Mindent az óvodában tanultunk

„Mindent az óvodában tanultunk

A legtöbb dolgot, amit valóban tudnom kell ahhoz, hogy éljek, mit tegyek, milyen legyek, az óvodában tanultam. A bölcsességet nem az iskolahegy csúcsán sajátítottam el, hanem a homokozóban. Ezeket tanultam meg: osszunk meg mindent. Legyünk tisztességesek. Ne verekedjünk. Tegyük vissza a tárgyakat a helyükre. Hagyjunk rendet magunk után. Ne vegyük el, ami nem a miénk. Kérjünk bocsánatot, ha megsértünk valakit. Mossunk kezet evés előtt. Éljünk kiegyensúlyozottan. Tanuljunk, gondolkodjunk egy kicsit, minden nap rajzoljunk, énekeljünk, táncoljunk és valamennyit játszunk és dolgozzunk is. Délután aludjunk egyet. Ha kimegyünk az Életbe, óvatosan közlekedjünk. Fogjuk egymás kezét és maradjunk együtt. Vegyük észre a csodákat. Gondoljunk a műanyag pohárba ültetett kis magra. Gyökeret ereszt, a növény kinő és senki sem tudja igazán, hogy miért, de mi is ilyenek vagyunk. És gondoljunk az első szóra, amit olvasáskor tanultunk: Nézd! Minden, amit tudnunk kell, valahol ott rejlik az első olvasókönyvben. Az aranyszabály a szeretet és az alapvető higiénia. Az ökológia, a politika és a józan élet. Gondoljuk meg, mennyivel jobb lenne a világ, ha ebéd után mindenki fogná a takaróját és lefeküdne pihenni. Vagy az lenne nemzetünk és más nemzetek politikája, hogy mindig visszarakjuk a tárgyakat oda, ahonnét elvettük és rendet rakunk magunk után. És az is igaz, hogy nem számít hány évesek vagyunk, de amikor kimegyünk az életbe, a legjobb, ha megfogjuk egymás kezét és együtt maradunk.” ( Robert Fulghum )

2

Tartalomjegyzék

„Mindent az óvodában tanultunk......................................................................2 2. Működési vezérelvünk.....................................................................................5 Lógónk:.................................................................................................................5 3. Jövőképünk......................................................................................................5 4. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei................................................9 5.2.Óvodánk gyermekképe................................................................................11 5.3.Nevelőmunkánk alapelvei...........................................................................12 5.4.Nevelőmunkánk célja...................................................................................................................................12

6. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI, TEVÉKENYSÉGEI..................................13 6.1.Egészséges életmód alakítása.......................................................................................................................13 Az óvodapedagógusoknak a következő jelekre mindenképpen fel kell figyelni!..............................................17

7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI............................26 Mellékletek: 1. Minőségirányítási program 2. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 3. Alapító Okirat

3

1. ALAPÍTÓ OKIRAT - kivonat  



Az intézmény neve: Szabadszentkirály Általános iskola és Napköziotthonos Óvoda Az alapító neve, címe: Szabadszentkirály ( 7951 Szabadszentkirály, Petőfi út 90.), Gerde ( 7952 Gerde, Béke út 31.), Pécsbagota (7951 Pécsbagota, Kossuth út 25.), Velény ( 7952 Velény, Fő út 62.) Községek Önkormányzatának Képviselőtestületei A fenntartó neve és címe: Szabadszentkirály ( 7951 Szabadszentkirály, Petőfi út 90.), Gerde ( 7952 Gerde, Béke út 31.), Pécsbagota (7951 Pécsbagota, Kossuth út 25.), Velény ( 7952 Velény, Fő út 62.) Községek Önkormányzatának Képviselőtestületei

Az intézmény  típusa: Közös igazgatású közoktatási intézmény  székhelye: 7951 Szabadszentkirály Ady Endre út 37.  telephelye: 7951 Szabadszentkirály Petőfi út 21.  alaptevékenysége: 801214 Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 801115 Óvodai nevelés 801225 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó integrált iskolai oktatása az enyhe értelmi fogyatékos tanulók körében 801126 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése az enyhe értelmi fogyatékos tanulók körében 805113 Napközi-otthoni és tanulószobai ellátás 801236 Általános műveltséget megalapozó iskolai rendszerű felnőttoktatás 552323 Iskolai intézményi étkeztetés 552312 Óvodai intézményi étkeztetés 924036 Diáksport 923127 Közművelődési könyvtári tevékenység  nemzeti, etnikai, kisebbségi feladatai - A 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet szerinti cigány kisebbségi óvodai nevelés cigány kulturális nevelés keretében, magyar nyelven. - A 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet szerinti cigány kisebbségi oktatás  más feladatai: - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók rehabilitációs célú foglalkoztatása - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § szerinti képesség-kibontakoztató felkészítés - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/E. § szerinti integrációs felkészítés

 

Az iskola évfolyamainak száma: Nyolc évfolyam Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: - Óvodába: 2 csoport x 25 fő = 50 gyermek - Iskolába: 224 tanuló 1-4 évfolyamra: 4 osztály x 26 fő = 104 fő 5-8 évfolyamra: 4 osztály x 30 fő = 120 fő - Napközibe: 2 csoport x 26 fő = 52 fő



a gazdálkodással összefüggő jogosítványok: részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel felruházott költségvetési szerv

4

2. Működési vezérelvünk „A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyereknek valóra váltani a lehetőségeit” ( Erich Fromm )

Mottónk:

Lógónk:

3. Jövőképünk Hosszú távú célunk: A Szabadszentkirályi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda jó hírét és ismeretségét ápoló, magas színvonalú, a kor igényeihez igazodó, gyermekközpontú oktató – nevelőmunkával tanítványainknak megadni a lehetőségeket olyan képességek és ismeretek megszerzésére, amelyek a továbbtanulásukat és érvényesülésüket kellő szinten megalapozzák.

5

A Szabadszentkirályi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda a térségben vezető szerepet kíván betölteni az integrációs feladatok ellátásában. Az intézmény o nyitott az eltérő adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező gyermekek és tanulók, továbbá a különböző kultúrák befogadására az integrált oktatás-nevelés lehetőségét biztosítva, o differenciált tanulásszervezéssel és oktatással biztosítja a tehetséges, érdeklődő tanulók számára magasabb szintű, elmélyültebb tudást, a gyengébb, lemaradó gyermekek számára felzárkózást. Ennek érdekében: o A városi intézményekkel is versenyképes működési feltételek megteremtését és sokoldalú programkínálat kidolgozását, működtetését tervezzük. o Az EU integrációból adódó lehetőségek (pályázatok, testvériskola kapcsolatok) maximális kiaknázására törekszünk. o

Pedagógiai

programunkban

a

hátrányos

helyzetű,

lemaradó

gyerekek

felzárkóztatására, a tehetségesek kellő terhelésére, fejlesztésére egyaránt figyelmet fordítunk. o

Nemzeti-etnikai feladatok közül a roma gyermekek oktatását-nevelését - a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében szabályozottak alapján - kisebbségi kultúra közvetítő programmal segítjük.

3.1.Óvodánkban Kiemelt fontosságúnak tarjuk, hogy a gyermekek érezzék jól magukat az óvodában, egyéni képességeikhez, fejlődési ütemükhöz mért komplex személyiségfejlesztésben részesüljenek, ami mozgásra, játékra és tevékenységközpontúságra épül. A jövőben kiemelten kezeljük: o A sikeres iskolai beilleszkedés érdekében az önállóságra nevelést és gondolkodni tanítást, mind gondozási mind, az értelmi, érzelmi nevelés területén. o Azt, hogy az óvodapedagógusok empátiás személyiségükből adódóan meleg, családias légkört tartsanak fenn csoportjukban lényeglátó, önbizalmat, bátorítást adó irányító munkájukkal.

6

o Szoros együttműködést és szakmai kapcsolattartást az iskolával.

3.2.Iskolánkban Kitüntetett szerepet szánunk a művészetek tanulásának, hiszen az iskolai élet humanizálását elsősorban a művészeti tantárgyak és tevékenységek teszik lehetővé: o

Alapfokú Művészetoktatást a Kollinda Zeneiskola szervezésében Néptánc és Hangszer tanszakokon indítunk.

o

Számítógépes grafika, Kézműves és Színjátszás szakkörökben élhetik ki alkotói tehetségüket a gyerekek.

A

tehetségfejlesztés

során

figyelmet

fordítunk

a

tanítási

órán

a

differenciált

tanulásszervezésre, széleskörű szakköri kínálatra, iskolai kórus, sportkör, könyvtár működtetésére, a körzeti, megyei, országos színtű versenyeken (tanulmányi, kulturális, sport) és pályázatokon való részvételekre.

Kiemelten kezeljük a számítástechnika-, és az idegen nyelvoktatásunkat: o Negyedik osztálytól számítástechnikát-informatikát tanulhat minden gyerek. Arra törekszünk, hogy az általános iskolai szakasz végén a diákok már szövegszerkesztő és egyéb hasznosan alkalmazható programokat tudjanak működtetni. Ez mind a továbbtanulásnál, mind a pályaválasztásnál növeli esélyeiket. o Azok a gyerekek, akiknek az anyanyelvi képességei jól fejlettek csoportbontásban emeltszintű idegen nyelvi oktatásban részesülhetnek angol nyelvből. o Ötödik osztálytól német nyelvből második idegen nyelvet választhatnak a jó nyelvi képességekkel rendelkező diákok. o Kezdeményezzük a hazai, valamint a külföldi testvériskolai kapcsolatokat, építve a német, illetve angol idegen nyelvi oktatás adta előnyökre.

Egészséges életmódra nevelés jegyében: o Drogprevenciós programot indítunk be. o Testnevelés órák terhére úszásoktatást szervezünk a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve 7

o Sportolási lehetőséget kínálunk leány-fiú labdarúgás, kosárlabda és atlétika szakosztályainkban. o Minden tanulónak önkormányzati támogatással napi háromszori étkeztetést biztosítunk Iskolán kívüli programjainkat Gyermekeinkért Alapítványunk is segíti: o Tanulmányi kirándulásokat, évente az osztályfőnökök szervezésében, o Nyári tábort, Balaton mellett, üdültetés jelleggel, o Erdei iskolát, Felső tagozatos tanulók részére a szorgalmi időszakban. 3.3.Az intézmény speciális kínálatában tervezett fejlesztések: o

Nemzeti-etnikai feladatok közül a roma gyermekek oktatását kisebbségi kultúra közvetítő programmal segítjük.

o Helyi programmal segítjük a hátrányos helyzetű tanulók képességkibontakoztató- és integrációs felkészítését. o Sajátos nevelési igényű tanulók közül az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat integrált oktatási formában képezzük. A korosztállyal együtt nevelődő, speciális fejlesztést igénylő gyermekek részére egyéni fejlesztő órákat biztosítunk gyógypedagógus szakember alkalmazásával o Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részére – illetékes szakértői bizottság véleménye alapján - egyéni fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk, melyhez beszédfejlesztő-, fejlesztő pedagógusi képzettséggel rendelkező pedagógust foglalkoztatunk.

8

4. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Munkánk során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy - a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze, -a

nevelés

segítse

a

gyermek

személyiségfejlődését

és

egyéni

képességeinek

kibontakoztatását, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, az életkornak megfelelő tevékenység által. - A diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. Pedagógiai alapelveink: 1. Esélyegyenlőség elve Minden gyermeknek legyen lehetősége a tehetségének megfelelő tanulásra, szabadidős elfoglaltságra és továbbtanulásra. Diákjaink olyan ismereteket, készségeket halmozzanak fel, amelyekkel megállják helyüket a következő iskolafokozatban is. 2. Motiválás elve A tanuló személyisége tevékenységekben formálódik, fejlődik, melynek feltételei: - a tényleges cselekedtetés, gyakoroltatás, - a tanulói aktivitás kedvező körülményeinek megteremtése (légkör, hangulat, tárgyi és személyi feltételek), - konkrét feladatok és helyzetek teremtése, amelyek erkölcsi tulajdonságaik, szokásaik, készségeik kifejlődését segítik. 3. Közösségfejlesztés – egyéni bánásmód elve A közösségfejlesztés és az egyéni bánásmód elve feltételezi: - a nevelő egyetlen gyermeket sem hagyhat figyelmen kívül, - megismeri valamennyi gyermek egyéni tulajdonságait (testi, szellemi, erkölcsi fejlettség, érdeklődés, hajlam, jellemének pozitív és negatív vonásait), - az egyénhez a közösségén keresztül kell megtalálni az utat. 4. Az életkori sajátosságok figyelembevételének elve: - A nevelőmunka eszmei tartalmában, követelményeiben, eszközeiben, módszereiben mindig alkalmazkodjék a tanuló fejlettségi fokához. - A gyermekek elé állított követelmények legyenek ésszerűek. Nem lehet velük a gyermeket egyszerre nagymértékben megterhelni, a képességeit és erejét túlbecsülni, de lebecsülni sem szabad. - Mindenkor vegyük figyelembe a gyermek életkor által meghatározott sajátosságain túl az egyéni tulajdonságait is. 5. Folyamatos ellenőrzés és értékelés elve (követelés és tisztelet elve): Legyünk igényesek tanulóinkkal szemben. Követeljünk tőlük, de ugyanakkor tiszteljük és bízzunk bennük. A folyamatos követelésnek és értékelésnek összhangban kell lenni a gyermek megbecsülésével: - legyünk bizalommal a gyermek irányt (a bizalmatlanság, a gyanakvás eltávolítja a gyermeket, ő is bizalmatlanná válik),

9

- kerüljük az önérzetét sértő bánásmódot (durva hangnem, megszégyenítés, stb.), - teremtsünk pozitív érzelmi viszonyt, légkört, - kerüljük az ésszerűtlen engedékenységet, felelőtlen gyengeséget.

gúnyolódás,

6. Az óvoda-iskola nyitottságának elve (pozitívumokra való támaszkodás elve): Az oktató-nevelő munka minden területén mindig a jót, az értéket keressük: - a jót kell feltételezni az emberben, - ki kell alakítani a készséget a tévedések beismerésére, - a nevelés alapjául az értékek szolgáljanak, - az értékek mellett tárjuk fel a hibákat is, de ne csak erre vadásszunk. 7. Nevelő hatások egységének elve: A felsorolt alapelveknek együttesen kell érvényesülni az iskolai oktató és nevelőmunka egész területén . Az alapelvek megjelenésének színtere az Iskola Pedagógiai Programja, és az Óvoda helyi Nevelési programja

10

5. BEVEZETŐ

5.1.Helyzetkép, óvodánk környezeti sajátosságai Óvodánk a Szabadszentkirály Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda intézmény egysége. Kétcsoportos óvodánkba négy község,( Szabadszentkirály, Gerde, Pécsbagota és Velény) gyermekei járnak, jelenleg 55 gyermek. A három szomszédos településről a gyermekek menetrend szerinti autóbuszjáratokkal érkeznek és utaznak haza. Az autóbusz megállókban reggel az óvoda dolgozói várják, délután kísérik a gyermekeket. A jelenlegi óvodaépületben 1965 óta működik óvoda, először egy csoporttal, majd 1979 óta a jelenlegi két csoporttal. Óvodánk a falu központjában található, a helybeli és a vidéki gyermekek és szülők számára egyaránt jól megközelíthető. Mivel az épület eredetileg nem óvodának épült, a helyiségek belső elhelyezkedése már nem felel meg a mai kor egyre nagyobb igényeinek és követelményeinek. Az épületen belül nem biztosított az átjárhatóság, a két csoport közötti kapcsolat, valamint a munka megszervezése is nehézségekbe ütközik. Az épület korszerűsítése, felújítása egyre sürgetőbb feladat. Természetesen történnek korszerűsítések, három évvel ezelőtt beszerelték a gázfűtést az óvodába. Az óvoda épülete, családi ház jellegével jól illeszkedik a faluképbe. Szép, füves, gondozott udvarunk van, melyben a régi játékokon kívül megtalálhatóak az európai uniós szabványnak megfelelő korszerű udvari játékok is. A feltételek javítása érdekében folyamatosan veszünk részt pályázatokon. A korszerűsítések, az eszközellátottság javítása nagyrészt a sikeres pályázatoknak köszönhetően valósult meg.

5.2.Óvodánk gyermekképe Gyermekeink 20%-a cigány származású, így programunkban kiemelten kezeljük a kisebbség kultúrájának ápolásával járó feladatokat, az etnikai kisebbség fejlesztését. Alapító okiratunk meghatározása szerint feladatunk a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek körében. Ezt a feladatunkat a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjának segítségével, velük együttműködve tudjuk megvalósítani, mivel óvodánkban nincs fejlesztőpedagógus. A családok szociális, kulturális helyzete igen szélsőséges képet mutat. A gyermekek kisebb része él megfelelő anyagi és szociális körülmények között. Szociális hátrányokból származóan sok a veszélyeztetett gyermek, család. Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek sok részképessége hiányos, ezért nagy szükség lenne fejlesztőpedagógusra. A hátrányos helyzetű családoknál nem ritka az 5-6 gyermek, ahol az anya nem dolgozik, az apa pedig munkanélküli. Az óvoda erkölcsi nevelése és egészségnevelése is igen nagy akadályokba ütközik. A családok életfelfogásán, mentalitásán igen nehezen tudunk változtatni, ezért kiemelten kell végezni a gyermekvédelmi munkát. E munka végzése felelősséget érző óvónőket igényel, akik felvállalják a problémás családok helyzetének segítését. 11

A mi célunk, hogy olyan gyermekeket neveljünk, kiknek testi és mentális egészsége, valamint környezetük megóvása elsődleges szempontjaik közé tartozzon. Ezen ismeretek segítségével fejlődjenek testi, értelmi, szociális képességeik, így az óvodáskor végére alkalmassá váljanak az iskola megkezdésére.

5.3.Nevelőmunkánk alapelvei   

A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze. Nevelésünk segítse a gyermek személyiségfejlődését és egyéni képességeinek kibontakoztatását az életkoruknak megfelelő változatos tevékenységek biztosításával. A felnőttekkel és társaikkal való kapcsolatukat a kölcsönös tisztelet és a másság elfogadása jellemezze.

5.4.Nevelőmunkánk célja     

A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, figyelembe véve a gyermeki személyiség életkori és egyéni sajátosságait. Nyugodt, derűs, családias légkör megteremtése. A gyermekek fejlődéséhez szükséges sokszínű, változatos tevékenységek biztosítása. A cigány gyermekek részére optimálisan biztosítani a kisebbség kultúrájának, hagyományainak megfelelően a szociális, szomatikus és mentális fejlődést. A sajátos nevelést igénylő gyermekek harmonikus személyiségfejlődését, az eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékelő, másságot elfogadó környezettel segítjük.

5.5.Nevelőtestületünk közös értéknek tartja:   

az esztétikus óvodai környezet jelentőségét, a nevelői tevékenység rugalmasságát, a helyzethez és a gyermek egyéni jellemzőihez történő alkalmazkodást.

12

6. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI, TEVÉKENYSÉGEI

6.1.Egészséges életmód alakítása Óvodai nevelésünk egyik alapvető feladata a gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, a testi-lelki harmónia megteremtése. Mivel gyermekeink igen meghatározó hányada szociálisan hátrányos helyzetű családból, ingerszegény környezetből érkezik az óvodába, programunkban az egészséges életmód alakítása terén nagy hangsúlyt kell fektetnünk a prevencióra. Ennek érdekében a gyermekek életkorának megfelelő optimális életritmus kialakítására törekszünk. Így óvodai napirendünkben vannak rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek ( étkezés, mindennapos testnevelés ), melyek segítik a gyermeket eligazodni az időben, szabályozzák tevékenységét, ritmust adnak napjának és mindezek kihatnak életfolyamataira is. Feladatunk, hogy a gyermek egyéni igényeinek figyelembe vételével tevékenységeihez egy olyan rugalmas időkeretet kínáljunk, amiben életkorának, fejlettségének megfelelően fokozatosan megtanul majd alkalmazkodni. 6.1.1.Gondozás A gondozásnak programunkban alapvető szerepe van, az egész óvodai életet átszövi. A gondozás elsősorban az óvodapedagógus feladata, aki folyamatos odafigyeléssel biztosítja a gyermekek komfortérzetét. A legjobban szervezett tevékenység is csak akkor lehet pozitív hatású, ha azt a gyermek jó közérzettel, örömmel végzi. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges felnőtt-gyermek kapcsolatot feltételez. A felnőtt mintát ad, tanítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhat. Nagyon fontos a gondozási tevékenységben, hogy ismerjük a gyermek otthoni szokásait is. Testápolás, öltözködés, étkezés, önkiszolgálás közben természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermek. Fontos, hogy minden tevékenységet tudatos, pontos szóbeli megerősítés kísérjen, ezért a gondozási tevékenységekre a napirendben elegendő időt kell biztosítanunk. 6.1.2.Étkezés Az étkezések alatt módunkban áll a finommotorika, a testséma, szem-kéz koordináció, térirányok, percepció ( sokoldalú megismerés ) fejlesztése, valamint a verbális fejlesztés. Az eszközök fogásával, hordásával, célszerű mozgatásával ( nagycsoportban próbálkozunk a késsel-villával történő étkezéssel ) járó feladatok a kéz apró, finom izmainak erősödését eredményezik. A célirányos mozgáshoz szükség van a szem és a kéz összehangolt mozgására. Az étkezésnél illatokat, ízeket, színeket és formákat érzékelnek a gyermekek. Ezek összekapcsolása neveikkel, a látott formával, színével, érzett illattal, ízzel, tapintással a sokoldalú megismerést teszik lehetővé.

13

Az étkezések alatt elhangzanak a jobb és bal irányok. A gyermekek mindig a saját testükön megtanult irányokat veszik alapul, ahhoz viszonyítják a külvilág irányait. .Ha meg tudják különböztetni testük jobb és bal oldalát, kivetítik a külvilág tárgyaira is. A test pontos és teljes feltérképezését valamennyi testrész ismerete teszi teljessé. Étkezés alatt is találkoznak néhány testrész megnevezésével, pl. ujjak megnevezése, csuklóig tesszük az asztalra a kezünket, stb. Az óvodapedagógus szóbeli megnyilatkozása, a közlés pontos és helyes megfogalmazása minden tevékenységet végigkísér és kiemelt jelentőségű. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél segítséggel és türelemmel az önálló étkezéshez, önkiszolgáláshoz szükséges készségek, szokások kialakítására törekszünk. 6.1.3.Testápolás A kisgyermek jó közérzetéhez a felnőtt testközelségére is szükség van. A gondozási feladatok páros jellegűek és intimek óvodapedagógus és gyermek között ( pl. WC-re kísérés, popsi –törlés, fésülködés, orrfújás, stb. ). Eleinte a kapcsolatfelvételt szolgálják, majd a tevékenységek megtanítására irányulnak. Az óvónő mutatja és magyarázattal kíséri a teendőket. Leggyakrabban a test különböző részei és a térirányok hangzanak el. A különböző testrészekkel végzett feladatok összekapcsolása megnevezésükkel, mozgatásukkal hatékonyabban alakítja a testfogalom megjelenését. Cselekvés és beszélgetés közben megismerik a testápolást szolgáló eszközöket és azok használatát. 6.1.4.Öltözködés Az öltözködés gyakorlásával szintén a testsémáról kap jelzéseket a gyermek. Közben tapasztalatokat szerez az öltözködés sorrendjéről és arról, hogyan könnyebb a végrehajtás. Az öltözködési tevékenységeket is kísérje az óvodapedagógus magyarázata, útbaigazítása. A ruha eleje és háta rögzíti a gyermekben a személyi zóna elülső és hátulsó részét. A ruha ujja, a nadrág szára, a felső és alsó ruhadarabok megkülönböztetését eredményezik, egyben a személyi zóna felső és alsó terét is behatárolják. Serkentse a gyermeket a feladat elvégzésére a kellemes légkör, az óvodapedagógus elismerő magatartása. Különösen kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a sajátos nevelést igénylő gyermekek esetében ruházatuk az időjáráshoz igazodó , életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelő, célszerű, praktikus, kényelmes és ízléses legyen. 6.1.5.Mozgás A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. Elősegíti a harmonikus testi-lelki fejlődést, a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. Megfelelő terheléssel, az aktivitási szintek változtatásával a testi képességek fejlődését segíthetjük. A mozgáshoz kapcsolódó gondozási feladatok elősegítik a helyes higiénés szokások kialakítását is. Az óvodapedagógus feladata, hogy megteremtse a feltételeket a gyermekek egészséges fejlődéséhez. Lehetőség szerint mozogjanak a szabadban. Fontos a megfelelő, helyes öltözék a szabadban és a teremben egyaránt. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is ( pl. gyermeknap szervezése a szülőkkel közösen).

14

A gyermekek sajátos, egyénileg eltérő természetes mozgásigényének kielégítését különböző változatos tevékenységekkel biztosítjuk. A különleges gondozási igényű gyermekek terhelhetőségét biológiai, fizikai állapota, sérülése befolyásolja. A sérült gyermekek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képesek lehetnek. Fontos ezeknek a képességeknek a felismerése, folyamatos gondozása. 6.1.6.Levegőzés A levegőztetés élettani hatásán túl elősegíti többek között a hangképző szervek fejlődését, a helyes légzés kialakítását. Az óvodapedagógus feladata biztosítani, hogy a mindennapok során a lehetőségeinkhez mérten a gyermekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék. Helyi adottságunkból adódóan ezek a tevékenységek a játék, mozgás és egyes kezdeményezések lehetnek. 6.1.7.Pihenés Legfontosabb a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása, ( az altatás hangulatához illő mese, halk zene ) a gyermekek egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembe vételével a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése. A csoportszobát a pihenés megkezdése előtt jól ki kell szellőztetni, mivel az étkezés is ott történik. A kevesebb alvásigényű gyermekek számára biztosítsunk olyan tevékenységet, amellyel nem zavarja az alvó gyermekeket ( pl. rajzolás, képeskönyv nézegetés ). Az óvodapedagógus feladata a feltételek optimális megteremtése:  nyugodt, csendes, zavaró ingerek nélküli légkör,  „alvó kellékek” elérhető helyen való tárolása,  elalvás előtti mesélés, dúdolgatás, zenehallgatás,  szoba levegőjének cseréje,  az alvásigények felmérése után az ágyak elhelyezése úgy, hogy az előbb ébredő és tevékenykedő gyerekek ne zavarják alvó társaikat. 6.1.8.Egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítása Étkezési szokásaink – akár jók, akár rosszak – makacsul rögzülnek, ezért jó volna, ha a mennyiségi táplálkozást a minőségi táplálkozás váltaná fel. Az óvodáskorú gyermekeket erőteljes testi fejlődés jellemzi. Ehhez a hatalmas gyarapodáshoz sok energiában gazdag ételt, vagyis zöldségeket, gyümölcsöket kellene fogyasztaniuk, amelyek az élő tápanyagok leggazdagabb forrásai. Az óvodai étkezésben pont a naponként pótlandó életfontosságú vitaminokból és ásványi anyagokból kapnak legkevesebbet. A szülők szerény anyagi lehetőségei miatt sajnos az is előfordul, hogy a gyermek csak az óvodában eszik korának megfelelő táplálékot. Nekünk, pedagógusoknak is felelősségünk, hogy gyermekeinket egy intelligensebb táplálkozási kultúra felé vezessük. Az egészséges táplálkozási szokásrendszer kialakításának érdekében nagyon fontos a családokkal való szorosabb kapcsolat, mely a következő formákban valósul meg:  szemléletformálás, szokásalakítás,  receptajánlások, irodalomajánlás,  a védőnővel együttműködve előadások szervezése.

15

A gyermek táplálkozási szokásait a családjában sajátítja el. Ezek a szokások sokfélék, ezért feladatunk, hogy a helyes táplálkozási szokásokat megerősítsük, és továbbiakat alakítsunk ki. Ezért az óvoda étrendjét rendszeresen kiegészítjük:  heti „gyümölcsnapon” az évszakok gyümölcseivel,  a gyermekek által készített ételekkel. A kiegészítést és pótlást a szülők segítségével oldjuk meg, csoportonként különböző módon.

6.1.9.Egészségvédelem, edzés A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermek egészségének megóvását. Ezen kívül nagy hangsúlyt kell fektetni a higiénés szabályok betartására ( pl .környezet tisztán tartása , portalanítása, szükség szerint fertőtlenítés, időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, a napi tevékenység minél nagyobb részének szabad levegőn való megszervezése, folyamatos levegőcsere, a teremben minél több zöld növény elhelyezése, megfelelő páratartalom biztosítása, nyugtató hatású színharmónia ). Az óvodapedagógus fontos feladata az anamnézis- felvétel közben felderített, ritkán előforduló, az óvodai közösségbe kerülést nem feltétlenül akadályozó betegségek ( pl. krupp, allergia, asztmatikus tünetek, lázgörcs, epilepszia, cukorbetegség, stb. ) regisztrálása, figyelemmel kísérése, alapvető tennivalók elsajátítása, az egészségi állapot egyensúlyban tartásához szükséges környezet megteremtése. Éves rendszerességgel kerül sor a védőnői-orvosi szűrésekre, melyek lebonyolításában az óvodapedagógusnak vezető szerepe van.  Megszervezi a vizsgálatokat ( idő, hely, ütem ).  Felhívja az orvos figyelmét azokra az esetekre, melyek felderítése, kezelése, szakorvosi vizsgálatot igényelhet ( pl. hanyag tartás, mozgásszervi eltérések, érzékszervi funkciók csökkenése, károsodása, érzelmi labilitás, impulzivitás ). Az óvodapedagógus a vizsgálatok során a szülőt helyettesíti, megteremti azt a bizalmi légkört, amely az orvos-beteg kapcsolat kialakításához szükséges. Mindezek előfeltétele, hogy a gyermek-óvodapedagógus kapcsolata megfelelő legyen. A gyermekek testi épségének védelme és a baleset megelőzés érdekében biztosítani kell a megfelelő személyi, tárgyi feltételeket, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását, a veszélyforrások megszüntetését. A levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Ennek érdekében lehetőség szerint minél több időt kell a szabadban tölteni, az időjárásnak megfelelő ruházatban. Nyáron a szabadban töltött idő alatt óvni kell őket a nap káros hatásától. 6.1.10.Mentálhigiénés nevelés Az óvodai mentálhigiénés nevelés az óvodás gyermekek biológiai-szociális létéből adódóan szoros kölcsönhatásban áll a szomatikus neveléssel, a biológiai, testi „jóléttel”. Nagy gondot kell fordítanunk a gyermekek lelki egészségére, a családban előforduló pszichés problémák kompenzálása érdekében. Igyekszünk minden gyermekben megtalálni azt a sajátos vonást, azt a többletet, ami csak benne van meg, ami segít a gyermeknek pozitív „énképe” kialakításában. A mentálhigiénés nevelés megvalósítása a gyermek viselkedésének folyamatos megfigyelésére épül.

16

Az óvodapedagógusoknak a következő jelekre mindenképpen fel kell figyelni! Lelki problémák előrejelzője lehet:  nem érdeklődik a játékok, foglalkozások iránt, elkülönül a társaitól  hangulata gyakran, szélsőségek között változik, túlérzékeny,  kapcsolatigénye felfokozott  gyakran beteg, tartósan rossz, nyomott a hangulata,  személyes tárgyait sűrűn magához veszi, nem tud megszabadulni tőlük,  hiányzik nála a játék öröme,  nem tud különbséget tenni a képzelet és a valóság között, nincs mesetudata,  nincs önbizalma, nem mer belekezdeni a feladatba,  jó értelmi képessége mellett gyengén teljesít. Személyiségproblémák, lelki gondok feltételezhetők:  nyugtalan, túlmozgékony, hipermotilitás jellemzi,  figyelmetlen, szétszórt, túlzottan fáradékony, szorong, visszahúzódik,  fél például a sötéttől, az óvodától, más felnőttől, társaktól, támad, másokat bánt,  önmagát „bántja”, tikkel, fáj a feje,  rongál, bohóckodik, nem beszél társaival, felnőttel, ujját szopja, körmét rágja. Óvodánkban sajnos egyre több olyan gyermekkel találkozunk, akiben erős agresszivitás uralkodik, ezért erre különösen oda kell figyelnünk! Feladatunk A félelemmentes légkör biztosítása, hiszen csak harmonikus emberi kapcsolatok között, szabadon, félelem nélküli, biztonságos körülmények között fejlődhetnek gyermekeink. .A biztonságérzet elvesztése felborítja a gyermek kellemes érzelmi élményét. Amikor a gyermek biztonságot keres, egyben a veszély elől menekül. Ez az érzés néha olyan erős lehet, hogy a gyermekben félelmet válthat ki. Az óvónőnek észre kell venni, hogy a gyermek valamitől fél, szorong. A félelem fontos eleme a menekülési vágy. A sikertelenség támadásba lendíti a gyereket, aki agresszívvá válhat. Az agresszió olyan támadó vagy védekező viselkedésforma, amelynek célja a másik legyőzése, megszégyenítése, másnak kár vagy szenvedés előidézése. Az agresszió irányulhat  arra a személyre, aki a kudarcot okozta, de  áttevődhet más személyre is, ha a gyermek a kudarcot okozó személyt ( felnőttet, nagyobb társat ) nem tudja legyőzni vagy megtámadni, vagy  más tárgyra, állatra, amelyik „elviseli” a támadást ( például a babáját veri meg, a macskát kínozza meg ). Gyermekközösségünkben a leggyakoribb agresszív viselkedésfajta  a verekedés,  a csípés,  a harapás,  az ellökés,  a tárggyal való megütés,  az „alkotás” lerombolása. Gyakori a szóbeli agresszió is, ami  szóbeli bántalmazást,  gúnyolódást,  lekicsinylést,  a fogyatékosság csúfolását,  a származás leszólását jelenti.

17

Az agressziót könnyebb megelőzni, mint leszerelni. Agresszió megelőzését a kudarc megelőzésével tudjuk elérni. Ez azt jelenti, hogy a családban éppen úgy, mint az óvodában arra kell törekedniük a felnőtteknek, hogy a gyermek a játékában, a tevékenységeiben, a feladatok teljesítésében, a higiénés tennivalóiban, a kultúrált étkezésben, a ruházat rendbe rakásában, tehát az élettevékenységeiben sikerélményhez jusson. Alapvető pedagógiai elvünk a fentiekből következik: agressziót agresszióval, a gyermeki dacot felnőtt daccal (csak azért is megmutatom) viselkedéssel nem lehet megszüntetni. Minél több tilalommal, utasítással találja magát szemben a gyermek, annál gyakoribb lesz az agresszió. Nevelési feladatunk tehát nem az, hogy a gyermek valamennyi agresszív megnyilvánulását leállítsa, hanem az, hogy az antiszociális (társellenes) irányból a társakat segítő, érdekeiket védő (proszociális) irányba fordítsa. Óvodai nevelésünk ebből a szempontból is fontos segítőtársa a szülőknek, hiszen a közösségért vállalt különféle tevékenységek, mint például a naposság, a megbízatások, a csoportok közötti játékos vetélkedők, a testnevelési foglalkozás „erőösszemérései” mind ebben az irányban hatnak.

6.2. Érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása Programunkban az érzelmi nevelés és szocializáció terén megoldásra váró feladataink nagyon összetettek, egyediek. Általános nevelési feladatunk a gyermekek testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése az erkölcsi-szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálásával. Kitűzött céljaink elérésének záloga az óvónő személyisége.  Akinek szakmai tudása, nevelői attitűdje garancia a program által megkívánt, megváltozott pedagógiai szemlélet közvetítésére.  Aki elfogadja azt, hogy az óvodáskorú gyermek érzelmileg motiváltan alkalmazkodik a környezetéhez, és erre óvodapedagógusként tudatosan épít.  Elfogadja azt is, hogy a gyermekeknél az érési különbség nemcsak testi és intellektuális téren mutatkozik meg, hanem a szociális érettség vonatkozásában is.  Aki módszertani kultúrájának gazdag választékát tudja alkalmazni a szociális és egyéni nevelés során, segítve ezzel a gyermeket a szociális személyiséggé válás folyamatában.  Aki segíti a gyermeket abban, hogy személyiségfejlődésében óvodás évei alatt olyan változás következzen be, aminek következtében a dackorszakból eljuthasson olyan szintre, mely alkalmassá teszi őt az iskolai feladatok teljesítésére.  Aki megérti és ellensúlyozza a családi környezetből eredő kedvezőtlen, fejlődés gátló tényezőket, és adott esetben tudatosan alkalmazza azokat a nevelői ráhatásokat, amelyek segítik a gyermeki önállóság, kezdeményezőkészség, aktivitás kibontakozását. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a fentiek figyelembe vételével az óvónők tudatosan készüljenek a gyermekek beszoktatására. Elfogadjuk és természetesnek tartjuk, hogy a szülőktől való elválás ambivalens érzelmeket vált ki a gyermekekből. Az érzelmileg érettebb gyermekek számára a szülőktől való leválás vonzó, hiszen mint önálló személyiség ebben a korban több szabadságot, több önállóságot igényel. Az érzelmileg kevésbé érett gyermekek a szülő fájdalmas hiányát élik meg és számukra nincs más elfogadási tényező.

18

Tehát a gyermekek ezen a téren is igen eltérő, változatos előélettel kerülnek óvodába. Ezért nagyon fontos, hogy a szülőkkel való kapcsolatfelvétel már a beszoktatás előtt megtörténjen. Nagyon sok előzetes, konkrét ismeret szükséges ahhoz, hogy az óvónő elnyerje a gyermek bizalmát, átvehesse és biztosítsa a szülő távollétében a felnőtt kapcsolat biztonságát a gyermekben. Az óvónő modell szerepének érvényesítését a beszoktatás alatt nemcsak a gyermekek, hanem a szülők esetében is alkalmazzuk. Az óvónő bizonyos viselkedésformákat hangsúlyoz, kiemel. Ebben a felnőttek és gyermekek számára egyaránt nehéz időszakban a türelem, a másokra irányuló figyelem, az empátia jellemzi leginkább a viselkedését. A modell csak sokkal később érvényesül a gyermekek magatartásában, ennek ellenére nagyon fontos, hogy az első perctől kezdve követendő mintát kapjanak mind a gyermekek, mind a szülők a kapcsolatok, viselkedési módok értelmezésére. Kiemelt szerepe van a metakommunikáció üzenetének, hiszen gyermekeink számára így válik hitelessé a kimondott szó, illetve a szó nélküli jelzés. A beszoktatás idején is természetesnek tartjuk az egyéni eltérésekhez, igényekhez való igazodást, mely megjelenik a gyermekekkel való bánásmódban. Az érzékeny, félénk gyermekek esetében az óvónők sok türelemmel, gyengédséggel, nyugalmat sugárzó magatartással igyekeznek a gyermekek lelki egyensúlyát biztosító kedélyállapot megteremtésére ( pl. ölbeli játékok, halk zene, meghitt mese ). Azoknak a gyermekeknek az esetében, akiket az érdeklődésből fakadó aktivitás és intellektuális érzelmek jellemeznek, a tiltó és korlátozó nevelői attitűd helyett az ésszerű szabályok, szokások kialakítására, betartására helyezzük a hangsúlyt. Az óvónők nemcsak elfogadják a gyermekek kreatív megnyilvánulásait, hanem ösztönzik is őket a kutató, elemző, próbálgató megközelítések felé, hogy a gyakorlás, kísérletezés által fejlődjenek képességeik. A felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolat alakítása során a bátorító nevelés elveit alkalmazzuk. A jó értelemben vett és tudatosan alkalmazott passzivitás, ami azt jelenti, hogy csak akkor és olyan mértékben avatkozunk be a gyermekek dolgaiba, amikor és amilyen mértékben szükség van rá. Az óvónő tudjon figyelni, várni, tartózkodni a hirtelen reakcióktól, míg nem lát tisztán, ne avatkozzon be, így csökkentse a tévedés lehetőségét. A gyermekek összeütközéseit legtöbbször negatív érzelmek kísérik. Ha úgy oldjuk meg a problémát, hogy az egyik gyermek a felnőtt beavatkozása nyomán győztesen kerül ki, a másik félben elfojtott érzelem és indulat keletkezhet. Ezért az érzelmi nevelés terén a konfliktuskezelésnek kiemelt szerepet tulajdonítsunk. Biztosítjuk a gyermekek számára, hogy önállóan találják meg a számukra jó megoldást. Az óvoda a családi nevelés kiegészítője, hiszen a család akkor is értékeket közvetít a gyerek felé, ha funkciózavarai következtében nem működik jól. Elsősorban a családi nevelés kiegészítésére törekszünk, de tudomásul vesszük, hogy a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű családok esetében a gyermek érdekében fel kell vállalnunk a családi nevelést pótló tevékenységeket is. A szocializációs folyamatban az óvodapedagógus feladata:  a viselkedéskultúra megalapozása,  a kultúrához kötődés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés,  a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése,  a közös szabályalkotásra, a szabályok betartására és esetleges módosítására ösztönzés,  az alapvető udvariassági szokások, magatartásmódok fejlesztése,  a megkezdett tevékenységek befejezésére ösztönzés,

19

 

birtokló gondoskodás helyett ésszerű korlátok közötti szabadság biztosítása, a példaadás, pozitív értékek megmutatása, pozitív értékelés.

A gyermek reális énképének kialakulása, a „másság” elfogadása, a szociális érzelmek fejlődése a társas együttműködés alkalmaival, a különböző szintű kapcsolatokon keresztül, a csoportban kialakult együttélés normái, szabályai szerint valósulhatnak meg. A sajátos nevelést igénylő gyermekek integrált nevelését végző csoportokban fontos:  a speciális szükségletű gyermekek képességeinek optimális kibontakoztatása úgy, hogy a közösség életébe minél könnyebben beilleszkedhessenek.  a gyermekközösség felkészítése, elfogadóvá formálása, az együttes élményekből fakadó szeretet kialakítása. A sajátos nevelést igénylő gyermekek szociális nevelésénél, a sérülés mértékét figyelembe véve, annak arányában kell kialakítani pl.: az alkalmazkodó készséget, akaraterőt, az önállóságra törekvést, az együttműködést, stb. Biztosítani kell számukra, hogy többnyire önállóan tudjanak cselekedni.

6.3. Értelmi nevelés, fejlesztés Az óvodás korosztály legtermészetesebb megnyilvánulási formája a mozgás és a játék. Ezek teremtik meg a legoptimálisabb lehetőségeket e korosztály fejlődéséhez. Az értelmi fejlesztésben a mozgás kiemelkedő és meghatározó szerepet kap. Gazdag motoros kapcsolatok biztosításával a gyermek óvodába kerülésétől kezdődően befolyásolhatjuk a fogalmi gondolkodás alakulását. Ebből következően a tanuláshoz szükséges pszichikus fejlettségi szint kialakulásához és megerősítéséhez első lépésként a motoros funkciókatkészségeket kell fejlesztenünk. Az óvodai értelmi nevelés célja az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztése, a potenciális tanulási zavarok korai kiszűrése és megelőzése. Feladatunk a gyermekek fejlesztése óvodai nevelési módszerek segítségével (játékosság, tapasztalatszerzés, életkori sajátosságok, pozitív érzelmeket keltő tevékenységek), a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek megismerő kognitív képességei: úgy mint: egyre pontosabb, valósághű észlelés, figyelemösszpontosításra való képesség, gazdag képzelőerő, reproduktív emlékezet, probléma megoldó és kreatív gondolkodás, az alakuló fogalmi gondolkodás. Óvodánkban két vegyes csoport szervezésére van lehetőség, ezért a fejlesztési feladatok tervezésénél és a foglalkozások vezetésénél a fokozatosság elvét kell érvényesítenünk. A könnyebb feladatoktól haladjunk a nehezebb felé. Rugalmasan tervezzünk, hogy alkalmazkodni tudjunk a gyermekek ötleteihez is. A tervezéshez szorosan kapcsolódik a szervezés. A szervezésnél ügyelnünk kell arra, hogy mindig kellő mennyiségű eszköz álljon rendelkezésre. A differenciált feladatadáshoz biztosítsuk a megfelelő eszközöket. Mikro-csoportos foglalkozásokat szervezzünk, ahol az éppen résztvevőknek kellő hely és tér, nyugodt feltételek legyenek biztosítottak. A gyermekeket aktivizálják a fejlesztő feladatok, ha azok sikerélményhez juttatják őket. Ezért törekszünk a gyermekek önkéntes bekapcsolódására, a saját fejlettségüknek megfelelő, mindig előrelépést jelentő feladatadásra.

20

Az értelmi képességek fejlődésének eredményeként a gyermek érzékelése, észlelése, megfigyelőképessége pontosabbá válik, tartósabb lesz figyelme, emlékezete, gazdagodik fantáziája, fejlődik gondolkodása, képessé válik a problémák felismerésére és megoldására. A kommunikációs képességek kialakulása és fejlődése lehetővé teszi adott szituációban a beszéd és a cselekvés automatikus kapcsolatát. Az értelmi nevelés eredményének egyik legfontosabb mutatója a gyermek nyelvi és kommunikációs képességének színvonala. A sajátos nevelést igénylő gyermekek körében fontos a multiszenzorális fejlesztés, mely magában foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes sérüléseknek megfelelően más-más terület kap nagyobb hangsúlyt Ahhoz, hogy a gyermek saját értelmi képességeinek legmagasabb szintjére eljusson fontos, hogy:  a gyermek érdeklődésére és kíváncsiságára építve változatos tevékenységek közben, aktív részvétellel, cselekvéssel szerezzen tapasztalatot a természeti és társadalmi környezetről,  a gyermeket olyan érzelmi hatások érjék, amelyek erősítik a cselekvésen keresztül szerzett ismereteit ( pl.: az óvodapedagógus pozitív megerősítése, értékelése, sikerélmény),  az óvodapedagógus az életkornak és egyéni érdeklődésnek megfelelő élményt nyújtso, és a megismerési funkciók gyakorlásához biztosítsa a feltételeket,  a nyújtandó ismeretek a gyermek tapasztalatára, érzés- és gondolatvilágára támaszkodjanak,  az óvodapedagógus biztosítsa egy-egy „ismeret” többszöri és többoldalú megvilágítását, megtapasztalását,  a sajátos nevelési igényű vagy tanulási zavarral küzdő gyermekek esetében szükséges s speciális segítő szakemberek közreműködése (logopédus, fejlesztőpedagógus, pszichológus). Ez a feladatellátás a kistérségi társulás megalakulásával, kijáró szakemberek biztosításával sikeresen megvalósulhat.

6.4. Közösségi életre való felkészítés A közösségi nevelés alapköve az együttműködés! A kisgyermek én-központúsága alapján elsősorban önmagára képes figyelni, de megfelelő biztonságot, szeretetet közvetítő környezetben képessé válik az együttéléshez szükséges erkölcsi normák betartására, a közösségi élet szabályainak elfogadására és alakítására. Hosszú utat kell megtenniük azonban addig, míg az otthonról érkező kisgyermekekből kialakul az a közösség, amelyben a különböző temperamentumú, érdeklődésű, különböző családi háttérrel rendelkező gyermekek jól érzik magukat és képesek együttműködni. Az óvodában a gyermek személyiségfejlődése széles tevékenységbázison nyugszik. Az óvodai életrend egyrészt lehetővé teszi a különböző tevékenységeket, másrészt nevelési hozzáállásunk elfogadja és kihasználja azt a tényt, hogy a tevékenységekben való aktív részvétel képes a gyermek személyiségében lényegi és tartós változást létrehozni. Nekünk, óvodapedagógusoknak, fejlesztő munkánk során arról kell gondoskodni, hogy a gyermek tapasztalatai változatos tevékenységi formákban gazdagodhassanak. Az események megfogalmazása, a megnevezés tapasztalással való összekapcsolása tovább gazdagítja a szó eleinte szegényes jelentését. Az óvodapedagógus szava irányít, kiemeli mire érdemes figyelni, mivel érdemes foglalkozni. A gyermek és az óvónő beszélgetése lassan párbeszéddé, együttgondolkodássá fonódik össze.

21

A gyermek óvodába kerülését megelőző családlátogatás lehetőséget ad arra, hogy az óvónő megismerhesse óvodását saját környezetében, betekintést nyerhessen a család szokásaiba, nevelési attitűdjébe. Mivel óvodánkba meghatározott lakókörzetből érkeznek a gyermekek, a csoportok összeállításánál lehetőség szerint figyelembe vesszük a már kialakult kapcsolatokat (testvér, szomszéd, stb.) és a szülők igényeit. Lehetőség szerint fokozatosan szoktatjuk be az újonnan érkezőket, alkalmazkodva a gyermek és a szülők igényeihez. Az óvodánkba kerülő 3 éves gyermekeknek sokszor a testükről sincs alapvető ismeretük, így a mi feladatunk, hogy a gondozási feladatok közben segítsük a gyermekeket abban, hogy megismerkedjenek saját testük felépítésével, a testrészek megnevezésével, s így a testi szükségletek kielégítésével, melynek alapvető feltétele a testséma ismerete, a testfogalom alakulása. Fokozottan figyelünk arra, hogy a gyerekek az első napokban ne menjenek egyedül a mosdóba, öltözőbe, mindig legyen velük felnőtt vagy nagyobb gyermek. Erre nemcsak a közvetlen segítség miatt van szükség, hanem azért is, hogy csökkentsük a gyermekek bizonytalanság érzetét, mely az új, számára ismeretlen környezetben, a legtöbb gyermekben megvan. Az érzelmi biztonságot nyújtó, tudatosan szervezett együttlétből alakul ki lassan az együttműködés, a más felé fordulás képessége. Az óvodapedagógus feladata: a közvetlen testi-érzelmi kapcsolat megteremtése, viselkedésének példaértéke , a csoport közös életének megszervezése, a szokás és szabályrendszerek gyermekhez alkalmazkodó kialakítása, a rugalmas, helyzethez alkalmazkodó naparend kialakítása. Az értelmes fegyelem, a közös élet biztonsága nagymértékben függ a csoport életét szabályozó szokásrendszertől. Az óvodapedagógus szerepe meghatározó a társas együttműködés irányításában. Ő az első számú modell, példakép a gyermekek társas viselkedésének alakulásában. Első és legfontosabb feladata olyan környezet kialakítása, melyben a gyermekek biztonsággal mozoghatnak, megtalálhatják a teret a közös játékra, vagy éppen a csendes elvonulásra. Mivel az óvodás gyermek alapvető és legfontosabb tevékenysége a játék és a mozgás, mindkét tevékenység számára biztosítani kell a megfelelő helyet, eszközt és időt. A játékban biztosítsunk az életkoruknak és éppen aktuális érdeklődésüknek megfelelő eszközöket, de az ötletadáson kívül ne avatkozzunk bele, ne akarjunk szerepeket osztani A közösségi élet nem arról szól, hogy a gyermeknek mindent meg kell osztania minden társával, azonban meg kell tanítanunk őket az udvarias visszautasításra. A visszahúzódó, magányos gyermeket ne akarjuk erőszakkal már kialakult, stabil csoportokhoz terelni. Játsszunk mi vele, majd igyekezzünk ebbe a tevékenységbe másokat is bevonni, majd háttérbe vonulni. Minden csoportban van 1-2 (óvodánkban több is) „nehezen kezelhető” gyermek. Az ilyen gyermeket először vegyük körül „burokkal”, érezze az állandó, kiemelt figyelmet, odafordulást! Agresszív magatartása esetén őt nyugtassuk meg! A felnőtt feladata kimozdítani őt állapotából, tanítsuk meg játszani, elfoglalni önmagát. Közvetlen módon, egyénileg, vele együtt tevékenykedve kell megismertetni azzal az úttal, ahogyan önmagának örömteli perceket tud szerezni úgy, hogy ezzel másokat ne zavarjon. Mindez csak olyan légkörben valósulhat meg, ahol mások bántásának, zavarásának minden fajtája minden gyermektől elfogadhatatlan. Ahol egyetlen áthághatatlan szabály van: tilos és elképzelhetetlen mások rovására tenni! Ahol elképzelhetetlen, hogy akár a legnagyobb sérelem esetén is belerúgjon a másikba, mert ember emberrel ilyet nem tehet!

22

Ha az óvodapedagógusból az ilyen események jól érzékelhető, valódi, mély megdöbbenést (nem haragot vagy elsősorban büntető szankciókat) vált ki, a lehiggadás perceiben már maga a gyermek sem érti, miért is kellett így cselekednie – s így előbb-utóbb lassan le is szoknak a hasonló megnyilvánulásokról. Az óvodapedagógus által tudatosan alakított elfogadó, szeretetteljes, barátságos légkörben természetessé válik a gyermekek számára is, hogy minden társuk Más és Más egyéni külső és belső tulajdonságokkal rendelkezik, s így másságával együtt (vagy éppen ezért?) elfogadható, szerethető. Néhány közösségfejlesztő játék tudatos alkalmazása az óvodapedagógus részéről segítik, hogy a gyermekek értsenek egymás metakommunikációs jeleiből, képesek legyenek egymás felé fordulni, együttműködni. Néhány ezek közül:  Párkereső játék  Pingvinek a jégtáblán  Csináld, amit én akarok!  Csomózd ki!  Vezess engem!

6.5. Szociálisan hátrányban lévők felzárkóztatása A szociálisan hátrányban lévő gyermekek felzárkóztatása óvodánkban a differenciálás alkalmazásával valósul meg. A differenciálás: az individualizálást megvalósító  szemléletmód.  metodikai eljárás,  szervezeti keretek variációja,  a tevékenységek munkaformáinak variációja,  a tartalom feldolgozásának módja. Az individualizálás, a másságot, az egyéni különbözőségeket toleráló fejlesztést jelenti. A differenciált fejlesztés legfontosabb feltételei:  a gyermekek egyénenkénti megismerése, a képességek, erősségek, gyenge pontok regisztrálása (anamnézis, személyiséglap)  a gyermekek folyamatos megfigyelése tevékenységek közben (megfigyelési lapok)  a gyerekekkel való beszélgetések  a gyerekek produktumainak elemzése (például gyerekmunkák, mesedramatizálás, bábozás) A differenciálás érvényesül a szabad játékban is:  az eszközök biztosításában (a gyermekek eltérő érdeklődésére számítunk)  a technikák megválasztásánál (például durva és finomabb tapintású anyagok)  a családi szerepjátékokban (eszközökkel, szerepekkel, tevékenységekkel)  az építőtevékenységben (az eszközök méreteivel, szín- és formagazdagságával)  a manipulációs tevékenységek során az egyéni fejlesztést célirányosan szolgáló eszközökkel, játékokkal)  a tér változtatásával (ha nehezebben szocializálódik a gyerek, akkor szűkítjük a teret, ami együttműködésre ösztönöz)

23

A differenciálás a gyerek oldaláról a döntés és a választás lehetőségét jelenti, amit minden helyzetbe be kell építeni. A gyerek egy-egy területen észlelt eltéréseinek, fejlődésbeli különbségeinek átgondolásával, minden folyamatban, minden helyzetben, minden tevékenységben több szinten biztosítani kell a differenciálást, a gyerek választási, döntési lehetőségeit. Az eltérő fejlettségű gyerekeknek minden helyzetben joguk van más ütemben haladni. Óvodánkban nő azoknak a gyermekeknek a száma, akiknél szocializációs zavarok, beilleszkedési nehézségek okozzák a problémát. A gyereket figyeljük és hozzá igazítjuk a követelményeket, a gyenge pontokat nem hibaként értékeljük, hanem a lassúbb fejlődés jeleként. A tévedéseket természetesnek tekintjük, és segítjük a helyes megoldás felismerését. A differenciálás egy olyan pedagógiai szemlélet és gyakorlat, amely a különbözőségekhez való illeszkedést valósítja meg. A differenciálás szemléletként minden helyzetben érvényesítendő, mint alapelv, minden munkaformában érvényesíthető. Mindegyik munkaformát fontosnak tartjuk, és a célnak megfelelően sokféle variációban, egymás mellett, egy időben is alkalmazzuk. Egyéni munka A differenciált fejlesztés alapja. Az óvodapedagógus páros kapcsolatba kerül a gyerekkel, és így a személyiség ismerete alapján célirányosan, a részképességek hiányára tekintettel tud hatni. Mikrocsoportos munka A gyerekek között állandó, szoros és személyes kapcsolat jön létre, ami ösztönzi, vonzóvá teszi az együttműködést. A másik gyerek ötletei mintát jelentenek, tapasztalatai kiegészítik az egyes gyerek felismerését. Az együttes élmény fokozza a biztonságérzetet. Nagy csoportban folyó tevékenységek Intellektuális tevékenységek szervezésére nem alkalmas. A mozgás- és a zenei fejlesztés 1-18 fős csoportokban ideálisan megvalósítható. A gyerekeknek választási lehetőséget biztosítunk a tartalomban, az eszközökben, a képességszintekhez kapcsolódó feladatokban. A szervezeti keret, munkaforma nem cél, hanem eszköz, amely jól megválasztva segíti a cél elérését, a személyiségfejlesztés hatékonyságát. Ajánlott úgynevezett „beszélgetőkör” szervezése legalább hetente egyszer, a társas kapcsolatok, csoporthagyományok, az individualizáció érdekében. Lehet felajánlottan választható, kötelező vagy spontán helyzet. A beszélgetés mindig valamilyen célt szolgál, szocializál, empátiát fejleszt, az egyének jobb megismerését szolgálja.

24

6.6. Tehetséggondozás „Ne erőszakkal oktasd a gyermeket drága barátom, hanem játszva tanuljanak, már csak azért is, hogy könnyebben megfigyelhesd, melyiknek mire van hajlama!” (Platon) Az óvodai élet a maga kiegyensúlyozott, biztonságos, elfogadó légkörével akarva, akaratlanul felszínre hozza a többet mutató gyermek adottságait, képességeit. Megfelelő neveléssel, tág cselekvési szabadságot adva – a családdal együtt - lehetőséget biztosíthatunk a tehetség csíráit hordozó gyermekeknek a kreatív újat teremtő felnőtté váláshoz. Amikor mindennapi szóhasználatban tehetséges gyermekről beszélünk, tehetségen többnyire a képességek magas szintjét értjük. A tehetséget a nagy teljesítményekre való képesség jellemzi. A tehetséggondozást az óvodában a képesség gazdagítása, dúsítása útján valósíthatjuk meg Kívánatos óvónői személyiségjegyek, amelyekkel a tehetséggondozás napi feladatát eredményesen tudjuk megvalósítani:  a csoport légköre legyen elfogadó,  a kapcsolat alapja a szeretet, az elvárás, a tisztelet legyen,  bátorítsa a gyermeket egyéni megoldásokra,  a divergens gondolkodás és kreativitás fejlődését elősegítő problémahelyzetek teremtése,  merjen személyre szóló lenni,  adjon választási lehetőséget a gyermekeknek kedvükre való feladatokkal,  folyamatos és rugalmas napi és heti rendet biztosítson,  gyakoroltassa rendszeresen a finommozgásokat,  tudja, hogy hatékonyan nevelni csak a szülőkkel együtt lehet,  pozitív érzelmek keltésével segítse elő a gyermek önértékelését,  legyen humorérzéke,  több nem megszokott tevékenységre teremtsen alkalmat (improvizatív játék, kreatív zenei gyakorlat), melyekben a gyerekek teljes testükkel, valamennyi érzékszervükkel részt vehetnek,  a gyermek teljes körű, alapos ismerete (anamnézis, jelenlegi állapot, fejlődés nyomon követése),  ösztönzés, bátorítás, elismerés gyakori alkalmazása.

25

7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 7.1. Személyi feltételek A nevelőmunka feltételei adottak óvodánkban 4 felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógus és 2 dajka – mindketten elvégezték a dajkaképző tanfolyamot, egyikük érettségizett – látja el a gondozási és nevelési feladatokat. 1 konyhai alkalmazottunk van. A négy óvodapedagógus közül 1 rendelkezik szakvizsgával, 3 óvodapedagógus pedig a 120 órás továbbképzési kötelezettségét teljesítette. A Comenius 2000 I.sz .modelljének kiépítésével folyik a partnerközpontú szemléletre épülő minőségi munka az óvodában. Ennek érdekében minőségbiztosítási teamet működtetünk intézményi szinten, az iskolával közösen. Továbbképzés elvei A továbbképzési program négy részből áll:  szakvizsgára vonatkozó alprogram,  továbbképzésre vonatkozó alprogram,  finanszírozási alprogram,  helyettesítésre vonatkozó alprogram Szakvizsgára vonatkozó alprogram Mivel jelenleg nem alkalmazási feltétel a szakvizsga letétele, ezért döntően a továbbképzéseken való részvételt támogatjuk. Amennyiben jelentkezni kíván valaki, egyazon időben max. 1 fő részvételét tudjuk támogatni. Ez azonban módosíthatja a továbbképzésben résztvevők számának mértékét. Továbbképzésre vonatkozó alprogram A hétévenkénti továbbképzést jelenleg óvodánkban minden óvodapedagógus teljesítette. A következő periódusban a továbbképzésen való részvétel követelménye 3 óvodapedagógusra nem vonatkozik, mivel 50. életévüket betöltik. A továbbképzési időszakban előnyben kell részesíteni azt az óvodapedagógust, akire a továbbképzésen való részvétel követelménye vonatkozik. Természetesen a továbbképzési kötelezettség alá nem eső óvodapedagógusok is részt vehetnek szakmai továbbképzéseken, amennyiben a képzés a helyi programhoz szükséges ismeretek megszerzésére irányul, vagy a képzés tartalma összhangban van a helyi programmal (pl. cigány kisebbségi nevelés, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése). Finanszírozási alprogram A költségvetés által e célokra biztosított összegből elsősorban a zavartalan nevelőmunka feltételeinek megteremtésére kell fordítani. Minél több helyettesítést kell fizetni, annál kevesebb fordítható a részvételi díjakra, illetve a költségekhez való hozzájárulásra.

26

A továbbképzések finanszírozásánál elsőbbséget élveznek azok a képzések, melyeknek tartalma összhangban van a helyi nevelési programmal, ára megfelel az óvoda teherbíró képességének, a képzésben való részvétel kevés helyettesítést igényel. Helyettesítési alprogram Elsősorban azokat a képzéseket támogatjuk, melyek az intézményi nevelőmunkán kívüli időszakban folynak, így a helyettesítésre nincs szükség. Amennyiben a helyettesítés elkerülhetetlen, azt túlmunkával oldjuk meg.

7.2. Tárgyi feltételek Az óvoda épülete földszintes, családi házas jellegű, mely ideálisan illeszkedik a falusi és a gyermekek otthoni környezetéhez. Nagy, füves, fás udvarunk az elmúlt időszakban az Európai Uniós szabványnak megfelelő korszerű mászó rendszerrel bővült. A régebbi fa és vas játékok balesetvédelmi bevizsgálása megtörtént, a szükséges átalakítások ennek megfelelően történnek. Két 50 m2-es csoportszobánk van, mindkét csoportszobához egy-egy öltöző és mosdó tartozik. A két csoportszoba között helyezkedik el a melegítőkonyha a hozzá tartozó raktárakkal. A csoportszobák elhelyezkedése az épületen belül megnehezíti a munka szervezését és a két csoport közötti napi kapcsolattartást, mivel egymástól teljesen elszigeteltek. A melegítőkonyha és a hozzá kapcsolódó helyiségek a jelenlegi feladat ellátásához túl nagyok és kihasználatlanok. Az óvoda dolgozóinak komfortérzetét nagymértékben javítaná, ha kialakításra kerülne a nevelői szoba, a felnőtt öltöző és mosdó valamint az óvodavezetői iroda a jelenleginél nagyobb alapterülettel. Szükség lenne egy betegszobára és tornaszobára is. Az óvoda gáz központi fűtéses. A vezető adminisztrációs munkáját könnyítené meg, ha számítógépet kapna az óvoda. A szabadidős játéktevékenységhez szükséges eszközök folyamatos bővítése és a szintentartás a fenntartó segítségével megvalósul. Az eszközök bővítésére, fejlesztésére igyekszünk minden pályázati lehetőséget kihasználni. Elkészítettük a kötelező eszköz és felszerelésjegyzéket, melyben a hiányzó eszközök beszerzésére ütemtervet készítettünk. A felszerelés és eszközjegyzék programunk mellékleteként jelenik meg. A meglévő eszközök az egyes tevékenységi területeknél, mint funkcionális eszközök vannak felsorolva.

7.3. Az óvodai élet megszervezése Az óvodában jelenleg két vegyes csoport szervezésére van lehetőség. A két csoportot Micimackó és Napraforgó csoportnak neveztük el. 7.3.1. Beszoktatás Az újonnan óvodába érkező gyermekek beszoktatása óvodánkban már a beiratkozásnál kezdődik. A beíratás meghirdetésekor egyúttal megkérjük a szülőket, hogy lehetőség szerint a gyermekkel együtt jöjjenek az óvodába. A beíratás helyszíne a csoportszoba, ahol a leendő óvodásnak módja van játszani, míg a felnőttek beszélgetnek.

27

A beszoktatás második lépése a beíratást követő családlátogatás, mely megelőzi a gyermek óvodába kerülését. A családlátogatás lehetőséget ad arra az óvónőnek, hogy megismerhesse leendő óvodását saját környezetében, betekintést nyerhessen a család szokásaiba, nevelési attitűdjébe. Ekkor kerül sor a gyermek anamnézisének (személyiség-lapjának) kitöltésére is. Mivel óvodánkba nagyrészt meghatározott lakókörzetből érkeznek a gyermekek, a csoportok összeállításakor lehetőség szerint figyelembe vesszük a már kialakult kapcsolatokat (testvérek, szomszédok, barátok, stb.) és a szülők igényeit. Jelentősen megkönnyíti az új gyermek beilleszkedését, ha a számára még idegen környezetben ismerős gyermekekkel is találkozhat. Lehetőség szerint fokozatosan szoktatjuk be az újonnan érkezőket, alkalmazkodva a gyermek és a szülők igényeihez. Arra törekszünk, hogy érezzék, itt nagyon várjuk őket, a pozitív élmény nyújtása kiemelkedően fontos ebben az időszakban, azonban figyelnünk kell arra, hogy ne ígérjünk többet, mint amennyit valóban nyújtani tudunk. Javasoljuk a szülőkkel együtt a fokozatos beszoktatást. Eleinte a szülővel együtt tartózkodik a gyermek az óvodában, majd rövidebb időre egyedül is ott marad. A fokozatos beszoktatás menetét az óvoda megkezdése előtti családlátogatás alkalmával minden szülővel egyénenként beszéljük meg. A beszoktatás alatt rendkívül fontos az óvónő magatartása, hiszen ez az időszak a család és az óvoda együttműködésének kezdete, az alapja és az első próbája. A pici gyermek erősen kötődik a felnőttekhez, ezért jó, ha a beszoktatás ideje alatt mindig ugyanaz az óvodapedagógus fogadja a gyermekeket. 7.3.2. Napirend Az évszakokhoz igazodva az óvoda sajátosságait figyelembe véve, a gyermekek mozgásigényét előtérbe helyezve tervezzük meg a csoportok napirendjét. Szeptembertől májusig terjedő időszakban az időjárástól függően fokozatosan növeljük a szabad levegőn eltöltött tevékenységek idejét, amely a gyermekek mozgásában és egészséges életmódra nevelésében döntő szerepet játszik. A napirend kialakításának szempontjából állandó és meghatározott az étkezések és az azzal kapcsolatos gondozási feladatok elvégzésére biztosított időkeret, amely a gyermekek szükségletei szerint változhat. Fontosnak tartjuk a téli időszakban is a szabad levegőn végzett rendszeres testmozgást, mert ezzel is a gyermekek szervezetének ellenálló képességét növeljük. A szülőkkel megbeszélve a változékony időjáráshoz öltözettel is igazodva közvetlenül tapasztalhatják, érzékelhetik az évszakok változását, alakulását. Napirendi javaslat szeptember 1-től május 31-ig A tevékenységek időtartama A tevékenység megnevezése 6,30 – 9,00 9,00 – 11,30 11,30 – 12,30 12,30 – 14,30 14,30 - 15,15 15,15 - 16,00

Gyülekezés, játék, egyéb szabadon választott tevékenység, mindennapos testnevelés, étkezés előkészítése, folyamatos reggeli Játék, kezdeményezések, testápolás, öltözés, levegőzés, egyéb szabadon választott tevékenység Öltözés, étkezés előkészítése, ebéd Testápolás, pihenés előkészítése, pihenés Testápolás, mindennapos testnevelés, étkezés előkészítése, uzsonna Folyamatos távozás, vidéki gyermekek autóbuszra kísérése

28

Napirendi javaslat június 1-től augusztus 31-ig A tevékenységek időtartama 6,30 – 9,00

9,00 – 11,30 11,30 – 12,30 12,30 – 14,30 14,30 – 15,00 15,00 – 16,00

A tevékenység megnevezése Gyülekezés, játék, egyéb szabadon választott tevékenység, levegőzés, mindennapos testnevelés, mosdóhasználat, étkezés előkészítése, folyamatos reggeli Öltözés, levegőzés, játék, séta, egyéb szabadon választott tevékenység Öltözés, étkezés előkészítése, ebéd Mosdóhasználat, pihenés előkészítése, pihenés Mosdóhasználat, mindennapos testnevelés, étkezés előkészítése, uzsonna Játék, levegőzés, folyamatos távozás, vidéki gyermekek autóbuszra kísérése

7.3.3. Heti rend A hét minden napjára emeljünk ki egy tevékenységet, ami domináns tevékenység. Ehhez a tevékenységhez a nap folyamán többször is vissza lehet térni, akár különböző foglalkoztatási formákban is. Az óvónő a kezdeményezései során minden gyermek számára biztosítja a tevékenységhez egyénileg szükséges időt, differenciált bánásmód alkalmazásával optimális feltételeket teremt az egyéni fejlesztés számára. Legcélszerűbb a kötetlen, mikrocsoportos foglalkoztatási forma, időről időre cserélődő résztvevőkkel. Kötelező tevékenységként célszerű tervezni a testnevelés foglalkozást, valamint a mindennapos testnevelést. A külső világ tevékeny megismerése tevékenységkörön belül integráltan tervezhető A környezet megismerése, védelme és A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése tevékenységkörök. Az óvodapedagógusok döntése alapján a Mese, vers vagy a Rajzolás, mintázás, kézimunka mindennapos tevékenységként is tervezhető. Heti rendi javaslat A hét napjai Kötelező tevékenység Hétfő Mindennapos testnevelés

Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Domináns tevékenység Spontán tevékenység A külső világ tevékeny Játék megismerése (a Munka jellegű környezet megismerése, tevékenység védelme) Rajzolás, mintázás, kézimunka Mindennapos testnevelés Mese, vers Ének, zene Testnevelés Mozgás A külső világ tevékeny Mindennapos testnevelés Ének, zene Mindennapos testnevelés A külső világ tevékeny megismerése megismerése (a körny. Téri, formai, menny. megismerése) A rajzolás, mintázás, kézimunka mindennapos tevékenység

29

8.AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 8.1. Játék A gyermek játéka létforma, fejlődésének alapja. A gyermekek játékának megfigyelése közben képet kaphatunk ismereteikről, élményeikről, mozgásigényükről, beszédkészségükről, szociális és értelmi fejlettségük egészéről. A játék a fejlődés-fejlesztés egyik legfontosabb biztosítéka, mint leggyakoribb tevékenység a gyermek fejlesztésének legfőbb eszköze is lehet. A fejlesztésnél azonban feltétlenül figyelembe kell vennünk a játék általános sajátosságát, mely szerint az a gyermek önként választott szabad tevékenysége. A gyermek szabadságának és az óvodapedagógus tudatos fejlesztő munkájának együttesen kell érvényesülni a gyakorlatban. A gyermek szabadsága semmiképpen nem jelenthet szabadosságot, anarchiát, az óvónő fejlesztő munkája pedig nem jelentheti a gyermekek folyamatos „korrepetálását”, az erőltetett ismeretközlést. Az óvodapedagógus fejlesztési feladatait meghatározza: 1) A korosztály általános pszichés sajátossága Fontos a korosztály mozgásfejlettségének (manuális készségének), észlelésének, értelmi, akarati életének, gondolkodási jellemzőinek ismerete. 2) Az egyéni fejlettség és érdeklődés Itt fontos tudni, hogy az általánosnál felsorolt területeken a gyermek hol áll. Miben van lemaradása, miben haladja túl az átlagot. Ezek ismerete nagyon fontos, hiszen fejlesztő munka csak ennek ismeretében valósítható meg, mivel mindig a meglévő szintre kell építeni. Az egyén érdeklődési körének, kedvenc játékának és tevékenységének ismerete is nagyon fontos, hiszen a játékban a fejlesztés a gyermek tevékenységéhez kapcsolódva, arra építve lehetséges. 3) A csoport összetétele Információkat kell szerezni a gyermekek szociális hátteréről. Milyen környezetből, milyen élményekkel, ismeretekkel jöttek? A játék szempontjából az eszközök kiválasztásánál a csoport berendezésénél is fontos az egyéni jellemzők vagy a nemek megoszlását is figyelembe venni. Pl.: Ha több a lány, akkor több lehetőség lesz a babázásra. Ha több a fiú, akkor több lehetőség lehet a mozgásos játékokra. A különböző játékfajták a. b. c. d. e. f. g.

Gyakorlójáték Építő-konstruáló játék Szerepjáték Szabályjáték Barkácsolás Bábozás Dramatizálás

A gyakorló, építő-konstruáló, a szerep és szabályjáték, valamint a dramatizáló, bábozó, barkácsoló tevékenységek pedagógiai, pszichológiai hatásának ismerete is szükséges ahhoz, hogy érvényre juthasson a tudatos óvodapedagógusi hatás és a gyermek önkéntessége is. A fejlesztési feladatok csak a megfelelő feltételek biztosításával valósíthatók meg. Ezek a következők:  nyugodt légkör

30

 idő  megfelelő hely  eszközök A nyugodt légkör Az egész óvodai élet elengedhetetlen feltétele. Ennek érdekében nagyon fontos az együttélés alapvető szabályainak, szokásainak kialakítása. A természetes, hiteles, érzelem gazdag „anyapótló” óvodapedagógusi magatartás. A megfelelő, nem túl sok szabály betartása nem jelent gondot a gyermeknek, sőt inkább fokozza biztonságérzetét, segít az eligazodásban. Fontos azért is, hogy be tudja mérni saját és társai tevékenységének határait. A túl sok felesleges szabály viszont a gyermekben zűrzavart, feszültséget, esetleg agressziót okoz. Mindegyiket nem tudja betartani és mivel még nem tudja azokat szelektálni, lehet, hogy a legfontosabb szabályok betartására sem lesz képes. Az idő Mivel a játék a gyermek alapvető tevékenysége ezért természetes, hogy a napirendben ere kell a legtöbb időt biztosítani. Fontos, hogy kapkodás nélkül tevékenykedhessen, elmélyülten játszhasson, legyen ideje elképzelései megvalósítására. Minél többet játszik a gyermek, annál nagyobb lehetőség van fejlődésének elősegítésére. A hely A megfelelő hely biztosítása a csoportszobában és az udvaron egyaránt fontos. Minden csoportszobában legyen tér a nagyobb mozgást igénylő játékokhoz is. Biztosítani kell a lehetőséget az építéshez, konstruáláshoz, megfelelő asztalokon az ábrázoló tevékenységhez, barkácsoláshoz, a szerepjátékhoz, kuckózáshoz. Legyenek állandó játszóhelyek, de legyen lehetőség a változtatásra is. A gyermekek játékától függően a felnőtt alakítsa, változtassa a téri elrendezést! Ha szükséges, tolja össze, vagy vigye ki az asztalokat, segítse lekeríteni a gyermekeknek játszóhelyüket székkel, paravánnal, pléddel, stb. A gyermekek ezt látva megtanulják és képesek lesznek az adott hely átalakítására. Az udvaron nagyobb a hely a mozgásos játékokhoz, de itt is fontos, hogy széleskörű tevékenységre legyen lehetőség (barkácsolás, ábrázoló tevékenység, szerepjáték, homokozás, pancsolás, stb.). Az eszköz A tudatos óvodapedagógusi munka lényeges eleme a játékeszközök kiválasztása, biztosítása. Ez az óvodapedagógus nagy felelőssége, hiszen az, hogy a gyermek mikor, mivel játszik, milyen eszközökkel találkozik az lényegesen befolyásolja fejlődését. Az egészséges óvodás gyermek szeret mozogni, ezért fontos, hogy a játék alatt is biztosítsunk számukra a mozgáshoz szükséges eszközöket. A nagymozgások fejlesztésére legyen a csoportban mini trambulin, lépegető henger, ovikondi, karika, bújáshoz a formálható hengerek. Ezeket a szereket használva a gyermekek bújnak, másznak, kúsznak, ugrálnak, gurulnak, tehát így elősegítjük e mozgásfajták gyakorlását, fejlődését, differenciálódását. A szem-kéz koordináció fejlesztéséhez legyenek különböző méretű építő, összerakó, konstruáló játékok, kirakók, kugli, különböző méretű gyöngyök és barkácsoló, ábrázoló eszközök: különböző minőségű papírok, hajtogatáshoz, vágáshoz, olló, tű, kalapács, stb. Az udvaron is álljanak rendelkezésre a teremben használható barkácsoló, ábrázoló, manipuláló, konstruáló eszközök is. Itt azonban nagy jelentősége van a különböző méretű labdáknak is. Az óvodapedagógusok készítsenek különböző pályákat pl. kosárlabdához, célba dobáshoz. Ugráláshoz legyen az udvaron karika és ugrókötél.

31

A finommotorika fejlesztéséhez gyurma, agyag, különböző minőségű papírok, stb. A mozgásfejlesztés megvalósításához az eszközök biztosítása nagyon fontos, de nem elég. Lényeges, hogy az óvodapedagógus tanítson a gyermekeknek sok mozgásos játékot az eszközökhöz kapcsolódva is. A különleges gondozást igénylő gyermekek esetében is segíteni kell a közös játékokban való részvételt, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti bátor szereplést. Az óvodapedagógus feladata, hogy hatékony, differenciált nevelő-fejlesztő munkája érdekében a megfigyelések eredményeit felhasználva segítse a gyermek fejlődését a játékban, a játék által. Az óvodapedagógus által irányított, arányosan alkalmazott kötetlen vagy kötelező foglalkozások rendszerében nagy jelentősége van a különböző fejlesztő játékok alkalmazásának is. Ezek a játékok előre megfogalmazott célokkal rendelkeznek. Fajtái:pl:  mozgásfejlesztő játékok, melyek elsősorban a nagy- és finommotoros mozgások fejlődését, a gyermek térbeli tájékozódását segítik.  a testsémafejlesztés játékai, melynek fontos kelléke a tükör, pl. az összerendezett mozgást alapozzák meg. Általa a gyermek megismeri testének részeit, az „oldaliság” jobb és baloldal megkülönböztetését is, stb.  az értelemfejlesztő játékokon belül a percepció fejlesztését (pl.: látási, hallási, tapintásos, tér és mozgásos, stb. ) szolgáló játékok segítik a majdani írás-olvasás előfeltételeinek megteremtését,  az anyanyelvi játékok, melyek segítik a mindenkori helyzetnek megfelelő beszédmagatartás kialakulását, a gyermekek beszélőkedvének, kommunikációs igényeiknek növelésével fejlesztik beszédkészségüket. Az értelemfejlesztő játékok többi fajtája, mint pl. a gyors reagáló képességet, megfigyelőképességet, emlékezetet, figyelmet, ismeretet, logikus gondolkodást, stb. fejlesztő játékok, mind, mind hatékonyan felhasználhatók a tanulás folyamatában is. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére         

Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz, képesek új szabályok kialakítására. Vállalják a számukra kevésbé érdekes, kedvezőtlenebb szerepet is. Képesek olyan játékhelyzetek létrehozására, melyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján eljátszhatják a felnőttek tevékenységét. Önállóan képesek a játék megtervezésére, a szerepek kiválasztására, a játékszerek és eszközök megválasztására. A bábozáshoz és dramatizáláshoz szükséges eszközök készítésében segítenek az óvónőnek, egyszerűbb eszközök elkészítésére önállóan is képesek. Építő, konstruáló játékelemekből önálló alkotásokat hoznak létre, képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására. A szabályok betartására figyelmeztetik egymást. Versenyjátékukban megjelenik az egészséges versenyszellem.

Funkcionális eszközök 1) A csoportszoba berendezési tárgyai: a) Szekrények, polcok (lehetőleg natúr színű)

32

b) Dobozok, kosarak, tárolóedények c) Textíliák (függönyök, párnák, terítők) d) Gyerekasztalok, székek, fektetők 2) Babakonyha A babakonyhába célszerű a valódi edényekből válogatni. Egy-két személyre méretezett vagy kisbabák ellátására készült kisméretű edényekre cseréljük le lehetőség szerint a babakonyhai alapfelszerelést. Nem kell túl sok eszköz, ne hagyjuk eluralkodni a tárgyakat. A sok eszköz rendben tartása sokkal nehezebb. 3) Babaszoba Babákkal, a családi szerepjátékhoz, dramatizáláshoz szükséges eszközökkel, a csoportszoba textíliáival harmonizáló párnákkal, terítőkkel. 4) Olvasósarok Nyitott polcon elhelyezett könyvekkel, szőrmeállatokkal, kényelmes székkel vagy heverővel. Lehetőleg szomszédos legyen a babaszobával, így a szerepjátékok széles variációjára nyílna lehetőség. 5) Szőnyeg Autózáshoz, építőkockázáshoz célszerű a jól tisztántartható, semleges színű, ami nem köti meg a gyermekek fantáziáját. Kisebb, nagyobb méretű építőelemek, a szőnyeg köré alacsony pocokon autók, repülők, vonatok, sorompók, alagutak. 6) Építő-konstruáló játékok a) Lego b) Duplo c) Pallér építőjáték d) Gurulóládás faépítő e) Kisebb méretű faépítő 7) Szabályjátékok a) Lépegetős szabályjátékok b) Memória játékok c) Ki nevet a végén d) Szivárvány fejlesztő kártyacsalád e) Figurix f) Colorama g) Évszakok, hónapok, a hét napjai társasjáték 8) Dramatizálás és bábozás a) Kész bábok b) A gyermekek és az óvónők által készített eszközök, kellékek c) A babaszobában található öltözékek, leplek

33

8.2. Vers, mese, irodalmi nevelés Az óvodai anyanyelvi-, irodalmi nevelés egymástól elválaszthatatlan, az óvodai élet egészét átható folyamat. Célja: a nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása, a korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. Feladata az anyanyelv megismertetésén, az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl a változatos irodalmi élmények közvetítése (mondóka, vers, mese, bábjáték, dramatizálás). Az óvodapedagógus feladata, hogy  a gyermekcsoport életkorának, nyelvi fejlettségének – melyet meghatároz a család szociokultúrális háttere -, érdeklődésének megfelelő beszédhelyzeteket teremtsen és irodalmi alkotásokat válasszon,  az irodalmi anyagot úgy állítsa össze, hogy tartalmazzon mondókát, verset, mesét, elbeszélést, folytatásos történetet  a napi tevékenység során többször is mondjon - a helyzethez illő – mondókát, rövid verset  teremtsen alkalmat arra, hogy a gyermekek eljátsszák, elmondják, elbábozzák kedvelt meséiket  adjon lehetőséget a gyermekek által kitalált történetek elmondására is, vagy a már ismertek másfajta cselekményszövésére, befejezésére is  csak akkor alkalmazzon eszközt, ha az irodalmi élmény gazdagabb lesz általa  beszédkultúrája legyen modellértékű a gyermekek számára. Kiscsoportban, főként a beszoktatás alatt nagy jelentőségű – a testi kapcsolat iránti gyermeki igény kielégítésén túl – a mondókák (simogatók, tapsoltatók, lovagoltatók,…) ritmusa, lüktetése, egyszerű szövege az irodalmi élmény mellett nyugtatóan hat a gyermekekre. Pozitív élmény a kisgyermekek számára, ha az első találkozások alkalmával az irodalmi élmények közvetítése, vagy akár beszélgetések kezdeményezése egy kedves bábfigurán keresztül történik. A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket , hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermeknek. A közösen átélt örömök és élmények elszakíthatatlan szálakkal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermekeket egymással és anyanyelvükkel. Az irodalmi tevékenység előtti szertartásnak fontos funkciója az élménynyújtás, jóleső várakozás, lecsendesíti a még mozgásban lévő gyereket. Ilyen szertartás lehet a gyertyagyújtás, mesepárnák elővétele, halk zene, egy kedves könyv, egy kedves báb. Az óvodapedagógus saját beállítódásának megfelelően választja ki az eszközt. Az irodalmi élmény kulcsa az óvónő felkészültsége: módszertanilag keltsen kíváncsiságot, érzelmeket, indítsa meg a fantáziát, teremtse meg a belefeledkezés pillanatát. A gyermek direkt tanítás nélkül mondja a sok-sok mondókát, verset önfeledten, saját örömére. A vers mondogatása változatos helyzetekben a napi élmény szerves része. A gyermekek számára legalkalmasabbak azok a versek, amelyeket spontán helyzetben, pillanathoz, jelenséghez, hangulathoz kapcsolódóan mondunk. A mese, vers a maga sajátos szóhasználatával, stílusával, az írói eszközök gazdagságával egyaránt a nyelvi nevelés eszközei. Szókészletük, szójelentésük megértése, a mesei fordulatok ösztönzik a gyermekek szóbeli kifejezését. A mese cselekménye mozgásba hozza a gyermeki képzeletet, megbékíti félelmeivel, erősíti önbizalmát.

34

A meseválasztásnál elsősorban a népmesékből válogatjuk az anyagot. Ennek oka a gyermek pozitív életszemléletének formálása. Meseválasztásunkban a mai modern mesék is helyet kapnak, melyek szintén az emberhez kötődő humánus értékek megjelenítését szolgálják. Az anyanyelvi játékok – a gyermekek által kedvelt – kiegészítői, színfoltjai az anyanyelvi nevelésnek. A bábozás és a dramatizálás a játék része, mindkettő irodalmi élményből táplálkozik. Egy ismert mondóka, vers vagy mese eljátszása, bábozása irodalmi háttérrel rendelkezik és irodalmi tevékenységet feltételez. A bábozást rendszeresen alkalmazzuk nevelésünkben. Elsődleges minta az óvónők bábjátéka, azonban megteremtjük a lehetőségét annak, hogy már kiscsoporttól kezdve a gyermekek kifejezhetik, átélhetik, eljátszhatják saját érzéseiket, érzelmeiket. Kiscsoportban általában az ujjbábokat, síkbábokat használják, a nagyobb korcsoportban a gyermekkézre való kesztyűbábokat is ügyesen használják. A bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges eszközöket, díszleteket, kiegészítőket saját maguk is elkészíthetik barkácsolás keretében, ezzel fokozva a játék örömét az önálló alkotás élményével. A dramatizálás fejleszti egyre finomabb nagymozgásukat, saját testükről alkotott képüket, megismerik testrészeiket és az azokkal végezhető mozgásokat, fejlődik és finomodik látásuk, hallásuk, gazdagodik verbális kifejező készségük. 5-7 éves korban már képesek rá és igénylik is, hogy a dramatizáláshoz szükséges díszleteket és eszközöket ők készítsék, vagy segítsenek benne. A meseélmény gyakran megjelenik rajz, mintázás, kézimunka tevékenységben. A produktumhoz kapcsolhatunk egy-egy odaillő szólást, mondókát, verset. Az élményrajzokból mesealbumot is készíthetünk. Több éves tapasztalatunk azt mutatja, hogy a gyerekek már kiscsoportban megkedvelik és nagycsoportban már igénylik is a hangokkal, szavakkal való játékot. A helyes hangzókiejtés spontán kialakulását beszédszerveket ügyesítő-, valamint a hallásdifferenciálást segítő gyakorlatokkal segítjük elő. A beszédhibák kijavítása a logopédus feladata! Rendszeres, a tevékenységformákba beépített, játékos anyanyelvi gyakorlatok alkalmazásával segíthetjük a logopédus munkáját. Ezzel lehetőséget teremtünk a beszédhibájuk miatt gyakran kisebbségi érzéssel küzdő gyermekeknek a gyakorlás mellett sikerélmények szerzéséhez. Az anyanyelvi fejlesztést a csoport életkorának megfelelő keretben kell végezni, alkalmazkodva a csoport fejlettségi szintjéhez, a csoport sajátosságaihoz. 3-4 éves korban a játékos, mozgásos légző gyakorlatokkal, beszédszerveket ügyesítő- és hangutánzó gyakorlatokkal kezdjük, amit egész évben folyamatosan végzünk. 4-5 éves korban a légző-, hangutánzó gyakorlatok, beszédszerveket ügyesítő játékok mellé bekapcsolódik a hallást, beszédhallást fejlesztő játékos-mozgásos gyakorlatok sora, párhuzamosan a hallási-látási emlékezet fejlesztő gyakorlatokkal együtt. 5-6-7 éves korban mindezeket kiegészítik a fonológiai kódolást előkészítő, gyakoroltató játékok. Az anyanyelvi játékok nem igényelnek külön foglalkozást, a gyermekek plussz terhelését, játékból való kivonását, csak az óvónő tudatosabb odafigyelését csoportja beszédfejlődésére. A beszédfejlettségi szint ismeretében pedig a további feladatok megszervezését, előkészítését, megvalósítását. Ez eleinte az óvodapedagógustól tudatosabb felkészülést igényel ezen a területen is, de a három éves rendszeres munka ezen a területen is meghozza örömteli gyümölcsét.

35

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére              

Játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogatnak. 10-12 mondókát, 6-8 verset megjegyeznek. Szívesen részt vesznek, társak az óvónő énekes, improvizáló játékkezdeményezésében Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott, hallott vers témáját, költői képeit. Kérik a mesemondást, segítenek a feltételek megteremtésében. Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások. A folytatásos mesék szálait össze tudják kötni. A megkezdett mesét tudják folytatni. Kedvelt mesei motívumokat eljátsszák, lerajzolják. Beszédükben alkalmazzák a kedvelt mesei fordulatokat, a szereplők érdekes szóhasználatát. Vigyáznak a könyvekre, a könyvespolcot rendben tartják. Véleményüket bátran, gátlások nélkül, megfelelő hangnemben mondják el. A hangokat tisztán ejtik. Utánozzák az olvasást, érdeklődnek a betűk iránt.

Funkcionális eszközök              

Verses- mesés-mondókás könyvek, lapozgatók Bábok Óvónők és a gyermekek által barkácsolt kellékek, eszközök Szemléltető képek Mértani testek, formák Feladatlapok Tornaszerek Fejlesztő játékok Hangszerek Magnetofon Diavetítő Fonémákat jelölő „hívóképek” Rajzok A csoportszoba berendezési tárgyai

Kisebbségi nevelési feladatok Cél: A kisebbségi kultúrkincsből azon versek, mesék, mondókák közvetítése, amelyek a gyermekek identitását alakítják. Feladat: A felhasználandó irodalmi anyagok – kisebbségi nevelésnek megfelelő igényes összeállítása. A megtanítandó anyagok arányának meghatározása, a magyar és a roma irodalmi anyagok aránya. Sikerkritérium: Óvodáskor végére ismerjenek a gyerekek a kisebbség és a többség kultúrájából verseket, meséket, mondókákat. Mondóka: 4 kisebbségi, 8 többségi (25%-75%) vers: 2 kisebbségi, 6 többségi (25%-75%) mese: 4 kisebbségi, 8 többségi (25%-75%).

36

8.3. Ének, zene, énekes játék, zenei nevelés Zenei nevelésünk Kodály Zoltán irányelveit követi. „Zene az óvodában” c. előadásában Kodály arról beszél, hogy a zenei nevelésben pótolhatatlan szerepe van az óvodának. Az óvodai zenei nevelés célja a zenei képességek fejlesztésén túl zenét értő és szerető, egészséges lelkű, kultúrált, boldog emberré nevelés. Eszköze a zene, az énekszó. Az óvodapedagógus feladata  Derűs, örömteli, biztonságot sugárzó légkör kialakítása.  Jó zenei légkör megteremtése.  A korcsoportok dalanyagát a hangkészlet, a zenei nehézségi rend (ritmus, terjedelem) és a szöveg tartalma szerint állítja össze. Ehhez figyelembe veszi: o A csoport összetételét, zenei képességeit, o A dalokhoz tartozó játékok nehézségi fokát, o Az évszakhoz, ünnephez illő dalokat, o A játékdalok és műdalok arányát, o A középső és nagycsoport előző években tanult dalanyagát.  Korcsoportonként megtervezi a fejlesztési területekhez tartozó egyes feladatokat: o Hallásfejlesztés o Ritmusérzék fejlesztés o Mozgásfejlesztés  A zenehallgatás anyagának megfelelő összeállításával befolyásolja és formálja a gyermekek zenei ízlését  Méltányolja, dicsérje az újszerűt, a kitaláltat, az ötletgazdagságot, a gyermek alkotásait! A kisgyermek ritmusérzéke, hallása a rendszeres játék és éneklés hatására spontán fejlődik, éneklési készsége kialakul. Ha ezt a lehetőséget egy gyermek nem kapja meg otthon, akkor az óvodában kell biztosítani az első meghatározó zenei élményeit. A mondóka a legelső költői műfaj, amellyel a gyermek találkozik. Alapul szolgál az anyanyelv megalapozásához is. A kisgyermek kiegyensúlyozott, derűs lesz, öröm számára a közös játék, biztonságban érzi magát az ismétlődő mozdulatok, érintések, a testközelség hatására. Erősen kötődik a vele játszó felnőtthöz, érzelmi világa gazdaggá válik. Az ismétlődő fordulatok, állandó szókapcsolatok, ikerszavak, rímek, ritmusok, nyelvtörők formálják a gyermek nyelvérzékét, helyesebb lesz beszéde, kiejtése, hangsúlyozása, hanglejtése. Zenei nevelésünk alapja az énekes játék (népi gyermekdal), mert általa nemcsak a zenei készségek fejlődnek, hanem a gyermek teljes személyisége is. A játéknak szabályai vannak, a gyermekek a szabályokat ismerik, a játék öröméért azt önként és szívesen vállalják. A gyermekek szeretnek együtt énekelni. A közös éneklésnek zenei múltunkban nagy jelentősége volt. Nemcsak ünnepi alkalmakkor, hanem munka közben is énekeltek az emberek. Örömüket, bánatukat dalban fejezték ki. Az óvodai zenehallgatás gerince a népdalkincs. A gyermeki lélekhez legközelebb álló témákat kell kiválogatni, növényekről, állatokról, természetről. Kitűnő anyag a tréfás népdal, a párosító és a virágének is. Az óvodai zenei élmény nyújtásának a gyermeket legmélyebben megragadó eszköze az emberi hang. Ebben az életkorban az óvodapedagógus énekével nem versenyezhet a „gépzene”. A gyermek ismeri, szereti az előadót, ott van testközelben, megérintheti, megsimogathatja, az ölébe ülhet, együtt énekelhet vele. 37

Amikor a gyermekek már ráéreztek a zene ízére, meg lehet kezdeni a rendszeres zenehallgatást is, de teljesen kötetlenül. Megfelelő gondossággal kiválasztott hangkazetták segítségével bármikor lehet zenét hallgatni. A gyermeket az óvodapedagógus ízlése, értékelő szavai és véleménye – mint mindenben – a zene területén is befolyásolják. Igazán csak a művészi értékű anyag nevel, „mert fogékony korban terjesztett zenei gyomot később nehéz kiirtani”.(Kodály Zoltán) Kiscsoportban a zenei képességek fejlesztése még kisebb jelentőségű, mint a kapcsolatteremtés, a biztonságérzet megteremtése. A foglalkozás időpontjának megválasztása tapintatot és figyelmet igényel. Legjobb a foglalkozást akkor kezdeni, amikor a gyerekek még nem mélyültek el a játékban, vagy amikor a fáradás első jelei mutatkoznak. A foglalkozás időtartama legyen kötetlen, addig tartson, amíg a néhány résztvevő gyermek figyel, 5-10 perc is lehet. Az érdeklődés tartóssága függ a témától, a feladattól, az eszköztől és a módszertől. Kiscsoportban sokkal fontosabb a gyermek zenei befogadóképességének, érdeklődésének fejlesztése, mint a dalok betanulása, pontos éneklése. A középső és nagycsoportosok foglalkozásait szintén kötetlen foglalkozások keretében szervezzük, azonban nagy pedagógiai feladat az érdeklődésük felkeltése, hosszabb időn keresztül az érdeklődés megtartása, sőt fokozása. Az egész foglalkozást meghatározza a feladat, amely legtöbbször a zenei képességek fejlesztésének egy részletmunkája. A foglalkozás zenei anyagát – ha mód van rá – a feladatnak megfelelően válogatjuk össze. A feladat a foglalkozás folyamán különböző módon és mélységben jut érvényre. Az énekfoglalkozásokon a legnagyobbrészt a közös éneklés tölti ki az időt, mégis módot kell keresnünk az egyéni munkára is, mivel a képességek fejlettségét, a tényleges tudást csak egyéni próbával tudjuk mérni. A középső csoportos gyermek igényli a közös játékot, azonban az énekes játékra motiválni kell a gyermeket, nem a játékban való részvételre utasítani. A nagycsoportosok összeszokott közössége szívesen vesz részt az énekfoglalkozásokon. A közös játék közben alakulnak és megerősödnek a barátságok. Az egyéni fejlődés biztonságérzete és az éneklés öröme is ösztönzi a gyerekeket a részvételre. Több és nagyobb hangterjedelmű dalt, érdekesebb, több ügyességet kívánó játékokat tanulnak. A jó iskolai előkészítést nem a betanult dalok száma jelzi, hanem a gyerekek zenei érdeklődése, éneklőkedve és fejlett zenei képességei. A jó zenei légkör fontos követelmény. Nem korlátozódik a zenei foglalkozásokra, hanem átszövi az egész napot, beépül a nevelőmunka teljes folyamatába. A zenét beleszőhetjük a mindennapi életbe úgy, hogy aláfestő hangulatú legyen, de ne kapjon túlhangsúlyozott szerepet.  Játsszunk és énekeljünk a gyerekekkel akkor is, amikor ők kezdeményezik!  Csendben énekeljünk, dúdolgassunk a gyerekek között!  A játékhelyzetekben alkalmazzunk hangutánzást.  Különböző alkalmakkor – pl. babázáskor, altatáskor, mosdatáshoz készülődve – egyegy odaillő dalt énekeljünk!  Nyáron az udvaron játsszák a gyerekek a tanult játékokat, nagyobb térben, ahányszor akarják!  Kiránduláson pihenésként játszunk vagy énekeljünk! Az óvodai munkában könnyen találunk komplexitásra alkalmas helyzeteket. Egy téma kifejtésében jól megfér egymás mellett a zene, vizualitás, mozgás, a nyelv és a matematika. A sajátos nevelést igénylő gyermekek fejlesztésében kiemelten fontos szerepet kapnak a népi énekes játékok és a hozzájuk kapcsolódó mozgás, hiszen sajátos módon fejleszti a

38

gyermekek személyiségét, pozitív hatással van értelmükre, érzelmükre, képzeletükre, alakuló esztétikai ízlésükre. A zenei élmény sajátos eszköz a környezet jobb megismeréséhez. A gyermek újfajta kapcsolatba kerül társaival, környezetével. Az éneklés, a játék, a dal oldja a belső feszültséget. A dalok gazdag érzelemvilága, a spontán figyelmet belső motivációvá erősíti, nyugalmat, derűt, közös élményt rejt magában A zenei nevelés sokféle alkalmat ad a gyermekek anyanyelvi nevelésére is:  a gyermek szókincse egyrészt a dalokban szereplő új szavak, másrészt az egyszerű zenei fogalom párok megértése és használata közben gazdagodik. A mondóka és dalszövegekben sok olyan kifejezés fordul elő, amelyeket máshonnan nem ismernének a gyerekek. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére      

Szívesen, élvezettel játsszák zenei anyanyelvünk énekes játékait. Gátlások nélkül dúdolnak, énekelnek. Érzik a zene lüktetését, ritmusát. Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat (halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú). Tudnak térformákat kialakítani (kör, csigavonal, hullámvonal, lánc). Egyszerű, táncos mozgásokra képesek (dobbantás, átbújás, párválasztás, páros forgás, kifordulás, köralakítás).  Élvezettel hallgatnak értékes zenét. Funkcionális eszközök  Jelkép, amely elindítja a képzeletet és könnyen kezelhető (pl. cicafüles sapka, zöld ág).  Olyan tárgy, ami a dal szövegének megértését segíti (pl. karácsonyi dalhoz fenyőág, gyertyagyújtás, ünnep előtt selyemzászló, amelynek szép a lobogása).  Olyan tárgy, amely a népi játékhoz mint hagyományos eszköz hozzátartozik (köcsög, kendő, kalap, bot, mázas cserép).  A gyerekek ritmusjátszó hangszerei ( dob, triangulum, cintányér, csörgődob, ritmusbot, stb.).  Óvónő hangszere (xilofon)  Magnetofon, CD-lejátszó, kazetták, lemezek. Kisebbségi nevelési feladatok Cél: A gyermekek zenei fogékonyságának kihasználása, zenei ízlésük formálása, a tánckultúrát megalapozó zenei élmények biztosítása, amely megalapozza zenei anyanyelvüket. (Lehetőséget kell adnunk arra, hogy a társközségben élő zenészek bemutathassák zenei tudásukat, hangszerismeretüket.) Feladat: A felhasználandó zenei anyagok igényes összeállítása. A kisebbségi zenei anyanyelv, tánckultúra megalapozását szolgáló zenei élmények tervezése (zenehallgatási anyag). Sikerkritérium: Óvodáskor végére ismerjenek a gyerekek a kisebbség és a többség kultúrájából merített dalokat, ismerjenek táncmozgásukat megalapozó zenéket.

39

8.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka, vizuális nevelés A vizualitás egész életünket áthatja, a nevelés egészében érvényesülő folyamat. A világban, a társadalomban végbemenő dinamikus mozgás, fejlődés, a technika fejlettsége és fejlődése magas színvonalú vizuális kultúráltságot követel. Sokféle látásélmény befogadására és hasznosítására kell felkészítenünk a gyerekeket. Nagyon fontos pedagógiai feladatunk a gyermekek azon képességeinek fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik őket a látható világ érzékelésére, felfogására, az információk közötti szelektálásra. Elsődleges szempont, hogy a gyermekek saját érzékelésük, felfogásuk alapján jussanak helyes ismeretekhez. Az óvodapedagógus feladatai  A gyermekek közvetlen környezetét úgy alakítsa , hogy az a gyerekekhez szóljon, gondolkodásra inspiráljon, aktivizálja képzeletüket.  A közvetlen környezet tudatos megformálásának, alakításának a gyermekek legyenek aktív részesei.  Éljen a tágabb környezet adta lehetőségekkel, a természetben tett séták alkalmával a látványban láttassa meg az esztétikumot, az emberit, az emberre utaló jelenségeket.  Az ábrázoló tevékenységhez szükséges eszközök, anyagok kiválasztásában tartsa szem előtt a balesetvédelmi, egészségvédelmi szempontokat, a praktikumot, célszerűséget, valamint az esztétikumot.  Biztosítson megfelelő helyet a nyugodt, elmélyült, veszélytelen ábrázoló tevékenységhez.  Teremtsen olyan légkört, amelyben a gyerek szabadon ismerkedhet bármely eszközzel, azt bátran bármikor előveheti, elteheti.  Biztosítson elegendő időt a tevékenységre, a gyerek addig tevékenykedhessen, amíg kedve tartja.  A gyerekeknek tanítsa meg az eszközök biztonságos kezelését.  A különböző ábrázolási technikákat tanítsa meg a gyermekeknek pontosan, mozzanatról mozzanatra, gyermekenként alkalmazkodva mindegyikük egyéni technikabeli problémájához.  A gyermekek alkotásait értékként kezelje. Óvodánk csoportszobáinak díszítésében az óvodapedagógusok által készített képek, tárgyak mellett kiemelkedő szerepet kapnak a gyermekek által készített alkotások. Fontosnak tartjuk érzékeltetni a gyerekekkel, hogy alkotásaik különleges értékek. A természetben tett sétáink során gyűjtött anyagokat, tárgyakat, formákat ábrázoló tevékenységük során felhasználják (levélnyomatok, levélképek, terményekből készített játékok, stb.). Az óvodáskor első szakaszában a gyerekek nagyméretű papírra rajzolnak, jól megmarkolható, könnyen nyomot hagyó rajzeszközökkel (zsírkrétával, színes ceruzával). Az élénk színű nyomok látványa öröm a gyermek számára, és ez a mozdulat , a tevékenység ismétlésére ösztönzi. Kezdetben festéshez is vastag ecsetet használnak a gyerekek. Az első alkalommal ujjukkal, kezükkel is megtapasztalhatják a festék tulajdonságait. Rajzolás, festés során sok-sok lehetőség adódik a színismeret fejlesztésére is. Kezdetben megnevezzük a színeket, és a gyerekek megfigyelése során tapasztalatot szerzünk arról, hogy képesek-e azonosítani, felismerni, megnevezni az egymástól lényegesen eltérő színeket. Eleinte kevés szín elegendő a próbálgatáshoz, gyakorláshoz, majd idővel alkotás közben lassan felfedezik a színek keveredését, új színeket, színárnyalatokat hoznak létre.

40

Az eszközök nem nagy mennyiségben, de állandóan a gyerekek rendelkezésére állnak A plasztikai munka, a téri formák létrehozása sokféle anyag megismerését teszi lehetővé. A képlékeny anyagok közül a legjobb az agyag, a különböző gyurmák. Liszt, só, egy kancsó víz mindig a gyerekek rendelkezésére áll a lisztgyurma elkészítéséhez. Téri formák létrehozására az udvaron is lehetőségük van a gyerekeknek homokból, hóból. Különböző papírok, textíliák, fonaldarabok, olló, ragasztó szintén a gyerekek rendelkezésére áll, hajtogatáshoz, tépéshez, vágáshoz, ragasztáshoz. A fonást, szövést, különböző csomózási technikákat, varrást a fejlettebb gyerekek szintén gyakorolhatják, az ezekhez szükséges eszközök szintén biztosítottak. Lehetőség van gipszöntésre is, a gipsz és a különböző formák szintén megtalálhatók a csoportokban. Az ábrázoló tevékenység minden nap biztosított a gyerekek számára. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére  Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, főbb formai jellemzők megnevezésére.  Jelezni tudják az elemi térviszonylatokat.  Biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit.  Színhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket.  Formaábrázolásuk változatos, képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat.  Emberábrázolásukban megjelennek a részformák.  A közös munkák értékelése során szóbeli véleményt nyilvánítanak.  Tudnak formákat mintázni elképzeléseik és megfigyeléseik alapján.  Önállóan tudják alkalmazni a megismert technikákat.  Önállóan díszítenek tárgyakat.  Elmondják véleményüket az óvodai környezetről, szívesen vesznek részt annak alakításában, szépítésében. Funkcionális eszközök        

Színes ceruza, zsírkréta Festékek ( ujjfesték, vízfesték, tempera, stb.) Ecsetek, ecsettálak, szivacshenger Többféle papír Ollók (jobb-és balkezes) Agyag, gyurma Só-liszt gyurma Gipsz, a gipsz megmunkálásához szükséges eszközök ( keverőtálkák, keverőpálcikák, öntőformák)  Fonalak, textíliák  Termények Kisebbségi nevelési feladatok Cél: A kisebbségi kultúra szín- és formavilágának megismertetése. Feladat: A kisebbségi kultúrában jelentkező alkotói technikák beépítése. Helyet és lehetőséget kell biztosítani a kisebbséghez tartozó szülőknek, ismerősöknek produktumaik bemutatására (alapműveletek megismerése, gyakorlása, pl. gyékényszövés, vesszőfonás…)

41

Sikerkritérium: Ismerjenek kisebbségi szokásokat, hagyományokat, tárgyi értékeket.

8.5. Mozgás, testi nevelés Az óvodai mozgásfejlesztés és testi nevelés célja a gyermekek motoros képességeinek, mozgásjártasságuk és mozgáskészségük fejlesztése. Az óvodapedagógus feladatai  Olyan feltételek megteremtése, amelyek elősegítik a gyermekek biológiai fejlődését, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodóképességét.  A kötelező testnevelés foglalkozások anyagát tudatosan tervezze, figyelembe véve a gyermekek korcsoportonkénti és egyéni képességeit  A csoportszobában és az udvaron is tegye lehetővé a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítését.  Fejlessze az alapmozgásokat o tervszerűen felépítve, o a gyermekek fejlettségéhez igazodó feladatrendszerekbe integrált játékok gyakorlásával, o a mozgások kombinációira lehetőséget adó játékok alkalmazásával.  Ismertessen meg néhány talajtorna elemet, gimnasztikai gyakorlatot, labda gyakorlatokat.  Tegye lehetővé az egészséges életmód szokásainak alakítását.  Fejlessze a kezdeményező kedvet, önállóságot, bátorságot, kitartást, egymás segítését, alkalmazkodóképességet, mások sikereinek elismerését.  A mozgás megszerettetésében működjön együtt a családdal.  Fordítson kiemelt figyelmet a testi elváltozások megelőzésére, javítására, az ezzel összefüggő prevenciós feladatokra.  Ügyeljen a balesetek megelőzésére. A mozgástanítás és a mozgástanulás egyrészt a testnevelés foglalkozások, másrészt a szabad mozgástevékenység keretein belül történik. Az óvodai testnevelés feladata, hogy az alapmozgások eredményes elsajátítása érdekében kell fejleszteni a motoros képességeket, továbbá kialakítani a mozgásjártasságokat, készségeket. Mindezeket az alapmozgásokat:  tervszerűen felépítve,  a gyermekek fejlettségéhez igazodó feladatrendszerekbe integrált játékok gyakorlásával, továbbá  a mozgások kombinációira lehetőséget adó játékok alkalmazásával oldjuk meg. A testnevelés foglalkozásokat, mivel az óvodában nincs tornaszoba, mindkét csoport óvodapedagógusai a csoportszobákban szervezik. Amennyiben az időjárás engedi, lehetőség szerint a szabadban is szervezünk testnevelés foglalkozásokat. A testnevelés foglalkozásokon kívül - a lehetőségeinket figyelembe véve – a szabad játéktevékenység alatt is lehetőséget biztosítunk a gyerekeknek a mozgásos tevékenységekre, mozgásigényük kielégítésére. Amennyiben az időjárás miatt a csoportszobába kényszerülünk, a rendelkezésre álló mozgásfejlesztő eszközökből viszünk be a csoportba (trambulin, lépegető henger, karika, labda, stb.).

42

A motoros képességek fejlesztésén belül történik a) a kondicionális képességek és a b) koordinációs képességek fejlesztése. a) Kondícionális képességek Az erő minden mozgás alapfeltétele. Gyorserő szükséges a nagy és közepes ellenállások leküzdéséhez vagy az optimális erő gyors kifejtéséhez. A gyorserő fejlesztésére alkalmasak:  különböző járásmódok járás feladattal (sarkon, lábujjon, térdemeléssel, guggolásban)  különböző futásmódok (lassú tempójú futás kapcsolása taposó, sarkazó, térdemelő futással – ez történhet helyben és tovahaladással)  gimnasztikai gyakorlatok különböző formái  páros küzdőjátékok (húzás, tolás szemben, háttal, oldalt egymásnak)  sorversenyek A gyorsaság nemcsak a gyorsfutáshoz szükséges, hanem mindazon mozgásos feladatok végrehajtásához, amely érvényre juttatja a gyorsaság alapvető formáit. A gyorsaság fejlesztésére alkalmasak:  az irányváltoztatással, lassítással és gyorsítással kapcsolt járások és futások (szlalom – és ingafutások)  ugyanazon mozgás vagy mozdulat többszöri ismétlése  egyszeri mozgás gyors végrehajtása  felugrások helyben vagy tovahaladással, sorozatugrások, fogójátékok, rajtolások  fürgeségi játékok (gyorsfutással végzett sorversenyek formájában) A gyorsaság magában foglalja a gyorserőt és a gyorsasági állóképességet. Óvodáskorban főként a lassú, illetve közepes (saját) iramú futással kapcsolatos alapállóképesség fejlesztése a fontos. Az alap-állóképesség fejlesztésére alkalmasak a sokmozgásos futó-, fogójátékok, sorversenyek és a futás feladattal. b) Koordinációs képességek A koordinációs képességek a mozgás végrehajtásának minőségében, a helyzetfelismerésben és a mozgástanulás eredményében jutnak kifejezésre, mozgáskészség nélkülözhetetlen feltételei. Egyensúlyozás fejlesztése valósul meg  gimnasztika keretében  egyensúlyozó járás különböző módozataival  futás közben irányváltoztatással  fel- és leugrással  futójátékkal (például szoborjáték)

gyors és a

A téri tájékozódó képesség, a térérzékelésen belül a távolságbecslés fejleszthető  távolság-, illetve irányváltoztatással végzett járásokkal és futásokkal  szerek kerülésével  versengéssel  gimnasztikai gyakorlatokkal  függőleges és vízszintes célba dobással különböző távolságról  játékkal (például labdagurítás, szlalomfutás, gyorsjárás, futás tárgyak megkerülésével)

43

A mozgásérzékelés fejleszthető  járással  futással  különböző feladatokkal (például szökdeléssel, ugrásokkal, utánlépésekkel, galoppszökdeléssel)  gimnasztikában a már ismert gyakorlatok változatos formában történő végrehajtásával  alkalmasak a kifeszített kötél felhasználásával végzett labdás gyakorlatokkal  játék keretében akadályfutás, célba dobás, futkározás más-más formában, egyszerű labdatechnikai elemekkel (gurítás, feldobás, leütés) A ritmusképesség, a tempó és a ritmusérzék fejlesztése történhet  járással (ütemtartásos járás zenére, tapsra)  gimnasztikai gyakorlatok ütemezett végrehajtásával (fokozatok alapján)  sorozatugrásokkal  játék keretében (labdadobás, fel- és átdobás vagy leütés, elkapás is történhet megadott ritmusra, játékos fel- és leugrások) Az életkornak megfelelő tervszerű alapozó képességfejlesztés és mozgáskészség-kialakítás teszi lehetővé majd a későbbi életkorban is az egyes testgyakorlati ágak anyagának elsajátítását. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére  A folyamatos mozgásokban gyorsabb mozgástempóra képesek.  A kúszás, csúszás, mászás és kapcsolt változataiban a kar támasz és kísérő mozgását, valamint a láb elrugaszkodását és lendítését folyamatosan végzik.  Ütemtartásos járásra képesek.  Felmásznak mászórúdra, kötélre.  Váltott lépésű járással egyensúlyoznak, karjukkal segítik a biztos egyensúlyi helyzet megtartását.  A húzó-toló mozgást differenciáltan, a mozgásfeladatnak megfelelően végzik.  Futás közben jó testtartás és kifejezett repülési szakasz figyelhető meg. A futás egyenes irányú és céltudatosabb.  A nekifutással végzett ugrásoknál a futásban nyert energiát felhasználják az ugrás teljesítményénél.  Leugrások esetén rugalmasan fognak talajt.  Távolba dobásnál egykezes hajító mozgást végeznek.  Különböző méretű, különböző magasságban és távolságban elhelyezett céltárgyakat vízszintesen, illetve függőlegesen többféle célba dobási móddal sikeresen eltalálnak.  A labda elfogásánál a társ dobását figyelemmel kísérik, és a fogómozgást a labda röppályájához igazítják.  A hosszúsági tengely körüli gurulást célszerűen irányítják, folyamatosan végzik.  Függő szereken képesek saját testüket lengésbe hozni.

Funkcionális eszközök Ovi-kondi Tornapad Trambulin

44

Karika Ugrókötél Körkötél Labdák Lépegető henger Babzsák Udvari mászó rendszer Gyűrűhinta Kötéllétra

8.6. A külső világ tevékeny megismerése „A környező világ iránti érdeklődés velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezői vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idő múlásával, vagy az élet megpróbáltatásai közepette kihűl, de vannak olyan szerencsések, akiket életük végéig hevít.” (Gerald Durrel) 8.6.1. A környezet megismerése, védelme A gyermek környezetével való kapcsolata mindig a felnőttek közvetítésével valósul meg, az óvodában az óvodapedagógus tudatos irányításával. Az óvodapedagógus tudatos munkája mellett a gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva kell új ismereteket nyújtani a gyermeket körülvevő közvetlen és tágabb környezetéről. A meglévőket pedig mélyíteni, rendszerezni kell. Építeni kell a gyermek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, tevékenységi, megismerési vágyára. Kialakíthatóak azok a szokások, magatartásformák, melyek a környezettel való harmonikus együttélést biztosítják későbbi életvitelükben. Az óvodáskorú gyermekek viselkedése leginkább elleséssel, megfigyeléssel, utánzással, azaz modellkövetéssel alakul. Az óvodapedagógus minta, aki a gyerekekkel együttműködik, lehetőségeket kínál számukra, kezdeményez, kifogyhatatlan az ötletekből. Add a kezed, és megmutatom a világot! Célunk, hogy gyermekeink minél jobban ismerjék meg lokális (helyi) környezetüket, amelyben élnek. Szeretnénk olyan gyermekeket nevelni, akik ismerik és szeretik a természetet. Fogékonyak a körülöttük lévő élő és élettelen környezet szépsége iránt. Nevelésünk során szeretnénk megalapozni a természet megismertetésével a természet szeretetét, tisztaságának, szépségének védelmét. Szeretnénk kialakítani a környezetbarát óvoda alapelveit: gyermekközpontúság, az egészséges életmód, pozitív kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel. Célunk, hogy a környezetvédelem nevelésünk részévé váljon, beépüljön mindennapjainkba. Ha a gyermekek megtanulnak ügyelni a tiszta környezetre, kialakul természet iránti szeretetük, akkor nemcsak a növény- és állatvilág, hanem az emberek iránt is tapintatosabbak, megértőbbek lesznek. Az óvodáskor végére kialakulnak a gyermek alapvető személyiségjegyei, ezért fontosnak tartjuk a természet szeretetére, védelmére való nevelést ebben az életkorban. „Ha a jövő évről akarsz gondoskodni – vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz – ültess fát, Ha terved egy életre szól – embert nevelj!” (egy kínai bölcs mondása)

45

A tervezés keretét az évszakok adják. A nevelési év kezdetekor régi óvodásainkra is figyelünk, megteremtjük számukra is az érzelmi biztonságot szeretetteljes üdvözléssel, öleléssel, csak rá figyeléssel. Az új gyerekekkel, báb segítségével ismerkedünk, a báb segítségével ismerkednek jelükkel, egymással, a közvetlen óvodai környezettel. A gyerekekkel együtt végezzük az életterük alakítását, átrendezzük a csoportszobát. Beszélgetünk a nyári kirándulásokról, családi és óvodai élményekről. Az évszakokkal való ismerkedést az ősszel kezdjük, séták, megfigyelések alapján évszak korongot készítünk. Sétáink során kiválasztunk egy állandó helyet (pl.: A mi fánk!), ahová rendszeresen visszajárunk és felfedezhetjük az évszakok változásait. Évszak falat készítünk, ahol az adott évszakra jellemző termények, magok, díszek és az odaillő gyermekrajzok vannak elhelyezve. Szeptember 23-án szemétszüreti napot tartunk. Összeszedjük a szemetet az óvoda előtt és az udvarban. „Mindenki egyért – községünk szépségéért!” Kirándulást szervezünk egyik társközségünkbe, ahonnét érkeznek hozzánk gyerekek. Ismerkedünk az ősz gyümölcseivel, forma, íz, szín és illatvilágával. Faleveleket gyűjtünk, majd lepréseljük őket a gyerekek közreműködésével. Közben fejlődik mozgásuk, vizuális és percepciós látásuk. Egy-egy témához mindig alkalmazunk odaillő verset, mesét, dalos játékot. Barkácsolunk az ősz adta bőséges terményekből együtt és a szülők bevonásával. Ismereteket nyújtunk a gyerekeknek az őszi munkákról (aratás, betakarítás, szántás) Együtt fedezzük fel a téli táj szépségét, a téli örömöket. Mikulás-várás, az ajándékozó jóság ünnepének megtartása. December 13-án búzát vetünk. Az adventi időszak alatt készülünk a Szeretet ünnepére. Hagyománnyá vált a tortasütés, mézes sütemény elkészítése együtt. Megünnepeljük a Karácsonyt, betlehemes játékkal, ahogy értékéhez illik. A téli hónapokban változatos csoportszobai tevékenységeket szervezünk, mert sokat vagyunk bent. Barkácsolás, kunsztok, vicces játékok szervezése. Megfigyeljük az állatok életét. Folyamatosan végezzük a madarak etetését. Megfigyeljük a víz tulajdonságait, kísérletezünk. Növényeket hajtatunk az élősarokban. A farsangra sok tréfás verssel, dallal és színes vicces jelmezzel készülünk. Tavasszal felfedezzük a természet „ébredését” növény –és állatvilágunkon keresztül. Sétákat, kirándulásokat szervezünk, „A mi fánk!” is felébredt. A húsvéthoz kapcsolódó népszokásokkal való ismerkedés (tojásfestés, locsolkodás). Megfigyeljük az emberek munkáját a kertekben, szántóföldeken. Márciusban van a víz napja – figyeljünk oda a vízre, takarékoskodjunk vele. (Márc.22.) Felfedezzük a tavasz változatos szépségét, szín, illatvilágát növényeinken, hangjait állatvilágunkon keresztül. Sok szeretettel és tisztelettel ünnepeljük meg anyák napját. Kirándulást szervezünk a Madarak és fák napja alkalmából. Megfigyeljük a tavaszi időjárás változásait, záporok, zivatarok, napfény hatását. „Milyen nagyot nőttünk!” A nagycsoportosok búcsúztatása. Nyáron kihasználjuk a kis létszám adta lehetőségeket sok játékkal, sétával. Az udvari játékhoz, pancsoláshoz biztosítunk vizet kis kádban, kis pancsoló medencében. A család témával egész évben, bizonyos alkalmakhoz kötve foglalkozunk.

46

A testükkel természetes módon, adott élethelyzetekben, szituációkban folyamatosan ismerkednek a gyerekek. Természetesen szükség van az irányított foglalkozások megszervezésére is. A színekkel az évszakokhoz kötötten folyamatosan ismerkednek a gyerekek. Kiegészítő témaként tervezzük a közlekedéssel kapcsolatos ismeretek nyújtását, ismerkedést a földi, légi és vízi közlekedési eszközökkel. A külső világ megismerése folyamatos, szinte mindig cselekszünk valamit, amit a gyermek megfigyel. Az óvodapedagógus feladata:  Az óvodapedagógus viselkedésével, cselekedeteivel alakítson ki egy igényszintet, egy környezetére figyelő, környezetét tisztelő magatartásformát.  Biztosítson lehetőséget, hogy séták, kirándulások alkalmával olyan jellegű élményekhez jussanak a gyerekek, amelyek lehetővé teszik számukra a közeli és távolabbi környezetükben végbemenő folyamatok meglátását.  Építsen az óvodai életbe olyan hagyományokat, amelyek szebbé, gazdagabbá teszik a gyermekek életét (pl.: Állatok napja, víz napja, takarítási világnap, stb.).  Mivel az óvodáskorú gyermek gondolkodása konkrétumokhoz kötődik, az élettér fogalmát úgy alakítsa ki, hogy megfigyelhessék, melyik állat vagy növény hol él, hol érzi jól magát. Mi történik velük, ha életterüket megváltoztatják, akár kíváncsiságból vagy szeretetből?  Az óvodapedagógus feladata, hogy korcsoportonként lebontva készítse el az éves ütemtervét, melyben megtervezi az adott témákhoz kapcsolódó feladatokat, módszereket, eszközöket.  Tapasztalatok, ismeretek gyarapításával, megfigyelésekkel, játékos tevékenységek végzésével segítse a gyermekeket a környező világ megismeréséhez. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére  Biztonsággal tájékozódnak szűkebb és tágabb környezetükben.  Igényesek környezetük tisztaságára, szeretik és védik a természetet.  A természet körforgásáról, az évszakok változásáról, jellemző jegyeiről elemi ismeretekkel rendelkeznek. Felismerik a napszakokat.  Gyakorolják és betartják a gyalogos közlekedés szabályait. A közlekedési eszközöket tudják csoportosítani (földi, légi, vízi).  Felismerik és megnevezik az alapszíneket és árnyalataikat.  A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően ismerik és megnevezik.  Felismerik az időjárás és a növények fejlődése közötti összefüggést.  Az ismert állatokat csoportosítják életterük, valamint külső jegyeik alapján. Funkcionális eszközök:        

Szivárvány fejlesztő kártyacsalád Emberek világa Növények világa Állatok világa Évszakok társasjáték Növények ápolásának eszközei Az óvónők és a gyerekek által készített eszközök A csoportszobai és udvari játékok

47

8.6.2. A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése Cél: A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. Feladata a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi okozati összefüggések felismertetése, tapasztalása. Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása. Környezetünk mennyiségi, formai összefüggéseire épülő foglalkozások az óvodáskor közepe táján, 4 éves korban kezdődnek. Az óvodáskor matematikai nevelését áthatja az életszerűség. Merre menjünk óvodába? Van-e elegendő tányér, pohár? Melyik a nagyobb, több, hosszabb? Életünk tele van matematikai tartalmi helyzetekkel. A matematikai nevelés feladataként a képességfejlesztést hangsúlyozzuk. Ehhez biztosítjuk az élményeket, fejlesztjük a problémamegoldó képességet. A könnyed, vidám, játékos tevékenységek kezdeményezése jellemzi a személyes tapasztalást, vizsgálódást, a kötetlen szemlélődést és a kötött szempontok alapján történő megfigyelést. A tevékenységek során alkalmazzuk az elemi megismerési módszereket: a megfigyelést, vizsgálatokat, összehasonlításokat, méréseket, kísérleteket. Matematikai fogalmakkal, összefüggésekkel a mindennapi életben állandóan találkoznak, már az óvodába kerülés kezdetén is, így szinte természetes módon ismerkednek meg vele. A matematikai nevelés a többi foglalkozáshoz hasonlóan nem az ismeretek száraz közlését jelenti, hanem játékos cselekvést, mely minden érzékszervüket bevonja a tapasztalatszerzésbe. Az óvodapedagógus feladata:  A környező világ számtalan lehetőségét, természeti adottságát figyelembe véve biztosítsa a fejlődés menetét.  Építsen a gyermekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére, önálló problémamegoldás iránti igényére.  Fejlessze egyéni megismerési erőiket, problémalátásukat, problémamegoldó képességüket, összehangolva a csoport egészének fejlesztésével.  Gondoskodjon megfelelő eszközökről.  Teremtsen olyan problémahelyzetet, amely motiválja a gyermeket.  Az egyéni, páros és mikrocsoportos foglalkoztatás alkalmával differenciáltan foglalkozzon a gyermekkel.  Kísérje figyelemmel az egyes gyermekek munkatempóját, így nem kerülnek stresszhelyzetbe, hogy ügyetlenebbek másoknál.  Gondolatait pontosan fogalmazza meg, hogy a probléma felvetése egyértelmű legyen a gyermek számára.  Csak speciális matematikai kifejezéseket használjon, de a gyermektől fogadja el a pontatlan megfogalmazást is, ha az a lényeget tükrözi. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  A gyermek korának megfelelő matematikai ismeretekkel rendelkezik.  A tapasztalás, érzékelés, észlelés, megfigyelés területén fejlődjenek képességeiknek megfelelően.  Egymás állításának igazságát megítéljék.  Legyenek képesek a jól ismert tulajdonságok szerinti válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére.

48

 Sorszámoknál 10-ig legyenek képesek megszámolni.  Legyenek ismereteik a halmazokról. Halmazok képzése, összehasonlítása tulajdonságaik szerint, szétválogatása, bontása részhalmazokra. Halmazok elemeinek sorba rendezése, összemérése becsléssel, párosítással, másolással.  Tudjanak azonosítani különféle helyzetekben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat, különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat válogassanak szét.  Legyenek koruknak megfelelő ismereteik a tömeg, űrtartalom, mennyiség, hosszúság, szélesség, vastagság, bőség fogalmak terén.  Tudják követni az irányokat (alá, fölé, közé, mellé).  Legyenek ismereteik a tükörrel való tevékenység terén.  Tudjanak tájékozódni a térben, és az egyszerű síkban ábrázolt világban.  Az ismereteket nem kötött formában, kényszer hatására tegyék, hanem játszva, aktív cselekvőként. Funkcionális eszközök:       

A csoportszoba berendezési tárgyai, játékai Minimat elemei Építő- konstruáló játékok Lépegetős társasjátékok Stratégiai játékok Colorama Figurix

Kisebbségi nevelési feladatok

Cél: A gyermekek pozitív érzelmi viszonyának alakítása a természeti-, emberi-, tárgyi világ értékei iránt, a kisebbségi szokások, népviseleti hagyományok, tárgyi jellemzők megismertetése, tiszteletére, megbecsülésére nevelés. A gyermekek mennyiségi-, alaki-, nagyságbeli-, tér-, és síkbeli szemléletének alakítása. Feladat: Kommunikáció fejlesztése. Kisebbségi identitástudat erősítése (ismeretterjesztő filmek, könyvek, folyóiratok segítségével). Az „utca matematikájának” felhasználása a mennyiségi szemlélet alakításában. Sikerkritérium: A gyermekek rendelkezzenek olyan szókinccsel, amellyel képesek a megszerzett ismeretek közvetítésére, illetve rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, amelyek szükségesek a zökkenőmentes iskolakezdéshez. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is célunk, hogy minél jobban ismerjék meg helyi környezetüket. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében Az óvodapedagógus feladatai: • differenciált fejlesztés szervezeti formáinak megteremtése, • olyan témák feldolgozása (ismeretek mélyítése, rendszerezése), amiről a gyermekeknek általában konkrét tapasztalataik vannak, ami jellemző közvetlen környezetükre, • a lehetőségekhez mérten, az élmény nyújtás szintjén törekedjen arra, hogy a gyermekek tágabb környezetükből is szerezzenek tapasztalatokat, • a gyermekek olyan tapasztalatot is szerezzenek (szokások, szabályok, viselkedések), amelyek segítik az életkoruknak megfelelő, biztonságos 49

• • •

eligazodást, tájékozódást, a felnőttekkel való kapcsolattartást, alakítást környezetükben, minden olyan lehetőség kihasználása, feltételeinek megteremtése, mely segíti a gyermeket a cigány és a magyar nép hagyományainak, szokásainak, tárgyi kultúrájának megismerésében, lehetőség biztosítás a minél több érzékszervvel való tapasztalásra, az élmények több szempontú felidézésére, feldolgozására, az évszakok, hónapok, napok, napszakok körfolyamának, ciklikusságának felismerését, megismerését szimbólumokkal, azok készítésével segítse.

8.7. Munka jellegű tevékenységek „Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatát. Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy ki a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.” (ez a gondolat Vargha Domonkostól származik) Az óvodás gyermekek munka jellegű tevékenységének célja, hogy a gyermeki munka során ne csak a „megfelelni akarás” vezesse, hanem természetes, észrevétlen módon reagáljanak a külső szükségletekre, segítsenek önmagukon, vegyék észre, ha valamit meg kell csinálniuk. A gyermek mindennapi tevékenységének része a munka jellegű tevékenység, amely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Ahogy ez a tevékenység az idők folyamán egyre önállóbbá válik (önkiszolgálás, naposi tevékenység, megbízások önálló teljesítése), ez a gyermekek egyre magasabb fokú együttműködését igényli. Eközben természetes módon alakul a gyermekek szociális magatartása, társas kapcsolata. A mindennapi munkálkodásuk közben egyre több információ és pontosabb tapasztalat birtokába jutnak az őket körülvevő világról. A munka hozzájárul az értelmi képességek fejlődéséhez azáltal is, hogy megalapozódik a munka iránti tisztelet, eredményének megbecsülése, fontosságának és hasznosságának értelme, felébred a gyerekekben a dolgozó ember tisztelete. Munkavégzés közben formálódnak és egyre pontosabbá válnak a munkához szükséges készségek. A gyermekek megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű, helyes használatát. Munkajellegű tevékenységük során társadalmi környezetükről is speciális ismereteket szereznek. „A szabad cselekvés mindig magasabb rendű, mint a kötelességből végzett.” (Rudolf Steiner) A gyermekek munka jellegű tevékenységei Rendrakás A csoport rendjének fenntartása a gyermek és felnőtt közös munkája. Az udvari játékok minden nap kerüljenek a helyükre. Naposi munka A naposságot, amely közösségi megbízatás 4-5 éves kortól vezetjük be. Eleinte önként vállalt tevékenység. A naposok az étkezéssel kapcsolatos teendőiket először segítséggel, majd

50

később önállóan végzik. Figyelnünk kell arra, hogy a naposoknak is biztosítva legyen a nyugodt étkezés. Alkalomszerű és rendszeres munka Az alkalomszerű munkákat, különösen az óvónéninek való segítést, megbízatásokat nagyon szeretik a gyerekek. Örömmel teljesítik, mivel nem a szokás irányítja ezért pontosabb megfogalmazást igényel. Helyi adottságok: Virágos kert kialakítása és gondozása az óvoda előtt. Virágzó bokrok (orgona, aranyvessző) ültetése. Az óvoda udvarának tisztán tartása, őszi levélgyűjtés közösen. Munka közben dalolgatunk, verset mondunk. Óvoda és család együttműködése: Őszi terménybábok készítése együtt. Madáreleség készítése például fenyőtobozt bekenni zsírral és napraforgómagba forgatni. Barkácsolás Közösen készítünk játék kiegészítőket. Pl.: útjelző táblák, fák, házak, termény állatok. „Ha csak lehet, játszik a gyermek, mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát.” (Sütő András)

A munka jellegű tevékenységek szervezése Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be, a munkafogásokat a gyermeknek egyenként mutatjuk meg, gyakoroltatjuk és a munka mennyiségét fokról-fokra növeljük. Figyelembe kell venni, hogy a gyermek minél kisebb, a két tevékenység (játék-munka) annál inkább egybefolyik. Kiscsoportban év elején még az önkiszolgálást sem kezdjük el, mert a kisgyermeknek elég lelki probléma az új környezet, változás megélése. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek sok türelemmel, szeretettel körülvett légkörben jusson el a kezdeti öncélú tevékenységtől a közösségi élet, a másokért végzett tevékenység megértéséig, fontosságáig. A munka jellegű tevékenységek megszervezésénél figyelembe vesszük a csoport összetételét (életkor, fejlettségi szint, szociokultúrális háttér), mert a vegyes életkorú csoportban ügyelnünk kell arra, hogy minden gyermeknek legyen feladata, de egyiket sem terheljük túl. A fejlesztés csak és kizárólag a gyermekek saját örömteli, örömmel vállalt tevékenységén belül valósul meg. A munkavégzéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak (söprű, portörlőruha, öntözőkanna). A felnőtt munkája motiválja őket, utánzásra készteti a gyermeket, ezért természetesen nem munkaként, hanem játékként éli meg. A felnőtt munkája legyen példaértékű! Munkafeladattal soha ne büntessünk! Szeretnénk elérni, hogy az óvodáskor végére a naposok esztétikusan terített asztallal várják társaikat. A nap folyamán használt foglalkozási eszközöket tisztán tegyék a helyére. Ne szemeteljenek, vegyék észre, ha valaki ezt teszi. A csoportszobát rendben, tisztán tartsák és az öltözőszekrényekben a ruhaneműk a megfelelő helyen, legyenek rendben összehajtogatva. A munkavégzés pontosabbá, szervezettebbé válik a különböző észlelési formák összekapcsolódásával. A gyermek, miközben önmagát ellátja, rengeteg tapasztalatot szerez.

51

Helyben, időben, mozgásban állandóan alkalmazkodnia kell társaihoz, ez folyamatos érintkezést jelent gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt között. A sajátos nevelési igényű gyermekeket is vonjuk be azokba a munka jellegű tevékenységekbe, melyeket képesek sikeresen elvégezni. Ilyen tevékenység lehet pl. a természetes élethelyzetekben történő környezetalakítás (csoportszoba rendjének helyreállítása, átrendezése, díszítése), udvar, kert, óvoda környékének rendezése, alakítása. Az óvodapedagógusnak biztosítania kell a  megfelelő munkaeszközöket (célszerűség, méret)  elegendő munkalehetőséget (amit csak tud, a gyermek végezze el)  elegendő időt (ne kelljen sokat várni egymásra)  megfelelő helyet (munkaeszközök elérhető helyen legyenek)  megfelelő légkört! A nyugodt, békés hangulatban a gyermekek önállóan tevékenykedjenek, és bármikor legyen lehetőségük egymástól vagy a felnőttől segítséget kérni. A gyermekek munkáját soha nem szabad leminősíteni! Dicsérettel ösztönözzük őket!

8.8. Tanulás Az óvodai nevelés egyik eszköze a tanulás. Az óvodás gyermekek tanulási folyamata természetesen markánsan különbözik az iskolai tanulástól. Az óvodai nevelés országos alapprogramja meghatározza azokat a tevékenységformákat, amelyek segítségével a gyermekeknek az őket körülvevő világról szerzett ismereteit bővítjük, rendszerezzük. Ezeknek a tevékenységeknek a tartalma az az ismeretanyag, amelyet közvetítünk. Ha a tanulás legtágabb definíciójából indulunk ki, miszerint a tanulás minden újnak az elsajátítása, az óvodás gyerek tanul a legtöbbet. A gyermek a családból kikerülve, az óvodába lépéskor kerül először közösségbe. Ez a közösség lesz a szocializáció színtere, ami nap mint nap megújuló lehetőséget kínál a társas együttélés viselkedési formáinak, szokásainak elsajátítására. Az óvodai ismeretszerzés két speciális formája, a játékba integrált fejlesztés és a játékos foglalkozások rendszere. 8.8.1Játékba integrált fejlesztés Az integráció egységesülést, beilleszkedést, beolvasztást jelent. Ez az óvodai gyakorlatban úgy értendő, hogy bizonyos fejlesztő hatások a játék folyamatába beágyazódva fejtik ki hatásukat, klasszikus értelemben vett kezdeményezést, foglalkozást nem igényelnek. Igénylik viszont a játéktevékenység megtervezését. Az óvodapedagógusnak nem az a dolga, hogy játsszék a gyermek helyett, hanem az, hogy megtervezze és megszervezze a gyermekek játékát. Az óvodapedagógus feladata a játéktevékenység személyiségformáló hatásának kiaknázása. A játékba integrált fejlesztés különösen a készségalakítás tekintetében hangsúlyos, a pszichikus funkciók fejlesztésében fejt ki pozitív hatást. A játék számtalan nevelő hatása révén segít minket nevelési céljaink megvalósításában. Például mozgásos játékok hatására fejlődnek a nagymozgások és az egyensúlyérzék. A konstrukciós játékok hatására fejlődik a finommotorika, a szem-kéz koordináció és a kreativitás. A közös játék kooperációt feltételez, a társakkal együtt kell működni, meg kell tanulni a szerepek felosztását vagy éppen a játékszabályt, és alkalmazkodni kell hozzá.

52

Világos, mások által is érthető kommunikációra van szükség, megfelelő nyelvi és udvariassági formulákat kell alkalmazni stb. Az óvodapedagógus feladata az élmények biztosításának megszervezése, valamint a játékhoz szükséges megfelelő hely, idő, nyugodt légkör, inger gazdag, játszásra inspiráló környezet kialakítása, játékszerek és játékeszközök biztosítása. Folyamatosan kísérje figyelemmel a játékba integrált fejlesztés személyiségformáló, készségfejlesztő hatásait, azt rögzítse a Fejlődésmérő lapon. 8.8.2.Játékos foglalkozások rendszere A tanulás másik típusa az óvónő által kezdeményezett foglalkozás, amin a gyermekek érdeklődésüknek megfelelően vesznek részt. Kötelező tevékenység a testnevelés foglalkozás és a mindennapos testnevelés. A komplex jelentése az óvodapedagógiában az, hogy több tevékenységi forma elemei jelennek meg egyazon foglalkozás keretein belül. A foglalkozás komplexitását az óvónő által tervezett téma több szempont szerinti „körbejárása” biztosítja. Nem húzunk éles határvonalat az egyes tevékenységformák közé, hanem biztosítjuk közöttük az átjárhatóságot. Az óvodai komplex foglalkozások rendszere szintén tudatos tervező munkát igényel, hiszen az ismeretanyag feldolgozása a kisgyermek számára annál hatékonyabb, minél több érzékszervére hat, minél többoldalú tevékenység kapcsolódik hozzá A tanulási folyamat egyik oldala az óvodapedagógus által tervezett, szervezett, kezdeményezett, tevékenységekben feldolgozott ismeretanyag. Ha naponta más domináns tevékenységet tervezünk, akkor mindig más fejlesztőhatás, készségfejlesztés kerül előtérbe. A hetente ritmikusan visszatérő tevékenységformás rendszere biztosítja a különböző fejlesztési tartalmak harmonikus egyensúlyát (heti rend). A tanulási folyamat másik oldala az, amit a domináns tevékenység „előhív” a gyermekből: más időben vagy helyen szerzett tapasztalatok, érdeklődésének megfelelő tevékenységek, amelyek nem tervezhetőek, de feldolgozást igényelnek, a tevékenységbe integrálhatók. A tevékenységbe bekapcsolódó gyermekek érdeklődése, kérdései, ötletei, egyéni fejlettségi szintje, a pillanatnyi szituáció határozza meg, hogy a tervezetten kívül milyen fejlesztő hatások érvényesülhetnek még, milyen módon dolgozzák föl, járják körül az aznapi témát. A napi domináns tevékenység végigvonul az óvodai nap egészén. Ehhez a tevékenységhez a nap folyamán többször is vissza lehet térni, akár különböző foglalkoztatási formákban is. Az óvodapedagógus feladata, hogy a kezdeményezései során minden gyermek számára biztosítsa a tevékenységhez egyénileg szükséges időt, differenciált bánásmód alkalmazásával optimális feltételeket teremtsen az egyéni fejlesztés számára. Legcélszerűbb a kötetlen, mikrocsoportos foglalkoztatási forma, időről időre cserélődő résztvevőkkel A sajátos nevelést igénylő gyermekek megismerési folyamatának alakítását a szakemberek által javasolt metodika szerint végezzük. Az óvodapedagógus feladatai:  megteremteni mindazokat a feltételeket, amelyeken keresztül a különböző tevékenységek nevelő- és fejlesztő hatása érvényesülhet,  tervszerű, tudatos felkészüléssel, változatos tevékenység kínálattal, hely, idő, megfelelő számú, minőségű és esztétikus eszközök biztosításával tegye lehetővé a gyermeki kíváncsiságra, érdeklődésre épülő, spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzést egyaránt,  a tanulást segítő, minél több játékos és „játék feladat” felhasználása úgy, hogy a gyermek szabadon választhasson a felkínált szerepek, játék helyzetek, társak között,

53

  



a gyermek cselekvő aktivitásának, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása, differenciált fejlesztés szervezeti formáinak megteremtése, biztosítani a sérülés fokának, az egyéni képességeknek a figyelembevételével, a családi nevelést és a szakemberek által végzett fejlesztést kiegészítve a sajátos nevelést igénylő gyermekek egyénre tervezett részvételét a megismerés folyamatában, módszerek folyamatos bővítése a sajátos nevelést igénylő gyermekek fejlesztése érdekében is.

9. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Egyre szervezettebb és aktívabb szerepet tölt be óvodánkban a szülői szervezet. Önkéntes alapon jelentkeznek a szervezetbe, munkatervet készítenek, amely alapján aktivizálják a többi szülőt, közvetítőként szolgálnak a szülőket érintő információk átadásában. Szükség esetén ruhagyűjtést szerveznek, az összegyűlt mennyiséget ránk bízzák, hogy az arra rászoruló részére átadjuk. A gyermekvédelmi munka színvonalának emeléséért, kiteljesedéséért megfogalmazott céljaink a következők: Gyermekvédelem Az 1999. évi LXVIII. Törvény (47.§ a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. módosítása) értelmében az óvoda helyi programját ki kell egészíteni a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység alapelveivel. A gyermekvédelem a nevelőmunka szerves része. Az óvodákra vonatkozó óvó-védő, szociális és nevelő-személyiségfejlesztő funkció minden óvodába beírt gyermekre vonatkozik. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (továbbiakban Gyvt.) 41.§-ban fogalmazza meg a gyermekek napközbeni ellátását, amelyből az óvodáknak is feladatot kell vállalnia, mivel a 3-6 éves korú gyermekek a nap nagy részét óvodában töltik, óvodában folyó nevelésben-gondozásban részesülnek. A személyes gondozás keretébe tartozó gyermekvédelmi alapellátások a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátása. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata (39.§ (2)) a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében az észlelő és jelző rendszer működtetése a megfelelő gyermekvédelmi felelősök által. Az óvoda a gyermekvédelmi intézmények jelzőrendszeri soraiba illeszkedik. A prevenció és a segítségnyújtás érdekében fontos, hogy a gyermekjóléti szolgálat családgondozója korai és hiteles információt kapjon. Az időben történő megfelelő intézkedés a gyermeket mindig figyelemmel kísérve • szolgáltatássá válik (családgondozás) • komolyabb probléma esetén a családgondozón keresztül hatósági intézkedés történik a jegyző által. A gyermekvédelmi tevékenység koordinálásához, kidolgozásához óvodánk értelmezésében: • Gyermekjólét: a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása. • Hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a szükségleteinek kielégítése valamilyen mértékben egyféle szempontból korlátozott, de fejlődése nem veszélyeztetett. Családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat. Bizonyos javakhoz, ami alanyi jogon járna a gyermeknek – korlátozottan jut hozzá. 54

Több, a gyermek számára hátrányt jelentő ok együttese esetén a veszélyeztetettség veszélyével kell számolni. (pl.: halmozottan hátrányos). • Veszélyeztetett az a gyermek, akinek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő, vagy a gondozó környezet nem biztosítja, gátolja vagy akadályozza. A gyermekjólét ellentétpárja. Veszélyeztetettség megnyilvánulhat:  tevőlegesen  mulasztás formájában. Veszélyeztetettség esetén a szubjektív okok vannak többen. A kritériumok mindenkor az aktuális állapotot felmérve dönthetők el. Helyi pedagógiai programunkat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló l997. évi XXXI. Törvény, a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet (a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működtetésük feltételeiről), valamint az 1999. évi LXVIII. Törvényt figyelembe véve az alábbiak fogalmazódtak meg óvodánkban a gyermekvédelemre vonatkozóan (mint alapelvek). 1. Óvodánkban a legfőbb érték a gyermek. Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermek védelme, pedagógiai eszközzel segítése az óvodába lépés pillanatától hazamenetelig. 2. Mint szolgáltató intézmény szaktudásunkkal járulunk hozzá a családok nevelői funkciójához – azt kiegészítve a pozitív értékek irányába kívánjuk mozdítani a gyermek családban történő nevelését. 3. A rászoruló gyermek gondozása, neveléséhez komplex, célzott, differenciált ellátást kell biztosítani. Ezt figyelembe véve a prevenciót priorizáljuk, és mint a jelzőrendszer tagja – harmonikus kapcsolattartásra törekszünk a gyermekek érdekét védő társintézményekkel. Gyermekvédelmi munkánk célja 1. Pedagógiai munka megszervezése és végzése oly módon, hogy a gyermek és szülők jogai érvényesülhessenek. 2. Segítségnyújtás a szociális vagy érzelmi problémás gyermeket hátrányosan érintő körülmények romlásának megelőzésében, a körülmények javításában. A megállapított törvényi szabályozáson belül az érdekérvényesítéshez segítségnyújtás (ellátások, intézkedések, lehetőségek felkutatása). 3. Együttműködés a családdal, a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettség megelőzése. 4. Jelzőrendszeri szerep betöltése a preventív munkához. A prevenció az óvodába lépéstől folyamatosan tart az óvodáskor végéig, és minden gyermekre kiterjed. Harmonikus kapcsolattartásra törekvés a gyermekvédelmi intézményhálózatban. Kritériumrendszer szerinti szűrés, a gyermek figyelemmel kísérése. 5. Az intézmény belső jogi szabályozóinak ( Helyi Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend ) koordinált működtetése, funkcionálása a gyermeki jogok, érdekek érvényesítésében. A gyermekvédelem fő feladatainak felosztása 1. Az óvodavezető gyermekvédelmi feladatai • .A gyermekek mindenek felett álló érdekeit érvényesíti, és az érvényesülést ellenőrzi. • .Biztosítja a gyermekekkel kapcsolatos adatok védelmét.

55

• • • •

•

.Felelős az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermek balesetek megelőzéséért. .Megszervezi az évenkénti egészségügyi vizsgálatot az óvoda orvosával kötött együttműködési terv alapján. .Megszervezi az évenkénti fogászati szűrővizsgálatot. .Az esélyegyenlőség érdekében felelős azért, hogy abban az évben, amelyben a gyermek betölti az 5. életévét, a körzetileg az óvodához tartozó gyermek felvételt nyerjen és bekapcsolódhasson az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokba. ( Közoktatási törvény 24.§.) Szükség esetén, a családon belüli szociális körülmények figyelembe vételével javaslatot tesz a család bevonására a szociális segélyezettek körébe.

2. Gyermekvédelmi felelős feladatai • Együttműködik a szülőkkel és a társintézményekkel. • Összesíti a beérkezett adatok alapján összegyűlt információkat, azokat rendszerezi és naprakész állapotban tartja. • Felméri a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek számát, nyilvántartásba veszi, javaslatot tesz a további teendőkre. Szükség esetén az óvodavezető bekapcsolódásával egyeztet a Gyermekjóléti Szolgálattal. • A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot az adott évre. Ezt a feladattervet havi lebontásban, konkrét tevékenységet, felelőst jelölve készíti. • Nyilvántartja a szociális ellátásokat (ingyenes étkezés, stb.), informálja azokat a szülőket, akik erre jogosultak. • Segítséget nyújt a hozzá forduló szülők problémáihoz, szemléletformálásához. Tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények (Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Gyermek Ideggondozó, stb.) címéről, telefonszámáról és a segítséget nyújtó személyről. • Folyamatos kapcsolatot tart fenn a csoportos óvónőkkel, tájékoztatást ad a legfrissebb gyermekvédelmi információkról, szakirodalomról. Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységeket az óvodában dolgozó óvónők között. • Az intézmény valamennyi gyermekére kiterjesztve figyelemmel kíséri:  az általános prevenciós tevékenységeket  minden esetben a gyermek érdekeinek képviseletét. • Harmonikus kapcsolattartásra törekszik a társintézményekkel. 3. Az óvodapedagógus feladatai  Állandó (rendszeres), őszinte kapcsolattartásra törekszik a szülőkkel.  Figyelemmel kísér minden olyan változást, amely arra utalhat, hogy a gyermeknek valamilyen gondja, problémája van. Ezt haladéktalanul jelzi a gyermekvédelmi felelősnek.  Tapasztalatai alapján feltárja a gyermek fejlődését akadályozó tényezőket és a gyermekvédelmi felelőssel meghatározza a konkrét pedagógiai feladatokat, amelyekkel a problémát csökkenteni illetve megszüntetni lehet.  Közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Javaslatot tesz a gyermek szakszolgálat felé irányítására.  Figyelemmel kíséri a gyermek rendszeres óvodalátogatását, szükség esetén jelzi a hiányzást.  Igyekszik a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni a gyermeket és családját.  Elősegíti az új óvodások befogadását, beilleszkedését,  Megvalósítja a felzárkóztatást, illetve a tehetséggondozást. 56

 

Elősegíti az integrált nevelést a gyermekek problémái szerinti súlyossági foknak megfelelő ellátási formában. Kiterjeszti a prevenciót minden gyermekre.

4. A napi nevelőmunkában megjelenő feladatok  A gyermekek napközbeni ellátása, életkorának megfelelő gondozása, nevelési feladatok megvalósulása.  A gyermekek és a szülők jogainak mindenkori tiszteletben tartása.  Biztonságos és elfogadó légkör megteremtése és fenntartása.  A gyermek fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése, harmonikus személyiségfejlődés biztosítása. A gyermeki fejlődés-fejlesztés nyomon követéséhez kétféle nyomtatványt alkalmazunk. Az egyik a csoportba járó gyermekek összesítő lapja, a másik személyre szóló regisztrációra alkalmas. Kitöltésével nyomon követhető az egyes gyermekkel kapcsolatos intézkedés, és annak eredménye. A lap a személyiségnapló részét képezi, vezetése folyamatos. Kisebbségi, etnikai feladatok Törekedünk arra, hogy:  a gyermekekben alakuljon ki a pozitív érzelmi viszony a cigány kultúra iránt  tiszteljék, becsüljék hagyományaikat, ismerjék meg kulturális értékeiket (népmesék, népdalok, cigány népművészek alkotásai, népviselet)  ne szégyelljék etnikai hovatartozásukat  kellő kapcsolatot alakítsunk ki a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal. A gyermekvédelmi feladatok megvalósítását szolgáló eljárások:         



Prevenciós eljárások az óvodába lépéstől kezdve, a gyermeki veszélyeztetettség felismerése, segítségnyújtás, a veszélyeztetettség megszüntetésében való részvétel. Jelzési kötelezettség. Együttműködési kötelezettség (Gyermekjóléti Szolgálat). Kapcsolatteremtés az újonnan óvodába érkező gyermekek családjaival (családlátogatás, környezettanulmány). Ismételt családlátogatás szervezése az igazolatlanul (indokolatlanul) távol maradó gyermekeknél. Tájékoztatás az óvodában folyó pedagógiai munkáról, gyermekvédelmi tevékenységről, az óvoda belső szabályozóiról az összevont szülői értekezleten. Szülői szervezet működtetése az információ áramlás biztosítása érdekében. Szülői szervezet bevonása jótékony célú események szervezésébe. A segítés formáinak megkeresése: o Logopédiai kezelés biztosítása o A gyermek testi, idegi fejlődési rendellenességben való lemaradás esetén szakemberhez irányítása. o Családgondozóval havi gyakoriságú kapcsolat. Dokumentációs feladatok, nyilvántartás. A gyermekvédelmi nyilvántartás rugalmas kezelése, a fejlődés, változás rögzítése.

Kapcsolattartás  

Célja a kölcsönös partneri viszony ápolása a társintézményekkel, szervezetekkel: Polgármesteri Hivatal szociális feladatokat ellátó szakembere

57

        

Magyar Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezete Máltai Szeretetszolgálat Nevelési Tanácsadó Szabadszentkirály Általános Iskola Gyermekjóléti Szolgálat Rendőrség Áthelyező Bizottság Gyermek Ideggondozó Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság

10. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A gyermek elsősorban a családban nevelődik. Jó esetben az óvoda folytatja és kiegészíti a megkezdett nevelési folyamatot. Sajnos az óvodánkba járó gyermekek nagy hányadának esetében ránk hárul a fejlődésben történő lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása. A családlátogatás célja, hogy megismerjük a gyermeket közvetlen környezetében, felmérjük helyét a családban, tájékozódjunk a család nevelési elveiről, szokásairól. Az első családlátogatásra még a gyermek óvodába kerülése előtt sort kerítünk, a fent említett céllal. A továbbiakban egy-egy családlátogatás alkalmával a felmerülő gondokat, problémákat beszéljük meg a szülőkkel. Ekkor van lehetőségünk arra, hogy a gyermek fejlődéséről, fejlesztéséről, az elkövetkezendő időszak feladatairól nyugodt, mindenre kiterjedő beszélgetést folytassunk. A családlátogatásra mindig előzetes időpont egyeztetése után kerül sor, mivel mindkét szülő jelenlétét fontosnak tartjuk a gyermeket érintő kérdések megbeszélésekor. Kivétel ezek alól, ha a gyermek védelme érdekében azonnali intézkedéseket kell tennünk. Az anyás beszoktatást javasoljuk a szülőknek, és igen sokan élnek ezzel a lehetőséggel. A beszoktatásra azért van szükség, mert új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. A beszoktatás a későbbi közösségi életet is meghatározhatja, a biztonságot nyújtó, nyugodt, szeretetteljes, családias légkör megtapasztalásával vagy ennek ellenkezőjével. A család legfontosabb információforrása az óvodáról gyermeke hangulata, benyomásai, tapasztalatai. A gyermek óvodai élményein keresztül a család kialakít egy képet a csoportról, óvodapedagógusról, óvodáról. A közös programok, ünnepek lehetőséget teremtenek a családdal való kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveink közelítésére. Közös programokon nem csak az ünnepeket értjük, hanem a szülőkkel együtt megszervezett kirándulásokat, gyermeknapot, kulturális eseményeket, barkácsoló délutánokat, és az ezekre való felkészülést is. Fontosnak tartjuk, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvodai mindennapokból úgy külsőségeikben, mint belső tartalmukban. Az óvoda nyitottságából adódóan ahhoz, hogy a szülő folyamatosan tájékozott legyen a gyermekével történt eseményekről, fejlődéséről, valamint az óvodapedagógus is a gyermekkel a családban történt fontosabb eseményekről, napi kapcsolattartásra van szükség, ami sajnos a három társközségünkből autóbusszal érkező gyermekeink esetében nem valósul meg. Nyílt napon a szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet 58

kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításukra is. Szülői értekezleten az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. Az óvodapedagógus feladata a szülők véleményének meghallgatása, javaslataik figyelembe vétele. Egy nevelési évben általában három szülői értekezlet megtartására kerül sor. Mivel a napi kapcsolattartás a szülők jelentős részével nem valósítható meg, célszerűnek tartjuk fogadóórák megtartását, melyeket személyre szabottan, igény szerint, időpont egyeztetés után bonyolítunk le. Ezeken az alkalmakon lehetőség van olyan információk cseréjére, melyek a gyermekkel, vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek. Egyre szervezettebb és aktívabb szerepet tölt be óvodánkban a szülői szervezet. Önkéntes alapon jelentkeznek a szervezetbe, és a jelentkezők közül a szülők közössége nyolc tagot választ, 3 gerdei, 3 szabadszentkirályi, 1 velényi és 1 pécsbagotai szülőt. Az első értekezletükön tisztségviselőket választanak, majd az óvodavezető közreműködésével elkészítik az éves munkatervüket, amelynek alapján aktivizálják a többi szülőt, közvetítőként szolgálnak a szülőket érintő információk átadásában. Jótékonysági ruhagyűjtést, jótékonysági bált szerveznek. A befolyt összeget a gyermekek részére, valamilyen előre megbeszélt célra (bábszínház, kirándulás autóbusz költsége) fordítják. Az óvodai élet alatt a Pedagógiai Szakszolgálatok ( Nevelési Tanácsadó, Speciális képességeket Vizsgáló Szakértői bizottságok, logopédus, pszichológus…) az Egészségügyi Szakszolgálatok ( orvos, fogorvos, védőnő ), a Gyermek és Ifjúságvédelem Intézményei a gyermekek nevelését speciális szakismereteikkel elősegítik. A közművelődési intézmények (színház, mozi, közösségi ház, múzeumok) rendezvényeit a gyermekek – alkalmazkodva életkori sajátosságaikhoz – érdeklődésüket figyelembe véve látogathatják csoportosan a pedagógus vezetésével, vagy egyénileg, szüleikkel. Az iskolával való kapcsolattartás formái:  Egymás munkájának megismerése érdekében pedagógusok látogatása az óvodai csoportokban (év elején és év végén), illetve az első osztályban.  Közös nevelői értekezlet, vagy nevelés nélküli munkanapon közös téma megbeszélése.  Nagycsoportosok látogatása az első osztályosokhoz.  Az iskola bemutatkozó rendezvényének propagálása a szülők és gyermekek körében.  Óvodások műsorával az iskolai ünnepek, iskolások műsorával az óvodai ünnepek színesítése. Kapcsolat felvétele a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal. Kapcsolat a fenntartóval, a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézménnyel: A közoktatási törvényben szabályozott fenntartói (önkormányzati) irányítás alapján a Programból készített helyi nevelési programot a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai munka ellenőrzését (felkérésre) a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató végzi. Segítségüket a helyi programok kidolgozásához, megvalósításához, a folyamatos szakmai továbbképzésekhez célszerű igénybe venni.

59

11. A KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK ÁPOLÁSÁVAL JÁRÓ FELADATOK A Közoktatási törvény 47.§.(e.) pontja alapján a nevelési programban ki kell dolgozni a nemzeti vagy etnikai kisebbség óvodai nevelésében részt vevő óvoda esetén a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat. A kisebbségi óvodai nevelés a 137/ 1996.(VIII.28.) kormányrendelettel kiadott Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával összhangban, a 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet alapján valósítja meg saját célkitűzéseit és feladatait. Óvodánkban a kisebbségi nevelés cigány kulturális óvodai nevelés keretében, magyar nyelven valósul meg. A cigány kisebbségi óvodai nevelés keretében óvodánk nevelési programja tartalmazza a cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékeit. A tevékenységi formákban szerepeltetjük a cigány játékokat, verseket, meséket és dalokat. A vizuális nevelésben helyet kap a sajátos szín és formaviláguk. Szerepel a cigány tánckultúra megismertetése. Cigány kulturális nevelésünk felkészíti a gyermeket a sikeres iskolai előmenetelre, építve a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözőségekre és hasonlóságokra. A kisebbségi óvodai nevelés célja és feladata Célunk: a gyermekek egészséges életvitelének, biztonságos, harmonikus fejlődésének biztosítása, az egyéni és eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. A másság tiszteletben tartása, elfogadása, melynek eredményeképpen kölcsönös együttműködés alakul ki a játékon és a különböző érzelem gazdag, életkornak megfelelő hagyományokat ápoló tevékenységeken keresztül. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek felkarolása, segítése, részképesség zavaraik kialakulásának megelőzése, fejlesztése. Feladatainkat a szülői igényeknek, illetve a kisebbség arányának figyelembe vételével határoztuk meg:  Fontosnak tartjuk, hogy a kisebbségi nyelvet nem beszélő roma gyerekek is megismerjék a kisebbség kultúráját és szokásait, valamint a pozitív érzelmi viszony kialakítása a kisebbségi kultúra iránt, melynek hatására erősödik identitásuk.  Fontos feladat, hogy a magyar és roma gyerekek ismerjék meg és tartsák tiszteletben egymás hagyományait, szokásait.  Alapvető feladatunk a körültekintő testápolási higiénia, az étkezési kultúra megalapozása, az öltözködési szokások kialakítása. Az egészség megőrzéséhez szükséges a szokások megalapozása, a harmonikus, szép mozgás elsajátíttatása.  Az érzelmi nevelés területén az érzelmi élet gazdagítása, az érzelmek felett való uralkodás képességének megerősítése, a másság tiszteletben tartása, az identitás alakítása.  Anyanyelvi nevelés területén a nyelvi képesség, a kommunikáció fejlesztése.  Erkölcsi, kulturális értékek megismertetése, a magántulajdon tiszteletben tartása.

60

Az óvodai élet tevékenységformái A tevékenységformákban is szerepeltetjük a hagyományok, szokások továbbörökítését, a kisebbségi identitás megalapozását és fejlesztését. Szerepeltetjük továbbá a cigány játékokat, verseket, meséket és dalokat, valamint a cigány tánc kultúráját. A vizuális nevelésben megjelenik sajátos szín- és formaviláguk, melyek szintén a gyermekek identitását alakítják. Tudatosan építünk a cigány kultúra és többségi kultúra közötti különbségre és hasonlóságra. A kisebbségi nevelés tevékenységformáiból négy területen mutatkoznak specialitások: Vers, mese Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajzolás, mintázás, kézimunka A külső világ tevékeny megismerése A programunkban megfogalmazott feladatok szakszerű teljesítéséhez szükséges, hogy segítő és partneri kapcsolat alakuljon ki az óvoda és a szülők között, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat képviselői és az óvoda között.

12. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE A gyermekek legeredményesebb fejlesztésének útja a 3-6-7 éves életkorban az érzelmi, testi, szociális nevelésen, a különböző, életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelő tevékenységeken keresztül vezet. A 3-6-7 éves gyermekek életében a legfőbb „érték” a játék, mely az örömteli gyermekkor biztosításának alapja, feltétele is. Gyermekközpontú nevelésünk alapja – „a gyermekek mindenek felett álló érdekének” és az „egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség követelményeinek” figyelembe vételével – a sokoldalú tapasztalatra épülő megismerés, a gyermeki személyiség szabad kibontakozásának segítése. A helyes hatékony módszerek alkalmazásával például elérni és lehetővé tenni a gyermeki önállóságot, öntevékenységet. Elérni, hogy a gyermek olyan cselekvéseket végezzen, amelyek optimálisan elősegítik fejlődését, „amiből fontos dolgokat tanul”. Megadni a választás lehetőségét úgy, hogy ne szoruljon háttérbe, passzivitásba. A sajátos nevelést igénylő gyermekek harmonikus személyiségfejlődését, az eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékelő, másságot elfogadó környezettel segítjük. A gyermekek iránti elvárást a sérülés jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. A gyermekek személyiségfejlesztésénél a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk, nagyobb mértékű differenciálással, a szokásostól eltérő eljárások, sérülés specifikus módszerek és eszközök alkalmazásával. A fejlesztést, a rövid távú célok kitűzését, lehetőségek meghatározását minden esetben „gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai” komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük.

61

Nevelési feladataink a sajátos nevelést igénylő gyermekek esetében: • a különleges gondozási igény kielégítése az egész nap folyamán csoportos, kiscsoporttos vagy egyéni formában, • sérülés specifikus technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása, a szakszolgálati ellátás tevékeny segítése, kiegészítése, • a kompenzációs lehetőségek bővítésére törekvés, a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos felhasználásával.

62

LEGITIMÁCIÓ A Nevelési Program elfogadása, érvényessége, módosítása, nyilvánossága Érvényessége  érvényességi ideje: 2004. szeptember 1. – 2009. augusztus 31.  elfogadása: ha a nevelőtestület legalább 66%-a fogadja el. Módosítása A program módosítását kell kezdeményezni:  jogszabályi változás esetén  a nevelőtestület 66%-ának kérésére. A módosítást a nevelőtestület fogadja el, az önkormányzat hagyja jóváLegitimáció  A Szülői Szervezet tájékoztatást kapott és véleményezte a programot 2004. júniusában.  A nevelőtestület elfogadta, és jóváhagyásra terjeszti fel a programot 2004. június 30.  A fenntartó 2004. augusztusi ülésén tárgyalja a programot. Elfogadása esetén 2004. szeptember 1-től lép hatályba. A Nevelési Programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ez az eljárási rend érvényes a programon történő változtatás esetén is. A program évente felülvizsgálatra kerül, és elvégezzük a szükséges módosításokat. A Nevelési Programot nyilvánosságra kell hozni, és biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét. A programból készült ismertető csak tájékoztató jellegű. Nyilvánosság A programot elhelyezzük:  teljes program: önkormányzat óvodavezetői iroda általános iskola  a program rövid változata: Polgármesteri Hivatal csoportszobai faliújságok általános iskola minden új óvodás gyermek  a programról készült ismertetőt a szülők rendelkezésére bocsátjuk.

63