Mindszent IV. homokbánya előkészítő tervezés Diplomamunka

Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék

Mindszent IV. homokbánya előkészítő tervezés Diplomamunka

Készítette: Bánfi Tamás Bánya- és Geotechnika mérnök MSc.

Konzulensek: Dr. Molnár József Intézetigazgató Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék Ugrin Péter Bányászati részleg vezető DÉLÚT Kft. 2015. május 8.

Miskolc, 2015

Eredetiségi Nyilatkozat "Alulírott Bánfi Tamás, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának hallgatója büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy ezt a diplomatervet / szakdolgozatot meg nem engedett segítség nélkül, saját magam készítettem, és a diplomatervben csak az irodalomjegyzékben felsorolt forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem." Miskolc, 2015. május 8. ................................................... a hallgató aláírása

Tanszéki igazoló lap diplomamunka és szakdolgozat benyújtásához MISKOLCI EGYETEM Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék A hallgató neve: Bánfi Tamás Neptun-kódja: a69k6p Első konzultáció, az utolsó előtti tanulmányi félév szorgalmi időszakában a második hónap utolsó munkanapjáig: a téma elfogadása, tájékoztatás a rendelkezésre álló forrásokról. A diplomamunka/szakdolgozat témája: Mindszent IV homokbánya előkészítő tervezése Az egyetemi konzulens(ek) neve, beosztása, tanszéke: Dr. Molnár József, egyetemi docens, A jelölt köteles a témát az első konzultáció határidejéig a tanszéki adminisztrációban nyilvántartásba vétetni. A jelölt által javasolt témát elfogadom: Miskolc, …………………

konzulens aláírása

A jelölt által javasolt témát jóváhagyom: Miskolc, …………………

tanszékvezető aláírása

Második konzultáció, az utolsó előtti tanulmányi félév szorgalmi időszakában a harmadik hónap utolsó munkanapjáig: a feldolgozott források, valamint a diplomamunka/szakdolgozat vázlatának bemutatása, címének véglegesítése. A diplomamunka/szakdolgozat címe: Mindszent IV homokbánya előkészítő tervezése Miskolc, ………………… .


Harmadik konzultáció, az utolsó előtti tanulmányi félév vizsgaidőszakának utolsó napjáig: a forrásokat feldolgozó fejezet kéziratának beadása: Miskolc, …………………


Negyedik konzultáció, az utolsó tanulmányi félév szorgalmi időszak második hónap utolsó munkanapjáig: a kész szöveg kéziratának beadása első változatban: Miskolc, …………………


Ötödik konzultáció, a beadási határidő előtt legalább tíz munkanappal: a kész munka bemutatása abban a formában, ahogy a jelölt be kívánja adni: Miskolc, …………………


A diplomamunkát/diplomatervet/szakdolgozatot formai szempontból beadhatónak ítélem: Miskolc …………………


Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS ............................................................................................................... 1 2 ÖSSZEFOGLALÁS ..................................................................................................... 2 3 A BÁNYATELEK KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA .......................................... 3 3.1 A bánya elhelyezkedése ............................................................................................. 3 3.2 Földtani környezet ..................................................................................................... 4 3.3 A tervezett bánya környezetének hidrológiai bemutatása ........................................... 5 3.3.1 Felszíni vizek (vízmércék) ....................................................................................... 5 3.3.2 Felszínközeli vizek (talajvíz kutak) .......................................................................... 6 3.3.3 Hidrometeorológiai jellemzők ................................................................................. 7 3.3.4 Hidrológiai adatok összegzése ................................................................................ 8 3.4 Természetvédelem és Natura 2000........................................................................... 10 4 KUTATÁS ................................................................................................................. 10 4.1 A bányanyitás célja .................................................................................................. 10 4.2 Mintavétel ............................................................................................................... 11 4.3 Laboratóriumi vizsgálatok ....................................................................................... 11 4.3.1 Durvaszemcsés talajok .......................................................................................... 12 4.3.1.1 Szemeloszlás ..................................................................................................... 12 4.3.2 Finomszemcsés talajok (kötött) ............................................................................. 13 4.3.2.2 Természetes víztartalom meghatározás (Wterm)................................................... 13 4.3.2.3 Folyási határ meghatározás (WL, Casagrande készülékkel) ................................ 13 4.3.2.4 Sodrási határ ...................................................................................................... 13 4.3.2.5 Plasztikus index (IP) ........................................................................................... 13 4.3.2.6 Konzisztencia index (IC) .................................................................................... 14 4.4 Földműanyag minősítése ......................................................................................... 14 4.4.1 Minősítés szempontja ........................................................................................... 14 4.4.2 Fúrások értékelése ................................................................................................ 16 5 OPTIMÁLIS SZÁLLÍTÁSI ÚTVONAL .................................................................... 20 5.1 Bányatelek adatai .................................................................................................... 20 I

5.1.1 Kiterjedés ............................................................................................................. 20 5.1.2 Ásványvagyon számítás ........................................................................................ 20 5.2 Szállítás ................................................................................................................... 23 5.2.1 Gépkocsivezetők munkaideje és a vezetésiidő korlátozásai ................................... 23 5.2.2 Szállító járművek paraméterei ............................................................................... 23 5.3 A jövesztés gépei ..................................................................................................... 23 5.4 Szállító utak............................................................................................................. 24 5.4.1 I. út ....................................................................................................................... 25 5.4.1.1 Forduló idő (Tford) .............................................................................................. 25 5.4.1.2 Forgalomszámlálási adatok ................................................................................ 25 5.4.1.3 Zajterhelés változása .......................................................................................... 26 5.4.2 II. út...................................................................................................................... 28 5.4.2.4 Forduló idő (Tford) .............................................................................................. 28 5.4.2.5 Za terhelés változása .......................................................................................... 28 5.4.3 III. út .................................................................................................................... 29 5.4.3.1 Forduló idő (Tford) .............................................................................................. 29 5.4.3.2 Forgalomszámlálási adatok ................................................................................ 29 5.4.3.3 Zajterhelés változása .......................................................................................... 30 5.4.4 Optimális szállítóútvonal meghatározása .............................................................. 31 5.4.4.1 Forduló idő (Tford) .............................................................................................. 31 5.4.4.2 Forgalomszámlálási adatok ................................................................................ 32 5.4.4.3 Zajterhelés változása .......................................................................................... 32 5.5 A kitermelés- és a szállításköltség becslése .............................................................. 33 6 REKULTIVÁCIÓ ÉS BÁNYAKÁR .......................................................................... 35 6.1 Rekultiváció ............................................................................................................ 35 6.1.1 Célja ..................................................................................................................... 35 6.1.2 Rekultiváció fogalma ............................................................................................ 35 6.1.3 Lépései ................................................................................................................. 36 6.1.4 Övárok.................................................................................................................. 37 6.1.4.1 Méretezés .......................................................................................................... 37 II

6.2 Bányakár ................................................................................................................. 40 6.2.1 Útrekonstrukció .................................................................................................... 40 6.2.1.2 4523-as út .......................................................................................................... 40 6.2.1.3 Földút ................................................................................................................ 42 7 FELHASZNÁLT IRODALOM .................................................................................. 43 8 MELLÉKLETEK ....................................................................................................... 44 8.1 Mellékletek jegyzéke ............................................................................................... 45

III

1

BEVEZETÉS

A diplomamunkában feladatul kaptam, hogy a tervezett Mindszent IV. homokbánya nyitásához készítsek előzetes terveket. A kitermelt nyersanyagot a 47-es másodrendű főút Hódmezővásárhely északi elkerülő szakaszának földmű építéséhez kívánják felhasználni. Ehhez kapcsolódóan meg kell határozni a kutatási területet. A földrészletek tulajdonosainak igénye alapján csak a víznívóig lehet kitermelni a területről. Ehhez kapcsolódóan, megvizsgálom a kutatási terület környékének hidrológiai és meteorológiai viszonyait. Területen végzett kutatófúrások alapján értékelni kell a nyersanyagot, hogy útépítési földműanyagként mekkora mennyiségű és milyen minőségű anyagot lehet bányászni. A következő lépésben meg kell vizsgálnom a szállítási útvonalakat a fordulóidő és a zajterhelés alapján, hogy a környező települések lakosságát ne érje a megengedettnél nagyobb terhelés. A rekultiváció során a felhagyott bányagödörben szántóföld besorolású területet kell kialakítani, a feladat részeként elkészítem a területet a csapadéktól védő övárok rendszert. A szállítás során károsodott utak felújítására keresek megoldást a dolgozat végén.

1

2

ÖSSZEFOGLALÁS A hidrológiai és meteorológiai adatok alapján a terület a Tisza balpartján magas parton

helyezkedik el, és a bányatelken belvízre nem kell számítani. A bánya alsó síkját a 80,20 mBf szinten lehet felvenni. A kutatófúrások alapján 731580 m3 különböző minősítésű nyersanyagot lehet kibányászni. A felhasználás igényeihez igazodva kétéves élettartamra terveztem a bányát, ez idő alatt a kiválasztott két útvonalon történik a szállítás, napi 1646 m3 mennyiségben. A kiválasztott útvonalakon a szállítás a határértékek betartásával megoldható. A rekultiválás során 81,80 mBf szinten alakítható ki az új terepszint, az oldalain 17°-os rézsűvel. A bányatelek határán változó nagyságú, trapéz keresztmetszetű övárok rendszert kell kiépíteni. A bekötő út felújításához hideg remix technológiát választottam, a földút helyreállításánál a megfelelő oldalirányú lejtés, és a megfelelő elvezető árkok kialakítása a cél.

Summary

Based on the hydrological and meteorological data the area is located on the left bank of the river Tisza on the flood free bank. The mine is in the lower level of the plane you can add 80.20 mBf. Based on the test drillings 731,580 m3 of raw material can be classified as different to mine. The consumption needs of two-year life of the mine, designed during this time, the two routes are selected for transportation, daily 1646 m3 quantities. The selected routes in accordance with the limits of transport can be arranged. The recultivation formed at 81.80 mBf the new terrain, the sides 17 ° slope. The mine site boundary to be built of varying sizes, trapezoidal cross-section ditch system. The access road to renewal cold remix technology chosen, the dirt road to restoring the proper side slopes and the development of appropriate drainage ditches to the goal.

2

3

A BÁNYATELEK KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA

3.1 A BÁNYA ELHELYEZKEDÉSE A tervezett bánya Csongrád megyében, Mindszent város keleti oldalán található (1. ábra). Az érintett földrészletek 0245/1-9, 0383/13, 0383/25, 0383/28-30, 0408/5 és 0408/89 helyrajzi számú ( továbbiakban Hrsz.) jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló telkek, a 0408/14 Hrsz.-ú gyep besorolású telek, 0383/3, 0383/8 és a 0408/3 Hrsz.-ú udvar besorolású telkek, melyek közül a 0383/8-as Hrsz.-ú telken található elbontandó tanya- épület, valamint a 0244 és 0382 Hrsz.-ú megmaradó földutak. Dövényi (2010) alapján a bánya a Csongrádi-síkon, 1.13.22 számú kistájon található. A kistáj Békés és Csongrád megyében helyezkedik le. Területe 1829 km2 (A középtáj 35,5%a, a nagytáj 3,6%-a).

1. ábra Átnézeti térkép (forrás: Dövényi (2010)) A kistáj 79,5 és 107,6 m közötti tszf-i magasságú, enyhén a Tisza-völgy irányába lejtő, a Maros-hordalékkúp síksághoz kapcsolódó tökéletes síkság. Domborzattípusát tekintve 3

rendkívül kis relatív reliefű (1 m/km2 alatti a jellemző érték), alacsony ármentes síkság, amit rossz lefolyású mélyedések tagolnak. A Maros-hordalékkúp síkság nyugati zónája a Tisza és a Maros áradásai által kialakított holocén felszín. A felszíni formák egyveretűek, a változatosságot a lösziszapos felszín szikes agyaggal kitöltött erodált mélyedései és a Száraz-érhez

kapcsolódó,

különböző

feltöltöttségi

állapotban

lévő

morotvák,

morotvaroncsok jelentenek. A kutatási határ sarokpontjainak koordinátáit az 1. táblázat tartalmazza. Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

EOV Y [m] 742455,12 742523,96 742336,88 742361,24 742231,70 742212,18 742117,16 741986,39 741982,90 741974,59 741649,09 741603,51 741807,11 741856,43 742041,23 742175,37 742131,82

EOV X [m] 132760,70 132193,63 132168,50 131977,71 131960,42 131933,72 131921,94 132116,21 132120,94 132120,79 132078,07 132415,36 132442,86 132341,65 132366,62 132384,97 132717,28

1. táblázat Kutatási határ koordináták (forrás: DÉLÚT Kft.)

3.2 FÖLDTANI KÖRNYEZET Túlnyomó része a Makó-Hódmezővásárhelyi-árok hatalmas süllyedékére esik, ahol a medencealjzatot Magyarország legmélyebb fúrása (talpmélysége: 6085 m) érte csak el. A fúrás a kristályos alapkőzetben állt meg. Az alaphegységre nagy vastagságú késő-miocén kőzetek települtek, erre pedig a negyedidőszakban uralkodóan folyóvízi kifejlődésű rétegsor következett, aminek vastagsága eléri az 1200 métert. Makó térségében nagy mélységben 4

igen jelentős diszperz szénhidrogénkészlet van, amit a szélsőséges nyomás- és hőmérsékleti viszonyok miatt még nem sikerült termelésbe állítani. Az agyagos, iszapos felszínközeli üledékeket keletről nyugatra egyre vastagodó infúziós (ártéri) lösztakaró fedi. Ehhez jelentős hasznosítható ipari nyersanyag-előfordulások kötődnek. (Dövényi Z.) 3.3 A TERVEZETT BÁNYA KÖRNYEZETÉNEK HIDROLÓGIAI BEMUTATÁSA A bányatelek a Tisza bal partjától 5 km-re fekszik, a Kurcától délre 2,5 km-re. A környező mezőgazdasági művelés alatt álló területeken belvízelvezető csatornahálózat üzemel (2. ábra).

2. ábra Átnézeti térkép (forrás: a szerző saját szerkesztése)

3.3.1

Felszíni vizek (vízmércék)

A Tisza mindszenti vízmércéjének adatsorát használtam (2. táblázat és 3. ábra).

5

neve, vízfolyása

Üzemeltető

002272 Mindszent, Tisza

11

Az állomás törzsszáma

Havi Jellemző vízállások [cm] I 46 259 506

II 66 157 505

III 427 590 676

(Havi minimum, közép és maximum értékek) VII VIII IX IV V VI 686 929 1062

309 689 1009

454 690 767

50 216 621

50 136 280

27 121 306

X -22 2 27

XI 22 121 233

XII 12 29 68

Évi jellemző vízállások [cm]

LKV LNV LKVj LNVj

Időpont

-22 328 1062

-293 1062 I-233I I754I

1968 2006 1961 1942

2. táblázat Vízállás adatsor (forrás: Vízrajzi Évkönyv)

3. ábra Vízállás idő sor (forrás: a szerző saját szerkesztése)

3.3.2

Felszínközeli vizek (talajvíz kutak)

A bánya környezetében 8 darab talajvízfigyelő kút (3. táblázat) található, melyek adatait a 4. táblázat és a 4. ábra mutatja be. A kutak -7,0m és -9,31m közötti talpmélységűek, az ATIVIZIG üzemelteti ezeket. Megtalálható köztük a legmodernebb távérzékelős és a régi észlelős is. Sorszám Törzsszám 296 297 538 877 927 928 929 1267

002297 004187 002321 004250 002428 003929 004504 002290

Állomás neve

EOV X

EOV Y

Derekegyháza Derekegyháza Hódmezővásárhely Mártély Mindszent Mindszent Mindszent Szegvár

138410 131169 124959 123572 129200 132500 133446 135880

750600 747010 758262 744549 738000 739200 736291 740670

Kút Terep Kút peremÉszlelés Mérési magassá mélység Üzemeltető magasság kezdete módszer g [mBf] e [cm] a [mBf] 82,89 82,12 700 1952.09.01 E 11 82,10 81,38 661 1997.09.01 R 11 83,35 82,48 799 1954.04.01 E 11 82,15 81,14 931 1999.01.01 T 11 82,75 82,03 857 1934.08.01 E 11 82,89 82,44 790 1995.09.06 E 11 80,79 79,94 780 2001.01.01 E 11 83,82 82,71 836 1953.06.01 T 11

3. táblázat Talajvíz kutak adatai 6

(forrás: Vízrajzi Évkönyv) A kút Havi középvízállások [mBf] Törzsszá neve VII VIII m I II III IV V VI 002297 Derekegyháza 80,15 80,24 80,72 80,84 80,76 80,82 80,44 80,3 004187 Derekegyháza 81,38 80,22 002321 Hódmezővásárhely 80,35 80,49 80,64 80,66 80,74 80,64 80,58 80,29 004250 Mártély 78,18 78,3 78,79 78,95 79,07 79,26 79,21 79,12 002428 Mindszent 80,91 80,93 81,25 81,47 81,39 81,39 81,09 80,56 003929 Mindszent 77,98 78 78,08 78,08 78,06 78,1 78,04 77,97 004504 Mindszent 77,48 77,18 78,26 79,01 78,67 78,5 77,52 76,82 002290 Szegvár 79,96 80,16 81,08 81,08 80,94 81,07 80,8 80,43

IX

X

80,06 79,8 79,07 79,93 79,48 79 78,85 80,26 80,1 77,89 77,81 76,61 76,16 80,18 79,92

XI

XII

79,76 79,01 79,49 78,79 80,1 77,73 76,32 79,67

79,81 78,96 79,52 78,7 80,12 77,68 76,2 79,43

Évi középvízállás [mBf]

80,31 80,24 78,85 80,8 77,95 77,4 80,39

4. táblázat Havi középvízállások (forrás: a szerző saját szerkesztése)

4. ábra Vízállás idő sor grafikon (forrás: a szerző saját szerkesztése) 3.3.3

Hidrometeorológiai jellemzők

A tervezett bánya környezetében négy meteorológiai mérőállomás (5. táblázat) található, ahol a lehullott csapadék mennyiségét rögzítik (5. ábra).

7

Az állomás száma

Magasság [mBf] 90

1961Évi C>1mm Max. 24 órás csap. 90 öszeg (nap) átlag Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept.Okt. Nov. Dec. mm dátum 23,8 53,3 47,6 52,8 38,2 113 94,3 95,9 2,4 17,2 24,1 11 573,4 550

Mindszent

131

737

86

19,7 56,5 39,7 46,9 48,1 116 99,3 96,6 6,9 25,6 23 9,5 587,3 549

84

48,8 22.júl

56602

Szentes

148

752

85

18 43,9 21,9 23,8 39,4 99,7 53,3 76,1 11,4 24,9 27,5 8,2 448,1 488

86

25,3 22.júl

57202

Szentes

142

745

79

83

26,1 10.aug

Állomás neve

Koordinátái

új régi X 57690 584 Hódmezővásárhely 120

Y 749

57108 565

Havi csapadékösszeg

25,5 54,2 29,4 36,8 41,7 104 23,1 87,4 13 22,7 20,4 6,8 465,1

5. táblázat Havi csapadékösszeg (forrás: Vízrajzi Évkönyv)

5. ábra Havi csapadékösszeg grafikon (forrás: a szerző saját szerkesztése)

3.3.4

Hidrológiai adatok összegzése

Az előzőekben bemutatott adatokat grafikonon (6. ábra) ábrázoltam, melyből jól látható, hogy a környező talajvízfigyelő kutakban mért vízállások követik a Tisza vízállását és a csapadék mennyiségét. A bányatelek nem belvíz- és árvízveszélyes területen fekszik, már az Első Katonai Felmérési térképen is magaspartként ábrázolják.

8

6. ábra Összehasonlító diagram (forrás: a szerző saját szerkesztése) A január 16-18-adika között végzett helyszíni (5. táblázat) vizsgálataim alapján az akkor mért talajvízszintek megegyeznek az évi átlagos talajvízszinttel. A kitermelés idején a vízszint emelkedhet 30-40 centimétert, az őszi rekultiváláskor a mértékadó talajvízszint 50100 centiméterrel mélyebben várható.

Fúrás jele 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Terepszint Talajvízszint Terepszint Talajvízszint Fúrás jele (mBf) (mBf) (mBf) (mBf) 82,39 83,43 80,05 19 80,09 84,58 82,25 20 79,85 83,15 82,4 80,1 21 80,05 85,35 82,31 80,05 22 80 83,19 83,5 80,09 23 80 83,08 83,7 80,1 24 80 84,06 87,3 25 84,64 86,32 26 83,36 86 79,95 27 82,43 85,6 79,85 28 80,1 85,37 83,07 79,98 29 80,1 87,31 85 30 80,05 82,84 81,32 80,05 31 80,03 82,86 84,27 80,12 32 80,05 85,19 83,02 80,18 33 80,1 85,33 84,03 80,1 34 82,93 81,78 80,1 35 79,98 85,3 82,55 36 79,95

5. táblázat Talajvízszintek (forrás: a szerző saját szerkesztése) 9

3.4 TERMÉSZETVÉDELEM ÉS NATURA 2000 A bánya területe országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, nemzeti ökológiai hálózatba tartozó területet nem érint.

4

KUTATÁS

4.1 A BÁNYANYITÁS CÉLJA Hódmezővásárhely északi (47. sz., 45. sz, és 47. sz. főutak között) elkerülő út (7. ábra) földműveihez keresnek megfelelő bányaterületet.

7. ábra Hmvhely. elkerülő út, 1. változat (forrás: Hmvhely. MJV Önk.)

10

Az utat 2x1, későbbiekben 2x2 sávosra tervezik, 1 db szintbeni-, 4db különszintű csomóponttal, 2 db vasút feletti felüljáróval, 3db külön szintű keresztezéssel, az elkerülő hossza 13,36 km lesz (NIF Zrt.). Ezen adatok alapján nagyságrendileg 900.000 m3 nyersanyagot fognak felhasználni.

8. ábra Minta keresztszelvények (forrás: Hmvhely. MJV Önk.)

4.2 MINTAVÉTEL A kutatási térképen (1. melléklet) bejelölt 36 db helyen lett mélyítve kutató fúrás, -3,06,0 méter mélységig 65 mm átmérőjű Borró típusú gépi fúróval. A mintavételt 2015. január 16-18 között zajlott. 4.3 LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK A vizsgálatokat a Talajmechanikai Praktikum és az Eurocode 7 szerint hajtottam végre.

11

4.3.1

Durvaszemcsés talajok

4.3.1.1

Szemeloszlás

A vizsgálandó talajból 105 °C- on kiszárítottam kb. 150 g-ot, majd ebből 100 g-ot (ms) kimértem a szitáláshoz. A szitasort 0,5 mm-es, 0,25 mm-es, 0,20 mm-es, 0,16 mm-es, 0,10 mm-es, és 0,04 mm-es lyukátmérőjű elemekből állítottam össze. A kimért anyagot a legfelső szitára öntöttem és bekapcsoltam a gépet, a szitálás után az egyes elemeken fent maradt anyagokat külön-külön kiráztam a szitából és lemértem a súlyukat. A kapott eredményeket szemeloszlási görbéken ábrázoltam (9. ábra).

9. ábra Szemeloszlási görbe (forrás: a szerző saját szerkesztése) A szemeloszlási görbékből meghatároztam a mértékadó szemnagyságot (D m) és az egyenlőtlenségi tényezőt (Cu).

12

4.3.2

Finomszemcsés talajok (kötött)

4.3.2.2

Természetes víztartalom meghatározás (Wterm)

A vizsgálathoz kimértem 20 g talajt (Mn), melyet 105 °C-on tömegállandóságig szárítottam, a tömegét (Ms) ezután is megmértem.

𝑊𝑡𝑒𝑟𝑚 = 100 ∗

4.3.2.3

𝑀𝑛 − 𝑀𝑠 𝑀𝑆 − 10

Folyási határ meghatározás (WL, Casagrande készülékkel)

Az Eurocode 7 ajánlásával szemben még Casagrande készülékkel történt a meghatározás. A vizsgálat első lépésében kimértem 200 g természetes állapotú talajt egy porcelánedénybe. Fokozatosan desztilláltvizet adtam hozzá, és kevertem, amíg sűrű pépes állapotú nem lett. A megfelelő állapotú pépből körülbelül 60 g-ot a Casagrande készülék csészéjébe kentem, a felületét elsimítottam, és az árkolókéssel barázdát húztam a közepébe. A készülék bekapcsolása után figyeltem, hogy hány ütésnél folyt össze 10 mm-t, víztartalom meghatározásához 10 g mintát vettem. Az eljárást még három különböző víztartalmú mintával megismételtem. A kapott eredményeket egy koordináta-rendszerben ábrázoltam, és leolvastam a 25 ütéshez tartozó értéket a folyási határt (WL).

4.3.2.4

Sodrási határ

A vizsgálathoz a folyási határ meghatározásánál előkészített mintát használtam, tovább szárítottam, mindaddig, amíg az ujjamhoz már nem tapadt és jól sodorható nem lett. A porcelántálban jól átgyúrtam az anyagot, és 15 g-ot nedvszívó papíron vékony szálakká sodortam. A szálakat össze hajtottam, amíg 3-4 mm átmérőnél morzsolódni nem kezdtek, a 3 mm vastag szálakat mérőtálkába tettem, és meghatároztam a víztartalmukat (WP).

4.3.2.5

Plasztikus index (IP)

A plasztikus index a folyási határ és a sodrási határ különbsége. 𝐼𝑃 = 𝑊𝐿 − 𝑊𝑝 13

4.3.2.6

Konzisztencia index (IC)

A finom szemcséjű (kötött) talajok állapotát mutatja meg.

𝐼𝐶 =

𝑊𝐿 − 𝑊𝑡𝑒𝑟𝑚 𝐼𝑃

6. táblázat Finom szemcséjű talajok állapota (forrás: MSZ EN ISO 14688-2) 4.4 FÖLDMŰANYAG MINŐSÍTÉSE

4.4.1

Minősítés szempontja

A minősítést az Útügyi Műszaki Előírás (ÚT 2-1.222) alapján végeztem, mely hat kategóriába sorolja a talajokat a földműanyagként való felhasználhatóság szerint. Kiváló földműanyag (M-1) - a durva szemcséjű, S0,063 ≤ 5% jellemzőjű talajok (kavics, homokos kavics, kavicsos homok és homok) ha Cu ≥ 6 és szemeloszlásuk folytonos. Jó földműanyag (M-2) - a durva szemcséjű, S0,063 ≤ 5% jellemzőjű talajok (kavics, homokos kavics, kavicsos homok és homok) ha Cu ≥ 6 és szemeloszlásuk hiányos, illetve ha 3 ≤ Cu ≥ 6 és szemeloszlásuk folytonos,

14

- a vegyes szemcséjű, 5 ≤ S0,063 ≤ 15 % jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk folytonos, - a mállásra nem hajlamos, folytonos szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 milliméternél. Megfelelő földműanyag (M-3) - a vegyes szemcséjű, 5 ≤ S0,063 ≤ 15 % jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk hiányos, - a vegyes szemcséjű, 15 ≤ S0,063 ≤ 40 % (és Ip ≤ 10 %) jellemzőjű talajok (erősen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha 8 ≤ W ≤ 18 %, - a finom szemcséjű talajok, 10 ≤ Ip ≤ 25 % jellemzőjű talajok, ha 10 ≤ W ≤ 20 %, - a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 milliméternél. Elfogadható földműanyag (M-4) - a durva szemcséjű, kissé szerves talajok, ha Cu > 3, - a finom szemcséjű talajok, 25 ≤ Ip ≤ 40 % jellemzőjű talajok, ha 12 ≤ W ≤ 24 %, - a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 320 milliméternél. Kezeléssel alkalmassá tehető fölműanyagok (M-5) - a durva szemcséjű, kissé szerves talajok, ha Cu < 3, - a vegyes szemcséjű, 15 ≤ S0,063 ≤ 40 % (és Ip ≤ 10 %) jellemzőjű talajok (erősen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha W < 8 %, illetve W > 18 %, - a finom szemcséjű, 10 ≤ Ip ≤ 25 % jellemzőjű talajok, ha 7 < W < 10 %, illetve 20 < W < 24 %, - a finom szemcséjű, 25 ≤ Ip ≤ 40 % jellemzőjű talajok, ha 8 < W < 12 %, illetve 24 < W < 28 %, - az aprózódásra és mállásra enyhén hajlamos és/vagy változékony szemeloszlású kőzettörmelékek. Földműanyagként nem használható talajok (M-6) - a finom szemcséjű, 10 ≤ Ip ≤ 25 % jellemzőjű talajok, ha W ≤ 7 %, illetve W ≥ 25 %, - a finom szemcséjű, 25 ≤ Ip ≤ 40 % jellemzőjű talajok, ha W ≤ 8 %, illetve W ≥ 30 %, - a finom szemcséjű, Ip > 40 % jellemzőjű talajok, - a közepesen és nagyon szerves talajok, - a szikes talajok, - a mállásra hajlamos talajok vagy kőzetek, 15

- azok a talajok, melyeknek a módosított Proctor-vizsgálattal meghatározott legnagyobb száraz térfogatsűrűsége < 165 g/cm3.

4.4.2

Fúrások értékelése

A vizsgált terület felső ~30 cm-re humuszos agyag. Az 1F, 10F, 13F, 29F, 33F és 36F jelű fúrásokban feltárt talajokat az M-6 kategóriába soroltam, és ezért alkalmatlanok földműanyagnak. 2F 0,0-0,4 m-ig Fekete (humuszos) agyag, M-6 minősítésű -0,4-1,9 m-ig Sárga iszapos finom homok, Cu=1,6, M-5 minősítésű -1,9-4,0 m-ig Sárga közepes homok, Cu=1,7, M-5 minősítésű 3F 0,0-1,0 m-ig Fekete (humuszos) agyag, M-6 minősítésű -1,0-2,9 m-ig Sárgásszürke finom homok, Cu=1,3, M-5 minősítésű -2,9-4,0 m-ig Sárga finom homok, Cu=1,4, M-5 minősítésű 4F 0,0-0,45 m-ig Fekete (humuszos) agyag, M-6 minősítésű -0,45-0,7 m-ig Barnássárga vegyes homok, Cu=1,7, M-5 minősítésű -0,7-5,0 m-ig Barnássárga közepes homok, Cu=1,6, M-5 minősítésű -5,0-5,7 m-ig Barnássárga iszap, Ip=14,01%, W=12,21%, M-3 minősítésű 5F 0,0-1,7 m-ig Sötétbarna-fekete (humuszos) agyag, M-6 minősítésű -1,7-2,4 m-ig Sárga iszap, Ip=14,61%, W=11,21%, M-3 minősítésű -2,9-4,0 m-ig Sárgásszürke vegyes homok, Cu=1,9, M-5 minősítésű 6F 0,0-1,9 m-ig Sötétbarna-fekete (humuszos) agyag, M-6 minősítésű -1,9-3,0 m-ig Barna vegyes homok, Cu=2,1, M-5 minősítésű -3,0-3,3 m-ig Sárgásszürke iszapos finom homok, Cu=1,4, M-5 minősítésű 7F 0,0-2,2 m-ig Sötétbarna-fekete (humuszos) agyag, M-6 minősítésű -2,2-2,7 m-ig Sárgásszürke iszapos homok, S0,063=5%, M-3 minősítésű -3,0-3,3 m-ig Sárgásszürke közepes homok, Cu=2,5, M-5 minősítésű 8F 16

0,0-0,6 m-ig Szürke (humuszos) agyag, M-6 minősítésű -0,6-1,3 m-ig Sárgásszürke iszapos homok, S0,063=5%, M-3 minősítésű -1,3-3,7 m-ig Sárgásszürke finom homok, Cu=1,4, M-5 minősítésű 9F 0,0-0,6 m-ig Fekete (humuszos) agyag, M-6 minősítésű -0,6-4,0 m-ig Sárgásszürke vegyes homok, Cu=1,8, M-5 minősítésű 11F 0,0-0,75 m-ig Barna (humuszos) agyag, M-6 minősítésű -0,75-1,0 m-ig Sárga sovány agyag, M-6 minősítésű -1,0-6,0 m-ig Sárga vegyes homok, Cu=1,7, M-5 minősítésű -6,0-7,0 m-ig Sárga iszapos homok, talajvízszint alatt van, nem kitermelhető 12F 0,0-1,0 m-ig Barna (humuszos) iszap, M-6 minősítésű -1,0-2,2 m-ig Sárga iszap, Ip=13,69%, W=11,39%, M-3 minősítésű -2,2-5,0 m-ig Sárga közepes homok, Cu=1,8, M-5 minősítésű -5,0-6,0 m-ig Sárga vegyes homok, Cu=1,4, M-5 minősítésű 14F 0,0-2,2 m-ig Barna-szürke-sárga (humuszos) közepes agyag, M-6 minősítésű -2,2-4,0 m-ig Sárga iszapos finom homok, S0,063=12%, Cu=6,2, M-2 minősítésű 15F 0,0-1,0 m-ig Szürkés sárga (humuszos) iszap, M-6 minősítésű -1,0-4,9 m-ig Sárga vegyes homok, Cu=2,0, M-5 minősítésű -4,9-5,0 m-ig Sárga iszapos homok, S0,063=7%, Cu=5,4, M-2 minősítésű -5,0-6,0 m-ig Sötétszürke közepes agyag, talajvízszint alatt van, nem kitermelhető 16F 0,0-1,7 m-ig Szürkés sárga (humuszos) iszap, M-6 minősítésű -1,7-2,0 m-ig Sárga finom homok, Cu=1,5, M-5 minősítésű -2,0-5,1 m-ig Sárga közepes homok, Cu=1,9, M-5 minősítésű -5,1-6,0 m-ig Sárga iszapos homok, S0,063=6%, Cu=5,2, M-2 minősítésű 17F 0,0-2,3 m-ig Sötétszürke (humuszos) közepes agyag, M-6 minősítésű -2,3-3,0 m-ig Világosszürke vegyes homok, Cu=1,6, M-5 minősítésű -3,0-4,0 m-ig Sárga közepes homok, talajvízszint alatt van, nem kitermelhető 17

18F 0,0-0,7 m-ig Sárga (humuszos) iszapos homok, M-6 minősítésű -0,7-1,0 m-ig Barnássárga iszap, Ip=13,31%, W=16,15%, M-3 minősítésű -4,9-5,0 m-ig Sárga finom homok, Cu=1,4, M-5 minősítésű 19F 0,0-1,0 m-ig Sárga (humuszos) sovány agyag, M-6 minősítésű -1,0-2,0 m-ig Sárga iszap, Ip=14,20%, W=18,79%, M-3 minősítésű -2,0-4,0 m-ig Sárga finom homok, Cu=1,4, M-5 minősítésű 20F 0,0-0,7 m-ig Sötétszürke (humuszos) közepes agyag, M-6 minősítésű -0,7-1,5 m-ig Szürke sovány agyag, M-6 minősítésű -1,5-2,0 m-ig Szürkés sárga iszap, Ip=13,61%, W=19,5%, M-3 minősítésű -2,0-4,0 m-ig Sárga finom homok, Cu=1,4, M-5 minősítésű 21F 0,0-2,6 m-ig Szürke (humuszos) iszap, Ip=14,12%, W=21,02%, M-4 minősítésű -2,6-3,0 m-ig Sárga vegyes homok, talajvízszint alatt van, nem kitermelhető 22F 0,0-0,8 m-ig Sötétszürke (humuszos) közepes agyag, M-6 minősítésű -0,8-1,4 m-ig Szürke sovány agyag, M-6 minősítésű -1,4-2,0 m-ig Szürkés sárga iszap, Ip=13,6%, W=19,06%, M-3 minősítésű -2,0-4,0 m-ig Sárga finom homok, Cu=1,4, M-5 minősítésű 24F 0,0-1,0 m-ig Sárga (humuszos) sovány agyag, M-6 minősítésű -1,0-2,1 m-ig Sárga iszap, Ip=14,15%, W=18,8%, M-3 minősítésű -2,1-4,0 m-ig Sárga finom homok, Cu=1,4, M-5 minősítésű 25F 0,0-0,6 m-ig Sárga (humuszos) iszapos finom homok, M-6 minősítésű -0,6-1,0 m-ig Barnássárga iszap, Ip=14,34%, W=15,25%, M-3 minősítésű -1,0-4,5 m-ig Sárga finom homok, Cu=1,5, M-5 minősítésű 26F 0,0-0,7 m-ig Sárga (humuszos) iszapos finom homok, M-6 minősítésű -0,7-1,2 m-ig Barnássárga iszap, Ip=16,34%, W=14,5%, M-3 minősítésű -1,2-4,5 m-ig Sárga finom homok, Cu=1,5, M-5 minősítésű 27F 18

0,0-1,5 m-ig Szürkés sárga (humuszos) iszap, M-6 minősítésű -1,5-2,0 m-ig Sárga finom homok, Cu=1,5, M-5 minősítésű -2,0-5,0 m-ig Sárga közepes homok, Cu=1,9, M-5 minősítésű -5,0-6,0 m-ig Sárga iszapos homok, S0,063=6%, Cu=6,7, M-2 minősítésű 28F 0,0-1,8 m-ig Sötétszürkés (humuszos) iszap, M-6 minősítésű -1,8-2,0 m-ig Sárga finom homok, Cu=1,5, M-5 minősítésű -2,0-5,1 m-ig Sárga közepes homok, Cu=1,9, M-5 minősítésű -5,1-6,0 m-ig Sárga iszapos homok, S0,063=7%, Cu=6,1, M-2 minősítésű 30F 0,0-1,2 m-ig Sötétszürkés (humuszos) iszap, M-6 minősítésű -1,2-4,7 m-ig Sárga vegyes homok, Cu=2,0, M-5 minősítésű -4,7-5,0 m-ig Sárga iszapos homok, S0,063=6%, M-2 minősítésű -5,0-6,0 m-ig Sárga közepes agyag, talajvízszint alatt van, nem kitermelhető 31F 0,0-2,4 m-ig Szürke (humuszos) iszap, Ip=14,11%, W=21,00%, M-4 minősítésű -2,4-3,0 m-ig Sárga vegyes homok, talajvízszint alatt van, nem kitermelhető 32F 0,0-1,1 m-ig Sötétszürkés (humuszos) iszap, M-6 minősítésű -1,1-4,7 m-ig Sárga vegyes homok, Cu=2,0, M-5 minősítésű -4,7-5,0 m-ig Sárga iszapos homok, S0,063=6%, M-2 minősítésű -5,0-6,0 m-ig Sárga közepes agyag, M-6 minősítésű 34F 0,0-2,0 m-ig Barna-szürke-sárga (humuszos) közepes agyag, M-6 minősítésű -2,2-4,0 m-ig Sárga iszapos finom homok, S0,063=11%, Cu=9,5, M-2 minősítésű 35F 0,0-0,4 m-ig Fekete (humuszos) agyag, M-6 minősítésű -0,4-4,0 m-ig Sárga közepes homok, Cu=1,6, M-5 minősítésű

19

5

OPTIMÁLIS SZÁLLÍTÁSI ÚTVONAL

5.1 BÁNYATELEK ADATAI

5.1.1

Kiterjedés

A bányatelek Csongrád megyében, Mindszent helység külterületén található, a sarokpontjait a 7. táblázat tartalmazza (3. melléklet). A fedőlap szintje 92,110 mBf, az alaplap szintje 80,200 mBf. A kitermelni tervezett terület nagysága 30 ha 8361 m2.

Sarokpont EOV Y [m] száma

EOV X [m]

Magasság [mBf]

742356.430 742424.177 742207.690 742228.923 742230.710 742119.593 741985.391 741653.378 741609.135 741804.198 741853.522 742180.974 742137.424

132742.819 132184.929 132156.775 131965.094 131976.486 131927.280 132125.986 132083.676 132411.075 132437.421 132336.209 132380.690 132712.997

82,778 82,565 84,12 82,875 83,749 86,004 86,858 83,308 82,266 82,724 83,456 83,941 82,598

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

7. táblázat A bányatelek sarokpontjai (forrás: a szerző saját szerkesztése)

5.1.2

Ásványvagyon számítás

A DÉLÚT Kft.-től megkaptam a terület részletes geodéziai felmérését, melyből az AutoCad Civil 3D 2015 programban megalkottam a terület 3 dimenziós modelljét (10. ábra). A kutatófúrások adatai alapján lehatároltam a produktív területet (Kovács, 1987), és létrehoztam a kitermelhető ásványvagyon fedő szintjének a 3 dimenziós modelljét. A program bevágás szerkesztőjével elkészítettem a határ és biztonsági pillérek modelljét.

20

10. ábra A kutatási terület 3d-s modellje (forrás: A szerző saját szerkesztése) Földtani készlet (Qg): 910909 m3 Műrevaló ásványvagyon (Qm): 818490 m3 Ipari készlet (Qi): 731580 m3 Meddő térfogata (qm): 495680 m3 Ásványvagyon térfogat sűrűsége (ρ): 1,5 t/m3 Ásványvagyon tömege (qsz): 𝑞𝑠𝑧 = 𝑄𝑖 × 𝜌 = 1097370 [t] Bánya élettartama (T): 2 év Munkanapok száma évente (n): 250 db Hasznos ásvány termelés (q0): 𝑞0 =

𝑞𝑠𝑧 𝑇

= 548685 [t/év]

Letakarítási arány (al): 𝑞

𝑎𝑙 = 𝑞𝑚 = 0,45 [m3/t] 𝑠𝑧

Napi szállítás (qnap) 𝑞𝑛𝑎𝑝 =

𝑞0 𝑇×𝑛

=1097 [t/nap] azaz 1646 m3/nap

A kitermelést a tervezett kétéves üzemidő alatt az évenkénti kitermelést azonosra tervezem, melyet térképen ábrázoltam (11. ábra).

21

11. ábra kitermelés ütemezése (forrás: a szerző saját szerkesztése)

22

5.2 SZÁLLÍTÁS

5.2.1

Gépkocsivezetők munkaideje és a vezetésiidő korlátozásai

A gépkocsivezetők vezetési ideje a Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapja alapján: A napi vezetésiidő nem haladhatja meg a 9 órát, azonban hetente két alkalommal meghosszabbítható 10 órára. Egy héten 6 napi vezetési időszak lehet. A heti vezetésiidő nem haladhatja meg az 56 órát, a kétheti vezetési idő a 90 órát. Négy és fél óra vezetési időszak eltelte után legalább 45 perces szünetet kell tartani, de ez felosztható 15 perces és azt követő 30 perces szünetre. A rendszeres napi pihenőidőnek legalább 11 órának kell lennie, amely heti három alkalommal 9 órára csökkenthető. A rendszeres napi pihenőidő felosztható egy 3 órás és egy azt követő 9 órás pihenő időre. A bánya üzemideje, hétköznap 7:00-tól 17:00-ig lesz, ez idő alatt történik a szállítás. A 10 órás műszak alatt 9 óra tényleges vezetési idővel lehet számolni. A vezetési időket az 5.4 pontban vizsgálom.

5.2.2

Szállító járművek paraméterei

A szállítást előzetesen 8 darab Mercedes-Benz Actros 4141 és 5 darab Mercedes-Benz Actros 4144 négy tengelyes, 8x4 meghajtású, 17 m3-es puttonnyal ellátott teherautókkal tervezem. Az önsúlyuk 10,2 t, a megengedett össztömegük 41 t. A megengedett terhelésük közúton 32 t (Magyar Közút Nonprofit Zrt.). A kapacitásuk 21 t, azaz 14 m3. Az ürítésre nincs hivatalos adat a gyártó kiadványában, az általam végzett mérések alapján átlagosan 1 perccel lehet számolni (Türítés). A napi 1646 m3 elszállítását 118 fordulóval lehet teljesíteni. 5.3 A JÖVESZTÉS GÉPEI A kitermelést 2 darab JCB JS360 géppel tervezem, amelyeket 2,34 m3-es kanálmérettel használják. A rakodási időre nincs hivatalos adat, egy hasonló adottságú bányaterületen végzett méréseim alapján átlagosan 25 másodperc egy ciklus. A vizsgált teherautókat 6 kanállal tudja megrakni 2,5 perc alatt (Trakodás).

23

5.4 SZÁLLÍTÓ UTAK A bányaterülettől a felhasználás helyét három útvonalon lehet megközelíteni (11. ábra).

11. ábra Útvariánsok, átnézeti térkép (forrás: A szerző saját szerkesztése) Az első (I.) útvonal a bányatelket északi irányban elhagyva a 4523-as úton keleti irányba haladva éri el a 45-ös másodrendű főutat, ezen déli irányba éri el a tervezett út nyomvonalát, ahol szervizúton éri el a felhasználás helyét. A második útvonal (II.) a bányatelket déli irányba hagyja el, és a tervezett nyomvonalig mezőgazdasági földúton halad. A harmadik útvonal a bányatelket északi irányba hagyja el, nyugati irányba éri el Mindszentet a 4523-as úton, innen délre a 4521-es úton haladva Mártély belterületén át éri el a tervezett nyomvonalat.

24

5.4.1

I. út

5.4.1.1

Forduló idő (Tford)

Az I. út variáció menetidejét a 8. táblázat tartalmazza.

Út megnevezése

Burkolat

Bánya beli szállító út 4523 45 Szervízút

föld aszfalt aszfalt föld

Szelvény Kezdete Vége

Megtett út (km) 0,6 5+190 0+000 5,19 38+464 48+992 10,528 7

Megengedett sebesség (km/h) 10 60 80 40 összes: oda-vissza út (Tszáll):

Menetidő Menetidő (h) (min) 0,06 3,6 0,0865 5,19 0,1316 7,896 0,175 10,5 0,4531 27,186 0,9062 54,372

8. táblázat Forduló idő (Forrás: a szerző saját szerkesztése) 𝑇𝑓𝑜𝑟𝑑 = 𝑇𝑟𝑎𝑘𝑜𝑑á𝑠 + 𝑇𝑠𝑧á𝑙𝑙 + 𝑇ü𝑟í𝑡é𝑠 [perc] 𝑇𝑓𝑜𝑟𝑑 = 2,5 + 54,372 + 1,0 = 58 [perc] A 13 teherautó a 118 fordulót darabonként 9 fordulóval tudja teljesíteni. Egy teherautó napi szükséges menetideje 8,77 óra, ami a megengedett vezetési időnél kevesebb.

5.4.1.2

Forgalomszámlálási adatok A számláló állomás

Közút száma

Forgalmi Utolsó Útkategória Pontosság sávok számlálás Kódja % száma éve

4523 45

összekötő út II: rendű főút

2 2

2011 2013

10 0,4

8574 3146

Összes Összes Kapacitás Kihasználtság motoros tehergép (E/ó) (%) forgalom kocsi (E/nap) (j/nap) 2000 2000

2 21

447 4493

21 414

9. táblázat Forgalomszámlálási adatok (forrás: MK ZRT, a szerző saját szerkesztése) A 4523-as út összes tehergépkocsi forgalma 257 j/napra nő, a kihasználtsága 4%-ra nő. A 45-ös út összes tehergépkocsi forgalma 650 j/napra emelkedik, a kihasználtsága 24% lesz. 25

Zajterhelés változása

5.4.1.3

A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. melléklete szerint a 10. táblázat tartalmazza.

Határérték (LTh ) az LAM’ kö megítélési szintre* [dB]

Zajtól védendő terület

Sorszám

az országos közúthálózatba tartozó főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól

kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra

nappal

éjjel

nappal

éjjel

nappal

éjjel

06-22 óra

22-06 óra

06-22 óra

22-06 óra

06-22 óra

22-06 óra

1.

Üdülőterület

50

40

55

45

60

50

2.

Lakóterület (kisvárosias)

55

45

60

50

65

55

3.

Lakóterület (nagyvárosias)

60

50

65

55

65

55

4.

Gazdasági terület

65

55

65

55

65

55

10. táblázat Zajterhelési határértékek (forrás KvVM-EüM)

A Délút kft. rendelkezésemre bocsájtott adatai alapján a nehézjárművektől származó elhaladási zaj átlaga belterületen L AX=79,87 dB/7,5 m, külterületen LAX=84,40 dB/7,5 m és mezőgazdasági területen LAX=75 dB/7,5 m A tehergépjárművek forgalmától származó zaj megítélési szintje (L AM): 𝐿𝐴𝑀 = 𝐿𝐴𝑋 + 10 × log 𝑁 − 10 × 𝑙𝑜𝑔𝑇 [dB] N: a megítélési időben elhaladó járművek száma [db]. T: megítélési idő, nappal [sec]. LAX: tehergépjármű elhaladási zaja [dB]. 26

4523-as út A határérték erre az útra 65 dB a 10. táblázat alapján. A szállítás megkezdése előtt. N= 21 [db] T= 57600 [sec] LAX= 84,40 [dB] 𝐿𝐴𝑀 = 𝐿𝐴𝑋 + 10 × log 𝑁 − 10 × 𝑙𝑜𝑔𝑇 = 50,01 [𝑑𝐵] A bánya működése közben. N= 257 [db] T= 57600 [sec] LAX= 84,40 [dB] 𝐿𝐴𝑀 = 𝐿𝐴𝑋 + 10 × log 𝑁 − 10 × 𝑙𝑜𝑔𝑇 = 60,89 [𝑑𝐵] Ezen a szakaszon a szállítás végrehajtható. 45-ös út A határérték erre az útra 65 dB a 10. táblázat alapján. A szállítás megkezdése előtt. N= 414 [db] T= 57600 [sec] LAX= 84,40 [dB] 𝐿𝐴𝑀 = 𝐿𝐴𝑋 + 10 × log 𝑁 − 10 × 𝑙𝑜𝑔𝑇 = 62,97 [𝑑𝐵] A bánya működése közben. N= 650 [db] T= 57600 [sec] LAX= 84,40 [dB] 𝐿𝐴𝑀 = 𝐿𝐴𝑋 + 10 × log 𝑁 − 10 × 𝑙𝑜𝑔𝑇 = 68,92 [𝑑𝐵]

27

Ezen a szakaszon a tervezett szállítás nem végrehajtható, mert túllépi a megengedett határértéket.

5.4.2

II. út

5.4.2.4


A II. út variáció menetidejét a 11. táblázat tartalmazza.

Út megnevezése

Burkolat

Bánya beli szállító út Földút Szervízút

föld föld föld

Szelvény Kezdete Vége 5+190

0+000

Megtett út (km) 0,6 13,142 7

Megengedett sebesség (km/h) 10 40 40 összes: oda-vissza út (Tszáll):

Menetidő (h) 0,06 0,32855 0,175 0,56355 1,1271

Menetidő (min) 3,6 19,713 10,5 33,813 67,626

11. táblázat Forduló idő (Forrás: a szerző saját szerkesztése) T_ford=T_rakodás+T_száll+T_ürítés [perc] T_ford=2,5+67,626+1,0=72 [perc] A 13 teherautó a 118 fordulót darabonként 9 fordulóval tudja teljesíteni. Egy teherautó napi szükséges menet ideje 10,9 óra, ami a megengedett vezetési időnél több, a szállítást nem lehet ezen az útvonalon végrehajtani.

5.4.2.5

Za terhelés változása

Ezen az úton idényjellegű mezőgazdasági forgalom van, forgalomszámlálási adatok nem állnak a rendelkezésemre. A határérték erre az útra 65 dB a 10. táblázat alapján. A bánya működése közben. N= 650 [db] T= 57600 [sec] LAX= 75 [dB] 𝐿𝐴𝑀 = 𝐿𝐴𝑋 + 10 × log 𝑁 − 10 × 𝑙𝑜𝑔𝑇 = 51,12 [𝑑𝐵] 28

Ez alapján végrehajtható a szállítás.

5.4.3

III. út

5.4.3.1


A III. út variáció menetidejét a 12. táblázat tartalmazza.

Út megnevezése

Burkolat

Bánya beli szállító út 4523 Önkormányzati út 4521 Önkormányzati út 4521 Szervízút

föld aszfalt aszfalt aszfalt aszfalt aszfalt föld

Szelvény Kezdete Vége

Megtett út (km) 0,6 5+190 9+445 4,255 1,735 17+925 23+932 6,007 2,068 26+000 30+684 10,684 7

Megengedett sebesség (km/h) 10 60 50 80 50 80 40 összes: oda-vissza út (Tszáll):

Menetidő (h) 0,06 0,07092 0,0347 0,07509 0,04136 0,13355 0,175 0,59061 1,18123

Menetidő (min) 3,6 4,255 2,082 4,50525 2,4816 8,013 10,5 35,4369 70,8737

12. táblázat Forduló idő (Forrás: a szerző saját szerkesztése) T_ford=T_rakodás+T_száll+T_ürítés [perc] T_ford=2,5+70,87+1,0=75 [perc] A 13 teherautó a 118 fordulót darabonként 9 fordulóval tudja teljesíteni. Egy teherautó napi szükséges menet ideje 11,25 óra, ami a megengedett vezetési időnél több, a szállítást nem lehet ezen az útvonalon végrehajtani.

5.4.3.2

Forgalomszámlálási adatok

A forgalomszámlálási adatoknál a 4521-es útnál a legkedvezőtlenebb adatú mérőállomást vettem figyelembe (13. táblázat)

29

Közút száma 4523 4521

A számláló állomás Forgalmi Utolsó Útkategória Pontosság sávok számlálás Kódja % száma éve összekötő út 2 2011 10 8574 összekötő út 2 2011 10 5263

Összes Összes Kapacitás Kihasználtság motoros tehergép (E/ó) (%) forgalom kocsi (E/nap) (j/nap) 2000 2 447 21 1200 26 3318 137

13. táblázat Forgalomszámlálási adatok (forrás: MK ZRT, a szerző saját szerkesztése) A 4523-as út összes tehergépkocsi forgalma 257 j/napra nő, a kihasználtsága 4%-ra nő. A 4521-ös út összes tehergépkocsi forgalma 373 j/napra emelkedik, a kihasználtsága 30% lesz.

5.4.3.3


4523-as út A határérték erre az útra 65 dB a 10. táblázat alapján. A szállítás megkezdése előtt. N= 21 [db] T= 57600 [sec] LAX= 84,40 [dB] 𝐿𝐴𝑀 = 𝐿𝐴𝑋 + 10 × log 𝑁 − 10 × 𝑙𝑜𝑔𝑇 = 50,01 [𝑑𝐵] A bánya működése közben. N= 257 [db] T= 57600 [sec] LAX= 84,40 [dB] 𝐿𝐴𝑀 = 𝐿𝐴𝑋 + 10 × log 𝑁 − 10 × 𝑙𝑜𝑔𝑇 = 60,89 [𝑑𝐵] Ezen a szakaszon a szállítás végrehajtható. 4521-es út A határérték erre az útra 55 dB a 10. táblázat alapján. 30

A szállítás megkezdése előtt. N= 137 [db] T= 57600 [sec] LAX= 84,40 [dB] 𝐿𝐴𝑀 = 𝐿𝐴𝑋 + 10 × log 𝑁 − 10 × 𝑙𝑜𝑔𝑇 = 58,16 [𝑑𝐵] A bánya működése közben. N= 373 [db] T= 57600 [sec] LAX= 84,40 [dB] 𝐿𝐴𝑀 = 𝐿𝐴𝑋 + 10 × log 𝑁 − 10 × 𝑙𝑜𝑔𝑇 = 62,51 [𝑑𝐵] Ezen a szakaszon a tervezett szállítás nem végrehajtható, mert túllépi a megengedett határértéket.

5.4.4

Optimális szállítóútvonal meghatározása

Az előzőekben vizsgált útvonalak egyike sem felelt meg a határértékeknek. A III. út variáció mindkét határértéket túllépte és két település belterületén is áthalad, ezért ezzel nem számolok a továbbiakban. Az I. út volt a leggyorsabb és a zaj határértéket 6%-kal lépi túl, de a 4521-es út pályaszerkezete nem tudja csak a tervezett forgalom 20-30 %-át elviselni a rossz állapota miatt. A II. úton a forduló idő 24%-kal magasabb, de a zaj határérték tartható. Ezek alapján azt a lehetőséget vizsgálom meg, hogy az I. úton a tervezett mennyiség 25%át a II. úton a 75%-át szállítom, és ezen az útvonalon két plusz tehergépjármű beállítása szükséges az előzetesen tervezett 13 darabhoz képest.

5.4.4.1


Az I. út variáció menetidejét a 8. táblázat tartalmazza. 𝑇𝑓𝑜𝑟𝑑 = 𝑇𝑟𝑎𝑘𝑜𝑑á𝑠 + 𝑇𝑠𝑧á𝑙𝑙 + 𝑇ü𝑟í𝑡é𝑠 [perc] 𝑇𝑓𝑜𝑟𝑑 = 2,5 + 54,372 + 1,0 = 58 [perc]

31

A 3 teherautó a 30 fordulót darabonként 10 fordulóval tudja teljesíteni. Egy teherautó napi szükséges menet ideje 9,6 óra. Az II. út variáció menetidejét a 11. táblázat tartalmazza. T_ford=T_rakodás+T_száll+T_ürítés [perc] T_ford=2,5+67,626+1,0=72 [perc] A 12 teherautó a 88 fordulót darabonként 7,3 fordulóval tudja teljesíteni. Egy teherautó napi szükséges menet ideje 8,76 óra. A vezetési idő növekedése az első útvonalon és a nem egész számú forduló a második vonalon a sofőrök útvonal- és fuvarszámvariálásával oldható meg.

5.4.4.2

Forgalomszámlálási adatok

A 4523-as út összes tehergépkocsi forgalma 81 j/napra nő, a kihasználtsága 3%-ra nő. A 45-ös út összes tehergépkocsi forgalma 474 j/napra emelkedik, a kihasználtsága 22% lesz. A vizsgált földúton 176 j/nap lesz a tehergépkocsi forgalom.

5.4.4.3


4523-as út A határérték erre az útra 65 dB a 10. táblázat alapján. A szállítás megkezdése előtt. N= 21 [db] T= 57600 [sec] LAX= 84,40 [dB] 𝐿𝐴𝑀 = 𝐿𝐴𝑋 + 10 × log 𝑁 − 10 × 𝑙𝑜𝑔𝑇 = 50,01 [𝑑𝐵] A bánya működése közben. N= 81 [db] T= 57600 [sec] 32

LAX= 84,40 [dB] 𝐿𝐴𝑀 = 𝐿𝐴𝑋 + 10 × log 𝑁 − 10 × 𝑙𝑜𝑔𝑇 = 55,88 [𝑑𝐵] Ezen a szakaszon a szállítás végrehajtható. 45-ös út A határérték erre az útra 65 dB a 10. táblázat alapján. A szállítás megkezdése előtt. N= 414 [db] T= 57600 [sec] LAX= 84,40 [dB] 𝐿𝐴𝑀 = 𝐿𝐴𝑋 + 10 × log 𝑁 − 10 × 𝑙𝑜𝑔𝑇 = 62,97 [𝑑𝐵] A bánya működése közben. N= 474 [db] T= 57600 [sec] LAX= 84,40 [dB] 𝐿𝐴𝑀 = 𝐿𝐴𝑋 + 10 × log 𝑁 − 10 × 𝑙𝑜𝑔𝑇 = 63,55 [𝑑𝐵] Ezen a szakaszon a tervezett szállítás végrehajtható. A számítások alapján 25%-75% bontásba a szállítás végrehajtható. 5.5 A KITERMELÉS- ÉS A SZÁLLÍTÁSKÖLTSÉG BECSLÉSE A földrészletek tulajdonosaival kötött szerződések üzleti titok, nagyságrendileg 100 Ft/m3-es árral számolva 73.158.000 Ft. A humusz és meddő letakarításhoz szkrépert és dózert alkalmaznak. A szkréper napidíja 110.000 Ft, 20 nap munkaidővel a díja 22.000.000 Ft. A dózer napidíja 90.000 Ft, 60 nap munkaidővel a díja 45.000.000 Ft. A JCB markológépek díja, mely tartalmazza a kezelő fizetését és a gép költségeket 100.000 Ft/nap, a két gép 500 napi díja 100.000.000 Ft. A szállító tehergépkocsik díját a 13. táblázat tartalmazza. 33

Megnevezés Útvonal Darabszám Mercedes 41**

I

3

Mercedes 41**

II

12

Szállított mennyiség Megtett út (csak egy Napi fordulók Munkanapok 1. km/m3 díja További km/m3 Szállítás [m3] irányba)[km] száma [db] száma [db] [Ft] díja [Ft] költsége [Ft] 14 27 10 500 150 50 304500000 14

34

10

500

150

50

1512000000

Teljes szállítási költség [Ft]

1816500000

13. táblázat Szállítás költsége (forrás: a szerző saját szerkesztése) A bányajáradékot a 14. táblázatban mutatom be, az MBFH weboldaláról letöltött táblázat alapján.

Kitermelőhely megnevezése és a hatályos Bányászati műszaki üzemi terv ügyiratszáma mód kódja Mindszent IV homokbánya Mindszent IV homokbánya Összesen

1 1

Ásványi nyersanyag csoport / alcsoport megnevezése

kódja

Nemes homok 1451 Képlékeny agyag-II 1419

Kitermelt Bányajáradék Fajlagos Bányajáradék Bányajáradék mennyiség vetítési alapja érték (ft/m3) (%) értéke (E Ft) (m3) (E ft) 731580 495680

2300 1300

1682634 644384

2 2

33652,68 12887,68 46540,36

14. táblázat Bányajáradék (forrás: a szerző saját szerkesztése) A kapott adatokat összegezve a

kitermelés- és a szállításköltsége a bányajáradékkal

együtt 2,1 milliárd forint. Az ásványi nyersanyagot 3500 Ft/m3 áron veszik meg, 2,56 milliárd Ft értékben.

34

6

REKULTIVÁCIÓ ÉS BÁNYAKÁR

6.1 REKULTIVÁCIÓ

6.1.1

Célja

A földrészletek tulajdonosaival kötött szerződések alapján a kitermelés csak a talajvízszintig történhet, és a kitermelés végeztével az eredeti művelési ágúval (szántó) megegyező besorolású területté kell alakítani a bányagödröket (12. ábra).

6.1.2

Rekultiváció fogalma

36. § (1)A bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati vagy földtani kutatási tevékenység következtében megszűnt, vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani. (Bányatörvény) Használati mód következtében a roncsolt felszínű – devasztált felületek előkészítése művelésre; a természeti jelenségek vagy az emberi beavatkozás miatt módosított, illetve megszűnt táji sajátosságok helyreállítása az ehhez szükséges műszaki feladatok és agrotechnikai műveletek elvégzésével. Szűkebb értelemben a kommunális és ipari hulladéklerakók, feltöltött bányagödrök, meddőhányók felületének megfelelő aktív talajtakaróval való lefedése a környezetvédelmi érdekek, a szaghatás eliminálása, a tájjelleg esztétikai szempontjainak figyelembevételével. Célja a megfelelő felső humifikált réteg kialakítása, az igénytelen növényzet megtelepítése, a levegőszennyezés csökkentése a tájba való beillesztés érdekében. Alapvetően szükséges a jó vízmegkötő képesség, elegendő humusz- és tápanyagtartalmú felső talaj. (Láng, 1993)

35

12. ábra Kutatási terület látkép (ÉNy-i sarok) (forrás: a szerző saját felvétele)

6.1.3

Lépései

A kitermelés előtt a területről el kell távolított 30 cm vastagságú ( a pontos vastagságot a későbbiekben elkészülő Talajvédelmi terv tartalmazza) és 30 ha kiterjedésű humuszos termőföldet, melyet maximum 2m magas depóniákban kell tárolni. A depóniákat a 0383/20 helyrajzi számú telken lehet kialakítani. A fennmaradó 400.000 m3 meddőt belső hányóban fogják elhelyezni. Az úttükör kialakításából 50-60 ezer m3 meddőt lehet vásárolni a terület feltöltéséhez. Szántó kialakításánál 17°-os a legnagyobb megengedett rézsű hajlás. A 460 ezer m3 meddőből a 80,20 mBf. fekü szintre 1,3 m vastag feltöltést lehet kialakítani, már a meddő lerakása közben 30 cm vastagságú rétegenként 12-20 tonnás vibrohengerrel kell tömöríteni 4-8 járattal. A járatszámot a munkafolyamat közbeni tömörség mérésekkel kell beállítani. A kialakított feltöltésre lehet felhordani a 90 ezer m3 humuszt 30 cm vastagságban, ezt két rétegben 20-30 tonnás gumihengerrel kell tömöríteni.

36

6.1.4

Övárok

A terület lejtésviszonyai, és mert a rekultivált szántó mélyebben lesz, mint a környező terepszint, övárkokat kell kialakítani (4. melléklet). Az összegyűjtött víz befogadója a területtől keletre található belvízelvezető csatorna lesz.

6.1.4.1

Méretezés

A számításokat a Geotechnikai példatár (Szepesházi, 1991) alapján készítettem el. A vizsgált területet két öblözetre osztottam. I. öblözet

1.sz. övárok Csapadék intenzitás (ip): 𝑡

𝑖𝑝 = 𝑎 × (10)

−𝑚

[l/s/ha]

p: valószínűség [%] t: idő [s] a: (táblázatból) = [l/s/ha] m: táblázatból [-] 10 −0,72

𝑖10 = 365 × ( ) 10

= 365 [l/s/ha]

Lefolyási tényező (α), ha a terület kisebb, mint 5 km2: 𝛼 = 𝛼1 + 𝛼2 + 𝛼3 [-] α1: terep esése határozza meg, táblázat α2: altalaj vízzárósága határozza meg, táblázat α3: növényzet határozza meg, táblázat

37

𝛼 = 0,06 + 0,22 + 0,07 = 0,35 Vízgyűjtőterület felülete (A): 𝐴𝐼 = 𝐴1 + 𝐴11 + 𝐴12 + 𝐴121 [ha] AI: I öblözet vízgyűjtőjének felülete A1, A11, A12, A121,: rész vízgyűjtők felülete

AI=16,1712+2,893+7,0784+4,1423=30,2849 [ha] Földárokba befolyó csapadék mennyiség 10 perces intenzitásnál (Q):

𝑄 = 𝑖𝑝 × 𝛼 × 𝐴 [l/s] 𝑄 = 365 × 0,35 × 30,2849 =3868,896 [l/s] = 3,87 [m3/s] Nyílt meder vízszállítása (Qsz) Chezy képlettel: A 1. sz. övárkot 1 m fenék szélességgel (b), 1 m mélységgel (h), 1:1,5 rézsűhajlással (ρ) és 0,3% lejtéssel (I) tervezem. Nedvesített felület (A): 𝐴 = (𝑏 × ℎ) + (𝜌 × ℎ2 ) [m2] 𝐴 = (1 × 1) + (1,5 × 12 ) =2,5 [m2] Nedvesített kerület (K):

𝐾 = 𝑏 + 2 × ℎ√𝜌2 + 1 [m] 𝐾 = 1 + 2 × 1√1,52 + 1 =4,6 [m] Hidraulikus sugár (R): 𝐴

𝑅 = 𝐾 [m] 38

𝑅=

2,25 4,6

= 0,542823 [m]

Sebességi tényező, Manning (c): 1

𝑐 = 𝑘𝑀 × 𝑅6 [-] km: érdességi tényező 1

𝑐 = 50 × 0,5428236 =45,16 Középsebesség (vk):

𝑣𝑘 = 𝑐 × √𝑅 × 𝐼 [m/s] 𝑣𝑘 = 45,16 × √0,542823 × 0,003 =1,822369 [m/s] Nyílt meder vízszállítása (Qsz): 𝑄𝑠𝑧 = 𝑣𝑘 × 𝐴 [m3/s] 𝑄𝑠𝑧 = 1,822369 × 2,5 =4,56 [m3/s] Qsz > Q 4,56 > 3,87 Megfelel az árok mérete!

2. sz. övárok Csapadék intenzitás (ip): 10 −0,72

𝑖10 = 365 × (10)

= 365 [l/s/ha]

Lefolyási tényező (α), ha a terület kisebb, mint 5 km2:

39

𝛼 = 0,06 + 0,22 + 0,07 = 0,35 Vízgyűjtőterület felülete (A): 𝐴2 = 𝐴2 + 𝐴21 [ha] A1-2=4,2263+0,9961=5,22 [ha] Földárokba befolyó csapadék mennyiség 10 perces intenzitásnál (Q): 𝑄 = 365 × 0,35 × 5,22 =1433 [l/s] = 0,67 [m3/s] A 2. sz. övárkot 1 m fenék szélességgel (b), 1 m mélységgel (h), 1:1,5 rézsűhajlással (ρ) és 0,3% lejtéssel (I) tervezem. az árok méretezése megegyezik az 1. szakaszéval.

Qsz > Q 4,56 > 0,67 Megfelel az árok mérete!

6.2 BÁNYAKÁR

6.2.1

Útrekonstrukció

Az okozott kár mértékét előre nem lehet megjósolni, ezért megoldási javaslatokat teszek a várható károk helyreállítására.

6.2.1.2

4523-as út

Az útburkolat állapota jelenleg igen leromlott, felülete kipergett és foltozott. Az új pályaszerkezet meghatározásához meg kell állapítani a forgalmi terhelési osztályt. A tervezési forgalom (TF) nagysága alapján a forgalmi tervezési osztályokat a 15 táblázat tartalmazza (Fi, 2002).

40

Jele A B C D E K

Forgalmi terhelési osztály Jelentése Nagyon könnyű Könnyű Közepes Nehéz Nagyon nehéz Különösen nehéz

Tervezési forgalom, TF (F100, [10^6 db] <0.1 0.1-0.3 0.3-1.0 1.0-3.0 3.0-10.0 10.0-22.0

15. táblázat A Forgalom terhelési osztályok a tervezési forgalom alapján (forrás: Fi, 2002) Tervezési forgalom meghatározása (TF, [darab]):

𝑇𝐹 = 1,25 × 365 × 𝑡 × 𝑟 × 𝑠 × (𝑓𝑎 × Á𝑁𝐹𝑎 × 𝑒𝑎 + 𝑓𝑛 × Á𝑁𝐹𝑛 × 𝑒𝑛 + 𝑓𝑝 × Á𝑁𝐹𝑝 × 𝑒𝑝 + 𝑓𝑛𝑦 × Á𝑁𝐹𝑛𝑦 × 𝑒𝑛𝑦 )

Autóbuszok (ÁNFa, [J/nap]): Nehéz tehergépkocsik (ÁNFn, [J/nap]): Pótkocsis tehergépkocsi szerelvények (ÁNFp, [J/nap]): Nyerges tehergépkocsi szerelvények (ÁNFny, [J/nap]): Tervezési élettartam (t, [év]): 10 Irányszorzó (r,[-]): 1,0 Sávszorzó (s, [-]): 1,0 Forgalomfejlődési szorzók (fa,n,p,ny, [-]): 1,0 Jármű-átszámítási szorzók (ea, en, ep, eny, [-]): 1,1; 0,6; 1,5; 1,4 𝑇𝐹 = 1,25 × 365 × 10 × 1 × 1 × (1 × 6 × 1,1 + 1 × 9 × 0,6 + 1 × 6 × 1,5 + 1 × 0 × 1,4) = 95812 [db]

Ez alapján „A” terhelési osztályba lehet sorolni, melyet az új rétegrend meghatározásánál kell figyelembe venni, a jelenlegi rétegrendet az 5. melléklet tartalmazza. A régi makadám utak felújításánál a helyszíni hideg újrahasznosítást, ezen belül is az „A” terhelési osztály miatt a kötőanyag nélküli homogenizálást lehet alkalmazni. A technológia előnye, hogy nem keletkezik hulladék a meglévő út felmarásából és megfelelő minőségű teherhordó szerkezet alakítható ki. Első lépésben az ilyen technológia alkalmazásánál a jelenlegi pályaszerkezet pontos laboratóriumi vizsgálata, és a pontos mennyiségi kimutatása szükséges. 41

6.2.1.3

Földút

A földút rekonstrukciónál a talaj rossz vízáteresztőképessége (a felső réteg jellemzően finom szemcséjű, melyeknél k ≈ 10 -10 m/s ) miatt a vízelvezetés megoldása a legfontosabb. A vízelvezető árkok rekonstrukciója, és az útfelület megfelelő oldalirányú lejtésének kialakítása szükséges, ezeket a szállítás megkezdése előtt is el kell végezni.

42

7

FELHASZNÁLT IRODALOM

Dövényi Z. (2010): Magyarország kistájainak katasztere. (MTA Földrajztudományi kutatóintézet, Budapest, 2010.) 285-289. Fi I. (2002): Utak és környezetük tervezése. ( BME UVT, Budapest, 2002) 218-219. Kézdi Á. (1976): Talajmechanikai Praktikum. ( Budapest, 1976) 46-48, 88-94. Kovács F. (1987): Külfejtések telepítése és nyitása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1987.) 5457. Láng I. (1993): Környezetvédelmi kislexikon II. (Akadémiai kiadó. Budapest, 1993.) 199. Utak és autópályák létesítésének általános szabályai (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Hálózat Infrastruktúra Főosztály, Budapest, 2007.) 53-54. Szepesházi R.(1991): Geotechnikai példatár I-II. (Tankönyvkiadó. Budapest, 1991.) 712719. Vízrajzi Évkönyv 2006. („VITUKI” Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Közhasznú Kft, Budapest, 2010) 1993. évi XLVIII: törvény a bányászatról 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról, 3. melléklet http://hodmezovasarhely.hu/oldalak/47-es-ut-eszaki-elkerulo-8051 (2015.03.01.) http://internet.kozut.hu/utvonalengedelyezes/jarmumeretek/Lapok/default.aspx (2015.04.10.) http://jcb.com (2015.04.19.) http://nif.hu/hu/hirek/Megjelent_a_47_sz._fout_Hodmezovasarhely_elkerulo_szakasz_eng ede (2015.03.01.) http://www.nkh.gov.hu/web/kozuti-gepjarmu-kozlekedesi-hivatal/hir//hir/188940/true/185128#1 (2015.04.07.) http://www.mbfh.hu (2015.05.03.) https://www.mercedes-benz.com/en/ (2015.04.01.) http://specs.lectura.de/datasheet-downloads/jcb_js330_360_lcn_lc_en(56a).pdf (2015.04.11.)

43

8

MELLÉKLETEK

44

8.1 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1. 2. 3. 4.

Kutatási térkép Bánya térkép Övárok helyszínrajz 4523-as út rétegrend

Bánfi Tamás Bánya- és geotechnikai mérnök Msc 2015. május 8. 45

5. melléklet 4523-as út rétegrend

(forrás: MK Zrt.)

46

ANYAG

MELYSEG

VAST

SZELESS

0 FB910: fel. bev. kev. és ter. tech.-val (KFB (0/3, 0/5, 0/8, 0/12), MULTIMAC, HODMIX-8) 10 FB910: fel. bev. kev. és ter. tech.-val (KFB (0/3, 0/5, 0/8, 0/12), MULTIMAC, HODMIX-8) 20 FB910: fel. bev. kev. és ter. tech.-val (KFB (0/3, 0/5, 0/8, 0/12), MULTIMAC, HODMIX-8)

10 mm 200 mm 10 mm 10 mm 10 mm

3,50 3,50 3,00 3,00 3,00

1,75 1,75 1,50 1,50 1,50

-1,75 -1,75 -1,50 -1,50 -1,50

1975.01.06. 1941.01.07. 1983.01.10. 1980.01.09. 1975.01.06.

0 + 440 0 + 440 3 + 550 3 + 550 3 + 550

0 + 000

0 + 000

0 + 440

0 + 440

0 + 440

4523

4523

4523

4523

4523

20 FB910: fel. bev. kev. és ter. tech.-val (KFB (0/3, 0/5, 0/8, 0/12), MULTIMAC, HODMIX-8)

10 mm 10 mm

5,00 5,00

2,50 2,50

-2,50 -2,50

1980.01.08. 1975.01.05.

4 + 143 4 + 143

3 + 550

3 + 550

4523







10 mm 10 mm 200 mm 50 mm 10 mm 10 mm 10 mm 200 mm 50 mm 10 mm 10 mm 10 mm 200 mm 10 mm 10 mm 10 mm 200 mm 10 mm 10 mm 10 mm 200 mm 10 mm 10 mm 10 mm 200 mm

3,00 3,00 3,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,50 5,50 5,50 5,50

1,50 1,50 1,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,75 2,75 2,75 2,75

-1,50 -1,50 -1,50 -2,50 -2,50 -2,50 -2,50 -2,50 -2,50 -2,50 -2,50 -2,50 -2,50 -2,50 -2,50 -2,50 -2,50 -2,50 -2,50 -2,50 -2,50 -2,75 -2,75 -2,75 -2,75

1980.01.07. 1975.01.04. 1941.01.05. 1994.01.05. 1983.01.07. 1980.01.06. 1975.01.03. 1941.01.04. 1993.01.06. 1983.01.07. 1980.01.06. 1975.01.03. 1941.01.04. 1983.01.05. 1980.01.04. 1976.01.03. 1941.01.02. 1983.01.04. 1980.01.03. 1976.01.02. 1941.01.01. 1983.01.04. 1980.01.03. 1976.01.02. 1941.01.04.

5 + 500 5 + 500 5 + 500 6 + 122 6 + 122 6 + 122 6 + 122 6 + 122 7 + 000 7 + 000 7 + 000 7 + 000 7 + 000 7 + 014 7 + 014 7 + 014 7 + 014 8 + 500 8 + 500 8 + 500 8 + 500 9 + 451 9 + 451 9 + 451 9 + 451

4 + 143

4 + 143

4 + 143

5 + 500

5 + 500

5 + 500

5 + 500

5 + 500

6 + 122

6 + 122

6 + 122

6 + 122

6 + 122

7 + 000

7 + 000

7 + 000

7 + 000

7 + 014

7 + 014

7 + 014

7 + 014

8 + 500

8 + 500

8 + 500

8 + 500

4523

4523

4523

4523

4523

4523

4523

4523

4523

4523

4523

4523

4523

4523

4523

4523

4523

4523

4523

4523

4523

4523

4523

4523

8 + 500 km+m

7 + 014 km+m

7 + 000 km+m

6 + 122 km+m

5 + 500 km+m

30 B411: itatott aszfaltmakadám ( It )








0 FB910: fel. bev. kev. és ter. tech.-val (KFB (0/3, 0/5, 0/8, 0/12), MULTIMAC, HODMIX-8) 10 FB910: fel. bev. kev. és ter. tech.-val (KFB (0/3, 0/5, 0/8, 0/12), MULTIMAC, HODMIX-8)

10 mm

3,00

1,50

-1,50

1983.01.08.

5 + 500

4 + 143

4523

4 + 143 km+m

4523

200 mm

5,00

2,50

-2,50

1941.01.06.

4 + 143

3 + 550

4523



10 mm

5,00

2,50

-2,50

1983.01.09.

4 + 143

3 + 550

4523


4523

3 + 550 km+m

3,00

1,50

-1,50

1941.01.07.

3 + 550

0 + 440

4523

200 mm



10 mm

3,50

1,75

-1,75

1980.01.09.

0 + 440

0 + 440 km+m


10 mm

3,50

1,75

-1,75

1983.01.10.

0 + 440

0 + 000

0 + 000 km+m

4523: Derekegyháza-Mindszent összekötő út

Vastagság

0 + 000

JOBBSZEL

BALSZEL

KESZULT

VSZELV

Réteg anyaga

Réteg tetejének mélysége

Réteg szélessége

4523

Jobb szél távolsága úttengelytől

Bal szél távolsága úttengelytől

Építés dátuma

Végszelv. km + m formában

4523

KSZAM KSZELV

Út

Kezdőszelv. km + m formában

132800

132800

132800 742200

741800

741400

NY

K

82.550

26

D

1 36/2015 Y

10/2015 82.430

13/2015 82.835

2

3

11/2015 85.366

35/2015 81.781

12/2015 87.306

34/2015 84.030 4 5

20 22/2015 19

82.111

20/2015 82.253

9/2015 83.364

132400

132400

23/2015 83.501

32/2015

31/2015 81.319

85.185

84.267

23

742200

741800

741400

21 22

84.642

15/2015

25 24

8/2015

132400

33/2015

14/2015

83.015

82.855

17/2015 21/2015 82.928

82.401

19/2015 83.429

30/2015 85.000

18/2015

X

Z

Y

X

Z

1

742406.78 132185.80

82.38

1

742370.93 132749.84

82.60

2

742347.78 132179.84

84.58

2

742387.56 132646.92

83.10

3

742276.45 132173.17

83.15

3

742418.44 132651.10

83.21

4

742211.55 132073.61

85.35

4

742443.28 132467.77

84.20

5

742205.72 132013.68

83.20

5

742408.41 132463.04

84.63

6

742161.13 131952.84

83.08

6

742442.45 132182.68

82.52

7

741837.36 132187.46

84.06

7

742244.70 132156.11

83.50

8

741796.78 132322.14

84.64

8

742254.31 132085.71

84.25

9

741787.57 132405.20

83.36

9

742272.43 132088.19

83.70

10

742157.23 132702.90

82.43

10

742284.59 131999.09

82.74

11

742163.57 132600.86

85.37

11

742227.57 131991.46

82.83

12

742212.59 132505.78

87.31

12

742231.70 131960.42

83.04

13

742258.89 132670.59

82.84

13

742212.18 131933.72

83.25

14

742290.43 132382.35

82.66

14

742117.16 131921.94

85.50

15

742238.93 132379.76

85.19

15

741986.39 132116.21

87.82

16

742124.85 132042.59

85.33

16

741982.90 132120.94

83.47

17

741883.99 132285.49

82.93

17

741974.59 132120.79

82.39

18

741809.42 132198.84

85.30

18

741649.09 132078.07

83.20

19

741723.06 132258.99

83.43

19

741603.51 132415.36

83.51

20

741703.55 132414.97

82.25

20

741807.11 132442.86

83.90

21

741924.83 132293.20

82.40

21

741856.43 132341.65

82.20

22

741638.43 132414.65

82.11

22

741867.61 132333.37

83.04

23

741657.21 132265.04

83.50

23

742042.41 132357.62

87.02

24

741679.74 132085.62

83.70

24

742041.23 132366.62

87.10

25

741816.52 132110.02

83.30

25

742175.37 132384.97

83.82

26

741961.17 132126.43

86.32

26

742131.82 132717.28

82.25

27

742048.55 132033.44

86.00

28

742116.58 131933.00

85.60

29

742268.68 132010.53

83.07

30

742107.53 132213.12

85.00

31

741938.04 132340.07

81.32

32

742124.50 132364.75

84.27

33

742410.08 132375.24

83.02

34

742408.33 132452.44

84.04

35

742363.09 132543.69

81.78

36

742365.51 132731.44

82.55

85.302

7/2015 3/2015

84.061

7 26/2015 86.321 16 15 17

24/2015

83.151

2/2015 84.578

1/2015 82.388

0245/3, :/4, :/5, :/6, :/7, :/8, :/9, 0382, 0383/3, :/8, :/13, :/23, :/25, :/28, :/29, :/30, 0398, 0408/3, :/5, :/8, :/9,

6

8 9 4/2015

83.699

18

85.352

27/2015

16/2015

86.000

132000

85.327

29/2015 5/2015 83.070 83.189 10 132000

132000

11 85.597

742200

741800

741400

28/2015

5/2015 83.189

6/2015

12

83.083

13 14

2015.03.19.

EOV

Szerkesztette:

Diplomamunka

0

100

200 Meters

Balti

M = 1 : 2000

1.

132800

132800

132800 742200

741800

741400

NY

K

1 36/2015 82.550

26 14

D

1

Y

10/2015 82.430

13/2015 82.835

2

3

11/2015 85.366

35/2015 81.781

12/2015 87.306

22/2015 82.111

19

20/2015 82.253

20 11 9/2015 83.364

10

132400

34/2015 84.030 4 5

132400

83.501

21 22

81.319

13

32/2015

31/2015

84.267

23

15/2015 85.185

742200

741800

741400

23/2015

25 24

8/2015 84.642 12

132400

33/2015

14/2015

83.015

82.855

17/2015 21/2015 82.928

82.401

19/2015 83.429

30/2015 85.000

18/2015

X

Z

Y

X

Z

1

742406.78 132185.80

82.38

1

742370.93 132749.84

82.10

2

742347.78 132179.84

84.58

2

742387.56 132646.92

82.61

3

742276.45 132173.17

83.15

3

742418.44 132651.10

83.49

4

742211.55 132073.61

85.35

4

742443.28 132467.77

82.83

5

742205.72 132013.68

83.20

5

742408.41 132463.04

83.04

6

742161.13 131952.84

83.08

6

742442.45 132182.68

83.25

7

741837.36 132187.46

84.06

7

742244.70 132156.11

85.50

8

741796.78 132322.14

84.64

8

742254.31 132085.71

87.82

9

741787.57 132405.20

83.36

9

742272.43 132088.19

83.47

10

742157.23 132702.90

82.43

10

742284.59 131999.09

82.39

11

742163.57 132600.86

85.37

11

742227.57 131991.46

83.20

12

742212.59 132505.78

87.31

12

742231.70 131960.42

83.51

13

742258.89 132670.59

82.84

13

742212.18 131933.72

83.90

14

742290.43 132382.35

82.66

14

742212.18 131933.72

82.20

15

742238.93 132379.76

85.19

16

742124.85 132042.59

85.33

17

741883.99 132285.49

82.93

18

741809.42 132198.84

85.30

19

741723.06 132258.99

83.43

20

741703.55 132414.97

82.25

21

741924.83 132293.20

82.40

22

741638.43 132414.65

82.11

23

741657.21 132265.04

83.50

24

741679.74 132085.62

83.70

25

741816.52 132110.02

83.30

26

741961.17 132126.43

86.32

27

742048.55 132033.44

86.00

28

742116.58 131933.00

85.60

29

742268.68 132010.53

83.07

30

742107.53 132213.12

85.00

31

741938.04 132340.07

81.32

32

742124.50 132364.75

84.27

33

742410.08 132375.24

83.02

34

742408.33 132452.44

84.04

35

742363.09 132543.69

81.78

36

742365.51 132731.44

82.55

v

= 1 : 50

85.302

7/2015 3/2015

84.061

3 26/2015 86.321 8 16 15 17

24/2015

84.578

1/2015 82.388

0245/3, :/4, :/5, :/6, :/7, :/8, :/9, 0382, 0383/3, :/8, :/13, :/23, :/25, :/28, :/29, :/30, 0398, 0408/3, :/5, :/8, :/9,

2 6

8 9 4/2015

83.699

18

7

83.151

2/2015

85.352

9

27/2015

16/2015

86.000

132000

85.327

29/2015 5/2015 83.070 83.189 10 132000

132000

85.597

14 7

742200

741800

741400

28/2015

4 11

6/2015 83.083

5/2015 83.189

512

613

2015.03.19.

EOV

Szerkesztette:

Diplomamunka

0

100

200 Meters

Balti

M = 1 : 2000

2.

132800

132800

132800

K

742600

742200

741800

741400

NY

132800

36/2015 82.550

10/2015

D

82.430

13/2015 82.835

11/2015 85.366

35/2015 81.781

12/2015 87.306

34/2015 84.030

22/2015 82.111

20/2015 82.253

9/2015 83.364

132400

132400

132400

15/2015 85.185

83.015

82.855

742600

8/2015

742200

741800

741400 83.501

84.267

81.319

84.642

23/2015

32/2015

31/2015

132400

33/2015

14/2015

17/2015 21/2015 82.928

82.401

19/2015 83.429

30/2015 85.000

18/2015 85.302

7/2015 3/2015

84.061

83.151

26/2015

2/2015 84.578 - 4,00 m 3,60

1/2015 82.388

86.321

24/2015 83.699

4/2015 85.352

27/2015 86.000

16/2015 85.327

29/2015 5/2015 83.070 83.189

37-342

132000

132000

132000

132000

37-344

742600

85.597

742200

741800

741400

28/2015

6/2015 83.083

5/2015 83.189 - 4,00 2,30

2015.03.19. Szerkesztette:

0

100

200 Meters

EOV

Diplomamunka

Balti

M = 1 : 2000

3.

Mindszent IV. homokbánya előkészítő tervezés Diplomamunka

Recommend Documents