D R .
J A C H I M O V I T S
L Á S Z L Ó
B M E Mikrohullámú Híradástechnikai Tanszék
Mikrohullámú impedancia (admittancia) inverterek analízise ETO:
A mikrohullámú impedancia (admittancia) inverter realizációk helyettesítő képei távvezetékszakaszok ból és r e a k t á n s , k o n c e n t r á l t p a r a m é t e r ű elemekből felépített szimmetrikus hálózatok. A dolgozatban az í g y felépített hálózatok analízisével foglalko zunk. A z analízis célja: az inverter p a r a m é t e r é n e k és a hálózat kapcsolási paramétereinek k a p c s o l a t á t leíró egyenletek meghatározása. Ezek ismeretében megadjuk az alapkapcsolásokhoz t a r t o z ó elvileg lehetséges m e g o l d á s o k a t és az egyes megoldások tulajdonságát a frekvenciatartományban. Bevezetőül m e g h a t á r o z z u k az inverter feltételi egyenleteit és megszerkesztjük karakterisztikus vek t o r á b r á i t . E z t k ö v e t ő e n az impedancia, majd az admittancia-invertereket analizáljuk. Az inverterek gyakorlati alkalmazásával és mikro h u l l á m ú realizációjával nem foglalkozunk. Ezzel kap csolatban c s u p á n a szakirodalomra hivatkozunk: [1]-[9JAz inverter feltételi egyenletei és karakterisztikus vektorábrái M i n t ismeretes, impedancia-(admittancia-) inverternek nevezzük azokat a szimmetrikus, reciprok és r e a k t á n s k é t k a p u s passzív s z e r k e z e t e k é t ő l , á b r a ) , amelyek a terhelő Z i m p e d a n c i á t
bemeneti i m p e d a n c i á b a , illetve a terhelő Y admittanciát t
Ybe=y-
(2)
bemeneti a d m i t t a n c i á b a transzformálják és
12
p a r a m é t e r ű admittancia inverternek is realizációi és viszont. A felvételi egyenletek meghatározásához az inver ter S szórási m á t r i x á n a k S/y=|«Sy| exp (/ gpy) m á t rixelemeiből indulunk k i . A z m á t r i x e l e m e k fizi kai jelentése és az m á t r i x e l e m e k r e vonatkozó k ö t é s e k alapján í r h a t ó , hogy a K p a r a m é t e r ű impe dancia-inverter szórási m á t r i x á n a k elemei: e _ e
t
0
Z,=Z.
~
z
(1)
S =V=±7'Vl-|Siil eMi = a
u
B e é r k e z e t t : 1972. V I I I . 3 1 - é n .
(4)
2
2K' K' +l 2
e±M
2
(5)
ahol K' az impedancia inverter normalizált p a r a m é tere: K K'=y . (6)
K, (J)
o
± 90 * u
)
K' -l K' +1 2
_Zi,e~-Z
=
K2
621.372,51.029.6
Az impedancia-inverter ( í = l , 2 ) sajátértékei:
szórási
mátrixának
(A ' --1):L j 2 K ' r
8
12"
J
s,
(K' ~\) + }2K' 12~ K' +\
= eJ'
h
(7)
2
2~
S
b)
(1)
(2)
I T
\Hm-JLi\
A K(J) p a r a m é t e r ű impedancia-(admittancia-) inverter ábrabeli jelölése b) A z inverter m i k r o h u l l á m ú r e a l i z á c i ó j á n a k sematikus á b r á zolása
$11'
J
2
(8)
Az Sj sajátértékek segítségével m e g h a t á r o z h a t ó k az inverter Z ' normalizált impedancia m á t r i x á n a k z'i sajátértékei és Y ' normalizált admittancia m á t r i x á n a k yl saját é r t é k e i :
1. ábra a)
1+s,
--]XÍ=±jK'
(9)
103
H Í R A D Á S T E C H N I K A X X I V . É V F . 4. S Z .
=/XÍ =
(10)
T/K'
\
Se K'\
(11)
\
^
~y
(12) 1 -fio
y;
A ( 1 1 ) , ( 1 2 ) egyenletekben célszerűen \jK' = J' helyettesítéssel éltünk. J' az admittancia inverter normalizált p a r a m é t e r e : J' = J Z =J/Y . 0
A
")
0
^ —
A (9), (10) egyenletekből: XÍ(a>)=-XÍ(o)
Á
(13)
a ( 1 1 ) , ( 1 2 ) egyenletekből pedig BÍ(a))=-BÍ( ))
(14)
ö
következik. A fenti egyenletekben co a frekvenciától való függést jelöli. A ( 1 3 ) egyenletet az impedancia, a ( 1 4 ) egyenletet pedig az admittancia inverter fel tételi egyenletének nevezzük. A z inverter feltételi egyenletei függetlenek az inverter paraméterétől, a (p (co)= +7Z/2 fázistolásra adott előírásból következ nek. A hálózatok analízisénél első lépésben a fenti fel tételi egyenletekből indulunk k i . E feltételeknek eleget t e v ő hálózatok fázistolása
- y
-j'l
-Ky
-J'l
£
v 2. ábra.
'
\nm-M\
A z impedancia-(admittancia-) inverter karakterisztikus v e k t o r á b r á i
12
12
K ' ( Ű > ) = | X Í ( Ű > ) | = |XÍ(Ű>)|
(15)
p a r a m é t e r ű impedancia, illetve J'(co)=\BÍ(co)\
= \B' (co)\ 2
(16)
normalizált p a r a m é t e r ű admittancia inverter. A t o v á b b i a k szempontjából lényeges annak meg állapítása, hogy a F o s t e r - t é t e l és a ( 1 3 ) — ( 1 6 ) egyen letek a l a p j á n : 1. K(p) = állandó [J(co) = á l l a n d ó ] , azaz frekvencia független p a r a m é t e r ű inverter elvileg nem reali zálható. 2 . q) (a>)= +n/2, azaz frekvencia független fázistolású inverter csak pozitív kapcsolási elemek ből felépített hálózatokkal elvileg nem reali zálható. 3. Annak szükséges (de nem elégséges) feltétele, ° g y < P i 2 ( ) = ± S T / 2 legyen az, hogy a hálózat tartalmazzon valamilyen negatív kapcsolási elemet.
Impedancia inverteiek A m i k r o h u l l á m ú inverter realizációk helyettesítő képei közül azokat, amelyeknek analízise a z\ saját értékek segítségével egyszerűbb, mint az y' sajátérté kekkel, impedancia inverternek nevezzük. Ilyenek például a 3 . á b r á n l á t h a t ó hálózatok. A t o v á b b i a k ban ezeket analizáljuk. A t á v v e z e t é k s z a k a s z o k k a l b ő v í t e t t szimmetrikus T-tag (36 á b r a ) Z ' normalizált impedancia m á t r i x á nak sajátértékei: t
•(x;+2x;)+tg
~
. ,
\-{X' +2X' )tg0~ ^
]
]
a
x
(17)
b
x;+t 0_ **~" l-X;.tg
7
/ A 2
(18)
'-
12
n
0=±-co p
]3
(19)
y
ro
Az inverter karakterisztikus v e k t o r á b r á i t [ 1 0 ] a ( 7 ) — ( 1 2 ) egyenleteknek a poláris impedancia-(admittancia-) diagramon való ábrázolása adja. Mivel az elvileg lehetséges esetek: K'il; (J'tí); cp = ±ti/2, az inverterhez elvileg négy lehetséges karak terisztikus v e k t o r á b r a tartozik ( 2 . á b r a ) . A szimmet rikus hálózat karakterisztikus v e k t o r á b r á i t egybe vetve az inverter karakterisztikus v e k t o r á b r á i v a l , az analízis számos feladata megoldható egyszerű grafikai módszerekkel is. A dolgozatban ezzel a lehe tőséggel csupán hallgatólagosan élünk, n é h á n y para méter meghatározásánál és a megoldások helyessé geinek ellenőrzésénél.
104
ahol 0 az l hosszúságú távvezetékszakaszok elekt romos hossza.
V a hullám fázissebessége a távvezetéken. Behelyettesítve X{, X'% értékét az impedancia inverter (13) feltételi egyenletébe, a p
(X' + 2X[) + tg0 \-(X' +2X' )tg0
X' + tg0 1-X' tg0
a
a
a
b
(20)
a
összefüggésre j u t u n k . A ( 1 0 ) és ( 1 8 ) , valamint a (9) és ( 1 7 ) egyenletek egybevetése a l a p j á n : x' tg0 Í-X' tg0 a +
= :
_ , K
(21)
a
(X' +2X' ) + tg0 = ±K'. i-(x;+2x;)tg0 a
b
(22)
DR. JACMIRÍ0V1TS L . : MÍKRŐHÜLLÁMÚ IMÍEÜANCIA
A fenti egyenletekben K' előjelét a
jük. R ö g z í t e t t / e s e t é n ugyanis 0—&(co) és a frekven cia növelésével 0 abszolút értéke n ő . Ennek alapján a k o n c e n t r á l t p a r a m é t e r ű r e a k t a n c i á k jellege k ö n y nyen m e g h a t á r o z h a t ó . A (20)—(22) feltételi egyenleteket r ö g z í t e t t co frekvencián elvileg végtelen sok kapcsolás kielégíti. A t o v á b b i a k b a n célszerűen az
) = állandó előírásokat kielégítő X' (0), X' {0) reaktanciákat h a t á r o z z u k meg. q> (co) = n/2 esetén a (20)—(22) feltételi egyenlet rendszer m e g o l d á s a k é n t : 0
K' 1
c)
12
t90°
a
1
12
1
1
1
1 b) •1
T
T
,•>
\+tg*0 l-{K'tg0f
b
1
1 Í
l
±
1
1
a
d) 1
t
T
T
1
b
x
1.
J*'.
(24)
Az X' (0), X' (0) r e a k t a n c i á k jellegzetes m e n e t é t és jellegét, esetén, a 4. á b r á n t ü n t e t t ü k fel. A vizsgált — 7 I / 2 < 0 < T Í / 2 intervallumban elvileg ö t különböző megoldás lehetséges. K' =s 1 esetén az s saját érték fázisösszege: (p^n/2. Az elvileg lehetséges megoldások száma nem változik. A r e a k t a n c i á k jel lege azonban
— .
'
(23)
\-K'tg0
a
c)
b
1. 2
e)
•
1
Xí =
-(JT-^-ir/i
0
l+tg 0 l-(K'tg0)
(25)
'
-K
(26)
2
Az X' (0), X' (0) r e a k t a n c i á k jellegzetes menete és jellege adott esetben az 5. á b r a szerinti. A vizs gált intervallumhoz ö t elvileg lehetséges megoldás tartozik. K'^sl esetén az s sajátérték fázisszöge: ijp s:3T/2. A z elvileg lehetséges megoldások száma
4
a
b
2
\H18S'JL3\ 3. ábra.
K'-tg Í+K'tg0
2
1
1 f)
X'--
4
1
2
Impedancia-inverterek
~(pJ2 0
f}/2
JT/4 ±
T
2*A
OH0J2 T/2 wm-A5\
[HISB-JL',}
4. ábra. A 36 á b r á n f e l t ü n t e t e t t inverter x'a(&), x[(9) reakt a n c i á i n a k jellegzetes menete é s jellege y (cu) =TT/2; K'(at) = = á l l a n d ó előírások esetén 12
5. ábra. A 36 ábrán f e l t ü n t e t e t t inverter x'a(&), x'b(&) reaktanciájának jellegzetes menete és jellege (p (ai) = — (p/2; K\a>) = á l l a n d ó előírások e s e t é n 12
105
ÍÍÍRADÁStÉCHNIKA X X I V . ÉVF. 4. SZ.
nem változik, de cp=n/4 k ö r n y e z e t é b e n a reaktanciák jellege —C; —C helyett — L ; —L. Az X' {0), X' {0) r e a k t a n c i á k r a adott fenti meg oldások elvi jelentősége abban van, hogy ezek az ideális inverter feltételi egyenleteinek megoldásai. E z é r t alapul szolgálnak a széles sávú inverterek ter vezéséhez. Az elvileg lehetséges megoldások közül gyakorlatilag elsősorban a <2>< <j9]/2 intervallumba eső, (p (co)=n/2 fázistolású inverterek a l k a l m a z h a t ó k . A (20)—(22) egyenletekből 0 = 0 helyettesítéssel a d ó d n a k a szimmetrikus T-tag (3c á b r a ) inverter feltételi egyenletei. (p {cű)=7i/2 esetén: a
b
12
n
K'=X'
=
b
és
A vizsgált inverterek fázistolása frekvencia-füg getlen, ha a (25) egyenletből a d ó d ó a n
(p (có)=- -n/2
(27)
-X'
a
X':
tU0
T=W 2
(28)
A fenti feltételi egyenleteket kielégítő kapcsolásokat a 6. á b r á n t ü n t e t t ü k fel. A négy elvileg lehetséges megoldás közül gyakorlatilag a 6a és 6b á b r a szerinti megoldások a l k a l m a z h a t ó k . , H a a 6. á b r á n f e l t ü n t e t e t t szimmetrikus T-tagok s ö n t á g á b a n (vagy soros ágában) a ±L; ±C elemek helyett ^C; +L elemeket alkalmazunk, akkor a (27), (28) feltételi egyenleteket a> frekvencián kielé gítő kapcsolásokhoz jutunk. A négy elvileg lehet séges megoldás közül a gyakorlatilag is alkalmaz h a t ó k é t megoldást a 7. á b r á n t ü n t e t t ü k fel. A ( 2 0 ) - ( 2 2 ) egyenletekből X' =0, X' = X' helyet tesítéssel a d ó d n a k a 3d á b r a szerinti inverter esetén érvényes feltételi egyenletek: 2 X ' + tg = 1- -2X' t g 0
Z
0
f
J 0
Z
0
é
f
z
Z
Zo
• k
0
0
\M8B-JL8\ 8. ábra.
K(w) = Z \tg&\ p a r a m é t e r ű inverterek: a) -TI/2<: 0 -= -TI/4; (o,) ~7l/2 c) 0<= 0 < 7 T / 4 ;
12
12
n
Z
0
T
.r.
,f
Z
Z
0
Z
0
0
b)
a)
rC 9. ábra.
L
K(a> ) = Z \tg &\ p a r a m é t e r ű inverterek: a) 0-= 0 -=n/4; ¥> (a- )= —71/2 b) 71/4^0^n/2; p (a ) = -71/2 0
0
12
a)
4>
c)
(26)
\-c
27
b)
(25)
-tg0
Z
0
a)
4>
b
tg0=^K'
1
z
T
0
a
<>
0=±n/2 esetén K'=<*>. A —7il2<0<7i/2 inter vallumba eső elvileg lehetséges megoldások (8. ábra) a (27) egyenletből közvetlenül kiolvashatók. Gyakor-
t
K'=x:=- - X ' .
*"
t g 2
E feltétel teljesülése esetén az inverter változó paramétere: K' = \tg0\ (28)
esetén:
12
1 =
b)
0
1 2
0
C
C)
a)
\H1i8-JLÉ\ 6. ábra.
K'(co) = \x' (w)\ p a r a m é t e r ű a) , d) 9J (OÍ)=JI/2 b) , c)
inverterek:
10.
ábra.
12
b) \M88-JL10\
K(w) = Z / | s i n ?P| p a r a m é t e r ű inverterek: a) - 7 T / 2 - = ( P - = 0 ; ?> (co) = J T / 2 b) 0 < 0 «=jr/2; (w)= —71/2 0 1
12
a
M
.z01 \H1S8-Jm 7. dfira. üf'(<" ) = l X ( o ; ) | p a r a m é t e r ű 0
a
0
6 / 99j2(cu ) =?r/2 0
106
inverterek:
11.
ábra.
K(cv ) = Z /]sin 0
&\ p a r a m é t e r ű
0J
¥>i2(oJo) = —n/ "> °~= 2
0
< 7 r
/
inverter: 2
DR. JACtílMŐVlfS L . : MíkAÖHÜLLÁMrí IMPEDANCIA
latilag a $ < 0 intervellumba eső megoldások alkal m a z h a t ó k . K e d v e z ő n e k a 8b á b r á n l á t h a t ó megoldás nevezhető, különösen K'<szl esetén. Az inverter fel tételi egyenletét <w frekvencián kielégítő négy elvi leg lehetséges megoldás közül a gyakorlatilag is al k a l m a z h a t ó k é t megoldást a 9. á b r á n t ü n t e t t ü k fel. Megjegyezzük, hogy a szakirodalomban [8] a 8c á b r a szerinti megoldást (és duálját) is k e d v e z ő n e k veszik. Ez az állítás azon a tévedésen alapszik, hogy az X y O < 0 < j r / 4 / < O r e a k t a n c i á n a k pozitív k a p a c i t í v jelleget t u l a j d o n í t a n a k . Tévesen adja meg [8] a 6a és 6b, a 8b és 8c á b r á n f e l t ü n t e t e t t hálózatok és ezek duáljának fázistolását is. A fentiekben analizált h á l ó z a t o k b a n a k o n c e n t r á l t p a r a m é t e r ű elemek a T—T szimmetria síkban helyez kedtek el. A z analízis végeredményei a l a p j á n mond h a t ó , hogy az így felépített h á l ó z a t o k k a l az inverter — különböző t í p u s ú t á p v o n a l a k b a n — különböző m ó d o n realizálható. Abban az esetben, amikor a k o n c e n t r á l t p a r a m é t e r ű elemek a t á v v e z e t é k s z a k a s z végződéseihez kapcsolódnak, az inverter realizálha tósága r e n d k í v ü l k o r l á t o z o t t . Részben ennek illuszt rálására közöljük a 3/ á b r á n l á t h a t ó hálózat analízi sének eredményeit. A (p (co)=±7i/2 fázistolás feltétele a 3/ á b r á n l á t h a t ó hálózat esetén az, hogy
inverter esetén : 0=arc
cos ^
(31)
0
12
X'=Z'
ctg 0
01
(29)
Z' =K'
Mivel X' pozitív, 0(co )
\sm0\
v
és
Z'
A m i k r o h u l l á m ú admittancia-inverter realizáci ó k a t á l t a l á b a n a 13. á b r á n f e l t ü n t e t e t t hálózatok v a l a m e l y i k é v e l helyettesítjük. A k ö v e t k e z ő k b e n r ö v i den összefoglaljuk az adott hálózatok analízisének m e n e t é t és v é g e r e d m é n y e i t . A t á v v e z e t é k s z a k a s z o k k a l b ő v í t e t t szimmetrikus jr-tag (36 á b r a ) normalizált a d m i t t a n c i a - m á t r i x á n a k sajátértékei: , . B' +tg0 (33) lh=) 1-B' tg0 a
a
,_ {B' +2B' )+tg0 - l-{B' +2B' )tg0- a
U2
_
b
]
,
(34)
]ÍS2
a
b
B e h e l y e t t e s í t v e B[, B' értékét az admittanciainverter (14) feltételi egyenletébe, a 2
(B' +2B' )+tg0 l-(B' +2B' )tg0
_
b
a
B' +tg0 1-B' tg0 a
b
'
Az elvileg lehetséges m e g o l d á s o k a t a 10. á b r á n t ü n t e t t ü k fel. A 11. á b r á n a K'(ca ) p a r a m é t e r ű fizi kailag is realizálható megoldás l á t h a t ó . A 3e á b r á n l á t h a t ó A /4-es t á v v e z e t é k s z a k a s z a K=Z p a r a m é t e r ű inverter elvi megoldása. É r v é nyes azokban az esetekben, amikor a t á p v o n a l disz k o n t i n u i t á s o k n á l fellépő mezőtorzulások h a t á s a elha n y a g o l h a t ó . Ellenkező esetben a helyettesítő k é p a 3/ á b r á n l á t h a t ó hálózat, vagy ennek duálja. P é l d á u l szalag t á p v o n a l a s realizáció esetén a mezőtorzulások h a t á s á t soros kapcsolású, i n d u k t í v jellegű reaktanciák írják le (12. á b r a ) . Az előírt co frekvencián adott esetben is érvényes (29), (30) feltételi egyenletek alapján, a t á v v e z e t é k s z a k a s z hosszának és h u l l á m ellenállásának megfelelő m e g v á l a s z t á s á v a l a m e z ő torzulások h a t á s a k o m p e n z á l h a t ó . A k o m p e n z á l t
(32)
Admittancia-inverterek
a
legyen. E feltétel teljesülése esetén az inverter v á l tozó p a r a m é t e r e :
sin 0
01
(35)
a
J' 1
1
í 90°
0
g0
7?—"X
01
ti
1
T
1
4rr - ö — j\r .
1
1
L \jBa
0
1
—£Z3— 1
1 ?
—_ —
a)
-
, (t) y
i
1
0f
b)
(1}
v
V
z
e) (2)
a) A z inverterek s z a l a g - t á p v o n a l a s m i k r o h u l l á m ú r e a l i z á c i ó j a /l/4-es t á v v e z e t é k s z a k a s s z a l ; b) h e l y e t t e s í t ő k é p e
i
1
4
la
\Hiái-JUi\ 12. ábra.
V' '01
1
' (2)
± •j*
'01
T
13. ábra.
T
1
JB' 2
Admittancia inverterek
107
H Í R A D Á S T E C H N I K A X X I V . É V F . 4. S Z .
cia-inverter elvileg lehetséges megoldásainak duálját és a megfelelő analitikai összefüggésekben a fenti he l y e t t e s í t é s e k e t alkalmazzuk. I t t jegyezzük meg, hogy valamely impedanciainverterrel kapcsolatban t e t t megjegyzések (alkal m a z h a t ó s á g , kedvező megoldás) változatlanul érvé nyesek a duáljára is. A t á v v e z e t é k s z a k a s z o k k a l b ő v í t e t t szimmetrikus ír-tag B' (0), B' (0) szuszceptanciáinak jellegzetes a
b
4
-cT
f/4 (T-q)/2
a)
f/2
14, ábra. A 126- á b r á n f e l t ü n t e t e t t inverter B' (V>), B' (<X>) s z u s z c e p t a n c i á i n a k jellegzetes menete és jellége (p {a>) =71/2; J'(w) = á l l a n d ó e l ő í r á s o k e s e t é n a
b
£5
~R
b)
c) 16. ábra.
wm-jus\
J'(co) - \ B' (a>) \ p a r a m é t e r ű inverteiek: a) , d)
n
4 cT 17. ábra.
a)
Z3
1L
b)
\HW-JL17\
J'{w ) = \B {w )\ 0
a
p a r a m é t e r ű inverterek:
a
II Yo b)
Y
\H1ÍB-JL1S\
15. ábra. A 12& á b r á n f e l t ü n t e t e t t inverter B' (®), B' (&) s z u s z c e p t a n c i á i n a k jellegzetes m e n e t é és jellege y> (co) = —71/2; J'(a>) =* á l l a n d ó e l ő í r á s o k eseten a
.*
*,
rfl
-T/2 (f-^/2 -:
A{_J
Yo
0
b
összefüggésre j u t u n k . A (11) és (33), valamint a (12) és (34) egyenletek a l a p j á n :
d)
c)
12
Á
\H1I8-JL1S\ 18. ábra.
J(a>) = Y | t g & \ p a r a m é t e r ű inverterek: a) — 7 r / 2 - = 0 * - 7 1 / 4 ; 95 (cu)=^/2 b) — jr/4-= &^n/2; (p (cv) =71/2 ej 0«=á>-=7r/4;
12
u
2
B' + tg0 1-B' tg0
(36)
a
a
a
(B' + 2B' ) + tg 0 = l-(B' +2B' )tg0 a
b
a
b
A ( 2 0 ) - ( 2 2 ) feltételi egyenletekben X' , X' , K' helyett sorrendben B' , B' , J' helyettesítésekkel élve a (35)—(37) feltételi egyenletekkel adott összefüg gésekre j u t u n k . A vizsgált admittancia-inverterek az előző pontban analizált impedancia-inverterek duáljai. E z é r t a t o v á b b i a k b a n felvesszük az impedana
a
108
C
Ar
(37)
±J'
IIII -
Yo
.* Y
0
b
.
ci
b
b) \H188-JL19\
19. ábra.
J(ai ) = Y \tg á>| p a r a m é t e r ű inverterek: 0
aj
0
O-Z&^TI/Í;
b) 7T/4 < 0 < /n2;
n
0
-TI/2
^(cu,,) -= - T t / 2
DR. JACHiMOVITS L , : MIKROHULLÁMÚ IMPEDANCIA
m
A m e g o l d á s o k a t a 18. és a 19. á b r á n t ü n t e t t ü k fel. A 13/ á b r a szerinti admittancia-inverter feltételi egyenlete:
V
'01
Bi=Y' clg0
(38)
ol
20. ábra.
és változó
b) \nm-Juo\
a)
J(a>) = Y /\ sin 0 ) p a r a m é t e r ű in verterek: a) - j r / 2 - = á > - = 0 ; y> (cu) =7t/2 b) 0 * í>-=7T/2;
paramétere (39)
sin 0
oi
12
n
A megoldások a 20. és a 21. á b r á n l á t h a t ó k . Befejezésül (példaképpen) az inverter A /4-es t á v vezetékszakasz inverter realizációját koaxiális t á p vonalas k i v i t e l (22. á b r a ) esetén analizáljuk. Ebben az esetben a d i s z k o n t i n u i t á s o k n á l fellépő mezőtor zulások h a t á s á t az ugráskapacitások söntszuszceptanciája írja le. A realizáció helyettesítő képe a 13/ á b r á n l á t h a t ó hálózat. A (38), (39) egyenletek meg oldásaként, a k o m p e n z á l t inverter e s e t é n : gu
—
£
-te-
c=
= C 1
\H188-JLZ1\ 21.
ábra.
J(eo ) = V ^ s i n $>\ p a r a m é t e r ű inverter: 0
4>
B' 0—avz cos — u
(40)
Y' =J'
(41)
01
—
'—
Mivel B' pozitív,
0(CÚ )^TI/2 O
sin 0. és
Y ^ W .
X °)
(1)
$
12)
I R O D A L O M t
K
•
JB
b) (1) W8S-JLZl\ 22. ábra. a) az inverter k o a x i á l i s t á p v o n a l a s m i k r o h u l l á m ú realizációja A/4-es t á v v é z e t é k s z a k a s s z a l ; b) h e l y e t t e s í t ő k é p e
[1] W. L . Pritchard: Q u a r t e r W a v e Coupled Filters. J . A p p l . P h y s . Vol. 18, O k t ó b e r 1947. pp. 8 6 2 - 8 7 2 . [2] R. M. Fano and A. W. Laivson: Microwave Filters U s i n g Quarter-Wave Gouplings. Proc. I R E , V o l . 35. [3] W.'W. Mümford; Maximally F i a t Filters in Waveguides. B e l l System T e c h . J . Vol. 27. O k t ó b e r 1948. pp. 6 8 4 - 7 1 4 . [4] S. B. Cohn: Direct-Goupled-Resonator Filters Proc I R E . Vol. 45. F e b r u a r y 1957. pp. 1 8 7 - 1 9 6 . [5] G. L . Matthaei: D i r e c t - C o u p l e d - B a n d - P a s s - F U t é r s with /l /4 Resonators. I R E National Convention Record, P o r t 1. 1958. pp. 9 8 - 1 1 1 . [6] G. L . Matthaei: Comb-Line B a n d - P a s s Filters o í Narrow or Moderate B a n d w i d t h . T h e Microwave Journal, V o l . 6. August. 1963. pp. 8 2 - 9 1 . [7] Dr. Csurgay A. — Markó Sz.: M i k r o h u l l á m ú p a s s z í v h á l ó zatok. M é r n ö k t o v á b b k é p z ő I n t é z e t , 1965. 2 5 2 - 2 7 4 . old. [8] George L . Matthaei, Leo Young, E. M. T. Jones: Micro w a v e Filters, Impedance-Matching networks and Coupling Structures. M c G r a w - H i l l Book Co. 1964. [9] Dr. Jachimooits László: Parametrikus e r ő s í t ő k jelfrek venciás körének hangolása. Híradástechnika, XXII., évf. 2. sz. 3 3 - 3 9 . old. [10] Dr. Jachímovits László: M i k r o h u l l á m ú reciprok és r é a k t á n s k é t k a p u s p a s s z í v szerkezet grafikus m á t r i x a n a l í zise. H í r a d á s t e c h n i k a , X X I I I . évf. 0
menete és jellege, )= ± T T / 2 ; J'(CO) = állandó elő írások esetén, a 14., illetve 15. á b r a szerinti. A szimmetrikus jr-tag admittancia inverterek a 16. és a 17. á b r á k o n l á t h a t ó k . A 13d á b r á n l á t h a t ó admittancia inverter feltételi egyenlete: 12
&=~tg20
(36)
és változó p a r a m é t e r e : J'=\tg®\
(37)
Lapunk példányonként megvásárolható:
V., Váci utca 10. és V., Bajcsy-Zsilinszky út 76. alatti Hírlapboltokban.
109
