Milyen test támad majd fel? ((1
Eszetekbe juttatom, testvéreim, az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet be is fogadtatok, amelyben meg is maradtatok. 2Általa üdvözültök is, ha megtartjátok úgy, ahogy én hirdettem is nektek, hacsak nem elhamarkodottan lettetek hívőkké. 3Mert én elsősorban azt adtam át nektek, amit én magam is kaptam; hogy tudniillik Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint. 4Eltemették, és - ugyancsak az Írások szerint - feltámadt a harmadik napon, 5és megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek. 6Azután megjelent több, mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben még mindig élnek, néhányan azonban elhunytak. 7Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak. 8Legutoljára pedig, mint egy torzszülöttnek, megjelent nekem is. 9Mert én a legkisebb vagyok az apostolok között, aki arra sem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert üldöztem Isten egyházát. 10De Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok, és hozzám való kegyelme nem lett hiábavaló, sőt többet fáradoztam, mint ők mindnyájan; de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme. 11Azért akár én, akár ők: így prédikálunk, és ti így lettetek hívőkké.)) 12Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondhatják közületek némelyek, hogy nincs halottak feltámadása? 13Hiszen ha nincs a halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadt fel. 14Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is. 15Sőt Isten hamis tanúinak is bizonyulunk, mert akkor Istennel szemben arról tanúskodtunk, hogy feltámasztotta a Krisztust, akit azonban nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak. 16Mert ha a halottak nem támadnak fel, Krisztus sem támadt fel. 17Ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a ti hitetek, még bűneitekben vagytok. 18Sőt akkor azok is elvesztek, akik Krisztusban hunytak el. 19Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk. 20Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje. 21Mert ember által van a halál, ember által van a halottak feltámadása is. 22Mert ahogyan Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy a Krisztusban is mindnyájan életre kelnek. 23Mindenki a maga rendje szerint: első zsengeként támadt fel Krisztus, azután az ő eljövetelekor következnek azok, akik a Krisztuséi. 24Azután jön a vég, amikor átadja az az uralmat Istennek és Atyának, amikor eltöröl minden fejedelemséget, minden hatalmat és erőt. 25Mert addig kell uralkodnia, míg lába alá nem veti valamennyi ellenségét. 26Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál. 35
De megkérdezhetné valaki: hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testben jelennek meg? 36Esztelen! Amit vetsz, nem kel életre, míg előbb el nem rothad, 37és amit elvetsz, azzal nem a leendő testet veted el, hanem csak a magot, talán búzáét vagy valami másét. 38De Isten olyan testet ad annak, amilyet elhatározott, mégpedig minden egyes magnak a neki megfelelő testet. 39Nem minden test egyforma, hanem más az embereké, más az állatoké, más a madaraké, és más a halaké. 40Vannak mennyei testek, és vannak földi testek, de más a mennyeiek fényessége, és más a földieké. 41Más a nap fényessége, más a hold fényessége, és más a csillagok fényessége: mert egyik csillag fényességben különbözik a másik csillagtól. 42Így van a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban; 43elvettetik gyalázatban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben. 44Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test. Ha van érzéki test, van lelki test is. 45Így is van megírva: "Az első ember, Ádám, élőlénnyé lett, az utolsó Ádám pedig megelevenítő Lélekké." 46De nem a lelki az első, hanem a földi, azután a lelki. 47Az első ember földből, porból való, a második ember mennyből való. 48Amilyen a földből való, olyanok a földiek is, és amilyen a mennyből való, olyanok a mennyeiek is. 49És amint viseltük a földinek a képét, úgy fogjuk viselni a mennyeinek a képét is. 50Azt pedig állítom, testvéreim, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot. 51Íme, titkot mondok nektek: nem fogunk ugyan mindnyájan elhunyni, de mindnyájan el fogunk változni. 52Hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk. 53 Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba. 54Amikor pedig (ez a romlandó romolhatatlanságba öltözik, és) ez a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor teljesül be, ami meg van írva: "Teljes a diadal a halál fölött! 55Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?" 56A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. 57De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által! 58Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.
Hosszú tanítás a test feltámadásáról. Fiatalabb koromban nagyon érdekelt, mi van a halál után. Nagyon izgatottan kutattam, hogyan is lesz majd a halál pillanatát követően, és hogyan lesz majd a feltámadás. Másokat is érdekelhet, hogy mi (Ma már az is foglalkoztat néha, hogy mi van a halál előtt. ☺) Még egy ok, hogy szükséges a tanítás a feltámadásról. Folyamatosan megvalljuk az Apostoli Hitvallásban. „hiszem a test feltámadását” HA most mindenki leírhatná, hogy mit is hisz, amikor ezt mondja, akkor vajon hány lapon lenne rajta az, hogy ezt a jelenlegi testünket hozza ki Isten a halálból és eleveníti meg újra? Nos, a Biblia nem ezt tanít, s ezért van szükség arra, hogy tudjuk, mit tanít pontosan. Szükséges, mert erőt, reménységet és kapaszkodót ad, pl. a halállal szemben. Két téves dolgot tisztázni kell már itt a legelején. A hitvallások már nagyon korán megfogalmazzák ezt a kifejezést „test feltámadása”. Test = földi test a gondolkodásunkban. Ezért az egyik tévhit az, amiről tegnap is szólt az igehirdetés. Majd a világ végén, a feltámadáskor feltámad ez a testünk, amiben most élünk. Nem kell száműzni a feltámadást. Jézus beszél azonnal a halált követő létről. Azaz a halál e tekintetben átmenetet jelent. A másik tévhit: van a test és a lélek. A lélek mint önálló szubszatncia majd tovább él test nélkül. Ez az ókori filozófiában nagyon szeretett tétel volt. Gnoszticizmus is vallotta. Ld. Gnosztikus evangéliumok. De nem erről szól a feltámadás, hogy valami, ami most is van, megmarad belőlünk. A feltámadás helyes értelmezése Pál apostol szerint az, hogy Isten új testet ad. A magyarban csak egy szó van a testre, de a görögben kettő. Muszáj elkülöníteni. Szarksz és szóma. AZ egyik a jelenlegi testünk, míg a másik is test, de nem hústest, hanem egy létforma, lényegforma. Pál pl. azt mondja, a csillagok fényessége különböző. De a csillagok lényege pl. az, hogy fénylenek, világítanak. Azaz létformájuk a világítás, a fényesség. Pál sohasem beszél arról, hogy a szárksz (hústest) fel fog támadni. Ld. . 50Azt pedig állítom, testvéreim, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot. Mindig is a szómáról van szó. Ez a szóma pedig nem testi, hanem lelki. Ez a szóma nem a földi emberé, hanem a lelki, mennyei emberé. 45
Így is van megírva: "Az első ember, Ádám, élőlénnyé lett, az utolsó Ádám pedig megelevenítő Lélekké." De nem a lelki az első, hanem a földi, azután a lelki. 47Az első ember földből, porból való, a második ember mennyből való. 48Amilyen a földből való, olyanok a földiek is, és amilyen a mennyből való, olyanok a mennyeiek is. 46
A mi képzetünk szerint a feltámadás majd a földből történik, egészen pontosan a sírból. De pont e tanítás alapján mondhatjuk, hogy sokkal inkább fentről történik, a mennyből. Új jelenség, új teremtés lesz az.
A holtak onnan kapnak majd lelki testet. Ami nem a földi tulajdonságaink hordozója, hanem sokkal inkább teremtett személyiségünk Isten által megformált teljessége. Jézus lényegi formája, létformája Lelki volt. Ld. Vegyetek Szent Lelket. A szóma: a létnek egy új kiteljesedési formája. A lényeg az, hogy nem uniformist kapunk (mint pl. az angyalok), mert Pál is arról beszél, hogy különböző magok vannak, s azok különböző szómát, létformát kapnak majd a feltámadáskor. Ez a lelki test pedig egy örömhír nekünk, hogy nem lebegnünk kell majd a nirvánában, vagy a nagy kozmoszban, vagy bárhol, hanem Isten a maga teljességét így juttatja érvényre, hogy nekünk az új teremtésben is lényegi testet, létformát, lelki értelemben vett testet ajándékoz, hogy semmiben ne legyünk korlátozva. A földi ábrázat tehát e földi lét velejárója, de hitünk arra vonatkozik, hogy van mennyei ábrázat is, amelyet viselni fogunk a feltámadás után. Még két gondolat. Az elvetett mag jól példázza a létforma lényegét. HA egy búzaszemet veszünk magunk elé, akkor azt látjuk, hogy a létformája a csíra, ami várakozik, stagnál, várja az élet lehetőségét. Van benne élet, de nem él. A kikelt búzaszem lényegi létformája pedig az élet folyamatossága és növekedése. Nem az a lényeg, hogy az egyik egy kis barna szemecske, a másik meg egy zöld hosszú folyamatosan növekvő növény, hanem az, hogy az egyik még nem él, a másik viszont él. Ez létformájában lényegi különbség. Az élet analógiájára tekintve ez úgy néz ki, hogy Isten nekünk az ő Lelke által már megadta a csírát, de életté csak akkor válik, amikor Isten a feltámadásban új életet is ad általa. A másik következtetése ennek a képnek az, hogy az élet szépen kiteljesedik. A második üzenet, amit szeretnék még az igéből előhozni az a fullánk kérdése. Halál hol a te fullánkod? – kérdezi Pál. A méhecske ha megcsíp valaki,akkor a fullánkjával kiszakad a potroha egy része is, amibe hamarosan ő is belepusztul. A halál itt dong körülöttünk. Szeretne halálra csípni. De Jézus elénk áll, és felfogja ezt a csípést. Azaz saját testében elhordozza a halál fullánkját. Ez egyben azt is jelenti, hogy a halálnak már csak kevés ideje maradt vissza. Jézus legyőzte. Összegzés.
