Mikulásgyár A múltunk a jövőnk? NEM! Év végi hajrá Nekrológ az önkormányzatiságról ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

• huszonkettedik évfolyam, 216. szám

2012.

5. szám

A múltunk a jövőnk? 8 Nekrológ az önkormányzatiságról

ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

Mikulásgyár 2012 Év végi hajrá 10

NEM!

12

Tartalom

Regisztráció – igen/nem? Számos, önkormányzatokat is érintő kérdésben hozott döntést a parlament az elmúlt hetekben. A legnagyobb társadalmi vitát is kiváltó kérdésről – miszerint a jövőben csak azok szavazhatnak az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon, akik előzetesen kérik felvételüket a választói névjegyzékbe – szóló döntést a parlamenti zárószavazás előtt hasonlóképpen heves képviselői vita előzte meg. A felszólaló ellenzéki képviselők bírálták a választási regisztráció bevezetését. Többek között, az MSZP a magyar demokrácia elleni támadásnak nevezte, míg a Jobbik azzal érvelt, hogy a Fidesz saját érdekeinek megvalósítása jellemzi a választási eljárási törvényt. A kérdésről a szocialisták kérése szerint név szerinti szavazással döntött a Ház, az eredmény az előzetes számítások szerint alakult. Áder János államfő december 6-án előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. 5

A múltunk a jövőnk? Az önkormányzatiság szűken vett értelemben annak a fokmérője, hogy egy adott intézmény, közösség, alrendszer stb. mennyiben képes arra, hogy mint speciális lokalitás saját maga határozza meg jövőképét. Tágabb értelemben a fogalmat úgy értelmezhetjük, mint egy társadalomszervezési modellt, paradigmát. Ezen a szinten a minősítés értelmezési keretét már a fékek és ellensúlyok rendszerének mikéntje határozza, mutatja meg. Dobsi Attila, a TÖOSZ szakértője tekintette át az önkormányzatiság évtizedeit. 8

Év végi hajrá November végi ülésén több mint hetven előterjesztésről tárgyalt a Fővárosi Közgyűlés. A városatyák döntöttek arról, hogy jövő ősszel megszűnik a Vidám Park, határoztak arról, hogy a fővárosi szociális intézmények működőképességük fenntartásához 120 millió forintos támogatást kapnak. Szavaztak a honatyák a közlekedésfejlesztési beruházásokról, az utastájékoztatás fejlesztésének támogatásáról. A Fővárosi Közgyűlés kinyilvánította, hogy Budapest nem tűri és elutasítja a gyűlöletbeszéd minden formáját. 12

megyei körkép Hírek a megyékből

2

Parlament Regisztráció – igen/nem? Differenciált adósságrendezés Hulladéktörvény újratöltve

5 7 7

Kor-kép A múltunk a jövőnk?

8

Pályázati felhívás Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok 2013

9

Főváros Év végi hajrá NEM! Hírek Elismeréseket adtak át a Belügyminisztériumban Mikulásgyár 2012 Az önkormányzatok esélyegyenlőségi programjainak elkészítéséről

10 12

13 13 13

időközi választások Helycsere

14

látogatóban Díszvendég: Kalocsa

16

főépítészek az önkormányzatokban Jövőtudatos településfejlesztés Az életműdíjas építész Nem épül hulladékégető Új rendszerben a hazai örökségvédelem

17 19 20 20

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Nyúl Kinga, Sörös Erzsébet, Zábránszkyné Pap Klára, Zongor Gábor • Képszerkesztő: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Gyapjas Zsuzsa Szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302• Fax: (06-1) 320-7600 E-mail: [email protected] • Web: www.onkorkep.hu A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: 2012. december 12. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Kft.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 4. szám. ÖN • KOR • KÉP

2

Kleinné Csiky Ildikó (1953–2012)

November 24-én elhunyt Csiky Ildikó főszerkesztő. Élete a betű bűvöletében telt. Pályafutása szorosan összefüggött az írott információközléssel. A hagyományos és klasszikus nyomdai ismeretek és gyakorlat birtokában szegődött el könyvtárosnak, majd áttért az újságírásra, szerkesztésre, míg élete szakmai kiteljesedéseként saját lapot, kiadót, hírportált hozott létre. Csiky Ildikó a rendszerváltozás első percétől kezdve ott volt a korszak tanújaként és tudósítójaként az önkormányzatiság kialakulásánál, a fontosabb országos és helyi eseményeknél, a változás legfontosabb történéseinél. Szerkesztőként nevéhez fűződik az Önkormányzati ABC, amely már 1991 februárjában napvilágot látott. Ez a kézikönyv elengedhetetlen és könnyen áttekinthető segítséget nyújtott a testületi és a hivatali munkához egyaránt. Magyarországon egyedülálló vállalkozásként huszonkét esztendeje alapította, majd folyamatosan szerkesztette az ÖN-KOR-KÉP önkormányzati korszakkép folyóiratot, amely sajátos önkormányzati, politikatörténeti és kulturális értéket képvisel. A folyóirat nyomon követte az önkormányzati élet aktuális történéseit, folyamatosan foglalkozott az országos önkormányzati érdekszövetségek tevékenységével, együttműködésük állapotával. A lap szerzői között a szövetségek vezetői értelemszerűen és visszatérően megjelentek. A folyóirat szakmai értéket képviselt, hírforrása volt a főépítészeknek, az esélyegyenlőségért tevékenykedőknek. A havilapból tájékozódhattunk az Országgyűlés önkormányzatokat is érintő tárgyalásairól, döntéseiről és az elmúlt évtized folyamatairól. Az ÖN-KOR-KÉP a legfrissebb információk mellett mindig közölt távlatos, elemző, értékelő írásokat is. Így szerzői között a tudományos, a szakmai élet meghatározó, neves egyéniségeivel is találkozhatunk. Az önkormányzatok széles körű és hiteles informálásának elősegítésére 2000-ben létrehozta az ÖNkorPRess Kiadó Kft.-t, amelynek ügyvezetője volt. Ugyancsak alapító főszerkesztője 2003-tól az ÖNkorNet első

önkormányzati közéleti hírportálnak. Csiky Ildikó teremtményei – ahogy nevezte az „önkor-ok” – köre 2009-ben kibővült a TÖOSZ folyóiratának, az ÖNkormányzatnak a szerkesztésével és a szövetség kommunikációs feladatának ellátásával is. Minden érdekelte, ami az önkormányzatok körül történt és mindenki érdekelte, aki az önkormányzásért tett, vagy tenni akart. Nincs olyan fontosabb szereplője ennek a bő két évtizednek, aki ne került volna emberi, szakmai, baráti kapcsolatba az önkormányzati hírszolgáltatás ma már meghatározó főszerkesztőjével. Kiemelten fontosnak tartotta a folyamatos és pontos tájékoztatást, és feladatának tekintette a szélesebb közvélemény megfelelő informálását. Hitte, hogy a tudósító, a folyóiratszerkesztő, a médiaszervező segíteni képes az önkormányzati érdekek érvényesítésére szerveződött szövetségek egységes fellépését. Meggyőző egyéniségének köszönhetően a látszólag feloldhatatlan ellentéteket is sikerrel alakította partneri együttműködésekké. Csiky Ildikó vezetésével és irányításával a szerkesztőségek munkatársai számtalan sikeres szakmai konferenciát szerveztek, valamint fontos szakmai könyveket, kiadványokat jelentettek meg. A könyvek végigkísérték életét. Több mint egy évtizeden keresztül szerkesztette és kiadta a Közigazgatási Kalendáriumot, amelyet az államés a közigazgatás területén dolgozók sokasága forgatta haszonnal. A „Közigazgatási Kalendárium 2013” tervezett határidő napló már nem jelenik meg. Az ÖN-KOR-KÉP jelenlegi, 216. lapszáma az utolsó, amelyet az alapító főszerkesztő jegyez. Eredményesen tudta képviselni az általa jónak, igazságosnak és fontosnak tartott ügyeket. Csiky Ildikó egyéniségéből eredően az igazság és az igazságosság pártján állt. Az elesettek, a szegények, a kiszolgáltatottak, az esélyegyenlőség ügye folyamatosan foglalkoztatta, a jobb és élhetőbb Magyarország, a jobb és élhetőbb önkormányzati rendszer érdekében tevékenykedett. Számomra a sors ajándéka, hogy nem csupán ismerhettem Csiky Ildikót, hanem szoros baráti és szakmai együttműködésben tartósan dolgozhattam is vele az önkormányzatok korrekt tájékoztatása, tudásuk növelése és érdekeik érvényesítése terén. Nagyon sokat tanultam tőle az igaz ügyek következetes és kitartó képviseletében, valamint azt, hogy nincsenek elveszett, megoldhatatlan helyzetek, feladatok! Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára, az ÖN-KOR-KÉP szerkesztője Kleinné Csiky Ildikót 2012. december 6-án kísértük utolsó útjára Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Megyei körkép BARANYA MEGYE Milliárdos szennyvízberuházásba kezd négy baranyai település. Pfeffer József, a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke elmondta: a 85 százalékban európai uniós és hazai támogatásból megvalósuló fejlesztés keretében Bogádon, Nagykozárban és Romonyán kiépítik a több mint tíz éve tervezett csatornahálózatot, Kozármislenyben pedig a korábbinál nagyobb átmérőjű főgerincvezetéket fektetnek le. Az összesen mintegy 1,2 milliárd forintos beruházás 9500 embert érint, az életkörülmények javítása mellett biztosítja a környezet, különösen a vízbázisok hosszú távú védelmét.

BÁCS-KISKUN MEGYE Létszámbővítésre és az egészségügyi dolgozók továbbképzésére két pályázaton több mint 320 millió forinthoz jutott a kecskeméti kórház a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. Az emberi erőforrás fejlesztésére nyert 199,5 millió forintból az intézmény létszámát 21 fővel tudják bővíteni, és 15 dolgozó belépésével négy mobil csapatot alakítanak ki, amelyek orvos vezetésével nemcsak a saját osztályukon, hanem a kórház bármelyik osztályán azonnal be tudnak lépni a gyógyítás és a rehabilitáció folyamatába. A képzési és ösztöndíj programmal elnyert 125 millió forintos támogatás pedig 29 szakdolgozó és 13 orvos képzési költségeire és a motivációs ösztöndíjuk biztosítására nyújt fedezetet.

BÉKÉS MEGYE Befejeződött a használaton kívüli, veszélyeshulladék-lerakó telepek rekultivációja Közép-Békésben. A projektet megvalósító Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulást kilenc közép-békési település hozta létre: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és Kondoros kezdeményezésére Körösladány, Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Kétsoprony, Csabacsűd, Szabadkígyós és Szarvas. A környezetvédelmi program költsége 1,403 milliárd forint, a beruházás 100 százalékos EU-támogatásban részesült. A projekt, amelynek eredmémye

2

a megye lakosságának harminc százalékát érinti, több mint százezer ember számára lesz élhetőbb és értékesebb a lakókörnyezete és az otthona.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

Miskolc zöld várossá akar válni. Egyre több az olyan projekt a településen, amely a megújuló, illetve a környezetbarát energiára alapoz – mondta Pfliegler Péter, a város alpolgármestere. Ahhoz, hogy Miskolc zöld város legyen, szükség van például olyan „áramkutakra”, amelyek a teljesen környezetbarát, elektromos meghajtású autókat kiszolgálják. A borsodi megyeszékhelyen számos környezetbarát program megvalósításán dolgoznak. Már működik a biomasszát felhasználó kazánprogram, illetve a város korábbi, rekultivált hulladéktelep termékeiből nyert biogázzal fűtenek házakat. Tervek szerint fúrt kutakból kinyert geotermikus hővel fűtik majd a város egyik legnagyobb lakótelepét.

BUDAPEST 2013. január elsejével a Fővárosi Önkormányzat ingyenes használatába kerülnek a kerületi önkormányzatok budai és pesti alsó rakparton lévő ingatlanjai és kikötőhelyei, valamint a nagyhajók fogadására alkalmas más – nem a rakparton fekvő – kikötőhelyek. Pintér Sándor belügyminiszter javaslatát 250 igen szavazattal, 89 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett fogadta el november végén az Országgyűlés. A tárcavezető az egységes budapesti városkép kialakításával és a közlekedés fejlesztésével indokolta a használati jog bejegyzését. A törvény alapján a rakpartokon kívüli területeken a kerületi

ÖN • KOR • KÉP 2012. 5. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu

önkormányzatok továbbra is üzemeltethetnek kishajók fogadására alkalmas kikötőhelyeket.

CSONGRÁD MEGYE Uniós támogatással ívóvízminőség-javító program indul Sándorfalván. A jövő őszre befejeződő, 208 millió forintos összköltségű beruházásnak köszönhetően a határérték alá csökkenthető a víz ammónium-, illetve vastartalma a Csongrád megyei városban. A fejlesztésre, amelynek hatása mintegy 8200 embert érint, 187 millió forintos uniós forrást nyert el az önkormányzat, a fennmaradó összegre pedig az EU Önerő Alapból kapott vissza nem térítendő támogatást a település. A program része a keletkező vízműtelepi iszap kezelése, elhelyezése, és nem utolsósorban a telep energiaellátásának bővítése is. A teljes beruházás várhatóan 2013 októberében fejeződik be.

FEJÉR MEGYE Sárbogárd a nagyarányú munkanélküliség és az alacsony iparűzésiadó-bevétel miatt nehéz helyzetben van, ezért adósságállományának hetven százalékát vállalja át az állam. Sükösd Tamás, a település polgármestere közölte: történelmi lehetőség a városnak a konszolidáció, mert 2002 és 2010 között a bővülő feladatokat csökkenő normatív támogatásokkal kellett ellátniuk. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt ciklusokban százmilliós nagyságrendű devizakötvény-kibocsátás történt Sárbogárdon, miközben az iparűzésiadó-bevétel a hasonló méretű megyei városokénak töredéke.

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE Összesen 318 millió forintot fordítanak a Rába szentgotthárdi szakaszán az árvízvédelmi létesítmények megerősítésére, támfalmagasításra, mederkotrásra és a folyószelvény bővítésére. A munka megvalósítására Szentgotthárd önkormányzata és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közösen pályázott és nyert el támogatást a Nyugat-dunántúli Operatív Program kereté-

Megyei körkép ből, amelynek köszönhetően 381 méter hosszan magasítják meg a meglévő vasbeton támfalat és 1075 méter hosszan kotorják ki, szélesítik a folyómedret. Az építési munkák 2012 októberében kezdődtek, és a tervek szerint 2013 októberében fejeződnek be, az önkormányzati kezelésben lévő támfalak megerősítése pedig 2013 tavaszán kezdődhet és szintén jövő év októberében fejeződik be.

HAJDÚ-BIHAR MEGYE Közel ötven iskolát vesz át Debrecentől az állam. Intézményi dokumentumok, szabályzatok, pedagógiai programok összeállításán dolgoznak ezekben a napokban az önkormányzati általános és középiskolák. December elején két egyeztetést is tartanak, hiszen jelenleg az átadás-átvétel a legsürgősebb feladat. A pedagógiai szakszolgálat mellett 25 általános iskolát, 19 középfokú intézményt és két kollégiumot vesz át a megyeszékhelyen az állam. A technikai dolgozók pedig a városi céghez kerülnek. Az intézmények átadásáról a december 13-i közgyűlés határoz majd.

HEVES MEGYE Gyöngyös csaknem 35 millió forintnyi önerő-támogatást kapott pályázat alapján a belügyi tárcától egy 460 millió forint értékű városrehabilitációs projekt megvalósítására. A projekt keretében rendezik a Vachott Sándor és a Petőfi

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE Négy elavult, régi épületet kiváltó, korszerű óvodakomplexum létrehozása fejeződött be a közelmúltban Jászberényben. Lányi László irodavezető elmondta: az uniós támogatással, összesen 702 millió forintból megépült központi óvoda kialakítására az önkormányzat a saját költségvetéséből 264 millió forintot fordított. A fejlesztés előkészítése már 2005-ben elkezdődött, majd a pályázati forrás elnyerése után 2011 februárjában indult el a kivitelezés. Ennek keretében nyolc csoportszobát, melegítőkonyhát, tornaszobát, orvosi, logopédiai és egyéni fejlesztőhelyiséget, valamint többcélú rendezvénytermet hoztak létre az intézményben. A gyerekeknek készült medence, sószoba és gazdagon felszerelt játszóudvar is.

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Az Országgyűlés elfogadta a komáromi új Duna-híd megépítéséről szóló megállapodást, melyet október elején írt alá Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök. Molnár Attila polgármester elmondta: az új híddal csökkenteni lehet a belvárosok forgalmát, a két város ipari övezeteinek összekötése új lendületet adhat a gazdaság fejlődésének a térségben. A 600 méteres hídhoz a szlovákiai részen 800, a magyar oldalon 1200 méter úthálózat kapcsolódik. Az építkezés részét képezik a gyalogos járdák és a kerékpárútvonalak. A híd mindkét oldalán készül külön biciklis és gyalogos feljáró, a gyalogosok egy lépcsőn keresztül is feljuthatnak a hídra.

NÓGRÁD MEGYE Sándor utca által határolt északnyugati városrész területét, illetve a szociális intézményrendszer kiépítése is megvalósul. A település csaknem 70 millió forint önrész kifizetését vállalta az uniós támogatás elnyerése érdekében. Ennek a felét biztosítja most a tárca vissza nem térítendő támogatásként az „EU-önerőalapból”.

Balassagyarmaton csaknem 277 millió forintot fordítanak három közintézmény energetikai korszerűsítésére, ehhez 207,6 millió forintot nyert Balassagyarmat önkormányzata a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatán. A beruházással jelentősen csökkentik a fenntartási költségeiket. A Szent Erzsébet Idősek Otthonában a tetőszigetelés, az oldalfalak szigete-

lése és a nyílászárók cseréje történik meg. Az Oktatási Művelődési Központ és Könyvtár épületében cserélik a kazánokat, felújítják a tetőszigetelést, kicserélik a nyílászárókat, a Dózsa György tagiskolában szintén az elavult kazánok cseréjét, valamint az újabb épületszárnyban az ablakok cseréjét irányozza elő a beruházás, amely várhatóan 2013 novemberében fejeződik be.

PEST MEGYE Megye-, illetve régióváltásról szóló helyi népszavazást kezdeményeztek nagykőrösi fideszes képviselők, hogy városukat előnyösebb helyzetbe hozzák. Pest megye helyett szívesebben tartoznának Bács-Kiskun megyéhez, mivel a Budapesttel közös közép-magyarországi régióhoz való besorolásuk miatt a szükségesnél jóval kevesebb uniós forráshoz jutnak hozzá. A munkahelyteremtés, illetve a pályázati esélyek szempontjából is jobban járna Nagykőrös a megyeváltással – fogalmazott Czira Szabolcs polgármester, hozzátéve: mielőbb meg kellene tartani a népszavazást, hogy annak eredményéről a parlament 2013. április 30-ig tárgyalhasson.

SOMOGY MEGYE A megyék közül elsőként a somogyi közgyűlés készíttetett okostelefonos alkalmazást, így bármikor és bárhonnan elérhetők a megye adatai – jelentette be Gelencsér Attila, a közgyűlés elnöke Kaposváron, sajtótájékoztatón, aki egyúttal be is mutatta, hogy milyen témakörök közül lehet választani. E szerint az érdeklődők megismerkedhetnek

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 5. szám ÖN • KOR • KÉP

3

Megyei körkép a megye történetével, természeti és kulturális értékeivel, a turisztikai látnivalókkal, a városokkal, tájékozódhatnak a választási iroda és kisebbségi önkormányzatok tevékenységéről, a megyei közgyűlés munkájáról, tagjaival pedig fel is vehetik a kapcsolatot. E mellett a megyéről szóló hírek, videofelvételek is színesítik a palettát.

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE A megyében havi és éves összevetésben is csökkent a regisztrált munkanélküliek száma; az október végi adatok szerint 53 285 regisztrált álláskeresőt tartott nyilván a megyei kormányhivatal munkaügyi központja. Az októberi létszám a szeptemberi adatokhoz képest két, míg a tavaly októberihez viszonyítva több mint három százalékkal mérséklődött. A csökkenés a létszámot tekintve a nyíregyházi, arányaiban azonban a vásárosnaményi és a nyírbátori körzetekben volt látványosabb. A munkáltatók októberben 2171 új álláshelyet jelentettek be, így jelenleg több mint 5000 elhelyezkedési lehetőség kínálkozik az álláskeresők számára.

a csökkenés mértéke sehol sem érte el a 10 százalékot az előző évhez képest – közölte a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Októberben 7338 álláskeresőt regisztráltak a kirendeltségeken, a munkanélküliségi ráta 6,2 százalék volt, míg egy évvel korábban a gazdaságilag aktív népesség 6,3 százaléka keresett állást. A legalacsonyabb, 5,3-5,4 százalék volt a mutató Körmend és Szombathely vonzáskörzetében, míg Vasvár térségében meghaladta a 10 százalékot. Négy kirendeltség területén 5,9-7,9 százalék közötti volt az álláskeresők aránya.

VESZPRÉM MEGYE Helyreállítják Magyarország egyik legértékesebb, de legveszélyeztetettebb történeti kertjét, a 90 hektáros Erdődy-kastélyparkot, a Veszprém megyei Doba-Somlóváron. A teljes egészében európai uniós és állami támogatásból megvalósuló projekt során visszaállítják a park történetileg hiteles térszerkezetét, 1 hektár parkot újítanak fel, 35 hektáron bozótot irtanak, 24 hektáron gyepesítenek, 3,8 hektáron

A rovatot szerkesztette: Erdélyi Zsuzsa

TOLNA MEGYE A Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Zrt.-hez csatlakozik a dombóvári önkormányzat, a közszolgáltatásról november 30-án írt alá megállapodást a város polgármestere és a társaság vezérigazgatója. A megállapodás értelmében a DRV Zrt. húsz évig végzi az ivóvízés csatornaszolgáltatást a húszezres városban, a cég 134 millió forintot fizet az üzemeltetési jogért az önkormányzatnak – mondta sajtótájékoztatón Szabó Loránd polgármester. Ismertetése szerint a szolgáltatást várhatóan 2013. májusban veszi át a siófoki székhelyű, többségi állami tulajdonú DRV Zrt. a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft.-től.

VAS MEGYE Mérséklődött az álláskeresők száma Vas megyében, Celldömölk, Körmend, Sárvár és Vasvár vonzáskörzetében, de

4

Erdődy-kastélypark


csaknem 100 fát ültetnek, 935 idős fát kezelnek, csaknem 1000 négyzetméter utat építenek, kikotorják a park tavát és 5 fahidat hoznak létre. A parkban élő madarak és kisemlősök védelmére 50 mesterséges élőhelyet létesítenek.

ZALA MEGYE A Zala Megyei Közgyűlés társadalmi egyeztetést követően, a javaslatok figyelembevételével elfogadta a megye területfejlesztési koncepcióját, amely a gyógy- és egészségturizmusra, valamint a megújuló energiákra épít. Manninger Jenő, a megyegyűlés elnöke kiemelte, hogy az előzetes információk szerint a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó uniós támogatási stratégiában kiemelten szerepelnek majd a hálózati programokra, térségi programokra fordítható források. Fontos szerep jut a kutatásfejlesztés és az innováció erősítésére, a környezetvédelemre, a fenntartható közlekedésre, a foglalkoztatás előmozdítására, a kis- és közepes vállalkozások, illetve a mezőgazdaság versenyképességének javítására.

Parlament Választási eljárás, konszolidáció, hulladéktörvény

Regisztráció – igen/nem? Számos, önkormányzatokat is érintő kérdésben hozott döntést a parlament az elmúlt hetekben. A legnagyobb társadalmi vitát is kiváltó kérdésről – miszerint a jövőben csak azok szavazhatnak az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon, akik előzetesen kérik felvételüket a választói névjegyzékbe – szóló döntést a parlamenti zárószavazás előtt hasonlóképpen heves képviselői vita előzte meg. A felszólaló ellenzékiek élesen bírálták a választási regisztráció bevezetését. Az MSZP részéről a magyar demokrácia elleni támadásnak nevezte, míg a Jobbik azzal érvelt, hogy a Fidesz saját érdekeinek megvalósítása jellemzi a választási eljárási törvényt. A kérdésről a szocialisták kérésére név szerinti szavazással döntött a Ház, az eredmény az előzetes számítások szerint alakult, vagyis a jelenlévők kétharmada elfogadta az előterjesztést.Áder János államfő december 6-án előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól a törvény hat pontjára vonatkozóan, amelyek azonban nem érintik a jogszabály alapjait. A parlament november 26-i ülésnapján név szerinti szavazással – 251 képviselő egyetértésével, 91 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett – fogadta el a kormánypártok által kezdeményezett új választási eljárási törvényt, amely a korábban már az Alaptörvénybe emelt előzetes regisztráció részletes szabályait tartalmazza. A zárószavazás előtt az eljárási törvényjavaslatot több frakciótársával együtt jegyző fideszes Lázár János módosító javaslatokat nyújtott be. A módosítókat a parlament alkotmányügyi bizottsága támogatta, majd a Ház a zárószavazás előtt elfogadta. Kikerült a törvényjavaslatból, hogy köteleznék a jegyzőket, hogy felkeressék a választópolgárokat a regisztrációról való tájékoztatás ügyében, fennmaradt a lehetőség viszont, hogy a mozgásukban egészségi állapotuk vagy fogyatékosságuk, illetve fogva tartásuk miatt korlátozottak otthonukban regisztráljanak. Mégsem tiltják a pártok internetes hirdetéseit, illetve törölték a javaslatból, hogy a pártoknak ötezer aláírást kell összegyűjteniük a listaállításhoz az EP-választásokon, így továbbra is maradt a húszezer ajánlást kell összegyűjteni, mint feltétel. A bizottság szintén elfogadta a fideszes Gulyás Gergely zárószavazás előtti módosító javaslatát is, amely az eredeti javaslattal szemben arra irányult, hogy a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeken is bármely munkanapon beadható legyen a feliratkozási kérelem. Erre a célra hetente két munkanap állt volna rendelkezésre a korábbi megfogalmazás szerint.

MSZP: Támadás a demokrácia ellen

A törvényjavaslat zárószavazás előtti vitájában Harangozó Tamás (MSZP) felszólalását a kormánypárt záró módosítóiit bírálta. Mint mondta: azok semmilyen érdemi változást nem hoztak, a választási eljárási törvény pedig szerinte egyszerűen támadás a magyar demokrácia alapja ellen. Nem más, mint egy kicsinyes és ostoba próbálkozás a választások adminisztratív befolyásolása érdekében. A szocialista képviselő véleménye szerint az egységes javaslat számos ponton ellentétes az Alaptörvénnyel is. Aránytalan és szükségtelen korlátozásokat tartalmaz a szavazásban való részvétellel, a tisztességes kampányolással kapcsolatban. Harangozó Tamás kiemelte, szeretnék világossá tenni: attól, hogy az alkotmányellenes megoldásokat a kormány az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben rögzítette, azok még alkotmányellenesek maradnak, ezért nem véletlen, hogy nem merik az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollra küldeni ezt a törvényt.

Jobbik: Látszatmegoldások a valódi problémákra Dúró Dóra (Jobbik) legfőbb problémaként azt hangsúlyozta a zárószavazás előtti módosító javaslatokkal kapcsolatban, hogy azok csak látszatmegoldásokat kínálnak valódi problémákra. Számos olyan elemet tartalmaznak a módosító javaslatok és az egységes javaslat is, amelyeket nem

gondoltak át, továbbá nem átgondolt a regisztráció megvalósítása sem – tette hozzá a jobbikos képviselőnő, aki szerint látszik, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslatban rendeletbe utalják a regisztráció részletkérdéseinek megvalósítását, holott egy részét az Alaptörvényben szabályozták. „Nyilvánvalóan önökben is felmerült az az aggály, hogy ez ellentétes lehet az Alaptörvénnyel, tehát saját magukkal sincsenek koherenciában e tekintetben” – mondta Dúró Dóra.

LMP: Értelmetlen korlát a magyar állampolgároknak Karácsony Gergely (LMP) elmondta, hogy két zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be. Az egyik azt indítványozta, hogy a nyomtatott sajtótermék esetében megfogalmazott javaslatot – vagyis az Állami Számvevőszéknél bejelentett listaárak alapján lehessen csak politikai hirdetéseket feladni – valamennyi hirdetési felületen érvényesítsék. A másik javaslat a regisztráció kötelezettségének eltöröléséről szólt a Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok esetében. „Ha önök megszavazzák ezt a törvényt, Magyarország lesz az egyetlen ország a világon, ahol egy már létező, úgynevezett passzív regisztrációs rendszert, tehát egy olyan rendszert, amikor az állam a saját lakóterületein élő polgárokat automatikusan névjegyzékbe veszi, ezt a rendszert lerombolják, és visszatérnek aktív regisztrációhoz” – fogalma-


5

Parlament zott az LMP-s politikus. „Tehát önök nemcsak egyszerűen egy értelmetlen korlátot, hanem nemzetközi mértékkel nézve is egy rendkívül nehéz korlátot állítanak a magyar állampolgárok elé, és hiába mondják azt, hogy mindenkinek van lehetősége és joga regisztrálni, az Alaptörvényben a választáshoz való jog szerepel, és nem pedig az, hogy valaki egy bürokratikus eljárásban vagy az interneten keresztül visszakuncsoroghatja az államtól a választójogát” – emelte ki Karácsony Gergely.

Fidesz: A regisztráció bevett eszköz Európában Miután nincs vita a parlamenti pártok között abban, hogy a nemzetiségi szavazás lebonyolításához, illetve a határon túli választók szavazásának a lebonyolításához szükség van a regisztráció bevezetésére, ezért a kérdés az, teszünk-e eljárási alapon különbséget magyar állampolgár és magyar állampolgár között? Gulyás Gergely (Fidesz) szerint a regisztráció kapcsán erre kell választ adnia az Országgyűlésnek. Lehet erre olyan választ is adni, hogy tegyünk ilyen különbséget, de azt mondani, hogy – miközben a regisztráció bevett eszköz számtalan európai demokráciában – önmagában annak intézménye az általános választójog sérelmét ered-

ményezi, nyilvánvalóan tarthatatlan állítás. Nyilvánvaló, hogy olyan országokat is indirekt módon diktatúrával vádol meg az ellenzék, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy az egyébként nagyon jó lakcímnyilvántartással rendelkező Franciaország vagy akár Görögország – tette hozzá a kormánypárti politikus. Szakács Imre (Fidesz) az ellenzéki képviselők bíráló felszólalásaira reagálva arról beszélt, hogy a nemzeti együttműködés jegyében a benyújtott törvényjavaslathoz az ellenzék több tucat módosító indítványt kezdeményezett, illetőleg bírálta a kormány intézkedéseit. „Mikor azt mondták, hogy nagyon kevés a 200 aláírás a jelöltté váláshoz, akkor egy módosító indítvánnyal mi ezt fölemeltük magasabbra. Akkor azt mondták, hogy ez magas. Amikor önök azt kérdezték, hogyan lesznek a választópolgárok kiértesítve, levélben vagy egyéb módon, bement egy módosító javaslat részünkről, ami azt célozta, hogy a jegyző kimegy minden választópolgárhoz. Akkor önök elkezdtek minket bírálni, hogy ezt nem fogja tudni megoldani, a túlterheltség miatt képtelen lesz rá. Módosítottuk ezt is. Ez a javaslat, ami a zárószavazás előtti módosító indítvány, csupán az önök kéréseit próbálja kezelni” – hívta fel a figyelmet Szakács Imre.

Az idősek és a hajléktalanok ellátása marad A szociális intézményrendszer állami fenntartásba vételének folytatásaként az állam 2013. január 1-jével 40 szociális és 137 gyermekvédelmi intézményt vesz át a települési önkormányzatoktól. Az erről szóló törvényt 249 kormánypárti igen szavazattal, 97 ellenében fogadta el az Országgyűlés. A megyei önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi intézményeinek átvétele már idén év elején megtörtént. Most az államhoz kerülnek a települési önkormányzatok által fenntartott gyermekvédelmi intézmények, valamint a fogyatékosokat, pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó otthonok. Legtöbbjük eddig a fővárosi önkormányzat tulajdona volt, a fennmaradók többsége a megyei jogú városoké. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter előterjesztésére az állam átveszi az intézményekhez kapcsolódó ingó- és ingatlanvagyont, továbbá a vagyoni értékű jogokat, valamint 2013. június 30-i hatállyal az átvett vagyonhoz kapcsolódó önkormányzati adósságokat, ha fejlesztési, beruházási céllal keletkeztek. Az idősek és a hajléktalanok ellátása továbbra is kötelező önkormányzati feladat marad.

6


Az ellenzék kontra államfő A jogszabály parlamenti elfogadását követően több ellenzéki politikus és alkotmányjogász is arra kérte Áder János államfőt, ne írja azt alá, hanem kérjen alkotmányossági vizsgálatot. Sólyom László korábbi államfő, az Alkotmánybíróság volt elnöke az Origó hírportálon november közepén megjelent írásában azt fejtegette, hogy a testület a következő hónapokban két nagy próba előtt áll: döntenie kell a választási regisztrációról – melyet a volt államfő „az általános választójog korlátozásának” nevezett –, illetve értékelnie kell az új alkotmány átmeneti rendelkezéseit is, amelybe a kormánypárti többség beillesztette a feliratkozás intézményét. Az ellenzéki pártok közül az MSZP, az LMP és a Demokratikus Koalíció (DK) is eljuttatta a választási eljárási törvénnyel kapcsolatos aggályait a köztársasági elnöknek. A Köztársasági Elnöki Hivatal december 6-án közölte, hogy Áder János előzetes normakontrollt kért a választási eljárási törvényről. Az államfő alkotmányosan aggályos részeket talált a Magyarországon élő választópolgárokra vonatkozó regisztrációs előírásokban, kifogásokat fogalmazott meg a kampányszabályokkal, a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel és a törvény hatályba lépésével kapcsolatban. Az államfő azt nem vizsgálta, hogy szükséges-e a választójog gyakorlását előzetes regisztrációhoz kötni, mivel az erről szóló rendelkezés már az Alaptörvény része – derül ki Áder János Alkotmánybíróságnak küldött indítványából. Az ellenzéki pártok vegyesen fogadták az államfői döntést: a szocialisták méltányolják Áder döntését, de sajnálják, hogy nem a törvény egésze ellen emelt kifogást, a Jobbik üdvözölte, de kétségei voltak az AB eljárásával kapcsolatban. A KDNP szerint mindenkinek megnyugtató lehet, ha az AB mond ítéletet. Az LMP üdvözölte a döntést, míg a DK csalódottságának adott hangot, mert mint mondták: a köztársasági elnök az eljárási törvény lényegét adó előzetes regisztrációt nem, csak egyes részletszabályokat talált alkotmányellenesnek. Összeállította: Kolin Péter

Parlament

Differenciált adósságrendezés

A szocialista bizottsági tagok azzal érveltek, hogy a javaslat szubjektív megítélésre ad lehetőséget az állam számára az önkormányzatok megsegítésében, míg a kormánypárti tagok véleménye szerint minimális számú önkormányzatot érint a szabály, és ezek többségének képviselő-testülete is független. A kis önkormányzatok adósságátvállalásával kapcsolatosan Boldvai László (MSZP) kifejtette, hogy a vállalkozási célú hitelek alacsonyabb mértékű átvállalása önmagában támogatható. Az viszont nem fogadható el, hogy hiányoznak az átvállalás normatív felté-

telei, ehelyett „az egyéb körülmények” szerepelnek a módosító javaslatban. Kandrács Csaba kincstárért felelős helyettes államtitkár, a kormány képviselőjeként válaszában elmondta, hogy a döntésekről kormányhatározat fog születni, amely nyilvános. Veres János (MSZP) azt is kifogásolta, hogy az adósságot december 12-én veszik számba. Szerinte célravezetőbb lett volna a törvényjavaslat benyújtása előtti időpontot megjelölni. A bizottság tárgyalt a köztársasági elnök által a parlamentnek visszaküldött, a jövő évi költségvetést megalapozó törvények módosításáról is. Az Országgyűlés a kistelepülési önkormányzati hitelek átvállalásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hatékonyabb forrásbevonásával, illetőleg a Kossuth tér átalakításával összefüggésben is módosította az idei évi költségvetést. A december 3-án 228 igen, 70 nem és 9 tartózkodó szavazattal elfogadott változtatás a bevételi főösszeget válto-

Hulladéktörvény újratöltve

Ismételten elfogadta a hulladéktörvényt az Országgyűlés november 26-án. Erre azért volt szükség, mert Áder János köztársasági elnök október végén megfontolásra visszaküldte a Háznak a jogszabályt. A zárószavazást megelőző vita során Kepli Lajos (Jobbik) – ahogy korábban – most is támogathatónak nevezte a törvényt. Mint mondta: ez csak egy keret, amit most elfogadnak, amelybe nem férnek bele a pénzszivattyúként működő profitorientált multinacionális cégek. A hulladékszállítási tevékenységet ezentúl csak 51 százalékban állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek végezhetik, ez számunkra rendkívül pozitív, ezért támogatjuk. Szilágyi László (LMP) azt hangsúlyozta, hogy tizenegy hónappal ezelőtt terjesztették be a törvényjavaslatot a kormánypárti oldalról, mindenféle indítványokkal agyonmódosították, és kétszer teljesen átírták. Az LMP-s politikus aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy január 1-jén több településen nem lehet tudni, ki lesz majd a szolgáltató, máris sok szerződés lejárt, és új szerződést csak új típusú cégekkel lehet kötni. Hozzátette: véleménye szerint ez a mostani jogszabályi környezet nem jó az önkormányzatoknak, nem jó a közszolgáltatóknak, és nem jó a fogyasztóknak, gyakorlatilag senkinek nem lesz jó. November 26-án, a vitát követő zárószavazáson a képviselők 277 igen és 48 nem szavazat mellett fogadták el végül a törvényt, amelyben Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter zárószavazás előtti módosító indítványának megszavazásával korrigálták az államfő által kifogásolt rendelkezéseket.

zatlanul 14 437,12 milliárd forintban, a kiadási főösszeget az eredetinél 96 milliárddal több, 15 108,98 milliárd forintban, így hiányát szintén 96 milliárddal magasabban, 671,86 milliárd forintban állapítja meg. Az állam az ötezer fő alatti települések december 12-én fennálló adósságát –néhány kivételtől eltekintve – teljes egészében átvállalja. A településeknek és a kistérségi társulásoknak erről december 17-ig kell nyilatkozniuk, az állam pedig 28-ig utalja át számukra a szükséges forrásokat. A büdzsé változtatásával erre 95,7 milliárd forintot különített el az állam. Nem finanszírozza a központi költségvetés a december 12. után keletkezett, valamint az Európai Uniótól és más nemzetközi szervezettől elnyert támogatások előfinanszírozására felvett adósságot. Orbán Viktor miniszterelnök az Önkormányzatok az adósság csapdájában című októberi budapesti rendezvényen jelentette be, hogy 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól. Az államfő arra hivatkozva küldte vissza a hulladéktörvényt, hogy az nem biztosít megfelelő jogorvoslati lehetőséget. A hulladéktörvény értelmében 2014. január 1-jétől csak olyan nonprofit szervezetek végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyek szerződést kötöttek a települési önkormányzatokkal. A tervek szerint tehát 2014-től egységesen állapítják meg a szemétszállítási díjakat. A törvény 2013-tól hulladéklerakási járulékot is bevezet, ezt a hulladéklerakók üzemeltetőinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján kell megfizetniük. A járulék mértéke 2013-tól évente növekszik majd 2016-ig. A befolyt összeget a vidékfejlesztési tárca hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra fordítja.


A rovatot szerkesztette: Kolin Péter

Az ötezer fő alatti települések adósságrendezésének differenciálására tett javaslatot a kormány, eszerint a vállalkozási célú – például fürdővásárlásra felvett – hiteleknek legfeljebb a 40 százalékát vállalná át az állam. Ez a javaslat váltotta ki a legnagyobb vitát a parlament költségvetési bizottságának december 3-i ülésén.

7

Kor-kép Nekrológ az önkormányzatiságról

A múltunk a jövőnk?

Az önkormányzatiság szűken vett értelemben annak a fokmérője, hogy egy adott intézmény, közösség, alrendszer stb. mennyiben képes arra, hogy mint speciális lokalitás saját maga határozza meg jövőképét. Tágabb értelemben a fogalmat úgy értelmezhetjük, mint egy társadalomszervezési modellt, paradigmát. Ezen a szinten a minősítés értelmezési keretét már a fékek és ellensúlyok rendszerének mikéntje határozza, mutatja meg. Dobsi Attila, a TÖOSZ szakértője tekintette át az önkormányzatiság évtizedeit. A kétszintű horizont nyilvánvaló kapcsolatban van egymással. Másként kifejezve a tágabb értelmezés kvázi determinálja, determinálhatja a lokalitás jövőkép-tervezési, -megvalósítási kompetenciáját. Egy példával illusztrálva: ha az oktatási alrendszer kénytelen alattvalókat szocializálni, akkor ez egyrészt annyit jelent, hogy a lokalitás kompetenciája eddig és erre terjed ki a jövőkép-meghatározást illetően Ez egyúttal választ ad arra is, hogy a fékek és ellensúlyok társadalomképe miként intézményesül, mit vizionál, mit vár el egyes alrendszereitől, intézményeitől, pedagógusaitól, tanulóitól és így tovább. Mielőtt a keretek szabta korlátok miatt rátérnék a címekben foglaltak kifejtésére, egy rövid zárójeles megjegyzést tennék a fékek-ellensúlyok idevonatkozó értelmezéséről. Egy adott alrendszer – közigazgatás, oktatás, kultúra, gazdaság stb. – történeti működése során „kitermelte” azokat a reá jellemző specialitásokat – funkcionális differenciálódás –, amelyek megkülönböztetik másoktól. Ha egy gazdaság nem tud a reá jellemző rentábilis-nem rentábilis értékduál mentén működni, ott előbb-utóbb problémák lesznek. Ebben a tág értelmezésben itt nincs terünk a differenciált értelmezésre. Mi ezúttal csak a címben foglaltakra koncentrálunk.

A kiindulási pont A lokalitás kompetenciatartalmát, ennek változtatásait, mint folyamatot tekintve meg kell határoznunk a kiindulási pontot. Mi az 1954. évi X. tör-

8

vényt – tanácstörvényt – választottuk egyfajta határkőnek. E rendelkezés – amely mindössze 10 oldalas! – semmit nem bízott a véletlenre. Mind a választott testületek – tanácsok –, mind a közigazgatás – szakigazgatás – egy, a területi igazgatást leképező többszintű hierarchiáját intézményesítette. E mellé még a biztonság érdekében hozzárendelődött a hasonló horizontális-vertikális alá-fölérendeltségben működő pártstruktúra. A lokalitás kompetenciáját, ennek tartalmát e hierarchián belül az úgynevezett ágazati törvények töltötték ki. Ezek a jogszabályok határozták meg többek között, hogy a lokalitás jövőkép-meghatározó képessége miként is alakulhat, valósulhat meg. (Az oktatás esetében ez egy osztálytermi szintig lebontott központi tanterv, az egy tanítási módszer, az egy tankönyv és az ezt ellenőrző szakfelügyelet működésével állt össze rendszerré. Akinek ez ma ismerősen cseng, lehet, hogy nem a készülékével van baj.) A választott tanácsok állami vagyonnal gazdálkodtak, és a központi költségvetés finanszírozta működésüket. Ezt a rendszert nevezhetnénk politikailag meghatározott tervgazdálkodásnak. (Egy adott „költségvetésnek” különböző értelmezési „felületei” vannak. A középső szint annak a vizsgálata, hogy ez milyen jövőképet üzen, vizionál a társadalom számára.) A politikai tervgazdálkodás rendszere ennél jóval átfogóbb és jóval mélyebben intézményesülő kategória. A folyamat első szakaszát az új, már pártpolitikai alapon szerveződő önkormányzatok létrejöttéig értelmezzük.


A változások kora

Nos, a kiindulási helyzettől a ’90-es évek elejéig terjedő időszakot tekintve igen komoly, mind a két szintet érintő változások történtek. Ezek leegyszerűsítve arról tájékoztatnak, hogy: csökkennek a korábbi hierarchia szintjei – előbb a járási tanácsok, azután a helyükbe lépő hivatalok szűnnek meg; változik, pontosabban jelentősen gyengül a pártbefolyás; felerősödik a tanácsok együttműködése; és ami talán a legfontosabb, az egyes alrendszereknek a korábbi, a lokalitást befolyásoló hatásai a tágabb szintet is kikezdő változásokon mennek keresztül. (Lásd: 1985. évi oktatási törvény.) Ezt az első szakaszt úgy is értelmezhetjük, hogy a lokalitás jövőkép-meghatározási kompetenciájának tartalma bővült, másrészt a társadalomszervezési paradigma is elveszítette a kiindulási helyzetbeli determinációs hatását. E két, egymást erősítő hatás eredményeként joggal fogalmazható meg az, hogy ’90-re elérkeztünk arra a szintre, amikor a már említett politikai tervgazdálkodás, ezen belül a lokalitás „készen állt” arra, hogy a folyamat eredményeit, hibáit értékelve egy új paradigma építkezésébe kezdhettünk volna. A folyamat második szakasza annyiban teljesítette a fentieket, hogy valóban egy új paradigmát kívánt kiépíteni: vagyonhoz, tulajdonhoz juttatta az önkormányzatokat; a már „helyiértékére” visszavonult egypárti struktúra és befolyás helyett többpártrendszerrel lepte meg a lokalitást; a feladatok „tömkelegével” árasztotta el a frissen alakult intézményeket; a vagyonhoz juttatás eredményeként perceken belül

Kor-kép nyilvánvalóvá váltak az önkormányzatok közötti esélykülönbségek potenciáljai; a szétaprózott települési szerkezetet kvázi lefedő önkormányzati rendszert a korábban meghatározó megyei szintet most politikai szempontból fenntartva regionális szinten kívánta befolyásolni a lokalitás működését. Különösen az ellenőrzés, a tervezés és a fejlesztés tekintetében (KMB, ROK, TOK stb.); végezetül a hatványozottan történő feladattelepítést egy egyre inkább jellemzővé váló forráskivonás kíséretében kívánták megoldani, mindezt úgy, hogy közben pluszfinanszírozással támogatták a különböző tartalmú önkormányzati társulásokat.

A jelen A jelenlegi helyzetet tekintve igen nagy jóindulattal fogalmazva is ambivalens a megítélés. A 2011-es önkormányzati törvény alkotói előtt empíriaként ott állt a kiindulási helyzetről írott tapasztalat és minden bizonnyal ott álltak a folyamat két szakaszának jellemzői is. Vannak vélemények, melyek szerint a magyar társadalom egy végletekig immobil társadalom, a jelenlegi költségvetés pedig minden „ízében” megfelel annak, hogy ez a mobilitási hiány így is maradjon, illetve felerősödjön. Ezért úgy vélem, hogy itt egy félreértelmezett állami szerepvállalás részesei vagyunk. Az igazi állami szerepvállalás a lokalitás jövőkép-meghatározási képességének erősítése, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása lehet. Feltételeket biztosítani azért, hogy a lokalitás egyediségével, sokszínűségével élni tudjon. Ebben van a társadalom ereje, nem elsorvasztás, nem forráskivonás, hanem feltételteremtés a feladat. Ha 3200 önkormányzat van és a szakirodalom szerint 40 ezer fő kell ahhoz, hogy a gazdaság értékduálja is működjön, akkor erre kell differenciált, tapasztalatokat feldolgozó és konszenzuson alapuló döntést hozni. Jelen pillanatban az látszik, hogy ezek a szempontok nem relevánsak. Ismét lett, lesz többszintű állami hierarchia, nem a lokalitás mellett, hanem felette. Ez a különbség a kiindulási helyzethez képest, illetve az, hogy a lokalitás szem-

pontjából irracionális célok fedezeteként pénzt vonnak ki onnan, ahonnan tudnak és hagyják.

A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja

Vissza a kiindulási ponthoz? Nyilván vitatható értelmezési keretben, nyilván vitatható megállapítások szintjén egyfajta kísérletet tettünk, hogy áttekintsük az önkormányzatiság évtizedeit. Abban reménykedem, hogy talán sikerült a fő- és alcímben megfogalmazottakat igazolni, ha úgy tetszik, megerősíteni. Ennek lényege az, hogy mutatis mutandis igen komoly lépéseket tettünk annak érdekében, hogy továbbra sem tudunk mit kezdeni ezzel a 3200 önkormányzattal. Nem volt elég szándék, politikai erő arra, illetve ahhoz, hogy a tágabban értelmezett szinten alapjaiban kezeljük ezt a kérdést. Nem voltak szándékok a fékek és ellensúlyok rendszerében ahhoz, hogy komoly, kvázi ellensúlyként tételezzük, ha úgy tetszik, intézményesítsük a lokalitást, mint jövőkép-meghatározó entitást. Az alapokhoz nem hozzányúlva, a „fű alatt” lényegében visszahoztuk a kiindulási pontban leírtakat. Vagyis ma nem tanácsnak hívjuk a lokalitás intézményét, hanem önkormányzatnak. Eközben az ágazati törvények e jövőkép-meghatározás tartalmát egyre inkább kiürítik. Lásd: finanszírozás, pályáztatási önerőhiány, esélykülönbség-potenciálok növelése, pártpolitikai hovatartozás, radikális forrásmegvonás, a ’60-as évek szintjén működő állami struktúrák reinkarnálása és még folytathatnánk. Reményeink szerint azonban nem visszafelé haladunk, hanem a rendszer tényleges működésének elemzéséből levont következtetések, döntések alapján minél előbb képesek leszünk arra, hogy komolyan vegyük az állampolgárok azon jogát, hogy saját maguk határozhassák meg a rájuk és a közösségükre vonatkozó döntéseiket. Legyen szó akadémiáról, civil szféráról, oktatásról, adóról, közmunkáról, és így tovább. Amíg ez, mint lehetőség nem következik be, addig marad az, hogy a minisztériumban döntik el, hogy egy adott település iskolájában ki legyen az igazgató.

Pályázati felhívás Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok 2013-ban is! A Példát átadó gyakorlatok pályázatát – a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programját a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) az Európa Tanács Helyi és Regionális Demokrácia Szakértői Központja együttműködésével hirdeti meg 2008-tól folyamatosan. Megvalósításában részt vesz a Belügyminisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Faluszövetség, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Tempus Közalapítvány.

2013. évi témakörök Közfoglalkoztatás –a Belügyminisztérium támogatásával Fenntartható falu –a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával Az új nemzedék települése –a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az Új Nemzedék Jövőjéért felelős miniszteri biztos támogatásával Társadalmi felzárkózás –az Emberi Erőforrások Minisztériuma Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság támogatásával Legjobb testvér-települési projektek –a Tempus Közalapítvány támogatásával. A részletes kiírás és a határidők megtalálhatók a jövő év elejétől a TÖOSZ honlapján (www.toosz.hu).


9

FŐVÁROS Fővárosi Közgyűlés

Év végi hajrá November végi ülésén több mint hetven előterjesztésről tárgyalt a Fővárosi Közgyűlés. A városatyák döntöttek arról, hogy jövő ős�szel megszűnik a Vidám Park, határoztak arról, hogy a fővárosi szociális intézmények működőképességük fenntartásához 120 millió forintos támogatást kapnak. Szavaztak a honatyák a közlekedésfejlesztési beruházásokról, az utastájékoztatás fejlesztésének támogatásáról. A Fővárosi Közgyűlés kinyilvánította, hogy Budapest nem tűri és elutasítja a gyűlöletbeszéd minden formáját. A testületi ülésen a képviselők szavaztak a főpolgármester és helyetteseinek javadalmazásáról. A döntés értelmében a Fővárosi Közgyűlés kötelezettséget vállalt a város vezetőinek jövő évi illetményeire és költségtérítésére. Az erre vonatkozó indítványában Sárádi Kálmánné főjegyző ismertette, hogy az önkormányzati törvény értelmében a főpolgármester havi illetménye megegyezik a miniszterek törvényben megállapított illetményével, amely alapilletményből, illetménykiegészítésből és vezetői illetménypótlékból áll. Az előterjesztés vitájában Tarlós István főpolgármester elmondta, hogy a humánpolitikai főosztály kimutatása alapján ő jelenleg a fizetési lista 52., míg György István az 53. helyén áll, az intézményvezetőkkel együtt véve pedig a 101. és 102. helyen vannak. Tarlós István 2010. október 3-ától bruttó 671 ezer 550 forint havi illetményt kapott, amelyhez 201 ezer 465 forint költségátalány járt neki. A törvényi szabályozás szerint 2013. január 1-jétől jelentősen emelkedik a főpolgármester javadalmazása: alapilletménye 602 ezer 940, illetménykiegészítése 301 ezer 470, vezetői illetménypótléka 391 ezer 911 forint lesz – vagyis összesen havi bruttó 1 millió 296 ezer 321 forint illeti meg. A főpolgármester az illetményének 15 százalékában meghatározott összegű költségtérítésre, vagyis havi 194 ezer 448 forintra is jogosult. A főpolgármester-helyettesek havi illetménye az önkormányzati törvény szerint a főpolgármesterének 90 százaléka, és helyettesi illetményük 15 százaléká-

10

val megegyező költségtérítésre jogosultak. Ennek megfelelően Bagdy Gábor pénzügyi, Csomós Miklós oktatási és kulturális, György István városüzemeltetési, Szeneczey Balázs városfejlesztési és Szentes Tamás egészségügyi, szociális és sportért felelős főpolgármester-helyettes havi bruttó 1 millió 166 ezer 689 forintra jogosult, a helyettesek javadalmazását azonban nem emelték. A döntést a testület 18 igen szavazattal, az LMP 2 tartózkodása mellett hozta meg, az MSZP nem voksolt.

Jövő ősszel zár be a Vidám Park Későbbi időpontban tárgyalja a közgyűlés a közterületek elnevezéséről, azok megváltoztatásáról, illetve a házszá-


mok megállapításáról szóló rendeletalkotási javaslatot, mivel az előterjesztő, Tarlós István főpolgármester, javaslatát visszavonta azzal, hogy további egyeztetéseket tart indokoltnak. A kegyeleti közszolgáltatási díjak változásáról is később, várhatóan még idén decemberben dönt a testület, ugyanis az erről szóló javaslatot a benyújtó ugyancsak visszavonta. A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. által kidolgozott díjmódosítási javaslat szerint átlagosan nettó 4,2 százalékkal emelkedtek volna az árak 2013. január 1-jétől. Legnagyobb mértékben, 7,3 százalékkal a hagyományos földbe temetés drágult volna; legkevésbé, 1,7 százalékkal pedig a szórásos temetés. Véglegesen eldőlt viszont, hogy jövő év szeptember 30-ával bezárják a városligeti Vidám Parkot. A testület 20 igen, 3 nem szavazattal, 9 tartózkodással voksolt az intézmény bezárásáról. A létesítmény több lépésben adja majd át területét a Fővárosi Állat- és Növénykertnek. A döntés értelmében a 2013-as szezonkezdéshez a Vidám Park 150 millió forint tulajdonosi kölcsönt kap, az állatkert pedig 100 millió forint

FŐVÁROS támogatásban részesül a területbővítéshez kapcsolódó beruházási és uniós pályázati feladatok előkészítésére. A vitában Tarlós István főpolgármester azzal érvelt, hogy az állatkert egy patinás, tradicionális intézmény, amelynek fenntartása az önkormányzat feladata, a vidámparké viszont nem. A Vidám Park látogatottsága 20 év átlagában meredeken csökkent, 2010-ben az intézmény olyannyira eladósodott, hogy már-már csődközelben volt, míg az állatkert látogatottsága állandóan és folyamatosan növekszik, célszerű a fejlesztése. A Vidám Park 2013-ig kap haladékot, addig konszenzusos egyeztetés-sorozatot folytatnak az új helyszínről és üzemeltetőről. A tradicionális játékok, mint a hullámvasút és a régi körhinta a jelenlegi helyükön maradnak – tette hozzá.

120 milliós támogatás szociális intézményeknek A Fővárosi Közgyűlés döntött a szociális intézmények támogatásáról is. Ennek megfelelően a fővárosi fenntartású intézmények működőképességük fenntartásához csaknem 120 millió forint támogatást kapnak. Szeptember közepén 100 millió forintot különített el a testület hat idősek otthona fizetőképességének biztosítására. Ez elengedhetetlen volt, de – az előterjesztők véleménye szerint – az ágazati intézmények pénzügyi helyzete további fenntartói beavatkozást igényelt. Az érintett intézmények köre két otthonnal bővült, a teljes ágazati tartozásállomány október végén 332 millió forint volt. A most megszavazott támogatást a szakosított ellátás két leginkább alulfinanszírozott része, az idős- és a hajléktalanellátás igényelte. Ez a város vezetői szerint azzal van összefüggésben, hogy jelentősen bővültek a kapacitások e két területen. Az intézmények az új telephelyek és a bővülő feladatok többletköltségeire kapják a támogatást. A 20 igen, 11 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadott határozat értelmében a szociális intézmények 106 millió forintot dologi kiadásokra, több mint 13 millió forintot pedig személyi juttatásokra és járulékokra fordíthatnak.

Római-part: partvédőmű félmilliárd forintból

A testület határozott a római-parti ideiglenes árvízvédelmű megépítéséről, a partvédőmű építésére vonatkozó támogatási szerződés megkötéséről. Az előterjesztés előzményként rögzíti, hogy az Országgyűlés az idei központi költségvetésben ötszázmillió forintot forint vissza nem térítendő támogatást különített el a fővárosnak az árvízvédelmi mű megépítésére. Ebből a pénzből megvalósítható a Mátyás király út és a Pünkösdfürdő utca közötti szakaszon a part menti területek 30 méter szélességben történő feltöltése, valamint az úgynevezett lábazati kőrakat. A feltöltés csak a szükséges, a parti áramlás ívébe simuló korrekciót jelent, és a természetes partvonalba jól fenntartható, szerves átmenettel csatlakozik. A mobilgát mentén 4 méter széles utat építenek ki, amely a nagy tömegű gépjárműveket is elbírja az árvízi védekezés során, ugyanakkor megfelel a Római-part jellegének. A feltöltés előnye többek között, hogy csökkennek a hullámtér időszakos helyreállítási költségei, megmarad a parti ingatlanok és a Duna kapcsolata, valamint jelentős mértékű rekreációs felület alakítható ki.

Ötszázmillió forint útkarbantartására A főpolgármester felhatalmazást kapott a közgyűléstől, hogy aláírja az egy- és két számjegyű főközlekedési utak karbantartásáról szóló támogatási szerződést, amelynek értelmében Budapest 500 millió forintot költhet útkarbantartásra. Az összeget három projektre fordítják: felújítják a 31-es főút részeként a Jászberényi utat az Éles-saroknál, az 5-ös főút részeként pedig a Grassalkovich út, Haraszti út és Ócsai út közötti szakaszon a felüljárók közötti útrész újul meg 336 millió forintból. Az Ócsai úton a MÁV vágányhálózata fölötti közúti hídon 32 millió forintból 17 méter hosszan kicserélik a híd dilatációját, valamint a betonfelületek bevonatát, és a járdát is javítják. A harmadik beruházás során a Róbert Károly körút–Hungária körút

–Könyves Kálmán körút útvonalon az elkopott útburkolati jeleket festik újra, erre 13 millió forintot fordítanak. Az előterjesztést a testület 20 igen vokssal, ellenszavazat nélkül és 9 tartózkodással fogadta el. A támogatási összeg Magyarország 2012-es költségvetésében szerepel, annak felhasználásáról Budapest a Belügyminisztériummal és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal köt támogatási szerződést.

Széll Kálmán tér, P+R parkoló Békásmegyeren Egymilliárd forintból valósulhatnak meg a közlekedésfejlesztési beruházások Budapesten. Ellenszavazat nélkül, 19 igen és 12 tartózkodással fogadta el a közgyűlés azt a határozatot, amellyel a testület felhatalmazza a főpolgármestert a közlekedésfejlesztési beruházásokat támogató szerződés aláírására. Az előterjesztés szerint a már korábban jóváhagyott 3 milliárd forint mellett további 450 milliót költhet a főváros a Széll Kálmán tér felújítására. Ebből egyebek mellett a Várfok utca rézsűjébe liftet és mozgólépcsőt is építenének, a Széna téren pedig a Volánbusz végállomás szerepét csökkentik, javítják a kerékpáros kapcsolatot, akadálymentesítik a gyalogos felületeket, és forgalomcsillapításra is számítani lehet. A keretből megkezdik a 2-es villamos vonal felújításának előkészítését is, az ezzel kapcsolatos munka jövő év elején kezdődik és 250 millió forintból gazdálkodhatnak. A tervek szerint megnövelik a végállomások peronjainak hosszát és átépítik vágányhálózatukat is, akadálymentesítik a megállókat, a Balassi Bálint utcában felújítják a pályát, átépítik a lánchídi aluljárót. Szintén januártól kezdődhet meg 210 millió forintos költséggel a békásmegyeri HÉV-állomás melletti P+R parkoló fejlesztése. A projektben a 11-es út keleti oldalán 7500 négyzetméteren alakítanának ki 250 autónak helyet adó parkolót, az Ország úti parkolót pedig 40 hellyel bővítenék. A jelenlegi tervek szerint a munkálatokkal 2014 tavaszára végeznek.


11

FŐVÁROS Street View Budapesten is

A rovatot szerkesztette: Erdélyi Zsuzsa (Forrás: Fővárosi Közgyűlés, MTI)

90 millió forintot költhet a főváros az utastájékoztatás fejlesztésére. A döntés szerint ennek része az egységes információs rendszer kialakítása, valamint az aluljárók tájékoztatóinak a megújítása is. A tervek szerint 500 információs táblát cserélnek le és a járműveken is korszerűsítik a tájékoztatási eszközöket. A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta Németh Szilárd (Fidesz– KDNP) kulturális és turisztikai tanácsnok javaslatát: Budapest is vegyen részt a Google Street View szolgáltatásban. A Google néhány évvel ezelőtt útnak indított szolgáltatásának lényege, hogy a felhasználók 360 fokos panorámaképek segítségével a világ legkülönbözőbb helyeit tekinthetik meg. Németh Szilárd álláspontja szerint az alkalmazás tájékozódási és turisztikai szempontból is fontos eligazodási pont, ezért lényeges, hogy Budapest is megtalálható legyen a felületen. A határozat szerint a testület a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság útmutatásának betartása mellett javasolja a szolgáltatás bevezetését.

Budapest elutasítja a gyűlöletbeszédet A Fővárosi Közgyűlés kinyilvánítja, hogy Budapest nem tűri, elutasítja a gyűlöletbeszéd minden formáját, és megvédi polgárait a faji, vallási, etnikai és világnézeti különbségekből táplálkozó gyűlölettől – szocialista javaslatra ezt a határozatot fogadták el a városatyák 28 igen, 3 nem szavazattal. (A háromfős Jobbik-frakció tagjai voksoltak nemmel.) Az ügy előzménye, hogy Gyöngyösi Márton, a Jobbik ország�gyűlési képviselője nagy felháborodást kiváltó, antiszemita kijelentést tett a parlamentben.

12

NEM!

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője és az Együtt 2014 választói mozgalom nevében Bajnai Gordon, volt miniszterelnök december 2-án a szélsőjobboldali eszmék, rasszista megnyilatkozások ellen emelt szót a fővárosban a Parlament előtti Kossuth téren. Mint ismert, november 26-án a parlamentben Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő annak felmérését szorgalmazta, hogy hány olyan zsidó származású ember van az Országgyűlésben és a kormányban, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A szélsőjobboldali eszmék, rasszista megnyilatkozások ellen emelték fel a szavukat a Kossuth téren megjelent politikusok. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője: elérkezett a kiállás ideje, mert nem elég az erkölcsi felháborodás akkor, ha valaki„a legelvetemültebb politikai gonoszság eszközeit ajánlja a magyarok figyelmébe”. Nem akarunk együtt élni alantas, rasszista megnyilvánulásokkal, nem fogadhatjuk el, hogy vétlen milliók halálát, szenvedését semmibe vegyék, nem tűrhetjük, hogy megismétlődjön, ami a történelemkönyvek legsötétebb oldalaira tartozik – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a huszadik századi népirtások minden esetben listákkal kezdődtek.

Bajnai Gordon, Együtt 2014 választói mozgalom: a magyarok békét akarnak, olyan országot, ahol a félelem nélküli élet alanyi jog. A volt miniszterelnök reménykeltőnek nevezte, hogy a kormányoldal és a baloldali ellenzék közösen emeli fel a szavát az antiszemita megnyilvánulásokkal szemben. A jobbikos Gyöngyösi Mártonnak a zsidó származású képviselők és kormánytagok felmérését szorgalmazó beszédéről kijelentette: a politikus nemcsak önmagát, hanem pártját és az egész magyarországi szélsőjobboldalt leleplezte. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a vészkorszakot idéző, színtiszta fasiszta beszédnek nevezte Gyöngyösi Márton parlamenti felszólalását, és közös fellépést sürgetett a szélsőjobboldal ellen. Az MSZP elnöke bejelentette, hogy amíg a jobbikos Gyöngyösi Márton a parlament külügyi bizottságának alelnöke, addig az MSZP nem vesz részt a testület ülésein. „Nem szívunk egy levegőt egy fasisztával” – fogalmazott. Ungvári Tamás író, irodalomtörténész, a Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány kuratóriumi elnöke: a tüntetéssel felemeltük a szavunkat az uszítással, az erőszakot hirdetőkkel szemben. Hozzátette: nem támogatja a cenzúrát, de a nagy többség erkölcsi megvetése elszigetelheti a Jobbikot. A tüntetés végén Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke a fasiszta szervezetek működésének tilalmát kimondó 1947-es párizsi békeszerződés rendelkezéseit tartalmazó mappát adott át Rogán Antalnak, Bajnai Gordonnak és Mesterházy Attilának. A tüntetésen ott volt Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, Ilan Mor izraeli és Karin Olofsdotter svéd nagykövet, akiket külön köszöntöttek a színpadról.


HÍREK Elismeréseket adtak át a Belügyminisztériumban Pintér Sándor belügyminiszter a kistérségi Start munkaprogramok szervezésében és végrehajtásában kiemelkedő tevékenységet végző önkormányzatoknak adott át miniszteri elismerő okleveleket november 16-án a minisztérium márványaulájában. Pintér Sándor ismertette, hogy idén 132 milliárd forint állt rendelkezésre a költségvetésben közfoglalkoztatásra, ebből a keretből összességében 270 ezer ember jutott munkához. Jövőre 145 milliárd forint jut a közmunkaprogramra, a cél pedig az, hogy 2013-ban és 2014-ben háromszázezer ember juthasson munkához. A belügyminiszter kiemelte: a megújult közfoglalkoztatás legfőbb feladata annak megvalósítása, hogy az egészséges emberek ne segélyekből, hanem munkából éljenek, s a gyerekeik is megtanulják, hogy a megélhetésért dolgozni kell.

Mikulásgyár 2012

Idén a Mikulásgyár két budapesti helyszínen, az 56-osok terén és a Nyugati téri bevásárló központ főbejáratánál várja a felajánlásokat. Az évek óta felállított gyárban december 6. és 21. között szortírozzák és csomagolják a beérkezett ajándékokat, élelmiszereket a Magyar Vöröskereszt önkéntesei. Idén hatvanezer látogatóra és több mint ötszáz önkéntesre számítanak. A Mikulásgyár főszervezője Zsolnai Endre, hangsúlyozta, fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a mélyszegénységben élő gyermekeknek Joulupukki, a lappföldi mikulás integet a West End elsősorban nem édességekre, hanem City Center előtt, ahova rénszarvasszánon érkeznek tartós élelmiszerre van szükségük. az első ajándékok (MTI Fotó: Kovács Tamás) A különböző betegségek, élelmiszerallergiák miatt pedig jó lenne, ha az adományok közé sok egészséges élelmiszer kerülne. Természetesen továbbra is számítanak játékokra, mesekönyvekre, meleg ruhákra és tisztálkodószerekre is. A fővárosi Mikulásgyárban a korábbi évekhez hasonlóan több programot is rendeznek. Lesz ingyenes jégpálya és koncertek, illetve több mint ezer óvodás láthatja majd a Gulliver a törpék országában című előadást is. Az országban több helyen állítottak fel gyűjtőpontok, így Debrecenben, Kaposváron, Miskolcon, Szegeden, Kecskeméten, Győrben és Zalaegerszegen is. Az összegyűlt ajándékokat ezúttal is a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetei osztják szét a leginkább rászorulók között. Bővebben: a www.voroskereszt.hu internetes oldalon olvashatnak az érdeklődők.

Elismerő oklevelet kaptak a következő települési önkormányzatok: Nagydobsza, Dencsháza, Boda, Ivád, Egercsehi, Erk, Tiszaörs, Tiszaigar, Tiszaszentimre, Szelevény, Csépa, Tiszasas, Örményes, Tiszatenyő, Karancslapujtő, Bátonyterenye, Sóshartyán, Bernecebaráti, Böhönye, Újireg, Somlószőlős és Kerta.

A rovatot szerkesztette: Erdélyi Zsuzsa (Forrás: NFÜ, MTI)

Az önkormányzatok esélyegyenlőségi programjainak elkészítéséről Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló, 2012-ben módosított törvény előírja, hogy az önkormányzat 2013. július 1-jét követően az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha hatályos esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI.1.) EMMI rendelet kiadásával létrejött a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének új rendszere. A programokat a települési önkormányzat kijelölt köztisztviselői vagy közalkalmazottai készítik el és vizsgálják felül. A program elkészítéséhez és felülvizsgálatához a települési önkormányzatok ingyenes szakértői segítséget és felkészítő képzést vehetnek igénybe, amelyet a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) nyújt majd számukra az esélyegyenlőségi mentorhálózatán keresztül. Az esélyegyenlőségi programokkal, valamint a TKKI szolgáltatásaival kapcsolatos további információk elérhetők a www.tkki.hu honlapon az Programok/Esélyegyenlőség menüpont alatt.


13

IDŐközi választások

Helycsere Korábbi jelentkezésünk óta 15 településen tartottak időközi önkormányzati választást. Ebben az időszakban 12 esetben döntöttek a polgármester személyét illetően, melyből 6 alkalom volt önfeloszlatás. A település első emberének cseréjét 4 esetben lemondás, 2 településen pedig haláleset indokolta. Egyéni választókerületi képviselő-választás 4 településen történt – 2 alkalommal lemondás miatt, 1 esetben haláleset, míg 1 alkalommal önfeloszlatás indokolta a referendumot. Azokon a településeken, ahol önfeloszlatás miatt volt időközi választás, a képviselő-testület tagjainak összlétszámát (39 fő) figyelembe véve 17 főt választottak újra, így a képviselő-testületek személyi összetétele is változott azokon a településeken, ahol nem volt meg az összhang a képviselő-testület és a polgármester között. Baja: A Fidesz–Magyar Polgári Szövetség jelöltje, Csubákné Besesek Andrea nyerte az október 28-án tartott időközi önkormányzati képviselő-választást a Bács-Kiskun megyei Baján. Csubákné Besesek Andrea 342 szavazatot kapott, ami a szavazók 46 százalékát jelenti. Második helyen Barna György, a Magyar Szocialista Párt jelöltje végzett 219 szavazattal (29,4 százalék), harmadik helyen a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelöltje, Horváth Tibor végzett 59 szavazattal (7,9 százalék), míg negyedik a Lehet Más a Politika jelöltje, Hunyadi László 56 szavazatot (7,5 százalék) kapott. Ötödik lett Juhász István független jelölt, akire 43-an voksoltak, míg a hatodik helyen a Demokratikus Koalíció jelöltje, Telegdi Sándor végzett 24 szavazattal (3,2 százalék). A választáson 743 szavazó jelent meg, ami 23,65 százalékos részvételt jelent, érvénytelen szavazat nem volt. Az időközi választást lemondás miatt írták ki. Dabas: A Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete (DAFI) és a Fidesz közös jelöltje, Kosztolányi Gyula lett a Pest megyei Dabas 3. számú egyéni választókerületének új képviselője az október 28-án tartott időközi választáson. A választás győztese 246 szavazatot kapott, a további négy jelölt közül Vizer Tamás (független) 166, Králl Zoltán (független) 59, Bartháné

14

Harsányi Nóra (Dabasi Lokálpatrióta Egyesület) 31, Gyimesi András (Jobbik) 11 voksot szerzett. A voksoláson 517 választópolgár jelent meg (32,2 százalékos részvétel). Az időközi referendumot haláleset miatt kellett kiírni. Tiszavasvári: Fülöp Eriket, a Jobbik jelöltjét választották újra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári polgármesterévé az október 28-án tartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért 4 jelölt indult. A választás győztese 2411 voksot szerzett, a Fidesz által támogatott Ráduly Zsoltra (Tiszavasváriért Közéleti Egyesület) 1707, az MSZP színeiben induló Timári Istvánnéra 499, míg a Budapesti– Pest Megyei SZEM-pont Egyesület jelöltjére, Aleva Istvánra 116 szavazat érkezett. A választásra jogosult 10 111 választópolgár közül 4733-an járultak az urnákhoz, ez 46,81 százalékos részvételi arányt jelent. A településen az új képviselő-testület összetételéről is döntöttek a szavazók. A 12 tagú önkormányzati testületbe a polgármesterrel együtt 7 tagot a Jobbik, 3-at a Fidesz támogatásával indult Tiszavasváriért Közéleti Egyesület delegált, 1 képviselő az MSZP színeiben, 1 pedig függetlenként jutott be. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni.


Nemesvid: Árvai Tibor független jelöltet választották meg polgármesternek a Somogy megyei Nemesviden a november 11-én tartott időközi választáson. A három, függetlenként induló polgármesterjelölt közül Árvai Tibor 176, Kuti László 152, Harmath István, a volt polgármester 68 szavazatot kapott. A 4 fős képviselő-testület tagjait 12 független jelölt közül választották ki a szavazásra jogosult lakosok. A mintegy 800 lakosú település 618, választásra jogosult állampolgára közül 417-en adták le szavazatukat. Az időközi választást azért kellett kiírni, mert a testület augusztusban feloszlatta magát. Szamosszeg: A Fidesz–KDNP jelöltje, Gergely Lajos, nyerte el a polgármesteri tisztséget a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szamosszegen aznovember 18-án tartott időközi választáson. A polgármesteri tisztségért ketten indultak: közülük Gergely Lajos, a kormánypárt jelöltje 621 szavazatot gyűjtött össze, megelőzve a független Kiss Jenőnét, aki 303 szavazatot kapott. Az 1563 választásra jogosult szavazópolgárból 924-en szavaztak, ez 59 százalékos részvételi arányt jelent. A hat képviselői mandátumra összesen tizenegyen jelöltették magukat, az önkormányzati testületbe, végül négy független, egy fideszes és egy jobbikos jelölt jutott be. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni. Kardoskút: Lengyel György független jelöltet választották meg a Békés megyei Kardoskút polgármesterévé a november 25-én tartott időközi polgármester-választáson. A békés megyei kistelepülésen három független jelölt indult a tisztségért, a választási részvétel 61 százalékos volt. A 916 fős település 759 névjegyzékben szereplő választópolgára közül 462-en adtak le érvényes szavazatot. Lengyel György 201 szavazatot, Varga Pál 156 voksot kapott,

IDŐközi választások

Kosd: Kurdi Ferencet, a Jobbik jelöltjét választották a Pest megyei Kosd polgármesterévé a november 25-én tartott időközi önkormányzati-választáson. A négy polgármesterjelölt közül a legtöbb voksot − 489-et − a Jobbik színeiben induló Kurdi Ferenc kapta, a második helyen a független László Zoltán végzett 334 szavazattal, a harmadik helyen Bodnár Mihályné végzett 108 szavazattal, míg Fodor Krisztián 53 voksot gyűjtött, mindketten függetlenként mérették meg magukat a polgármesteri posztért. A 2600 lakosú Kosdon a 2036 választásra jogosult polgár közül 992-en mentek el szavazni, ami 48,89 százalékos részvételnek felel meg. A hat képviselői helyre tizenketten pályáztak, közülük négyen a hivatalban lévő testületből, sikerrel: a független Biber Kálmán, Bársony Csaba Tibor és Horhi József, valamint a jobbikos Hugyecz Andrásné a helyén maradhat, hozzájuk csatlakozott új tagként Podholiczki Judit és Zombori Márk Ádám, mindketten függetlenek. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni. Pácin: Majoros László Ferenc független jelöltet választották a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pácin új polgármesterének a november 25-én megtartott időközi választáson. A posztért négy független jelölt indult. A névjegyzékben szereplő 1147 pácini közül 684-en voksoltak. Majoros László Ferenc 288, Nagyné Farkas Anikó 134, Rostás Tamás 181, míg Gecse Istvánné 72 szavazatot kapott, 9 voks érvénytelen volt. A bodrogközi településen az időközi polgármester-választást azért írták ki, mert Barati Attila − aki 1990-től, hat cikluson át 2012-ig vezette a másfél ezer lakosú települést − szeptember elején 46 éves korában meghalt. Szilsárkány: Szalai Miklós független jelöltet választották meg a Győr-Moson-Sopron megyei Szilsárkány polgármesterévé a november 25-én tartott időközi polgármester-választáson.

A polgármesteri tisztségért hárman versengtek, mindannyian függetlenként. Szalai Miklós 156, Kuti István 137, míg a harmadik jelölt, Gőgös Zsuzsanna 30 szavazatot kapott. A választásra jogosult 583 választópolgár közül 326-an járultak az urnákhoz, ez 56 százalékos részvételi arányt jelent. Három szavazólap érvénytelen volt. Az időközi polgármester-választást lemondás miatt kellett kiírni. Tárkány: Mészáros Tamásné független jelöltet választották meg a Komárom-Esztergom megyei Tárkány polgármesterévé a november 25-én tartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért három független jelölt indult, közülük Mészáros Tamásné 311 szavazatot szerzett, 199 voks érkezett Koppendorfer Ferencre, míg a korábbi polgármester, Földes Kálmán 122 szavazatot kapott. A község új képviselő-testületet is választott. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni. Vámosszabadi: Réti Csaba független jelöltet választották meg a Győr-Moson-Sopron megyei Vámosszabadi polgármesterévé a november 25-én tartott időközi polgármester-választáson. A polgármesteri tisztségért négy független jelölt indult, közülük a választás győztese 269, Méri Attila 233, Adorján Judit 54, míg Pék Gyuláné 37 szavazatot kapott. A választásra jogosult 1219 választópolgár közül 602-en járultak az urnákhoz, 7 érvénytelen szavazat mellett, ez 49,4 százalékos részvételi arányt jelent. Az időközi voksolást azért kellett megtartani, mert a polgármester szeptember elején lemondott posztjáról. Budakalász: Máté István, a Budakalászi Baráti Kör jelöltje nyerte a Pest megyei Budakalász 1-es számú választókerületében december 2-án tartott időközi önkormányzati képviselő-választást. A több mint 10 ezer lakosú település érintett kerületében 1176 választópolgár közül 398-an adták le voksukat. A képviselői helyért öten versengtek. Máté István 204 szavazatot, Szigeti Ferencné (Budakalászi Nemzeti Fórum) 60 voksot, Márton András

(MSZP) 52 szavazatot kapott, Nógrádi Zoltánra (Budakalászért Védegylet) 43-an, Pál Bélára (Jobbik) 37-en szavaztak. Az időközi választást lemondás miatt kellett kiírni. Darvas: Buk György független jelöltet választották a Hajdú-Bihar megyei Darvas polgármesterévé a december 2-án tartott időközi polgármester-választáson. A település névjegyzékbe vett 525 választópolgárából 117-en járultak urnákhoz, ami 22 százalékos részvételi arányt jelent. Buk György 80 szavazattal, 70 százalékos arán�nyal nyert a szintén független Jován József ellenében. A választást a korábbi településvezető lemondása miatt kellett kiírni. Nagydobos: Kovács Gábor független jelölt nyerte a december 2-án megtartott időközi polgármester-választást a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagydoboson. A polgármesteri tisztségért eredetileg három jelölt indult volna, a magát szintén függetlenként jelöltető Ferenczi Zoltán azonban a választás előtt visszalépett. Kovács Gábor 526 szavazatot nyert el, míg a másik, szintén független jelölt, Fonalka István 322 szavazatot szerzett. Az 1606 választásra jogosult választópolgár mintegy 53 százaléka vett részt a voksoláson. Nagydoboson a képviselők személyéről is dönthettek a választók: a hat testületi helyre harmincan jelöltették magukat, közülük hárman az MSZP színeiben, a többiek függetlenként indultak. A hatfős testületbe csak független jelöltek kerültek. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni. Orgovány: A Fidesz−KDNP közös jelöltjét, Lóczi Boglárkát választották a Bács-Kiskun megyei Orgovány polgármesterévé a december 2-án tartott időközi polgármester-választáson. A tisztségért két jelölt indult. Lóczi Boglárka 723, míg a másik, független jelölt 452 voksot nyert el. A település 2740 választásra jogosult polgára közül 1182 fő vett részt a szavazáson, közülük 1175-en adtak le érvényes szavazatot. Az időközi polgármester-választást lemondás miatt kellett kiírni.


15

A rovatot szerkesztette: Kolin Péter

Gombkötő Lajos Istvánra 105 választó szavazott. Az időközi választást haláleset miatt kellett kiírni.

LÁTOGATÓBAN Budapesti Karácsonyi Vásár

Díszvendég: Kalocsa A 14. Budapesti Karácsonyi Vásár, amely ma már a főváros hivatalos eseménysorozatai közé illeszkedik, egyaránt számít a budapesti, a vidéki és a külföldi vendégekre. Európai példák alapján jött létre, és mára turisztikai vonzerővé vált, nemzetközi hírnévnek örvend. A Sunday Times szerint például Európa hat legjobb karácsonyi vására között az első. Az attrakciók élén a zsűrizett kézműves és népművészeti termékek vására áll, de a gasztronómia is az esemény vonzerejét növeli. A vásár idei díszvendége Kalocsa.

A Vörösmarty téren nem csak a város ízeibe és kultúrájába lehet belekóstolni. A híres kalocsai paprika, a festő és hímző asszonyok csodálnivaló virágmotívumaival díszített munkái meg is vásárolhatók. Ám a kalocsaiak nem csupán ezekkel érkeztek, hanem a település életérzéséből is hoztak ízelítőt, népzenészek és táncosok jöttek, a városi múzeum kincsei közül pedig kiállítottak egy vesszőből font Betlehemet. A díszvendégségről, a város jelenlegi helyzetéről és terveikről faggattuk Török Ferenc polgármestert, aki jelenlétével is megtisztelte a karácsonyi forgatagot. – Kalocsa a szellemi kulturális örökség részévé vált népi motívumaival, néptáncával, ezért arra gondoltunk, hogy a vásárt színesíthetnénk, ha a hagyományainkat idehozzuk és megmutatjuk a külföldieknek, hogy mennyire színes Magyarország. Népművészetünk, hagyományaink itt is az egész országot képviselik. A kalocsai motívum két éve egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül, régi fényében kezd csillogni. Ebben persze sok tudatos munka van, része a városmarketingünknek, hiszen ez a település iránt is felkelti az érdeklődést. Itteni jelenlétünkkel munkahelyeket is teremtünk. A vásárban megjelent paprikás cégek, a porcelánmanufaktúrák munkatársai mind azt mondják, hogy érzékelik a megnövekedett keresletet. Sőt, azt látjuk, hogy több cég pólót, inget, farmert dekorál ezzel

16

a mintakörrel. Szeretnénk azonban arra vigyázni, hogy a hagyomány tisztelete megmaradjon. – Milyen ma Kalocsa helyzete, men�nyire érzik a válságot? Mekkora a munkanélküliség? – Két éve vagyok polgármester. A helyzet nálunk sem könnyű, feszes gazdálkodással próbáljuk a költségeinket csökkenteni, a bevételeket növelni. Olyan pályázatokon indulunk, amelyek eredményeként biomassza tüzelésű távhőművet építünk, ami az összes intézményünket ellátja majd hőenergiával, ezzel 2,5 millió köbméter földgázt kiváltva. Az épületek fűtés és világítás korszerűsítése is tervbe van véve. Adó önerő tekintetében nem állunk jól. Egy ilyen nagyságrendű városnál – 18 ezer lakosunk van – 1-1,2 milliárd forintnyi bevételnek kellene lenni, ehelyett 650 milliónk van. Ezért örülök a kormány kon-


szolidációs tervének, mert az 60-70 százalékos adósságátvállalás esetén lehetővé teszi számunkra, hogy egy új költségvetési koncepció segítségével nulla szaldósok legyünk jövőre. A munkanélküliségi ráta is magas, 15 százalék körüli. Amikor a választáson indultam, elmondtam, a munkahelyteremtés polgármestere szeretnék lenni, most a válság miatt a munkahelymegtartás az elsődleges. 450 munkahelyet mentettünk meg azzal, hogy nem zárták be a kórházat, sőt most fogják fejleszteni. Új ipari parkot alakítottunk ki, ahol olyan feltételeket teremtettünk, hogy minél vonzóbb legyen ide betelepülni. Régen több ezren hímezték a kalocsai kézimunkákat, amelyek a világ minden táján keresettek voltak; ma, ha létrehoznánk egy szövetkezetet erre a célra, nem lenne versenyképes árban. Próbálkozunk esetleg majd bedolgozási rendszerrel, hogy a város is részesüljön az üzletből.

főépítészek az önkormányzatokban – Mennyire tudnak építeni az idegenforgalomra? – Számos olyan értékünk van, amit hasznosíthatunk ezen a téren: ezeréves a város, érseki székhely, csodálatos az épített örökség, egyedülálló a kincstár és a könyvtár az érseki palotában. Népművészetünk világhírű: a festés, a néptánc, a hímzés és van hungarikumnak számító paprikánk. Kevesen tudják, hogy az édes-nemes paprikát Kalocsán nemesítették ki az 1930-as években, az itteni kutatóintézetben. Gasztronómiánk is kiváló. És akkor még itt a Duna, a Szelidi-tó és Hajós, a pincefalu közelsége. Szeretnénk, ha a vendégek nem egy vagy félnapot töltenének nálunk, hanem minél hosszabb ideig maradnának. A következő fejlesztéseink egyik fontos területe éppen ezért a szállodalétesítés. A dunai kikötőnkben megállnak a nagy szállodahajók, évente mintegy 40 ezer turista lép partra, ám ez jelenleg a városnak semmilyen bevételt nem hoz. Ugyanis a turisták busszal csak „végigszaladják” a látnivalókat, és még a gulyáslevest is a hajón főzik nekik! A MAHART-tal együtt tervezzük a kikötőfejlesztést, és a programokba olyan elemeket szeretnénk „becsempészni”, amelyeket a város kínál. – És mit kínálna a város? – A Kalocsa szíve elnevezésű pályázatunk révén a szép Érsekkertben szabadtéri színpadunk lesz, botanikus kert, mesepark, felújítjuk a népművészeti házunkat és a Schöffer múzeumot, a művész szülőházában. A magyar zarándokút része lehet a felújított kálváriánk. Egyik szép épületünk óriási pincéjében pedig tervezzük a Duna menti borrégió borainak a bemutatását. – És mit tudhatunk meg Önről? – Tősgyökeres kalocsai vagyok, rajz és földrajz szakos általános iskolai tanár a végzettségem. Magam is rajzolom és festem a kalocsai motívumokat, egy fiatal divattervezővel, Hrivnák Tündével saját kalocsai kollekciónk van, amelyen az estélyi ruhától a vadászöltözetig mindenütt megjelenik ez a minta. Nagy kihívás számomra a polgármesteri munka, szeretném, ha befejezése után jó emlékek maradnának rólam. Hajós Anna

Jövőtudatos településfejlesztés A Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem (BME) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) Szociológia és Kommunikáció Tanszéke és a BME Építészmérnöki Kar (ÉPK) Urbanisztika Tanszéke „Jövőtudatos településfejlesztés" címmel közös konferenciát rendezett ez év novemberében. A két tanszék összefogásával, Orbán Annamária közgazdász, a BME GTK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese és Benkő Melinda építészmérnök, a BME Urbanisztika Tanszékének vezetője szervezésében és moderálásával zajlott a rendezvény. Mit jelent a jövőtudatosság? Ezt a fogalmat napjainkban ritkábban használják, mint a ma igen divatos fenntartható jelzőt. A BME oktatói szándékosan választották ezt az előbbit. A civil életben is vannak, akik jó példával járnak elől, egyesületet alakítanak és próbálnak jövőtudatosan élni, cselekedni és mindezt a közösségért teszik. Példa erre a 2007-ben Székesfehérvárott megalakult Jövőtudatos Városlakók Egyesülete. Jövőtudatosnak lenni egy felgyorsult világban, az „élj a mának!” fogyasztói társadalomban nem könnyű. Még nehezebb ennek a szemléletnek az elterjesztése. A jövőtudatosság mindenki számára mást jelent, a fogalomnak több aspektusa is van az egyénre és a közösségre, a társadalomra vetítve. Mint ahogy a tudatos jövőalakítás is sokoldalú tevékenység. Ugyanúgy beletartozik az egészséges életmód, mint a jövő generációjának oktatása, nevelése, vagy éppen a környezetvédelem, a lakóhelyünk, tágabb értelemben bolygónk körülményeinek javítása. Az egyesület a jövőben leginkább a környezetvédelem, a kultúra, a szabadidő aktív eltöltése, a városfejlesztés, a közlekedés, az oktatás és nevelés területén tervezi tevékenységét fókuszálni. Mindezt politikamentesen, a köz érdekében! „A jövőtudatosság nem valami elvont elmélet – vallja Czumpf Sándor, a Jövőtudatos Városlakók Egyesületének elnöke. – Az elnevezésünkhöz híven mi valóban a városi élettel, annak sokszínűségével, ellentmondásaival, fejlesztési lehetőségeivel foglalkozunk. Mindezt ésszerű módon, az átlagember szintjén kezeljük. Így lehet, hogy bizonyos tekintetben az értékítéletünk

szubjektív, de mi megfogalmazzuk azt is, ha valami nem teszik egy-egy város életében, és azt is, ami igen. Nem szeretnénk beállni azok sorába, akik mindenben csak a rosszat látják.” „Mit is jelent jövőtudatosnak lenni? Nem gondolom, hogy erre valamilyen konkrét definíció lenne. Úgy vélem, az a jövőtudatos ember, aki lehetőségei szerint mindent megtesz a jövőért. Legyen szó környezetről, közösségről, társadalomról vagy éppen saját jövőnkről.Van, aki persze még többet tesz ezért, mindezt lehetőségein felül! – fogalmazott Haga Ferenc, a Jövőtudatos Városlakók Egyesületének titkára.

Néhány gondolat az előadásokból Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára előadásában a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Charta dokumentumáról beszélt, amelyben a lefektetett elvek a jövőtudatos településfejlesztésre is érvényesek. Kocsis János Balázs városszociológus (BME) előadásának címe egyúttal kérdés is: Policentrikus város: a város jövője? Ebben egy, a budapesti agglomerációban végzett kutatás részeredményeit mutatta be hat település (Biatorbágy, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Páty, Törökbálint) vonatkozásában. Alföldi György városfejlesztéssel foglalkozó építészmérnök (BME) a folyamatalapú tervezés, városalakítás témában fejtette ki gondolatait. Fontosnak tartja a gazdaságfejlesztési terv, illetve a helyi társadalomfejlesztési terv meg-


17

főépítészek az önkormányzatokban géseinek kérdőíves felmérésen alapuló kutatási eredményeit mutatta be. A klímabarát turizmus útikalauz sok hasznos tanáccsal szolgál a turizmus szervezőinek és a településeknek.

Kultúra, műemlékés örökségvédelem

létét, mivel a folyamatos tervezés elengedhetetlen része a városalakításnak, és a városalakító pedig jelentős szereplője a város változásait befolyásoló társadalmi-gazdasági-környezeti-fizikai tényezők kialakításának. Csete Mária közgazdász (BME) Az innovatív alkalmazkodás a fenntartható településfejlesztésben címmel a turizmus és a klímaváltozás összefüg-

Kádár Bálint építészmérnök (BME) Az intelligens város és a technológia mítosza téma kapcsán érdekesen és újszerűen mutatta be a jövő városának kihívásait. Háromféle városi modellt vázolt fel, a digital, az intelligens és a smart city-t. A jövő városa – véleménye szerint – a smart city, de mi a digital felé haladunk. Az intelligens város az emberi, kollektív és mesterséges intelligenciát együtt jelenti. A jövő infrastruktúrái picik, nem városalakító, hanem városműködési tényezők. Mondandóját érdekes példákkal illusztrálta. Szemerey Samu építészmérnök (Kortárs Építészeti Központ) A buborék után – a városi kultúra új infrastruktúrái című előadásában feltette a kérdést mi a városi kultúra hordozó közege, mi a városi kultúra? Véleménye szerint

A településfejlesztés meghatározása A településfejlesztés1: a település fejlődésének tudatos beavatkozással történő befolyásolása, amelynek eredményeként a település men�nyiségi és minőségi többlethez jut. Mennyiségi többlet® pl. új épületek, műszaki hálózatok, minőségi többlet® pl. jobb lesz a közbiztonság, javul a szociális ellátás. A településfejlesztési koncepció2: a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről a kormány 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelete intézkedik. Többek között részletes tartalmi előírásokat tartalmaz a településfejlesztési koncepció vonatkozásában. 1. Volter Edina PhD, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék: Önkormányzati igazgatás Magyarországon. Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. (ELTE archívum) 2. A hatályos épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény fogalommeghatározása

18


ezek a közönség-producer, a hely-tudás, a használat-köztér, közösség-finanszírozás összessége. Elemezte a helyszín, a lépték, a vizualitás és a folyamat problémáit, majd kérdéseit a közösségek, a kultúra intézményei, a kreatív iparágak vonatkozásában fogalmazta meg. Fejérdy Tamás építészmérnök örökségvédelem, (KÖK) a Kulturális örökség és a jövő városa című előadását a műemlékvédelem és az urbanisztika elválaszthatatlanságával kezdte. Múlt nélkül nincs jövő, de a múlt sem lehet jövő nélkül. Az örökség terén a jövő városának meghatározó elveit a Történeti városi táj 2011-es ajánlása tartalmazza. A kulturális örökség vonatkozásában is fontos az integrált megközelítés, a meglévő erőssége, használata és továbbfejlesztése (önmegújítóöngyógyító képesség), a fenntartható használat. A harmonikus illeszkedés és a fenntarthatóság fontos az örökségvédelem – konzerválás – integráció összefüggéseiben.

Zsugorodó városok, közlekedés, energiaellátás Visy Erzsébet geográfus (VÁTI ) előadását a zsugorodó városok városfejlesztési törekvéseiről tartotta. A zsugorodó városok jelentős nagyságú városok, ahol az utóbbi évtizedekben számottevő lakosszám-veszteség volt, alapvetően a gazdasági helyzet változása miatt. Külföldi és magyar példákon keresztül mutatta be a jelenséget, folyamatot. Egyes országok vonakodva, mások halogatva (kelet-európai országok) fogadják e tényt, az USA és Németország keresi a választ. A megoldások között szerepel a gazdasági bázis helyreállítása, a gazdaságfejlesztés, a nehézipar helyett más iparágak, pl. turizmus, oktatás stb. fejlesztése. De egyre népszerűb az újrahasznosítás, a „Recycled Cities”, az „Attraktív közterületek” létrehozása. Megoldandó dilemma a városfejlesztés és a csökkenő népességszám ellentmondása. Csiszár Csaba közlekedésmérnök (BME) A fenntartható városi közlekedés kihívásai és megoldásai című előadásában bemutatta a személyszállítás, az áruszállítás és a járműtech-

főépítészek az önkormányzatokban nika problémáit, változásait, rámutatva a forgalomszervezés és irányítás lehetőségeire. Cél a személyszállítási és áruszállítási szükségletek és kapacitások összerendezése gazdaságosan, környezetbarát módon, biztonságosan, mennyiségi és minőségi elvárásokkal. Az új személyközlekedési módok széles skáláját ismertettea közlekedésmérnök. Az intelligens mobilitás fogalommal is meg kell ismerkednie mindenkinek – hangsúlyozta. Lezsovits Ferenc gépészmérnök (BME) A település energiaellátásának aktuális kérdéseiről szólva bemutatta a megnövekedett energiaigényeket, a településszerkezetek és az energiaellátás összefüggéseit. Majd felvázolta a támogatott fejlődési irányokat: energiaigény-csökkentés, -hatékonyság, hatékonyabb energiatermelés, megújuló részarány növelés, hulladék újrahasznosítás. A fejlődési tendenciák között kiemelten beszélt a pellet (finomított alapanyagból – elsősorban fából – tömörítéssel készített fűtőanyag) fűtés előnyeiről. Előadása végén linzi példán keresztül (biomas�sza és napelem a fűtőrendszerbe kapcsolódik) mutatta be az igényekhez való alkalmazkodás fontosságát. Szabó György építőmérnök, térinformatika (BME) – A jövőtudatos településfejlesztés térinformatikai technológiái című előadásában bemutatta azt a széles skálát, amit a digitális világ, mint az urbanisztika integrációs platformja jelent. Fontos a térinformatikai technológia és a települések megismerése, a környezet leírása és annak változása, valamint az emberi beavatkozások hatása. A folyamatban résztvevő szakemberek különböző nézőpontból tekintenek a problémára: „szerintem alapkérdés” a megfelelő méretezés – mondja az építőmérnök; a megfelelő HW, SW eszköz kiválasztása – mondja az informatikus; a település értékét, minőségét növelő beavatkozás – mondja az urbanista. Végezetül a hol tartunk ma? Mit tanítsunk? kérdésekre adott válaszával zárta igen érdekes és előremutató előadását. Bővebben: http://www.urb.bme. hu/segedlet/jovotudatos_konferencia > előadások.

Az életműdíjas építész A Nógrád Megyei Építész Kamara Elnöksége Tamássy István Emil építésznek az építésben, az építészeti tervezésben, valamint az építésigazgatásban végzett, több évtizedes kiemelkedő munkájának elismeréseként Életműdíjat adományozott. Tamássy gazdag életpályája során tizennégy évig volt Nógrád megye főépítésze. A díjat Kenyeres István, a megyei építészkamara elnöke adta át 2012. október 1-jén, az Építészet Világnapján. Tamássy István Emil az Ybl Miklós Építőipari Technikumban szerzett építőipari technikusi oklevelet, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán 1964-ben védte meg építészmérnöki diplomáját. A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetőjeként irányította a salgótarjáni városközpont több épületének építését. Három évi kivitelezés után tizenöt évig a Nógrád Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál tervezői, később irányító tervezői, majd építész szakosztály vezetői munkakörökben dolgozott. Tervezői tevékenysége elsősorban a megye területére terjedt ki, döntően azonban Salgótarjánra és Balassagyarmatra koncentrálódott. Tervezett épületeinek száma 50 feletti, amelyek között lakóházak, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási épületek éppúgy megtalálhatók, mint motel, étterem, temető ravatalozó. Épületei elsősorban funkcionális szempontú megközelítésűek, a rendeltetés elsődlegességét tartva szem előtt. A lakóépületek egyszerű tömegükkel belesimulnak környezetükbe, a középületek ugyanakkor jellegzetes megfogalmazásukkal, tömegalakításukkal nyilvánvalóvá teszik, hogy közösségi funkciót rejtenek. Tervpályázatokon is sikerrel szerepelt. Az épülettervek mellett szívesen foglalkozott településrendezési feladatokkal is, ennek részeként több tanulmány és program szerzője. 1982-1994 között Nógrád Megye főépítészeként a megye területére vonatkozó településrendezési tervezést szervezte, koordinálta, valamint az építészeti tervezést ellenőrizte. E feladatokat az Építészeti Tervtanács, valamint az Építészeti Szakértő Bizott-

ság irányításával, azok elnökeként látta el. Akkor a megye valamennyi városában működött városi főépítész, akik a megyei főépítész koordinálásával végezték munkájukat. 1994-től 1998-ig listás országgyűlési képviselőként az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottság tagja, ezen belül az Építészeti Albizottság elnöke volt. Építésigazgatási gyakorlatával és tapasztalatával közreműködött több, az építésügyet újraszabályozó szakmai törvény megalkotásában. Ekkor született meg a kamarákról szóló törvény, valamint a napjainkban módosított „az épített környezet alakításáról és védelméről” törvény. Nyugdíjasként tagja a kamarai tervtanácsnak, az állami főépítész által vezetett Észak-magyarországi Településrendezési és Műszaki tervtanácsnak. Ma is szívesen dolgozik, régi szenvedélyének a festészetnek hódol. (www.nmek.hu)


19

főépítészek az önkormányzatokban

Nem épül hulladékégető!

A rovatot összeállította: Zábránszkyné Pap Klára

Amit mindenki várt, az novemberben végre bekövetkezett. A heiligenkreuzi hulladékégető felépítését tervező BEGAS jogutódja, az Energie Burgenland elnökségi szóvivője, Michael Gerbavsits, az ORF Burgenlandnak adott inte rjújában bejelentette, végleg lemondtak a hulladékégető megvalósításáról. Az Őrségi Nemzeti Parkot is fenyegető beruházás ellenzői hat évig küzdöttek. Az utóbbi években bekövetkezett változások miatt a hulladékégetőt a beruházók már nem tartják gazdaságosnak, és nem illik bele az Energie Burgenland üzleti stratégiájába, sokkal inkább a szélenergia hasznosításé a jövő. Továbbá, nincs elegendő men�nyiségű szemét Ausztriában − nyilatkozta Michael Gerbavsits. Magyar részről a tiltakozás hosszú, összefogott, kitartó volt, de megérte! Civil szervezetek is alakultak a hat év alatt ennek érdekében. A Pro Natura St. Gotthard - PRONAS volt az egyik, amely mindent megtett a hulladékégető megépítése ellen. Magyarország főépítészei először 2008-ban tiltakoztak a határ közelében felépítendő szemétégető ellen és juttatták el tiltakozó levelüket a köztársasági elnöknek, a kancellária miniszternek, a környezetvédelmi-vízügyi és nemzeti fejlesztési-gazdasági minisztereknek, vala-

mint Burgenland tartományi főnökének. Majd 2009-ben ismét felléptek a beruházás ellen, a hír megjelent az ÖN-KOR-KÉP-ben is (2009/10. szám). Az akkori osztrák tartományi gázszolgáltató, a BEGAS 2007-ben jelentette be, hogy évi 325 ezer tonna kapacitású, álláspontjuk szerint korszerű technológiájú hulladékégetőt kíván felépíteni 115 millió eurós beruházással közvetlenül a magyar−osztrák határ mellett. A létesítmény ausztriai környezetvédelmi engedélyezése ellen osztrák és magyar környezetvédők, Szentgotthárd önkormányzata, az Őrségi Nemzeti Park, valamint magánszemélyek is tiltakoztak figyelemfelkeltő akciókkal, továbbá jogi úton is. A döntés felülvizsgálatát visszatérően szorgalmazták az elmúlt években magyar kormányzó és ellenzéki pártok is. A több éve húzódó jogi vita legutóbbi állomásaként júniusban az osztrák közigazgatási bíróság, majd az osztrák környezetvédelmi szenátus (Umweltsenat) is hatályon kívül helyezte a létesítmény építési engedélyét. A beruházás ellen tiltakozók szerint a létesítmény megváltoztatta volna a táj képét, sértette volna az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi érdekeit, környezeti terhelést jelentett volna. (www.pronas.hu) Szentgotthárd, légi fotó: Czeiner Gábor

Új rendszerben a hazai örökségvédelem A fővárosi és megyei kormányhivatalok vették át 2012. szeptember 21-től az átalakuló Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) műemléki és régészeti hatósági feladatait, míg a KÖH jogutódjaként létrejövő Forster Gyula Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központba 2012. október 31-én beolvadt a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG). A KÖH nem szűnt meg, hanem új nevet kapott és átalakult, ennek során pedig bizonyos feladatokat átadott a Belügyminisztériumnak (BM), illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős helyettes államtitkára a kulturális örökségvédelmi hatóságokról szóló kormányrendeletről. A Belügyminisztériumhoz, a Szaló Péter helyettes államtitkár által vezetett Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárságához került az Örökségvédelmi Főosztály, amelynek vezetője Orosz Bálint főosztályvezető. Ennek megfelelően a korábbi KÖH neve Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárságra változott.

első önkormányzati közéleti hírportál Célunk, hogy olvasóink „percről-percre” gyors, hiteles és pontos tájékoztatást kapjanak a települési önkormányzatok munkájáról, a helyi közösségeket érintő problémákról, fejlesztésekről stb. Fontosnak tartjuk, hogy a településpolitikusokat helyzetbe hozzuk az önkormányzatokról szóló információk közlésével. Szeretnénk, ha a közigazgatás mellett megjelenne az „ÖNigazgatás” is az önkormányzatoktól kapott hírekben és tudósításokban. A helyi önkormányzatokról szóló hírek segítik a lakosokat abban, hogy a szűkebb környezetükben történt eseményekről hitelesen, pontosan és gyorsan tájékozódjanak.

www.onkornet.hu

20


ÖNkorPRess Kiadó és Szolgáltató Kft. Az ÖNkorPRess Kiadó több mint egy évtizede a települési önkormányz ato k fo l yóir at és kö ny v k ia d ója , a z Ö Nko rN Et e ls ő ö nko r mány z ati hírportál tartalomszolgáltatója, képzések, konferenciák, sajtótájékoztatók rendezvények szervezője.

A 2000-ben alapított ÖNkorPRress Kiadó célja, egy olyan korszerű, a harmadik évezred kihívásainak megfelelő műhely létrehozása volt, amely az írott sajtótermékeken túl a multimédia eszközeit is felhasználva gazdag kínálatot nyújt az olvasóknak. Partnereink többségében polgármesterek, a települési önkormányzatok döntéshozói, a közigazgatás köztisztviselői, az önkormányzatokkal partneri kapcsolatban álló vállalkozók stb. Kiadónk vállalja folyóiratok, könyvek, CD-k megjelentetését, szakmai konferenciák, kerekasztal-beszélgetések, sajtótájékoztatók és egyéb rendezvények szervezését. Nyomtatott és internetes felületeinken hatékony hirdetési lehetőséget kínálunk. Kérjen egyedi ajánlatot munkatársainktól az alábbi elérhetőségeken: Telefon: 06-1-329-2302, Fax: 06-1-320-7600 E-mail: [email protected] ➩ Intenet: www.onkornet.hu ➩ www.onkorkep.hu

Rendszerezze saját rendeleteit, szabályzatait!

Jogtár adatbázis-készítő szoftver az Önkormányzat Jogtáron* �

saját Jogtár adatbázis előállítása, webes publikálása

�

megszokott Jogtár funkciók alkalmazása

�

időállapotok kezelése

�

kereszthivatkozások a dokumentumok között

www.jogtar.hu/onkormanyzatjogtar

*a Plusz és Prémium verzión

CompLex Kiadó Kft.

�

1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.

�

Tel.: (40) 464-565

�

Fax: (1) 464-5657

�

www.complex.hu

�

[email protected]

Mikulásgyár A múltunk a jövőnk? NEM! Év végi hajrá Nekrológ az önkormányzatiságról ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

Recommend Documents