Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét JÓLÉTI GAZDASÁGTAN, 1. rész

MIKROÖKONÓMIA II. B

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

Mikroökonómia II. B 11. hét JÓLÉTI GAZDASÁGTAN, 1. rész

Készítette: K®hegyi Gergely Szakmai felel®s: K®hegyi Gergely

2011. február

11. hét

K®hegyi Gergely

Jóléti közgazdaságtan A piac és az állam Piaci kudarcok

A tananyagot készítette: K®hegyi Gergely Jack Hirshleifer, Amihai Glazer és David Hirshleifer (2009) Mikroökonómia. Budapest, Osiris Kiadó, ELTECON-könyvek (a továbbiakban: HGH), illetve Kertesi Gábor (szerk.) (2004) Mikroökonómia el®adásvázlatok. http://econ.core.hu/∼kertesi/kertesimikro/ (a továbbiakban: KG) felhasználásával.

Küls® gazdasági hatások

Vázlat

11. hét

K®hegyi Gergely

Jóléti közgazdaságtan A piac és az állam Piaci kudarcok Küls® gazdasági hatások

1

Jóléti közgazdaságtan A piac és az állam

2

Piaci kudarcok Küls® gazdasági hatások

Gazdaságpolitika versus politikai gazdaságtan

11. hét

K®hegyi Gergely

Jóléti közgazdaságtan

Deníció Politikai gazdaságtannak a main stream közgazdaságtanban leginkább azt a törekvést nevezik, amikor megpróbáljuk a közgazdaságtan eszköztárát a politikai folyamatok elemzésére felhasználni.

Megjegyzés A politika és a hagyományos értelemben vett gazdaság folyamatai szorosan összefüggenek, mivel a kormányzat is a gazdaság fontos szerepl®je. Emiatt egy-egy gazdaságpolitikai intézkedés magyarázata egyaránt lehet közgazdasági és/vagy politikai gazdaságtani.

A piac és az állam Piaci kudarcok Küls® gazdasági hatások

Gazdaságpolitika versus politikai gazdaságtan

11. hét

K®hegyi Gergely

(folyt.) Jóléti közgazdaságtan A piac és az állam

Pl.: Ha a kormányzat szabályozza a energiaszektor vállalatainak m¶ködését, akkor ezzel a célja a holtteher veszteség csökkentése, azaz hatékonyságnövelés: (pozitív) közgazdasági magyarázat a méltányossági elv érvényesítése, hogy a szegényebb emberek is hozzájuthassanak az energiaszolgáltatáshoz, akár annak árán, hogy ezzel a hatékonyság csökken: (normatív) jóléti közgazdaságtani magyarázat a kormánypártra leadott szavazatok maximalizálása a majd elkövetkez® választások során: politikai gazdaságtani magyarázat


Gazdaságpolitikai célok

11. hét

K®hegyi Gergely


Néhány normatívkérdés a közgazdaságtan területér®l: Okos dolog-e az árszabályozás? Szükség van-e a bevándorlás korlátozására? Mit jobb fenntartanunk: alacsony adókból kisebb államot, vagy magas adókból nagyobbat? Jó-e, ha gazdaságszabályozási eszközökkel védjük a környezetet? A torta növelése: HATÉKONYSÁG A torta elosztása: MÉLTÁNYOSSÁG


Gazdaságpolitikai célok (folyt.)

11. hét

Társadalmi elosztás


A szürke terület a


társadalmi lehet®ségek halmaza, amely János jövedelmének (Ij és Kata

(Ik ) jövedelmének összes megvalósítható kombinációját mutatja meg. A halmaz határa a társadalmi lehet®ségek

Π0

határgörbéje. Az összes jövedelem I

∗

maximuma

ott van, ahol a -1 meredekség¶ MM egyenes érinti a

K®hegyi Gergely

0

Π0

görbét.


11. hét

K®hegyi Gergely


Deníció Egy A elosztás valamely B másik elosztás Pareto-javítása, ha A esetén mindenki legalább olyan jó helyzetben van, mint B esetén, és legalább egy személy pedig jobb helyzetben van. Egy elosztás Pareto-hatékony (vagy Pareto-optimális), ha nincs olyan másik lehetséges elosztás, amely ennek Pareto-javítása lenne.



11. hét

K®hegyi Gergely


A jóléti gazdaságtan az utilitarizmusnak nevezett lozóai irányzat radikális interpretációjából indul ki. Az utilitaristák állítása szerint:

valamennyi társadalompolitikát, szabályt és intézményt kizárólag a következményei szerint kell megítélni (társadalmi pragmatizmus: a társadalmi eljárásmódok és intézmények (például a szavazás, a piac, a halálbüntetés, a család, a nemzet)) CSAK eszközöket jelentenek. csak az egyéni kielégülésben jelentkez® következmények (a fájdalom és az élvezet) számítanak (széls®séges individualzmus)


A láthatatlan kéz tétele

11. hét

K®hegyi Gergely


A hatékonyság értelmezése: Parciális egyensúlyi keretben: fogyasztói és termel®i többlet(ek) összege Általános egyensúlyi keretben: szerz®dési görbe az Edgeworth-dobozban

A láthatatlan kéz tétele (folyt.)

11. hét

Társadalmi elosztás


A jövedelem adott E

Piaci kudarcok

induló elosztása mellett a sötétszürke lencse alakú terület az összes E-hez képest Pareto-javítást jelent® pont. A CC

0

szerz®dési görbe a Pareto-optimális pontok halmaza. A szerz®dési görbén belül csak a DD

0

szakasz pontjai olyanok, hogy Pareto-optimálisak is, és E-nek Pareto-javításai is.

K®hegyi Gergely



11. hét

K®hegyi Gergely


Ismétlés:

Állítás Jóléti közgazdaságtan I. tétele A versenyz®i egyensúly pareto-hatékony állapot.

Állítás Jóléti közgazdaságtan II. tétele Bármely Pareto-hatékony allokációhoz találunk olyan árrendszert megfelel®en választott indulókészletek esetén amely decentralizált döntések által (piaci mechanizmus) a fenti allokációhoz juttatja a piaci szerepl®ket (konvex preferenciák, csökken® mérethozadék mellett).



11. hét

K®hegyi Gergely

Következmény

Jóléti

A LÁTHATATLAN KÉZ (modern megfogalmazásban) Tökéletes

Piaci kudarcok

verseny esetén az egyének hasznosságmaximalizáló és a vállalatok protmaximalizáló viselkedése Pareto-hatékony végeredményhez vezet. A piaci árak jelz®szerepe révén a láthatatlan kéz tétele bármilyen központi tervezés nélkül is biztosítja a Pareto-hatékony eredményt:

Következmény Versenyz®i feltételek között az árak jelzéseit követve versenyegyensúlyban az önérdek¶ egyének teljesítik a hatékony termelés és a hatékony fogyasztás, továbbá a termelés és fogyasztás hatékony egyensúlyának feltételeit.

közgazdaságtan A piac és az állam


A jólét maximalizálása

11. hét

K®hegyi Gergely


Két feladat volt: Decentralizált döntési feladat Társadalmi tervez® feladata

Kett® közti kapcsolat: jóléti tételek Két kérdés: Megfogalmazható-e egy olyan optimalizálási feladat, amely ugyanezt az eredményt adja, de egy a teljes társadalom hasznosságát (jólétét) reprezentáló függvény maximalizálását jelenti? Hogyan válasszunk a különböz® Pareto-hatékony állapotok között?


11. hét

A jólét maximalizálása (folyt.)

K®hegyi Gergely


Deníció


Társadalmi jóléti függvény (TJF) A társadalmi preferenciákat tükröz®, az egyéni preferenciákat aggregáló, egyéni hasznosságoktól függ® W (U1 , U2 , . . . , Un ); W

:
függvény.

Megjegyzés Egy konkrét társadalmi szituációban a TJF nem biztos, hogy létezik.

11. hét


K®hegyi Gergely


Néhány lehetséges TJF:

A piac és az állam Piaci kudarcok

Klasszikus utilitarista ('Bentham-féle') TJF:

Pn W (U1 , U2 , . . . , Un ) = i =1 Ui Pn Súlyozott utilitarista TJF: W (U1 , U2 , . . . , Un ) = i =1 αi Ui 'Ralws-féle' TJF: W (U1 , U2 , . . . , Un )

= min{U1 , U2 , . . . , Un }

'Nietzsche-féle' TJF: W (U1 , U2 , . . . , Un )

= max{U1 , U2 , . . . , Un }

Megjegyzés A fenti TJF-ek különböz® társadalomlozóai (ideológiai) normatív elosztási elveket tükröznek.


11. hét


K®hegyi Gergely


A jólétmaximalizálási feladat Célfüggvény: W (U1 , U2 , . . . , Un )

Piaci kudarcok

→ maxx

1 1

,...,xnk

Korlátozó felt.:

P 1 1 P =1 x 2 = X 2 x = X =1 n i n

i

i

i

. . . n

P

i

ahol X

1

=1

x

k i

,...,Xk

mennyiség.

=X

k

az egyes termékekb®l összesen szétosztható



11. hét

K®hegyi Gergely


11. hét


K®hegyi Gergely

Deníció


Bergson-Samuelson féle (egyéniesített) TJF: W (U1 , U2 , . . . , Un )

=W

1

k


= 1

k =

U1 (x1 , . . . , x1 ), . . . , Un (xn , . . . , xn )

= W (U1 (x1 ), . . . , Un (xn ))

Állítás Bergson-Samuelson-féle TJF esetén a jólétmaximalizálási feladat megoldása Pareto-hatékony elosztás. Minden Pareto-hatékony elosztásnak megfeleltethet® egy Bergson-Samuelson-féle TJF jólétmaximalizálási feladata.


11. hét

K®hegyi Gergely


Következmény Bizonyos feltételek mellett (Bergson-Samuelson-féle TJF) valamely társadalomlozóai alapelven nyugvó cél (jólétmaximalizálási feladat) az el®z® állítás és a jóléti közgazdaságtan II. tétele miatt megvalósítható versenyz®i mechanizmussal (illetve bármely veresenyz®i egyensúlynak megfeleltethet® egy normatív cél, azaz egy jólétmaximalizálási feladat, amelynek eredményeként szintén a versenyz®i egyensúly allokációja adódik az el®z® állítás és a jóléti közgazdaságtan I. tétele miatt).


11. hét


K®hegyi Gergely

Most kövessünk egy másik utat: Induljunk ki etikai értékek formális deníciójából és vizsgáljuk ezek hatását a javak allokációjára!

Piaci kudarcok

Az i-edik szerepl® irigyli a j -edik szerepl® jószágkosarát egy elosztási állapotban, ha az i -edik szerepl® preferálja a j -edik

> Ui (xi ).

Deníció A javak elosztását irigységtmentesnek (méltányosnak) nevezzük, ha egyikük szerepl® sem preferálja a másik helyzetét a sajátjához képest.

Deníció Egy elosztást igazságosnak nevezünk, ha Pareto-hatékony és irigységmetes egyben.

közgazdaságtan A piac és az állam

Deníció szerepl® jószágkosarát a sajátjával szemben: Ui (xj )

Jóléti



11. hét

K®hegyi Gergely


Állítás Az egyenl® elosztásból, mint indulókészletekb®l kiinduló versenyz®i mechanizmus igazságos elosztást hoz létre. (Bizonyítás az Edgeworth-box segítségével)

Piaci kudarcok

11. hét

K®hegyi Gergely


Deníció Ha a decentralizált döntésekb®l adódó egyensúly NEM vezet Pareto-hatékony megoldáshoz, azaz nem teljesülnek a jóléti tételek, piaci kudarcokról beszélünk.

Piaci er®vel rendelkez® vállalatok (pl. monopólium, oligopólium, monopolisztikus verseny) Információs aszimmetria Küls® gazdasági hatások Er®források korlátlan hozzáférése Közjavak


Piaci kudarcok (folyt.)

11. hét

K®hegyi Gergely


Megjegyzés Piaci kudarcok esetén gyakran (de nem feltétlenül!) a kormányzat vállal szerepet a piaci kudarc okozta társadalmi hatékonyságveszteség csökkentése/megszüntetése érdekében. Ilyenkor bizonyos társadalmi intézmények (jogrendszer, közvetlen kormányzati beavatkozás, szabályozó hatóságok, tenderek, aukciók, stb.) biztosíthatják a kérdéses javak hatékony allokációját.



11. hét

K®hegyi Gergely


Deníció Ha a piaci szerepl®k nem csak cserekapcsolatban állnak egymással, akkor küls® gazdasági hatásokról beszélünk. Ilyenkor például érzelmi, jogi, vagy egyéb negatív, illetve pozitív függ®ségi viszony van a szerepl®k között, mert az egyik szerepl® tevékenysége a piacon kívül befolyásolja a másik tevékenységét. A küls® gazdasági (vagy extern) hatásokhoz olyan jószágok (externáliák) fogyasztása, vagy termelése társul, amelynek nincs piaca ezért elosztása nem piaci mechanizmus által valósul meg. Viszont általában egy ilyen hatás befolyásolja a piaci mechanizmusok m¶ködését is.


Küls® gazdasági hatások (folyt.) A küls® gazdasági hatás lehet: pozititív-negatív termelési-fogyasztási közvetett-közvetlen (pénzben mérhet®) ezek tetsz®leges kombinációi Iskolapéldák küls® gazdasági hatásokra: Negatív fogyasztási externális hatás: A szomszéd üvölteti a zenét hajnalban Pozitív fogyasztási externális hatás: Gyönyörködni a szomszéd rendezett kertjében Negatív termelési externális hatás: Környezetszennyezés (ausztriai b®rgyár és a rábai vizisport-turizmus) Pozitív termelési externális hatás: Iskolapélda: Méhész és az almáskert, Autópálya és a falusi büfé

11. hét

K®hegyi Gergely


Küls® gazdasági hatások (folyt.)

11. hét

K®hegyi Gergely


Deníció

A piac és az állam

Negatív fogyasztási externália: Pozitív fogyasztási externália: Negatív termelési externália: Pozitív termelési externália:

∂ Ui ∂ xjh

∂ Ui ∂ xjh

Piaci kudarcok

<0 >0

< 0; ∂∂Cyji > 0 ∂ fi ∂ Ci ∂ yj > 0; ∂ yj < 0 ∂ fi ∂ yj

Megjegyzés Bergson-Samuelson féle TJF esetén nem érvényesülnek a gazdaságban fogyasztási küls® gazdasági hatások.



11. hét

K®hegyi Gergely

Küls® gazdasági hatások parciális egyensúlyi elemzése: A

∗

versenyz®i vállalat termelése x , ahol az általa érzékelt MC határköltség megegyezik a Px árral. A valódi határköltség azonban az MC

+ ME

vertikális összeg (a szaggatott vonal), ahol ME a

marginális küls® hatás. A hatékony kibocsátás mennyisége ezért x

∗∗

<x

∗

.



11. hét

K®hegyi Gergely


Következmény A közvetlen küls® hatások (akár kedvez®k, akár károsak) eltérítik a láthatatlan kezet. A hatékonyság megkövetelné, hogy egy káros közvetlen küls® gazdasági hatást el®idéz® döntéshozó az egyéni protját maximalizáló mennyiségnél kevesebbet termeljen. Hasznos küls® gazdasági hatás esetén pedig hatékonysági szempontból többet kellene termelnie, mint a pro tmaximalizáló mennyiség. (A pénzbeli küls® gazdasági hatásoknál az igazságosság, és nem a hatékonyság a kérdés.)


Küls® gazdasági hatások (folyt.) Közpolitikai megoldások a közvetlen küls® gazdasági hatásokból ered® hatékonyságvesztés részbeni kiküszöbölésére:

11. hét

K®hegyi Gergely


Adók és támogatások: A káros küls® gazdasági hatások megadóztatása arra készteti a vállalatokat, hogy csökkentsék a másoknak okozott kárt. A korrekciós adó ideális nagysága a marginális küls® gazdasági hatás lenne. Így az egyéni határköltségnek és a büntet®adónak az összege épp a termelés társadalmi határköltsége lenne. Ugyanígy, egy hasznos küls® gazdasági hatás esetében korrekciós támogatás késztetheti a termel®t a hatást el®idéz® tevékenység növelésére. Egyesítés: A felhasználók egyetlen döntéshozó hatókörbe vonása, azaz fúziója, egyesítése bels®vé teszi a küls® hatásokat. A tulajdon újraelosztása és az engedélyek: a tulajdonjogok kijelölése (deníciója) és eladhatóságának biztosítása piacosíthatja az externáliát, amelynek nincs piaca.


Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét JÓLÉTI GAZDASÁGTAN, 1. rész

Recommend Documents