendő a Kezdő Keresztmetszet nyomógombot alkalmaznunk. Ekkor ugyanis a záró keresztmetszet megegyezik a kezdő keresztmetszettel. A két nyomógomb használatával a Keresztmetszet párbeszédablak nyitható meg (lásd 3.4.9 fejezet), ahol meglévő keresztmetszetek közül választhatunk, újakat készíthetünk, vagy keresztmetszeteket importálhatunk egy másik statikai adatbázisból. Rúdcsukló Itt adhatjuk meg a rúdelemek csuklóit. A választott rendszertől függően (térbeli, tartórács, keret) a párbeszédablak különböző lehetőségeket kínál fel a rúd elején és végén kialakítható csuklók készítésére. A következő fül beállításai a GF program SABS és AUFL parancsainak és opcióinak felelnek meg. A beállítások pontosabb megismeréséhez tanulmányozzuk át a GENF program kézikönyvének idevonatkozó részletét.

A rudak számítása során csak a rúd két végén található csomópontokban kapunk eredményeket. Ha rúdmetszékeket alkalmazunk, akkor a csomópontok mellett a rúdmetszékekben is kapunk eredményeket. Rúdmetszék választása Ebben a mezőben tallózhatunk a meglévő metszékek között. Az itt beállított aktuális metszéket szerkeszthetjük a Rúdmetszék szerkesztése mező opcióival. Aktuális metszékek Ebben a mezőben láthatjuk az aktuális metszék sorszámát. Ezen sorszámú metszéket módosíthatjuk a Rúdmetszék szerkesztése mező opcióival. Előző – Következő Első - Utolsó Ezekkel a nyomógombokkal váltogathatunk a rendelkezésre álló metszékek között. Törlés Ezzel a nyomógombbal törölhetjük az aktuális metszéket a rúdról. Parancsleírás

3-51



Új rúdmetszék Ebben a mezőben készíthetünk új rúdmetszékeket. Új metszék Ezzel a nyomógombbal az aktuális metszék után egy újabb metszéket illeszthetünk a rúdra. A keletkező rúdmetszékek tulajdonságait a Rúdmetszék szerkesztése mező opcióval módosíthatjuk. n-részre osztás A nyomógomb használata megfelel a GENF program STAB parancs TEIL opciójának alkalmazásával (lásd GENF kézikönyv). A keletkező rúdmetszékek tulajdonságait a Rúdmetszék szerkesztése mező opcióval módosíthatjuk. Rúdmetszék szerkesztése Ebben a mezőben módosíthatjuk és ellenőrizhetjük egyesével a létrehozott metszékek tulajdonságait. Keresztmetszet Minden egyes rúdmetszékhez keresztmetszet rendelhető. A nyomógomb csak a Keresztmetszet interpolálása kapcsoló inaktív állapota mellet használható. A nyomógombra kattintva Keresztmetszet párbeszédablak nyitható meg (lásd 3.4.9 fejezet), ahol meglévő keresztmetszetek közül választhatunk, újakat készíthetünk, vagy keresztmetszeteket importálhatunk egy másik statikai adatbázisból. Keresztmetszet interpolálása Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor két rúdmetszék közötti szakaszon a keresztmetszetek interpolálás útján kerülnek meghatározásra, és változó keresztmetszet-lefutás készül. Ellenkező esetben keresztmetszetugrás figyelhető meg. Igazítás Ebben a mezőben kell megadnunk, hogy a támaszdefiníció a rúd elején vagy végén legyen. Ez a megadás az AQB programmal történő méretezéshez szükséges. Kimenet Ebben a mezőben állíthatjuk be, hogy a statikai számítás után elkészülő eredmények tartalmazzák-e a metszékek eredményeit. Metszék távolsága a rúdkezdetétől Ebben az adatmezőben adhatjuk meg a metszék elhelyezkedését a rúd lokális x-tengelyén a rúd kezdőpontjától számítva. Támasz fő hajlítási irányban Egy metszék lehet támaszméretezési metszék is, és ehhez meg kell adni a típusát az AQB program számára. Nyírási metszék fő hajlítási irányban Egy metszék lehet nyírási metszék is, ehhez meg kell jelölni az AQB program számára. Támasz kereszthajlítási irányban Jelentése megegyezik a fő hajlítási iránynál említettel. Megadása csak térbeli rendszer használata esetén lehetséges. Nyírási metszék kereszthajlítási irányban Jelentése megegyezik a fő hajlítási iránynál említettel. Megadása csak térbeli rendszer használata esetén lehetséges.

3.5.3.1 Lehetséges opciók A rúdelemek készítéséhez az alábbi opciókat használhatjuk Elemek választása Az opció segítségével korábban megrajzolt AutoCAD egyenesek, vonalláncok és ívek átalakításából készíthetünk rudakat. A program megkeresi az egyes rajzi elemek metszéspontjait és a beállításnak megfelelően (lásd 3.2 fejezet) feldarabolja a rudakat. Egyedüli rúd megadása Ezt az opciót választva a rudakat kezdő és végpontjuk megmutatásával készíthetjük. A következő rúd készítésekor a program ismét a kezdőpont megmutatását várja tőlünk. Parancsleírás

3-52



Poligonális megadás Az opció kiválasztásával a rúdelemeket az AutoCAD vonalláncának rajzolási technikával készíthetjük el. A program az első rúd készítésénél kezdő és végpontot kérdez, majd a továbbiakban csak a soron következő rúd végpontját kell megadnunk.

3.5.4 Rugó készítése Ezzel a paranccsal rugók készíthetők. A rugalmassági tényezők típusai a képernyőről választhatók. Utólagos módosítás során egyidejűleg több rugalmassági tényezőt is megadhatunk egy párbeszédablakon belül (Rugók módosítása paranccsal (lásd 3.6.5 fejezet). A rugalmas támaszokat az Oszlop/Szerkezeti pont módosítása parancs szabályai szerint adhatjuk meg (lásd 3.4.7 fejezet). Két szerkezeti vonal között a Szerkezeti vonal készítése paranccsal (lásd 3.4.6 fejezet) készíthetünk rugókat. A rugók vonalként a rajzolt vonaltípusban vagy pontként 1 (vörös) színben az X___FEDE_Adatbázisnév fóliára kerülnek. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek készítése ¨ Rugó

Parancssor:

SOF_GFEDE

Példa 1: Két csomópont közötti rugó készítése (kapcsolati rugó); a csomópontok helyével a rugó iránya meghatározott. • Indítsuk el a rugó készítése parancsot • Adjuk meg a rugó kezdő- és végpontját • Adjuk meg a rugalmassági tényező típusát és értékét • Adjuk meg rugó sorszámát • Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával Példa 2: Csak egy csomóponthoz készítsünk rugót (támaszrugó). Itt meg kell adnunk egy irányt a rugó számára. • Indítsuk el a rugó készítése parancsot • Adjuk meg a rugó kezdőpontját • A végpont megadásakor nyomjuk le kétszer az ENTER billentyűt • Adjuk meg rugó irányát • Adjuk meg a rugalmassági tényező típusát és értékét • Adjuk meg rugó sorszámát • Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával

3.5.5 Rácsrúd készítése Ezzel a paranccsal rácsrudakat készíthetünk, ahol a keresztmetszet sorszámát közvetlenül megadhatjuk. Abban az esetben, ha a keresztmetszet még nem készült el, a program figyelmeztetést küld. A keresztmetszetet a Keresztmetszet készítése (lásd 3.4.9 fejezet) paranccsal utólag is elkészíthetjük. A rácsrudak egyenesként, 2 X___FACH_Adatbázisnév fólián.

(sárga)

színben

és

folytonos

vonaltípusként

Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek készítése ¨ Rácsrúd

Parancssor:

SOF_GFACH

jelennek

meg

a

Ha feszítőerőt kell megadnunk, akkor ahhoz a készítés során válasszuk Feszítőerő opciót. A feszítőerőt később is megadhatjuk, ha például a készítés során elfeledkeznénk róla, vagy egyszerre több rácsrúd számára szeretnénk ugyanakkora feszítőerőt megadni. Ez az utólagos feszítőerő megadása a Rácsrúd módosítása paranccsal történik (lásd 3.6.7 fejezet). Ha több rácsrudat kell készítenünk, akkor inkább használjuk a generálás parancsot (lásd 3.12.3 fejezet). A rácsrudakat nem alkalmazhatunk lemezek esetén (SYST ROST).

Parancsleírás

3-53



3.5.6 Kötél készítése Ezzel a paranccsal köteleket készíthetünk, ahol a keresztmetszet sorszámát közvetlenül megadhatjuk. Abban az esetben, ha a keresztmetszet még nem készült el, a program figyelmeztetést küld. A keresztmetszetet a Keresztmetszet készítése (lásd 3.4.9 fejezet) paranccsal utólag is elkészíthetjük. A kötelek vonalként, 2 (sárga) színben és takart vonaltípusként jelennek meg a X___SEIL_Adatbázisnév fólián. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek készítése ¨ Kötél

Parancssor:

SOF_GSEIL

Ha feszítőerőt kell megadnunk, akkor ahhoz a készítés során válasszuk Feszítőerő opciót. A feszítőerőt később is megadhatjuk, ha például a készítés során elfeledkeznénk róla, vagy egyszerre több kötél számára szeretnénk ugyanakkora feszítőerőt megadni. Ez az utólagos feszítőerő megadása a Kötél módosítása paranccsal történik (lásd 3.6.8 fejezet). Ha több kötelet kell készítenünk, akkor inkább használjuk a generálás parancsot (lásd 3.12.3 fejezet). A köteleket nem használhatunk lemezek esetén (SYST ROST).

3.5.7 Peremelemek készítése Ezzel a paranccsal peremelemeket, azaz rugalmas támaszvonalakat rajzolhatunk. Egy egyenes peremelemek készítésénél először az első peremelem kezdőpontját és az utolsó peremelem végpontját kell megmutatni. A program ezt követően meghatározza a metszéspontokat a meglévő csomópontokkal, és felteszi a kérdést, hogy ezek a metszéspontok feldarabolják-e a peremelemet. Ha egy peremelemet ívben kell kialakítanunk, akkor a közbenső csomópontokat nekünk kell kiválasztanunk. A megfogás irányát a képernyőről választhatjuk ki. A peremelemeket a Szerkezeti vonal készítése parancs szabályai szerint adhatjuk meg (lásd 3.4.6 fejezet). A peremelemek vonalláncként, 1 (vörös) színben és folytonos vonaltípusként jelennek meg a X___RAND_Adatbázisnév fólián. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek készítése ¨ Peremelem

Parancssor:

SOF_GRAND

A peremelem nevének megadásakor a program a peremelemhez tartozó csomóponti támaszerőket szétosztja a hossz mentén. Ha nincs elnevezés a program névként szóközt ad, hogy a program elkerülje az emiatt adódó hibaüzeneteket.

3.5.8 Felületelemek készítése Ezzel a paranccsal felületelemek készíthetők. Ez a parancs akkor hatékony, ha kis méretű területen kell felületelemeket pótlólag a modellgenerálás elemeihez fűzni. Általában azonban célszerű a modellgenerálás (lásd 2.3.1 fejezet), vagy a generálás (lásd 3.12 fejezet) parancsaival dolgozni. A felületelemek sarokpontjait, a csomópontokat nem kell külön elkészítenünk, mert a felületelemekkel együtt a program ezeket is elkészíti. A felületelemek AutoCAD 3D-felületekként, 3 (zöld) színben és folytonos vonaltípusként jelennek meg az X___QUAD_Adatbázisnév fólián. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek készítése ¨ Felületelem

Parancssor:

SOF_GQUAD

Parancsleírás

3-54



3.6 Végeselemek módosítása A következő parancsok párbeszédablakokat nyitnak meg, amelyekkel azok az elemek módosíthatók kényelmesen, amelyek a statikai számítás szerkezetmegadásához kellenek. A legtöbb esetben célszerű, ha az elemeket az Info/Szerkeszt (lásd 3.20 fejezet) parancson keresztül módosítjuk, azaz a parancs kiadása után a Módosít nyomógombon keresztül nyitjuk meg a módosítás párbeszédablakát. Az AutoCAD kiválasztási lehetőségei (kiválasztó ablak, metsző ablak stb.) korlátlanul rendelkezésünkre állnak. Ezekkel tetszőleges mennyiségű elemeket választhatunk ki. Csak azokkal az elemekkel végezhetünk módosítási műveleteket, melyek az elindított párbeszédablakban kezelhetők. A módosítások csak akkor lépnek érvénybe, ha a paraméterek előtt található Módosított kapcsoló aktív. Ez a kapcsoló automatikusan aktiválódik, amint módosítunk a hozzá tartozó adatmező értékén és lenyomjuk az ENTER billentyűt. Tipp: Először egy nagy mennyiségű kiválasztással kezdjünk (pl.: kiválasztó ablak) majd távolítsuk el a felesleges elemeket. Először nézzük meg azokat a nyomógombokat, amelyek számos párbeszédablakban felbukkannak. Módosított Ez a kapcsoló jelzi, ha egy adatmező értékét módosítottuk. A módosítások csak az aktív állapot mellett lépnek érvénybe. Hozzáfűz A nyomógomb segítségével egy vagy több elemet mutathatunk meg. Miután eltűnik a párbeszédablak felvehetünk újabb elemeket a kiválasztási halmazba. Eltávolít A nyomógomb segítségével egy vagy több elemet mutathatunk meg. Miután eltűnik a párbeszédablak eltávolíthatunk felesleges elemeket a kiválasztási halmazból. Megjelöl A kiválasztási halmaz minden eleme a kijelölődik a képernyőn. Tulajdonságok másolása Egy megmutatott, a módosítandóval megegyező típusú végeselem tulajdonságait a módosítandó végeselemre átvehetjük, alkalmazhatjuk. Csoportszám Ebben az adatmezőben módosíthatjuk a végeselemek csoportok szerinti hovatartozását a csoport sorszáma alapján. Egyedüli … szerkesztése Ez a mező csak akkor aktív, ha egy meghatározott végeselemet választottunk ki módosításra. Ez a mező alkalmas egy meglévő végeselem beállításainak ellenőrzésére is. Az ezt követő párbeszédablakokban csak azok a nyomógombok kerülnek ismertetésre, amelyek a fent említettektől eltérnek.

3.6.1 Csomópont módosítása A Csomópontok módosítása párbeszédablakban egy vagy több csomópont megfogását módosíthatjuk egyidejűleg. A csomópontokat kétféle módon választhatjuk ki: objektumként kiválasztással, vagy a csomóponti sorszám megadásával. Az utóbbi különösen a hibaüzeneteknél használható jól. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek módosítása ¨ Csomópont

Parancssor:

SOF_GKNOTMOD

A csomópontokat AutoCAD parancsokkal (másolás, tükrözés, mozgatás) is módosíthatjuk. A másolás és beillesztés valamint a fogd és vidd technika alkalmazása csak egy, a kiválasztott rajzon belül alkalmazható. A Másolás és beillesztés, valamint a fogd és vidd művelet egyik rajzból a másikba való alkalmazása nem lehetséges. Parancsleírás

3-55



Továbbá lehetőségünk van a csomópontok tulajdonságainak módosítására az AutoCAD Tulajdonság ablakán keresztül is. A Gyors kijelölés parancs segítségével meghatározott tulajdonságú csomópontokat pillanatok alatt szűrhetünk ki, és tulajdonságaikat közvetlenül a Tulajdonság ablakban módosíthatjuk. Példa •

Kattintsunk a Tulajdonság ablak Gyors kijelölés

•

A megjelenő párbeszédablakban a Hatókör kijelölő listából válasszuk a Teljes rajz bejegyzést

•

Az Objektumtípus kijelölő listából válasszuk az FE NODE bejegyzést (ez jelenti a csomóponti objektumokat)

•

A Tulajdonságok listából válasszuk a Node Point Z bejegyzést

•

Az Érték adatmezőbe gépeljük be: 0

•

Kattintsunk az OK nyomógombra

•

A rajzban valamennyi Z=0 koordinátájú csomópont kijelölésre került

•

Most például módosíthatnánk a kijelölt csomópontok megfogási viszonyait a Tulajdonságok párbeszédablakban: például legyen a Constraint PZ értéke Igen.

ikonjára.

Nézzük a módosító párbeszédablak elemeit.

Az adott megfogású csomópontok jelölése Ezzel a nyomógombbal minden olyan csomópont megjelölésre kerül egy sárga csillaggal az aktuális nézetablakban, amely a beállított megfogásokkal rendelkezik.

Parancsleírás

3-56



Megfogások Ebben a mezőben található kapcsolók segítségével adhatjuk meg, vagy módosíthatjuk a csomópontok megfogási viszonyait. Egyedüli csomópont szerkesztése Csomóponti sorszám Ebben az adatmezőben módosíthatjuk a kijelölt csomópont sorszámát. X koordináta, Y, Z Ezekben az adatmezőkben módosíthatjuk a csomópontok koordinátáit. Ez általános esetben grafikusan történik. A csomóponthoz tartozó végeselemet után kell igazítani.

3.6.2 Kapcsolat módosítása A Kapcsolatok módosítása párbeszédablakban egy vagy több kapcsolat tulajdonságait módosíthatjuk egyidejűleg. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek módosítása ¨ Kapcsolat

Parancssor:

SOF_GKOPPMOD

Kapcsolattípus Ebben az adatmezőben módosíthatjuk a kapcsolat típusát. Lehetőség van arra, hogy a Kiválaszt nyomógombbal egy további párbeszédablakot nyissunk meg, amelyben a rendelkezésre álló kapcsolattípusok közül választhatunk.

Kapcsolat iránya Ebben az adatmezőben adhatjuk meg a Szög mutatása < nyomógomb segítségével a kapcsolat irányának szögét (két pont megadásával). Ha több kapcsolatot választunk ki, akkor ez a mező inaktívvá válik. Parancsleírás

3-57



Egyedüli kapcsolat szerkesztése Csomópontszám Ebben az adatmezőben módosíthatjuk, hogy a kapcsolat melyik csomópontra vonatkozzon. Referenciacsomópont 1 Ebben az adatmezőben módosíthatjuk, hogy a kapcsolatnak melyik sorszámú csomópontja legyen a referencia-csomópontja.

3.6.3 Rúd módosítása A Rúdelem párbeszédablakban egy vagy több rúd tulajdonságait módosíthatjuk egyidejűleg. A párbeszédablak első két fülének tartalma megegyezik a rúd készítéséhez használt párbeszédablakban találhatókkal (lásd 3.5.3 fejezet), ezért azok most nem kerülnek ismertetésre. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek módosítása ¨ Rúd

Parancssor:

SOF_GSTABMOD

Rúd teher Ebben a listában láthatjuk a rúdelemhez tartozó terheket. Ha több, eltérő terhelésű rúdelemet jelölünk ki a módosításhoz, akkor csak az egyező terhek jelennek meg. Új Ezzel a nyomógombbal új, alapértelmezett beállítású rúdterhet készíthetünk. Törlés A nyomógomb segítségével a kijelölt terhet törölhetjük. Érték mentése Ezzel a nyomógombbal a Rúd teher módosítása mezőben elvégzett módosításokat menthetjük el a listában kijelölt teher számára. Rúd teher módosítása Ebben a mezőben módosíthatjuk a bal oldali listában megjelölt teher tulajdonságait. Koncentrált / Megoszló teher A rádiógombok segítségével adhatjuk meg a teher jellegét. Az itt megjelölt rádiógombnak megfelelően alakul a mező további tartalma. Teherfajta / Teherirány Ezekből a kijelölő listákból választhatjuk ki a teher fajtáját és hatásirányát. A párbeszédablak a választott rendszertől függően különböző lehetőségeket kínál. Teherintenzitás Itt határozhatjuk meg a teherintenzitás(oka)t. A teher jellegétől függően itt adhatjuk meg a terhek értékét. Koncentrált teher esetén egy érték, megoszló teher esetén két érték (kezdő és záró intenzitás). Parancsleírás

3-58



Terhelési eset Ebből a kijelölő listából választhatjuk ki, hogy az aktuálisan szerkesztett teher melyik, korábban már definiált terhelési esetbe tartozzon. Ábrázolás A kapcsoló aktiválásával a teher a rajzban is megjelenik. Tehergeometria Itt láthatjuk a teher sematikus ábráját a megadáshoz szükséges paraméterek (A, B, C) feltűntetésével. Megoszló teher esetén a Teherintenzitás igazítása kijelölő lista segítségével megadhatjuk, hogy a mely paramétert számolja a program a másik kettő ismeretében.

3.6.4 Rúd forgatása Ezzel a paranccsal módosíthatjuk a rúdelemek helyzetét a rúdtengelyeken. Síkbeli rendszer esetén ezzel a paranccsal csak a rúd haladási irányát módosíthatjuk. Térbeli rendszer esetén a haladási irány módosítása mellett a rudat saját hossztengelye körül is elforgathatjuk. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek módosítása ¨ Rúd forgatása

Parancssor:

SOF_GSTABDREH

Keret rendszer esetén a következő opciók közül választhatunk: Irány váltása Az opció segítségével a rúd kezdő és végpontját cserélhetjük fel. Ez a módosítás a lokális megfogásokra és a keresztmetszetre lehet kihatással. Igazítás az önsúly irányába Az opció segítségével azon rudak iránya változik meg, melyek lokális z-tengelye nem az önsúly irányába mutat. Térbeli rendszer esetén a következő opciók közül választhatunk: X-tengely körüli forgatás Az opció segítségével a rudat a lokális x-tengely körül forgathatjuk el egy általunk megadott szöggel. Ez a módosítás a lokális megfogásokra és a keresztmetszetre lehet kihatással. Irány váltása Az opció segítségével a rúd kezdő és végpontját cserélhetjük fel. Ez a módosítás a lokális megfogásokra és a keresztmetszetre lehet kihatással. Y-vektor mutatása, Z-vektor mutatása Az opció segítségével a rúd lokális x-tengely körüli forgatását a lokális z-, vagy lokális y-tengely két pontjának (vektorának) megmutatásával végezhetjük el. Y-irány pontra igazítva, Z-irány pontra igazítva Az opció segítségével a rúd lokális x-tengely körüli forgatását a lokális z-, vagy lokális y-tengely egy pontjának megmutatásával végezhetjük el.

3.6.4.1 Rúd irányának módosítása síkbeli rendszer esetén: •

Indítsuk el a rúd forgatása parancsot

•

Válasszuk az Irány váltása opciót

•

Válasszuk ki a módosítandó rudakat

•


3.6.4.2 Rúd elforgatása a lokális –tengely körül térbeli rendszer esetén •

Indítsuk el a rúd forgatása parancsot

•

Válasszuk az X-tengely forgatása opciót

•

Válasszuk ki a módosítandó rudakat

•

Adjuk meg a lokális y-tengely forgatásának szögét

Parancsleírás

3-59



3.6.5 Rudak egyesítése Ezzel a paranccsal közös csomóponttal rendelkező rudak egyesíthetők. A közös csomópont a rudak egyesítése után továbbra is a rajzban marad. A rudak csak akkor egyesíthetők, ha egy egyenesben találhatók. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek módosítása ¨ Rudak egyesítése

Parancssor:

SOF_BEAM_CURE

3.6.6 Rugó módosítása A Rugók módosítása párbeszédablakban egy vagy több rugó tulajdonságait módosíthatjuk egyidejűleg. A rugókat kétféle módon választhatjuk ki: objektumként kiválasztással, vagy a rugósorszám megadásával. Az utóbbi különösen a hibaüzeneteknél használható jól. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek módosítása ¨ Rugó

Parancssor:

SOF_GFEDEMOD

Rugalmassági tényezők: •

CP:

Rugóállandó a hatásirányban, vagyis a rugó tengelyének irányában

•

CQ:

Rugóállandó a hatásirányra merőlegesen

•

CM:

Forgási rugóállandó a hatásirány körül

A Feszítőerő adatmezőtől a Dilatációs érték adatmezőig tartó rész ismertetése a GENF kézikönyvben található. Irány A rugó irányának megadása. A rugó két csomópont megadásával automatikusan meghatározott. De beállíthatjuk az irányt, ha ettől el szeretnénk térni. Egyedüli elem szerkesztése Elemszám Ebben az adatmezőben módosíthatjuk a rúgó sorszámát. Csomópont 1 Ebben az adatmezőben módosíthatjuk a rugó kezdő csomópontjának sorszámát.

Csomópont 2 Ebben az adatmezőben módosíthatjuk a rugó vég (záró) csomópontjának sorszámát.

Parancsleírás

3-60



3.6.7 Rácsrúd módosítása A Rácsrudak módosítása párbeszédablakban egy vagy több rácsrúd tulajdonságait módosíthatjuk egyidejűleg. A rácsrudakat kétféle módon választhatjuk ki: objektumként kiválasztással, vagy a rácsrúd sorszámának megadásával. Az utóbbi különösen a hibaüzeneteknél használható jól. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek módosítása ¨ Rácsrúd

Parancssor:

SOF_GFACHMOD

Keresztmetszet Ezzel a nyomógombbal a Keresztmetszet párbeszédablakot (lásd 3.4.9 fejezet) nyithatjuk meg, ahol keresztmetszetet választhatunk a kijelölési halmazban található rácsrudakhoz. Feszítőerő Itt adhatjuk meg a rácsrudak feszítőerejét kN mértékegységben. Egyedüli elem szerkesztése Elemszám Ebben az adatmezőben módosíthatjuk a rácsrúd sorszámát. Csomópont 1 Ebben az adatmezőben módosíthatjuk a rácsrúd kezdő csomópontjának sorszámát.

Csomópont 2 Ebben az adatmezőben módosíthatjuk a rácsrúd vég (záró) csomópontjának sorszámát.

3.6.8 Kötél módosítása A Kötelek módosítása párbeszédablakban egy vagy több kötél tulajdonságait módosíthatjuk egyidejűleg. A köteleket kétféle módon választhatjuk ki: objektumként kiválasztással, vagy a kötél sorszámának megadásával. Az utóbbi különösen a hibaüzeneteknél használható jól. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek módosítása ¨ Kötél

Parancssor:

SOF_GSEILMOD

Parancsleírás

3-61



Keresztmetszet Ezzel a nyomógombbal a Keresztmetszet párbeszédablakot (lásd 3.4.9 fejezet) nyithatjuk meg, ahol keresztmetszetet választhatunk a kijelölési halmazban található kötelekhez. Feszítőerő Itt adhatjuk meg a kötelek feszítőerejét kN mértékegységben. Egyedüli elem szerkesztése Elemszám Ebben az adatmezőben módosíthatjuk a kötél sorszámát. Csomópont 1 Ebben az adatmezőben módosíthatjuk a kötél kezdő csomópontjának sorszámát.

Csomópont 2 Ebben az adatmezőben módosíthatjuk a kötél vég (záró) csomópontjának sorszámát.

3.6.9 Peremelem módosítása A Peremelemek módosítása párbeszédablakban egy vagy több peremelem tulajdonságait módosíthatjuk egyidejűleg. A peremelemeket kétféle módon választhatjuk ki: objektumként kiválasztással, vagy a kötél sorszámának megadásával. Az utóbbi különösen a hibaüzeneteknél használható jól. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek módosítása ¨ Peremelem

Parancssor:

SOF_GRANDMOD

Parancsleírás

3-62



Kezdete – Vége Ezekben az adatmezőkben adhatjuk meg a peremelem kezdő és záró rugóállandójának értékét kN/m2 mértékegységben. Támaszirány Ha a Kiválaszt nyomógombra kattintunk, akkor a Támasz iránya párbeszédablakot nyithatjuk meg, ahol rádiógombok segítségével kiválaszthatjuk, hogy peremelem (rugalmas támasz) mely irány(ok)ban jelentsen megfogást. A beállítások a választott rendszer szerint állnak a rendelkezésünkre. A kiválasztott típus rövidítése a nyomógombtól balra megjelenik.

Növekedési tengely Ha a Kiválaszt nyomógombra kattintunk, akkor a Növekedés tengelye párbeszédablakot nyithatjuk meg, ahol rádiógombok segítségével kiválaszthatjuk, hogy peremelem kezdő rugóállandótól a záró rugóállandóig tartó értékek mely tengely mentén növekedjenek. A növekedési irány megadására csak akkor van lehetőség, ha a kezdő és záró rugóállandók a Kezdete – Vége adatmezőkben nem azonosak.

Hatásirány A peremelem irányának megadása. A peremelem két csomópont megadásával automatikusan meghatározott. Ennek beállítására térbeli rendszer használata van szükségünk, vagy ha két olyan csomópont között szeretnénk peremelemet készíteni, melyek nem fekszenek a peremelem tengelyvonalán. Egyedüli peremelem szerkesztése Megnevezés Ebben az adatmezőben adhatjuk meg a peremelem nevét, ami maximum 24 karakterből állhat. A párbeszédablak bezárása után a program a rugalmas támaszvonalhoz tartozó csomóponti támaszerőket szétosztja a hossz mentén. Ha nincs elnevezés a program névként szóközt ad, hogy a program elkerülje az emiatt adódó hibaüzeneteket. Peremelem sorszáma Ebben az adatmezőben módosíthatjuk a peremelem sorszámát. Peremmetszékek szerkesztése Ezzel a nyomógombbal a Peremmetszékek szerkesztése párbeszédablakot nyithatjuk meg, ami a peremelemen a csomópontoknál készített metszékek szerkesztését teszi lehetővé.

Parancsleírás

3-63



Első – Előző – Következő – Utolsó Ezekkel a nyomógombokkal váltogathatunk a rendelkezésre álló csomópontok között. Csomóponti szám Ebben az adatmezőben szerepel a metszéket jelentő csomópont sorszáma. A csomópontok a peremelem töréspontját is jelentik egyben. Azt, hogy a kiválasztott csomópont melyik töréspontnak felel meg, az adatmezőtől jobbra található részen a program jelzi. Koordináták Az RX – RY – RZ adatmezőkben jeleníti meg a párbeszédablak a kiválasztott csomópont koordinátáit, melyeket nem módosíthatunk.

3.6.10 Felületelem módosítása A Felületelemek módosítása párbeszédablakban egy vagy több felületi elem tulajdonságait módosíthatjuk egyidejűleg. A felületi elemeket kétféle módon választhatjuk ki: objektumként kiválasztással, vagy a felületelem sorszámának megadásával. Az utóbbi különösen a hibaüzeneteknél használható jól. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek módosítása ¨ Felületelem

Parancssor:

SOF_GQUADMOD

Anyag A Lemez… és a Vasalás… nyomógombokkal tudjuk a felületelemek anyagait definiálni, vagy módosítani.

Parancsleírás

3-64



Lemez… Ezzel a nyomógombbal nyitható meg az Anyagmegadás párbeszédablak (lásd 3.4.8 fejezet). Vasalás… Ezzel a nyomógombbal nyitható meg az Anyagmegadás párbeszédablak (lásd 3.4.8 fejezet). Itt csak betonacél anyagok definiálhatók. Elemvastagság Numerikus érték, amelynek a mértékegysége méter. Az alapértelmezett beállítás alapján ez 0.20 méter. Ez az érték általános esetben a felületelemek négy sarokpontján állandó. Ha különböző vastagságú felületelemeket szeretnénk készíteni, akkor azt a Változó felületelemek paranccsal tehetjük (lásd 3.6.11 fejezet). Ágyazat Numerikus érték, amelynek a mértékegysége kN/m³. A mezőben a süllyedési tényezőt és a tangenciális ágyazás tényezőjét is megadhatjuk. Nemlineáris ágyazatot csak az ASE programmal készíthetünk (a CADINP nyelv felhasználásával). Ha egy pozitív ágyazási tényezőt adunk meg, akkor az azt jelenti, hogy húzás esetén a lemez az ágyazatból kiléphet. Nagyobb felületeknél célszerűbb a Változó felületelemek paranccsal az ágyazatot meghatározni (lásd 3.6.11 fejezet). Ezzel a paranccsal az süllyedési és tangenciális ágyazás számára is változó értékeket adhatunk egy térbeli szerkezet esetén. Aktív merevségi rész A mezőben található három kapcsoló jelentése megfelel a GENF kézikönyv QUAD parancs NRA opciójának beállításának. Egy síkbeli rendszernél nem használható lehetőségek inaktiválódnak (kiszürkülnek). A SYST ROST (lemez6tartórács) rendszer használatakor csak lemezrész, a SYST RAHM (keret/tárcsa) használatakor pedig csak tárcsarész alkalmazható. SYST RAUM (térbeli) rendszer használatakor mindhárom kapcsoló alkalmazható. Lokális x-tengely iránya Térbeli rendszer használatakor definiálhatjuk a felületelemek lokális koordinátarendszerét. Ha a Szög mutatása < nyomógombra kattintunk, akkor a képernyőn adhatjuk meg egy pontmegadásával a lokális xtengely irányát. Helyzet A térbeli szerkezeteknél meg kell adnunk, hogy a felületelemek a vastagságuk mentén hogyan illeszkedjenek a csomópontokhoz. Ha a Középen rádiógombot választjuk, akkor a lemez középvonala egybeesik a kiválasztott síkkal. Erre a megadásra normálerő hatásának figyelembe vételéhez van szükség a térbeli rendszernél az ASE program számára. Egyedüli felületelem szerkesztése Elemszám Ebben az adatmezőben módosíthatjuk a felületelem sorszámát. Csomópont 1 … Csomópont 4 Ezekben az adatmezőkben módosíthatjuk meg a felületelem négy sarokpontját képező csomópontok sorszámát.

3.6.11 Változó felületelemek Ezzel a paranccsal a felületelemek tulajdonságait (ágyazat és lemezvastagság) módosíthatjuk. A módosítandó tulajdonságok nemcsak állandók, hanem lineárisan változók is lehetnek. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek módosítása ¨ Változó felületelemek

Parancssor:

SOF_GQUADVAR

Ha egy nagyobb terület felületelemeinek tulajdonságát kell módosítanunk (vastagság vagy ágyazat), akkor a Felületelem módosítása parancs helyett célszerűbb ezt a parancsot alkalmazni. A program három pont megmutatását kéri, melyeknek meg kell adnunk a módosítandó tulajdonság értékeit. Ezek a pontok szolgálnak a változó értékek (sík) meghatározásához. Csak lineáris változás lehetséges, ezért a negyedik érték a meglévő háromból következik. Ezt követően ki kell választani a módosítandó elemeket. Ekkor olyan

Parancsleírás

3-65



elemek is megadhatók, amelyek a fent definiált területen kívül helyezkednek el. Ebben az esetben a program az értékeket extrapolálja. SYST ROST (lemez/tárcsa) rendszer esetén a tangenciális ágyazás, SYST RAHM (keret/tárcsa) rendszer esetén a süllyedési ágyazás nem adható meg.

3.6.12 Felületelemek átfordítása Ezzel a paranccsal felületi elemek lokális z-tengelyének irányát módosíthatjuk. Ez a parancs a térbeli rendszer esetén fontos, ahol a lokális z-tengely irányától függenek a lokális terhek és a számítási eredmények (nyomatékok, nyíróerők). Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek módosítása ¨ Felületelem átfordítása

Parancssor:

SOF_GQUADDREH

3.6.13 Elemek átszámozása Ezzel a paranccsal meglévő felületelem, rudak, rácsrudak és kötelek sorszámát módosíthatjuk utólag. A paranccsal továbbá bizonyos elemeket utólag egy csoportba rendezhetünk, vagy egy csoportba tartozó elemeket csoportokra bonthatunk.

•

Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Végeselemek módosítása ¨ Elemek átszámozása

Parancssor: SOF_GELNRMOD Indítsuk el az elemek átszámozása parancsot

•

A program megnyitja a Generálás AutoCAD-elemekből párbeszédablakot. A SYST ROST rendszer használatakor a FACH és SEIL rádiógombok nem használhatók.

•

Válasszuk ki azt az elemtípust, melynek elemeit át kívánjuk számozni

•

Adjuk meg azt a csoportszámot, amibe az átszámozott elemek tartozzanak majd

•

Hagyjuk el a párbeszédablakot az OK nyomógombra történő kattintással

•

Válasszuk ki azokat az elemeket a rajzi területen, melyeket át kívánunk számozni. Nyugodtan alkalmazhatunk ablakos kijelölési módszert, mert a kiválasztási halmazba csak azok az elemek kerülnek, melyek az előbbi párbeszédablakban beállított típusnak megfelelnek. Adjuk meg a kezdő sorszámot

•

A módszer alkalmazásával az elemek készítésekor nem kell odafigyelnünk a sorszámozásra, mert azt tetszőleges szerkesztési fázisban, saját igényeinkhez igazíthatjuk.

Parancsleírás

3-66



3.7 Terhelési eset-kezelő A Terhelési eset-kezelő párbeszédablakban választhatjuk ki az aktuális terhelési esetet, készíthetünk új terhelési eseteket és kezelhetjük globálisan a terhelési eseteket. A terhelési esetek elnevezése mellett itt adhatjuk meg a különböző szorzókat, és kombinációs értékeket is. Az alapértelmezett szorzók egy általunk is szerkeszthető INI fájlban találhatók, melyek az alkalmazott szabványoknak megfelelően adhatók meg. A párbeszédablak követi a Windows formát. Ez azt jelenti, hogy a terhelési esetek kijelölésénél kihasználhatjuk a SHIFT, vagy a CTRL billentyű által jelentett kijelölési előnyöket. Dupla kattintással aktuálissá tehetjük az adott terhelési esetet. Két egyszeri kattintással pedig módosíthatjuk a terhelési eset tulajdonságait. A párbeszédablak felett lenyomott jobb egérgomb hatására megjelenő menü is segítséget jelent a terhelési esetek láthatóságának vezérlésében:

Minden a továbbiakban elkészített teher az itt aktuálissá tett terhelési esetbe kerül. A szerkezeti felületek készítésénél is ezt a párbeszédablakot használhatjuk, de ott a program automatikusan készít számunkra állandó és esetleges terhelési eseteket, amelyekbe felületi terhek kerülnek. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhelési eset-kezelő

Parancssor:

SOF_GLFMOD

Aktuális terhelési eset Ebben a sorban jeleníti meg a program az aktuális terhelési esetet. Ezen kívül a program kék karakterekkel és szürke háttérrel jelzi az aktuális terhelési esetet a listában. Aktuális Ezzel a nyomógombbal tehetjük aktuálissá a megjelölt terhelési esetet. Ugyanezt az eredményt kapjuk, ha duplán kattintunk azon a terhelési eseten (sorszámon), amelyet aktuálissá kívánunk tenni. Mindig csak egy terhelési eset lehet aktuális.

Parancsleírás

3-1



Új Ezzel a nyomógombbal készíthetünk új terhelési eseteket. A program automatikusan a következő szabad terhelési esetszámot rendeli hozzá az új terhelési esethez. Az esetszámok közti „lyukakat” a program automatikusan kitölti. Az új terhelési eset automatikusan aktuálissá válik. Láthatóság A lámpa szimbólummal irányíthatjuk az adott terhelési eset láthatóságát. Így lehet a tervben a terhelési esetet be- illetve kikapcsolni. A kikapcsolt terhelési eset, állapotának ellenére, részt vesz a számításban. Terhelési esetszám A terhelési esetek sorszámai 1 és 999 közötti számok lehetnek. Megnevezés A statikai adatbázis a terhelési eset elnevezésére 24 karaktert bocsát rendelkezésünkre. Ha duplán kattintunk a mező felett, akkor módosíthatjuk a terhelési eset nevét. Hatás Ebből a kijelölő listából választhatunk a terhelési eset számára korábban már definiált hatást (tehercsoportot). Ebben a kijelölő listában azok a bejegyzések szerepelnek, amelyeket a Hatások fülön definiáltunk. Ha módosítjuk a hatások kombinációs és biztonsági tényezőit, akkor azok a terhelési esetek számára is átvezetésre kerülnek. Teherszorzó Ez a szorzó a terhelési esetek terheinek értékét növeli, vagy csökkenti. A szorzó értékét, mint terhelési eset-szorzót a statikai adatbázis átveszi. A terhek a rajzban a szorzó nélkül kerülnek mentésre. Ez a szorzó nem módosítja az önsúly szorzóját (szorzóit). Ha duplán kattintunk a mező felett, akkor módosíthatjuk a teherszorzó értékét. Önsúlyszorzó ÖS vagy ÖSX, ÖSY, ÖSY Az önsúlyszorzó. Ha aktiváljuk a Globális önsúlyirányok használata kapcsolót, akkor az önsúlyt összetevőnként külön szorzóval láthatjuk el (ÖSX, ÖSY, ÖSZ), ellenkező esetben az önsúly egy szorzóval látható el (ÖS). Ezt a szorzót csak a statikai adatbázis veszi át. Erre a szorzóra nincs befolyással a teherszorzó. Ha az önsúly szorzója pl. 1.35 és a teherszorzó 1.75, akkor az önsúly 1.35 szeresként jelenik meg, a többi teher pedig 1.75 szeresként. Ha duplán kattintunk a mező felett, akkor módosíthatjuk az önsúlyszorzó értékét. Gamu / Gamf (Kedvező/Kedvezőtlen szorzó) Ezekben a mezőkben biztonsági tényezőket adhatunk meg. Psi0, Psi1, Psi2, Psi’ (Kombinációs szorzók) Szabványfüggő kombinációs szorzók. Minden a program által támogatott szabványhoz egy INI-fájl tartozik, amibe ezeket a kombinációs szorzókat mi is megadhatjuk, módosíthatjuk. Ha duplán kattintunk a mezők felett, akkor módosíthatjuk a megfelelő kombinációs szorzók értékét. Globális önsúlyirányok használata Ha aktiváljuk ezt a kapcsolót, akkor a térbeli szerkezeteknél az önsúlyból származó terheket globális irányokban ÖSX, ÖSY, ÖSZ szorzók segítségével is megadhatjuk. A választott rendszertől (térbeli, lemez, tárcsa) függően a párbeszédablak különféle szorzókat ajánl fel. Ha nem aktiváljuk ezt a kapcsolót, akkor csak az ÖS megadási lehetőség kínálkozik, ami az önsúlyt a statikai adatbázis definiálása során megadott önsúlyiránynak megfelelő irányban szorozza meg (lásd 3.3 fejezet). Terhelési eset automatikus hozzáadása Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor új terhelési eset készítésénél a program automatikusan a következő

szabad terhelési esetszámot rendeli hozzá az új terhelési esethez. Az esetszámok közti „lyukakat” a program automatikusan kitölti. Ha a kapcsolót nem aktiváljuk, akkor minden egyes új terhelési eset készítésénél egy újabb párbeszédablak jelenik meg, ahol megadhatjuk a terhelési eset sorszámát.

Parancsleírás

3-2



Új Ezzel a nyomógombbal készíthetünk új hatást (tehercsoportot). A nyomógombra történő kattintás után megjelenik az Új hatás párbeszédablak.

Hatás Ebből a kijelölő listából választhatjuk ki az alkalmazni kívánt hatást. Az előre meghatározott hatások mellett egyéni hatást is készíthetünk. Ez utóbbihoz írjunk tetszőleges nevet a Hatás kijelölő listába. A név első 4 karaktere lesz a rövidítés, amely a Hatás oszlopban megjelenik az előző, Terhelési eset-kezelő párbeszédablakban. A 4 karakternyi rövidítést kövesse egy szóközt, amely után megadható a magyarázó szöveg. Kategória Különböző hatások megkülönböztetéséhez kategóriákat választhatunk. Megnevezés Itt láthatjuk, vagy adhatjuk meg a hatás megnevezését. A megnevezés maximum 24 karakter lehet. Hatás A hatás rövidítése. Ha a hatást a kijelölő listából választottuk, akkor itt a hatás előre definiált rövidítése látható. Amennyiben mi készítettük el a hatást az Új hatás párbeszédablakban, itt a megadott név első 4 karaktere látható. Megnevezés Itt látható a hatás neve. Az itt látható szöveg az Új hatás párbeszédablakból származik. Ezt a megnevezést a statikai adatbázis is átveszi. Egymásrahalmozás Ebben a kijelölő listában a lehetséges kombinációs típusok közül választhatunk: állandó, esetleges, kizáró. Gamu / Gamf (Kedvező/Kedvezőtlen szorzó) és Psi0, Psi1, Psi2, Psi’ (Kombinációs szorzók) Ezekben a mezőkben biztonsági tényezőket adhatunk meg. Minden a program által támogatott szabványhoz egy INI-fájl tartozik, amibe ezeket a biztonsági és kombinációs szorzókat mi is megadhatjuk, módosíthatjuk. Minden itt beállított szorzó a Terhelési eset fülön található terhelési esetekre is hatással van. A hatás szorzóinak módosítása után, ha átváltunk a Terhelési eset fülre, akkor a következő kérdés jelenik meg a képernyőn: Parancsleírás

3-3



3.8 Terhek készítése / módosítása A következő parancsokkal terheket rakhatunk szerkezeteinkre. Választhatunk a szerkezettől független a végeselemektől függő terhek közül. A szerkezettől független terheket a szerkezet bármely pontjára helyezhetjük, tehát azok nem kötődnek a végeselemek geometriájához. Ezek a terhek a SOFiLOAD program segítségével egyenértékű csomóponti terhekké alakulnak át a statikai számítás számára. A felületi és vonalmenti terheket megadhatjuk poligonális teherként is. Ami azt jelenti, hogy vonalláncként definiálhatunk akár 63 teherpontot. A végeselemek geometriájához kötődő terheket csak a statikai adatbázis importálása után készíthetünk (ha szerkezeti elemeket készítettünk), vagy akkor, ha már eleve végeselemekkel dolgoztunk a rajzban. Ahol csak lehet, dolgozzunk a végeselemektől független terhekkel.

3.9 Végeselemektől független terhek készítése / módosítása A következő parancsok nemmodális párbeszédablakokat (lásd 1.3.2 fejezet) nyitnak meg, amelyek kényelmessé teszik a statikai számítás terheinek megadását és módosítását.

3.9.1 Terhek készítésének általános opciói Most a párbeszédablakok azon az opciói kerülnek ismertetésre, amelyek az összes ilyen típusú párbeszédablakban megtalálhatóak. Bezárás Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor bezárhatjuk a párbeszédablakot úgy, hogy a párbeszédablak beállításai nem lépnek érvénybe. Tűző Ez a nyomógomb vezérli, hogy a párbeszédablak hogyan jelenjen meg a parancs végrehajtása alatt. Ha a nyomógomb nincs benyomva (nem tűztük a képernyőre a párbeszédablakot), akkor a párbeszédablak a parancs végrehajtása alatt csak a fejlécével jelenik meg. Amint a kurzorral a fejlécre megyünk, ismét előbukkan a teljes párbeszédablak. Ha nyomógombot benyomjuk (a párbeszédablakot a képernyőre tűzzük), akkor a párbeszédablak nem tűnik el a parancs végrehajtásának idejére. Alapértelmezett értékek betöltése Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor a párbeszédablakot a regisztrációs adatbázisban tárolt értékekkel tölthetjük ki. Mentés alapértelmezésként Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor a párbeszédablakban található értékeket a regisztrációs adatbázisba menthetjük. Teher másolása másik terhelési esetbe Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor a kiválasztási halmaz valamennyi terhét egy meglévő másik terhelési esetbe másolhatjuk. A nyomógomb hatására megjelenik a Terhelési eset választása párbeszédablak, ahol kiválaszthatjuk a terhek számára a célterhelési esetet.

Parancsleírás

3-4



Tulajdonságok másolása Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor megmutathatunk egy olyan terhet, amelynek tulajdonságait át szeretnénk venni az éppen készítendő teherhez. Súgó Ezzel a nyomógombbal hívhatjuk elő az Online Súgót. kiválasztva A terhek módosításakor itt jelenik meg, hogy mennyi terhet jelöltünk ki a rajzban, azaz mennyi teherre vonatkozik a párbeszédablak beállítása. Automatikusan alkalmaz Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor az Alkalmaz nyomógomb inaktívvá válik, és minden a párbeszédablakban elvégzett beállítás azonnal a rajzban végrehajtásra kerül. Ha ezt a kapcsolót inaktívan hagyjuk, akkor a párbeszédablak beállításai csak az Alkalmaz nyomógomb használata után lesznek figyelembe véve. Ez a kapcsoló csak a terhek módosításakor jelenik meg. Kiválasztási halmaz bővítése Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor az újonnan kiválasztott terhek bekerülnek a kiválasztási halmazba. Ha ezt a kapcsolót inaktívan hagyjuk, akkor a kiválasztási halmazba csak az újonnan került terhek kerülnek, a korábbi terhek a kiválasztási halmazból törlődnek. Ez a kapcsoló csak a terhek módosításakor jelenik meg. Bezár Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor bezárhatjuk a párbeszédablakot úgy, hogy a párbeszédablak beállításai nem lépnek érvénybe. Ez a nyomógomb akkor jelenik meg a párbeszédablakban, ha nem végeztünk módosítást, vagy aktiváltuk az Automatikusan alkalmaz kapcsolót. OK Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor úgy zárhatjuk be a párbeszédablakot, hogy a párbeszédablak beállításai végrehatódnak a rajzi elemeken. Ez a nyomógomb akkor jelenik meg a párbeszédablakban, ha módosítást végeztünk a párbeszédablak beállításain és nem aktiváltuk az Automatikusan alkalmaz kapcsolót. Alkalmaz Ha erre a nyomógombra kattintunk, akkor úgy hajthatjuk végre a párbeszédablak beállításait a rajzi elemeken, hogy nem kell bezárnunk a párbeszédablakot. Ez a nyomógomb akkor jelenik meg a párbeszédablakban, ha nem aktiváltuk az Automatikusan alkalmaz kapcsolót. Egyszerűsített ábrázolás Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor a háromdimenziós nyíl-ábrázolás helyett kétdimenziós (pont, vonal és sraffozás) ábrázolással jelennek meg a terhek a rajzban. Teher neve Megadhatjuk a teher elnevezését, ami maximum 12 karakter lehet. Terhelési eset Ebből a kijelölő listából választhatjuk ki a rendelkezésre álló terhelési esetek közül, hogy a teher melyik terhelési esethez tartozzon. Tehertípus Ebből a kijelölő listából adhatjuk meg, hogy az adott teher milyen típusú legyen. A választott rendszertől függően (térbeli, lemez, tárcsa) különböző lehetőségek adódnak. Parancsleírás

3-5



Referenciatípus Ebből a kijelölő listából választhatjuk ki a rendelkezésre álló referenciatípusokat. A hálógenerálás során a SOFiLOAD program megkeresi az elkészített elemtípusokat és az ezek típusként megadott terheket. Ha a teher az elem mellett helyezkedik el, akkor nyomaték készül. Ha egy teherhez nem adunk meg referenciatípust (AUTO), akkor a teher mindig ott hat, ahová helyeztük, más esetekben a teher akár túl is szaladhat. Ez a megadási lehetőség csak a SYST RAHM (keret/tárcsa) és SYST RAUM (térbeli) rendszerek esetén áll rendelkezésünkre. Csoport-/Referenciaszám Ha a Referenciatípusnál kiválasztottunk egy elemet, akkor itt kiegészítésül megadhatjuk az elem sorszámát. Ebben az esetben a teher elemhez való hozzárendelése egyértelművé válik. Ha a Mind kapcsoló aktív, akkor a program a megadott elemtípus soron következő elemét keresi meg. Ez a megadási lehetőség az AUTO referenciatípus kiválasztásakor nem vehető igénybe. Vetítési irány Ha egy teher nem elemre kerül, akkor a teher addig tolódik a vetítési irányba, míg nem érintkezik egy elemmel. Az ELEM vetítési irány választásakor a tehernek az elemen kell elhelyezkednie. A program megvizsgálja található-e a hatómélységen (0 esetén az elemvastagságon) belül elem. Hatómélység Megadhatunk egy szakaszt, amin belül a teher hatását a program figyelembe veszi. Ez a megadási lehetőség a SYST ROST (lemez, tartórács) rendszer és AUTO referenciatípus esetén nem vehető igénybe.

3.9.2 Poligonális / nem poligonális terhek A poligonális vonalmenti és felületi terhek elsősorban egyenletes teherként adhatók meg. Az egyenletes intenzitáson utólag a jobb-gomb menü segítségével változtathatunk. •

Jelöljük ki azokat azt a poligonális terhet, melynek egy vagy több pontjában módosítani kívánjuk a teherintenzitás értékét

•

Nyomjuk le a jobb egérgombot

•

A megjelenő jobb-gomb menüben válasszuk a Teherintenzitás módosítása menüpontot Válasszuk ki a módosítandó teherpontot a felirat, vagy a nyíl segítségével Adjuk meg a teherintenzitás új értékét

• •

A koncentrált, a két pontból álló vonalmenti terhek és a négy pontból álló felületi terhek módosításához kattintsunk duplán a módosítandó terhen, vagy jelöljük ki a módosítandó terhet, és a jobb-gomb menüből válasszuk az Info/Szerkeszt menüpontot, vagy válasszuk a terhek módosításának parancsát a legördülő menüből, vagy az eszköztárból. A képernyőn ezután megjelenik a teher/terhek készítéséhez és módosításához használható nemmodális párbeszédablak. Mindig ellenőrizzük a kiválasztott terhek számát.

3.9.3 Koncentrált teher készítése / módosítása A koncentrált terhek a X___E???_Adatbázisnév fóliára kerülnek. A ??? helyett a terhelési esetszám szerepel. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek készítése ¨ Koncentrált teher

Parancssor:

SOF_GELAS

illetve

Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek módosítása ¨ Koncentrált teher

Parancssor:

SOF_GELASMOD

Parancsleírás

3-6



Teherintenzitás Itt adhatjuk meg a teher értékét kN vagy KNm mértékegységben.

3.9.4 Vonalmenti terhek készítése / módosítása A vonalmenti terhek a X___L???_Adatbázisnév fóliára kerülnek. A ??? helyett a terhelési esetszám szerepel. Megadhatunk egyenletes eloszlású és lineárisan változó intenzitású (trapézteher) vonalmenti terheket. Ha több teherpontból álló vonalmenti terhet kell készítenünk, akkor azt a Poligon készítése opcióval tehetjük. A poligonális terhek csak egyenletes eloszlásúak lehetnek. Ha mégis változó intenzitású terhet szeretnénk készíteni, akkor azt az egyes teherpontok intenzitásának módosításával érhetjük el. Ehhez pedig alkalmazzuk a jobb-gomb menüt és az abban a található Teherintenzitás módosítása menüpontot. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek készítése ¨ Vonalmenti teher

Parancssor:

SOF_GLLAS

illetve

Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek módosítása ¨ Vonalmenti teher

Parancssor:

SOF_GLLASMOD

Teherintenzitás P1 és P2 Megadhatjuk a vonalmenti teher két végpontjának értékét kN/m vagy kNm/m mértékegységben. Ha a vonalmenti terhet több mint két teherponttal kívánjuk megadni, akkor azt csak egyenletes eloszlású teherrel tehetjük. A teherpontok teherintenzitásának értékét utólag a jobb-gomb menü és az abban a található Teherintenzitás módosítása menüpont segítségével módosíthatjuk. Azonos értékek Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor egyenletes eloszlású vonalmenti terhet készíthetünk, és a Teherintenzitás P1 értéke kerül a Teherintenzitás P2 adatmezőbe.

3.9.5 Felületi teher készítése / módosítása A felületi terhek a X___B???_Adatbázisnév fóliára kerülnek. A ??? helyett a terhelési esetszám szerepel. Megadhatunk egyenletes eloszlású és lineárisan változó intenzitású (trapézteher) felületi terheket. Ha több mint 4 teherpontból álló felületi terhet kell készítenünk, akkor azt a Poligon készítése opcióval tehetjük. A poligonális terhek csak egyenletes eloszlásúak lehetnek. Ha mégis változó intenzitású terhet szeretnénk készíteni, akkor azt az egyes teherpontok intenzitásának módosításával érhetjük el. Ehhez pedig alkalmazzuk a jobb-gomb menüt és az abban a található Teherintenzitás módosítása menüpontot. Parancsleírás

3-7



Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek készítése ¨ Felületi teher

Parancssor:

SOF_GBLAS

Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek módosítása ¨ Felületi teher

Parancssor:

SOF_GBLASMOD

illetve

Teherintenzitás P1-től P3-ig Megadhatjuk a felületi teher sarokpontjainak értékét kN/m² vagy kNm/ m² mértékegységben. Ha a felületi teher több mint 4 teherponttal (sarokponttal) rendelkezik, akkor azt csak egyenletes eloszlású teherrel tehetjük. A teherpontok teherintenzitásának értékét utólag a jobb-gomb menü és az abban a található Teherintenzitás módosítása menüpont segítségével módosíthatjuk. Teherintenzitás P4 Ezt az adatmezőt a program számítja ki. Az itt található kijelölő listából pedig kiválaszthatjuk, hogy a négy teherpont (sarokpont) közül melyiknek az értékét bízzuk a számítógépre. Azonos értékek Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor egyenletes eloszlású vonalmenti terhet készíthetünk, és a Teherintenzitás P1 értéke kerül a Teherintenzitás P2 P3 és P4 adatmezőkbe.

3.10 Végeselemektől függő terhek készítése A végeselemek geometriájához kötődő terheket csak a statikai adatbázis importálása után készíthetünk (ha szerkezeti elemeket készítettünk), vagy akkor, ha már eleve végeselemekkel dolgoztunk a rajzban. Ahol csak lehet, dolgozzunk a végeselemektől független terhekkel.

3.10.1 Csomóponti teher készítése Ezzel a paranccsal csomóponti terhek készíthetők úgy, hogy akár több csomópont is leterhelhető egyidejűleg. A teher típusát a képernyőről (parancssorból) választhatjuk ki. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek készítése ¨ Csomóponti teher

Parancssor:

SOF_GKLAS

A csomóponti terhek, mint EED (kibővített elemadatok) a csomópontokhoz íródnak. Ha bekapcsoltuk a megjelenítési módot, akkor a terhek a megadás után megjelennek.

3.10.1.1 Készítsünk csomóponti terhet •

Indítsuk el a csomóponti teher készítésének parancsát

•

Válasszuk ki a leterhelendő csomópontot

•

Adjuk meg a teher típusát, hatásirányát és intenzitását

•


Parancsleírás

3-8



3.10.2 Perem teher készítése Ezzel a paranccsal peremterheket készíthetünk. A peremterhek tulajdonképpen vonalmenti terhek, melyeknek a teherintenzitása két csomópont között lineáris, és a statikai számítás számára ezek a terhek egyenlő értékű csomóponti terhekké konvertálódnak át. A teher típusát a képernyőről (parancssorból) választhatjuk ki. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek készítése ¨ Perem teher

Parancssor:

SOF_GRLAS

A peremterhek vonalláncként 1 (piros) színben és folytonos vonaltípussal kerülnek a X___R???_Adatbázisnév fóliára. A ??? helyett a terhelési esetszám áll. Ha bekapcsoltuk a megjelenítési módot, akkor a terhek a megadás után megjelennek.

3.10.2.1 Készítsünk peremterhet • • • • • • •

Indítsuk el a peremteher készítésének parancsát Válasszuk ki a teher kezdő csomópontját Válasszuk ki az esetleges közbenső csomópontokat Válasszuk ki a teher végcsomópontját Adjuk meg a teher típusát és intenzitását a kezdő és végcsomópontban Adjuk meg a teher növekedésének irányát Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával

A növekedési irányra vonatkozó kérdés nem jelenik meg egyenletes eloszlású teher készítésénél.

3.10.3 Rúd teher készítése Ezzel a paranccsal rúdterheket készíthetünk, ahol több rúd is leterhelhető egyidejűleg. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek készítése ¨ Rúd teher

Parancssor:

SOF_GSLAS

A rúdterhek vonalláncként 2 (sárga) színben és folytonos vonaltípussal kerülnek a X___S???_Adatbázisnév fóliára. A ??? helyett a terhelési esetszám áll. Ha bekapcsoltuk a megjelenítési módot, akkor a terhek a megadás után megjelennek.

Rúd teher készítése Ebben a mezőben adhatjuk meg a teher tulajdonságait. Koncentrált teher / Megoszló teher A rádiógombok segítségével adhatjuk meg a teher jellegét. Az itt megjelölt rádiógombnak megfelelően alakul a mező további tartalma. Terhelési eset Ebből a kijelölő listából választhatjuk ki, hogy az aktuálisan szerkesztett teher melyik, korábban már definiált terhelési esetbe tartozzon. Ábrázolás A kapcsoló aktiválásával a teher a rajzban is megjelenik.

Parancsleírás

3-9



Teherintenzitás Itt határozhatjuk meg a teherintenzitás(oka)t. A teher jellegétől függően itt adhatjuk meg a terhek értékét. Koncentrált teher esetén egy érték, megoszló teher esetén két érték (kezdő és záró intenzitás). Tehertípus Teherfajta / Teherirány Ezekből a kijelölő listákból választhatjuk ki a teher fajtáját és hatásirányát. A párbeszédablak a választott rendszertől függően különböző lehetőségeket kínál. Tehergeometria Itt láthatjuk a teher sematikus ábráját a megadáshoz szükséges paraméterek (A, B, C) feltűntetésével. Megoszló teher esetén a Teherintenzitás igazítása kijelölő lista segítségével megadhatjuk, hogy a mely paramétert számolja a program a másik kettő ismeretében.

3.10.4 Rácsrúd teher készítése Ezzel a paranccsal rácsrúd terheket készíthetünk, ahol több rácsrúd is leterhelhető egyidejűleg. A teher típusát a képernyőről (parancssorból) választhatjuk ki. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek készítése ¨ Rácsrúd teher

Parancssor:

SOF_GXLAS

A rácsrúd terhek, mint EED (kibővített elemadatok) a rácsrúd elemekhez íródnak. Ha bekapcsoltuk a megjelenítési módot, akkor a terhek a megadás után megjelennek.

3.10.4.1 Készítsünk rácsrúd terhet •

Indítsuk el a rácsrúd teher készítésének parancsát

•

Válasszuk ki a leterhelendő rácsrudat

•


•


3.10.5 Kötél teher készítése Ezzel a paranccsal kötélterheket készíthetünk, ahol több kötélelem is leterhelhető egyidejűleg. A teher típusát a képernyőről (parancssorból) választhatjuk ki. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek készítése ¨ Kötél teher

Parancssor:

SOF_GYLAS

A kötélterhek, mint EED (kibővített elemadatok) a kötélelemekhez íródnak. Ha bekapcsoltuk a megjelenítési módot, akkor a terhek a megadás után megjelennek.

3.10.5.1 Készítsünk kötélterhet •

Indítsuk el a kötélteher készítésének parancsát

•

Válasszuk ki a leterhelendő kötélelemet

•


•


3.10.6 Felületelem teher készítése Ezzel a paranccsal felületelem terheket készíthetünk, ahol több felületelem is leterhelhető egyidejűleg. A teher típusát a képernyőről (parancssorból) választhatjuk ki. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek készítése ¨ Felületelem teher

Parancssor:

SOF_GQLAS

A felületelem terhek, mint EED (kibővített elemadatok) a felületelemekhez íródnak. Ha bekapcsoltuk a megjelenítési módot, akkor a terhek a megadás után megjelennek.

Parancsleírás

3-10



3.10.6.1 Készítsünk felületelem terhet •

Indítsuk el a felületelem teher készítésének parancsát

•

Válasszuk ki a leterhelendő felületelemet

•


•

Adjuk meg a teher növekedésének értékét a z-irányban Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű lenyomásával

•

A felületelem terhekkel hatásfelületek is készíthetők, melyek utána leterhelhetők. A hatásfelületek készítéséhez elegendő egy terhelési esetben egy felületelemet leterhelni egységnyi teherrel.

3.10.7 Vándorló esetleges teher készítése Ezzel a paranccsal terheket másolhatunk egymás után egy megmutatott vonal mentén. A másolt terheket a program önálló terhelési esetbe képes helyezni. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek készítése ¨ Vándorló esetleges teher

Parancssor:

SOF_G_LOADALONGCURVE

3.10.7.1 Készítsünk vándorló esetleges terhet •

Indítsuk el a vándorló esetleges teher készítésének parancsát

•

Válasszuk ki azt a terhet, amit másolni szeretnénk

•

Válasszuk ki a teher beillesztési bázispontját (ezzel a pontjával fog a teher végigmenni a megmutatott vonalon)

•

Adjuk meg a teher elfogatásának a szögét (ezen elforgatás szerint fog a teher végigmenni a megmutatott vonalon)

•

Mutassuk meg azt a vonalat, amely mentén a terhet vándoroltatni szeretnénk

•

Adjuk meg a másolandó terhek útvonalának kezdő és végpontját Megjelenik a képernyőn a Vándorló terhek párbeszédablak

•

• •

Végezzük el a kívánt beállításokat a párbeszédablakban Zárjuk be a párbeszédablakot az OK nyomógombbal

3.11 Végeselemektől függő terhek módosítása A következő parancsokkal modális párbeszédablakok nyithatók meg, melyekkel a végeselemek geometriájához kötődő terhek módosítását hajthatjuk végre. A terhek csak akkor módosíthatók, ha a saját terhelési esetük aktuális. Az AutoCAD kiválasztási lehetőségei (kiválasztó ablak, metsző ablak stb.) korlátlanul rendelkezésünkre állnak. Ezekkel tetszőleges mennyiségű elemeket választhatunk ki. Csak azokkal az elemekkel végezhetünk módosítási műveleteket, melyek az elindított párbeszédablakban kezelhetők. A módosítások csak akkor lépnek érvénybe, ha a paraméterek előtt található Módosított kapcsoló aktív. Ez a kapcsoló automatikusan aktiválódik, mihelyt módosítunk a hozzá tartozó adatmező értékén és lenyomjuk az ENTER billentyűt. Tipp: Először egy nagy mennyiségű kiválasztással kezdjünk (pl.: kiválasztó ablak) majd távolítsuk el a felesleges elemeket. Először nézzük meg azokat a nyomógombokat, amelyek számos párbeszédablakban felbukkannak. Parancsleírás

3-11



Módosított Ez a kapcsoló jelzi, ha egy adatmező értékét módosítottuk. A módosítások csak az aktív állapot mellett lépnek érvénybe. Hozzáfűz A nyomógomb segítségével egy vagy több terhet mutathatunk meg. Miután eltűnik a párbeszédablak, felvehetünk újabb terheket a kiválasztási halmazba. Eltávolít A nyomógomb segítségével egy vagy több terhet mutathatunk meg. Miután eltűnik a párbeszédablak, eltávolíthatunk felesleges terheket a kiválasztási halmazból. Megjelöl A kiválasztási halmaz minden terhe a kijelölődik a képernyőn. Tulajdonságok másolása Egy megmutatott, a módosítandóval megegyező teher tulajdonságait a módosítandó teherre átvehetjük, alkalmazhatjuk. Terhelési eset Aktuális Beállíthatjuk az aktuális terhelési esetszámot. A Cserél… nyomógombbal a Terhelési eset választása párbeszédablak nyitható meg. Itt válthatunk a létrehozott terhelési esetek között. A kiválasztásnál rendelkezésre áll az összes eddig definiált terhelési eset.

Új Kiválaszthatjuk azt a terhelési esetet, amelybe a terheket áthelyezni, vagy másolni kívánjuk. A Választ… nyomógombbal a Terhelési eset-kezelő párbeszédablaka nyitható meg. Itt válthatunk a létrehozott terhelési esetek között. A kiválasztásnál rendelkezésre áll az összes eddig definiált terhelési eset. Ha az itt megadott terhelési esetszám eltér az aktuálistól, akkor az aktuálisban szereplő terhek az OK nyomógomb lenyomása után: •

Ha a Másol kapcsoló aktív, akkor másolódnak az új terhelési esetbe

•

Ha a Másol kapcsoló nem aktív, akkor áthelyeződnek az új terhelési esetbe

Terhek A Másol nyomógombbal az aktuális terhelési esetből egy új terhelési esetbe lehet a terheket másolni, máskülönben a terhek áthelyeződnek. A Töröl nyomógombbal minden olyan kiválasztott teher törlődik, melyekkel ebben a párbeszédablakban foglalkoztunk (aktuális terhelési esetben szereplő teher). Az ezután következő párbeszédablakokban csak azok a nyomógombok kerülnek ismertetésre, amelyek a fent említettektől eltérnek.

3.11.1 Csomóponti teher módosítása A Csomóponti terhek módosítása párbeszédablakban egy vagy több csomóponti teher tulajdonságát módosíthatjuk egyidejűleg. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek módosítása ¨ Csomóponti teher

Parancssor:

SOF_GKLASMOD Parancsleírás

3-12



Teherintenzitás Az itt található hat adatmezőben adhatjuk meg a teher, nyomaték, elfordulás, elmozdulás értékeit. Eredő Ezt az értéket a program számítja ki az alatta található három adatmező értékéből. Ez az érték csak a párbeszédablak bezárása után aktualizálódik. Terhek/Nyomatékok – Elmozd./Elford. Attól függően, hogy melyik rádiógombot aktiváljuk, adhatunk meg terhet és nyomatékot, vagy elmozdulást és elfordulást. A kívánt rádiógomb aktiválása után a párbeszédablak elemei (név és mértékegység) ennek megfelelően kicserélődnek.

3.11.2 Perem teher módosítása A Perem terhek módosítása párbeszédablakban egy vagy több perem teher tulajdonságát módosíthatjuk egyidejűleg. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek módosítása ¨ Perem teher

Parancssor:

SOF_GRLASMOD

Teherintenzitás Teherintenzitás 1,2 Ezekben az adatmezőkben módosíthatjuk a perem terhek intenzitásának kezdő és végértékét.

Parancsleírás

3-13



Tehertípus Ebből a kijelölő listából választhatjuk ki az alkalmazni kívánt tehertípust. A lista alapértelmezett bejegyzése az aktuális tehertípus. Növekedés iránya A teher intenzitásának növekedési irányának megadására csak akkor van szükség, ha a teher értékének kezdő- és végértéke eltér egymástól, vagy a teher megtört lefutású. Ezen kijelölő listán keresztül módosíthatjuk a növekedés irányát.

3.11.3 Rúd teher módosítása A Rúd teher párbeszédablakban egy vagy több rúd teher tulajdonságát módosíthatjuk egyidejűleg. A rúd terheket tulajdonságainak módosítását az AutoCAD Tulajdonság ablakán keresztül is elvégezhetjük. A Gyors kijelölés parancs segítségével meghatározott tulajdonságú terheket pillanatok alatt szűrhetünk ki, és tulajdonságaikat közvetlenül a Tulajdonság ablakban módosíthatjuk. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek módosítása ¨ Rúd teher

Parancssor:

SOF_GSLASMOD

A párbeszédablak tartalma megegyezik a rúd teher készítéséhez használt párbeszédablakban találhatókkal (lásd 3.10.3 fejezet), ezért azok most nem kerülnek ismertetésre.

3.11.4 Rácsrúd teher módosítása A Rácsrúd terhek módosítása párbeszédablakban egy vagy több rácsrúd teher tulajdonságát módosíthatjuk egyidejűleg. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek módosítása ¨ Rácsrúd teher

Parancssor:

SOF_GXLASMOD

Parancsleírás

3-14



Teherintenzitás Ebben a kilenc adatmezőben módosíthatjuk a teherintenzitások értékét valamennyi, a statikai program által rendelkezésre bocsátott tehertípusnak megfelelően.

3.11.5 Kötél teher módosítása A Kötél terhek módosítása párbeszédablakban egy vagy több kötél teher tulajdonságát módosíthatjuk egyidejűleg. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek módosítása ¨ Kötél teher

Parancssor:

SOF_GYLASMOD

Teherintenzitás Ebben a kilenc adatmezőben módosíthatjuk a teherintenzitások értékét valamennyi, a statikai program által rendelkezésre bocsátott tehertípusnak megfelelően.

3.11.6 Felületelem teher módosítása A Felületelem terhek módosítása párbeszédablakban egy vagy több kötél teher tulajdonságát módosíthatjuk egyidejűleg. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek módosítása ¨ Felületelem teher

Parancssor:

SOF_GQLASMOD

Parancsleírás

3-15



Módos. Típus Teherint. DPZ A felületelemekhez több teher is kapcsolódhat. A felrakott terhek egy listában megjelennek. Ebben a listában a teher típusa, a teher intenzitása és a módosítási státusza áll. Az egérrel ezek a terhek a további feldolgozáshoz kiválaszthatók. Érték Jelöljünk ki a módosítandó terhek közül egyet, és az Érték adatmezőbe írjuk be a teher új értékét. Ahhoz, hogy az új érték a listában megjelenjen, nyomjuk meg a Mód. nyomógombot. DPZ A DPZ értéke jelzi a teher z-irányú növekedésének mértékét. Ezt az értéket az ASE program csak térbeli rendszer használata esetén veszi figyelembe.

Mindent kiválaszt/ Mindent eltávolít Ezekkel a nyomógombokkal a listában szereplő terheket vehetjük fel a kiválasztási halmazba, illetve távolíthatjuk el a módosítani nem kívánt terheket a kiválasztási halmazból. Töröl Ez a nyomógomb csak akkor aktív, ha legalább egy terhet kijelöltünk a listában. A listában kijelölt terheket ezzel az utasítással az elemekről leválaszthatjuk és törölhetjük. Be – Ki Ezek a nyomógombok megfelelnek a korábban a módosításoknál említett Módosított kapcsolóknak. A Be nyomógomb alkalmazása megegyezik a kapcsoló aktiválásával, a Ki nyomógomb pedig a kapcsoló inaktiválásával azonosítható.

3.11.7 Használaton kívüli terhelési esetek törlése Azok a terhelési esetek, amelyek nem tartalmaznak terheket (önsúlyt sem!), a Használaton kívüli terhelési esetek törlése paranccsal törölhetők. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Terhek módosítása ¨ Haszn. kívüli terhelési esetek törlése

Parancssor:

SOF_PM_DEL_UNUSED_LC

Ha a rajz tartalmaz használaton kívüli terhelési eseteket, akkor a következő kérdés után eltávolíthatjuk azokat.

Ha a rajz nem tartalmaz használaton kívüli terhelési eseteket, akkor a következő üzenet jelenik meg.

3.12 Generálás Az elemek generálására a tartószerkezet statikai modellezése miatt van szükség. Az elemek generálására a következő elvi lehetőségek kínálkoznak:

• •

Modellgenerálás szerkezeti elemek használatával (lásd 3.4 fejezet). AutoCAD parancsokkal készített rajzi elemek statikai elemekké való átalakítása, AutoCAD 3D felülettel készített háló felhasználása a Generálás elemekkel paranccsal (lásd 3.12.3 fejezet).

•

Háló készítése makrók segítségével (lásd 3.12.4 fejezet).

•

Egy kiválasztott terület elkészítése végeselem hálóból, majd a további részek elkészítése szerkezeti elemekből, modellgenerálással. Ehhez a Vegyes autom. & manuális hálógenerálás parancs alkalmazandó (lásd 3.12.2 fejezet). Parancsleírás

3-16



A csomópontok és az elemek számozása automatikusan végbemegy.

3.12.1 Automatikus hálógenerálás Ez a parancs egy külső program segítségével hálót készít, mely közvetlenül a CDB adatbázisban tárolódik. Ha a hálót a rajzban szeretnénk látni, akkor ezt az Import (.cdb->.dwg)… paranccsal tehetjük meg (lásd 3.17.2 fejezet). Ha saját kombinációs és egymásrahalmozási előírásokat készítettünk (lásd 3.13.2 fejzet), akkor ne aktiváljuk a Kiválasztott szabvány szerint az egymásrahalmozási előírás újragenerálása rádiógombot! A Hálógenerálás-kezelő párbeszédablakkal a felületháló-generálás működését és eredményének tartalmát állíthatjuk be. Először érdemes az Alapértelmezés nyomógombot választani, ezzel a program által talált idetartozó előre beállítások (pl. a Lehetséges maximális elemszélhossz) beállítódnak. Mielőtt az előbb említett párbeszédablakot megnyitjuk, a program megvizsgálja, hogy találhatók-e használaton kívüli terhelési esetek. Ha igen, akkor feltesz egy kérdést (lásd 3.11.7 fejezet), mellyel törölhetjük ezeket a terheket nem tartalmazó terhelési eseteket. A párbeszédablak bezárása után elindul a háló készítése és a terhek átalakítása. A statikai program jegyzőkönyve a képernyőn, a parancssorban láthatóvá válik. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Generálás ¨ Automatikus hálógenerálás…

Parancssor:

SOF_G_MESHGEN

Hálófinomság A legtöbb esetben az a kívánság, hogy a hálót az elemek méretével határozzuk meg. A hálógenerátor lehetőséget nyújt a megfelelően sűrű háló létrehozására. Az elemek darabszámának megadásával (ami majd generálás után létrejön) a hálósűrűséget befolyásoló tényezők közül már több minden adott: a geometria és a Lehetséges maximális elemszélhossz. Az elemek darabszámának meghatározása azonban gyakran kedvezőtlen elemgeometriához vezet.

Parancsleírás

3-17



Lehetséges maximális elemszélhossz Ezzel az értékkel biztosíthatjuk a felületi elemek élének maximális hosszát. Ez az élhossz egy célérték a szerkezeti felületek hálófinomságának eléréshez. Az alapértelmezett beállításban egy kis méretekkel rendelkező szerkezethez tartozó elemszélhosszak rögzítettek. Ez persze nem minden körülménynél érvényes, a valóságos modellhez kell igazítani. Vegyük figyelembe az értékmegadásnál, hogy ahhoz, hogy a nyomatéki ábra lefutása a valóságnak megfelelő legyen, a lemeznek minden irányban legalább 6-8 elemet kell tartalmaznia. Finomítási szorzó Ezzel a tolószabályozóval 10% és 100% között szabályozhatjuk az elemek méretét (az egyébként szükséges) rögzített pontok nélkül. Ez különösen a méret nélküli szerkezeti pontok esetében alkalmazható jól. Legkisebb geometriai távolság a szerkezetben Ezt az értéket a program a meglévő szerkezet alapján határozza meg. Ez a minimum lehet: •

Fél élhossz

•

Fél oszlopszélesség (ha a támasz legalább ¼ oszlopszélességnyire van minden éltől).

•

Támasz távolsága a peremtől (szélső támasznál).

Minimum ezt az értéket írja be a program a Lehetséges maximális elemszélhossz mezőbe alapértelmezettként. Elemtípus Választhatunk, hogy a kialakítandó végeselemháló négyszögekből vagy háromszögekből épüljön-e fel. Szakértői menü A következő értékek a háló külalakját befolyásolják. Relaxációs lépések száma A csomópont relaxációja az elemek geometriáját tökéletesíti a felületháló-generáláshoz. Minden csomópont koordinátája nem a szerkezet szélére kerül egymás után, és nem is a rögzített pontok köré tornyosul. Az új koordináták úgy készülnek, hogy az elemek élei minél folytatólagosabb képet mutassanak a szomszédos elemek éleivel, persze a megfelelő súlyozással. A 0 érték nem jelent relaxációt. A 3 érték (alapértelmezett) már megfelelő képet ad. A következő ábrán a relaxációs hatást láthatjuk az elkészült hálókon.

Eredmény tartalma A háló készítésénél egy fájl készíttethető. Ebben a fájlban numerikus eredmények találhatók. Az eredmény tartalmát a mezőben található kapcsolók segítségével határozhatjuk meg. Ezek a kapcsolók azt jelentik, hogy az adott szerkezeti elem jellemzői megjelenjenek-e egy kimutatás formájában, vagy nem. Ha az Oldalszámozás kapcsolót aktiváljuk, akkor a program a „Fájlnév_MSH.ERG“ eredményfájl oldalait megszámozza. A program a számozást a Kezdő oldal adatmezőben megadott számmal kezdi. Ha -1 (negatív) értéket adunk meg, akkor az oldalszámozás inaktiválódik. Sávszélesség optimálása Csomópontokat az azonosítás érdekében egy csomóponti számmal (nem feltétlenül folytatólagosan) és egy belső sorszámmal (a program által) kell ellátni. A számítás sebessége attól függ, hogy mekkora az elemeknél a legkisebb és a legnagyobb csomópontszám közötti különbség (sávszélesség). Ezért a számítás gyorsításához ezt a sávszélességet a belső sorszámokkal (mindig folytatólagos) kell biztosítani. Parancsleírás

3-18



A sávszélesség leredukálását (csomópontszámok átszámítása belső sorszámmá) nevezzük a sávszélesség optimálásának. A Standard optimálás esetén a program előreláthatóan jól válogatja össze a csomópontokat, a Részletes optimálás esetén azonban (alapvető) minden csomópont kiválasztása elindul és ezzel az általánosnál jobb eredmény érhető el. Ez persze a számítási idő kárára történik. Ez az időráfordítás akkor nem éri meg, ha a következő végeselem-számításnál az egyenletrendszernek túl sokszor meg kell állnia (sok terhelési eset, nem lineáris számítás), vagy a rendelkezésre álló számító- vagy tárolókapacitás határait súroljuk. Legtöbb esetben a Standard optimálás használata a legcélszerűbb. Beállítások mentése Ezzel a nyomógombbal menthetjük el a párbeszédablak beállításait. A beállítások az általunk használt operációs rendszer rendszerleíró adatbázisába kerülnek mentésre, és a párbeszédablak következő megnyitásakor ezek a beállítások élnek majd. Ha a párbeszédablakot a Beállítások mentése alkalmazása nélkül zárjuk be az OK nyomógombbal, az általunk elvégzett beállítások a párbeszédablak következő megnyitásakor nem állnak majd rendelkezésünkre. Alapértelmezés Ezzel a nyomógombbal a program által meghatározott (alapértelmezett) beállításokkal lehet felülírni az általunk megadott beállításokat. A számítás vezérléséhez használt mintafájl Ha több úgynevezett SOFiPLUS*.tab fájlunk is van, akkor ebben a kijelölő listában azt a fájlt választhatjuk ki, amely alapján az aktuális számítási fájl (DAT) elkészüljön. A *.tab fájlok a különféle számításokhoz (térbeli felületszerkezet, síkbeli keret, stb.) és modulok (ASE, SEPP STAR, stb.) felhasználáshoz készíthetők, amelyek a számítást vezérlő fájl sablonjai. Ezeket a sablonokat mi is szerkeszthetjük. A sablonfájlok a program support könyvtárában találhatók. A tab végződésű fájlok a német, a tae végződésű fájlok az angol nyelvű programnyelvhez tartoznak. Egymásrahalmozási előírások Az egymásrahalmozási előírás a tervezés elején a szabvány kiválasztásával statikai adatbázisban az egymásrahalmozást végző MAXIMA program számára egyértelműen meghatározott. Ha a szabvány szerinti egymásrahalmozást szeretnénk elkészíteni, akkor aktiváljuk a Kiválasztott szabvány szerint az egymásrahalmozási előírás újragenerálása rádiógombot. Ha a terhek és hatások kombinálást egyedi szabályok alapján szeretnénk elvégeztetni, akkor alkalmazzuk a Kombinációs előírások parancsot, ahol tetszőleges előírásokat állíthatunk össze az egymásrahalmozást végző MAXIMA program számára. Ha ezt az egyéni előírást szeretnénk a számítás számára felhasználni, akkor válasszuk a Meglévő egymásrahalmozási előírások használata rádiógombot. A meglévő .DAT fájl nem kerül felülírásra Ha összeállítottunk egy a feladatra testreszabott számítást vezérlő DAT fájlt, akkor a kapcsoló aktiválásával azt érhetjük el, hogy az újbóli hálógenerálással ez az összeállított fájl nem cserélődik le a sablonfájl alapján.

3.12.2 Vegyes automatikus és manuális hálógenerálás Ezzel a paranccsal kényelmesen dolgozhatunk egyidejűleg szerkezeti és végeselemekkel. Ehhez azonban be kell tartanunk bizonyos szerkesztési lépéseket! •

Először készítsük el a végeselemeket a szerkezet kívánt területén. Ezek a végeselemek ne az automatikus a hálógenerálással készüljenek.

•

Készítsük el a fennmaradó területeken a szerkezeti elemeket.

•

Készítsük el a terheket.

•

Indítsuk el a Vegyes automatikus és manuális hálógenerálás parancsot.

Amire figyeljünk: Először mindenképpen a végeselemeket készítsük el, ugyanis ezen elemek és a hozzájuk kapcsolódó csomópontok számozását folytatják a szerkezeti pontok! Az egy él mentén található felületelemek száma mindig páros legyen! Az Animator (lásd 3.21.3 fejezet) programmal az elkészült hálót azonnal ellenőrizhetjük.

Parancsleírás

3-19



Mielőtt az előbb említett párbeszédablakot megnyitjuk, a program megvizsgálja, hogy találhatók-e használaton kívüli terhelési esetek. Ha igen, akkor feltesz egy kérdést (lásd 3.11.7 fejezet), mellyel törölhetjük ezeket a terheket nem tartalmazó terhelési eseteket. A párbeszédablak bezárása után elindul a háló készítése és a terhek átalakítása. A statikai program jegyzőkönyve a képernyőn, a parancssorban láthatóvá válik. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Generálás ¨ Vegyes autom. és manuálás hálógenerálás…

Parancssor:

SOF_G_MESHGENMIX

A párbeszédablak beállítási lehetőségei megegyeznek az Automatikus hálógenerlás parancsnál megismertekkel (lásd 3.12.1 fejezet), ezért nem kerülnek bemutatásra.

3.12.3 Generálás elemekkel Ezzel a paranccsal végeselemeket készíthetünk a statikai számítás számára AutoCAD egyenesekből, ívekből, és 3D felületekből. A végeselemek közül felületelemek, rudak, rácsrudak és kötelek készíthetők. A hozzájuk tartozó csomópontokat a program automatikusan elkészíti. A rudak automatikus generálását csak a Rúd készítése parancs Elemek választása opcióval végezhetjük. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Generálás ¨ Elemekkel

Parancssor:

SOF_G_NETGEN

A parancs indítása után a Generálás AutoCAD-elemekből párbeszédablak jelenik meg, amelyben a generálandó végeselemek típusát határozhatjuk meg.

Parancsleírás

3-20



Elemtípus Ebben a mezőben rádiógombok segítségével megadhatjuk a generálni kívánt elemtípust. A választott rendszertől (térbeli, lemez, tárcsa) függően a párbeszédablak különböző lehetőségeket kínál fel. Minimális élhossz Ebben az adatmezőben azt a hosszértéket adhatjuk meg, amely alatt a program a generáláshoz nem veszi figyelembe az AutoCAD elemeket. Csoportszám Ebben az adatmezőben adhatjuk meg a generálandó elemek csoportszámát. Elemek megtörése a metszéspontokban Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor a végeselemek készítésekor az AutoCAD elemek metszéspontjaiba csomópontok kerülnek. Ezek a csomópontok lesznek mérvadóak a végeselemek számára. Tehát egy rácsrúd esetén a kapcsoló aktív állapotában a metszéspontok között rövid rácsrudak jönnek létre, amik a csomópontok segítségével egymáshoz kapcsolódnak. A kapcsoló inaktív állapotában egyetlen hosszabb rácsrúd jönne létre.

3.12.3.1 Generálási szabályok Felületelemek készítésénél • A program megkeresi az egyenesek, ívek, vonalláncok metszéspontjait és ezekbe csomópontokat helyez. A csomópontok között felületelemeket készít. A kívülálló elemeket (egyenesek) nem veszi figyelembe a program. •

Ha AutoCAD 3D felületet használunk, akkor azt a programnak először szét kell vetnie. Ehhez megjelenik egy kérdés:

. Ha a kérdésre Nemmel válaszolunk, akkor a poligonháló törlődik a kiválasztási halmazból, és nem generálódnak felületelemek. • •

Az ívek esetén a program íves élek helyett húrokat készít. Ha AutoCAD 3D-felületek mellett egyenesekből álló területből is generálunk, akkor figyeljünk arra, hogy két felület határoló élét kétszer kell megrajzolni. Egyszer, mint felületet lezáró él, és másodszor, mint első vonal.

Rácsrudak, kötelek készítésénél • Az ilyen típusú végeselemek előállítása olyan, mint a felületelemek előállítása. Azonban figyelembe kell vennünk, hogy a különálló AutoCAD-elemek (egyenesek) ugyancsak végeselemmé generálódnak. A program ilyenkor nemcsak az egyenesek, ívek és vonalláncok metszéspontjait keresi meg, hanem a végpontjaikat is. • Az AutoCAD 3D-felületek itt nem használhatók.

Parancsleírás

3-21



3.12.4 Generálás makrókkal Ez a parancs négy adott egyenesből, ívből és/vagy pontból készít elemeket a statikai számítás számára. A végeselemek közül felületelemek és rudak készíthetők. A hozzájuk tartozó csomópontokat a program készíti el. E parancs előnye, hogy általa azonnal felületelemek készíthetők (segédvonalak nélkül). Ezen kívül a már definiált éleket felismeri, és az elemek darabszámát nem kell még egyszer megadni. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Generálás ¨ Makrókkal

Parancssor:

SOF_G_DOL

A parancs indítása után a Generálás AutoCAD-elemekből párbeszédablak jelenik meg, amelyben a generálandó végeselemek típusát határozhatjuk meg.

Elemtípus Ebben a mezőben rádiógombok segítségével megadhatjuk a generálni kívánt elemtípust. A választott rendszertől (térbeli, lemez, tárcsa) függően a párbeszédablak különböző lehetőségeket kínál fel. Minimális élhossz Ebben az adatmezőben azt a hosszértéket adhatjuk meg, amely alatt a program a generáláshoz nem veszi figyelembe az AutoCAD elemeket. Csoportszám Ebben az adatmezőben adhatjuk meg a generálandó elemek csoportszámát. Az egyeneseknek nem kell feltétlenül metszeniük egymást, mert a metszéspontot a program meghatározza. A generálandó végeselemek darabszámát a program megkérdezi. Ha ezzel a paranccsal egy meglévő végeselem-struktúrához kell kapcsolódnunk, akkor arra kell figyelnünk, hogy

meglévő éllel és két ponttal, vagy egy meglévő éllel és egy segédvonallal dolgozzunk. Az új elemek ezt követően a meglévő csomópontokhoz igazodnak. Ha határoló élként ívet választunk, akkor a program az íves elemélek helyett húrokat használ.

3.12.4.1 Generáljunk makrókkal •

Indítsuk el a generálás makrókkal parancsot

•

A megjelenő párbeszédablakban végezzük el a kívánt beállításokat

•

Válasszuk ki a kívánt generálási opciót

•

Mutassuk meg a program számára a szükséges geometriai elemeket

•

Adjuk meg a végeselemek számát mind a négy oldalon

•

Adjuk meg az első végeselem sorszámát

Parancsleírás

3-22



A végeselemek előállításához a következő lehetőségek állnak rendelkezésünkre: 4Egyenes A négyszög négy meglévő egyenesből, vagy ívből történő meghatározása. A 4 vonalat egymás után az óramutató járásával megegyezően vagy azzal ellentétesen kell megmutatni. 3Egyenes A négyszög három meglévő egyenesből, vagy ívből történő meghatározása, ahol a negyedik oldal az első vonal kezdőpontjának és a harmadik vonal végpontjának összekötéséből keletkezik. A 3 vonalat egymás után vagy az óramutató járásával megegyezően vagy azzal ellentétesen kell megmutatni. 2Egyenes A négyszög két meglévő egyenesből, vagy ívből történő meghatározása, ahol a két vonal a négyszög két szemközti oldalát jelenti. A másik két oldal a vonalak végpontjainak összekötéséből (egyenes) keletkezik. 1pont 2egyenes A négyszög két meglévő egyenesből, vagy ívből és egy pontból történő meghatározása, ahol a két vonal egymást metszi és így képezik a négyszög egyik sarokpontját. A pont az átellenes sarokpontot jelenti, ami össze van kötve az egyenesek megfelelő végpontjaival. 2Pont 1egyenes A négyszög egy meglévő egyenesből, vagy ívből és két pontból történő meghatározása. A pontok egymással és a megfelelő vonalvéggel kerülnek összekötésre. A geometriának egyértelműen tükröznie kell, hogy az egyenes mely végpontjait mely ponttal kell összekötni. 4 pont A négyszög (egyenesekből) négy pontból történő meghatározása. A 4 pontot egymás után vagy az óramutató járásával megegyezően vagy azzal ellentétesen kell megmutatni.

Parancsleírás

3-23



3.13 Terhelési esetek egymásrahalmozása A kombinációs előírások és egymásrahalmozások parancsokkal a Kombináció-kezelő párbeszédablakát nyithatjuk meg, amelyben a MAXIMA program számára állíthatjuk össze a terhek egymásrahalmozási feltételeit. A Kombináció-kezelő beállítási lehetőségei a statikai adatbázis meghatározása során kiválasztott szabványtól és rendszertől nagymértékben függenek. A Kombináció-kezelő segítségével a terhelési eset-kezelőben megadott hatásokat és a hozzájuk tartozó terheket kombinálhatjuk szabvány, vagy tetszés szerint. A kombinációs előírások a HOGYAN, az egymásrahalmozások pedig a MIT kérdésre adják meg a választ. A Kombináció-kezelő közvetlenül a statikai adatbázisba ír, de készíthetünk a beállításokról szöveges állományt is, ahol a számítás vezérlése amúgy is a szöveges fájlon keresztül történik. Az Export, Automatikus hálógenerálás és Vegyes automatikus és manuális hálógenerálás parancsok párbeszédablakában találunk egy Kiválasztott szabvány szerint az egymásrahalmozási előírás újragenerálása rádiógombot, melynek hatására a számítás az itt beállítottakat figyelmen kívül hagyja és a terhek kombinálását a szabvány alapján készíti el. Ha az előbb említett párbeszédablakokban a Meglévő egymásrahalmozási előírások használata rádiógombot aktiváljuk, akkor a terhek az itt megadott beállítások alapján halmozódnak egymásra.

3.13.1 Kombinációs előírások A kombinációs előírások fülön láthatjuk a hatásokba (tehercsoportokba) rendezett terheket és azok szorzóit. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Teherkombinációk ¨ Kombinációs előírások...

Parancssor:

SOF_G_COMBINATIONRULES

Egy feladaton belül többféle kombinációt is összeállíthatunk. Például külön kombinációt a teherbírási határállapotra és külön kombinációt a használati határállapotra. A kombinációk felépítése a következő (amely a párbeszédablak listaablakának magyarázata is egyben): 1. Kombinációs előírás 01 1.1 Hatás 01 1.1.1

Terhelési eset 01

1.1.2

Terhelési eset 02

1.1.3

...

1.2 Hatás 02 1.2.1

Terhelési eset 07

1.2.2

...

... 2. Kombinációs előírás 02 2.1 Hatás 01 2.1.1 Terhelési eset 01 2.1.2 Terhelési eset 02 2.2 Hatás 06 ...

Parancsleírás

3-1



3.13.1.1 Új elem beillesztése: Kombináció Ha a párbeszédablak bal oldali listájában megjelöljük a kombináció nevét, vagy az Új elem beillesztése mezőben a Kombináció nyomógombra kattintunk, akkor a párbeszédablak tartalma a következőkre módosul:

Kombinációs előírás (Szürke adatmező a párbeszédablak jobb felső sarkában) Ez az adatmező jelzi, hogy a bal oldali listából milyen elemet jelöltünk ki, illetve milyen új bejegyzést fűztünk a listához. Sorszám Ebben az adatmezőben adhatjuk meg a kombinációs előírás sorszámát. Név Ebben az adatmezőben adhatjuk meg a kombináció nevét. Ha nem változtatunk az elnevezésen, akkor a nevet a program a K (mint kombináció), sorszám: és a kombináció típusa alapján állítja össze. Kombináció típusa Ebből a kijelölő listából választhatjuk ki a kombináció fajtáját, azaz a kombinációban található hatások és terhelési esetek milyen szabályszerűség alapján kombinálódjanak. Közbenső kombinációs lépéshez:

Terhelési esetek hatásokhoz

Teherbírási határállapotokhoz:

Törési állapot Törési állapot szokatlan Törési állapot földrengés

Használati határállapotokhoz:

Használati: kvázi állandó Használati: ritka kombináció Használati: gyakori kombináció Használati: nem gyakori komb.

EC1 szerinti kombinációkhoz:

Törési állapot Törési állapot szokatlan Használati: ritka kombináció

Új terhelési eset készítése a hatás számára Ha a Terhelési esetek hatásokhoz típust választottuk a Kombináció típusánál, akkor az elkészülő közbenső kombinációs terhelési eset az itt megadott hatás típusával fog rendelkezni. Ebben a kijelölő listában csak a Terhelési eset-kezelőben definiált hatások közül válogathatunk.

Parancsleírás

3-2



Terhelési esetszám automatikus megadása Három lehetőségünk adódik a kombináció eredményeképpen keletkező terhelési esetek sorszámának meghatározására: 1. Ha aktiváljuk a Terhelési esetszám automatikus megadása kapcsolót, akkor a program automatikusan határozza meg az eredményeket tartalmazó terhelési esetek sorszámát 2. Inaktiváljuk a Terhelési esetszám automatikus megadása kapcsolót és a megjelenő Eltolás a terhelési esetszámoknál adatmezőben megadunk egy kétjegyű számot, amelynek hatására a program az utolsó használt terhelési eset sorszámához hozzáadva ezt a számot fogja képezni az első eredményeket tartalmazó terhelési eset sorszámát, a további eredményterhek innen folyamatosan számozódnak. 3. Inaktiváljuk a Terhelési esetszám automatikus megadása kapcsolót és a megjelenő Eltolás a terhelési esetszámoknál adatmezőben 0-át adunk meg. Ekkor az Egymásrahalmozás fülön az Egymásrahalmozás tartalma mezőben adhatjuk meg a konkrét kezdő sorszámot a minimális és maximális erdményeket tartalamzó terhelési esetek számára. << A nyomógomb segítségével vezethetjük át az elvégzett módosításokat a párbeszédablak bal oldalán található listába.

3.13.1.2 Új elem beillesztése: Hatás Ha a párbeszédablak bal oldali listájában megjelöljük a hatás nevét, vagy az Új elem beillesztése mezőben a Hatás nyomógombra kattintunk, akkor a párbeszédablak tartalma a következőkre módosul:

Hatás (Szürke adatmező a párbeszédablak jobb felső sarkában) Ez az adatmező jelzi, hogy a bal oldali listából milyen elemet jelöltünk ki, illetve milyen új bejegyzést fűztünk a listához. Típus és Név A típus kijelölő listából választhatjuk ki a hatás típusát. Csak a típusok állnak rendelkezésre, melyeket a Terhelési eset-kezelőben korábban már definiáltunk. A név adatmezőben pedig a típushoz hozzárendelt nevet láthatjuk. Kedvezőtlen szorzó / Kedvező szorzó / Kombinációsszorzó psi-0 ... Itt láthatjuk a hatás számára a Terhelési eset-kezelőben korábban már definiált biztonsági és kombinációs tényezőket. Ha szeretnénk ezeket módosítani, akkor aktiváljuk a megfelelő sorban található módosít kapcsolót, és az aktiválódó adatmezőben adjuk meg az új szorzóértéket. Az itt módosított értékek csak a kombináció számára módosulnak, a módosítások visszamenőleg nem érvényesek.

Parancsleírás

3-1



<< A nyomógomb segítségével vezethetjük át az elvégzett módosításokat a párbeszédablak bal oldalán található listába.

3.13.1.3 Új elem beillesztése: Terhelési eset Ha a párbeszédablak bal oldali listájában megjelöljük a hatás nevét, vagy az Új elem beillesztése mezőben a Terhelési eset nyomógombra kattintunk, akkor a párbeszédablak tartalma a következőkre módosul:

Terhelési eset (Szürke adatmező a párbeszédablak jobb felső sarkában) Ez az adatmező jelzi, hogy a bal oldali listából milyen elemet jelöltünk ki, illetve milyen új bejegyzést fűztünk a listához. Sorszám Itt adhatjuk meg az alkalmazandó terhelési eset sorszámát. A mellette látható listában találjuk az adatbázisban szereplő, általunk korábban definiált terhelési eseteket. A terhelési eseteket a listában való kijelöléssel is aktiválhatjuk. Név Itt láthatjuk a terhelési eset nevét. Teher típusa Itt adhatjuk meg, hogy a kiválasztott teher, hogyan viselkedjen a kombináció során. Alapértelmezésként a hatás típusát veszi át a teher. Minden hozzáadódó (G)

Minden esetben részt vesz a kombinációban

Hozzáadódó ha kedvezőtlen (Q)

Csak akkor vesz részt, ha kedvezőtlen hatást okoz

Kedvezőtlen előjelűként hozzáadódó (W)

Minden esetben kedvezőtlen előjellel részt vesz

Kedvezőtlenebb mindig hozzáadódó (AG)

A csoport legkedvezőtlenebb tagja vesz csak részt

A legkedvezőtlenebb hozzáadódó (A1-A99)

Az azonos betűjelűek közül csak a kedvezőtlenebb vesz részt

Kiegészítő követő terhelési eset (F)

Nem lehet a hatás első terhelési esete

Szorzó Ebben az adatmezőben adhatjuk meg a terhelési esetben található terhek többszörözőjét, amely a hatás kombinációs és egyéb tényezői mellett növeli a terhek értékét. << A nyomógomb segítségével vezethetjük át az elvégzett módosításokat a párbeszédablak bal oldalán található listába.

Parancsleírás

3-2



3.13.1.4 Jobb-gomb menü Ha a párbeszédablak bal oldalán található lista felett a jobb egérgombot lenyomjuk, akkor láthatjuk, hogy a fontosabb parancsokat a megjelenő menüből is kiadhatjuk.

Kombinációs előírás másolása A menüpont hatására az a kombinációs előírás, melyet, vagy bármely elemét a listában kijelöltünk a lista végére másolódik. Mindent töröl és újrakezd A menüpont segítségével valamennyi kombinációs előírást alapértékre visszaállíthatjuk. A menüpont hatására valamennyi általunk végzett módosítás és beállítás elveszik.

3.13.2 Egymásrahalmozások Itt állíthatjuk össze, hogy a kombinációs előírások alapján milyen eredménytípusok szerint készítse el a program a terhek egymáshalmozását. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Teherkombinációk ¨ Egymásrahalmozások...

Parancssor:

SOF_G_SUPERPOSDLG

Új egymásrahalmozás A nyomógomb segítségével új elemet illeszthetünk a párbeszédablak bal oldalán található listába. Ebben a listában találjuk meg azokat az egymásrahalmozási bejegyzéseket, amelyekhez a párbeszédablak jobb oldalán található opciók segítségével rendelhetünk tulajdonságokat (eredménytípus, terhelési eset sorszáma, stb.) Figyeljünk arra, hogy a jobb oldalon található opciókkal mindig a listában megjelölt bejegyzést módosítjuk. A megjelölt bejegyzés mindig kék háttérszínnel jelenik meg. Sorszám Ebben az adatmezőben adhatjuk meg, vagy módosíthatjuk az egymásrahalmozási bejegyzés sorszámát. A szám megadása után a bal oldali listában szereplő bejegyzés a megadott sorszámnak megfelelő helyre ugrik. Parancsleírás

3-3



Cím Itt adhatjuk meg az egymásrahalmozási bejegyzés nevét. Alapértelmezésként a név a bejegyzéshez kiválasztott kombinációs előírásból, eredménytípusból, és eredményből áll össze. Elemtípus Eredménytípus Eredmény Ezekből a listákból választhatjuk ki, hogy a terhek kombinációja és az ebből származó eredmények milyen szempontok alapján készüljenek el. Egymásrahalmozás tartalma Az itt látható kapcsolók segítségével adhatjuk meg, hogy mely szélsőértékek szerinti egymásrahalmozást kívánunk készíteni (maximum, minimum, vagy mindkettő). Ha inaktiváljuk a Kombinációs előírások fülön a Terhelési esetszám automatikus megadása kapcsolót és a megjelenő Eltolás a terhelési esetszámoknál adatmezőben 0-át adunk meg, akkor a kapcsolók mellett található adatmezőben meg a konkrét kezdő sorszámot a minimális és maximális eredményeket tartalmazó terhelési esetek számára. Kombinációs előírás A listában az előzőekben (Kombinációs előírások fülön) elkészített kombinációs előírások láthatók. Itt választhatjuk ki, hogy a kijelölt egymásrahalmozási bejegyzés mely kombinációs előírásból táplálkozzon, mely kombinációs előírásból keletkezzenek az egymásrahalmozott eredmények. Csoportszám Itt adhatjuk meg azt a csoportazonosítót, melyhez tartozó elemeken kívül más nem vesz részt az egymásrahalmozásban. Minden csoport A nyomógomb segítségével a rajzban és a statikai adatbázisban található valamennyi csoportot bevonhatjuk az egymásrahalmozásban. Keresztmetszeti pont A rúd elemtípus Feszültségek eredménytípus Keresztmetszeti pontok feszültségei eredmény kiválasztásával a rúd keresztmetszetén korábban megadott pontok eredményeit kapjuk meg. Itt választhatjuk ki, hogy az eredmények mely keresztmetszeti pontra vonatkozzanak. Keresztmetszeti pont hiányában a derékszögű keresztmetszetnél a sarokpontokban és az oldalfelező pontokban kaphatunk eredményeket.

Adatbevitel a MAXIMA számára, szövegfájl készítése A kapcsoló aktiválásával a beállított opciók alapján rajznév_MAX.dat fjl keletkezik, mely a MAXIMA program szöveges adatbevitelével egyenértékű.

3.13.2.1 Elemkiválasztás és eredménytípus. Az Elemkiválasztás és eredménytípus nyomógombbal az alábbi párbeszédablakot nyithatjuk meg, ahol a az egymásrahalmozás végeredményének megjelenítését befolyásolhatjuk.

Parancsleírás

3-4



Elemkiválasztás Ebben a mezőben adhatjuk meg, hogy mely sorszámú elemekre vonatkozzon az egymásrahalmozás (melyik elemtől meddig, mekkora növekményt figyelembe véve). A Záró sorszám adatmezőt az Adatbázis kiválasztása és megnevezése párbeszédablakban megadott Elemek maximális darabszáma csoportonként adata befolyásolja. Az eredmény valamennyi egymásrahalmozásra vonatkozik (elemkiválasztás nélkül) Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor egy egymásrahalmozás számára megadott eredménytartalom valamennyi egymásrahalmozás számára érvényes lesz az elemkiválasztástól függetlenül. Eredmény típusa Ebben a mezőben adhatjuk meg, hogy a keletkező eredményekről milyen részletességű információkat kérünk. Szorzókról Ebben a mezőben adhatjuk meg, hogy a teherkombinációkhoz használt szorzókról milyen részletességű információkat kérünk az eredményfájlban.

3.13.2.2 Jobb-gomb menü Ha az Egymásrahalmozások fül bal oldalán található lista felett a jobb egérgombot lenyomjuk, akkor láthatjuk, hogy a fontosabb parancsokat a megjelenő menüből is kiadhatjuk. Ha a párbeszédablak bal oldalán található lista felett a jobb egérgombot lenyomjuk, akkor láthatjuk, hogy a fontosabb parancsokat a megjelenő menüből is kiadhatjuk. Ha a párbeszédablak bal oldalán található lista felett a jobb egérgombot lenyomjuk, akkor láthatjuk, hogy a fontosabb parancsokat a megjelenő menüből is kiadhatjuk.

Beilleszt A menüpont hatására új egymásrahalmozási bejegyzést illeszthetünk a listába. Az új bejegyzés a párbeszédablak jobb oldalán található beállításokkal jön létre. Töröl A menüpont segítségével a listában megjelölt bejegyzést törölhetjük. Mindent töröl és újrakezd A menüpont segítségével valamennyi egymásrahalmozási bejegyzést alapértékre visszaállíthatjuk. A menüpont hatására valamennyi általunk végzett módosítás és beállítás elveszik.

Parancsleírás

3-2



3.14 Számítás A Numerikus eredmény párbeszédablakkal irányíthatjuk a statikai számítás eredményének tartalmát. Ha a párbeszédablakot az OK nyomógombbal elhagyjuk, akkor a számítás közvetlenül elindul. A képernyőn megjelenik a „SOFiSTiK WinPS“ ablaka. Ha a számítás hibaüzenet nélkül befejeződik, az ablak automatikusan bezáródik. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Számítás…

Parancssor:

SOF_G_NUMOUT

Oldalszámozás Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor a mellette lévő Kezdő oldal adatmezőben meg kell adnunk a kezdő oldalszámot. A program ettől a számtól kezdődően számozza meg az eredményfájl oldalait. Merevségi fájlok a számítás után törlődjenek A számításnál a (Fájlnév.$D1 és Fájlnév.$d2) fájlokba a merevségi mátrixok bekerülnek. A nagyobb rendszereknél ehhez nagy helyre van szükség a merevlemezen. Ezekre a fájlokra nincs szükség az eredmény kiértékeléshez, ezért a számítás után automatikusan le lehet törölni. Hátrány: egy rendszer újraszámolásánál újra elő kell állítani a merevségi mátrixokat, és ez megnöveli a számítás időtartamát. Beállítások mentése Ezzel a nyomógombbal menthetjük el a párbeszédablak beállításait. A beállítások az operációs rendszer rendszerleíró adatbázisába kerülnek mentésre, és a párbeszédablak következő megnyitásakor ezek a beállítások élnek majd. Ha a párbeszédablakot a Beállítások mentése alkalmazása nélkül zárjuk be az OK nyomógombbal, az általunk elvégzett beállítások a párbeszédablak következő megnyitásakor nem állnak majd rendelkezésünkre. Alapértelmezések Ezzel a nyomógombbal a program általi alapértelmezett beállításokkal lehet felülírni az általunk megadott beállításokat. Egyedüli terhelési esetek Számítás Ha a kapcsoló aktív, akkor az önálló terhelési esetek alul megadott igénybevételei kerülnek kiszámításra. Lehajlás II. fesz. állapotban Ha ez a kapcsoló aktív, akkor a Paraméter… nyomógomb is aktívvá válik. Ezen a nyomógombon keresztül megnyitható a Paraméterek a II. feszültségi állapothoz párbeszédablak, amelyben a második feszültségi állapotnak megfelelő paramétereket lehet definiálni.

Parancsleírás

3-1



A számításnál keletkezik egy „Terhelési eset 999”, ami az összes állandó terhet és az összes esetleges terhet szorzóértékkel szorozva tartalmazza. A rudak lineáris módon számítódnak, de a merevségük egy szorzó miatt gyengül. A grafikus eredménynél a megszokott eredmény-lehetőségek mellett a lehajlás, a repedéskép és a nem lineáris számításból származó vasalás is ábrázolható. Terhektől a Szétosztott támaszerőkig A terhek, a csomópontok elmozdulásai, a lemez igénybevételei, a lemez ágyazásának feszültségei és a csomóponti támaszerők mind az önálló terhelési esetekből számítódnak. A támaszvonalak mentén a csomóponti támaszerőket a program szétosztja. A terhek összegzése minden esetben elkészül, ugyanis a terhek ellenőrzéséhez ez feltétlenül szükséges. Egymásrahalmozás Számítás Ha a kapcsoló aktív, akkor az eredmények a terhelési esetek egymásra halmozásából kerülnek kiszámításra. Egymásrahalmozás... A nyomógombbal a Kombináció-kezelő párbeszédablakot nyithatjuk meg. a MAXIMA program számára állíthatjuk össze a terhek egymásrahalmozási feltételeit. Bővebb információk a 3.13 fejezetben olvashatók. Méretezés Számítsd Ha a kapcsoló aktív, akkor az alul megadott méretezési és vasalási eredmények is létre jönnek. Átszúródás elleni méretezés Ha ezt a rádiógombot aktiváljuk, akkor az egyedülálló oszlopok és falvégeknél a program átszúródás elleni vasalást számol. Ha az oszlop gerendán, bordán keresztül csatlakozik a lemezhez, akkor nem készül átszúródás elleni méretezés. Ha ezt a rádiógombot aktiváljuk, akkor lehetőségünk nyílik a Paraméter… nyomógomb használatára, mellyel az Átszúródási paraméter párbeszédablakot nyithatjuk meg.

A hosszvasalás a párbeszédablakban megadott értékig növelésre kerül. Ezután egy nyírási vasalásra számítódik át. Átszúródás ellenőrzése Ha ezt a rádiógombot aktiváljuk, akkor a nyomatéki csúcsok lekerekítésre kerülnek, és a program ellenőrzi, hogy szükség van-e külön átszúródás elleni méretezésre. Nincs átszúródás elleni méretezés Ha ezt a rádiógombot aktiváljuk, akkor a nyomatéki csúcsok nem kerülnek lekerekítésre, és a program nem végez átszúródás ellen vizsgálatot.

Parancsleírás

3-2



Méretezési paramétertől a Mértékadó igénybevételekig A méretezés eredményei megjelennek, és minden felületelemhez vasalási javaslatot készíttethetünk. A Vasalási javaslat kapcsoló csak akkor aktiválható, ha a Méretezési eredmények kapcsoló aktív. A Mértékadó igénybevételek kapcsolóval az eredmény megléte után manuálisan méretezhetünk.

3.15 Grafikus kimenet A következő parancsokkal a grafikus kimenet tartalmát irányíthatjuk. Ha a számítás eredményeit különböző metszeteken szeretnénk ábrázolni, akkor a Metszetvonal rajzolása paranccsal metszetvonalat, metszetvonalakat kell rajzolnunk (lásd 3.15.2 fejezet). Ezt követően indítsuk el a Grafikus eredmény… parancsot, ahol meghatározhatjuk a grafikus eredmény tartalmát.

3.15.1 Grafikus eredmény A statikai számítás végeztével a Grafikus eredmény párbeszédablakkal vezérelhetjük a grafikus eredmény tartalmát. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Grafikai kimenet ¨ Grafikus eredmény…

Parancssor:

SOF_G_GRAOUT

A parancs kiadása után térbeli rendszernél azonnal WinGRAF program indul el. Síkbeli rendszereknél (lemez, vagy tárcsa) egy kérdés jelenik meg, mellyel eldönthetjük, hogy a WinGRAF programot kívánjuk elindítani, vagy a Grafikus eredmény párbeszédablakot szeretnénk megnyitni:

• •

Ha a kérdésre Igennel válaszolunk, akkor elindul a WinGRAF program. Ha a kérdésre Nemmel válaszolunk, akkor a Grafikus eredmény párbeszédablakot nyithatjuk meg.

Rendszer A kapcsolók aktiválásával a szerkezet, a csomópontok, a felületelemek és a keresztmetszetek számozását kérhetjük.

Parancsleírás

3-3



Méretarány Az eredményeket szabadon megválasztható méretarányban jeleníthetjük meg. Az Illesztett rádiógomb aktiválásával a program a lap méretének megfelelően ábrázolja a szerkezetet. Ezáltal egy olyan méretarány keletkezik, amelyről nem lehet méreteket, értékeket leolvasni, lemérni. Mérnöki méretarányok például.: 1:1, 1:5, 1:10, 1:20, 1:25, 1:50 stb.. Papír Beállíthatjuk a lap méretét és helyzetét. Betűméret Beállíthatjuk a feliratok méretét. Oldalszámozás Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor a mellette lévő Kezdő oldal adatmezőben meg kell adnunk a kezdő oldalszámot. A program ettől a számtól kezdődően számozza meg az eredményfájl oldalait. Beállítások mentése Ezzel a nyomógombbal menthetjük el a párbeszédablak beállításait. A beállítások az operációs rendszer rendszerleíró adatbázisába kerülnek mentésre, és a párbeszédablak következő megnyitásakor ezek a beállítások élnek majd. Ha a párbeszédablakot a Beállítások mentése alkalmazása nélkül zárjuk be az OK nyomógombbal, az általunk elvégzett beállítások a párbeszédablak következő megnyitásakor nem állnak majd rendelkezésünkre. Alapértelmezés Ezzel a nyomógombbal a program általi alapértelmezett beállításokkal lehet felülírni az általunk megadott beállításokat.

A kijelölő listában a meglévő önálló terhelési esetek közül kiválaszthatjuk, hogy melyiknek szeretnénk ábrázolni az eredményeit. Kattintsunk a jobb egérgombbal ebbe a mezőbe. Ekkor megjelenik a jobb-gomb menü a Mindent be, Mindent ki és Inverz lehetőségekkel. Ennek segítségével az összes terhelési esetet egyszerre beállíthatjuk. Csomópont A csomópontok támaszerőit, alakváltozásait (elmozdulások és elfordulások) és a szétosztott támaszerőket ábrázolhatjuk.

Parancsleírás

3-4



Felületelem A felületelemek nyomatékait, nyíróerőit és ágyazási feszültségeit ábrázolhatjuk. Lehetőségünk van a lemez metszetein megjelenített eredmények ábrázolásai is (nyomatékok, nyíróerők, ágyazási feszültségek). Ezeket a metszeteket előtte a Metszetvonal rajzolása paranccsal el kell készíteni (lásd 3.15.2 fejezet). Rúdelem A rudak igénybevételeit ábrázolhatjuk. Terhek A kapcsoló segítségével a szerkezeten található terheket jeleníthetjük meg terhelési esetek szerinti csoportosításban. Szintvonalak Az elmozdulásokat, hajlítónyomatékokat és nyíróerőket jeleníthetjük meg szintvonalak formájában. Ezenkívül a szintvonalak alkotta területet ki is színezhetjük, és ezáltal egy árnyalás formájában kapjuk meg az igénybevételek eloszlásait. Beállítások mentése Ezzel a nyomógombbal menthetjük el a párbeszédablak beállításait. A beállítások az operációs rendszer rendszerleíró adatbázisába kerülnek mentésre, és a párbeszédablak következő megnyitásakor ezek a beállítások élnek majd. Ha a párbeszédablakot a Beállítások mentése alkalmazása nélkül zárjuk be az OK nyomógombbal, az általunk elvégzett beállítások a párbeszédablak következő megnyitásakor nem állnak majd rendelkezésünkre. Alapértelmezés Ezzel a nyomógombbal a program általi alapértelmezett beállításokkal lehet felülírni az általunk megadott beállításokat.

A párbeszédablak ezen fülén az egymásra halmozott terhelési esetekből származó eredmények ábrázolását állíthatjuk be. Csomópont A csomópontok támaszerőit, alakváltozásait (elmozdulás és elfordulás) és a szétosztott támaszerőket ábrázolhatjuk.

Parancsleírás

3-5



Felületelem A felületelemek nyomatékait (trajektóriaként vagy számmal), nyíróerőit és ágyazási feszültségeit ábrázolhatjuk. Lehetőségünk van a lemez metszetein megjelenített eredmények ábrázolásai is (nyomatékok, nyíróerők, ágyazási feszültségek). Ezeket a metszeteket előtte a Metszetvonal rajzolása paranccsal el kell készíteni (lásd 3.15.2 fejezet). Rúdelem A rudak igénybevételeit és vasalását ábrázolhatjuk. Szintvonalak Elmozdulásokat, hajlítónyomatékokat, nyíróerőket és ágyazási feszültségeket jeleníthetünk meg szintvonalak formájában. Ezenkívül a szintvonalak alkotta területet ki is színezhetjük, és ezáltal egy árnyalás formájában kapjuk meg az igénybevételek eloszlásait. Alap terhelési eset LFB Itt állíthatjuk be, hogy mely sorszámmal kezdődő (kombináció útján létrejött) terhelési esetek eredményeit szeretnénk megjeleníteni. Beállítások mentése Ezzel a nyomógombbal menthetjük el a párbeszédablak beállításait. A beállítások az operációs rendszer rendszerleíró adatbázisába kerülnek mentésre, és a párbeszédablak következő megnyitásakor ezek a beállítások élnek majd. Ha a párbeszédablakot a Beállítások mentése alkalmazása nélkül zárjuk be az OK nyomógombbal, az általunk elvégzett beállítások a párbeszédablak következő megnyitásakor nem állnak majd rendelkezésünkre. Alapértelmezés Ezzel a nyomógombbal a program általi alapértelmezett beállításokkal lehet felülírni az általunk megadott beállításokat.

A párbeszédablak ezen fülén keresztül ábrázolhatjuk a méretezés eredményeit. Felületelem A csomópontok hajlítási vasalását, nyírási vasalását és méretezési nyírófeszültségeit ábrázolhatjuk. A főilletve mellékirányú vasalás ábrázolása számértékekkel történik. Az értékek közül az egy adott felületelemre jellemző maximális értékek jelennek meg, mert a csomópontok egyenkénti számértékei áttekinthetetlenek lennének. A hajlítási vasalást, és a nyírási vasalást a lemez metszetein is meg lehet jeleníteni. Ezeket a metszeteket előtte a Metszetvonal rajzolása paranccsal el kell készíteni (lásd 3.15.2 fejezet). Parancsleírás

3-6



Eltérő ábrázolása Ezzel a kapcsolóval tudjuk az előirányzott általános vasalás és a szükséges vasalás közötti különbséget ábrázolni. Ha egy általános vasalás adott, és az Eltérő ábrázolása kapcsoló aktív, akkor csak az ehhez tartozó kiegészítő vasalás értéke jelenik meg. Szintvonalak A hajlítási vasalást és nyírási vasalást jeleníthetjük meg szintvonalak formájában. A szintvonalakat a program automatikusan és értelemszerűen az adódó értéket lépcsőkre osztva jeleníti meg. Ezen kívül a szintvonalak alkotta területet ki is színezhetjük, ezáltal egy árnyalás formájában kapjuk meg a vasalási keresztmetszetek eloszlásait. Felhasználói definiálás Ezzel a kapcsolóval definiálhatjuk saját belátásunk szerint a szintvonalak lépcsőfokait. A beosztásokat előtte a Beosztás definiálása… párbeszédablakban meg kell adni. Beosztás definiálása… A nyomógomb használatával megjelenik egy párbeszédablak, amelyben a szintvonalak beosztásainak értékeit definiálhatjuk.

Először a fenti Megnevezés adatmezőben nevezzük el az alul majd definiálandó és ezen a néven mentésre kerülő beosztási típust. Adjuk meg a nevet és nyomjuk meg az ENTER billentyűt. Ezután adjuk meg az Érték adatmezőben az egyes fokok értékeit, majd nyomjuk meg az ENTER billentyűt. Több különböző ilyen beosztási típust is készíthetünk. Mivel ezek az értékek az operációs rendszer regisztrációs adatbázisába kerülnek mentésre, ezért bármikor a rendelkezésünkre állnak. A Töröl nyomógombbal értékeket, vagy egész felosztási típusokat törölhetünk. Nemlineáris számítás Ha egy számítás a II. feszültségi állapot szerint történt, akkor az ehhez tartozó grafikai eredményeket itt lehet megjeleníteni. A lehajlás, a repedéskép és a II feszültségi állapotból származó vasalás a terhelési eset 999-ből származik. Beállítások mentése Ezzel a nyomógombbal menthetjük el a párbeszédablak beállításait. A beállítások az operációs rendszer rendszerleíró adatbázisába kerülnek mentésre, és a párbeszédablak következő megnyitásakor ezek a beállítások élnek majd. Ha a párbeszédablakot a Beállítások mentése alkalmazása nélkül zárjuk be az OK nyomógombbal, az általunk elvégzett beállítások a párbeszédablak következő megnyitásakor nem állnak majd rendelkezésünkre. Alapértelmezés Ezzel a nyomógombbal a program általi alapértelmezett beállításokkal lehet felülírni az általunk megadott beállításokat.

3.15.2 Metszetvonal rajzolása Ezzel a paranccsal készíthetünk metszeteket a lemezben. Ezen metszeteken lévő eredményeket a Grafikus eredmény paranccsal lehet megjeleníteni (lásd 3.15.1 fejezet).

Parancsleírás

3-7



Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Grafikai kimenet ¨ Metszetvonal rajzolása

Parancssor:

SOF_G_CUTLINE

3.15.2.1 Készítsünk metszetvonalat •

Indítsuk el a metszetvonal rajzolásának parancsát

•

Adjuk meg a metszetvonal kezdő- és végpontját Fejezzük be a műveletet az ENTER billentyű kétszeri lenyomásával

•

3.16 Rúdméretezés Ha a lemez egy vasbetongerendát tartalmaz, akkor egy integrált programon (STBA) keresztül ezt a rudat méretezhetjük, mert a program a rúd igénybevételeiről és vasmennyiségéről grafikus és numerikus módon is eredményt készít. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Rúdméretezés…

Parancssor:

SOF_G_BEAMDES

Ha a rajz nem tartalmaz vasbeton rudat, akkor a következő üzenet jelenik meg:

3.17 Statikai adatbázis (CDB) 3.17.1 Export (.dwg-->.cdb) Az Export paranccsal egy rajzon belüli adatokat vezethetünk át a statikai adatbázisba. Választhatjuk azt is, hogy az export ASCII formátumban történjen, vagy csak egy ellenőrzés történjen. Az export tartalmazhatja a szerkezet mellett a terheket is. Az exportálás előtt a hibajelöléseket célszerű állandóra állítani (lásd 3.19.2 fejezet). Ezáltal azok az elemek, amelyeket az exportnál a program figyelmeztetése alapján megjelölődnek, gyorsan megtalálhatók. Ha modellgenerálással (szerkezeti elemek készítésével) dolgoztunk, és nem készítettünk kiegészítésül végeselemeket, vagy elemfüggő terheket, akkor ezt a parancsot nem kell használni. Ebben az esetben ugyanis a Hálógenerálás (lásd 3.12.1 fejezet) parancs ezt az exportálást automatikusan elvégzi. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Statikai adatbázis (CDB) ¨ Export (.dwg -->.cdb)…

Parancssor:

SOF_GENFOUT

Parancsleírás

3-8



Export típusa Adatbázis .CDB Ha ezt a rádiógombot aktiváljuk, akkor a szerkezet és a terhek egy statikai adatbázisba (Fájlnév.cdb) kerülnek. A rádiógomb aktiválása egy teljes végrehajthatósági átvizsgálást is jelent beleértve a sávoptimalizálást is. A terhelési esetek egy ASCII-fájlba (Fájlnév.LF) kerülnek (a számítást végző program számára) és készül egy Fájlnév_LFD.DAT fájl is (a SOFiLOAD program számára). ASCII fájlok .SYS és .LF A szerkezet és a terhek információi egy ASCII-fájlba is kerülhetnek. Ezt a fájltípust GENF és SEPP statikai programokkal lehet számoltatni, kiértékeltetni. Ebben az esetben a GENF programmal egy teljes hibakeresést, átvizsgálást kell végeztetnünk. Teszt (nincs export) Ha ezt a rádiógombot választjuk, akkor egy megvalósíthatósági vizsgálat indul, beleértve a csomópontok és az elemek számozásának vizsgálatát is. A tesztelés során néhány plusz funkció is megjelenik. Pl.: egy elemhez kötött letörölt csomópont helyreállítása, vagy a dupla csomópontok egyesítése. Export tartalma Az itt található kapcsolókkal megadhatjuk, hogy a szerkezet és/vagy a terhek kerüljenek át a statikai adatbázisba. A Nyomtatás és optimálás kapcsoló az exportálást egy .LST fájlba irányítja és elvégzi a sávoptimálást. Ezt csak akkor célszerű alkalmazni, ha az exportálást számítás követi. Kimenet a következő program számára: Ebben a mezőben kiválaszthatjuk, hogy az exportálás melyik statikai számítóprogram számára történjen. Alapértelmezésként a statikai pozícióban beállított rendszer alapján aktiválódik az egyik rádiógomb. A létrejövő .DAT fájlban ez a számítóprogram fog szerepelni. Azon csomópontok jelölése, amelyek <= (m) távolságra vannak egymástól Minden olyan csomópont megjelölésre kerül a képernyőn, amelyeknek egymásközti távolsága a megadott értéknél kisebb. Javítás kérdés nélkül Ezzel a kapcsolóval irányíthatjuk, hogy a program a vizsgálat során automatikusan kijavítsa-e a hibát, vagy az egyes elemek javításánál kérdést tegyen fel. Javítás a képernyőn való megjelenítés nélkül Ezzel a kapcsolóval irányíthatjuk, hogy a vizsgálat során javításra kerülő elemek megjelenjenek-e a képernyőn. Parancsleírás

3-9



Oldalszámozás Ha ezt a kapcsolót aktiváljuk, akkor a mellette lévő Kezdő oldal adatmezőben meg kell adnunk a kezdő oldalszámot. A program ettől a számtól kezdődően számozza meg az eredményfájl oldalait. Meglévő adatbázisok Ebből a kijelölő listából választhatjuk ki, hogy melyik a rajzban már definiált statikai adatbázis tartalmát kívánjuk exportálni. Eredményfájl Itt jelenik meg az export célfájljának neve. Egymásrahalmozási előírások Az egymásrahalmozási előírás a tervezés elején a szabvány kiválasztásával statikai adatbázisban az egymásrahalmozást végző MAXIMA program számára egyértelműen meghatározott. Ha a szabvány szerinti egymásrahalmozást szeretnénk elkészíteni, akkor aktiváljuk a Kiválasztott szabvány szerint az egymásrahalmozási előírás újragenerálása rádiógombot. Ha a terhek és hatások kombinálást egyedi szabályok alapján szeretnénk elvégeztetni, akkor alkalmazzuk a Kombinációs előírások parancsot, ahol tetszőleges előírásokat állíthatunk össze az egymásrahalmozást végző MAXIMA program számára. Ha ezt az egyéni előírást szeretnénk a számítás számára felhasználni, akkor válasszuk a Meglévő egymásrahalmozási előírások használata rádiógombot. A meglévő .DAT fájl nem kerül felülírásra Ha összeállítottunk egy a feladatra testreszabott számítást vezérlő DAT fájlt, akkor a kapcsoló aktiválásával azt érhetjük el, hogy az újbóli hálógenerlással ez az összeállított fájl nem cserélődik le a sablonfájl alapján. Eredményfájl kiválasztása… Ezzel a nyomógombbal az Exportfájl neve párbeszédablakot nyithatjuk meg, kiválaszthatunk egy másik statikai adatbázist, vagy új névvel új statikai adatbázist készíthetünk az export számára.

3.17.2 Import (.cdb-->.dwg) Ezzel a paranccsal egy meglévő statikai adatbázis információit olvashatjuk be egy rajzba. Ezt nem feltétlenül szükséges alkalmazni, de a felülethálónál egy jó ellenőrzési lehetőséget biztosít. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Statikai adatbázis (CDB) ¨ Import (.cdb -->.dwg)…

Parancssor:

SOF_GENFIN

Név A program azt az adatbázist olvassa be, amelyik a rajzhoz már kötődik. Ha még nincs kiválasztott adatbázis, ez az ablak üresen marad. A Tallóz… nyomógombbal választhatunk beolvasni kívánt adatbázist.

Parancsleírás

3-10



Import tartalma A Rendszer, Szerkezet és Terhek kapcsolókkal kiválaszthatjuk, hogy milyen adatokat olvasson be a program a tervbe. Ha a Terhek kapcsolót aktiváljuk, akkor a Terhelési esetek… nyomógombbal a Terhelési eset választása párbeszédablakot nyithatjuk meg, amelyből kiválaszthatjuk, hogy a program a statikai adatbázisban található terhelési esetek közül melyeket importálja a rajzba.

A terhelési eseteket a Windows-nál megszokott módon (SHIFT és CTRL) választhatjuk ki. Meglévő adatok törlése Ha a Meglévő adatok törlése kapcsoló aktív, akkor minden, a tervben már meglévő és az adatbázishoz tartozó adat törlődik. Ezt a beállítást célszerű alkalmazni. Csoportonként külön fóliára Ezzel a kapcsolóval megadhatjuk, hogy minden csoportszámnak saját fóliája legyen, és a csoport elemei erre a fóliára kerüljenek. Ez különösen a térbeli rendszer használatánál fontos. Rajzi koordináták Megadhatjuk, hogy a rajzi elemek milyen mértékegységben jelenjenek meg a statikai számítás beolvasása után.

3.17.3 Támaszerők importálása A parancs segítségével egy másik statikai adatbázis kiszámított támaszerőit importálhatjuk koncentrált terhekként az aktuális feladatunkba. A párbeszédablakkal végzett művelet egyenértékű az ASE program LAG és a STAR program LV parancsával végzett művelettel. A statikai adatbázisból nem jelölhetünk ki területe(ke)t, így nem tudunk csak bizonyos támaszerőket importálni. A támaszerőket azonban szűrhetjük komponensek szerint. (erő és nyomaték, valamint irányok), valamint elmozgathatjuk őket eredeti támadáspontjaiktól. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Statikai adatbázis (CDB) ¨ Támaszerők importálása…

Parancssor:

SOF_IMPORTSUPCOND

Parancsleírás

3-11



Adatbázis választása importhoz... A nyomógomb segítségével az AutoCAD Megnyitás ablakát nyithatjuk meg, amelynek segítségével kiválaszthatjuk azt az adatbázist, amelynek támaszerőit be szeretnénk olvasni az aktuális rajzba teherként. Importálandó TE kiválasztása... Ez a nyomógomb csak a felhasználandó adatbázis kiválasztása után használható. A nyomógomb hatására megjelenik a Terhelési eset választása párbeszédablak, ahol megjelölhetjük, hogy mely terhelési esetekből származó terheket támaszerőket kívánjuk importálni.

Támaszerők cél-terhelési esete... Az aktuális adatbázisunkban megjelölhetjük azt a terhelési esetet, amelybe az importált támaszerők terhekként kerülnek. A nyomógomb hatására megjelenik a Terhelési eset-kezelő párbeszédablak, amelybe az aktuálissá tett terhelési esetbe kerül az importált támaszerő. Teherszorzó Az importált támaszerők koncentrált teherként kerülnek az aktuális adatbázisba. Ebben az adatmezőben adhatjuk meg az importálandó terhelési esetben található valamennyi teherre vonatkozó többszöröző értéket. Teherpontok eltolása Itt adhatjuk meg a terhek támadáspontjának elmozgatását koordináták segítségével. Importálandó terhek Ebben a mezőben az importálandó adatbázistól függő kiválasztási lehetőségek adottak az importálandó tehertípusok megjelölésére. Csak erők és nyomatékok olvashatók be az aktuális adatbázisba.

3.17.4 Zárlatok eltávolítása Ezzel a paranccsal eltávolíthatjuk a statikai adatbázis zárlatait. A SOFiSTiK adatbázis egy multiuser adatbank. Ez azt jelenti, hogy egyidőben több felhasználó is használhatja ugyanazon adatbázis különböző területeit. Minden program egy zárlatot helyez el az adatbázis azon területén, amellyel éppen dolgozik. Néha előfordulhat, hogy ez a zárlat az adatbázison marad a program bezárása után is. Ha ismét egy másik programmal az adatbázis ugyanezen területét használnák fel, akkor megjelenik egy üzenet, hogy az adatbázist egy másik felhasználó lezárta. Ekkor használhatjuk ezt a parancsot. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Statikai adatbázis (CDB) ¨ Zárlatok eltávolítása

Parancssor:

SOF_GFORCE_FREE

Mielőtt a zárlatok eltávolításra kerülnének az adatbázisról egy kérdés jelenik meg a képernyőn:

Ha az adatbázist csak egyedül használjuk, akkor nyugodtan válaszolhatunk OK-val. Ha nem, akkor győződjünk meg róla, hogy senki sem használja zárlattal ellátott adatbázist.

Parancsleírás

3-12



3.18 Megjelenítések A következő parancsokkal az elkészített szerkezetet és a végeselemek geometriájához kötődő terheket jeleníthetjük meg ellenőrzés céljából. A következő parancsok nagy része végeselemekre vonatkozik. A szerkezet elemek és a hozzájuk kapcsolódó terhek megjelenítési tulajdonságait a Beállítások parancs indítása után a Megjelenítési beállítások fülön állíthatjuk be (lásd 3.2 fejezet).

3.18.1 Szerkezeti elemek megjelenésének átváltása Ezzel a paranccsal beállíthatjuk, hogy a szerkezeti elemek attribútumai megjelenjenek-e a képernyőn. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Megjelenítés ¨ Szerk. elemek megjelenésének átváltása

Parancssor:

SOF_IDRAWTOGGLE

3.18.2 Kiválasztási halmaz megjelenítése A parancs alkalmazásával csak a kiválasztott elemek jelennek meg képernyőn, a többi elem elrejtésre kerül. Ez a parancs különösen a térbeli, bonyolult szerkezeteknél nyújt segítséget.

• • •

Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Megjelenítés ¨ Kiválasztási halmaz megjelenítése

Parancssor: SOF_G_DISPLAYSELECTION Indítsuk el a kiválasztási halmaz megjelenítésének parancsát Válasszuk ki azokat az objektumokat, amelyeket továbbra is a képernyőn szeretnénk látni Fejezzük be a parancsot az ENTER billentyű lenyomásával

3.18.3 Mindent megjelenít Ezzel a paranccsal ismét minden elemet megjeleníthetünk a képernyőn. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Megjelenítés ¨ Mindent megjelenít

Parancssor:

SOF_G_DISPLAYSELECTIONOFF

3.18.4 Szerkezet megjelenítése A Szerkezet megjelenítése paranccsal ellenőrizhetjük, hogy a szerkezeti elemekből felépített szerkezetünkben van-e valamilyen hiba (lyukak, duplán szereplő elemek, stb.). Csak a szerkezet kontúrját jelenik meg. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Megjelenítés ¨ Szerkezet

Parancssor:

SOF_ GSTRUKTANS

3.18.5 Csoportok megjelenítése Ezzel a paranccsal irányíthatjuk, hogy mely csoportok elemei jelenjenek meg a képernyőn. Ez a parancs csak végeselemek készítésekor használatos. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Megjelenítés ¨ Csoportok

Parancssor:

SOF_ GGRUPVIS

Parancsleírás

3-13



Látható A lista elemei (csoportok) megjelennek a képernyőn. Láthatatlan A lista elemei (csoportok) nem jelennek meg a képernyőn. Ki -> <- Be Ezekkel a nyomógombokkal tehetjük át a bejegyzéseket az egyik listából a másikba. Rendezés A listában a csoportszám, vagy az elemek szerint osztályozhatunk. Csomópontok fóliája látható Ezzel a kapcsolóval irányíthatjuk, hogy az X___KNOT_Adatbázisnév fólia be- vagy kikapcsolt állapotban legyen-e. Egy láthatatlan csoporthoz tartozó csomópontok fóliája mindig ki van kapcsolva.

3.18.6 Számozás megjelenítése Ezzel a paranccsal a különböző végeselemek számozását jeleníthetjük meg a képernyőn. Síkbeli rendszer esetén a számozás mindig úgy jelenik meg, hogy az a felhasználó számára olvasható legyen (lentről és balról). Térbeli rendszernél viszont a számozás megjelenítése a jelölési módtól függ (lásd 3.19 fejezet). Ha jelölés állandó, akkor a számok a mindenkori elem lokális z-tengelyének megfelelően kerülnek ábrázolásra. Ha a jelölés ideiglenes, akkor a számok mindig olvashatóan jelennek meg (lásd GENF kézikönyv DTYP PLAN parancs) A Beállítások opció segítségével beállíthatjuk a számok méretét és színét. Ezt a parancsot a végeselemek ábrázolására célszerű használni. A szerkezeti elemek megjelenítési

tulajdonságait a Beállítások parancs indítása után a Megjelenítési beállítások fülön állíthatjuk be (lásd 3.2 fejezet), vagy alkalmazhatjuk a Szerkezeti elemek megjelenésének átváltása parancsot (lásd 3.18.1 fejezet).

• • • •

Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Megjelenítés ¨ Számozás

Parancssor: SOF_ GNUM Indítsuk el a számoz megjelenítésének parancsát Válasszuk ki azt az elemtípust, amelynek számozását meg szeretnénk jeleníteni a képernyőn Válasszuk ki azokat az elemeket, amelyeknek a számozását meg szeretnénk jeleníteni a képernyőn Fejezzük be a parancsot az ENTER billentyű lenyomásával

Lehetséges opció a Beállítások, melynek hatására megjelenik az Elemszámozás párbeszédablak:

Parancsleírás

3-14



Állandó szövegmagasság (m) Az elemszámozás állandó szövegmagassága méterben. Változó szövegmagasság (képernyőmagasság %-ában) Az elemszámozás változó szövegmagassága a képernyőmagasság %-ában. Távolság az elemtől (áll. szövegmagasság %-ában) Az állandó elemszámozás távolsága a hozzá tartozó elemtől a beállított állandó szövegmagasság %-ában. A maximum érték 99%, ami azt jelenti, hogy a távolsága azonos a szövegmagassággal. Csomóponti sorszám helyzete A csomóponti számozás relatív pozíciója a csomóponthoz képest fokban. Szín A megjelenítés az aktuális színnel történik. A Szín… nyomógombbal ezen változtathatunk. Ezzel a nyomógombbal hívhatjuk elő az AutoCAD Szín kiválasztása párbeszédablakát.

3.18.7 Terhek megjelenítése Ezzel a paranccsal a terheket jeleníthetjük meg. Alapértelmezett beállításként az aktuális terhelési eset terhei állnak rendelkezésünkre. Valamennyi terhelési eset terhének megjelenítését egyetlen párbeszédablakon keresztül állíthatjuk be. A párbeszédablak csak a végeselemekhez kötődő terhek megjelenítéséhez használatos. Az elemfüggetlen terhek automatikusan megjelennek, ugyan csak akkor, ha nem egy lokális irányra vonatkoznak. Az elemfüggetlen terhek globális, a teljes rajzra vonatkozó beállításait a Beállítások parancs indítása után a Megjelenítési beállítások fülön állíthatjuk be (lásd 3.2 fejezet). Ha az elemfüggetlen terhek megjelenítését külön-külön kell módosítanunk, akkor ezt ezzel a párbeszédablakkal tehetjük. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Megjelenítés ¨ Terhek

Parancssor:

SOF_ GLAST

Parancsleírás

3-15



Hozzáfűz A nyomógomb segítségével egy vagy több elemet mutathatunk meg. Miután eltűnik a párbeszédablak, elemeket vehetünk fel a kiválasztási halmazba. Eltávolít A nyomógomb segítségével egy vagy több elemet mutathatunk meg. Miután eltűnik a párbeszédablak, elemeket távolíthatunk el a kiválasztási halmazból. Mindent kiválaszt/ Mindent eltávolít A Mindent kiválaszt és a Mindent eltávolít nyomógombokkal az adott terhelési esethez tartozó összes terhet felvehetjük, illetve eltávolíthatjuk a kiválasztási halmazból. Terhelési esetek választása Teherfajta Ebből a kijelölő listából választhatjuk ki, hogy mely teherfajták jelenjenek meg. Teherirány Ebből a kijelölő listából választhatjuk ki, hogy mely irányba ható terhek jelenjenek meg. Kiválasztott TE száma A párbeszédablak ezen része azt, mutatja, hogy a terhek megjelenítése mennyi terhelési esetre vonatkozik. A Kiválaszt… nyomógombbal a Terhelési eset választása párbeszédablakot nyithatjuk meg, amelyből kiválaszthatjuk, hogy mely terhelési esetek terheit kívánjuk megjeleníteni.

A terhelési eseteket a Windows-nál megszokott módon (SHIFT és CTRL) választhatjuk ki.

Parancsleírás

3-16



Tehertípus kiválasztása Ebben a mezőben kijelölhetjük, hogy melyik tehertípusokat szeretnénk megjeleníteni. A program a terheket típusonként a jobb oldalon található színskála szerint jeleníti meg. A színre való kattintással módosíthatjuk a színeket, így hívhatjuk elő az AutoCAD Szín kiválasztása párbeszédablakát. Beállítások Sraffvonalanak távolsága A sraffozás vonalainak távolságát adhatjuk meg méterben. Ha az érték 0.0 akkor nem készül sraffozás. Nyílméret Ebben az adatmezőben adhatjuk meg a nyílfej méretét méterben. Léptékszorzó Ebben az adatmezőben a terhet ábrázoló nyíl léptékét adhatjuk a teher nagyságától függően m/kN mértékegységben. Fólia törlése Ha ez a kapcsoló aktív, akkor a terv meglévő tehermegjelenítések törlődnek, mielőtt új terheket jelenítenénk meg. Ennek akkor van igazán értelme, ha a terhek módosulnának. Ez a kapcsoló csak a végeselemekhez kötődő terhekre van hatással.

3.18.8 Felületelemek vastagságának megjelenítése Ezzel a paranccsal a felületelemek vastagságát ábrázolhatjuk. Választhatunk a számértékekkel való megjelenítés és a valódi megjelenítés közül. A valódi megjelenítéskor a felületelemeket blokként ábrázolja a program. Ezért egy léptékszorzót kell megadnunk. Ez a megjelenítési mód csak térbeli megjelenítésben látható. Ezt a parancsot a végeselemek ábrázolására célszerű használni. A szerkezeti elemek megjelenítési

tulajdonságait a Beállítások parancs indítása után a Megjelenítési beállítások fülön állíthatjuk be (lásd 3.2 fejezet), vagy válasszuk az AutoCAD árnyalás parancsait.

•

• • •

Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Megjelenítés ¨ Felületelemek vastagsága

Parancssor: SOF_ GQDICK Indítsuk el a felületelemek vastagságának megjelenítési parancsát Válasszuk ki, hogy a vastagságot számként, vagy valódi ábrázolással jelenítse meg a program Válasszuk ki azokat a felületelemeket, amelyek vastagságát meg szeretnénk jeleníteni a képernyőn (nyomjuk le az ENTER billentyűt, ha minden felületelem vastagságát ábrázolni szeretnénk)


Lehetséges opció a Beállítások, melynek hatására megjelenik az Elemszámozás párbeszédablak:

Állandó szövegmagasság (m) Az elemszámozás állandó szövegmagassága méterben. Változó szövegmagasság (képernyőmagasság %-ában) Az elemszámozás változó szövegmagassága a képernyőmagasság %-ában. Távolság az elemtől (áll. szövegmagasság %-ában) Az állandó elemszámozás távolsága a hozzá tartozó elemtől a beállított állandó szövegmagasság %-ában. A maximum érték 99%, ami azt jelenti, hogy a távolsága azonos a szövegmagassággal. Parancsleírás

3-17



Csomóponti sorszám helyzete A csomóponti számozás relatív pozíciója a csomóponthoz képest fokban. Szín A megjelenítés az aktuális színnel történik. A Szín… nyomógombbal ezen változtathatunk. Ezzel a nyomógombbal hívhatjuk elő az AutoCAD Szín kiválasztása párbeszédablakát.

3.18.9 Felületelem-koordinátarendszerek megjelenítése Ezzel a paranccsal a felületelemek koordinátarendszerét jeleníthetjük meg. A lokális z-tengely az iránytól függően két különböző színnel jeleníthető meg. Ezt a parancsot a végeselemek ábrázolásakor célszerű használni. A szerkezeti elemek megjelenítési tulajdonságait a Beállítások parancs indítása után a Megjelenítési beállítások fülön állíthatjuk be (lásd 3.2 fejezet). Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Megjelenítés ¨ Felületelemek koordinátarendszerei

Parancssor:

SOF_ GQKS

Szimbólum mérete Ebben az adatmezőben adhatjuk meg a felületelem-koordinátarendszer szimbólumának méretét méterben. z-tengely iránya Ebben a mezőben adhatjuk meg, hogy a lokális koordinátarendszer z-tengelye mely irányok esetén milyen színnel jelenjen meg. A megjelenítés az aktuális színnel történik. A Szín… nyomógombbal ezen változtathatunk. Ezzel a nyomógombbal hívhatjuk elő az AutoCAD Szín kiválasztása párbeszédablakát.

3.18.10 Megjelenítések törlése Ezzel a paranccsal a megjelenített szimbólumok törölhetők, vagy kikapcsolhatók. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Megjelenítés ¨ Megjelenítések törlése

Parancssor:

SOF_ G_VISDEL

•

Indítsuk el a megjelenítések törlésének parancsát

•

Ezután megjelenik a Megjelenítések kikapcsolása/törlése párbeszédablak

•

Jelöljük meg azokat a megjelenítéseket a listában, amelyet törölni, vagy kikapcsolni szeretnénk

•

Válasszuk ennek megfelelően a Fólia mezőben a Kikapcsol vagy a Töröl rádiógombot

•

Zárjuk be a párbeszédablakot az OK nyomógombra történő kattintással

Parancsleírás

3-18



3.18.11 Terhek megjelenésének átváltása Ezzel a paranccsal irányíthatjuk, hogy a végeselemekhez kötődő terhek a készítéskor megjelenjenek-e a rajzban. Ez a parancs csak a végeselemek geometriájához kötődő terhekre vonatkozik, mert az elemektől független terhek a készítés után mindig megjelennek. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Megjelenítés ¨ Terhek megjelenésének átváltása

Parancssor:

SOF_GLASTSHOW

3.19 Hibajelölések Ezzel a paranccsal a hibajelöléseket kezelhetjük. A hibajelölések lehetnek ideiglenesek vagy állandóak.

3.19.1 Hibajelölések törlése Ezzel a paranccsal a hibajelöléseket törölhetjük. Ha a hibajelölések állandóak, akkor csak a fólia törlésével vagy a Hibajelölés törlése paranccsal törölhetők. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Jelölések ¨ Törlés

Parancssor:

SOF_GDELERROR

3.19.2 Hibajelölés megjelenésének átváltása Ez a parancs a hibajelölések módosítására szolgál. Az elemek feldolgozása során, illetve az Export parancs alkalmazásakor (lásd 3.17.1 fejezet) a nem megfelelő elemek kijelölődhetnek (ha kérjük a programtól). Ezek a hibajelölések lehetnek tartósak, vagy ideiglenesek. Az ideiglenesek a „Frissítés” paranccsal törlődnek, a tartós hibajelöléseket pedig csak a fólia törlésével vagy a Hibajelölés törlése paranccsal lehet törölni. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Jelölések ¨ Megjelenés átváltása

Parancssor:

SOF_GERROR

3.20 Info/Szerkeszt Egy elem kiválasztása és az Info/Szerkeszt parancs kiadása után megjelenik egy párbeszédablak az objektumhoz tartozó összes információval. Több elem kiválasztásakor az elemek között az <Előző és Következő> nyomógombokkal tallózhatunk. Egyedüli elemek módosítását úgy érdemes elvégezni, hogy az Info/Szerkeszt parancs kiadása után a Módosít… nyomógombot választjuk. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Info/Szerkeszt…

Parancssor:

SOF_GINFO

Parancsleírás

3-19



Bezár Ezzel a nyomógombbal hagyhatjuk el a Rajzi elemek információi párbeszédablakot. < Előző Ezzel a nyomógombbal az előző rajzi elemet választhatjuk ki jeleníthetjük meg az információit. Következő > Ezzel a nyomógombbal a következő rajzi elemet választhatjuk ki jeleníthetjük meg az információit. Módosít… Ezzel a nyomógombbal a párbeszédablakban megjelenő rajzi elemeket módosíthatjuk a hozzájuk tartozó módosító párbeszédablakokban.

3.21 Eszközök 3.21.1 Szerkesztés Ezzel a paranccsal a TEDDY SOFiSTiK programot indíthatjuk el, amellyel a szöveges megadási fájlt, vagy a numerikus eredményfájlt szerkeszthetjük. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Eszközök ¨ Szerkesztés

Parancssor:

SOF_WTED

3.21.2 Teljes eredmény megtekintése és nyomtatása Ezzel a paranccsal indíthatjuk el a SOFiSTiK URSULA programot, amivel a grafikus és numerikus adatokat együttesen tartalmazó fájlt nyithatjuk meg, és tekinthetjük meg a képernyőn, vagy nyomtathatjuk ki. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Eszközök ¨ Teljes eredmény megtekintése és nyomtatása

Parancssor:

SOF_G_URSULA

3.21.3 Animator Ezzel a paranccsal indíthatjuk el a SOFiSTiK ANIMATOR programot. A program megnyitja az aktuális adatbázist, és a benne szereplő adatok alapján megjeleníti és animálja a terhek hatására elmozduló szerkezetet. Az ANIMATOR program működéséhez legalább 256 szín szükséges. Eszköztár:

SOFiPLUS

Menü:

SOFiPLUS ¨ Eszközök ¨ Animator

Parancssor:

SOF_G_ANIMATOR

Parancsleírás

3-20



3.21.4 Eszköztár újra betöltése Ezzel a paranccsal aktualizálhatjuk a „SOFGTOOL“ menücsoportot. Ez a menücsoport tartalmazza a SOFiPLUS eszköztárát. Ez a parancs csak a legördülő menüben áll rendelkezésünkre.

3.21.5 Kiürítés Ezzel a paranccsal kiléphetünk a SOFiPLUS programból úgy, hogy az AutoCAD programot tovább használjuk. Egyedi, önálló számítógép esetén ezt a parancsot nem kell használni. Hálózat esetében, ha más is használná a SOFiPLUS programot, és nincs rá éppen szükségünk, akkor ezzel a paranccsal szabaddá tehetjük az utat a másik felhasználó előtt. Az AutoCAD bezárása után a SOFiPLUS program természetesen más számára szabadon használható. Ez a parancs csak a legördülő menüben áll rendelkezésünkre.

3.21.6 Diagnózis Ezzel a paranccsal indíthatjuk el a SOFiSTiK DIAGNOSE programot. Ez a program egy hatásos eszköz a rendszerkörnyezetünk felmérésére, amely megmutatja mind a Windows-os, mind a SOFiSTiK-kel kapcsolatos meglévő és hiányzó fájlokat, valamint lehetőséget nyújt a SOFiSTiK.DEF definíciós fájl szerkesztésére.

Hibaüzeneteknél előfordulhat, hogy alkalmaznunk kell a Diagnózis-t ahhoz, hogy a hibaüzenetekről pontos képet adhassunk. Ehhez a program eszköztárában található WinTEDDY ( ) parancsot indítsuk el, amely után a diagnózis eredményeit egy .TXT fájlba menthetjük. Ez a parancs csak a legördülő menüben áll rendelkezésünkre.

3.21.7 Napi tipp Ezzel a paranccsal a Napi tipp párbeszédablakot nyithatjuk meg, ahol hasznos tippeket kapunk a SOFiPLUS program használatához. Egy ablakon belül több tippet is megnézhetünk. Beállíthatjuk, hogy a tippek megjelenjenek-e a SOFiPLUS program minden indításánál. Eszköztár:

-

Menü:

SOFiPLUS ¨ Eszközök ¨ Napi tipp…

Parancssor:

SOF_G_TIPOFTHEDAY

Parancsleírás

3-21



3.21.8 SOFiPLUS névjegye Ezzel a paranccsal a SOFiPLUS névjegye párbeszédablakot nyithatjuk meg, ahol a program verziójáról és készítőiről találunk információkat. Eszköztár:

-

Menü:

SOFiPLUS ¨ Eszközök ¨ SOFiPLUS névjegye…

Parancssor:

SOF_G_ABOUT

3.22 LOG-fájlok A SOFiPLUS programot folyamatosan fejlesztik, de a kézikönyv nem biztos, hogy mindig az aktuális programverziót tartalmazza. A változások a SOFiPLUS.LOG fájlban rögzítettek. Az előbb említett fájlt nyomtassuk ki, ha a program újabb verzióját megkapjuk, majd fűzzük hozzá a kézikönyvhöz. Így mindig tisztában leszünk a legújabb verzió ismert hibáival és újdonságaival. A program legújabb változatának LOG-fájlja az interneten is megtalálható, így nemcsak az általunk használt program, hanem az aktuális verzió hibáit és újdonságait is megismerhetjük.

3.22.1 SOFiPLUS telepített változata Ezzel a paranccsal egy ablakot nyithatunk meg, amelyben a SOFiPLUS LOG-fájlja jelenik meg. Eszköztár:

-

Menü:

SOFiPLUS ¨ Log-fájlok ¨ SOFiPLUS telepített változata

Parancssor:

-

Ez a parancs csak a legördülő menüben áll rendelkezésünkre.

3.22.2 SOFiPLUS az Internetről Ezzel a paranccsal azt az internetes oldalt hívhatjuk elő, amely a SOFiPLUS aktuális verziójának LOGfájlját tartalmazza. Eszköztár:

-

Menü:

SOFiPLUS ¨ Log-fájlok ¨ SOFiPLUS az Internetről

Parancssor:

-

Ez a parancs csak a legördülő menüben áll rendelkezésünkre.

Parancsleírás

3-22



4

Számítási folyamat 4.1 Szerkezeti elemek használatakor tárcsa vagy lemez esetén •

Miután elkészítettük a szerkezeti elemeket és megadtuk a terheket, indítsuk el a hálógenerálást. A program ekkor egy végeselem-hálót készít.

•

Ezután indítsuk el a statikai számítást a Számítás paranccsal.

•

Ha a terv tartalmaz vasbeton gerendákat, akkor azokat a Rúdméretezés paranccsal (lásd 3.16 fejezet) méretezhetjük.

•

A számítási eredmények grafikus megjelenítéséhez indítsuk el a Grafikus eredmény parancsot (lásd 3.15.1 fejezet).

A Számítás parancs csak lemezek és tárcsák számítása esetén síkbeli feszültségi állapotban használható.

4.2 Végeselemek használatakor •

Miután elkészítettük a végeselemeket és a terheket indítsuk el az Export (.dwg-->.cdb) parancsot (lásd 3.17.1 fejezet).

•

A megjelenő párbeszédablakban válasszuk az Adatbázis .CDB rádiógombot, így a rajz elmeinek és terheinek információi a „Fájlnév.CDB” fájlba kerülnek.

•

Ezt egy teljes végrehajthatósági vizsgálat és sávoptimalizálás követi, amit a program automatikusan elvégez.

•

A parancs kiadása után a következő fájlok keletkeznek a rajz.DWG kiterjesztésű fájlján kívül:

CDB A tervhez kapcsolódó statikai adatbázis. DAT A számítás megadási fájlja. A „Fájlnév.DAT” fájlt a program automatikusan a SOFiPLUS.TAB alapértelmezési fájl alapján készíti el. A „Fájlnév_*.DAT” fájlok az egyes számítómodulok megadási fájljai. Míg a „Fájlnév.DAT” fájlban a teljes számítási folyamat leírása, addig ezekben az egyes megadási fájlokban az egyes programok számításra vonatkozó definiálása található, amelyek hivatkozással szerepelnek a teljes számítás leírásában. ERG A számítás eredményfájlja. Azért, hogy a statikai programok által készített eredményfájlok ne íródjanak egymásra, minden statikai program saját eredményfájlt (.ERG) készít. •

Nyissuk meg a "Fájlnév.DAT” fájlt a WinTEDDY program segítségével (lásd 3.21.1 fejezet). Ha módosítani kívánunk az alapértelmezett megadási fájlon, akkor azt végezzük el, majd indítsuk el a WinPS (

) programot.

•

A grafikus eredmények készítéséhez használjuk a GRAF programot, amellyel szöveges módon definiálhatjuk, hogy a számítás eredményei közül mi jelenjen meg grafikus formában. Ezt a „Fájlnév.DAT” fájlban kell megadnunk, ahol a definiálást a „PROG GRAF” sorral kell kezdenünk.

•

Egy másik lehetőség a grafikus eredmények készítéséhez a WinGRAF program.

Az adatok annak ellenére is a statikai adatbázisba kerülnek, ha rajzban olyan terheket is definiáltunk, amit a statikai számítóprogram nem vesz figyelembe (például rúd, rácsrúd, vagy kötél teher a SEPP program számára). Az igénybevételek ugyan nem kerülnek belőlük kiszámításra, de így egy másik statikai számítóprogrammal végzett számításhoz is felhasználható a statikai adatbázis. Az alkalmazott terheket a GRAF programmal lehetőleg mindig ellenőrizzük! Számítási folyamat

4-1



4.3 Eredmény tartalmának meghatározása 4.3.1 Halógenerálásnál A Hálógenerálás-kezelő párbeszédablak (lásd 3.12.1 fejezet) jobb oldalán lévő kapcsolók segítségével

állíthatjuk be, hogy adatokat tartalmazzon a „Fájlnév_MSH.ERG” eredményfájl.

4.3.2 A SOFiPLUS számítás parancsánál A Numerikus eredmény párbeszédablak (lásd 1.1 fejezet) Egyedüli terhelési esetek, Egymásrahalmozás és Méretezés füleken található kapcsolók segítségével nemcsak a számítás eredményeit, hanem a „Fájlnév.ERG” fájl tartalmát is meghatározzuk.

4.3.3 A SOFiPLUS grafikus eredmény parancsnál A Grafikus eredmény párbeszédablak (lásd 3.15.1 fejezet) Egyedüli terhelési esetek, Tehercsoportosítás és Méretezés füleken található kapcsolók segítségével a számítás alapján a „Fájlnév.PLB” fájl tartalmát határozhatjuk meg.

4.3.4 A WinTEDDY számítás parancsánál Minden egyes statikai programnál találunk egy ECHO parancsot, amely számos opciójával biztosítja azt, hogy beállíthassuk a megjelenítendő eredményeket. Az ECHO parancs használatához a statikai programok kézikönyveiben találunk pontos használati útmutatót.

4.4 Számítás vezérlése szövegesen Ha a számítást a WinTEDDY program keresztül indítjuk el, akkor minden egyes statikai számítóprogramnál (STAR, SEPP, ASE) a STEU parancs opciójával határozhatjuk meg a számítási eljárást. • A STAR program STEU parancsával azt határozhatjuk meg, hogy I., II. vagy III. rendű (erő, vagy elmozdulásmódszer) elmélet szerint kívánunk számoltatni, illetve megadhatjuk az iterációs lépések számát. A pontosság meghatározását, a különböző szabadságfokok és kötélelemek kezelését is itt adhatjuk meg. Bővebb információkat a STAR program kézikönyvében a STEU parancs ismertetésénél találunk. •

A SEPP program STEU parancsával az ágyazás és a felületelemek feltételeit és a különböző szabadságfokok kezelését adhatjuk meg. Bővebb információkat a SEPP program kézikönyvében a STEU parancs ismertetésénél találunk.

•

Az ASE program STEU parancsával szabályozhatjuk mindazt, amit a STAR és a SEPP programokban megadhatunk. Bővebb információkat az ASE program kézikönyvében a STEU parancs ismertetésénél találunk.

Számítási folyamat

4-2

Kézikönyv. SOFiPLUS (Statikai modell AutoCAD alatt) 16.3 verzió

Recommend Documents