Mínőségbiztosítás. Dr.Országh Attila GYSE Forgalmazó képzés 2014

Mínőségbiztosítás Dr .Országh Attila GYSE Forgalmazó képzés 2014

„Legyünk holnap jobbak ,mint ma !”

Minőségügyi rendszer 1997. évi CLIV. Törvény 4. Cím

1.2. A megfelelő minőség alapvető feltétele: A szolgáltató oldaláról: ■ Kizárólag a jogszabályokban meghatározott 1. Célja: az egészségügyi személyi, tárgyi feltételekkel rendelkezzenek; szolgáltatások minőségének ■ Az ellátás során érvényesüljenek a különböző biztosítása. jogszabályokban, vagy egyéb szakmai Lehet: ● belső minőségügyi rendszer szabályokban megjelenő szakmai követelmények; ● külső minőségügyi rendszer 1.1. A törvényben meghatározott cél ■ Érvényesüljön a tudomány mindenkori állását tükröző bizonyítékokon alapuló szakmai elérése érdekében tartalmazza: tevékenység; ■ Minőségi követelmények ■ A rendelkezésre álló erőforrások optimális meghatározását; felhasználását szakmailag hatásosan lehetővé ■ Minőségi követelmények teszi; teljesítésének ellenőrzését, Az egyen oldaláról: értékelését; ■ Az egészségügyi szolgáltatás biztonságos legyen ■ A szükség szerinti tanúsítást; a betegek es az ellátást nyújtók részére is; ■ Folyamatos minőség fejlesztést. ■ Az egyén egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze; ■ Tegye lehetővé a betegjogok érvényesülését.

2. Mi biztosítja az egészségügyi szolgáltatások minőségét es minőség fejlesztését?

2.1. Belső minőségügyi rendszer; 2.2. Hatósági szakfelügyeletet ellató szerv (OTH); 2.3. Szakmai munka minőségértékelését végző szerv (GYEMSZI); 2.4. Egészségügyi szolgáltatások akkreditációja es a külső minőségügyi rendszer.

3. A minőségügyi rendszer lehet: 3.1. Belső minőségügyi rendszer – KÖTELEZŐ! 3.2. Külső minőségügyi rendszer – AJANLOTT

A belső minőségügyi rendszer 121. § Minden egészségügyi szolgáltató biztosítja a belső minőségügyi rendszer működését, amelynek célja • a) a szolgáltatások minőségének folyamatos fejlesztése, a szolgáltatás folyamatainak megismerése és részletes tervezése, ideértve a lehetséges hibák megelőzésének tervezését is, • b) a szolgáltatás során felmerülő hiányosságok időben történő felismerése, a megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtétele és ezek ellenőrzése, • c) a hiányosságok okainak feltárása, az azokból fakadó költségek, károk csökkentése, • d) a szakmai és minőségügyi követelményeknek való megfelelés és a saját követelményrendszer fejlesztése. • e) a betegek jogainak, igényeinek és véleményének figyelembe vétele, valamint • f) hatékony és biztonságos munkavégzést támogató környezet biztosítása belső követelményrendszer fejlesztése során.

A külső minőségi rendszer 122. § A külső minőségi rendszer működése az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezési rendjére épül, és a) a szolgáltatások nyújtáshoz szükséges követelményeknek, b) az egyes szolgáltatások szakmai tartalmának, c) a szolgáltatások értékelési szempontjainak, d) az alkalmazott eljárások dokumentációs rendszere és adatszolgáltatás minőségi követelményeinek

•

meghatározásán, nyilvánosságra hozatalán és rendszeres felülvizsgálatán, továbbá • az egészségügyi szolgáltató és szolgáltatás megfelelőségének felügyeletén, valamint • a megfelelőség-tanúsítás rendszerén keresztül valósul meg.

A megfelelőség-tanúsítás • 124. § (1) Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja az adott ellátási formára specifikus standardok szerinti működés elismerése. • (2) Az akkreditációra való jelentkezés önkéntes. • (3) Az akkreditáció alapjául szolgáló standardok az egészségügyi ellátás biztonságát támogatják, és az eredményességet elősegítő tevékenységek szabályozására vonatkoznak. • (4) Az akkreditációs felülvizsgálatot az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt szerv végzi, amelynek eredményéről akkreditációs dokumentumot állít ki.

Minőségi standardok • A minőségi standardok általánosan elfogadott alapelvek, vagy szabályok a beavatkozások legjobb/legmegfelelőbb végrehajtásához. Gyakran a minőségbiztosítás strukturális (formai) szempontjaira utalnak, mint például a környezet, vagy a munkatársak jellemzői. • Ezen kívül azonban a beavatkozás végrehajtásával kapcsolatos szempontokat is figyelembe vehetnek, mint például: a tartalom helyessége, a beavatkozás folyamata, vagy az értékelési folyamatok.

A tanúsítás • az egészségügyi szolgáltató nemzetközi vagy magyar egészségügyi ellátási standardok szerinti minőségirányítási rendszerének nemzetközi szabvány alapján történő felülvizsgálata és elismerése. • az egészségügyi szolgáltatók a tanúsítást az általuk önkéntesen teljesített, – az ellátás szabályozottságának, – a minőségirányítási rendszer megfelelőségének elismerése

érdekében kérelmezhetik. • a megfelelést az irányítási rendszerek tanúsítására jogosult szervezet - miniszteri rendeletben meghatározott időtartamra - tanúsító okirat kiadásával igazolja.

Mi a minőség? • Megfelelés a szabványokban és előírásokban rögzített követelményeknek. Felhasználásra való alkalmasság, azon tulajdonságok összessege, melyek a terméket es szolgaltatásokat rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszik. Nemzetkőzi defínició • Azon jellemzők összessége, amelyek meghatározzák, hogy valamely termék, szolgáltatás megfelel-e a fogyasztói követel-ményeknek es elvarásoknak. • Egyszerűen:azt nyújtani a vevőnek amit akar, ahol és amikor akarja, folyamatosan, és megfelelő árért. • Leegyszerűsítve: minőség az, ha a vevő jön vissza és nem a termék • Cél: – egységesítes, – fogyasztói érdekvédelem, – élet, egészség, testi épség, vagyon védelme.

Minőség definíciói az egészségügyben • "Kiváló minőségű az az egészségügyi ellátás, amely a tudományos ismeretek és a rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével megfelel a jótékony hatás maximálása és az egészségkárosító kockázat minimalizálása iránt támasztott elvárásoknak." (WHO, 1993) • „A minőség az egészségügyi ellátás lényegi és nélkülözhetetlen összetevője, és a mennyiségi és költség mutatók mellett minden egészségügyi ellátó tevékenység normális jellemzője. A betegellátás jó minősége minden betegnek és közösségnek joga, és valamennyi tagállam kiemelt feladatává vált, különösen a korlátozott források és a költségvetési korlátozások helyzetében.”. (Miniszteri Bizottság R (97) 17 számú ajánlása)

Minőségszemlélet fogalma

Minőségszemlélet, mint filozófia • Minőségszemlélet, mint filozófia olyan elkötelezettséget jelent, ami folyamatosan törekszik az egészségügyi ellátás fejlesztésére, az egymásnak ellenható érdekek feloldására.

Minőségszemlélet, mint módszer • A minőségszemlélet segítségével a vezetők és dolgozók hatékony minőségfejlesztő módszereket, eszközöket kaphatnak a problémák meghatározására, és megoldására. • A minőségfejlesztő módszerek és eszközök elsajátítása egyszerű, alkalmazásuk eredményesen és hatékonyan hozzájárul az ellátás minőségének fejlesztéséhez.

Minőségszemlélet, mint szervezési készség • A minőség megvalósításához általában meg kell változtatni a szervezet felépítést és belső és külső kapcsolatrendszerét, továbbá tudatos intézkedéseket kell hozni a szervezeti kultúra megváltoztatására. • A minőségszemlélet hatékony támogatást nyújt a szervezeti változtatás megvalósításához szükséges szervezési tevékenységekhez.

egészségügyi szolgáltatás minősége • olyan értékítélet, amely az egészség megőrzésében, helyreállításában és fenntartásában részt vevők által kinyilvánított, elvárható igények megvalósulásának mértékét fejezi ki. • a megvalósulás mértéke minden egyes komponens tekintetében az arra jellemző mutatóval irható le.” (Belicza es Bojan, 1996)

Néhány szempont, amely indokolja a minőségszemléletet és a minőségbiztosítást az egészségügyben • Betegségek előfordulásában bekövetkezett változások • Az egészségügy tudományos-technológiai fejlődése • A mikrocsipek forradalma • Társadalmi és gazdasági változások • Változás az egészségügyi személyzet és a beteg között • Az egészségügyi ellátás költségei • Lakosság egészségi állapota • Hibák az egészségügyi ellátás során • Elkerülhető halálozás, betegbiztonság

Hibák az egészségügyi ellátás során Az ellátási hibák két fő csoportba sorolhatók: • Az emberi tényezők, amelyek a hibaforrások mintegy negyedét teszik ki, elsősorban az ismerethiány, a szükséges adatok vagy szakmai előírások, kritériumok figyelmen kívül hagyása vagy elhanyagolása említendő. • A rendszerhibák, melyek között általánosak a kommunikációs hiányosságok, a különböző ellátási területekre vonatkozó kritériumok, irányelvek (leíró standardok) hiánya vagy nem megfelelő minősége, illetve a szervezet nem megfelelő működése.

A mindennapi ellátás során a következő hibák fordulhatnak elő

• Az egészségügyi technológiák alulhasználata ha igazolt eredményessége ellenére a technológia nem kerül alkalmazásra, annak ellenére, hogy ezzel jelentősen lehetne javítani az egészségügyi ellátás szakmai minőségét.

• Az egészségügyi technológiák túlhasználata amikor az adott egészségügyi technológia alkalmazásával egészségnyereség nem érhető el, vagy nagyobb a kockázat kialakulásának esélye, mint az előnye. • Az egészségügyi technológiák nem megfelelő használata amikor megfelelő ellátásban részesül a beteg, de olyan megelőzhető szövődmények alakulnak ki, amelyek miatt a várt egészségnyereség nem következik be.

A minőség

Minőség története az egészségügyben • Babilóniában, az ősi egyiptomi, kínai, japán, de különösen az ókori görög és római orvoslásban is megtalálhatók a minőségbiztosítás elemei és az orvostudomány fejlődését követve egyre gyakrabban találkozunk olyan szemlélettel és gondolatokkal, amelyekből a mai értelemben vett minőségi ellátás komponensei gyökereznek. • Hammurabbi Törvénykönyvéből: „Ha egy orvos nagyobb műtétet hajtott végre egy nemesemberen… és azzal a nemes halálát okozta… le kell vágni a kezét.”

• Hippokratesz (i.e. 400 körül) Az égei-tengeri Kosz szigetén működő orvosi iskola vezetője. • Tanításai során a megfigyelések és tapasztalatok fontosságára hívta fel a figyelmet. • A Corpus Hippocraticum több, mint 70 kötetben foglalja össze Hippokratesz és tanítványai ismereteit. Korunk orvosi etikájának egyik pillérje a hippokrateszi eskü

• Klasszikus és magyar példa a Semmelweis Ignácz által javasolt klórvizes kézmosás, ami modern értelemben a fertőzések – gyermekágyi láz - megelőzésének első szabályozott folyamatleírásának felelt meg. Ha már akkor lett volna minőségügyi rendszer ezer és ezer anya életét lehetett volna megmenteni.

Néhány egészségügy minőségével foglalkozó "minőségguru" Deming, Dr. W. Edwards Deming (1900 - 1993) • a statisztikai minőségszabályozás (SQC, SPC) megalapozója.

Donabedian, Avedis(1919–2000) Nevéhez fűződik többek között az egészségügyi ellátás struktúrára, folyamatra és eredményre tagolása

Berwick, M. Donald (1946- ) Az egészségügyben elsőként alkalmazta Deming alapelveit.

EU Miniszteri Bizottsága • 1997-ben ajánlást fogadott el (Miniszteri Bizottság R (97) 17 számú ajánlása) a tagországok minőségfejlesztési rendszerének kialakításához, majd • 1998-ban az Európai Unió Egészségügyi Minisztereinek Tanácsa foglalt állást a minőségbiztosítás kialakításáról.

Egészségügyi Világszervezet célja • az ellátás minőségének javítása, • az ellátáshoz való egyenlő hozzájutás, • a felhasználók elégedettsége és • a források költség-hatékony elosztása. Az egészségügyi ellátásnak - a szükségletekhez igazítottan - gazdaságosnak, hatékonynak és a lehető legjobb minőségűnek kell lennie

Minőségirányítás Az általános irányítási /vezetési funkció mindazon tevékenységei amelyek maghatározzák a • minőségpolitikát • minőségi célkitűzéseket • felelőségi köröket

Eszközei: • Minőségtervezés • Minőségszabályozás • Minőségbiztosítás • Minőségfejlesztés

A minőségirányítás kialakulása • a XX. században megindul a tömegtermelés. Probléma: • nem minden termék azonos minőségű. • nem lehetséges az összes terméket ellenőrizni. – Egyrészt árthat a terméknek ha mindegyiket tesztelik, másrészt túl sok a vizsgálandó.

• Ezért két módszer alakult ki.

A minőségirányítás kialakulása Az első módszer:

• A termék prototípusát vizsgálják. – Ezt főleg gépgyártásnál lehet használni.

• DE ez a módszer nem zárja ki a hibás termék kikerülését.

A minőségirányítás kialakulása • Akadnak olyan termékek is, ahol nem megengedett egy kis hiba sem (pl.: repülőgép-gyártás, űrhajózás, eü.). • Megfogalmazódik az igény egy pontosabb módszerre...

A minőségirányítás szabványai

szabvány • "A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, • olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amely alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb".

Szabványok csoportosítása Eredet

illetve

hatókör alapján:

- vállalati szabványok, - nemzeti szabványok

- iparági szabványok, - regionális szabványok - nemzetközi szabványok.

Jelölések Jelölés

Megnevezés

ISO

Nemzetközi szabvány

EN

Európai Unióban érvényes szabvány

MSZ EN

Honosított (magyar) európai uniós szabvány

MSZ ISO

Honosított (magyar) nemzetközi szabvány

MSZ EN ISO

Honosított (magyar) nemzetközi szabvány – az Európai Unióban is elfogadott

ISO International Organization for Standardizatio: • egy nemzetközi szövetség, ami • több mint 100 nemzet szabványosítási tagszervezeteit foglalja magába, és • számos nemzetközi szabványt tart karban

A minőségirányítás szabványai •

A minőség értékelését a vevők végzik, míg annak megvalósítása a szállító feladata. Ebben a kapcsolatrendszerben a felek kölcsönösen hatnak egymásra. • A minőségirányítási rendszerek - ISO 9000 középpontjában a vevői igények minél magasabb színtű teljesítése áll a folyamatos fejlesztés megvalósítása mellett.

A minőségirányítás szabványai

Az ISO előtt is létezett minőségirányítás, például a GMP (Good Manufacturing Practice), de ez föleg a vegyiparra korlátozódott.

Jó gyártási gyakorlatról (GMP) • Vállalati minőségbiztosítási rendszer azon része, amely szabályozza a gyógyszerek, a gyógyszergyártáshoz is felhasználható élelmiszerek és a gyógyászati segédeszközök gyártását, tesztelését és minősítését. • A legtöbb országban a GMP minősítés kötelező a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök gyártáshoz • A minõségbiztosításnak az a része, amelynek betartásával elérhetõ, hogy a termékeket mindenkor olyan minõségi követelmények szerint gyártsák és ellenõrizzék, hogy azok kielégítsék a forgalomba hozatali engedély követelményeit és megfeleljenek arra a célra, amire szánták

A minőségirányítás szabványai • 1987-ben jelent meg először az ISO = International Organization for Standardizatio. • Átvették egyes országok, lefordították és nemzeti szabványként adják ki. • Napjainkra több, mint 15000 ISO szabvány jelent meg, amelyeket dokumentum-számmal azonosítunk. • Három-féle modellt ír le.

A minőségirányítás szabványai • ISO 9001 olyan gyártók használták, akik maguk tervezik és állítják elő termékeiket. • ISO 9002 -t alkalmazták ha a gyártók külső tervek alapján termeltek. • ISO 9003 -at ha egy lépésből áll az előálltás. • ISO 9000 pedig a kiválasztásra szolgál.

A minőségirányítás szabványai

1994-ben revíziót hajtottak végre a szabványokon, így az ISO 9000-est felváltotta az ISO 9000-1 és az ISO 9000-2.

ISO 9000 szabvány • Az ISO 9001 a termelés teljes folyamatára kiterjed (a tervezés, a fejlesztés, a gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje). Az ISO 9002 a gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje. Az ISO 9003 Minőségügyi rendszerek minőségbiztosítási modellje, a végellenőrzés és a vizsgálat területére terjed ki. Az ISO 9004 A minőségirányításra és a minőségügyi rendszer elemeire vonatkozó irányelveket tartalmazza.

A minőségirányítás szabványai Az ISO 9000-es sorozat kritikája • A 9001-et és 9002-t sokan használták és megbízhatóságot jelentett. • A 9003-at viszont alig használták • Túl sok dokumentációt jelentett. • Nem motiválta a dolgozót.

követelmény szabványok • Jelenleg az ISO 9001:2000 szabvány az, amely az általános minőségirányítási rendszerek (speciális az ISO 14001) követelményeit tartalmazza. Korábban ezt a feladatot négy szabvány szolgálta, az ISO 9001, ISO 9002 és az ISO 9003 ISO 9004. • tartalmazza azokat a követelményeket, amelyeket a minőségirányítási rendszer alkalmazójának teljesítenie kell ahhoz, hogy az arra feljogosított szerv szabvány szerinti működését tanúsítsa.

A minőségirányítás szabványai Az ISO 9000-es sorozat új szabványai • 2000 decemberében adták ki. • ISO 9000:2000 , ISO 9001:2000 , ISO:9004:2000 • Az európai változata az EN ISO sorozat • A magyar verziója az MSZ EN ISO • 8 alapelve van

Az ISO 9000 szabványsorozat jellemzői: • általánosan alkalmazható, NEM kötődik egyetlen iparághoz sem, • „rendszerszabványnak”, illetve „menedzsment szabványnak” nevezik, NEM termékszabvány, • NEM teljes körű irányításról szól – mint például a TQM – , hiszen a gazdálkodási (pl. pénzügyi) folyamatokat nem szabályozza.

Az ISO 9000 szabványcsalád jelenleg érvényes tagjai:

Az ISO 9001:2008 szabvány célja olyan szervezeti teljesítmény biztosítása, amely időről-időre képes a vevők minőséggel kapcsolatos követelményeit kielégítő termékeket és szolgáltatásokat nyújtani – függetlenül attól, hogy mit csinál a szervezet, mekkora a mérete, a magánszektorban vagy a közszférában dolgozik-e

A minőségirányítás szabványai A 8 alapelv: • Folyamatszemléletű megközelítés – Tevékenységek folyamatként való kezelése

• Rendszerszemlélet az irányításban – A folyamatok kölcsönhatásait figyelembe kell venni

• Tényeken alapuló döntéshozatal • Vezetés – A vezetés meghatározza a célokat, biztosítja az erőforrásokat, hogy a munkavállalók tevékenységükkel a célokat teljesíteni tudják.

A minőségirányítás szabványai A 8 alapelv: • Vevőközpontúság – A vevőktől függ a cég jövője!

• Folyamatos fejlesztés • A munkatársak bevonása – Mindenki fontos – mindenki legyen tisztában a célokkal - mindenki információ birtokában legyen.

• Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal – Nem mindegy: mit, milyet, mikorra, mekkora megbízhatósággal tudok beszerezni…

A minőségirányítás szabványai Az EFQM • Nagy cégek úgy gondolták, hogy nem az ISO megléte számít, hanem az addig is létező jó hírnév. • Létrejött az Európai Minőségirányítási Alapítvány. • Kitűntetéseket adományoz a megbízható cégeknek.

Az EFQM Kiválósági Modell főkritériumai

A minőségirányítás kialakulása

ISO 9001 Quality Management System • Az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer a vállalati minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak. • Ezt a rendszert a vállalat vezetésére, és szabályozására alkalmazzák.

Mi az az ISO 9001 minőségirányítási rendszer? • ISO 9001 minőségirányítási rendszer a vevő által kapott termék vagy szolgáltatás ugyanazon állandó kiváló minőségét a folyamatok optimalizálásával, ellenőrzésével garantálja. • A jelenleg érvényes minőségirányítási szabványunk az MSZ EN ISO 9001:2009.

Milyen előnyökhöz juthat az a cég • piaci versenyelőny, egy megbízható márkanév kialakulása, • tényszerű, pontos vezetői információk, • szabályozottabb termelés, szolgáltatások, • hatékonyabb irányítás és munkavégzés, • hatékonyabb, szervezettebb belső működés, • csökkenő üzemeltetési költségek, • minőségösztönző hatás a beszállítói körre, • kialakul a folyamatos fejlődés igénye.

Kinek érdemes bevezetnie az ISO 9001 minőségirányítási rendszert? Azon vállalkozásoknak, aki szeretnének • szervezettebben látni saját cégük működését • csökkenteni és elemezni szeretnének a vevői reklamációkat • tudni, vajon miért is választják őket a vevőik? • indulni közbeszerzési pályázatokon • megtudni a munkatársaik őszinte véleményét a cég vezetésével kapcsolatosan • pontosan nyomon követni a termék útját gyártás közben (esetenként előtte és utána is...) • tudni, hogy a munkatársak pontosan miként veszik ki a részüket a munkából

Minőségirányítás előnye • minőségirányítási rendszer biztosítja a szervezeten belüli folyamatok áttekinthetőségét és lehetővé teszi a folyamatok napi irányíthatóságát. • A kialakított bizalmi kapcsolat egyik legfontosabb feltétele az ISO 9001 szabvány alapján működő és dokumentált irányítási környezet hiteles bemutatása. • A tanúsítási folyamatok a bizalmi kapcsolat egyik legfontosabb láncszemét adják. • ISO 9001 szabvány alapján kialakított minőségirányítási rendszereket a vevők, ügyfelek, állampolgárok egyaránt megkövetelik a szolgáltatóktól, gyártóktól

minõségirányítási rendszerek bevezetésének előnyei: • javul, az egészségügyi szolgáltató beteg általi megítélése • egyértelművé, szabályozottá válnak a vállalkozáson belüli munkafolyamatok • tisztázódnak a felelőségi és hatásköri viszonyok • költséghatékonyabb termelés és szolgáltatás valósítható meg • csökkennek a minőséghibából eredő veszteségek • javul a vezetés információ ellátottsága • bővülnek a vezetők és az alkalmazottak ismeretei • minőség- és piacorientált szemlélet alakul ki • mindenhol ugyanazt a minőségi szolgáltatást kapja a beteg • lehetővé válik új belföldi és export piacok megszerzése

kidolgozás és a bevezetés menete

Az ISO 9001 minőségirányítási rendszer (MIR) kiépítésének lépései 1. Előkészítés

• A vállalkozás tevékenységi folyamatainak, eljárásainak, ügymenetének felmérése, • A minőségirányítási vezető kijelölése (a vállalkozás vezetőségének egyik tagja, aki a továbbiakban foglalkozik a rendszerrel - vele kommunikál elsősorban a tanácsadó), • A rendelkezésre álló (ISO 9001 szabványban előírt) dokumentáció átvizsgálása, • Az ISO 9001 minőségirányítási rendszer kiépítéséhez szükséges erőforrások (idő és pénz) meghatározása, biztosítása • Auditterv készítése • Oktatási terv készítése

2. A minőségirányítási dokumentumrendszer kidolgozása • Minőségpolitika és minőségcélok kialakítása, • Minőségügyi oktatás a munkatársak számára visszaellenőrzéssel (nem kell félni, nem fog fájni...), • ISO 9001 minőségirányítási kézikönyv kidolgozása, • Eljárás Utasítások elkészítése (a kézikönyvünk egyik legfontosabb része), • Munka- és vizsgálati utasítások (ha szükséges), • Bizonylatok, formanyomtatványok, űrlapok, stb. elkészítése az ISO 9001 szabvány és a józan ész alapján • ügyvezetési, dokumentálási rend újragondolása - immár új szempontok alapján

3. Az ISO 9001 minőségirányítási rendszer bevezetése • ISO 9001 Minőségügyi tréningek, • Fizikai rendteremtés (itt lehetnek helyenként kihívások...), • Hitelesítések, kalibrálások elvégeztetése (ha szükséges), • Belső audit(ok), • A szükséges helyesbítő intézkedések meghatározása, végrehajtása. • A vevői bizalom elnyeréséhez természetesen nem elegendő a minőségirányítási rendszer megléte, az ISO 9001 nemzetközi szabványban rögzített követelményrendszernek való megfelelés független tanúsító szervezet általi tanúsítása is szükséges.

4. A tanúsítás folyamata: • Előaudit (ISO 9001 esetén nem kötelező), • Dokumentáció auditori átvizsgálása, • Helyszíni audit (ez az a már sokak által megismert időszak, amikor a tanúsító iroda auditoraival együtt töltjük a nap(ok) nagy részét), • Auditjelentés készítése (és általános esetben javaslat a tanúsítvány odaítélésére). • Tanúsítvány kézhez vétele, indulhat a 3 év. (az ISO 9001 szabvány nem írja elő céges party rendezését, mégis igen elterjedt...)

• Az ISO 9001 minőségirányítási rendszer kiépítésének időszükséglete a cég létszámától és tevékenységének összetettségétől függően mintegy 1-6 hónap. Az ISO 9001 tanúsítvány 3 évre szól, évenkénti felügyeleti audittal.

A minőség mérésének tervezése Vizsgált területek (mi a vizsgált terület?)

Mérés szempontjai (mit keresünk?)

Mérés módszerei (hogyan mérünk)

Véleményezés fórumai (ki véleményezi a minőséget?)

1. Célok 2. Struktúra 3. Módszerek és folyamatok 4. Eredmények

Fő kritériumok  Megfelelőség  Érthetőség  Mérhetőség  Viselkedés  Elérhetőség  Eltérés  Javulás  Biztonság

1. Esetek száma 2. A gyakorlat megfigyelése 3. Dokumentáció értékelése 4. Vélemények megismerése







  

Külső cég (tanúsítás) Kollégák intézeten kívül (szakfelügyelet, peer review) Kollégák intézeten belül (belső audit, klinikai audit) Menedzserek érdekelt szakmai felek érdekelt laikusok (lakosság, betegek képviselői

Mi a minőségfejlesztés célja • • • • • • •

Minőségi gyógyító munka,rehabilitáció Elégedett betegek/paciensek Biztonságos ellátási körülmények Elkötelezett dolgozok Hatékony intézmény/szolgáltatás- irányítás Fejlődő szolgáltatások Jó teljesítmények/eredmények

Minőségirányitási r. folyamatos fejlesztése

Vezetőségi felelőség

Vevők Gazd.erőforrá

sokkal.

Vevők

Mérés elemzés fejl.

Elége dettség

Követel mények

Szolgáltatás termék előállítása

teljesítés

Miért kell a minőségüggyel foglalkozni a GYSE forgalmazásban ?

Minőség mérése a gyakorlatban • Állami Tisztiorvosi Szolgálat Hatósági engedélyezési eljárás Az egészségügyi szolgáltatások szakmai felügyelete • Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatszolgáltatás OEP indikátorok az alapellátásban • Orvostechnikai eszközzé minősítés, befogadás • Forgalmazok,gyártók minősítése • GYEMSZI ? • Orvosszakmai ellenőrzés

GYSE termékek osztályozása ISO fa: 02 02 15 02 15 03 02 15 03 06 02 15 03 06 03

KÖTSZEREK HYDROGÉLEK Hydrogél lapok Hydrogél lapok 10x10 cm-ig, steril Hydrogél lapok 10x10 cm-ig, steril

segítő termék fogalma • bármely termék (beleértve bármilyen berendezést, felszerelést, eszközt, technológiát és szoftvert), amelyet egyedileg készítettek vagy általánosságban elérhetők, • és amelyeket a károsodások, a tevékenység akadályozottság vagy a részvétel korlátozottságának megelőzése, kompenzálása, monitorozása, csökkentése vagy semlegesítése, céljából állították elő.” (ISO 2007)

A segítő termékek, nemzetközi osztályozása • A segédeszköz, később technikai segédeszköz elnevezése az ISO nemzetközi szabványokban segítő termékre változott. • A szabvány új neve „A fogyatékos emberek segítő termékei – osztályozás és terminológia”, jelzése: ISO 9999:2007 (ISO2007). • Az új szabvány kinyilvánítottan az FNO-n alapul, funkcionális szemléletű, tehát a termékeket funkció szerint kategorizálja.

Az ISO 9999:2007 szabvány osztályai • • • • • • • • • •

04 A személyes orvosi kezelés segítő termékei (ST) 05 A képességek fejlesztésének ST 06 Ortézisek és protézisek 09 A személyes gondozás és védelem ST 12 A személyes mobilitás ST 15 A háztartás ST 18 Bútorok, lakások és más helyiségek adaptációi 22 A kommunikáció és információ ST 24 Tárgyak és eszközök kezelését célzó ST* 27 A környezet javítását szolgáló ST, szerszámok és gépek* • 30 A szabadidő eltöltésének ST* * A jelölt osztályokban nem szerepelnek OEPtámogatást élvező termékek.

A segítő termékek minőségértékelésének nehézségei Egyrészt • a segítő termékek használatának rendszerszemléletéből fakadóan következik, hogy az ellátást, annak minőséget is többféle összefüggésben kell vizsgálni. Másrészt, • az értékelést nehezítő szempont az egészségügyi szolgáltatás minőségének fogalmából ered.

A segítő termékekkel kapcsolatban az alábbi általános elvárások fogalmazódnak meg. • az optimális, rendeltetés szerű funkció • a termék használata a lehető legkevesebb kényelmetlenséget okozza • általában elvárás a kozmetikus, esztétikus kivitel. • fontos a biztonságos használat • a termék tartós is legyen • termék egyszerű kezelése, karbantartása • a termek legyen lehetőség szerint olcsó is

• Az egymásnak ellentmondó szempontok között az egyensúly megtalálásában a fogyasztónak van döntő szerepe. • Döntéséhez természetesen kellő mélységű, előképzettségének megfelelő tájékoztatásra van szüksége. • Az ellátó team feladata a választás elősegítése!

Kávé szünet

KÖSZSÖNÖM A FIGYELMET!