Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért az előterjesztés jelen formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A dokumentum célja a társadalmi egyeztetés elindítása és a jogalkotási folyamat átláthatóvá tétele, amelynek alapján, illetve eredményeként a mellékelt tervezet valamennyi tartalmi és formai eleme módosulhat! A tervezet előterjesztője
1
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának
XX-CIKFO/462/
/2016
H A T Á S V I Z S G Á L A T I
L A P
Előterjesztés, tervezet címe:
a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosításáról szóló IM rendelet tervezetéről
I. Költségvetési hatások:
nincsenek, mivel a 2016. évi XL. törvényben bevezetett jogintézményekhez kapcsolódó egyes részletszabályok kerülnek megállapításra
II. Adminisztratív terhek:
csökkennek, mivel az adathordozón történő benyújtás lehetősége a korábbi szabályozás szerinti, fájldarabolással történő benyújtásnál egyszerűbb és biztonságosabb
III. Egyéb hatások:
az elektronikus út bevezetése a kinyomtatott dokumentumok példányszámának csökkenéséhez vezethet
Budapest, 2016. év június hónap 21. nap
Készítette: dr. Kántor Ákos főosztályvezető-helyettes
Látta: dr. Gyimesi Tamás Ferenc főosztályvezető
2
Jóváhagyta: Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának
Az igazságügyi miniszter …./2016. (………….) IM rendelete a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosításáról A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés n) pontjában és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés q) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A rendelet alkalmazása során) „2. beadvány: a bírósághoz elektronikus úton vagy papíralapon érkező irat, amely rendeltetésszerűen az elektronikus illetve a papíralapú ügyiratban kerül elhelyezésre;” (2) A Büsz. 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A rendelet alkalmazása során) „7. érkeztetés: a bíróságra érkezett minden beadványon – az irat valamennyi példányán és mellékletén – a beadvány beérkezése keltének rögzítése, elektronikus eljárásban a beadvány rögzítése a lajstromprogramban a befogadás-visszaigazolásban feltüntetett időpontnak megfelelően.” 2. § A Büsz. 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az elektronikus eljárásban a minősített és a zártan kezelendő adatokat papír alapon kell benyújtani. Erre az eljárásban résztvevők figyelmét a bíróságnak fel kell hívnia.” 3. § A Büsz. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha jogszabály a beadvány más módon (telefaxon, elektronikus úton vagy adathordozón) történő benyújtását is lehetővé teszi, az ügyfeleket ennek feltételeiről tájékoztatni kell.” 4. § (1) A Büsz. 75/C. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának
„(2a) Ha a keresetlevél, az egyéb beadvány, vagy az okirati bizonyíték, illetve ezek együttes mérete a kézbesítési rendszer által befogadható méretet meghaladja, az adathordozón – a Pp. 394/G. § (7) bekezdésében az adathordozó benyújtására meghatározott határidő figyelembevételével – benyújtott iratot iratkezelési szempontból egységes beadványnak kell tekinteni.” (2) A Büsz. 75/C. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5b) A beadvány benyújtottnak akkor tekinthető, ha az informatikai rendszer befogadásvisszaigazolást küldött, és adathordozón történő benyújtás esetén a Pp. 394/G. § (7) bekezdése szerinti adathordozó benyújtására irányadó határidő betartásra került.” (3) A Büsz. 75/C. §-a a következő (5c) bekezdéssel egészül ki: „(5c) A kézbesítési rendszer által küldött elektronikus tértivevényt vagy a kézbesítési vélelem beálltáról az értesítést a kezelőiroda papír alapon kinyomtatja, és a tértivevényt a kézbesített irathoz csatolja, míg a kézbesítési vélelem beálltáról szóló értesítést a következő sorszámon iktatja a papír alapú aktában.” (4) A Büsz. 75/C. §-a a következő (6a) – (6d) bekezdéssel egészül ki: „(6a) Ha a beadványt a Pp. 394/M. § (2) bekezdése alapján adathordozón nyújtják be az adathordozó beérkezésének tényét az iroda rögzíti a lajstromba. Az adathordozón rögzített adatok informatikai szempontú biztonsági ellenőrzéséről valamint az adatok biztonságos kezeléséről a bíróság folyamatosan gondoskodik. (6b) A személyesen benyújtott adathordozót átvevő iroda sérült adathordozó átvétele esetén a sérülés tényét mind az átvételi elismervényen, mind a borítékon megjelöli. A postai úton érkező sérült, könyvelt küldeményben érkező adathordozó átvételéről az iroda jegyzőkönyvet készít, és azt a küldemény tartalmához csatolja. (6c) A személyesen benyújtott adathordozót átvevő iroda megszövegezett elismervényen az érkeztetés megjelölésére szolgáló bélyegzővel igazolja az átvételt, és – ha már rendelkezésre áll – rájegyzi a lajstromszámot is. (6d) A Pp. 394/M. § (2) bekezdése szerint csatolt adathordozónak az eljárás többi résztvevője részére történő kézbesítés céljából csatolt példányait a bíróság az adathordozó informatikai szempontú biztonsági ellenőrzését követően kézbesíti, informatikai hiba esetén azt jelzi a benyújtónak.” 5. § A Büsz. 75/E. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha a fél részére papír alapon kézbesítendő irat elektronikus iratként áll rendelkezésre, a bíróság az iratról egy példányban papír alapú másolatot készít és – ha annak képe megegyezik az elektronikus irat képével – a másolat papír alapú példányának első oldalán záradékot helyez el. A záradék szövege a következő: „Az irat elektronikus iratról készített papír alapú másolat.” Az elektronikus iratról készített papír alapú másolat fél (felek) részére történő papír
4
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának
alapú kézbesítését a papír alapú másolat záradékkal ellátott példányának másolatával kell foganatosítani. (3) Ha a fél részére elektronikus úton kézbesítendő irat papír alapú iratként áll rendelkezésre, a bíróság az iratról elektronikus másolatot készít és – ha annak képe megegyezik az elektronikus irat képével – az azonos lajstromszámú elektronikus irat első oldalán fájlonként záradékot helyez el. A záradék szövege a következő: „Az irat papír alapú iratról készített elektronikus másolat.” (4) A bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél részére a kiadmányt szövegszerkesztő programmal, olyan módon készíti el, hogy annak képe – az eredeti iraton meglévő aláírás és bélyegzőlenyomat képe kivételével – megegyezzen az eredeti irattal, s azt – a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával való ellátása kivételével – a 38. § (1) bekezdése szerint szerkeszti meg. A kézbesítendő iraton az informatikai program a kiadmányozás folyamatában automatikusan elhelyezi az elektronikus bélyegzőjét (kiadmány). A bíróság a papír alapon kapcsolatot tartó fél részére a kiadmányt a 38. § alkalmazásával készíti el.” 6. § A Büsz. 75/F. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha a szakértő elektronikus kapcsolattartást vállal, az ahhoz szükséges azonosító adatokat az igazságügyi névjegyzéket vezető hatóság küldi meg az OBH részére. Az OBH az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatot átadja a törvényszékek részére. Ha a szakértő a szakvéleményt adathordozón nyújtja be, azt a bíróság nem köteles visszaszolgáltatni.” 7. § A Büsz. a következő 91. §-sal egészül ki: „91. § (1) Ha a beadványt 2016. július 1-jét megelőzően több, a kézbesítési rendszer által befogadható méretű részletben nyújtották be, a beadványhoz tartozó részleteket iratkezelési szempontból egységes beadványnak kell tekinteni. (2) Ha a beadványt 2016. július 1-jét megelőzően több a kézbesítési rendszer által befogadható méretű részletben nyújtották be, a beadvány lajstromozásának időpontjára – a beadvány valamennyi részletének feltöltése esetén – a beadványhoz tartozó utolsó részlet feltöltésének időpontja irányadó.” 8. § A Büsz. a) 2. § 13. pontjában az „azon minősített elektronikus aláírást, az elektronikus aláíráson pedig időbélyegzőt” szövegrész helyébe az „elektronikus bélyegzőt” szöveg, b) 15/A. §-ában a „minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel” szövegrész helyébe az „elektronikus bélyegzővel” szöveg, a „minősített elektronikus aláírást és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzőt” szövegrész helyébe az „elektronikus bélyegzőt” szöveg, 5
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának
c) 75/F. § (1) bekezdés d) pontjában a „dokumentumformátumokról” szövegrész helyébe a „fájlformátumokról, valamint a befogadható fájlméretről” szöveg, d) 75/H. § (3) bekezdésében a „fokozott biztonságú elektronikus aláírást és időbélyegzőt” szövegrészek helyébe az „a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelet szerinti elektronikus bélyegzőt és időbélyegzőt” szöveg lép. 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
6