Minden kornak van istene, Nem zúgolódom ellene, S kebelemben marasztom. (Berzsenyi Dániel)

VERŐCEI TÜKÖR „Minden kornak van istene,  Nem zúgolódom ellene, S kebelemben marasztom.” (Berzsenyi Dániel) XXVI. év­fo­lyam 02. szám 2016. február

A köz­ség lap­ja

150 Ft

A februári Verőcei Tükör beszélgetőpartnere Schlőgl Jánosné Ica óvó néni, aki az oviban eltöltött harminchat évéről mesél, Takács István tanár úr pedig egy rendhagyó, kárpátaljai kirándulás részleteit osztja meg az olvasókkal. A január végi hideg ellenére igen sokan vettek részt a tréfás farsangi felvonuláson, amelyről fotók által számolunk be. Az eseményről további képriportokat a kisdunaujsag. hu, az origo.hu, illetve az indafoto. hu/baowah oldalakon találhatunk. Megnyílt a II. Szimbolista kiállítás a Művelődési Házban. Erről, illetve a Wass Albert megemlékezésről szintén fényképek mesélnek. Folytatódik a „Valami bűzlik Verőcén” című sorozat: a cikk írói most olyan ötletekkel szolgálnak, amelyek segítségével csökkenthetjük környezetünk mérgezését. Gebora István Kávé és terpentin elnevezésű, most induló rovatának vendége ezúttal Dulinafka Gábor, akinek tárlata február 13-ától lesz megtekinthető. Fotópályázatot hirdet a Verőcei Nyílt Műhely Művészeti Egyesület és a Verőcei Művelődési Ház, a részleteket továbblapozva ismerhetjük meg. Februárban folytatódik a Világjárók klubja és a Regejáró Klub, ahol Török Máté vendége Heinczinger Mika lesz. A hónap közepe táján – a Nemzeti Színházat követően – ismét színpadra áll Verőcén a Dobay Márti Színjátéktér a Fegyenckalanddal. Ezúttal is érdemes alaposan átböngészni a Művelődési Ház programajánlatait, hiszen új lehetőségekkel bővült! Egészséges februárt kíván a Verőcei Tükör szerkesztősége

2

VERŐCEI TÜKÖR

Február

Gyerekek, hegedű, sok zene, rengeteg kirándulás és megint csak gyerekek – címszavakban ez Schlőgl Jánosné Ica néni harminchat éve a verőcei óvodában. Tartalmas életútjáról hosszan beszélgettünk, egy könyv sem volna elég, hogy mindent leírjunk, de továbbolvasva néhány villanásnyi emlékkel azért biztosan gazdagabbak leszünk. – Mikor kezdte Ica néni a pályát? – 1957. augusztus 15-én. Ös�szesen körülbelül háromezer-háromszáz gyereket ismertem Verőcéről. Amikor indultam, harmincnyolc gyerekre vigyáztam. Mindig kiscsoporttal kezdtünk és őket vittük el egészen az iskoláig. Büszkén mondhatom, hogy mi voltunk az elsők Verőcén, akik megkaptuk a Minimat matematika csomagot feladatlapokkal együtt. Szuper volt, nagyon szerették a gyerekek. Mindenkinek jutott mágnestábla: ideraktak, odaraktak, összeadtak, satöbbi. – Miért választotta ezt a hivatást? – Megmondom: még alsó tagozatos voltam Nagymaroson, amikor Zoltayné Mária bábozott nekünk karácsonykor. Emlékszem, gyönyörű piros paraván mögött álltak a pedagógusok, de ők nem látszódtak, csak a bábok. Én akkor határoztam el, hogy óvónő leszek, Mária néni hatására. Nekem ez egy csoda volt, el nem tudtam képzelni, hogyan lehet egy mesét így elbábozni, megváltoztatni a beszédhangot… A bábbal el lehet varázsolni a gyereket. Ha felhúzok egy bőr- vagy egy kötött kesztyűt, azzal már tudok bábozni, az már lehet egy nyúl is. Az mindent elmondhat. Ha olyat tesz a gyerek, ami nem tetszik a szülőnek, azt is. A báb elmondja, de a gyerek nevét közben nem szabad kiejteni, anélkül is magára ismer. A gyerekek nagyon okosak. Ha úgy tűnik is, hogy önfeledten játszanak, a fülükkel közben mindent hallanak, ami körülöttük zajlik!

– Tehát ez a karácsonyi bábozás hozta meg a kedvet az óvónőséghez? – Igen, ezt hatodikban elhatároztam. Apám azt mondta: „Figyelj, lányom! Ha te óvónő akarsz lenni, akkor megveszem neked az óvó nénid hegedűjét.” Őt Annus néninek hívták. Igen ám, de akkor apám a vasútnál dolgozott és ötszázhatvan forint volt a fizetése, Annus néni pedig háromszáz forintot kért a hegedűért. Az állomásfőnök akkor azt mondta apámnak: „Figyeljen ide, Gyuri bácsi! Meg akarja venni a lányának a hegedűt? Akkor most felajánlom magának: estétől reggelig kilapátol egy vagon szenet, én meg háromszáz forintot fizetek ezért.” – Ez egy félhavi fizetés volt akkor… – Így van. Ezután apám megvette a hegedűt Annus nénitől. Ő meg csak azért adta el, mert tudta, hogy én óvónő akarok lenni és tudta azt is, hogy jó helyre fog kerülni a hangszer. – Ezután következett a középiskola, igaz? – Akkor még a tanító- és óvónőképzés középiskolai szinten zajlott. Elkerültem tehát Aszódra, diákotthonos lettem. Háromszázötven lány költözött az aszódi diákotthonba, a Podmaniczky-Széchenyikastélyba. Gyönyörű épület volt. A freskók még megmaradtak, őrizték a barokkos aranyos székeket és egy kis asztalkát. Érdekesség még, hogy zenéből egyenként foglalkoztak velünk, mindenkire hetente kétszer negyvenöt perc jutott. Én már előtte Nagymaroson jártam hegedülni, ezért mire Aszódra kerültem, az összes óvodai dalt játszani tudtam. Rudolf Feri bácsihoz jártam, aki egyáltalán nem látott, és aki zongorát és hegedűt tanított.

Egy héten kétszer mentem, négytől ötig hozzá, és hét forintba került egy óra. Akadt, aki azt mondta, abszolút hallásom van, de akkor még nem értettem, mit jelent ez. Tercelni megtanított anyám málnaszedés közben, sőt, fütyülni is tudtam. Szóval elmentem a képzőbe, ami három évig tartott. Közben napközi vezetést tanultunk, vizsgáztunk is belőle. Később, amikor már dolgoztam, jöttek is a háromévesek szeptemberben és közülük legalább tíz sírt a szülei után. Ilyenkor legtöbbször a hegedű mentette meg a helyzetet. Amikor megszólalt, abbamaradt a sírás. A hegedűnek is varázsa van! – Mennyiben voltak mások akkor a gyerekek, mint ma? Megfigyelhető valamiféle változás? – Én azt veszem észre, hogy túl nagy a demokrácia a nevelést illetően a szülők részéről. Egy gyerek azért nem mondja azt, hogy „anyu, te hülye vagy” vagy „apu, te hülye vagy”! Sok szülő átesett a ló másik oldalára és ez magatartásbeli problémákat okoz a gyerekeknél, ami a közösségben aztán előjön. A szülőknek természetesen tisztelniük kell a gyereket, de ennek fordítva is feltétlenül működnie kell. – Problémák forrása lehet a menzai étkezés mind a gyerekek, mind pedig a pedagógusok számára. Ica néni dolgos évei alatt hogyan viszonyultak az ügyhöz? – Egy alkalommal átjött a tanácselnök asszony, Kovácsné. Végigment a négy termen, hogy megnézze, mi az ebéd. Belemerítette a leveses edénybe a merőkanalat,

VERŐCEI TÜKÖR majd a tartalmát visszacsorgatta, mert kíváncsi volt, mi van az ételben. Nusi néni, a felügyelőnőm meg egyszer éppen ebédidőben érkezett meg Vácról. A huszonöt óvodás akkor már ült a négy asztalnál. A víz kancsókban állt, mert a gyerek csak akkor iszik, ha szomjas, ezért nagyon oda kell figyelni, hogy a játék hevében meg ne feledkezzünk a folyadékpótlásról. Szóval ebédeltünk volna, leves volt, meg főzelék valamilyen feltéttel, talán sült hússal. Ám a felügyelőnőnek azt kellett látnia, hogy a leveshez senki nem nyúl, mindenki a főzeléket eszi. Nézett is rám kérdően. Én pedig elmondtam neki, hogy amikor főzelék az ebéd, én szándékosan felcserélem a levessel, hogy egyék meg azt is, mert akkor még elég éhesek hozzá. A főnöknőm, Mária néni utána elmesélte, hogy Nusi néni bement hozzá és megkérdezte: „Tudod, hogy a te beosztott óvónőd előbb adja a főzeléket a gyerekeknek és csak utána a leveset?” Azt felelte: „Tudom, Ica mindig így csinálja!” Mert a főzeléket nem igazán szeretik a gyerekek. Ha ránézünk egy kelkáposzta-főzelékre, valljuk be, nem annyira étvágygerjesztő, de ha főzőtejszínnel készítik, akkor már sokkal finomabb, ha pedig rakottan, akkor még inkább. Úgy szinte minden gyerek megeszi. – Mit szeretett legjobban a munkájában? – Mindent, amit értékeltek a gyerekek. Nagy kirándulósok voltunk, gyakran végigjártuk gyalog Magyarkutat. Értettem a gombákhoz is, így amit tudtam, elmondtam a gyerekeknek. Hátizsák, szörp, egy kis nasi és mentünk Magyarkútra vagy a kismarosi táborba. Olyan is előfordult, hogy nem vittünk ételt, hanem Kismaroson lángost vásároltunk. Mindig már előre szóltam, hogy jövünk a gyerekekkel. Nagyon szerették a kirándulásokat és a hangszeres dolgokat. – Mire büszke Ica néni? – Nem csak óvónőként dolgoztam, hanem az óvoda gyermekvédelmiseként is, így nagyon jó viszonyt ápoltam a hátrányos helyzetű gyerekek családjaival. Szívesen mentem a kolléganőkkel családlátogatásra, ha kellett, segé-

Február lyért folyamodtam. Egy alkalommal bementem a gyámügyeshez és azt mondtam: „XY gyerek most nagycsoportos és ez a gyerek márpedig úgy fog állni a ballagáson, mint a többi: sötétkék nadrágban és fehér ingben!” Bevittem őt Vácra, hatezer forintért vásároltam neki ruhát, amit számlával együtt bemutattam a gyámügyesnek is. Büszke voltam rá, hogy ez a gyerek ugyanolyan szép ruhában állt ott ballagáskor, mint a többiek. Arra is szívesen emlékszem vissza, amikor az egyik nagycsoportom lehetőséget kapott a Magyar Rádióban egy huszonöt perces műsorban való részvételre, amelynek az volt a címe, hogy Tiszán innen, Dunán túl. Szenográdi Kornél mesélt a gyerekeknek, majd utána interjú is készült, amelyet a rádió közvetített. – Hogyan gondol vissza az egykori kollégákra és más emberekre, akikkel kontaktusba került? – A gyermekek évében, 1979-ben épült az új óvoda Verőcén. Ezzel kapcsolatosan meg kell említenem, hogy a honvédség akkor a Borbély-hegyen állomásozott. Egy kolléganőmnek, Aninak az édesapját, Cserniczky Laci bácsit civilként alkalmazták a seregnél, ő pedig minden nap lehozott egy tízfős brigádot a hegyről, akik építették az óvodát. Laci bácsi olyan ember volt, hogy ha egy fiatalról megtudta, hogy házat épít, odament és segített neki. Ha már itt tartunk, mondanék még pár nevet, akikre szívesen vis�szaemlékszem az óvodában eltöltött harminchat évemből. Mindenképpen meg kell említenem a tanácselnök asszonyt, Kovácsnét, aki mindig nagyon lelkesen állt az óvoda mellé. Kürtös Józsi bácsi szintén, ő tanácstitkárként tevékenykedett. Fitter Pista szintén a tanácson dolgozott. Nem hagyhatom ki Hamzáné Évát sem. Kálmánnéra azért gondolok szere-

3

tettel, mert kevés ember volt arra kíváncsi, hogy mit főz a napközi a gyerekeknek. Ő kíváncsi volt. Az óvodát Kowalinszkyné Békési Mária vezette, és engem úgy fogadott, mintha a lánya lennék. Mindent meg tudtunk beszélni, majd miután nyugdíjba ment, minden évben felmentem hozzá egy csokor virággal a gyerekek nevében, ő pedig boldog volt, hogy nem szakadt csak úgy ki az óvodából, mint egy elhajított kosár. Fitter Ilonka, majd Szerdahelyi Györgyné Márti irányította a napközit. Meg kell említenem Józsa óvó nénit és Marosi Mica óvó nénit Kismarosról, hiszen két hónapot ott is dolgoztam. Nagy szeretettel gondolok a dajkákra is: Juci, Magdi, Mária, Piroska és Eszti nénire. Utóbbival huszonöt évig dolgoztam együtt. Elnézést, nem mindenkinek a neve jut eszembe hirtelen, de nagy szeretettel emlékszem vissza az összes kollégámra, akivel a hosszú évek alatt együtt tevékenykedtem, illetve kapcsolatba kerültem, valamint szívesen gondolok minden óvodásomra és a szüleikre is. – Mi a kismarosi két hónap története? – Egy alkalommal Józsa óvó nénit Kismarosról Verőcére át akarták helyezni, engem pedig oda, de mindezt elfelejtették velem közölni, csak papíron értesültem a dologról. Elmentem hát Géza bácsihoz, az igazgatóhelyetteshez és azt mondtam neki: „Géza bácsi! A főnöknőm és a szülők is meg vannak velem elégedve, a felügyelő szintén azt mondta, hogy jól dolgozom. Miért akartok ti Kismarosra helyezni engem?” Ő azt felelte: „Azért, mert magából vezetőt akarunk faragni.” Mire én: „Én

4

VERŐCEI TÜKÖR

Február

nem akarok egy íróasztal mögött ülni, nem azért tanultam meg hegedülni! Szeretem Verőcét, ragaszkodom hozzá foggal-körömmel!” Erre ő a maga sajátos stílusában annyit mondott: „Hát jó! Maga tudja!” Én pedig elpanaszoltam az ügyemet a megyei szakszervezetisnek, aki azt mondta, hogy „pedig neked ezt a lépcsőt meg kell járnod!” Aztán felmentem Szobra, emlékszem, huszonkét évesen ott álltam négy tanáremberrel szemben és azt kérdeztem: „Ki véd itt engem maguk előtt?” Végül megkaptam írásban, hogy irány Kismaros. Géza bácsi pedig közölte: „Magának ezt el kell fogadnia, utána mehet a megyére, panaszra.” Mentem is. Amikor felnéztem a férfira, aki ott állt velem szemben, arra gondoltam, hogy „hoppá, te a gimnáziumban voltál tanár, Aszódon! Te ott ültél egy méterre tőlem és ebédeltél a tanári karral! Na, én ezt az ismeretségemet itt felidézem!” Meg is tettem, mire megkérdezte, mi járatban vagyok itt, én pedig elmondtam. Elővett egy jó nagy, vastag szakszervezetis könyvet, fellapozta, majd azt mondta: „Magát egyetlen kilométerre sem lehet áthelyezni a munkahelyéről.” Így két hónap után visszakerültem Verőcére. Jóska bácsinak akkora lett a feje… de ettől függetlenül szerettük egymást, mert rájött, hogy nem lehet csak úgy dobálni az embereket, ahogy azt vala-

ki kigondolja. Akkor azt kérdeztem Józsa nénitől: „Józsa, miért nem mondtad, hogy el akarsz jönni? Ha tudom, vállaltam volna Kismarost, de ilyen áron és ilyen módon nem!” – Ha jól tudom, Ica néni jól ismeri Verőce jelenlegi polgármesterét és alpolgármesterét, Grauszmann Györgyöt, illetve Marschall Márkot. – Igen, ők is az óvodásaim közé tartoztak. Aranyos, értelmes gyerekek voltak, csak jót tudok mondani róluk. – Akad-e valamilyen tréfás történet Ica néni tarsolyában? – Szerettünk kirándulni, így gyakran jártunk a Fűzesbe, amely a régi fűrészüzemtől kijjebb fekvő Duna-parti terület. A történet előtt tisztázzuk: rossz gyerek nincs. Csak unatkozó gyerek van, és az unalom szüli a rosszat. Megérkeztünk tehát a Fűzesbe huszonnyolcan, kijelöltük a területet, hogy mettől meddig mehetnek a gyerekek: egy bokor, meg egy fa lett a határ. A Duna-partra nem mehetett senki, mert a kotrógép éppen dolgozott. Aki a legbetyárabb volt a csoportban és egy fejjel magasabb a többinél, Magyarkúton lakott. A fűrészüzemnél állt egy kis üzlet, rendszerint oda jöttek ki vásárolni a kotróhajóról. Beültek a csónakba a kutyájukkal együtt és elindultak. A gyerek meg gondolt egy merészet, hogy „most az óvó nénit átverem,

Születések: Kóta Adrienn és Kalhammer Tamás gyermeke: Kalhammer Benedek. Stein Katalin és Busák Péter gyermeke: Busák Boglárka. Gebri Bernadett és Vaskó Zsolt gyermeke: Vaskó-Gebri Zente Csongor. Varga Anita és Fazekas Krisztián gyermeke: Fazekas Alina. Party István és Kovács Klaudia gyermeke: Party Krisztián. Batta Beáta és Takács István gyermeke: Takács Álmos. Okolicsányi Lili és Laorencz Károly gyermeke: Laorencz Vince. Házasságkötés: Nem történt. Haláleset: Rási László, Kirschner Gyula, Kóta Ernőné sz: Bécsi Edit, Rixer Istvánné sz: Harmos Katalin Mária. Lezárva: 2016. január 20.

és mégis csak lemegyek a Dunapartra.” Egyébként jártunk mi oda gyakran, kavicsot szedtünk, mindig más színűt, azokat festettük aztán. Szóval ez a gyerek lement a partra, a csónak pedig éppen akkor kötött ki, a kutya a partra kiugrott, a gyerek meglátta és Magyarkútig szaladt ijedtében hazáig. Eszti néni volt akkor a dajkám, akire szeretettel gondolok azóta is. Érkezéskor és induláskor mindig megszámoltuk a gyerekeket. Indulnánk haza: egy gyerek hiányzik. „Kinek nincs meg a párja?” Jelentkezik az egyik, hogy neki. „A kutyafáját! Te Jóisten!” Semmi jót nem hallottunk ugyanis azokról a kotrós emberekről. Bementem Mária nénihez és elmondtam neki, hogy ez a gyerek pillanatnyilag nincs meg. Aztán visszamentünk Eszti nénivel és alul-felül bejártuk a Fűzest. Akkor már a sírógörcs kerülgetett, a börtönben láttam magam. Délután egyig kerestük, majd visszamentünk az óvodába. Addigra totálkáros voltam. Mária néni ekkor elküldte Eszti nénit Magyarkútra, ahol a gyerek lakott… és Eszti néni ezzel a gyerekkel jött vissza. Ugyanez a gyerek – már felnőttként – néhány éve azt mondta: „Ica néni, ne menjen nyugdíjba, hozom a fiamat…” Erre azt feleltem: „Ó, nagyon köszönöm, nekem ez a harminchat év éppen elég volt!” Révuti Norbert

Kedd: 8-10 óráig: várandós tanácsadás, 10-11 óráig: csecsemő tanácsadás. Szerda: 8-10.30-ig: oltások, 10.3011.30-ig: csecsemő tanácsadás. Csütörtök: 12-14 óráig: csecsemő tanácsadás, 14-15 óráig: várandós tanácsadás, 15-16 óráig: ifjúsági tanácsadás. Molnár Erika védőnő: I. körzet, 06 70/934-33-38, erikavedonoveroce@gmail. com, Demjén Anna védőnő: II. körzet, 06 70/378-87-39, [email protected].

Verőce – Kismaros – Szokolya Minden hétköznap 17 órától másnap reggel 7 óráig, minden hétvégén és ünnepnap reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig. Telefon: 104. Az Egészségház telefonszámai: Háziorvosi rendelés: 375-448. Fogászat (csak rendelési időben): 06/30/306-9175. A gyermekorvos, illetve a védőnő telefonszáma: 350-018.

VERŐCEI TÜKÖR

Január 18-án megtartotta idei első ülését Verőce község képviselő testülete. Ezúttal viszonylag egyszerű és vitamentes tematika, kevés napirendi pont várt ránk. Az alábbi döntések születtek. Mint minden hónapban, elsőként a polgármester havi beszámolójára került sor, amelyben a többi közt az elkészült képeslapokról, a Verőcéért Érdemérem tervéről, valamint a Gorka Múzeum kapcsán történt változásokról, és egy a Duna-mezőben lévő földterület vásárlási tervéről szólt néhány szót. A képeslapok nagyméretűek és szépek lettek, várhatóan néhány verőcei üzletben lesznek majd árulva, 350 Ft-os bruttó áron. A Verőcéért Érdeméremre érkezett terv egy szép és egyszerű, letisztult szimbolikájú bronz domború érmet takart, amely kapcsán ugyan érkezett javaslat, ötlet a képviselők részéről, de alapvetően mindenkinek a tetszését elnyerte, a szavazáskor a képviselők többsége támogatta a megvalósítását. A Gorka Múzeum kapcsán már sokan érdeklődtek a faluban, hisz terjengett a hír, hogy a jelenlegi szentendrei fenntartó visszaadja azt és a felelősség hamarosan a falura száll. A polgármester úr tájékoztatójában elhangzott, hogy ez így igaz, kiegészítve azzal, hogy erre 2017. január 1-től kerül majd sor. A Duna-mezőben az önkormányzatnak lehetősége nyílik megvásárolni egy 3382 nm-es területet, 450 Ft/nm áron. Ez is a tájékoztatóban hangzott el, de külön szavazást igényelt, a testület pedig egyhangúan felhatalmazta polgármester urat arra, hogy aláírja az adás-vételi szerződést. A terület egyelőre bérbe van adva, de a jövőben akár iskolai tankert-

Február

5

ként, akár a szociális földprog- korábban is fizették-e a számláramban, vagy településfejlesztési it? Másrészt, hogy a többi képvisecélra is felhasználható. A tájékoz- lő munkája okán is megérdemelne valamilyen támogatást. Az előbbire tatót a képviselők elfogadták. A másik napirendi pontunk egyértelmű nem volt a válasz, míg „Verőce Község Önkormányzat az utóbbiról azért nem beszéltünk 2015. évi IV. költségvetési módo- bővebben, mert nem tartozik a tésításának megtárgyalása, elfo- mához. Perneky Sándor évek óta gongadása” volt, amelyre gyakorlati okok miatt került sor. Ugyanis a dozza az Öreg Rádiók Kiállítás testületnek a IV. negyedévben vol- nagyszerű anyagát a mozi udvartak a költségvetést is érintő dön- ban, amely kapcsán szerződése a tései, nem tervezett kiadások, va- használati jogról és a közüzemi lamint a bevételi oldalon szeren- költségek viseléséről december csére még több módosítani való 31-én lejárt. A képviselő testület volt, hiszen beérkező pályázati ezért egyhangú szavazással megösszegek és felülteljesülő adóbe- hosszabbította azt az idei esztenvételek gyarapították a kasszát. A dőre. képviselők a módosítást egyhan2016. március 20. napjára időgú szavazással elfogadták. közi választást tűzött ki a Pest A 2016. évi költségvetés első megyei Roma Nemzetiségi Önkortárgyalására most került sor, mányzat. Ezzel kapcsolatban a amelyet az elkövetkezendő hóna- képviselő testület feladata, hogy pokban újabbak követnek. Beér- megválassza a Helyi Választási keztek az intézmények, szerveze- Bizottság 5 póttagját a munka tek idei évre szóló első kérelmei, zavartalan biztosításához. A tesigényei, de a végső tervezet elfo- tület egyhangú szavazással meg gadására a februári ülésen kerül is tette ezt, sikeres, eredményes, sor, így részletesen akkor írok jó munkát kívánunk Kiss Gábornak, Schottner Ferencnének, majd róla. Talán a legtöbb vitát kiváltó napi- Perneki Sándor Gábornénak, dr. rendi pont volt Bethlen Farkas képvi- Ignácz Éva Katalinnak és Torma selő telefon-költségtérítése, ugyanis Katalinnak! a végül 4 igen, 1 nem és 2 tartózA képviselő testület egyhankodó szavazattal elfogadott javaslat gú szavazással elfogadta 2016. a következőt tartalmazza: Bethlen évi munkatervét, amely az előző Farkas volt polgármester jelenleg is évekhez hasonló rendben tartalsegít kapcsolatrendszerével a pályá- mazza a feladatokat, ahogy a törzatok, egyéb intéznivalók tekinteté- vényi előírások, valamint a józan ben, így nagyon sokat telefonál a te- ész követelményei megkívánják. lepülés érdekében. Ezért arra kérték A következő hónapban várhatóan a képviselő testületet, hogy belföldön hosszabban, a költségvetés minkorlátlan beszélgetésre lehetőséget denki számára fontos részleteivel adó, havonta 11 000 forintba kerülő jelentkezünk! Utólag is boldog új előfizetés csomagot kössön neki az évet kívánok mindenkinek! önkormányzat. Amennyiben ezt az Kalapos Gábor összeget külföldi hívásokkal növeli, úgy a képviselő köteles azt maga megfizetni. A Verőcei Rendőrőrs a 375-565-ös telefonszámon Ennek kapcsán két érhető el, vagy hívja a rendőrség 112-es és 107-es dolog, kérdés merült ingyenesen hívható segélyhívó számait. fel: Egyrészt, hogy

6

VERŐCEI TÜKÖR

Február

Idén 90. születésnapját ünnepelte a mind a mai napig aktív életet élő Radzik Tibi bácsi. Ez alkalomból Marschall Márk alpolgármester otthonában köszöntötte. Isten éltesse, Tibi bácsi!

Kedves Verőcei Polgárok, Szülők! Kérjük azokat, akiknek módjukban áll adójuk 1 százalékáról rendelkezni, támogassák a Verőcei Óvodáért Alapítványt! Az alapítvány az elmúlt években is több rendezvényt támogatott és különféle eszközökkel, játékokkal segítette az óvodát. Az alapítvány adószáma:18685839-1-13. Ez évben a már meglévő csúszda, lengőhinta ütéscsillapításának költségeit szeretnénk támogatni, valamint egy fészekhinta telepítésével szeretnénk bővíteni az óvoda játékparkját. Támogató segítségüket előre is köszönjük! Kovan Rita alapítványi elnök

Hirdetmény A PEST MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG KITŰZTE A PEST MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK IDŐKÖZI VÁLASZTÁSÁT. A SZAVAZÁS NAPJA: 2016. MÁRCIUS 20. A SZAVAZÁS 6.00 ÓRÁTÓL 19.00 ÓRÁIG TART. A VÁLASZTÓI NÉVJEGYZÉK

A nemzetiségi névjegyzékben az a választópolgár szerepel, aki kérte nemzetiségi névjegyzékbe vételét. A választópolgárok a nemzetiségi névjegyzékbe történt felvételükről értesítőt kapnak. Nemzetiségi névjegyzékbe vételi kérelmet 2016. március 4-ig lehet benyújtani a www.valasztas.hu oldalon vagy levélben, illetve személyesen a helyi választási irodában. A SZAVAZÁS A választópolgár személyesen, azon a településen szavazhat, amelynek nemzetiségi névjegyzékében szerepel. Részletes tájékoztatásért forduljon a polgármesteri hivatalban működő választási irodához. Választási IRODA

VERŐCEI TÜKÖR Tavaly, egy december végi napon kerestem fel Dulinafka Gábor festőművészt műtermében, Kalocsán. A baráti találkozónak a személyes meghívás is célja volt, mivel több alkotótáborban és kiállításon is szerepeltünk közösen, így már régen terveztem, hogy bemutatom alkotásait Verőcén is. A baráti üdvözlés után Gábor jófajta házi pálinkát vett elő, míg felesége, Zsuzsi asszony már főzte is az elmaradhatatlan kávét és hozta a friss házi süteményt. A műtermet átjárta a szívemnek oly kedves terpentin illat. A míves téglakályha ontotta a meleget, én meg kíváncsian néztem körül az ismert és az új képek között. Az otthon falát betöltötték Gábor olajfestményei. – Most sok képem itthon van, hazajöttek a kiállításokról, rendezvényekről – mesélte. – Ennek igazán örülök, hiszen éppen ezért is jöttem, hogy meghívjalak Verőcére egy egyéni kiállításra. Látom, van anyag hozzá! – mondtam neki. – Nagyon köszönöm és örömmel megyek hozzátok, már sokat hallottam a Dunakanyar festőien szép kapujáról és a táj különleges szépségéről. Én elsősorban a tájat szeretem festeni, a természet szépségét híven visszaadni, hogy az embereket egy fárasztó nap után is örömmel töltse el a táj szépsége, vagy egy virágcsendélet harmóniája. Hallgatom, amint Gábor lelkesem beszél az alkotás szépségéről, közben ennek a felszabadult alkotásnak az eredményeként született képek teljesen lekötnek. Látom, a Kiskunság pusztájában vágtató lovakat, hallom a balatoni nádas suhogását. Szinte érzem, ahogy egy szirom éppen most hullik le egy csendélet színes mezei csokráról. Az alkotásokról sugárzik a precizitás és az életöröm, mindegyik míves keretben, gondosan elhelyezve lóg a falon.

Február

– Számomra a képzőművészet nem pusztán művészeti alkotás, hanem gondolataim képi megformálása. – Ezek szerint számodra a képzőművészet egyfajta kommunikációs eszköz? – Igen, minden elvárás és kötöttség nélkül szeretek alkotni, de legyen a kép közelebb a realizmushoz. – Látom, képeid érzelmileg és stílusban lazán kapcsolódnak egymáshoz, mégis mindegyikük egy elgondolkodtató történet a természet szépségéről. – Én nem ezen gondolkodom, csak egyszerűen szeretek festeni úgy, ahogy én látom a természetet, akár a helyszínen egy alkotótáborban, vagy a műterem magányában egy korábban készült fotómat nézve. – Merre voltál alkotótáborban az idén? – Látom, ezt a kérdést az olvasóknak szántad, hiszen te tudod a legjobban, hogy az Erdélyi Magyarokért Alapítvány alkotótáborában, Székelyvarságon több művészbarátunkkal együtt töltöttünk el egy felejthetetlen alkotó hetet. – Az alkotótábor milyen hatással volt a művészetedre? – Nagyon jó volt a művészbarátokkal közösen alkotni, élni, egymástól tanulni és új stílussal, technikákkal ismerkedni. Külön

7

öröm számomra, hogy a Székelyvarságon készült olajfestményeim eljutottak Kanadába és végül ott leltek otthonra. – Milyen terveid vannak a 2016os évre? – Szeretnék ismételten ellátogatni Erdélybe, hiszen festői témában is kimeríthetetlen ez a csodálatos táj. Néhány rövidebb tanulmányutat is tervezek, szűkebb határainkon belül, ahol alkotótársaimat meglátogatva töltődök fel új és új élményekkel az alkotáshoz. Így nagy örömmel fogadom el a meghívásodat Verőcére. – Vannak itt olyan alkotások, melyek most készülnek. Az új képed legyen meglepetés a látogatóidnak. – Én is köszönöm a lehetőséget a bemutatkozásra, örömmel megyek Verőcére, februárban találkozunk! Dulinafka Gábor festőművész alkotásaiból február 13-án 16 órakor nyílik kiállítás a Verőcei Művelődési Házban. Gebora István

FELHÍVÁS A VERŐCEI NYÍLT MŰHELY MŰVÉSZETI EGYESÜLET és a VERŐCEI MŰVELŐDÉSI HÁZ 2016-ban is megrendezi a VERŐCE legszebb pillanatait bemutató fotókiállítását Ez alkalomból SZÉPSÉGES VERŐCE címmel FOTÓPÁYÁZATOT hirdet. A pályázaton elindulhat bárki a saját fotóival, melyek maximum 2 éven belül készültek és egyéb pályázatokon még nem szerepeltek. A fotók témája kötetlen, de Verőcéhez kell kapcsolódjon. Egy alkotó maximum 5 alkotással pályázhat. A fotókat a Verőcei Nyílt Műhely zsűrizi és a legjobbakat április 2-án egy kiállítás keretében mutatja be a Művelődési Ház dísztermében. Az alkotásokat 30x40 cm vagy A3 méretben fotóminőségű nyomtatásban kell leadni személyesen vagy postai úton március 22-ig a Verőcei Művelődési Házban. 2621 Verőce Árpád út 20. Felvilágosítás Gebora Istvánnál: +36 30 9643 136, [email protected].

8

Február

VERŐCEI TÜKÖR

Fotók: Révuti Norbert 2016. január 16-ától tekinthető meg a II. Szimbolista kiállítás a Verőcei Művelődési Házban. A megnyitón Grauszmann György, Verőce község polgármestere mondott köszöntőt, majd dr. Feledy Balázs művészettörténész, művészeti író osztotta meg gondolatait a részvevőkkel. Csellón közreműködött dr. Kleszky Miklós, elhangzott J. S. Bach: Allemande a d-dúr szvit-

ből. Kiállítók: Aknay János, Angyal Júlia, Bukta Imre, Felugossy László, Ef. Zámbó István, Hager Ritta, Jankovics János, Kettős Tamás, Lisányi Endre, Magyar János, Mizser Pál, Orvos András, Szécsi András, Szurcsik József, Tihanyi Zsuzsanna, Tóth Dávid, Verebélyi Dianna, Zalubel István festő-, szobrász- és iparművészek.

VERŐCEI TÜKÖR

Február

Fotók: Révuti Norbert

9

10

VERŐCEI TÜKÖR

Február

Verőceiek is részt vettek azon a kárpátaljai utazáson, amelynek középpontjában a málenkij robot, azaz a „kicsi munka”, a második világháború után elhurcolt kárpát-medencei németajkúak és magyarok százezreinek emléke áll. A konferenciával és megemlékezéssel egybekötött kirándulásról a Géza Fejedelem Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde intézményében tanító Takács István tanár úrral beszélgettünk. – Mi keltette fel az érdeklődését a téma iránt? – Valószínűleg az átlagosnál kicsit nagyobb bennem a magyar történelem iránti kíváncsiság. Azzal már a kommunizmus idején szembesültem, hogy a „málenkij robotot” – és még sok egyebet – valahogyan kifelejtették a történelemkönyvekből, vagy másképp, nem a valóságnak megfelelően publikálták. Kíváncsi voltam tehát, miről is szólt valójában ez a második világháború-végi történet, amikor a „felszabadító” szovjet hadsereg elkezdte begyűjteni a magyar állampolgárokat, és elszállítani őket az országból. – Milyen okokból történt mindez? – Több dologra hivatkoztak. Először is Sztálin felé igazolni kellett, miért tart ilyen sokáig Magyarország „felszabadítása”. Másodszor, az évtizedek óta létező szovjet „munkatáborokba” kellett az utánpótlás, a munkaerő. Harmadik okként a Szövetségesek mellett végig kitartó Magyarország lakosságát is meg kívánták büntetni. Hivatkoztak arra is, hogy a kárpátaljai pusztítás romjait el kell takarítani, és újjá kell építeni az utakat, a hidakat, mindent. Egyébként pedig minden németet fasisztának tartottak, ezért begyűjtötték a Kárpát-medence sváb származású polgárait is. Amikor napokon át hajtották az embereket a településeken keresztül a szolyvai központi gyűjtőtábor felé, a gyengébbek, betegebbek belehaltak a menetelésbe.

A létszámnak márpedig stimmelnie kellett, így a közeli utcák gyanútlan polgáraival pótolták a hiányzó foglyokat. Úgy végeztem el az iskoláimat, hogy minderről igazából alig tudtam valamit, csak an�nyit, amennyit otthon hallottam. A szüleim igyekeztek sejtetni velem, hogy nem egészen úgy történtek a dolgok, ahogyan azt a szocializmus ideje alatt tálalták, de ők sem sokat tudhattak. Félve beszéltek a közvetlenül átélt, megtapasztalt élményekről is. – Pontosan miért jött létre a kárpátaljai látogatás? – A rendelet, amelyre hivatkozva a Szovjetunió elkezdte összeszedni a magyar embereket, éppen hetven éve keletkezett. Erre emlékezve utaztunk Kárpátaljára, ahol – Beregszászon – konferenciát szerveztek ezzel kapcsolatosan. Igazából akkor még nem tudtam, hogy pontosan min is fogok részt venni, hiszen eredetileg azzal a szándékkal utaztam oda, hogy kicsit körülnézhessek, megcsodálhassam például Munkács várát és más történelmi emlékhelyeket. Persze elmondták, hogy lesz egy emlékülés, de nem gondoltam, hogy délelőtt tíztől délután háromig egy teremben fogunk ülni. Viszont annyira érdekes előadásokat hallgathattam végig a málenkij robottal foglalkozó történészek szájából, hogy egyáltalán nem bántam meg, hogy így alakult a kárpátaljai utazásunk. – Miről esett szó? – Elmondták, hogy Kárpátaljáról negyven-ötvenezer, Erdélyből ötven-hatvanezer, a teljes Kárpátmedencéből nagyjából nyolcszázezer embert vittek el a szovjetek a fentebb említett jogcímeken. A fiatal történészek, akik feldolgozták a saját szülőfalujuk eseményeit, nagyon árnyaltan, részletesen, érzékletesen írták le és mondták el a történteket. Például, hogy megjelent néhány fegyveres katona és azt mondták, három napra keresnek embereket, újjáépítés céljából. Az átlag felnőtt ekkor azt gondolta, hogy erre érdemes jelentkezni, hiszen az utakat, hidakat használni

kell, a vasútnak, az infrastruktúrának muszáj működnie, tehát az emberek többsége ott önként jelentkezett a munkára, sőt, akadtak falvak, ahol valódi lelkesedéssel álltak az ügy mellé: örültek, hogy a pusztítás után végre békében építhetnek. Ezek az emberek aztán felsorakoztak a falu közepén, majd nótaszóval az ajkukon elindultak – ma már tudjuk, hogy többségük egy jeltelen tömegsír felé. A település szélére érve aztán kicsit szorosabbra zárt a katonai kíséret, aztán lassan kiderült, hogy ez az egész tovább tart majd, mint három nap, és szembesülniük kellett vele, hogy egészen másról szól, mint amit előzőleg mondtak nekik. Az emberek szerencsés esetben élve hazajutottak, de ez volt a kevesebb. – Mit mondtak Szolyváról? – Döbbenetes dolgokat. A város szélén állt egy táborszerűség, ahová elkezdték összegyűjteni az embereket. Itt hetekig tartották őket úgy, hogy alig adtak nekik élelmiszert. Amikor a hozzátartozók megtudták, hogy mi történik, elkezdtek Szolyvára zarándokolni, hogy a szeretteiket még legalább utoljára láthassák és vihessenek nekik élelmet. A szovjet őrség ezt csak azért engedte nekik, nehogy még nagyobb legyen a táborban a halottak száma. Az éhség és a betegségek ugyanis rengeteg, több ezer emberrel végeztek. A halottakat aztán a tábor melletti gödörbe dobták, majd földet szórtak rájuk. Aztán az eddigieket túlélőkkel megindultak a tömött vagonok a Szovjetunió belseje felé. Most, amikor már lehet beszélni erről és a közös emlékezet érdekében meg lehet mozdulni, a magyar kormány segítségével, ottani emberek kezdeményezésére egy emlékparkot hoztak létre, ahová akkor mi is ellátogattunk. Az előadásokat követő napon részt vettünk egy méltó megemlékezésen és koszorúzáson, amelyen a magyar politikai elit egy része, illetve az egyházak is képviseltették magukat. – Hogyan zajlott a program? – Az első napon, az emlékülést

VERŐCEI TÜKÖR követően gazdagon megvendégeltek minket, majd Beregszászon, a város szélén, a konferencia résztvevőivel közösen megkoszorúztunk egy emlékhelyet, végül busszal Viskre, a szálláshelyünkre mentünk. Másnap délelőtt utaztunk Szolyvára, az emlékparkba, a fent említett megemlékezésre, aztán Munkácsra kirándultunk, megnéztük a várat. – Először járt ott? – Azelőtt nem láttam még, ezért nekem ez egy különös élmény volt, hiszen Rákóczi kapcsán sokat hallottam róla, élt bennem egy patetikus-romantikus kép, mely szerint ezeken a köveken lépkedett a fiatal Rákóczi Ferenc az édesanyjával és nézték az ostrom idején alant az osztrák hadakat. Az odafelé vezető autóútról a vár legkeskenyebb oldala látható, ezért az ember elcsodálkozik, hogy csak akkora az egész, aztán persze meglátva a máE havi „évfordulósunk”, Berzsenyi Dániel, 240 éve született a Vas megyei Egyházashetyén. Egyike volt azoknak, akik a 17-18. század fordulóján újrateremtették a kihalóban lévő magyar nyelvet, megindították a magyar irodalmi életet. Nélküle és társai nélkül – a legnagyobbak: Kazinczy, Csokonai, Kölcsey – ma nem volna magyar irodalom, nem volna magyar nyelv, de magyar beszéd sem. Berzsenyi apja gyenge és beteges fiát csak 12 éves korában íratta be a Soproni Evangélikus Líceumba. Hét évet töltött ott. Bár nem fejezte be tanulmányait, a soproni évek mély benyomást tettek rá. Kiválóan megtanult latinul és németül, és megismerte a római és a görög mitológiát. Később költői példaképe a római lírikus, Horatius lett. Titokban verseket írt, egyik első szép szerelmes versét egy Lili nevű lányhoz írta, akit apja tiltása miatt nem vehetett feleségül, mivel a lány nem volt nemesi származású. Így búcsúzik: „… Nyujtsd ki angyal-karjaidat, Végy még egyszer öledbe. Vedd bucsuzó csókjaimat, Zárj örökre szivedbe. … Hiszen, majd mikor porunkból Phönixként felkelendünk, Tiéd leszek, ha sírunkból

Február sik oldalát, azon döbben meg, hogy milyen hatalmas. Amikor a vár udvarán álltam, elfogott a meghatottság Rákóczi Ferencre és a később ott raboskodó, nyelvújító Kazinczyra gondolva. – Innen merre folytatódott a kirándulás? – Innen a Vereckei-hágóhoz kirándultunk, amely Munkácstól elég messze, több mint száz kilométerre található. Errefelé már jellemzően ukrán falvakat találunk, magyarul nem nagyon beszélnek. Az utak rettenetes állapotban vannak és ez sajnos egész Kárpátaljára igaz. A hágóhoz vezető út amolyan senki útja, amely felvezet a hegyre, meg azon túlra, de ma már csak az ott lakók használják. Ennek megfelelően tönkre is ment. A hágóhoz érve a hányatott sorsú emlékműnél elénekeltük a Himnuszt, elhelyeztük a magunk-

     Új életre menendünk. …” (Az elválás reménye, 1799) Verseit rejtette családja és barátai elől, azonban Kis János soproni evangélikus lelkész írás közben rajtakapta, és elküldte a verseket Kazinczy Ferencnek, aki írásra buzdította Berzsenyit. Ezzel hosszú levelezés indult meg köztük. Anyja halála után az otthoni környezetből, zord apja mellől menekülve elvette a tizennégy éves Dukai Takách Zsuzsannát, Dukai Takách Judit költő unokatestvérét, egy gazdag nemesi család lányát. Niklára költöztek, ahol Berzsenyi sikeres gazda lett. Ritkán mozdult ki otthonról a „niklai remete”, ahogy Berzsenyit nevezték, pedig műveiben gyakran panaszolja az irodalmi élet távolságát, az emberek hiányát, akikkel tudományos vitát folytathatna. Első alkalommal 1810-ben járt Pesten műveinek kiadása ügyében, amikor személyesen is megismerkedett Kazinczyval és költőbarátaival, s az első keszthelyi irodalmi Helikon ünnepségre is meghívást kapott gróf Festetics Györgytől Dukai Takács Judittal, Pálóczi Horváth Ádámmal, Kisfaludy Sándorral együtt.

11

kal vitt koszorúkat, majd elindultunk haza. – A történelemoktatásról ma már – bő negyed évszázaddal a kommunizmus után – elmondható, hogy rendben van? – Meglepődnék, ha így lenne. Persze az emberekben él a törekvés, hogy a történelem eseményei úgy szerepeljenek a tankönyvekben, ahogyan azok lezajlottak, de azt is tudom, hogy akár a magyar történelmet, akár a világtörténelmet tekintve sok a maszatolás, a ködösítés. A történelmet a „győztesek írják”. – Összességében érdemes volt részt venni ezen a kárpátaljai úton? – Mindenképpen, örülök neki, hogy vállalkoztam rá, hiszen gyarapíthattam történelmi ismereteimet, illetve életre szóló élményekkel is gazdagabb lettem. Révuti Norbert Ezután egyhangú időszak következett életében, legfőbb célja az volt, hogy Kölcsey Ferenc szigorú, néhol igazságtalan bírálatát verseiről megválaszolja. A méltó válasz 1825-ben jelent meg, Észrevételek Kölcsey recenziójára címmel. 1830-ban Berzsenyit a Magyar Tudományos Akadémia első vidéki rendes tagjává választotta. Élete utolsó éveiben szinte egyfolytában betegeskedett, s 1836. február 24-én halt meg Niklán. Berzsenyi Dániel a legnagyobb magyar lírikusok közé tartozó kiváló ódaköltő, kinek verseiben egybeolvad a klasszikus és a nemzeti elem, a vitézség, a hazafiság és a szerelem. (Szentandrási Erzsébet Fohászkodás (részlet) Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér, Csak titkon érző lelke ohajtva sejt: Léted világít, mint az égő Nap, de szemünk bele nem tekinthet. … Te hoztad e nagy Minden ezer nemét A semmiségből, a te szemöldöked Ronthat s teremthet száz világot, S a nagy idők folyamit kiméri. … Buzgón leomlom színed előtt, Dicső! Majdan, ha lelkem záraiból kikél, S hozzád közelb járulhat, akkor Ami után eped, ott eléri. (1810)

12

VERŐCEI TÜKÖR

Február

Előző számunkban beszámoltunk arról, hogy Verőcén a háztartási hulladékok égetése – ami minden esetben súlyosan mérgező és környezetszennyező – napi szintű probléma. Folytatásként összeszedtünk néhány tippet és tanácsot, amivel a helyzet orvosolható. Legyen ez a cikk a változás és az ös�szefogás kezdete Verőcén!

A tudatlanság öl Magyarországon évente 16 000 ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés miatt [1], több mint húszszor annyian, mint autóbalesetben. A levegőszen�nyezés legveszélyesebb összetevői a lakossági műanyagégetésből származnak. A probléma megoldásához mindenekelőtt őszintén nézzünk magunkba: mindent megtettünk, hogy a helyzet megváltozzon? A műanyagégetés okai elsősorban nem anyagiaktól függenek, hanem hozzáállásunktól. Gyakori a tájékozatlanság (tényleg veszélyes?), a lustaság (rádobni könnyebb, mint kidobni), a felelőtlenség (majd elviszi a szél), a rövidtávú gondolkodás (tegnap se ölt meg, ma se fog) és a súlyos tévképzetek, mint pl.: - Olcsóbb így a fűtés. Nem igaz, ami füstöl, az a kéményben is lerakódik, szűkíti a kéménynyílást, amit vagy drágán javítunk, vagy megöl előbbutóbb a visszaáramló füst, szén-monoxid; - Kis mennyiség nem árt. Nem igaz, többek között a dioxinok felhalmozódnak a talajban és a szervezetünkben, és előbbutóbb elérik bennünk a súlyos betegségekhez vezető küszöbszintet; - Szerdánként szabad, nem? Nem igaz, száraz kezeletlen fán és háztartási papírhulla-

dékon kívül soha nem szabad semmit égetni, semmilyen körülmények között, se beltéren, se kültéren, a legkisebb men�nyiségben sem! Az avarégetés egyelőre kivétel Verőcén, bár Kismaroson és Gödön már azt is betiltották súlyosan levegőszennyező és egészségkárosító hatása miatt. Fűtési praktikák dióhéjban Változtassunk hát szokásainkon! Először is termeljünk kevesebb hulladékot: vigyünk szatyrot a bevásárláshoz, kerüljük a túlcsomagolt termékeket! Fizessünk elő a kukára! Az egészségkárosodásunkból származó járulékos költségeink szinte biztosan magasabbak az éves szemétszállítási díjnál. Verőcén is beindult a szelektív hulladékgyűjtés, de használhatjuk a váci szelektív hulladékgyűjtőt is, ahol még pénzt is adnak minden műanyag és fém flakonért. Tömörítsük a hulladékot, tapossuk laposra a palackokat! Ha pénzügyi körülményeink engedik, szigeteljük házunkat, hogy kevesebbet kelljen fűteni. Kizárólag száraz tűzifával fűtsünk! Nyáron gondoljunk a fűtésre, ne télen, az utolsó pillanatban! Építsünk fedett, déli tájolású tűzifa tárolót és legalább 1, de lehetőség szerint 2 évig szárítsuk a fánkat. Így kevesebbet szennyezünk, de egyben jelentős pénzt is megtakarítunk akár 1-2 éven belül, mert a száraz fából sokkal kevesebb is elég, fűtőértéke sokszorosa lehet a nedves, friss fáénak, ahol az égetés értékes hője a víz felmelegítésére és párologtatására pazarolódik, ráadásul égetésekor sokkal több rákkeltő anyag kerül a levegőbe. Begyújtáshoz papír mellett vagy helyett a dióhéj kitűnően alkalmazható. További részletes fűtési praktikák itt: [2].

Börtön járhat az égetőknek Ha már mi magunk elsajátítottuk a helyes szemléletet, segítsünk szomszédainknak is! Tájékoztassuk lakókörnyezetünket a veszélyekről, adjuk oda nekik akár ezt a cikket! Merjünk fellépni az egészségünkért! Gondolkodjunk közösen a megoldásokról, minél többen vagyunk, annál nagyobb biztonságban leszünk! Ha komoly a helyzet és a szép szó nem használ, kérjünk hivatalos segítséget! Községünkben jelenleg is zajlik közérdekű panaszbejelentés alapján indított nyomozás műanyagégetés ügyében. Aki műanyagot éget, nemcsak a saját és környezete egészségét veszélyezteti, hanem komoly büntetést is kockáztat: 500.000 forintra bírságolható (306/2010 (XII. 23.) Korm. rend.) és 5 év szabadságvesztésre ítélhető (Btk. 248. §) az, aki hulladékot éget a kályhában, kazánban vagy a kertben. Ha műanyagégetést tapasztalunk, gyűjtsünk tanúkat és bizonyítékot: filmezzük, fotózzuk le, hívjuk ki a rendőrséget. Vetessen mintát a kéményből! Kiss Sándor, a Verőcei Rendőrőrs parancsnoka a 2016. január 14-i, légszennyezéssel kapcsolatos lakossági fórumon elmondta, hogy a folyamatban lévő, 40 aláírással beadott közérdekű panaszbejelentés miatt utasította az összes verőcei járőrt, hogy légszennyezési ügyekben mostantól minden esetben menjenek ki azonnal a helyszínre, gyűjtsenek fényképes bizonyítékot és készítsenek jelentést. Hívjuk tehát bátran a járőröket (06-27-375565), a rendőrség szolgál és véd, kérjük rajtuk is számon az ígérteket!

VERŐCEI TÜKÖR Ha a probléma mindezek ellenére nem szűnik, tegyünk írásos közérdekű panaszbejelentést a Szobi Járási Hivatalnál és a Váci Járási Ügyészségen, minél több tanúsító aláírással. Az Önkormányzat Műszaki Osztályán előkészítettünk ez ügyben formanyomtatványokat. Az írásos közérdekű panaszbejelentés hatására nyomozásnak kell indulnia, aminek szakértői vizsgálat is része. Mivel a műanyagok a kéményben is lerakódnak, a

műanyag égetése hatósági ellenőrzés során utólag is minden esetben kimutatható! A vádlottnak ilyenkor a bírságon kívül a szakértői mérések díját is ki kell fizetni, ami akár sokszorosa is lehet a bírságnak. További információért érdemes felkeresni a Levegő Munkacsoport honlapját [3], de a cikk írói is készséggel állnak rendelkezésre kapcsolódó kérdésekben. Tóth Réka és Vásárhelyi Gábor

Február

13

Referenciák 1. h t t p : / / w w w . a i r c l i m . org/acidnews/2010/AN2-10/ particles-killing-half-million 2. h t t p : / / g r e e n f o . hu/hirek/2012/11/25/ esszeruen-futsunk-faval 3. h t t p s : / / w w w . l e v e g o . hu/kapcsolodo-anyagok/ soha-ne-egess-hulladekot

2016. január 14-én lakossági fórumot tartottunk, többek között a verőcei légszennyezés ügyében. Ezúton is bátorítunk mindenkit, hogy csatlakozzon a Verőcei Ötletek levelezőlistára (veroceiotletek@ googlegroups.com) és járjon a lakossági fórumsorozatra, ahol Verőce közös ügyeiről ötletelünk, szerveződünk és remélhetőleg cselekszünk is. Problémáink akkor fognak megoldódni, ha kézbe vesszük az ügyek intézését! Az alábbiakban összefoglalunk néhány ötletet, amik a lakossági fórumon a levegőszennyezés kapcsán felmerültek: deklaráljuk központilag, hogy célunk ez a cím: „Verőce műanyagfüst-mentes falu”. Legyen ez faluimázs is akár. Ennek érdekében az alábbi dolgokat lehetne tenni: • •

a Levegő Munkacsoporttal való szakmai együttműködés, pl. levegőszennyezés-mérés

•

az avarégetés határozott betiltása (ahogy Kismaros, Göd, Érd, Budapest)

•

az égetett rézkábel piacának teljes felszámolása

lakossági tájékoztatás (szórólap minden háztartásba, kötelező oktatás az iskolában, az óvodában, a családsegítőben, szakmai cikksorozat a Levegő Munkacsoport bevonásával, intenzív online kampány, együttműködés a Verőcei Roma Önkormányzattal) •

• közösségi brikettkészítő-gép beszerzése, ami segít a fűtés, a tűzifatámogatás és a zöldhulladék-kezelés problémáinak együttes enyhítésében • tűzifa és egyéb szociális támogatások olyan feltételekhez kötése, ami a hosszú távú gondolkodást és a szemléletformálást segíti elő (pl. tűzifatámogatás nyáron és nem télen, és csak a fedett tűzifa tárolóval rendelkezők számára). Ezt össze lehetne kötni akár közösségitároló-építéssel a rászorulóknál.

Tóth Réka és Vásárhelyi Gábor

Még 3 éves sem vagyok, de búcsúznom kell. Rossz emberek bántottak, aztán jó emberek befogadtak, óvtak, gyógyítottak, szerettek, tanítottak. Valaki viszont rosszat akart nekem. Pedig szobakutya voltam, nem szöktem, nappal is keveset ugattam. Mégis többször bántott, patkányméreggel, kábítószerrel tört az életemre, a gazdáim esküvőjekor, a babájuk születésekor, és most, szenteste is. Ezúttal sikerrel járt, nem bírtam tovább.

A pici fiú minden nap keres engem és sírdogál utánam, látom föntről, ahogy kis kezével puszit dob és inte-

get nekem. Tudom, hogy az emberek jók. Kérlek titeket, segítsetek a gazdinak, hogy kiderüljön, ki tette ezt velem. Vigyázzatok, ma ilyen emberek is élnek közöttünk a mi idilli kis falunkban, és figyeljetek, tegyetek azért, hogy ne bántsák az állatokat. Az állatkínzás bűncselekmény! Kérjük, bármilyen információval forduljanak a Váci Rendőrkapitánysághoz. Bővebben: http://kajlakutya.blog.hu/

14

VERŐCEI TÜKÖR

Február

Február 12., péntek 18 óra: Világjárók klubja. „ A Jóisten tenyerén”, erdélyi kalandozás. Kalapos Gábor vetítéssel egybekötött előadása. Február 13., szombat 9-12 óra: Baba-mama börze, kirakodóvásár. Február 13., szombat 16 óra: A napfény íze - Dulinafka Gábor festőművész kiállítása. Február 13., szombat 19 óra: Regejáró Klub. Házigazda Török Máté verszenész, vendége: Heinczinger Mika. Február 14., vasárnap 18: Fegyenckaland - a Dobay Márti Színjátéktér előadása. Február 19., péntek 18 óra: Világjárók klubja. Azori flúgos futam - avagy madarászok a világ végén. Vértelen madárvadászat XXI. századi módon - Portugália, Azori-szigetek. Selmeczi Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park tájegységvezetője, természetvédelmi szakember, terepmadarász vetítéssel egybekötött előadása. Február 20., szombat 16 óra: Mozdulj Verőce! Családi sportnap, ahol a játék a lényeg. Február 26., péntek 9.30 óra: Mesedélelőtt az Aranyalma párossal. Új szolgáltatások Társasjáték kölcsönzés: februárban indítjuk útjára társasjáték-kölcsönző szolgáltatásunkat. 300Ft-os támogatói összeg ellenében két hétre új játékot kölcsönözhet gyermekének, családjának. Így sokféle játékot kipróbálhat, sok új élményhez juthat nagyon kevés pénzért. Társasjáték kínálatunk bővítéséhez szívesen fogadjuk társasjáték felajánlásaikat! Nyitott ház: várjuk azokat a gyerekes szülőket, akik szívesen találkoznának egymással, beszélgetnének, játszanának! A művelődési ház nyitvatartási idejében szívesen biztosítunk egy szabad teret a találkozásaiknak! Térjenek be hozzánk!

„Én már iskolás leszek” címmel nagycsoportos gyerekeknek szervezett, kis létszámú (2-5 fős) foglalkozás indul február 8-tól hétfőnként 16:00-tól 17:00-ig. Célja, hogy a tudatosan felépített és egymásra épülő foglalkozásokon, mozgásos és cselekvéses játékokon keresztül történő tanulással, több részképesség fejlesztésével megalapozza az olvasás, írás és a matematika elsajátításának folyamatát. Jelentkezni február 5-ig, valamint a foglalkozások díjával és egyéb kérdésekkel kapcsolatban érdeklődni a következő e-mail címen lehet: mlorincz. [email protected]. * Állandó programok: Hétfő. 8.30-10.30: 2.emelet, Jóga, vezeti: Dr. Bükki Tamás. 9.00-10.00: színház, Flamenco, vezeti: Farkas Tünde. 10.0011.30: színház, Baba-mama klub, vezeti: Demjén Anna és Molnár Erika. 16.00-17.00: 2.emelet, „Én már iskolás leszek”, vezeti: Lőrincz Tímea. 16.00-17.00: 1.emelet, Nyugdíjasok klubja, vezeti: Mózes Gáborné. 16.00-17.00: Színház, Dancer Shadows tánccsoport I. óvodás, vezeti: Rák Orsolya. 17.00-18.00: színház, Dancer Shadows tánccsoport II. iskolás, vezeti:Rák Orsolya. 18.00-19.00: színház, Dancer Shadows tánccsoport III. iskolás, vezeti: Rák Orsolya. 18.00-20.00: 2.emelet, rajzstúdió, vezeti: Jankovics János. 18.00-20.00: 1.emelet, Citera szakkör (kéthetente), vezeti: Tányéros József. Kedd. 8.30-10.00: színház, Pilates, vezeti: Magyar Edit. 9.3010.15: színház, Baba zene, vezeti: Mérei Anita. 16.30-17.30: színház, Mesetánc, vezeti: Almási Zsófi. 14.00-16.00: 1.emelet, Hangszeres zeneoktatás magán, vezeti: Chmelik Imre. 18.00-20.00: I.emelet, Varrószakkör, vezeti: Lázár Dóra. 18.00-19.30: színház, Pilates, vezeti: Magyar Edit. Szerda. 9.30-10.30: színház, Mamin baba táncos torna,

vezeti:Orvos Kata. 12.00-16.00: színház, Őszikék táncegyüttes próbája, vezeti: Kakas Éva. 14.0018.00: 1. emelet, Magánének oktatás, vezeti:Pallagi Judit. 16.3017.00: színház, Prücsök gyermek néptánc csoport, vezeti: Daragó Éva. 17.00-18.00: színház, Kistücsök gyermek néptánc óvodás, vezeti: Daragó Éva. 17.00-19.00: pince, Társasjáték kör, vezeti:Visy Bernadett. 18.00-20.30: színház, Cantus Beatus kórus próbája, vezeti:Verbay Zsolt. 18.00-20.30: 2.emelet, Csikung, vezeti: Fuchs Krisztina. Csütörtök. 15.30-16.30 iskola, Kiskabóca 1-2.o néptánc, vezeti: Daragó Éva. 15.30-16.30: színház, Kiskabóca 3-4.o. néptánc, vezeti: Darócziné Botos Barbara. 16.30-17.30: 2.emelet, Mesél az erdő, vezeti: Kátai Gabriella. 17.45.18.30: 2. emelet, Mesél az erdő, vezeti: Kátai Gabriella. 17.00-19.00: színház, Nagykabóca gyermek néptánc, vezeti: Daragó Éva, Mucza Péter. 17.0018.00: pince, Horgolókör /kéthetente/, vezeti: Csiri néni. 18.0020.00: I. emelet, Textil újrahasznosító alkotókör, vezeti:Lázár Dóra. 18.30-20.00: 2.emelet, Jóga, vezeti: Dr. Bükki Tamás. Péntek. 18.00-20.00: színház, Csattogók néptánc csoport, vezeti:Kovács Henrik. 18.0020.00: 1.emelet, Gyermekfelügyelet. 18.00-20.00: 2.emelet, Borbarátok (minden hó első péntekén), vezeti: Illés György.

Csipkeverő tanfolyam Csipkeverő tanfolyam minden pénteken az iskolában 16-18 óráig. Érdeklődni Tömör Jánosnénál (+36 20 92 75 986) lehet.

Fakivágás, bozótirtás, ágdarálás: Kovács Krisztián, Verőcén lakó egyéni vállalkozó. Telefonszám: 06-70-326-08-08.

VERŐCEI TÜKÖR Egy hat alkalomból álló versenysorozat indult általános iskolások számára, melynek első állomása január 9-én, szombaton került megrendezésre a verőcei református gyülekezeti teremben. A versenyen tizenheten vettek részt, az előnevezések alapján közel harmincan lettek volna, de az ónos eső közbeszólt, sokan nem indultak útnak. A résztvevők között a verőceiek mellett voltak szokolyaiak és Vácról is páran. A verseny szervezője és a versenybíró Légrádi Dávid sakkedző volt, aki harmadik éve tanít sakkot a verőcei óvodában és második éve az iskolában. A fő támogató Márkus Gábor református lelkipásztor, aki már sokszor bocsátotta a gyerekek rendelkezésére a gyülekezeti termet egy-egy sakkfoglalkozásra alkalmával is. A versenyen a teljes

mezőny együtt versenyzett hétfordulós svájci rendszerben 1010 perc gondolkodási idő mellett. Végül három korcsoportra bontva lettek értékelve a gyerekek. III. kcs: 2004-2005-ben születettek, II. kcs.: 2006-2007-ben születettek, I. kcs: 2008-2009-ben születettek. Helyezettek. I. kcs: 1. Király Dániel (Szokolya), 2. Erdős Milán (Verőce), 3. Tanka Áron (Verőce). II. kcs: 1. Cserni Milán (Verőce), 2. Varga Boldizsár (Verőce), 3. Németh Csaba (Verőce). III. kcs: 1. Chrén András (Szokolya), 2. Péterfalvy Martin (Verőce), 3. Kazár Dániel (Szokolya). * Kedves Sakkozók! 2016 februárjában egyéni sakkverseny kerül megrendezésre Verőcén. Szívesen látunk minden sakkot kedvelő, versenyszerető, általános iskolás gyereket! Helyszín: Verőce, Református Gyülekezeti Terem. Idő-

Fotók: dr. Cserni István Szabolcs

Február

15

pont: február 20., szombat 09 óra. A verseny menete: a teljes mezőny együtt versenyzik 7 fordulós svájci rendszerben. A mérkőzésekre 10-10 perc gondolkodási idő áll rendelkezésre. A díjazás három korcsoportra bontva történik: 2009-2008-as születésűek, 2007-2006-os születésűek, 2005-2004-es születésűek. A csoportok első három helyezettjei érmet, valamint minden résztvevő oklevelet és SakkVilág újságot vehet át. Lányoknak különdíj! Nevezési díj: 1500Ft. Jelentkezés: név és születési dátum (év, hónap, nap) megadásával előzetesen telefonon vagy email-ben, illetve a helyszínen 08:30-ig. Kérem, aki tudja, már előre jelezze versenyszándékát! Versenyszervező: Légrádi Dávid, sakkedző, I. osztályú versenybíró. Elérhetőségek: 30/960 48 41, sakkmatt. [email protected].

16

Február

VERŐCEI TÜKÖR

KATA KUTYAKOZMETIKÁJA Egész évben szeretettel várja régi és új négylábú vendégeit.

Verőce, József Attila utca 1/a, (a vasútállomásnál) Bejelentkezés: 06-30/83-64-934 Hívásra házhoz megyek! ÁLLATORVOSI RENDELŐ - Verőce, Árpád út 54. (a festékbolttal szemben, a főúton). RENDELÉSI IDŐK: HÉTFŐ:10 - 12 és 16 - 18, SZERDA: 18 - 20, PÉNTEK: 10 - 12 és 16 - 18, SZOMBAT: 10 - 12 RENDELÉSI IDŐN KÍVÜL: Háznál történő ellátás, ill. műtéti időpontok egyeztetése e-mailben vagy telefonon. dr. Keresztes Zsolt, Telefon: 30/4114315, E-mail: [email protected] EZZEL NEM ÉRDEMES TAVASZIG VÁRNI: MACSKA IVARTALANÍTÁSI MŰTÉTEK JANUÁRBAN – KANDÚR 5.000 Ft, NŐSTÉNY 10.000 Ft

Felhívás

A Nyitott Kapu Baptista Gyülekezet szeretettel vár minden kedves érdeklődőt állandó heti alkalmaira az egykori faüzem területén. Csütörtök: Bibliaóra 18:00 órakor. Péntek: Bibliaiskola 18:30 órakor, Ifjúsági alkalom 18:30 órakor. Vasárnap: Istentisztelet 10:00 órakor.

VERŐCEI TÜ­KÖR

A község lapja – Kiadja az önkormányzat 2621 Verőce, Árpád út 40. – Felelős szerkesztő: Réti József Vezető szerkesztő: Révuti Norbert. A szerkesztőség címe: 2623 Kismaros, Liget u. 29. – Telefon: +36 70 427 6368, e-mail: [email protected] – Tördelő­szerkesztő: Imrik Péter. Nyomdai munka: Kucsák Könyvkötészet és Nyomda, Vác – Hirdetési árak: 1/8 oldal 2640 Ft, 1/4 oldal 3600 Ft, 1/2 oldal 6000 Ft, 1 oldal 10 800 Ft. Az árak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. Lapzárta minden hónap 20-án.