Military Veszprém megyében – régen és most
Készítette: Barla Szabó Viola Lovaskultúra Oktató Szak II. évfolyam Military
2012. december 31.
Bevezetés Veszprémi lévén dolgozatomban szűkebb hazámban, Veszprém megyében néztem körül, mi történt a military sportban az elmúlt évtizedekben, illetve milyen fejlődés mutatkozik
napjainkban.
Utánajártam,
hogy
a
Veszprémtől
20
km-re
fekvő
Nagyvázsonyban milyen jelentős lovas élet folyt, és vajon ez miért maradt abba. Lovardámban, ahová lovagolni járok, megfigyeltem azokat a törekvéseket, ami a military megteremtésére irányulnak. Military sport alakulása a Dunántúlon, azon belül Veszprém megyében az 1960-as évektől az 1990-es évek végéig A II. világháború és az 1960-as évek között az egész országban gyengélkedett a lovastusa sport, kicsi volt a mezőny, és kevés mozgástér akadt az itthon maradt kiváló lovastanároknak. Olimpiai szerepléseink: 1948-ban, ’52-ben nem delegált lovas csapatot hazánk, ’56-ban, ’60-ban volt ugyan csapatunk, de nem szerzett olimpiai pontot. 1964ben és ’68-ban szintén nem küldtünk csapatot. Military Országos Bajnokságot utoljára 1959-ben rendeztek hazánkban, az utána következőre 10 évet kellett várni... Veszprém megyében Nagyvázsonyban az 1960-as években, az Idegenforgalmi Hivatal tulajdonában és üzemeltetésében álló Nagyvázsonyi Lovasiskolában indult el komoly lovasélet. Az edző Ibi Ferenc, majd 1966-tól Monspart Gábor volt, aki Örkénytáborban végzett annak idején, és ezredesként szolgált a II. világháborúban. 1969-ben a díjlovaglás és díjugratás oktatása mellett a lovasiskola elkezdett militaryval is foglalkozni. A tereppályát a Tálodi-völgyben, a ma is látható Pálos-kolostor és a Kinizsi-forrás mellett alakították ki. Az eszközparkban volt minden olyan típusugrás, amiknek egy országos szintű versenyen szerepelnie kellett. A völgyben sík, füves, és fás-bokros terület is bőven akad, a szintkülönbségek a Balaton-felvidéken megszokott adottságok szerint alakultak. Az 1980-as évek közepén modernizálták a pályát, ugrásközpontokat hoztak létre, jobban kiszolgálva így a nézők kedvét. 1959 után 1969-ben rendeztek újra OB-t militaryban Kiskunhalason, Hirling József szervezésével (3 forduló). Nagyvázsony 1970-71-ben kapcsolódott be országos bajnoksági fordulók rendezésébe. 2
Abban az időben az országos military versenyek nehézségi szintjei az olimpiai szint 33, 50, illetve 75%-ában voltak meghatározva. A nagyvázsonyi pálya mindegyik szint lebonyolítására alkalmas volt. Monspart Gábor 1972-ig vezette a lovasiskolát Nagyvázsonyban. Akkori legjobbjai lovastusa élvonalából: Cseresnyés László, Jobbágyi József, Léber József, Burucs Balázs, Schall Antal, akik a budapesti és alföldi, felnőtt korosztályú versenytársakat, bizony sokszor megszorították vagy legyőzték. Gábor bácsi utána a Kaposvári Lovasakadémián folytatta, majd 1985-ig a válogatott vezetőedzőjeként tevékenykedett, 1985-ben visszavonult. Nagyvázsonyban 1972-ig a lovasklub saját tulajdonú és OLF-tulajdonú lovakon lovagoltak és versenyeztek a lovasok (OLF: Országos Lótenyésztési Felügyelőség). A lovak, akikre a lovasok máig emlékeznek: Robinson, Arisztid, Figyelő... Később, a ’80-as években aztán magán (szövetkezeti) tulajdonú lovakon is versenyeztek a lovasok. 1972-ben a müncheni olimpiára Magyarország 4-fős military-csapatot tudott delegálni. Sajnos a verseny rosszul végződött, a csapat nem volt eredményes, 3 főt kizártak a cross-pályán, azon csak egy lovas tudott végigmenni (Szabácsi Gyula BLK). Az olimpiai kudarcot követően a military-élet lejtmenetbe került, 1976-ig nem rendeztek OB-t. A Dunántúlon a sportágat Makkos Vili bácsi élesztette újra Szombathelyen, ahol Dallos Gyula is lovagolt (militaryzott és díjugratott is). Ezt követően több dunántúli állami gazdaságban építettek military versenypályát és kezdtek el saját lovasklubjukban komolyabban foglalkozni ezzel a sportággal. 1975-ben először Nagyvázsonyban, azután Keszthelyen (Veszrém megye), 1976-ban pedig Rádiházán (Zala megye) épült versenypálya. 1976-ban, és ezt követően minden évben újra OB-t rendeznek. 1978-79-re olyannyira megerősödik a magyar mezőny, hogy nemzetközi versenyeken is helytállnak a magyar csapatok. A sportág legszebb eredményét 1980-as olimpia hozza: Monspart Gábor vezetőedző vezetésével a 4-fős csapat 4. helyezést ér el! A csapattagok: Horváth Zoltán (Szombathely), Oláh Mihály (Sáripuszta, Enyingi ÁG), Grózner Istán (Baki ÁG), Cseresnyés László (Nagyvázsony). A sikert követően megerősödik a sportág helyzete itthon, egyre többen kezdenek el militaryval foglalkozni (Enyingen is ebben az évben épül meg a pálya, Pápa, Somogysárd is bekapcsolódik a versenyzésbe). Kaposváron, Bábolnán később, a 90-es években épül korszerű, a nézőket jobban kiszolgáló versenypálya. A sportágat és a sportolókat gyengítették viszont azok az –
3
akkori viszonyokat jól tükröző - körülmények, melyek során az eredményes, állami ménesbe tartozó, vagy OLF-tulajdonú lovak elkerültek lovasaiktól. A nagyvázsonyi lovasiskola a 80-as évek közepétől is tudott jelentős versenyzőt adni: ifj. Jobbágy József személyében, aki több ifi EB-n is versenyzett, illetve egyszeres felnőtt magyar bajnok. Édesapja, id. Jobbágy József volt a lovasiskola második, majd a 90-es években első embere, vezetője. A nagyvázsonyi lovasklub sok-sok tulajdonosváltást követően (Idegenforgalmi Hivatal, azt követően az Ócsai, majd a Kelebiai TSZ, majd újra az Idegenforgalmi Hivatal lett a tulajdonos) az IBUSZ-é lett a klub, aki felszámolta a lovasiskolát. Az utolsó lovasverseny 1999-ben volt Nagyvázsonyban, de az már nem military-verseny volt. Az épületkomplexumot bár többször felújították, de komoly vendéglátás és lovasélet azóta sincs e helyen… Military a nemesvámosi Pauer Lovasklubban A Pauer Lovasklub Egyesület által működtetett lovasudvart mutatom be, azért, mert itt tanultam meg lovagolni, illetve 3 gyermekem is ide járt, jár. Ez a „pozíció” megfelelő betekintést nyújt mind a lovasklub, mind a lovasudvar mindennapi életébe. A lovasklub jelenleg 13 saját és 2 bértartott lóval és két saját tenyésztésű csikóval rendelkezik. Minden ló belovagolt, képzett. A 15 lóból 8 póni, 7 nagyló. A 7 nagylóból 3 versenyzett idén a military szakágban. Haladó, állandó lovas kb. 40-60 fő. Az állandó lovasok hetente 2-3-4 edzést vesznek igénybe. A gyermeklovasok nagy része rendszeresen jár edzésre és versenyekre, a haladó felnőtt lovasok zöme pedig heti több alkalommal végez benti és terepmunkát. Oktatók: 2 gyógypedagógus, lovasterapeuta is dolgozik a lovardában, végzettségük gyógypedagógus, szakterületük a gyógylovagoltatás, és az autista gyerekek oktatásanevelése, illetve egy lovas oktató, regisztrált edző, Vámosi Lilla. A lovarda edzője 2 évvel ezelőtt kezdett el kialakítani egy kis tereppályát a lovarda karámjában. A karám terepviszonyai ideálisak, mivel a talaj viszonylag puha, füvesföldes, a szintkülönbségek nagyok, található rajta sík és fás-bokros rész is. A kezdetleges pálya először egy bank-ből, árokból és rönkből állt. Idén Lilla ásott egy árkot, valamint bekerült a pályára pár keskeny akadálynak szánt raklap és asztallap is. Táborokban, ráérős hétvégéken az edző betesz a karámba kockabálákat, zsákokat, 4
traktorgumikat is. Így a lovasoknak és lovaknak van lehetősége gyakorolni a típusugrásokat. Iramlovaglásokra, időmérésre is adódik néha alkalom. Idén nyáron a haladó lovasoknak rendezett edzőtábor utolsó napján Lilla házi military bajnokságot szervezett, amelyben vizesárok és kerítésugrás is szerepelt. A versenyen tíz Veszprém környéki gyerek vett részt pónikon és nagylovakon egyaránt.
Ábrák: Lovasok a karámban található típusugrások gyakorlása közben
A tereplovaglások alkalmával – főleg ősszel és télen – rendszeresen felkeressük a vadászlovaglások alkalmával a terepútvonalon elhelyezett természetes terep-akadályokat (rönkökből, gallyakból, faágakból épített akadályok). Útvonalaink gyakran vezetnek át patakokon, vízmosásokon, ilyenkor a lovakat kisebb ugrásokra is ráveszik az ügyesebb lovasok. Lilla, hogy izgalmassá tegye a tereplovaglásokat, gyakran extrém meredek emelkedőkön, lejtőkön lovagoltat fel-le bennünket, gyakoroltatva a könnyítést, az egyensúly megtartását.
5
Ábrák: Terepakadályok
A gyakorlásnak megvan az eredménye. A gyerekek megszerették, a lovak megszokták és véleményem szerint – főként odakint terepen – sokkal szívesebben ugorják meg a természetes akadályokat. A szokatlanabb akadályokkal csak a félősebb lovaknak akadnak gondjaik (pl. asztal, traktorgumi), de véleményem szerint a military inkább a saját félelmünk legyőzéséről szól. Idén Lilla az amatőr military bajnokságban 2. helyezést, tanítványa Barla Szabó Zsófi a tanintézetek bajnokságában 1. helyezést ért el. Amatőr csapatbajnokságban pedig Lilla és Zsófi másodikak lettek (2012 Bábolna). A lovarda tanítványai között több olyan 10-12 év körüli tehetséges lovas van, akik közül a közeljövőben rajtengedély vizsgákat tehetnek és kipróbálhatják a military szakágat.
Ábra: Bábolna Military Tanintézeti OB 2012
Köszönetnyilvánítás: Szeretném köszönetemet és hálámat kifejezni edzőmnek, Vámosi Lillának, aki lehetetlent és felhúzott sarkakat nem ismerve vezeti edzéseimet; Cseresnyés László Pödrinek (1980 olimpiai 4. helyezés csapatban, 14. hely egyéniben, 4-szeres magyar 6
bajnok 1976, 1977, 1978, 1980, 2. helyezett 1979), aki olyan sokat mesélt a sportág régenvolt és mai történetéről; valamint a Pauer Lovasklub tanítványainak a sok-sok segítségért!
7
