AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA
2008. DECEMBER
XX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM
ÁTADTÁK A CIGÁNDI ÁRAPASZTÓ TÁROZÓT
ZÖLD KOMMANDÓ
VIHAR DÚLT A BÜKKBEN
A MEXIKÓI-PATAKOT TAKARÍTOTT
Minden kedves olvasónak kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag boldog új évet!
MEGÉPÜLT A VÁSÁRHELYI-TERV ELSŐ TÁROZÓJA SZABÓ IMRE KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER NOVEMBER 14-ÉN ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖZÖTT ÁTADTA AZ UNIÓS TÁMOGATÁSSAL MEGÉPÜLT, MAGYARORSZÁG EGYIK LEGNAGYOBB ÁRVÍZVÉDELMI LÉTESÍTMÉNYÉT, A 94 MILLIÓ KÖBMÉTER VÍZ BEFOGADÁSÁRA KÉPES CIGÁNDI ÁRAPASZTÓ TÁROZÓT. A MINISZTER BESZÉDÉBEN HANGSÚLYOZTA, HOGY A VÁSÁRHELYI TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE A MAGYAR VÍZÜGY EGYIK LEGNAGYOBB SZABÁSÚ FEJLESZTÉSE, AMI JELENTŐS MÉRTÉKBEN NÖVELI A TISZA MENTÉN ÉLŐ MÁSFÉL MILLIÓ EMBER ÁRVÍZI BIZTONSÁGÁT. A MINISZTER HANGSÚLYOZTA AZT IS, HOGY AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN 2007 ÉS 2013 KÖZÖTT 110 MILLIÁRD FORINT ÁLL RENDELKEZÉSRE A VÁSÁRHELYI-TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE. EZ AZ ÖSSZEG A TÖBBSZÖRÖSE ANNAK, MINT AMIT AZ ELMÚLT ÉVEKBEN ERRE A CÉLRA A KÖLTSÉGVETÉS BIZTOSÍTANI TUDOTT. A beruházás összköltsége 16,5 milliárd forint, melynek egyik felét a hazai költségvetés, a másikat a NFT keretein belül (KIOP) az Európai Unió biztosította. A tározót az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság fogja működtetni. Számítások szerint a tározó a vízkivezetés szelvénye alatti folyószakaszon mintegy 25 centiméterrel csökkenti a tiszai árhullámok szintjét, ezzel jelentősen javítja a térségben élő emberek árvízi biztonságát. A Velencei-tó nagyságú (24,7 km2) tározó a Bodrogközben, Nagyrozvágy, Cigánd és Pácin települések közigazgatási területén valósult meg. A 23,8 km hosszú töltéseken teljes hosszban kerékpárutat alakítottak ki, amely csatlakozni fog az országos kerékpárút-hálózathoz. A töltésekbe 2,1 millió köbméter anyagot építettek be, átlagosan 4,5 méter magasak, koronájuk 5 méter széles. Az erős hullámzásnak kitett töltés-szakaszok elé 40-80 méter széles véderdősávot is telepítenek. A szivárgás megakadályozására vízzáró agyagréteget és – ahol erre szükség volt – vízzáró résfalat is beépítettek a töltés alá. A biztonságot a mentett oldalon elvezető árok is szavatolja. A Cigándtól Ricse felé vezető közúton egy 100 méter hosszúságú hidat is meg kellett építeni, és elkészült 46 vízkormányzási műtárgy is. Kialakítottak 500 hektár vizes élő-
Szabó Imre miniszter ünnepi beszédében méltatja a nagyszabású beruházást helyet, és 10 km hosszan a kisvízfolyásokat is rehabilitáltak. Az elárasztásra a becslések szerint harminc-negyven évente kerülhet sor. A Cigánd határában, a Tisza mellett épült kétszintes be- és kieresztő műtárgy alsó szintjén a tájgazdálkodáshoz szükséges vízmennyiség beeresztéséhez szükséges nyílások helyezkednek el, amelyek kisebb tiszai vízszint-emelkedésnél is lehetőséget adnak a tájgazdálkodás vízigényeinek kielégítésére. Felettük az árvízi többletvíz beeresztésére alkalmas, lényegesen nagyobb zsilipek találhatók, amelyek másodpercenként 430 köbméter vizet képesek átereszteni. A műtárgy pillérei 9,3 méter magasak, a szerkezet 43 méter széles. A zsilip megépítéshez 20 ezer köbméter vasbetonra volt szükség, amiből 25-30 tízemeletes házat is fel lehet építeni. A zsiliptáblák másfél centiméter vastag acéllemezből készültek, hogy ellenálljanak a rendkívüli árvízi nyomásnak. A lehető legnagyobb biztonság érdekében minden elzárást duplán építettek ki. A kivitelezésen hatvan munkás, tíz nagyjármű és két toronydaru tizenegy hónapon keresztül dolgozott. INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK A tározó építéséhez kapcsolódóan jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek a térségben. Cigándon, Ricsén, Tiszakarádon, Nagyrozvágyon és Pácinban összesen mintegy 5,7 milliárd forint értékben szennyvízberuházás, belterületi vízrendezés, útépítés és szelektív hulladékgyűjtési beruházás valósult meg. A fejlesztésekhez a kormány 4,8 milliárd forintos támogatást biztosított az önkormányzatoknak.
TÁJGAZDÁLKODÁS A Bodrogköz vízellátottsága szélsőséges, az aszály okozta gondokat belvíz követi, vagy fordítva, ami sok gondot okoz a gazdálkodóknak. A tározó nem csupán az árvízi biztonságot növeli, hanem lehetővé teszi a természetes ártérre jellemző vízviszonyok visszaállítását, és ezzel a helyi gazdálkodók számára biztosítja az ártéri gazdálkodás kereteit. A tározó területén és annak környezetében 3500 hektár tájgazdálkodási mintaterületet alakítottak ki. A Tisza kellően magas vízállásakor kivezetett víz – a megépített, belső vízkormányzást biztosító létesítmények segítségével – végigvezethető a tájgazdálkodás területein, így életre kelthetők a korábbi erek és vízállások, és ezzel megteremthetők az ártéri gazdálkodás feltételei. Mindez tájhasználat-váltást eredményezhet, a mostani szántók mellé erdők, gyümölcsösök, legelők és kaszálók kerülhetnek, de halászatra is lehetőség nyílik. A tájhasználat-váltást segítik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) jövő évtől induló konstrukciói. Az ÚMVP-ben nagy hangsúlyt kap a környezetkímélő, környezetbarát gazdálkodási módok támogatása, a tájhasználat-váltás ösztönzése, ezért jövőre olyan új célprogramokra is lehet pályázni, mint a környezetvédelmi célú földhasználat-váltás, a vizes élőhelyek kialakítása és gondozása és a hagyományos ültetvény célprogram. Az új konstrukciókra 2009 tavaszától lehet pályázni. A VTT-területeken gazdálkodók előnyt élveznek a beérkezett pályázatok részletes pontozásánál. Ilyenek például az ökológiai szántóföldi gazdálkodás, az extenzív vagy az ökológiai gyepgazdálkodás, az ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés, a nádgazdálkodás és a vizes élőhelyen történő gazdálkodás célprogramok, a felsorolt célprogramokra érkező pályázatok. A VÁSÁRHELYI-TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE Az árvízvédelem a 2000-es évekig elsősorban a töltések magasításán alapult, de az ezredforduló rendkívüli tiszai árhullámai világossá tették, hogy az árvízvédelmi képesség nem növelhető a töltések vég nélküli emelésével. A vízügyi szakemberek ezért felülvizsgálták a Tisza-völgy árvízvédelmi elveit, és elkészült a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT). Ennek három fő eleme van. Fejlesztik a már üzemelő árvízvédelmi létesítményeket, például megerősítik és magasítják a töltéseket, felújítják a zsilipeket. Javítják a nagyvízi meder (az árvízvédelmi töltések közötti terület) vízszállító képességét, a hordalék lerakódása, a beépítések, illetve a telepített és felsarjadt növényzet miatt ugyanis megváltoztak a lefolyási viszonyok, az ár nehezen tud levonulni. A harmadik elem pedig, hogy az árhullám levonulásakor a felesleges vízmennyiséget a folyó mentén újonnan épített tározó-rendszerbe eresztik. A legszükségesebb hullámtéri beavatkozásokkal és a tervezett, tíz-tizenkét tározóból álló rendszer segítségével – amely másfél milliárd köbméter árvíztömeg visszatartására alkalmas – a Tisza hazai hossza mentén mintegy 1 méteres vízszintcsökkentés érhető el. A Cigándi és a Tiszaroffi tározók átadását követően 2013-ig további négy árvízszint-csökkentő tározó épülhet meg uniós támogatással: a Nagykunsági, a Hanyi– Tiszasülyi, a Szamos–Kraszna közi és a Beregi. A hat tározóval és 2013-ig elkészülő hullámtéri beavatkozásokkal a Tisza teljes hazai hosszán átlagosan 50-60 centiméteres árvízszint-csökkentést lehet majd elérni, amivel jelentősen növekszik a Tisza mentén élő mintegy másfél millió ember árvízi biztonsága.
A kétszintes be- és kirekesztő műtárgy
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER
22
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER
ZÖLD KOMMANDÓ AKCIÓSOROZAT 2008
ÖSSZEFOGÁSSAL A SZÍNESFÉMLOPÁSOK ELLEN A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 2008-BAN AKCIÓSOROZATOT INDÍTOTT, MELYNEK
SORÁN AZ ILLEGÁLIS FÉMHULLADÉK BEGYŰJTÉS FOKOZATOS VISSZASZORÍTÁSA ÉS A LEGÁLIS BEGYŰJTŐK FOKOZOTT ELLENŐRZÉSE ÚTJÁN LÉP FEL A SZÍNESFÉMLOPÁSOK ELLEN. AZ AKCIÓSOROZAT ELLENŐRZÉSEI EGYRÉSZT KIEMELTEN ÉRINTIK AZ ILLEGÁLIS BEGYŰJTŐHELYEKET, AZ ILLEGÁLIS HULLADÉKKEZELŐKET, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FÉMHULLADÉKOT BEGYŰJTŐ VÁLLALKOZÁSOKRA ÉS MAGÁNSZEMÉLYEKRE, MÁSRÉSZT A FÉMHULLADÉKOT ÁTADÓKRA ÉS AZ AUTÓBONTÓKRA TERJEDNEK KI.
Illegális bontó A lebonyolítás ütemezése a 2008. április - december közötti időszakot öleli fel. Az első ütemben a fémhulladékot átvevők, majd az itt szerzett információkra is alapozva a második ütemben a fémhulladék átadói kör ellenőrzése zajlott. Ezt követték a visszaellenőrzések, majd az akciósorozat kiértékelése. A zöld kommandó országos koordinátora az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, a helyi ellenőrzések szervezői és területi koordinátorai pedig a területileg illetékes felügyelőségek. Részt vettek az akciósorozatban
a helyi önkormányzatok, a megyei rendőr-főkapitányságok, ill. a városi rendőrkapitányságok, a VPOP regionális parancsnokságai, valamint további társhatóságok. Az egyes konkrét ellenőrzésekbe a bevonást a szakmai és célszerűségi szempontok határozták meg. ORSZÁGOS KITEKINTÉS A Zöld Kommandó akciósorozat célja a zöldbűnözés visszaszorítása, ennek érdekében az akciósorozat első félévében, 2008. április elejétől szeptember végéig közel 706 helyszíni ellenőrzésre került sor. Az ellenőrzött színesfém-hulladék átvevők mintegy fele nem rendelkezett megfelelő engedéllyel, és több esetben a hulladék is illegális eredetűnek bizonyult. A feltárt engedély nélkül kezelt hulladék mennyisége 71 esetben haladta meg a 10 tonnát, 34 esetben pedig a 100 tonnát. A feltárt hulladék 195 esetben volt alapvetően vasfém, és 37 esetben jellemzően veszélyes hulladék. Az ellenőrzések közel fele vont maga után hatósági intézkedést vagy büntetőeljárást, a zöldhatóságok öszszesen 54,6 millió Ft bírságot szabtak ki 6844 tonna hulladék szabálytalan kezelése miatt. Az ellenőrzések 570 esetben belterületet, 166 esetben vízvédelmi szempontból érzékeny területet érintettek. A vizsgálatok 29 esetben tártak fel környezetveszélyeztetéssel járó kábelégetést, talajszennyezést. A FELÜGYELŐSÉGI ELLENŐRZÉSE TAPASZTALATAI Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a zöld kommandós akciósorozat keretében több mint 100 helyszíni ellenőrzést hajtott végre. A feltárt kötelezettségszegések jellemzően engedély nélkül végzett hulladékkezelési tevékenységhez kapcsolódnak. Ezen illegális tevékenységek legtöbbször: hulladék szállítás, hulladék begyűjtés, hulladék előkezelés. Az akció céljánál fogva a hulladékok ez esetben elsősorban fém – köztük színesfém – hulladékok, emellett hulladék akkumulátorok és gépjármű roncsok, vagy gépjármű roncs darabok. A jogsértő tevékenységek szankcionálása folyamatos. Ez idáig 10 db kötelezést adott ki a Felügyelőség. Ezek jellemzően az engedély nélkül végzett hulladékkezelési tevékenységtől való eltiltás, ill. a felhalmozott hulladékok arra engedéllyel rendelkező szervezet részére történő átadására való kötelezés. A kiszabott hulladékgazdálkodási bírságok összege meghaladja a 7,5 millió forintot. Ez szám szerint 25 db bírsághatározatot jelent. A zöld kommandó keretében szoros együttműködés alakult ki a rendőri szervekkel. Ez a közös ellenőrzések mellett abban is megnyilvánult, hogy a területileg illetékes rendőrkapitányságok közel 400
feljelentést tettek magánszemélyek illegális fémhulladék begyűjtési, szállítási tevékenységével, hulladék külföldről történő behozatalával kapcsolatban. A Felügyelőség a közigazgatási eljárásokat megindította. Ahol megállapításra került az engedély nélküli hulladékkezelési tevékenység, az eltiltó határozatok kiadásra, a hulladékgazdálkodási bírságok kiszabásra kerültek. A hulladék országhatáron túli behozatala tekintetében a hatáskörrel rendelkező Főfelügyelőség mintegy harminc bírsághatározatot hozott, közel 6 millió forint összegben. Az ellenőrzések megállapították, hogy a hulladékátadóként megjelenő magánszemélyek, vállalkozók gyakran hulladék-átvételi tevékenységet is folytatnak – jellemzően engedély nélkül. Nehezíti a tényállás teljes körű tisztázását, hogy az átvevők által bediktált személyi adatok gyakran nem felelnek meg a valóságnak, több átadó ellenőrzésére nem kerülhetett sor, mert kiderült, hogy az átvevői nyilvántartásból származó adatok hamisak (nem létező személyek és lakcímek). A magánszemélyek esetei nehezen kezelhetők a felügyelőség hatósági eszközeivel. Az eljárások megindítása is hosszú időbe telik, a leveleket nem veszik át, arra nem válaszolnak, ha mégis, akkor ellenkezőt állítanak, mint a rendőrségi jelentésben. A tevékenységtől való eltiltás többségében nem vezet eredményre, a bírságot sok esetben nem lehet behajtani. Hulladékkezelési engedélyt nem tudnak szerezni, telephelyet nem tudnak - vagy nem is akarnak kialakítani. A tapasztaltak alapján elmondható, hogy az illegális, engedéllyel nem rendelkező begyűjtők esetében még a rendőrség jelenlétében is gyakran lehetetlen olyan adatok birtokában jutni, amelyek segítségével teljes körűen tisztázható a tényállás, s amelyek megalapozott közigazgatási döntés eredményeznének. NÉHÁNY JELLEMZŐ AKCIÓ Illegális autóbontási tevékenységet tárt fel egy zöld kommandós ellenőrzés Miskolcon és Ózdon. Miskolcon és Ózdon is nagy mennyiségű fémhulladékot halmoztak fel az ehhez szükséges hatósági engedélyek (működési, telep-, ill. hulladékkezelési engedély) nélkül. Az ellenőrzések igazolták az illegális hulladék begyűjtési, -szállítási és előkezelési tevékenységet. A Felügyelőség az eltiltó határozatokat kiadta, valamint kötelezte az elkövetőket a begyűjtött hulladékok engedélyes részére történő átadására. Minkét ügyben hulladékgazdálkodási bírság kiszabására is sor került, ill. mindkét ügyben nyomoz a rendőrség. A rendőrségi feljelentések között jellemző a Szlovákiából történő illegális fémhulladék és hulladék akkumulátor behozatal. Ez esetekben a hatáskörrel a Főfelügyelőség rendelkezik, ő szabja/szabta ki a hulladékgazdálkodási bírságokat. A Felügyelőség az engedély nélküli begyűjtés és szállítás tekintetében jár(t) el. Több esetben az illegális hulladékkezelés mellett felmerült az adócsalás, ill. Büntető Törvénykönyv megsértése. Bese Barnabás osztályvezető
Kábel és gumiabroncs égetés nyomai ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER
3
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER
VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁS SALLAI FERENC (I. rész) RENDKÍVÜLI VÍZSZENNYEZÉS Rendkívüli (váratlan) vízszennyezésnek nevezzük klasszikus értelemben a felszíni és felszín alatti vizek minőségi állapotát, öntisztuló képességét, valamint felhasználásra való alkalmasságát károsító vagy veszélyeztető ártalmak összességét. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmezése szerint rendkívüli vízszennyezés: üzemszerű működésen kívülálló okból (műszaki meghibásodás, gondatlan kezelés, baleset) bekövetkező vízszennyezés, illetve a közcsatorna károsító szennyezése, továbbá, ha a felszíni víz, közcsatorna szennyezése nem szennyvízzel történik. A rendkívüli vízszennyezések bekövetkezése több okra vezethető vissza. Leggyakrabban • valamely potenciális szennyező forrás műszaki hibája, gondatlan kezelése, • baleset vagy természeti tényező, • szándékos károkozás, • országhatáron túlról érkező szennyezés állnak a háttérben. A rendkívüli vízszennyezés fogalomkörébe kell sorolni még a bármely okból bekövetkező rendkívüli vízminőség romlás (így a kedvezőtlen hidrometeorológiai viszonyok következtében kialakuló vízminőség változás is), amely káros hatással lehet a vízi élővilágra, a természeti környezetre, vagy a vízhasználatokat veszélyezteti. A rendkívüli szennyezések először az üzemi létesítményekben (belső csatornarendszer, szennyvíztisztító) okoznak kárt. Ha az üzemi kárelhárítás nem eredményes a szennyezőanyag bejut a felszíni, felszín alatti befogadókba, ahol a vízminőség romlása, használati értékének csökkenése, a vízi élővilág pusztulása révén újabb károk keletkeznek. A továbbiakban már a szennyezett víz okoz károkat az ivó, ipari és mezőgazdasági vízhasználatokban. VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁS KONCEPCIÓJA A vízminőségi kárelhárítás több, mint a rendkívüli vízszennyezés elleni védekezés, mivel utóbbi a szenynyezőanyag vízbe jutását igyekszik megakadályozni, előbbi pedig a vízkészletek védelmén túl a szennyezett víz által okozható kártételek megelőzését, enyhítését, elhárítását egyaránt szolgálja. A vízminőségi kárelhárítás: • a rendkívüli szennyezések megelőzéséből, • a szennyező anyagoknak a vízből történő eltávolításából, ill. a vízminőségnek egyéb vízminőségszabályozási eszközökkel történő javításából, • valamint a szennyezett vizek által okozott vagy okozható károk elhárításából, csökkentéséből áll. A rendkívüli szennyezéseket leghatékonyabban a potenciális szennyező forrásoknál lehet megelőzni. Az üzemen belüli sikeres megelőzés feltétele, hogy ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER
a tároló, szállító, hasznosító és termelő berendezéseket, valamint az üzemi vízgazdálkodási létesítményeket olyan környezetbiztonsági, műszaki megoldásokkal alakítsák ki (kármentő, lyukadás-érzékelő, vésztározó stb.), amelyek megakadályozzák a közvetlen környezetszennyezést. A több évtizedes tapasztalat azt mutatja, hogy a rendkívüli szennyezéseket, nem mindig tudjuk megelőzni. Például 1977-86. közötti években évente országos átlagban 200 esetben fordult elő rendkívüli vízszennyezés. A rendszerváltást követő évtizedben ugyan csökkent a rendkívüli vízszennyezések száma, nőtt a környezetbiztonság, viszont a gazdasági fellendüléssel a rendkívüli szennyezések ismét növekednek (az elmúlt évtizedek tapasztalatairól az előző számban olvasható részletes elemzés). Ezért fel kell készülni a rendkívüli szennyezések megelőzésére, elhárítására, a kártételek csökkentésére, melyben a szennyezések megelőzésének, a vízminőségi figyelő hálózatnak, a vízminőség monitoringozásának, az alkalmazható védekezési módok (technológiák) ismeretének kitüntetett szerepe van. VÍZSZENNYEZÉSEK ÉSZLELÉSE, FIGYELŐ HÁLÓZAT A felszíni vizek vízminőségének érzékszervi úton észlelhető romlását, rendkívüli szennyezését, elsősorban a vízfolyásokat felügyelő mederőrökből, gátőrökből álló vízminőségi figyelő hálózat észleli. Mellettük a vízmű kezelőkre, szennyvíztelep kezelőkre, a lakosságra, horgászokra, zöld szervezetekre, továbbá olyan emberekre számíthatunk akiket a munkájuk (vízirendőr) vagy kedvtelésük (túrázók) a vízhez köt. VÍZMINŐSÉGI MONITORING A vízfigyelés és szennyezés-felderítés egyik legfontosabb eszköze a vízminőségi monitoring. Ezek a meghatározott gyakorisággal végzett felszíni vizek megfigyelését és állapotértékelését szolgáló vízminőség-ellenőrző vizsgálatok, melyet a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek laboratóriumai végeznek. Rendkívüli szenynyezés szempontjából legmegbízhatóbb monitoring a folyamatos üzemű automatikus vízminőség-mérő és riasztó állomás. Ilyen automatikus monitorállomások létesültek a Tisza vízgyűjtőn három vízfolyás határszelvényében: a Hernádon Hernádszurdoknál, a Szamoson Csengernél és a Berettyón Pocsajnál. (A Tiszán Técsőnél (Kárpátalján) magyar segítséggel ugyancsak épült egy ilyen állomás, sajnos az ukrán fél az utóbbi időben még a folyamatos karbantartást sem tudja biztosítani, így már hosszabb ideje nem küld adatokat). A folyamatosan üzemelő három automatikus vízminőség-mérő- és riasztó monitorállomás rendszerben működik. A Felügyelőségünkön működő rendszerközpont a mért adatok jelentős mértékű növekedése esetén, a riasztási küszöbérték meghaladása esetén „alarm” jelzést küld a rendszergazdának. A riasztó jelzés ellenőrzését követően sor kerül a riasztási folyamat végrehajtására. A kárelhárítás sikerének alapja a gyors észlelés és az észlelt jelenség azonnali bejelentése. Legeredmé-
4
nyesebben a szennyezés helyéhez legközelebb lehet védekezni. Így az időtényező mind az észlelés mind a riasztás és mozgósítás szempontjából döntő jelentőségű. VÉDEKEZÉSI LEHETŐSÉGEK A felszínen úszó szennyezések elleni leggyakoribb és legismertebb védekezési forma a merülő falakkal történő terelés és felfogás, majd a vízből különböző technológiai megoldással történő eltávolítás. Ezt a megoldást hazai vízfolyásainkon leggyakrabban olajszennyezések elleni védekezésnél eredményesen használják évtizedek óta, kis és közepes vízfolyásokon, valamint állóvizeken. Lebegő szerves és szervetlen szennyeződések a vízkivételi művek tisztító berendezésein viszonylag könnyen tisztíthatók. Az ülepedő szervetlen anyagok (ha vízben oldódó káros anyagot nem tartalmaznak) vízfenékre kiülepedve általában további vízminőségi problémát nem okoznak. Itt külön meg kell említeni az ércbányászati meddőt és flotációs zagyokat, amelyek esőzéssel, hirtelen hóolvadással lemosódva nehézfém szennyeződést okozhatnak, részben a folyó medrében, részben pedig áradással a hullámtéren, vagy az ártéren kiülepedve. Példaként a Tisza 2000. évi romániai eredetű nehézfém szennyeződése említhető. Itt a lebegőanyag finom frakciójához kötött réz, cink, ólom krónikus környezeti hatásával kellett számolni. (Nem elhanyagolhatóak a fenéküledékben lejátszódó redox folyamatok sem, amelyek oldatba vihetik a fémeket.) Az ülepedő szerves anyagok a mederüledékben oxigénelvonó hatásával okoznak oldott oxigén hiányos állapotot ill. másodlagos vízminőség romlást, szennyezést. Az oldott szennyezések ellen – melyek a vízi ökoszisztémára, az emberi egészségre és a vízhasználatokra egyaránt veszélyt jelentenek – alapvetően kétféle módon tudunk védekezni: - a szennyező agyagot a vízfolyásban történő kezeléssel (pl. hígító víz leeresztés, oldott szerves anyagot levegőztetéssel, oldott vegyi anyagot kémiai kezeléssel), - a szennyezett víz lokalizálásával (átmeneti visszatartással, tározással, vízkivezetéssel stb.), majd kezelés után szabályozott vízleeresztés. Hígító víz vízminőség-védelmi célú leeresztésére ott van lehetőség ahol megfelelő mennyiségű és minőségű víz áll rendelkezésre. Ilyen beavatkozásra került sor a Hernádon 2001-ben, amikor a Kassa városi szennyvíztisztítóról tisztítatlan szennyvízleeresztés történt a Hernádba 1,3 m3/s vízsugárral. A Hernádba vezetett szennyvíz kedvezőtlen vízminőségi hatásának csökkentésére a szlovák vízügyi szervek a Ruzsini-víztározóból 15 m3/s vízsugárral hígító vizet bocsátottak le. Így a Hernád akkori 19,1 m3/s vízhozamát és a lebocsátott 15 m3/s hígító vizet figyelembe véve a szennyvíznek mintegy 25-szörös hígítását sikerült elérni. A szennyvízlevezetés hatását, a vízminőség alakulását óránkénti vízmintavétellel és laboratóriumi vizsgálattal, továbbá a Hernádszurdokon ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER
üzemelő automatikus vízminőség mérő állomás által szolgáltatott adatokkal ellenőriztük. Betározásra, vízvisszatartásra általában potenciális szennyező források esetében, külön erre a célra kiépített vésztározókban, vízminőség-védelmi tározókban van lehetőség, vagy ott, ahol szerencsés módon ilyen természetes lehetőségek éppen adottak. Vízminőség-védelmi tározó létesült 1986-ban a Szartos–patakon a Hernád-folyó jobb partján, a 100 fkm szelvénye környezetében (1. ábra). A tározó építésének célja az volt, hogy a Szartos-patakon az országhatáron túlról (a Kassai Vasműből) érkező savas és vasas jellegű szennyező hullámokat átmeneti tározással – szükség szerint vegyszeres kezeléssel – visszatartsa, kiegyenlítse, a lebegő szennyező anyagokat kiülepítse. Vízkormányzással kell levonultatni a szennyezett vizet akkor, ha a ma használatos technikai eszközökkel nem tudunk hatékonyan védekezni Ilyen volt a
olyan váratlan vízszennyezések, amelyek a vizek élővilágában és a vízhasználatokban jelentős károkat okoztak. Kezdetben a kárelhárítást a vízügyi igazgatóságok igazgatói utasítással szabályozták, majd 1978ban OVH elnöki utasítás került kiadásra „A vízminőségi kárelhárítás műszaki szabályzata” címmel. Ezt követően számos, az állami szervek és az üzemek kárelhárítási feladatát szabályozó jogszabály született. Jelenleg vízminőségi kárelhárításával összefüggő feladatokat a környezeti károsodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szabályozza. A kormányrendelet szerint azonnali beavatkozás szükséges, ha a környezetkárosodás a közegészségügyet, a közbiztonságot veszélyezteti, ill. ha a kárelhárítás azonnali beavatkozással eredményesen végrehajtható. A Kormány rendelet kimondja, hogy a környezethasználó (aki a vízminőség veszélyeztetését, rom-
- kárelhárítási műveletek végrehajtása szakaszokra különülnek el. A felkészülés legfontosabb eleme a különböző kárelhárítási tervek (területi és üzemi) elkészítése. A területi terveket a rendelet értelmében a KÖVÍZIG köteles elkészíteni. Üzemi kárelhárítási terv készítésére a rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt tevékenység végzője köteles. Az üzemi és területi kárelhárítási terveket a felügyelőség hagyja jóvá. A KÖVÍZIG köteles évente kárelhárítási gyakorlatot tartani. A védekezési helyek kiépítése a kárelhárítási anyagok és eszközök készenlétben tartása ugyancsak a felkészülés része. A rendkívüli vízszennyezések észlelése a KÖVIZIG feladata, melyet a figyelőhálózat útján lát el. A bejelentés alapján a KÖVÍZIG a felügyelőség bevonásával az esetet haladéktalanul köteles a helyszínen kivizsgálni. A vízszennyezés minősítése a felügyelőség feladata a KÖVÍZIG (szükség szerint az ÁNTSZ és a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal) bevonásával. A KÖVÍZIG-eken és a felügyelőségeken állandó ügyeleti szolgálat működik. A vízminőségi kárelhárítás feladatait készültségi fokozatokban látják el: - I. fok: a szennyezés felderítése, - II. fok: az operatív (műveleti) feladat előkészítése (vízvizsgálatok és minősítése), felkészülés a védekezésre, - III. fok: a kárelhárítás operatív végrehajtása. Az operatív kárelhárítási feladatok végrehajtása a KÖVIZIG feladata. A felügyelőség a kárelhárítást megalapozó vízminőség-vizsgálatokat végzi. Amennyiben a kárelhárítást tűz- és robbanásveszélyes körülmények között kell végezni, vegyi, biológiai ill. radiológiai veszély áll fenn a védekezést részben vagy egészben a Katasztrófavédelmi Igazgatóság végzi. A VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁS TERVEZÉSE
1. ábra Szartos-pataki vízminőség-védelmi tározó helyszínrajza Tisza romániai eredetű 2000. évi cianid szennyeződése. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság ekkor a vízkormányzásnak egy speciális módját alkalmazva akadályozta meg a szennyezett Tisza víznek a Tisza-tóba való bejutását és élővilágának pusztulását. A Tisza-tó ugyanis ekkor téli üzemmódban, csökkentett vízszinttel üzemelt. A szennyeződés oda érkezéséig eltelt néhány napban Kiskörén a duzzasztási szint növelésével megkezdték a tónak a feltöltését, majd a szennyezett víz megérkezése előtt a duzzasztás nagymértékű csökkentésével olyan leszívó hatást idéztek elő, hogy a víz a tározó terekből a főmeder irányába áramolt jelentősen hígítva a Tiszát. Így elérték, hogy a szennyezés a Tisza-tónak csak alig 10 %át érintette. A VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁS SZABÁLYOZÁSA Az ötvenes évek nagy iparfejlesztéseit követően egyre gyakrabban jelentkeztek a felszíni vizeken ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER
lását előidézte) azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás esetén kárelhárítást, minden más esetben kármentesítést köteles végezni. A környezethasználó a környezetveszélyeztetés, ill. környezetkárosodás helyéről, jellegéről, és mértékéről haladéktalanul köteles tájékoztatni a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságot (KÖVÍZIG). Amennyiben önmaga nem képes a beavatkozásra, a KÖVÍZIG szakmai irányítása mellett köteles részt venni a kárelhárításban. A megelőző intézkedéseket és a kárelhárítást a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (KTVF) megbízása alapján a KÖVÍZIG végzi, amennyiben - a szennyezés határon túlról érkezik, vagy az okozó ismeretlen, - az okozó nem vagy nem megfelelően végzi az elhárítást. A kárelhárítással kapcsolatos feladatok: - felkészülés, - a szennyezés felderítése és minősítése,
5
Egy-egy rendkívüli szennyeződésre utaló bejelentésnél általában kevés konkrét információ áll rendelkezésre, ezért fontos, hogy a jelentősebb vízfolyásokra és vízgyűjtő területükre vonatkozó - vízminőségi kárelhárítás szempontjából - meghatározó alapinformációk adatbázisba rendezve mindenkor rendelkezésre álljanak segítve a rendkívüli vízszennyezésekre való gyors reagálást, a kárelhárítási intézkedések (felderítés, minősítés, mérési feladatok, készültségi fokozat elrendelése, beavatkozás) megalapozását, a szükséges és elégséges beavatkozás tervezését. A rendkívüli szennyezések elleni védekezés csak akkor lehet hatékony és eredményes, ha ismertek a kárelhárítás technológiai módszerei, ha biztosítottak a műszaki, gazdasági és jogi feltételek, valamint a rendkívüli szennyezés elhárítására, a károk csökkentésére előre elkészített műszaki és szervezeti tervek állnak rendelkezésre. A vízminőségi kárelhárítás végrehajtásához országos és területi védelmi tervek készülnek. 1./ Az országos terv a területi tervek egy-egy példányából, valamint az ezekből készített országos öszszesített tervből áll. Az országos terv részei még a nemzetközi határvízi együttműködési megállapodások, melyek a határvizet érő rendkívüli szennyezéseknél végrehajtandó tevékenységeket szabályozza. Részei továbbá a határvizekre elkészült összehangolt illetve közös kárelhárítási tervek is. 2./ A területi kárelhárítási tervek egy-egy vízgyűjÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER
tőre, rész vízgyűjtőre készülnek, ahol ezt a potenciális szennyező források és a védendő vízhasználatok száma, nagysága azt indokolja. A terv tartalmazza: a vízgyűjtő terület részletes leírását; hidrológiai-hidraulikai jellemzését; a vízhasználók és vízszennyezők adatait, a potenciális szennyező forrásokat. Tartalmazza a kárelhárítás észlelő-, riasztó és végrehajtó rendszerét, a kiépített kárelhárítási helyeket, a védelmi raktárakat, a védekező anyagokat, eszközöket, berendezéseket. Végül része a tervnek a mozgósítási terv, az együttműködési terv és a műveleti terv. a./ A mozgósítási tervrészben kerül kidolgozásra a rendkívüli vízszennyezésektől veszélyeztetett területen a védelmi intézkedések és műveletek időigénye, az észleléstől a beavatkozás megkezdéséig eltelt idő. b./ Az együttműködési tervrészben az érintett területen a vízminőségi károk elhárításában résztvevő veszélyeztetett üzemek társ-hatóságok, intézmények, helyi hatóságok közreműködését, kapcsolattartását, az együttműködés módját és feltételeit kell megtervezni. c./ A lokalizációs tervrészben elsősorban a szenynyező anyagnak a befogadóba való bejutását kell megakadályozni. Amennyiben az nem lehetséges, a szennyezés helyéhez minél közelebb történő megfogását (lokalizálását) kell tervezni, kijelölve a beavatkozásra alkalmas, esetleg kiépített védekezési helyeket. d./ A műveleti tervrészben a kárelhárítás során alkalmazandó, végrehajtandó vízminőségi kárelhárítási technológiákat kell megtervezni, a szennyezés jellegének, helyének, mértékének, a veszélyeztetett víztér és a vízhasználatok érzékenységének figyelembe vételével. 3./ Az üzemi vízminőségi kárelhárítási tervek melyek az üzemen belüli védekezési feladatokat tartalmazza - a területi tervek részét képezik. 4./ Összehangolt vízminőségi kárelhárítási tervek készülnek a határvízfolyásokra a határon átterjedő rendkívüli szennyezések elhárítására. Ezek a tervek egységes metodika szerint az osztott vízgyűjtőre külön-külön készülnek, majd a két ország Határvízi Bizottságának Vízminőség-védelmi Albizottságában a szakértők elvégzik a tervek összehangolását. Közös határvízfolyás szakaszra közös kárelhárítási tervek készülnek. Duna-völgyi Regionális Riasztórendszer. A Dunavédelmi Egyezmény (ICPDR) 16. cikkelye előirányozza az országhatárokon átterjedő szennyezésekre vonatkozó figyelmeztető, riasztó rendszerek létesítését. Ennek a törekvésnek a szellemében az Európai Unió támogatásával és a dunai országok együttműködésével épült ki a “Danube Accident Emergency Warning System (Danube AEWS), a „Duna-völgyi Regionális Riasztórendszer” (DRR), üzembe helyezésére 1997 áprilisában került sor A Danube AEWS célja az országhatárokon átterjedő vízszennyezésekről azonnali információk, szükség esetén pedig riasztás szolgáltatása, az egyes országok felelős szervei által végzett környezetvédelmi, illetőleg vízvédelmi tevékenység időben történő segítése érdekében. Ezen információk áramlása az együttműködő 13 Duna-menti országban kialakított Országos Központok (angol neve: „Principal International Alert Centre”, rövidítve: „PIAC”) között történik. A Duna-medencében Németországban, Ausztriában, a Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Romániában, Bulgáriában, Moldovában, Ukrajnában és Magyarországon működnek Országos „PIAC” Központok. (2. ábra) ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER
2. ábra
A VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁS VÉGREHAJTÁSA ÉSZLELÉS, KIVIZSGÁLÁS A figyelőhálózat, horgászok, lakosság által bejelentett, vagy a rendszeres és automatikus vízminőség ellenőrző és riasztó állomások által észlelt rendkívüli szennyezéseket a KÖVIZIG a felügyelőség bevonásával haladéktalanul kivizsgálja, a felügyelőség laboratóriuma a szükséges vízvizsgálatokat elvégzi. A vizsgálatokba azokat a szakhatóságokat (ÁNTSZ, NTSZ) szükséges bevonni, amelyeknek a hatáskörét a szennyezés érinti. MINŐSÍTÉS A szennyezés kivizsgálása során feltárt adatok és a vízgazdálkodási érdekek figyelembe vételével a károk elhárítására vagy minimalizálására szükséges intézkedések kiválasztása jelenti a szennyezés minősítését. A szennyezés súlyosságának a minősítését általában a KÖFE készíti elő, a vízvizsgálatok eredményeire támaszkodva. A minősítésbe is be kell vonni azokat a szakhatóságokat (ÁNTSZ, NTSZ), amelyeknek a hatáskörét a szennyezés érinti. VÉDEKEZÉSI TECHNOLÓGIÁK KIVÁLASZTÁSA A technológia kiválasztásánál mérlegelni kell a védekezési lehetőségeket, esetleg azok kombinációját, az adott szennyeződés sikeres elhárítására legalkalmasabb technológia, beavatkozás meghatározását. OPERATÍV BEAVATKOZÁS, VÉDEKEZÉS A védekezés eredményességét nagymértékben befolyásolja az operatív beavatkozás gyorsasága és a védekezés tervszerűsége. Általános esetben a kárelhárítás fázisai: - a szennyezés okának és utánpótlásának megszüntetése, - a szennyezett víz vagy szennyező anyag lokalizálása, - a szennyezőanyag semlegesítése (hatástalanítása), eltávolítása, - eredeti állapot helyreállítása. HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK A vízminőségi kárelhárítás eredményességét, az ismétlődés lehetőségének megelőzését hatósági intézkedésekkel (kötelezés bizonyos feladatok végrehajtására, tevékenységtől való eltiltás, kör-
6
nyezetvédelmi bírság stb.) kell elősegíteni. A védekezés utómunkálatai A vízminőségi kárelhárítás utolsó munkafázisa az eredeti állapot helyreállítása, a gépek, berendezések, eszközök karbantartása, elhasznált anyagok pótlása és levonulás a helyszínről. VÍZSZENNYEZŐ ANYAGOK A rendkívüli vízszennyezést okozó anyagok változatossága indokolja, hogy röviden megismerjük a viselkedésüket és hatásmechanizmusukat, elsősorban az alkalmazható védekezési technológiák szempontjából. Mechanikai (úszó, lebegő) szennyezések: - ásványolaj és származékai, - települési hulladékok, - papíripari (cellulózipari) rostos hulladékok, - fermentáló üzemek cefréje, - elhalt növényi és állati eredetű anyagok (halhulla, békalencse, fonalas gomba), - bőripar szilárd hulladékai, - csapadék által bemosott hordalék, bányameddő. Oldott szennyezések: - biológiailag könnyen bontható szerves anyagok, - élelmiszeripari szennyvizek, - állattartó telepek szennyvizei (hígtrágya, trágyalé), - biológiailag nehezen bontható szervesanyagok, - egyes ásványi olaj származékok, - detergensek, - szulfit-szennylúg, - szerves vegyipari szennyvizek, - toxikus anyagok, - növényvédőszerek, - nehézfémsók, - ciánvegyületek, - patogén mikroorganizmusok, - szervetlen anyagok, - szervetlen vegyipari szennyvizek, - foszfor és nitrogén vegyületek,(műtrágyák), - savak, lúgok - sók, - gázok (ammónia, kénhidrogén), - hőszennyezés (erőműi hűtővizek). Egyes vízszennyező anyagok viselkedése és hatásmechanizmusa Mechanikai (úszó, lebegő) szennyezések viselkedése, hatásmechanizmusa A mechanikai úszó szennyező anyagok viselkedéÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER
se és hatásmechanizmusa az olaj és olajszármazékok példáján jellemzően mutatható be. A vízfelszínre kikerülő olaj gyorsan szétterül és vékony filmszerű réteget alkot, majd kb. 1 mm vastag olajréteg alakul ki. Tiszta vízben 0,2 mm-nél vékonyabb hártyává vékonyodik. Az olajréteg még szemmel érzékelhető legkisebb vastagsága kb. 4x10-5 mm, amit 1 km2 felületre számítva 40 liter olaj is okozhat. Az olajszennyezés vízbe jutásának pillanatában megkezdődnek azok a folyamatok, melyek hatására a felszínen úszó olaj mennyisége állandóan csökken. Megkezdődik a könnyű frakciók párolgása és oldódása a vizes fázisban. Kémiai reakciók hatására az olaj összetevői vízben oldódó vegyületekké alakulnak. A hullámzás és egyéb vertikális irányú vízmozgások hatására az olaj egy része lebegőanyagokhoz kötődik (adszorbeálódik), valamint a vizes fázissal emulziót képez. Az olajok lebegőanyaghoz való adszorpciójának sebessége nagyobb, mint az onnan történő lebomlásé, emiatt a vizes fázisba került olajszenynyezés legnagyobb része a lebegőanyaghoz kötötten található. Az ásványolaj káros hatása a vízfelszín lezárásában, a légköri oxigén és napfény vízbe hatolásának megakadályozásában rejlik. A halak kopoltyújára ragadt olaj fulladást okoz. Az olaj íz- és szagrontó hatása a felszíni vízkivételeket, vízhasználatokat is veszélyezteti. Például 1 liter gázolaj 1 millió liter vizet képes ihatatlanná (élvezhetetlenné) tenni. Oldott szennyezések viselkedése és hatásmechanizmusa Az oldott szennyezések hatását az oldott oxigén hiányt okozó és túlnyomóan szerves vegyületeket tartalmazó anyagok viselkedésén keresztül jól lehet szemléltetni. Ha a felszíni vizeket biológiailag könynyen bontható, magas szerves anyag tartalmú szenynyezés éri, akkor az a víz oldott oxigén tartalmát fokozatosan elvonja, legrosszabb esetben teljes mértékig felemészti. Amíg a vízbe jutó szerves anyagok bontásához szükséges oxigén elvonás és a levegőből diffúzió útján a vízbe beoldódó oxigén, valamint a fotoszintetikus oxigéntermelés egyensúlyban van, a vízminőség javulása (öntisztulás) várható. A további szerves szennyezés esetén az oxigén teljesen elfogyhat a vízből, anaerob körülmények alakulnak ki, halpusztulás következhet be, esetleg a víz emberi használatra is alkalmatlanná válhat. Minden további olyan tényező, amely az oxigén bejutását gátolja (pl. olajfilm, mosószerhab stb.) az öntisztulást is akadályozza. Az oldott oxigén hiányt okozó rendkívüli szennyezés hatása mesterséges levegőztetéssel csökkenthető. Az oxigén csökkenés és pótlás mértéke a víz oldott oxigéntartalmának változásával jellemezhető. Ha a változást a folyó hossz-szelvényében folyásirányban ábrázoljuk, az ún. oxigéngörbét (oxigénvonalat) kapjuk. Az oldott oxigén minimum a szerves anyag terhelés nagyságától függ. Rendkívüli szennyezés alkalmával a leszálló ág zérusra csökken, a görbe alsó íves része hiányzik, itt az előbb már említett anaerob körülmények uralkodnak. Az oxigéngörbe a folyó szervesanyag-lebontó képességének és öntisztuló képességének leghasználhatóbb mutatója, a szerves eredetű szennyezés oxigén elvonó képességének és a lebomlás viszonyainak, s így az oxigénhiány elhárítását célzó védekező beavatkozásnak is alapul szolgálhat.
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER
9/3. ábra Vízfolyások oxigénviszonyai különböző mértékű szerves terhelésnél
Mérgező anyagok viselkedése és hatásmechanizmusa A felszíni vizekre rendkívül káros anyagok között különleges helyet foglalnak el a mérgező anyagok. Viselkedésüket és hatásmechanizmusukat a növényvédő szereken keresztül lehet legjobban bemutatni. A vízbe jutó mérgező anyagok elsősorban a vízi ökoszisztémára, a vízzel kapcsolatba kerülő állatokra (házi és vad), a vízhasználatokra, s magára az emberre jelentenek veszélyt. A mérgező anyagok hatása a töménységétől, a behatás idejétől függően lehet végleges és átmeneti. A mérgezés lehet helyi, az élőlényeknek csak egyes részeire ható, vagy felszívódva a szervezetben felhalmozódik. Sajátossága még, hogy a hatás lehet gyors, hirtelen (akut) és lehet idült (krónikus).
Az eddigi tapasztalatok szerint a felszíni vizek szennyezését főleg a szerves- klór-származékot tartalmazó inszekticidek (rovarölőszer) okozzák. Ezek stabilitásuk, felhalmozódási készségük révén hoszszan tartó hatást fejtenek ki. A gyomirtók közül a triazinok és a karbamid típusúak erősen toxikusak, de kevéssé stabilak, viszont a bomlástermékük mérgező hatása nem egyszer meghaladja a kiindulási anyagét. A rendkívül sokféle toxikus anyag hatásának öszszehasonlítására a biológiai tesztvizsgálatok szolgálnak, melyekben valamely vízi élőlény (hal, vízibolha) élettani reakciója segítségével lehet számszerű adatokhoz jutni. Laborvizsgálattal megállapítható a vízben lévő mérgező anyag mennyisége és azt a koncentrációt adják meg, amely esetében a tesztélőlények 50%-a elpusztul. (LC50)
ZAJVÉDELMI SZEMINÁRIUM Az Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület (OPAKFI) október 15-17-én rendezte meg szokásos éves zajvédelmi szemináriumát Nyíregyházán. A szemináriumot Kvojka Ferenc, a Zaj- és Rezgéscsökkentési Szakosztály titkára nyitotta meg, aki beszámolt az Egyesület fennállásának 75. évfordulójára rendezett Jubileumi Emlékülésről. Parászka Viola a KvVM Levegő, Zaj és Közlekedési Osztály tanácsosa az Európai Unióban folyamatban lévő zajvédelmi ügyekről tartott előadást. Tájékoztatást adott a Közlekedés Zöldítésével kapcsolatos pogramról valamint a kültéri berendezések zajkibocsátására vonatkozó irányelv felülvizsgálatáról. A Közlekedés Zöldítése programban szerepel a környezetbarát közlekedés megteremtése, ezen belül a zajkibocsátási határérték bevezetése az EU-ban használt gördülőállományra, valamint a meglévő
7
vasúti járműállomány zajkibocsátásának csökkentését célzó intézkedések megtételére. A Szemináriumon előadások hangzottak el a 2008. január 1-től hatályos, a környezeti zaj és rezgés elleni védelemről szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet hatósági alkalmazásának tapasztalatairól, a hatásterülettel kapcsolatos problémákról valamint az önkormányzati rendeletekkel történő zajvédelmi szabályzásról. Tájékoztatót kaphattak a résztvevők Budapest stratégiai zajtérképének és az erre épülő intézkedési terv készítésének tapasztalatairól, valamint a közúti stratégiai zajtérképek eredményeinek statisztikai értékeléséről.
Dr. Kocsis Edit vezető főtanácsos ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER
JOGSZA BÁLYFIGYELŐ
AZ UNIO HÍREI Környezeti szempontok a Járművásárlásnál Az Európai Parlament (EP) Strasbourgban nagy többséggel megszavazta az EU “kormányának”, az Európai Bizottságnak azon irányelv-tervezetét, amely szerint a közbeszerzéses járművásárlásnál nemcsak az árat, hanem a széndioxid-kibocsátást, a légszennyezést és az energiafogyasztást is kötelező figyelembe venni. Évente mintegy 110 ezer személygépjárművet, ugyanennyi kisteherautót, 35 ezer kamiont és 17 ezer buszt vásárolnak közbeszerzéssel az Európai Unióban. Az irányelv nemcsak a hatóságokat vagy közintézményeket kötelezi, hanem az olyan magáncégeket is, amelyek szerződéses keretek között látnak el közfeladatot. Természetvédelmi programok támogatása Jóváhagyta az Európai Bizottság 143 tervezet európai uniós támogatását az új környezetvédelmi program, a LIFE+ keretében, az első pályázati felhívás eredményeként. Az összesen 367 millió eurós összbefektetésből az Európai Unió 186 millió eurót finanszíroz. Magyarországról négy projektet választottak ki: a Mohács melletti Szabadság-sziget és BédaKarapancsa vízi világának megőrzésére hivatott tervet, a keleti Bakony természeti védelmét célzó projektet, a rákosi vipera védelmére indított programot, valamint a hortobágyi szikes mocsarak és halastavak élővilágának visszaállítását célzó tervet - derül ki a brüsszeli közleményből. A Life+ a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra 2,143 milliárd euró összköltségvetéssel rendelkezik. Új uniós irányelv a növényvédő szerekről Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága november 5-én szavazott a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló rendeletről és a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvről. Az Európai Parlament szerint azokat a növényvédő szereket engedélyezhetik a tagországok, melyek megfelelnek a biztonsági kritériumoknak, azaz például nem lehetnek rákkeltők, génkárosítók, nem károsíthatják a szaporodási képességeket és nem károsíthatják a hormonrendszert. A legfontosabb, hogy a Bizottság álláspontjával ellentétben a Parlament kimondta: minden ország maga döntheti el, hogy melyik szereket akarja használni és melyikeket nem, az uniós pozitív listáról. Az új irányelv szerint minden tagországnak nemzeti akciótervet kell készítenie a fenntartható növényvédő szer használatról. Az akciótervek célja a környezeti és egészségi károk minimalizálása, hiszen az Európa szerte forgalmazott élelmiszerek közel fele tartalmaz növényvédő szer maradékot. A jogszabályokról a Tanács francia elnöksége és az Európai Parlament még idén meg szeretne állapodni, így várhatóan legkésőbb jövő év elején elfogadásra kerülnek.
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER
Fel kíván lépni az EU Fel kíván lépni az Európai Unió az éghajlatváltozásnak és az emberi tevékenységeknek az Északi-sarkvidékre gyakorolt kedvezőtlen hatásai ellen, illetve igyekszik kihasználni a felmelegedés miatt ott keletkező speciális előnyöket. Az Európai Unió szomszédos területeivel fenntartott kapcsolatokért is felelős biztos, Benita Ferrero-Waldner csütörtökön Brüsszelben arra hivatkozva jelentette be egy északi-sarkvidéki EUpolitika kidolgozását, hogy a térség “egyedülálló és veszélyeztetett régió Európa közvetlen szomszédságában, ... állapotának alakulása jelentősen befolyásolja majd Európa jövő nemzedékeinek életét”. A brüsszeli bizottság közléseiből ugyanakkor az is kiderül, hogy meglátása szerint a felmelegedés új energiaforrásokat és halászati távlatokat nyit az európai országok számára. Az olvadó jég a hajózás számára is új útvonalakat teremthet - például rövidebb összeköttetést a Csendes-óceánnal. Az osztrák biztos az unió elsődleges céljaként nevezte meg “a környezet megóvása és a természeti erőforrások � köztük a szénhidrogének � fenntartható felhasználásának szükségszerűsége közötti helyes egyensúly megteremtését”. Az uniós “kormány” olyan lépésekkel kívánja segíteni a sarkvidék megóvását és a lehetőségek kihasználását, mint egy új kutatási infrastruktúra létrehozása, a vegyi anyagok biztonsági ellenőrzése, fokozott együttműködés a katasztrófa-elhárítás terén, rendszeres párbeszéd az őslakossággal és a tengeri felügyelet javítása. Az Uniós tagállamok esélyei
§
Románia, Finnország és Svédország a legesélyesebb arra az uniós tagországok közül, hogy teljesítsék a megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó uniós előirányzatok rájuk vonatkozó célszámait, sőt még szabad kapacitásokat is teremtsenek, amelyeket szomszédaiknak értékesíthetnek - adta hírül a Financial Times brit napilap egy tanulmányra hivatkozva. A lap szerint Németországnak, az Egyesült Királyságnak és Hollandiának kell a legjobban igyekeznie, hogy elérje a rá eső hányadot az uniós célkitűzésből, amely szerint 2020-ra a megtermelt energia 20 százalékát megújuló energiaforrásokból kell előállítania. Németországban erős a megújuló energiaforrások szektora, de új helyeket kell találni a szélturbináknak és bővíteni kell a napenergia hasznosítását - írja a Financial Times. Helmut Edelmann, a lap által idézett tanulmány szerzője elmondta: a célok teljesítése 500 milliárd eurót igényelne, amelynek előteremtésére az unió valószínűleg nem lesz képes, tekintettel arra, hogy a világméretű recesszió elszívja a szükséges tőkét. “A mostani pénzügyi válság és a visszaesés miatt arra kell számítanunk, hogy ádáz verseny indul be a szűkösen rendelkezésre álló tőkéért, mind az energiaipari cégek között, mind az uniós tagállamok között” - figyelmeztet Edelmann.
8
25/2008. (X. 17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeler A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/148. sz. 16939. old.) 41/2008. (X. 30.) EüM-KvVM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/154. sz. 19065. old.) 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról (MK 2008/157. szám, 2008. november 6.)
266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2008/157. szám, 2008. november 6.) 116/2008. (XI. 6.) OGY határozat a második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2005–2006. évi végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról (MK 2008/157. szám, 2008. november 6.)
149/2008. (XI. 12.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/159.sz. 19377. old.) 2008. évi LXIX. tv. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról (MK 2008/161. szám, 2008. november 15.).
287/2008. (XI.28.) Korm. rendelet A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/169.sz. 20527.old.). 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról (Magyar Közlöny 2008/170. sz. 20 570. old.) ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER
TA L LÓZÓ A Vörös Könyv szerint az utóbbi tizenöt évben 418 állatfaj került fel a fenyegetett állatok listájára, s ugyanez idő alatt csak 78 került le onnan.
Az üvegházhatást okozó gázok mennyisége a korábbiakban feltételezettnél négyszer több, derül ki az Egyesült Államokban végzett mérésekből. TÁST OKOZÓ GÁZ A légkörben 5400 ezer tonna nitrogén-trifluorid található, és a mennyiség évente 11 százalékkal növekszik - ezt állítja a Kaliforniában lévő Scripps Institution of Oceonography kutatóintézet. A kutatók szerint ennek a színtelen, szagtalan és éghetetlen gázféleségnek a mennyiségét korábban nem lehetett pontosan mérni. A kutatók szerint a nitrogén-trifluorid a légkört - azonos szén-dioxid mennyiséggel összevetve - 17 ezerszeresen erősebben melegíti fel, ám egyelőre az összmennyisége a globális felmelegedésnek nem a legfőbb okozója. A korábbi, 2006-ban végzett mérések ennek a gáznak a mennyiségét 1200 ezer tonnára becsülték. A félvezető-iparban is használatos gázzal kapcsolatban az intézet az elmúlt 30 évben az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA) megbízásából végzett méréseket. A kutatók szerint a nitrigén-trifluorid kibocsátását az üvegházhatást okozó gázok Kiotói megállapodásához hasonló szerződésben kellene szabályozni. (Reuters - Washington)
NÉGYSZER TÖBB AZ ÜVEGHÁZHA-
Az ember az oka, hogy az Északi-sark és a Déli-sark az elmúlt években egyre jobban felmelegszik. Erre az eredményre jutott egy nemzetközi kutatócsoport szimulációk segítségével, amelyeket a Nature Geoscience című szaklapban publikált. “Első ízben vezethetjük vissza az Északiés a Déli-sark felmelegedését közvetlenül az ember hatására” - mondta Nathan Gillett, a norwichi (Nagy-Britannia) East Anglia Egyetem kutatója. Kollégáival az Északi-sark 100 és a Déli-sark 20 meteorológiai állomásának 1900 és 2008 között gyűjtött adatait futtatták le különböző szimulációs programokon. Az eredmény: csupán azok a szimulációk adták ki a valós hőmérsékletváltozást, amelyek figyelembe vették az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az Északi-sarkon az elmúlt negyven évben 2 Celsius fokot emelkedett az átlaghőmérséklet. 2007-ben a Jeges-tenger jégtakarója a valaha mért legkisebb volt, idén ősszel rekordhőmérsékleteket mértek. Az Antarktisz esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet, mivel itt csak pontszerűen mértek emelkedő hőmérsékleteket, a tenger mélyén még csökkennek is az értékek. A Kormányközi Éghajlati Tanács (IPCC) ezért meg is jegyezte egy 2007-es jelentésében, hogy az ember éghajlatra gyakorolt hatása minden földrészen bizonyított, kivéve az Antarktiszt. A kutatók úgy hiszik, új kutatásuk választ ad erre is. Azt írják, hogy bár a Déli-sarkon kevésbé észlelhető a felmelegedés, a mérések bizonyítják, hogy “a hőmérséklet azokon a területeken, amelyekről elegendő adat áll rendelkezésre, emelkedik”. Andrew Monaghan és David Bromwich amerikai éghajlatkutatók szerint ezek a helyek nem reprezentatívak, mert szinte csak a part menti területeken és az Antarktiszi-félszigeten lévő mérőállomások szolgálnak elegendő adattal - ezekből pedig nem lehet az egész Antarktisz éghajlatára következtetni. Az Antarktiszi-félszigeten például 1950 óta három fokot emelkedett az átlaghőmérséklet - és a régió ezzel az értékkel a világ éllovasai közé tartozik.
AZ EMBER
OKOZZA A SARKVIDÉKI MELEGEDÉST
Ötven éven belül elolvadhat egy kutatás szerint a chilei EchaurrenOHAMTEMPÓBAN gleccser, amely a főváros, Santiago de Chile vízigényének bő két- OLVAD A CHILEI harmadát fedezi. A jégmezők a CHAURREN legszélsőségesebb helyeken jelenleg évente tizenkét méterrel zsugo- GLECCSER rodnak - írta a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. Az ország egyik legjelentősebb vízszolgáltatójának, a DGA-nak a gleccserszakértője, Antonio Vergara úgy nyilatkozott, hogy ha az olvadás mostani üteme megmarad, akkor ötven éven belül az Echaurren és több főváros közeli kis gleccser is eltűnik. Az Echaurren táplálja többek között a Majpo-folyót és annak egyes mellékágait is, ezáltal Santiago de Chile legfontosabb vízkészleteit. A gleccserek eltűnése esetén Chile új vízkészleteket kényszerül majd keresni, ami pedig a népesség nagyszabású mozgásához fog vezetni - figyelmeztet Vergara. Az Andok nyugati lejtőin, a fővárostól mintegy 50 kilométerre elterülő Echaurren-gleccser a világ tíz leginkább kutatott gleccsereinek egyike.
R E
-
Az éghajlat felmelegedése veszélyezteti a norvégiai lemminget, ami több ragadozó népességének csökkenését is kiválthatta - olvasható a Nature című brit tudományos folyóirat legfrissebb számában. A lemmingpopuláció eddig arról volt nevezetes, hogy létszáma váltakozó volt, három-öt évenként valóságos népességrobbanással megszaporodott. A francia CNRS tudományos kutatóközpont keretében dolgozó norvég tudósok azonban az 1990-es évek óta nem tapasztalták ezt a jelenséget. A kis rágcsálók télen általában a hótakaró alatti járatokba fészkelik be magukat, mert ott melegebb a hőmérséklet és védettek a ragadozóktól, továbbá növényeket is találnak a táplálkozáshoz és a kicsinyek neveléséhez. Az utóbbi 38 év körülményeinek vizsgálata azonban azt mutatta, hogy a hőmérséklet emelkedése veszélybe sodorta a lemmingek élőhelyeit. Norvégiában 1756 óta mérik a hőmérsékletet, és az utóbbi évtizedekben az átlaghőmérséklet eddig soha nem látott mértékben nőtt. Ilyen körülmények között a lemmingek áttelelése veszélybe került, a népességrobbanások elmaradtak, és ez lehet az oka annak, hogy a sarkiróka- és a hóbagoly-populáció drámai mértékben csökkent a Skandináv-félszigeten - olvasható az oslói egyetem biológusa, Nils Stenseth által vezetett kutatócsoport tudományos közleményében. (AFP - Párizs)
AZ ÉGHAJLATVÁL-
TOZÁS VESZÉLYEZTETI NORVÉGIA ÁLLATVILÁGÁT
Megháromszorozódott a kihalással fenyegetett állatok száma az utóbbi tizenöt évben Brazíliában. A brazil környezetvédelmi miniszter, Carlos Minc bemutatta az egész ország állatvilágának helyzetét feltérképező Vörös Könyvet. Brazíliát tartják az egyik legsokszínűbb élővilággal rendelkező országnak a világon. A 627 veszélyeztetett faj között szerepel 208-féle gerinctelen, madár, hal, emlős és hüllő. A veszélyben lévő állatok 60 százaléka az atlanti esőerdőkben él, a brazil tengerparton húzódó sűrű erdőségekben, amelyeknek majdnem hetven százalékát kiirtották az utóbbi ötven évben. A kihalás fenyegette állatok 9 százaléka az Amazonas vidékén él, és közel öt százalékuk Pantanalban, a világ legnagyobb - 250 ezer négyzetkilométeres - mocsaras területén, amely elnyúlik a paraguayi és a bolíviai határig. Az állatok helyzetét az utolsó huszonöt évben súlyosbították az erdőirtások, az új termőföldek érdekében történt szándékos gyújtogatások, a földek műtrágyázása, valamint az illegális állatkereskedelem - mondta el a környezetvédelmi miniszter.
BRAZILIÁBAN A KIHALÁS VESZÉ-
LYE FENYEGET TÖBB SZÁZ ÁLLATOT
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER
9
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER
ÖNÁLLÓ RIASZTÁSI KÜSZÖBÉRTÉK SZÁLLÓPORRA Az Európai Unió tagállamai közül elsőként hazánkban vezetnek be önálló küszöbértéket a légszennyezésért leginkább felelős szálló porra. Október végén hatályba lépett a 25/2008. (X. 17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet, mely a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletet módosította (Magyar Közlöny 2008/148. sz.). Az új rendelet önálló riasztási küszöbértéket vezet be a szálló porra. A zöldtárca az egészségügyi tárca szakértőivel és az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen, az egészségügyi hatások értékelése alapján határozta meg a szálló por (PM10) küszöbértékek mértékét. E szerint az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 µg/m3-t, riasztási kötelezettség pedig akkor áll fenn, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 100 µg/m3-t és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon sem várható javulás. Jelenleg szállóporra egy EU tagállamban sincs országos jogszabályban meghatározott küszöbérték, csak egyes nagyvárosok helyi szabályozásuk-
ban vezettek be erre vonatkozó előírásokat. Eddig Magyarországon is csak a kén-dioxid és a szálló por együttes koncentrációjára vonatkozó tájékoztatási és riasztási küszöbérték létezett. A fűtési rendszer korszerűsítésével visszaszorult a széntüzelés, így a kén-dioxid értéke soha nem lépte át a határértéket. A szálló porra viszont önálló küszöbértékek nem léteztek, így nem is lehetett szmogriadót elrendelni. Az önkormányzatoknak az új küszöbérték alapján át kell dolgozniuk szmogriadó terveiket. Az elmúlt években, főként a téli hónapokban a levegő szálló por (PM10) terhelése több esetben jelentősen meghaladta az egészségügyi határértéket. A finom szálló por egészségkárosító hatásai közismertek, joggal merült fel az igény arra, hogy a szálló porra vonatkozóan is legyen jogszabályi kötelezettség szmogriadó elrendelésére. Magyarország szálló por szennyezettsége, hasonlóan más országokéhoz, elsősorban a közlekedésből és a lakossági fűtésből származik. Ennek megfelelően a közlekedést szabályozó, a településeken belüli korlátozó intézkedések, illetve a lakossági fűtést szabályozó intézkedések jelenthetnek hosszú távú megoldást. A levegő-szennyezettség állapotát mérő immissziós mérőállomásokat a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek üzemeltetik. Felügyelőségünk az illetékességi területén (B.- A.- Z. és Heves megyében) öszszesen 10 mérőállomást üzemeltet. A jogszabályi előírás szerint minden túllépési esetben azonnal értesíteni kell az érintett önkormányzatokat. Ennek érdekében megke-
restük a monitorállomás telepítési helyén illetékes polgármesteri hivatalokat, hogy egy olyan kapcsolattartó személyt jelöljenek ki, aki jogosult a polgármester tájékoztatására ill. a szükséges intézkedések megtételére, valamint a hétvégeken is elérhető. A feladat ellátásához a felügyelőségünk segítséget nyújtott az önkormányzatoknak azzal, hogy rendelkezésre bocsátotta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztató mintalevelét. Emellett helyszíni egyeztető tárgyalásokat kezdeményeztünk az ellátandó feladatok tisztázására. Tájékoztatót adtunk továbbá az alábbi hasznos internet címeken található információkról, így: - a http://www.kvvm.hu/olm/ honlapon folyamatosan figyelemmel kísérhető a légszennyezettségi adatok alakulása, - a http://www.met.hu/omsz.php honlap tartalmazza az aktuális meteorológiai adatokat és az előrejelzést, - a http://efrirk.antsz.hu/oki/levego/terkep.htm l honlap elemzi az aktuális légszennyezettségi helyzetet és tájékoztatást ad annak egészségügyi hatásairól. A jogszabály hatályba lépését követően megvizsgáltuk, hogy az illetékességi területen hány alkalommal lett volna szükség a tájékoztatásra ill. a riasztásra, amennyiben már ez év január elsejétől érvényben lettek volna a tájékoztatási és riasztási értékek. Az összesítésből megállapítható, hogy a legtöbb intézkedést igénylő helyzet fűtési időszakra esik, tehát jelentős szerepet játszik kialakulásukban a lakossági kibocsátás (táblázat). Célszerű tehát felhívni valamennyi önkormányzat figyelmét arra, hogy tájékoztatási és riasztási helyzetekben csak jó minőségű tüzelőanyagot használjanak és kerüljék a nyílt téri avar- és kerti hulladékok égetést. Uramné Lantai Katalin osztályvezető
MAGYARORSZÁG HALASZTÁST KÉRT Magyarország - az Európai Unió nyolc másik tagállamával együtt - halasztást kért a kis méretű szálló porra (PM10) vonatkozó uniós légszennyezési határérték alkalmazására. A halasztási kérelemről, amelyet október végén nyújtott be Magyarország Brüszszelnek, az Európai Bizottság még nem döntött. 2005. január elseje óta valamennyi tagországnak tartania kellene magát ahhoz, hogy a szállópor-szenynyezettség egy évben legfeljebb 35 napon haladhatja meg az egészségügyi határértéket, mely napi átlagértékben köbméterenként 50 mikrogramm. Magyarországon évente 120-150 napon mérnek egyes monitorállomások az egészségügyi határértéket meghaladó szállópor szennyezést. A napi átlagértékben a köbméterenkénti 50 mikrogrammra vonatkozó előírást eddig egyetlen tagállam sem ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER
volt képes teljesíteni, s ezt jelezték is a bizottságnak. Brüsszel ezért jogsértési eljárást indíthatott volna, de elfogadta, hogy a tagországok fontos intézkedéseket tettek a levegő minőségének javításáért. Az EU új levegőminőségi irányelve szerint, amely idén júniusban lépett hatályba, a tagállamok haladékot kérhetnek a határérték alkalmazására 2011 júniusáig olyan, különösen szennyezett területeken, ahol komoly intézkedéseket terveznek a levegőminőség javítására, s ezzel az átmeneti időszak végére teljesíthetik a határértéket. A kérelem benyújtásának feltétele volt, hogy a tagállam csatolja az átmeneti időre kidolgozott intézkedési programokat. Magyarország Budapest és környéke, Győr-Mosonmagyaróvár, Komárom-Tatabánya-Esztergom, Dunaújváros környéke, Pécs kör-
10
nyéke, a Sajó völgye, Debrecen környéke, Ajka, Nyíregyháza, Sopron és Szeged zónákra kért felmentést a szállópor-határérték alkalmazása alól. Az ipari szennyezőanyag kibocsátásánál Magyarország teljesíti a követelményeket. A haladék kérésére a közlekedés és a lakossági fűtés okozta szennyezés miatt volt szükség. Az intézkedési programokban egyebek között infrastrukturális beruházások szerepelnek: elkerülő utak építése olyan településeknél, ahol az átmenő forgalom jelentősen növeli a levegőbe kerülő szennyezőanyag mennyiségét, továbbá a tömegközlekedés fejlesztése, a közlekedést a településeken belül korlátozó intézkedések, illetve a távfűtés (kiépítésének, fennmaradásának) ösztönzése ott, ahol a hagyományos fűtésmódok vagy azok visszaállításának következményei terhelik a környezetet. ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER
DERÉKBA TÖRT, TÖVESTŐL KIFORDULT FÁK Hatalmas vihar tombolt október 31-én a Bükk térségében, mely 15óra 30 perc és 15 óra 45 perc között érte el a Bükk hegységet. A szél Bánkút környezetétől (Nagyvisnyó községhatár) kiindulva ÉK-i irányban kb. 5,8 km hosszban 150-200 m-es sávban haladt, mintegy 80-90 hektár területet érintett, helyenként minden útjába eső fát kidöntött, vagy kitört, máshol csak részleges károkat okozott. Mai ismereteink szerint ez az Egererdő Zrt. Szilvásváradi Erdészeténél mintegy 1 000 m3, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő erdőben mintegy 50 m3, az Északerdő Zrt. Lillafüredi Erdészeti Igazgatósága által kezelt erdőkben mintegy 5 000 m3, az Északerdő Zrt. Keletbükki Erdészeti Igazgatósága által kezelt erdőkben mintegy 18 000 m3 fát döntött, vagy tört ki a szél, ez utóbbi több mint a Keletbükki Erdészeti Igazgatóság teljes évi fakitermelése. Bánkút és a Látó-kő között védett, ezután fokozottan védett, majd ismét védett természeti területet érintett a vihar, főleg bükkösöket, kevés fenyvest. A szél erejére jellemző, hogy a fák jelentős részét nem a megszokott módon, a tányérgyökérzetet a földből kifordítva döntötte ki, hanem derékba törte őket. Nehéz elképzelni, milyen erők szükségesek ahhoz, hogy több száz egészséges, esetenként 5060 cm átmérőjű bükkfa derékban eltörjön. A kidőlt és kitörött faanyag kitermelését, elszállítását az érintett erdészetek, illetve Igazgatóságunk is megkezdte, a munkálatok engedélyezéséhez a természetvédelmi hatóság részére adott szakvéleményünkben a következő szempontokat mérlegeltük: A széldöntés természetes esemény az erdők életében, a természetes szerkezetű mérsékelt övi lomberdők, különösen a bükkösök természetes erdődinamikájának egyik lényeges mozgatórugója. Általában a mostaninál jóval kisebb területet szokott egyszerre érinteni, de alapvetően természetes jelenség. Klaszszikus rezervátumokban, őserdőkben semmiféle beavatkozásra nem volna szükség. A Bükki Nemzeti Parkban viszont számottevő erdőgazdálkodási tevékenység folyik, tekintettel kell lennünk erre, ehhez
kapcsolódóan az erdőtörvény vonatkozó előírásaira, továbbá a jelentős sport és turisztikai tevékenységre is. Ennek megfelelően négy csoportra osztottuk az erdőket, attól függően, hogy a természetvédelmi szempontokon kívül milyen mértékben kell az egyéb célokat is figyelembe vennünk. 1. Védett területen, a sport, turisztikai rendeltetésű erdőkben (ez jellemzően a bánkúti sípálya környezetét jelenti) minden kidőlt, kitört fát, facsonkot öszszegyűjt az erdőgazdálkodó, az akadálymentes terep biztosítása érdekében. 2. A többi védett területen, az erdőgazdálkodás alá vont erdőkben a kidőlt, kitörött fák, és a facsonkok egy részének, mintegy 10 %-ának a visszahagyását kezdeményeztük. Erdeinkben ugyanis, a több évszázados erdőgazdálkodási tevékenység következtében napjainkban alig akad holt (álló, illetve fekvő, száraz, korhadó) fa. A hazánk természetes növénytakaróját alkotó mérsékelt övi lomberdőkben természetes viszonyok között az összes faanyag 30 %-a is lenne a korhadás különböző fázisában leledző, száraz fa. Eltekintve attól, hogy számos védett, fokozot-
tan védett élőlény kizárólagos lakhelyéül és táplálékául szolgál, mára az is tudható, hogy bonyolult ökológiai láncolatok révén az erdő általános egészségi állapotát is befolyásolja, az „erdő immunrendszerének” lényeges eleme a holtfa. Ezért nyilvánvaló természetvédelmi törekvés védett területen a holtfa arányának növelése. 3. Fokozottan védett, de erdőgazdálkodás alá vont erdőkben több, mintegy 15%-nyi fa, facsonk visszahagyását kezdeményeztük. 4. Két olyan erdőrészletet is érintett a széldöntés, melyek faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban, teljes gazdasági korlátozás alatt állnak. Mindkét esetben viszonylag kicsi az érintett terület, 0,5 hektár összefüggő területnagyság alatt marad. Ezekben az erdőrészletekben szeretnénk elérni, a mesterséges beavatkozás kizárását, az erdők regenerálódását kizárólag a természetes folyamatokra bízni. Szabó Szilárd osztályvezető Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
KÖ N Y VÚJDONSÁG A SUBA-LYUK BARLANG Neandervölgyi ősember a Bükkben A közelmúltban tanulmánykötet jelent meg „A Suba-lyuk barlang” címmel, „Neandervölgyi ősember a Bükkben” alcímmel a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kiadásában. A tudományos alapossággal szerkesztett, rendkívül igényes, míves könyv Csiffáry Gergely, Gyenis Gyula,
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
Hevesi Attila, Kordos László, Mester Zsolt, Pelikán Pál, Regős József, Ringer Árpád, Székely Kinga, Vörös István és a szerkesztő, Baráz Csaba szerzők tanulmányait rendezi kötetbe. A könyvet Duska Józsefnek, a Bükki Nemzeti Park igazgatójának a könyvhöz írott előszavával ajánljuk mind a szaktudományok (a geológia, a geomorfológia, a paleontológia, az antropológia és a régészet) iránt, mind pedig a barlang feltárásának társadalmi háttere iránt érdeklődőknek a figyelmébe. „A Bükkben rendkívül nagy számban találunk leletanyagban gazdag őskőkori lelőhelyként számon tartott barlangot. A bükki ősemberkutatás 1906. novemberében indult el, amikor Kadić Ottokár megkezdte a Szeleta-barlang feltárását, negyed évszá-
11
zad múltán pedig egy másik bükki barlangból az ősember csontmaradványai is előkerültek. A Hórvölgy elején lévő Suba-lyukból a Moustérien-kultúra kőeszközei, 1932. április 27-én – a 71-61 ezer évvel ezelőtt lerakódott rétegből – pedig a híres neandervölgyi ősemberleletek csontmaradványai kerültek elő. A Dancza János és Kadić Ottokár nevével fémjelzett ásatásra a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – a cserépfalui önkormányzattal közös szerezésben – 2007. május 11-12-én tudományos emlékülés keretében emlékezett meg. A 220 oldalas kötet a tanácskozás előadásainak anyagát, valamint az időközben ismertté vált dokumentumokat, az ásatásokon készült eredeti fényképfelvételeket (Kovács József 58 felvételből álló hagyatékát), továbbá a korabeli sajtóhíradásokat – és az azok nyomán kialakult polémiát – tárja a nagyközönség elé.”
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
A MEXIKÓI-PATAKOT TISZTÍTOTTÁK Az elmúlt évi akció után idén is folytatták a Miskolci Öko-Kör és MIVÍZ Kft. szakemberei a miskolci karsztvízbázis védelmében végzett munkát Bükkszentlászlón. November 21-én újabb takarítási akciót szerveztek a Mexikó-patak mentén, melybe most már az edelényi Izsó Miklós Gimnázium természetvédelem szakos tanulói is bekapcsolódtak. Az emlékezetes 2006-ban történt miskolci ivóvízfertőzést követően a tényfeltáró vizsgálatok meg állapították, hogy a nyár elején lezúdult rendkívüli csapadékvíz a bükki karsztfelszínen illegálisan elhelyezett hulladékból szennyező anyagot mosott a kasztvízbe. Ekkor (több más szennyezési lehetőség mellett) Miskolcon Bükkszentlászló városrész is, mint potenciális szennyező forrás került a látótérbe. A helyszíni vizsgálatok és mérések alapján kiderült, a lakosság egy része szemétlerakónak és szennyvíz befogadónak használta a patak belterületi szakaszát. Több takarítási akció, lakossági tájékoztató és fórum is volt a témában, melynek eredményeként a patakmeder rendezett és tiszta lett, és a vízminőség is helyreállt. A Miskolci ÖKO-KÖR munkatársai idén újabb mintákat vettek a vízből és megvizsgálták. A szep-
temberi vizsgálat még rendezett patakmedert és jó vízminőséget talált. Azonban a novemberi hideg beköszöntével a patakban ismét megjelent a fűrészpor és a hamu, ugyanis sokan visszatértek a hagyományos fűtéshez. A másik probléma, amivel szembesültek a szakemberek, hogy a Mexikó-patak település alatti szakaszán illegális szemétlerakót találtak, amelyről nem állapítható meg, hogy ki, vagy kik helyezték el ott a szemetüket. Amellett, hogy a szeméttel teli zsákok, az eldobott használati tárgyak, az ottfelejtett autógumik látványnak sem szépek, a váratlanul lezúduló, nagy mennyiségű csapadék esetén újabb veszélyt jelenthetnek a karsztra. Ezért a MIVÍZ Kft. és a Miskolci Öko-Kör ismét öszszefogott, ezúttal kiegészülve az edelényi Izsó Miklós Gimnázium környezetvédelem szakos diákjaival, és a Városgazda Kht. támogatásával november 21-én takarítási akciót szerveztek, melynek során a hulladékot összeszedték és elszállították. A vízszolgáltató MIVÍZ Kft. az ilyen akciók mellet egyéb műszaki intézkedéseket is tett a 2006. évihez hasonló eset megismétlődésének elkerülése érdekében. Már 2006-2007. években a teljes karsztbázisra vonatkozóan kiépítették a monitoring-rendszert. A rendszer folyamatosan végez ellenőrző méréseket, képes zavarosság, oldott szerves anyag, pH-érték,
stb. mérésére, a megváltozott vízminőség előrejelzésére. Ha bármely paraméter meghaladja a megengedett értéket, a monitoring rendszer azonnal riaszt. Ekkor a kút azonnal kizárásra kerül, ezért az ivóvízhálózatba nem kerülhet be a természetben található, esetlegesen szennyezett nyersvíz. A szakemberek által megtett intézkedések garantálják, hogy újabb vízfertőzés nem fordulhat elő Miskolcon. A társaságnak jelenleg négy, fejlesztésre vonatkozó érvényes pályázata van. Az egyik az ivóvízhálózat rekonstrukciójára, víztároló medence, távfelügyeleti rendszer kiépítésére vonatkozik a keleti városrészben. A második a szennyvízcsatornával ellátatlan utcák csatornázására, illetve a szennyvíztelep III. tisztítási fokozat és iszaprothasztó mű tervezésére, kivitelezésére vonatkozik. A harmadik a 293 négyzetkilométernyi vízbázis-védelmi terület felülvizsgálatára, a védőidom-meghatározásra és a vízbázis-védelemre. A negyedik a legjelentősebb, pedig a tapolcai vízmű víztisztítójának megépítése. Balog Ákos, a Miskolci Öko-Kör ügyvezető elnöke elmondta, a jövőben is folytatják a rendszeres ellenőrzéseket, és mintavételeket, mert a folyamatos jelenlét és vizsgálatok a megelőzést és a vízzel kapcsolatos közgondolkodás megváltozását szolgálják.
AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA SZERKESZTŐSÉG: MISKOLC, MINDSZENT TÉR 4. • TELEFON: 46/517-300 FŐSZERKESZTŐ: SALLAI FERENC • FELELŐS KIADÓ: PINTÉR ISTVÁN
