Mikor van lehetıség egyszerősített foglalkoztatásra?

Mikor van lehetıség egyszerősített foglalkoztatásra? •

•

•

•

ha a munka alkalmi jellegő, vagyis legfeljebb 5 egymást követı naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig, tehát határozott ideig tart azonos felek között. (Annak viszont nincs akadálya, hogy a munkavállaló több különbözı munkáltatónál egész évben alkalmi munkát végezzen ezen idıkorlátok között). ha a munka idényjellegő, kizárólag a következı ágazatokban: mezıgazdaság (növénytermesztés, erdıgazdálkodás, állattenyésztés, halászat) és idegenforgalom. A mezıgazdasági idénymunka – kivéve a növénytermesztési idénymunkát – nem haladhatja meg a 31 napot. A növénytermesztési és idegenforgalmi idénymunka esetén a munkaszerzıdés az idény hosszára (pl. síszezon, balatoni nyári szezon) köthetı. ha a munkát természetes személy háztartásában végzik, és kizárólag az illetı természetes személy és a háztartásában vele együtt élı személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányul a munkaviszony, függetlenül attól, hogy a munkaszerzıdést határozott vagy határozatlan idıre kötik. Ide tartozik tehát például a takarítók alkalomszerő munkája, a házvezetını határozatlan idejő munkaviszonya, a babysitter alkalmazása, nem tartozik ide viszont, ha például a magánszemély munkáltató a háza felújítására alkalmaz munkavállalókat. a kiemelkedıen közhasznú szervezetek által létesített munkaviszony (határozott vagy határozatlan idejő).

Milyen jogszabály vonatkozik az egyszerősített foglalkoztatásra, hol érhetı el? - A témakört az egyszerősített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény szabályozza. A törvény a hatályba lépést követıen a https://magyarorszag.hu/ jogszabálykeresı szolgáltatásával is elérhetı lesz, jelenleg a http://www.parlament.hu/ weboldalon, az Országgyőlés honlapjáról, illetve közvetlenül a http://www.complex.hu/kzlcim/tva09.htm címen megtekinthetı. További kapcsolódó joganyag: - 87/2010. (III. 26.) Korm. rendelet az egyszerősített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon történı bejelentésérıl - 88/2010. (III. 26.) Korm. rendelet az egyszerősített foglalkoztatásról szóló szóló 2009. évi CLII. törvény növénytermesztési idénymunkára vonatkozó egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

Mikor kizárt az egyszerősített foglalkoztatás? Milyen egyéb korlátozó szabályok vannak? - Nem létesíthetı egyszerősített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerzıdés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.

- Ha a munkaviszony nem egyszerősített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerzıdés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerősített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa. - Nem létesíthetı egyszerősített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására. - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § a) pontja által meghatározott harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólag a) mezıgazdasági idénymunka, valamint b) a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka keretében foglalkoztatható egyszerősített módon létesíthetı munkaviszony alapján.

Hogyan kell az egyszerősített foglalkoztatást bejelenteni? Milyen telefonszámon tehetı meg a bejelentés? - A bejelentési kötelezettséget − a munkavégzés megkezdése elıtt − az illetékes elsıfokú állami adóhatóságnál interneten az Ügyfélkapun keresztül vagy mobiltelefonon kell teljesíteni, illetve − a háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén − erre telefonon keresztül is lesz lehetıség. Eltérı szabály érvényesül a bejelentésre a növénytermesztési idénymunkánál: növénytermesztési idénymunkát a tárgyhónapot követı hónap 12-éig kell bejelenteni.

a

Az egyszerősített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon történı bejelentése a 185-ös, országon belül helyi tarifával hívható hívószámon érhetı el. A telefonos bejelentésrıl bıvebben lásd: 87/2010. (III. 26.) korm. rendelet. Az elektronikus bejelentésre az Ügyfélkapun keresztül az APEH portálról letölthetı a 10T1041E jelő bejelentı és változásbejelentı nyomtatványon lesz lehetıség. SMS-ben 2010. július 1-jétıl lesz teljesíthetı a bejelentés. A bejelentésre szolgáló SMS-szám jelenleg még nem ismert.

Mit kell tenni akkor, ha foglalkoztatás a bejelentés ellenére késıbb mégsem valósul meg valamilyen okból vagy a tervezettnél rövidebb ideig tart? - Ha változás áll be a körülményekben, azaz a munkavállaló valamilyen okból mégsem dolgozik a megállapodott ideig, akkor a 2009. évi CLII. törvény 12. §-ának (4) bekezdése szerint kell eljárni: „Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a munkaidı változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén - az Art. általános szabályait kell alkalmazni. Ezen túlmenıen, az Art. 23. §-ától eltérıen, az (1)-(3)

bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni a bejelentett adatokban bekövetkezett változás bejelentésére is.” Azaz a munkáltató az Art. változásbejelentésre vonatkozó szabályai szerint 15 napon belül bejelentheti az adóhatóságnak, hogy meghiúsult vagy a tervezettnél rövidebb ideig tartott a foglalkoztatás.

Hogyan kell az egyszerősített foglalkoztatásnál a munkaszerzıdést megkötni? - A munkaszerzıdést írásban kell megkötni legkésıbb a munka megkezdéséig a törvény mellékletében lévı szerzıdésminta kitöltésével.

Mikor nem kell írásba foglalni a munkaszerzıdést? Mikor kell jelenléti ívet vezetni? - A munkaszerzıdést abban az esetben nem kell írásba foglalni, ha öt naptári napnál rövidebb idıre szól a munkaviszony, illetve növénytermesztési idénymunka esetében csak akkor, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggı idıtartama a harminc napot meghaladja. - Jelenléti ívet akkor kell vezetni, ha a munkaszerzıdést nem kell írásba foglalni. A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minısül, annak a munkavégzés megkezdéskor történı aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A jelenléti ív szabályszerő kitöltésével a munkáltatónak a munkaidı-nyilvántartási kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni. Háztartási munkánál jelenléti ívet nem kell vezetni.

Hogyan kell a jelenléti ívet vezetni? A jelenléti ívet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláírja, egy példányt a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak át kell adni, a második példányt a tárgyévet követı 5. év végéig meg kell ırizni.

A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatványnak minısül? - Igen, a jelenléti ív szigorú számadású nyomtatványnak minısül, melyet az ilyen nyomtatványokra vonatkozó számviteli szabályok szerint kell nyilvántartani.

Szigorú számadású jelenléti ívet saját magam is készíthetek, vagy vásárolnom kell? - A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatványként csak a nyomtatványboltokból lesz beszerezhetı, így azt a foglalkoztató saját magának nem készíthet. (Minden elıállított nyomtatvány ugyanis az APEH-tıl egyedi sorszámtartományt kap, és a nyomtatvány elıállítója köteles ezen tevékenységét az APEH-nak bejelenteni és az értékesített nyomtatványokat ezen sorszám alapján nyilvántartani.)

Mikor kell a munkavállalónak a munkabért kifizetni? - A bérfizetés idıpontjára a Munka Törvénykönyvérıl (a továbbiakban: Mt.) szóló 1992. évi XXII. törvény megfelelı rendelkezései alkalmazandók, azaz a munkavállaló részére járó munkabért havonta utólag egy ízben, a tárgyhónapot követı hónap 10. napjáig kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni.

Megmaradnak azok a közteher-kedvezmények, amelyek az alkalmi munkavállalói könyvvel történı foglalkoztatáshoz kapcsolódtak? - 2010. április 1-jétıl megszőnik az a rendszer, amely az alkalmi munkavállaláshoz automatikusan az általános köztehernél alacsonyabb kedvezményes közterhet kapcsolt. Fıszabályként az általános adó- és társadalombiztosítási szabályok szerinti adók és járulékok kapcsolódnak az egyszerősített munkaszerzıdéssel történı foglalkoztatáshoz. Ugyanakkor megmaradtak bizonyos kivételek, amelyekhez kedvezményes közteher kapcsolódik. Ebbe a kedvezményes körbe tartozik a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka, (de csak abban az esetben, ha a munkaszerzıdést legfeljebb 31 napra kötötték, és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a 10 munkanapot nem haladja meg), valamint az idénymunka. A kedvezményes közteher egységesen 30 %, amelyet a nettó (a munkavállalónak ténylegesen kifizetett) munkabért alapul véve kell meghatározni.

Milyen adó-és járulékfizetési kötelezettség váltható ki a 30%-os kedvezményes közteher megfizetésével? A munkáltatót nem terheli társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra elıírt adóelıleg-levonási kötelezettség. A munkavállalót nem terheli nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerı-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelıleg-fizetési kötelezettség.

Milyen tb-ellátásokra szerez jogosultságot az a munkavállaló, aki után 30%-os kedvezményes közterhet fizettek? Nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot, de nem minısül a Tbj. szerinti biztosítottnak, azaz nem lesz jogosult az egészségbiztosítási ellátások közül egészségügyi szolgáltatásokra (alapellátás, járóbetegszakellátás, fekvıbeteg-szakellátás), továbbá pénzbeli ellátásokra (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, táppénz).

Milyen szabályok vonatkoznak a bevallásra? A tárgyhót követı hó 12-i bevallásban kell bejelentenem az elızı hónapban foglalkoztatottakat, és a fizetendı közterhetket is? A munkáltató az egyszerősített foglalkoztatással összefüggı bevallási kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint, havonként, a tárgyhót követı hó 12-éig teljesíti. Növénytermesztési idénymunka esetén a munkáltató ehelyett választhatja azt is, hogy bevallási kötelezettségüket az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal elektronikus úton vagy papír alapon évente egyszer, a tárgyévet követı év január 12-éig teljesíti.

Mikor lehet közteherelıleget fizetni? Mik az erre vonatkozó szabályok? A legfeljebb évi tízezer munkaórában növénytermesztési idénymunka esetén a munkáltató választhatja azt, hogy a tárgyév július 12-éig egy összegben közteherelıleget fizet. Ezt akkor érdemes választani, ha várható, hogy ez a megoldás kényelmesebb vagy kevesebb adminisztrációval jár majd a foglalkoztató számára. A közteherelıleg alapjának a mértékét a 88/2010. (III. 26.) Korm. rendeletben meghatározott fajlagos munkaidı-szükséglet és a kötelezı legkisebb munkabér, vagy az erre jogosultak esetében a garantált bérminimum egy órára esı összegének szorzataként kell megállapítani. A közteherelıleg összege a közteherelıleg-alap tizenkét százaléka. A befizetett közteherelıleg és a ténylegesen fizetendı 30%-os kedvezményes közteher különbözetét a munkáltatónak a bevallással egyidejőleg meg kell fizetnie, illetve a többletet a bevallással egyidejőleg - amennyiben a 88/2010. (III. 26.) Korm. rendeletben foglaltak alapján igazolja, hogy a munka elvégzésére elháríthatatlan külsı ok miatt nem került sor - visszaigényelheti, vagy nyilatkozata szerint az állami adóhatóságnál nyilvántartott más tartozásra átvezettetheti. Az adóhatóság a többletnek a munkáltatót terhelı köztartozás levonása után fennmaradó részét a bevallásra nyitva álló határidı utolsó napjától számított harminc napon belül utalja vissza.

Jár-e a munkavállalónak szabadság egyszerősített foglalkoztatás esetén? - Alkalmi munkára létesített egyszerősített foglalkoztatás esetén a szabadság kiadás/kivétel meglehetısen ésszerőtlen lenne, hiszen a munkavállaló legfeljebb 5 egymást követı naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig dolgozhat, azaz elég szabadidı áll rendelkezésére, amikor nem dolgozik.

- Az egyszerősített foglalkoztatás egyéb formái esetén jár az éves rendes szabadság, természetesen ha a foglalkoztatás határozott idıre vonatkozik, akkor annak idıtartamával arányos mértékő szabadság jár.

Alkalmi munkára létesített egyszerősített foglalkoztatás esetén van lehetıség arra, hogy egyenlıtlenül osszuk be a munkavállaló napi munkaidejét, illetve lehet munkaidıkeretet alkalmazni? - A 2009. évi CLII. törvény 4. § (4) bekezdésének c) pontja kifejezetten lehetıvé teszi az egyenlıtlen munkaidı-beosztást munkaidıkeret bevezetése nélkül is; ez segítséget nyújthat az érintett munkavállalók munkaidı-beosztásának megtervezésében.

Lehetséges a túlóra (rendkívüli munkavégzés) az egyszerősített foglalkoztatásnál? - Igen, Munka Törvénykönyve rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályainak alkalmazását nem zárja ki a 2009. évi CLII. törvény. Ez annyit jelent, hogy egyszerősített foglalkoztatásnál is van rendkívüli munkavégzés.

Lehetıség van létesített egyszerősített foglalkoztatásra munkarendben dolgozó munkavállalók esetén is?

megszakítás

nélküli

- Nem kizárt, hogy alkalmi munka céljából létesített egyszerősített foglalkoztatásra mód legyen megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók esetén is.

Lehetséges-e az átirányítás az egyszerősített foglalkoztatásnál? Nem, mert a 2009. évi CLII. törvény 4. § (2) bekezdésének b) pontja kizárja a 83/A § alkalmazhatóságát az egyszerősített foglalkoztatás esetén.

Meddig használhatók még az alkalmi munkavállalói könyvek? Mikor kell ıket leadni? - 2010. március 31-ig még kiválthatók, illetve használhatók az alkalmai munkavállalói könyvek. 2010. július 31-éig kell ıket leadni. Az alkalmi munkavállalói könyvek a 2010. március 31-éig fennállt munkaviszonyok fennállásának igazolására ezt követıen is felhasználhatók.

Mit lehet a tenni az alkalmi munkavállalói könyves foglalkoztatáshoz megvásárolt, de már felhasználásra nem kerülı közteherjegyekkel? - Az AM-könyv érvényességi ideje alatt a fel nem használt közteherjegyek a postán visszaválthatók, a 2010. márc. 31-át követı idıszakra vonatkozóan a közteherjegyek forgalomból történı kivonásának módját egy új kormányrendelet fogja meghatározni.