Mindenhez van jogom, hát játszom Fentről gyereknek, lentről embernek látszom. (Ratkó József)

1. Gyermekkép „Mindenhez van jogom, hát játszom Fentről gyereknek, lentről embernek látszom.” (Ratkó József)

Az óvodáskorú gyermek önálló személyiség, akinek joga van arra, hogy érzelmi biztonságban, elfogadásban éljen, hogy megfelelő játék és mozgástere legyen, hogy minden segítséget megkapjon személyisége kibontakoztatásához, az önmagához mérten legteljesebb fejlődéshez. A gyermek számára a játék elsődleges, meghatározó tevékenység, legfőbb élményforrás, személyisége fejlődésének és fejlesztésének színtere, örömteli, önfeledt játékában a spontán tanulás dominál. Játék közben számtalan tapasztalattal, ismerettel gazdagodik, felfedezi, megismeri környezetét, önmaga lehetőségeit és korlátait, gazdagodik érzelemvilága, erősödik akarata, kitartása, fejlődik emlékezete, fantáziája, kreativitása, mozgása, beszéde, társakkal való együttműködése. Az óvodáskort sajátos gyermekisége és a " még minden lehetséges " végtelen számú variációi teszik különleges korszakká. Ezt a "gyermekiséget" a szabad játék, mozgás, a belső késztetésű kíváncsiság, cselekvési vágy, a világot szüntelenül megismerni akaró törekvés jellemzi. Mindez aktív, önpróbáló viselkedésre, az élmények, tapasztalatok újra élésére, ismétlésre, megoldások keresésére és találására, belső és külső környezetével való állandó párbeszédre sarkallja a gyermeket.

"A gyermek ember. Szellemi, személyes életre, szabadságra és felelősségre, közösségre, nyelvre és kultúrára van rendeltetve. " (Nyíri Tamás)

1

2. Óvodakép "Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon, és jó akaraton épülhet.” (Szentgyörgyi Albert)

Óvodánk összevont vezetéssel, 9 csoporttal, két telephelyen működik. Óvodaképünk a nevelőtestület közösen képviselt pedagógiai alapelveit, azok megvalósításáról való gondoskodás csomópontjait, valamint a bázis és tagóvoda nevelőmunkájának sajátos, kiemelt területeit tartalmazza. Nevelésünk pedagógiai alapelvei  A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, pedagógiai tevékenységrendszerünkkel kiegészítjük a családi nevelést.  Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, minden gyermek számára biztosítja az egyenlő hozzáférést, a gyermeki jogokat, a gondoskodást, a különleges védelmet, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.  Nevelőmunkánkat áthatja a gyermek tisztelete, elfogadása, szeretete, megbecsülése, testi, lelki, szociális fejlődésébe, fejleszthetőségébe vetett bizalom, egyéni készségei, képességei kibontakoztatásának segítése és személyiségéhez igazított fejlesztése.  Az óvoda világnézeti és vallási kérdésekben semleges. Az alapelvek megvalósítása érdekében biztosítjuk:  Neveléshez, gyermeki fejlődéshez szükséges optimális személyi és tárgyi környezetet.  Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, derűs óvodai légkörben az életkori szakaszonként változó testi, szociális, lelki szükségletek kielégítését.  A gyermeki fejlődésben mással nem helyettesíthető szabad játék elsődlegességét.  Az életkorhoz és fejlettséghez, egyéni képességekhez igazodó, sokszínű tevékenységekben megvalósuló tanulást, multi, -interkultúrális szemlélettel az egyéni bánásmód és differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítását.  A környezettudatos magatartás alakítását a gyermeki tevékenységekben.  Az anyanyelv fejlődésének elősegítését a gyermeki tevékenységekben, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek nyelvi nevelését.  Az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szüksége személyiségvonások kialakulásának közvetett segítését.  A nevelés folyamatában jelenlévő valamennyi dolgozó összehangolt munkáját, modell értékű bánásmódját és kommunikációját.  A családdal való nevelőpartneri kapcsolat kialakítását, az együttműködésben az intervenciós gyakorlat megvalósítását.

2

A nevelőmunka kiemelt területe a TÁTIKA óvodában:  A nyelvi hátrányokkal küzdő gyermekek felzárkóztatása anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztésével Tátika Anyanyelvi Műhely Program keretében.  A programban résztvevő tanköteles gyermekek (maximális létszám 14 fő) kiválasztása mérések alapján, a beszédfejlődés nyomon követése és kontrollmérés.  A részképesség lemaradásának területéhez, mértékéhez illesztett célirányos fejlesztés tervszerűen, módszertani segédanyag alapján. A nevelőmunka kiemelt területei a Napsugár óvodában:  Mozgásában az átlagtól eltérő fejlődésű tanköteles gyermekek tervszerű felzárkóztatása részképességek fejlesztésével Napsugár Mozgás Műhely Program keretében.  A programban résztvevő tanköteles gyermekek (maximális létszám 12 fő) kiválasztása mérések alapján, a mozgásfejlődés nyomon követése és kontroll mérés.  A részképesség lemaradásának területéhez, mértékéhez illesztett célirányos fejlesztés tervszerűen, módszertani segédanyag alapján.  Az óvoda alapító okiratának megfelelően a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) mozgás és értelmi fogyatékos gyermekek integrált nevelése valamennyi csoportban.  SNI mozgásfogyatékos gyermekek szakszerű, komplex, irányított, egyéni és csoportos gyógypedagógiai re/habilitációja.  SNI értelmi fogyatékos gyermekek egyéni, és csoportos gyógypedagógiai speciális fejlesztése.

3. Óvodai nevelésünk céljai Általános nevelési cél a 3-7 éves óvodás gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége optimális kibontakoztatásának elősegítése a szabad játék elsődlegességének biztosításával, a testi, szociális, érzelmi, értelmi készségek, képességek differenciált fejlesztésével, az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítésével. Tátika Óvodában helyi, kiemelt nevelési cél  Az anyanyelvi-kommunikációs készségek, képességek fejlesztésével a gyermeki önkifejezés, helyes, szép beszéd alakítása, megalapozása. Napsugár Óvodában helyi, kiemelt célok  A mozgásos készségek, képességek fejlesztésével a harmonikus, összerendezett mozgás alakítása, megalapozása.  Az inkluzívitás feltételeinek biztosításával, az SNI gyermek sérülés specifikus szükségleteinek kielégítésével, komplex pedagógiai, gyógypedagógiai re/habilitációjával iskolai beilleszkedésüknek közvetett elősegítése.

3

4. Óvodai nevelésünk általános feladatai 4. 1. Az egészséges életmód alakítása Cél Az élet, az egészség megőrzése, fejlesztése, védelme, az egészséges, környezettudatos életmód szokásainak megalapozása. Feladatok Az egészséges, biztonságos környezet megteremtése. A gyermek egészségének védelme, megőrzése. A gyermek gondozása, az egészséges életmód szokásainak kialakítása. Környezettudatos magatartás szokásainak alakítása. A gyermek mozgásigényének kielégítése, edzés, testi képességek fejlesztése. Anyanyelvi nevelés. Az egészséges, biztonságos környezet megteremtése  A kori sajátosságokhoz igazodó napirendben megfelelő idő biztosítása a gondozási tevékenységek nyugodt tempóban történő végzéséhez.  Az óvodapedagógus, dajka modell értékű bánásmódjának és kommunikációjának, összehangolt munkájának biztosítása.  A gyermek életkori sajátosságaival, természetes életrendjével harmonizáló, egészséges, higiénés, esztétikus környezet biztosítása.  Jó közérzet megteremtése folyamatos levegőcserével, megfelelő világítással, megnyugtató színekkel, zsúfoltságmentes térrendezéssel.  A tárgyi felszerelések gyermekek számára hozzáférhető, biztonságos elhelyezése.  A gyermekek testi épségének védelme, a balesetek megelőzése érdekében a tárgyi környezet hibaforrásainak megszüntetése.  A gyermekbalesetek megelőzését is szolgáló szokás-szabályrendszer kialakítása, működtetése, a felnőtt jelenlét és kontroll biztosítása. A gyermek egészségének védelme, megőrzése  A családdal, gyermekkel ismerkedés folyamatában anamnézis felvétele, az egyes gyermek előzetes betegségeinek megismerése, a gyermek gondozottságának, egészségének figyelemmel kísérése.  Személyi, tárgyi higiénés feltételek biztosítása.  A káros UV sugárzás elleni védekezés feltételeinek biztosítása.  A beteg gyermek ellátása, szükség esetén elkülönítése, a szülő értesítése, a fertőzések terjedésének meggátolása.  Az óvodai dolgozók elsősegély nyújtási ismereteinek szinten tartása, fejlesztése, a kapcsolódó tárgyi feltételek biztosítása.  Az óvodapedagógus, dajka, szülő és segítő szakemberek együttműködésének megvalósítása a kisebb rendellenességek megelőzése és/vagy speciális fejlesztése érdekében.

4

A gyermek gondozása, az egészséges életmód szokásainak kialakítása  A gyermek személyi gondozottságának figyelemmel kísérése.  Tevékenységek nyugodt tempóban történő végzéséhez kellő idő biztosítása, a kapcsolódó szokások belsővé válásának elősegítése.  A testápolás feltételeinek megteremtése és a személyi higiéné szokásainak alakítása (a tisztálkodási, fogápolási eszközök, saját törölköző, fésű, intim WC használat, rendszeres, szükség szerinti kéz, arcmosás, ebéd utáni fogápolás, zsebkendő, fésű használat, orrfújás, homokozás utáni lábmosás, nyáron ebéd előtti zuhanyozás, egyszerű, praktikus technikák tanítása, együttműködés felajánlása, differenciált segítségnyújtás a szokások alakításában).  Az étkezések feltételeinek és szokásainak alakítása (folyamatos reggelizés, uzsonnázás, részlegesen folyamatos ebéd, eltérő táplálkozási igények figyelembevétele, folyadék biztosítása egész nap folyamán, hétköznapi és ünnepi terítés, alapos rágás, helyes eszközhasználat, testtartás, halk beszéd, zöldség, gyümölcs fogyasztása két étkezés között, differenciált segítségnyújtás a szokások alakításában).  Az öltözködés feltételeinek és szokásainak alakítása (megfelelő hely, öltözőszekrények, napvédő sapka, az öltözködés, vetkőzés helyes sorrendjének, az évszaknak, időjárásnak megfelelő öltözködés, differenciált segítség nyújtás a szokások alakításában).  Az ebéd utáni pihenés, alvás optimális feltételeinek és szokásainak alakítása (légcsere, megfelelő páratartalom, ágynemű, „alvóka”, mesélés, halk ének, zene, természetes testhelyzet). A tanköteles gyermekek eltérő alvás szükségletének figyelembevétele a nyári időszakban, ebéd utáni fél óra pihenést követően lehetőség biztosítása a szabad játékra és mozgásra.  Helyi, sajátos feladatok a Tátika Óvodában: pihenés előtt pizsamára való átöltözés. Helyi, sajátos feladatok a Napsugár Óvodában  Akadálymentes környezet biztosítása.  Segédeszközöket használó (szemüveg, járókeret, járógép, protézis, bot) gyermek megtanítása az eszközök praktikus használatára, tisztántartására.  Speciális eszközök (vastag markolatú, ívesen hajlított evőeszközök, szívószál, csőrős, kétfüles, tapadókorongos pohár, fekvő felület) biztosítása.  Az SNI gyermek megváltozott tartási és mozgási funkcióinak figyelembevételével a tevékenységek szükség szerinti kisebb egységekre bontása, elvégzésük alakításában fokozatosság betartása, folyamatos segítségnyújtás, fejlesztés az óvodapedagógus, dajka, gyógypedagógiai asszisztens, gyógypedagógus együttműködésével.  A személyi higiénés tevékenységek speciális feltételeinek (kapaszkodó az intim WC használatra, nagyobb tér a mosdóbeli tevékenységekhez) biztosítása, a mozgásos kivitelezés megsegítése, fejlesztése.  Korrigált, stabil ülésmód, étkező mozgások kivitelezésének és megtartásának biztosítása, tanítása, fejlesztése, pihenéskor a korrigált testhelyzet felvételének segítése.

5

Környezettudatos magatartás szokásainak alakítása  Szűkebb és tágabb környezet felfedeztetése, megismertetése, az élő-élettelen, a környezet, természet védelméhez, óvásához kapcsolódó alapvető szokások alakítása a felnőttek pozitív minta, példaadásával.  A tevékenységekben a vízzel, papírral való takarékosságra szoktatás, a szelektív hulladékgyűjtés lehetséges formáinak bemutatása az óvodai dolgozók, gyermekek, szülők együttműködésével (műanyag kupak, fém palackok gyűjtése).  A tiszta, rendezett megjelenés és környezet iránti igény alakítása. A gyermek mozgásigényének kielégítése, edzés, testi képességek fejlesztése  A mozgás, edzés biztonságos tárgyi feltételeinek megteremtése csoportszobában, udvaron egyaránt.  Időjárástól függően a minél hosszabb szabad levegőn való tartózkodás kihasználása mozgásra, edzésre, nap, levegő, permetező vízfürdőzésre.  Mindennapos szervezett mozgással (csoportban, udvarra kimenet után, vagy udvarról bejövet előtt) a harmonikus, összerendezett nagy/finommozgás fejlesztése.  Rendszeres mozgással a légző-keringési szervek teljesítőképességének növelése, testtartás javítása, csont és izomrendszer, lábboltozat erősítése, a testséma, téri tájékozódás, ügyesség, állóképesség fejlesztése.  Mozgásos játékok (futó, fogó, dobó, ugró, ugróköteles, labdával, karikával végezhető játékok, versenyjátékok, népi játékok) kezdeményezése. Anyanyelvi nevelés  A gyermekek motiválása a szükségleteik szóbeli kifejezésére.  A felnőttek szóbeli közlése megértésének segítése tagolt, érthető beszéddel.  A gyermeki kifejező képesség fejlődésének elősegítése a cselekvéseket kísérő szóbeli magyarázattal, szókincsbővítéssel.  A megismert szavak, kifejezések más helyzetekben, szövegkörnyezetben történő megfelelő alkalmazásának segítése.  Az aktuális kommunikációs helyzet által kiváltott érzelmek kifejezésének segítése felnőtt modell nyújtásával. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére  Vannak ismeretei az egészség értékéről.  Tud néhány környezettudatos magatartással kapcsolatos szokást.  Szokásává válik a rendszeres, gondos tisztálkodás.  A testápolásban önálló, az eszközöket tisztán a helyére teszi.  Betartja a kultúrált étkezés szokásait, megfelelően rág, helyesen használja az evőeszközöket.  Az ételt elveszi, önállóan tölt, igényeinek megfelelően szed a tálból.  Önállóan, megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik, ruháját rendben tartja.  Igénye van a rendezett külsőre.  Tiszteletben tartja társai pihenési szokásait.  Mozgása harmonikus, összerendezett.  Mozgását, testi szükségletei kielégítését irányítani képes.  A tevékenységekhez kapcsolódó szavakat, kifejezéseket ismeri és alkalmazza.  SNI gyermek igényeinek és képességeinek megfelelőn alkalmazza, használja a technikákat és segítő eszközöket (Napsugár Óvoda).

6

4. 2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Cél Az érzelmi biztonság megteremtése, a pozitív énkép, érzelmi kapcsolatok kialakítása, közösségi élet tevékenységrendszerében az együttélést segítő erkölcsi, akarati tulajdonságok, magatartási szokások megalapozása. Feladatok Feltételek megteremtése. Egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés és különleges gondoskodás. Magatartási, viselkedési normák és szokások alakítása. Helyi sajátos feladatok megvalósítása a Napsugár Óvodában. Közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása, ünnepek megtartása az óvodában. Anyanyelvi nevelés. Feltételek megteremtése  Érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, szeretetteljes, befogadó légkör teremtése.  A gyermek személyiségének legmegfelelőbb beilleszkedés pozitív érzelmi hatásainak elősegítése, az anyás beszoktatás lehetőségének biztosítása.  Elfogadó, empatikus, toleráns, pozitív érzelmi töltésű kapcsolat kialakítása óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek között.  Az óvodai dolgozók modellértékű bánásmódjának, viselkedésének és kommunikációjának biztosítása. Egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés és különleges gondoskodás  A gyermek érzelmi, szociális fejlettségének megismerése, figyelemmel kísérése.  A gyermek számára legmegfelelőbb gondoskodás, egyéni, differenciált bánásmód, készség, képességfejlesztés, egyénre szabott pozitív értékelés megvalósítása.  Énkép, önismeret fejlesztése, az önkifejező és szociálisan elfogadható önérvényesítő törekvések támogatása.  A gyermek hozzásegítése saját pozitívumainak felismeréséhez, a sikertelenségek elviseléséhez, képessé tenni a változásra, fejlődésre.  A közösségben elfoglalt hely, társas készségek ismeretében a szociális kompetenciák kibontakoztatása, megerősítése.  Szociális zavarok megelőzése, csökkentése, a nehezen szocializálható, szociálisan, érzelmileg hátrányos helyzetű (továbbiakban HH), a halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban HHH) gyermekekkel való sajátos törődés, speciális fejlesztés megvalósítása. Magatartási, viselkedési normák és szokások alakítása  Egyénileg a gyermek adottságaihoz mérten eredményes, a közösség szempontjából értékes magatartási, viselkedési szokások kialakítása, a belsővé válás elősegítése.

7

       

  

A gyermeki tevékenységek szabadságának biztosítása, a legszükségesebb határok, korlátozások megjelölése. Közösségi szokások alakítása, formálása gyermekekkel közösen, a gyermek választási lehetőségének biztosítása, önálló döntési képességének fejlesztése. Tapasztalatok gazdagítása a csoportnormáknak megfelelő társas együttélésről, saját vágyaik, akaratuk megvalósításának lehetőségeiről, korlátairól, szükségleteik késleltetéséről. Csoportnormáknak megfelelő együttműködési és kommunikációs formák fejlesztése, a belső kontroll alakítása. A különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a csoportokban, az óvodában. Modell nyújtásával a kiegyensúlyozott társas pozíciók, baráti kapcsolatok alakulásának segítése. Modellnyújtás a konfliktus és stressz helyzetek agressziómentes feloldására, megoldási technikák alkalmazására. Erkölcsi tulajdonságok (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, együttműködés, egymáshoz való alkalmazkodás) fejlődésének elősegítése, kialakítása. Akarati tulajdonságok (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat és szabálytudat) fejlődésének elősegítése, kialakítása. A gyermeki viselkedés, társas kapcsolatok változásainak nyomon követése. Helyi, sajátos feladatok a Napsugár Óvodában: az SNI gyermek akaratának, önmotiváló készségének erősítése, érzéseik elfogadására, akadályok legyőzésére ösztönzés. Figyelmesség, segítőkészség, felelősségérzet, empátia kialakítása a többségi gyermekekben, a fejlődésben akadályozott társaikkal való együttműködés során.

Közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása, ünnepek megtartása az óvodában  A szűkebb-tágabb környezet megismertetésével, a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre való érzékenység, rácsodálkozás alakításával a szülőföld iránti érzelmi kötődés alapozása.  Érzelmekben, élményekben gazdag közös tevékenységekkel a gyermekek egymáshoz közeledésének, együttműködésének, a csoport együvé tartozásának alakítása, a csoportok közötti kapcsolatok ápolása. Ünnepek a Tátika Óvodában Ünnepek a Napsugár Óvodában Óvodai szintű közös ünnepek, hagyományok Mikulás, Karácsony Karácsony Kisze bábégetés (nyitott) Kisze bábégetés Óvoda születésnapja (nyitott) Napsugár Napok – Föld napja(nyitott) Mozdulj ügyesen” sportnap (nyitott) Színházi nap (nyitott) Gyermeknap (nyitott) Gyermeknap Iskolába készülők búcsúztatása (nyitott) Iskolába készülők búcsúztatása (nyitott) Csoportok ünnepei, hagyományai Születésnap, névnap Születésnap, névnap Karácsony, farsang, húsvét (nyitott) Karácsony, Mikulás, farsang, húsvét Március 15. Március 15. Nyílt nap (nyitott) Nyílt nap (nyitott) Anyák napja egyéni köszöntés Anyák napja (nyitott, vagy egyéni)

8

Anyanyelvi nevelés  A beszédkedv fokozása, beszédre motiválás, szókincsgazdagítás.  Érzelmek pozitív kifejezési módjának gazdagítása.  Az érzések, gondolatok meghallgatása, gyermeki kérdésekre válaszadás.  Mások véleményének meghallgatására, válaszolásra szoktatás.  Kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodási készség fejlesztése, udvariassági formák, beszédfegyelem erősítése.  Modellértékű kommunikációs jelrendszer használata a teljes dolgozói kör tekintetében. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére          

A gyermek ragaszkodik a társaihoz, a csoportban dolgozó felnőttekhez. Aktívan tevékenykedik, képes együttműködni, másnak segíteni. Igényévé válik a kialakított helyes viselkedés és a cselekvés szokásainak betartása. Az udvariasság formáinak betartásával kommunikál. Természetes módon elfogadja a különbözőségeket. Játékszereken megosztozik társaival. Konfliktus helyzetben a csoportnormák alapján képes társaival egyezkedni. A csoportba érkező vendégeket udvariasan fogadja. Korának megfelelően szociálisan éretté válik, készen áll az iskolába lépésre. Az SNI gyermekekkel kapcsolatos elvárásokat a gyógypedagógussal, szülővel közösen együttműködve alakítjuk ki, egyéni állapotának megfelelően Napsugár Óvoda).

4. 3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Cél Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. A gyermek kíváncsiságára, felfedező, cselekvő aktivitására építve a megismerhető “világ” iránti érdeklődés fokozása, az értelmi készségek, képességek megalapozása.

Feladatok Anyanyelvi, értelmi nevelés, fejlesztés feltételeinek megteremtése. Anyanyelvi, értelmi készségek, képességek fejlesztése. Anyanyelvi nevelés megvalósítása módszertani segédanyag alkalmazásával. Tátika - Anyanyelvi Műhely Program működtetése. Anyanyelvi nevelés, fejlesztés sajátos feladatainak megvalósítása a Napsugár Óvodában. Értelmi nevelés, fejlesztés sajátos feladatainak megvalósítása a Napsugár Óvodában. Anyanyelvi, értelmi nevelés, fejlesztés feltételeinek megteremtése  Derűs, toleráns, játékos, ösztönző, élményekben gazdag környezet megteremtése.  Sokszínű tapasztalatok, élményszerzési lehetőségek biztosítása.  Példaértékű felnőtt beszédkultúra, mintaadással a nyelvhasználat helyes szabályainak indirekt közvetítése. 9

      

Az anyanyelvi nevelés megvalósítása valamennyi tevékenységforma keretében. A családi nyelvi szocializáció megismerése. A beszédtechnikai, beszédértési szint, az összefüggő beszéd, a szókincs, a kifejező készség, képesség folyamatos figyelemmel kísérése, egyéni, differenciált fejlesztése. A beszédhelyzetekben tapasztalt viselkedés, a kommunikációs készségek, képességek változásainak pozitív megerősítése. A fejlett anyanyelvű és intellektusú gyermekek tehetséggondozása. Játékos gyakorlatok, fejlesztési eljárások alkalmazása az óvoda által összeállított módszertani segédanyag alkalmazásával. Egyéni értelmi képességstruktúra megismerése, gyermekben rejlő potenciális lehetőségek, képességek kibontakoztatása, a készségek, képességek fejlődésének egyéni, differenciált segítése.

Anyanyelvi, értelmi készségek, képességek fejlesztés  A természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése.  Beszélő környezettel az anyanyelv, a kommunikáció formáinak alakítása.  A környezettel való érintkezés, önkifejezés, helyes, szép, tiszta beszéd kialakítása.  Beszéddel kifejezett gyermeki érzelmek, gondolatok, kérdések meghallgatása, kérdések megfogalmazásának támogatása, ösztönzése, felnőtt kérdésekre, kérésekre a gyermek válaszainak igénylése.  Tevékenységekben a beszélgetések, a szókincs gyarapítás mindennapivá tétele.  Folyamatos, összefüggő nyelvi kifejezőkészség, beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése, kommunikációs jelzések felismerésének, alkalmazásának gyakoroltatása.  A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában.  Együttműködés a segítő szakemberekkel (logopédus, fejlesztő pedagógus) és a családdal a megelőzés és a korrekció területén.  A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek megismerése, rendszerezése, bővítése.  A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve a világ cselekvő megismerésének elősegítése, komplex hatások érvényesítése.  A gyermek további élményekhez, tapasztalatokhoz való juttatása az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.  A megszerzett tapasztalatok, élmények különböző élethelyzetekben és tevékenységekben történő alkalmazásának elősegítése.  A különböző tevékenységek szervezése során a gyermeki belső motivációra, kíváncsiságra építve az önmotiválás képességének fejlesztése, a tevékenységekben való elmélyülés örömének erősítése.  Játékos gyakorlatok, fejlesztési eljárások alkalmazásával az egyéni értelmi készség, képességfejlesztés megvalósítása.  A tapasztalatok feldolgozása, rendszerezése során az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, beszéd) és a kreativitás fejlődésének elősegítése, fejlesztése.  A gyermek eljuttatása a szimbolikus gondolkodástól a szemléletes, tapasztalatokon alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig, az ismert fogalmak használatáig. 10

Anyanyelvi nevelés megvalósítása a nevelőtestület által készített módszertani segédanyag alapján Légzés, artikuláció, hallás fejlesztése 

Légzéstechnikai gyakorlatok: beszédlégzéshez szükséges helyes testtartás és rekeszlégzés kialakítása, a vegyes mélylégzés, a levegővel való gazdálkodás, a levegő mennyiség célszerű adagolását, felhasználását, a beszéd helyes tagolását segítő készségek fejlesztése.



Hang, hangerő, artikulációs, gyorsasági gyakorlatok: erőlködés nélküli, könnyed hangadás, a hangerő fejlesztése, a beszélőszervek ügyesítése, a magánhangzók, sziszegők, zárhangok helyes képzésének elősegítése, valamennyi magánhangzó tiszta hangoztatásának fejlesztése. Fonémahallást, belső hallást fejlesztő gyakorlatok: beszédhangok, az üzenetet közvetítő hangok felismerésének, megkülönböztetésének, helyes kiejtésének fejlesztése.

 

Nyelvi játékok (ajak, nyelvizom, artikuláció, hangzó differenciálás, szótagolás, belső hallás, hallási figyelem, a halk, hangos térbeli kivetítése, tempó, hangerő váltás gyakoroltatása, nonverbális formák).

Beszédviselkedés, beszédművelés, kommunikáció fejlesztése 

Köszönés felnőtteknek, társaknak (kapcsolatfelvétel, köszönés).



Bemutatkozás (jól érthető személy és utónév).



Megszólítás (megszólításra, válaszadásra vonatkozó nyelvi formák).



Üzenetközvetítés (köszönés és megszólítás után üzenet átadás, az esetleges válasz megjegyzése, elköszönés).



Szándéknyilvánítások (udvarias megszólítás, udvarias kérés, információ megszerzése érdekében szükséges szövegalkotás, szituációk indulatmentes kezelése, cselekvések, történések után a kapcsolat megszakítása).



Szókincsjátékok (után mondás, szinonimák, gyűjtőfogalmak, aktív szókincs).



Ellentétpárok, fogalomrendezés (logikus képi gondolkodás, csoportosítási készség).



Mondatbővítések (mondatalkotás, nyelvtani szabályok szerinti mondatszerkesztés).



Elbeszélés, élmény, illetve kép alapján (beszédkedv fenntartása, összefüggő folyamatos beszéd).



Részleges képolvasás (következtetések szóbeli megfogalmazása, igeidők, igeragozás helyes használata).



Játék versekkel (beszédritmus, hangszínváltozások).



Mese befejezés meghallgatott meserészlet, vagy kép alapján, meseszövés, önállóan kitalált mese (összefüggő folyamatos beszéd, cselekvések, történések időrendi sorrendbe illesztése).



Mese reprodukció bábjátékkal, dramatizálással, mimetikus, produkciószerű játékok (történések, cselekvések megjelenítése beszéddel, mozgással és kommunikációs jelrendszerrel).



Bizalomerősítő játékok (megérintés, téri tájékozódás, kezesség, oldaliság, artikuláció).



Figyelemfejlesztő játékok (hallási figyelem, megfigyelőképesség, logikus gondolkodás, emlékezet, nyelvi kifejezőkészség, önfegyelem, matematikai készség, ritmusérzék).



Ismerkedő és kapcsolatteremtő játékok (kommunikációs készség, kapcsolatteremtési módok, érzelmek tükröztetése arcon mimikával, testbeszéddel).



Érzékelő játékok (érzékszervek, finommotorika, téri mozgás, interakció).

11

Anyanyelvi nevelés, fejlesztés sajátos, helyi feladatai a Tátika Óvodában Tátika Anyanyelvi Műhely Program működtetése Fejlesztési feladatok  A nyelvi hátrányokkal küzdő gyermekek felzárkóztatása, a gyermek önmagához képest optimális szintre való eljuttatása.  A részképesség lemaradásának területéhez, mértékéhez illesztett tervszerű, célirányos fejlesztés a fejlesztési programhoz készült módszertani segédanyag alapján. Szervezési feladatok  A beszédfejlődés nyomon követése és mérések alapján a programban résztvevő tanköteles gyermekek (maximális létszám 14 fő) kiválasztása.      

Műhelyfoglalkozások heti egy alkalommal. Éves terv szerinti fejlesztőmunka (személyenként négy foglalkozás). A csoport felkészítése az óvodapedagógus személyében történő változásra. Folyamatos információ átadás az egyes gyermekről csoportos óvónőjüknek. A programban részt vevő gyermekek kontroll mérése májusban. A szülők tájékoztatása a műhelymunkáról, a gyermek egyéni haladásáról.

A Tátika - Anyanyelvi Műhely Program tartalma Anyanyelvi készségek, képességek fejlesztése       

Beszédszervi mozgás, ajak izmok, lágyszájpad, lágyhang indítás, hangtartás fejlesztése. Légzéskapacitás növelése, légzéstechnika, szájlégzés fejlesztése. Helyes beszédtechnikai elemek, tempó, dallam, hangsúly alakítása. Hallási emlékezet, figyelem, egyenletes lüktetés érzékelésének fejlesztése. A belső hallás, hangzó kihallás, beszéd dallam, hangerő fokozás fejlesztése. A verbális emlékezet, figyelem fejlesztése. Tárgyak és képek szavakhoz rendelésének fejlesztése.

Beszédviselkedés, kommunikációs készségek, képességek fejlesztése         

Megismerkedés, kapcsolatteremtés (köszönés, megszólítás, bemutatkozás) fejlesztése. Az egymásra való figyelés, udvarias beszédstílus, párbeszéd alakítása. A beszéd és a mozgás összekapcsolásának fejlesztése. A kommunikáció kreativitásának fejlesztése. Összefüggő beszéd, árnyalt nyelvi kifejezés fejlesztése. Szövegértés fejlesztése, szókincs gazdagítása. A belső képi világ, képzelet, fantázia fejlesztése. Az időrendiség érzékelésének, megfogalmazásának fejlesztése. A nagymozgás, téri mozgások fejlesztése.

12

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére  Megismert metakommunikációs jelrendszert, beszédviselkedési módokat a gyermek megfelelően alkalmazza páros kapcsolatokban és csoportos helyzetekben.  Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, minden szófajt használ, közöl, kérdez, válaszol, mesél.  A megismert szavakat, szófordulatokat más beszédhelyzetben is alkalmazza.  Megfelelő beszédfegyelemmel rendelkezik, végig tudja hallgatni, megérti mások beszédét.  Megfelelő szókinccsel rendelkezik, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat.  Segítő szakemberrel – logopédus - együttműködik.  A cselekvő képi szemléletes gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás kialakulóban van.  Tud általánosítani, viszonyítani, fogalmakat alkotni.  Problémamegoldó és kreatív gondolkodása kialakulóban van.  Részt vesz a tapasztalatszerzésben, cselekvő megismerésben.  Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt.  Egyre pontosabb, valósághű észlelésre képes. Anyanyelvi nevelés, fejlesztés helyi, sajátos feladatai a Napsugár Óvodában  Az alig, illetve keveset beszélő SNI gyermek egyéni kifejezésmódjának megismerése a család segítségével, együttműködésével.  SNI gyermek verbális kifejezőkészségének fejlesztése.  Ösztönzés a már megtanult kifejezések minél gyakoribb használatára, újabb kifejezések elsajátítására.  Az egyéni kifejezésmód megértésének segítése a többségi gyermekek számára. Az értelmi nevelés, fejlesztés helyi, sajátos feladatai a Napsugár Óvodában  Tárgyakkal történő manipuláció, az érzékszervek bevonása a megismerés folyamatába.  Megerősítő és aktivizáló gesztus, hangsúly alkalmazása.  Lehetőség biztosítása a cselekvéses ismeretszerzésre, korábbi tapasztalatok felidézése.  A bevéséshez lényegesen több, azonos nehézségi szintű, változatos ismétlés alkalmazása.  A konkrét tapasztalatszerzés segítése (pl. adott eszköz szétszedése, összerakása mindig a gyermek előtt történik, apró lépésekre bontva), együttes tevékenység közben a tévedések javítása.  A feladatok megmagyarázása, egyszerűsítése, kérdésekkel továbblendítése, a tevékenység verbális segítése, a feladat megoldások segítése, elismerése, megerősítése.

13

Értelmi fogyatékos gyermekek egyéni és/vagy csoportos fejlesztése gyógypedagógus tevékenységével Cél: Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztése az egyéni fejlettségnek megfelelően variábilisan. Fejlesztési területek: Mozgás (nagy - finommotorika, egyensúly), téri és időorientáció, testvázlat, önismeret, szenzomotoros koordináció, grafomotorika, tárgyi modalitások: színek, formák, nagyság, szerialitás, vizuális és auditív percepció, hang és betűegyeztetés, helyes ejtés, fonémahallás szókincs, kommunikáció fejlesztése. Tanulás alapképességek: figyelem (terjedelem, tartósság, megosztás, átvitel), emlékezet (rövid és hosszú távú), megértés (fogalomalkotás, lényegkiemelés, összefüggések, logikai felismerés), problémamegoldás (konkrét, absztrakt, gondolkodás, analógiák), hatékony tanulási technikák (tanulási stratégiák, stílusok), tanulási motiváció fejlesztése.

Cél: A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztése az egyéni képességeknek, fejlesztési lehetőségeknek megfelelően variábilisan, és súlypontozva. Fejlesztési területek: Önkiszolgáló, játék tevékenység, adekvát játék/használat elsajátításának alakítása, nagymozgások koordinálásának javítása, az egyensúlyérzék, manuális készség, finommotorika, a szociális-érzelmek, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködés, kommunikáció (beszéd indítása, beszédszervek ügyesítése, beszédértés alakítása, kontaktus) alakítása, kognitív funkciók, percepció fejlesztése. Feladatok A feltételek megteremtése. Az egyéni igényeknek és csoport összetételnek megfelelő fejlesztés megvalósítása.

A feltételek megteremtése  A Szakértői Bizottság Javaslatára, gyógypedagógiai folyamat és fejlődésdiagnosztika eredményeire alapuló fejlesztési terv készítése.  A csoport és a gyermek heti és napirendjébe illeszkedő, a SZRB javaslata által meghatározott időkeret/óraszám figyelembe vételével az egyéni, és/vagy csoportos, rendszeres fejlesztés(ek) megszervezése, megvalósítása. A fejlődés nyomon követése.  Dokumentáció vezetése (haladási terv, hiányzási napló, értékelés).  Fejlesztéshez szükséges és megfelelő (segéd) eszközök biztosítása, használata.  Rendszeres kapcsolattartás, információcsere, az óvodapedagógusokkal, gyógypedagógiai asszisztenssel, dajkákkal, és más segítő szakemberekkel. Az egyéni igényeknek és csoport összetételének megfelelő fejlesztés megvalósítása  Érzelmi biztonság megteremtése.  Egyéni fejlődési út, tapasztalat, ismeret és képesség figyelembe vétele a fejlesztési feladatok tervezésekor és a fejlesztés folyamatában.  A fizikai és testi képességek fejlesztése során a mozgásutánzásos, szenzomotoros tanulás felhasználása és alkalmazása, manipuláció, finommotorika, grafomotorika fejlesztése.  A helyzet és helyváltoztató mozgások helyes kivitelezésére ösztönzés, tanítás.  Másodlagos mozgásos, tartási tünetek megjelenésének megakadályozása és/vagy korrekciója.

14

            

Játékos feladatokkal a térbeli tájékozódás mértékének növelése, lateralitás, testséma biztos ismeretének begyakorlása. A látási, hallási, tapintási, kinesztetikus észlelés, érzékelés fejlesztése, pontosítása, szenzomotoros funkciók intenzív fejlesztése. Az alapvető/ elemi veszélyérzékelő képesség kialakítása, tudatosítása. Kommunikációs vágy felkeltése nonverbális elemek alkalmazására, beszédindítás szükség szerint, kommunikációs segédeszköz használatával. A verbális megértő és kifejezőképesség növelése a beszédmegértés szintjének, beszédszervek funkcióképességének fejlesztésével, passzív és aktív szókincs bővítésével, a beszéd grammatikai rendszerének megfelelő használatával. Cselekvéses gondolkodásra támaszkodva /egyszerű/ szabályokhoz való alkalmazkodás képességének kialakítása. Az ép /kevésbé sérült / funkciókra támaszkodva, a legközelebbi fejlődési zónát szem előtt tartva figyelem, megismerő, diszkriminációs képesség, emlékezet fejlesztése, gondolkodási struktúrák fejlesztésével elemi fogalmak kialakítása. A tanulási helyzet kötött szabályainak megéreztetése, elfogadtatása játékos szituációkból kiindulva, tárgyi tevékenykedéssel. Alapvető higiénés, testápolási, öltözési, étkezési szokások, szabályok tanítása, és gyakorlása, a kultúrtechnikák alapjainak megtanítása. Játéktevékenységükben követhető, utánozható, irányítható mintaadással a játék, mint eszköz adekvát használatának, vele való tevékenykedés sokszínűségének megtanítása. Manipuláció, finommotorika, grafomotorika fejlesztése. A kultúrtechnikák alapjainak megtanítása. Az iskolai beilleszkedésre való közvetett felkészítés.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 

Az SNI gyermekekkel kapcsolatos elvárásokat a gyógypedagógussal, szülővel közösen együttműködve alakítjuk ki, egyéni állapotának megfelelően.

15

5. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai 5. 1. Játék Cél A 3-7 éves korú gyermek optimális személyiségfejlődésének elősegítése a szabad játék minél gazdagabb feltételeinek, pedagógiai, pszichológiai szakértelemmel, elsősorban indirekt módszerekkel való támogatásának biztosításával, az együttműködés kiszélesítésével.

Feladatok A szabad játék feltételeinek megteremtése. Az óvodapedagógus játékbeli tudatos jelenlétével az indirekt irányítás felelősségének biztosítása. Helyi, sajátos feladatok a Napsugár Óvodában. Anyanyelvi nevelés. A szabad játék feltételeinek megteremtése  Rugalmas, részben folyamatos napirend kialakítása, működtetése a szabad játék elsődlegességének, a minél hosszabb, összefüggő játékidő érdekében, kellő idő biztosítása a gyermek játékválasztásához, a játékelgondolások, ötletek megvalósításához.  Kiegyensúlyozott, derűs, alkotó, ösztönző, együttműködő csoportlégkör biztosítása.  Közös tapasztalat, élményszerzési lehetőségek biztosítása a különböző játékformákhoz.  A gyermek aktuális érdeklődésére alapozott élmény és tapasztalatszerzési források bővítése, szülők bevonása az otthoni házkörüli tevékenységek, hobbik, különböző foglalkozások bemutatásába.  Megfelelő játszóhelyek, biztonságos, akadálymentes közlekedést, mozgást szolgáló tér kialakítása, belső terek tagolása a csoportszoba és az óvoda egyéb adottságainak figyelembevételével, a játéktér kitágítása, átjárhatóságának biztosítása.  A csoportszoba játszóhelyeinek kialakítása  Családi játékok tere/szobai, konyhai kellékek, imitációs kiegészítők.  Mesesarok/könyvek, bábok, dramatizáló eszközök, párnák, szőnyeg.  Építő közlekedő játékok tere/kockák, kirakó, összerakó, terepasztal, állatok, stb.  Rajzolás, festés, gyurmázás, kézi munka, barkácsolás helye/megfelelő eszköztár.  Kísérletező hely/természetes anyagok, felszerelések, földgömb, nagyító, mágnes, stb.  Énekes játékok tere/ritmus hangszer, a népi játékok kellékei, stb.  Kincses láda/érdekes tárgyak, takarók, szép anyagok, stb.

16

   

Játékeszközök biztosítása, a játékok időnkénti cserélésével a régebbi és új játékok iránti érdeklődés felkeltése. Az eszközök, tárgyi felszerelések biztonságos, a gyermek számára hozzáférhető módon való tárolása, az eszközhasználat szokásainak kialakítása. Játékeszközökben a nemek eltérő játékigényének szem előtt tartása. Készen vett játékeszközök mellett, közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök biztosítása.

Az óvodapedagógus játékbeli tudatos jelenlétével az indirekt irányítás felelősségének biztosítása  A szabad játék elsődlegességének érvényesítése az óvodapedagógus és a nem pedagógus kollégák, együttműködésével, differenciált módszerekkel, multiinterkultúrális szemlélettel.  Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató, inspiráló magatartás.  Közvetlen, nyugodt hangvétel, megfelelő kommunikáció alkalmazása.  A játék önállóságának, önkéntességének, szabadságának (tevékenység, társ, hely, eszköz, játékötlet, elgondolás, terek változtathatóságának, rugalmas átalakíthatóságának inspirálása) biztosítása, az önmegvalósítás támogatása.  A gyermeki játék érdeklődő követése, beavatkozás csak a szükséges esetekben.  Szerepjátékba való bekapcsolódáskor az adott játszócsoportra hangolódó szerepformálás megvalósítása.  A játékelképzelések kibontakozásának segítése a gyermeki kérések, kérdések dekódolásával.  Személyes bánásmód, együttműködés a gyermek érdeklődéséhez, játékigényéhez igazodva.  A játékelképzelések megbeszélésének inspirálása.  A kreativitás ösztönzése, támogatása.  Az előző játék (átmeneti felfüggesztés után) folytathatóságának, a játék befejezhetőségének biztosítása.  Szociális érzelmek közvetítése a gyermekek felé, a szomorúak, bátortalanok segítése, a rendbontóak tapintatos megszelídítése.  Pozitív visszajelzések alkalmazása.  Játék közben elsősorban metakommunikációval jelezhető a „látom, értem, fontos nekem, örülök, hogy jól érzitek magatokat”.  Játék után esetleg az ötletek befogadására, közös eszközkészítésre, játékkal való bánásmódra, rendrakásra vonatkozóan szóbeli értékelés is megvalósítható.  Az évszakok által nyújtott udvari játéklehetőségek mellett, nagyobb hangsúly fektetése a benti játékok folytatásának lehetőségére.  A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése.  Egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és a megvalósításban elsősorban indirekt módszerek alkalmazása.  Szoros együttműködés az óvoda nem pedagógus dolgozóival és a szülőkkel egyaránt.  Szülői szemlélet formálása modellnyújtással, pedagógiai helyzetek indoklásával, a játék fontosságát tudatosító érvek közvetítésével.

17

Helyi, sajátos feladatok a Napsugár Óvodában:  Több támogatás SNI gyermekek játékához (ötletadás, buzdítás, játékok sérülés specifikus adaptálása), negatív élményei kompenzálásának segítése a szerepjátékban.  Bevonásuk a szabályjátékba, a tőlük elvárható módon, a szabályok betartásával, eredményre törekvéssel.  Speciális segédeszközök (pl. nagyobb elemű, felületükkel egymáshoz tapadó építők játékok) biztosítása számukra.  Játékuk megsegítése módjának és mértékének hozzáigazítása a sérülés jellegéhez, mértékéhez, egyéni fejlettséghez.  A csoportszobában és az udvaron a többségi és sajátos nevelési igényű gyermekek közös játékának elősegítése. A szabad játék különböző formái Gyakorlójáték: az érzékszervi-mozgásos fejlődési fázis jellemző játéka, a cselekvés, az ismétlés fontos, a későbbi szimbolikus játék alapja. Szimbolikus és szerepjáték: színlelő-szerepjátékot megelőző játékforma, szerep-, fantázia játék, bábozás, dramatizálás, barkácsolás. Konstrukciós játék: több munkaelemet is magába hordozó megpróbálástól, az utánzásból és a felfedezésből táplálkozik.

tevékenység,

a

Szabályjáték: az óvodáskorú gyermek játékpiramisának csúcsa, jellemzője a szabály dominanciája, a szabad játékban is megjelenik gyermeki kezdeményezésre (ha az óvodapedagógus tanítja, akkor a tanulás része). Anyanyelvi nevelés  Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlési vágy motiválása.  Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre.  Gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása.  A csoport elfogadott „etikai kódexének” nyelvi megfogalmazása, különös tekintettel a konfliktusok kezelésére, kapcsolatteremtés nyelvi formáinak gazdagítása.  A vezető egyéniségek kommunikációs stílusának megfigyelése, a gátlásos gyermek oldása.  A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával.  Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakításának segítése.  Hiteles kommunikáció, érvek a szülőknek a szabad játék fontosságáról.

18

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére  A gyermek együttjátszási igénye kialakul.  Képes tartósan kisebb, nagyobb csoportban játszani, alkalmazkodni a játékszituációhoz és társaihoz.  Élményeit, tapasztalatait beépíti a játékba, eszközöket készít hozzá.  A játékban igyekszik a normákat betartani.  Otthon szerzett tapasztalatai megjelennek játékában.  „Kijátssza” negatív élményeit is a játékban.  A kedvelt és ismert irodalmi alkotásokat újra átéli a bábozás, dramatizálás közben.  Alkotásait egyéni ötletei alapján hozza létre.  Képes a különféle anyagok kombinálására, az összetettebb építmények készítésére.  Párbeszédes kapcsolatokat alakít ki a játék során. A fejlődés várható további jellemzői Napsugár Óvodában  Az egészséges gyermek toleráns, elfogadja, segíti a sajátos nevelési igényű társát.  A sajátos nevelési igényű gyermek bátran vállal szerepet, ha szükséges önállóan is képes adaptálni a játékokat.

5. 2. Mozgás Cél A természetes mozgásigény kielégítése, a harmonikus, összerendezett mozgás kialakulásának elősegítése, megalapozása. Feladatok Feltételek biztosítása. A mindennapos mozgás, kötelező testnevelés biztosítása. Játékos gyakorlatok, fejlesztési eljárások módszertani segédanyag alkalmazásával. Anyanyelvi nevelés. Mozgásfejlesztés helyi, sajátos feladatai a Napsugár Óvodában SNI gyerekek csoportos és egyéni mozgásfejlesztése gyógypedagógus vezetésével Feltételek biztosítása  Mozgásra ösztönző, higiénikus környezeti feltételek biztosítása csoportban és szabadon egyaránt.  A szabad/és vagy szervezett mozgás biztosítása egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára a csoportszobában, udvari játék során, séták, kirándulások alkalmával.  A kötelező testnevelésen történő mozgáshoz megfelelő, külön öltözet biztosítása a szülőkkel együttműködve.  Változatos mozgás fejlesztő eszközök biztosítása.  A gyermeki mozgás fejlettségi szintjéről, mozgásigényéről, terhelhetőségéről folyamatos információgyűjtés.  Az egyéni, differenciált mozgásfejlesztés megvalósítása.

19

A mindennapos mozgás biztosítása  A mindennapi, rendszeres mozgás beépítése a napirendbe, lehetőség szerint szabadban történő megvalósítása  A gyermekek mindenkori mozgásszükségletének kielégítése.  A mindennapi szervezett mozgás kötelező testnevelés anyagához illesztése.  Kiemelten mozgásos játékok, természetes nagymozgások, és gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása.  A már elsajátított mozgásformák változatos gyakorlásának biztosítása.  Testtartási hibák megelőzése, az erőnlét, ügyesség fejlesztése, a csont és izomrendszer erősítése  A gyermeki szervezet növekedésének, teherbíró képességének és egyes szervek teljesítőképességének növelése, edzése mindennapos mozgással.  A kisebbeknél a nagymozgás fejlesztésének előtérbe helyezése.  A nagyobbaknál az egyensúlyérzék, szem – kéz, szem – láb koordináció, a testséma fejlesztésének előtérbe helyezése, a téri tájékozódás, finommozgás fejlesztése.  Kedvenc mozgásos játékok kezdeményezésére ösztönzés.  A mozgásos játékok rendszeres kezdeményezése, a szándékos figyelem és önfegyelem erősítése, az egészséges versenyszellem, a társra való figyelés alakítása. Kötelező testnevelés biztosítása  Állandó napokon heti egy (Napsugár nagycsoport heti kettő) szervezett, és tervezett testnevelés megtartása.  A csoport fejlettségi szintjének, és az egyes gyermek fejlődési ütemének figyelembe vétele.  Az előkészítő gyakorlatok fontosságának, minden izomcsoport megmozgatásának szem előtt tartása.  A gyakorlatok modell értékű bemutatása.  A kézi szerek használatának gyakoroltatása.  Szándékos figyelem, önfegyelem, társakra figyelés képességének alakítása.  Szabály és feladattudat alakítása.  A testnvelési játékok tanítása, és gyakorlása.  Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulásának támogatása. Helyi, sajátos feladatok a Napsugár Óvodában:  A helyes mozgás-kivitelezésének erősítése különös odafigyeléssel a sajátos nevelési igényű gyermekre, együttműködve a gyógypedagógusokkal.  Sajátos nevelési igényű gyermek számára a feladatok, gyakorlatok szükség szerinti átformálása, átalakítása, együttműködve a gyógypedagógusokkal.

20

Játékos gyakorlatok, fejlesztési eljárások alkalmazása saját készítésű módszertani segédanyag alkalmazásával Nagymozgások fejlesztése

 Járás: járnak gyorsabban, lassabban, zenére. Járás közben átlépnek, kikerülnek nagyobb, majd kisebb tárgyakat. Járnak hullámvonalban, cikk-cakkban, S-vonalban, tornaszerek tartásával, dobbantással, tapssal, talajra rajzolt alakzatokon.  Futás: szórt futásban irány, illetve tempóváltásokat, irányváltásokat végeznek jelre. Versenyfutást játszanak. Futnak kézi szerek hordásával. Jelre futás közben különböző testhelyzeteke vesznek fel. Változatossá teszik a futást. Futnak kis és nagy sávok átlépésével, különböző távolságban és alakzatban elhelyezett akadályok kikerülésével, akadály átlépésével hullámvonalban, egymással szembe, átlósan, padok, zsinórok között. Gyakorolják a futást térdemeléssel, saroklendítéssel hátra.  Ugrás: lefektetett szalagokon, vonalakon átugranak helyből, járás, majd futás közben. Távolugrás: páros lábbal szökdelnek előre, hátra, oldalra, valami körül. Gyakorolják a célba ugrást egyre szűkülő térbe, a távolugrást nekifutásból, helyből. Magasugrás: először futás közben tárgyak, kézi szerek átlépésével, majd nekifutásból, zsinór átugrásával. Mélyugrás: egyre magasabb helyekről. Ugróiskolák: Ugranak körkötélbe, ki-be-át ugranak, különböző alakzatokra, jelekre, bonyolultabb formákba, egyre kisebb mérettel, karikasorokon át, páros, és fél lábbal, egyre szűkülő alakzatokban, csigavonalban, oldalra haladással.  Csúszás - kúszás, mászás, Csúszás: csúsznak asztal alatt, előre, hátra, tárgyak alatt, között, gyorsan, lassan, padon, rézsútos padon, le-felfelé, karhúzással, tolással, lábtolással, csípő emeléssel (hernyóaraszolás), kar segítsége nélkül. Kúszás (térden-tenyéren): kúszást végeznek fokozatos nehezüléssel, változatos módon, irányba (négykézláb, váltott kar, váltott láb, gyors-lassú). Kúsznak valamelyik végtag kiiktatásával, akadályt kerülve, rézsútos padon, páros padon is. Mászás (talpon-tenyéren): másznak rézsútos mászókán, létrán le-föl, bordásfalon oldalirányba, túllépésekkel, túlfogásokkal, oldalirányú haladásban keresztfogással. Egy-két mozdulatot végeznek a bordásfalon átkulcsolt lábbal, keresztlépéses keresztfogással. Tartósan haladnak a bordásfalon. Pókjárást végeznek.  Függeszkedés: próbálkoznak a függeszkedéssel. Lehetséges függeszkedési módok: rúdon, kötélen, lefüggések felsőfogással, lefüggés lengéssel (majd leugrás), lajhárfüggés és mászás, lefüggés oldalra haladással.

Egyensúly fejlesztése

 Állás: néhány másodpercig állnak zárt lábbal. Testfordulatokat végeznek lábujjon, sarkon. Állnak egy lábon térd-, illetve sarokemeléssel. Kísérleteznek a mellső és oldalsó mérlegállással.  Járás: járnak sávokban, zsinórok között (50 - 10 cm) térd-, illetve sarokemeléssel, lábujjon, létra fokai közé lépve, rövidebb távokat tesznek meg tyúklépéssel. Járás közben kézi szereket egyensúlyoznak tenyerükön, testrészeken. Járnak guggolásban, törpejárásban, mindezeket padon, kötélen, szivacson, KTK lapon, vízszintes, rézsútos, emelt helyzetben is.

21

 Kúszás – mászás - támaszugrás Kúszás: kúsznak padon előre, hátra, mindezt végzik emelt, majd rézsútos padon is. Mászás: rézsútos létrán le, föl, ugyanezt végzik egyik végtag kiiktatásával is. Támaszugrás: kísérleteznek a zsugorkanyarulati átugrással (páros lábbal padra, majd talajra, később átugrás a pad fölött).  Ugrások: szökdelnek páros lábon, gyakorolják a célba ugrást páros lábbal. Irányított szökdeléseket végeznek úgy, hogy egy lábról és páros lábról is megpróbálják az elrugaszkodást. Gyakorolják a le és felugrásokat. Kivitelezik a mély és magasugrást.  Gurulások: gurulnak hossztengely körül, „body-roll” henger segítségével, rézsútos szeren, ill. tornaszőnyegen, sík talajon, egyesével, és párosával is. Guruló átfordulást végeznek rézsútos szerről előre, guruló átfordulást végeznek hátra.

Szem - kéz, szem - láb koordináció fejlesztése     



Szökdelések, ugrások. Ugrókötéllel kötél fölött átugrás, változó magasságal. Karikába különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás. Ugróiskola egyszerűbb és nehezített formában. Függések, függeszkedés átfogással tovahaladás. Mászások vonalon, padon, bordásfalon előre, oldalra. Labda gyakorlatok, dobás, és elkapás nagyobb, majd egyre kisebb ladákkal változó távolságból, labda célba ütése bottal. Dobások (szem-kéz koordinációs gyakoraltok) babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságból, különböző tárgyak fölött, babszák csúsztatás két vonal közé, babzsák dobás vízszintes és függőleges célra. Karika dobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra, változó távolságról. Járás-futás (szem-láb koordinációs gyakorlatok) vonalon, sávok között, előre, oldalra.

Finommotorika fejlesztése

 Kézfej, ujjak gyakorlatai, testséma fejlesztés  Lábfej, lábujjak gyakorlatai. Lábbal különböző formák rajzolása, alkalmi felületen, homokba, padlóra  Gyurmázás, tetszés szerinti formák, alakzatok kialakítása  Építő játékokkal építés, összerakás, kirakás, nagyobb elemektől a kisbbekig.  Papírhajtogatás – papírfűzés, mintaalakítás  Puzzle- játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámmal  Mintakirakás lyukastáblán, egyszerű formáktól a bonyolultabbig.  Vágás, domború vagy előrerajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult formától a nehezebbekig  „Papír-ceruza” feladatok Rajzolás, festés nagy felületre , ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával Sablonok kiszínezése kiugró hátlapokon Sablonok nélküli színezés, a kölünböző formák előrerajzolt mintáinak átírása  Kéziszergyakorlatok alkalmazása során.

Anyanyelvi nevelés  A konkrét mozgásos tapasztalatok megnevezése, beépítése a szókincsbe.  Szókincsbővítés szakszavak megismerésével, és alkalmazásuk segítése.  A testrészek, a velük végzett mozgás megnevezése.  Relációs szókincs bővítése.  Testséma, a téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével, megnevezésével speciális szókincsbővítés.

22

Napsugár Mozgásfejlesztő Műhely Program működtetése A fejlesztés feladatai  Nagymozgások tempójának, ritmusának, irányának tudatosítása.  Gyenge egyensúly, gyenge koordináció, eltérő fizikai képességek fejlesztését szolgáló gyakorlatok alkalmazása.  Analitikus mozgások kivitelezésének fejlesztése, gyakorlása.  Az eszközhasználat célzott fejlesztése.  A végtagmozgások összehangolását szolgáló gyakorlatok alkalmazása.  Differenciált és koordinált szem-kéz koordináció fejlesztése: testrészek differenciált megismerése a testrészekkel végzett mozgásokon keresztül, a test alapkoordinátáinak (függőleges-vízszintes, elülső-hátulsó zónáinak) alakítása és tudatosítása az arra irányuló mozgásos feladatok gyakorlásával, az oldaliság stabilitásának kialakítása, egyensúly, függőleges középvonal egyensúlyának fejlesztése.  Formák, méretek motoros alakítása, bemozgása; a tér motoros megismerését szolgáló feladatok gyakorlása.  Hallott, auditív és bemutatott vizuális minták motoros visszaadása; motoros minták mozgásos reprodukálását célzó feladatok alkalmazása, auditív, vizuális, verbális emlékezet fejlesztése.  Mozgás – testséma - percepció verbális tudatosítása, kifejezések beépítése.  Feladattartás, feladattudat, együttműködő készség fejlesztése, norma és követelményrendszer elfogadtatása. Szervezési feladat  A mozgásfejlődés nyomon követése és mérések (MSSST szubteszt, TSMT, Napsugár mozgásfelmérő lap) alapján a programban résztvevő tanköteles gyermekek (maximális létszám 12 fő) kiválasztása  A mozgásos részképesség lemaradásának területéhez, mértékéhez illesztett tervszerű, célirányos fejlesztés a programhoz készült módszertani segédanyag alapján, heti egy műhelyfoglalkozás megtartásával.  Az óvodapedagógusok éves terv szerint történő részvétele (személyenként négy foglalkozás tartása, a csoport felkészítése az óvodapedagógus személyében történő változásra).  Folyamatos információ átadás az egyes gyermekekről csoportos óvónőjüknek.  A szülők számára tájékoztatás biztosítása a műhelymunkáról, a gyermek egyéni haladásáról. Napsugár Mozgásfejlesztő Műhely Program tartalma Testi képességek fejlesztése: Összes szervek, szervrendszerek funkcionális tulajdonságainak javítása. Vázizomzat sokoldalú, arányos erősítése, fejlesztése, a helyes testtartás kialakítása. Motoros képességek fejlesztése: Kondicionálás - elsősorban állóképesség, koordinációs képességek, téri tájékozódás, egyensúlyérzék, ritmuskészség - mozgékonyság, hajlékonyság. Mozgásműveltség alakítása: Mozgásos cselekvések gazdaságos végrehajtási módjának elsajátíttatása, mozgásos cselekvések szép kivitelezésre szoktatás.

23

A képességek fejlődését, fejlesztését segítő mozgásanyag     

Gyors erő, áltanos erő fejlesztése: szökdelések távol/magasugrás helyből és nekifutásból, fel/leugrások szerekre, szerekről, kúszás, csúszás, mászás, nyuszi ugrás, dobások, medicinlabda gyakorlatok, minden kéziszer gyakorlat magas ismétlésszámmal. Alap, globális állóképesség fejlesztése: hosszantartó, lassú és közepes iramú futások, futást tartalmazó játékok, kúszások, csúszások, mászások, nyuszi ugrás. Mozgás, reakciógyorsaság fejlesztése: gyors futás, élénk tempójú kúszások, csúszások, mászások, járások, nyuszi ugrás, futójátékok feladattal járásból, futásból (akusztikai jelre) irányváltoztatások, megállások, különböző testhelyzetek felvétele. Mozgékonyság, hajlékonyság fejlesztése: valamennyi izületben közepes és élénk tempójú, nyújtóhatású és a test deformitásának a láb és a talpboltozat süllyedésének megelőzését szolgáló gyakorlatok beépítése a mozgásanyagba. Koordinációs képességek fejlesztése. téri tájékozódási képességek (átbújások, minden természetes támaszgyakorlat irányváltoztatással, járások, futások irányváltoztatással, célba dobások, labdagyakorlatok), mozgásérzékelés (kinesztetikus képesség, kéziszer gyakorlatok), reakcióképesség (futójátékok különféle feladatokkal) egyensúlyozási képességek (keskeny felületen végzett járások, futások, természetes támaszgyakorlatok, nyuszi ugrás, gurulás a test hossztengelye körül), ritmusképesség (egyszerű ciklikus mozgások – akusztikai jelre – ritmustartással) fejlesztése.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére  A gyermek szeret mozogni, a mozgásos játékokban kitartó.  Nagy és finommozgása összerendezett, koordinált, harmonikus.  Ismeri a térbeli irányokat, jól tájékozódik a térben.  Testsémája, biztos oldalisága kialakult.  Testi képességei (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) megfelelő fejlettek.  Ismeri, megfelelően használja a torna és sportszereket.  Több olyan mozgásos játékot ismer, amelyeket felnőtt irányításával, vagy spontán formában elvégez.  Betartja a szabályokat, figyel a feladatra, együttműködő.  A feladatokat megérti, ismeri a szakszavakat. Helyi, sajátos feladatok a Napsugár Óvodában A mozgásfogyatékos gyerekek csoportos és egyéni fejlesztése gyógypedagógus tevékenységével Cél A mozgásfogyatékosság okozta megváltozott tartási és mozgási feltételek javítása, motoros képességek fejlesztése, egészséges életre nevelés, személyes függetlenséget elősegítő funkcionális foglalkoztatás. Egyén szintjén: Mozgásrehabilitáció. Terápia (motoros,- megismerő,- kognitív,kommunikációs,- értelmi képességek, szociabilitás fejlesztése, észlelés, észlelési gyengeség korrekciója, napi tevékenységekre nevelés). Feladatok A feltételek megteremtése. Az egyéni igényeknek és csoport összetételnek megfelelő fejlesztés megvalósítása.

24

A feltételek megteremtése  A Szakértői Bizottság Javaslatára, gyógypedagógiai folyamat és fejlődésdiagnosztika eredményeire alapuló fejlesztési terv készítése, és a fejlesztés megvalósítása.  A csoport és a gyermek heti és napirendjébe illeszkedő, a SZRB javaslata által meghatározott időkeret/óraszám figyelembe vételével a rendszeres irányított egyéni, és/vagy csoportos gyógypedagógiai fejlesztés biztosítása.  A fejlődés nyomon követése.  Dokumentáció vezetése (haladási terv, hiányzási napló, értékelés).  Fejlesztéshez szükséges és megfelelő (segéd, terápiás) eszközök biztosítása, használata.  Csoport alakítás szempontjainak érvényesítése.  Rendszeres kapcsolattartás, együttműködés, információcsere, az óvodapedagógusokkal, gyógypedagógiai asszisztenssel, dajkákkal, és más segítő szakemberekkel. Az egyéni igényeknek és csoport összetételnek megfelelő fejlesztés megvalósítása  Pontos, egyértelmű, utánozható motoros és verbális minta nyújtása.  Az irányított foglalkozások optimális külső-belső feltételeinek megteremtése.(hely, eszköz, segédeszköz)  A gyógytorna, a tanult terápiák, eljárások, óvodai testnevelés gyakorlatanyagának, módszereinek adaptált felhasználása, alkalmazása.  A gyermekek mozgástapasztalatainak bővítése sokoldalú gyakorlással, megerősítéssel.  A gyermekek cselekvőképességének fejlesztése differenciáltan alkalmazott kompenzációs, korrekciós, prevenciós technikák alkalmazásával.  A testi képességek fejlesztése.  A légző-keringési rendszer teljesítőképességének, csont-izomrendszer teherbíró képességének növelésével testtartás, edzettség, kitartás fejlesztése.  A mozgás-, vizuomotoros-, vizuo-verbális-motoros, motoro-taktilis koordináció fejlesztése érdekében komplex percepció-motoros mozgásanyag alkalmazása.  Lazító, nyújtó gyakorlatokkal az izületi mozgáspályák határainak bővítése, deformitások, kontraktúrák megelőzése.  Statikus és dinamikus gyakorlatokkal az egyensúly, a térbeli tájékozódás fejlesztése.  A manipuláció, finommotorika, szem-kéz koordináció fejlesztése változatos eszközhasználattal, a helyes fej-, és testtartás beállításával.  Tornaszerek és - eszközök adekvát, és indikált használatának tanítása.  Figyelem, emlékezet, kitartás fejlesztése.  A befogadó és kifejező nyelvi készség fejlesztése  Az egyéni mozgásnevelésen kialakított prevenciós, korrekciós, kompenzációs statikus és dinamikus technikák alkalmaztatása, és differenciált beépítése a csoportos mozgásnevelésbe.  Az ortopédiai segédeszközök adekvát használatának megtanítása.  Stabil-korrigált testhelyzet, helyzet- és helyváltoztató mozgás megtanítása technikai, gyógyászati segédeszközök használatával.  Viselkedési és magatartási szabályok kialakítása, következetesen alkalmazott csoportnormák, követelményrendszer, rituálék használatával.

25

 A gyermek pozitívumaira, meglévő képességeire támaszkodás; a helyes önértékelésre nevelés elvének érvényesítése. (értékelés, korrekció, segítségnyújtás.)  A kultúrtechnikák elsajátításának kognitív, pszichés, motoros feltételeinek megalapozása.  Az iskolai beilleszkedésre való közvetett felkészítés. A fejlődés várható jellemzői a fejlesztés végén Napsugár Óvodában  SNI gyermek egyéni képességeinek megfelelően képes elvégezni a feladatokat.  Mozgásos társas kapcsolatai fejlődnek.  Gátlások nélkül, örömmel, kellő küzdeni akarással vesz részt a mozgásos szabályjátékokban. Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika a Napsugár Óvodában Cél: A fizikai, szellemi, szociális, érzelmi állapot javítása, a sérülésre jellemző tünetek csökkentése, mozgáskultúra és kreativitás fejlesztése, mozgásbarát életmód alakítása. Feladat: A feltételek megteremtése. A tréningeken keresztül a program megvalósítása. A csoport összetételének megfelelő feladattípusok alkalmazása. A szülők bevonása a fejlesztésbe. A feltételek megteremtése  Heti 2 alkalommal a Napsugár Óvodában ellátott SNI gyermekek, és a kerület óvodáiban ellátott SNI gyermekek számára a Katona József Általános Iskola uszodájában a fejlesztések megszervezése, megvalósítása.  Megfelelő eszközök biztosítása, használata.  Az óvodák által jelzett SNI gyermekek egyéni felmérése, fejlődés nyomon követése. A tréningeken keresztül a program megvalósítása  A csoportra jellemző hiányosságok felmérése.  Reflexgátolt kiinduló helyzetek kialakítása, a kóros reflexek leépítése.  Az alapmozgás-feladatok megtanítása, kombinálása változatos gyakorlással.  A sérülésből eredő másodlagos károsodások megelőzése.  Személyes kapcsolat kialakítása a szülő-gyermek, oktató-gyermek, gyermekgyermek között.  Fokozódó, komplex terhelés adása az edzés elmélet törvényszerűségeinek figyelembevételével. A csoport összetételének megfelelő feladattípusok alkalmazása  Vízhez szoktató ~, passzív és aktív vesztibuláris ~, a testkontaktushoz való szoktatás.  A primitív reflexek leépítésére szolgáló ~, az alátámasztási pontok megváltoztatására irányuló ~, súlypontáthelyezés kialakulását segítő feladatok alkalmazása.

26

 

A vertikalizációra irányuló ~, szem-kéz, szem-láb, szemmozgás-koordináció kialakulását fejlesztő feladatok alkalmazása. Az alapfeladatok páros szimmetrikus mozgásának, az alapfeladatok páros aszimmetrikus mozgásának alakítása.

A szülő (segítő családtag) bevonása a HRG programba A szülő aktívan részt vesz a fejlesztésben, vigyáz gyermeke személyes biztonságára, jelenlétével biztatást ad a feladatok elfogadására, végrehajtására. Megtanulja a gyermek mozgásfeladatait és a segítés módját, együtt éli át a gyermekkel a mozgástanulás okozta sikerélményeket. Gyermekével szemben reális elfogadás, értékelés alakul ki. Mer hinni gyermeke fejlődésében. Segíti a gyermekét abban, hogy biztonságban érezze magát, fel tudjon oldódni, minél hamarabb tudjon önként, figyelmesen, aktívan, jól dolgozni. A szülő minél többet tudjon a terápiáról. Fejlődés várható jellemzői a HRG program végén  Megszokják az új közeget: a vizet, a sajátos uszodai körülményeket.  Elsajátítják az alapmozgás-feladatokat.  Megtanulják /segítséggel/ kóros reflexeik gátlását.  Mozgásos automatizmusok beindítására válnak képessé.  Az alapmozgások és egyes mozgáskombinációk pontos másolására képesek.  Megtanulják az úszómozgásokat előkészítő feladatokat.  A siklás elsajátítását elkezdik.  Bírják az állapotuknak megfelelő fokozódó terhelést.  Az eszközös feladatokat változatos körülmények között is tudják alkalmazni.  Képesek együtt dolgozni a szülővel.

5. 3. A külső világ tevékeny megismerése Cél A környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása, a szűkebb természeti, emberi, tárgyi, és tágabb környezet életkornak megfelelő megismertetése, a környezet védelmére, megóvására nevelés. Feladatok Szervezett tapasztalatszerzés tervszerű gazdagítása. A környezet védelméhez, megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. Matematikai tapasztalatok bővítése. Anyanyelvi nevelés. Szervezett tapasztalatszerzés tervszerű gazdagítása   

A gyermekek szűkebb, tágabb környezete iránti érdeklődésének felkeltése. A szűkebb természeti, emberi, tárgyi környezet megismertetése a helyi adottságok élmény, tapasztalatszerzési lehetőségeinek kiaknázásával. A gyermek megismertetése a tágabb természeti, társadalmi környezettel, szülőföldjével, a hazai táj, a helyi népszokások, családi hagyományok és a tárgyi kultúra értékeivel.

27

       

A gyermeki felfedezések, rácsodálkozások örömének biztosítása. Tevékenység témájától, helyszíntől, témaköröktől függően a gyermekek meglévő tapasztalatainak bővítése Környezet tárgyai, jelenségei tevékeny megtapasztalásának és felidézésének segítése minél több érzékszerv bevonásával. A gyermekek érzékszerveinek, megfigyelő – képességének, emlékezetének, képzeletének, gondolkodásának, beszédkészségének fejlesztése. Elemi ok – okozati összefüggések felfedeztetése. A gyermek ítélőképességének, önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztése. Az élmények, megszerzett tapasztalatok, megfigyelések tervszerű formában történő feldolgozása. Egyéni fejlődés nyomon követése, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés megvalósítása.

A környezet védelméhez, megóvásához kapcsolódó szokások alakítása  



Szűkebb és tágabb környezet megóvására pozitív felnőtt mintanyújtás. Csoportban, udvaron, séták, kirándulások alkalmával a környezet, természet megóvása szokásainak alakítása (szemetelés kerülése, „mi” fánk fejlődésének figyelemmel kísérése, gondozása, növények megcsodálása, letépésük, letaposásuk elkerülése, hulladékgyűjtés, gyalogos közlekedés szabályainak betartása, stb.). Szelektív hulladékgyűjtésről tapasztalatok szereztetése.

Matematikai tapasztalatok bővítése        

Matematikai érdeklődés felkeltése, tapasztalatok, ismeretek gazdagítása. Matematikai tartalmú tapasztalatok bővítése mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyok, összefüggések megismertetésével. A gyermek ítélőképességének, tér,- sík,- és mennyiségszemléletének fejlesztése. Elemi ok – okozati összefüggések felfedeztetése. A gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztése. Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához. A matematika tartalmú tapasztalatok, ismeretek tevékenységekben való alkalmazására motiválás. A gyermek fejlődésének nyomon követése, az egyéni készségek, képességek fejlődésének elősegítése.

Anyanyelvi nevelés    

Szókincsbővítés a környezetismereti és matematikai témakörökben. A gyermek mondanivalójának meghallgatása, kérdéseire kielégítő válaszadás. A gondolatok, érzelmek, kívánság szabad kinyilvánításának segítése. Kisebb – nagyobb közösség előtti bátor megnyilvánulásra ösztönzés.

28

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére  Ismeri teste felépítését, megnevezi testrészeit.  Megkülönbözteti és megnevezi az évszakokat, napokat, napszakokat, a hozzájuk fűződő jellemző tevékenységeket felsorolja.  Felismeri az összefüggéseket az öltözködés, állatok életmódja, növények fejlődése és az időjárás változásai között.  Gyalogos közlekedés szabályait csoportosan, a gyakorlatban alkalmazza.  Elmondja teljes nevét, családtagjai nevét, tudja lakcímét, óvodája nevét.  Térben és síkban biztonsággal eligazodik.  Tud tárgyakat 10-ig megszámlálni, mennyiség, nagyság, szín, forma szerint összehasonlítani, csoportosítani.  Érti és használja a relációs viszonyokat.  Óvja és védi környezetét.  A sajátos nevelési igényű gyermek saját készségeinek, képességeinek megfelelően vesz részt a tevékenységekben és fejlődik (Napsugár Óvoda).

5. 4. Vers, mese Cél A gyermek esztétikai ízlésének, fogékonyságának megalapozása, irodalmi élményeken keresztül a népköltészet iránti fogékonyság, érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődés, önkifejezés elősegítése. Feladat A feltételek biztosítása. Az irodalmi anyag igényes kiválasztása. Mesével, verssel, mondókával a készségek, képességek fejlesztése, fejlődésének elősegítése. Anyanyelvi nevelés. A feltételek biztosítása  Nyugalmat, biztonságot sugárzó légkör megteremtése, a gyermek érzelmi és értelmi nyitottságának fenntartása.  A meséléshez szükséges szeretetteljes, nyugodt légkör, a mesélés állandó helyének, idejének megteremtése.  Napi rendszerességgel történő mesélés, mondókázás, verselés biztosítása.  Dramatikus játékhelyzetek feltételeinek, eszközeinek megteremtése (kincsesláda stb.)  Az önálló bábozás feltételeinek megteremtése bábfal, ujj és kesztyűbábok. Az irodalmi anyag igényes kiválasztása  Klasszikus és kortárs irodalom, a népi, dajkai hagyományok, a magyar gyermekköltészet műveiből való igényes válogatás.

29

 A versanyag elsősorban népi mondókákból, kiolvasókból, ritmusos vidám versekből, lírai versekből történő összeállítása.  A kisebbek meséi egyszerűek, cselekményeik jól érthetőek legyenek.  A nagyobbak meséinek a cselekményesebb népmesék, állatmesék, klasszikus tündérmesék, tréfás és műmesék közül történő kiválasztása. Mesével, verssel, mondókával a készségek, képességek fejlesztése, fejlődésének elősegítése        

A gyermekek mese, vers, mondóka iránti érdeklődésének felkeltése, belső igényének kialakítása. A felnőtt mesemondás igényességének, érthetőségének, mesei világhoz illeszkedő hangulatának megteremtése. Mesehallgatás során belső képvilág kialakítása, ok – okozati összefüggések, mágikus világkép, csodák felfedezésének megteremtése. A gyermek értelmi készségeinek, képességeinek, - etikai, - erkölcsi érzékének fejlesztése. A versek, mesék, mondókák felidézésének segítése. A mesék átalakítására, kiegészítésére, befejezésére történő ösztönzés. A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és mesealkotás megalapozása. A gyermeki vers és mesealkotás mozgással, ábrázolással való kombinálására motiválás.

SNI gyermekek irodalmi fejlesztése a Napsugár Óvodában  A sajátos nevelési igényű gyermek számára az irodalmi élmények befogadáshoz szükséges legoptimálisabb testhelyzet felvételének segítése.  A személyes kapcsolat, az intim, külső zavaró tényezőktől mentes légkör kialakításának hangsúlyosabb megvalósítása.  A sajátos nevelési igényű gyermek figyelmi, emlékezeti, diszkriminációs nehézségeinek figyelembevétele.  A figyelmi, érzelmi, beállítódás és feldolgozás fokozott megsegítése. Anyanyelvi nevelés  Szókincsbővítés, fogalmak gyűjtése, más helyzetekben való alkalmazása.  Az aktív és passzív szókincs gyarapítása, az összefüggő beszéd fejlesztése.  A beszédkészség, beszédkedv fejlesztése, a beszédhallás, helyes ejtés, a grammatikailag megfelelő beszéd kialakulásának segítése.  A magyar nyelv zeneiségének, ritmusosságának érzékeltetése.  A kommunikációs szabad önkifejezés segítése.

30

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére          

Szívesen hallgat és ismétel verseket, meséket, mondókákat. Igényli és várja a mesemondást. Van kedvenc meséje, mesehőse, képes róla beszélni. Az ismert mesemotívumokat szívesen bábozza, dramatizálja, a feltételek megteremtésében és megvalósításában kreatív ötleteit alkalmazza. Érzékeli az erkölcsi tartalmakat, képes figyelmesen végighallgatni a mesét. Megkezdett történeteket, meséket folytat, kiegészíti fantáziájával. Egyszerű történeteket talál ki, mond el, és mozgással, vagy ábrázolással megjelenít. A megismert szavakat, kifejezéseket más helyzetekben is alkalmazza. Óvatosan használja a könyveket, beszélgetést kezdeményez a képekről. A sajátos nevelési igényű gyermek saját képességeinek megfelelően fogadja be az irodalmi élményt (Napsugár Óvoda).

5. 5. Ének, zene, énekes játék Cél A gyermek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésének formálása, az éneklés, az énekes játékok megszerettetése, zenei jártassághoz juttatás, belső hallás, zenei alkotókedv, zenei fantázia megalapozása. A magyar nyelv kifejező erejének érzékeltetése, népi hagyományok tovább élésének ápolása. Feladat Feltételek megteremtése, biztosítása. A zenei készségek, képességek fejlesztése, fejlődésének elősegítése. Anyanyelvi nevelés. Feltételek megteremtése, biztosítása       

Zenei anyag összeállítása, alkalmazása ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes népi játékok, igényes kortárs művészeti alkotások, hagyományokhoz kapcsolódó zenei anyagok felhasználásával. Optimális körülmények teremtése a változatos művészi értékű zenehallgatásra, figyelembe véve a nemzetiségi, etnikai kultúrát. (élőzene, CD, hangkazetta stb.) Zenei sarok kialakítása, dalos játékokhoz szükséges eszközökkel (szoknyák, kendők, fejdíszek, stb.). Hangszer polc kialakítása, hangszerek használatának napi rendszerességgel történő biztosítása a gyermekek számára. Csoportszobában optimális méretű terület kialakítása a spontán kialakuló zenei tevékenységeknek. Élményt nyújtó, közös ének-zenei tevékenységek kezdeményezése. Népi hangszerekkel való ismerkedés, azok használata, egyéni képességnek megfelelő gyakorlási lehetőség biztosítása.

31

A zenei készségek, képességek fejlesztése, fejlődésének elősegítése  A gyermek zene iránti érdeklődésének felkeltése, belső igényének kialakítása.  A dallam, ritmus, mozgás, közös éneklés örömének felfedeztetése, megéreztetése.  Az zenei készségek, képességek egyéni, differenciált fejlesztése  Éneklés, egyenletes lüktetés, zenei mozgás, ritmus, motívumhangsúly érzékelésének alakítása, ritmushangszerek használatának fejlesztése.  A közvetlen környezetünk hangjainak érzékeltetése, megfigyeltetése.  A halk – hangos, a magas –mély, a gyors – lassú zenei relációk különbségének megéreztetése.  A gyermek zenei hallásának finomítása.  Zenei ízlés formálása, változatos, életkori sajátosságoknak megfelelő ölbéli játékok, népi énekes játékok, mondókák, dalok és kortárs művészeti alkotások alkalmazásával.  Egyszerű tánclépésekkel az esztétikus, szép mozgás fejlesztése.  A nagyobbak gazdag mozgásanyagú dalos játékokkal való megismertetése.  Népi hangszerekkel való ismerkedés, azok használata, egyéni képességnek megfelelő gyakorlási lehetőség biztosítása.  A zenei alkotókedv felébresztése. SNI gyermekek zenei fejlesztése a Napsugár Óvodában   

A sajátos nevelési igényű gyermek esetében a gyakorlásra több idő biztosítása. Segítő eljárások, korrekciós testhelyzetek alkalmazása. Mozgás kivitelezés, szabályalkotás adaptálása az egyéni képességek figyelembevételével.

Anyanyelvi nevelés  Az attitűdök, gondolkodási és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel.  Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása.  A beszédszervek kombinált mozgásának fejlesztése.  A beszédhangok pontos észlelésének, tiszta képzésének segítése.  Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben. A helyes artikuláció fejlődésének elősegítése. Légzéskapacitás növelése.  A szókincs gazdagítása a zenei anyagokban előforduló szavakkal, fogalom párokkal. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére    

Kedvvel játssza az énekes játékokat. Szívesen énekel egyénileg is, jól érzékeli a beszédhangokat, tisztán ejti azokat. Ismeri a zenei fogalompárokat. Érzi az egyenletes lüktetést, az egyenletes lüktetés és a ritmus különbségét, azokat mozgásformákkal kifejezi.  Társai hangját, az ismert hangszerek hangját és a környezet hangjait felismeri.  Ismeri és alkalmazza az egyszerű táncmozdulatokat, változatos térformákat.

32

 Önkifejezésre is tudja használni a zenét.  Éneket, hangszeren előadott dalt figyelmesen hallgat.  A sajátos nevelési igényű gyermek képességeinek, egyéni adottságainak megfelelően vesz részt a zenei tevékenységben (Napsugár Óvoda). 5. 6. Rajzolás, mintázás, kézi munka Cél A szép iránti fogékonyság, az esztétikai érzékenység, alkotó önkifejezés alapozása, formálása. Feladat Alkotó légkör, feltételek megteremtése. Ábrázolási tevékenységgel a készségek, képességek fejlesztése, fejlődésének elősegítése. Anyanyelvi nevelés. Alkotó légkör, feltételek megteremtése  Az állandó hely kialakítása természetes fény közelében.  Az alapvető eszközök állandó elérhetőségének biztosítása. (különféle ceruzák, zsírkréta, papír, gyurma, gyurma tábla, sablon, színező lapok, gyöngy, ragasztó, ragasztó, asztalterítő, körmöcske)

      

Oldott, érzelmi telitettséget biztosító alkotó légkör megteremtése. Az évszakok tükröztetése a csoportszoba dekorációján, színvilágán. Természetes anyagok gyűjtése, felhasználása a gyermekekkel közösen. Az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás. Az eszközök, technikák használati szokásainak kialakítása. A kapcsolódó egészségügyi és magatartási szokások, testtartás kialakítása. A gyermekek év közbeni alkotásainak összegyűjtése.

Ábrázolási tevékenységgel a készségek, képességek fejlesztése, fejlődésének elősegítése  A gyermekek érdeklődésének felkeltése az alkotó tevékenység iránt.  A gyermekek élményeinek és fantáziavilágának gazdagítása.  A gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagításával a képi kifejezés, saját formanyelv, az alkotó önkifejezés fejlődésének segítése, figyelemmel kísérése.  Egyéni és közös élmények nyújtása, szűkebb és tágabb környezetben.  Az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások megismertetése.  Az egyes technikák eszközeinek bemutatása, használatuk megnevezése, a gyakorlásra való ösztönzés.  A felkínált technikák közötti szabad választás biztosítása.  Egyéni és közös alkotásokra ösztönzés, együttműködés kialakítása.  Az környezet esztétikai alakítására, a vizuális esztétikai élmények befogadására való igény alakítása.  Az esztétikus környezet óvására nevelés, igényének kialakítása.  A képi - plasztikai kifejezőképesség, a komponáló, térbeli tájékozódó - és rendezőképesség fejlesztése.  A gyermek tér, forma, szín képzeteinek gazdagítása.  A nagyobbak ceruzafogásának, emberábrázolásának fejlesztése.  Saját és társaik munkájának megbecsülésére nevelés. 33

 

A munkák értékelése, az egyes gyermek egyéni fejlettségéhez igazítottan. A fejlődés nyomon követése, egyéni, differenciált fejlesztés megvalósítása.

SNI gyermekek fejlesztése a Napsugár Óvodában  A sajátos nevelési igényű gyermek számára speciális eszközök, korrigált testhelyzet, kompenzációs technikák biztosítása, alkalmazása.  A sajátos nevelési igényű gyermek percepciós – motoros – motivációs bázisainak figyelembevétele a rajzolás, mintázás, kézi munka tevékenységekben. Anyanyelvi nevelés  Anyagok, eszközök, technikák nevének megismertetése.  A tevékenységek szóbeli kifejezésére motiválás.  Verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése.  Az ábrázoltak szóbeli elmondása, ahhoz kapcsolódó élmények megbeszélése.  A kész munkák címadására motiválás.  A nyelvi gondolkodás, kifejezőkészség fejlődésének segítése.  A téri irányok, arányok nyelvi kifejezésének segítése. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére  Szívesen, örömmel tevékenykednek.  A gyermek az eszközöket rendeltetésszerűen használja.  Élményeit, elképzeléseit képalkotásaiban egyéni módon jeleníti meg, a különböző anyagok, technikák alkalmazásával.  Emberábrázolására jellemző a részletgazdagság, mozdulat megjelenítése.  Plasztikai munkái változatosak, egyéniek, ötletesek.  Együttműködő az építésben, téralakításban.  A környezetében előforduló alapszíneket megnevezi.  Saját és közösen készített alkotásairól beszél és törekszik a véleményét szóban is megfogalmazni.  Ismeri a síkbeli irányokat, ceruzafogása és vonalvezetése megfelelő.  Saját és társai munkáját megbecsüli.  Nyitott a szép iránt, esztétikai érzékenységük megalapozott.  A sajátos nevelési igényű gyermek örömmel, bátran tevékenykedik, egyéni szükségletei kielégítése mellett (Napsugár Óvoda).

34

5. 7. Munka jellegű tevékenységek Cél A munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, közösségi kapcsolatok alakítása. A cselekvő tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének elősegítése. Faladatok Feltételek megteremtése. A munka jellegű tevékenységgel a készségek, képességek fejlesztése, fejlődésének elősegítése. Anyanyelvi nevelés. Feltételek megteremtése    

Megfelelő méretű és minőségű munkaeszközök biztosítása. A munkaeszközök és azok célszerű, balesetmentes használatuk megismertetése. Az önálló munkavégzés lehetőségének biztosítása. A csoportban dolgozó felnőttek felelőssége az egységes szokás-szabály rendszer kialakítása, biztosítása.

A munka tevékenységgel a készségek, képességek fejlesztése, fejlődésének elősegítése  A munkavégzéshez szükséges szokás és normarendszer kialakítása.  A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építés.  Spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése.  Az egyes gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vétele.  A munkaszervezés készségének alakítása.  A nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontásának elősegítése.  A környezet rendjének, tisztaságának megőrzésére nevelés.  Az önállóságra nevelés, az értékelési, önértékelési készség és kötelességtudat fejlesztése.  A munka társas-kapcsolatalakító, pozitív hatásának kihasználása.  A munka közösségformáló lehetőségeinek legoptimálisabb kihasználása.  Multikulturális, interkulturális nevelésen alapuló integráció megvalósítása.  A nemek társadalmi egyenlőségének elősegítése oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják.  Az önálló véleményalkotás, döntési képességek fejlődésének elősegítése.  A munka megszerettetése. A cselekvő tanulás megvalósítása.  Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegű tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása, elismerése, megóvása.  Az önkiszolgálás és naposság fejlődésének támogatása, a gyermek egyéni fejlettségéhez igazodó differenciált segítségadással, egyre önállóbb önkiszolgálásra szoktatással.  Az önkiszolgálás és naposság szokásainak kialakítása figyelembe véve a helyi sajátosságokat.  A kialakított szokások következetes betartatása, a balesetek elkerülése érdekében.

35

Kerti munka  Évszaknak megfelelő tevékenység végzése felnőtt irányítása mellett az óvoda udvarán. Növényápolás és kertgondozás (ültetés, öntözés, gyomlálás, betakarítás, stb.)  A kerti szerszámok és eszközök használatának megismertetése, rendben tartása, biztonságos használata a balesetvédelmi szempontok figyelembevétele. Kisebb megbízatások teljesítése  A felelősi munkával összefüggő szokások kialakítása. (pl. mosdófelelős)  Megbízatás egyéni feladatok elvégzésére. (pl. üzenet átadása)  A csoport érdekeit szolgáló megbízatások teljesítése. (pl. teremrendezés, eszköz előkészítés stb.) SNI gyermekek fejlesztése a Napsugár Óvodában  

A munka alapvető feltételeinek biztosítása, - speciális munkaeszközök, segédeszközök, munkalehetőségek a sérülés jellegéhez, fokához igazítva. A különböző feladatok egyéni tempónak megfelelően történő végeztetése.

Anyanyelvi nevelés  A munkaszervezés és végzés során a szóbeli kapcsolat biztosítása, együttműködés segítése.  Önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével.  A tevékenységhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák gyakorlása.  Munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok – okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére          

A munkaeszközöket ismeri, azokat rendeltetésszerűen, balesetmentesen használja. Önállóan terít, törekedve a rend, tisztaság megőrzésére. Szívesen végez naposi munkát. Képes a kitartó munkavégzésre. Szívesen végez a csoport érdekében egyéni megbízatást. A munkát képes megbeszélni, és abban együttműködni. Részt vesz az élő és élettelen természet rendjének fenntartásában. Használja a munkaeszközök neveit. Ismeri a különböző munkavégzéssel kapcsolatos fogalmakat, műveleteket megnevez. A sajátos nevelési igényű gyermek örömmel, bátran tevékenykedik, egyéni képességeinek megfelelően vesz részt a tevékenységben (Napsugár Óvoda).

36

5. 8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás

Cél Az óvodás gyermek kompetenciáinak kibontakozásának támogatása.

fejlesztésével

a

teljes

személyiség

Feladat Tanulást támogató környezet megteremtése. A gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése. Tanulást támogató környezet megteremtése        

A nevelési folyamatban minden gyermek egyenlő értékűként kezelése. A gyermek előzetes tapasztalataira, cselekvő aktivitására, érzelmi fogékonyságára, egyéni érdeklődésére építés. Megosztott figyelem, dajkával való együttműködés a párhuzamosan végzett tevékenységek során. A gyermekek igény szerinti bekapcsolódásának segítése a közös tevékenységekbe, figyelembe véve a motiváltságukat. Egyéni fejlettség, érdeklődés, kíváncsiság, megismerő vágy figyelembevételével a sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, a cselekvő megismerés, aktivitás és felfedezés biztosítása. A spontán szerzett és tanult ismeretek, tapasztalatok rendszerezése, bővítése. A gyermek fejlődésének nyomon követése, az életkori és egyéni fejlődési sajátosságok figyelembevétele, az erre alapozó tervszerű fejlesztés érvényesítése. A nevelés folyamatában az egyéni bánásmód, differenciált képességfejlesztés érvényesítése.

A gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése  A tanuláshoz való pozitív attitűd kialakítása.  A gyermek gyakorlati probléma és feladatmegoldó képességének alakítása a tanult ismeretek sokoldalú alkalmazásával.  Szokások alakítása az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulási forma felhasználásával.  A megfigyelőképesség fejlesztése, a figyelem tartósságának fokozása, az önkéntelen és szándékos figyelem képességének fejlesztése.  A gyermekek képzeletének fejlesztése.  Az emlékezetbe vésés képességének sokoldalú fejlesztése.  Az egyszerű gondolkodási műveletek fejlesztése.  Az önmegvalósító törekvések kiteljesedésének segítése.  A gyermek pozitív énképének erősítése, sikerélményhez juttatás.  A feladatra irányuló önállóság fejlesztése.  A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése.  Az élmények, érzéki tapasztalatok, tárgyi és képi megjelenítések szóbeli megfogalmaztatása.  Általánosítások, következtetések, ítéletek alkotására késztetés.  Speciális prevenciós, kompenzációs, korrekciós tanulási folyamat feladatainak ellátása szakember bevonásával (Napsugár Óvoda).

37

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén  A különböző tevékenységformák végén jelennek meg.  Hat-hét éves korra a gyermek eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.  Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A tevékenységben megvalósuló tanulás formái  Utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás – szokások alakítása.  Spontán játékos tapasztalatszerzés.  Cselekvéses tanulás.  Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.  Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés.  Gyakorlati problémamegoldás.  Irányított játékok.

Irányított játékok Cél A játékosság dominanciájának érvényesítésével készségek, képességek alakulásának támogatása irányított játékokkal. Feladatok       

Irányított játék tervezése a gyermekek ismereteinek bővítése, képességeinek, készségeinek fejlesztésére, valamint az attitűdök alakítására irányuljon. Az irányított tevékenységek optimális időpontjának megtalálása a szabad játék során. Megosztott figyelem, dajkával való együttműködés a párhuzamosan végzett tevékenységek során. A gyermekek bevonása az irányított tevékenység előkészítésébe. A gyermekek igény szerinti bekapcsolódásának segítése a közös tevékenységekbe, figyelembe véve a motiváltságukat. Azonnali visszacsatolással az egyéni erősségek megerősítése. A közösen összeállított módszertani segédanyagban összegyűjtött irányított játékokból válogatás, alkalmazása a gyermekek fejlesztése érdekében.

Alkalmazott irányított játékok fajtái  

Anyanyelvi játékokkal a helyes beszéd légzés, hangképzés, hangfelismerés, szókincsbővítés, audutív emlékezet, figyelem fejlesztése Anyanyelvi játékok, nyelvi játékok: „Egy szuszra”, „Ferdeszájú család”, „Hangkeresés”, „Mackó Miska”, Vonatfütty”, „Családkereső”, -„Hónapkereső”, „Konferencia”, „Koppintó”, „Robot vagyok”, „Számdallam”, „Szólabda”, „Vitatkozzunk” stb. Lásd 1. számú melléklet.

38

    

Drámajátékokkal az érzelmek, érzések szóbeli, metakommunikációs kifejező képességének fejlesztése. Drámajátékok: - Mímes improvizatív helyzetjátékok, - hangutánzó, - feszítő lazító játékok, bizalomerősítő játékok, figyelemfejlesztő játékok, ismerkedő és kapcsolatteremtő játékok, érzékelő játékok. Lásd 1. számú melléklet. Mozgásfejlesztő szabályjátékokkal a szabály, feladattudat, állóképesség, ügyesség, gyorsaság, megfigyelőképesség, logikus gondolkodás, kudarctűrés, téri tájékozódás, közösségi, szociális érzékenység, együttműködés fejlesztése. Mozgásfejlesztő szabályjátékok. versenyjátékok, labda,- fogó,- népi dalos, kör játékok Értelmi képességeket fejlesztő játékokkal ismeretek nyújtása, fogalmak alakítása, rendszerezése, figyelem, gondolkodás, matematikai tartalmú tapasztalatok gyakoroltatása.

Tevékenységekben megvalósuló tanulás szervezeti kerete Tevékenységben megvalósuló tanulás szervezése

Az összes tevékenységben megvalósuló tanulási forma Kötetlen / irányított tevékenység

3-4 évesek

           

Kötetlen/önálló párhuzamosan végezhető tevékenységek Kötelező irányított tevékenység

Időnként kötelező

A tervben megvalósuló tanulás időszaka a nevelési évben

4-5 évesek

5-7 évesek

korcsoportjában

       

utánzásos minta/modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás játékos tapasztalatszerzés cselekvéses tanulás a gyermekek kérdéseire és a válaszokra épülő ismeretszerzés gyakorlati problémamegoldás (valamennyi tevékenységben) Külső világ tevékeny  Külső világ tevékeny  megismerése megismerése Vers, mese  Vers, mese  Ének, zene, énekes játékok  Ének, zene, énekes játékok  Rajzolás, mintázás, kézi  Rajzolás, mintázás, kézi  munka munka Szabad mozgás  Szabad mozgás  Munka jellegű tevékenység  Munka jellegű tevékenység  Külső világ tevékeny  Külső világ tevékeny  megismerése megismerése Vers, mese  Vers, mese  Ének, zene, énekes játékok  Ének, zene, énekes játékok  Rajzolás, mintázás, kézi  Rajzolás, mintázás, kézi  munka munka Szabad mozgás  Szabad mozgás  Munka jellegű tevékenység  Munka jellegű tevékenység  Mindennapi testnevelés  Mindennapi testnevelés  Testnevelés  Testnevelés  Anyanyelvi játékok „T”  Anyanyelvi játékok „T”   Külső világ tevékeny  megismerése  Matematikai tap.szerzés   Vers, mese   Ének, zene, énekes játékok   Rajzolás, mintázás, kézi  munka

Külső világ tevékeny megismerése Vers, mese Ének, zene, énekes játékok Rajzolás, mintázás, kézi munka Szabad mozgás Munka jellegű tevékenység Külső világ tevékeny megismerése Vers, mese Ének, zene, énekes játékok Rajzolás, mintázás, kézi munka Szabad mozgás Munka jellegű tevékenység Mindennapi testnevelés Testnevelés Anyanyelvi játékok „T” Külső világ tevékeny megismerése Matematikai tap.szerzés Vers, mese Ének, zene, énekes játékok Rajzolás, mintázás, kézi munka

A gyermekek érdeklődésétől, motiváltságától függ, az időtartamot próbáljuk fokozatosan növelni kb. 25-30 perc a tanköteles gyermekek esetében. Szeptember 01. – Május 31.

Szeptember 01. - Május 31.

Szeptember 01. - Május 31.

Szeptember – október Beilleszkedés megfigyelése

Szeptember - Visszailleszkedés Szeptember - Visszailleszkedés felmérés felmérés

Nyári élet: Június 01.-től Augusztus 31.-ig – telephelyenként egy közös terv alapján

39

6. GYERMEKVÉDELEM Cél Esélyegyenlőtlenség csökkentése gyermekközpontú, befogadó, multi,-interkulturális nevelésen alapuló integráció, intervenciós gyakorlat biztosításával. Az óvodavezető feladatai  A más–más szociokulturális környezetből óvodánkba kerülő gyermekek esélyegyenlőtlenségének csökkentése érdekében történő pedagógiai intézkedések koordinálása, az eredmények figyelemmel kísérése, a gyermekvédelmi munka ellenőrzése, értékelése.  Titoktartási kötelezettség érvényesítése, információk az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően történő kezelése.  Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok intézményi megszervezése, koordinálása, irányítása.  A gyermek mindenekfelett álló érdekének biztosítása egyéni döntések, intézkedések mérlegelésével.  A hétnél több igazolatlan nap, hiányzás esetén - a szülő maximum kétszeri felszólítása óvodába járásra, amennyiben nem eredményes a felszólítás – a Jegyző felé történő jelzés.  Pénzbeli és természetbeni támogatások vizsgálata, indítványozása, konzultáció a csoportos óvodapedagógusokkal, gyermekvédelmi felelőssel.  A család anyagi helyzetétének figyelembe vételével: étkezési kedvezmény megítélése.  SNI gyermekek integrált nevelése feltételeinek biztosítása. Gyermekvédelmi felelősök feladatai         

A gyermeki jogok képviselete, gyermekvédelmi munka koordinálása. Belső gyermekvédelmi információ áramoltatása. Gyermekvédelmi esetek folyamatos nyomon követése, különösen a HH és HHH gyermekek esetében és azok dokumentálása. Kapcsolat kialakítása a külső segítő intézményekkel és szervezetekkel. Folyamatos kapcsolattartás a Csepeli Szociális Szolgálattal, családgondozóikkal, Nevelési Tanácsadóval, pszichológussal és egyéb gyermekvédelmi intézményekkel. Szükség esetén jelzőrendszer működtetése a Csepeli Szociális Szolgálat felé. A pedagógusok segítése a prevenciós gyermekvédelmi munkában. Esetmegbeszélések kezdeményezése, azokon való részvétel. A család anyagi helyzetétének figyelembe vételével részvétel a rendszeres/rendkívüli Gyermekvédelmi Támogatás, étkezési kedvezmény megállapításában.

40

Pedagógusi feladatok  Gyermeki jogok tiszteletben tartása.  Esélyegyenlőtlenségek csökkentése, különösen a HH és HHH gyermekek speciális fejlesztése.  A befogadó környezet megteremtése, a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése.  Felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokban való részvétel biztosítása.  A multikulturális, interkulturális nevelés, a nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozás tiszteletben tartása, a gyermek ismereteinek bővítése magyar nyelven.  Tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása valamennyi családdal.  A családi nevelés segítése, erősítése, tiszteletben tartása.  Titoktartási kötelezettség érvényesítése, információk az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően történő kezelése.  Gyermekvédelmi esetek folyamatos feltárása, az esetek nyomon követése.  Gyermekvédelmi intézkedések kezdeményezése, veszélyeztető helyzet enyhítése, elhárítása a prevenció érdekében – jelzés a gyermekvédelmi felelős felé.  Szülők tájékoztatása a segítő szolgáltatások lehetőségeiről.  A láthatóan segítségre szoruló családok, vagy segítséget kérők támogatása.  Szükség esetén segítségkérés az óvodapszichológustól, logopédustól.  Környezettanulmányok készítése, szükség szerint visszatérő látogatás.  Nevelési eszközeinek segítségével a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettségi státusz kialakulásának megelőzése, a gyermek családi környezetében történő nevelkedésének segítése.  A gyermeket érintő esetmegbeszéléseken való részvétel.  Különös, fokozott odafigyelés a HH és HHH, valamint a védelembe vett gyermekekre, fejlődésük dokumentálása a személyiség lapon.  A gyermek hétnél több igazolatlan hiányzásának jelzése a gyermekvédelmi felelősnek.  Pedagógiai intézkedések igazítása a gyermeki személyiséghez, a gyermeki szükségletek kielégítéséhez.  A családokkal való egyéni törődés, segítés, intervenciós gyakorlat folyamatos megvalósítása.  Nyelvi hátrányokkal küzdő, valamint mozgásában, értelmében korlátozott gyermekek felzárkóztatása, integrálása.

Sikerkritériumok     

Az óvodai dolgozók tiszteletben tartják gyermeki jogokat. Tevékenységük, intézkedéseik a prevenciót, korrekciót szolgálják. A szülők ismerik és betartják a házirendet. Tiszteletben tartják a gyermekeik, és más gyermekek jogait, az óvoda dolgozóit. Tájékozottak a különböző támogatási formákról, lehetőségektől.

41

7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 7. 1. Személyi feltételek Nevelési programunk eredményes megvalósításán olyan felsőfokú végzettséggel óvodapedagógusok, gyógypedagógusok munkálkodnak: akik:  Képviselik, azonosulnak értékeinkkel, nevelési elveinkkel, nevelési céljainkkal.  Rendszeresen részt vesznek szakmai továbbképzéseken: drámapedagógia, beszédfejlesztés, mozgásfejlesztés, fejlesztő pedagógia, SNI gyermekek speciális fejlesztését célzó képzéseken.  Magas fokú hivatástudattal, gyermeki személyiséget övező bizalommal, gyermekszeretettel rendelkeznek.  Korrekt magatartással, pedagógiai alkotó tevékenységgel segítik egymást, folyamatosan együttműködők, munkájukat összehangolják.  Az anyanyelvi nevelés, drámapedagógia, SNI gyermekek nevelésének elkötelezett hívei.  A sajátos nevelési igényű gyermekeket fejlesztő speciális végzettségű szakember odaadóan, lelkiismeretesen végzi fejlesztő munkáját annak érdekében, hogy a gyermeket az önmagához képest optimális fejlettségi szintet elérje nevelésének hatására.  Megjelenésükkel, beszédviselkedésükkel követendő mintát nyújtanak.  Empatikus, tapintatos módon segítik a családokat az együttnevelésben.  Titoktartási kötelezettségüknek eleget tesznek.  Az új kollégákat mentorként segítik nevelési programunk, helyi szokásaink, hagyományaink megismertetésében.  Napsugár Óvoda – gyógypedagógus hallgatók mentorálása, gyakorlatvezetése. Belső továbbképzési rendszerünk, szakmai műhelymunkánk az anyanyelvi és kommunikációs nevelés, valamint a mozgás és az SNI, HH, HHH gyermekek speciális fejlesztésének minél eredményesebb megvalósítását segíti. Programunk megvalósításához szükséges továbbképzési igényeinket az 5 éves továbbképzési tervünk, valamint az éves beiskolázási tervek tartalmazzák, az elvi szabályozás a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint. Szakmai továbbképzésünk irányai: Drámapedagógiai szakirányú, Beszédfejlesztő, Mozgásfejlesztő pedagógusi, Fejlesztő pedagógusi, Szakvizsga, Gyógypedagógiai asszisztensi. Engedélyezett státusz Óvodapedagógus Gyógypedagógus Gondozónő dajka konyhás dajka óvodatitkár kertész Gondnok Összesen:

Tátika Óvoda / fő 11 fő 5, 5 fő 1 fő 1 fő 1 fő 19, 5 fő

42

Napsugár Óvoda / fő 8 fő 2 fő 1 fő 4 fő 1, 5 fő 1 fő 1 fő 0,5 fő 19 fő

Összesen: 19 fő 2 fő 1 fő 9, 5 fő 2, 5 fő 2 fő 2 fő 0, 5 fő 38, 5 fő

Nevelést segítő dajkáink szakképzettek:  Elfogadják értékeinket, nevelési elveinket, nevelési céljainkat.  Szeretik a gyermekeket, empatikus, tapintatos módon bánnak velük, aktívan részt vesznek az óvoda, csoport mindennapos életében.  A gyermek dajka kapcsolatokat pozitív attitűd jellemzi.  Megjelenésükkel, beszédviselkedésükkel követendő mintát nyújtanak.  Titoktartási kötelezettségüknek eleget tesznek.  Az új kollégákat mentorként segítik a helyi szokásaink megismertetésében.  Korrekt magatartással segítik egymást tevékenységeikben. Dajkák számára belső továbbképzési rendszert működtetünk évi három alkalommal, amely keretében elsősorban az óvodapedagógusok és dajkák közötti együttműködés, nevelőpartneri kapcsolat további feladatainak meghatározásával történik a szemléletformálás a nevelés kiemelt területein. Mivel az óvodai nevelésben a gyermekek nevelés a teljes óvodai életet magába foglaló nevelés keretében történik, ezért nyitva tartástól, zárásig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A dolgozók munkarendjének kialakításában arra törekszünk, hogy az óvoda tényleges szakmai kapacitását kihasználjuk, a technikai dolgozók együtt éljenek a csoporttal, biztosítjuk az óvodapedagógusok és dajkák összehangolt együttműködését, modellértékű bánásmódját és kommunikációját. 7. 2. Tárgyi feltételek biztosítása Kétszintű tervezést követel: egyrészt az alapellátás pótlását, másrészt a helyi nevelési programunkhoz szervesen illeszkedő tárgyi feltételek szükségletének megtervezését. Rövidtávon az anyanyelvi nevelést és mozgásfejlesztést és a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését minőségileg befolyásoló eszköztárunk bővítésére törekszünk elsősorban pályázati lehetőségek kiaknázásával. A hosszabb távú terveink beszerzései a selejtek pótlását, s az eszköznorma szerinti megfeleltetést szorgalmazzák. A mindennapi élet során törekszünk arra, hogy a gyermekek által használt tárgyi eszközök hozzáférhetően és biztonságosan legyen elhelyezve minden csoportban. Akadálymentes környezetet biztosítunk a mozgásukban akadályozott gyermekek számára. Az óvodai munkatársaknak megfelelő munkakörnyezetet biztosítunk. A szülőkkel történő személyes kapcsolatok ápolása érdekében, megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a legoptimálisabb körülmények között tudjuk a szülőket fogadni.

43

7. 3. Szervezeti és időkeretek A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 114.§ (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:



  

Az óvodai nevelési program alapján a gyermeki személyiség kibontakoztatása, közvetetten az iskolai beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlődésének elősegítése az óvoda teljes nyitvatartási idejében oly módon, hogy a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztése, ellátása. Továbbá kerületünkben a helyi önkormányzat biztosítja a kihelyezett logopédiai, óvodapszichológusi ellátást, és a Nevelési Tanácsadó keretén belül szülői kísérettel a fejlesztő pedagógus foglalkozásait is az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások körében.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 114.§ 4. bekezdése értelmében:



Az óvoda szülői szervezete (közössége) meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások megvalósításánál nem lehet túl lépni (pl. kirándulások, kulturális programok, az egészséges életmódhoz kapcsolódó tevékenységek).

Csoportszervezés elvei  A gyermekek lehetőleg életkor szerinti csoportokba szervezése, ettől való eltérés esetén az életkorban egymáshoz közelítő gyermekek egy csoportba helyezése, a nemek szerinti arányos elosztás lehetőség szerinti biztosítása.  Az óvodapedagógusok, dajkák állandóságának biztosítása óvodába lépéstől iskoláskorig, a gyermek számára valamilyen oknál fogva szükségessé váló csoportváltás lehetőleg 5 éves korban történjen meg. Csoportszervezés elvei a Napsugár Óvodában  Lehetőség szerint ideális gyermeklétszám biztosításával 3-4 sajátos nevelési igényű gyermek integrálása az átlagosan fejlődő gyermekek közösségébe a sérülés fokának, típusának figyelembevételével. Napirendünk rugalmas, részben folyamatos, igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, életkorához, érvényesíti a játék elsődlegességét. Dokumentálása a csoportnaplóban történik. Napirend 6 – 7-ig Szabad játék összevont csoportban 7- 12-ig Szabad játék ezen belül: tevékenységekben megvalósuló tanulás, irányított játék (reggelizés, öltözködés, tisztálkodás, mindennapos nyelvi játék, mindennapos mozgás, egyéb aktív tevékenység, cselekvő megismerés, sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztése, játék, séta a szabadban, játék az udvaron). 12 - 12,45-ig Ebéd, teremrendezés, tisztálkodás, fogápolás, folyamatos lefekvés 12, 45-15, 15-ig Pihenés 14, 30-16,30-ig Szabad játék ezen belül tevékenységekben megvalósuló tanulás (folyamatos ébredés, öltözködés, tisztálkodás, uzsonnázás, teremrendezés, irányított játék). 16,30-18-ig Szabad játék összevont csoportban

44

Pedagógiai dokumentumok Nevelőtestületünk a helyi nevelési program és saját készítésű módszertani segédanyagok alapján végzi szakmai – pedagógiai feladatát, munkáját. A csoportnapló, a nevelőtestület által tervezett és elfogadott saját tervezésű dokumentum, tartalmazza a nevelési, tanulási terveket. A személyiséglapot óvodába járástól folyamatosan vezetjük a gyermekről. Fő tartalmi elemei  Anamnézis lap  Fogadóórákról, családlátogatásról készített összegzés,  Egyéni fejlesztési tervek – értékelések,  Néhány gyermek rajz, amely jellemzi a rajzkészsége szintjét  Mérőlap  A gyermekről, a fejlődéséről rögzített megállapítások  Szakvélemények  Egészségi állapotra jellemző orvosi dokumentumok Felvételi és mulasztási napló, aláírással és bélyegzővel hitelesített dokumentum, melynek naprakész precíz vezetése kötelező. Ceruzával nem készülhet bejegyzés, a gyermek adatait más személynek kiadni nem lehet, kivéve, ha erre igazságügyi, gyermekvédelmi, vagy jogi helyzetben hivatalos szerv kéri. Fejlesztési javaslat: Valamennyi szülőt tájékoztatunk arról, hogy az iskolába menő gyermekéről kérheti a gyermek aktuális fejlettségi szintjét, és a további fejlesztési feladatokat tartalmazó dokumentumot, amelyet saját döntése alapján továbbíthat az iskolába.

45

8. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE 8. 1. Óvoda - család Feladatok  A kapcsolattartásban a kezdeményező szerep felvállalása.  A családról szerzett információk bizalmas kezelése.  Nevelőpartneri együttműködés kialakítása a szülőkkel.  A kapcsolattartási formák működtetése.  A kapcsolattartás kölcsönös bizalomra, tiszteletre építése.  Az indirekt hatások mellett a szülők szemléletének formálása a szabad játék óvodáskorban betöltött személyiségformáló szerepéről.  A szülők bevonása az óvodában a gyerekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe.  A gyermek fejlődéséről, esetleges problémákról a szülők nyílt, őszinte tájékoztatása.  A szülők tájékoztatása a kimenő gyermekek aktuális fejlettségi szintjét, fejlődési jellemzőit, fejlesztési feladatait tartalmazó dokumentum kérésének és iskolába általuk való továbbításának lehetőségéről.  A segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásainak kidolgozása, megvalósítása.  Komplex intervenciós (beavatkozási) stratégia, cselekvési terv és gyakorlat kidolgozása a szükségletek alapján – HH, HHH, és SNI.  A cselekvési terv egyénre szabottan tartalmazza az egyes családoknak biztosított szolgáltatásokat.  Szerződéskötés a szülőkkel a cselekvési terv kialakításakor (fogadó óra).  A gyermek fejlettségének és a fejlődés egész családot érintő rizikó faktorainak mérlegelése, az erősségekre építés elve alapján.  A szülő gyermek interakció egyéni stílusainak respektálása.  A családok által képviselt különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadása.  A szülő segítése gyermeke viselkedésének értelmezésében.  A gyermek eredményeinek, sikereinek megerősítése.  Az óvoda meghatározott keretek közötti nyitottságának biztosítása a szülők számára. A kapcsolattartás formái  Napi információáramlás: rövid párbeszéd, kölcsönös érdeklődés, lényeges információ átadása.  Családlátogatás: a gyermekotthoni környezetének megismerése, a beszédlégkör, beszédviselkedés és kommunikációs színterek alkalmazásáról tapasztalatok gyűjtése.  Szülős beszoktatás: a szülők számára a helyi nevelési program, a házirend megismerésének biztosítása, a gyermek beilleszkedésének segítése.  Hagyományaink és ünnepeink: valamennyi ünnepünk előkészítésébe, lebonyolításába a szülők bevonása. Az ünnepi hangulat emelése a szülők képviselőinek jelenlétével.  Szülői értekezlet: a szülők közösségének formálása, közös gondolkodásra késztetés, a javaslatok, vélemények kinyilvánításának fóruma  Fogadóóra: információcsere, az együttműködés összehangolása.

46

 SZK értekezlet: a szülők csoportonkénti képviselőinek tájékoztatása az intézmény helyzetéről. Vélemények, javaslatok gyűjtése a felvetett problémák megoldására. Hagyományok előkészítése, feladatok megszervezése.  Faliújság: a szülők informálása, heti étlap, szolgáltatások, kerületi rendezvények, a kerület intézményeinek aktuális tájékoztatói, a csoport életével kapcsolatos információk átadása.  Közös programok: „Napsugár - napok”, nyílt napok, munka délutánok, játszódélutánok, a szülők igényeihez igazodva csoportos kirándulások, színházlátogatások, kerti partik, egyéb rendezvények szervezése. Sikerkritériumok  Folyamatos, kölcsönös információcsere.  A gyermekről kapott információk alapján konkrétan tudjuk segíteni a családi nevelés és a szocializáció pozitív folyamatait.  A szülők ismerik a nevelés-tanítás céljait, felelősséggel segítik ezek megvalósítását a családi nevelésben.  A szülők kihasználják a különböző kapcsolattartási formákat.  Jellemző a kölcsönös nevelőpartneri viszony fenntartása.  Aktívan részt vesznek a hagyományok ápolásában, közös programokban.  Az egyes családok élnek az intézmény által biztosított szolgáltatások lehetőségeivel. 8. 2. Óvoda - egyéb intézményekkel való kapcsolattartás feladatai Bölcsőde  Átmenet megkönnyítése, a beilleszkedés segítése, tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása – nyílt nap.  A leendő szülők segítése az óvodaválasztásban az óvoda rövid programjának ismertetésével.  Bölcsődelátogatás. Anyaotthon/ Gyermekotthon  Kapcsolatfelvétel lehetőségének biztosítása. Átmenet megkönnyítése, beilleszkedés segítése. Tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása.

a

Pedagógiai Szakszolgálat intézményei  Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok és Gyógypedagógiai Módszertani Központok  Mozgás Vizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Módszertani Központ  Beszéd ~, Hallás~, Látás~ Vizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok és Gyógypedagógiai Módszertani Központok:  A fejlődésben lemaradást mutató, problémás gyermekek szakértői vizsgálatának kezdeményezése, szülői egyetértéssel.  Kontroll vizsgálatok jelzése a SZRB felé.  Kontroll vizsgálatok megvalósításához lehetőség és feltételek biztosítása.  Az SNI gyermekek óvodai fejlesztési feltételeinek ellenőrzésének lehetővé tétele. (tárgy, személy, hely, idő)  Gyógy/Pedagógiai szakvélemény elkészítése az SZRB számára.

47



A tanköteles korba lépéskor a megfelelő iskolaválasztás segítése.

Nevelési Tanácsadó Pszichológus  Rendszeres megfigyelések végzésének biztosítása.  A szakmai vizsgálatok eredményeinek megbeszélése, valamint szakmai segítség nyújtás kérése.  Az egyéni vizsgálatra, és fejlesztésre szoruló gyermekek esetében a szülői hozzájárulás megszerzése.  A gyermekcsoport és egyéni problémákkal kapcsolatos tanácsadás kérése.  Igény esetén, fogadóórán való részvétel kérése.  Az óvodapszichológuson keresztül kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval. Fejlesztő pedagógus  A fejlettség mérésének igénylése szükség esetén.  A gyermek fejlesztésében résztvevő pedagógusok munkájának segítése, és az ellenőrzés lehetőségének megteremtése.  Kapcsolattartás a gyermek fejlesztőpedagógusával. Folyamatos és kölcsönös tájékoztatás a gyermek fejlődéséről.  Iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése után a megfelelő iskolaválasztás segítése. Utazótanár /logopédus  Az év eleji szűrővizsgálat végzésnek biztosítása.  A tapasztalatok megbeszélése, és a logopédiai foglalkozások rendszerének kiépítése, és megvalósítása.  A szülők tájékoztatása az otthoni logopédiai gyakorlás szükségességére, rendszerességére.  Fogadóóra lehetőségének biztosítása.  Szükség esetén a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és rehabilitációs Bizottságnál vizsgálat kezdeményezése a szülő beleegyezésével. Csepeli Szociális Szolgálat  Családvédelmi és családsegítő csoport felé a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek és családok jelzése – nyomon követése.  Segítségkérés a családok problémáinak kezelésére. Folyamatos kapcsolattartás az egyes gyermekek családgondozójával. Gyermekotthon  Tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása. Tájékoztatás a gyermek fejlődéséről. Kapcsolattartás a (kirendelt) gyámmal. Szükség szerint segítő szakember/ek igénybevétele. Anyaotthon

48



Átmenet megkönnyítése, a beilleszkedés segítése. Tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása. Szükség esetén családgondozó igénybevétele. Szükség estén segítő szakember/ek igénybevétele.

Egészségügyi intézmények: Védőnő / Gyermekorvos:  A gyermekek rendszeres vizsgálatának biztosítása.  A szakorvoshoz irányítás továbbítása a szülő felé, illetve szakvizsgálatra irányítás kérése.  A vizsgálatok eredményeinek figyelemmel kísérése.  Az egészségügyi törzslap vezetése. Gyermek fogorvos:  Az évi egy alkalommal történő fogászati szűrés biztosítása. Ismeretterjesztő programok igénylése.  A szülők tájékoztatása a szűrés eredményéről, szakorvoshoz irányítás továbbítása a szülő felé. Ortopédiai szakorvos, neurológus, fül-orr gégész, audiológus, foniáter szakorvos, szemész  Mozgás/állapot folyamatos figyelemmel kísérése.  Megfelelő segédeszköz felírása.  Szükséges műtétek, beavatkozások elvégzése.  Konzultáció a szomatopedagógussal.  A műtét utáni re/habilitáció figyelemmel kísérése, tanácsadás a gyógypedagógus és a szülők, gyermek részére. Ortopédiai műszerész, segédeszközgyártók és forgalmazók  Segédeszközök elkészítése.  A szomatopedagógusok, és rajtuk keresztül az óvónők tájékoztatása.  A segédeszközök kontrollja, javítása. A segédeszközhöz szükséges mintavétel és eszközátadás lehetőségének biztosítása óvodán belül. Általános Iskola  Átmenet megkönnyítése, beilleszkedés segítése.  Egyéni kérés alapján az iskola tájékoztatása a gyermek óvodai fejlődéséről.  Nyílt napon történő részvétel biztosítása.  A szülők segítése a gyermek számára legmegfelelőbb szabad iskolaválasztásban. (iskolai hirdetmények, tájékoztatók közzététele.)  Tanköteles gyermekek iskolalátogatásának megszervezése (iskolalátogatás, tapasztalatcsere)  Iskolába készülő gyermekek szüleinek tájékoztatása a beiratkozásról. Egyéb kapcsolatok

49

Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény  Szakmai együttműködés, egyéni tanácsadás kérése.  A szakmai szolgáltató által szervezett pedagógiai programok, továbbképzések igénybevétele.  Pályázati lehetőségekről tájékoztatásnyújtás, szakmai segítségadás.

Közművelődési intézmények  

A Közművelődési intézmények programkínálatának folyamatos figyelemmel kísérése. (kiállítás, színház, hangverseny) Az óvodás gyermekek számára megfelelő, egyéb kulturális rendezvények látogatása. (Múzeum, színház, Planetárium stb.)

Civil szervezetek:  Szponzorok keresése óvodai programjaink támogatásához.  Természetbeli és anyagi források felkutatása. Alapítványok, szövetségek, egyesületek, fejlesztő központok  Tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása.  Konzultáció lehetőségnek igénybevétele az innen érkező SNI gyermekek fejlesztése céljából.  Érdekvédelemmel, támogatással kapcsolatos információk nyújtása.  Szülők segítése, és támogatása a gyermek fejlesztése során.  A gyermekek szállításában, házi felügyeletében való részvétel. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar  Szakmai munka segítése.  Tanácsadás a problémás kérdésekben.  Szakmai ellenőrzés.  A szomatopedagógia szakos hallgatók képzésében való részvétel.  A Napsugár Óvoda, gyakorló helyszín; a gyakorlati képzés megvalósításában vesz részt megfelelő szakvégzettségű és szakvizsgával rendelkező gyakorlatvezetőmentor biztosításával. Fogyatékos gyermekeket nevelő óvodák/iskolák  Tapasztalatcsere biztosítása.  Konzultációs és hospitálási lehetőségek biztosítása.  Hidro Rehabilitációs Gimnasztikán való részvétel biztosítása az SNI gyermekek számára.  Nyílt napokon való részvétel biztosítása. Kapcsolat a fenntartóval Együttműködésünket a törvényeknek és rendeleteknek megfeleltetve működtetjük.

50

Legitimációs záradék - érvényességi nyilatkozat A Tátika – Napsugár Óvoda Helyi Nevelési Programjának érvényességi ideje: visszavonásig A program a nevelőtestület elfogadta: 2010. április 06-án. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Bita Gyuláné Csupity Viktória Demeter Lászlóné Dúró Lászlóné Fejes Jánosné Gergely Vilma Hajzer Andrásné Hargitai Béláné Incze Viktorné Juhász Attiláné

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11. Kakuszi Imréné

11.

12. Kalmár Gabriella

12.

13. Karl Tímea

13.

14. Kovácsné Balogh Zsuzsanna 15. Kovácsné Sarkadi Erika 16. Nagy Zoltánné 17. Nagyné Kiszler Ottília 18. Toldi Lászlóné 19. Udvari Éva Zsuzsanna 20. Zováth Ágnes

14.

Nagy Ferencné Lakatos Csabáné Pongó Sándorné Bene Béláné Válóczy Ferencné Bársony Lászlóné Tímár Bernadett Piroska Bari András Feketéné Budai Mária Kissné Bogdán Mária Farkasné Somogyi Mónika Safranekné Pozsonyi Anikó Szőke Gáborné

15. Bojtár Ferencné 16. Zankó Ferencné 17. Dudovics István 18. Kiss Mikklósné 19. 20.

A Szülők Közössége egyetértését nyilvánította: 2010. április 06.

..................................... SZK. elnöke

51

A nevelési program módosításának módja A nevelőtestület többségi indítványára a felülvizsgálat során felmerült indokok alapján, illetve törvényi változás esetén. A nevelési program beválás értékelése a vezetői ciklus 4. évében történik. A nevelési program nyilvánosságra hozatalának módja Egy példány kihelyezése az óvoda könyvtárába. A rövidített programot minden szülő előjegyzéskor kézhez kapja.

A nevelési programot véleményezte: 2010. ....................................

..................................... Szakértő

A nevelési programot jóváhagyta: 2010.. ....................................

..................................... Fenntartó

A nevelési program másolatát kapják Készítők Az óvoda nevelőtestülete Irattár Fenntartó Budapest XXI. - ker. Csepel Önkormányzata Képviselő Testülete

52