Tárgy Díjpolitika elvi meghatározásai Tisztelt Társulási Tanács! A korábbi Társulási Tanácsi ülésen döntöttünk arról, hogy a KEOP 1.1.1/C pályázat keretében a Társulás indul, pályázatot ad be, illetőleg mint ismeretes folyamatban van a KEOP 1.1.1/2F pályázat megvalósítása. Mindkét pályázatban lényeges feltétel a díjpolitika meghatározása. A legutóbbi Társulási Tanácsi ülésen a közszolgáltató cég megalakítása és a hatáskörök átruházása, valamint a szilárdhulladék gazdálkodási rendszer kialakítása, üzemeltetése tekintetében is felmerült a díjpolitika átgondolásának szükségessége, illetőleg a létrejövő kizárólagos Társulási tulajdonú közszolgáltató cég finanszírozásának kérdése. A Ht. előírásai alapján a közszolgáltatási díj megállapításának jogköre központi kézbe került, és az eddig megjelent és hatályba lépett rezsicsökkentésekre vonatkozó rendelkezések alapján a szilárdhulladék kezelési közszolgáltatási díj 2014. december 31-ig törvényben rögzített (2012. április 14-én hatályos díj +4,2% -10%). Mindezekre tekintettel próbáltuk a vonatkozó rendelkezéseket megvizsgálni, elemezni. A díjpolitika tekintetében irányadó a 2012. évi CLXXXV. törvény és a 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet, az azokban lefektetett elvek, követelmények. Alapelv A díjpolitika alapelve a „szennyező fizet” elve. A pályázatokban rögzített, bemutatott általános szabályok 1. A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatási díj (továbbiakban: közszolgáltatási díj) a Társulás ellátott településein egységesen és egyforma összegben kerül meghatározásra. 2. A közszolgáltatási díj legalább egyéves díjfizetési időszakra kerül meghatározásra. 3. A közszolgáltatási díj egytényezős (távlatilag kéttényezős is lehet). 4. A közszolgáltatási díj – a vegyes hulladék mennyiségével arányosan – úgy kerül meghatározásra, hogy 4.1. A közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos költségek és ráfordítások megtérülésének, valamint a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek és ráfordítások fedezetének biztosítására alkalmas legyen, azaz fedezze: a) a 2012. évi CLXXXV. törvény szerinti céltartalék összegét. b) a folyamatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségeit a)1. a hulladékbegyűjtés, -szállítás, -ártalmatlanítás, -hasznosítás gyakorlásához szükséges, a hulladékkezelő létesítménynek, eszköznek a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési költségét és ráfordítását, ideértve a fenntartással és karbantartással felmerülő költségeket és ráfordításokat is; a)2. a számlázás és díjbeszedés költségét; c) a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit (azaz a környezetvédelmi kiadás és ráfordítás, különösen a környezetvédelmi hatósági eljárásért fizetett illeték vagy igazgatási
szolgáltatási díj, a jogszabályon alapuló környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése érdekében végzett beruházások, illetve mérések és vizsgálatok költségét); d) a közszolgáltatás tartós ellátásához, fejlesztéséhez szükséges indokolt költségeket (azaz az a)1. pont szerinti létesítmények, eszközök elhasználódásából eredő, azok felújítását, pótlását, korszerűsítését, bővítését, rekonstrukcióját szolgáló kiadásokat és ráfordításokat); e) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és monitoringjának indokolt költségeit. 4.2. Ösztönözzön a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra, a közszolgáltatás hatékonyságának javítására, a kapacitások hatékony igénybevételére, a közszolgáltatás minőségének folyamatos javítására, valamint a környezetterhelés csökkentésére. 5. Közszolgáltatási díjcsökkentő tényezőként kerül figyelembe vételre a közszolgáltatás teljesítése folyamatában keletkező melléktermékek hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő átadásból származó bevétel. 6. Közszolgáltatási díjat csökkentő költségvetési, illetőleg önkormányzati támogatások nincsenek, illetve nem kerülnek figyelembe vételre. 7. A szelektív gyűjtésben részt vevőnek - a hulladéknak a begyűjtőhelyen (pl. hulladékgyűjtő udvar, gyűjtősziget) történő átadásáért - díj nem kerül felszámításra. 8. A közszolgáltatási díj az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek alapján kerül meghatározásra. 9. Az egységnyi díjtételek - elkülönítve – tartalmazzák a hulladék begyűjtésének, szállításának, szelektív gyűjtésének és az utógondozásra, illetve monitorozásra is kiterjedő ártalmatlanításának költségeit. 10. A közszolgáltató köteles a közszolgáltatási díj megállapítása érdekében díjkalkulációt készíteni, melyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felhasznál a miniszteri rendeletet megalapozó javaslata elkészítésekor. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó tevékenységet is végző közszolgáltató az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nyújtása érdekében végzett tevékenységét éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon mutatja be, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent. 11. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. 12. A közszolgáltató a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal kapcsolatos díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A közszolgáltató a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének.
A közszolgáltatási díj meghatározásának részletes szabályai 13. Az egytényezős közszolgáltatási díj esetében az egységnyi díjtétel a 4.1 pontban meghatározott költségek és ráfordítások, valamint a várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kerül megállapításra. 14. A 13. pont szerint várható szolgáltatási mennyiség a településeken szolgáltatást igénybe vevők számának és a fajlagos hulladékmennyiségnek a szorzata. A fajlagos hulladékmennyiség meghatározása a 11. pont szerinti díjkalkuláció része, amelyet az előző évi tényleges szolgáltatási mennyiség alapján kell számítani. 15. A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a díjfizetési időszakban ürített hulladékmennyiség szorzata. 16. Az ürített hulladékmennyiség az edényszám, az ürítési szám és a térfogatban meghatározott hulladékmennyiség szorzata. 17. A közszolgáltatási díjat a Ht. 38.§ (2) alapján az ingatlanhasználó fizeti meg. 18. A Ht. 47.§ (4) alapján az üdülőként nyilvántartott ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében az éves hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 50%-át kell megállapítani. A projekt megvalósítása esetén szükséges közszolgáltatási díjak meghatározása során azt a szükséges díjtöbbletet, ill. díjat határoztuk meg, ami a projekt többletköltségeinek és a hulladékgazdálkodási rendszer költségeinek fedezéséhez szükséges, az értékesítési bevételek levonása után, a díjpolitika 13-16. pontjai alapján, figyelembe véve a díjak megfizethetőségét és a fokozatos díjemelés elvét is. A majdani díjat mindazonáltal, a 2012. évi CLXXXV. törvény rendelkezéseinek megfelelően – a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által készített javaslat alapján – a miniszter rendeletben állapítja meg. A KEOP-1.1.1/2F és KEOP-1.1.1/C projektek megvalósításával együttesen kialakuló hulladékgazdálkodási rendszer működtetéséhez – azaz a működési költségek fedezéséhez – nem szükséges díjemelés, mert a projekt működési költség megtakarítást eredményez. A később esedékes eszköz és létesítmény pótlások finanszírozási szükséglete azonban díjemelést igényel, 2030-2042 között évi 0,25% mértékben. A hulladék közszolgáltatási díj lerakási járulék nélkül számított összege 2013. II. félévében nettó 19 841 Ft/háztartás/év, mely a KEOP-1.1.1/2F projekt díjemelése miatt 2015-ben először 23 824 Ft-ra majd 2023-ig folyamatosan 25 608 Ft-ra emelkedik, ezt követően a KEOP-1.1.1/C projekt miatti díjemelés eredményeképpen 2030-tól kezdve 2042-ig 26 263 Ft/háztartás/év mértékig emelkedik. A lerakási járulékot fedező díjrésszel együtt (amennyiben az a későbbiekben a díjakba beépíthető lesz) a vizsgált működési időszakban a hulladékkezelési közszolgáltatási díj összege 2015-2042 között várhatóan nettó 27.485-31.174 Ft/háztartás/év között alakul. A projektterületre vonatkozó becsült átlagos díj alakulása az alábbi táblázatban látható.
1 2 3 4 5 6
Jelenlegi helyzet fennmaradása esetén Hulladék átvételi díj, nettó, Ft/háztartás/év Hulladék átvételi díj, bruttó Ft/háztartás/év Lerakási járulék, bruttó, Ft/háztartás/év Hulladék átvételi díj lerakási járulékkal, bruttó, 7 Ft/háztartás/év 8 Projekt által okozott díjnövekedés, 2013=1 9 Lerakási járulék által okozott díjnövekedés, 2013=1 10 Összes díjnövekedés, 2013=1 11 12 Projekt megvalósulásával 13 Hulladék átvételi díj, nettó, Ft/háztartás/év 14 Hulladék átvételi díj, bruttó Ft/háztartás/év 15 Lerakási járulék, bruttó, Ft/háztartás/év Hulladék átvételi díj lerakási járulékkal, bruttó, 16 Ft/háztartás/év 17 Projekt által okozott díjnövekedés, 2013=1 18 Lerakási járulék által okozott díjnövekedés, 2013=1 19 Összes díjnövekedés, 2013=1 20 21 Projekt megvalósulásával, ill. a jelenlegi helyzet 22 Hulladék átvételi díj 23 Hulladék átvételi díj lerakási járulékkal
2013
2014
2015
2016
2042
19 841 25 198 0
19 841 25 198 0
23 824 30 256 4 650
24 040 30 531 6 237
25 608 32 522 6 237
25 198
25 198
34 906
36 768
38 759
1,00 1,00
1,00 1,00
1,18 1,39
1,25 1,46
1,25 1,54
19 841 25 198 0
19 841 25 198 0
23 824 30 256 4 650
24 040 30 531 6 237
26 263 33 353 6 237
25 198
25 198
34 906
36 768
39 591
1,00 1,00 1,00
1,00 1,00 1,00
1,00 1,18 1,39
1,00 1,25 1,46
1,03 1,25 1,57
fennmaradásával várható díjak aránya 1,00 1,00 1,00 1,00 1,03 1,00 1,00 1,00 1,00 1,02
1. ábra: A becsült átlagos díjak a KEOP-1.1.1/2F és KEOP-1.1.1/C projektek megvalósítását követően.
A közszolgáltatás fenntartható működtetéséhez szükséges további intézkedések. A Ht. 52. § (1) alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A Ht. 52.§ (2) alapján a díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató vagy a követelés egyéb jogosultja (a továbbiakban együtt: a követelés jogosultja) felhívja az ingatlanhasználó figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására, és felszólítja annak teljesítésére. A Ht. 52.§ (3) alapján a felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék megfizetésének esedékességét követő 45. nap elteltével a követelés jogosultja - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: NAV) kezdeményezi. A Ht. 52.§ (4) alapján a NAV - a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a követelés jogosultjának ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a NAV 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának. A Ht. 52.§ (5) alapján közös tulajdonban álló ingatlan esetében az egy háztartásban életvitelszerűen élő tulajdonosok, a közös használatban álló ingatlan esetében az életvitelszerűen élő használók, illetve birtokosok felelőssége egyetemleges. A Ht. 52.§ (6) alapján ha az (5) bekezdés szerinti behajtás eredménytelen, ennek tényéről és okáról a NAV - a behajtás eredménytelenségét követő 8 napon belül - igazolást ad a követelés jogosultjának
A Sajó-Bódva-völgye és Környéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (továbbiakban Társulás) által alapított ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. (továbbiakban Közszolgáltató) fenntartható működéséhez alapvető fontosságú a Társaság likviditásának biztosítása és a kintlévőségek minimalizálása. A Nonprofit Kft.-t a Társulásnak mindig olyan állapotban kell tartania, hogy működése fenntartható legyen, ezért bevételeknek fedezniük kell a 3. pontban részletezett költségeket. A Társulási Tagönkormányzatai a legutóbbi Társulási üléseken kifejezték abbéli szándékukat, hogy a Társulás Elnöke vizsgálja meg a hulladékkezelési közszolgáltatási díj lakosságtól történő beszedésének lehetőségeit. A Társulás Elnöke a Tagönkormányzatok kéréseinek eleget téve a kérdést megvizsgálta, és a közszolgáltatás fenntartható működése érdekében kizárólag az alábbi megoldást látjuk megvalósíthatónak: A közszolgáltatási díj számlájának kiállítására, a díj beszedésére várhatóan havonta kerül sor. A közszolgáltatási díj beszedése a Közszolgáltató feladatát képezné. 1. A Közszolgáltató részletes díjkalkulációt készít a Társulás számára, a közszolgáltatás ellátása önköltségi árának meghatározása érdekében a 2014. évre várható költségek vonatkozásában. 2. A 2014. évi önköltségi ár meghatározása során a Közszolgáltató figyelembe veszi a vonatkozó jogszabály által meghatározott szükséges műszaki tartalmat, illetve a hatályos rendelkezések alapján figyelembe veszi az adott Tagönkormányzat települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatás ellátását fedező, rendeletben vagy a közszolgáltatási szerződésben meghatározott a rezsicsökkentést is figyelembe vevő maximális díját. 3. A Közszolgáltató számítása alapján meghatározásra kerül a Társulás területén az egy ingatlantulajdonosra eső átlagos éves közszolgáltatási díj. 4. A rezsicsökkentési rendelkezések alapján a 2012. év áprilisi díjhoz képest kell meghatározni a közszolgáltatás díját, egészen 2014.12.31-ig. A jelenlegi szabályozás alapján ezért két eset lehetséges: a rezsicsökkentett közszolgáltatási díj az önköltségi árat nem éri el, a díj az önköltségi árnál alacsonyabb. a rezsicsökkentett díj az önköltségi árat meghaladja, annál magasabb. 5. Az igazságosan és átláthatóan megállapított önköltségi díjak alapján Társuláson belül, önkormányzati kompenzációs mechanizmus szükséges a hulladékkezelési közszolgáltatás biztonságos, fenntartható költséghatékony, ellátásához. 6. A Kormányzat által meghatározott rezsicsökkentett lakos által fizetett díj nem fedezi a hulladékgazdálkodás területén jelentkező növekvő költségeket (pl. kukás autó útdíja, lerakási járulék, felügyeleti és engedélyezési díjak, stb.). A kompenzáció lényege, hogy az adott településre eső éves önköltségi (nonprofit) közszolgáltatási díjhoz képest vizsgáljuk a rezsicsökkentett díjat. Amennyiben az önköltségi ár kisebb, mint a rezsicsökkentett díj, úgy az adott Tagönkormányzat megtéríti a Társulás számára a különbözetet. Amennyiben az éves díj meghaladja az önköltségi árat, úgy a Társulás az adott Tagönkormányzat számára elszámolja a különbözetet.
7. A kompenzációs mechanizmust szükséges összekötni a Közszolgáltató likviditásának biztosításával. 8. A Közszolgáltató működéséhez és feladatának ellátásához szükséges a finanszírozás biztosítása. A finanszírozás biztosítása érdekében – figyelemmel arra, hogy a Közszolgáltató működésének kezdetén (2014.01.01) még nem áll rendelkezésre forgó eszköz – szükséges az éves teljes közszolgáltatási díj 1/12-ed részének (1 havi közszolgáltatási díj) megelőlegezése a Közszolgáltató számára. Az egy havi díj megelőlegezésének menete a következő: a Társulási megállapodás módosítása alapján (várhatóan 2013. november) a Tagönkormányzatok legkésőbb a tárgyév február 28-ig (elsőként 2014. február 28-ig) átutalják az adott Tagönkormányzatra eső egy havi közszolgáltatási díjat a Társulásnak, megelőlegezve a hulladékkezelés ellátásának költségeit. A Társulás az így befolyt összeget a Közszolgáltató számára kamatmentes tagi kölcsön formájában adja át. Tárgyév végén az 5. – 7. pontokban részletezett kompenzáció részeként a Közszolgáltató elszámol a Társulás felé Tagönkormányzatonként. A visszafizetések a tagi kölcsön törlesztéseként kerülnek elszámolásra a Közszolgáltató és a Társulás között, ezt követően pedig a Társulás és az Önkormányzat között. Amennyiben a kompenzáció során az adott Tagönkormányzat esetében az önköltségi árnál alacsonyabb a díj, úgy pótbefizetésre szólítja fel a Társulás az adott Tagönkormányzatot 30 napos fizetési határidővel. A kintlévőségeket a kompenzációs mechanizmus során figyelembe vesszük, lásd példa 3. 9. A Közszolgáltató a 318/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 3.§ (1) b) szerinti állami kompenzációs mechanizmust igénybe kívánja venni. A befolyt állami kompenzációnak megfelelően az elszámolások korrekciójára sor kerül. 10. Az itt bemutatott díjpolitikát és kompenzációs mechanizmust a Társulás 2014. évi utolsó ülésén áttekinti és a 2015. évtől hatályos szabályok, illetve a Magyar Energia és Közmű Hivatal díjmegállapításai alapján felülvizsgálja. Példa 1. – rezsicsökkentett díj kisebb, mint az önköltségi ár, nincs kintlévőség Egy adott településen 12 egység az éves önköltségi ár. Ennek 1/12-ed része 1 egység. A Tagönkormányzat a Társulás részére befizet 1 egységet a Közszolgáltató likviditásának biztosítása érdekében. Az adott településen a rezsicsökkentett ár 11 egység, a hatályos jogszabályok alapján ennyit lehet kiszámlázni. Az adott Tagönkormányzat így 1 egység további befizetést köteles megtenni év végén napos határidővel. Példa 2. rezsicsökkentett díj magasabb, mint az önköltségi ár, nincs kintlévőség Egy adott településen 12 egység az éves önköltségi ár. Ennek 1/12-ed része 1 egység. A Tagönkormányzat a Társulás részére befizet 1 egységet a Közszolgáltató likviditásának biztosítása érdekében.
Az adott településen a rezsicsökkentett ár 13 egység, a hatályos jogszabályok alapján ennyit lehet kiszámlázni. Az adott Tagönkormányzat így 1 egység többlet befizetéssel bír, melyet a Társulás számára év végén 15 napon belül megfizet. / vagy a jövő évi 1/12 résznél a Társulás beszámít, ennyivel kevesebbet kell fizetni 2015-ben. Példa 3. rezsicsökkentett díj alacsonyabb, mint az önköltségi ár, van kintlévőség Egy adott településen 12 egység az éves önköltségi ár. Ennek 1/12-ed része 1 egység. A Tagönkormányzat a Társulás részére befizet 1 egységet a Közszolgáltató likviditásának biztosítása érdekében. Az adott településen a rezsicsökkentett ár 11 egység, a hatályos jogszabályok alapján ennyit lehet kiszámlázni. Az adott Tagönkormányzat így 1 egység további befizetést köteles megtenni év végén 30 napos határidővel. A kintlévőség 1 egység, ezért a Tagönkormányzat további 1 egység befizetésre kötelezett. Amennyiben a kintlévőséget a NAV behajtja, a Közszolgáltató behajtás után haladéktalanul megtéríti a befizetett 1 egységet az önkormányzatnak. Kérem a Tisztelt Társulási Tanácsot, hogy az előterjesztést vitassa meg és hozza meg döntését. Melléklet: önköltségi ár számítása
Határozati Javaslat Határozati Javaslat Tárgy: A közszolgáltatási díjjal kapcsolatos rendelkezések 2014.12.31-ig. 1. A ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. (Közszolgáltató) számítása alapján kerüljön meghatározásra a Társulás területén az egy lakosra eső átlagos éves közszolgáltatási díj. Felelős: Szitka Péter Társulás Elnöke Sztupák Péter a ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója Határidő: 2013. november 15. 2.) A Társulási Tanács egyetért azzal, hogy az igazságosan és átláthatóan megállapított önköltségi díjak alapján Társuláson belül, önkormányzati kompenzációs mechanizmus szükséges a hulladékkezelési közszolgáltatás biztonságos, fenntartható költséghatékony, ellátásához az alábbiak szerint: Az adott településre eső éves önköltségi (nonprofit) közszolgáltatási díjhoz képest kerüljön megvizsgálásra a rezsicsökkentett díj. Amennyiben az önköltségi ár kisebb, mint a rezsicsökkentett díj, úgy az adott Tagönkormányzat megtéríti a Társulás számára a különbözetet. Amennyiben az éves díj meghaladja az önköltségi árat, úgy a Társulás az adott Tagönkormányzat számára elszámolja a különbözetet. A Társulási Tanács egyetért azzal, hogy a kompenzációs mechanizmust szükséges összekötni a Közszolgáltató likviditásának biztosításával. Felelős: Szitka Péter Társulás Elnöke Sztupák Péter a ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója Határidő: értelemszerű 3.) A Társulási Tanács tudomásul veszi és egyetért azzal, hogy a Közszolgáltató működéséhez és feladatának ellátásához szükséges a finanszírozás biztosítása, melyet a Társulási Megállapodás módosításával biztosítanak. Felelős: Szitka Péter Társulás Elnöke Határidő: a Társulási Tanács 2013. novemberi ülése, illetve értelemszerű 4.) A Társulási Tanács egyetért azzal, hogy a ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. (Közszolgáltató) a 318/2013. (VIII 28.) Korm. rendelet 3.§ (1) b) szerinti állami kompenzációs mechanizmust igénybe vegye és a befolyt állami kompenzációnak megfelelően az elszámolások korrekciójára sor kerüljön. Felelős: Sztupák Péter a ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója Határidő: értelemszerű
5.) A Társulási Tanács egyetért azzal, hogy a jelen határozatban elfogadott díjpolitikát és kompenzációs mechanizmust a Társulás Tanács 2014. évi utolsó ülésén áttekintse és a 2015. évtől hatályos szabályok, illetve a Magyar Energia és Közmű Hivatal díjmegállapításai alapján felülvizsgálja. Felelős: Szitka Péter Társulás Elnöke Sztupák Péter a ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója Határidő: a Társulási Tanács 2014.évi utolsó ülése
