MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT (Tervezet)

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM . számú példány

. számú melléklet a ZMNE számhoz

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT (Tervezet)

2011

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

Minőségbiztosítási Szabályzat 2011

Tartalomjegyzék I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .................................................................................................... 3 1.

A Szabályzat területi, személyi, tárgyi, és időbeli hatálya..................................................... 3

2.

A külső és belső szabályozási környezet................................................................................. 3 2.1. Alapvető külső követelmények ......................................................................................... 3 2.2. Belső szabályozás............................................................................................................... 4

II.

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER........................................................................................... 4 1.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem minőségbiztosítási rendszerének alapelemei 4 1.1. A minőségközpontú irányítás ........................................................................................... 5 1.2. A minőségértékelés ............................................................................................................ 5 1.3. Az Egyetem minőségbiztosítási rendszerének szervezeti struktúrája ...................... 5 1.4. Általános elvek..................................................................................................................... 5 1.5. A minőségbiztosítás szervezetének felépítése .............................................................. 5

2.

Testületi, szervezeti feladatok, jog-és hatáskörök minőségbiztosítási kérdésekben ...... 6 2.1. Szenátus: .............................................................................................................................. 6 2.2. Egyetemi Minőségügyi Bizottság (EMÜBI) ..................................................................... 6 2.3. Kari Minőségügyi Bizottságok (KMB).............................................................................. 8 2.4. Minőségbiztosítási Iroda (MBI)........................................................................................ 10

3.

Vezetői feladatok, jog-és hatáskörök minőségbiztosítási kérdésekben........................... 11 3.1. Rektor .................................................................................................................................. 11 3.2. Egyetemi Minőségügyi Vezető (EMV) ............................................................................ 12 3.3. Egyetemi Minőségügyi Megbízott (EMMB) ................................................................... 13 3.4. Dékán ................................................................................................................................... 13 3.5. Kari Minőségügyi Vezető (KMV) ..................................................................................... 14 3.6. Kari Minőségügyi Megbízott (KMMB)............................................................................. 15 3.7. Szak (Intézet, Tanszék) Minőségügyi Felelős (SZMF)................................................. 16 3.8. A Funkcionális Szervezeti Egység Vezető .................................................................... 16 3.9. A Funkcionális Szervezeti Egység Minőségügyi Felelős (SZEMF)........................... 17

III.

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSI RENDJE ÉS MEGHATÁROZÓ FOLYAMATAI ................................................................................................................................... 18 1.

A minőségközpontú irányítás (A minőségbiztosítási rendszer működési rendje) ......... 18 1.1. Az egyetemi minőségbiztosítás általános működése................................................. 18 1.2. A folyamatok módszeres megtervezése és menedzselése........................................ 18 1.3. Az egyetemi minőségbiztosítási rendszer működtetése a PDCA elvet követve .... 19

2.

A minőségértékelés (Mérés, elemzés és fejlesztés)............................................................. 20 2.1. Általános útmutatás .......................................................................................................... 20 2.2. Minőségfejlesztési célok .................................................................................................. 21 2.3. Egyetemi Minőségbiztosítási Értékelő- Elemző Rendszer (EMIÉR) ......................... 22 2.4. Az oktatói munka hallgatói véleményezése (OMHV)................................................... 23 2.5. Belső auditok ..................................................................................................................... 24 2.6. Önértékelés......................................................................................................................... 25

3.

A Minőségfejlesztési program.................................................................................................. 26

4.

A képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése....................... 26

5.

A fogyasztóvédelem................................................................................................................... 27

6.

A doktori iskolák létesítése és működése ............................................................................. 27 6.1. A doktori iskolák működése............................................................................................ 27 6.2. A doktori képzés és fokozatszerzés minőségbiztosítása........................................... 27

7.

A habilitáció................................................................................................................................. 28

IV.

ZÁRÓ ÉS JÓVÁHAGYÓ RENDELKEZÉSEK........................................................................... 28

2/29



Bevezetés 1)

Az Egyetem küldetésének tekinti, hogy a Honvédelmi Minisztérium és háttérintézményei, a Magyar Honvédség csapatai, a nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervek, a közszolgálat és a gazdaság részére a nemzeti igényeknek megfelelő olyan EU- és NATO konform tiszteket és polgári szakembereket képezzen, akik a végzettségüknek megfelelő feladatok ellátásához magas szinten rendelkeznek a szükséges kompetenciákkal.

2)

Az Egyetem célja, hogy a magyar felsőoktatás integráns részeként végezze a társadalmi igények kielégítését szolgáló képzéseket, továbbképzéseket és szakképzéseket, amelyekre kapacitása, illetve szakmai alkalmassága alapján képes, és az új követelményeknek megfelelve folyamatos fejlődési pályán haladjon a kiválóság felé.

3)

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem vezetése elkötelezett a fenntartói-, a megrendelői-, a jogszabályi-, az alkalmazotti- és a társadalmi elvárások minél színvonalasabb teljesítése mellett. Ennek szellemében fogalmazta meg minőségpolitikáját és működteti minőségbiztosítási rendszerét, amelyet folyamatosan fejleszt.

4)

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (a továbbiakban főként az Egyetem, vagy esetenként a ZMNE rövidítést használjuk) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. § (2) bekezdése és a ZMNE Szervezeti és Működési Szabályzat alapján, a minőségpolitikai célkitűzések teljesítéséért, a minőségbiztosítási rendszer hatékony működése érdekében – a következő Minőségbiztosítási Szabályzatot (a továbbiakban: MBSz) adja ki. I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. 1)

A Szabályzat területi, személyi, tárgyi, és időbeli hatálya A Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi oktatási-, kutatási-, és funkcionális szervezeti egységére, az Egyetem polgáraira: a hivatásos, a szerződéses állományú katona és a közalkalmazotti állományú oktatókra, kutatókra, tanárokra, más alkalmazottakra, a hallgatókra, a vendéghallgatókra, valamint az oktató-kutató tevékenységben részt vevő, nem az Egyetem állományához tartozó oktatókra, elméleti és gyakorlati szakemberekre.

2)

A Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi minőségügyi működési folyamatára, beleértve a minőségügy vezetési, tervezési, ellenőrzési, minőségügyi mérési-, értékelési eljárásait, a képzések értékelésének mechanizmusát, valamint az oktatói munka hallgatói véleményezését.

3)

Az Egyetem rektora a Szabályzatot az EMÜBI bevonásával szükség szerint felülvizsgáltatja, módosítását kezdeményezi, ha a szabályozási környezet változása, a szakmai-technikai fejlődés, feltárt hiányosság, illetve egyéb ok miatt erre szükség van.

4)

A Szabályzat időbeli hatálya a hatálybalépéstől számítottan határozatlan időre, azonban legfeljebb a következő felülvizsgálatig terjed.

2.

A külső és belső szabályozási környezet

2.1. Alapvető külső követelmények 1) Az Egyetem minőségbiztosítási rendszere az alábbi alapvető külső követelményeknek felel meg:

3/29



a) az európai miniszterek által 2005-ben elfogadott bergeni dokumentum1minőségszempontú elvárásainak, b) a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvény előírásainak, c) a MAB akkreditációs ajánlásainak, d) a Felsőoktatási Minőségi Díjról szóló 221/2006. (XI. 15.) Korm. rendelet követelményrendszerének, e) az Oktatási Hivatal ajánlásainak, f) a Honvédelmi Minisztérium előírásainak. 2.2. Belső szabályozás 1) Az egyetemi minőségbiztosítási rendszer működését az egyetem belső szabályozása biztosítja. 2)

Jelen szabályzat mellékletét képező, a minőségbiztosítási rendszer működéséhez kapcsolódó dokumentumok: a) Az Egyetem küldetése b) Vezetői nyilatkozat c) Az Egyetem Minőségpolitikája d) Egyetemi Minőségügyi Bizottság SZMSZ-e

3)

e) Kari Minőségügyi Bizottság ügyrendje Jelen szabályzatban meghivatkozott, a minőségbiztosítási rendszer működéséhez kapcsolódó dokumentumok: a) Szervezeti És Működési Szabályzat (2011) b) Szervezeti És Működési Szabályzat mellékletei: 1. számú: A Bolyai János Hadmérnöki Kar Szervezeti és Működési Rendje 2. számú: A Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Szervezeti és Működési Rendje 4. számú: Egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 5. számú: Egyetemi Felvételi Szabályzat 6. számú: Egyetemi Térítési és Juttatási Szabályzat 7. számú: Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 8. számú: Egyetemi Kollégium Felvételi Szabályzat 9. számú: Hallgatói Baleset-megelőzési Szabályzat II.

1. 1) 2)

1

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem minőségbiztosítási rendszerének alapelemei A ZMNE minőségbiztosítási rendszerének két fő eleme a minőségértékelés és a minőségközpontú irányítás megvalósítása. A ZMNE minőségértékelési és minőségközpontú irányítási rendszere kölcsönhatásban működik, a mindenkori működési, működtetési paraméterekhez igazítva biztosítja a fejlesztési irányok és célok kijelölését, a célok elérésének mérését, a szükséges tevékenységek, beavatkozások megtervezését és végrehajtását.

Standards and Guidelines for Quality Assuarence in the European Higher Education Area. Helsinki: ENQA, 2005.

4/29



1.1. A minőségközpontú irányítás 1) A minőségközpontú irányítás feladata, hogy a minőségértékelés eredményeképpen feltárt fejlesztési pontokra fókuszálva célokat definiáljon, valamint a célok megvalósítását támogató, mérő mutatókat határozzon meg. Emellett szabályozott keretet és erőforrásokat biztosítson a célok eléréséhez szükséges tevékenységek, beavatkozások megtervezéséhez és végrehajtásához. 1.2. A minőségértékelés 1) A minőségértékelés megvalósításának szerepe, hogy segítségével az Egyetem értékelje adottságait és eredményeit, ezáltal meghatározza mindazon területeket, melyek fejlesztésének szükségessége megfogalmazható. Hatékony eszköze az Egyetemi Minőségbiztosítási Értékelő- Elemző Rendszer (EMIÉR) 1.3. Az Egyetem minőségbiztosítási rendszerének szervezeti struktúrája 1.4. Általános elvek 1) A ZMNE minőségbiztosítási rendszere az Egyetem egészére kiterjedő tudatos és szervezett tevékenységek összessége, amely az Egyetem küldetésnyilatkozatából következő céljainak és tényleges működésének állandó közelítését szolgálja, és amelynek középpontjában a közvetlen és közvetett partnerek (az érdekelt felek) igényeinek kielégítése áll. 2)

A ZMNE teljes tevékenységi köre minőségbiztosítási rendszerbe foglalásának célja az oktatás, kutatás-fejlesztés, és a kisegítő- és kiegészítő tevékenységek, valamint az Intézmény irányítás magas színvonalú ellátásának, folyamatos tökéletesítésének biztosítása.

3)

A minőségbiztosítási rendszer a ZMNE Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint annak mellékleteiben foglaltakra épülve foglalja rendszerbe az Egyetem teljes tevékenységének minőségbiztosítását, annak felügyeletét, értékelését és módosítási szabályait.

4)

Jelen rendszer keretrendszernek tekintendő, azaz a ZMNE szervezeti egységeiben a célok megvalósítását specifikusan szabályozó minőségbiztosítási alrendszerek kiépítése megvalósítható, indokoltság esetén támogatandó.

5)

A karokon folyó minőségügyi tevékenység, a minőség jobbítását célzó feladatok feltárása, rangsorolása a karonként működő Kari Minőségügyi Bizottságok felelősségi köre; a Bizottságok tagjait a kar munkatársai közül a Kari Tanácsok választják.

6)

Az Egyetem minőségügyi feladatokkal megbízott munkatársai közreműködnek a minőségügyi tevékenységek koordinálásában, az Egyetemre érvényes irányelvek kidolgozásában, a tevékenységek összegző értékelésében, valamint a minőségbiztosítással összefüggő kommunikációs és adminisztratív feladatok ellátásában.

1.5. A minőségbiztosítás szervezetének felépítése 1) Az Egyetem minőségbiztosításának első számú felelőse a Rektor 2)

Az Egyetem rektora a Stratégiai és Intézményfejlesztési Rektorhelyettest bízta meg a minőségbiztosítási rendszer vezetésével. (Egyetemi Minőségügyi Vezető)

3)

A ZMNE minőségbiztosítási rendszerének működtetését, koordinálását az Egyetem minőségügyi megbízottja végzi.(Egyetemi Minőségügyi Megbízott)

4)

Az intézményi minőségbiztosítási rendszer felügyeletét az ZMNE Egyetemi Minőségügyi Bizottsága végzi, amelynek elnöke az Egyetemi Minőségügyi Vezető.

5)

A ZMNE minőségbiztosítással összefüggő intézményi szintű operatív irányítási, koordinációs és adminisztratív feladatait, valamint az adatok feldolgozását és tárolását, Minő-

5/29



ségbiztosítási Iroda (MBI) működtetésével, az Egyetem Stratégiai és Intézményfejlesztési Rektorhelyettese látja el. 6)

Az Egyetem tervezett időszakonként belső auditokat végez, amelyeket megfelelően képzett auditorok hajtanak végre, akik nem felelősek az auditált területért és függetlenek az auditált terület vezetésétől

7)

A Kar minőségbiztosításának első számú felelőse a Kar dékánja.

8)

A Kar dékánja a dékánhelyettest bízza meg a minőségbiztosítási rendszer vezetésével, amely tevékenységet a Kari Minőségügyi Bizottság (KMB) elnökeként folytatja (Kari Minőségügyi Vezető)

9)

A Kar minőségbiztosítási rendszerének működtetését, koordinálását a Kar minőségügyi megbízottja végzi.(Kari Minőségügyi Megbízott)

10) A karokon működő minőségbiztosítási gyakorlat felügyeletét a karonként működő Kari Minőségügyi Bizottságok végzik. 11) A Szakok (Intézetek, tanszékek) minőségbiztosítási rendszer működtetésével kapcsolatosan felmerülő módszertani, koordinációs és adminisztratív feladatait az adott szak (intézet/tanszék) megbízott Minőségügyi Felelősei látják el. 12) A nem kari szervezetbe tartozó oktatási-, kutatási-, szolgáltató-, és funkcionális szervezeti egységek minőségbiztosításának működtetésével kapcsolatosan felmerülő módszertani, koordinációs és adminisztratív feladatait az adott szervezeti egység megbízott Minőségügyi Felelősei látják el. A megbízott munkatársak az EMÜBI tagjai, közreműködnek a szükséges információk összegyűjtésében, feldolgozásában valamint a minőségbiztosítással összefüggő adminisztratív feladatok ellátásában. 13) A szervezeti egységek végrehajtó szervezeteinek minőségbiztosításának működtetésével kapcsolatosan felmerülő módszertani, koordinációs és adminisztratív feladatait az adott végrehajtó szervezet megbízott Minőségügyi Felelőse látja el. 2.

Testületi, szervezeti feladatok, jog-és hatáskörök minőségbiztosítási kérdésekben

2.1. Szenátus: 1) A Szenátus az Egyetem legfőbb döntéshozó és végrehajtást ellenőrző testülete. 2)

a Szenátus, feladat - és hatáskörében eljárva: -

3)

jóváhagyja az Egyetemi Minőségügyi Bizottság feladatkörét és ügyrendjét, az Intézmény minőségpolitikai alapelveit, - létrehozza a minőségbiztosítás szervezetét, - meghatározza: az Egyetem minőségbiztosítási rendszerének kereteit. - elfogadja a működés rendjét és a rendszer dokumentumait; az Egyetem Minőségfejlesztési Programját - értékeli a minőségfejlesztési program végrehajtását, a minőségcélok teljesülését, - az érintett területek javaslata alapján 3 évre megbízza az Egyetemi Minőségügyi Bizottság elnökét és tagjait. - évente beszámoltatja az Egyetem Minőségügyi Megbízottját a Szenátus döntéseit előterjesztések megvitatása után, határozat formájában hozza meg.

2.2. Egyetemi Minőségügyi Bizottság (EMÜBI) 1) Az Egyetem Egyetemi Minőségügyi Bizottságot (EMÜBI) működtet, amely az Egyetemi Minőségbiztosítási Rendszernek (a továbbiakban: EMBR) teljes körű kiépítésére, a rendszer fokozatos bevezetésére, a karok és az Egyetem más szervei minőségbiztosí-

6/29



tási tevékenysége összehangolt működésének irányítására, valamint e feladatok koordinálására létrehozott szervezet. 2)

Az EMÜBI tevékenységi köre kiterjed az oktatási és kutatási tevékenységen túl az ezekhez kapcsolódó folyamatok minőségbiztosítási kérdéseire is. A minőségbiztosítási követelmények érvényesülése érdekében segíti, valamint részben végzi e folyamatok ellenőrzését, az önértékelést és az akkreditációs mutatók rendszeres mérését, illetve értékelését.

3)

Elnöke a Stratégiai és Intézményfejlesztési rektorhelyettes.

4)

Az EMÜBI tagjait a Szenátus az Egyetem főállású munkatársainak köréből három évre bízza meg. A Bizottságba az EHÖK egy tagot delegál.

5)

Az EMÜBI tagjai: -

Elnök: a Stratégiai és Intézményfejlesztési rektorhelyettes, az Egyetem Minőségügyi Vezetője Elnök h. az Egyetem Minőségügyi Megbízottja, Titkár: a Minőségbiztosítási Iroda főelőadója, Tagok: a karok minőségügyért felelős munkatársa, a karok minőségügyért felelős dékánhelyettese, az Oktatási rektorhelyettes alárendeltségében működő szervezet minőségügyi felelőse, a Tudományos rektorhelyettes alárendeltségében működő szervezet minőségügyi felelőse, a Stratégiai és Intézményfejlesztési rektorhelyettes alárendeltségében működő szervezet minőségügyi felelőse, a Főtitkár alárendeltségében működő szervezet minőségügyi felelőse, a Gazdasági Igazgató alárendeltségében működő szervezet minőségügyi felelőse, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat képviselője.

6)

A bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehet az Oktatási-, a Tudományos rektorhelyettes, az Egyetemi Főtitkár, Katonai Főigazgató a Gazdasági Igazgató, az együttműködő bizottságok és fórumok képviselője.

7)

Az EMÜBI elkészíti saját ügyrendjét.

8)

Az EMÜBI döntéseit előterjesztések megvitatása után, határozat formájában hozza meg.

9)

A Bizottság feladatai: Az Egyetemi Minőségügyi Bizottság általános feladata az intézmény minőségbiztosítás alapjául szolgáló koncepció kimunkálása, az oktatási, a kutatási-fejlesztési, az egyéb szolgáltatási tevékenységek területén, és az azokhoz kapcsolódó egyéb intézményi működési területeken kitűzött célok elérésének értékelése, színvonalának minősítése, a minőség tökéletesítése, a minőségszemlélet kialakítása és elterjesztése. Ennek érdekében az EMÜBI feladat - és hatáskörében eljárva: -

-

Évente rendszeresen értékeli: a) a karokon működő minőségügyi bizottságok beszámolóit, b) a kitűzött minőségcélok teljesülését, c) az Egyetemi Minőségfejlesztési Program eredményeit, d) a következő év Minőségfejlesztési Cselekvési Program megfelelőségét, e) a tagok éves beszámolóit. Véleményezi

7/29



a) az Intézmény minőségértékelési módszertanát és minőségértékelési tervét, b) az egyetemi önértékelés eredményeit, c) a belső és külső felülvizsgálatok során feltárt erősségeket és hiányosságokat, d) minden, a Szenátus elé terjesztendő minőségbiztosítással kapcsolatos anyagot, e) az egyes üléseken előterjesztett anyagokat, - Véleményezési tevékenysége nyomán intézkedési javaslatokat fogalmaz meg, melyet a bizottság elnöke terjeszt a Szenátus elé. - meghatározza: a) Az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét; az éves minőségügyi mérések végrehajtásának rendjét. elfogadja és jóváhagyja a) az Egyetemi Minőségügyi Bizottság feladatkörét és ügyrendjét és működése rendjét, b) az EMBR dokumentumait, c) az Egyetem Minőségfejlesztési Programját, d) az Egyetem éves minőségcéljait, e) a Minőségbiztosítási Iroda éves munkatervét, - Beszámoltatja: a) a karok minőségügyi bizottságainak elnökét, b) a szervezetek minőségügyi megbízottait szervezetük minőségbiztosítási helyzetéről. 10) Az EMÜBI feladatainak végrehajtása során együttműködik: a) a karok minőségügyi bizottságaival, b) a szakfejlesztési fórumokkal, c) a karok képzésfejlesztési bizottságaival, d) az Egyetemi Képzésfejlesztési Tanáccsal, e) a Hallgatói Tanulmányi, Vizsga- és Szociális Ügyek Bizottságával, f) az EMBR építésében és fejlesztésében érintett szervezeti egységekkel. 11) Az EMÜBI tagjainak joga van a minőségbiztosítási rendszer részét képező képzési, kutatási, valamint egyéb önértékelési és a minőségközpontú irányítási rendszer eredményeképpen születő dokumentumok, feladattervek, zárójelentések tanulmányozására, az Intézmény bármely tevékenységének2 helyszíni megfigyelésére. 12) Az EMÜBI bármely tagja köteles haladéktalanul jelenteni a Bizottság elnökének, amennyiben jogszerű értékelő, minősítő munkája során akadályoztatva van, vagy bármilyen más módon az Egyetem alaptevékenységét képező képzési, a kutatásifejlesztési, valamint az egyéb szolgáltató és működési tevékenység minőségét súlyosan veszélyeztető körülmény, emberi mulasztás, vagy szabálytalanság a tudomására jut. 13) Az EMÜBI jelentései, mint közérdekű információk, nyilvánosak. 2.3. Kari Minőségügyi Bizottságok (KMB) 1) A karok Kari Minőségügyi Bizottságot működtetnek. 2)

2

A Kari Minőségügyi Bizottság (KMB) a kar képzési-, és kutatási tevékenysége minőségét érintő kérdésekben a Kari Tanács (KT) döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkező testülete, valamint a KT által meghatározott kérdésekben döntési, illetve ellenőrzési és beszámoltatási jogkörrel felruházott testülete.

A mindenkori titokvédelmi szabályok betartása mellett

8/29



3)

A Bizottság elnökét és tagjait a KT bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes. A KMB tagjainak időközben szükségessé váló pótlásáról az adott szervezet vagy felelős vezető gondoskodik, a KT pedig megbízza a kijelölt személyt.

4)

A Kari Minőségügyi Bizottság vezetője az Egyetemi Minőségügyi Bizottság tagja,

5)

A Bizottság összetétele: a) Elnök: a kar minőségügyért felelős dékánhelyettese, b) Titkár: kar minőségügyért felelős munkatársa, c) Tagok: - az intézetigazgatók (tanszékvezetők, szakfelelősök) által megbízott minőségügyi vezetők, d) - a kari közvetlen szervezeti egységek képviselői, e) - a hallgatói önkormányzat delegált képviselője.

6)

A KMB ülésein – tanácskozási joggal – részt vehetnek az együttműködő bizottságok és fórumok képviselői

7)

A KMB elkészíti saját ügyrendjét

8)

A Bizottság feladatai:

9)

a) a Kar minőségpolitikájának és minőségbiztosítási irányelveinek meghatározása, b) kari minőségcélok meghatározása, éves értékelése, c) a minőségszemlélet kialakítása és elterjesztése, d) a kari minőségbiztosítási rendszer fejlesztése és működtetése, e) a minőségbiztosítási rendszer okmányainak kidolgozása és vezetése, f) közreműködés az éves beszámoló és minőségértékelő jelentés összeállítása szempontjainak meghatározásában, g) az éves beszámoló és minőségértékelő jelentés véleményezése, h) közreműködés az akkreditációs eljárásra felkészülés szempontjainak és követelményeinek meghatározásában, i) az akkreditációs eljárásra történő felkészülés helyzetének értékelése, és az okmányok véleményezése, j) ajánlások megfogalmazása a kari működés minőségének javítására, k) a képzési és kimeneti követelmények, valamint az ajánlott tantervek összhangjának vizsgálata, l) a szaklétesítési-, és szakindítási kérelmek, illetve tantervmódosítások véleményezése, m) az oktatási és kutatási folyamatok vizsgálata, illetve javaslatok kidolgozása a folyamatok javítására, n) a kari irányítási és koordinációs mechanizmus működésének vizsgálata és értékelése, o) az oktatói alkalmassági követelményrendszer érvényesülésének elemzése, p) a belső minőség-ellenőrzés megszervezése, q) a hallgatói véleményezési-, és az oktatói értékelési rendszer fejlesztése, r) a KMB szempontjából szükséges intézkedések előkészítése. A KMB feladatainak végrehajtása során együttműködik:

a) a Kari Tanáccsal, valamint az általa létrehozott bizottságokkal, b) az Egyetemi Minőségügyi Bizottsággal, c) a társ kar(ok) Kari Minőségügyi Bizottságaival, d) a szakfejlesztési fórumokkal, e) kari közvetlen szervekkel. 10) a kari bizottságok, képviselőiken keresztül, a karon folyó munkáról az Egyetemi Minőségügyi Bizottságnak rendszeresen beszámolnak.

9/29



11) A KMB tagjainak joga van a minőségbiztosítás részét képező önértékelési és a minőségbiztosítási rendszer eredményeképpen születő dokumentumok, feladattervek, zárójelentések tanulmányozására, a kar bármely tevékenységének3 helyszíni megfigyelésére. 12) A KMB bármely tagja köteles haladéktalanul jelenteni a Bizottság elnökének, amennyiben jogszerű értékelő, minősítő munkája során akadályoztatva van, vagy bármilyen más módon a Kar alaptevékenységét képező képzési, a kutatási-fejlesztési, valamint az egyéb szolgáltató és működési tevékenység minőségét súlyosan veszélyeztető körülmény, emberi mulasztás, vagy szabálytalanság a tudomására jut, 13) A KMB jelentései, mint közérdekű információk, nyilvánosak. 2.4. Minőségbiztosítási Iroda (MBI) 1) A ZMNE minőségbiztosítással összefüggő intézményi szintű operatív irányítási, koordinációs, dokumentációkezelési és adminisztratív feladatainak, valamint az adatok feldolgozásának és tárolásának biztosítására Minőségbiztosítási Irodát (MBI) működtet. 2)

Vezetője: Minőségbiztosítási Irodavezető

3)

a) A Rektor az MBI vezetésével az Egyetemi Minőségügyi Megbízottat bízza meg. b) Felelősségét és feladatait az Egyetemi Minőségügyi Bizottság szervezeti és működési szabályzata és a Munkaköri leírása tartalmazza. Beosztott munkatársak:

4)

a) Minőségbiztosítási főelőadó, felelősségét és feladatait az Egyetemi Minőségügyi Bizottság szervezeti és működési szabályzata és a Munkaköri leírása tartalmazza. b) Minőségbiztosítási előadó, felelősségét és feladatait az Egyetemi Minőségügyi Bizottság szervezeti és működési szabályzata és a Munkaköri leírása tartalmazza. Az MBI feladata: a) Működésével biztosítja az Egyetem minőségbiztosítással kapcsolatos munkájának operatív központi szervezését, koordinálását. b) Végrehajtja az Egyetem minőségüggyel kapcsolatos adminisztrációs, nyilvántartási, adatkezelési, és dokumentációkezelési feladatait, közreműködik a szükséges, különböző forrásból származó információk összegyűjtésében, feldolgozásában, elemzésében és tárolásában. c) Gyűjti, tárolja és összegzi a karok és szervezeti egységek által készített önértékelési dokumentációkat, az intézményi önértékelési munkabizottság(ok) eredményei alapján elkészíti a ZMNE önértékelési dokumentációját. d) Infrastrukturális hátteret biztosít az EMÜBI működésének. e) Az „EvaSys kérdőívszerkesztő és automatikus kiértékelő rendszer” működtetésével végzi az EMIÉR keretében felmerülő adatfeldolgozási feladatokat. f) Végzi az Egyetem minőségbiztosítási rendszerének tervezését és a belső felülvizsgálatok tapasztalatai illetve a MAB és más felsőoktatási intézményi tapasztalatok valamint a jogszabályi előírások módosításai alapján a folyamatos fejlesztését. A tervezést az egyetem minőségügyi megbízottja felügyeli, minőségügyi vezetője irányítja.

3


10/29



5)

6)

3.

g) Kezdeményezi a Minőségbiztosítási folyamatok és eljárások kidolgozását, előkészíti a folyamatok és eljárások fejlesztését, koordinálja a kidolgozásban érintett szervezetek, bizottságok munkáját. h) Elkészíti, illetve irányítja a Minőségbiztosítási dokumentációk készítését. i) Közreműködik a Minőségfejlesztési Program elkészítésében végrehajtásának koordinálásában, és a Szenátusnak szóló éves beszámoló elkészítésében. j) A minőségértékelés megvalósításának érdekében az EMIÉR keretében rendszeres, a minőségbiztosítással, ezen belül az intézményi szolgáltatások minőségének mérésével és értékelésével, az oktatói munka hallgatói véleményezésével, a hallgatói életpálya követéssel kapcsolatos felméréseket indít, dolgoz fel és elemez az „EvaSys kérdőívszerkesztő és automatikus kiértékelő rendszer” működtetésével. k) A belső auditokat megtervezi, előkészíti, és a lefolytatását menedzseli, az eredményeket értékeli, javaslatot tesz helyesbítő intézkedések megtételére, az eredményesség visszaellenőrzésére. l) Megtervezi és rendszeresen megszervezi az Egyetem személyi állománya minőségügyi képzését, továbbképzését, valamint a belső auditorok felkészítését. m) Információt szolgáltat a Rektor éves beszámolójának minőségügyi részéhez, és közreműködik a minőségügyi feladatszabó intézkedése tervezetének elkészítésében. n) Gondozza az Egyetem honlapján a „Minőségügy” mappát. o) Gondoskodik a Minőségüggyel kapcsolatos kiadványok beszerzéséről, elosztásáról, gyűjtéséről és tárolásáról. Az MBI munkatársainak joga van a minőségbiztosítási rendszer részét képező képzési, kutatási, valamint egyéb önértékelési és a minőségközpontú irányítási rendszer eredményeképpen születő dokumentumok, feladattervek, zárójelentések tanulmányozására, az Intézmény bármely tevékenységének4 helyszíni megfigyelésére. Az MBI bármely munkatársa köteles haladéktalanul jelenteni a Irodavezetőnek, amenynyiben jogszerű értékelő, minősítő munkája során akadályoztatva van, vagy bármilyen más módon az Egyetem alaptevékenységét képező képzési, a kutatási-fejlesztési, valamint az egyéb szolgáltató és működési tevékenység minőségét súlyosan veszélyeztető körülmény, emberi mulasztás, vagy szabálytalanság a tudomására jut. Vezetői feladatok, jog-és hatáskörök minőségbiztosítási kérdésekben

3.1. Rektor 1) Az Egyetem minőségbiztosításának első számú felelőse a Rektor. 2)

A Rektor általános feladata az Egyetem minőségbiztosítási koncepciójának, minőségpolitikájának, küldetésének meghatározása a stratégiai célokkal összhangban; az ellenőrzés, az értékelés; és a Minőségfejlesztési Programban megfogalmazott feladatok, továbbá a kitűzött minőségcélok eléréséhez szükséges erőforrások biztosítása, valamint az intézményi szintű kapcsolattartás az érdekelt felekkel.

3)

A Rektor minőségüggyel kapcsolatos feladatainak ellátására a felső vezetés képviseletében eljáró, felelősségi és hatáskörrel rendelkező személyt jelölhet ki.

4)

Az Egyetem rektora biztosítja, hogy az intézményi döntések a Szenátus által meghatározott irányelvek szellemében szülessenek meg.

4


11/29



3.2. Egyetemi Minőségügyi Vezető (EMV) 1) Az Egyetem minőségbiztosítási rendszerének működtetéséért az Egyetemi Minőségügyi Vezető a felelős, a rektor által felruházva a szükséges jogkörrel, felelősséggel és hatáskörrel. 2)

A ZMNE rektora az Egyetem minőségügyi vezetőjének a Stratégiai és Intézményfejlesztési rektorhelyettest jelölte ki, és bízta meg a minőségbiztosítási rendszer vezetésével.

3)

A ZMNE Egyetemi Minőségügyi Vezetőjének általános feladata a kialakított minőségbiztosítási rendszer legfelső szintű - szenátusi, rektori, kari, kari szervezeten kívüli oktatási kutatási egységek, szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek legfelső vezetése felé való - képviselete, a vezetés-támogató funkcióinak kommunikációja, valamint a működtetés során az Intézmény egészét átfogó önértékelési, valamint minőségközpontú irányítási folyamat vezetése.

4)

Kidolgoztatja és rendszeresen felülvizsgálja az Egyetem minőségértékelési (önértékelési) irányelveit, és módszereit, valamint minőségértékelési tervét, melyek az Egyetemi Minőségügyi Bizottság ajánlásával és egyetértésével kerülnek alkalmazásra.

5)

Intézményi szinten irányítja a minőségfejlesztési célok által definiált, a célok mérésére szolgáló mutatók input adatainak gyűjtését, azokat összegzett formában önértékelés megvalósítása céljából az egyetemi önértékelési munkabizottság(ok) rendelkezésére bocsátja.

6)

A Szenátus által elfogadott minőségfejlesztési célok alapján kidolgoztatja az Egyetem céljait leképező mutatószámrendszert.

7)

Az oktatási, kutatási, szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek vezetőivel rendszeresen egyezteti a minőségközpontú irányítási rendszer forrásadatainak gyűjtési módját, és eszközrendszerét.

8)

Rendszeresen összegzi, és az egyes érdekeltek rendelkezésére bocsátja a célok teljesítését intézményi szinten leíró mutatók tényértékeit. A következő időszak céljai megvalósítása érdekében kezdeményezett intézményi szintű feladatokat Minőségfejlesztési Program formájában összegzi.

9)

Biztosítja az Intézmény által folytatott tevékenységi területeken az információ cseréjét a nemzeti és nemzetközi minőségügyi szakmai fórumokon, értekezleteken, megbeszéléseken személyesen vagy megbízottja(i) útján; figyelemmel kíséri a felsőoktatás minőség-fejlesztésének trendjeit.

10) Tájékoztatja az Intézmény érdekelt feleit, a Főhatóságok megfelelő szakembereit, az egyetemi és a széles körű közvéleményt a fejlesztések terén a kitűzött célokról és elért eredményekről. 11) Évente belső felülvizsgálat (belső audit) formájában ellenőrzi, a minőségbiztosítási rendszer működését, valamint értékeli az Egyetem által kitűzött minőségcélok, illetve az Egyetemi Minőségfejlesztési Program teljesülését. 12) Összegzi egyetemi szinten a képzési, a kutatás-fejlesztési, támogató, kisegítő és kiegészítő tevékenységek minőségi kivizsgálásának (belső audit) során feltárt eredményeket. 13) Az eredmények ismeretében intézkedési terv javaslatot készít és előterjeszti annak elfogadását és elrendelését. 14) A tények feltárása és a hibajavító intézkedés megtétele érdekében késedelem nélkül intézkedik, amennyiben az intézményben folyó tevékenység vagy szolgáltatás minőségével összefüggő panasz, kifogás, súlyos mulasztás vagy hiba a tudomására jut.

12/29



3.3. Egyetemi Minőségügyi Megbízott (EMMB) 1) Az Egyetem minőségügyi megbízottját, (a továbbiakban EMMB) a minőség ügye iránt elkötelezett, szakmailag megfelelően felkészült vezető oktatók közül a rektor bízza meg. A megbízás visszavonásig érvényes; 2)

A megbízott feladatait a munkaköri jegyzék szerinti feladatainak ellátása mellett végzi, amely tartalmazza az Egyetemi Minőségügyi Megbízotti feladatokat is. Ennek figyelembevételével oktatói óranormáját a rektor egyedileg határozza meg.

3)

Felelősségét és feladatait az Egyetemi Minőségügyi Bizottság szervezeti és működési szabályzata és a Munkaköri leírása tartalmazza

4)

Az Egyetemi Minőségügyi Megbízott az Egyetem rektorának és minőségügyi vezetőjének szakértője, tudományos és szakmai segítője.

5)

Az Egyetemi Minőségügyi Megbízott tanácskozási joggal, a Szenátus állandó meghívottja.

6)

Elnökhelyettesként részt vesz az EMÜBI feladatainak ellátásban;

7)

Feladata: a) az Egyetem minőségbiztosítással kapcsolatos munkájának központi szervezése; és irányítása, b) képviseli az Egyetemet a minőségbiztosítással kapcsolatos fórumokon; c) felügyeli az Egyetem minőségbiztosítási rendszerének kialakítását, működését és fejlesztését; d) részt vállal mindazon vezetői döntések meghozatalában, amelyek a minőségbiztosítás szempontjából meghatározóak; e) irányítja az Egyetem Minőségbiztosítási Irodájának szakmai tevékenységét; f) javaslatot tesz a minőségbiztosítási kérdésekkel kapcsolatos fórumok, rendezvények megtartására; g) javaslatot tesz minőségbiztosítási problémamegoldó munkacsoportok létrehozására, a csoportban résztvevők felkérésére és megbízására; h) a Szenátus előtt évente beszámol az Egyetem Minőségfejlesztési Programjának végrehajtásáról; Az Egyetemi Minőségügyi Megbízottnak joga van az intézményi minőségbiztosítási rendszer részét képező képzési, kutatási, valamint egyéb önértékelési és a minőségközpontú irányítási rendszer eredményeképpen születő dokumentumok, feladattervek, zárójelentések tanulmányozására, az Intézmény bármely tevékenységének5 helyszíni vizsgálatára.

8)

Az Egyetemi Minőségügyi Megbízott köteles haladéktalanul jelenteni az Egyetemi Minőségügyi Vezetőnek, vagy közvetlenül a Rektornak, amennyiben jogszerű értékelő, minősítő munkája során akadályoztatva van, vagy bármilyen más módon az Egyetem alaptevékenységét képező képzési, a kutatási-fejlesztési, valamint az egyéb szolgáltató és működési tevékenység minőségét súlyosan veszélyeztető körülmény, emberi mulasztás, vagy szabálytalanság a tudomására jut.

9)

Jogosult a Rektornál, illetve a Szenátusnál kezdeményezni a minőségi tevékenységet fenyegető, vagy az Egyetem megítélését károsan befolyásoló tevékenységek módosítását, leállítását az Egyetem működésének valamennyi folyamatában.

3.4. Dékán 1) A Kar minőségbiztosításának első számú felelőse a Dékán.

5


13/29



2)

A Dékán általános feladata a Kar minőségpolitikájának, küldetésének meghatározása az intézményi és kari stratégiai célokkal összhangban; az ellenőrzés, az értékelés; és a Minőségfejlesztési Programban megfogalmazott feladatok, továbbá a kitűzött minőségcélok eléréséhez szükséges erőforrások biztosítása, valamint a kari szintű kapcsolattartás az érdekelt felekkel.

3)

A Dékán a minőségüggyel kapcsolatos egyes feladatainak ellátására a kari vezetés képviseletében eljáró, felelősségi és hatáskörrel rendelkező dékánhelyettest jelölhet ki, aki a kari minőségbiztosítási rendszer vezetője (Kari Minőségügyi Vezető).

4)

A kar operatív minőségügyi feladatainak koordinálása és tervszerű, folyamatos végrehajtása érdekében Kari Minőségügyi Megbízottat nevez ki, aki ellátja a Kari Minőségügyi Bizottság (KMB) titkári feladatait is.

5)

A kar dékánja biztosítja, hogy a kari döntések a Kari Tanács által meghatározott irányelvek szellemében szülessenek meg.

6)

A tények feltárása és a hibajavító intézkedés megtétele érdekében késedelem nélkül intézkedik, amennyiben a karon folyó tevékenység vagy szolgáltatás minőségével öszszefüggő panasz, kifogás, súlyos mulasztás vagy hiba a tudomására jut.

3.5. Kari Minőségügyi Vezető (KMV) 1) A Kar minőségbiztosítási rendszerének működtetéséért a kar minőségügyi vezetője a felelős, a dékán által felruházva a szükséges jogkörrel, felelőséggel és hatáskörrel. 2)

A Kar dékánja helyettesét jelölte ki, és bízta meg a minőségbiztosítási rendszer vezetésével.

3)

A Kar minőségügyi vezetőjének általános feladata a kialakított minőségbiztosítási rendszer legfelső szintű – Kari Tanácsi, dékáni, kari, kari szervezeten kívüli oktatási kutatási egységek, szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek legfelső vezetése felé való képviselete, a vezetés-támogató funkcióinak kommunikációja, valamint a működtetés során az Intézmény egészét átfogó önértékelési, valamint minőségközpontú irányítási folyamat vezetése.

4)

Kari szinten irányítja a minőségfejlesztési célok által definiált, a célok mérésére szolgáló mutatók input adatainak rendszeres gyűjtését, azokat összegzett formában önértékelés megvalósítása céljából a kari önértékelési munkabizottság(ok) rendelkezésére bocsátja.

5)

Gyűjti, tárolja és összegzi szakok (tanszékek) által készített önértékelési dokumentációkat, a kari önértékelési munkabizottság(ok) eredményei alapján elkészíti a kar önértékelési dokumentációját. és az előre definiált formátumban a Minőségbiztosítási Iroda rendelkezésére bocsátja.

6)

A KT által elfogadott minőségfejlesztési célok alapján kidolgoztatja a kar céljait leképező mutatószámrendszert.

7)

A szakok (tanszékek) vezetőivel rendszeresen egyezteti a minőségközpontú irányítási rendszer forrásadatainak gyűjtési módját, és eszközrendszerét.

8)

Évente belső felülvizsgálat (belső audit) formájában ellenőrzi, a minőségbiztosítási rendszer működését, valamint értékeli a Kar által kitűzött minőségcélok, illetve a Kari Minőségfejlesztési Program teljesülését

9)

Összegzi kari szinten a képzési, a kutatás-fejlesztési, támogató, kisegítő és kiegészítő tevékenységek belső audit során feltárt eredményeket.

10) Biztosítja a kar által folytatott tevékenységi területeken az információ cseréjét a nemzeti és nemzetközi minőségügyi szakmai fórumokon, értekezleteken, megbeszéléseken

14/29



személyesen vagy megbízottja(i) útján; figyelemmel kíséri a felsőoktatás minőségfejlesztésének trendjeit. 11) Tájékoztatja a kar érdekelt feleit, a Főhatóságok megfelelő szakembereit, az egyetemi és a széles körű közvéleményt a fejlesztések terén a kitűzött célokról és elért eredményekről. 12) Az eredmények ismeretében intézkedési terv javaslatot készít és előterjeszti annak elfogadását és elrendelését. 13) A tények feltárása és a hibajavító intézkedés megtétele érdekében késedelem nélkül intézkedik, amennyiben az intézményben folyó tevékenység vagy szolgáltatás minőségével összefüggő panasz, kifogás, súlyos mulasztás vagy hiba a tudomására jut. 3.6. Kari Minőségügyi Megbízott (KMMB) 1) A kar minőségügyi megbízottját, (KMMB) a minőség ügye iránt elkötelezet, szakmailag megfelelően felkészült vezető oktatók közül a dékán nevezi ki. 2)

A megbízott feladatait a munkaköri jegyzék szerinti feladatainak ellátása mellett végzi, amely tartalmazza a Kari Minőségügyi Megbízotti feladatokat is. Ennek figyelembevételével oktatói óranormáját a dékán egyedileg határozza meg.

3)

Felelősségét és feladatait a Kari Minőségügyi Bizottság szervezeti és működési szabályzata és Munkaköri leírása tartalmazza.

4)

A Kari Minőségügyi Megbízott a kar dékánjának és minőségügyi vezetőjének szakértője és szakmai segítője.

5)

A Kari Minőségügyi Megbízott tanácskozási joggal, a Kari Tanács állandó meghívottja.

6)

7)

6

Feladata: a) a kar minőségbiztosítással kapcsolatos operatív munkájának központi szervezése; és irányítása, b) képviseli a kart a minőségbiztosítással kapcsolatos fórumokon, c) felügyeli a kar minőségbiztosítási rendszerének kialakítását, működését és fejlesztését, d) részt vállal mindazon vezetői döntések meghozatalában, amelyek a minőségbiztosítás szempontjából meghatározóak, e) javaslatot tesz a minőségbiztosítási kérdésekkel kapcsolatos fórumok, rendezvények megtartására, f) javaslatot tesz minőségbiztosítási problémamegoldó munkacsoportok létrehozására, a csoportban résztvevők felkérésére és megbízására, g) a Kari Tanács előtt évente beszámol a kari minőségfejlesztési program végrehajtásáról, h) az EMÜBI-ben képviseli a kart. A Kari Minőségügyi Megbízottnak joga van a kari minőségbiztosítási rendszer részét képező képzési, kutatási, valamint egyéb önértékelési és a minőségközpontú irányítási rendszer eredményeképpen születő dokumentumok, feladattervek, zárójelentések tanulmányozására, a kar bármely tevékenységének6 helyszíni megfigyelésére. A Kari Minőségügyi Megbízott köteles haladéktalanul jelenteni a Kari Minőségügyi Vezetőnek, vagy közvetlenül a Dékánnak, amennyiben jogszerű értékelő, minősítő munkája során akadályoztatva van, vagy bármilyen más módon a Kar alaptevékenységét képező képzési, a kutatási-fejlesztési, valamint az egyéb szolgáltató és működési tevé-


15/29



kenység minőségét súlyosan veszélyeztető körülmény, emberi mulasztás, vagy szabálytalanság a tudomására jut. 8)

Jogosult a Dékánnál, illetve a Kari Tanácsnál kezdeményezni a minőségi tevékenységet fenyegető, vagy a Kar megítélését károsan befolyásoló tevékenységek módosítását, leállítását az Egyetem működésének valamennyi folyamatában.

9)

Jelentési kötelezettsége van az EMÜBI Elnöke felé, amennyiben a minőségi tevékenységet fenyegető, vagy a Kar megítélését károsan befolyásoló jelenségek megszüntetésére tett intézkedések nem vezetnek eredményre.

3.7. Szak (Intézet, Tanszék) Minőségügyi Felelős (SZMF) 1) A Szak (intézet/tanszék) minőségügyi felelősét, (SZMF) a minőségügy iránt elkötelezett oktatók közül a Szak felelősének (intézet/tanszék vezetőnek) javaslatára, a dékán bízza meg. 2)

A Szak (intézet/tanszék) minőségügyi felelősének általános feladata a kialakított minőségbiztosítási rendszer szak (intézet/tanszék) szintű képviselete, a vezetés-támogató funkcióinak szak (intézet/tanszék) szintű kommunikációja, valamint a működtetés során a szak (intézet/tanszék) önértékelési, valamint a minőségközpontú irányítási folyamat koordinációja.

3)

A Szak (intézet/tanszék) minőségügyi felelősének joga van a szak (intézet/tanszék) önértékelési és a minőségközpontú irányítási rendszer eredményeképpen születő dokumentumok, feladattervek, zárójelentések tanulmányozására, a szak (intézet/tanszék) bármely tevékenységének7 helyszíni megfigyelésére.

4)

A Szak (intézet/tanszék) minőségügyi felelős köteles haladéktalanul jelenteni a Kari Minőségügyi Vezetőnek, vagy közvetlenül a Dékánnak, amennyiben jogszerű értékelő, minősítő munkája során akadályoztatva van, vagy bármilyen más módon a Szak (intézet/tanszék) alaptevékenységét képező képzési, a kutatási-fejlesztési, valamint az egyéb szolgáltató és működési tevékenység minőségét súlyosan veszélyeztető körülmény, emberi mulasztás, vagy szabálytalanság a tudomására jut.

5)

Jogosult a Dékánnál, illetve a Kari Tanácsnál kezdeményezni a minőségi tevékenységet fenyegető, vagy a Szak (intézet/tanszék) megítélését károsan befolyásoló tevékenységek módosítását, leállítását az Szak (intézet/tanszék) működésének valamenynyi folyamatában.

6)

Jelentési kötelezettsége van a KMB Elnöke felé, amennyiben a minőségi tevékenységet fenyegető, vagy a Szak (intézet/tanszék) megítélését károsan befolyásoló jelenségek megszüntetésére tett intézkedések nem vezetnek eredményre. 8

3.8. A Funkcionális Szervezeti Egység Vezető 1) A szervezeti egység minőségbiztosításának első számú felelőse a szervezeti egység vezetője. 2)

A szervezeti egységek vezetőinek általános feladata a szervezeti egység minőségfejlesztési céljainak meghatározása; a célok eléréséhez szükséges erőforrások meghatározása és biztosítása, a szervezeti egység önértékelésének kezdeményezése, az önértékelést végző munkacsoport(ok) tagjainak megbízása, az intézményi szintű kapcsolattartás a minőségbiztosítást érintő kérdésekben az érdekelt felekkel.

7


8

ORH, TRH, Főtitkár, GI, SIRH

16/29



3)

Irányítja/vezeti a szervezeti egység minőségbiztosítási tevékenységét, ellenőrzi és hitelesíti a tervszerű, folyamatos munkát.

4)

A szervezeti egység operatív minőségügyi feladatainak koordinálása és tervszerű, folyamatos végrehajtása érdekében Minőségügyi Felelőst bíz meg.

5)

A tények feltárása és a hibajavító intézkedés megtétele érdekében késedelem nélkül intézkedik, amennyiben a szervezeti egységben folyó tevékenység vagy szolgáltatás minőségével összefüggő panasz, kifogás, súlyos mulasztás vagy hiba a tudomására jut.

3.9. A Funkcionális Szervezeti Egység Minőségügyi Felelős (SZEMF) 1) A szervezeti egység minőségügyi felelősének általános feladata a kialakított minőségbiztosítási rendszer szervezeti egység szintű képviselete, a vezetés-támogató funkcióinak szervezeti egység szintű kommunikációja, valamint a működtetés során a szervezeti egységet átfogó önértékelési, valamint a minőségközpontú irányítási folyamat koordinációja. 2)

Koordinálja a szervezeti egység által definiált minőségfejlesztési célok mérésére szolgáló indikátorok input adatainak gyűjtését, szükségesség esetén továbbítja ezen adatokat a ZMNE minőségügyi vezetője számára.

3)

Gyűjti, tárolja és összegzi a szervezeti egység által készített önértékelési dokumentációkat, a szervezeti egység önértékelési munkabizottság(ai)nak eredményei alapján elkészíti a szervezeti egység önértékelési dokumentációját, és az előre definiált formátumban az ZMNE minőségügyi felelőse illetve az MBI rendelkezésére bocsátja.

4)

A szervezeti egység vezetése által elfogadott minőségfejlesztési célok alapján, az Egyetem minőségügyi vezetőjével együttműködve előterjeszti a szervezeti egység céljait leképező mutatószámrendszert.

5)

Rendszeresen összegzi és szervezeti és az egyes érdekeltek számára előterjeszti a célok teljesítését leíró mutatókat.

6)

Koordinálja és közreműködik minőségügyi belső felülvizsgálat (belső audit) megvalósításában.

7)

Kezdeményezi a képzési, kutatás-fejlesztési, támogató, kiegészítő és kisegítő tevékenység minőségével kapcsolatos esetlegesen felmerült panaszok kivizsgálását.

8)

A szervezeti egység minőségügyi felelősének joga van a szervezeti egység önértékelési és a minőségközpontú irányítási rendszer eredményeképpen születő dokumentumok, feladattervek, zárójelentések tanulmányozására, szervezeti egység bármely tevékenységének9 helyszíni megfigyelésére.

9)

A szervezeti egység minőségügyi felelős köteles haladéktalanul jelenteni az Egyetemi Minőségügyi Vezetőnek, amennyiben jogszerű értékelő, minősítő munkája során akadályoztatva van, vagy bármilyen más módon a szervezeti egység alaptevékenységét képező képzési, a kutatási-fejlesztési, valamint az egyéb szolgáltató és működési tevékenység minőségét súlyosan veszélyeztető körülmény, emberi mulasztás, vagy szabálytalanság a tudomására jut.

10) Jogosult a szervezeti egység vezetőjénél, illetve a EMÜBI-nél kezdeményezni a minőségi tevékenységet fenyegető, vagy a szervezeti egység megítélését károsan befolyásoló tevékenységek módosítását, leállítását az szervezeti egység működésének valamennyi folyamatában.

9


17/29



11) Jelentési kötelezettsége van az EMÜBI Elnöke felé, amennyiben a minőségi tevékenységet fenyegető, vagy a Szak (intézet/tanszék) megítélését károsan befolyásoló jelenségek megszüntetésére tett intézkedések nem vezetnek eredményre. III. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSI RENDJE ÉS MEGHATÁROZÓ FOLYAMATAI 1. 1)

A minőségközpontú irányítás (A minőségbiztosítási rendszer működési rendje) A minőségközpontú irányítás szorosan illeszkedik a minőségértékeléshez, a kettő együtt alkotja a minőségbiztosítási rendszert.

2)

A minőségközpontú irányítás kiterjed: a) az Intézmény valamennyi oktatási, kutatási, szolgáltató és funkcionális egységére külön-külön, b) valamint az Intézmény egészére.

1.1. Az egyetemi minőségbiztosítás általános működése 1) Az Egyetem minőségbiztosítási rendszerének működtetéséért az EMÜBI elnöke a felelős, aki egyben az Egyetem Minőségügyi Vezetője, a rektor által felruházva a szükséges jogkörrel, felelőséggel és hatáskörrel. 2)

Az Egyetem Minőségügyi Vezetője gondoskodik a minőségbiztosítási rendszer számára szükséges folyamatok létrehozásáról bevezetéséről és fenntartásáról illetve rendszeresen beszámol a minőségbiztosítási rendszer működéséről és a fejlesztési szükségletekről.

3)

Az Egyetem Minőségügyi Vezetője gondoskodik a megrendelői követelményekkel kapcsolatos tudatosság előmozdításáról.

4)

Az Egyetem minőségbiztosítási rendszerének működtetését, koordinálását az Egyetemi Minőségügyi Megbízottja végzi, aki az egyetem Rektorának és az egyetem Minőségügyi Vezetőjének szakértője, tudományos és szakmai segítője.

5)

A Kar minőségbiztosítási rendszerének működtetéséért a kar minőségügyi vezetője a felelős, a dékán által felruházva a szükséges jogkörrel, felelősséggel és hatáskörrel

6)

A Kar minőségbiztosítási rendszerének működtetését, koordinálását a kari minőségügyi megbízott végzi, aki a kar Dékánjának és a kar minőségügyi vezetőjének szakértője és szakmai segítője

7)

Szak (intézet/tanszék) minőségügyi felelőse végzi a kialakított minőségbiztosítási rendszer Szak (intézet/tanszék) szintű működtetését, képviseletét, kommunikációját, valamint koordinációját.

8)

A Funkcionális Szervezeti Egység minőségügyi felelőse végzi a kialakított minőségbiztosítási rendszer szervezeti egység szintű működtetését, képviseletét, kommunikációját, valamint koordinációját

9)

A szervezeti egységek végrehajtó szervezeteinek Minőségügyi Felelőse végzi a kialakított minőségbiztosítási rendszer végrehajtó szervezetei szintű működtetését, képviseletét, kommunikációját, valamint koordinációját.

1.2. A folyamatok módszeres megtervezése és menedzselése 1) Az Intézmény kialakította az oktatási-kutatási folyamatok felelősségi rendszerének, a folyamatokkal szemben elvárt követelményeknek és a folyamatok teljesítmény mérési rendszerének alapjait. 2)

Az Egyetem az alapvető folyamatok meghatározása és leírása útján átfogó rendszert alakított ki, amely az Egyetem vezetésének és a minőségbiztosítási rendszer működ-

18/29



tetésének az elvi alapját képezi. Az intézményi stratégia és irányítási folyamatokat, a főfolyamatokat illetve támogató folyamatokat folyamattérképen rögzítettük. 3)

A folyamatok felelősei egyértelműen meghatározottak.

4)

A karok divizionális jelleggel működnek és valamennyi fő és kisegítő folyamatért felelősek a kar működési spektrumát illetően. A folyamatok kialakítását és szabályozását egységes rendszer szerint végezzük, amelynek általános modelljét megszerkesztettük.

5)

Az egyetem kiépítette és működteti az - intézményen belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által koordinált - első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert a Folyamatba épített Előzetes Utólagos és Vezetői Ellenőrzési rendszert (FEUVE). A FEUVE-rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, amelyek alapján az Egyetem érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.

6)

Az egyes alapvető folyamatok a rendszerben részfolyamatokra bontottak, melyekhez teljesítmény indikátorok és folyamat gazdák vannak hozzárendelve. Ezeknek az indikátoroknak az együttese alkotja az egyetemi indikátor rendszert, amelyet folyamatosan bővítünk és felhasználunk változási trendjeink értékelésénél és a javító intézkedések alátámasztásánál.

1.3. Az egyetemi minőségbiztosítási rendszer működtetése a PDCA elvet követve 1) A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem minőségbiztosítási rendszerének működtetése a PDCA elvet követve az alábbi lépéseken keresztül valósul meg: a) Önértékelés elvégzése: az Egyetem egészére kiterjedő önértékelés előre meghatározott kritériumrendszer alapján évente történik. Önértékelésre a rektor határozata alapján kerül sor. Az intézményi önértékelést minden esetben el kell végezni, amennyiben az Intézmény jelentősen módosítani kívánja stratégiai célkitűzéseit, amennyiben az Intézmény a korábbiaktól eltérő irányban és módon kívánja fejleszteni működését, amennyiben az Intézmény megváltoztatja minőségpolitikáját. b) Az Intézmény minőségfejlesztési céljainak kialakítása: az intézményi önértékelés alapján a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem minden esetben megvizsgálja a stratégia megfelelőségét. Az önértékelés eredményei és az intézményi stratégia alapján meg kell határozni az Intézmény minőségpolitikáját, átfogó minőségfejlesztési céljait, valamint részcéljait. A célokat olyan mélységig kell lebontani, hogy megvalósulásuk egzakt módon mérhető legyen. c) Mutatószámok létrehozása: minden intézményi célhoz legalább egy, annak elérését jelző indikátort kell rendelni. A mutatószámok meghatározása azok definiálását, az attribútumok (jellemzők) azonosítását, valamint aggregált mutatók esetén az összegzés módjának rögzítését jelenti. d) A minőségközpontú irányítás, a minőségfejlesztés folyamatának megvalósítása: valamennyi intézményi célt leképező mutatószám esetében tény és célértékeket kell definiálni, valamint meg kell határozni a célérték elérését szolgáló fejlesztési lépések tevékenységeit. A fejlesztési tevékenységek eredményességét jelző mutatók megfelelőségét évente legalább egy alkalommal monitorozni kell, értékelve az előző időszak minőségfejlesztési munkájának sikerességét, megfogalmazva a jövőben figyelembe veendő tanulságokat. e) Rendszerfejlesztés: a minőségközpontú irányítási rendszer eredményes irányítási eszközként való működtetése érdekében szükséges annak rendszeres fejlesztése, melynek során meg kell vizsgálni az érdekelt felek visszajelzéseiből, az intézményi tapasztalatokból, valamint a külső szük-

19/29



ségszerűségekből fakadó módosítási lehetőségeket, szükségszerűségeket, értékelni kell a működtetés hatásait, valamint a meglévő szempontrendszer és dokumentáció frissítésével és a szükséges oktatásokkal módosítani kell a minőségértékelési és irányítási rendszer szempontjait, működési paramétereit, a változtatások rendjét, a fenntarthatóságát. 2.

A minőségértékelés (Mérés, elemzés és fejlesztés)

2.1. Általános útmutatás 1) Az Egyetem vezetése megtervezi és bevezeti a minőségbiztosítási rendszer azon mérési, elemzési és fejlesztési folyamatait, amelyek ahhoz szükségesek, hogy:

2)

3)

4)

a) bemutassa a képzési és kapcsolódó folyamatainak megfelelését, b) felmérje a minőségbiztosítási rendszer megfelelőségét, valamint c) folyamatosan fejleszteni tudja a minőségbiztosítási rendszer eredményességét. Az Egyetem a képzés, mint főfolyamat nyújtásának során a feladatok ellátásának megfelelőségéről többszintű, egymásra épülő mérések rendszerével bizonyosodik meg. Ez a mérési rendszer igazodik a következő alapelvekhez: a) a képzés dominánsan speciális védelmi jellegéhez (eredményességéről értékelést végezni csak a képzési folyamat különböző szakaszaiban végzett mérések együttes elemzése alapján lehet), b) a végrehajtás és a végrehajtás megítélése is sok szubjektív elemmel terhelt, ezért szükséges a képzés folyamatának és eredményességének más irányú értékelése is (hallgatói elégedettség, munkatársi értékelések, külső értékelések). Ezekkel a kérdésekkel az egyetemi MFP és az EMIÉR foglalkozik. Az egyetemi mérési, elemzési és beavatkozási tevékenységeket négy szinten értelmezzük: a) egyéni végrehajtási szint (oktatói önértékelés), b) oktatási szervezeti egység szint (tanszéki értékelés, szak, és szakirányi értékelés), c) kari szint, d) egyetemi szint. Az egyetemi működés jogszabályi kereteihez szükséges méréseinek lefolytatása a MAB által kiadott útmutatók figyelembe vételével készül el (a mérési rendszer segítségével megvalósítható az akkreditációs követelmények teljesítésével járó önértékelés).

5)

A mérési rendszer eleget tesz a minőségbiztosításra vonatkozóan megfogalmazott elvárásoknak. Általában konkrét statisztikai mutatók jellemzik az eredményeket, és ezek alapját képezik a célértékekkel való összehasonlításnak, illetve új célérték kitűzésének.

6)

A mérések, figyelemmel kísérések eredményének elemzése, és a szükséges beavatkozások megtétele különböző szinteken és több periódusban történik, az irányítási rendszer, illetve a képzés más-más elemére koncentrálva: a) a képzési folyamatok terv szerinti, mindennapos működéséhez kötődő beavatkozások, b) reagálás alkalomszerű hallgatói, munkatársi jelzésekre, visszajelzésekre, c) a rendszerszerű működés ellenőrzése, belső felülvizsgálatok (auditok) nyomán feltárt eltérésekre történő beavatkozások, d) külső értékelések (harmadik fél általi auditok, ellenőrzések, akkreditációs észrevételek) eredményeképpen végrehajtásra kerülő beavatkozások, intézkedések, (parancsok, utasítások),

20/29



7)

8)

9)

e) az előző pontokban felsorolt lépések kari és egyetemi szintű minőségbiztosítás szempontú elemzése és – szükség esetén – döntéshozatal, f) rendszeres hallgatói és munkatársi felmérések elemzése, g) a minőségmutatók értékeinek éves elemzése, h) kari és egyetemi szintű önértékelések és stratégiai szintű döntések. A ZMNE minőségbiztosítási rendszerének keretében végzett minőségértékelés kiterjed: a) az Intézmény valamennyi oktatási, kutatási, szolgáltató és funkcionális egységére külön-külön, b) valamint az Intézmény egészére. A Minőségértékelés keretében rendszeres önértékelés az Intézmény egésze, illetve az oktatási, kutatási szervezeti egységek tekintetében a MAB által kiadott útmutatók figyelembe vételével és a Felsőoktatási Minőségi Díj részletes szempont-, és értékelési rendszere szerint kerül végrehajtásra. A Minőségértékelés keretében, az intézményi önértékelés elvégzésének részletes eljárásáról, módszertanáról és a megvalósítás ütemtervéről a minőségügyi vezető az adott értékelés megkezdését megelőzően minőségértékelési tervet készít. A minőségértékelési terv a Szenátus jóváhagyásával alkalmazható.

10) Az intézményi önértékelés eredményeit az EMÜBI véleményező munkáját követően a Szenátus, a szervezeti egységek önértékelési eredményeit karok esetében a kari tanács, valamennyi más szervezeti egység esetében annak vezetője hagyja jóvá. 2.2. Minőségfejlesztési célok 1) Az Egyetem évente meghatározza a Minőségcéljait, melyek illeszkednek fejlesztési törekvéseibe, az érvényes Minőségfejlesztési Programba, amelyekkel az Egyetem működésének lehetőleg minden területén haladást tud elérni 2)

A minőségcélok egyrészt tükrözik a MAB akkreditációs vizsgálat tapasztalatai alapján szükséges fejlesztések tervezhető feladatait, másrészt az Egyetem mindenkori, érvényes Minőségfejlesztési programjában foglaltakat. A célok úgy kerülnek meghatározásra, hogy azok teljesülése minél konkrétabban mérhető illetve értékelhető legyen.

3)

Az egyetemi minőségcélok részben a kari célkitűzések alapját képezik, részben pedig építenek azokra.

1)

2.2.1. Minőségfejlesztési célok megfogalmazása A minőségértékelés eredményeképpen feltárt fejlesztési szükségességek, és az érvényes Minőségfejlesztési programjában foglaltak alapján az Egyetem az alábbi területek szerint fogalmaz meg intézményi minőségfejlesztési célokat: a) Érdekeltek elégedettségének biztosítása (hallgatók igényeinek kielégítése a képzés és diploma minősége, az elhelyezkedési lehetőségek, a szolgáltatások minősége, elérhetősége és hozzáférhetősége, a közösségi élet színvonala, és az esélyegyenlőség területein; munkavállalók igényeinek kielégítése a munkakörülmények és javadalmazás, a szakmai feladatvégzés lehetősége, az intézménnyel történő azonosulás, és az érdekérvényesítés, érdekképviselet területein; társadalmi környezet igényeinek kielégítése a szellemi és tudományos szerepvállalás megfelelősége, a közszolgáltatások színvonala, a társadalmi szerepvállalás megfelelősége területein) b) Működési folyamatok megfelelőségének biztosítása (intézményirányítás megfelelőségének biztosítása a stratégiaalkotás és végrehajtás, az érdekeltekkel történő kapcsolatépítés és kapcsolattartás, és a minőségfejlesztés megvalósítása területeken; képzési folyamatok megfelelősége a képzési szerkezet és tartalom, az élethosszig tartó tanulás, az elérhetőség szakmai és szervezeti keretei, és a tehetséggondozás megfelelősége te-

21/29



2)

rületeken; kutatási, tevékenységek megfelelősége a kutatási tevékenység színvonala, a kutatási tevékenység szervezése területeken; támogató tevékenységek megfelelősége a belső támogató tevékenységek, illetve a külső szolgáltatások igénybevétele területeken) c) Feltételek megfelelőségének biztosítása (humán erőforrások megfelelősége a vezetés, az oktatók és a nem oktató dolgozók területeken; fizikai erőforrások megfelelősége a gépek, berendezések, eszközök, és ingatlanok területeken; pénzügyi erőforrások megfelelősége a normatív finanszírozási források, és a nem normatív finanszírozási források területeken; ismeretanyag megfelelősége a tanterv, jegyzetek, egyéb szellemi potenciál és tulajdonjog területeken; szabályozási környezet megfelelősége a felsőoktatási érdekérvényesítés, és az intézményi szabályozás területeken) A karok és a szervezeti egységek a fenti elvek alapján, a megfogalmazott intézményi minőségcélok figyelembevételével alakítják ki a kari/szervezeti egység minőségfejlesztési céljait.

3)

Az Intézményi Minőségcélokat megvitatás után az EMÜBI terjeszti a Szenátus elé elfogadásra.

4)

A Kari Minőségcélokat megvitatás után, a Kari Minőségügyi Bizottság terjeszti a Kari Tanács elé elfogadásra.

5)

A szak (intézet/tanszék) minőségcéljait a minőségügyi felelős terjeszti elő és a szakfelelős /szakfejlesztési fórum fogadja el.

6)

A szervezeti egységek minőségcéljait a minőségügyi felelős terjeszti elő és a szervezeti egység vezetője fogadja el.

1)

2.2.2. Minőségfejlesztési célok teljesülésének értékelése Az Egyetem a kitűzött minőségfejlesztési célok végrehajtását és teljesülését évente értékeli.

2)

Az Egyetemi Minőségügyi Megbízott - a kari és szervezeti egységek minőségcélok teljesüléséről szóló beszámolóinak ismeretében -, beszámol az EMÜBI előtt az intézményi Minőségcélok teljesítéséről, az esetleges elmaradások indoklásával.

3)

Az Intézményi Minőségcélok teljesüléséről szóló beszámolót megvitatás után az EMÜBI terjeszti a Szenátus elé elfogadásra.

4)

A Kari Minőségcélok teljesüléséről szóló beszámolót megvitatás után, a Kari Minőségügyi Bizottság terjeszti a Kari Tanács elé elfogadásra.

5)

A szervezeti egységek Minőségcéljainak teljesüléséről szóló beszámolót a minőségügyi felelős terjeszti elő és a szervezeti egység vezetője fogadja el

6)

A szak (intézet/tanszék) Minőségcéljainak teljesüléséről szóló beszámolót a minőségügyi felelős terjeszti elő és a szakfelelős /szakfejlesztési fórum fogadja el.

2.3. Egyetemi Minőségbiztosítási Értékelő- Elemző Rendszer (EMIÉR) 1) A hallgatói és munkatársi vélemények, észrevételek és tapasztalatok feldolgozása, a végzettek alkalmazóinak (munkáltatók, beiskolázók) megelégedettség vizsgálata, képzés hatékonyságának, hatásosságának mérése, továbbá az azok alapján szükségessé váló intézkedések meghozatala az Egyetemi Minőségbiztosítási Elemző és Értékelő Rendszer (EMIÉR) keretében történik. 2)

Az EMIÉR-ben meghatározásra kerül a minden tanévben vizsgálandó terület, a vizsgálati forma és tartalom, valamint a vizsgálandó célcsoportok, a vizsgálat lefolytatását követő kiértékelés, minőségfejlesztési tevékenység és szükség esetén végleges szabályozás.

22/29



3)

Az EMIÉR rendelkezik az alkalmazott kérdőívek felülvizsgálatáról is, hogy azok mindig képesek legyenek a lényeges és tényleges igények teljesítésére rákérdezni, ezen kívül mindig kielégítsék a jó kitölthetőség és a jó értékelhetőség követelményét.

4)

Szükség esetén speciális (frekventált) területre is készül felmérő ív.

1)

2.3.1. Az intézménnyel és szolgáltatásaival kapcsolatos felmérések Elemei a hallgatókkal kapcsolatban:

2)

a) Hallgatói véleményezés az intézményre vonatkozóan (rendszeres) b) Hallgatói véleményezés az informatikai ellátottságról (rendszeres) c) Hallgatói véleményezés a tanulmányi ügyek intézéséről (rendszeres) d) Gólya kérdőív (tervezett) e) DPR kérdőívek (fejlesztés alatt) f) Kollégium (tervezett) g) Könyvtár (rendszeres) h) Doktoranduszok véleményfelmérő kérdőíve (rendszeres) Elemei a munkatársakkal kapcsolatban: a) Munkatársak/oktatók/kutatók elégedettség felmérése (rendszeres)

1)

2.3.2. Az oktatás minőségével kapcsolatos felmérések Elemei: a) Az oktatói munka hallgatói véleményezése (OMHV) b) Szakkollégiumok által végzett felmérések (célzott, alkalomszerű)

1)

2.3.3. A megrendelők elégedettségével kapcsolatos felmérések Elemei: a) Szociológiai felmérések (célzott, alkalomszerű) b) DPR kérdőívek (fejlesztés alatt)

1)

2.3.4. Speciális (frekventált) területre irányuló felmérések Elemei: a) Kérdőív a minőség és a minőségszemlélet vizsgálatára (célzott, alkalomszerű) b) A hallgatók véleménye a felsőoktatás minőségéről kérdőív (célzott, alkalomszerű)

2.4. Az oktatói munka hallgatói véleményezése (OMHV) 1) Hallgatói jogviszonyban lévő hallgatók az oktatók munkáját, a képzést támogató és képzési folyamatokat az EMIÉR vonatkozó kérdőíveinek kitöltésével minden évben véleményezhetik. A véleményezés a hallgatói jogviszonyban hallgatható valamennyi képzés kurzusára vonatkozik. 2)

Az oktatói munka hallgatói véleményezésének célja: a) az oktatói munkával kapcsolatos hallgatói elégedettség mérése, b) az oktatói munka eredményességének javítása, c) a tantárgy- és tantervfejlesztés támogatása, d) az oktatók ösztönzési rendszerének - a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elvének - objektívabbá tétele, e) az oktatói teljesítményekre vonatkozó elvárások pontos és rugalmas megfogalmazása, f) a rövid és hosszú távú hallgatói igények összehangolása, g) a hallgatók szabad tanárválasztásának segítése,

23/29



3)

h) segítse az Egyetem minőségbiztosítási követelményeinek érvényesülését az oktatásban. Az oktatók a róluk készült hallgatói véleményeket a véleményezés lezárása után nézhetik meg.

4)

Az oktatói munka hallgatói véleményezésének értékelése céljából, a véleményezésről személyiségi jogokat nem sértő, értéksorrendet vagy megjegyzéseket tartalmazó statisztikák készülnek.

5)

Az oktatói munka hallgatói véleményezését az Egyetem az EMIÉR keretében részletesen szabályozza.

2.5. Belső auditok 1) Az Egyetem vezetése a belső auditokat a minőségbiztosítási rendszer fejlesztésének szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek tartja, ezért megtervezésükre és végrehajtásukra nagy gondot fordít. A szabályozást a „Belső auditok” című eljárás tartalmazza. 2)

Ennek megfelelően, az Egyetem tervezett időszakonként belső auditokat végez annak a megállapítására, hogy a minőségbiztosítási rendszer megfelel-e a tervezett intézkedéseknek, a külső szabályzók követelményeinek, továbbá az Egyetem által kitűzött követelményeknek, valamint bevezetése és működtetése eredményes-e.

3)

A belső audit kiterjed: a) b) c) d) e)

4)

a minőségértékelés megfelelőségére, a minőségközpontú irányítási rendszer megfelelőségére a személyi és tárgyi feltételek megfelelőségének megállapítására, a folyamatszabályozás eljárási rendjére és annak betartására, a visszajelzések alapján a változtatások/javító intézkedések végrehajtására, a változtatások/javító intézkedések rendjének betartására és a változtatások dokumentálására.. Az auditokat megfelelően képzett személyek hajtják végre, akik nem felelősek az auditált területért és függetlenek az auditált terület vezetésétől.

5)

A belső auditot végrehajtó személyeket (belső auditorokat, akik auditcsoportokat alkotva végzik a feladatukat) az EMÜBI javaslata alapján a Rektor bízza meg.

6)

A Minőségbiztosítási Iroda főelőadója felelős a belső auditot végrehajtó személyek/ belső auditorok/ felkészítéséért.

7)

Az auditok során a vizsgálatot végző személy értékeli:

8)

a) az auditált folyamatra vonatkozó dokumentumokat és feljegyzéseket, b) a szolgáltatási munkavégzés gyakorlatát és a kapcsolódó tevékenységeket. Az auditokat az éves auditterv alapján a Minőségbiztosítási Iroda szervezi.

9)

Az auditok soron kívüli elrendelése az EMÜBI hatáskörébe tartozik.

10) Az audit tapasztalatairól feljegyzések készülnek az eljárásban szabályozott módon. 11) Az egyes auditált folyamatokért felelős vezetők áttekintik, meghatározzák és jóváhagyják azokat a helyesbítő tevékenységeket, amelyek az audit során feltárt hiányosságok kijavításához szükségesek. 12) Azon folyamatoknál, ahol a belső audit hiányosságot tárt fel, az eltérések kezelése szerint kell eljárni abból a célból, hogy megállapítsák a helyesbítő tevékenység és annak dokumentálása végrehajtását. 13) A belső audit jelentéseket az EMÜBI értékeli és felhasználja a minőségbiztosítási rendszer működési hatékonyságának elemzésére. Az Egyetem vezetése a minőség fejlesz-

24/29



tése érdekében a jelentések alapján új minőségi célokat jelöl ki és meghatározza a célok elérésének módját és felelősét. 2.6. Önértékelés 1) Az Intézmény egésze tevékenységének, ezen belül képzési programjainak rendszeres belső, és esetenként a külső értékeléshez, - a MAB Intézményi akkreditációs ciklusai közötti időszakban is -, éves rendszerességgel végez önértékelést. 2)

Az önértékelések elvégzéséért és a ZMNE tevékenységének jobbítását célzó célok és feladatok meghatározásáért, rangsorolásáért, és végrehajtásáért, az Intézmény különböző szintű céljainak megfelelően az intézményi felsővezetők (rektor, rektorhelyettesek), valamint a szervezeti egységek vezetői (karok dékánjai, a kari szervezeten kívüli oktatási kutatási egységek, szolgáltató-, és funkcionális szervezeti egységek vezetői felelősek

3)

Az egyetemi szintű önértékelés a Egyetemi Minőségügyi Bizottság kezdeményezése és előkészítése alapján, a Szenátus jóváhagyásával indul.

4)

Az intézményi szintű dokumentációt az Egyetem, a karok, valamint a szervezeti egységeinek anyagai alkotják.

5)

A karok, a Kari Minőségügyi Bizottságok kezdeményezésére, a Kari Tanács jóváhagyásával, önállóan is kezdeményezhetnek kari szintű önértékelést.

1)

2.6.1. Az önértékelési eljárás A Minőségértékelés keretében rendszeres önértékelés az Intézmény egésze, illetve az oktatási, kutatási szervezeti egységek tekintetében a MAB által kiadott útmutatók figyelembe vételével és a Felsőoktatási Minőségi Díj részletes szempont-, és értékelési rendszere szerint kerül végrehajtásra.

2)

Az önértékelés módszertani megalapozására az Egyetem az EFQM modellt alkalmazza

3)

Az alkalmazott önértékelés mérőeszköze a RADAR eljárás, amely alkalmazása biztosítja az EFQM kritériumok teljesítésének százalékos megítélését.

4)

A minőségértékelés az alábbi főbb értékelési szempontok szerint történik: a) Intézményvezetés [a szervezet küldetésének, jövőképének, értékrendjének és etikai alapelveinek kimunkáltsága, példamutatás megfelelősége; a vezetés személyes részvétele az Intézmény irányítási rendszereinek kialakításában, fejlesztésében; a vezetők együttműködése a szervezet partnereivel; a munkatársak körében végzett, a kiválósági kultúrát támogató aktivitások megfelelősége; a vezetés szerepe a szervezeti változások menedzselésében]; b) Intézményi stratégia menedzselése [az érintettek jelenlegi és jövőbeli igényeinek és elvárásainak értelmezése és előrejelzése; a szervezet teljesítménymutatóinak, kutatási és belső tanulási folyamataiból, valamint más külső forrásból származó információinak gyűjtése és elemzése; a stratégia kialakítása, felülvizsgálata és aktualizálása; a stratégia megismertetése és megvalósítása a kulcsfolyamatok rendszerén keresztül]; c) Emberi erőforrások kezelése (az emberi erőforrások tervezése, irányítása és továbbfejlesztése; a munkatársak szakmai tudásának, felkészültségének és kompetenciáinak meghatározása, szinten tartása és továbbfejlesztése; a munkatársak bevonása és felhatalmazása; párbeszéd a munkatársak és a szervezet között; a munkatársak ösztönzése, teljesítményük elismerése]; d) Partnerkapcsolatok és erőforrások kezelése [a külső partnerkapcsolatok menedzselése; pénzügyi erőforrás menedzsment megfelelősége; az in-

25/29



e)

f) g) h) i)

gatlanok, berendezések, eszközök, anyagok és készletek menedzselésének megfelelősége; technológiamenedzsment megfelelősége; információ és tudásmenedzsment megfelelősége]; Folyamatok [a folyamatok módszeres megtervezése és menedzselése; a folyamatok szükség szerinti továbbfejlesztése; a nyújtott szolgáltatások tervezése és fejlesztése; a szolgáltatások biztosításának megfelelősége; a partneri kapcsolatok menedzselése és javítása]; Partnerek elégedettsége [a partnerként meghatározott személyek szervezetek elégedettsége, a vevői elégedettségben elért további eredmények]; Munkatársak elégedettsége [a munkatársak véleménye, elégedettsége, a munkatársi elégedettségben elért további eredmények]; Társadalmi, környezeti hatások [a társadalmi közvélemény véleménye, elégedettsége; a társadalmi elégedettségben elért további eredmények]; Kulcsfontosságú eredmények (a stratégiai célok teljesítésének sikeressége)

3. 1)

A Minőségfejlesztési program A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvényben meghatározott intézményfejlesztési terv, kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia alapján minőségfejlesztési program készítését határozza meg a felsőoktatási intézménynek.

2)

A törvényi megfelelés érdekében az Egyetem rendszeresen elkészíti minőségfejlesztési programját, melyben az alább felsorolt területek fejlesztésére irányuló célokat határoz meg:

3)

a) minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások, b) képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése c) a hallgatók értékelése, d) az oktatás személyi és infrastrukturális feltételei, e) a tanulástámogatás eszközei, a hallgatói szolgáltatások, f) a belső információs rendszer, g) nyilvánosság, h) a tudományos kutatás, A minőségfejlesztési program az egyetemi minőségpolitika megvalósításának segédeszköze.

4)

A minőségfejlesztési program időzítése és tartalma az Egyetem mindenkori stratégiai fejlesztési tervéhez igazodik, az abban megfogalmazottak megvalósítását segíti elő.

5)

Célja: az alapvető egyetemi tevékenységek (oktatás és kutatás) minőségfejlesztésének segítése, az ahhoz szükséges alapvetések leírása és a teendő konkrét minőségfejlesztő lépések meghatározása.

6)

A Minőségfejlesztési Programban foglalt feladatok megvalósításához éves bontásban Minőségfejlesztési Cselekvési Program készül, mely tartalmazza a szükséges tevékenység részletes leírását, felelősét, végrehajtóját, és határidejét.

7)

A Szenátus a Minőségfejlesztési Cselekvési Program végrehajtását az Egyetemi Minőségügyi Megbízott beszámolója alapján évente értékeli.

8)

Az értékelés eredményét és megállapításait az Intézmény honlapján nyilvánosságra hozza.

4.

A képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése

26/29



1)

5.

A képzésfejlesztési folyamat szabályozott, egységes értelmezésben történő végrehajtása érdekében, az Egyetemi Képzésfejlesztési Tanács állásfoglalásának figyelembevételével a képzési programok kidolgozásának rendjét, a képzés indításának, nyilvántartásának valamint megszüntetésnek rendjét az Egyetem a ZMNE rektorának 327/2010. határozatában szabályozza. A fogyasztóvédelem

1)

Az Egyetem a fogyasztóvédelem rendjét, a hallgatók jogait és kötelességeit az SzMSz harmadik részében, a „Hallgatói Követelményrendszer” keretében szabályozza.

2)

A felvételi eljárás rendjét az SzMSz 5. számú mellékletét képező Egyetemi Felvételi

3)

Szabályzat tartalmazza. A hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendjére, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott kérelmek elbírálásának és jogorvoslatának rendjére, valamint a tanulmányi rend és az ismeretek, jártasságok, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendjére vonatkozó szabályokat az SzMSz 4. számú mellékletét képező Egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza.

4)

(3) A hallgatót terhelő fizetési kötelezettség megállapításának és teljesítésének rendjére, valamint a hallgatói juttatások elosztásának rendjére vonatkozó szabályokat az SzMSz 6. számú mellékletét képező Egyetemi Térítési és Juttatási Szabályzat tartalmazza.

5)

(4) A kollégiumi jelentkezések elbírálásának eljárási és szervezeti rendjére vonatkozó szabályokat az SzMSz 8. számú mellékletét képező Kollégiumi Felvételi Szabályzat tartalmazza.

6)

A Hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balesetek esetén követendő előírásokat az SzMSz 9. számú mellékletét képező a Hallgatói Balesetmegelőzési Szabályzat tartalmazza.

6.

A doktori iskolák létesítése és működése

6.1. A doktori iskolák működése 1)

A doktori iskolák működéséről az Egyetem Doktori szabályzata rendelkezik

6.2. A doktori képzés és fokozatszerzés minőségbiztosítása 1) A doktori iskolák a ZMNE egységes minőségbiztosítási rendszerében funkcionális minőségbiztosítási rendszert működtetnek. A minőségbiztosítás alapvető kritériuma a hallgatói teljesítmények mérését egzakt módon biztosító rendszer, amely minden értékelt személy esetében szigorú követelményeket támaszt. 2)

A doktori iskolák minőségbiztosítási rendszere érvényesíti a doktori képzéssel kapcsolatos tevékenységek során jelentkező specifikus követelményeket. Ennek érdekében az iskolák önálló minőségbiztosítási tervvel rendelkeznek.

3)

A doktori iskolák monitoring (adatgyűjtési) rendszere összegyűjt minden olyan adatot, tényezőt, véleményt (köztük a hallgatók, a megrendelők és más külső szervek véleményét), amelyek értékelhetőek, összehasonlíthatóak. Értékeli a képzés, a kutatás, az oktatói és hallgatói teljesítmények, a szervezeti struktúra, a tananyag és az oktatási infrastruktúra pillanatnyi helyzetét és megállapítja a követelményektől való eltérés mértékét (minőségértékelés).

27/29



4)

A minőségértékelés a doktori tanács elnöke és a doktori iskolák vezetői részére készít ajánlást a beavatkozásra, szabályozásra.

5)

A minőségvizsgálat a minőségbiztosítási rendszer működését ellenőrzi.

6)

A fokozatszerzési eljárás törvényi hátterének érvényre juttatása érdekében a doktori iskolák a Tudományszervező Központtal együttműködve szigorúan betartatják és segítik az értekezések kidolgozásának folyamatát, a műhelyviták szabályszerű végrehajtását. Felügyelik a doktori szigorlat és a kijelölt bizottságok tevékenységét, azok összetételének előírások szerinti kijelölését, biztosítják az értekezések és a védések nyilvánosságát.

7. 7)

A habilitáció A habilitáció a tudományos fokozattal rendelkezők oktatói és előadói képességének, valamint tudományos teljesítményének megítélése.

8)

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 27. § (10) bekezdésében foglaltak alapján a Hadtudományok és a Katonai műszaki tudományok tudományágakban habilitál.

9)

Az Egyetem a habilitációs eljárás menetét, az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelességeket a Habilitációs Szabályzat keretében szabályozza.

IV. ZÁRÓ ÉS JÓVÁHAGYÓ RENDELKEZÉSEK 1)

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Minőségbiztosítási Szabályzatát a Szenátus a … /2011. (…..) sz. határozatával fogadta el.

2)

Jelen szabályzat 2011. ……-n. napján lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg a 161/2009. (X. 7.) határozattal elfogadott Minőségbiztosítási Kézikönyvet hatályon kívül helyezi.

Budapest, 2011.

-án

Prof. Dr. Padányi József mk. ezredes mb. rektor Mellékletek jegyzéke: 1. melléklet 2. melléklet 3. melléklet 4. melléklet 5. melléklet 6. melléklet

Az Egyetem küldetése (CTRL + kattintás) Vezetői nyilatkozat (CTRL + kattintás) Az Egyetem Minőségpolitikája (CTRL + kattintás) Egyetemi Minőségügyi Bizottság SZMSZ-e (CTRL + kattintás) Kari Minőségügyi Bizottság ügyrendje (CTRL + kattintás) A Minőségbiztosítási Szabályzatban előforduló rövidítések jegyzéke

28/29



6. Melléklet A Minőségbiztosítási Szabályzatban előforduló rövidítések jegyzéke: EMIÉR Egyetemi Minőségirányítási Értékelő- Elemző Rendszer EHÖK Egyetemi Hallgatói Önkormányzat EMBR Egyetemi Minőségbiztosítási Rendszer EMMB

Egyetemi Minőségügyi Megbízott

EMÜBI Egyetemi Minőségügyi Bizottság EMV Egyetemi Minőségügyi Vezető EvaSys kérdőívszerkesztő és automatikus kiértékelő rendszer FH Főtitkári Hivatal FMD Felsőoktatási Minőségi Díj GI Gazdasági Igazgatóság KMB Kari Minőségügyi Bizottság KMMB Kari Minőségügyi Megbízott KMV Kari Minőségügyi Vezető KT Kari Tanács MAB Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság MBI MFP

Minőségbiztosítási Iroda Minőségfejlesztési Program

OI Oktatási Igazgatóság OMHV

Az oktatói munka hallgatói véleményezése

ORH Oktatási Rektorhelyettes PDCA

Minőségügyi körfolyamat elv, az angol szavak kezdőbetűiből összerakott betűszó: Plan-Do-Check-Act

SIRH Stratégiai- és Intézményfejlesztési Rektorhelyettes SZEMF Szervezeti Egység Minőségügyi Felelős SZMF Szak (Intézet, Tanszék) Minőségügyi Felelős SZMSZ Szervezeti és Működési Szabályzat TRH Tudományos Rektorhelyettes ZMNE


29/29

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT (Tervezet)

Recommend Documents