Mindennapi kihívások. Dr. Turpinszky Miklós 4 Fekete Mónika 6 Elekes Szentágotai Blanka 7 Dr. Pápai-Székely Zsolt 10 Tóka Szabolcs 11

. oldal Mindennapi kihívások Május 25-én, a Kihívás Napján Székesfehérvár polgárai is bebizonyították, hogy igenis sportos városban élünk. Ezen a napon több ezren sportoltunk: kezdtük az áloműző gimnasztikával éjfélkor a Városház téren. Már évek óta tervezem, hogy elmegyek egy éjféli sportprogramra a belvárosba. Eddig minden évben elaludtam, azonban az idén, előre bebiztosítva az éjféli sportolást, kértem, hogy készíthessek egy beszélgetést Magony Tamással, amit tisztelettel ajánlok most Önöknek. Éjfél előtt néhány perccel értünk oda a Városház térre, ahol egy rövid torna után futásnak eredtünk a Piac téren át a Bregyóig – ekkor áldottam azokat a tornaórákat a Józsefben, amiket Végh László tanár úr „nagyköreivel” kezdtünk. A levezető gimnasztika helyett átsétáltunk a Csitáry G. Emil Uszodába, közben megbeszéltük – az uszoda nevéből adódóan – a harmincas évek Fehérvárját, a Rózsaligetben pedig folyadék-utánpótlást végeztünk a savanyúvíznél, majd éjjel fél kettő után nem sokkal beléptünk az uszodába. A szekrényeknél már kezdtünk fáradni, elvégre mindjárt kel a nap – és különben is reggel fél hatkor indulok másnap – mi lenne, ha szaunáznánk inkább egy rövidet lefekvés előtt? Nem jött be, az nem „kihívás”, így úsztunk egy altatót, és irány az ágy… Napközben többször ellátogattunk még sportprogramokra, és jó volt látni, hogy rengetegen mozognak igazi örömmel. Arra gondoltam, milyen lenne a külvárosból egyszer egy héten nem autóval, hanem gyalog, vagy biciklivel (csak bátrabbaknak…) menni dolgozni reggel. Milyen lenne, ha a Skálától a Piac térig nem autóval, hanem gyalogosan közlekednénk, amivel élhetőbb és tisztább lenne a város is, így segítve elő a mi közös gyaloglásunkat itt a Földön – csak hagyjuk magunkat gyalogolni. Ez a nap rádöbbentett arra – bár elég fáradt voltam az éjféli futás, és a hajnalig tartó uszoda miatt – hogy milyen jó lenne beépíteni ezeket a „sportelemeket” a napi életünkbe. Néha még a birkózást sem lenne rossz… Bácskai Gergely

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának ingyenes lapja XI. évfolyam 6. Szám 2005. június ISSN: 1219-1884 Felelős kiadó: Maraton Lapcsoport – Multivízió Kiadói Kft. Kovácsi Miklós ügyvezető igazgató Készíti: West Hungary Nyomdai Centrum Bt. 8200 Veszprém, Házgyári u. 12. Felelős vezető: Jens Dänhardt Sokszorosítás ideje: 2005. június 3. Megrendelés sorszáma: 06/2005 Felelős szerkesztő: Török Péter Fotók: Csekéné Jassó Erzsébet Lapterv, grafika, tördelés: Kézbesíti: a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

artalom sport

interjú Dr. Turpinszky Miklós

4

Csoda a Jégcsarnokban

4

Fekete Mónika

6

Fehérvár nyerte a Kihívás Napját

15

Elekes Szentágotai Blanka

7

Rögbi-ünnep Fehérváron

22

Dr. Pápai-Székely Zsolt

10

Horváth Gábor és ökölvívócsapata

Tóka Szabolcs

11

győzelemre ítéltetett

kultúra Időutazás Székesfehérváron Jelenits István József Attiláról HARMONIA ALBENSIS

5 12, 36

25

A napokban ünnepelte fennállásának egyéves évfordulóját az Esélyek Háza Fejér Megyei Koordinációs Iroda. 12

23

közélet Átadták az órajáték új figuráit

4

Látogatás a NATO-központban

13

Fehérvár Szépe – harmadszor

14

Programajánló

20-21

Bregyó-közi napközis tábor

26

Környezetvédelmi kérdõív

31

2005. június

3

özélet Beszélgetés a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökével Dr. Turpinszky Miklós 2002-ben egyéni választókörzetben győzött és lett tagja a városi képviselőtestületnek. A 2002es önkormányzati választásokat követően a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökének választották. Elmondása szerint még nem fordult elő olyan bizottsági ülés, hogy ne lett volna meg a határozatképesség. Dr. Turpinszky Mikós szerint a bizottságban végzett munka szakma, és nem pedig politika. – Milyen feladatai vannak a Jogi és kell dolgozni, mert bizonyos pontoÜgyrendi Bizottságnak? kon jogsértő. – A Jogi és Ügyrendi Bizottság – Mi történik ilyen esetben? foglalkozik az összes önkormányzati – A közgyűlés tudomásul veszi, rendelettel, a bonyolultabb határozat- és visszaadja a bizottságnak, hogy tervezetekkel, mielőtt a közgyűlés elé fogalmazzuk meg rendesen a határokerülnek. Közösen átrágjuk a témákat, zatot, úgy, hogy összhangban legyen szerencsére a bizottság 80%-a ért a a hatályos rendelkezésekkel. Büszke szakmához, a legtöbb tagunk gyakorló vagyok rá, hogy még olyan bizottsági jogász. Nincs különösebb problémánk, ülés nem volt, hogy ne lett volna meg azok a határozatok, amelyeket eddig a a határozatképesség, és arra is, hogy az Jogi és Ügyrendi Bi„Azok a határozatok, amelyeket eddig a zottság hozott, mind keresztülmentek a jogi és ügyrendi bizottság hozott, mind közgyűlésen. Olyan keresztülmentek a közgyűlésen...” eset is volt, amit úgy terjesztettünk a közgyűlés elé, hogy általunk hozott határozatokat a közezt a rendeletet, vagy határozatot át gyűlés mindig tudomásul vette.

EHF-kupagyőztes a Cornexi-Alcoa-HSB Holding

Csoda a Jégcsarnokban A fehérvári Jégcsarnokban 4000 néző szeme láttára parádézott a Cornexi, és Szabó Edina lányai igazi örömünnepet varázsoltak a koronázóvárosba. A Cornexi-Alcoa-HSB Holding kilencgólos győzelmet aratott a Győr felett, s így összesítésben 3 találattal bizonyult jobbnak riválisánál. A sporttörténeti döntő után 2005-ben a Cornexié az EHF-kupa! Valamivel több, mint 4000 ember foglalt helyet a lelátókon. Sporttörténeti esemény részesei lehettek, hiszen a sportág történetében még soha sem találkozott egymással két magyar csapat nemzetközi kupa fináléjában. Az EHF-kupa döntőjének első összecsapásán a Győri Graboplast ETO 27:21-re verte a döntős tagsággal már fennállása óta legnagyobb sikerét elérő Cornexi-Alcoa-HSB Holdingot. A kézilabdasport honi tudorai már-már elkönyvelték a Győr kupagyőzelmét, sőt, a fehérvári szurkolók is szinte reményvesztetten érkeztek a visszavágó helyszínére. A Cornexi csapata azonban a jelek szerint tudta, hogy nincs vége a párharcnak. Az ukrán bírók sípjelére útjára indult a labda a végső csatában, s talán a játékszer is megakadt egy pillanatra a levegőben akkor, amikor saját „bőrén”

4 2005. június

érezhette a fehérvári hölgyek elszántságát, akaratát, hitét, és nem utolsósorban játékát. Nem is beszélve a Görbicz, Gogirla, Bradeanu, Dokics, vagy éppen Mörtel nevével fémjelzett zöld-fehérekről… Siti Beáék valami olyan káprázatos játékot produkáltak már a találkozó első pillanatától, amit nagyon ritkán lehet tapasztalni kézilabda-meccsen, még ha Európa legjobbjai adják is elő mindezt. Szabó Edina tanítványai küzdöttek, hibátlanul védekeztek, Sugár remekelt a kapuban, a társak pedig szemet gyönyörködtetően fejezték be akcióikat – a fehérvári lányok harcoltak, mert győzni akartak. És a kemény munka gyümölcse, a CSAPAT diadala, nem is maradt el. A végső dudaszó pillanatában 4000 ember tombolt a lelátón: 2005. május 22-én az EHF-kupa győztese: a Cornexi-Alcoa-HSB Holding! (: ..)

– Milyen szempontok szerint vizsgálják az önkormányzati rendeleteket, határozattervezeteket? – Az esetek többségében formálisan vizsgáljuk meg, hogy megfelel-e a tervezet szövege a törvényeknek. Ahol beruházás vagy kulturális téma van, ott mindig szakmailag nézzük át a szöveget, de a tartalmi részbe nem megyünk bele: azt bírálja el a szakbizottság. Ha mi terjesztünk elő rendeleteket, határozattervezeteket, akkor viszont érdemileg is belemegyünk a legapróbb részletekig, alaposan végignézzük. A Jogi és Ügyrendi Bizottság munkájában csak a szakmai felkészültség számít, ezért is szeretem ezt a feladatot. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy ez szakma, és nem politika. A döntések mögött mindig van politika, de nekünk csak a szakmai részt kell vizsgálni, azt, hogy megfelel-e azoknak a környezetében lévő jogszabályi rendelkezéseknek, amiket az előterjesztés érint. – Volt rá példa, hogy visszaadták a rendelettervezeteket a „feladónak”? – Apró ügyekben volt, hogy viszszaadtuk az illetékes szakbizottságnak az anyagot, leírtuk, hogyan fogalmazzák át, mit hagyjanak ki belőle. Volt rá példa, hogy tartalmi részekbe is beleszóltunk, de tartalmi részbe általában csak akkor szólunk bele, ha kirívóan rossz a megfogalmazás. – Gyakorló jogászként mindenki a saját szakmai tapasztalatát viszi bele a bizottság munkájába. Gyakran előfordulnak jogi viták? – Jogi viták csak ritkán fordulnak elő; az igazság az, hogy amikor megkapom az anyagot, alaposan felkészülök

belőle. Amikor úgy látom, hogy valami nem klappol, azt már úgy is adom elő a bizottságon, mivel bizottsági elnökként én vagyok az előterjesztő. Az előterjesztésem után a bizottsági tagok általában azt mondják, hogy igen, ez így van, ki kell hagyni, vagy át kell fogalmazni. – Milyen munkabírást igényelnek ezek a feladatok? – Az előterjesztések közel 70%-a megy keresztül a Jogi és Ügyrendi Bizottság szűrőjén, ezért nagyon sok a munkánk. Ez az önkormányzati törvényből is következik, mert minden jogi tartalmú előterjesztést a bizottságnak kell megvizsgálnia. A bizottság tagjai szerencsére összetartóak, becsületesen, lelkesen dolgoznak, amit az is jelez, hogy nem volt még határozatképtelenség. A jogászok mellett egyéb területek szakemberei is dolgoznak nálunk, akik a szakmai vonalat gyakran jobban megfogják, mint mi, jogászok. G P

Átadták a történelmi órajáték új figuráit a Kossuth utcai udvarban Ünnepélyes megnyitóval adták át a város lakói számára májusban a történelmi órajáték új figuráit – a hat új figura a ballagások, érettségik idejére készült el. A fémlapokból kovácsolt bábuk Székesfehérvárt mint iskolavárost hivatottak bemutatni. A mostani formájában egészen nyár végig tekinthetik meg az érdeklődők a játékot, minden második órában. A megnyitó ünnepségen Warvasovszky Tihamér polgármester beszédében hangsúlyozta, hogy ez a szerkezet nem egy egyszerű óra, hanem egy szimbólum arra, hogy az életünket hasznosan kell eltölteni. Beszédet mondott még az alkotást készítő Kovács Jenő órásmester, aki elmondta, hogy az órajáték ötlete

egészen 1987-ig nyúlik vissza, majd megköszönte a támogatást a városnak, a támogatóknak és a munkatársaknak, akik segítettek létrehozni az órajátékot. Megköszönte az udvarban lakóknak azt a kitartást is, amivel minden második órában elviselik a harangjáték csilingelését. (: ..)

ultúra Megelevenedik Beatrix királynő és Mátyás király esküvői szertartása

Idoutazás Székesfehérváron Mátyás király és Beatrix királynő esküvőjének lehetnek szemtanúi a székesfehérváriak és a városba látogatók június utolsó hétvégéjén. A szervezők időutazásra viszik el a rendezvény látogatóit – tudtuk meg Kovács Péter Barnabástól, a székesfehérvári önkormányzat kulturális bizottságának elnökétől. – A koronázási ünnepség ötletét megvitatva arra gondoltunk, megyeszékhelyünk tartsa meg egyediségét, nem szükségszerű más királyi városok példáját követnie: így született meg Mátyás király és Beatrix királynő történelmi leírások szerinti, korhű esküvője. Első alkalommal kerül sor arra is, hogy a város két bizottsága – a turisztikai és a kulturális – együtt indít el kulturális kezdeményezést – mondta. A látványosnak és gazdagnak ígérkező eseményt Adorján Viktor rendezi.(A Gárdonyi Géza Művelődési Ház igazgatója hosszú éveken keresztül volt a Pelikán Terem művészeti vezetője.) Mátyás és Beatrix egybekelésének szertartását az egész városra – a Bregyó-köztől egészen a Székesegyházig – kiterjesztik a szervezők. A királyi esküvő csupán nyitánya a székesfehérvári nyár programjainak. A reneszánsz eseményt a Nyári Színház 12 előadása követi a Pelikán Udvarban. – Georg Philipp Telemann Pimpione vígoperáját egy előadásra terveztük. A Cirkuszhercegnő nagyoperettet 4 alkalommal tűzte műsorára a Vörösmarty Színház vezetése. Újra látható majd az Együtt a banda, a Chicago, a Hair és a Musical másképp című produkció. A tánc világába kalau-

zolja el a Nyári Színház nézőit az Álom és valóság címet viselő flamenco-táncest. A felsorolásból is érezhető, hogy ez a sokszínű vállalkozás sokféle közönséget, réteget szólít majd meg. A nyári rendezvényekben mind a Vörösmarty Színház, mind az Alba Regia Szimfonikus Zenekar nagy szerepet vállalt – nyilatkozta Kovács Péter Barnabás. A székesfehérvári nyári programok harmadik részét a Musica Regia alkotja. Az augusztus 1-13-ig tartó rendezvényen a fehérvári teátrumnak a szimfonikusokkal közösen két bemutatóját – Mascagni Parasztbecsületét, és Leonard Bernstein Csodálatos városát – is láthatja a nagyérdemű. A musical atyjának darabja 2003-2004-ben óriási sikert aratott a Broadway-n, Magyarországon először látható színpadon. Pietro Mascagni operájának szabadtéri bemutatása a szimfonikusok ötlete és vállalkozása. A darabot „operistákkal” mutatja be a zenekar. A szimfonikusok bazilikai hangversenye sem maradhat el: augusztus 8-án Mozart-estet szerveznek, amelyre Miklósa Erikát kérték fel szólóénekesnek. Az Alba Regia Táncegyüttes Shakespeare nyomán készült Makrancos hölgy táncjátéka is a Musica Regia repertoárjának része. A koreográfiát Gálber Attila, a zenét Kovács Márton szerezte.

A Gárdonyi Géza Művelődési Ház jelenlegi igazgatóját – aki hosszú éveken át a Pelikán Terem művészeti vezetője volt – a városi önkormányzat kérte fel a reneszánsz események főrendezőjévé. Adorján Viktor Bonfini leírásaira és az esküvői ceremónián részt vevő bajor követ forrására támaszkodott a szertartások előkészítésében, és a dialógusok megírásában. A királyi esküvő fő eseményeinek megrendezését Vándorfi László rendezőre, a Beatrix hercegnőről szóló allegorikus játék színrevitelét (amelyet Adorján Viktor saját maga írt. a szerk.) a Nagy Judit vezette Szabad Színházra, a zenei háttér szerkesztését Mits Péterre bízta. A fennmaradó eseményeket – a vonulásokat, királyi vacsorát – valamint a két nap szervezését magára vállalta a rendező. Beatrix királynőt Danis Lívia Sugárka, Mátyás királyt Keller János, Magyarország nádorát Matus György, az egri püspököt Joós László, a veszprémi püspököt Sashalmi József, Beatrix öccsét, Francesco herceget Gorász Péter alakítja majd. Adorján Viktor március közepén kapta meg a szóbeli felkérést a székesfehérvári önkormányzattól, de a rövid idő ellenére egy gazdag, az eseményhez és a városhoz méltó programot igyekezett megtervezni. – A királyi esküvő célja, hogy valódi turisztikai eseményt teremtsen nemcsak a városban és város környékén lakók, hanem a megyeszékhely-

re látogató belföldi és külföldi turisták számára is – emelte ki a rendező. A kétnapos program szombat délelőtt 9-10 óra tájban kezdődik, amikor már igazi vásári hangulat uralkodik majd Székesfehérvár főutcáján. Az események a Városház tértől egészen a Bregyó-közig zajlanak majd. A sportcentrum szintén helyet ad a vásárosok, mutatványosok, reneszánsz lovagok, mesteremberek, fegyverkovácsok, és katonák bemutatóinak. A rendezvény látogatói betekintést nyerhetnek az iparművészeti tárgyak elkészítésébe, amely portékák a helyszínen megvásárolhatók lesznek. A királyi esküvőhöz tartozó első fő eseményre, a menyasszony fogadására szombaton egy órakor Mátyás és testőrei a Városház térről vonulnak a Bregyó-közbe, ahol megvárják Beatrix érkezését. Amíg a király várakozik, addig lovagi tornával, illetve korabeli tűzfegyverek bemutatóival szórakoztatják az egybegyűlteket. A 20-25 perces fogadási ceremóniát újabb felvonulási menet követi: a király a városba kíséri menyasszonyát. Az üdvöz-

– Az egész nyár bőséges kulturális eseményt kínál a székesfehérváriaknak és a turistáknak egyaránt. Olyan programot próbáltunk összeállítani, amely lázba hozza a lakosságot. A királyok városát nyugodt szívvel lehet fesztiválvárosként emlegetni – mondta. lések, és a meglepetés-produkciók után Beatrix fáradtságra hivatkozva lakhelyére távozik, ahová elkíséri leendő férje. Az események azonban tovább folytatódnak a közönség számára: A Makrancos hölgy című reneszánsz táncjátékkal, reneszánsz zenével, és a Mátyás király csapodárságairól szóló, Férfiakat Szelistyének című produkcióval. A szombat estét egy igazi kuriózum, az első magyarországi tűzijáték rekonstrukciója zárja. – Vasárnap tovább folytatódik a szertartási sorozat, 10 órakor szintén a vásári forgatag jellemzi Székesfehérvárt a Városház tértől a Bregyóig. A különbség annyi a szombatihoz képest, hogy több vásári mutatványos színesíti a napot. Délután a Városház téren belül történnek a legfőbb események: az allegórikus farsa bemutatása, a királyi díszszemle, és az esküvői szertartás. A reneszánsz kézfogó három eseményt foglal magába: Beatrixet Mátyás kérésére magyar királynővé kenik fel, majd a király lovaggá üti az apród-korból kinőtt Francesco herceget. A szertartás utolsó harmadában kerül sor a hivatalos kézfogóra, amelyet egy királyi lakoma követ. A ceremónia 20 óra körül a menyasszonytánccal ér véget. A pár visszavonul, de még ekkor kezdődik csak a „bolondok lakomája”, így az ünneplő sokaság tovább mulathat – avatott be Adorján Viktor. F 2005. június

5

smerőstől - ismerősig Bemutatjuk Fekete Mónika jelmeztervezot Fekete Mónika jelmeztervező alkotásait számos darabban láthatta már a fehérvári színház közönsége. Többek között A kis herceg, a 4×100, a Tündérlaki lányok, a Hair, a Diótörő, és a Veszedelmes viszonyok című darabokban is láthattuk a keze munkáját. A jelmeztervező legjobban a mese-darabokat kedveli: véleménye szerint munkájának legőszintébb kritikusai a gyerekek. – Hogyan kerültél kapcsolatba a színház világával? – Ruhák, öltözékek tervezése nagyszerű dolog, de a fantázia igazi mozgatója a jelmezek világa. Régóta kihívásként gondoltam e területre. Kiállításokon, bemutatókon és egy-egy különlegesebb felkérés alkalmával kipróbálhattam ugyan a kreativitásom, de ahhoz, hogy befogadjon ez a pálya elengedhetetlen volt a kitartás, egy szerencsés találkozás Szurdi Miklóssal és a sikeres bemutatkozás. – Később a Vörösmarty Színházhoz szerződtél, ahol A kis herceg, a 4×100, a Tündérlaki lányok, a Hair, a Diótörő és a Veszedelmes viszonyok című darabokban is láthatta a közönség a kezed munkáját. Hangulatban, stílusban nagyon eltérő darabok ezek, melyiknek a világa áll a legközelebb hozzád?

– A Veszedelmes Viszonyok az egyik kedvencem, nagyon izgalmas számomra a XVII.- XVIII. század, a rokokó. Rendkívül erős volt a viselet szerepe, úgy öltözékben, mint sminkben, hajban. A túlburjánzó, aprólékosan kidolgozott ruhák, erősen festett arcok mögött intrikus, feslett érzelmek bújtak. A másik kedvencem a 30-as évek, jelenleg is ebben a korban munkálkodunk. Augusztus elsején kerül bemutatásra Leonard Bernstein A csodák városa című alkotás. Ez a korszak ellentéte az előzőnek, hiszen a ruha itt praktikus kiegészítőként jelenik meg az élet különböző helyzeteiben, egy romantikusabb erkölcsi környezetben. Kortalansága és a különleges kritikai érzékű közönsége miatt a mesék is közel állnak a szívemhez. A fantázia itt bontakozhat ki talán a legszárnyalóbban.

– Mi vonzott a jelmeztervezői – Stílusban meghatározó volt pélpályára? dául Valentino, akivel kapcsolatban – Valószínű velem született a pá- gyakran olyan érzése van az embernek, lyaorientáltság, mert nem emlékszem hogy egyszerű, bárki meg tudná csinálmás felmerülő alternatívára. Gyermek- ni. Nekem is az a célkitűzésem, hogy koromtól művészeti pályára készültem. minimum dolgokkal nagyot nyújtsak. Az öltözékekre való specializálódás Ehhez nagyon fontos a kitartás, az, talán általános iskolában dőlt el. A ter- hogy éveken keresztül meg tudjak újulmészetes vonzódáson túl a gyakorlati ni, a munkába pluszt beletenni. megvalósítás, az anyagok viselkedé– A hétköznapokban is megnyilvánul, se is érdekelt. Ez a vonzalom később hogy ruhatervezéssel foglalkozol? Hogyan csak erősödött amint a mások öltöz- öltözködsz? tetésének szépségét megízlelhettem. – Már általános iskolás koromtól A jelmezek tervezése nagy erőpróba, megnyilvánult, hogy nem szeretek olyan de engem mindig inspirált a kihívás. ruhákat hordani, mint a többiek. Fontos Szerencsémre a családom, különösen számomra az is, hogy az alkalomhoz ilapukám támogatása, biztatása is „Nálam egyértelmű volt a pályaerősítette bennem az elhatározást a jelmeztervezői pálya felé. választás, már általános iskolás Csodálatos művészeti munka koromtól ruhákat tervezek...” ez- színészekkel, rendezőkkel létrehozni egy érzelmekkel, látvánnyal lően öltözzek, ezzel úgy érzem, a másik ható világot, melyet szerencsés esetben embernek is tiszteletet adok. Az öltöztapsvihar jutalmaz- a gondolat is bol- ködési kultúrát az iskolában is tanítani dogított, hogy ennek részese lehetek. kellene, azt hiszem, ez nagy hasznára – Milyen stílus gyakorolt rád a legna- lenne a társadalomnak. gyobb hatást? G.P.

Jelenits István József Attiláról Székesfehérváron is több alkalommal emlékeztek József Attila századik születésnapjára. Az események közé tartozott az az emlékülés, amelyre a Barátság Házában került sor, számos szervezet közreműködésével. Az előadók között köszönthettük Jelenits István piarista tanárt, teológust, irodalomtörténészt, aki a költő istenes költészetével foglalkozott. – Ha végigolvassuk a József Attilakötetet, nem lehet nem észrevenni, hogy csodálatos istenes versei vannak, hogy csak a Bukj föl az árból vagy a Nem emel föl címűekre utaljak, de mást is mondhatnék, így sok-sok töredékét. Miért van mégis az, hogy a közelmúltban alig foglalkoztak az életmű ezen vonulatával? – Azt érezhettük abban az időben, hogy József Attila nevét egy kicsit kisajátították a szakmán belül. Voltak, akik nagyon megriadtak, ha másféle vonatkozásokat is szóba hoztak más oldalról. Ugyanígy titkolták a betegséggel kapcsolatos dolgait, vagy mindenféle más irányú változásait. Ide sorolhatjuk a párttal megromlott kapcsolatát is. Mítoszt fontak József Attila alakja köré, és ez nem használt neki, főként az igazi megismerésnek nem használt. Most lefoszlanak az utolsó elemek is ebben a tekintetben, de nem úgy, hogy megsemmisülne a nagysága, hiszen azt

6 2005. június

nem a létrehozott mítosznak köszönhette. Azt hiszem, nagyobb ő, mint ahogy a mítosz mutatta! – Vannak szerzők, akik szerint az első és az utolsó alkotói korszakra jellemző az istenkeresés. De áthatotta-e az egész életművet ez a keresés? – Igaz, hogy a korai versekben gyakrabban jelennek meg ezek a motívumok, s alapjaiban három szakasz különíthető el. Az első szakaszban naivul jelennek meg az Istenre utaló részletek. Ezeket könnyen minősítették utánérzésnek, más költők hangját fedezték fel bennük. Én azt gondolom, hogy nem a témát kereste, hanem a hangnemet. S ezzel az eszköztárral ragadta meg valóságos élményeit és gondolatait. Ámuló figyelem jellemezte, sokak szerint Füst Milán vagy Kassák Lajos hatása érvényesült ekkor. Igenis meglevő vallásos beállítottság tapasztalható, s ez a későbbi szakaszokban is megmarad.

– A fehérvári előadásban arról is szó esett, hogy számos verse tökéletes imádságnak is fölfogható. – Igen, s ebben az az érdekes, hogy nemcsak Istenről beszél, hanem Istenhez fordul! Zsoltáros hangon szólítja meg, s van olyan verse is, ami egyenesen egy miatyánk-parafrázis, s éppen a fehérvári emlékülésen nagy örömmel hallottam, hogy Bencze András evangélikus esperes is így látja. Ez a vers az 1924-es Imádság megfáradtaknak. Akkoriban írt egyébként a költő egy levelet egykori makói tanárának, s ebben azt olvashatjuk, hogy úgy érzi, a költészet elsődleges dolga a tanítás, és úgy látja, hogy ebben a vallásnak nagyon fontos szerepe van. És ő úgy gondolja, hogy amilyen módon Jézus megreformálta az Ószövetséget, úgy kell neki Jézus tanítását tovább vinnie és megújítania. Ennek a nagyon érdekes, programszerűen megfogalmazott törekvésnek a példáját látom ebben a műben. Vallja, hogy az Atyának a gyermekei vagyunk, és alkotó életünkkel kell örömet szereznünk neki. – És hogyan van együtt ebben az életműben ez a sokfajta XX. századi öszszélmény? Hiszen ezen kívül kétségkívül ott van a marxista oldal is…

– Én azt gondolom, hogy amikor megjelent a látóhatárán a marxizmus, és ez főleg a franciaországi útjához fűződik, szóval akkor a kommunizmus hívei sem utasították el egyértelműen a vallást. Nagyon sok olyan marxista volt, aki őrizte magában a vallásos meggyőződést. Én ezek közé sorolom József Attilát is. Az előbb említett szakaszolás szerint a második rész ebben a tekintetben ott kezdődik, ahol találkozik sógora egy zsidó barátjával, aki egy mély, hasszid vallásosságot őrzött, s aki egy verse szerint megajándékozta egy kabáttal is… József Attila nagyon szerette őt, és szerintem ennek a hasszid vallásosságnak a derűje, játékossága, ami nagyon összefér az áhítattal, s ami pl. Chagall képeiről is ismerős, ez jellemző a mintegy féltucatnyi Isten és Istenem c. verseire. – A mai kor mennyire kedvez e költészet befogadásának? – Azt hiszem, hogy alapvetően kedvez. A sokféle új megközelítés, például a Freud-dal vagy a betegséggel való kapcsolat értékelése sok mindent világra hoz. Persze lehet, hogy az olvasókat meghökkenti a sok új szempont, de azt hiszem, hogy a mi világunk pontosan erre a sokirányú figyelemre nagyon érzékeny. B I

ultúra

Alba Regia Nemzetközi Filmfesztivál

Eloször talál gazdára az Ezüst Országalma Százhúsz külföldi vendéget, köztük három tengeren túli sztárvendéget várnak a szervezők az Alba Regia Nemzetközi Filmfesztiválra, amelynek keretében 50-55 nagyjátékfilmet is bemutatnak. Június 6-12. között Székesfehérvár fesztiválja Magyarországon elsőként jelentkezik nemzetközi versenyprogrammal, nagy-, valamint kisjátékfilmek számára egyaránt. A fesztivál fődíja az Ezüst Országalma lesz, amelyet a legjobb nagyjátékfilmnek ítélnek oda; ezen kívül díjazzák a legjobb kisjátékfilmet, a legjobb férfi és női szereplőt is. A szervezők 2005-ben a fesztivál életmű-díjában részesítik Törőcsik Mari színművésznőt, és Jancsó Miklós rendezőt. Elekes Szentágotai Blanka fesztiváligazgató évek óta foglalkozik közép- és kelet-európai filmekkel. A filmes szakma bibliáját jelentő Screen International-lap munkatársaként számos fesztiválon vett részt a térségben. Elmondása szerint már az első évben a közönség minél szélesebb rétegeinek szeretne filmélményeket nyújtani az ARIFF, amellyel olyan hagyományt kívánnak teremteni a szervezők, hogy a filmvilág évtizedek múltán a Karlovy Vary Fesztiválhoz mérhető, fontos helyszínként tekintsen Székesfehérvárra. – Melyek voltak az első, meghatározó filmélményeid? – Mint nagyon sok embernek a generációmból, nekem is a 101 kiskutya, vagy a Csillagok háborúja voltak az első, meghatározó élményeim. Később már a tartalmasabb filmek is érdekelni kezdtek: jelenleg Pedro Almodovar a kedvencem, egyszerűen zseniálisak a filmjei. – Milyen szakmai háttérrel fogtál neki a nemzetközi fesztivál megszervezésének? – A Screen International című újságnak dolgozom, ez egy Londonban szerkesztett szakmai lap. A Screen-nek a közép-kelet-európai filmekről írok, sokat járok filmeket nézni Romániába, Bulgáriába,

Albániába, Macedoniába, de Horvátország, Szerbia is szerepel úti céljaim között. – Megleptél, hogy Albániában is készítenek filmet. Mit kell tudni az albán filmiparról? – A legfontosabb rendezvénye a Tirana Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál; az albán animációs film például kitűnő…Nagyjátékfilm-gyártásról nem lehet beszélni, kecskék legelnek a filmgyár udvarán… – A Screen-ben megjelenő cikkeid inkább a szakmának, vagy a közönségnek szólnak? – Legtöbb cikkem a szakma számára készül, megírom, hogy mennyiből, hogyan készülnek a filmek a térségben. Mindez nagy felelősséggel is jár: amikor a filmtörvény megszavazásáról írtam cikket, folyamatosan engem hívtak a producerek információért szerte a világból. A Screen a szakma bibliája, a másik nagy filmes lap, a Variety sokkal amerikaibb, és elsősorban a hollywoodi szuperprodukciókkal foglalkozik. – Az ARIFF terveid szerint inkább a szakmának, vagy a közönségnek szól majd? – A közönség minél szélesebb rétegeinek szeretnénk filmélményeket nyújtani. Fontos az is, hogy Székesfehérvár fesztiválja Magyarorszá-

Megnyílt az Alba Civitan Kht. boltja a Süto utca 8-as szám alatt Május elején ünnepélyes keretek között nyitotta meg az Alba Civitan Kht. a Sütő utca 8-ban első boltját. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató közhasznú társaság a kilencvenes évek vége óta gyárt szőnyegeket, plüssállatokat, kerámiákat, gyertyákat, és több más ajándéktárgyat. Az új boltot a társaság vezetője, Kovács Istvánné, és Warvasovszky Tihamér polgármester nyitotta meg. Az itt kapható termékek legalább olyan jó minőségűek, mint bárhol máshol a városban, és jelentősen olcsóbbak. Jelenleg 58-an dolgoznak a tavalyi 64 helyett a Fiskális úton, a társaság műhe-

lyében. A boltmegnyitón a polgármester szeretettel ajánlotta minden fehérvárinak az üzletet; mint fogalmazott: a város mond köszönetet azoknak az embereknek, akik ezt a sok szép dolgot készítették. A bolt hétfőtől péntekig, reggel 10től délután 5 óráig van nyitva. (: ..)

gon elsőként jelentkezik nemzetközi versenyprogrammal, nagy-, valamint kisjátékfilmek számára egyaránt. A versenyprogramban 10 nagyjátékfilm, és 10 kisfilm lesz; ezek a nagyjátékfilmek előtt lesznek levetítve. – Ha előre tudnád pörgetni az időt mondjuk 30 évvel, és minden évben meg lehetne szervezni a fesztivált, milyen hírnévvel lennél elégedett? – Ha 30 év múlva annyira lesz ismert az ARIFF, mint a Karlovy Vary Filmfesztivál, akkor elégedett leszek. A városi infrastruktúra is folyamatosan fejlődik, így kinőheti magát a rendezvény. Később a bezárt mozikat is hasznosítani lehet: számos helyen volt példa arra, hogy fesztiválok működtetésére utalták át a mozikat.

– A jelenlegi infrastruktúrával milyen nehézségek merültek fel a szervezésben? Például egyszerű volt-e szálláshelyeket találni? – Én is meglepődtem, mert egyáltalán nem volt nehéz szálláshelyeket találni; több kulturált, igényes hely van a városban, mint képzeltem. Egyébként nemcsak a helyszín komfortja a meghatározó egy filmfesztiválnál, a filmesek nyitottak az új ingerekre. Karlovy Vary sem az infrastruktúrája miatt olyan népszerű, a fesztiválközpont például egy szocreál termálfürdőben található. – Milyen helyszíneken zajlik majd az első nemzetközi filmfesztivál Székesfehérváron? – A Technika Házában vetítjük a versenyprogram filmjeit. Ezen kívül a fehérvári mozik is helyszínként szolgálnak majd, de szabadtéri gálavetítést is tervezünk a Gorsiumba, ahová csak olyan filmet lehet hozni, amire sokan kijönnek, tehát rendkívül látványos filmeket szeretnénk bemutatni.

Kodolányi János Középiskola 8000 Székesfehérvár Szabadságharcos u. 57. Tel\Fax:(22)502-330, 502-332 www.kodolanyi-kozepisk.hu

Nincs még érettségije, vagy szakmát szeretne? Gimnáziumi érettségit adó képzés: esti (péntek délután és szombat), illetve levelezõ (szombat) munkarendben a 2005\2006-os tanévben ISKOLARENDSZERÛ KÉPZÉS FELNÕTTEKNEK: Idegenforgalmi szakmenedzser (2év, felsõfokú, esti) Jogi asszisztens (2év felsõfokú, esti) Rendszerinformatikus (2év, esti, levelezõ) Információs rendszerszervezõ (2év, esti, levelezõ) Marketing- és reklámügyintézõ (1év, esti levelezõ) NAPPALI RENDSZERÛ KÉPZÉSEK AZ ÉRETTSÉGIZETTEKNEK:  2005\2006-os tanévben induló felsõfokú szakok: Idegenforgalmi szakmenedzser (Kodolányi János Fõiskolával) Intézményi kommunikátor (Kodolányi János Fõiskolával) Jogi asszisztens (Pécsi Tudományegyetemmel) Számviteli szakügyintézõ (Kodolányi János Fõiskolával)  Tervezett új szak: Gazdasági menedzserasszisztens (Kodolányi János Fõiskolával) Hangmester – Hangtechnikus  Érettségi utáni emelt szintû szakok: Számítástechnikai programozó (2év) Rendszerinformatikus (2év) Multimédia – fejlesztõ (2év) Információs rendszerszervezõ (2év) Idegenvezetõ (1év)

2005. június

7

öviden Megalakult a Székesfehérvár Többcélú Kistérségi Társulás

18 település részvételével megalakult a Székesfehérvár Többcélú Kistérségi Társulás. Az erről szóló dokumentumot a székesfehérvári Városházán látták el kézjegyükkel az együttműködésben részt vevő önkormányzatok képviseletében megjelent polgármesterek, és jegyzők. A társulást azzal a céllal hozták létre, hogy az érintett településen élő mintegy 137 ezer ember minél szélesebb körben hozzájuthasson az önkormányzati közszolgáltatásokhoz. A Székesfehérvár Többcélú Kistérségi Társulás elnökévé Warvasovszky Tihamért, alelnökeivé pedig Borbély Istvánt, valamint Borsó Pált választották.

Ismét kedvezmények az agárdi strandokon

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005-ben ismét megállapodást kötött az agárdi Pop- és Napsugár Strandokra vonatkozóan. A szerződés alapján idén is a már megszokott, jelentős kedvezménnyel látogatható a két strand a 2005. június 19-i szezonnyitó bulit követően, melyet a Napsugár Strandon szervez az önkormányzat. A kedvezményes, egész napra szóló belépő a székesfehérvári, állandó lakhelyüket igazolók részére 280 Ft, de 4900, illetve 2100 forintért kedvezményes felnőtt- és gyermek szezonbérlet is váltható a strandok pénztáraiban.

Belügyminiszteri látogatás Székesfehérváron A Székesfehérvár Többcélú Kistérségi Társulás megalakítása előtt Székesfehérváron járt Lamperth Mónika belügyminiszter, aki kistérségi társulások létrehozását kíséri figyelemmel. A tárca vezetője a Városházán ismertette az országos helyzetet, elmondta, hogy 123 többcélú kistérségi társulás működik Magyarországon, valamint 34 olyan társulás is létezik, amelyeket településfejlesztési céllal hoztak létre. A belügyminiszter látogatása alkalmat adott arra is, hogy a város ügyeiről tárgyaljon vele Warvasovszky Tihamér polgármester, többek között bérlakások építéséről, illetve a szennyvízcsatornázásról.

Környezetvédelem a Munkácsy Iskolában „Ökoiskola”-címet nyert el májusban a székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános Iskola. Az intézményben három éve vezették be a környezetvédelmi programot, amely saját tapasztalataik alapján igyekszik a gyermekekkel megismertetni, és megszerettetni a környezetet. Ennek érdekében minden tanévben több környezetvédelmi programot szerveznek. Idén többek közt erdei iskolai foglalkozáson vettek részt a gyermekek, bekapcsolódtak a városi szelektív hulladékgyűjtésbe, megemlékeztek az Állatok, és a Víz Világnapjáról, valamint a Föld Napjáról is. Az Állatok Világnapján a diákok kedvenceiket is elvihették az iskolába, a Víz Világnapján pedig felkeresték a szennyvíztisztító telepet. A gyerekek a téli időszakban folyamatosan gondoskodtak az itt telelő madarakról. A saját szervezésű programok mellett az iskola diákjai részt vettek többek között a Gaja Környezetvédelmi Egyesület által indított Gajácska-akcióban, amelynek keretében problématérképet készítettek környezetük gondozott, és elhanyagolt területeiről. Az iskola diákjai a Tájsebészet-akció során illegális hulladéklerakókat kerestek meg, és próbáltak felszámolni. A környezetvédelem érdekében tett erőfeszítések eredményeként nyerte el az intézmény májusban az ökoiskola-címet, amelynek megőrzése a továbbiakban fontos feladat lesz.

Tiszteletbeli tűzoltó lett a város polgármestere Tiszteletbeli tűzoltóvá választotta a városi tűzoltóság Székesfehérvár polgármesterét. – A város vezetője már hosszú évek, évtizedek óta folyamatosan támogatja a tűzoltóság munkáját, arra törekszik, hogy a szervezet megfelelően tudja ellátni feladatát – mondta Kun István városi tűzoltóparancsnok. A polgármester közreműködésével hozták létre az „Év Tűzoltója” címet, amit évente ítélnek oda a munkáját legjobban végző tűzoltónak. Warvasovszky Tihamér május 7-én, a Szent Flórián-napi ünnepségek alkalmával vehette át a „Tiszteletbeli Tűzoltó” címet, valamint a hozzá járó díszsisakot.

Bravúrral bajnokok a fehérvári sakkozók Maximális pontszámmal nyerték meg a Németh László Általános Iskola sakkozói az országos diákolimpia sakk csapatdöntőjét. A fehérvári iskola felsős lányai a diákolimpia történetében egyedülálló bravúrt hajtottak végre azzal, hogy a nyolc forduló során nem találtak legyőzőre, így érték el a maximális, 24 pontos eredményt. A versenyen 104 csapat indult, 400 versenyzővel. A fehérvári iskolából Dudás Eszter, Szabó Noémi, és Mányoki Anna volt tagja az aranyérmet szerzett csapatnak. A lányok ezen felül egy-egy egyéni aranyat is elhoztak.

Véget ért az idei Közlekedési Hétpróba Látványos közlekedésbiztonsági gyermeknapot rendeztek május 14-én a Bregyó-közben a 14. alkalommal megrendezett Közlekedésbiztonsági Hatpróba zárásaként. A Fejér Megyei Balesetmegelőzési Bizottság által évente meghirdetett vetélkedőn a város általános iskolás diákjai vesznek részt, úgy, hogy havonta más-más feladatot kell megoldaniuk. Ezek között elméleti és gyakorlati próbák egyaránt szerepelnek. A vetélkedő szervezői így kívánják megelőzni a gyermekbaleseteket, valamint felkészíteni a diákokat a biztonságos közlekedésre. A Bregyó-közi záró rendezvényen sok látványos és érdekes program várta az iskolásokat, többek közt ejtőernyősök bemutatója, valamint kerékpáros ügyességi verseny. Az eseményen részt vett Warvasovszky Tihamér polgármester, Szabó Gábor, a megyei közgyűlés elnöke, valamint Cseh István, a Fejér Megyei Polgárőr Szövetség elnöke. A rendezvényen a Közlekedési Hétpróba lelkes szervezője és lebonyolítója, Barkóczi József rendőr alezredes, a Fejér Megyei Balesetmegelőzési Bizottság titkára vezette a programokat.

8 2005. június

A Szabadművelődés Háza 2005. június havi programja

1. szerda 9.00 óra Manócska klub – Otthon Segítünk Alapítvány Klubfoglalkozás szülőknek, gyerekeknek 15. szerda 9.00 óra Manócska klub – Otthon Segítünk Alapítvány Klubfoglalkozás szülőknek, gyerekeknek 2005. június 20-tól 24-ig és június 27-től július 1-ig kézműves tábor általános iskolásoknak. Választható kézműves foglalkozások szövés, agyagozás, vegyes kézműves technikák. Részvételi díj: 9.000,- Ft. Érdeklődni személyesen, vagy telefonon Varga Magdolnánál lehet A Szabadművelődés Házában, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. Telefon: 22/314-456, 313-028.

Nyári táborok 2005.

Táborozási Börze – táboroztatók és táborozni szándékozók részére Ideje: június 10. péntek 14 órától Helye: Civil Ház (Barátság Háza, III. Béla tér.) Táborozási információk küldése: [email protected]

istóriák

Rinaldini, az olasz haramiavezér A magyar nép körében hosszú időn át élénk érdeklődés élt a betyárok, zsiványok, rablóvezérek, haramiák életével, tevékenységével, sikereikkel, bukásukkal kapcsolatban. A hazánkbeli betyárok híres és hírhedt, vagy éppen kitalált cselekedeteiről, alakjukról népdalok, balladák, történetek hosszú sora maradt fenn. A folklórkutatók gyűjtésének köszönhetően ezek publikálásra is kerültek. A különféle tanulmányok arról is megemlékeztek, hogy a XIX. században, illetőleg a XX. század elején az említett, a törvénnyel összeütközésbe kerülő személyek tetteiről számos históriás füzet, a ponyvairodalom körébe sorolható, jórészt vásárokban kapható kiadvány jelent meg. A Sobri Jóska, Bogár Imre, vagy Rózsa Sándor – jobbára elképzelt – ábrázolásával díszített címlapú, kis méretű füzeteket jobbára a falusiak vették szívesen a sokadalmakban, hogy azután olvassák a rémséges vagy legalábbis izgalmas történeteket. Az viszont kevésbé ismert, hogy a magyarországi ponyvák kedvelt alakjai közt külföldi rablóvezérek is előfordultak. Az 1960-as évek végén a megyénkbeli Mezőszilasról került kezembe egy verses históriás könyv, mely a francia haramia, Cartouche viselt dolgairól szólt. A legendás párizsi kalandor és rablóvezér, Louis Dominique Cartouche (1693-1721.) számtalan vakmerő tettet, betörést, gyilkosságot hajtott végre. Cselekedeteiről, társairól kerékbe törése előtt, a kínpadon sem vallott. Életéről már az ellene folyó per alatt színpadi mű készült. A XX. század közepén pedig JeanPaul Belmondo főszereplésével filmesítették meg. Az olaszok is rendelkeztek egy európai hírű rablóval, Rinaldo Rinaldini személyében. Igaz, őt egy német író, Christian August Vulpius (1762-1827.) teremtette meg 1797-ben (más források szerint 1798ban) írott regényében. Vulpius Weimarban, a nagyherceg könyvtári titkáraként, majd tanácsosaként tevékenykedett; egyébként Goethe sógora volt. Számos regénye közül a „Rinaldo Rinaldini, der Räuberhauptmann” (a rablóvezér) vált legnépszerűbbé, egyben mintát is adott a későbbi rablóregények megírásához. Vulpius alkotott elbeszéléseket is, többek közt a régi idők romantikus történeteiről; aztán verseket, melyek közül több műdalként élt tovább a nép ajkán. Rinaldo Rinaldini a valóságban soha nem élt. Alakját Vulpius teremtette meg nagy sikerű rablórománcában. A művet megjelenése után rögvest lefordították franciára és angolra, majd sorra az európai, valamint néhány, az öreg kontinensen kívüli nyelvre. Számos kiadása, átdolgozása keletkezett az idők folyamán. Terjedelme bővült, de rövidebb változatai is felbukkantak. Az osztrák színigazgató és drámaíró, Karl Friedrich Hensler (1761-1825.) Bécsben, 1812-ben trilógiaként színpadra is vitte. A Rinaldo-témából továbbírt, Ferrandino-trilógia címszerepét nálunk jeles drámaírónk, Katona József (1791-1830.) még – mint színész – el is játszotta 1812ben. A Rinaldoról szóló színpadi mű hatására született meg a betyár téma első hazai, színházi feldolgozása, az Angyal Bandi-trilógia is, szintén 1812-ben. Vulpius művének több magyar fordítása, átdolgozása jelent meg. A fordítók, átírók neve nem mindig került feltüntetésre. Így sem az 1884. évi, sem az 1886. évi kiadáson. Az előbbi egyébként a „Rinaldo Rinaldini a legszebb és leghíresebb rablóvezér élettörténete, csodás kalandjai és halála”, az utóbbi pedig a „Rinaldo Rinaldini vagy az Abruzzok hőse” hangzatos címet viseli. Nem jelöli a fordítót az 1969-es, torontói, magyar nyelvű, „Rinaldo Rinaldini, a sziklák fejedelme” című kiadvány sem.

A közelmúltban, Budapesten, a Múzeum körúti antikváriumok egyikében azonban a témának egy olyan ponyvairodalmi átdolgozását vásárolhattam meg, mely az eredeti szerzőt ugyan nem, de a magyar átírót feltünteti. A színes borítójú, mindössze 64 oldalas füzet a belső címlap szerint a „Rinaldo Rinaldini híres rabló-kapitány élete és tettei. Regényes elbeszélés a tizennyolcadik századból” címet viseli. „Írta Zágon Antal” – adja tudtunkra a szöveg. Róla Szinnyei József sem sokat jegyzett fel a „Magyar írók élete és munkái” c. művének 14. kötetében, 1914-ben. Annyit mindenesetre megtudunk, hogy Zágon Antal négy műve 1900. körül jelent meg a „Mulattató és hasznos olvasmányok a magyar nép számára” c. sorozatban. Rinaldo Rinaldini a 28. számú kiadvány, melyet akkor 15 krajcárért árultak. Tekintve, hogy a krajcár 1897-ig volt forgalomban, a füzet még XIX. századi. Bár az egykori tulajdonos, Szentes János a belső címlapra fekete tintával beírta a nevét, mégsem ismert, hogy az ország mely részén és hányan forgatták a vonzó címlapú, de gyengén átírt alkotást. Tény viszont, hogy Rinaldo alakja a XIX. század második, illetve a XX. század első felében széles körben élt a magyar társadalomban. Az olvasni tudó, egyszerű emberektől kezdve az uralkodó osztályig, vagy legjobb íróinkig. Elég, ha megemlítem, hogy a rablóvezér feltűnt Jókai Mór és Eötvös Károly írásaiban is. A falvak és városok szegényebb népe rendszerint a (ponyva)irodalmi feldolgozások valamelyikét olvasta. Néprajzi gyűjtésem során hallhattam, hogy a megyeszékhely melletti Sárkeresztesen, a II. világháború előtt a nagyhírű rablóvezér történetének egy vastag, agyonolvasott, címlapját vesztett kötete örvendett nagy népszerűségnek. Édesapám (1922-1997.) szintén megerősítette ezt, mivel a könyvet legénykorában, éjszaka, a petróleumlámpa gyenge fényénél maga is olvasta. Rá is szóltak a szülei, hogy nagyon fogy a drága petróleum. A salátává olvasott kötet a háború alatt, a három hónapig tartó front időszakában megsemmisülhetett. Egyes regénybeli történetek azonban ideigóráig fennmaradtak. Gyerekkoromban apámtól én is

több epizódot hallottam Rinaldoról, akit még nagyanyám is emlegetett. A gyerekként, nagy érdeklődéssel hallgatott történetekből viszonylag kevés maradt meg emlékezetemben. Így az, hogy Rinaldo, a bátor olasz rablóvezér a hegyek között élt, onnét csapott le nagy bandájával az utazókra, a gazdagokra. Remekül bánt a pisztollyal, sok kincset rabolt össze. Szeretője egy szép cigányleány, Rozika volt. Alvezérét Basellonak hívták. Különösen megfogott Rinaldo egyik kalandja, melyben egy gazdag és kíváncsi úri társaságot rabolt ki. Rinaldo vadásznak öltözve járta a környéket, mikor egy férfiakból és nőkből álló, igen gazdag úri társaságba botlott. Szóba elegyedett velük, és többek közt Rinaldoról is beszéltek. A vadász óva intette az urakat és hölgyeket: vigyázzanak, mert Rinaldo és bandája a környéken jár. Ám az urak kijelentették, hogy nem félnek, a hölgyek pedig még inkább kíváncsiságuknak adtak hangot, hogy ki lehet, milyen lehet Rinaldo. A vadász erre lövésre emelte fegyverét, és fölkiáltott: Én vagyok Rinaldo! Aztán kifosztotta a társaságot, elvette pénzüket, aranyukat. Rinaldo Rinaldini története újabb adalék ahhoz, hogy mit olvasott népünk 50-100 évvel ezelőtt. Mi érdekelte, mi kötötte le őket annyira, hogy évtizedek múltán, a háború nagy csapásait követően is emlegették tetteit, melyek némi rokonságban álltak a magyar betyárhistóriákkal. Jellemző, hogy a sárkeresztesi szóhasználatba, a káromkodások közé is bekerült néhány évtizedre a rablóvezér, Rinaldo neve. A haramiakapitány története mai szemmel szokványos. Miután számtalan rablást, gyilkosságot elkövetett, megpróbál szakítani korábbi életével, jó útra térni, ám a körülmények ebben megakadályozzák. Közben újabb és újabb vidékekre vándorol, szép nőkkel, veszedelmes ellenfelekkel folytatott kalandokon, élet-halál küzdelmeken esik át. Egyaránt otthonosan mozog a hegyekben, kolostorokban, városokban, a rablók és az arisztokraták közt. Legtöbben kedvelik, de legalább tisztelik. Végezetül, hogy az olvasók tetszését még inkább elnyerje, a szabadságharcosok közé áll. Az eddig említetteken kívül a téma további, XX. századi kiadásaival, feldolgozásaival is lehet találkozni. Edmondo Castellani neve alatt 1929-ben, a Turul kiadásában jelent meg a „Rinaldo Rinaldini. A sziklák fejedelme” c. három kötetes regény, összesen 2615 oldalon. Jóval rövidebb terjedelmű, mindössze 235 oldal Vulpius históriájának Szinnai Tivadar által az ifjúság számára átdolgozott változata, melynek legutóbbi, harmadik kiadása 1969-ben hagyta el a nyomdát, a „Haramiák kapitánya” címen. Végezetül említhető Fábri Péter 1992-ben Szolnokon bemutatott két felvonásos, zenés komédiája. Ez a darab a téma napjainkra aktualizált, szellemes átdolgozása. Jellemző a mű címe is: „Rinaldo Rinaldini, avagy rablóból lesz a legjobb rabló.” A történetet a szerző a rendszerváltás, a privatizáció időszakába helyezi. G J 2005. június

9

oktorok Egy új osztály létrehozója A főorvos – legalábbis saját állítása szerint – nem tud rajzolni. Persze nem is ez a feladata. De ha meggondoljuk, hogy ükunokája egyik nagy festőnknek… Az egri nők, II. Lajos holttestének megtalálása… mind-mind ismert képek, amiket Székely Bertalan festett. Az ő leszármazottja dr. Pápai-Székely Zsolt, a Szent György Kórház pulmonológiai osztályának vezető főorvosa, aki igen fiatalon, 39 évesen vette kezébe az osztály irányítását, ami ezúttal egy teljesen új osztály kialakítását is jelentette. Pályafutása 1989-ben az Országos Korányi Tüdőgyógyintézetben kezdődött, miután elvégezte Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetemet. 2003 nyarán érkezett Székesfehérvárra, dr. Csingár Antal hívására. – Miért döntött a tüdőgyógyászat mellett? – Nem volt teljesen tudatos választás, inkább a lehetőségek hozták így. Belgyógyászati profilú helyen szerettem volna dolgozni, de erre Budapesten nem volt lehetőség akkor. Aztán a tüdőgyógyászat nagyon megtetszett, megszerettem. A Korányiban a manuális ténykedésre való hajlamaimat is kiélhettem, a bronchológiai osztályon endoszkópos vizsgálatokat végeztünk a tüdőben, itt dolgoztam 1991-től. Nagyon hamar sikerült nemzetközi porondra is kilépni. A kezdetek után egy-két évvel külföldi előadások, publikációk következtek. Úgy éreztem, hogy más, nagyobb szakmákban, ahol sokkal nagyobb a „tülekedés”, ilyen lehetőséget nem kapnak fiatal orvosok. – A külföldi lehetőségek azt sejtetik, hogy a gyógyítás mellett a kutatással, tudományos tevékenységgel is foglalkozott. – A bronchológia területén egyes módszereket tökéletesítettünk, fejlesztettünk, új eljárásokat dolgoztunk ki, és vezettünk be. Többféle eljárást Magyarországon elsőként alkalmaztunk. – A szobája falán jó néhány – többnyire angol nyelvű – oklevél látható. Ezek mit jelentenek? – Ezek fontos pontjai szakmai pályafutásomnak. Itt van például az Amerikai Tüdőgyógyász Társaságba,

10 2005. június

valamint a Bronchológus Világegyesületbe való felvételemről szóló oklevél, és a Cornell Egyetem továbbképző kurzusán kapott oklevél. – És ugyebár igen fiatalon lett az osztály vezetője itt, Székesfehérváron. – Harminckilenc éves koromban lettem osztályvezető főorvos, ami nagy megtiszteltetés, különösen úgy, hogy dr. Csingár Antal, a kórház akkori főigazgatója személyesen keresett meg azzal, hogy szerinte az ő elképzeléseit én tudnám megvalósítani, s hogy erre vállalkozom-e. Első szóra igent mondtam. – Itt tehát nem csak arról volt szó, hogy egy osztályt kell átvenni, hanem egy teljesen újat létrehozni. – Igen, itt a Szent György Kórház központi telephelyén nem volt közvetlen előzménye a pulmonológiai osztálynak, tehát a semmiből kellett kialakítani. Ez természetesen plusz nehézséget jelent egy kész osztály átvételéhez képest, ugyanakkor bizonyos szempontból komoly könnyebbséget is. – Mert ugye, a saját elképzelései szerint alakíthatta ki… – Pontosan, mind a működési struktúrát, mind a szakmai alapokat, és a munkatársak kiválasztását a saját szájízem szerint tudtam megvalósítani. – Olyan lett, amilyennek elképzelte? – Sokkal jobb. Minden várakozásomat felülmúlta. Egyrészt a kórház

messze erején felül megvalósította minden olyan kérésemet, ami kellett ahhoz, hogy el tudjunk indulni, így elmondhatjuk, hogy az osztály felszereltsége európai színvonalú. A diagnosztikus lehetőségek, a bronchológiai labor pedig Magyarországon az egyik legjobb. Egy évvel ezelőtt a kórház működtetési pályázatot írt ki az endoszkópia üzemeltetésére, amibe szerencsére a tüdőgyógyászati osztály bronchológiai rendelője is belekerült, így lehetőség nyílt arra, hogy ennek keretében a rendelőnk olyan felszerelést, olyan műszereket kapjon, ami gyakorlatilag teljes értékűvé, mindent megoldani tudóvá tette a Szent György Kórház pulmonológiai osztályát, endoszkópos laborját. Egyike vagyunk a két centrumnak Magyarországon (a Korányi mellett), ahol légúti protézisek (stentek) beültetése folyik. – Az osztályon felül a közelmúltban újabb feladatot is kapott. – Május elsejével Kuchár főorvos úr nyugdíjba vonulása után engem bízott meg a kórház vezetése, hogy a Tüdőgondozót is irányítsam. A rengeteg plusz-feladat mellett van ennek előnyös oldala is, például, hogy a járóbeteg-ellátást sokkal jobban össze tudjuk hangolni az osztály, illetve a betegek igényeivel. Távlatilag azt is el tudom képzelni, hogy az osztály orvosai közvetlenül is részt fognak venni a Tüdőgondozó munkájában, az pedig már most valóság lesz, hogy egyes ott dolgozó orvosok itt bent, az osztályon, az ambulancián is rendelni fognak. – Néhány szót a betegségekről is ejtsünk. Korábban a TBC volt nagy ellenség, ma mi a jellemző? – Örömmel mondhatom, hogy az újabb epidemiológiai statisztikák nagyon kedvező képet mutatnak Fejér megyében, a TBC vonatkozásában. Jóval húsz százezrelék alá került a betegség gyakorisága, 15-17 százezrelék környékére. Ez a szám pár éve még 40 volt, ami azt jelenti, hogy százezer lakos közül negyven új eset volt évente, most ez a szám 15-17 körül van, és kevesebb, mint tíz év alatt csökkent le ennyire. Bár a tüdőbetegségek között a

krónikus hörghurut, és a tüdőtágulás a leggyakoribb, majd őket az asthma bronchiale követi, ezek a korszerű gyógyszerek segítségével hosszú ideig kezelhetők, egyensúlyban tarthatók. A legnagyobb problémát okozó tüdőbetegség ma már a tüdőrák. Bár az utóbbi egy-két évben megállni látszik az esetek számának növekedése, de nem tudjuk, hogy ez végleges-e, vagy csak átmeneti. A baj az, hogy ez a betegség még mindig a nagyon rossz prognózisú betegségek körébe tartozik, a felfedezéskor a betegek több mint fele általában gyógyíthatatlan stádiumban van. – A cigarettás dobozok feliratai is figyelmeztetnek rá, és persze gyakran halljuk, hogy a dohányzás fontos szerepet játszik a betegség kialakulásában. Szakemberként is megerősíti ezt? – Kevés betegség van, aminél annyira egyértelműen mondhatjuk azt, hogy a dohányzásnak kiváltó szerepe van. Ma már semmilyen kétely nincs abban, hogy a dohányzás mind a dohányzóban, mind pedig a környezetében élőknél többszörösére növeli a rizikóját annak, hogy daganatos betegség, és ezen belül akár tüdődaganat alakuljon ki. A dohánytermékekben rengeteg papír ég el, amiben különféle kátrányanyagok szabadulnak fel, és ezek a fő rákkeltők. A dohányzásnak jelentős szerepe van tehát, sajnos Magyarország dobogós helyen van a dohányzási statisztikákban, és itt is az a trend, hogy a fiatal nők körében nagyon divatos a dohányzás: már diák-korban sikk cigarettázni. Ennek pedig több következménye is van, például a koraszüléssel kapcsolatos problémák egy része is a dohányzásra vezethető vissza. Ezen felül pedig már most látszik, hogy miközben a tüdőrák gyakorisága összességében stagnál, a férfiaké csökken, a nőké viszont emelkedik. – Munkája sok energiát, sok lemondást jelent. Minek a rovására? – Remélem, hogy semminek, de ez biztosan nem így van. Nagyon kevés szabadidőm van, bizonyára a családom is többet igényelne belőlem. Van egy gyönyörű tízéves lányom, és szabadidőmet igyekszem családommal tölteni. Három éve Zsámbékra költöztünk, én onnan járok ide, feleségem Budapesten dolgozik, a lányom ott jár iskolába, ezért maradtunk ott. Úgy gondolom, hogy most ott vagyok, ahol lennem kell, itt sokat szeretnék tevékenykedni, még sok dolgunk van. Úgy tartom, hogy az fog engem minősíteni egyszer, milyen orvos válik a mostani tanítványaimból. H T

lakok 2005. Ő az a zenész, akit ritkán láthat közönsége. Ennek persze gyakorlati akadályai vannak. Az orgonákat ugyanis többnyire a templomok karzatán, hátul, a padsoroknak háttal építik fel. Így aztán a művész is kénytelen a közönség elől megbújva játszani. A lámpalázas előadóknak ez bizonyára kellemes helyzet. Persze, azért nyilván vannak olyan előadások, koncerttermek, ahol nem csak hallani, hanem látni is lehet a művészt. Én legutóbb mégis a székesfehérvári bazilika orgonája mellett állva hallgattam beszélgetőtársam egyik hangversenyét. Így még inkább lenyűgözött az előadás, hiszen volt szerencsém látni, hogyan kelnek életre a dallamok kéz és láb összehangolt munkájával. Az előadó Tóka Szabolcs orgonaművész volt, aki egyébként a zenélés mellett sokkal prózaibb feladatokkal is foglalatoskodik, hiszen már másodszor igazgatja a Hermann László Zeneiskolát. Egyébként éppen húsz éve végzett a Liszt Ferenc Zeneakadémián; az évfordulót szeptember 30-án hangversennyel ünnepli a Prohászka templomban. – Nem tudom, hogy az orgona mennyire népszerű hangszer a zenét tanulók körében, de gyanítom, hogy nem az első helyen áll. Te miért választottad mégis ezt a hangszert? – Egy pályafutás, egy hivatás során nagyon meghatározóak a gyermekkori élmények. Számomra, mint lelkészcsaládba született gyermeknek, természetes volt, hogy a lelkészlakásunkból gyakran átmentünk a templomba, s ott énekelgettünk a kottákból, illetve kipróbáltuk a hangszereket. A gyermekkoromat Albertirsán töltöttem, ahol eleinte egy harmónium volt a gyülekezetben, de később lett egy családi zongoránk, majd sikerült a templomunkban is építeni egy orgonát. Szüleim emlékei, kötődése, a komolyzene, az orgona iránti szeretetük nyilván meghatározta az én pályafutásomat is. Számomra kihívás volt egy hangszer, és nem csak szívesen ültem mellette, hanem órákig gyakoroltam, próbálgattam. – Mikor derült ki, hogy érdemes komolyabban foglalkoznod az orgonával? – Én is végigjártam a szokásos lépcsőfokokat. Egy községi zeneiskolából hetedikes koromban felkerültem Budapestre, a II. kerületi zeneiskolába, és többéves zongorázás után akkor kezdtem orgonán tanulni. Tanárom azt javasolta, hogy próbáljam meg a Bartók Zeneművészeti Szakközépiskola felvételijét. Elsős gimnazistaként kerültem oda, és ez egy döntő lépés volt. – A zenei világban is sok változás volt az elmúlt évtizedekben, sok elektromos hangszert fejlesztettek ki. Számodra ezek mennyire elfogadhatók? – Én elfogadom ezt a helyzetet, mert igyekszem realista lenni, és ha egy adott pillanatban, egy szerényebb kivitelű vagy hangzású hangszer áll rendelkezésre, számomra ez nem ok arra, hogy ne vállaljam a játékot. – Lenyűgöző hangszer az orgona, ráadásul kívülállóként nehéz elképzelni, hogy miként lehet egyszerre kézzel-lábbal játszani rajta… – Különleges érzés, mert az ember által működtethető legösszetettebb hangszer szólal meg ujjai és lábai alatt. Az orgona szerkezetében, méretében, hangzásában is évszázadok óta vezető helyet foglal el; természetes rezonanci-

áját, hangerejét nem lehet más eszközökkel felülmúlni. Megszólaltatásához valóban külön érzék kell; nem egy olyan, egyébként kiváló zongorista osztálytársam volt, aki nem tudta azt a feladatot megoldani, hogy egyidejűleg mozgó szólamokat le tudjon játszani lábbal is. – Ráadásul az orgonán több billentyűsor is lehet, nem beszélve a regiszterkapcsolókról. – A legnagyobb manuálszám a hét, ez a hangszer Amerikában van, egy vásárcsarnokban, de ötmanuálos (öt billentyűsoros) orgona Magyarországon is létezik, és vannak mellette a regiszterkapcsolók, játéktechnikai kapcsolók, amelyek használatát ma már egész komputer-szerkezetek segítik. – Hagyományos, fújtatós orgona létezik-e még? Játszottál olyanon? – Gyermekkoromban ilyen volt az első hangszer, amin önállóan játszottam. Testvéreim fújtattak, meg egy-két barát, persze nem bírták sokáig, csak néhány percig. Néhány éve Erdélyben is játszottam egy olyan hangszeren, amelyen még fújtatni kellett, nem volt pénz a villanymotor beszerelésére. Vannak olyan helyek is, ahol praktikus szempontok miatt meghagyják a fújtatós szerkezetet, mert így áramszünet esetén is működik az orgona. – Az orgonisták között nincs olyan hagyományhoz való ragaszkodás, hogy inkább a fújtatós orgonákat szeretik? – A sípos orgonákkal kapcsolatban van ragaszkodás a hagyományokhoz, a fújtatással kapcsolatban viszont nincs. Régen, tudomásom szerint szegényebb sorsú diákok egy kis jövedelemre tehettek szert ezzel a munkával. Ha visszamehetnénk az időben, szívesen lennék Bach fújtató kisdiákja. – Ha Bachot említetted, ő virtuóz orgonista volt, nem is mindenki tudta eljátszani ugyanazt, amit ő. Léteznek ma is olyan darabok, amiket nem minden orgonista képes eljátszani? – Léteznek, amikhez kiváló előképzettség, módszeres gyakorlás, és megfelelő hangszer is kell. – Nincs túlságosan beskatulyázva az, aki ezt a hangszert választja? – Elég nagy a hangszer irodalma. Vannak kollégák, akik inkább megma-

radtak az orgona, mint templomi hangszer mellett, számomra viszont megadatott az, hogy sokat dolgozhattam együtt szólistákkal, kisebb kamaracsoportokkal, énekkarokkal is. Így a társas zenélésre mindig is nyitott voltam; úgy érzem, hogy sikerült a zeneirodalmat szélesebb skálán is megélnem. – Sőt, most a társas zenélésnek egy újabb lehetősége is adott, hiszen a nagyobbik fiaddal, Ágostonnal is együtt játszhatsz. – Így van, kaptunk közös koncertmeghívást Németországba, nemrég léptünk fel ott együtt. A fiam jelenleg a váci konzervatórium tanulója, szintén orgona-szakos. De a másik két gyermekem is muzsikál, a kislányom zongorázik és fuvolán tanul, a kisebbik fiam pedig szintén zongorázik. Nálunk természetes a zene, nem azért, mert

a pályát mi írjuk elő. Ha ők elég energiát és elhivatottságot éreznek magukban, akkor szerintem egy szülőnek kötelessége támogatni őket, és ez nem is esik nehezemre. – Színészektől hallani, hogy vannak bizonyos szerepálmaik. Számodra van-e olyan orgona a világon, amin nagyon szívesen játszanál egyszer? – Létezik. Akár a párizsi Notre Dame, akár a passaui dóm orgonája, de a Los Angeles-i Kristály Katedrálisban is van egy ötmanuálos orgona. Ha egyszer életemben el tudnék ide jutni… H T

TÉRÍTÉSMENTES

Péter Rózsa Oktatási Központ a King’s School Oxford magyarországi képviselete

8000 Székesfehérvár, Várkörút 54. Tel: 22/348-103, 22/348-095, Honlap: www.peter-rozsa.hu

Térítésmentes iskolarendszerû képzések és kollégiumi elhelyezés érettségizetteknek és most érettségizõknek:     

Külkereskedelmi ügyintézõ Nemzetközi száll. és logisztikai menedzser Idegenforgalmi technikus Marketing- és reklámügyintézõ Vámügyintézõ

   

Idegenvezetõ Irodavezetõ Gazdasági informatikus Újságíró

Egyetemi felvételi mentességet nyújtó képzések:  Logisztikai mûszaki

menedzser asszisztens  Pénzügyi szakügyintézõ

 Jogi asszisztens  Idegenforgalmi

szakmenedzser

A fenti szakokat levelezõ tagozaton is indítjuk, szombati tanítási napokkal! Felvételi nap: 2005. június 11., június 18., július 9. Kérje ingyenes tájékoztatónkat!

A hasznosítható tudás... 2005. június 11

özélet

Egyéves az Esélyek Háza

A napokban ünnepelte fennállásának egyéves évfordulóját az Esélyek Háza Fejér Megyei Koordinációs Iroda. Az iroda Székesfehérvár belvárosában 2004 májusa óta várja az érdeklődőket a Vizivárosi Általános Iskola épületében. Az Esélyek Háza fő funkciója, hogy helyi szinten, szakmai, módszertani munkát végezzen, közvetett és közvetlen kliens-ellátást biztosítson. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos országos és helyi programok kommunikációját megszervezze társadalmi és szakmai szinten, valamint hálózatokat építsen, és elősegítse a kapcsolattartást az esélyegyenlőség kérdésében érintett szervek, érdekképviseletek, önkormányzatok, szervezetek között. A Vizivárosi Általános Iskola igazgatóját, Kárpátiné Frank Évát a két intézmény közös együttműködéséről, az Esélyek Háza vezetőjét, Márton Zoltánt pedig a kezdeti lépésekről, programokról és tervekről kérdeztük. – Az Európai Unióban egyedülálló ez a kezdeményezés. Hogyan jött létre megyénkben ez az iroda? – Az esélyegyenlőségi kormányprogram keretein belül szerettek volna kiépíteni egy esélyegyenlőségi hálózatot – mondja Márton Zoltán. – Ez azt jelentette, hogy a 19 megyében és a fővárosban összesen 20 ilyen intézményt hoznának létre. Ebből 12 intézmény valósult meg, köztük a székesfehérvári is. Sajnos a további kezdeményezések megrekedtek, mivel Lévay Katalin miniszter asszony, aki a program elindítója volt, távozott európai uniós parlamenti képviselőnek, valamint még további események is megakadályozták a további intézmények kiépülését. – A Vizivárosi Általános Iskola ad otthont az Esélyek Házának. Az iroda kialakításának szempontjából miért erre az intézményre esett a választás? – Az intézmény kialakítási koncepciójában egy háromoldalú egyezség jött létre. A Minisztérium az infrastrukturális helyzet megteremtésében segített, továbbá a megyei önkormányzat, és a város is támogatta az intézményt, így közelítőleg 9,5 millió forint állt rendelkezésünkre, hogy létrehozzuk az irodát. Igyekeztünk olyan helyet keresni, hogy ne legyünk túl messze a belvárostól, továbbá olyan környezetbe kerüljön az intézmény, mely terület önmagában is érintett az esélyegyenlőség szempontjából. Így esett a választás a Vizivárosi lakótelepre, ahol több mint 10 ezer ember él panel-környezetben, és sokan anyagi, és más hátrányokkal küzdenek. A Vizivárosi Általános Iskola szempontjából hátrány, hogy a lakótelepen kevesebb a kisdiák, mint 30 évvel ezelőtt, valamint a másik alapfokú intézmény is közel helyezkedik el. Az iskolának a Budai út felőli oldalán három tanterem kihasználatlan volt, így a Széphő Rt. kivitelezésében, a támogatásokból megvalósítottuk az irodát. Teljesen szabványos, akadály-mentesített környezetben tudtuk elkezdeni a munkát egy évvel ezelőtt. – Sokak számára ismeretlen volt, hogy az Esélyek Háza mit is jelent. Hogyan kezdték el a szakmai munkát? – Tavaly májusban, a megnyitó után, egy új és ismeretlen területnek és szakmai munkának néztünk elébe. Mivel az EU-ban sem tekint vissza túl messzire ez a kezdeményezés, így szakaszokra bontottuk a munkát. Az első időszakban meg kellett ismertetni, illetve el kellett fogadtatni ezt az új kezdeményezést. Sokat dolgoztunk azon, hogy a különböző téves feltételezéseket és indokolatlan reményeket a valósághoz közelebb hozzuk, hiszen maga a szó becsapós, hogy esélyegyenlőség. Sokan félreértették a fogalmat, mivel a mai világban és értékrendben az esélyek a pénzhez, az anyagi haszonhoz kapcsolódnak, és rögtön arra gondolnak az emberek, hogy az Esélyek Háza egy pénzosztó hely lesz. Amit a szociális rendszer nem tud biztosítani a számukra, azokat a hibákat és hi-

12 2005. június

ányosságokat, főleg anyagi hiányosságokat, majd mi pótolni fogjuk. Az első fél évben tulajdonképpen ez a fajta beilleszkedésünk zajlott a szociális rendszerbe. Később a közösségi programokra tevődött át a hangsúly, ekkor volt az Esélyegyenlőségi Hónap. Ebben az időszakban kb. 10 ezer embert értünk el személyesen, ahol a szolgáltatásainkat és céljainkat sikerült megismertetnünk és elfogadtatnunk. A valóságos szakmai munkához az elmúlt félévben, tavaly novembertől tudtunk hozzákezdeni. – Milyen programokat kínál az intézmény az érdeklődőknek? – Öt kiállításon van túl az intézmény. Ezek a kiállítások mind akadályozott, vagy fogyatékkal élő emberek számára nyújtanak lehetőséget munkáik bemutatására. Két műterem áll rendelkezésünkre a kiállítások megrendezésére. Volt egy kiállításunk, ahol 24 szájjal-lábbal festő művész munkáit mutattuk be. Jelenleg egy mozgássérült székesfehérvári művésznő képeit tekinthetik meg az érdeklődők. – Mik az intézmény céljai és tervei a jövőt tekintve? – Igyekszünk egy jó értelemben vett portfoliót képezni a területen, hiszen sem 100 milliókkal, sem szakemberek százaival nem rendelkezünk. Azt gondolom, hogy a gyakorlatok grammjai sokkal többet érnek,

mint az elméletek tonnái, és nem szeretnénk okoskodó és tudálékos módon végezni a munkánkat, mert ezzel szakadékot húznánk az átlagemberektől. Azt szeretnénk, hogy minél közelebb kerüljünk az emberekhez és a megye településeihez, mivel Fejér megyében is vannak olyan régiók és települések, melyek hátrányos helyzetűek. Elég nagy területről van szó, és 4-5 emberrel nem lehet megváltani a világot, tehát folyamatosan bombázni kell a tudatot, valamint az emberek értékrendjét egy olyan irányba terelni, hogy elfogadják: az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód olyan ügy, amit most már nem lehet a szőnyeg alatt tartani. Az általános iskolával szeretnénk tovább folytatni az elkezdett munkát, gondolok itt az esélyek órájára. Ezt a jól bevált kezdeményezést szeretnénk, mint egy licencet tovább vinni a megyében. Valamint a művészeti vonalon is szeretnénk folytatni a tevékenységünket, illetve január óta a vidéken működő tevékenységeket is folytatni fogjuk. Székesfehérvár és kistérsége európai szinten is élenjáró település és régió, mely mind az ipar fejlettségében és a foglalkoztatottságban, valamint az akadály-mentesítésben és az esélyegyenlőségben Magyarországon úgymond kirakatvárosnak számít. Büszkék lehetünk városunkra, és nem csak az itt élők, hanem az ország is. A támogatás, amit a minisztérium az intézménynek ad, akkor kerül a legjobb helyre, ha nem csak Fehérváron, hanem vidéken, a hátrányos helyzetű településeken kerül felhasználásra. – Mely települések tartoznak ezek közé? – Ezek a települések többek között a sárbogárdi, enyingi, valamint a bicskei kistérség. Készítettünk egy nagy megyei kutatást, ahol felmértük az esélyegyenlőségi problémákat, és erre alapozva építjük fel a következő évi munkánkat. Ebben a három kistérségben fogunk a közeljövőben intenzíven jelen lenni, és közreműködni a települések mindennapjaiban.

A Vizivárosi Általános Iskola ad otthont az Esélyek Házának. Két intézmény működik teljesen önállóan egy épületen belül, de mégis mindkét intézmény valamilyen szinten bekapcsolódik a másik életébe. A két intézmény kapcsolatáról és együttműködéséről kérdeztük Kárpátiné Frank Éva igazgatónőt. – Hogyan fogadta az iskola ezt a fajta esélyegyenlőségi kezdeményezést? – Az iskola már a kezdetektől pozitívan állt hozzá az iroda létrejöttéhez, és teljes mértékben támogattuk a kezdeményezést. Minden iskola célja – így a miénké is – az integrált nevelés, hogy a gyerekek együtt tanulhassanak a hátrányos helyzetű vagy sérült társaikkal. Ez akkor valósulhat meg, és gyermekeink sikeres nevelése csak úgy képzelhető el, ha már az iskolában megtanulják tisztelni és elfogadni a különbözőséget. Viszont azt gondolom, hogy a társadalom erre még nem készült fel, és a problémák leküzdésére az iskolának egyedül nincs esélye, így nagyon jó, hogy létrejött ez az iroda, ezzel tudjuk segíteni egymás munkáját. – Hogyan kapcsolódik be az iskola az Esélyek Háza programjaiba? – Az Esélyek Házában rendezett kiállításokon és programokon rendszeresen részt vesznek az iskola diákjai. Sokat tudnak találkozni és beszélgetni az iroda munkatársaival, ezáltal sokkal intenzívebb a hatás, amit számukra nyújt az iroda, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőségi szemlélet ügyében. – Elindították közösen az „esélyek órája” szakmai prog-

ramsorozatot. Mit takar ez a fogalom? – Az esélyek órája egy rendhagyó speciális osztályfőnöki órát takar a 7. évfolyamosoknak. A célunk az volt, hogy a diákok személyes kapcsolatba kerüljenek hátrányos helyzetű társaikkal, hogy a siketek, vakok, mozgássérültek, mozgáskorlátozottak, értelmi fogyatékosok életét közelebbről megismerjék. Legutóbb a jelbeszéddel, jeltolmácsolással ismerkedtek a diákok. De járt már nálunk egy vak fiatalember a vakvezető kutyájával, valamint egy kerekes székes fiatalember, és nagyon érdekes dolgokat ismerhettek meg a gyerekek a mindennapi életükről. Ez egy nagyon fontos kezdeményezés, mivel ez az ötlet, ez a hipotézis értéket és véleményt formál, és ennek a jelentősége óriási mértékű, hiszen a gyerekek előítéletei megszűnnek a fogyatékosokkal szemben: saját bőrükön érzik, hogy nem lebecsülendő az a probléma és akadály, amivel ezek az emberek küzdenek, és élnek közöttünk. És az ösztönös távolságtartás feloldódik ezekkel az emberekkel szemben az ilyen találkozások alkalmával. Talán ezek a tapasztalatok kihatnak majd a gyerekek további életére és szemléletére, valamint a későbbiekben nem fogadják el a társadalomban uralkodó általános előítéletet. H.N.

özélet Látogatás a brüsszeli NATO-központban Az ebben az esztendőben tíz éves Honvédség és Társadalom Baráti Kör tagjai tanulmányi kiránduláson vettek részt Nyugat-Európában. Az utazás kiemelt programjának számított a brüsszeli és Mons-i NATO-központok meglátogatása, ahol az ott szolgálatot teljesítő magyar delegáció szakembereitől hallhattak előadást a vendégek az északatlanti szervezet jelenéről, jövőjéről. Meglátogatták a németalföldi Gent és Brugge városát, valamint a napóleoni csatavesztés színhelyét, Waterloot, majd az épülő új Európa Parlamentet is. A kiránduláson a Fehérvári Polgár munkatársa is részt vett. Magyarország történetében komoly fordulatot hozott 1999: ebben az évben lett hazánk teljes jogú tagja a NATOnak. A csatlakozással egy felkészülési, előkészítési folyamat zárult le, de egyben megkezdődött egy legalább ugyanolyan nehéz és bonyolult folyamat, az integráció, amely jelenleg is tart. A folyamat helyzetéről, és a NATO megítéléséről kérdezte a Fehérvári Polgár Talla István vezérőrnagyot, a Magyar Köztársaság NATO- és európai uniós katonai képviselőjét, a szervezet brüsszeli központjában. Talla István vezérőrnagy a NATO szervezete mellett működő magyar delegáció szervezetének, és feladatainak bemutatásával kezdi a beszélgetést. – A delegációt három szervezeti egység alkotja: a Politikai Osztály, a Védelempolitikai Részleg, és a Katonai Képviselő Hivatal. A delegáció nem része a NATO struktúrájának, alapvető feladata hazánk nemzeti érdekeinek képviselete a Szövetségnél. A Politikai Osztály tagjait a Külügyminisztérium delegálja, és elsősorban politikai, biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. A Védelempolitikai Részleg munkatársait a Honvédelmi Minisztérium jelöli ki a védelemtervezéssel, erőforrások biztosításával kapcsolatos feladatok kezelésére, míg mi a katonai képviseleten 14 fővel konkrét katonai szakértelmet igénylő területeken (többek között NATO, EU-műveletek, légvédelem, logisztika, híradás, informatika) tevékenykedünk. A delegáció szervezeteinek munkáját hazánk állandó NATOképviselője, Herman János nagykövet irányítja, és egyben ő valósítja meg legmagasabb szintű nemzeti képviseletünket is az Észak-atlanti Tanács mindennapi munkájában. – Szövetségi tagságunk alatt számos világpolitikai változást élhettünk át. Hogyan veszünk részt ezekben a változásokban, illetve a Magyar Honvédség milyen feladatok végrehajtására kap megbízást? – Valóban jelentős változások zajlottak, és jelenleg is zajlanak a világban, melyekben a Szövetség egyre jelentősebb szerepet vállal. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a

NATO „nem oszt feladatokat, megbízást” egyetlen szövetségesének, így nekünk sem. Magyarország mint tagállam részt vesz a politikai és katonai döntések kidolgozásában, és természetesen a végrehajtásában is. Részvételünk jellegéről, nagyságáról, időtartamáról a kormány dönt. Hazánk elismerésnek örvend műveleti részvétele miatt, jelenleg minden NATO- és EU-műveletben részt veszünk. Kiemelném a délszláv térséget, ahol 300 fővel veszünk részt a KFOR-ban, Koszovóban, és 116 fővel az Európai Unió által vezetett „ALTHEA-műveletben”, Bosznia-Hercegovinában. A műveletek elsősorban a békefenntartást és nemzetépítést szolgálják a térségben, ugyanakkor cél a szervezett bűnözés, ember-, fegyver– és kábítószer-kereskedés visszaszorítása is, melyek nélkül elképzelhetetlen az élet normalizálódása. Afganisztánban egy közel 180 fős kontingenssel vagyunk jelen. Katonáink az ország északi részén, valamint a fővárosban, Kabulban területvédelmi, biztosítási, egészségügyi és törzstiszti feladatokat látnak el. Az ország különböző körzeteiben tevékenykednek a tartományi újjáépítési csoportok, amelyek a harcok után az élet újraindításának feltételein, a biztonságos környezet megteremtésén dolgoznak, továbbá megfelelő körülményeket alakítanak ki az őszi parlamenti választásokhoz. Az északi körzetben, Kunduz közelében egy 10 fős magyar csoport német egységgel közösen vesz részt egy újjáépítési csoport munkájában. Meg kell említenem az iraki kiképzési missziót, amelyben jelenleg is eredményesen működünk közre. Az is nagyon fontos, hogy az Iraki Biztonsági Erők fejlesztéséhez Magyarország 77 darab T-72-es harckocsi felajánlásával járult hozzá. Az afrikai kontinensen, Szudánban, Darfur nyugati részén EU-megfigyelőként egy magyar katona teljesít szolgálatot. – Magyarországon igen komoly vitát váltott ki a mecseki Zengőre tervezett lokátor-állomás telepítése. Mennyiben szolgálná az említett technikai eszköz a szövetségesi és mennyiben a nemzeti érdekeket?

Férfiak Egészséghete 2005-ben is Az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségének kezdeményezésére Székesfehérvár, mint a Szövetség tagvárosa, 2005. június 8-10. között egészséghetet szervez a férfiak számára. A Férfiak Egészséghete során kosárlabdában meghívásos bajnokságot, teke egyéni, asztalitenisz és tollaslabda sportágakban páros versenyszámokban a 18 éven felüli férfiak részére nyílt sportversenyt szervez Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének Sportbizottsága támogatásával, közösen a társrendezőkkel, a Polgármesteri Hivatal Oktatási és Sportirodája. A Férfiak Egészséghete nyitó sportrendezvényeként 2005. június 8-án (szerdán) 15. 00 órától a Tóvárosi Általános Iskola (Székesfehérvár, Iskola tér 1.) tornatermében várja az önkormányzati képviselők ko-

sárlabda-csapata a meghívott ellenfeleit. 2005. június 9-én (csütörtökön) 19.30-21.45 között a KÖFÉM SC TEKECSARNOKÁBAN 18 éven felüli férfiak részére amatőr egyéni tekeversenyre kerül sor (20 teli gurítással). Nevezés a verseny helyszínén, a verseny napján 19.20 -19.30 óra között díjmentesen Menyhei Zoltán versenybírónál. A Férfiak Egészséghete székesfehérvári záró rendezvényeként 2005. június 10-én (pénteken) 19.30 órai kezdéssel a Vasvári Pál Általános Iskola (Székesfehérvár, György Oszkár tér 3.) tornatermében Gáncs József

– A tervezett lokátor-állomások mindenek előtt nemzeti célokat, az ország biztonságát szolgálják. Hazánk alapvető eszközeiről van szó, amelyek feladata Magyarország légterének figyelése. Az eszköz természetesen részét képezi majd a NATO összefüggő légvédelmi rendszerének, amelyet minden tagállam fölé kiterjeszt. Éppen ezért csatlakozásunkkor a Szövetség úgy döntött, hogy közös finanszírozásból valósul meg a beruházás. Jelentős szerepe lesz Szlovénia légterének biztosításában, amelyet egyébként is a környező NATO nemzeteknek – Magyarországnak és Olaszországnak – kell ellátniuk, mivel Szlovénia nem rendelkezik légierővel. Emellett további polgári érdekű felhasználásról sem szabad megfeledkezni, mivel a lefedettség növeléséből származó adatokkal tovább erősítené a polgári repülés biztonságát is. – Ismeretes, hogy immár évek óta zajlik a haderőreform, melynek egyik célja a NATO-követelményeknek megfelelő képességek kialakítása. Itt, a brüsszeli központban miként értékelik „reformtörekvéseinket”, tevékenységünket? – A Szövetség vezetőinek értékelései vegyesnek nevezhetők a reformfolyamatok megítélése tekintetében. Célkitűzéseinkkel, terveinkkel általában egyetértenek, támogatják azokat. A védelmi kiadások csökkentése kapcsán viszont kétségeiket fejezték ki a terveink végrehajthatóságáról. Fő célkitűzésünk egy olyan haderő kialakítása, amely megfelel az ország védelmi szükségleteinek, a rendelkezésre álló forrásokból fenntartható, valamint olyan képességekkel rendelkezik, amelyek hasznosak és felajánlhatóak a szövetséges műveletekhez is. Ehhez természetesen figyelembe kell venni a Szövetség előtt álló kihívásokat, a hosszú távú koncepciókat, valamint a haderő-fejlesztési ajánlásokat és célkitűzéseket. – Nemzetközi kitekintésben van-e olyan, hazánkhoz hasonló NATO-tagállam, amely a haderőreformja részeként megszüntette a sorkatonai szolgálatot? – Több országban is, például Hollandiában, Szlovéniában, Spanyolországban, Franciaországban áttértek a hivatásos haderőre, amely alapvetően a tömeghadseregek fenntartása iránti igény megszüntetéséből következik. Hazánkban jelenleg szüneteltetésre került a sorkatonai szolgálat. Természetesen továbbra is érvényben maradt az általános hadkötelezettség, amely alapján minősített esetben az állampolgároknak korhatártól függően teljesíteniük kell a kötelezettségeiket. Ez felveti a tartalékos-rendszer fenntartásának szükségességét, és hatékonyságának fokozását. S G

testnevelő tanár vezetésével várják azon 18 év feletti férfiak jelentkezését, akik az asztalitenisz vagy a tollaslabda sportág férfi páros versenyszámában mérnék össze tudásukat. A kosárlabda, a teke, az asztalitenisz és a tollaslabda sportágakban az I.-III. helyezettek díjazásban részesülnek. A sportversenyek helyszínén, orvosi közreműködéssel vérnyomás- és vércukorszint-méréseket is végeznek az önként jelentkezők számára. A Férfiak Egészséghete székesfehérvári napjainak további programjairól részletes információk majd a Fejér Megyei Hírlapban olvashatók. Jó sportolást, és jó hangulatot kívánunk minden érdeklődőnek! 2005. június 13

özélet

Harmadik alkalommal választják meg Fehérvár Szépét Székesfehérváron idén harmadik alkalommal rendezik meg a Fehérvár Szépe szépségversenyt. A tavalyi évben megrendezett versenyt élénk érdeklődés övezte, a döntőnek otthont adó ARÉV Sportcsarnok zsúfolásig megtelt. Az idei jelentkezési határidő 2005. június 10. A szervezők azoknak az ifjú hölgyeknek a jelentkezését várják, akik 2005. augusztus 31-ig betöltik a 17. életévüket, és Fejér megyei lakhellyel rendelkeznek. A jelentkezők számától függően az idén az elődöntők is nyilvánosak lesznek. A jelentkezéseket a MAGMA FITT Központban elhelyezett gyűjtődobozba várják, személyesen, vagy postán (8000 Székesfehérvár, Balatoni út 17.) Az idei Fehérvár Szépe-választásról Óber Lászlót, az Ifjúsági, Informatikai és Civilkapcsolatok Bizottságának elnökét kérdeztük. – Melyek a legfontosabb tudnivalók az idei Fehérvár Szépe versenyről? – A döntőt az idén is az ARÉV Sportcsarnokban rendezzük meg augusztus 27-én, egy gálaműsor keretében. A Fehérvár Szépe versenyre az idén is várjuk szponzorok jelentkezését, akik megfelelő hirdetési lehetőséget, zsűritagságot kapnak. Tavaly több ezer néző követte a verseny alakulását, élő TV-közvetítés, újságcik-

kek tucatjai tudósítottak a verseny alakulásáról. A hagyományokhoz híven a verseny első helyezettje az idén is 300 ezer forint értékű utazást nyer, a második helyezett 200 ezer, a harmadik 100 ezer forint értékű ajándékkal térhet haza. A szponzorok jóvoltából értékes különdíjak is lesznek, többek között a verseny egyik fő szponzora, a Fejér Megyei Hírlap is itt választja ki a Hírlap Szépét, az olvasók szavazatai alapján.

– Lesz-e valamilyen változás a verseny lebonyolításában a tavalyihoz képest? – A lányok felkészülési ideje rövidebb lesz, mint tavaly, a döntő előtt két-háromhetes intenzív felkészítésen vesznek részt, a MAGMA FITT központban. A tánckoreográfia is más lesz, a nyitótáncot fürdőruhás bemutató követi latin tánccal, majd következik az angol keringő estélyiben. A döntősök felkészítéséről profi

szakemberek gondoskodnak, a világbajnok sminkmester, Sipos Zita készíti a lányok sminkjét. – Mikor rendezik az elődöntőt? – Június 17-én, a Novotelben 15 lányt választunk ki, akiket augusztus 27-én láthatunk a döntőben. Kétfordulós elődöntő lesz, első körben fürdőruhás bemutatót tartanak a jelöltek, majd a zsűri beszélget a lányokkal. – Ki vehet részt a versenyen, és milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a jelölteknek? – A Fejér megyei lakóhely, és a betöltött 17. életév mellett feltétel, hogy a tavalyi versenyen nem került be a jelölt az első három helyezett közé. A szépség mellett fontos a megfelelő kommunikációs készség, intelligencia is. A korábbi versenyekhez hasonlóan az idén is legalább 70-80 jelentkezőre számítunk. G.P.

Korszeru hallásgondozás díjmentes vizsgálatokkal Családtagja, ismerőse túl csendes, nem vesz részt a beszélgetésekben? Vagy épp ellenkezőleg, nagyon hangosan beszél és nem mindig hallja a csengőt? Esetleg állandóan visszakérdez? Vigyázat, ezeket a jeleket nem szabad fél vállról venni: lehet, hogy a háttérben hallássérülés áll ! A hallásromlás számtalan okból kialakulhat és többféle megoldása lehet. A kor előrehaladtával mindenkinek romlik a hallása, de az életünk során elszenvedett zajok, a különféle gyógyszerek, belgyógyászati betegségek sajnos már idő előtt ronthatják a hallást és a beszédértést. A halláscsökkenés egyik hatékony megoldása a hallókészülékkel való hallásjavítás. A készülék rövid idő alatt, gyakorlás mellett szinte eggyé válik a fülünkkel és a korábbi elszigeteltség

14 2005. június

megszűnik, végre arra válaszolunk, amit kérdeztek, nem kell kiabálnia a családnak, ha beszélgetni szeretne velünk és nem dörömböl át a szomszéd, hogy már megint hangos a TV. A Viton Kft. székesfehérvári audiológiai szalonjában a legkorszerűbb módszerekkel folyik a hallásgondozás. Átfogó fül-orr-gégészeti vizsgálat után csendes kabinban számítógépes hallásmérést végeznek. Ezt követi egy audio-vizuális teszt, melynek során a számítógép képernyőjén életszerű, hangos jelenetek peregnek, az ügyfél pedig ki tudja választani az ő életében legjellemzőbb szituációkat, s az adott zajkörnyezetben összemérhető a hallása az ép hallás-szinttel. Az eredmények alapján, de az ügyfél kívánságait

és életmódját is figyelembe véve ajánlja a hallásgondozó szakember a legmegfelelőbb német, dán vagy amerikai hallókészüléket. Kialakításuk szerint fülmögötti, fülbe helyezhető vagy szemüvegszárba épített digitális illetve analóg hallókészülékek közül lehet választani. A fülbe helyezhető készülék az ügyfél hallójáratáról gyors és fájdalommentes eljárással vett minta alapján, egyedileg készül. Napjaink hallókészülékei alig látható, diszkrét, apró darabok, melyek szakszerű beállítás és rendszeres viselet mellett nagyon megkönnyítik az ember életét. A modern, kényelmes, légkondicionált hallásvizsgáló szalonban kiváló fül-orr-gégész és audiológus szakorvosok, valamint szakképzett audiológus asszisztensek várják a hallásproblémával küszködőket. Bejelentkezés alapján végzik a gyors, szakszerű vizsgálatokat, ezzel elkerülhető a hosszas várakozás, és a megbeszélt időpontban csak az adott ügyféllel foglalkoznak, így elegendő időt, figyelmet tudnak fordítani mindenkire, s a diszkréció is garantált. Mindezért semmivel nem kell többet fizetni, mint bármelyik állami

egészségügyi intézményben, hiszen a vizsgálatok teljesen díjmentesek, s a készülékek receptre felírhatók. Köz-

gyógyellátott ügyfelek számára pedig ingyenesen is adhatók hallókészülékek. A külvilág, a környezet hangjaitól, információitól nem érdemes elszakadni; az emberi kapcsolatok és minőségi életvitel szempontjából a hallás nagyon fontos. Ma már nincs akadálya a csökkent hallás hatékony és esztétikus javításának! (x)

VITON AUDIOLÓGIAI SZALON

Székesfehérvár, Várkörút 56. Tel: (22) 316-250 (Teleki Blanka Gimnáziummal átellenben)

özélet Székesfehérvár nyerte a Kihívás Napját Az idén is Székesfehérvár nyerte a VII. kategóriában, vagyis a nagyvárosok között a Kihívás Napját. Volt program bőven, hiszen már éjfélkor tornával, futással és úszással kezdett a város; napközben volt birkózás, foci, görhoki, falmászás (csak dióhéjban), tehát volt miből választani a fehérváriaknak. Székesfehérvár lett tehát a legsportosabb város, azonban Önök sportoltak, Önök törődtek a saját egészségükkel...Tegyék ezt ezentúl rendszeresen, hiszen sportprogram akkor lesz, ha csinálunk magunknak. A következőkben Magony Tamást, a tömegsportrendezvények „specialistáját” kérdeztük a Kihívás Napjáról. – Több mint 10 000 ember vett részt Székesfehérváron a Kihívás Napján. Magony Tamás, a Városi Oktatási és Sportiroda sportmunkatársa milyennek találta az idei Kihívás Napját? Miben volt az idei esetleg más, mint az előző években? – Székesfehérvár már 1994 óta részt vesz ebben a vetélkedésben, és az utóbbi évek egyik legsikeresebb rendezvénye volt a 2005-ös. Elsősorban az oktatási intézmények sportprogramjai azok, amik miatt mindig első a város a kategóriájában. Sok programot szerveznek a lakótelepi egyesületek, és az amatőr sportegyesületek is. A teljesítmények folyamatosan javultak; több emberre számítottunk, akik eljönnek futni éjfélkor, de így is több mint

100-an voltunk, akik elfutottunk a Bregyóközbe. Volt villanyfényes kosár-, görhoki- és focimeccs is. Az iskolákban voltak, akik sportnapot szerveztek, és több főiskolás is bekapcsolódott a programokba. – Volt miből választani, hiszen aki akart, birkózhatott vagy falat mászhatott… – Rácz Lajos világbajnok vezetésével volt birkózás, ahol a Honvéd-Szondi sportolói segítettek. Fontos megemlíteni a délutáni futópróbát, ahol mindenki díjat kapott, de az óvodákban, iskolákban is adott a város díjakat. Ezt a futást Tombor István emlékére is rendezzük, hiszen Ő álmodta meg az Olimpiai Parkot, ahova futottunk, és ahol minden olimpikon neve

szerepel a kopjafákon. Közel 800-an segítettek egyébként a Kihívás Napján, a lebonyolításban. – Kihívás, teljesítmény, versengés…amikor indult a Kihívás Napja, ezek a fogalmak jutottak eszünkbe, de ma már más értelme is van ennek a napnak. Nem csak a versengésre gondolunk, ha éjfélkor tornázunk a Városház téren… – A vetélkedés és a sportos egészségmegőrzés közé lett becsempészve a település, ugyanis a település érdekében is sportolunk, amellett, hogy saját egészségünkkel törődtünk. Székesfehérvár a 70 000-nél nagyobb lélekszámú települések között indult, így a Budapesti kerületekkel, Tatabányával és Debrecennel versengett. Voltak kupák is, hiszen a Főnix-Wellness fallabda-versenyt is ezen a napon rendezték, és a fehérvári görhoki-csapatok is ezen a napon tartották a városi bajnokságot. Este is nagyon jó program: uszodai mulatságok voltak. Kiemelném még a csörgőlabda-bemutatót, amikor látássérültek nem látássérültekkel labdáztak, úgy, hogy csak a hallás után tudták, merre van a labda. Budapestről jöttek csörgőlabdások, az Ezredéves Iskolába. Nagyon nagy volt az érdeklődés ezen program iránt, így szeretnénk ezt egy kicsit kibővítve megismételni majd később is. Volt egyébként női foci is, az Árpád Szakképző iskolában.

– Ha megnézzük, az elmúlt év profi sportsikereit Székesfehérváron, és mellé tesszük a Kihívás Napján elért eredményét a városnak, tényleg kiakaszthatnánk a „sport városa”-táblát a városhatárba… – Úgy közelítem meg a különböző eredményeket, hogy a versenysport is nagy szeletet képvisel a városban, ami sok sikert hoz, és a szurkolóknak sok élményt ad, de fontos ugyanúgy a tömegsport is. A bölcsődésektől kezdve a főiskolásokig, a mozgásigény igen nagy – bizonyítja ezt a Kihívás Napján elért eredmény is. Jó lenne több hasonló napot tartani, de más nagyobb tömegsport-rendezvény szinte minden nap van a városban. Szerintem megtalálhatók a lakossági sport terén is azok a pozitív jelek, amik a profi sportban is tapasztalhatóak mostanában. A kettőt pedig nem lehet elválasztani, mert egy város hangulatára a sport nagy hatással van, és nagyon sok székesfehérvári szereti a sportot, és tesz is érte. Teszi ezt akár a köz, akár a saját érdekében. Szeretném megköszönni a támogatóknak és segítőknek, hogy tevékenykedtek a Kihívás Napján, és köszönöm azoknak, akik részt vettek a programokon, és tettek azért, hogy Székesfehérvár első legyen.

FAPADOS REPÜLÕJEGYEK MÁR 1.390 FT-TÓL IRÁNYONKÉNT: Amszterdam, Barcelona, Berlin, Brüsszel, Dortmund, Dubrovnik, Düsseldorf, Frankfurt, Hamburg, Hannover, Koppenhaga, Köln, Kassa, Liberpool, London, Milano, Mallorca, Nizza, Párizs, Róma, Split, Stockholm, Stuttgart, Velence, Varsó, Zadar Az ajánlat illeték nélkül, szakaszonként érvényes, részletekért hívja irodánkat! TÖBBSZÁZ KÖRUTAZÁSBÓL VÁLASZTHAT !

WONDERLAND TRAVEL

8000 Székesfehérvár, Távirda u. 1-5. Tel./fax: 06/22-317-528 • Tel.: 06/22-389-180 Honlap: www.naszutak.hu • E-mail: [email protected] Eng.sz.: RO2003/2000

TÖBBSZÁZ REPÜLÕGÉPES AJÁNLAT KORFU JÚL. - AUG. 8 nap rep., apartman KRÉTA JÚL. - AUG. 8 nap rep., úszómed., apartman RODOSZ JÚL. - AUG. 8 nap rep., úszómed., apartman MALLORCA JÚL. - AUG. 8 nap rep., úszómed.hotel, félpanzió BULGÁRIA JÚL. - AUG. 8 nap rep., hotel, reggeli JORDÁNIA JÚL. - AUG. 8 nap rep., 3* hotel,reggeli,transzfer TUNÉZIA JÚN. - JÚL. 8 nap rep., 3*hotel, félpanzió EGYIPTOM JÚN. - JÚL. 8 nap rep.,közv.teng.úszóm.hot.,félp. NILUSI HAJÓÚT JÚN. - JÚL. 8 nap rep.,hot.,teljes ellátás,belépõk

61.900 Ft 59.900 Ft 59.900 Ft 79.900 Ft 59.800 Ft 55.999 Ft 59.900 Ft 72.900 Ft 99.900 Ft

AUTÓBUSZOS AJÁNLATAINKBÓL: ÚJDONSÁG ! Top buszos ajánlatunknál gyermek 16 éves korig csak buszjegyet fizet, a szállás ingyenes! GÖRÖGORSZÁG JÚL. - AUG. 10 nap busz, apartman 37.900 Ft HORVÁTORSZÁG JÚL. - AUG. 9 nap busz, száll, félpanzió, hajó kir. 51.700 Ft BULGÁRIA JÚL. - AUG. 10 nap busz, száll, svéd. ellátás 43.900 Ft OLASZO.-JESOLO JÚN. - JÚL. 10 nap busz, 3*hot., félpanzió 69.900 Ft

ÚJDONSÁG! Egyedül utazó utasoknak nem kell egyágyas felárat fizetni top körutaknál! KORZIKA

JÚN. 17., SZEPT. 02. 10 nap busz, úszómed. szállás, hajókir. 69.900 Ft

SKANDINÁV KÖRÚT JÚL. 26., AUG. 05. 11 nap rep. hot., regg., programok

179.900 Ft

VÁROSLÁTOGATÁSOK MAGYAR IDEGENVEZETÕVEL Róma, Stockholm, Párizs 4 nap repülõ, hot., reggeli, transzfer, programok

59.900 Ft

NYELVTANFOLYAM MÁLTÁN JÚN. - JÚL. - AUG. 3 hetes turnus

88.800 Ft/fõ/3 hét

UTAZÁSOK SAJÁT KOCSIVAL JÚL. hetente.HORVÁTO.-RAB SZIGET 8 nap szállás, félpanzió JÚL. hetente OLASZO.

8 nap 4 fõs apartman

36.990 Ft 79.900 Ft

JÚL. - AUG. RÓMA TENGERPARTJA 6 nap légkond. száll., úszómed

38.750 Ft

JÚL. - AUG. AUSZTRIA

6 nap hot., reggeli

14.900 Ft

JÚL. - AUG. SZLOVÁKIA-WELLNES

4 nap úszómed.,hot.,szauna,jacuzzi 13.400 Ft

JÚL. - AUG. BULGÁRIA

8 nap 4 fõs apartman

72.900 Ft

BELFÖLDI UTAK – válasszon 100 oldalas katalógusunkból! ÜDÜLÉSI CSEKK- EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ELFOGADÁS HÉVÍZ

6 nap apartman

35.800 Ft / 4 fõ / 6 nap

2005. június 15

özélet A városi köztisztaság aktuális kérdései – VI. Februári cikkünkben már beszéltünk a modern társadalmak egyik legégetőbb környezeti problémájáról, az egyre nagyobb volumenű hulladékképződésről, mely során a környezet terhelésének gyors növekedésével szemben különösebb tétovázás nélkül meg kell találnunk, és alkalmaznunk a megfelelő megoldásokat, ha el akarjuk kerülni a későbbi veszélyeket. Ezzel szorosan összefüggő témakör lakókörnyezetünk tisztaságának, természeti értékei megóvásának problémája. Nem kerülhető meg a kérdés: hulladékainkkal kapcsolatban egyszerű székesfehérvári lakótelepi polgárként, napi életünk során megteszünk-e mindent, ami a jelen és a jövő generációi szempontjából elengedhetetlen? E témakörről ír mai cikkében a „(köz)TISZTA PR” csoport. Mottója: LAKÓTELEPI POLGÁR, TÖMÖRÍTSD A HULLADÉKODAT! Ha tiszta, egészséges környezetben akarsz élni, de nem akarsz többet fizetni az elszállításért. Ha napjainkban végigsétálunk városunk lakótelepein, gyakorta találkozhatunk a környezetet elcsúfító, konténer mellé dobált gazdátlan hulladékokkal. Ezek fajtája sokféle, esetenként – jobb esetben! – reklámszatyorba pakolt kommunális hulladék (azaz háztartási szemét), különféle kiürült flakonok, csomagolóanyagok, papírdobozok, bútordarabok, és lakásfelújítási hulladékok. Van, aki azért nem teszi ezeket a konténerbe, mert abba egyszerűen már nem fér bele, van, akit nem érdekel közvetlen környezetének állapota, igénytelen, neki jó így is. Aki azért nem teszi szemetét a tárolóba, mert erre nincs igénye, azzal az emberrel nem tudunk mit kezdeni, őt majd talán a következő évtizedek, a példamutató környezet, esetleg a Közterületfelügyelet büntetése átnevelik. Talán. Aki viszont igényes a környezetére, normális viszonyok között akar élni, csak az elhelyezési lehetőségei korlátozottak, gondolja végig: mi az, amit mégis megtehet? Több dolgot is. Az első a kidobásra váró hulladék válogatása, újkeletű, divatos kifejezéssel élve szelektálása. Direkt ennek befogadására jöttek létre városunkban is az elmúlt években a szelektív hulladékgyűjtő szigetek, a legtöbb helyen négy frakcióval: papír,

16 2005. június

műanyag, fém és üveg elhelyezésének lehetőségével. A Székesfehérváron eddig létesített 53 szelektív sziget kivétel nélkül jól megközelíthető, könynyen elérhetően elhelyezett, bevásárlóközpontok, nagy gyalogosforgalmú helyek közelében, vagy lakótelepeken, a házak között, az ott lakók számára megközelítési kényelmet nyújtva. Visszatérve a hulladék otthoni válogatására, száz példát említhetnénk, akár a múltból, amikor vidéki vagy külvárosi övezetben lakó elődeink szinte mindent hasznosítottak. Az ételmaradék ment az állatok elé, a kukoricacsuta és minden egyéb éghető anyag a tüzeléshez, a gyomlálásból származók a trágyához, a fahamu a kertre, szénhamu az utca gödreibe. Mostanára viszont megváltozott az élet, az előbbi példa jelen körülmények között már nehezen megvalósítható, más viszonyok között, másképp élünk, mint elődeink. Felgyorsult életritmusunk más körülményeket teremtett, de ezen körülmények között is fenntarthatjuk a hulladék csökkentésének, valamilyen használatra fogásának eszményképét. És ez nem függ a jóléttől, a gazdagságtól, ez kizárólag egy nemzet kulturált viselkedésétől/ életmódjától függ. Említhetnénk itt az osztrák polgárt, aki a tejfölösdobozt ürítés után kimossa, úgy helyezi az utcai gyűjtőbe, hogy ne büdösödjön. Vagy említsük a svéd polgárt, aki a színes és nem színes újságokat külön-külön kötegelve viszi a gyűjtőbe. Még véletlenül sem összekeverve! És a hulladékudvarban a fémet a fémhez dobja, a marék használt elemmel pedig nem rest a telep-végi gyűjtőhöz ballagni, mert annak ott a helye. (Tanúim vannak rá!) Jól tudja, hogy a rendet vagy mi magunk teremtjük meg, tartjuk fenn, amit azonnal és folyamatosan élvezhetünk, vagy másokkal csináltatjuk, de ez időbe és sok pénzbe kerül – főleg, ha kerül rá. Az említettek után felmerül a kérdés: rosszabbak vagyunk az idézett népeknél? Kézenfekvő lehetne a válasz, hogy igen, de ez nem fedné a valóságot. Valójában nem rosszabbak, hanem mások vagyunk. Messzebbről indultunk, nehezebb utat jártunk be, mások voltak a napi gondjaink, prioritásaink, nem volt elég időnk és energiánk erre is koncentrálni. De nem hivatkozhatunk az előző érvekre évtizedekig, ébresztő honfitársaim! Már egy éve uniós polgárok vagyunk! Viselkedjünk, éljünk tehát ehhez mérten!

Mi az mégis, amit panelketreceink szorításában könnyedén megtehetünk a cél érdekében? Szelektálunk és tömörítünk. A lakásban szétválogatott hulladékot megkíséreljük ideiglenesen tárolni fajtánként (így papír, műanyag, üveg, fém) és azt a megfelelő alkalommal elvisszük a mellékelt felsorolásban levő szelektív szigetek valamelyikébe. Jusson eszünkbe a már említett svéd polgár, aki rendezte és összekötötte a papírokat, mert így sokkal kevesebb helyet foglal, elfér egy polc sarkában is. Ugyanez a helyzet – az üdítős, ásványvizes, mosószeres, olajos, tejes, stb. – műanyag flakonokkal: ha kiürülés után összecsavarjuk őket és ezután tesszük vissza rájuk a kupakot, úgy maradnak, nem ugranak szét, kevés helyet foglalnak. Egy reklámszatyorban így elfér akár 10-15 darab is. Ugyanez a helyzet a sörös, kólás, stb. fémdobozokkal: rálépve ellapulnak, és úgy maradnak. Ezekből is sok elfér egy szatyorban, így aztán ráérünk hetente egy alkalommal felkeresni egy szelektív gyűjtőszigetet, addig könnyen elfér otthon. És gondoljuk csak végig, mennyivel hasznosabb, ha a gyűjtőszigetben nem főként levegőt gyűjtünk a bedobott darabokkal, hanem a megfelelő anyagokat. Mennyivel több fér belőlük tömörítetten, és ez mennyivel hasznosabb, célravezetőbb mindenki számára. Jó a hulladékot bedobó polgárnak, mert nagyobb valószínűséggel talál szükséges mennyiségű teret a szelektív konténerben, ha a tizede helyet foglaló lapított flakonokat dob be. Jó a gyűjtést végző vállalat számára, mert az adott konténerből nem 10 kg hulladékot és 1 m3 levegőt gyűjtenek be, hanem 80100 kiló műanyagot, fémet. És végül jó mindnyájunk számára, mert a hasznos cél érdekében teremtett szigetek azonos költség-ráfordítással jóval gazdaságosabban működnek, s a hasznot az egész város élvezi. Fontos a hulladék tömörítése még azért is, mert a kereskedelem fejlődésével a flakonok, dobozok egyre nőnek, egyre nagyobbak lesznek. Korábban pl. étolajból a literes volt a természetes, de aztán megjelent a kétliteres, majd az ötliteres, sőt nemrég láttam az új 10-est. Ugyanez a helyzet az ásványvizekkel is. Beláthatjuk tehát, ha ezeket a flakonokat, dobozokat eredeti nagyságukban dobjuk a szemétbe, hamarosan, de mindenképp idő előtt töltik meg a konténert. Hova tesszük akkor a másnapi hulladékot? Vagy újabb és újabb konténert rendelünk a Depóniától? De ki fizeti ennek a plusz költségét? A közös költséget általában úgyis magasnak

tartjuk, nincs mese, valamilyen módon magunknak kell elősegítenünk a takarékosságot. Azzal például, hogy kisebb mennyiségű elszállítandó hulladékot produkálunk. Olyan módon, hogy tömörítünk, és használjuk a szelektív szigeteket. A tömörítésbe beleértve azokat a hatalmas, eddig egészben bedobott papírdobozokat is, amelyekben az új tv-t, hi-fit, számítógépet, és házimozit vettük a gyereknek. Végezetül egy bölcs feliratot idéznék egy József utcai társasház hirdetőtáblájáról: „Kedves Lakótársak! Amennyivel több műanyag-, fém-, üveg- és papírhulladékot dobnak a ház mögötti szelektív szigetbe, annyival kevesebb lesz a saját szemétszállítási költségünk. És ha a szelektívet nem használjuk ki kellően, lehet, hogy elviszik egy forgalmasabb helyre.” Igen, ők már megértették az új idők új hangjait. Érdemes végiggondolni, és követőként csatlakozni. D L

SCHOOL OF BUSINESS SZÉKESFEHÉRVÁR ÜZLETI SZAKKÖZÉPISKOLA Érettségizettek részére iskolarendszerû szakképzés keretében a 2005/2006-os tanévben a következõ egy-, illetve kétéves nappali tagozatos OKJ-s képzések indulnak:

gazdasági informatikus (specializáció: WEB-lap tervezés, számítógépes grafika, multimédia)

irodavezetõ (specializáció: államigazgatás és jog, cégvezetés)

újságíró Az elsõ szakképesítés megszerzése 23 éves korig tandíjmentes. Jelentkezés: 8000 Székesfehérvár, Várkörút 52. Telefon: (22) 502-471, (30) 288-45-81

özgyűlés után Székesfehérvár Megyei Jogú Város önkormányzati képviselőtestületének legutóbbi, május 26-án tartott közgyűlését követően szerkesztőségünk ismét arra kérte a közgyűlést alkotó pártok képviselőit: értékeljék az ülésen elhangzottakat. A közgyűlést követő napon készült interjúkból Olvasóink a Fidesz MPSZ, az MDF, az MSZP és az SZDSZ képviselőcsoportja által a legfontosabbnak érzett napirendi pontokkal kapcsolatos véleményeket ismerhetik meg. Fidesz MPSZ: Nagy sajnálattal vette tudomásul a frakció, hogy botrányosra sikeredett a közgyűlés vége, a Széphő Rt.-ből létrejövő vagyonkezelő holding újbóli átalakításának kérdése miatt. Ez a napirend már körülbelül fél éve a testület előtt feküdt. Akkor született egy döntés, ami szerintünk hibás. Ugyanakkor fél évig tehetetlenség jellemezte az ügyben résztvevőket: jogszerűtlenség nyomán a cégbíróság nem jegyezte be az új társaságot. A többségi frakciók a demokratikus szabályok teljes semmibe vétele mellett kizárólag baloldali politikusokból állították össze az új cég menedzsmentjét – ezt frakciónk nem tudja támogatni. Ráadásul korábban soha nem fordult elő Fehérváron, hogy egy önkormányzati cégnek ne legyen elfogadott mérlege és éves beszámolója – most ez is bekövetkezett, ami szerintünk több, mint botrányos. Meglepetésünkre szolgált, hogy ebben az ügyben az MDF kifejezetten támogatta az MSZP-SZDSZ koalíciót. A városi tisztifőorvos tavalyi évről szóló beszámolója kapcsán több probléma is felmerült. A közétkeztetés terén olyan gondokra derült fény, hogy a szolgáltatást végző cég több konyháján is az engedélyezett mennyiségnél több adag étel készül, ráadásul a konyhák egy része működési engedély nélkül funkcionál. Kíváncsiak vagyunk, hogy ha történik valami probléma, akkor ki vállalja majd érte a felelősséget. Főorvos úr nem értett egyet szakmailag a Távirda úti rendelő épületének értékesítésével. Frakciónk egyetért azzal a szakmai véleményével is, hogy további és sokkal intenzívebb egyeztetésre lett volna szükség a város és a megye vezetése között, hiszen ez az épület kiválóan alkalmas lett volna például a városi ügyelet vagy a védőnői szolgálat elhelyezésére. Dr. Cser Palkovics András kérdést tett fel a Mura utcai önkormányzati bérlakások körül kialakult áldatlan állapotokkal kapcsolatban; bizonyos lakók ugyanis megkeserítik a békés és normális életre vágyó többség életét. Ezzel kapcsolatban olyan tájékoztatást kaptunk, ami reményt jelenthet a problémák megoldására – de frakciónk azt javasolta, hogy talán a polgárőrségnek kellene nagyobb szerepet vállalnia a környéken, illetve a térfigyelő kamerákat olyan helyekre kellene elhelyezni, ahol probléma van, nem oda, ahol általában semmi gond nincsen. Hagymásy András az új, épülő Tesco áruház kapcsán tett fel kérdést. A jelenlegi építkezés ugyanis akkora zajt és környezetszennyezést okoz, ami már a szomszédban folyó oktatást is zavarja. Félig-meddig elfogadható válasz született a hivatal részéről, de frakciónk továbbra is aggódik ezzel kapcsolatban. Ugyancsak aggasztó, hogy az áruház felépülése után az árufeltöltéssel járó teherautó-forgalom mennyiben érinti majd a környék közlekedését, az utak állapotát, az arra járó gyerekek biztonságát. A tavalyi költségvetési vitában javasoltuk, hogy a polgármesteri és alpolgármesteri jutalmazás kérdésében legyen egy nyilvános jutalmazási feltételrendszer, amelyet – késve – most terjesztett be a jogi bizottság a közgyűlés elé. De ahelyett, hogy a testület megalkotta volna a rendeletet, a többség elutasította a javaslatot. MDF: Hosszú távon is meghatározó jelentőségű a Királyok Pantheonja kontra Nemzeti Emlékhely kérdéskörének. A Nemzeti Emlékhely – vagyis a Romkert – mai állapota nem a mai kornak megfelelő turisztikai látványosság,

és Székesfehérvár vonzerejét semmilyen tekintetben nem emeli. Régóta hangoztatjuk, hogy egy földfelszín feletti, méltó épületegyüttessel kell emlékezni a magyar királyok dicsőséges történetére, hiszen ez a terület a magyar nemzet szent helye. Megépülhetne a régi bazilika méretarányos mása, ami nem szakrális helyként működne, hanem elsősorban turisztikai látványosságként. Az ötven méterrel a föld alá tervezett pantheon nem a százezer lakosú Székesfehérvárra való, nem is szólva arról, hogy a magántőke tervezett bevonása teljesen más lapra tartozó üzleti kérdés, nem pedig a nemzettudatot érintő ügy. Az általunk javasolt épületet kizárólag központi forrásokból, állami, kormányzati támogatással tudjuk elképzelni – ezt üzleti alapon kezelni nem lehet. A Köztársaság mozi kérdése kapcsán reálisan kell gondolkozni. Le kell számolni a nosztalgiával és az illúzióval: ott még egyszer mozit, vagy jazz-klubot, hangversenytermet működtetni rendkívül problematikus. Az épület ugyanis egy vegyes tulajdonú társasház, ami rosszul megközelíthető, ráadásul igen leromlott állapotban van. A lakók pedig külön kérték, hogy csak olyan tevékenységet engedélyezzen a város, amelyik nem jár a nyugalmukat zavaró tömegekkel. Nincs realitása annak, hogy ezt az épületet valaki a közgyűlés által előírt kulturális célra bérbe vegye és rentábilisan működtesse, különösen például egy rétegigényeket kielégítő művészmozi üzemeltetésével. Éppen ezért alternatívákban kell gondolkodni, például úgy, hogy az épület eladásából befolyt pénzt a kultúrára fordíthatná a város. A város játszótereit az EU-normáknak megfelelően át kell alakítanunk. Jó lenne, ha ez minél hamarabb megtörténne, emellett nagyon fontos a játszóterek karbantartása és felügyelete is. El kellene gondolkodni azon, hogy hosszabb távon a Vidámpark területén – miután megoldottuk az üzemeltetés terén fennálló jogi problémákat – érdemes lenne egy komoly játékligetet kialakítani. Hosszú ideje borzolja a fehérvári sportbarátok kedélyét a Fehérvár FC labdarúgó kft. ügye. Most kiválasztottuk azt a pályázót, akivel a közgyűlés tovább folytatja a tárgyalásokat. Ez a beruházó biztosíthatja a klub számára a hosszú távú biztonságos működést, és ezzel garantálhat egy – reményeink szerint – nemzetközi szintű csapatot, amire már nagyon régen vágyik Fehérvár sportszerető közönsége. MSZP: A közgyűlés első felét a konstruktív vitaszellem jellemezte, mely a Fidesz részéről unikum volt. Ennek hatására építő vita alakult ki a letelepedést segítő lakásvásárlási támogatásról szóló napirendnél, ahol az együttgondolkodás hatására a módosításokkal közös döntést hoztunk. Hasonló szellemű vita volt más napirendeknél is, még akkor is, ha eltértek a vélemények. Érződött a közös jó szándék és az együttes megoldásra való törekvés. Így volt ez a Köztársaság mozi hasznosítása, és a Budai u. 24. számú ingatlan hasznosítása tárgyában is. Izgalmas és sokszínű vita alakult ki a Magyar Királyok Panteonja projekt kidolgozásának elindításáról és a városi játszóterek felújítási és szabványosítási feladatait megvalósító közbeszerzés ajánlati felhívásáról. Végül mindkét esetben úgy döntött a közgyűlés, hogy elfogadja a javaslatokat. Ezen felül az a pályázat is elfogadásra került, amely az EU-s fejlesztések

saját forrás kiegészítését nyújtja, mely elnyerése esetén 141 millió forint önrészt válthatunk ki. Fontos döntést hoztunk a Hiemer ház I. ütem kivitelezésére kiírt pályázatról, és az Őrhalmi lakóterületen indított 450 milliós szennyvízcsatornázásról. Ebéd után aztán elszabadult a pokol, s egészen éjfél utánig a Fidesz újra megtalálta önmagát. Minden konstruktivitást nélkülöző, időnként durva hozzászólásokkal fejtették ki, hogy miért nem támogatják a filmfesztivált, a Magyar Kultúra Városához való csatlakozást, a Béla úti ingatlanok fejlesztését, és a Fehérvár FC Kft. üzletrészének értékesítését. Elmondták, hogy továbbra sem akarnak élni azzal a felkínált lehetőséggel, hogy a futball Kft. Felügyelő Bizottságába delegáljanak egy tagot. Úgy tűnik, továbbra is csak felelősség nélkül, bírálni akarnak, dolgozni azonban nem! Ennek ellenére a befektetőt kiválasztottuk, a szerződéses feltételek tárgyalása megkezdődik. Reményeink szerint új, és újra szép fejezet kezdődik a fehérvári futball történetében. Különösen megnőtt a Fidesz-harag a Vagyonkezelő Részvénytársaság Alapító Okiratának elfogadásakor, és a SZÉPHŐ Rt. Alapító Okiratának módosításakor. A stílus túlszárnyalta a valamikori legvadabb Kisgazda-gyűlések hangulatát. Hagymásy András azt harsogta, hogy a kommunisták takarodjanak haza, CserPalkovics András vizsgálatot és felelősöket követelt, Gógl Árpád arcátlanságot vélt felfedezni az igazgatóságok és a felügyelő bizottságok összetételében. Fenyves Péter pedig diszkréten felvetette a jogi felelősség kérdését. Valójában pedig csak azt kellett eldönteni, hogy a februárban már elfogadott tisztségviselőket újra megszavazzuk, ugyanabba a feladatkörbe, csak már nem a SZÉPHŐ jogi bázisán működne a vagyonkezelő, hanem önálló Rt. létrehozásával. Az a tény bőszíthette fel Őket, hogy az előző igazgatósági ülés a SZÉPHŐ Rt.-ben nem jogszerűen lett összehívva. Ezt a hibát korrigálni kellett! Meg is tettük a közgyűlésen, igaz nagyon méltatlan körülmények között. SZDSZ: A május 26-i közgyűlésen a szabaddemokrata frakció támogatta nyolc új oktatási intézményvezető kinevezését, sikeres munkát kívánunk nekik. Farkas László, a lakásbizottság elnökének előterjesztésére az önkormányzat egy új rendeletet hozott, további támogatásokat biztosítva a fiatal szakemberek új vagy használt lakás-vásárlásához. A közgyűlés döntött a közbeszerzési eljárás elindításában az Alsóváros-Őrhalmi szőlők területén, így itt is tovább folytatódik a csatornázás, választási ígéretünknek megfelelően. Az egyik legfontosabb döntésünk volt, hogy harminckét játszótér felújítása, építése indul el, hogy a székesfehérvári gyermekek megfelelő körülmények között játszhassanak. Kovács Péter, a Kulturális Bizottság elnökének javaslatára döntöttünk az Alba Regia Nemzetközi Filmfesztivál támogatásáról. Az ország első és egyetlen nemzetközi fesztiválja június 6-án kezdődik, és bízunk benne, hogy sikeres lesz, és programjai sokaknak szereznek majd örömet. Világosi Gábor, a sportbizottság elnökének javaslatára városunk benyújtotta pályázatát a 2012-es Labdarúgó EB egyik helyszínének elnyerésére, itt is reméljük a győzelmet. Dr. Banizs Károly, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke beszámolt a város Környezetvédelmi Programjának helyzetéről, a közgyűlés támogatta a további teendők maradéktalan végrehajtását. Létrehoztuk a Gróf Széchenyi István Integrált Szakképző Központ Kht-t, a szakképzés korszerűsítés érdekében. A közgyűlés zárt ülésen döntött az idei kitüntetésekről. Az SZDSZ támogatta a labdarúgó kft. eladását külső befektető részére, remélve, hogy így tiszta viszonyok teremthetőek a fehérvári fociban. 2005. június 17

*052-es szavazás törölve

X X X X I Q I I I I I I I I I I N I I T N T T I I T I T I T T T T I T I T T I Q I I I I I I I I I Q I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q Q I Q Q I Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q T I I T I I N N N N I N N N

N I I I I I I I I I I I I I I I N N N N I I I I I I I I I I N I I I I N N I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I N I I I I

I T T T I I I I I I I I I I I I N I I T N Q Q Q I T I T I T T T T I T I T T I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I I I I I Q Q I I I I I I I I I I I T I I T I N N N N N T N N N

N I I I I I I I I I I I I I I I N N N I I I I I I I I I I I N I I I I N N I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I T I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I T I I Q Q Q Q Q

I T T T I I I I I I I I I I I I N I I T N T T T I T I T I T T Q T Q T I T T I I I I Q Q I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q T I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q Q I T I N N N N N N N N N

N I I I I I I I I I I I I I I I T N N N I I I I I I I I I I N I I I I N N I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I I I I I I T I I I

I T T T I I I I I I I I I I T I N I I T T T T T I T I N T T T T T I X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

I T T N I X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X N I I T I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I T T I N Q N N N N N N N

I T I I I I I I I I I I I I I I N N N I I I I I N I I I I I I I I I T I I T I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I Q I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I T I I T N T T N N

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

Jelmagyarázat: I-Igen, N-Nem, T-Tartózkodott, Q-Nem szavazott, X-Nem volt jelen, K-Kézi szavazás

18 2005. június

I T T N I I I I I I I I I I T I X I I T N T T T I T I N T T T X X T T I T N T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T Q T Q T T T T T T T T T T T T T T T T T T T T Q T I N N N N N N N N N

I T T T I I I I I I I I I I I I N I I T N T T T Q T I T Q T T T T T T I T T I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q Q I T I N N N N N I N N N

I T T N I Q I I I I I I I I I I N I I I T Q Q T I T I I Q I I I I I T I I T I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I I I I I Q I Q I I I I I I I I I I I I I I I I T I N N N Q N N N N Q

N I I I I I I I I I I I I I I I T N N N I I I I I I I I I I N I I I I T N I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q Q Q I

T I I I I I I I I I I I I I I I T N N T I I I I I I I I I I N I I I I N N I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I

I I I I I I I I I I I I I I I I N I I I I I I I N I I I I T N I I I I N N I I I I I I Q I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I N I I I I I I I Q

I T T T I I I I I I I I I I I I N I I T N T T T I T I T I T T T T T T I Q T I I I I I I Q I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I T T I T I N N N N N N N N N

N I I I I I I I I I I I I I I I N N N N I T I I I I I I Q I N I I I I T N I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I I Q Q I I I I I I I I I I I Q Q I I I I

N I I I I I I I I I I I I I I I N N N N I I I I I I I I I I N I I Q I N N I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I I I I I I I Q Q I

N I I I I I I I I I I I I I I I N N N N I I I I I I I I I I N I I I I N N I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I I I I I N I I I Q

I I I I I I I I I I I I I I I I N N N N I I I I T I I I I N N I I I I T N I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I Q I Q I I Q I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I

N I I I I I I I I I I I I I I I N Q N N I I I I I I I I I I N I I I I N N I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I Q I Q Q I I I I I I Q I Q Q Q I I I

N I I I I I I I I I I I I I I I N N N N I I I I I I I I I I N I I I I T T I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q

N I I I I Q I I I I I I I I I I N I N I I I I I I I I I I I N I I I I N N I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I I I I I I I I I I I I I T I I T T I I I I

I I I I I I I I I I I I I I I I T I T I T T I I I I I I I X X X X X X I I I I Q I Q I I I I I I Q I I Q I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I X X X X X X X X X X X

X X X X X I I I I I I I I I I I N N N N I I I I I I I Q I I N I I I I N N I Q Q Q Q Q Q Q I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q Q Q Q I I I I

N I Q I I Q I I I I Q I I I I I I N N N I I N I I I I I I N N I I Q I N T I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

I T I I I I I I I I I I I I I I I N X I Q Q I I N I I I I I I I I I X X X X X I I I I I I I I Q I I I I I I I I I I I I I I I Q I I I Q I Q I I I I Q I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I N Q Q Q Q Q Q Q Q

N I I I I I I I I I I I I I I I N T N T I I I I I I I I I I N I I I I N T I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Q I I I I I I I I

Jelenlét

I T I I I I I I I I I I I I I I N I I I N I I I I I I I I I I T X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

Nem szavazott

N I I I I I I I I I I I I I I I N T N N I I I I I I I I I I N I I I I N N I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I T I I I I I I I I

Tartózkodott

T I I I I I I I I I I I I I I I T T N I I I I I T I I I I I T I I I I T T I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I T I I I N I T N

Nem

Napirend Módosított javaslat Napirendi pontok elfogadása Jelentés a lejárt hat. Idejű hatv végreh. Táj. Átruh. Hatáskörben hozott biz. Dönt. Jav. Homonnai Béláné közalk.jov.megszűnt. Jav. Nev.Tanácsadó Int. Igazgatói megbíz. Jav. Ybl M.ltp. Óvoda óvodavez. Megbíz Jav. Szívárvány Óvoda óvodavez.megbíz. Jav. Tulipános Óvoda óvodavez. Megbíz. Jav. István Király Ált.Isk.igazg.megbíz Jav. Zentai úti Ált. Isk. igazg.megbíz. Jav. Munkácsy M. Ált. Isk. igazg.megbíz. Jav. I. István Szakk.isk. igazg.megbíz. Jav. Háziorvosi szolg.ter.sz.rend.mód Jav. Az állatok tart. És véd.sz.rend.mód. Jav. Szakemb.letel.segít.lak.vás.rend.alk. Módosító javaslat Módosító javaslat Módosító javaslat Módosító javaslat Jav. Köztárs.Filmsz. hasznosítására Jav. Kígyó u. 8790 hrsz.ing.forg.kép.ny. Jav. Budai út 24. ing. Haszn.pály.elbírál. Jav. helyi önk.EU-s páyl.benyújt Jav. Magyar Kir.Pnat.c.projektölt.kidolg Jav. Himmer-Font-Caraffa ép.közb.elj.ing. Jav. Alsóv.rhalmi ter.szvcs.ép.kb.elj.jh Jav. Önk.Infrastr.Fejl.Hitelpr.kb.elj.ind Jav. 31játszótér ép.kb.elj.megindít. Módosított javaslat Módosított javaslat Jav. Rep.tér Fejl.Kft.tagi kölcs.nyújt. Jav. Börgönd repülőt.kárment.szerz.mód. Jav. Vörösmarty Színház SZMSZ mód. Jav. Alba Regia Nemzetk.Filmfeszt.tám. Módosított javaslat Módosított javaslat Jav. Magyar Kultúrvárosok Szöv.csatl. Jav. Árpád úti Óvoda alapító okirat.mód. Jav. Belvárosi Óvoda alapító okirat.mód. Jav. Felsővárosi. Ó. alapító okirat. mód. Jav. Gyöngvirág Óvoda alapító okirat.mód. Jav. Hosszúsétatéri Ó.alapító okirat.mód. Jav. Ligetsori Óvoda alapító okirat.mód. Jav. Mancz J. Óvoda alapító okirat.mód Jav. Maroshegyi Óvoda alapító okirat.mód. Jav. Napsugár Óvoda alapító okirat.mód. Jav. Nefelejcs Óvoda alapító okirat.mód. Jav. PalotavárosI Ó. Alapító okirat.mód. Jav. Pozsonyi úti Ó. Alapító okirat. mód. Jav. Püspük-kervárosi Ó.alap.okirat.mód. Jav. Rákóczi úti Ó.alapító okirat.mód. Jav. Rákóczi úti Ó.alapító okirat.mód. Jav. Szárazréti Óvoda alapító okirat.mód. Jav. Sziget úti Óvoda alapító okirat.mód Jav. Szivárvány Óvoda laapító okirat.mód. Jav. Tolnai úti Óvoda alapító okirat.mód. Jav. Tóvárosi Óvoda alapító okirat.mód Jav. Tulipános Óvoda alapító okirat.mód Jav. Vízivárosi Óvoda alapító okirat.mód Jav. Ybl M. ltp-i Óvoda alapító okirat.mód Jav. Arany J.Ált.Isk.alapító okirat.mód Jav. Ezredéves Ó.és Ált.Isk.alap.okir.mód Jav. Herman O.Ált.Isk.alapító okirat.mód Jav. Hétvezér Ált.Isk.alapító okirat.mód. Jav. István K.Ált.Isk.alapító okirat.mód. Jav. Kodály Z. Ált.Isk.alapító okirat.mód Jav. Kossuth L.Ált.Isk.alapító okirat.mód Jav. Munkácsy Ált.Isk.alapító okirat.mód. Jav. II.Rákóczi F. Ált. Isk. alap.okirat.mód Jav. Széna téri Ált.Isk.alap.okirat.mód Jav. Németh L.Ált.Isk.alap.okirat.mód Jav. Sziget U.Ált.Isk.alapító okirat.mód Jav. Táncsics M.Ált.Isk.alap.okirat.mód Jav. Tolnai U. Ált. Isk. alapító okirat.mód Jav. Tóvárosi Ált.Isk.alapító okirat.mód. Jav. Vasvári P.Ált.Isk.alapító okirat.mód Jav. Vízivárosi Ált. Isk.alap.okirat.mód Jav. Vörösmarty M.Ált.Isk.alap.okirat.mód Jav. Zentai Ú. Ált.Isk.alapító okirat.mód Jav. TelekiB.Gimn.alapító okirat.mód Jav. Tóparti Gimn.alapító okirat.mód Jav. Vasvári P.Gimn.alapító okirat.mód Jav. Bugát P.Eü.Szakképző I.alap.okir.mód Jav. Jáky J.Msz.Szakk.alap.okirat.mód Jav. Deák F. Szakképz.I.alapító okirat.mód Jav. Hunyadi M. Szakk.i.alap.okir.mód Jav. Gr.Széchenyi I.Szakk.i.alap.okir.mód Jav. I.István Szakk.i.alapító okirat.mód Jav. Szt.István Szakk.I.alap.okirat.mód Jav. Árpád Szakk. I.alapító okirat.mód Jav Váci M. Szakk.I.alapító okirat.mód Jav. József A. Kollégium alap okirat.mód Jav. Nemes N.Ágnes Koll.alap.okirat.mód. Jav. térfigyelő kamerarendsz.működ.átad Jav. 2012-es EB megrend.kapcs.előkész. Besz.Szfv.egsézségügyi helyzetéről Besz.Önk.Inf.Közp.Kht.2004.évi tev. Táj.Szfv.Körny.Véd.Prog.kidolg.állás. Jav. tiszt.jut.köv.módosítására Horváth Miklós Csaba kérdésére válasz Csurgai Horváth József kérdésére válasz Hagymássy András kérdésére válasz Hagymássy András kérdésére válasz Hagymássy András kérdésére válasz Hagymássy András kérdésére válasz Hagymássy András kérdésére válasz Brájer Éva Mária kérdésére válasz

Igen

001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029 030 031 032 033 034 035 036 037 038 039 040 041 042 043 044 045 046 047 048 049 050 051 * 052 053 054 055 056 057 058 059 060 061 062 063 064 065 066 067 068 069 070 071 072 073 074 075 076 077 078 079 080 081 082 083 084 085 086 087 088 089 090 091 092 093 094 095 096 097 098 099 100 101 102 103 104 105 106 107 108

Dr. Banizs Károly Boldizs Kálmánné Botos Zoltán Brájer Éva Mária Cseh István Dr. Cser Palkovics András Dr. Csomán István Csurgai Horváth József Farkas László Farkas Pál Fenyves Péter Ferenczy Géza Floch Tamás Dr. Gógl Árpád Hagymásy András Horváth Miklós Csaba Hrabovszky Ákos Kálmán Mihály Kovács Péter Barnabás Dr. Lukácsy József Márton Zoltán Óber László Pénzes Mihály Pokrovenszki László Regőczi Miklós Rockenbauer Lajos Dr Szelier András Szigli István Dr. Turpinszky Miklós Dr. Vas Rezső Dr. Világosi Gábor Viniczai Tibor Warvasovszky Tihamér

Szav. Sorsz

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlése 2005. május 26. napi kézi és gépi szavazási eredményei

14 18 20 21 30 26 30 30 30 30 29 30 30 30 28 30 2 12 10 9 19 19 21 23 24 22 30 22 25 19 4 21 21 22 18 10 4 19 26 25 27 26 26 25 26 28 28 27 27 27 28 27 28 28 28 27 27 28 28 27 28 28 27 27 28 26 27 25 28 25 28 28 24 25 26 25 27 28 26 27 26 26 26 27 27 25 26 27 26 26 25 27 26 26 23 25 27 17 28 15 15 18 14 11 15 15 14 13

13 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 22 14 18 12 7 0 1 0 3 0 0 2 0 2 17 0 0 0 1 13 14 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9 7 8 7 11 6 8 9 9

2 11 8 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 5 3 1 9 3 8 6 6 2 8 0 5 2 8 8 6 6 3 8 5 9 8 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4 2 1 8 0 3 2 0 2 1 3 1 1 0

0 0 1 0 0 4 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 3 2 1 1 0 0 1 3 0 0 1 0 3 0 0 1 0 1 3 1 2 2 3 2 0 0 1 1 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 1 1 0 2 1 3 0 3 0 0 4 4 2 3 1 0 2 1 2 2 2 1 1 3 2 1 2 2 3 1 2 2 2 2 1 3 0 1 4 2 5 5 4 4 4 6

29 29 29 29 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 29 30 29 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 29 29 28 27 28 27 28 28 28 28 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 28 28 28 28 28 28 28 28 28 28 28