Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

AJÁKA OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint elvégezni. A stratégiai fejezet elkészítése során támaszkodtunk a már meglévő dokumentumokra, így: -

Szigetszentmiklós Város Településfejlesztési Koncepciója

-

Szigetszentmiklós Város Szerkezeti és Szabályozási Terve

-

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója

-

Csepel-szigeti Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Mindez kiegészült a 150 fős lakossági véleménynyilvánítás, a munka során elkészült mélyinterjúk és brain-storming felvetéseivel. Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Szigetszentmiklós fejlett gazdaságú, identitását pozícionáló, élhető lakókörnyezetű multifunkcionális, a fővárostól elkülönülő agglomerációs társközpont, a Csepel-sziget vezető városa, kistérségi és igazgatási központja.

A jövőkép eléréséhez kézzelfogható, illetve mérhető indikátorokat jelöltünk ki, melyek megvalósulása minimális feltétele a kívánatos jövőkép megvalósulásának.

1.1. Indikátorok 1.1.1. Vonzáskörzet, térségi szerepkör Szigetszentmiklós a kistérség teljes körű gazdasági, igazgatási, szolgáltatási központjává válik. A még hiányzó funkciók átkerülnek ide Ráckevéről. A Szigeti Gerincút a kistérség déli települései felé is gyorsabb összeköttetést biztosít. A város közvetlen vonzáskörzetébe tartozik Szigethalom és Halásztelek mellett már Tököl is, erősödnek a funkcionális kapcsolatok a társközpontként működő Dunaharasztival. A fővárosi agglomeráció intenzív zónájának (K-NY: Érd-Szigetszentmiklós-Dunaharaszti-Vecsés) központjában álló Szigetszentmiklós közlekedés-földrajzi előnyeit végre az agglomerációs térség szervezésére is kihasználja. Az agglomeráció déli szektorában a szigeti gerincút-M0 autópálya környezete az agglomeráció hurokrendszerű és vertikális szerkezetének fordítópontjává válik, feltárva a Csepelsziget északi és középső területeit is a szuburbanizációs fekvés kínálta gazdasági előnyöknek.

180


Szigetszentmiklós kapcsolatai tovább erősödnek Budapesttel, de mind a fővárosban munkát vállalók, mind pedig a szolgáltatásokat igénybe vevők száma csökken. Indikátorok: -

bíróság, földhivatal, munkaügyi kirendeltség áttelepítése Gyártelepre szakorvosi rendelő kibővítése, felújítása szigeti gerincút megépítése 15%-kal kevesebb ingázó a főváros irányába (helyi munkahelyek száma/aktív korúak aránya)

1.1.2. Demográfia A lakosság drasztikus növekedése az időszak kezdetén még erőteljes, majd egy-két év után csak mérsékelt növekedés folytatódik. Ezt követően stagnálás, illetve alig észrevehető növekedés a jellemző. A lakosság lélekszáma az időszak végére meg kell, hogy álljon 38-40 ezer főnél. A népesség demográfiai aránya változatlanul kedvező, országos átlaghoz képest rendkívül magas az aktív korúak és viszonylagosan magas a gyermekek lélekszáma. A városi funkciók erősödésével és a szolgáltatások színvonalának növekedésével a 2000-2008 közötti időszak beköltözőinél magasabb életszínvonalú, képzettebb bevándorlók költöznek a városba. A városból alig észrevehetően, de kezdenek az agglomeráció távolabbi területeire szorulni a kevésbé tehetős lakosok. Indikátorok: -

2010 végéig a népesség lélekszáma ne érje el a 35.000 főt. 2015-ig a 2010-es lélekszám maximum 5-6%-kal gyarapodjon

1.1.3. Közlekedés A város külső elérhetősége javul, csökkennek a főváros felé irányuló közlekedési nehézségek. Az M0 autóút autópályává bővül, a szigeti gerincút biztosítja a kistérség délebbi településeinek – gyorsan növekvő – lakossága számára a várost elkerülő útvonalat. A városból kivezető csepeli út forgalomterhelése csökken. A városon belüli közlekedés decentralizálódik, új feltáró utak épülnek a Csepeli út-Bajcsy Zs. út - Gyári út tehermentesítésére. Kiemelt gyűjtőutak felújítása, kiszélesítése. A tömegközlekedés (elsősorban a kötött pályás HÉV) fejlesztése, új megállóhely létesítése, összeköttetés kialakulása a fővárosi kötött pályás vonalhálózattal („5-ös metró, csepeli HÉV-Ráckevei HÉV összekötése). P+R parkolók építése a városban, illetve Csepelen. Indikátorok -

szigeti gerincút első szakaszának befejezése, a „halásztelki” ággal együtt a tököli leágazásból tovább folytatódik a gerincút építése feltáró utak létesülése (Alsóbucka, Alsó-bán dűlő - Nyilasokra dűlő, Ragád összeköttetése a szigeti gerincúttal) Csépi út kiszélesítése P+R parkolók kialakítása a városi HÉV-megállók mellett

181


1.1.4. Gazdaság Változatlanul kedvező gazdasági környezet, a város továbbra is eredményesen hasznosítja a közlekedés-földrajzi potenciált. A szigeti gerincút fordítópontja az M0 autópályához köthető gazdasági fejlesztéseknek. Új ipari, szolgáltató területek a gerincút mentén, illetve az ÁTI-Sziget IP területén jönnek létre. Az ágazatok egy része minőségi fejlődésen megy keresztül, megtelepszik a high-tech technológia, és a K+F+I, mely magas szintű hozzáadott szellemi értéket igényel. Munkanélküliséggel hosszú távon sem kell számolni. A megtelepedő új munkahelyek – kiegészülve az új intézményi munkahelyek létrejöttével - javítják a helyben foglalkoztatás arányát. Az önkormányzat bevételei továbbra is dinamikusan növekednek, ezekből a hosszú távú időszak első felében az elmaradt infrastrukturális beruházásokat, majd pedig a közösségi intézmények „tartalommal való feltöltését” finanszírozza az önkormányzat. A város turisztikai potenciálja inkább a helyiek és a környékbeliek igényeit szolgálja ki, de ezt magas színvonalon. A Duna-part a fejlesztés fő színtere, itt koncentrálódik a város turisztikai kínálata. Indikátorok: -

a szigeti gerincút mentén (Alsópáskom dűlő) új vállalkozások telephelyeinek kialakulása előző évi bázisévhez képest mindig növekvő iparűzési adó (1000 főre jutó iparűzési adóbevétel)

1.1.5. Városi és természeti környezet, életminőség, szolgáltatások Az élhető lakókörnyezet biztosítása több tényező javításának együttes megvalósítását kívánja. Ilyenek a közlekedés, a közösségi terek (utak, terek, parkok) állapota, a környezet védelme, a szociális és egészségügyi ellátórendszer minősége. Szubjektív tényező, de rendkívül fontos a harmonikus városkép kialakítása. A lakosság általános közérzete szempontjából meghatározó a helyben igénybe vehető szolgáltatások növekvő színvonala, erős civil szervezetek, értelmiségi klubok, polgárosodó szórakozási formák kialakulása, jelenléte. A városi identitás kialakulása egy szerethető városi környezetben gördülékeny, ennek megítélése szubjektív, valós indikátorokkal nem mérhető.

1.1.6. Oktatás Az oktatási intézmények magas szintű infrastrukturális fejlettsége biztosítja a kellő alapot a minőségi neveléshez és képzéshez. A hardware elemek (épület, felszereltség) fejlesztése a város elsődleges feladata, majd az intézményvezetők és az önkormányzat együttműködése javíthat a software (képzési színvonal, közösségépítés, hatékony ellenőrzés, visszacsatolási sztenderdek kialakítása, stb.) elemek állapotán. Ehhez rendszerszemléletű, átfogó oktatási modulok elterjesztésére, a tanulók érzelmi intelligenciájának, problémamegoldó és adaptációs képességének erősítésére van szükség. Az oktatás kiemelten fontos területe a szigetszentmiklósi identitás kialakulásának, erre hatékony eljárás kidolgozását kell megvalósítani. Indikátorok: -

új nevelési komplexum (ÁJTI) felépítése a városi általános iskolák felújítása óvodai férőhelyek növelése közösségi, helyi identitásnövelő program beindítása

182


2. Jövőbeni fejlesztési irányok 2.1. Átfogó cél A helyzetelemzésen alapuló jövőkép és a Szigetszentmiklós előtt álló kihívások alapján kijelölhetőek a város fejlesztésének stratégiai irányai, azaz hosszú-, és középtávú céljai, valamint a hozzá kapcsolódó rövid távú célok. Szigetszentmiklós Integrált Városfejlesztési Stratégiájának hosszú távú, átfogó célja a következő:

Központi funkciójú tartalmi elemekkel rendelkező fejlett humán-infrastruktúrára támaszkodva magas színvonalú oktatási, kulturális és szociális, valamint igazgatási szolgáltatásokat nyújt a város és térségének lakói számára. Szolgáltató intézmények koncentrált jelenléte a közösségi élet, a helyi identitás erősítésének generálására. A város lakosságának jelentős része helyben, vagy az agglomerációs hurokban dolgozik, a szolgáltatásokat helyben veszi igénybe. A célrendszer legfelső szintjén az átfogó cél található, amely szoros összhangban van a város hosszú távú jövőképéről szóló (4. Szigetszentmiklós jövőképe) fejezetben megfogalmazottakkal. A jövőkép tehát az átfogó és a középtávú tematikus célokon keresztül valósul meg.

2.2. Középtávú tematikus célok A célrendszer szándéka szerint a középtávú tematikus célok egymásra gyakorolt szinergikus hatásai eredményezik az átfogó célok megvalósítását. Mindezek alapján a város középtávú, tematikus céljai a következőek:

TC1

TC2

TC3

TC4

Komplex társadalmi kommunikáció, erősödő városi identitás pozicionálása. A városlakók kötődésének megteremtése, a város, mint áru „értékesítése”. A hagyományokhoz való kötődés átértékelése, a régebb óta itt élők és az új beköltözők számára differenciálható szigetszentmiklósi identitástudat kialakítása. Szigetszentmiklós gazdasági vezető szerepének megtartása és igazgatási vezető szerepének kialakítása a kistérségben. Magas hozzáadott szellemi értékkel rendelkező munkahelyek támogatása. Versenyképes, a kívánatos vállalati struktúra igényeinek (kvaterner szektor) megfelelő alap-, és középfokú oktatási rendszer kialakítása. Térségi szerepkörnek megfelelő, hiányzó intézményi funkciók kialakítása. Komplex városi arculatfejlesztés. Szigetszentmiklós városi arculatának fejlesztése, szolgáltatási színvonalának növelése, szabadidős kulturális jellegének erősítése. Élhető kisvárosi környezet – agóra funkció – kialakítása.

Magasan képzett, helyi kötődésű lakosság. A helyi identitás megteremtéséhez alkalmas hardware elemek kialakítása. Identitás-erősítő és versenyképes oktatás-fejlesztési komplex program a jövő nemzedéke számára.

183


TC5

TC6

Természeti környezet emberközpontú fejlesztése. Szigetszentmiklós környezetének védelme, turisztikai szolgáltatások pozícionálása. A táji-, természeti potenciál fenntartható fejlesztése és kihasználása. Minőségi, többpólusú városi közlekedés. Szigetszentmiklós külső és belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése az élhető városközpont megteremtése érdekében.

2.2.1. Tematikus cél: Komplex társadalmi kommunikáció, erősödő városi identitás pozicionálása Szigetszentmiklós társadalmi kommunikációjának fejlesztése, a város identitásának pozicionálása. A városlakók kötődésének megteremtése, a város, mint áru „értékesítése”. A hagyományokhoz való kötődés átértékelése, a régebb óta itt élők és az új beköltözők számára differenciálható szigetszentmiklósi identitástudat kialakítása. A város identitása elmosódott, nincs markánsan körülírható szigetszentmiklósi önazonosságtudat. Az őslakosok és a lakótelepiek közti különbség elmosódott, bár az óvárosi (falusi) részen élők és a lakótelepiek rendelkeznek meghatározható identitástudattal, ez a lokális, településrészekhez köthető identitástudat a nagymértékű lélekszám-növekedés miatt már csak önállóan lehet mozgósító erő, összvárosi szinten nem. A városi identitás erősítésének kézzelfogható alapjai és megoldhatatlannak tűnő nehézségei egyaránt jelen vannak Szigetszentmiklóson. A polgárosodást jelzi a tercier és kvaterner szektorban foglalkoztatottak egyre növekvő száma, a civil szervezetek megélénkülése, a polgári életformát tükröző lakásépítések növekvő száma, valamint a környezet iránt fokozódó igényesség megjelenése. A városi identitás erősödését jelenti még a Szigetszentmiklóson a központi terek, belső városrészek átfogó rehabilitációjának igénye is. Ugyanakkor a meglévő igények mellett, ezzel gyökeresen ellentétes folyamatként mutatkozik a főváros vonzásának további – nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, kulturális, szolgáltatási funkciókat illető – erősödése, az új beköltözők alvóvárosi szemléletmódja. Azaz, a városban bár egyre több polgárosodott lakó él, ennek ellenére polgári attitűdjeiket máshol – fővárosban, virtuális térben (internet), stb. – jelenítik meg! A „Komplex társadalmi kommunikáció, erősödő városi identitás pozicionálása” cél eléréshez ezért a városnak arra van szüksége, hogy lakossága „megvegye”, azaz megismerje, megkedvelje, megvédje lakóhelyi értékeit, és ezt az értéket a tőkének „eladható települési áruként” kínálja fel. Szigetszentmiklós első számú „vevőköre”39 maga a lakosság „nehéz vevő”, a települést, mint árut általában nem igényli. Annak érdekében tehát, hogy a városi identitás erősödhessen szükséges a szigetszentmiklósiak számára szerethetővé, fenntartható léptékűvé alakítani a várost. A lakosság csak akkor fogja szeretni a várost, ha ismeri azt. Ezért elsősorban a helyi oktatás szerepén van a legfontosabb hangsúly, olyan komplex nevelési módszertan kialakításával, ami hozzájárul a gyermekek (köztük az alig pár éve itt élők) helyi identitásának kialakításához. Emellett a város hagyományainak őrzését tovább kell erősíteni, akár városrészi szinten is (Ragádi Városszépítő Egyesület, Szabacsi Napok), és ezen jellegzetességeket 39

A településmarketing alapvetése, hogy a település is áru, igaz, speciális áru, hiszen számtalanszor eladható, értékesíthető, a tulajdonjoga mégsem változik, eredménye pedig a népességmegtartó képesség erősödése, azaz a helyiek elégedettsége.

184


harmonikus rendszerré alakítva kell megteremteni Szigetszentmiklós egészének jellegzetes identitási arculatát. A jórészt kihasználatlan helyi épített és természeti értékek szerepét meg kell találni ebben az identitás-struktúrában. A külső kommunikációnak hangsúlyoznia kell a városiasodó, polgárosodó Szigetszentmiklós értékeit, markánsan meg kell különböztetnie a várost az M0 hurokrendszerében elhelyezkedő településektől. Ugyanakkor a kistérség falvai, városai irányában is szükséges annak a tulajdonságnak a felmutatása, ami Szigetszentmiklóst társadalmi-kulturális központként határozza meg a kistérségben.

2.2.2. Tematikus cél: Szigetszentmiklós gazdasági vezető szerepének megtartása és igazgatási vezető szerepének kialakítása a kistérségben. Szigetszentmiklós gazdasági vezető szerepének megtartása és igazgatási vezető szerepének kialakítása a kistérségben. Magas hozzáadott szellemi értékkel rendelkező munkahelyek támogatása. Versenyképes, a kívánatos vállalati struktúra igényeinek (kvaterner szektor) megfelelő alap-, és középfokú oktatási rendszer kialakítása. Térségi szerepkörnek megfelelő, hiányzó intézményi funkciók kialakítása. Hosszú távon is valószínűsíthető, hogy Szigetszentmiklós változatlanul az ipari-szolgáltató szféra számára nyújt kedvező feltételeket; ennek azonban jelentős területi feltételei vannak, amely tovább fokozhatja a közlekedési, környezeti, egészségügyi konfliktusokat. A jelenlegi tendenciák és realitások kitörési pontot sajnos a high-tech ipar, a menedzsment-irányítói funkciók egyetem, illetve kvalifikált munkaerő (mely megtelepedéséhez az élhető, harmonikus környezet elengedhetetlen feltétel lenne) hiányában nem jelentenek; azonban a légi és vízi közlekedés lehetőségeinek kiaknázatlansága jelentős potenciált rejt a város gazdasága számára. A „Szigetszentmiklós kistérségi gazdasági vezető szerepének megtartása” cél megvalósulásához ezért még időben szükséges olyan lépések megtétele, amelyek megalapozzák a hosszú távú gazdasági fejlődés folyamatosságának biztosítását. A high-tech ipar, menedzsment térségbe vonzásához elégtelen feltétel az M0 autóút, vagy a viszonylag jól megközelíthető kereskedelmi-ipari besorolású – valóságban még mezőgazdasági – területek megléte. A két legfontosabb feltétel az élhető környezet, és a fejlett szocializációval rendelkező, magas szinten kvalifikált, jelentős szellemi tőkéjű helyi lakosság. A tematikus célok közül több is ennek a feltételnek kíván eleget tenni. A versenyképes, kistérségi szinten is egyértelműen Szigetszentmiklóshoz köthető, vállalati igényekhez igazított oktatási rendszer megalkotása ezért kiemelten fontos ezen cél megvalósítása érdekében. Megoldást kell találni viszont arra, hogy a célnak megfelelő felsőfokú tanulmányokat választó szigetszentmiklósiak miként találnak „vissza” kvalifikációjuk megszerzése után a városba. Másik megoldás az agglomeráció budai oldalára, vagy északra, északkeletre költöző magasan képzett, jómódú lakosság idecsábítása lenne. Ez a város térszerkezeti adottságai, társadalmi és infrastrukturális helyzete miatt egyelőre elképzelhetetlen.

185


2.2.3. Tematikus cél: Komplex városi arculatfejlesztés Komplex városi arculatfejlesztés. Szigetszentmiklós városi arculatának fejlesztése, szolgáltatási színvonalának növelése, szabadidős kulturális jellegének erősítése. Élhető kisvárosi környezet – agóra funkció – kialakítása. Szigetszentmiklós fejlődése folyamán nem alakult ki egy olyan meghatározó karakter, amely településszerkezeti, funkcionális, társadalmi, vagy gazdasági jellegzetesség lehetne. Ez egyrészt az egységes helyi identitás kialakulását is gátolja, másrészt pedig lehetetlenné teszi a város és városközpont dichotómia értelmezését. A város nem rendelkezik „szerethető” arculattal, az épített környezet minősége esetleges, heterogén, nem járul hozzá a városi funkciók megerősödéséhez. Mindezen hiányosságok mellett a helyi szolgáltatások mennyisége és minősége is csak az utóbbi években kezd egy elvárható városi lépték felé tendálni, (pl. bankfiókok, irodaházak jelenléte), a szabadidő-kulturális tevékenység helyben eltöltésére a város csak egy szűk kör számára kínál elegendő szolgáltatást: mind az újonnan kiköltözők, mind pedig a régebb óta itt élők egyre inkább a fővárosban keresik a szabadidős, szórakozási lehetőségeiket kielégítő helyszíneket. Hiányoznak a színvonalas vendéglátó-helyek, a „pesties” kulturális programok csak a Sárga-Ház programjában jelennek meg, több-kevesebb sikerrel. (pl: Jazz+az Klub). A „Komplex városi arculatfejlesztés” cél eléréséhez ezért infrastrukturális és tartalmi elemek kialakítására egyaránt szükség van. Szükséges az agóra funkció megteremtése (óváros-központ, Szent-Erzsébet tér) és tartalmi elemekkel, állandóan igénybe vehető szórakozási, szabadidős lehetőségek eltöltésére alkalmas infrastruktúrával való ellátása. A helyi építészeti előírások betartatása, a városközpont rendezettebb, igényes kialakítása is további feltételei a cél megvalósításának.

2.2.4. Tematikus cél: Magasan képzett, helyi kötődésű lakosság Magasan képzett, helyi kötődésű lakosság. A helyi identitás megteremtéséhez alkalmas hardware elemek kialakítása, identitás-erősítő és versenyképes oktatás-fejlesztési komplex program a jövő nemzedéke számára. Az első fejezetben (1. Szigetszentmiklós szerepe a településhálózatban) történt meg a lakosság társadalmi pozíciójának meghatározása. A közösségi tervezés szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy kik költöznek az agglomerációba. A diplomás, vezető pozíciót betöltő kiköltözők az agglomeráció északnyugati, nyugati szektorát preferálják elsősorban. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a fizikai és szellemi beosztott munkát végzők a déli, délkeleti szektorba települnek. Közülük sokan azért választották az agglomerációt, mert a főváros zöld övezetében nem találtak anyagi viszonyaiknak megfelelő családi házat. Továbbá igen erősen jellemző a kiköltöző/vidékről felköltöző népességre, hogy legnépesebb csoportjuk a fiatal, kisgyermekes családok közül kerül ki. Ez egyszerre jelent lehetőséget, és hátrányt is a város számára. Hátrányt abból a szempontból jelent, hogy az aktív korúak jelentős hányada „nem felel meg” a tematikus cél elvárásainak, így rövidtávon ennek a célnak a megvalósítása általuk nem várható. Viszont a fiatal, kisgyermekes családok nagyszámú jelenléte alapot teremt arra, hogy az oktatáson keresztül lehetőséget teremtsen a város a megfelelően képzett, és helyi kötődésű lakosság kialakulására.

186


A „Magasan képzett, helyi kötődésű lakosság” cél eléréséhez szükséges a város Oktatási Koncepciójának módosítása is, alapvető hangsúlyt kell helyezni az oktatás mellett a helyi értékek megismertetésére. A városi diákság oktatási intézményen kívüli rendezvényeinek, identitás-erősítő programjainak megszervezését a városnak és az iskoláknak egyaránt gondozni kell.

2.2.5. Tematikus cél: Természeti környezet emberközpontú fejlesztése Természeti környezet emberközpontú fejlesztése. Szigetszentmiklós környezetének védelme, turisztikai szolgáltatások pozícionálása. A táji-, természeti potenciál fenntartható fejlesztése és kihasználása. Szigetszentmiklós természeti értékei a Duna-parthoz kötődnek, védelemre érdemes környezet lényegében itt található. Ezen értékekre érthetően büszke is a város, általános elvárás a turisztikai funkció megerősödése. A helyzetértékelésről szóló fejezetben ennek irrealitása már kifejtésre került, azonban adott a lehetőség a helyiek számára nyújtott szolgáltatások kialakítására. Hiányoznak ugyanakkor a kikapcsolódás alapját képező infrastrukturális létesítmények a víz partjáról (étterem, szállás), és kapcsolódó kulturális attrakciók sem jellemzőek. A „Természeti környezet emberközpontú fejlesztése” cél elérése érdekében feltétlenül szükséges az adottságok jobb kihasználása, vonzó programok szervezése, kistérségi összefogással megvalósított, Csepel-szigeti turisztikai potenciált erősítő együttműködés kialakítása. Az élhető város megteremtésének szinte elsődleges feltétele a táji-, természeti potenciál megőrzése, fenntartható fejlesztése. A kapcsolódó szolgáltatások kialakítása nem önkormányzati feladat, ezért itt több lehetőség van PPP konstrukciók kialakítására.

2.2.6. Tematikus cél: Minőségi, többpólusú városi közlekedés Minőségi, többpólusú városi közlekedés. Szigetszentmiklós külső és belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése az élhető városközpont megteremtése érdekében. A város közlekedési helyzetének javítása egyszerre jelenti a külső elérhetőségek javítását és a belső úthálózat fejlesztését. Szigetszentmiklós úthálózata megfelelő kiépítettségű, azonban minőségileg több helyen is kifogásolható. Komplett városrészi területek találhatóak a településen (Alsóbucka), ahol lényegében nincs szilárd útburkolat. A belső úthálózat szerkezete is változtatásra szorul, elsősorban a peremterületeken van szükség új gyűjtőutak kialakítására. A külső elérhetőség javítása a szigeti gerincút megépülésével, illetve az M0 autóút autópályává szélesítésével valósítható meg. A „Minőségi, többpólusú városi közlekedés” cél elérését a közlekedési módozatok együttes fejlesztése jelenti. Ez magában foglalja a közúti közlekedés fejlesztését, a helyi és helyközi tömegközlekedés (közte a kötött pályás HÉV) fejlődését is. Távlati cél, de további gazdasági potenciált jelent a város számára a tököli repülőtér és a Duna közelsége. A repülőtér fejlesztése, polgári légiközlekedésre való alkalmassá tétele tulajdonképpen csak idő kérdése, a Duna, mint nemzetközi hajózási útvonal pedig – elsősorban a Csepeli Szabadkikötő fejlesztése révén jelenthet pozitív

187


gazdasági következményt. Megfontolandó, de egyelőre nagyon távoli lehetőség a tömegközlekedés beindítása a Dunán. A városi közlekedés átfogó, koncepcionális rendezésére van szükség. Több helyen olyan nehézségek (parkolás, megnövekedett forgalom, gyorshajtás) jelentek meg az elmúlt években, ami a megnövekedett gépkocsi-forgalom egyenes következménye. Ezért a városi közlekedés átszervezésére van szükség, ami elsősorban a peremterületek felfűzését, itt épülő tehermentesítő utak megnyitását jelentheti. Ezek a szigeti gerincúthoz és a városból kivezető 51.101-es úthoz csatlakozhatnának. Fel lehet tárni az alsóbuckai területet a volt Csepel Autógyár mellett (szigethalmi Mű út-Prés utca-Szigeti Gerincút), mely terület feltárása mellett a régi szentmiklósi erdő maradékát is megnyitná parkerdőként a lakosság számára. Ugyanilyen feltáró út létesítése szükséges a város északi részén is.

3. Városrészi célok A tematikus célok és a városrészekre kitűzött területi célok egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A városrészi szintű célok teljesülése hozzájárul a tematikus célok teljesüléséhez, de ezek aggregációja nem eredményezi teljes mértékben a tematikus célok megvalósulását. A városrészi célok 2-3 éves időszakra készülnek, ezen időtáv mértékében járulnak hozzá a középtávú tematikus célok megvalósulásához. A városrészi célok meghatározása referenciapontot jelent az akcióterületi és az egyéb fejlesztésekhez is.

3.1. Városrészi Cél: Városközpont negyed – Agóra funkció kialakításával vonzó és funkciógazdag városközpont létrehozása, meghatározott szerepkörű alközpontok megerősítése. Élhető lakókörnyezet és városias arculat. A Városközpont negyed célja kettős. Egyrészről, mint az a 4. Városrészek helyzetelemzése c. fejezetből is látszik, nincs a városnak egyetlen igazi központja. Hiányzik egy olyan tér, amely szervezi a városi életet, biztosítja az emberek számára az adminisztratív, kereskedelmi, szellemi-kulturális és szórakoztató funkciókat, amely a tradicionális közösségi élet színterét adja. Ennek a funkciónak a megteremtésére az óváros központ a legalkalmasabb, ahol karakteres, élettel telt találkozóhely, kedvelt közösségi tér kialakítása szükséges. A terület egyben a város igazgatási központjaként is funkcionálna az önkormányzati épület bővítésével. Ez az 5.2.2. és az 5.2.3. tematikus célokhoz illeszkedő városrészi cél. Fontos, hogy meghatározott szerepkörű alközpontok legyenek kialakítva, melyek együttműködése csapágyszerűen működtethetné a város központjának életét. A Városközpont negyedben két, erre alkalmas terület van, a Szent Erzsébet tér és a Bajcsy Zsilinszky út - Gyári út térsége. Míg a Szent Erzsébet tér elsősorban kulturális-szolgáltatási központként funkcionálhat, addig a Gyári út térségében a kereskedelmi funkció erősítése lehet hosszú távú cél. Az élhető lakókörnyezet megteremtése és városias arculat kialakítása a települési identitástudat külső infrastruktúrájának megteremtéséhez is hozzájárul. Ezáltal az 5.2.1., az 5.2.3 és az 5.2.6 tematikus célokhoz igazodik. Az élhető lakókörnyezet megteremtése a Városközpont negyedben utcakép-javítást, közlekedési infrastruktúra-fejlesztését, közösségi zöldterülettel való ellátottság javítását, valamint épület-rehabilitációt jelent, melynek hatására erősödik a városias arculat is.

188


189

VC/1-VÁROSKÖZPONT NEGYED INDIKATÍV PROJEKTLISTA FEJLESZTÉS

PROJEKT ELNEVEZÉSE / TEVÉKENYSÉG

TERÜLETI LEHATÁROLÁS

TARTALOM

KOMPETENCIA

A) AKCIÓTERÜLET részletesen: Akcióterületek c. fejezet

1.)

ÓVÁROS KÖZPONT FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓ

Az akcióterület fejlesztése egyidejűleg több célt szolgál. Általános cél, hogy a városközpont mind az itt helyt kapó intézményei, mind a szolgáltatások, mind pedig a közösségi funkciók 1. tömb a Bercsényi u. – Rákóczi tekintetében váljon Szigetszentmiklós u. – Kossuth L. u. – Petőfi u. dinamikus, élhető és vonzó centrumává. 2. tömb a Kossuth L. u. – Cél a városközpont funkcióinak Rákóczi u. – Dr. Lengyel L. u. – gazdagítása szolgáltatásfejlesztés, Árpád u. intézményfejlesztés, zöldfelületfejlesztés, összességében a terület átfogó fejlesztése és rehabilitációja a város egész lakossága életminőségének javítása, városhoz kötődésének erősítése érdekében.

Önkormányzat és befektető

részletesen: Akcióterületek c. fejezet

2.)

SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ

Bajcsy Zsilinszky út-Gyári útIfjúság út-Jókai utca

Leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett városrészként a József Attila lakótelep rehabilitációja. A területen szükséges a lakóházak, közterek, járdák, felújítása, az életminőség javítása. A tervezett későbbi akcióterület az IVS kézikönyv szerint hagyományos városi beépítésű területnek minősül, alkalmas a szociális városrehabilitációs feltételeinek teljesítésére.

Önkormányzat és az érintett lakosság


FEJLESZTÉS



190

TARTALOM

KOMPETENCIA


3.)

SZENT MIKLÓS LAKÓTELEP FEJLESZTÉSE

Szent Miklós útja-Dalos utcaErkel F. utca-Jókai őt

A projekt elsődleges célja az iparosított technológiával épült lakótelep házainak komplex felújítása szerkezeti, esztétikai szempontok alapján; kiemelten a fűtéskorszerűsítés, és a fűtési rendszer más – alternatív energiaforrással történő kialakítása. Másodlagos cél a lakókörnyezet minőségének fejlesztése.

4.)

VÁROSI CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETŐ HÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE

Teljes városrész. Részletesen: tanulmányterv

Komplex csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése Szigetszentmiklós területén

Önkormányzat

Losonczi utca-Damjanich utcaIfjúság út-Tököli út-Bercsényi út

A terület több központi funkcióval is rendelkezik (Művelődési Ház, Posta, bankfiókok, templomok, gimnázium, szolgáltatóház, stb.). A terület a közlekedés átszervezése után alkalmas lehet egy közösségi használatú főtér kialakítására, ami a hiányzó agóra funkciót megteremthetné. A terület nyugati oldala további fejlesztésre alkalmas.


Önkormányzat

B) AKCIÓTERÜLETI KIALAKÍTÁSRA KÉSŐBBIEK SORÁN JAVASOLT PROJEKT

1.)

SZENT ERZSÉBET TÉRI MODERN VÁROSI ALKÖZPONT FEJLESZTÉSE


2.)

VEGYES FORGALMÚ SÉTALÓUTCA KIALAKÍTÁSA

191

Árpád utca, illetve Bajcsy Zsilinszky út 12-Gyári úti körforgalom

A városi identitás erősítésének, városi arculat kialakításának egyik eleme lehet egy minőségi, vegyes forgalmú (gyalogos-autós) sétálóutca kialakítása a tervezett városközpont, vagy valamelyik alközpont területén

Határ út-Gyári út-Ifjúság útBajcsy Zsilinszky út-HÉV megálló térsége-CBA, üzletsorok. Szerkezeti terv Vt. besorolásának megfelelően

A terület vegyes terület besorolást kapott. Komoly fejlesztések csak jelentős költséggel, kisajátítás útján, illetve magántőke bevonásával történhetnek. Néhány felmerült ötlet: P+R parkoló létesítése, garázssor felszámolása, átépítése, korszerű kereskedelmi, szolgáltató funkciók kialakítása.

TARTALOM

Önkormányzat

3.)

GYÁRI ÚTI KERESKEDELMI KÖZPONT FEJLESZTÉSE

FEJLESZTÉS



1.)

VÁROSI CSOMÓPONTOK KORSZERŰSÍTÉSE

Ifjúság úti, Határ úti körforgalom kialakítása, Tököli út-Bajcsy-Zs. Sarok rendezése, a tervezett gyűjtőutak és a jelenlegi főbb utak csatlakozásainak korszerű módon történő kialakítása

Önkormányzat

2.)

KORSZERŰ PARKOLÁS SZABÁLYOZÁS BEVEZETÉSE ÉS PARKOLÓK KIALAKÍTÁSA

Óváros Központ, illetve Gyári úti kereskedelmi központ térsége

Önkormányzat

3.)

VÁROSIAS KÖZTERÜLETI MEGJELENÉS KIALAKÍTÁSA

Teljes Városközpont negyed területe, elsősorban a Gyári útSzilágyi út-Rákóczi út-Csepeli útBercsényi út-Bajcsy Zsilinszky út által határolt terület


KOMPETENCIA

C) EGYÉB TERVEZETT FEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJÁN

Település közterületi megjelenésének átfogó koncepciója és szabályozása. A helyi kötődés, identitás megteremtése. Rrendezett közterületi arculat, városkép a városias összkép megteremtése.

Önkormányzat


FEJLESZTÉS


192


TARTALOM

KOMPETENCIA

Önkormányzat, lakosság

Önkormányzat

C) EGYÉB TERVEZETT FEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJÁN 4.)

ÚTHÁLÓZAT, BEVEZETŐ UTAK, ÉS HOMLOKZATOK REHABILITÁCIÓJA

Csepeli út-Gyári út-Petőfi út

A rendezett városkép megvalósítása érdekében a városon keresztülvezető főutak környezetének rendezése, az utak mentén található ingatlanok homlokzatának felújítása

5.)

P+R PARKOLÓ KIALAKÍTÁSA

József Attila telepi, valamint Szigetszentmiklós HÉV megállóhelyek térsége

Rendezett, kulturált parkolási lehetőség biztosítása

6.)

BÉRLAKÁSÉPÍTÉS, FECSKEHÁZ KIALAKÍTÁSA, SZOCIÁLIS LAKÁSPROGRAM

későbbiek folyamán meghatározandó terület

Városi tulajdonban lévő bérlakások, valamint fecskeház építése a helyben lakó fiatal házasok számára.

7.)

KERÉKPÁRUTAK KIÉPÍTÉSE

A Közlekedésfejlesztési Koncepció javaslatai alapján

Önkormányzat

Önkormányzat


3.2. Városrészi Cél: Városkörnyék negyed – Tudatos tervezési folyamatok hatására fejlődő gazdasági és lakókörnyezet A Városkörnyék negyed közeljövőben történő fejlesztései Szigetszentmiklós zászlóshajó-fejlesztési projektjei is egyben. Ilyen a szigeti gerincút építése, az Ádám Jenő Többcélú Intézmény tervezett beruházás megvalósítása, de ide lehet sorolni az M0 autóút autópályává történő átépítését. A Városkörnyék negyed célja megfelel a jelenlegi adottságoknak, de azok jobb kihasználására törekszik. A cél itt is kettős; egyrészt a gazdasági funkciók erősítése, mely az M0 autóút és a szigeti gerincút mentén érvényesülhet, másrészt pedig a folyamatosan bővülő lakófunkciók kulturált közegbe ágyazása. A területre költözők nagy része korábban nem a városban élt, és a város szélére költözésük miatt ők a szigetszentmiklósi identitás kialakításának speciális célcsoportjai. A fejlődő lakókörnyezet megteremtését szolgáló városrészi cél igazodik az 5.2.1 és az 5.2.3. tematikus célokhoz. Szigetszentmiklós gazdasági vezető szerepének megtartása (5.2.2.) tematikus célhoz a városnegyed célja, a gazdaságfejlesztéshez kapcsolható. Fontos, hogy tudatos tervezés hatására alakítsa az önkormányzat a gazdasági folyamatokat. Ezért mielőbb szükséges egy, a szigeti gerincút térségének gazdasági hasznosítását tartalmazó tanulmányterv készítése (ld: Településfejlesztési Koncepció, III. kötet). Meglehetősen nehéz feladat területileg összeegyeztetni a szigeti gerincút gazdasági fejlesztését és a Szebeni úttól nyugatra fekvő területek lakóövezeti fejlesztését, különösen az élhető lakókörnyezet kialakításának szellemében. Ezért itt markáns természeti elemekkel (pl. véderdősáv) történő elkülönítésre van szükség. A terület gazdasági fejlesztéséhez óriási mértékben hozzájárulhat a Camfield Fejlesztési Terület megvalósulása. A Városkörnyék negyedbe tervezi az Önkormányzat az Ádám Jenő Többcélú Intézmény (ÁJTI) kialakítását, a korábban kialakult, de a várostól fizikailag elkülönülő lakóterületeken és a közelmúltban beépült új lakóterületeken élő népesség alapfokú ellátásának fejlesztése, közösségi funkciók és területek bővítése, rehabilitációja érdekében. A tervezett oktatási beruházás a Városkörnyék negyedben maximálisan illeszkedik az 5.2.4 tematikus cél eléréséhez. A minőségi, többpólusú közlekedés fejlesztése (5.2.6) tematikus cél is megvalósulhat a Városkörnyék negyed fejlesztésein keresztül, így a szigeti gerincút tervezett megvalósítása is ide kapcsolható. A városi közlekedés átszervezése elsősorban a peremterületek felfűzését, itt épülő tehermentesítő utak megnyitását jelentheti. Ezek a szigeti gerincúthoz és a városból kivezető 51101-es úthoz csatlakozhatnának. Fel kell tárni az alsóbuckai területet, mely a volt Csepel-Autógyár mellett (szigethalmi Mű út-Prés utca-Szigeti Gerincút) vezetett nyomvonalú úton képzelhető el, kapcsolódva a Városkörnyék negyedhez. További gyűjtőutak kialakítására is szükség van a területen. A Városkörnyék negyedben található továbbá egy önkormányzati tulajdonban lévő, sportolási célra alkalmas terület, amely a kinőtt, régi sporttelep átköltöztetésével, sportcsarnok építésével szolgálhatná a városban élőket.

193


194

VC/2-VÁROSKÖRNYÉK NEGYED INDIKATÍV PROJEKTLISTA FEJLESZTÉS



TARTALOM

KOMPETENCIA

A) AKCIÓTERÜLET

1.)

ÁDÁM JENŐ TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY FEJLESZTÉSE

2.)


Az érintett akcióterület a Városkörnyéki negyedben, a Tököli út végén, az Oázis szabadidő központ környéki részletesen: Akcióterületek c. fejezet területen, a város északnyugati belterületi határvonalán Az utóbbi időkben végbement városi helyezkedik el, a Szebeni út létszámnövekedés miatt szükségessé mentén. Több oldalról lakóterület és fontossá vált az intézményi ellátás határolja 053/1 hrsz. – 12506 javítása. Az önkormányzat összevontan ide telepíti a város új 150 férőhelyes hrsz. –12505 hrsz.-0298/71 hrsz., óvodáját, 700 fős általános iskoláját és 0298/131 hrsz., 0298/129 hrsz., 300 fős zeneiskoláját. 0298/128 hrsz. által határolt részen.



Önkormányzat

Önkormányzat


195

VC/2-VÁROSKÖRNYÉK NEGYED INDIKATÍV PROJEKTLISTA FEJLESZTÉS



TARTALOM

KOMPETENCIA

A) AKCIÓTERÜLET


3.)

CAMFIELD FEJLESZTÉSI TERÜLET

Logisztikai park kialakítása, önálló autópálya megközelítéssel, nem terhelve a város meglévő útjait. A területen összesen 170,000 m2 raktárt 090/71, és 090/74 közvetlenül, és 40,150 m2 a raktárakhoz illetve a valamint: 090/49, 090/48, 090/30, logisztikai tevékenységekhez tartozó 090/29, 090/28, 090/26-21, irodát kerülne kialakításra. A logisztikai Camfield Invest Kft. és 090/019, 090/018-011, 090/45, funkció kiszolgálása egy új, önálló Önkormányzat 090/46, 090/47, valamint a autópálya csomóponton keresztül 11508/35, 36, ill. 37. történne, a logisztika forgalom teljes elválasztásával Szigetszentmiklóstól. Új gyűjtőút létesítése közvetlen szigetszentmiklósi kapcsolattal (Délkerraktárak), valamint összeköttetés biztosítása a Tagi úttal. Béke utcai HÉV megálló kialakítása.


FEJLESZTÉS

196



TARTALOM

KOMPETENCIA

LAKIHEGYI ADÓTORONY TURISZTIKAI KÖZPONT

Massányi Károly út-II.Rákóczi Ferenc utca-0251/76 hrsz. által határolt adótornyok területe

A város egyik műemléki védettséget élvező területének komplex szemléletű turisztikai-oktatási célú hasznosítása


RÉGI SPORTCSARNOK TERÜLET REKREÁCIÓS FEJLESZTÉSE

Gyári út-Mogyoró utca-Szilvia utca-Prés utca által határolt terület

Szigetszentmiklós térségi szerepének betöltéséhez fontos elem egy olyan komplex csarnok, illetve sporttelep létrehozása, amely a városi és térségi versenyeknek, illetve akár országos sporteseményeknek is helyet adhat. A sport-, és élménypark a rekreációs igényeket is ki tudná elégíteni.


BÁNYATAVAK REHABILITÁCIÓJA

Kavicsos-tó és a Sóshegy, illetve a leshegyi tavak és az Első-szigeti tavak területe

későbbiek során pontosítandó

Önkormányzat


1.)

2.)



197


P+R PARKOLÓ, BUSZPÁLYAUDVAR KIALAKÍTÁSA

Gyártelepi HÉV megálló, tűzoltólaktanya térsége

Önkormányzat


3.3. Városrészi Cél: Bucka negyed – Átfogó infrastruktúra-fejlesztés az élhető lakófunkciók megteremtése érdekében. Rekreációs, közösségi területek fejlesztése, a városnegyed bekapcsolása a város vérkeringésébe. Kistérségi szerepkörnek megfelelő intézményi funkciók kialakítása Gyártelepen. A Bucka negyed rendkívül sokrétű célrendszerrel rendelkezik. A városnegyedben részben a gyors ütemű bővülés, de inkább az öröklött struktúra miatt az utak állapotának javítása és járdák kialakítása szükséges rövidtávon. A Bucka városrész még nem rendelkezik közcsatorna-hálózattal, a jelenleg keletkező szennyvizek nagy része a talajba és a talajvízbe kerülnek, ezért folyamatos a környezetszennyezés; a szennyvíz összegyűjtés és elvezetés gazdasági szempontból is fontos, mivel így az önkormányzat által kötelezően biztosítandó alapfunkciók, szolgáltatások, helyi gazdasági működési feltételek is jelentősen javulhatnak. Ezért jelentősebb útfelújítások, aszfaltozott utak kialakítása csak a csatornarendszer kiépítése után történhet meg. Mindez elsősorban az 5.2.3. tematikus célnak felel meg. A szűk nyomvonalú, kacskaringós utcahálózat nem biztosítja kellő mértékben a városrész szerves bekapcsolódását Szigetszentmiklós közlekedés-hálózati rendszerébe. Ezért – a gyűjtőutak minőségi fejlesztésén túl – szükség van a terület feltárására, új közlekedési folyosók kialakítására. Ezt a célt kiválóan szolgálja az alsóbuckai városrészre javasolt Déli kiskörút terve, amely a szigethalmi Mű út és a szigeti gerincút összekapcsolását oldaná meg a Csepel Autógyár erdőterülete mentén a IX. kapu mellett, majd a Prés utca nyomvonalán. A beruházás a közlekedési rendszer javítása és a lakóterületek feltárása mellett új rekreációs területet is megnyitna a város lakói számára: a Csepel Autógyár erdőterülete a XIX.sz.-i nagy kiterjedésű szentmiklósi erdő maradéka, védett természeti érték, Natura 2000-es terület, ahol rekreációs célú pihenőterület kialakítására nyílna lehetőség. Mindez az 5.2.5 és az 5.2.6 tematikus célok elérését segítheti. Az erdős terület kiválóan hasznosítható parkerdő, kalandpark létrehozásával, kerékpárutakkal. Az önkormányzat a terület megszerzésében működne közre, míg külső partner valósítaná meg a fejlesztést. Hasonlóan a pihenőerdő kialakításához a rekreációs funkciót szolgálná, de jellemzőbben városias környezetben a Bucka-tó rehabilitációja után történő fejlesztés. A Bucka-tó területének egy része nehézfémekkel erősen szennyezett, ennek felszámolása után intézményi (pl.: buckai iskola) és rekreációs funkció képzelhető el a területen. További rekreációs, illetve közösségi célt szolgáló területek fejlesztése valósulhatna meg a területen. Ilyen a Kéktó-szabadidőközpont területe, amely jelenlegi állapotában maradéktalanul nem képes megfelelni a minőségi szolgáltatási funkciónak. A Bucka városrészhez tartozik, bár szervesen nem csatlakozik hozzá Szigetszentmiklós gyártelepi része, a nagy múltú Csepel Autógyár területével. A területen működő ipari park cégei adják a helyi gazdaság jelentős potenciálját, míg a gyártelepi rész kereskedelmi-szolgáltató és intézményi funkciókkal rendelkezik. A középiskola és a szakorvosi rendelőintézet térségi szerepkört is ellát, de ugyanígy térségi a szerepköre a – már a Városkörnyék negyedben fekvő – rendőrkapitányságnak is. Szigetszentmiklós város eltökélt célja, hogy a kistérség igazgatási központjává is váljon, erre ez a terület a legalkalmasabb, lévén a sziget közepén helyezkedik el, és minden településről könnyű a megközelítése; a bíróság, a földhivatal, a munkaügyi kirendeltség, valamint az ÁNTSZ Ráckevéről történő áttelepítését kell ennek érdekében szorgalmazni.

198


199

VC/3-BUCKA NEGYED INDIKATÍV PROJEKTLISTA FEJLESZTÉS



TARTALOM

KOMPETENCIA

A) AKCIÓTERÜLET részletesen: Akcióterületek c. fejezet

1.)

A BUCKA CSATORNAHÁLÓZATÁNAK KIALAKÍTÁSA

Bucka negyed teljes területe, illetve a Dunapart negyed és a Városkörnyék negyed egy része

Az akcióterület három városnegyedet szel át, a Dunapart negyedet, a Bucka negyedet, valamint a Városkörnyéki negyedet, ez utóbbit a hosszú távú terv alapján érinti. A beruházást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közreműködésével kiírt KEOP-1.2.0 kódszámú pályázaton való sikeres részvételünkkel tudjuk megvalósítani. Szigetszentmiklós város összes szennyvízterhelése 26.626 LE. A település Bucka városrésze még nem csatornázott, a jelenleg keletkező szennyvizek nagy része a talajba és a talajvízbe kerülnek, ezért folyamatos a környezetszennyezés. A közcsatornán történő szennyvíz összegyűjtés és elvezetés gazdasági szempontból is fontos, mivel így az önkormányzat által kötelezően biztosítandó alapfunkciók, szolgáltatások, helyi gazdasági működési feltételek is jelentősen javulhatnak.

Önkormányzat és lakosság


FEJLESZTÉS

2.)


BUCKA TÓ KÁRMENTESÍTÉSE

200


5931-es helyrajzi számú terület.

A projekt Szigetszentmiklós Duna parti területének átfogó fejlesztését takarja.

3.)

KIS-DUNA AKCIÓTERÜLET

Konkrét projekthelyszín: Kéktó utca-Jegenye utca- Diófa utca-Rév sor utca által határolt terület

TARTALOM

Komplex talajcsere, mederkotrás, tereprendezés a projekt szerinti területrészen.

KOMPETENCIA

Önkormányzat, állam

részletesen: Akcióterületek c. fejezet A Kéktó-szabadidő központ minőségi szabadtéri szórakoztatási központtá történő fejlesztése. A színpad és a kapcsolódó létesítmények felújítása, a terület parkosítása.

Önkormányzat


FEJLESZTÉS

4.)

5.)


201


TARTALOM

KOMPETENCIA

GYÁRTELEP TÉRSÉGI INTÉZMÉNYI SZOLGÁLTATÓ TERÜLET

Településszerkezeti terv Vt. besorolású területrésze, potenciálisan benyúlva a Gksz. övezetbe az ÁTI-Sziget Ipari Park területére

Szigetszentmiklós térségi igazgatási központtá válásához ez a terület a legalkalmasabb, lévén a sziget közepén helyezkedik el, és minden településről könnyű a megközelítése; a bíróság, a földhivatal, a munkaügyi kirendeltség, valamint az ÁNTSZ Ráckevéről történő áttelepítését kell ennek érdekében szorgalmazni.

Állam, megyei önkormányzat, városi önkormányzat és befektető




Önkormányzat

5931 hrsz. Terület

A Bucka városrész közösségi tereknek szinte teljes mértékben híján van. Komplex fejlesztésre szinte egyedül az önkormányzati tulajdonban lévő Bucka-tó területe alkalmas. A területen elsősorban a rekreációs funkciókat (sétaút a tó körül, színvonalas közpark, fürdőzés(!?),csónakázás), illetve az intézményi funkciókat (óvoda, iskola, közösségi ház) kellene erősíteni. Megfontolandó a kereskedelmi, vendéglátási egységek kialakítása is.


1.)

BUCKA-TÓ INTÉZMÉNYI, REKREÁCIÓS FEJLESZTÉSE


FEJLESZTÉS



202

TARTALOM

KOMPETENCIA


2.)

3.)

Az alsóbuckai városrészre javasolt Déli kiskörút, a szigethalmi Mű út és a szigeti gerincút összekapcsolását oldaná meg a Csepel Autógyár erdőterülete mellett a Shell-kút- Prés utca nyomvonalon. A beruházás a közlekedési rendszer javítása és a lakóterületek feltárása mellett új rekreációs területet is megnyitna a város lakói számára: a Csepel Autógyár erdőterülete a XIX.sz.-i nagy kiterjedésű szentmiklósi erdő maradéka, védett természeti érték, Natura 2000-es terület, ahol rekreációs célú pihenőterület kialakítására nyílna lehetőség.

VÁROSRÉSZEKET ÖSSZEKÖTŐ FELTÁRÓ DÉLI KISKÖRÚT

ÉLMÉNYPARK

Csepel Autógyár-Bucka között fekvő állami tulajdonú erdős terület

A cél egy parkerdő, kalandpark létrehozása kerékpárutakkal.

Önkormányzat

Önkormányzat és külső partner


FEJLESZTÉS



203

TARTALOM

KOMPETENCIA


1.)

ÚTHÁLÓZAT-, ÉS KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS

Bucka

Gyűjtőutak, jelentősebb utak fejlesztése (Csépi út, Boglya utca, Emelkedő utca, Iparvágány utca), valamint a belső úthálózat folyamatos szilárd burkolattal történő ellátása, járdaépítés.

Önkormányzat



Közlekedésfejlesztési Koncepció javaslatai alapján

Kerékpárút építés

Önkormányzat


3.4. Városrészi Cél: Dunapart negyed – Az RSD komplex rehabilitációja keretfeltétel megteremtésével természeti adottságokra építő kistérségi turizmusfejlesztés. A szabad vízparti területek rekreációs fejlesztése, vendéglátó funkciók letelepítése és megerősítése. A városban élők identitástudatának formálása a terület adottságainak megismertetésével A Dunapart negyed lakófunkcióját lényegében a közcsatornával való ellátatlanság rontja egyedül. Ennek megoldása a Bucka városrész komplex közcsatorna-hálózat kiépítésével, illetve az RDSrehabilitációhoz kapcsolódó kistérségi összefogással valósulhat meg. A lakófunkció ezúton történő javításán túl alapvetően a térségi turisztikai attrakciók összehangolása jelent kiutat a RáckeveiSoroksári Duna mentén található települések – és a városrész jobb kihasználása - számára. Szigetszentmiklós nem kimondott célterülete a térség potenciális látogatóinak, éppen ezért szükséges megtalálni a város szerepét a Csepel-sziget turisztikai kínálatában. Ez Szigetszentmiklósra nézve elsősorban szálláshelyek és minőségi vendéglátóhelyek kialakítását jelentheti, mivel idényjellegtől függetlenül a város lélekszámának, gazdasági szerepének köszönhetően itt valószínűleg biztosított a rentábilis működtetés. A célt megvalósíthatja az önkormányzat tulajdonában lévő üdülőterület felújítása, hasznosítása is, mely önálló akcióterületi besorolást kapott. A Dunapart értékei elsősorban azonban a helyieknek kínálhatnak potenciális kikapcsolódást. Az egykori Halászkert-vendéglő - Árpád-strand – Horgászegyesület – Dunaparti sétány – Hajókikötő Tanösvény területének komplex fejlesztése (amely kiegészülhet a Csónakház és a Kéktószabadidőközpont fejlesztésével egyaránt) kínál szinte egyedül olyan területi lehetőséget, amely ennek a célnak megfelel. Továbbá az RSD rehabilitáció több éves megvalósulása folyamán lehetőség nyílik a vízparti területek közösségi célú hozzáférésének kialakítására. A városi identitástudat alapvető formáló eleme a vízpart, mely elsősorban a tradíciókhoz ragaszkodó városiakat motiválja, az új beköltözőket egyáltalán nem. Ezért kiemelten fontos a fenti fejlesztési elképzelés megvalósítása, a vízpart nyitottá, igényes kialakításúvá tétele. Az identitás formálásának hosszabb távú feladata a város általános iskoláinak segítségével valósítható meg; a gyermekek nevelése mellett a helyi értékek szeretetének kialakítása a pedagógusok feladata.

204


205

VC/4-DUNAPART NEGYED INDIKATÍV PROJEKTLISTA FEJLESZTÉS



TARTALOM

KOMPETENCIA

A) AKCIÓTERÜLET részletesen: Akcióterületek c. fejezet Részletezve: Az önkormányzat tulajdonában lévő, évek óta romló állagú üdülőtelep felújítása, átalakítása, a modern elvárásoknak megfelelő kialakítása.

1.)

KIS-DUNA AKCIÓTERÜLET

Infrastruktúra: A Halászkert vendéglő . A projekt Szigetszentmiklós Duna helyén vendéglátó-, és szálláshely parti területének átfogó kialakítása,a sétány minőségi kiépítése. fejlesztését takarja. A horgászegyesület mólójának felújítása, a kikötő üzemképessé tétele, Érintett területrészek: Tanösvény továbbépítése, valamint a Állam, Önkormányzat 4375, 4376, 4377 hrsz., valamint Csónakház felújítása. és befektetők az egykori Halászkert-vendéglő Innováció: A terület létrejövő Árpád-strand – Horgászegyesület infrastruktúrájának alapkihasználtsága – Dunaparti sétány – Hajókikötő – mellett komplex kistérségi turisztikai Tanösvény- Csónakház - Oláh program megvalósítása, turisztikai strand klaszter kiépítése, a kikötő és a hajóforgalom üzemeltetése, a Csónakház működtetésének kialakítása. Komplex szemléletű városi programtervezés a Kéktószabadidőközpont szolgáltatásaival egybekötve. Tanösvény fejlesztés és sétány kialakítása


FEJLESZTÉS

2.)

FEJLESZTÉS

206



TARTALOM

KOMPETENCIA




Önkormányzat



TARTALOM

KOMPETENCIA




1.)


Önkormányzat


3.5. Városrészi Cél: Felsőtag negyed – Szerves kapcsolódás megteremtése a városközponthoz, élhető lakóövezetek kialakítása A Felsőtag negyed infrastrukturális, szolgáltatási és közösségi funkciók alapján Csepelhez több szállal kapcsolódik, mint Szigetszentmiklóshoz. A terület lakosságának identitás-erősítése a városhoz kapcsolódó közlekedési infrastruktúra kialakítása nélkül elképzelhetetlen. Ehhez kiváló lehetőséget nyújt a Camfield Fejlesztési Terület projektjének megvalósulása, mely közvetlen összeköttetést biztosítana a Felsőtag lakossága számára mind a várossal, mind pedig az M0 autópályával. A lakófunkciók további fejlesztése során a kulturáltan kialakított, élhető kertvárosias területek fejlesztése, valamint intézményi funkcióra használt önkormányzati tulajdonú területszerzés lehet megoldás az itt élők körülményeinek jobbá tételére.

VC/5-FELSŐTAG NEGYED INDIKATÍV PROJEKTLISTA FEJLESZTÉS



TARTALOM

KOMPETENCIA

AKCIÓTERÜLET részletesen: Akcióterületek c. fejezet

1.)

2.)

CAMFIELD FEJLESZTÉSI TERÜLET

090/71, és 090/74 közvetlenül, valamint: 090/49, 090/48, 090/30, 090/29, 090/28, 090/26-21, 090/019, 090/018-011, 090/45, 090/46, 090/47, valamint a 11508/35, 36, ill. 37.

VÁROSI CSAPADÉKVÍZELVEZETŐ HÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE


Logisztikai park kialakítása, önálló autópálya megközelítéssel, nem terhelve a város meglévő útjait. A területen összesen 170,000 m2 raktárt és 40,150 m2 a raktárakhoz illetve a logisztikai tevékenységekhez tartozó irodát kerülne kialakításra. A logisztikai funkció kiszolgálása egy új, önálló autópálya csomóponton keresztül történne, a logisztika forgalom teljes elválasztásával Szigetszentmiklóstól. Új gyűjtőút létesítése közvetlen szigetszentmiklósi kapcsolattal (Délker-raktárak), valamint összeköttetés biztosítása a Tagi úttal. Béke utcai HÉV megálló kialakítása.


Camfield Invest Kft. és Önkormányzat

Önkormányzat

207


AKCIÓTERÜLETI KIALAKÍTÁSRA KÉSŐBBIEK SORÁN JAVASOLT PROJEKT -

-

-

-

1.)

HELYI GYŰJTŐUTAK KIALAKÍTÁSA

Felsőtag út, 0101 hrsz.

Közlekedésfejlesztés

Önkormányzat

2.)

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ TERÜLET SZERZÉSE

Felsőtag negyed, Tihanyi utca térsége

Intézményfejlesztés

Önkormányzat

EGYÉB TERVEZETT FEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSFEJL ESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJÁN

3.)




Önkormányzat

208


209

28. táblázat: Szigetszentmiklós Integrált Városfejlesztési Stratégiájának háromszintű célrendszere

JÖVŐKÉP Szigetszentmiklós fejlett gazdaságú, identitását pozícionáló, élhető lakókörnyezetű multifunkcionális, a fővárostól elkülönülő agglomerációs társközpont, a Csepel-szigetvezető városa, kistérségi és igazgatási központja.

15-20 ÉVES ÁTFOGÓ CÉL Központi funkciójú tartalmi elemekkel rendelkező fejlett humán-infrastruktúrára támaszkodva magas színvonalú oktatási, kulturális és szociális szolgáltatásokat nyújt a város és térségének lakói számára. Szolgáltató intézmények koncentrált jelenléte a közösségi élet, a helyi identitás erősítésének generálására. A város lakosságának jelentős része helyben, vagy az agglomerációs hurokban dolgozik, a szolgáltatásokat helyben veszi igénybe.

TEMATIKUS CÉLOK Komplex társadalmi kommunikáció, erősödő városi identitás pozicionálása.

Szigetszentmiklós gazdasági vezető szerepének megtartása és igazgatási vezető szerepének kialakítása a kistérségben.

Komplex városi arculatfejlesztés.

Magasan képzett, helyi kötődésű lakosság.

Természeti környezet emberközpontú fejlesztése.

Minőségi, többpólusú városi közlekedés.

VÁROSRÉSZI CÉLOK

Városközpont negyed – Agóra funkció kialakításával vonzó és funkciógazdag városközpont létrehozása, meghatározott szerepkörű alközpontok megerősítése. Élhető lakókörnyezet és városias arculat.

Városkörnyék negyed – Tudatos tervezési folyamatok hatására fejlődő gazdasági és lakókörnyezet

Bucka negyed – Átfogó infrastruktúra-fejlesztés az élhető lakófunkciók megteremtése érdekében. Rekreációs, közösségi területek fejlesztése, a városnegyed bekapcsolása a város vérkeringésébe. Kistérségi szerepkörnek megfelelő intézményi funkciók kialakítása Gyártelepen.

Dunapart negyed – Az RSD komplex rehabilitációja keretfeltétel megteremtésével természeti adottságokra építő kistérségi turizmusfejlesztés. A szabad vízparti területek rekreációs fejlesztése, vendéglátó funkciók letelepítése és megerősítése. A városban élők identitástudatának formálása a terület adottságainak megismertetésével.

Felsőtag negyed – Szerves kapcsolódás megteremtése a városközponthoz, élhető lakóövezetek kialakítása


4. A stratégiai koherenciája, konzisztenciája, illeszkedése az egyéb tervezési dokumentumokhoz 4.1. Az IVS és a területi dokumentumok konzisztenciája Szigetszentmiklós Integrált Városfejlesztési Stratégiája célrendszerének kiépítése során a helyi dokumentumok mellett olyan térségi koncepciókra, stratégiákra is építettünk, melyek - ugyan nem elvárásai az IVS kézikönyvnek – célkitűzései jelentős részben vonatkoznak a városra és térségére. A Szigetszentmiklós településhálózatban elfoglalt helyéről szóló fejezetben az országos dokumentumok (ÚMFT, OTK) térségre vonatkozó elképzeléseit, helyzetelemzését már értékeltük. A szűkebb térségre vonatkozó dokumentumok közül Szigetszentmiklós számára az alábbiak tekinthetőek relevánsnak: 1.5. Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója (2008. elfogadás alatt) 1.6. Csepel-szigeti és környéke Területfejlesztési Koncepciója (2001) 1.7. Csepel-sziget és környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Fejlesztési Programjának Stratégiája (2003) 1.8. A Ráckevei kistérség Fejlesztési Programjának Stratégiája (2006) 1.9. Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program (2003) 1.10.

Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2007-2013 (2005)

Koherencia-vizsgálat szempontjából a jövőkép, a célok, és egyéb fontosabbnak ítélt kritériumok összehasonlítása célszerű.40 66. táblázat: Célrendszer koherenciája a térségi dokumentumok tekintetében

SZIGETSZENTMIKLÓS IVS

KISTÉRSÉG

MEGYE

AGGLOMERÁCIÓ

RÉGIÓ

JÖVŐKÉP

Szigetszentmiklós fejlett gazdaságú, identitását pozícionáló, élhető lakókörnyezetű multifunkcionális, a fővárostól elkülönülő agglomerációs társközpont, a Csepel-sziget vezető városa, kistérségi és igazgatási központja.

40

A jobb életminőség és a térségi szinten értelmezhető fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása, a környezeti értékek megtartása, és szükség esetén helyreállítása mellett.

Pest megye Budapesttel együtt fejlődő térség, amely a központi helyzetéből fakadó előnyöket maximálisan kihasználja, ezáltal lakossága számára magas színvonalú élet- és munkalehetőségeket nyújt a megye minden térségében egyaránt.

Az egész várostérség vonatkozásában cél a munkaerőnek a „helyben tartására” olyan központok (társközpontok) kialakítása, amelyek egy-egy mikrokörzet számára biztosítanak munkaalkalmakat. Életminőség-, és gazdaságfejlesztés. A hangsúly a belső kapcsolatrendszer és urbánus szolgáltatások fejlesztésén, a települések közti munkamegosztás meghatározásán és a nagytérségben a policentrikus, helyi vállalkozói zónák közötti relatív szerepek meghatározásán van.

Versenyképes régió erősödő társadalmi kohézió élhető régió.

Látható, hogy a Csepel-sziget térségében már számtalan koncepció, stratégia készült az elmúlt évek során. Ezek nem mindegyikének színvonala felel meg egy koncepció általános elvárásainak, illetve, mivel a dokumentumok között nehéz volt koherenciát találni, időrendben az utolsó, a Ráckevei kistérség Fejlesztési Programjának Stratégiája lett az IVS koherencia szempontjából kielemezve.

210


SZIGETSZENTMIKLÓS IVS

KISTÉRSÉG

MEGYE

AGGLOMERÁCIÓ

RÉGIÓ

ÁTFOGÓ, ILLETVE RÉSZLETES CÉLOK Központi funkciójú tartalmi elemekkel rendelkező fejlett humán-infrastruktúrára támaszkodva magas színvonalú oktatási, kulturális és szociális szolgáltatásokat nyújt a város és térségének lakói számára. Szolgáltató intézmények koncentrált jelenléte a közösségi élet, a helyi identitás erősítésének generálására. A város lakosságának jelentős része helyben, vagy az agglomerációs hurokban dolgozik, a szolgáltatásokat helyben veszi igénybe. 1. Komplex társadalmi kommunikáció, erősödő városi identitás pozicionálása. 2. Szigetszentmiklós gazdasági vezető szerepének megtartása és igazgatási vezető szerepének kialakítása a kistérségben. 3. Komplex városi arculatfejlesztés. 4. Magasan képzett, helyi kötődésű lakosság. 5. Természeti környezet emberközpontú fejlesztése. 6. Minőségi, többpólusú városi közlekedés.

A térség, a vállalkozások és az egyének tartós, a fenntartható fejlődés irányába mutató versenyképességének erősítése. A térségben élők és a gazdaság számára a fizikai elérhetőség a fenntarthatóságot figyelembe vevő fejlesztése. A környezeti és emberi értékek fennmaradásával és a természeti erőforrásokkal harmonizáló fejlődés.

A megye tervezési-, tudásbázis-, és partnerség-fejlesztési tevékenységének eredményeként a spontán szuburbanizációt tervezett, koordinált térségfejlesztés váltja fel az EU-s elveknek megfelelően, az EU-s támogatási pályázati forrásokat a lehető legnagyobb mértékben hasznosítva.

Életminőség javítása. „Kapu” szerep kiépítése: a világból közvetlenül idevezető, a tőke, információ, áru és munkaerő cserefolyamatainak irányításában meghatározó intézmények, kapcsolatok, infrastruktúrák fejlesztése. „Híd” szerep kiépítése: a térségből a nagyrégió felé vezető kapcsolatok (és ezeknek az országon belüli városok / régiók felé vezető részletei) kiépítése, rendbe hozása, fejlesztése.

Stabil gazdasági szerkezet megalapozása A munkaképes korú lakosság gazdasági aktivitásának növelése Humán közszolgáltatások területi és színvonalbeli fejlesztése Egészséges élethez szükséges feltételek javítása Környezetkímélő közlekedési rendszer kialakítása

Megjegyzés: A vastag betűvel szedett kiemelések Szigetszentmiklós IVS céljaival teljes koherenciát mutatnak

4.2. Az IVS és a városi dokumentumok konzisztenciája Az Integrált Városfejlesztési Stratégia alapvetően a korábbi települési tervezési dokumentumokra kell, hogy építsen. Szigetszentmiklós esetében az IVS célrendszerének kialakítása a Településfejlesztési Koncepció és a Településszerkezeti Terv maximális figyelembe vételével készült, e két dokumentum összefüggő célkitűzései így az IVS-ben is megtalálhatóak. Az IVS azonban alapvetően a városrészi és akcióterületi szemlélet alapján készül, ezért több helyen módosított, kiegészített célok megfogalmazására került sor. Az IVS ebben a felfogásban a koncepció térbeli leképződését adja, annak kiegészített térbeli folytatása. A településfejlesztési koncepció célrendszeréhez képest az IVS némileg bővített célrendszert alkalmaz. Külön célként került megfogalmazásra a közlekedés, illetve a helyi lakosság innováció képességének, képzettségi szintjének emelése. A koncepció konkrét jövőképet nem fogalmaz meg, ezt főleg a lakossági véleményalkotás folyamán próbálja megalkotni. Ehhez képest az IVS átfogó célja alapvetően az infrastrukturális adatokon nyugvó helyzetelemzés alapján lett kialakítva, ennek ellenére teljes mértékben koherens a koncepcióval. Megfigyelhető a két dokumentum célrendszerénél, hogy az IVS esetében jóval több tematikus cél törekszik a városias tartalom humán oldalról történő megközelítésére; ilyenek az innovatív, magasan képzett helyi lakosság, a város céljainak megfelelően specifikálódó helyi oktatás, illetve a városi arculaton és kommunikáción keresztül megfogalmazódó új városi identitás kialakulása.

211


67. táblázat: Szigetszentmiklós Integrált Városfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési Koncepciója célrendszerének koherencia-vizsgálata

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

ÁTFOGÓ CÉL

Központi funkciójú tartalmi elemekkel rendelkező fejlett humáninfrastruktúrára támaszkodva magas színvonalú oktatási, kulturális és szociális szolgáltatásokat nyújt a város és térségének lakói számára. Szolgáltató intézmények koncentrált jelenléte a közösségi élet, a helyi identitás erősítésének generálására. A város lakosságának jelentős része helyben, vagy az agglomerációs hurokban dolgozik, a szolgáltatásokat helyben veszi igénybe.

Szigetszentmiklós Csepel-sziget kapujaként minőségi idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújt, felelőséggel tekint természeti környezetére. Önálló városi funkciók ellátásával aktív alakítója-szervezője a kistérségnek. A helyiek munkavállalását olcsó, könnyen telepíthető, tiszta iparágak telepítésével oldja meg, infrastrukturális feltételeit rugalmasan illeszti a dinamikus népességnövekedéshez. Korlátozott lakóterületi fejlesztést valósít meg karakteres városrészeiben

TEMATIKUS CÉL

PRIORITÁSOK

Komplex társadalmi kommunikáció, erősödő városi identitás pozicionálása

Szigetszentmiklós társadalmi kommunikációjának fejlesztése.


Szigetszentmiklós kistérségi gazdasági vezető szerepének megalapozása.

Komplex városi arculatfejlesztés

Szigetszentmiklós városi arculatának fejlesztése, szolgáltatási színvonalának növelése, szabadidős, kulturális jellegének erősítése.



Minőségi, többpólusú városi közlekedés

-

Szigetszentmiklós környezetének védelme.

-

Az IVS-ben feltüntetett fejlesztési célok és beavatkozások összhangban vannak a rendezési tervben is meghatározott területhasznosítási formákkal. Szigetszentmiklós Településszerkezeti Terve 2007-ben került elfogadásra, az ennek megfelelően készült Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat az IVSsel párhuzamosan készült, 2009 januárjában fogadja el a Képviselő-testület. A településrendezési terv vizsgálata során az került feltárásra, hogy szükséges-e az IVS alapján, a városrészi célok megvalósulásához, illetve az akcióterületeken végrehajtott programokhoz a szerkezeti terv módosítása. Tekintettel arra, hogy az IVS készítése során figyelembe vételre kerültek a korábbi évek során kidolgozott elképzelések, a projektek megvalósítása esetén a szerkezeti terv módosítására csak nagyon kevés helyen kerülne sor, erre is inkább csak a potenciális akcióterületi bővítések esetén. A meghatározott nyolc akcióterületi fejlesztés megvalósítása esetén mindösszesen egy esetben lenne szükség biztosan a szerkezeti terv módosítására, egy esetben pedig a beruházás volumenétől függően lenne igény a módosításra.

212


68. táblázat: Szigetszentmiklós Integrált Városfejlesztési Stratégiája és Településszerkezeti Tervének koherencia-vizsgálata

VÁROSRÉSZI CÉL

HATÁLYOS TERÜLETBESOROLÁS

MÓDOSÍTÁS SZÜKSÉGE

AKCIÓTERÜLET - Óváros-központ funkcióbővítő rehabilitáció

Vt

nem

AKCIÓTERÜLET - Szociális városrehabilitáció

Lk

nem

AKCIÓTERÜLET - Gyári úti kereskedelmi központ fejlesztése

Vt

nem

POTENCIÁLIS AKCIÓTERÜLETI BŐVÍTÉS - Szent Erzsébet téri modern városi alközpont fejlesztése

Vt

nem

POTENCIÁLIS AKCIÓTERÜLETI BŐVÍTÉS - Vegyes forgalmú sétálóutca kialakítása

Köu

igen

AKCIÓTERÜLET – Ádám Jenő Többcélú Intézmény fejlesztése

Lke

nem

AKCIÓTERÜLET - Városrészeket összekötő feltáró Déli Kiskörút

Köu, ill. Gksz, Má (nyomvonaltól függően)

nem, ill. igen

AKCIÓTERÜLET – Camfield Fejlesztési Terület

Mgy

igen

POTENCIÁLIS AKCIÓTERÜLETI BŐVÍTÉS - Lakihegyi Adótorony turisztikai központ létesítése

Ka, Má

igen

POTENCIÁLIS AKCIÓTERÜLETI BŐVÍTÉS - Sportcsarnok és Sporttelep kialakítása

Ksp

nem

AKCIÓTERÜLET - Bucka csatornahálózatának kialakítása

Lke, Mk, Vt

nem

AKCIÓTERÜLET - Városrészeket összekötő feltáró Déli Kiskörút

Köu, Mk, Lke

igen

AKCIÓTERÜLET - Kéktószabadidőközpont komplex fejlesztése

Kre

nem

AKCIÓTERÜLET - Gyártelep térségi intézményi szolgáltató terület

Vt, Gksz

igen (lehatárolástól függően)

FEJLESZTÉS Városközpont negyed

Agóra funkció kialakításával vonzó és funkciógazdag városközpont létrehozása, meghatározott szerepkörű alközpontok megerősítése. Élhető lakókörnyezet és városias arculat.

Városkörnyék negyed

Tudatos tervezési folyamatok hatására fejlődő gazdasági és lakókörnyezet

Bucka negyed

Átfogó infrastruktúra-fejlesztés az élhető lakófunkciók megteremtése érdekében. Rekreációs, közösségi területek fejlesztése, a városnegyed bekapcsolása a város vérkeringésébe. Kistérségi szerepkörnek megfelelő intézményi funkciók kialakítása Gyártelepen.

213


VÁROSRÉSZI CÉL

HATÁLYOS TERÜLETBESOROLÁS

MÓDOSÍTÁS SZÜKSÉGE

Vt

nem

AKCIÓTERÜLET - Önkormányzati üdülő fejlesztése

Üh

nem (ill. fejlesztés volumenétől függően: igen

AKCIÓTERÜLET - Árpád strand komplex rekreációs fejlesztése

Lke, Üh

nem

Mgy

igen

FEJLESZTÉS Bucka negyed

Átfogó infrastruktúra-fejlesztés az élhető lakófunkciók megteremtése érdekében. Rekreációs, közösségi területek fejlesztése, a városnegyed bekapcsolása a város vérkeringésébe. Kistérségi szerepkörnek megfelelő intézményi funkciók kialakítása Gyártelepen

POTENCIÁLIS AKCIÓTERÜLETI BŐVÍTÉS - Bucka-tó intézményi rekreációs fejlesztése

Dunapart negyed

Az RSD komplex rehabilitációja keretfeltétel megteremtésével természeti adottságokra építő kistérségi turizmusfejlesztés. A szabad vízparti területek rekreációs fejlesztése, vendéglátó funkciók letelepítése és megerősítése. A városban élők identitástudatának formálása a terület adottságainak megismertetésével

Felsőtag negyed AKCIÓTERÜLET – Camfield Fejlesztési Terület Szerves kapcsolódás megteremtése a városközponthoz, élhető lakóövezetek kialakítása

nem (az egyéb Akcióterületi, illetve potenciális fejlesztési Lke, Má, Mk, Kb, Üh, akcióterületi bővítés nem tervezett a elképzeléseknek Vt, Kszk, Mgy, Kht, E területre megfelelően kialakított szabályozás)

214


4.3. A célrendszer koherenciája, városrészi célok egymásra hatása A város tematikus céljai kiegészítik és némileg át is fedik egymást. Egyaránt tartalmaznak a helyi lakosság életfeltételeit javító és térségi szerepkör bővítésére irányuló célokat. A városi stratégia alapeleme a fejlett gazdaságra építő, élhető, a fővárostól elkülönülő, identitását meghatározó város kialakítása. Alapvetően a tematikus célok megvalósítása érheti el ezt a hatást. Három olyan tematikus cél is meghatározásra került, melyek valójában területileg horizontális célként funkcionálnak, igazán egyik városrész céljaihoz sem köthetőek, azonban generális hatásuknak megfelelően minden városrészben érvényesülnek. Ezek a „Komplex társadalmi kommunikáció, erősödő városi identitás pozicionálása”, a „Komplex városi arculatfejlesztés”, illetve a „Magasan képzett, helyi kötődésű lakosság”, mely célok megvalósítása jellemzőbben soft-hatásokon keresztül érvényesül; konkrét infrastrukturális, műszaki tartalmú fejlesztéseket nem minden esetben igényelnek. A városrészi és tematikus célok közötti koherenciát azzal lehet mérni, hogy az egyes városrészi célok milyen mértékben járulnak hozzá a tematikus célok megvalósításához.

215


69. táblázat: A városrészi célok hozzájárulása a középtávú tematikus célok megvalósulásához

VC/1 Városközpont negyed – Agóra funkció kialakításával vonzó és funkciógazdag városközpont létrehozása, meghatározott szerepkörű alközpontok megerősítése. Élhető lakókörnyezet és városias arculat.

VC/2 Városkörnyék negyed – Tudatos tervezési folyamatok hatására fejlődő gazdasági és lakókörnyezet

VC/3 Bucka negyed – Átfogó infrastruktúra-fejlesztés az élhető lakófunkciók megteremtése érdekében. Rekreációs, közösségi területek fejlesztése, a városnegyed bekapcsolása a város vérkeringésébe. Kistérségi szerepkörnek megfelelő intézményi funkciók kialakítása Gyártelepen.

VC/4 Dunapart negyed – Az RSD komplex rehabilitációja keretfeltétel megteremtésével természeti adottságokra építő kistérségi turizmusfejlesztés. A szabad vízparti területek rekreációs fejlesztése, vendéglátó funkciók letelepítése és megerősítése. A városban élők identitástudatának formálása a terület adottságainak megismertetésével

VC/5 Felsőtag negyed – Szerves kapcsolódás megteremtése a városközponthoz, élhető lakóövezetek kialakítása

Jelmagyarázat:

216

erős:

közepes:

gyenge:

TC/1

TC/2

TC/3

TC/4

TC/5

TC/6

Komplex társadalmi kommunikáció, erősödő városi identitás pozicionálása


Komplex városi arculatfejlesztés.



Minőségi, többpólusú városi közlekedés.


4.4. Környezeti hatások kompenzálása A meghatározott fejlesztési elképzelések mindegyik városrészben a környezeti állapot javulását is eredményezhetik, negatív környezeti hatást nem okoznak. A rekreációs célú és rehabilitációs fejlesztéseknél a meglévő épületek felújítása, illetve újak építése nem okoz terhelést a meglévő zöldfelületi rendszer számára, sőt a zöldfelületek felújítása, növekedése mindenképpen elsődleges szempont: a város tematikus céljainak is tökéletesen megfelel. Környezeti veszélynek kitett fejlesztési elképzelés – a városrészeket összekötő Déli Kiskörút – sem okoz közvetlen környezeti terhelést: a tehermentesítő út hozzájárul a városközpont forgalmának csillapításához, a városon belüli közlekedés ésszerű strukturálódásához. Az út ugyan „megnyitja” a Csepel Autógyár erdőterületét, de mivel ez Natura 2000-es övezet, ott semmilyen infrastrukturális, vagy lakóterületi fejlesztés nem valósulhat meg. A terület pihenőerdővé alakítása a jelenleg elhanyagolt erdő felújítását, karbantartását is magában foglalná. A rekreációs fejlesztések közül különös figyelemmel kell lenni egyrészt az Önkormányzati Üdülő fejlesztése során a várhatóan növekvő vendégforgalom okozta esetleges környezeti terhelésre (élővilág, vízpart) vonatkozóan. Hasonló feszültséget okozhat az Árpád-strand rekreációs célú fejlesztése esetén a megnövekvő idegenforgalom okozta terhelés. Elsősorban az élővilág nyugalma, valamint a vízpart hulladékszennyezése van kitéve ezeknek a veszélyeknek.

217


5. Fejlesztési akcióterületek kijelölése 5.1. A város akcióterületei 2007-2013 Az akcióterületek kijelölésének célja a városrehabilitációs programok beavatkozási területeinek konkrét meghatározása. Egyértelműen kijelölt, összefüggő (részletesen lásd térképek) települési területen kell végrehajtani a szükséges fejlesztés-sorozatot. Amíg a városnegyedek a város funkcionális, területhasználati és történelmi szempontok alapján lehatárolt területei, addig az akcióterületek dinamikusan változó területegységek annak függvényében, hogy időközben milyen beavatkozások váltak szükségessé, illetve valósultak meg. Fontos, hogy csak olyan területet kijelölésére kerüljön sor, amelyen néhány éven belül valamilyen konkrét fejlesztést szeretne az önkormányzat elkezdeni. Az akcióterület fejlesztési célkitűzéseiről vázlatos elképzelés, költségbecslést készül, mely kötelező tartalmi eleme az IVS-nek. A kijelölt akcióterületeknek illeszkedniük kell a célrendszerhez és a megfogalmazott célokhoz, valamint a településfejlesztési koncepcióhoz. Ugyanakkor az akcióterület dinamikusan változtatható terület, így bármikor lehetőség nyílik arra, hogy módosítani lehessen az IVS vonatkozó fejezetét. Mindezek alapján nyolc projektszemlélet szerint lehatárolt akcióterület beazonosítása történt meg. Azon fejlesztési elképzelések, amelyek az IVS előkészítő munkája során, illetve a településfejlesztési koncepció alapján meghatározásra kerültek, de kellően nem előkészítettek, vagy pályázati úton történő megvalósításukra nem látszik reális esély az elkövetkezendő években az egyes városrészek indikatív projektlistájának kialakításakor egy olyan kategóriába kerültek, amely a későbbiek során a potenciális akcióterületté kinevezhető területeket és a vonatkozó fejlesztési elképzeléseket tartalmazza. A lehatárolt akcióterületek és programjaik a következőek: -

Óváros központ rehabilitáció Ádám Jenő Többcélú Intézmény (ÁJTI) Kis-Duna akcióterület Bucka városrész szennyvízcsatornázása József Attila lakótelep szociális városrehabilitáció Gyártelep térségi intézményi szolgáltató terület Camfield fejlesztési terület Szent Miklós lakótelep fejlesztése Csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése Bucka-tó kármentesítése

218


31. ábra: Szigetszentmiklós Akcióterületei 2007-2013

219


1. Akcióterület – Óváros központ funkcióbővítő rehabilitáció (AT/1) 32. ábra: Óváros központ rehabilitáció AT

A projekt helyszíne: Szigetszentmiklós első számú akcióterülete a város igazgatási centrumterületet foglalja magában két tömbbel. A 1. tömb a Bercsényi u. – Rákóczi u. – Kossuth L. u. – Petőfi u. által, míg a 2. tömb a Kossuth L. u. – Rákóczi u. – Dr. Lengyel L. u. – Árpád u. által lehatárolt területet foglalja magában. Az akcióterület fő tengelye a Kossuth Lajos utca, ami jelenleg is meghatározó funkcióval bír, a hétköznapi életvitelhez szükséges alapellátási szükségletek igénybevételi tere. A projekt szükségességének alátámasztása: A program alapindító szála Szigetszentmiklós lakosságának évenkénti, kb. 1.000 fővel történő növekedése. A városba települők legnagyobb százalékban fiatal, kisgyermekes párok. Ez a növekedés szükségessé teszi a város infrastruktúrájának fejlesztését, kiemelt hangsúlyt fektetve az intézményi ellátottság bővítésére, de kihat továbbá a közigazgatási feladatok mértékére és a közterületek használatára is. A városnak nincs egyetlen igazi központja, a városi lét szempontjából jelentős probléma egy igazi központ, agora hiánya. Hiányzik egy olyan tér, amely szervezi a városi életet, biztosítja az emberek számára az adminisztratív, kereskedelmi, szellemi-kulturális és szórakoztató funkciókat, amely a tradicionális közösségi élet színterét adja.

220


Fejlesztési cél: Az akcióterület fejlesztése egyidejűleg több célt szolgál. Általános cél, hogy a városközpont mind az itt helyt kapó intézményei, mind a szolgáltatások, mind pedig a közösségi funkciók tekintetében váljon Szigetszentmiklós dinamikus, élhető és vonzó centrumává. Cél a városközpont funkcióinak gazdagítása szolgáltatásfejlesztés, intézményfejlesztés, zöldfelület-fejlesztés, összességében a terület átfogó fejlesztése és rehabilitációja a város egész lakossága életminőségének javítása, városhoz kötődésének erősítése érdekében. Komplex megközelítés (szükséges beavatkozások): Az akcióterületen szükséges beavatkozások sokrétűek, mind a terület kiterjedése, mind az elérni kívánt célok összetettsége miatt. A szükséges beavatkozások első csoportját az intézményfejlesztő beruházások alkotják. 1. Szigetszentmiklós egyik bölcsődéje az érintett akcióterületen működik és jelenleg is maximális kihasználtsággal szolgálja a lakosságot, mely mutatja létezésének és bővítésének szükségességét a folyamatosan növekvő gyermekállomány miatt. A Napraforgó Napközi otthonos Óvodába jelenleg 137 gyermek jár. A csoportok 25-30 fős létszámmal működnek, ezért indokolttá vált a csoportbővítés, ugyanakkor a jelenlegi telephely erre nem alkalmas. Szükséges emellett a kapcsolódó zöldfelület bővítése is. 2. A Bíró Lajos Általános Iskola a testnevelési óráit, az ebédeltetést, illetve a délutáni napközijét a Kossuth Lajos utca 17.a. sz. alatti ingatlanon oldja meg, úgy, hogy azt a diákoknak az iskolát elhagyva kell megközelíteniük, mert nincsen közvetlen átjárási lehetőség a két épület között. Ennek kiküszöbölésére célszerű lenne az iskola bővítésével egy tető alá hozni az oktatást és a kiegészítő szolgáltatásokat. 3. A közigazgatási feladatok növekedésével szükségessé vált a Polgármesteri Hivatal állományának bővítése, mellyel a Hivatal kinőtte jelenleg használt épülete adta lehetőségeket. A város mai kevésbé karakteres, és találkozóhelyként nem vonzó és nem is alkalmas magterületének fejlesztése képezi a szükséges beavatkozások második csoportját. A városközpont vonzóbbá tétele és élettel telt, kedvelt közösségi térré és programhelyszínné alakítása érdekében a közterületek, gyalogos felületek és a zöldfelületek mennyiségi és minőségi fejlesztése válik szükségessé. Az intézményi funkciók és a szolgáltatások jobb elérhetősége érdekében a városközpont parkolásra alkalmas területeinek jelentős növelése is beavatkozást igényel az akcióterületen. A városközpont rehabilitációjának részeként az akcióterületen lévő és a közfunkciók ellátása szempontjából meghatározó épületek műszaki állapotának és külső megjelenésének javítása egyaránt szükséges. Konkrét tevékenységek és költségbecslés: a város az akcióterületen az alábbi beavatkozásokat tervezi a 2007-2013 közötti időszakra: 1. A bölcsőde, az óvodával együttesen kerül áthelyezésre a Kossuth Lajos utca 17.a. sz. alatti ingatlanba, annak felújítása és bővítése után.

221


2. A Bíró Lajos Általános Iskola jelenlegi épülete kibővülne a Dr. Lengyel Lajos utca 5. sz alatti ingatlannal, a testnevelés oktatás hosszú távon egy saját sportpálya segítségével lenne megoldva, mely több funkciót is ellátna a város életében, és az óvodások is részesülhetnek a pályahasználatból. 3. Az Önkormányzat szándéka a Hivatal funkcióbővítése, helykapacitásának növelésével a szomszédos Kossuth Lajos utca 4. sz. alatti ingatlan összevonásával, átalakításával. 4. A Kossuth Lajos utca kiemeléséhez jelenlegi kizárólagos funkciójú státuszából, szükséges a környék gazdasági fellendítése. Ahhoz, hogy az utca helyt adhasson kirakodóvásároknak, kávézóknak, illetve sétálóutcaként szolgáljon szükséges a szolgáltató szektor szereplőinek idevonzása. Potenciális bevételek a megvalósításra: a fejlesztések megvalósítására az önkormányzat saját forrásait és a lehetséges pályázati forrásokat kívánja bevonni. A tervezett beruházás összes becsült költsége cca. 1,2-1,3 milliárd Ft, melyet az NFÜ közreműködésével kiírásra kerülő Funkcióbővítő rehabilitáció c. pályázaton való sikeres szereplés esetén tud az Önkormányzat megvalósítani. 70. táblázat: Az AT/1 összefoglaló ábrája

Célkitűzés Foglalkozott-e már az önkormányzat korábban a projektötlettel? Fejlesztendő funkciók Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés Célcsoport Kapcsolódás a célrendszerhez

A városközpont intézményi, szolgáltatási, közösségi funkcióinak centrumterületévé alakítása. igen

KT, GB

2. szolgáltatásfejlesztés 3. intézményfejlesztés, bővítés 4. zöldfelületfejlesztés 2011-2013 1.200.000.000 – 1.300.000.000 Ft Szigetszentmiklós város lakossága TC/1, TC/3, TC/4

222


2. Akcióterület – Ádám Jenő Többcélú Intézmény (ÁJTI) fejlesztése (AT/2) 33. ábra: Ádám Jenő Többcélú Intézmény AT

A projekt helyszíne Az érintett akcióterület a Városkörnyéki negyedben, a Tököli út végén, annak meghosszabbításában az Oázis szabadidő központ környéki területen, a város északnyugati belterületi határvonalán helyezkedik el a Szebeni út mentén, oldalainak egy részét lakóterületek által határolva a 053/1 hrsz. – 12506 hrsz. –12505 hrsz.-0298/71 hrsz., 0298/131 hrsz., 0298/129 hrsz., 0298/128 hrsz. által határolt részen. A projekt szükségességének alátámasztása: Az utóbbi időkben végbement városi létszámnövekedés miatt szükségessé és fontossá vált az intézményi ellátás javítása. Szigetszentmiklós lakosságának évek óta 20-21%-át teszik ki a fiatalkorúak, 2007-ben 5.737 fő volt 14 évnél fiatalabb. A 0-14 évesek létszáma meredeken növekedett az elmúlt évtizedben, 1997-ben még csak 3.791 fő volt, ami 11 év alatt 66%-os növekedést jelent. A város általános iskoláinak száma változatlan, kapacitásuk végső határán működve, jelentős túlterheltségben látják el közoktatási feladataikat. A város lakosságának sportolási lehetősége csak részben megoldott, a magántulajdonban lévő fitnesz-centrumok, illetve az általános iskolák tornatermei biztosítják az ehhez szükséges fedett infrastruktúrát. Olyan befogadóképességű sportcsarnokkal, ahol egyéb városi rendezvényeket is meg lehet tartani, nem rendelkezik a város.

223


Fejlesztési cél A Csepel-szigeti gerincút tervezett nyomvonalához kapcsolódó Tököli utca meghosszabbításának megvalósítása, és a tervezett útnyitás kitűnő közlekedési helyzetet teremtve indokolttá teszi itt egy vegyes funkciójú terület kialakítását, ezért az önkormányzat összevontan ide telepíti a város új 150 férőhelyes óvodáját, 700 fős általános iskoláját és 300 fős zeneiskoláját, valamint az épületkomplexum részeként a városi sportcsarnokot. Cél az alapfokú funkciók mellett bizonyos közösségi funkciók, elsősorban városrészi zöldfelületek, találkozóhelyek létesítése. Cél továbbá a városrész közlekedési helyzetének javítása a városon belüli, és új településközi kapcsolatok létesítésével. A projekt során a terület infrastruktúrája korszerűsítésre, fejlesztésre kerül. Komplex megközelítés (szükséges beavatkozások) A projekt megvalósítására az önkormányzat tervpályázatot írt ki, aminek célja a legalkalmasabb tervjavaslat kiválasztása, melynek szerzőjével szerződést kíván kötni az épület építési engedélyezési és kivitelezési terveinek előkészítésére. A tervpályázat 2008 novemberében került meghirdetésre, az eredmények kihirdetésére, a díjak átadására 2009 márciusában került sor. A beruházás összes becsült bekerülési költsége kb. 4,3 milliárd Ft+ÁFA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata 3,0189 ha nagyságú saját tulajdonú ingatlanán 24 tantermes általános iskola, zeneiskola, 6 foglalkoztató termes óvoda és sport- és rendezvénycsarnok létesítését határozta el. A tervek elkészültek, a beruházás két ütemben kerül megvalósításra, melyhez az első ütem megvalósítása már előkészítés alatt áll. Az önkormányzat a beruházáshoz hitelt vett fel, de külső források bevonását is tervezi lehetőség szerint. 71. táblázat: Az AT/2 összefoglaló ábrája

Célkitűzés

Foglalkozott-e már az önkormányzat korábban a projektötlettel?

Fejlesztendő funkciók

Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés Célcsoport Kapcsolódás a célrendszerhez

Vegyes funkciójú terület kialakításával komplex beruházás keretein belül új oktatási intézményi központ kialakítása, rendezvények megtartására és sportolásra egyaránt alkalmas sportcsarnok kialakításával. igen

KT, GB, OIB, ISTKB

5. komplex oktatási infrastruktúra-fejlesztés (óvoda, iskola, zeneiskola) 6. sportrendezvények megtartására alkalmas csarnok építése 7. kulturális funkcióbővülés 2009-2012 (első ütem) 4.300.000.000 Ft + ÁFA Szigetszentmiklós város lakossága TC/3, TC/4

224


3. Akcióterület – Kis-Duna területének komplex fejlesztése (AT/3) 34. ábra: Kis-Duna fejlesztése AT

Projekt helyszíne A projekt Szigetszentmiklós Duna parti területének átfogó fejlesztését takarja. A 2009-ben elfogadott IVS három akcióterülete együttesen alkotja a projekt helyszínét, kiegészülve egy negyedik kiemelt helyszínnel. A projektterület kiemelt helyszínei: Kéktó Szabadidőközpont A terület a Bucka városnegyedben található, a Jegenye utca – Diófa utca – Kéktó utca és a Rév sor által határolt területen. A terület rendkívül közel fekszik a Városközpont negyedhez és a Dunapart negyedhez is. Gépjárművel – főleg busszal történő közvetlen megközelítése a keskeny utak, HÉValuljárók miatt nehézkes. Önkormányzati üdülő fejlesztése A kiemelt projekthelyszín a Dunapart városnegyedben található, az Ádám Jenő sétányon, a 4375, 4376 és 4377 hrsz.-on. Árpád-strand rekreációs fejlesztése A Dunapart sétány vonalán felfűzve ide tartozik a volt Halászkert vendéglő területe, valamint a Kikötő és a tanösvény területe. Helyrajzi számok: 075/16, 075/94, 4201, 4202, 2518.

225


Tanösvény fejlesztése és sétány kialakítása A negyedik kiemelt projekthelyszín a régi kikötőtől a Diófa utca végén található lejáratig tart, ez tovább bővíthető déli irányban. Helyrajzi számok: 075/16, 075/94, 4201. Projekt szükségességének alátámasztása A Kis-Duna partja jelen állapotában - természeti értékein túl – kihasználatlan. A területre jellemző a pihenéshez, kikapcsolódáshoz köthető gyér infrastruktúra-ellátottság, a meglévő infrastruktúra elemek elhanyagoltsága, leromlott állapota. Szolgáltatások szinte teljes egészében hiányoznak, így csak a település lakossága számára képes alapszintű kikapcsolódást biztosítani. Árpád-strand rekreációs fejlesztése A terület jelen állapotában nem lát el számottevő idegenforgalmi funkciót, csupán a helyi lakosság kikapcsolódásának biztosítására alkalmas. Komolyabb vonzerőt nem nyújt, hiányos infrastruktúrával (teniszpálya, két vendéglátó ipari egység, játszótér) rendelkezik. Kéktó Szabadidőközpont A Kéktó Szabadidőközpont egy korábbi – mesterségesen kiszárított – tó területén helyezkedik el. A kiszáradt tó medre évtizedekig kihasználatlan volt, majd szabadidő-központtá lett alakítva, aszfaltozott kézi-, és kosárlabdapályákkal, egy szabadtéri színpaddal, illetve vizesblokkal, kapcsolódó épülettel együtt. A terület jelenleg adottságaihoz képest alulhasznosított, épített létesítményei elavultak, zöldfelületének minősége alacsony színvonalú. Önkormányzati üdülő fejlesztése A Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának tulajdonában lévő területen található üdülési célú épületek állaga elavult. A város – bár a Csepel-sziget kapujaként definiálja magát – jelenleg nem tud turisztikai használatra alkalmas szálláshelyet biztosítani azok részére, akik kifejezetten a RáckeveiSoroksári Dunaág iránt érdeklődő, természetszerető „bakancsos” turisták. A városnak meg kell tudni jelennie a kistérség Duna parthoz köthető turisztikai kínálatában. Tanösvény fejlesztése és sétány kialakítása A tanösvény jelen állapotában egy „természeti sétaút” szerepét látja el. Hiányos infrastruktúra jellemzi, gyakori a mesterséges elemek, információs táblák megrongálása. Az Oláh-strand vízparti összeköttetése a tanösvénnyel, valamint az Árpád-stranddal nem biztosított. Fejlesztési cél / Komplex megközelítés (szükséges beavatkozások) A projekt fő célja Szigetszentmiklós turisztikai kínálatának bővítése, fejlesztése. A négy kiemelt projektterület fejlesztésének célja szorosan összefügg egymással, ez indokolta az egy akcióterületbe kerülésüket. A projekt elemei egyaránt képesek mind a belső, azaz a helyi, mind pedig a külső idegenforgalmi potenciál fejlesztésére. A fejlesztési céllal szorosan összekapcsolódik az önkormányzat koncepcionáló tevékenysége, amely elsősorban egy komplex személetű idegenforgalmi koncepció elkészítését jelenti. Ez a dokumentum lehet az, amely a tervezett fejlesztésekkel összefüggő szolgáltatásokat, programokat egységes szerkezetbe rendezheti.

226


Árpád-strand rekreációs fejlesztése A fejlesztés célja egy komplex idegenforgalmi célzatú infrastrukturális innovációs fejlesztés. A területen a városi idegenforgalom céljait szolgáló komplex infrastruktúra-fejlesztés valósul meg. A Halászkert vendéglő helyén vendéglátó-, és szálláshely kialakítása, a sétány minőségi kiépítése. A horgászegyesület mólójának felújítása, a kikötő üzemképessé tétele. A projekt az infrastrukturális fejlesztések mellett jelentős innovációt biztosít a fenntartható működtetés érdekében. A terület létrejövő infrastruktúrájának alapkihasználtsága mellett komplex kistérségi turisztikai program megvalósítása, turisztikai klaszter kiépítése, a kikötő és a hajóforgalom üzemeltetése, a Csónakház működtetésének kialakítása tartozik a projektelemek közé. Mindez kiegészül egy komplex szemléletű városi programtervezéssel a Kéktó-szabadidőközpont szolgáltatásaival egybekötve. Kéktó Szabadidőközpont A Kéktó területen komplex, többfunkciós létesítmény-, illetve terület kiépítése a cél, amely hozzájárul a lakosság rekreációs és szabadidős lehetőségeinek bővítéséhez. Színpadok, szétszerelhető tribün építése, öltözők, vizesblokkok felújítása, próbaterem, tároló helyiségek és egyéb technikai helyiségek kialakítása mellett a fejlesztés parkoló kiépítését, és – befektetői szándék esetén – szálloda, vendéglátó-hely létesítését tartalmazza. Az elképzelés kapcsolódó szolgáltatói létesítmények elhelyezésével is számol. A Kéktó-szabadidőközpont területe kifejezetten alkalmas arra, hogy a fejlesztési cél megvalósulása esetén infrastrukturálisan a kistérség kulturális központjává váljon – bár ennek a külső közlekedési feltételei nem adottak. A fejlesztés, átalakítás során tekintettel kell lenni arra, hogy a szigetszentmiklósiak nagy része emocionálisan kötődik a területhez, ezért az átalakítás során tekintettel kell lenni a terület jelenlegi struktúrájára (a tó medrének megtartása, az elöregedett faállomány jegenyével való pótlása, stb.). A tervezett fejlesztés nem csupán infrastrukturális jellegű lenne, hanem a város kulturális életének fejlesztése, és a térségi vezető szerepkör megszerzése érdekében komplex, programorientált rendezvények tartalmi megalapozását is magában foglalná. A területnek alkalmasnak kell lennie koncertek, sportrendezvények, városi rendezvények megtartására egyaránt. A konkrét infrastrukturális fejlesztések ennek függvényében lennének meghatározva. Az előzetes elképzelések szerint a területen a következő infrastrukturális fejlesztések megvalósítása történne: -

-

jelenlegi színpad felújítása és egy új, kisebb színpad építése lépcsőzetes kialakítású, szétszerelhető tribün kialakítása a kulturális rendezvényeket kiszolgáló épületkomplexum (öltöző, vizesblokk, színésztársalgó, próbaterem, tároló-helyiség, stb.) létesítése sportpályák átalakítása: süllyesztett kézilabda-pálya kialakítása a téli hasznosítása (jeges sportok) érdekében, műanyag borítású, vagy műfüves pálya, illetve újjáépített kosárlabdapályák építése befektetői szándék esetén szálláshelyek, vendéglátóhely kialakítása

Önkormányzati üdülő fejlesztése Az önkormányzati üdülő felújítása, átalakítása, egy 50 fő fogadására alkalmas központi épület kialakításával. Hasznosítási terv készítése az üdülő kihasználására, turisztikai koncepció, illetve helyi identitáserősítő programok segítségével.

227


A területen egy olyan épület kialakítása, amely ötven fő befogadására alkalmas, rendelkezik étkezővel, tálalóhelyiséggel, valamint klubszobával és vizesblokkal. A tetőtérben 4-6 db, egyenként 12-15 fő befogadására alkalmas vendégszoba kerülne kialakításra. A természetkedvelő turisták számára a területen kialakításra kerülne továbbá egy csónakház kikötővel, valamint kapcsolódó funkciókkal rendelkező helyiségekkel. A fejlesztési infrastruktúra kialakítása mellett egyidejűleg városi idegenforgalmi koncepció készítése javasolt. A koncepció definiálná az ide érkezők célcsoportját, tisztázná a kínálati oldal adottságait, előnyeit és hátrányait, valamint az idegenforgalmi hasznosítás mellett javaslatokat tenne a Duna, mint adottság felhasználásával a helyi identitáserősítő programok kialakítására. Az idegenforgalmi koncepció komplex szemléletben kezelné a város adottságait, ezért mind a Kéktó Kulturális és Szabadidőközpont, mind pedig az Árpád strand rehabilitációja akcióprogram, illetve potenciális akcióprogram tervezés elemeit, célkitűzéseit is beemelné. Harmadrészt az önkormányzati üdülő fejlesztése, és vendégfogadásra alkalmassá tétele infrastrukturális lehetőséget kínál a helyi identitáserősítő iskolai programok megtartására is. A projektelem végrehajtásához az önkormányzat saját, illetve pályázati forrás bevonását tervezi. A projektelem becsült költségvetése 150.000.000 – 200.000.000 Ft. Tanösvény fejlesztése és sétány kialakítása A kiemelt projekthelyszín a jelenlegi tanösvény funkciójának bővítését, infrastruktúrájának fejlesztését, valamint a tanösvény jelenlegi területének meghosszabbítását, illetve sétány kiépítését foglalja magában az Oláh-strandig. A tanösvény mintegy 100 méterrel hosszabbítható meg maximálisan a félsziget végéig, innen további 100-120 méter távolságra található az Oláh-strand, melyet híd, illetve sétány kialakításával lehet elérni. Ezzel a köztulajdonban lévő területrészek (Árpádstrand ill. Oláh-strand) vízparti összeköttetése biztosított lenne. A tansövény infrastruktúrájának fejlesztése a meglévő térbútorzat kiegészítését, információs táblák kihelyezését, valamint – akár kültéri audiovizuális tájékoztatóelemek kihelyezését jelentheti. A projektelem tartalmazza a csónakház komplett felújítását, funkciójának bővítését. Összefoglalás Árpád-strand rekreációs fejlesztése Célkitűzés Foglalkozott-e már az önkormányzat korábban a projektötlettel? Fejlesztendő funkciók Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés Célcsoport Kapcsolódás a célrendszerhez

Komplex idegenforgalmi célzatú infrastrukturális innovációs fejlesztés igen

GB, KT

8. idegenforgalmi 9. infrastrukturális 2010-2013 költségbecsléssel rendelkező tanulmányterv még nem készült, PPP együttműködés Szigetszentmiklós Város lakossága, tanulói és a potenciális turisztikai vendégek, TC/3, TC/5

228


Kéktó Szabadidőközpont

Célkitűzés

A jelenleg alulhasznosított Kéktó-szabadidőközpont területén komplex sportolási-kulturális funkciójú – kistérségi vonzerővel rendelkező – kulturális és szabadidőközpont létesítése


igen


1. 2. 3. 4.

Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés Célcsoport Kapcsolódás a célrendszerhez Önkormányzati üdülő fejlesztése

Célkitűzés Foglalkozott-e már az önkormányzat korábban a projektötlettel? Fejlesztendő funkciók Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés Célcsoport Kapcsolódás a célrendszerhez Tanösvény fejlesztése és sétány kialakítása Célkitűzés Foglalkozott-e már az önkormányzat korábban a projektötlettel? Fejlesztendő funkciók Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés Célcsoport kapcsolódás a célrendszerhez

ISTKB, KT

kulturális (zenei rendezvények) sport (extrém sportok, kézi-, kosárlabda pályák) szabadidős (egyéb városi rendezvények) idegenforgalmi (szálloda, vendéglátó-hely) 2010-2013 költségbecsléssel rendelkező tanulmányterv elkészült, a komplexitás miatt a becsült költség nagy szórású: 400.000.000 – 1.400.000.000 Ft Szigetszentmiklós Város lakossága és a potenciális vendégek, kulturális szolgáltatások iránt érdeklődők TC/1, TC/2, TC/3, TC/4

Turisztikai használatra alkalmas, hosszabb távú itt tartózkodást lehetővé tévő modern üdülőépület kialakítása. igen

ISTKB, KT, GB

1. idegenforgalmi 2. helyi humán-erőforrás fejlesztései 2010-2013 költségbecsléssel rendelkező tanulmányterv elkészült, a becsült költség 150.000.000 – 200.000.000 Ft Szigetszentmiklós Város lakossága, tanulói és a potenciális turisztikai vendégek, TC/1, TC/3, TC/4, TC/5

Helyi természeti értékek bemutatása, a vízparti területek közösségi használatának biztosítása. igen

GB, KT

1. idegenforgalmi 2. infrastrukturális 2010-2013 költségbecsléssel rendelkező tanulmányterv még nem készült Szigetszentmiklós Város lakossága, tanulói és a potenciális turisztikai vendégek TC/3, TC/5

229


4. Akcióterület – Bucka városrész szennyvízcsatornázása (AT/4) 35. ábra: Bucka városrész szennyvízcsatornázása AT

A projekt helyszíne: Az akcióterület 3 városnegyedet szel át, a Dunaparti negyedet, a Bucka negyedet, valamint a Városkörnyéki negyedet, ez utóbbit a hosszú távú terv alapján érinti. A tervezett fejlesztések ezeken a helyszíneken valósulnak meg. A projekt szükségességének alátámasztása: A település Bucka városrésze még nem csatornázott, a jelenleg keletkező szennyvizek nagy része a talajba és a talajvízbe kerülnek, ezért folyamatos a környezetszennyezés. A területen élők - a város lakosságának közel egyötöde – jelenleg nem rendelkeznek közüzemi szennyvíz-csatorna hálózatra való rákapcsolódás lehetőségével. A közműolló nyitott, nem éri el a 60%-ot a városban. Fejlesztési cél: A csatornaépítés keretében megvalósul Szigetszentmiklós Bucka városrész csatornázása, amellyel lehetővé válik az ott élők házi szennyvízének gyors és közvetlen elvezetése. Így egy higiénikusabb, környezetkímélőbb rendszerrel gazdagodhat a városrész. A meglévő Szigetszentmiklósi Szennyvíztisztító Telep korszerűsödik, kapacitásának növelésével újjáépül, amellyel a Bucka városrész tervezett csatornahálózatán keresztül összegyűjtött szennyvíz is befogadhatóvá válik.

230


Komplex megközelítés (szükséges beavatkozások) Az akcióterületen a következő fejlesztési beavatkozások szükségesek: Az akcióterület három városnegyedet szel át, a Dunaparti negyedet, a Bucka negyedet, valamint a Városkörnyéki negyedet, ez utóbbit a hosszú távú terv alapján érinti. A beruházást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közreműködésével kiírt KEOP-1.2.0 kódszámú pályázaton való sikeres részvétellel lehet megvalósítani. Szigetszentmiklós város összes szennyvízterhelése 26.626 LE. A település Bucka városrésze még nem csatornázott, a jelenleg keletkező szennyvizek nagy része a talajba és a talajvízbe kerülnek, ezért folyamatos a környezetszennyezés. A közcsatornán történő szennyvíz összegyűjtés és elvezetés gazdasági szempontból is fontos, mivel így az önkormányzat által kötelezően biztosítandó alapfunkciók, szolgáltatások, helyi gazdasági működési feltételek is jelentősen javulhatnak. A projekt által közvetlenül érintettek csoportjába tartoznak többek között a hatásterületen tevékenykedők, vállalkozók is, akik új munkahelyeket tudnak teremteni városunkban. A település többi lakott részén már megépült a csatorna, így a Bucka városrész lakóinak szempontjából jogos az igény a tisztább, egészségesebb környezet iránt. A fejlesztés megvalósulásával 2011-ben, 8500 lakosnak lesz lehetősége az elkészült hálózatra rákapcsolódni. A szennyvíztisztító telep kapacitását 2500 m 3/d értékről 6000m3/d –re növeljük. Megépül 3100 db házi bekötés, 40.603 fm gravitációs, 1.298 fm nyomott csatorna továbbá 11 db átemelő is. A beruházás megvalósításával meglévő és jogos műszaki, gazdasági és társadalmi igényeket elégítenénk ki. A projekt előkészítésének összköltsége 123.300.000.- Ft, melyből az önkormányzat önerőként 18.495.000.- Ft-ot biztosít. A fennmaradó részt pályázati forrásból kívánja finanszírozni. A teljes megvalósítás tervezett összköltsége 3,6 mdFt, mely tartalmazza a jogi háttér rendezésének költségeit is. Az első fordulós Bucka Városrész Szennyvízcsatornázása és a Szennyvíztisztító Telep Bővítése című KEOP-1.2.0/1F-2008-0207 pályázat sikeres volt. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg. 74. táblázat: Az AT/3 összefoglaló ábrája


A Bucka negyed közcsatorna-hálózattal történő ellátása, a szennyvíztisztító-telep kapacitásának növelése igen

KT, GB, KVB

10. közműellátás (közcsatornázás) 2009-2011 3.600.000.000 Bucka városnegyed és a Dunapart negyed lakossága TC/3, TC/5

231


5. Akcióterület – József Attila lakótelep szociális városrehabilitáció (AT/5) 36. ábra: JA lakótelep szociális városrehabilitáció AT

A projekt helyszíne: Az akcióterület a Városközpont negyedben található, a Jókai utca – Bajcsy Zsilinszky út – Gyári út – Ifjúság út által határolt területen, a 3650 hrsz.-on található Bajcsy Zsilinszky úti I. sz. és II. sz. üzletsor kivételével. A projekt szükségességének alátámasztása: A József Attila lakótelep jórészt az 1950-es években épült a Csepel Autógyári dolgozók kiszolgálására. A lakóépületek elavultak, átfogó felújításon (kivéve: gépészet és nyílászárók cseréje) még nem estek át. Néhány épületen az elmúlt években nyílászárócsere és a homlokzat festés történt. A terület lakosságának nagy része nyugdíjas, illetve alacsony jövedelemmel rendelkező aktív korú. Fejlesztési cél: Az akcióterületen szükséges az épületek átfogó felújítása, nyílászáróinak, fűtési rendszerének szerkezeti korszerűsítése, és a homlokzat felújítása mellett parkolók kialakítása, járdák felújítása és a zöldterület fejlesztése.

232


Komplex megközelítés (szükséges beavatkozások) Az akcióterület által lehatárolt területen található 23 db régi építésű, és 10 db újabb (hatvanas évek közepe-vége) építésű háztömb rehabilitációja, ezekből részlegesen mintegy 8 épület lett felújítva. Az akcióterület pontos lehatárolása során (a későbbiek folyamán, a pályázati kiírás függvényében szükséges dönteni az újabb építésű 10 db lakóépület projektben maradásáról) tekintettel kell lenni az ÖTM Városfejlesztési Kézikönyve alapján kijelölt indikátorok teljesítésére. Jelenleg nem áll rendelkezésre adat az akcióterület szegregációs helyzetéről, de a pontosított lehatárolás során tekintettel kell lenni a hagyományos városi beépítésű területekre vonatkozó kritériumrendszerre (alacsony iskolázottság, alacsony gazdasági aktivitás, magas munkanélküliségi szint, erősen leromlott környezet, stb.) Az akcióterületen található a – lakóteleppel egy időben épített – József Attila Általános Iskola is, ahol a tornaterem és a sportudvar felújítása szerepel az önkormányzat tervei között. A lakóépületek között a sajátos beépítésnek megfelelően közparkok lettek kialakítva az utóbbi évek folyamán már több-kevésbé frissített faállománnyal. A zöldterületek, játszóterek ennek ellenére elhanyagoltak, felújításra szorulnak. A gyalogjárdák állapota helyenként megfelelő, bár nem színvonalas kialakítású (öntött aszfaltjárda), de a területen található járdák nagyobb része balesetveszélyes, elhasználódott. A projekt egyenlőre nem előkészített, így költségbecsléssel sem rendelkezik. 75. táblázat: Az AT/6 összefoglaló ábrája


Komplex épület-, és területrehabilitáció igen

11. visszavonásra került

12. lakókörnyezeti 2009-2013 költségbecsléssel rendelkező tanulmányterv még nem készült, a költségek viselése megoszlana az önkormányzat és a lakosság között Szigetszentmiklós Város akcióterületen élő lakossága TC/3

233


6. Akcióterület – Gyártelep térségi intézményi szolgáltató terület (At/6) 37. ábra: Gyártelep térségi intézményi szolgáltató terület

A projekt helyszíne: Szigetszentmiklós déli részén a Szigethalommal határos Vt. besorolású területe az ÁTI Sziget IP Gksz. övezeti besorolású területén található volt „Igazgatósági” épülettel együtt. Helyrajzi számok: 12014, 12022/1, 12022/2, 12016, 12017, 12015, 12001/71 és 12001/15. A projekt szükségességének alátámasztása: Szigetszentmiklós térségi igazgatási központtá válásához ez a terület a legalkalmasabb, lévén a sziget közepén helyezkedik el, és minden településről könnyű a megközelítése; a bíróság, a földhivatal, a munkaügyi kirendeltség, valamint az ÁNTSZ Ráckevéről történő áttelepítését kell ennek érdekében szorgalmazni. Fejlesztési cél: A felsorolt intézmények területre történő telepítésével a Gyártelep térsége válna a kistérség igazgatási-intézményi központjává. Komplex megközelítés (szükséges beavatkozások) Részletes elképzelés hiányában még nem fogalmazható meg. Célrendszer: TC/1, TC/2, TC/3

234


7. Akcióterület – Camfield fejlesztési terület (At/7) 38. ábra: Camfield fejlesztési terület

Projekt helyszíne: Szigetszentmiklós hrsz. 090/1 (99ha 0287m2) ingatlan, amely korábban a Fővárosi Vízművek tulajdonát képezte. Az M0 bővítés kapcsán mintegy 35,000 m2 terület kisajátításra került és új helyrajzi számozás jött létre: hrsz: 090/71 (612,301 m2) és hrsz: 090/74 (344,951 m2) területű ingatlanokat. A teljes terület kb. 1/3-2/3 arányban szel ketté az M0 autópálya. A tervezett projekthelyszín egybefüggő területet képez a 2010. augusztusában Szigetszentmiklós Önkormányzata által elfogadott „Camfield-Szigetszentmiklós projekt térségi előnyeinek vizsgálata” című anyagban jelzett esetlegesen betervezhető közúti összeköttetésekkel. Ez a vázolt elképzelés szerint a következő helyrajzi számú területeket érintheti: 090/49, 090/48, 090/30, 090/29, 090/28, 090/26-21, 090/019, 090/018-011, 090/45, 090/46, 090/47, valamint a 11508/35, 36, ill. 37. Projekt szükségességének alátámasztása: A terület funkciói jelenleg kihasználatlanok. A környéken értékes mezőgazdasági területek találhatóak, melyek a város hosszú távú céljai között (Szabályozási Terv) is mezőgazdasági besorolásba tartoznak. A terület ezért az egyetlen olyan szabad fejlesztési terület lehet az agglomeráció rendezési tervének módosításával, amely közvetlen kapcsolatban áll az M0

235


autópályával. A projektterületen keresztül akár új közúti kapcsolat nyílhat Szigetszentmiklós és a főváros között. Fejlesztési cél: Logisztikai park kialakítása, önálló autópálya megközelítéssel, nem terhelve a város meglévő útjait. A területen összesen 170,000 m2 raktárt és 40,150 m2 a raktárakhoz illetve a logisztikai tevékenységekhez tartozó iroda kerülne kialakításra. A logisztikai funkció kiszolgálása egy új, önálló autópálya csomóponton keresztül történne, a logisztika forgalom teljes elválasztásával Szigetszentmiklóstól. A Camfield Invest Kft. projektterületén a leendő csarnokok kiszolgálására belső úthálózatot kíván kiépíteni, a terület szélén húzódó gyűjtőúttal, melynek közvetlen kapcsolata lenne az M0 autópálya tervezett csomópontjához. A projekt tervezett megvalósulása mintegy 2000 új munkahelyet teremtene a városban, és – vélelmezhetően – rendkívüli mértékben megnövelné a város iparűzési adó bevételét.

Komplex megközelítés:

Célkitűzés

Logisztikai park kialakítása, új munkahelyek teremtése, városrészeket összekötő közúti kapcsolat megteremtése.


igen


-

Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés Célcsoport Kapcsolódás a célrendszerhez

KT, GB (2010. augusztus) logisztikai közlekedési

2011-2015 4-6 Mrd Ft Munkavállalók, vállalkozók, ingázó lakosság TC/2, TC/5, TC/6

236


8. Akcióterület – Szent Miklós lakótelep fejlesztése (At/8) 39. ábra: Camfield fejlesztési terület

Projekt helyszíne Az akcióterület a Városközpont negyedben azon belül is a többpólusú város egyik alközpontjában található. A projekt területe magában foglalja a Szent Miklós lakótelep összes – iparosított technológiával épült épületét, a Batthyány Kázmér Gimnázium, a Kollégium, valamint az óvoda épületeit, illetve a terület szűken értelmezett környezetét: Dalos utca (emeletes garázsok területe), illetve az Erkel Ferenc utca déli és északi szakasza. Projekt szükségességének alátámasztása A projekt elsődleges célja az iparosított technológiával épült lakótelep házainak komplex felújítása szerkezeti, esztétikai szempontok alapján; kiemelten a fűtéskorszerűsítés, és a fűtési rendszer más – alternatív energiaforrással történő kialakítása. Másodlagos cél a lakókörnyezet minőségének fejlesztése. A Szent Miklós lakótelep épületei 1978-1990 között épültek, házgyári panelek alkalmazásával. Az épületek élettartamát 70-100 évre becsülték, komplett szerkezeti felújításra mintegy 30 évente van szükség. Az épületek építési sorrendje nagyjából a számozásnak megfelelő, a lakótelepi házak többsége elérte, illetve rövidesen eléri a 30 éves kort. Az épületek távfűtési hálózatra vannak rákötve, az utóbbi években több lakásban is sor került fűtéskorszerűsítésre, eltérő technikai

237


megoldásokkal. Néhány társasház 2010-ben levált a távfűtési rendszerről a magas költségek miatt. A lakótelep környezete átlagos színvonalú, szintén korszerűsítésre szorul. Jellemző beavatkozások ezen a területen a parkosítás, közterületek, játszóterek fejlesztése, a parkolási problémák megoldása, kezelése. Általános hazai, illetve nemzetközi tapasztalat, hogy azon lakótelepek veszélyeztetettek társadalmi szegregációval, szlömösödéssel, melyeken az épületek jelentős része nagyjából egy időben épült, korszerűsítve, fejlesztve nem lett a lakókörnyezet, és az elöregedő lakosság helyére újabb, kevésbé tehetős, és jellemzően alacsonyabb státuszú népesség költözik. A projekt célja, hogy ez a folyamat ki se tudjon alakulni; ezt pedig minőségi lakókörnyezettel, épületszerkezeti felújítással lehet elérni. Fejlesztési cél Fűtéskorszerűsítés, fűtési rendszer átalakítása. Új, alternatív energián alapuló fűtési rendszer kialakítása, önkormányzati segítséggel. Az egyedi, központos megoldások helyett az egész lakótelepre kiterjedő, egységes rendszer kiépítése a cél, költséghatékonysági szempontok alapján. Ebben az esetben a fűtésszolgáltatást továbbra is az önkormányzat tudja biztosítani. Az alternatív energiaforrásra való áttérés kiegészülne az épületek passzívenergiával, energia-újrahasznosítással történő komplett felújításával is. A projektben mind a Mocorgó óvoda, mind pedig a Gimnázium részt vehetne. Minőségi lakókörnyezet kialakítása A Szent Miklós lakótelep szűken vett környezetének rendezése, fejlesztése. Parkosítás, közösségi terek, játszóterek további fejlesztése, a szánkózó domb környékének rendezése, burkolt út kialakítása a Dalos utca irányába, Dalos utca, Erkel Ferenc utca aszfaltburkolattal történő ellátása. Kálvin tér északi területének rendezése

Komplex energetikai program, minőségi környezetfejlesztés


nem 13. minőségi lakókörnyezet-fejlesztés 14. távfűtési rendszer átalakítása megújuló energiával való ellátásra 2011-2013 költségbecsléssel rendelkező tanulmányterv még nem készült, a költségek viselése megoszlana az önkormányzat és a lakosság között Szigetszentmiklós Város akcióterületen élő lakossága TC/3

238


9. Akcióterület – Városi csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése (At/9) 40. ábra: Városi csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése

Projekt helyszíne Az akcióterület a Szigetszentmiklós teljes közigazgatási területét magában foglalja.41 Projekt szükségességének alátámasztása A város csapadékvíz-elvezetése a település meghatározott részein megoldott, azonban jelentős területek vannak (elsősorban a Bucka városnegyed) ellátás nélkül. A csapadékvíz elvezetés a város központi részein jellemzőbben zárt rendszerű (hálózatos, illetve szikkasztós megoldás), a település többi részén nyílt. Krónikus neuralgikus területek száma egyre nagyobb, az utóbbi évek rendkívüli

41

Kijelölt akcióterület az IVS kézikönyv előírásai szerint kizárólag egybefüggő terület lehet. A csapadékvíz-elvezető hálózat nyilvánvalóan a lakóterületeken, illetve a vegyes területeken alakítható csak ki, mezőgazdasági területen nem. Mivel a város egyes részein ez a rendszer már kiépített, máshol pedig nem, amennyiben ez részletezve kerülne ábrázolásra, nem minősülhetne akcióterületnek. Ezért került kijelölésre a város teljes közigazgatási területe.

239


időjárása ezeken a területeken ilyen esetekben azonnali beavatkozást igényel. Szigetszentmiklós városi funkciójának maradéktalan ellátásához nélkülözhetetlen a beavatkozás. Fejlesztési cél / Komplex megközelítés (szükséges beavatkozások) A főhálózati útpályák fejlesztése, a települési útburkolatok kiépítése és a település övezeteinek átsorolása egyszer s mind nagymértékben megnövelik a koncentrálódó csapadékvíz mennyiségét és felvetik a közműves csapadékvíz elvezetésének szükségességét. A fejlesztési területek közműves csapadékvíz hálózatának befogadója a Nagy Dunaág. A Nagy Dunaágig vezető csapadékcsatorna nyomvonala a szennyvíz nyomóvezeték nyomvonal lehet, a csapadékvíz átemelő a szennyvíztisztító teleppel összeépülve tervezhető gazdaságosan. A térség csapadékvíz hálózatának gyűjtő sávja a szigeti gerincút lesz, a szigeti gerincút mentén tervezendő csapadékvíz elvezető rendszer mentén és közelében záporvíz tározási, csapadékvíz előtisztítási létesítmények épülnek. Ezen főművek mellett területegységenként a vízbázis védelem előírásaitól is függő helyi, testre szabott csapadékvíz elhelyezési megoldásokat (szakszerű szikkasztás, párologtatás) kell megvalósítani. Le kell határolni a település közigazgatási területén belül az öblözeteket (egy közbenső befogadó ponthoz tartozó hálózatot), vízrendezési, csapadékvíz elvezetési előterveket, tanulmányterveket kell készíteni. Az ÉCSVCS Kft. tanulmánytervet készített a komplex csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, a projekt ezen dokumentum műszaki tartalmának megfelelően kerülhet megvalósításra. A terület közösségi célú fejlesztésre való alkalmasságának biztosítása


igen

GB, KT

2011-2013 Költségvetés még nem készült. Tanulmányterv kidolgozása véglegesítés előtt. Szigetszentmiklós Város lakossága TC/3, TC/5

240


10. Akcióterület – Bucka-tó kármentesítése (At/10) 41. ábra: Bucka-tó kármentesítése

Projekt helyszíne Az akcióterület a Bucka városrészben található, az 5931-es helyrajzi számon, területe 64535 m2. Projekt szükségességének alátámasztása A terület egy része nehézfémekkel szennyezett. A Bucka-tó környezetében kimutatott talajvízszennyezés a Bucka-tóban, illetve annak környezetében az egykori bombatölcsérekben, illetve azok továbbfejtésével kialakított sóderbányákban elhelyezett hulladékokhoz, valamint az egykori Csepel Autógyár területén kimutatott igen jelentős nehézfém-szennyeződés időszakos, a telephelyi vízkitermelés szüneteltetéséhez vagy mérsékléséhez kapcsolódó kiterjedéséhez köthető. A rendelkezésre álló információk alapján valószínűsíthető, hogy a veszélyes hulladék (galvániszap, különböző összetételű gyártási maradékok és törmelékek, valamint segédanyagok, stb.) nagyobb mennyiségben történt elhelyezéséért a Csepel Autógyár és a Pestvidéki Gépgyár, valamint a Csepel Vas- és Fémművek tehetők felelőssé, míg Szigethalom Tanácsa főleg az építési hulladékok és a kommunális hulladékok elhelyezését végezte, bár a gyárak területén végzett építkezések anyagának egy része vélhetően szintén itt lett elhelyezve. Az 1990-es évek második felében a tó környezetében okozott környezeti kár (folyékony állagú krómozáshoz használt galvánfürdő elhelyezése) okozójának kilétét nem sikerült a hatóságoknak felderíteni, de összességében megállapítható, hogy az akkor

241


lerakott szennyezőanyag veszélyes hulladéknak minősül. Az okozott kárért a magyar állam lett felelősként megnevezve. A terület bármilyen jellegű fejlesztése ezért a szennyezés megszüntetése nélkül nem lehetséges. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata 2008-ban döntött úgy, hogy a KEOP keretén belül pályázni kíván a Bucka-tó kármentesítésére, 2009-ben a pályázat pozitív elbírálást nyert. Fejlesztési cél Közvetlen fejlesztési cél nem fogalmazható meg a kármentesítés befejezéséig. A területet ezért az IVS „későbbiekben akcióterületté fejleszthető terület” minősítéssel szintén megjelöli, így a konkrét fejlesztési elképzelések ebben az esetben kerülhetnek kidolgozásra. Komplex megközelítés (szükséges beavatkozások) -

talajcsere

-

tereprendezés

-

monitoringozás

-

medertisztítás

-

növényzet telepítés A terület közösségi célú fejlesztésre való alkalmasságának biztosítása


igen

GB, KVB, KT

2011-2013 ~ 4 Mrd Ft, 100%-os állami támogatással. A kármentesítésre tanulmányterv készült Szigetszentmiklós Város lakossága TC/3, TC/5

242


6. Anti Szegregációs Terv – Stratégiai rész „A beavatkozások célja hogy a szegregátumnak minősülő lakókörnyezet szegregáltsági foka, azaz az alacsony státuszú lakosok magas koncentrációja csökkenjen, lehetőség szerint közelítsen a városi átlaghoz. Ugyanakkor a beavatkozások eredményeként a város területein, illetve más településeken nem nőhet az alacsony státuszú népesség koncentrációja, és nem alakulhatnak ki szegregátumok.” Szigetszentmiklós város Integrált Városfejlesztési Stratégiája részét képező anti-szegregációs terv stratégiai része megvizsgálja azokat a beavatkozási lehetőségeket, amelyek az általános cél elérését elősegíthetik. Szigetszentmiklós városban nincs telepszerű – több száz főt befogadó – krízisterület (pl. romatelep), ugyanakkor a részletes helyzetértékelésben tárgyalt területeken zajló folyamatok mindenképpen beavatkozást igényelnek. Az eddigiek során 11 kisebb-nagyobb településrészt vizsgáltunk, melyek mind megoldást várnak problémáikra. Az elkövetkező évek romló gazdasági környezete az önkormányzatokat és még a nagyvállalatokat is nehéz helyzetbe hozza. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában tárgyalt gyorsütemű lakosságszám-növekedést a város infrastruktúrával nem tudta követni, így az elkövetkező években ezeknek a rendszereknek a kiépítése köti le a források túlnyomó hányadát. Nyilvánvaló, hogy mind a 11 területen nem lehet egyszerre kezdeményezően fellépni, ezért prioritásokat kell meghatároznunk és az Integrált Városfejlesztési Stratégiában kialakított akcióprogramokhoz és területekhez kell alkalmazkodni az anti-szegregációs terv stratégiájának meghatározása során. Elsődleges szempont, hogy a következő időszakban a szegregációs tendenciák ne fokozódjanak, hanem lehetőség szerint mérséklődjenek. Rövidtávon a kisebb forrásigényű, elsősorban adatgyűjtési, adatfrissítési és szervezési feladatokat kell ellátni, mert a város rendkívül nagy térbeli kiterjedtsége és gyors növekedése csak kevesek számára átlátható. A városvezetés az elmúlt években a megnövekedett feladatok ellátása érdekében megkezdte a városirányítás átszervezését. A különböző szakszolgálatok további fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy pontos és naprakész információval rendelkezzünk a városközponttól távol élő emberek életmódjáról és problémáiról. Hosszabb távon szükséges a megjelölt területek komplex fejlesztése, amelynek első lépése a tulajdonviszonyok feltárása és rendezése, valamint a hosszabb távú területhasznosítási célok kitűzése. A területrendezés természetesen a jelenlegi lakosok bevonásával és érdekeinek figyelembevételével kell, hogy történjen. Mindezek alapján Szigetszentmiklós város négy fő prioritás mentén kívánja oldani a szegregációt a városban:

243


42. ábra: Az Anti-Szegregációs Terv stratégiai prioritásai

ANTI SZEGREGÁCIÓS TERV STRATÉGIAI PRIORITÁSAI

TÁJÉKOZTATÁS

KAPCSOLATTARTÁS

LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ

OKTATÁSI INTEGRÁCIÓ

6.1. Beavatkozási lehetőségek 6.1.1. A többségi társadalom tájékoztatása A hátrányos helyzetű népességcsoportok problémáinak széles nyilvánosság elé tárása. A városban élő hátrányos helyzetű népességcsoportok életfeltételeinek megismertetése, a többségi társadalom objektív tájékoztatása része a problémák felszámolásának. A helyi médiumok – elsősorban a Kisváros havilap – biztosítson helyet a területileg elkülönülten élő városrészek lakosainak, a kisebbségi csoportok tagjainak és szervezeteinek a megnyilvánulásra, közösségi eseményeik és problémáik kibeszélésére. A külterületeken sokszor „nem történik semmi”, ezért nem kerülnek be a nyilvánosságba. Törekedni kell, hogy minél több fórumon essen szó a szegregáltan élő területekről. Ha máshogy nem megy, az ilyen helyekre bejáratos családsegítő és gyermekjóléti szolgálat vagy egészségügyi dolgozókat (védőnőket és orvosokat) kell meséltetni napi tapasztalataikról. A többségi társadalom tájékoztatása céljából a működő médiumok felhasználásával a város olyan kommunikációs irányt válasszon, amelyeken keresztül a helyi társadalom megismeri a beavatkozás lehetőségeit, a probléma megoldásának szereplőit és felismeri saját passzív/aktív szerepét a probléma kezelésében.

6.1.2. A hátrányos helyzetű csoportokkal való közvetlen kapcsolattartás Az anti-szegregációs beavatkozások sikeres végrehajtásának feltétele a célcsoportot jelentő lakosság közvetlen elérése a velük való folyamatos kommunikáció, fizikai kapcsolattartás. Tapasztalataink szerint jelenleg a CÖK elnöke az egyetlen olyan szervező személy, akivel az önkormányzatnak napi kapcsolata van. Törekedni kell azonban, hogy több roma is bekapcsolódjon a közös munkába.

244


Kiemelten fontos, hogy a Buckán és Lakihegyen élő romákkal is alakuljanak ki formális és informális kapcsolatok. A kapcsolatok kialakítása a roma szervezetek vezetőin keresztül történhet elsődlegesen. E téren Családsegítő és gyermekjóléti szakszolgálat további fejlesztése tűnik a leghatékonyabb és legolcsóbb megoldásnak. A fejlesztés három összetevős: a törvényi előírásoknak megfelelően emelni kell a munkatársak létszámát. Programok szervezéséhez kellő helyet kell biztosítani a Losonczi utcai épületben és végül biztosítani kell, hogy egyes munkatársak a távol eső területekre gyorsan elérjenek és munkájuk nagy részét helyben végezzék. Mindehhez alapvető feltétel, hogy ezeken a településrészeken is legyen a közösségi és társadalmi életnek fóruma. Olyan kérdéshez jutottunk, ami az egész várost foglalkoztatja, nevezetesen, hogy nincs elegendő találkozási hely, „agóra” vagy szabadidős tevékenységre alkalmas nyitott tér és fedett épület. Az IVS 2. és 3. akcióterülete, a Sport és Oktatási és Kulturális Központ kialakítása a Városközpont negyed szélén, valamint a Kéktó Szabadidő és Kulturális Központ fejlesztése ezeken a hiányosságokon is próbál enyhíteni. A Buckai városrész fejlesztése szempontjából a Bucka-tó térségének közösségi fejlesztése szintén fontos lenne. Mindezek mellett fontos lenne a korábbi terveknek megfelelően az Adótorony téren vagy a II. Rákóczi Ferenc út Duna felé eső oldalán játszóteret létesíteni és lehetőség szerint egy közösségi épületet felhúzni. Komoly eredmény lesz az Akácliget Óvoda épületének bővítése Közösségi hely nélkül nem képzelhető el párbeszéd a lakihegyi romák vagy más hátrányos helyzetű emberekkel. Ezt a feladatot az önkormányzat akár az egyházakkal közösen is felvállalhatná.

6.1.3. Lakhatási integrációt biztosító eszközök Meg kell vizsgálni, hogy az önerőből lakást vásárolni vagy házat építeni hátrányos helyzetű emberek lakhatási problémáit milyen módon tudja az önkormányzat segíteni – kedvezményes hitelek, építési telek kiutalás, stb. A közeljövőben el kell indítani a szociális bérlakás állomány felmérését és a bérlakásokkal kapcsolatos hosszú távú koncepciót. Első lépésben a lakások kategóriákba sorolása célszerű, majd az esetleges felújítás illetve értékesítés ütemezése és a további önkormányzati lakások építésére vonatkozó igények felmérése és rendszerezése. Meg kell határozni, hogy adott időn belül az önkormányzat az állomány mekkora százalékát kívánja felújítani.

6.1.4. Oktatási integráció biztosítása Az esélyegyenlőség biztosítása valamint a minőségi oktatás érdekében az önkormányzat 2008-ban két egymásra épülő programot dolgozott ki. Az oktatási koncepció főbb megállapításai és céljai:

Óvodák

Az óvónők Munkájukban a szülői házzal való maximális együttműködésre törekszenek. Az óvodai koncepció 8-10 éves időtartam alatt megvalósítandó céljai:  

a 2010/11-es nevelési évre minden jelentkező felvételének biztosítása, a maximális csoportlétszámok feltételeinek kialakítása 2011 után,

245


 

azoknak a készségeknek a fejlesztése, amelyek az iskolai beválást elősegítik óvodai fejlesztő programokból közösen értékelt adaptációk és alkalmazások beindítása,  tudatos és a 3 éves kortól induló fejlesztési tevékenység a Nevelési Tanácsadóval együtt minden gyermeknél abból a célból, hogy minél kevesebb legyen az iskolaérettséget el nem érők száma,  kiemelendő a mindennapos testnevelés és a testnevelés foglakozások fontossága. Az iskolás kor elérésére a rendszeres mozgás kifejlesztése azért jelentős, mert a stressz leküzdését alapvetően befolyásolja a mozgás (nincs meg a feltétele).  Az önkormányzat célja, hogy minden egyes óvodás és tanköteles korú gyerek és fiatal a településen azonos, a mai kor követelményeinek megfelelő, színvonalú oktatásban részesüljön, külön figyelmet fordítva a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű óvodásokra és tanulókra. Az óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 41 fő. Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma 172 fő.  Az óvodák és iskolák vezetési és szakmai kulcsfolyamatainak átgondolása, újra szabályozása, és folyamatos javítása. Ezek a szakmai kulcsfolyamatok: beiskolázás /tanítási módszerek, tanulók értékelése/tanulásszervezés, a tanulók tanulási útjának tudatos tervezése és támogatása, pedagógusok továbbképzésének támogatása, a helyi tanterv, tankönyv és taneszköz intézményen belüli gyakorlatában, gyakorlatban való egységesebb használata. Iskolák Az iskolai koncepció 8-10 éves időtartam alatt megvalósítandó céljai:  új iskola építésével minden szigetszentmiklósi gyermeknek biztosítani a helyben való iskolába járás lehetőségét, a közoktatásról szóló törvényben rögzített maximális osztálylétszámokat nem meghaladó osztályokban,  az 1. osztályokban a kötelező heti 20 órán túl heti 3 plusz órában csak fejlesztés folyhat az alapkészségek szilárd megalapozása céljából. Énekkar vagy tömegsport heti 1 órában választható,  fejlesztő foglalkozásokkal segíti a személyiségfejlődést, tevékenységeivel folytatnia kell az óvodában jól megalapozott szocializációt,  a tanulók egyénenkénti fejlődéstörténete nyomon követhető legyen, fejlesztésük szükségessége, területei behatárolhatók legyenek.  Cél: az osztályok egyes iskolai évfolyamokon belüli és egyes iskolák évfolyamai közötti összehasonlításaiban a lehető legkisebb eltérés legyen. A 4. évfolyamosok és a 8. évfolyamosok közti összehasonlításoknál ne érjünk el rosszabb tendenciákat az országos (egyébként is rossz) tendenciánál (A kompetenciákról: ld. a koncepció 2. és 2/1-8.mellékletét),  esélyegyenlőség biztosítása minden gyermeknek, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrálása (Esélyegyenlőségi Terv).

Középiskolák

246




biztosítani szükséges, hogy a középiskola a munkaerő-piaci elvárásoknak egyre jobban megfelelő tudással rendelkező végzősöket bocsásson ki

Nevelési Tanácsadóval   

a fejlesztő pedagógusok munkájának ésszerű megosztása az óvodák és az iskolák között a fejlesztést koordináló, szakértői szerep növelésével, az intézményekkel való szoros együttműködés a gyermekek vizsgálatánál, terápiájánál, az intézményekkel szoros együttműködésben valósítsák meg a problémás gyerekek beilleszkedését, fejlődését célzó intézkedéseiket. 76. táblázat: A szegregáció csökkentését célzó további ágazati beavatkozási lehetőségek

Szegregáció csökkentését célzó további ágazati beavatkozások Szociális beavatkozás

Oktatási beavatkozás

Családsegítő Szolgálat bővítése

Óvodáztatás kiterjesztése a roma lakosság körében

Adósságkezelő program további működtetése

Oktatási esélyegyenlőség elősegítése

Lakókörnyezeti szegregáció csökkentése

Egészségügyi beavatkozás

Foglalkoztatási beavatkozás

Védőnői jelzőrendszer megerősítése

Helyi gazdasági program elkészítése, a szegregációval fenyegetett társadalmi csoportok esélyeinek figyelembe vételével

247


77. táblázat: Stratégiai feladatok az ASZT megvalósítása érdekében

Beavatkozás

Forrás

1. Többségi társadalom tájékoztatása

2. A hátrányos helyzetű csoportokkal való kapcsolattartás 3. Lakhatósági integráció 3.1 Szociális bérlakás rehabilitáció és építési Helyi forrás és program ROP (infra) PPP

3.2 Szociális bérlakás rehabilitáció és építési tartalmának előkészítése program

3.2 Szociális bérlakás rehabilitáció és építési tartalmának végrehajtása (ROP pályázati konstrukció függvényében)

4. Oktatási integráció

TÁMOP TÁMOP 3.3.2 A HHH tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésének támogatása

2010

2011

2012

2013

248


IV. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 1. Ingatlangazdálkodási terv Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kereten belül kidolgozandó ingatlangazdálkodási terv alapján lehet bemutatni Szigetszentmiklós városrészeihez kapcsolódó, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosítását. A város stratégiai ingatlangazdálkodása meghatározza, hogy az önkormányzat ingatlantulajdonát milyen módon kívánja bekapcsolni a rehabilitációs tevékenységébe, mi az értékesíthető, illetve hosszú távon önkormányzati tulajdonban és kezelésben maradó önkormányzati vagyon elősegíti a tudatos tervezést, előkészítést és végrehajtást. 78. táblázat: Az összes önkormányzati tulajdonú ingatlanok főbb jellemzői:

Ingatlan típusa Belterületi ingatlan Külterületi ingatlan Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes Forgalomképes Beépítetlen terület Beépített terület Műemléki védettségű Természetvédelmi terület Településen kívül fekvő Összes önkormányzati tulajdonú ingatlan

1.1.

42

db 1251 68 1.148 38 133 98 1221 042 21 2 1.319

m2 2.143.632 794.496 2.137.599 167.257 633.271 249.161 2.688.965 0 205.741 348.914 2.938.128

Általános ingatlangazdálkodási szempontok 

Az önkormányzati tulajdonú ingatlanvagyont évenként úgy kell felülvizsgálni, hogy a kötelező feladatellátás racionális megoldásához hosszabb távon hasznosíthatóak-e, felújításuk gazdaságosan megvalósítható-e.



Háttérbe kell helyezni azokat a fejlesztéseket, amelyek a lakosság, vagy a vállalkozók nagyon szűk körét érintik, és amely fejlesztésekkel megvalósuló beruházás aránytalanul nagy működési kiadásokkal jár.



Háttérbe kell helyezni azokat a fejlesztéseket, amelyek során az üzemeltetés aránytalanul nagy terhet ró az önkormányzatra, és az adott közszolgáltatás más módon, kedvezőbb anyagi feltételekkel is biztosítható.



Előtérbe kell helyezni azokat a fejlesztéseket, amelyek a lakásállomány felújítását eredményezik, amelyek az úthálózat színvonalát emelik, illetve, amelyek segítségével a város közterületeinek állapota jelentőse javul.

Jelenlegi műemlék: a Lakihegyi Leadótorony (hrsz.: 0250/1). Helyi védelem alatt áll a Dézsma ház és pince (hrsz.: 1490 és 1491). A műemlék nem önkormányzati tulajdon.

249


Az önkormányzati tulajdonú ingatlanokra vonatkozóan a következő hasznosítási alternatívákról lehet szó: 

ingatlanok hasznosítása eladással



ingatlanok önkormányzati tulajdonban való megtartásával, illetve



a kiemelt, a településfejlesztés szempontjából stratégiai jelentőségű, de nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetében megvásárlás, önkormányzati tulajdonba vétel.

1.2. Ingatlanok típusaira vonatkozó ingatlangazdálkodási alapelvek 1.2.1. Közfunkcióknak helyet biztosító ingatlanok Ezek az ingatlanok hosszú távon az önkormányzat tulajdonában maradnak, eladásuk, illetve funkcióváltás csak akkor képzelhető el, ha más ingatlan veszi át a helyét. Ezeknél a típusú épületeknél az Önkormányzat szerepe az állagmegőrzés-és javítás annak érdekében, hogy a közfunkciók ellátása minél gördülékenyebben valósulhasson meg. Szigetszentmiklósnak összesen 35 önkormányzati ingatlanon található közintézménye van, 48.099 m2-en. 79. táblázat: Önkormányzati ingatlanon lévő közintézmények: Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés

Közterület neve (utca, házszám)

Városnegyed

1

1085

Városháza

Kossuth L. u. 2.

Városközpont negyed

2

268

Városi Bölcsőde

Kossuth L. u. 2.


36

455

Napraforgó 1. sz. Óvoda

Kossuth L. u. 4.


77/1

2340

Városi Könyvtár és Irodaház

Tököli u. 19.


83/2

145

Gyermekjóléti Szolgálat

Losonczi u. 9.


575/1

706

Napsugár 4. sz. Óvoda

Nap u. 2.


1420

270

Bíró L. Ált. Iskola

Petőfi u. 13/A


1915

303

Szociális Alapszolgáltató Központ

Kossuth L. u. 19.


1916

322

Bíró L. Ált. Iskola - Buga

Kossuth L. u. 17.


1920

2939


Kossuth L. u. 11.


1921

305

Polgármesteri Hivatal – Hatósági Iroda

Kossuth L. u. 9.


1922/2

213

Orvosi Rendelő

Dr. Lengyel L. u. 3.


1930/1

99

Védőnői Szolgálat



1966

81

Ádám Jenő Emlékház

Árpád u. 29.


3469

1528

Kollégium és Ált. Iskola

Csokonai u. 12-14.


3476/2

5555

Batthyány K. Gimnázium

Csokonai u. 12-14


3528/54

1579

Mocorgó 3. sz. Óvoda és Bölcsőde

Szent Miklós u. 8/A


3535

276

Orvosi Ügyelet és Fogászat

Határ u. 5.


250


Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés


Városnegyed

3535/1

1635

Csicsergő 2. sz. Óvoda

Posta köz 2.


3536

186

Orvosi Rendelő

Határ u. 3.


3541

87

Alkotóház

Erkel F. u. 15.


3541/1

423

Mozgásfejlesztő Óvoda és Nevelési Tanácsadó

Erkel F. u. 3.


3600

3933

József A. Ált. Iskola

Radnóti u. 6.


3601

10885

József A. Ált. Iskola udvara

Radnóti u. 6.


3613

346

Ádám J. Zeneiskola

Váci M. u. 1.


3647

50

Orvosi Rendelő

Gyári u. 7.


3701

315

Polgármesteri Hivatal – Okmányiroda

Ifjúság tér 4.


3832/1

4305

Kardos I. Általános Iskola és Szakközépiskola

Tököli u. 30/A


3911

92

Helytörténeti Múzeum

Árpád utca 34.


12007

1940

Tűzoltólaktanya

Gyári u. 68.


12014

4347

Csonka J. Szakközépiskola

Gyártelep

Bucka negyed

12016

546

Szakorvosi Rendelő

Gyártelep

Bucka negyed

12017

100

Szakorvosi Rendelő

Gyártelep

Bucka negyed

12140/1

191

Orvosi Rendelő

Adótorony tér


12143

249

Akácliget Óvoda

Adótorony tér 6.


1.2.2. Lakóingatlanok Szigetszentmiklóson 2009. januárjában, 28 épületben összesen 80 db önkormányzat tulajdonában álló bérlakás van. A város teljes lakásállományához viszonyítva ez mindössze alig 1%-ot tesz ki. Az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladata ezen ingatlanok esetében az állagjavítás, a komfortfokozat emelése. A város komplexen nem tervezi ezeknek az ingatlanoknak az eladását, hosszú távon is bérbeadással tervezi a hasznosítást. A 80 lakásból mindössze 10 darab 40 m2 alatti, míg 60 db 50 m2 feletti. Komfortfokozatuk jellemzően magas, közülük 13 félkomfortos, 14 komfortos, és 52 lakás összkomfortos. Az önkormányzat egy szükséglakást tart fenn. Az önkormányzat az utóbbi évek során törekedett arra, hogy frekventált helyen található, a város hosszú távú céljainak megfelelő ingatlant vásároljon, illetve – a későbbi esetleges vásárlás érdekében – változtatási tilalmat rendeljen el. Városnegyedenként a bérlakások elhelyezkedése a következő: 1. Felsőtag negyed: 0 db; 2. Városkörnyék negyed: 0 db; 3. Városközpont negyed: 79 db; 4. Bucka negyed: 0 db; 5. Dunapart negyed: 1 db

251


80. táblázat: önkormányzati tulajdonú bérlakások Hrsz.

Terület (m2)


Komfortfokozata

Városnegyed

168

58

Akácfa krt. 16. 1. ajtó

Félkomfortos


168

58


Félkomfortos


168

58


Félkomfortos


168

58


Félkomfortos


168

58


Félkomfortos


168

58


Félkomfortos


175

58


Félkomfortos


175

58


Komfortos


175

58


Komfortos


175

58


Félkomfortos


175

58


Komfortos


175

58


Félkomfortos


175

58


Komfortos


175

58


Félkomfortos


175

58


Félkomfortos


175

58


Félkomfortos


175

58


Komfortos


175

58


Félkomfortos


175

58


Komfortos


175

58


Komfortos


180/1

45

Losonczi u. 36. 1. lakás

Összkomfortos


180/1

45


Összkomfortos


180/1

45


Összkomfortos


180/1

45


Összkomfortos


180/1

45


Összkomfortos


180/1

45


Összkomfortos


3068

45

Tövis u. 3.

szükséglakás

Dunapart negyed

3528/56

58

Szent Miklós u. 9/A fsz.1.

Összkomfortos


3528/56

55

Szent Miklós u. 9/A fsz. 2.

Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

58

Szent Miklós u. 9/A I. 4.

Összkomfortos


252


Hrsz.

Terület (m2)


Komfortfokozata

Városnegyed

3528/56

55


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

58

Szent Miklós u. 9/A II. 7.

Összkomfortos


3528/56

55


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

58

Szent Miklós u. 9/A III. 10.

Összkomfortos


3528/56

55


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

58

Szent Miklós u. 9/A IV. 13.

Összkomfortos


3528/56

55


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

58

Szent Miklós u. 9/B fsz. 1.

Összkomfortos


3528/56

55


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

58

Szent Miklós u. 9/B I. 4.

Összkomfortos


3528/56

55


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

58

Szent Miklós u. 9/B II. 7.

Összkomfortos


3528/56

55


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

58

Szent Miklós u. 9/B III. 10.

Összkomfortos


3528/56

55


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

58

Szent Miklós u. 9/B IV. 13.

Összkomfortos


3528/56

55


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3578/A/39

56

Deák F. u. 3/B II. 8.

Összkomfortos


3603/A/27

50

Jókai u 18/A III. 11.

Komfortos


3578/A/39

55

Jókai u. 25/A II. 8.

Összkomfortos


3578/A/56

43

Jókai 25/B III. 10.

Összkomfortos


3595/A/8

36

Ifjúság u. 12. I.4.

Összkomfortos


3604/A/32

53

Bajcsy Zs. u. 16/B fsz. 4.

Komfortos


253


Hrsz.

Terület (m2)


Komfortfokozata

Városnegyed

3605/A/33

32

Radnóti u. 2/A II.3.

Összkomfortos


3606/A/54

54

Radnóti u. 3/A II. 9.

Összkomfortos


3610/A/3

34

Radnóti u. 4/A fsz. 1.

Komfortos


3610/A/49

52

Deák F. 4/B III. 11.

Komfortos


3611/A/64

52

Váci M. u. 2/C II. 7.

Komfortos


3617/A/7

34

Deák F. u. 1/A I. 3.

Komfortos


3617/A/23

34

Deák F. u. 1/B I. 3.

Összkomfortos


3619/A/32

34

József A. u. 4/B III.2.

Összkomfortos


3638/A/29

49

Úttörő köz 1/C III. 1.

Összkomfortos


3638/A/31

51

Úttörő köz 1/B III. 3.

Összkomfortos


3646/A/1

63

Gyári u. 5/A fsz. 1.

Összkomfortos


3647/A/28

35

Gyári u. 7/C II.2.

Összkomfortos


3639/A/28

49

Gyári u. 1/B II. 28.

Komfortos


3647/A/18

35

Gyári u. 7/C II.3.

Összkomfortos


3648/A/33

36

Posta köz 1/C II. 31.

Összkomfortos


3648/A/36

36

Posta köz 1/C III. 34.

Összkomfortos


3648/A/50

50

Posta köz 1/D III. 46.

Összkomfortos


1.2.3. Gazdasági és szolgáltató funkcióknak helyet adó ingatlanok Ezek tartós önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok, melyek elhelyezkedése, kialakításuk alkalmas üzleti, piaci alapon történő bevételszerzésre. Ez a bevétel az önkormányzat számára fontos kiegészítő jövedelemforrás. A hagyományos kis üzleti tevékenység végzésére alkalmas ingatlanok mellett megjelennek olyanok is, melyek a gazdasági-szolgáltató funkció mellett közösségi épületnek is minősülnek. Ezen ingatlanok esetében az önkormányzat célja az ingatlanok jövedelemtermelő-képességének fenntartása. Ehhez állagmegóvó és –javító beruházásokra van szükség. Az önkormányzat célkitűzése, hogy újabb épületeket vonjon be a gazdasági és szolgáltató funkciónak helyet adó ingatlanok körébe a Bajcsy-Zsilinszky úton, ahol egy kereskedelmi és szolgáltató központot kíván létrehozni, valamint a parkolási problémákat orvosolni.

254


81. táblázat: gazdasági és szolgáltató funkcióknak helyet adó ingatlanok Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés


Városnegyed

3528/27

30

Iroda

Erkel F. u. 1.


3528/27

15

Iroda

Erkel F. u. 1.


3572

90

Raktár

Bajcsy Zs. u. 20.


3578/A/16

10

Üzlet

Deák F. u. 3/B. fsz.


3578/A/31

11

Üzlet

Jókai 25/A fsz.


3578/A/61

22

Iroda

Jókai u. 25/A fsz.


3610/A/1

196

Üzlet

Radnóti u. 4.


3610/A/2

22

Iroda

Radnóti u. 4.


3610/A/14

79

Üzlet

Radnóti u. 4.


3610/A/15

133

Üzlet

Radnóti u. 4.


3610/A/25

106

Üzlet

Deák F. u. 4.


3610/A

94

Iroda

Deák F. u. 4.


3611/A/1

40

Üzlet

Bajcsy Zs. u. 22/A


3611/A/2

63

Üzlet

Bajcsy Zs. u. 22/A


3611/A/17

53

Üzlet

Bajcsy Zs. u. 22/A


3611/A/18

22

Üzlet

Bajcsy Zs. u. 22/A


3611/A/19

240

Üzlet

Bajcsy Zs. u. 22/A


3648/A/39

9

Tároló

Posta köz 1/D


3618

96

Iroda

József A. tér 3.


12018

116

Üzlet

Gyártelep

Bucka negyed

1932

100

Ház

Dr. Lengyel u. 5.


3528/56

40

Garázs

Szt. Miklós 9/B


3528/56

20

Garázs

Szt. Miklós 9/B


3528/56

40

Garázs

Szt. Miklós 9/B


3528/56

40

Garázs

Szt. Miklós 9/B


1.2.4. Önkormányzati tulajdonú földterületek Az Önkormányzatnak összesen 98 darab földterülete van, melynek területe 640.927 m2. Ebből 188.072 m2 belterület. Külön csoportot képeznek a külterületi mezőgazdasági földterületek, melyekből 452.855 m2-t tulajdonol az önkormányzat.

255


Az önkormányzat összességében 40 db beépítetlen területtel rendelkezik. A beépítetlen területek nagysága összesen: 22.139 m2. Az Önkormányzati ingatlanok közül 31 darab telek, lakótelek, udvar, valamint lakóház és udvar besorolással rendelkezik, ezek összes területe 35.593 m2, melyek átlagos nagysága 1.148 m2, a legkisebb 128 m2, a legnagyobb 15.190 m2. 82. táblázat: Önkormányzati tulajdonú földterületek megoszlása Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés


Városnegyed

78/2

778

Beépítetlen terület

Tököli utca


84/1

700


Fő tér


84/5

1055


Fő tér


390/15

153


Hadnagy utca


726

488


Ősz u. 44.


950/2

401


Széchenyi u.


1286

782


Kinizsi u. 135


1355/2

403


Táncsics M. u.


1358/4

360


Táncsics M. u.


1709

159


Sport u. 3.


1723

2555

Lakótelek

Teleki u. 26.


1736/3

555


Névtelen utca


1736/4

611


Névtelen utca


1736/7

1500


Névtelen utca


1737

872

Lakóház és udvar

Teleki utca


1750

3991

Lakóház és udvar

Béke u. 1.


2096

1564

Telek

Horgász utca 15.

Dunapart negyed

2144

1928

Telek

Horgász utca 26.

Dunapart negyed

2168

935

Telek

Horgász utca 31.

Dunapart negyed

2186

871

Telek

Horgász utca

Dunapart negyed

2196

283


Rév utca

Dunapart negyed

2223

499


Rév sor 33.

Dunapart negyed

2628

15190

Építési telek

Jegenye u. 2/B

Bucka negyed

2649

817

Lakóház és udvar

Rév sor

Dunapart negyed

3259/2

595


Ond utca


3468

457

Lakótelek

Ifjúság u. 13.


3496/1

2957

Udvar

Tököli u.


256


Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés


Városnegyed

3514

108


Szent Miklós utca


3556/9

688


Erkel F. utca


3721

440

Lakótelek

Alkotás utca


3753/2

93


Ifjúság utca


3832/4

540


Somogyvári utca


3832/5

280


Somogyvári utca


4208/1

128

Lakótelek

Rév sor

Dunapart negyed

4218/1

231

Lakótelek

Rév sor 36.

Dunapart negyed

4218/2

229

Lakótelek

Rév sor 36.

Dunapart negyed

4230

668

Lakótelek

Rév sor

Dunapart negyed

4294

440

Lakótelek

Ádám J. sétány 11.

Dunapart negyed

4318

311

Lakótelek


Dunapart negyed

4325

296

Egyéb beépítetlen terület


Dunapart negyed

4377/3

953

Lakótelek

Ádám J. sétány 90

Dunapart negyed

4392

335

Lakótelek


Dunapart negyed

4425

312

Lakótelek

Ádám J. sétány 135

Dunapart negyed

5680

36


Csépi út

Bucka negyed

6062

1244


Névtelen utca

Bucka negyed

6153

784

Lakótelek

Kakukkfű utca

Bucka negyed

6202

371

Lakótelek

Lankás utca

Bucka negyed

6720

1205


Fás utca

Bucka negyed

6801/2

393

Lakótelek

Iharos utca

Bucka negyed

7030

1208


Remete utca

Bucka negyed

7065

263


Árnyas utca

Bucka negyed

7211

30


Csépi út

Bucka negyed

7212

129


Csépi út

Bucka negyed

9679/22

1370


Névtelen utca

Bucka negyed

9739

3359

Rét, gyep

Czuczor sziget

Dunapart negyed

9740

3135


Zsombék utca

Bucka negyed

9759

480

Lakótelek

Üdülő sor 279.

Dunapart negyed

9769

343

Lakótelek

Üdülő sor 269

Dunapart negyed

9775

348

Lakótelek

Üdülő sor 273.

Dunapart negyed

9785

348

Lakótelek

Üdülő sor 255.

Dunapart negyed

257


Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés


Városnegyed

9789

590

Üdülő

Üdülő sor 250.

Dunapart negyed

9812

264

Lakótelek

Üdülő sor 227.

Dunapart negyed

9871

156

Lakótelek

Üdülő sor 173

Dunapart negyed

9915

252


Üdülő sor 131.

Dunapart negyed

9916

250


Üdülő sor 130

Dunapart negyed

9917

196


Üdülő sor 129

Dunapart negyed

9918

267

Lakótelek

Üdülő sor 128

Dunapart negyed

9919

289

Lakótelek

Üdülő sor 127

Dunapart negyed

9964

140

Lakótelek

Üdülő sor

Dunapart negyed

9991

275

Lakótelek

Üdülő sor

Dunapart negyed

9994

249

Lakótelek

Üdülő sor

Dunapart negyed

10011

469


Szigeti út

Dunapart negyed

10202

186

Telek

Rév sor

Dunapart negyed

10205

186

Telek

Rév sor

Dunapart negyed

10273

249

Telek

Rév sor

Dunapart negyed

10311

430

Telek

Rév sor

Dunapart negyed

10314

128


Duna sor

Dunapart negyed

10316

196


Duna sor

Dunapart negyed

10317

130


Duna sor

Dunapart negyed

10318

150


Rév sor

Dunapart negyed

11200/41

421


Belterület


12505

30194

Szántó

Belterület


075/6

2590

Gyep, rét

Külterület

Dunapart negyed

075/7

2302

Gyep, rét

Külterület

Dunapart negyed

075/14

870

Nádas

Külterület

Dunapart negyed

075/25

15681

Nádas

Külterület

Dunapart negyed

075/27

11067

Erdő,gyep,szántó

Külterület

Dunapart negyed

075/38

11150

Gyep, rét

Külterület

Dunapart negyed

075/91

52405

Nádas

Külterület

Dunapart negyed

075/93

74424

Nádas

Külterület

Dunapart negyed

075/192

4958

Nádas

Külterület

Dunapart negyed

075/194

1735

Nádas

Külterület

Dunapart negyed

075/196

96

Nádas

Külterület

Dunapart negyed

258


Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés


Városnegyed

075/198

3425

Nádas

Külterület

Dunapart negyed

077/29

2043

Nádas

Külterület

Dunapart negyed

077/45

2254

Gyep, rét

Külterület

Dunapart negyed

0182/75

1137

Szántó

Külterület

Dunapart negyed

051/2

266718

Szántó

Külterület

Dunapart negyed

015/6

89848

Szemétlerakó telep

Taksony

259

1.2.5. Barnamezős területek A város tulajdonában nincs barnamezős terület.

1.2.6. Közterületek, utak, közösségi terek, zöldfelületek Ide azok az ingatlanok tartoznak, melyek az önkormányzat elidegeníthetetlen tulajdonát képezik. Ezek minősége, korszerűsége rendkívüli mértékben hatással van a társadalmi, gazdasági, kulturális élet folyására, a lakókörnyezet állapotára, a társadalom életminőségére.

1.3. Akcióterületek és önkormányzati ingatlanok Az IVS 8 akcióterületet jelöl ki és nevesít. Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok három akcióterületen, az 1. számú (Óváros központ akcióterülete), a 6. számú (Bucka akcióterület), illetve a 7. számú (József Attila Szociális városrehabilitációs terület) területeken összpontosulnak.

1.3.1. Önkormányzati ingatlanok és a rájuk vonatkozó fejlesztési javaslatok AT/1 – Óváros központ rehabilitáció Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés


Hasznosításra vonatkozó javaslat

1920

2939


Kossuth L. u. 11.

Változatlan funkció

1916

322

Bíró L. Ált. Iskola - Buga

Kossuth L. u. 17.

A városi bölcsőde és a Napraforgó 1. sz. Óvoda költözik az épületbe, annak bővítése után. Az eddigi funkció átkerül a Dr. Lengyel L. u. 5. alá.

1915

303

Szociális Alapszolg. Központ

Kossuth L. u. 19.


1

1085

Városháza

Kossuth L. u. 2.


2

268

Városi Bölcsőde

Kossuth L. u. 2.

Az intézmény átkerül a Kossuth L. u. 17./a szám alá, az épület bővítése után


Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés



260

36

455

Napraforgó 1. sz. Óvoda

Kossuth L. u. 4.

Az intézmény átkerül a Kossuth L. u. 17./a sztám alá, az épület bővítése után. Az épület átalakítása után a Polgármesteri Hivatalhoz kerül csatolásra.

1921

305

Polg. Hivatal – Hatósági Iroda

Kossuth L. u. 9.


1930/1

99

Védőnői Szolgálat



1922/2

213

Orvosi Rendelő



100

Ház

Dr. Lengyel u. 5.

Átalakítás után a Bíró L. Ált. Iskola jelenleg a Kossuth L.. u. 17. alatt folyó oktatást ide helyezi át.

Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés



12505 (0298/132)

30189


-

Sport, Oktatási és Kulturális Központ

1932

AT/2 – ÁJTI

AT/3 – Kis-Duna Akcióterület Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés



2624

2936

Kéktó Szabadidőpark

Kéktó utca

Változatlan funkció az 5.1. pontban leírt változtatásokkal.

2625

1000


Kéktó utca


2627

2409


Kéktó utca


4375

409

Üdülő



4377/1

623

Ádám J. sétány


4377/2

56

Ádám J. sétány


4377/3

953


Az 5.1. pontban leírt változtatásokkal.

Hrsz.

Terület (m2)



Faház

Ádám J. stny egy.ter.

Lakótelek

Megnevezés


Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés



4201

7543

Névtelen utca

Névtelen utca


4202

367

Rév sor egy. ter.

Rév sor


AT/4 – Bucka városrész szennyvízcsatornázása Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés



6202

371

Lakótelek

Lankás utca

Cserealap az esetleges telekhatár változtatások esetén.

7030

1208


Remete utca


7065

263


Árnyas utca


5680

36


Csépi út


7211

30


Csépi út


7212

129


Csépi út


6720

1205


Fás utca


12018

116

Üzlet

Gyártelep


12014

4347


Gyártelep


12016

546

Szakorvosi Rendelő

Gyártelep


12017

100

Szakorvosi Rendelő

Gyártelep


6801/2

393

Lakótelek

Iharos utca


2628

15190

Építési telek

Jegenye u. 2/B


6153

784

Lakótelek

Kakukkfű utca


261


Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés



9740

3135


Zsombék utca


AT/5 – József Attila lakótelep szociális városrehabilitáció Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés



3610/A/49

52

bérlakás

Deák F. 4/B III. 11.


3617/A/7

34

bérlakás

Deák F. u. 1/A I. 3.


3617/A/23

34

bérlakás

Deák F. u. 1/B I. 3.


3578/A/39

56

bérlakás

Deák F. u. 3/B II. 8.


3578/A/16

11

Üzlet

Deák F. u. 3/B. fsz.


3610/A/25

106

Üzlet

Deák F. u. 4.

Házi orvosi rendelő

3610/A

94

Iroda

Deák F. u. 4.

Házi orvosi rendelő

3646/A/1

63

bérlakás

Gyári u. 5/A fsz. 1.


3647

50

Orvosi Rendelő

Gyári u. 7.


3647/A/28

35

bérlakás

Gyári u. 7/C II.2.


3647/A/18

35

bérlakás

Gyári u. 7/C II.3.


3702

2003

Ifjúság tér

Ifjúság tér


3701

315

Polg. Hivatal – Okmányiroda

Ifjúság tér 4.


3595/A/8

36

bérlakás

Ifjúság u. 12. I.4.


3468

457

Lakótelek

Ifjúság u. 13.


3753/2

93


Ifjúság utca


3578/A/31

22

Üzlet

Jókai 25/A fsz.


3578/A/56

43

bérlakás

Jókai 25/B III. 10.


3578/A/61

22

Iroda

Jókai u. 25/A fsz.


3618

65

Iroda

József A. tér 3.


3619/A/32

34

bérlakás

József A. u. 4/B III.2.


3611/A/64

52

bérlakás

Váci M. u. 2/C II. 7.


3648/A/33

36

bérlakás

Posta köz 1/C II. 31.


3648/A/36

36

bérlakás

Posta köz 1/C III. 34.


262


Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés



3613

346

Ádám J. Zeneiskola

Váci M. u. 1.

Az ÁJTI-ba kerül át a funkció. Az épület hasznosítására vonatkozóan két elképzelés van: 1. az épület helyén park kerül kialakításra, 2. idősek otthonává történik az átalakítás.

3648/A/39

10

Tároló

Posta köz 1/D


3648/A/50

50

bérlakás

Posta köz 1/D III. 46.


3535/1

1635

Csicsergő 2. sz. Óvoda

Posta köz 2.


3605/A/33

32

bérlakás

Radnóti u. 2/A II.3.


3606/A/54

54

bérlakás

Radnóti u. 3/A II. 9.


3610/A/1

196

Üzlet

Radnóti u. 4.


3610/A/2

37

Iroda

Radnóti u. 4.


3610/A/14

79

Üzlet

Radnóti u. 4.


3610/A/15

139

Üzlet

Radnóti u. 4.


3610/A/3

34

bérlakás

Radnóti u. 4/A fsz. 1.


3600

3933

József A. Ált. Iskola

Radnóti u. 6.


3601

10885

József A. Ált. Iskola udvara

Radnóti u. 6.


3638/A/31

51

bérlakás

Úttörő köz 1/B III. 3.


3638/A/29

49

bérlakás

Úttörő köz 1/C III. 1.


AT/6 – Gyártelep térségi intézményi szolgáltató terület Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés



12014

4347


Csonka János utca 5.


12016

546

Szakorvosi Rendelő

Gyártelep


12017

100

Szakorvosi Rendelő

Gyártelep


263


AT/7 – Camfield Fejlesztési Terület fejlesztése

Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés



090/71

612,301


-


090/74

344,951


-

090/49

tervezett közút igénye szerint


-

Változatlan funkció / közút

090/48



-


090/30



-


090/29



-


090/28



-


090/26-21



-


090/019



-


090/018-011



-


090/45



-


090/46



-


090/47



-


11508/35



-


264


Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés



11508/36



-


11508637



-


AT/8 – Szent Miklós lakótelep fejlesztése Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés



3528/56

40

Garázs

Szt. Miklós 9/B


3528/56

20

Garázs

Szt. Miklós 9/B


3528/56

40

Garázs

Szt. Miklós 9/B


3528/56

40

Garázs

Szt. Miklós 9/B


3528/56

58

Szent Miklós u. 9/A fsz.1.

Összkomfortos


3528/56

55


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

55


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

55


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

55


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

55


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

55


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


265


Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés



3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

55


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

55


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

55


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


3528/56

55


Összkomfortos


3528/56

58


Összkomfortos


266

AT/9 – Városi csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés



n.a.

n.a.

n.a.

-

-

AT/10 – Bucka-tó kármentesítése Hrsz.

Terület (m2)

Megnevezés



5931

4535

Bucka-tó

Bucka-tó

kármentesítést követően; közcélú


2. Az IVS nem fejlesztési jellegű tevékenységeinek ismertetése A nem fejlesztési jellegű önkormányzati tevékenységek körébe tartozhatnak a városmarketing, a nem pénzügyi ösztönző rendszerek, valamint a helyi adókedvezmények, ez utóbbi a magántőke mobilizálása érdekében. Szigetszentmiklós város Önkormányzata az eddigiekben nem alakított ki stratégiai mélységű tervet a város rehabilitációs és fejlesztési tevékenységében alkalmazandó módszerekről.

2.1. Befektetés-ösztönző szabályozási környezet kialakítása A város gazdasági környezetének fejlesztése érdekében fontos feladat egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amely képes a potenciális befektető-réteget helyi befektetésekre bírni, valamint a helyi vállalkozásokat bevonni a fejlesztésekbe. Ez elérhető különböző módszerekkel, melyek ösztönözni képesek a magántőke megjelenését a közösségi célú fejlesztésekben. A város területén a fejlesztési tevékenységek megvalósítása során az elmúlt időszakra sem volt jellemző a tervalkunak az a formája, amely a fejlesztésekért cserébe szabályozási engedményeket tett.

2.2. Városmarketing A városban megvalósuló, konkrét fejlesztéseken túl elengedhetetlen fontosságú egy olyan marketingterv kidolgozása, mely a célok elérése érdekében képes mozgósítani a társadalom és gazdaság résztvevőit annak érdekében, hogy a befektetések, valamint a társadalom különféle rétegeiben a város ismertté és elismertté váljon.43 Az IVS-ben kijelölt városfejlesztési célok elérése és a konkrét beavatkozások sikere érdekében szükséges a város egységes marketing tervének kidolgozása. A marketingstratégia Szigetszentmiklós tematikus céljainak megvalósítása érdekében is kiemelt fontosságú. Célok, amelyek megvalósításának része lehet a marketingstratégia: -

-

TC/1: Komplex társadalmi kommunikáció, erősödő városi identitás pozicionálása TC/3: Komplex városi arculatfejlesztés. TC/4: Magasan képzett, helyi kötődésű lakosság

A marketingstratégia kidolgozásának alapja Szigetszentmiklós imázsának megteremtése kell, hogy legyen, amely a kiváló táji környezetben levő, kisvárosi lakókörnyezetet nyújtó, dinamikus gazdasággal bíró város képére tud építeni. Az IVS lebonyolíthatósága érdekében a városnak a meghatározott általános marketing stratégiai iránynak megfelelően nagyobb nyilvánosságot kell biztosítania az IVS-ben foglalt fejlesztéseknek a lakosság körében és a megvalósításban való vállalkozói részvétel lehetőségét illetően egyaránt. A választott eszközök segítségével a belső és külső célcsoportokhoz szükséges eljuttatni az IVS tartalmának vonatkozó információit. Információt kell adni a szándékolt fejlesztésekről és az azokhoz kapcsolódó befektetési lehetőségekről a potenciális befektetők számára. A marketingstratégia végső célja, hogy a város gazdasági, kulturális és jóléti szintjének növekedését elősegítse. Ennek érdekében a stratégiának több célcsoportot kell megszólítania. Egyrészt a helyi és környező településeken élő lakosságot, a városi és potenciális befektetőket, gazdasági vállalatokat, illetve a városba látogató és potenciális turistákat. A helyi és a környező települések lakossága esetében mindenekelőtt a városhoz kötődést, a lojalitást, a helyi 43

A város vezetése korábban is foglalkozott már egy marketing-terv elkészítésének szükségességével, 2008-ban meg is fogalmazta ezt a szándékát, a közeljövőben várhatóan sor kerül a koncepció elkészítésére.

267


identitástudat erősítését kell célként megjelölni, másrészt a külvilág számára a várost karakteres módon kell megjeleníteni.

2.3. Partnerség 2.3.1. Partnerség az IVS kidolgozása során Az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során megkülönböztetett figyelem irányult a város különböző csoportjaival való együttműködésre. Ugyanígy megtörtént a helyiek bevonása a településfejlesztési koncepció készítése során (II. kötet), ezért ahol az IVS stratégiája ehhez illeszkedett, közvetve ugyan, de szintén érvényesült a partnerség elvárás teljesülése. Az IVS készítése során folyamatos egyeztetés történt a hivatal munkatársaival, választott tisztségviselőkkel, civil szervezetek, illetve a kisebbségi önkormányzatok vezetőivel. A vélemények aggregálása a napi egyeztetéseken túl mélyinterjúk, illetve brain storming segítségével történt. A lakosság véleményének kikérése közel 500 fős telefonos, illetve kérdőíves közvélemény-kutatás segítségével történt meg. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia így az egyes csoportok véleményének folyamatos beépülésével nyerte el végső formáját. 2.3.1.1. A lakossági kérdőíves felmérés eredménye. A kutatási jelentés ismerteti Szigetszentmiklós város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozásához készített lakossági vizsgálatokat és azok eredményeit. A jelentés két fő részből áll. Az első az IVS keretében készült adatok elemzése és egyben ismertetése, míg a második az adatok összességéből levonható következtetések, elsősorban a lakosság és a település fejlesztésének kapcsolatát illetően. A dokumentumban először tehát a kérdőíves kutatás és egyben annak eredményei kerülnek áttekintésre, majd pedig az egyes szakaszok után, azok értékelése fog következni. Az IVS kidolgozásakor fontos cél volt, hogy a település lakosságának részvételével szülessenek meg a város közép és hosszútávra szóló céljai. Döntő jelentősége van annak, hogy képet lehessen alkotni arról, vajon mit gondol Szigetszentmiklós lakossága a város jelenlegi helyzetéről, hogyan viszonyul az emberek mindennapjait befolyásoló tényezőkhöz, mit érez a leginkább problémásnak, illetve milyen prioritásai, vágyai vannak a város jövőjét illetően. Az elemzés során kikristályosodott, hogy melyek azok a célok, melyeket a válaszadók különböző csoportjai a legfontosabbnak és melyek azok, amiket a legkevésbé tartanak fontosnak. Ugyanakkor az eredmények a teljes szigetszentmiklósi lakosságra természetszerűen nem vetíthetők le, hiszen az alkalmazott mintavételi mód nem tudja garantálni, hogy a kérdőívekre válaszoló lakosok véleménye nem tér el a többségétől, ennek ellenére a kutatás reprezentatívnak tekinthető. Alapvetően behatárolta azonban a kutatás eredményét, hogy a vezetékes telefonnal rendelkezők válaszoltak csak a kérdésekre; vezetékes telefonnal pedig a városban – mint az az adatokból következtethető – a főleg a közép-és időskorú lakosság rendelkezik. Az eredmények bemutatása előtt a legfontosabb kérdés, hogy kik és mennyien válaszoltak a kérdőívre. Összesen 487 értékelhető kérdőív került kitöltésre, azonban ezek között vannak olyanok is, amelyekben bizonyos kérdések megválaszolatlanok maradtak. A válaszadók 29,3%-a (143 kérdőív) férfi, míg 70,6%-a (344 kérdőív) nő. Kor szerinti megoszlásukat tekintve a válaszadók átlagéletkora 44,9 év. Az életkoruk szerinti százalékos megoszlásuk a következő: 0,8%-uk 18 éven aluli, azaz

268


fiatalkorú, 4%-uk a fiatal felnőttek csoportjába tartozik (18-29 éves), 55% a 30-44 évesek csoportjába, 22,3% a 45-59 évesek csoportjába, míg a maradék 17,2%-uk 60 év felettiek csoportjába sorolható. A kérdőívet kitöltők 34,2%-a rendelkezik felsőoktatásban szerzett (főiskola, egyetem) végzettséggel, valamivel kevesebb, mint 22,7%-uknak pedig gimnáziumi vagy technikumi a legmagasabb végzettsége, így bátran kijelenthetjük, hogy a válaszadók igen jelentős része (56,9%) magas iskolázottsággal jellemezhető. Szakiskolát (szakközépiskola, szakmunkásképző) 32,6%-uk végzett, míg 8 általánossal, vagy annál is kisebb végzettséggel 9%-uk rendelkezik. A válaszadók közül mindössze egy fő nem válaszolt az iskolai végzettségre vonatkozó részre. A válaszadók közül az 5 évnél nem régebben Szigetszentmiklóson lakók, a kérdőívet kitöltők valamivel kevesebb, mint 11,2%-a. A városban él 6-15 éve a válaszolók 32,6%-a, 16-25 éve 14,1%-uk és 25 évnél régebben, azaz mondhatnánk úgy is, hogy az őslakosságot valamivel több, mint 40,8%-uk teszi ki. A válaszolóknak meglepően nagy része a 75,1%-a ingázó (30,5%-uk jár dolgozni Budapestre), ami az alvó település példáját igazolja. Ezen eredmény létrejöttében az is nagy szerepet játszik, hogy a válaszadók közel 14,9%-a nem válaszolt a munkahelyet illetően, tehát ezen esetekben bizonyára munkanélküliekről, illetve az életkori statisztikát elnézve többnyire nyugdíjasokról beszélhetünk. A kitöltők valamivel kevesebb, mint 9,8%-ának van a munkahelye Szigetszentmiklóson. A hetedik számú kérdésnél a kérdőívet kitöltők arra válaszoltak, hogy milyen közlekedési eszközt választanak, hogy eljussanak munkahelyükre. A válaszadók 8,2%-a HÉV-vel, 5,5%-a busszal, közel 32,2%-uk pedig autóval jár dolgozni, 54,1%-tól pedig nem kaptunk választ, ami nagyrészt annak tudható be, hogy a kitöltők ezen hányada helyben vállal munkát, illetve nyugdíjas, vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A kérdőív nyolcas pontjában a munkahely státuszát kellett bejelölniük a kitöltőknek, ami a következőképpen alakult: A megkérdezetteknek közel 18,2%-a nyugdíjas, 2,2%-uk tanuló és alig valamivel több, mint 5,1%-uk háztartásbeli (GYED/GYES). Tehát a válaszolók 69,1%-ának a jövedelme nem nyugdíjból vagy egyéb juttatásokból tevődik össze, hanem munkabérből. A 69,1% a következőképpen oszlik el a munka státuszát illetően: 6,3% egyéni vállalkozó, 7,3% társas vállalkozó (Bt., Kft, Rt, stb.), közel 23,4% állami alkalmazott (köztisztviselő, közalkalmazott), 32% alkalmazott a magánszférában, 3,6% pedig időlegesen nem dolgozik. A Szigetszentmiklós funkcióival és adottságaival való elégedettség eredményét táblázat segítségével lehet ismertetni, ahol a válaszadók százalékos arányait feltüntetve le lehet olvasni, hogy a kitöltők hány százaléka elégedett teljes mértékben pl. a közbiztonsággal, parkolási lehetőségekkel és a többi. A szempontokat 1-től, 5-ig lehetett osztályozni. 83. táblázat: Szigetszentmiklós funkcióival és adottságaival való elégedettség 1 nagyon

5 2

3

4

nagyon

Funkciók és Adottságok

NV/NT elégedetlen

elégedett

Helyi úthálózat

38,1%

24,8%

21,9%

5,5%

2,4%

6,9%

Légszennyezés, közlekedési túlterheltség

48,1

26,4%

20,7%

6,9%

1,4%

2,4%

Tömegközlekedési lehetőségek

20,7%

18,4%

10,2%

16,2%

5,9%

9,8%

269


1 nagyon

5 2

3

4

nagyon


NV/NT elégedetlen

elégedett

Parkolási lehetőségek

13,9%

20,7%

32%

21,5%

5,1%

6,5%

Nevelési és oktatási közintézmények

6,7%

9,8%

25,6%

35,1%

11,7%

10,8%

Egyéb közintézmények

6,7%

13,7%

34,7%

32,4%

6,9%

5,1%

Helyi szórakozási lehetőségek

20,5%

22,3%

22,5%

9,6%

1,4%

23,4%

Sportolási és szabadidős lehetőségek

11,2%

17,8%

27,9%

19,3%

10%

13,3%

Parkok, játszóterek (minősége, száma)

13,9%

19,7%

37,9%

17%

3,9%

7,3%

Növényzet (fák, virágok és zöldfelületek)

5,7%

13,1%

31,4%

36,1%

12,5%

1%

Kereskedelem, vendéglátás

2,6%

7,5%

28,7%

42%

15,8%

3%

Szolgáltatások (választéka és minősége)

2,8%

9,6%

38,1%

34,4%

10%

4,5%

Kulturális rendezvények (minőség, rendszeresség)

4,3%

9,8%

32.8%

32,4%

9,4%

11%

Épített értékek minősége

4,5%

13,1%

40%

25,6%

5,5%

10,8%

Épületek állapota (építészeti arculat)

8,2%

17,2%

48%

21,5%

2,2%

2,6%

Közbiztonság

32%

24,6%

29,1%

10,8%

1%

2,2%

Információs táblák (minősége és száma)

9,4%

19,7%

31,6%

28,5%

5,1%

5,5%

Információval való ellátottság (internet, helyi újságok)

5,1%

13,1%

30,8%

36,1%

8,8%

5,5%

Turisztikai programkínálat

12,7%

22,5%

19,7%

13,9%

3,2%

27,5%

Közlekedés a főváros irányába

39%

23,2%

17,6%

13,9%

4,7%

1,4%

A város földrajzi terjeszkedése

9,6%

13,5%

30,%

26,2%

8,8%

11,2%

A fenti táblázatban alapján kijelenthető, hogy: - A válaszadók többsége elégedetlen a helyi úthálózattal és annak minőségével, azon felül a kérdőívet kitöltök több, mint 39%-a nagyon elégedetlen a főváros irányába történő közlekedéssel, valamint nagy problémaként jelentkezik a magasabb légszennyezettségi érték, emellett a közlekedés túlterheltségét illetően is negatív vélemények fogalmazódtak meg. A fiatalabb korosztály hiányolja a helyi szórakozási lehetőségeket, továbbá elmondható, hogy a megkérdezett városlakók 32%-a nagyon elégedetlen a közbiztonsággal 29,1% tartja közepes minőségűnek és csak 1% van vele teljes mértékben megelégedve, ez a vélemény az országos közvéleményt nagyvonalakban tükrözi. - a kereskedelem és a vendéglátás szintjével, valamint a növényzettel (fák virágok, zöldfelület) a legelégedettebbek.

270


- megelégedésnek örvend a válaszadók között a nevelési és közoktatási intézmények és az egyéb közintézmények szolgáltatásai és minősége. A fiatalabb korosztály számára megfelelő és kielégítő a sportolási és a szabadidős tevékenységek tárháza. - a lakosság körébe jó minősítést kapott a szolgáltatások választéka és minősége, valamint a kulturális rendezvények minősége és rendszeressége is. - a legnagyobb érdektelenség (NT/NV), a turisztikai programkínálat és a helyi szórakozási lehetőségeket érinti, ami bizonyára annak tulajdonítható, hogy a válaszadók közel 18,2%-a nyugdíjas, vagyis 65 év feletti. Ennek ellenére azonban a turisztikai programkínálatot több érdeklődés is övezhetné, hiszen nem feltétlenül törvényszerű, hogy a 65 év felettiek ne vegyenek részt az aktív pihenésben. - a legkevesebb (NT/NV) választ közlekedés a főváros irányába kérdésnél kaptuk, vagyis a legtöbben a közlekedéssel illetően fejtették ki a véleményüket, ahol is összességében negatív eredményről kell beszámolni, hiszen a válaszadók 62,2%-át megosztva nagyon, vagy csak szimplán elégedetlen a helyi úthálózattal, 17,6%-uk pedig közepesen elégedett. A nagyszámú vélemény nyilvánítás okozója, hogy a válaszadók 75,1%-a ingázó. - a válaszok a legarányosabban a tömegközlekedési lehetőségek kérdésnél oszlanak meg, ami azt jelenti, hogy ezen a téren tapasztalható a legnagyobb egyet nem értés. Az adatok százalékos eloszlását tekintve a következő funkciók szorulnánk mindenképpen fejlesztésre: - közlekedés a főváros irányába - közbiztonság - tömegközlekedési lehetőségek - légszennyezés, közlekedési túlterheltség - helyi úthálózat - helyi szórakozási lehetőségek. A következő jelentősebb kérdéscsoport arra irányult, hogy a megkérdezettek szerint a város mely területei szorulnának leginkább fejlesztésre. Akárcsak a fenti táblázatban, úgy itt is, 1-től 5-ig lehetett eldönteni, hogy ki mennyire elégedett az egyes szolgáltatásokkal. 84. táblázat: Fejlesztésre szoruló szakterületek Szigetszentmiklóson a lakosság véleménye alapján 1 nagyon

5 2

3

4

nagyon


NT/NV elégedetlen

elégedett

Iskolai oktatás

7,8%

12,5%

28,9%

28,1%

9,6%

13,3%

Közbiztonság

32,4%

22,5%

28,5%

10,6%

3,9%

1,6%

Kultúra

6,5%

14,3%

41,6%

24,6%

6,1%

6,3%

271


1 nagyon

5 2

3

4

nagyon


NT/NV elégedetlen

elégedett

Munkahelyek száma

16,6%

27,9%

25,6%

11%

3,2%

15,1%

Turizmus

16%

23,8%

27,3%

9,4%

3,4%

19,5%

Ipar

6,7%

17,6%

32,6%

18,6%

5,9%

18,2%

Oktatás

7,5%

11%

32,8%

26%

6,1%

15,6%

Sport

9,6%

13,9%

32,4%

21,7%

9%

13,1%

Egészségügy

22,3%

22,3%

29,7%

16,4%

6,1%

3,6%

Szociális ellátás

11%

14,5%

32,8%

13,7%

3,2%

24,4%

Városüzemeltetés

15,4%

17,8%

32,6%

16,4%

5,3%

11,9%

A fenti táblázatban feltüntetett adatok alapján kijelenthető, hogy: - akárcsak az előző feladatban, így a mostaniban is a legkevesebben (1,6%) választották az (NT/NV) lehetőséget a közbiztonság kérdésnél. Ugyanez elmondható az egészségügyre is, ugyanis az elmúlt években igen kényessé vált az egészségügy témája, az oktatásról nem is beszélve, habár az oktatási témánál igen sokan, pontosan a megkérdezettek 15,6%-a jelölte a „Nem tudom”, illetve „Nem válaszolok” opciót. - a legnegatívabb megítélés a közbiztonságot, egészségügyet és a munkahelyek számát illeti, vagyis a megkérdezettek válasza alapján ez a három tényező szorulna kifejezett fejlesztésre Szigetszentmiklóson. - a legtöbb pozitív visszajelzés az iskolai oktatás, a sport, valamint a kultúra területén tapasztalható. Emellett az egészségügyet illetően is elég sokan (22,5%) jelölték az „elégedett”, illetve „nagyon elégedett” rubrikát, azonban közel ugyanennyien (29,7%) gondolták úgy, hogy se nem elégedettek, de nem is elégedetlenek az egészségüggyel. Ez alapján arra lehet következtetni, hogy Szigetszentmiklóson, az egészségügy terén is szükség lenne fejlesztésekre, hogy a mérleg nyelve ténylegesen az elégedettek irányába mozduljon el. - a legtöbben (24,4%) a szociális ellátás témakörben voltak tanácstalanok, pontosabban jelölték az NT/NV lehetőséget. - a következő szakterületek szorulnak mindenképpen fejlesztésre: egészségügy, közbiztonság, munkahelyek száma.44 A kérdőív tizenegyedik pontja arra kereste a választ, hogy honnan tájékozódnak megkérdezettek a helyi (Szigetszentmiklós) hírekről, eseményekről, ahol a válaszadók a következő opciók közül 44

Ez utóbbi ismét a lakosság tájékozatlanságát jelzi; míg a város környékén letelepedett cégek a tág vonzáskörzetből buszokkal szállítják a munkavállalókat, a lakosság mégis úgy érzi: komoly szükség van további munkahelyek teremtésére is.

272


választhattak: a város hivatalos honlapja, Kisváros c. önkormányzati lap, Miklósi újság című Családi Rendezvényszervező Iroda által kiadott lap, Lakihegy Rádió, az RH Media honlapja, rokonoktól/ismerősöktől. Mivel több lehetőséget is be lehetett egyszerre jelölni, így célszerű volt a megkérdezettek egészét az összes válaszra levetíteni. Ez alapján a következő adatok nyertek megállapítást: (több válasz is lehetséges volt) A válaszadók - 32%-a tájékozódik a város hivatalos honlapjáról. - 80%-a tudja meg a helyi híreket a Kisváros c. önkormányzati lapból. - 35,5%-a Miklósi újság című Családi Rendezvényszervező Iroda által kiadott lapból értesül a hírekről. - 19,7%-a tájékozódik a Lakihegy Rádióból. - 3%-a az RH Media honlapjáról tudja meg a híreket. - 51,9%-a pedig a rokonoktól, ismerősöktől értesül a hírekről. A fenti adatokból arra a következtetésre lehet jutni, hogy Szigetszentmiklóson még nem igazán meghatározó mértékben terjedt el az internet által nyújtott lehetőségek kihasználása, ami napjainkban egyre inkább az első számú információforrásnak számít. A kihasználatlanságra utaló eredmény talán annak is köszönhető egyben, hogy a válaszadók 18,2%-a nyugdíjas, amit már többször is megemlítettünk, ennél fogva ők azt a korosztályt képviselik, akik még az úgymond konzervatívabb (újság, rádió) formáját választják az információ megszerzésének. Emellett még mindig nagy szerepet játszik az ismeretség és rokonság az információ közlése szempontjából. Igaz, hogy pl. Budapesthez, Debrecenhez, Szegedhez, vagy netán Győrhöz képest egy sokkal kisebb lélekszámú településről beszélünk, mégis a 30 ezer főnél nagyobb lakosú városra (mint pl. Szigetszentmiklós) a válaszadók 51,9% között jellemző az információnak ez a fajta áramlása. A kérdőív tizenharmadik pontja arra kereste a választ, hogy ki melyik fejlesztési területnek adna pénzt, ha személy szerint dönthetne a támogatásokról. Mivel a válaszadók 3 lehetőséget adhattak meg maximum, így akárcsak az előző szakaszban, úgy most is az összes opcióra lett kivetítve a kitöltők száz százaléka. - a válaszadók közül a legtöbben elsősorban a közbiztonság és az egészségügy helyzetének javítására szánnának támogatást. Az ezeken a területeken való fejlesztés igénye már a korábbi (8-as, 10-es feladat) szakaszokban is megállapításra került, így lényegében csak megerősítést nyert, hogy a közbiztonság és egészségügy területén kellene a fejlesztési beruházásokat eszközölni. Ezen felül többen áldoznának a munkahelyek számának és a városüzemeltetés színvonalának növelésére is. - a kitöltők az iparnak és az oktatásra szánnák a legkevesebb támogatást, és fejlesztenék legkevésbé ezeket a területeket. Ide sorolható még a sport is a kultúra is, ami nem meglepő, hiszen Szigetszentmiklós jó sportolási és kulturális lehetőségekkel rendelkezik.

273


85. táblázat: Személyes preferenciák a fejlesztési források felhasználását illetően Fejlesztési Területek

Választotta

Iskolai oktatás

47,6%

Közbiztonság

68,1%

Kultúra

9,6%

Munkahelyek száma

39,6%

Turizmus

6,1%

Ipar

2,6%

Oktatás

16%

Sport

17,8%

Egészségügy

60,3%

Szociális ellátás

11%

Városüzemeltetés

23,8%

A város jövője szempontjából talán a legfontosabb kérdés a népességszám alakulása. Az ehhez való viszony megítéléséről úgy szólt a kérdés, hogy a kitöltő szabna-e határt a lélekszám növekedésének. A kitöltők 22,7%-a vélekedik úgy, hogy kompromisszumok nélkül azonnal határt szabna a lélekszám növekedésnek. 8%-uk ugyan nem azonnal, de később határt szabna az ilyen fajta növekedésnek, 31,4%-uk is igenlő választ adott, miszerint a nagy mértékű betelepülést le kell állítani, azonban a válaszolók 30,5%-a pedig arra voksolt, hogy nem kell határt szabni a lakosság létszám növekedésének és egyben a betelepülések megakadályozásának. Vagyis a válaszadók csaknem egyharmadának az a véleménye, hogy nem szabadna határt szabni a város létszámbeli és ezzel feltehetőleg együtt járó területi növekedésnek sem. Megjegyzendő, hogy itt is információhiány, illetve a következmények fel nem ismerése okozhatta a válaszok ilyetén alakulását. Elég, ha a közlekedési problémák megítélését hasonlítjuk össze a kérdésre adott válasszal. Végezetül az utolsó szakaszban a válaszadónak ismét egy táblázatot kellett kitölteniük, ahol a korábbiakhoz hasonlóan 1-től 5-ig kellett értékelniük az egyes állításokat. 86. táblázat: Egyes állítások valóságtartalma Szigetszentmiklós helyzetének megítéléséről 5

1 Állítás egyáltalán nem

2

3

4

(Szigetszentmiklós jelenleg…) ért egyet vele turisztikai célpont közlekedési lehetőségei miatt kereskedelmi-ipari város alvóváros

teljes mértékben

NT/NV

egyetért vele

56%

20,7%

14,2%

2,6%

2,2%

6,7%

23,2%

18,4%

29,1%

14,5%

9%

5,3%

24,2%

13,5%

20,9%

14,5%

17,6%

8,6%

274


2.3.2. Partnerség megvalósulása az IVS végrehajtása során Az IVS végrehajtása során is érvényesülnie kell a partnerség elvének, e nélkül a fejlesztések pusztán műszaki tartalommal bíró beruházásokká válnak. Az átfogó és tematikus célok közül több is konkrét beruházás nélkül, programokon, humán-erőforrás innováción, helyi közösség aktivitásán keresztül tud érvényesülni. Az IVS csak abban az esetben tudja teljesíteni küldetését, ha szakmai és társadalmi egyetértés és a végrehajtáshoz szükséges partnerségi együttműködések állnak mögötte. Annak érdekében viszont, hogy a partnerség működtethető legyen a politikai döntéshozatal deficitjét kell csökkenteni; ez pedig kizárólag hatékony kommunikáción keresztül valósulhat meg.

2.3.3. Kommunikáció a partnerség működtetése érdekében A folyamatos kommunikáció célja a felelős hozzáállás kialakítása a lakosság és az egyéb városi szereplők részéről; annak a tudatosítása, hogy a város életének alakulásában az egyéneknek, civil szervezeteknek, vállalkozásoknak is van beavatkozási lehetősége van. 2.3.3.1. Belső kommunikáció A kommunikációnak tehát meghatározott célcsoportjai lehetnek, azonban a hatékonysághoz első körben a belső kommunikáció megfelelő működtetésére van szükség. A belső kommunikációs tevékenység első szintje a fejlesztési tevékenység megvalósulásáért felelős szervezeti egység (Városi Projekt Iroda), illetve az ügyben horizontálisan szorosan együttműködő szerv – Szervezési Osztály, civil ügyekért felelős szakreferens – feladatkörébe utalható. Az alapvető felelősség természetesen az IVS végrehajtását koordináló csoporton, személyen van. A belső kommunikáció csatornái nem jelentenek újdonságot a Hivatal eddigi működésében: személyes-, és csoport-megbeszélések, illetve konkrétumokhoz köthető programértekezletek során célszerű kialakítani a közös álláspontot. Nincs szükség intézményesített működésre, és külön belső kommunikációs stratégiára sem, a belső kommunikáció ugyanis nem önmagáért létezik: célja a külső kommunikáció szervezése, működtetése. Kerülendő a hierarchikus döntési rendszerhez való ragaszkodás, bürokratizálódás; a megbeszéléseknek, program-értekezleteknek könnyed, menedzsment-szerű együttműködéseknek kell lenniük. Szükség esetén a csoportos döntéshozatalt támogató vezetés-szervezési módszerek (brain storming) alkalmazása is elképzelhető. 2.3.3.2. Külső kommunikáció Az eredmények sikeres közvetítése, az érdeklődők figyelmének felkeltése és megtartása kiemelt elemei a tájékoztatásnak. A külső kommunikáció kialakítása során egyrészt a célcsoportok, másrészt pedig az eszközök meghatározására van szükség. A lakossági kérdőíves kutatás a kommunikáció jelen szintjének, illetve eszközi alkalmasságának mérésére is hatékony módszer volt, így könnyebben lehet következtetni a szükséges lépésekre. Célcsoportok: o o o o

város egészének lakossága/akcióterület lakossága civil szervezetek helyi-, és országos vállalkozások helyi oktatásban részt vevők

275


A projekt külső kommunikációja során – tekintettel a tematikus célok jelentős részének a humánerőforráson keresztül érvényesülő hatására – szükséges egységesen kezelni, nem pedig városrészekre bontva tájékoztatni a lakosságot. Az IVS kommunikációjának első lépése tehát a tájékoztatás, amely történhet egyirányú, illetve interaktív vagy személyes eszközök igénybe vételén keresztül. Az IVS elkészülte után célszerű ezért egy általános tájékoztatást adni a legolvasottabb helyi médiában; a Kisváros c. újságban, valamint – akár hirdetői felületet vásárolva – PR cikket megjelentetni a másik olvasott lapban, a Miklósi Újságban is. Ezek egyoldalú tájékoztatási csatornák, visszacsatolásra nem számíthat az önkormányzat. A visszacsatolás célja, hogy aktív, az IVS végrehajtására mozgósítható párszáz fős lakossági kör álljon rendelkezésre. A visszacsatolás két módon történhet: egyrészt lehet interaktív, erre a leginkább megfelelő terep a város honlapja, valamint a szigetszentmiklósi internetes fórumozók által használt oldalak igénybe vétele (RH Média, Kisdunanet). A fórumozók viszonylag szűk csoportja minden bizonnyal aktivizálható, cselekvésre, együtt gondolkodásra fogékony réteg. Hatásosabb lehet a kommunikáció, ha a meghatározott internetes csatornákon regisztrációs lehetőséget ajánl fel az önkormányzat: így olyan e-mail címek állnak majd rendelkezésre, akik kifejezetten célcsoportjai szeretnének lenni az IVS kommunikációjának. Tekintettel a városi identitás kialakításáról is szóló tematikus célnak, kifejezetten fontos lenne az újonnan beköltöző lakosság megnyerése, a város társadalmi életében való részvételére való buzdítása. Ezt a réteget alapvetően az interneten keresztül lehet megragadni, de a népességnyilvántartó segítségével DM levelekben is fel lehet hívni a figyelmüket a regisztrációs lehetőségre. Hasonlóan fontos a meglévő identitású, a helyi társadalmi életbe beágyazódott lakosság részvételre buzdítása is; őket a civil szervezeteken keresztül lehet elérni, megszólítani. Az általános városi célok végrehajtásánál a civil szervezetek csak mint eszközök jönnek számításba, az általuk mozgósítható tagság – a néhány száz fős célcsoport – elérése a lényeg. Hasonlóan jól mozgósítható réteg a helyi politikai pártok, civil politikai erők tagságának jelentős része. Ők amúgy is a helyi közélet iránt érdeklődő, többé-kevésbé jól informált polgárok, a város vezetésének kérésére az ő elérésük is támogatott a helyi pártszervezeteken keresztül. A lakosság egy százalékának visszajelzése, érdeklődése már alkalmat nyújthat arra, hogy egy szélesebb másodlagosan és harmadlagosan informált rétegekhez is eljusson az IVS végrehajtásának híre. A célcsoport tájékoztatása és a visszacsatolással érdekeltté tett „IVS-citizen” csoport megléte már alkalmas közeget biztosít horizontális kommunikációs fórumok megtartására. Ellenkező esetben egy spontán összehívott fórum könnyen szimpla falugyűléssé „fajulhat”, ahol repedt járdák, hiányzó közvilágítási problémák kerülnek a megbeszélés fókuszába. Abban az esetben viszont, ha egy olyan „IVS-citizen”-ekből álló csoport kap meghívót egy fórumra, aki már tudja miről van szó, milyen témára számíthat, az a hatékony együttműködésre is kapható lesz. Ezek a fórumok lehetnek általános célúak, szakmai orientáltságúak egyaránt, és kellő érdeklődés esetén – még mindig az általános célokhoz kapcsolódóan – szekciókra, kisebb csoportokra bonthatóak, ahol a közös véleményformálás, ötletgenerálás hatékonyabban hívható elő.

276


Másrészről az általános fórumok tartásának egy olyan célja is van, hogy egy adott akcióterület érdeklődő lakosait csoportokba lehet gyűjteni, és további konkrét - már az egyes projektek elindításáról, állásáról szóló – összejöveteleket lehessen tartani. Szigetszentmiklóson a városrészi fórumok tartása generálisan nem javasolt, mivel olyan nagy méretű városrészek lettek lehatárolva, amelyek lakossága nehezen talál egymással kohéziót. Ebből a szempontból sokkal célszerűbb, ha a lakosság mentális térképének megfelelően kerülnek a városrészi fórumok megtartásra. Az akcióterületeken élő lakossággal már a személyes kapcsolat kialakítására kell törekedni. Célszerű ezért a korábbi fórum/ok részvétele alapján olyan aktív személyeket kiválasztani, akik felkérhetőek arra, hogy szűk lakószomszédságuk körében apostolai lesznek az IVS végrehajtásának, illetve segítenek az esetleg szükséges bárminemű szervezés lebonyolításában. Ahol indokolt (pl.: az Önkormányzati Üdülő AT esetében nem), akcióterületenként két-három ilyen aktív személy kiválasztása szükséges. A projekt akkor válik igazán fenntarthatóvá, ha az érintett lakosság ismeri, képes a céljaival azonosulni, ezáltal a végrehajtás elkötelezettjévé válik. Ha nem sikerül a személyes kapcsolati szint mélységéig levinni az IVS kommunikálását a lakosság felé, elszigetelt, műszaki-infrastrukturális beruházásokká válik minden fejlesztés. A lakosság összvárosi és akcióterületi részvételén túl teljesen eltérő logikával szerveződik egy másik potenciális célcsoport, a vállalkozók/befektetők célcsoportja. Számukra is IVS-fórum szervezése javallott, amin a fejlesztéssel érintett városrészen működő, vagy a terület iránt elkötelezett, de legfőképpen érdekelt potenciális befektetők vesznek részt. A potenciális partnerek felkutatását érdemes országos keretek közé helyezni. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiák célja, hogy az egyes fejlesztések nem csupán a szűkös önkormányzati forrásokból, hanem PPP együttműködések keretein belül legyenek megvalósítva. Ezért egy vállalkozói fórum tartalma inkább fejlesztésorientált, akár számszerűsíthető beruházási/megtérülési mutatókat is vázoló szakmai megbeszélés legyen. A potenciális vállalkozók irányában fontos az önkormányzat elkötelezettségének bizonyítása; ezért a vállalkozói fórumok szervezését meg kell előznie a városi és az akcióterületi fórumoknak, így válik hitelessé a potenciális befektető számára az önkormányzati együttműködés szándéka. Negyedrészt – ismét tekintettel a város tematikus céljaira – egy negyedik célcsoport, a helyi oktatási rendszerben közreműködők (óvónők, tanítók, tanárok, szakkör-vezetők, hittan oktatók, gyermekklubok szervezői) számára is IVS-fórum szervezése célszerű. Az oktatási minőségi fejlesztése, a vállalkozóorientált helyi specifikum kialakítása, az oktatáson keresztül kialakítandó helyi identitástudat mindegyike hosszú távú folyamat, céljai nehezen ragadhatóak meg a jelenben. Ez a marketing-koncepció számára is (eladni a várost a saját lakosságának) feladat lesz, de az említett célcsoport összefogása, közös gondolkodásának intézményesített csatornáinak (fórum, brain storming) kialakítása az önkormányzat feladata. Végezetül, immár célcsoportoktól függetlenül projektrendezvények tartására kerülhet sor, akár az év egy meghatározott napján, akár akcióterületenként, a nyertes pályázat kihirdetése után, a beruházás alapkő-letételénél, stb. Eszközök:

277


Az alkalmazandó eszközök némelyike már megemlítésre került. Felsorolás-szerűen összefoglalásra kerülnek azok a materiális eszközök, melyek segítik a kommunikáció kialakulását, működését. o o o o o o

Lakossági fórumok: célcsoportoktól függően. Tematizálatlan: A város lakossága. Tematizált: Akcióterületek lakossága, vállalkozói szféra, projektrendezvények Helyi nyomtatott média, DM levél Helyi AV média (Lakihegy Rádió, helyi TV) Hírlevél: regisztrált, az IVS végrehajtásában érdekeltté tett lakosok számára elektronikus formában Honlap: a városi honlap felületén állandóan, könnyen elérhető link, és információbiztosítás. Egyéb térségi honlapok. Városi rendezvényeken információs pult létesítése

2.4. Szervezeti elvárások a stratégia megvalósítására Az IVS kidolgozása, megvalósítása integrált jellegénél fogva többszereplős és erős koordinációt igénylő feladat. A projektgazda, Szigetszentmiklós város Önkormányzat Képviselő-testülete 2006-ban alakult. Az 1990. évi LXV. törvény 9. § (1) bekezdése alapján a város Önkormányzata jogi személy, képviselőtestületének munkaszervezete a Polgármesteri Hivatal. A Hivatal teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A városfejlesztés felelőse és döntéshozója - az Önkormányzatokról szóló törvénnyel összhangban - a város Képviselőtestülete. A Képviselőtestület legfontosabb döntés-előkészítő szervezete városfejlesztés tématerületen a Gazdasági Bizottság, az Agglomerációs és Területi Koordinációs Bizottság, valamint a Környezetvédelmi Bizottság. A bizottságok munkáját a hivatali apparátusban adminisztratív szervezeti egység(ek) segíti(k). Szigetszentmiklóson e tématerületen a legfontosabb szervezeti egység a Városgazdálkodási Osztály, aki a város főépítészével közösen látja el a városfejlesztői feladatokat. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia sikeres végrehajtásnak feltétele, hogy a városfejlesztésért felelős, illetve abban szerepet vállaló szervezetek vezetői és munkatársai egyrészt vegyenek részt a dokumentum elkészítésében, legyenek tisztában annak tartalmával, tartalmi összefüggéseivel, lássák át a teendőket, kommunikáljanak a megvalósításban részt vállaló partnerekkel. Emellett legyenek naprakészek az érintett szakpolitikai változások tekintetében (városi és országos szinten), kövessék a finanszírozhatóságot meghatározó pályázati feltételrendszereket, valamint legyenek rugalmasak a tevékenységek priorizálása tekintetében. A Városgazdálkodási Osztály, illetve a bizottságok aktívan és érdemben részt vettek az IVS előkészítésében, kidolgozásában és az egyeztetések megszervezésében. A Hivatal munkatársai aktívan részt vettek az IVS monitoring rendszernek is alapját képező adatbázisa kialakításában, az Intézményekkel, illetve a városgazdálkodás felelős szervezeteivel való kapcsolatépítésben, a városrészek elemzésében, valamint az akcióterületek kialakításában. A Képviselő-testület tagjai a városfejlesztési célok városrészenként differenciált meghatározásában játszottak meghatározó szerepet. A városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához a megyei jogú városokkal szemben elvárás, a további nagyobb városok számára pedig ajánlás, hogy városfejlesztő gazdasági társaságot hozzanak létre. A városfejlesztő társaság létrehozását indokolja, hogy hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemléletű menedzsmentet biztosít.

278


A városfejlesztő társaság létrehozásának előnyei 1. Az önkormányzati irányítás és piacorientált magatartás, 2. Szorosabb banki együttműködés az önkormányzati projektek megvalósításában, 3. Átláthatóság, 4. Az önkormányzati költségvetés tehermentesítése, pénzügyi egyensúly, 5. A helyi gazdaság élénkítése. Mivel a városban nem működik városfejlesztő társaság (megalakítása hosszú távon mindenképpen javasolt), ezért célszerű felállítani az IVS-ben megfogalmazott projektek operatív irányításának megszervezésére és felügyeletére egy önálló projektmenedzsment szervezetet. A szervezet fő feladata a városfejlesztési feladatok IVS-ben meghatározott célok mentén történő végrehajtása. A menedzsment szervezet az alábbi tagokból áll: 

Projektvezető: koordinálja a projektmenedzsment szervezetet, felel a projekt előkészítő és megvalósítási szakaszáért, az ütemterv tartásáért, a beszerzések, közbeszerzések előkészítéséért, bonyolításáért. Beszámol a projekt helyzetéről és eredményeiről.



Pénzügyi vezető: befogadja és ellenőrzi a számlákat, ellátja a projekt folyamatos pénzügyi és költségvetési felügyeletét, biztosítja a cash-flow-t, pénzügyi kockázatelemzést végez.



Műszaki vezető: felügyeli az építési munkálatokat, az építési naplót és műszaki dokumentációt, felelős a műszaki dokumentációban és engedélyekben szereplő feladatok végrehajtásáért.



Kommunikációs vezető: biztosítja az információáramlást, felelős a belső és külső kommunikációs feladatokért, a projekt széles körben való elterjesztéséért.



Projektasszisztens: feladata a projekt iktatás és dokumentumtár vezetése, adminisztratív feladatok ellátása.

A menedzsment szervezet feladatai sokrétűek: 

az akcióterületi fejlesztések koordinálásán túl elsősorban lehetséges pályázati források felkutatását végzi,



emellett potenciális magánberuházókat von be a projektekbe,



szerződéskötések előkészítését végzi a befektetőkkel való fejlesztési megállapodások tekintetében,



biztosítja a végrehajtott fejlesztések pénzügyi egyensúlyát



ellátja az eredmények széles körben való elterjesztését.

279


2.5. Településközi koordináció Szigetszentmiklós speciális térségi szerepe már a helyzetelemzési rész településhálózatra vonatkozó fejezeténél bemutatásra került. A város szereplője az általa közvetlenül szervezett mikrotérségnek, ahol a funkcionális kapcsolatok erőssége alapján vonzásköri rádiuszt (Szigethalom, Tököl, Halásztelek) alakított ki; vezető városa a Csepel sziget északi részén található településeknek, miként a Ráckevei kistérség egészének is. A budapesti agglomeráció szuburbanizációs terében mint agglomerációs társközpont kell (ene) funkcionálnia, és része természetesen a Közép-Magyarországi Régiónak is. Éppen ezért a településközi koordináció elsősorban a Csepel-sziget északi részén található települések körében kiemelten fontos. Ezért körükben egy célzott egyeztetés tartása indokolt. Másrészről, intézményesíteni is szükséges a dokumentum meglétét a többi település körében, ezért célszerű azt a Csepel-sziget és környéke Többcélú Önkormányzati Társulás tagjaival megismertetni, megtárgyalni. A párhuzamosan működő kapacitások kiépítésének elkerülése a kistérségi tanács segítségével történhet meg. (pl. komplex kistérségi turizmus-fejlesztés: önkormányzati üdülő). Hasonlóan fontos a kistérség mellett egy-egy szomszéd településsel külön is felvenni a kapcsolatot, ha az adott település érintett lehet egy projekt megvalósulása során (Déli Kiskörút – Szigethalom). A Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Tanácsával kapcsolatfelvétel javallott, annak érdekében, hogy a BAFT teremtse meg a feltételeit egy olyan fórumnak, ahol az agglomerációs városok bemutathatják saját Integrált Városfejlesztési Stratégiájukat, összehangolhatják az esetleg közös problémák orvoslását, annak ellenére, hogy a pályázati kiírások elnyerésekor egymás konkurensei lesznek.

2.6. A stratégia végrehajtásának monitoringja Szigetszentmiklós város IVS dokumentuma iránymutatást jelent a város elkövetkező években történő fejlesztéseinek vonatkozásában. Meghatározza a fejlesztés fókuszpontjait tematikus rendszerben és területi szempontból, azaz a városon belül is. Bármennyire is konkrét, szinte projekt szintű megfogalmazásban tartalmazza a dokumentum a beavatkozásokat, figyelembe kell venni, hogy a külső feltételek és a belső adottságok átértékelődésével a stratégia tartalma és tevékenységeinek priorizálása megváltozhat. Az IVS rugalmas rendszer, tehát végrehajtásakor és eredményeinek áttekintésekor tekintetbe kell venni azokat a körülményeket, amelyek között a megvalósulás zajlott. Eredményességét az egyes idő intervallumokban eszerint kell vizsgálni. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia Szigetszentmiklós város számára kijelöli a következő 7-8 év fejlesztési irányát. Mint minden stratégia, ez is csak akkor lesz működőképes és végrehajtható, ha a megvalósításra kellő figyelmet és energiát fordít a város. A Stratégia megvalósításának monitoringja alapvetően az IVS-ben meghatározott célok méréséhez kapcsolódik. Figyelembe véve, hogy az IVS céljai három szinten (átfogó – tematikus – városrészi) kerültek meghatározásra, így az IVS monitoringja is e három szinten jelenik meg. Az IVS-hez kapcsolódó monitoring során az alábbi elemek vizsgálata történik meg: 

a célrendszer elemeinek együttes vizsgálata



az egyes célokhoz rendelt beavatkozások hatékonyság-, kapacitás- és hatásvizsgálata



ütemezéshez kapcsolódó adatok vizsgálata



hatékonyság vizsgálata

280


A stratégia megvalósulása során, illetve azt követően, a komplex elemzések alapján mérhető az egyes célok területfejlesztési hatása. A monitoring elsődleges célja a stratégiában definiált célok irányába történő megvalósulás előrehaladásának, alakulásának figyelemmel kísérése és elemzése a kitűzött célokhoz viszonyítva. A monitoring tevékenység kulcsa, hogy az előre meghatározott mutatószámok aktuális értékeit a program végrehajtói folyamatosan gyűjtsék, rendszerezzék és elemezzék lehetőséget biztosítva ezáltal mind a programmenedzsment döntéshozói, mind a finanszírozók számára, hogy rendszeresen egyértelmű jelzést kapjanak a program, illetve egyes részeinek aktuális állapotáról. Ezen információ birtokában megítélhetik, hogy a stratégia az előzetes terveknek, elképzeléseknek megfelelően halade, és ez alapján a tervektől való eltérés esetén szükség szerint megtehetik a megfelelő kiigazító lépéseket a végrehajtás, a megvalósítás menetében. A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó célhoz és a tematikus célokhoz, valamint a városrészi célokhoz rendelt indikátorrendszer biztosítja.

Polgármesteri Hivatal monitorozási tevékenysége A Képviselő-testület által elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia végrehajtásáért és a benne foglalt célok, akcióterületi tervek megvalósításáért a város polgármestere a felelős. Neki kell a kereteket biztosítani a megfelelő szakmai és pénzügyi felkészültséghez. A testület, bizottságok, a polgármester és a hivatal az első számú letéteményesei a fejlesztések végrehajtásának. A különböző szervezetek együttműködése a fejlesztési projektek és a nem fejlesztési célú elképzelések megvalósítása során kiemelt jelentőségű. Szigetszentmiklós Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtásáról és eredményeiről a fenti monitoring beszámoló alapján az önkormányzat évenként beszámol a Képviselő-testület számára. A beszámoló tartalmazza: 

a stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtottságának rövid áttekintését,



városrészenként és tematikus célonkénti áttekintést a stratégia végrehajtásának kezdete óta megvalósult fejlesztésekről és azok eredményeiről,



a bekövetkezett nem várt tényezőket, ezek okait, valamint, hogy ezekből kifolyólag milyen eltérésre került sor az eredeti tervektől,



a költségek alakulásának elemezését (tervezett/felhasznált források és összetételük),



az időbeli teljesülés elemzését,



a tervezett indikátorok értékeit, esetleges tervtől való eltérésük okait,



a következő időszakra tervezett fejlesztéseket, valamint azok kockázatait



és javaslatokat a szükséges beavatkozásokról.

281


A Képviselő-testület monitorozási tevékenysége A város Képviselő-testülete minden évben előre meghatározott időpontig megkapja és megvitatja az IVS végrehajtásáról szóló monitoring jelentést. A monitoring jelentés az elmúlt évek teljesítményéről és a tárgyév terveiről szól. A Képviselő-testület a városfejlesztési társaság vezetőjének beszámolása után határozatban fogadja el a jelentést. A fenti három szervezet együttes monitorozási tevékenysége eredményeként az Integrált Városfejlesztési Stratégia végrehajtása többszintű ellenőrzésen megy keresztül. A három szereplő folyamatos tájékoztatása garancia a Stratégia megfelelő végrehajtására.

282

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Recommend Documents