MINŐSÉGPOLITIKA ÉS MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV Sárospataki Református Teológiai Akadémia (SRTA) Sárospataki Református Teológiai Akadémia 3950 Sárospatak Rákóczi út 1. 0036 47 312 947 dekania@ srta.hu Intézményi azonosító: FI32388 3. változat Elfogadta az SRTA Szenátusa a 2009/35. (II.16.) számú határozatával. A 2011. évi CCIV. tv. rendelkezései és a 2013. évi CXXIX. tv. 61. §-ára figyelemmel módosította 2013. szeptember 1. napján Dr. Enghy Sándor rektor
1
MINŐSÉGPOLITIKA A Sárospataki Református Teológiai Akadémia alapító okirata és küldetésnyilatkozata alapján az SRTA Szenátusa minőségpolitikájában kinyilvánítja az SRTA képzési programjai és az általa kiadott diplomák minősége iránti elkötelezettségét. A képzés és a kiadott diplomák minősége olyan összetett jellemző, amely az SRTA valamennyi részfolyamatának, -tevékenységének, illetve -területének minőségén alapul, ezért az SRTA minden vezetői eszközzel és személyes befolyással gondoskodik mindezek minőségének biztosításáról. Az SRTA minőségpolitikájának funkciója kettős: 1. Deklarálja a vezetőség minőség iránti elkötelezettségét az SRTA mind külső, mind belső partnerei felé; 2. Elvi keretet ad az SRTA működése belső szabályozásának kialakításához. A minőséget az SRTA szolgáltatása tekintetében az alábbiak együttes teljesülésében határozza meg: 1. A küldetésnyilatkozatban megjelölt célok megvalósulása; 2. Partnereink, legfőképpen hallgatóink elégedettsége; 3. A vonatkozó állami és egyházi jogszabályoknak, mindenekelőtt az oktatási tevékenységre vonatkozó előírásoknak való megfelelés, a felsőoktatási képzésektől elvárható színvonal elérése, majd szinten tartása. AZ SRTA olyan szervezeti és munkakultúra megvalósítását tűzi ki célul, amelyben a minőség és a minőségbiztosítás központi szerepet tölt be. A minőség megvalósítása és folyamatos fejlesztése érdekében az SRTA minőségügyi rendszert épített ki, amelyet működtet, és továbbfejleszt. A nemzeti felsőoktatásról szóló CCIV. tv. 120. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte a 2005. évi CXXXIX. tv. Magyar Akkreditációs Bizottságot is szabályozó 109-113. §-át, feladatát a 70. § (1) bekezdésében akként határozta meg, hogy a MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő országos szakértői testület, amely e törvényben szabályozott módon közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárásokban, különös tekintettel a doktori iskolákra. Figyelemmel arra, hogy a 2011. évi CCIV. tv. a korábbi jogszabálytól eltérően (2005. évi CXXXIX. tv. 20. § (4) bekezdés) nem írja elő a felsőoktatási intézmények számára kötelező erővel a minőségbiztosítási rendszer működtetését, az SRTA 2012. január 1. napjától csak mint irányadó és követendő mintaként tekint a kialakított minőségügyi rendszer előírásaira (Lásd: 2012/111. (XII.06.) számú szenátusi határozat). A 2013. évi CXXIX. tv. 60. § (2) bekezdése és a 61. §-a a MAB hatáskörét a következők szerint módosította: 60. § (2) Az Nftv. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4) A (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott eljárásokban, valamint az alap- és mesterképzés, felsőoktatási szakképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban az oktatási hivatal köteles beszerezni a MAB szakvéleményét. Az oktatási hivatal a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott eljárás2
ban megfogalmazott MAB szakértői véleményhez kötve van. Az oktatási hivatal döntésével szemben előterjesztett fellebbezést a miniszter bírálja el. (4a) A MAB a szakértői véleményét a (3) bekezdés a) pontjában és a 8. § (2) bekezdésében szabályozott eljárásokban a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek (Standards and Guidelines in the European Higher Education Area, a továbbiakban: ESG) figyelembe vételével hozza meg. Az oktatási hivatal határozatában ismertetni kell a MAB ESG-nek való megfelelésről hozott szakértői megállapítását.” 61. § Az Nftv. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének és a felsőoktatási intézmény belső minőségbiztosítási rendszere működésének külső értékelésére létrehozott, független országos szakértői testület, amely e törvényben szabályozott módon szakértőként közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárásokban. Mindezen rendelkezésekre figyelemmel az SRTA a minőségbiztosítási rendszerét a 2009-ben elfogadott minőségpolitika és minőségbiztosítási kézikönyv alapján tovább működteti. Az SRTA minőségügyi rendszerének fő szempontjait az ENQA (European Association for Quality Assurance in Higher Education) koordinálásban kidolgozott, és az Európai Felsőoktatási Térség miniszterei által 2005 májusában Bergenben elfogadott ún. Bergeni dokumentum 2. fejezete 1. részének („Európai sztenderdek és irányelvek a felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosítása számára”) alábbi témakörei adják: 1. Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások 2. Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése 3. A hallgatók értékelése 4. Az oktatók minőségének biztosítása 5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások 6. Belső információs rendszer 7. Nyilvánosság A fenti témakörök valamint az azokhoz kapcsolódó európai szintű és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) által kidolgozott irányelvek alapján, az SRTA minőségügyi rendszerének keretében kezeli többek között az alább felsoroltakat: 1. Az SRTA küldetésének magas színvonalú ellátása; 2. Az SRTA oktatási és képzési színvonalának növelése és magas szinten tartása; 3. Az SRTA kutatásainak magas színvonalú, eredményes végzése; 4. A vonatkozó jogszabályok, előírások nyomon követése és kielégítése; 5. A minőségpolitika megvalósításának, a megvalósítás figyelemmel kísérésének és felülvizsgálatának módjai; 6. A minőségpolitikában deklarált szándékok eléréséhez szükséges eszközök, erőforrások, ezen belül kiemelten a személyi, képzettségi feltételek biztosítása; 7. A minőségbiztosítási rendszer működését segítő szervezeti struktúra, valamint az egyes szervezeti egységek és munkatársak minőségbiztosítással kapcsolatos felelőssége; 8. Folyamataink, tevékenységeink azonosítása és dokumentációs rendszer keretében történő szabályozása (minőségügyi kézikönyv, szabályzatok, eljárásrendek, munkaköri leírások, formalapok stb.); 9. Rendszeres és tervezett minőségfejlesztés, illetve az ezt előirányzó stratégia; 10. Az SRTA hallgatóinak és más partnerek bevonása a minőségbiztosításba;
3
11. Speciális hallgatói támogatások biztosítása (soron kívüli konzultációk, fogyatékkal élő hallgatók segítése, költségtérítési kedvezmény stb.); Az SRTA minőségügyi rendszerének kialakításában elsősorban a Magyarországi Református Egyház, konkrétan a Tiszáninneni Református Egyházkerület (fenntartó) elvárásait igyekszik kielégíteni összhangban a MAB előírásaival és ajánlásaival. Az SRTA nem kötelezi el magát konkrét minőségbiztosítási rendszertípus (ISO, EFQM, TQM stb.) mellett, de adott elemeket hasznosít ezekből. Az előírások, az irányelvek, az ajánlások, a szakirodalom, a szakmai tapasztalat és jó példák felhasználásával olyan minőségügyi rendszer kiépítésére, működtetésére és fejlesztésére törekszik, amely az SRTA sajátosságaira szabottan, küldetéséhez és egyedi viszonyaihoz illeszkedve biztosítja a követelmények teljesülését, azaz a minőség hatékony megvalósítását. A rendszer kidolgozójának engedélyével átvette a Sola Scriptura Teológiai Főiskolán kialakított minőségügyi rendszert. MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV A minőségügyi kézikönyv célja és fejezetei Az SRTA Minőségügyi kézikönyve az SRTA minőségügyi rendszerének kialakítása mögött meghúzódó elgondolásokat és alapelveket ismerteti, és az SRTA minőségbiztosítási rendszerét mutatja be. A Minőségügyi kézikönyv az alábbi fejezetek szerint épül fel: 1. Küldetésnyilatkozat 2. Az SRTA partnerei 3. Minőségügyi szervezet és minőségügyi vezető 4. Hierarchikus dokumentációs rendszer („minőségpiramis”) 5. Stratégia 6. Minőségfejlesztés (minőségfejlesztési program) 7. A főiskola operatív tevékenységeinek felosztása és teljes körű szabályozása 8. Szabályzatok és követelményrendszerek 9. Folyamatok és eljárások 10. Formalapok, nyomtatványok 11. Megfeleltetési táblázat a Bergeni dokumentum irányelveihez 1. Az SRTA küldetésnyilatkozata A Sárospataki Református Teológiai Akadémia, a Sárospataki Református Kollégium egyik oktatási intézményeként őrzi és továbbviszi a Kollégium sajátos körülmények között kialakult, több évszázados, a református hitvallásokra és a magyar nemzet iránti elkötelezettségre épülő szellemi és lelki örökségét. Az Akadémia célja a református lelkipásztorok, valamint a református egyház igényei szerinti munkások képzése és továbbképzése, a teológiai tudományok legmagasabb szintű művelése. Történelmi örökségéből adódóan felelősséget hordoz nemcsak a fenntartó Egyházkerületért, hanem a Kárpátmedence ezen régiójának magyar református egyházaiért is. Hozzá kíván járulni a térség szellemi és kulturális értékeinek megőrzéséhez és gyarapításához, tevékenységével növelni szeretné az északmagyarországi térség településeinek népességmegtartó erejét is, együttműködik a felsőoktatási és kulturális intézményekkel, valamint egyházi és kulturális szervezetekkel.
4
Hagyományainak megfelelően ápolja és továbbviszi a magyarországi reformáció és az egyetemes keresztyénség lelki, szellemi és kulturális örökségét, ennek érdekében együttműködik a magyarországi és külföldi teológiai intézményekkel. Az oktatást, a nevelést, a kutatást, általában a teológiai tudomány művelését szakmai és ökumenikus nyitottsággal, a Biblia alapján, a Magyar Református Egyház hitvallásai: „A Heidelbergi Káté” és „A Második Helvét Hitvallás” szellemében folytatja. Mindezt azzal a meggyőződéssel teszi, hogy ezzel a Szentírásban megfogalmazott missziói parancsnak (Máté 28,1820) és az egész teremtett világ iránti felelősség parancsolatának (Genezis 1,28) engedelmeskedik. Intézményünket – a meglévő lehetőségeket folyamatosan kihasználva – úgy igyekszünk fejleszteni, hogy megfogalmazott céljaink folyamatosan megfeleljenek az -alap és osztatlan képzés követelményeinek. Mindezzel Isten dicsőségét, Egyházunk építését, magyar népünk javát szeretnénk munkálni. 2. Az SRTA legfontosabb partnerei • Levelező tagozatos hallgatók; • Nappali tagozatos hallgatók; • Végzett hallgatók; • A szakirányú továbbképzések hallgatói; • Az SRTA alkalmazottai; • Az SRTA Tudományos Műhelyei • Az Tiszáninneni Református Egyházkerület gyülekezetei és református lelkészei, ahol a különböző gyakorlatokat végzik az SRTA hallgatói, beleértve a segédlelkészi (gyakornoki) éve(ke)t is. • A Sárospataki Református Kollégium Igazgató Tanácsa • A Magyarországi Református Egyház Zsinata • A Tiszáninneni Református Egyházkerület Közgyűlése • Coetus Theologorum (A Kárpát-medencei református teológiai intézmények tanárainak munkaközössége) • Erasmus partnerek • Az Oktatási Minisztérium; Emberi Erőforrások Minisztériuma • Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság; • Országos Kredittanács; • Oktatási Hivatal;
5
3. Minőségügyi szervezet és minőségügyi vezető Minőségfejlesztési terv
Minőségbiztosítási Bizottság
Önértékelés
Minőségfejlesztés
Rendszerfejlesztés
Operatív csoportok
Összességében az SRTA rektora és Szenátusa felel a minőség megvalósításáért. A maga területén azonban az SRTA valamennyi szervezeti egysége és munkatársa is felelős azért. A minőségügy koordinálásáért felelős szervezet a Minőségbiztosítási Bizottság. Működését a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) IV. melléklete szabályozza. A minőségügyi vezető a mindenkori Minőségbiztosítási Bizottság elnöke, aki kellő hatáskörrel rendelkezik a minőségbiztosítási folyamatok koordinálására és értékelésére. 4. Hierarchikus dokumentációs rendszer Az SRTA működésének szabályozása két fő szinten valósul meg: 1. Stratégiai szint: A főiskola működésének keretét, irányelveit, átfogó feladatait illetve szempontjait tartalmazó dokumentumokat foglalja magába: • Alapító okirat; • Szervezeti és Működési Szabályzat; Organogram; • Küldetésnyilatkozat; • Minőségpolitika (az SZMSZ részeként, ld. Ftv. 21. § 2. bek.); • Minőségügyi Kézikönyv (az SZMSZ részeként, ld. Ftv. 21. § 2. bek.); benne: Stratégia (Minőségstratégia); Minőségfejlesztés (minőségfejlesztési program); • Minőségpolitika és Minőségügyi Kézikönyv (az SZMSZ részeként, ld. Nftv. 11. § (1) bekezdés a, és b, pont, 2. számú melléklet II.; benne: Stratégia (Minőségstratégia); Minőségfejlesztés (minőségfejlesztési program);
6
• Kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia • A Magyarországi Református Egyház vonatkozó rendelkezései az SRTA működésével kapcsolatosan. 2. Operatív szint: A főiskola működésének konkrét, gyakorlati részleteit tartalmazó dokumentumokat foglalja magába. • Szabályzatok, Követelményrendszerek; • Eljárásrendek; • Formalapok, nyomtatványok; • Munkaköri leírások, szakmai profilok. A szabályozó dokumentumok hierarchikus dokumentációs rendszert alkotnak. Minden dokumentum a küldetésnyilatkozatból és a minőségpolitikából vezethető le, illetve ezek megvalósulását szolgálja. A hierarchikus dokumentációs rendszert az ún. minőségpiramis szemlélteti:
Stratégiai szint
Operatív szint
SZMSZ Minőségpolitika Minőségügyi kézikönyv Stb.
Szabályok, követelményrendszerek, eljárások
Formalapok, nyomtatványok Munkaköri leírások, szakmai profilok
5. Stratégia Az SRTA stratégiája az SRTA Küldetésnyilatkozatában és Minőségpolitikájában rögzített elvek és általános célok hosszú-, illetve középtávú lebontását, konkretizálását szolgálja. Ez a vonatkozó előírások és ajánlások alapján, két síkon fogalmazódik meg: 1. Minőségstratégia: Az SRTA átfogó, a működés menedzselési és minőségügyi kereteire irányuló stratégiája, illetve stratégiai célkitűzései (Bergeni dokumentum, 1.1. fejezet);
7
2. Kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia: A főiskola szakmaspecifikus, a működés oktatási és kutatási kereteire irányuló stratégiája, illetve stratégiai célkitűzései (Ftv. 5. § (3) bekezdés). (Nftv. 12. § (3) bekezdés c, pont, (4) bekezdés és 92. § (6) d, pont). 5.1. Minőségstratégia: Az SRTA Küldetésnyilatkozatában és Minőségpolitikájában rögzített átfogó célok és elvek eléréséhez alapvető feltétel az intézményi erősségeink és gyengeségeink, valamint az SRTA működési környezetében rejlő lehetőségek és kockázatok felmérése, tudatosítása. Ezen túlmenően megfelelő publicitást kell biztosítani az SRTA számára. AZ SRTA-nak el kell érnie és meg kell szólítania az adott társadalmi rétegeket, azaz potenciális hallgatóit, akik az SRTA-n felkínált szakok iránt érdeklődést vagy elhívást éreznek. Biztosítani kell továbbá az SRTA jelenlegi minőségi színvonalának szinten tartásával és fejlesztésével az egyház és társadalom SRTA-val szemben támasztott igényeinek kielégítését. Ezt az SRTA elsősorban a törvények, jogszabályok és az SRTA partnereivel folytatott rendszeres konzultációk által kívánja biztosítani. Minőségstratégiai célkitűzéseink (2006-2012): (2013-2018): • AZ SRTA minőségbiztosítási tevékenységének minőségirányítássá bontakoztatása, a teljes körűség megvalósítása, azaz SRTA valamennyi tevékenységének bevonása a minőségügyi rendszer keretei közé; • Folyamataink számszerű minőségjellemzőinek fokozatos javítása, illetve számszerű minőségjellemzők definiálása azon folyamatokhoz, amelyekhez még nincsenek. • Az SRTA tudományos műhelyeinek fejlesztése. • Az SRTA tanárainak és oktatónak, tudományterületük magas szintű műveléséhez szükséges feltételek biztosítása. • A hallgatói létszám szinten tartása vagy növelése; • Kapcsolatépítés, partnerek és együttműködési lehetőségek keresése a magyar felsőoktatási intézmények között; • Külföldi kapcsolatok keresése, idegen nyelven folyó képzésekre való igények felmérése, érdemi igény esetén a képzések megszervezése, beindítása; 5.2. Kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia: 5.2.1. Általános szempontok A teológiai az egyház tudománya, amely helyesen az egyház küldetésében értelmezhető. Ez a küldetés – misszió – önmagában is jelzi, hogy az egyházi tudományosság nem önmagáért való. A református teológia Isten igéjének a meghatározottságában él, miközben az egyház a világban van. Ez a világ sokoldalúan vet fel kérdéseket az egyház számára, amelyekre az egyház teológiai, tehát az igéből meg-
8
értett válaszokat ad. E válaszok kimunkálásában játszik fontos szerepet a tudományos teológiai kutatás. A teológiának intézményes keretek között tanítói és nevelői feladata is van. A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint intézmény elsősorban erre a területre kapta küldetését. A nevelői és tanítói munka sohasem nélkülözheti a tudományos kutatást, ha színvonalasan kívánja betölteni feladatát. A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet három kutatóközpontot hozott létre a teológiai tudományosság alapműhelyeiként. Nagy Barna Kutatóközpont 1. A keresztyén gondolkodás és a filozófia határterületeinek vizsgálata. Keresztyén emberként valljuk, hogy a létezésünkkel kapcsolatos titkokat elsődlegesen a Kijelentésből ismerhetjük meg. A filozófia is – az emberi szellem erőfeszítéseként – egyik fő célként tűzi ki ezt a megismerést. A kutatás célja, hogy segítse a filozófia és a teológia párbeszédbe állítását, egymásra ható kritikai szemléletének megismerését elmélyítse, segítse a filozófia keresztyéni interpretációját. 2. „Faluszeminárium” egyház-szociológiai kutatómunka. A gyülekezeti közösségi élet meghatározó tényezőinek feltárása és rendszerbe foglalása sárospataki hagyomány. Különös fontosságot kap ez a kutató és elemző munka napjainkban, amikor a hagyományos közösségek felbomlásának vagyunk a tanúi. 3. Egyháztörténeti forrásfeltáró kutatás. A Teológiai Akadémia a Tudományos Gyűjteményekkel közösen a Nagykönyvtár és az egyházkerületi levéltár fél évezredes idői mélységben felhalmozódott anyagára támaszkodva tárja fel és teszi közzé azokat az egyház- és kegyességtörténeti (mentalitástörténeti) forrásokat, amelyek új szempontok érvényesítését teszik lehetővé a történetírás számára. Mátyás Ernő Kutatóközpont 1. Az ószövetségi és újszövetségi bibliai tudományok körében. 2. Az általános és bibliai vallástörténet területén. Kiemelt helye van ez utóbbi tevékenységén belül a zsidóság története kutatásának. A Kutatóközpont a kutatást, illetve tudományművelést a fenti területeken a megfelelő diszciplínák tanulmányozásával, oktatásával végzi, figyelemmel kísérve a társtudományok eredményeit. Emellett projektek kidolgozásával, előadások, konferenciák, tanulmányi napok szervezésével, valamint publikációk megjelentetésével és pályázatok kiírásával járul hozzá a SRTA, illetve a magyar református teológiai tudomány ilyen irányú munkájához.
9
A Kutatóközpont feladatának tartja névadója Mátyás Ernő, valamint Zsíros József, Harsányi István és Koncz Sándor, a SRTA egykori neves professzorai emlékének ápolását, szellemi-lelki örökségének feltárását és továbbadását. Szabó Zoltán Kutatóközpont 1. A gyakorlati teológia klasszikus területein – homiletika, liturgika – folyik tudományos kutatás. 2. A katechetika mint a hitoktatás és általában a keresztény tanítás területeit vizsgáló tudományterület kiemelt hangsúlyt kap a tudományos kutatásban. 6. Minőségfejlesztés (minőségfejlesztési program) A minőségfejlesztés két síkon valósul meg az SRTA-n: a, Az SRTA szolgáltatásai minőségének fejlesztése; b, A minőségügyi rendszer fejlesztése. A minőségfejlesztés alapmetódusát az ún. PDCA (Plan-Do-Check-Action1) ciklus adja: A tervezés, bevezetés, ellenőrzés és beavatkozás aktusainak ciklikusan kell követniük egymást. A tervezés bemenetét az SRTA küldetése, minőségpolitikája, a vonatkozó külső követelmények, partnereink igényei és elégedettsége, illetve spontán visszajelzései, valamint gazdasági szempontok adják. A vezetői döntéshozáshoz (beavatkozás és tervezés) az ellenőrzés és mérés által járulnak hozzá az aktuális viszonyokat jellemző információk. A PDCA elvnek az SRTA működésének egészére és minden egyes folyamatára is meg kell valósulnia. A ciklusidő maximum 1 év lehet. A rendszeres önértékelés, illetve az ennek keretében végzett felülvizsgálatok és meghozott intézkedések biztosítják, hogy az SRTA működésének egészére és minden egyes folyamatra is tervezetten és rendszeresen – évente legalább egyszer – lefusson egy PDCA ciklus. Az éves önértékelés során teljes körű felülvizsgálatot kell végezni, vezetői döntéseket kell hozni, szükség szerint minőségjavító intézkedéseket és új minőségcélokat kell kitűzni. Az éves ciklusidővel megvalósuló tervszerű minőségfejlesztés természetesen nem zárja ki az év során bármikor, az SRTA bármely működési területén végrehajtandó eseti és részleges minőségfejlesztést, melyet a főiskola bármely partnere (pl. hallgatója, oktatója stb.), vagy SZMSZ szerint fóruma (pl. Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság, Tudományos Oktatói Tanács stb.) kezdeményezhet. A minőségfejlesztést, illetve a Ftv. által a minőségfejlesztés körébe rendelt tevékenységeket részletesen, illetve folyamatként az alábbi eljárások szabályozzák: 1
Folyamatszabályozás és teljesítménymérés a minőségbiztosításban. Az első lépésben (PLAN) meg kell tervezni a működést (lehetőleg mutatószámok tervezett értékének kitűzésével) majd a következőkben működtetni (DO). A működés során nyert adatokat a harmadik lépésben mérni, elemezni kell (CONTROL), majd a negyedik lépésben jelentős eltérés esetén beavatkozni (ACT) a működés megfelelő mederbe terelése érdekében. Könnyen látható, hogy ez a controlling világban széles körűen használt szabályozási kör. Ennek az eszköznek a hasonlósága nem csak egyszerű analógia, hanem az alapvető megközelítésbeli jellemző, amely lehetővé teszi a minőségirányítási és controlling rendszer integrálását.
10
1. Partneri visszajelzések gyűjtése, minőségügyi felülvizsgálat, minőségfejlesztés és önértékelési jelentés (E0-1); 2. Feladatkövető rendszer (E0-2). A minőségfejlesztés keretében meghatározott operatív szintű feladatok nyilvántartása (konkrét feladatmegfogalmazással, felelős és határidő hozzárendelésével) és nyomon követése a Feladatkövető rendszerben történik. A főiskolán ilyen módon az adott időszakokra vonatkozó konkrét (operatív szintű) minőségfejlesztési program a Feladatkövető rendszerben nyilvántartott, a minőségfejlesztési PDCA ciklusból (vagyis az E0-1 kódú eljárásrend végrehajtásából) származó, valamint a spontán módon kezdeményezett minőségfejlesztő feladatok összessége. 7. A főiskola operatív tevékenységeinek felosztása és teljes körű szabályozása A főiskolán zajló operatív tevékenységeket két fő csoportra osztjuk: a,. Szisztematikus tevékenységek (rendszeresen ismétlődő folyamatok); b, Nem szisztematikus tevékenységek (eseti feladatok). A minőségügyi rendszer keretében megvalósul mind a szisztematikus, mind a nem szisztematikus tevékenységek kézben tartása. A szisztematikus (rendszeresen ismétlődő) tevékenységeket illetve folyamatokat szabályzatokban kell szabályozni. A nem szisztematikus tevékenységeket eljárásokban szabályozzuk, amelyekhez általánosan a különböző szabályzatok jelölik ki azokat a kereteket, amelyek között e tevékenységek elvégzendők illetve elvégezhetők. (Pl. idetartozik a kreditátvitel, a könyvtárhasználat, az új oktatók alkalmazása stb. Ezek a tevékenységek nem rendszeresen ismétlődve történnek, de ha igény van rájuk, akkor az adott szabályzatok szerint kell végrehajtani). A nem szisztematikus tevékenységeken belül az eseti (nem tervezhető) feladatok kezelésére olyan rendszert működtet az SRTA, amely biztosítja e feladatok rögzítését, felelős és határidő hozzárendelését, a feladatteljesítés és a határidőtartás ellenőrzését, a feladatok kapcsán időközben esetleg szükségessé váló módosítások elvégezhetőségét és a feladatok lezárását és értékelését. Az eseti feladatok kezelésére a Feladatkövető rendszer és a hozzá kapcsolódó eljárásrend (E0-2) szolgál. A fentieken túlmutató, nem szisztematizálható feladatok/döntéshelyzetek kezelését az SRTA megfelelő, SZMSZ szerinti irányítási és operatív fórumai végzik (pl. Szenátus, Minőségbiztosítási Bizottság, stb.) Az SRTA operatív működtetése szabályozásának kialakításakor alapelv, hogy minden terület, folyamat és tevékenység csak egy helyen szabályozható, a párhuzamosságok és az ebből fakadó következetlenségek elkerülése céljából.
11
8. Szabályzatok és követelményrendszerek Megnevezés
Felelős
Intézményi tájékoztató (szemeszterfüzet) Intézményi tájékoztató részeként
Az SZMSZ részeként
Rektor-helyettes
Képesítési és kimeneti követelmények Teológia szak; valamint a kapcsolódó mintatanterv és tantárgyleírások.
Szakfelelős
Képesítési és kimeneti követelmények KLM szak, valamint a kapcsolódó mintatanterv és tantárgyleírások.
Szakfelelős
Képesítési és kimeneti követelmények RK szak és a hozzákapcsolódó mintatanterv és tantárgyleírások.
Szakfelelős
Tudományintézetek szervezeti szabályzata
Tudományintézeti vezetők minőségbiztosítási bizottság elnöke általános rektorhelyettes Rektor és Szenátus
Minőségbiztosítási Bizottság működési szabályzata Rektori Hivatal működési szabályzata Oktatói Követelményrendszer Alkotói szabadság szabályzata (oktatói követelményrendszer melléklete) Kutatóközpontok szervezeti szabályzata
Rektor
Erasmus ösztöndíj szabályzata
Tudományintézeti vezetők Rektor
Hallgatói Önkormányzat (Diákpresbitérium) alapszabálya Mentori intézmény szabályzata
senior és esküdtfelügyelő Rektor
Hallgatói követelményrendszer
Tanulmányi és vizsgaszabályzat TVSZ
Rektori Hivatal, Kreditbizottság
Felvételi és átiratkozási szabályzat a (TVSZ melléklet)
oktatási rektor-helyettes
Legációs szabályzat (TVSZ melléklet) Dolgozatokra vonatkozó szabályzat (TVSZ melléklet) Térítési és juttatási szabályzat (pontrendszer, hallgatói szerződések, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság SZMSZ-e) Internátusi Szabályzat és házirend (TVSZ mellékletek) Hallgatói fegyelmi kártérítési szabályzat
Főiskolai lelkész oktatási rektor-helyettes Rektori Hivatal, Szociális és esélyegyenlőségi Bizottság Internátusvezetők Fegyelmi Bizottság elnöke Könyvtárvezető
Könyvtár szabályzat
12
8. Folyamatok és eljárások Az SRTA-n folyó képzés minőségbiztosítása folyamatorientált szabályozásra törekszik. Folyamatnak nevezzük az SRTA működésében szisztematikusan ismétlődő, egymáshoz logikailag kapcsolódó tevékenységek sorát. A folyamatok – illetve az ezeket rögzítő eljárások – a főiskolán folyó operatív munka meghatározó tényezői. A folyamatok kapcsán az alábbiakat kell elvégezni a minőségbiztosítás keretében: 1. A folyamatok azonosítása. 2. Folyamatgazda kinevezése minden folyamathoz. (A folyamatgazda felel a folyamat egészéért, de nem feltétlenül ő hajtja végre a folyamathoz tartozó összes tevékenységet. A folyamatgazdának megfelelő képességekkel és jó rálátással kell rendelkeznie az adott folyamat kapcsán, valamint elengedhetetlen, hogy elkötelezett legyen az iránt. A folyamat továbbfejlesztése ugyancsak a folyamatgazda feladata.) 3. A folyamatok megtervezése és lebontása olyan elemi tevékenységekre, amelyek megvalósulása egyértelműen eldönthető, és amelyek megvalósulása összességében biztosítja a folyamatok kimenetének minőségét. 4. Minőségjellemzők definiálása a folyamatokhoz: olyan, lehetőleg matematikai képlettel meghatározott vagy statisztikai adatokból származtatott mutatószámok képzése, amelyek jól jellemzik az adott folyamat minőségét, illetve a vele szemben támasztott kimeneti követelmények teljesülésének fokát. A számszerű minőségjellemzők értékelését az egyes folyamatokhoz rendelt értékelőskála alapján kell elvégezni, az iskolai osztályzás analógiájára: 5 = kiváló; 4 = jó; 3 = elfogadható; 2 = rossz; 1= elfogadhatatlan. 5. A folyamatok eljárásokban való rögzítése, illetve szabályozása. Az eljárások célja: 1. A legjobb gyakorlat szabványosítása, valamint lényegre törő, egyértelmű leírása. 2. A folyamatok végrehajtásának és minőségének alulról való korlátozása, azaz olyan minimálisan elégséges minőségszint biztosítása, amely az eljárásnak megfelelő folyamat-végrehajtás esetén garantáltan teljesül. 3. A folyamattal kapcsolatos problémák felszínre kerülésének, azonosításának és kezelésének, valamint a folyamat végzése közben előálló tapasztalatok hasznosításának biztosítása, ilyen módon a folyamatok minőségfejlesztése. 4. A folyamatok közötti kapcsolatok azonosítása és kezelése. Minden szabályozásban a kellő részletességre és mélységre kell törekedni, elkerülve a két végletet: lényeges elemek kihagyását vagy túlságosan átfogó szabályozását, valamint a szükségtelen bürokráciát és az értelemszerű, nyilvánvaló lépések rögzítését. Alapkövetelmény, hogy minden egyes tevékenység csak egy helyen legyen szabályozva. 13
Folyamatcsoportok: • Minőségirányítási főfolyamatok (E0-... kezdetű kódok); • Oktatási és kutatási főfolyamatok (E1-... kezdetű kódok); • Szervezési és adminisztrációs segédfolyamatok (E2-... kezdetű kódok); • Nyilvánosságteremtő segédfolyamatok (E3-... kezdetű kódok); • Gazdasági segédfolyamatok (E4-... kezdetű kód). Eljárások jegyzéke: Kód
Minőségirányítási főfolyamatok
Cím
E01
Folyamatgazda Partneri visszajelzések gyűjtése, minőségügyi felülvizsgálat, minőségfejlesztés és önértékelés
Rektor, Minőségbiztosítási Bizottság elnöke
Melléklet: Hallgatói kérdőívek az SRTA ETN rendszerében elektronikus úton tárolva.
Oktatási és kutatási főfolyamatok
Minőségértékelés / Számszerű minőségjellemzők 1. Szöveges értékelés; 2. A levelező és nappali tagozatos hallgatók adminisztratív adatain alapuló statisztikai kimutatások; 3. A levelező és nappali tagozatos hallgatók kérdőíves felmérésének kvalitatív és kvantitatív kiértékelése.
E02
Feladatkövető Rendszer
rektori titkár
Szöveges értékelés;
E03
A főiskolát érintő jogszabályi rendelkezések nyomon követése és nyilvántartása
Rektor és a megbízottja
Szöveges értékelés
E04
A főiskola hivatalos levelezésének adminisztratív ügyintézése
rektori titkár
E05
Határozat Nyilvántartó Rendszer
rektori titkár, a Szenátus jegyzője
Nem készült el, mert mint szisztematikus tevékenységet az SZMSZ mellékletét képező iratkezelési szabályzat tartalmazza Szöveges értékelés;
E11
Képzési programok összeállítása, indítása
Szenátus, Kreditbizottság
Szöveges értékelés
E12
Az éves kutatási terv és oktatói szakmai programok összeállítása és felügyelete
Szenátus, Minőségbiztosítási Bizottság elnöke
E13 E14
Tanulástámogatás
évfolyamfelelősök
1. Szöveges értékelés; 2. Az egyes oktatók publikációinak és a munkaköri előadásain kívüli tudományos szerepléseinek száma Szöveges értékelés
Idegennyelv-oktatás szervezése, megtartása és felügyelete A hallgatói tanulmányi munka értékelése (vizsgáztatás)
Az idegennyelv-oktatás felelőse
Szöveges értékelés
oktatási rektor-helyettes, tanszékvezetők, tantárgyfelelősök
az SRTA SZMSZ XI. számú mellékletét képező Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezései alapján történik.
E15
14
E16
Tudományos diákköri munka és tehetséggondozás
E17
E19
A „Sárospataki Füzetek” az SRTA tudományos folyóirata (megjelenik negyedévente) A SRTA külső szakmai fórumokon való megjelenése Kapcsolattartás a végzett hallgatókkal.
E110
Fogyatékkal élő hallgatók támogatása
A fogyatékkal élő hallgatók koordinátora
E111
Szakdolgozatírási konzultációk szervezése, megtartása és felügyelete Levelező konzultációs napok technikai jellegű előkészítése és lebonyolítása
tanszékvezetők
E22
Oktatási és hallgatói ügyintézés
Rektori Hivatal
Szöveges értékelés;
E23
Bizottságok működtetése, értekezletek lebonyolítása
bizottsági elnökök
Nem készült el, mert mint szisztematikus tevékenységet az SZMSZ és melléklétei tartalmazzák.
E24
Az elektronikus tanulmányi rendszer (ETN) működtetése A főiskola képzéseinek és kiadványainak népszerűsítése
Rektori Hivatal, szerződéses partner
Szöveges értékelés;
Rektori Hivatal, Szenior Esküdt
Szöveges értékelés
E32
A főiskola honlapjának működtetése és karbantartása
Rektori Hivatal, szerződéses partner
Szöveges értékelés
E41
RH, GH
Szöveges értékelés;
E42
A hallgatói költségtérítések és költségtérítési kedvezmények ügyintézése és nyomon követése A Hallgatói Önkéntes Alap működtetése
senior, esküdtfelügyelő
E43
Pályázatfigyelés, pályázatírás
Rektor-helyettes
Nem készült el, mert a tevékenységet mint szisztematikus tevékenységet a Legációs szabályzat tartalmazza Nem készült el, mert a pályázatírás feladata az SRK közigazgatója feladatkörébe került
E18
Szervezési és adminisztrációs segédfolyamatok
Nyilvánosságteremtő segédfolyamatok
Gazdasági segédfolyamatok
E21
E31
15
Tudományos kutatóközpontok, tudományintézetek, tanszékek Főszerkesztő
Rektor, szenátus, Szenior, Esküdt, szakok felelősei
Rektori Hivatal, szakfelelősök
Szöveges értékelés; 1. Szöveges értékelés; 2. Lapjellemzők nyilvántartása; 1. Szöveges értékelés; 2. Részvételi arány külső szakmai fórumokon. Szöveges értékelés 1. Szöveges értékelés; 2. A tanévet sikeresen lezárt fogyatékkal élő hallgatók aránya; Nem készült el, mert szabályozása beépült a TVSZ-be és annak V. számú mellékletébe Szöveges értékelés;
Formalapok A formalapok is rendelkezhetnek szabályozó, előíró funkcióval, amennyiben felépítésük, kitöltendő kategóriáik, rubrikáik révén szűkebb vagy tágabb keretet szabnak azoknak a tevékenységeknek a végrehajtására nézve, amelyekre vonatkoznak (ld. tipikusan: Szakdolgozat bírálati formalap). Formalapok, nyomtatványok jegyzéke: 1. Intézményi tájékoztató; 2. A főiskolát bemutató szórólap; 3. Mintatanterv és előtanulmányi rend (e 4. Jelentkezési lap (a főiskolára) 5. hallgatói szerződés 6. kreditbeszámítási kérelem átvételkor 7. tanegység felvétel /törlés iránti kérelem 8. Vizsgajelentkezési ívek (elektronikus) 9. Jegyzőkönyv szakdolgozati konzultációra 10. Kérvény – tantárgyfelmentés; 11. Kérvény – kötelezően választható tárgy törlése/új felvétel 12. Szakdolgozat bírálati formalap 13. Hallgatói kérdőívek (ETN-ben)
16
Megfeleltetési táblázat a Bergeni dokumentum irányelveihez A Bergeni dokumentum irányelvei 1. Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások
2. Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése
3. A hallgatók értékelése
Az irányelvek megvalósulása Minőségügyi rendszer, illetve hierarchikus dokumentációs rendszer („minőségpiramis”), ezen belül: • Minőségpolitika; • Stratégia (Minőségstratégia és Kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia); • Minőségfejlesztés (minőségfejlesztési program); • Eljárások (a minőségügyi tevékenység szempontjából kiemelten a minőségirányítási főfolyamatok: E0-1, E0-2, E0-3, E0-4, E0-5); • Előíró jellegű formanyomtatványok;
• E1-1 eljárás: Képzési programok összeállítása, indítása; • E0-1 eljárás: Partneri visszajelzések gyűjtése, minőségügyi felülvizsgálat, minőségfejlesztés és önértékelési jelentés; • Képesítési és kimeneti követelmények A hallgatók által adott értékelés: • E0-1 eljárás: Partneri visszajelzések gyűjtése, minőségügyi felülvizsgálat, minőségfejlesztés és önértékelési jelentés; A hallgatók teljesítményére irányuló értékelés: • TVSZ (a Hallgatói követelményrendszer részeként); • E1-5 eljárás: A hallgatói tanulmányi munka értékelése (vizsgáztatás); • E2-2 eljárás: Oktatási és hallgatói ügyintézés; • Szakdolgozat bírálati formalap;
4. Az oktatók minőségének biztosítása
• A SRTA foglalkoztatási követelményrendszere; • E1-2 eljárás: Az éves kutatási terv és oktatói szakmai programok összeállítása és felügyelete; Függelék: Szempontok az éves szakmai terv összeállításához; • E1-7 eljárás: A SRTA tudományos folyóirat szerkesztése és kiadása; • E1-8 eljárás: A főiskola külső szakmai fórumokon való megjelenése; • E4-3 eljárás: Pályázatfigyelés és pályázatírás;
17
5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások
• E1-4 eljárás: Idegen nyelv oktatás szervezése, megtartása és felügyelete; • E1-6 eljárás: Tudományos diákköri munka és tehetséggondozás; • E1-7 eljárás: A SRTA tudományos folyóirat szerkesztése és kiadása; • E1-9 eljárás: Kapcsolattartás a végzett hallgatókkal • E1-10 eljárás: Fogyatékkal élő hallgatók támogatása • E4-2 eljárás: A Hallgatói Önkéntes Alap működtetése; • E4-3 eljárás: Pályázatfigyelés és pályázatírás; • Könyvtár • Hallgatói követelményrendszer; • Jegyzetek és oktatási segédanyagok; • Mintatanterv és előtanulmányi rend; • Tájékoztató a kreditrendszerről; • E1-11 eljárás: szakdolgozatírási konzultációk szervezése, megtartása és felügyelete; • E2-1 eljárás: Levelező konzultációs napok technikai jellegű előkészítése és lebonyolítása; • E2-2 eljárás: Oktatási és hallgatói ügyintézés; • E3-2 eljárás: Az SRTA honlapjának működtetése és karbantartása • E4-1 eljárás: A hallgatói költségtérítések és költségtérítési kedvezmények ügyintézése és nyomon követése;
6. Belső információs rendszer
• E0-1 eljárás: Partneri visszajelzések gyűjtése, minőségügyi felülvizsgálat, minőségfejlesztés és önértékelési jelentés; • E0-2 eljárás: Feladatkövető Rendszer; • E0-3 eljárás: A SRTA-át érintő jogszabályi rendelkezések nyomon követése és nyilvántartása; • E0-4 eljárás: A főiskola hivatalos levelezésének adminisztratív ügyintézése; • E0-5 eljárás: Határozat Nyilvántartó Rendszer; • E2-3 eljárás: Bizottságok működtetése, értekezletek lebonyolítása • E3-2 eljárás: Az SRTA honlapjának működtetése és karbantartása; • E4-1 eljárás: A hallgatói költségtérítések és költségtérítési kedvezmények ügyintézése és nyomon követése;
18
7. Nyilvánosság
A SRTA bemutatkozó, nyilvánosságteremtő anyagai: • Küldetésnyilatkozat, Intézményi tájékoztató, Minőségpolitika és Minőségügyi Kézikönyv • Éves önértékelési jelentések; • A Országos felvételi tájékoztatóban való megjelenés; • A www.felvi.hu oldalon való megjelenés; • A főiskolát bemutató szórólap;
19
