Mikepércsi Humán Szolgáltató Otthon
HÁZIRENDJE
2 E házirend célja: szabályozni az intézményi jogviszonyt, a személyes gondoskodásban részesülők és az őket ellátó dolgozók fontosabb magatartási kötelezettségeit, a kapcsolattartás rendjét, az intézmény berendezési és felszerelési tárgyainak használatára vonatkozó előírásokat. Szabályozza az ellátottak pénzének, vagyontárgyainak kezelését, valamint a kötelező ellátáson felüli szolgáltatások igénybevételének lehetőségeit, a panasz kivizsgálások rendjét és az Érdekképviseleti Fórum működését. I. fejezet Az intézményi jogviszony keletkezésére és megszűnésére, illetve megszüntetésére vonatkozó rendelkezések 1. Az intézménybe a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet alapján lehet felvételt nyerni. -
-
Az intézmény vezetője a kérelmeket nyilvántartásba veszi. A szociális intézménybe történő elhelyezés során az intézmény ügyvezetője és a szolgáltatást igénybevevő ellátott, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, amely tartalmazza: - Az ellátás kezdetének az időpontját. Az intézmény ellátás időtartamát, határozott vagy határozatlan időtartamú megjelölését. - Az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját. - A térítési díj összegét. Emelt szint igénybevétele esetén az egyszeri hozzájárulás összegét, az annak beszámítására teljes vagy részleges visszafizetésre vonatkozó szabályokat. Az ellátott tájékoztatására vonatkozó adatokat. Az ellátást igénybevevő eltemettetésére vonatkozó nyilatkozatot. Az ellátás megszüntetésére vonatkozó szabályokat.
2. A hely elfoglalásának időpontjáról az intézmény vezetője írásban értesíti a kérelmezőt és tájékoztatja az előgondozás I. és II. fázisának időpontjáról. Az ellátással kapcsolatos férőhelyek kijelölése a nyilvántartásba vétel sorrendjében történik. 3. Az ellátott a hely elfoglalásakor megkeresi főmunkaidőben az intézményvezető ápolót, aki tájékoztatja Őt (és a vele érkező hozzátartozót) az intézményben biztosított ellátás tartamáról és feltételeiről, ismerteti a Házirendet, valamint gondoskodik az elhelyezésről. Főmunkaidőn kívül érkező ellátottat a szolgálatban lévő rangidős ápoló fogadja, a tájékoztatást a következő munkanapon az intézményvezető ápoló köteles megadni. 4. A felvételkor az ellátott vagy törvényes képviselője megköti a rendelet szerinti megállapodást az intézmény vezetőjével. 5. Az ellátott intézményi jogviszonya (ellátása) megszűnik: a. Ha azt az ellátott (hozzátartozója) kéri, az írásos kérelem benyújtásától számított 15 napon belül, illetve az intézmény vezetőjével történt megegyezés szerinti időpontban. b. az ellátott halálával.
3
6. Az ellátott intézményi jogviszonyát meg kell szüntetni: a. Ha az intézményi elhelyezés feltételei már nem állnak fenn, vagy a jogosultat másik intézménybe kell elhelyezni. b. Ha az ellátott a HÁZIREND-et súlyosan megsérti. 7. Az emelt szintű ellátással kapcsolatosan visszafizetésének a módja és annak szabályozása:
befizetett
egyszeri
hozzájárulás
a. Az emelt szintű szolgáltatással kapcsolatos megállapodást az igénybevevő bármikor 60 napos felmondási idővel indoklás nélkül felmondhatja. b. A megállapodásnak rendes felmondással – 5 éven belül történő – megszüntetése esetén az igénybevevő részére az egyszeri hozzájárulás időarányos részét vissza kell fizetni. c. Az időarányos összeg megállapítása az 5 naptári évből még ténylegesen le nem töltött naptári napok %-ának arányában történik. d. A visszajáró összegbe be kell számítani az igénybevevőnek a szolgáltatást nyújtóval szemben fennálló esetleges tartozásának az összegét is. e. A ténylegesen visszajáró összeget az intézmény vezetője köteles a megállapodás megszüntetésének a napján az igénybevevő részére készpénzben visszafizetni, vagy kérelem alapján a kedvezményezett által megjelölt címre (bankszámlára) utalni. II. fejezet Együttélés szabályai 1. Az étkezések rendje: Az intézmény az ellátottak részére napi háromszori főétkezést nyújt. Ha az ellátott egészségi állapota indokolja, részére – orvosi javaslatra – az orvos előírásának megfelelően étkezési lehetőséget biztosít. Az étkezések ideje:
reggeli: ebéd: vacsora:
730 – 830 óra között 1200 – 1300 óra között 1730 – 1830 óra között
Az étkezés a fennjáró ellátottaknak a közös ebédlőben történik. Az étel az étkezési rendben meghatározott időn kívül – előzetes bejelentés alapján – csak az étkezési időszak befejezésétől számított 1 órán belül szolgálható ki. Az ebédlő felszerelési tárgyainak tárolásáról, tisztántartásáról az e célra kijelölt helyen az intézmény gondoskodik. Az ebédlő felszerelési tárgyait, az evőeszközöket az ebédlőből kivinni nem szabad.
4 A fekvő, mozgásképtelen betegek részére az osztályokon, helyben kell az ételt felszolgálni. A lakószobákban romlandó élelmiszert csak hűtőszekrényben szabad tárolni. A lakószobákban tea-, kávéfőzésre, ételmelegítésre villanymelegítőt használni – tűz- és balesetveszély miatt – nem szabad, e célra teakonyha áll rendelkezésre, amelyet az ellátottak minden korlátozás nélkül, a nap bármely szakában igénybe vehetnek. 2. Éjszakai pihenés rendje: Az éjszakai pihenés biztosítása érdekében az intézmény lakószobáiban este 22 órakor a mennyezeti világítást ki kell kapcsolni. A közös helyiségek (társalgók) rendelkezésre állnak, de a szórakoztató eszközöket (rádió, magnó, televízió stb.) 21 óra után csak csökkentett hangerővel szabad üzemeltetni. A lakószobákban az olvasólámpa, a televízió, rádió, magnó – a szobatársak megállapodása szerint – 22 óra után is használható, a szomszéd lakószobákban élők zavarása nélkül. 3. A dohányzás és az alkoholfogyasztás szabályozása: a. Lakószobákban dohányozni tilos. Dohányozni közös helyiségekben csak a kijelölt helyen, illetve az e célra meghatározott helyiségben szabad. b. Az intézményben tartózkodni kell az olyan mértékű alkoholfogyasztásról, amely az együttélés alapvető szabályait sérti, illetve a lakótársak nyugalmát zavarja. 4. A tisztaság megtartása és a tisztálkodás rendje: a. Minden ellátott és dolgozó kötelessége, hogy az intézmény rendjét, tisztaságát megőrizze. Az ellátottak – egészségi állapotuktól függően – környezetük tisztán- és rendbentartásában, (takarítás, ágyazás) vegyenek részt. A lakószobákban a takarítás idején a takarításban segítkezők és a fekvőbetegek kivételével lehetőleg más ne tartózkodjon. b. A tisztálkodásra vonatkozó egészségügyi előírások betartása közös érdek. Fürdésnél, mosakodásnál – ahol erre az ellátottak igényt tartanak – a beosztott ápoló a szükséges segítséget köteles megadni. Fekvőbetegek fürdetése, mosdatása az ápoló feladata. Az intézmény biztosítja az ellátottak részére az alapvető tisztálkodási felszereléseket. Szükség szerint törölközőket, tisztálkodási eszközöket. (I/2000. I..7.) SzCsM rendelet 49 § szerint). c. A lakószobákban, fürdőszobában mosni nem szabad. 5. Egészségügyi ellátás: Az egészségügyi alapellátásról, a szakellátás és fekvőbeteg intézeti ellátás igénybevételéről részben az intézmény – a hozzáférhetőséget biztosítva – gondoskodik.
5 Az intézmény orvosát az ellátottak egészségi állapotáról az ápolók folyamatosan és szükség szerint tájékoztatják. A járó betegeket a rendelés időpontjában orvoshoz kísérik, a fekvőbetegekhez az orvost odahívják. Indokolt esetben az ápolók soron kívüli orvosi segítség iránt intézkednek. Gyógyszer rendelése csak az orvos utasításának megfelelően történhet. Az ellátottak gyógyszert az orvos és az ápolók tudtán kívül lehetőleg ne szedjenek, illetve ne tartsanak maguknál. Gyógyszerelést csak az e feladattal megbízott ápoló végezhet. A kiadagolt gyógyszert az ellátottak – általában – az étkezések után kapják meg, melynek bevétele az ápoló ellenőrzése mellett történjen. Szakrendelés igénybevételére, illetve fekvőbeteg-intézeti elhelyezésre csak orvos intézkedhet. Az ellátottak betegbiztosítási kártyáját központilag tároljuk, melyet szükség esetén az ellátottak rendelkezésére bocsátunk. Gyógyszer, gyógyászati segédeszközök beszerzéséről az intézmény gondoskodik. A test távoli segédeszközökről az intézmény gondoskodik, mely az intézmény tulajdonát képezi. A jogszabályban meghatározott gyógyszerek használata esetében az intézmény a költségeket megtéríti, ezen túlmenően a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége az ellátottat terheli, a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az idevonatkozó tájékoztatás a hirdető táblán olvasható, mindenki számára hozzáférhető. 6. Kulturális és szórakozási lehetőségek: Az intézményben rendelkezésre álló társalgók, szórakoztató eszközök, társasjátékok – egymás igényeinek kölcsönös figyelembevételével – használhatók. Napilapokat, folyóiratokat a közös helyiségben olvashatják az ellátottak. Az intézmény nevezetes napokon, vagy azokra emlékezéssel közös műsorokat szervez intézményen belül. Ilyenek különösen: farsang, húsvét, anyák napja, szüreti mulatság, karácsony stb. Lehetőség szerint évente egy alkalommal az intézmény az ellátottak részére térítésmentesen belföldi kirándulást szervez. 7. Az intézményből való eltávozás rendje: Az ellátottak a műszakvezetőnek történő előzetes bejelentés után – az étkezési időpontokhoz alkalmazkodva – napközben az intézményből eltávozhatnak és távol maradhatnak 20 óráig. Az éjszakai távolmaradást az intézményvezető ápolónak kell bejelenteni. A jogszabályban meghatározott gondozási díjkedvezmény csak írásos engedély esetén vehető figyelembe.
6 8. Egyéb magatartási szabályok: Az intézményben az ellátottak kötelesek egymással szemben udvariasan, tisztelettudóan viselkedni. Kerülni kell az egymás nyugalmát zavaró hangoskodást, rendbontást. Egymás emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, lehetőség szerint a rosszabb egészségi, érzelmi állapotban lévők részére segítséget kell nyújtani, az újonnan intézménybe kerülőket segíteni kell a beilleszkedésben. Az intézmény dolgozói és ellátottjai egymással szemben udvarias hangnemet és magatartást kötelesek tanúsítani. Az intézmény tulajdonát képező berendezési, felszerelési tárgyakat rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A használat során kellő gondossággal kell eljárni, mind az előbbiek, mind a személyi használatra kiadott tárgyak, ruházat, textília esetében. Szándékos rongálás esetén az intézmény kártérítési igénnyel élhet. Az ellátottak a dolgozóktól, a dolgozók az ellátottaktól semmit nem vásárolhatnak, kölcsönt nem adhatnak, és nem kérhetnek, egymás között kezességet nem vállalhatnak. III. fejezet Ruházati ellátás 1. A megfelelő minőségű saját ruházat esetén az ellátott azt használhatja. Ennek hiányában az intézmény köteles az ellátottat az évszaknak megfelelő alsó- és felső ruházattal, valamint cipővel ellátni a jogszabályi előírásnak megfelelően, melyek az intézmény tulajdonát képezik. Mind az intézmény által biztosított, mind a saját ruházat tisztításáról és kisebb javításáról az intézmény gondoskodik. 2. Az intézménybe behozható személyes tárgyak: - közvetlen személyes tárgyak (fényképek, emléktárgyak, ékszerek), - textília, ruházat (ágynemű, alsó- felső ruházat) használható állapotban, - kisebb használati és szórakoztató eszközök (rádió, TV, hűtőszekrény, mikrohullámú sütő stb.), - nagyobb lakberendezési tárgyak megegyezés alapján. IV. fejezet A vagyon- és értékek megőrzése, kezelése 1. A rendszeresen nem használt vagyon- és értéktárgyakat az ellátottak az intézményben letétbe helyezhetik. A letétbe helyezésre kerülő tárgyakat két tanú jelenlétében a betétkönyvkezelőnek kell átadni, aki tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt ad az átvett értékekről.
7 Ékszerek és ékszerszerű tárgyak esetében (amennyiben becsüs vélemény nem áll rendelkezésre) részletes, a tárgyat pontosan jellemző leírást kell mellékelni, melynek alapján a tárgy bármikor azonosítható. Az ellátott a letétbe helyezett tárgyat (tárgyakat) a pénztári órákban bármikor visszaveheti, két tanú jelenlétében és átvételi elismervény ellenében. Ebben az esetben az átvételkor készített listát módosítani kell. 2. Az ellátott készpénzvagyonát kezelésre és megőrzésre az intézménynek átadhatja. Írásban köteles nyilatkozni a pénzintézeti elhelyezés formájáról és módjáról, melynek alapján az intézmény 4 munkanapon belül az ellátott által kívánt módon a készpénzt elhelyezi, gondoskodik a betétkönyv (egyéb értékpapír) biztonságos megőrzéséről. Betétkönyvből kivétel minden héten kétszer, keddi és pénteki napokon 8 – 12 óra között van, melyet az ellátott előző napon írásban kérvényez. 3. Az ellátott készpénzének kezelését írásbeli nyilatkozat alapján személyes nyilvántartási letét formájában is az intézményre bízhatja. A személyes letétben elhelyezett készpénz összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A készpénz kezeléséről a kezelésre jogosult személyekről, valamint a pénz felhasználásának és elszámolásának módjáról a pénzkezelési szabályzat rendelkezik. 4. E fejezet 1-3 pontjaiban foglalt vagyon-, értéktárgyak és készpénz eseteiben az ellátott (a gondnok), vagy az ellátott meghatalmazása esetén, a hozzátartozó szabadon rendelkezik. 5. Az intézményben elhunyt ellátott személyes használatában volt vagyontárgyak, értékek, készpénz számbavételéről a halál beálltát követően azonnal intézkedni kell. A haláleset időpontjában a rangidős ápoló két tanú jelenlétében jegyzéket készít, melyet két tanúval aláírat, és letétbe helyezi az értékeket. 6. Az intézmény csak a letétbe helyezett vagyontárgyakért, pénzösszegekért vállal felelősséget. V. fejezet Az ellátottak foglalkoztatása Az intézmény szervezi az ellátottak életkorának és egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatást. 1. Lehetőség szerint az intézmény szervezett elfoglaltságot biztosít az ellátottak részére. Így különösen: kézműveskör, zenés torna, játékos vetélkedő, énekkar, nótakör, videoklub, „beszéljük meg” szervezése, rendezése 2. Az ellátottak bekapcsolódhatnak az intézmény működését elősegítő munkák végzésébe. (takarítás, kerti munka, gondozási feladatokba besegítés stb.)
8 VI. fejezet Alapfeladat körébe nem tartozó szolgáltatások Az intézmény szükség és igény esetén az alapfeladatok körébe nem tartozó szolgáltatások igénybevételét is biztosítja. Ilyenek különösen: - kirándulások szervezése belföldre, - színház, múzeum látogatás stb. - a személyi higiénia körébe tartozó ellátások, (női fodrász, pedikűr stb.) Ezen szolgáltatásokért az ellátottak a tényleges költséget tartoznak megfizetni, a szolgáltatás igénybevételekor. VII. fejezet A térítési díj fizetésének szabályozása 1. Az intézményi ellátásáért térítési díjat kell fizetni 2. A hatályos jogszabályok alapján az együttműködési megállapodást is figyelembe véve, az intézményi térítési díj összegét az önkormányzati rendelet alapján a fenntartó kht. állapítja meg. 3. Az intézményi térítési díjat figyelembe véve, az ellátott rendszeres jövedelme alapján, az intézmény vezető állapítja meg a személyi térítési díjat. 4. A személyi térítési díj a nyugdíj, időskorúak járadéka, családi pótlék, fogyatékossági támogatás fizetésének napján kerül kiegyenlítésre. 5. Hozzátartozók, a gondnok, a megállapított személyi térítési díjat az intézmény által rendelkezésre bocsátott postai utalványon legkésőbb a tárgyhót követő hó 10. napjáig fizetik be. 6. Az ellátott távolléte idejére a módosított 29/1993 (II.17.) kormányrendelet 28 § által szabályozott térítési díjat kell fizetni. 7. A személyi térítési díj fizetésének elmaradását az intézmény nyilvántartja, negyedévenként összesíti és felszólítja a kötelezettet a tartozás megfizetésére. Amennyiben a kötelezett a felszólítás ellenére nem fizeti meg a tatozást, az ügyvezető a követelését polgári per útján érvényesíti. 8. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 115 § (5) bekezdése szerint, ha az ellátást igénybevevő, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a fenntartó által megállapított személyi térítési díj összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a térítési díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított térítési díjat kell megfizetni.
9
VIII. fejezet Kapcsolattartás a hozzátartozókkal, látogatás 1. Az intézmény nyitott jellegű otthon. Az ellátottakat rokonaik, ismerőseik bármikor látogathatják, reggel 8 órától este 19 óráig. Az ellátottak látogatókat a társalgóban, valamint a szobatársak beleegyezésével a lakószobákban fogadhatják. A HÁZIREND-ben foglaltak betartása a látogatók számára is kötelező a látogatás ideje alatt. 2. Az intézmény dolgozói kötelesek figyelemmel kísérni az ellátottak külső kapcsolatainak alakulását. Szükség esetén segítséget nyújtanak az ellátottak levelezésének lebonyolításához, telefonon történő kapcsolattartáshoz. IX. fejezet Az egyéni és a közösségi vallás gyakorlására vonatkozó szabályok Az intézmény az ellátottak részére biztosítja, hogy felekezetre való tekintet nélkül gyakorolhatják vallásukat. Az intézményben helyiséget biztosítunk a vallás gyakorlására. Az intézmény lehetőséget biztosít arra, hogy a fekvő betegek igénybe vehessék a hitük gyakorlását. X. fejezet Az ellátottak jogai Az 1993. évi III. törvény 94/E § (6) pontja szerint az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve amelyek veszélyt jelentenek az intézményben élők testi épségére (pl. nagy méretű kés, tőr, kard, puska). Ez a szabályozás nem érinti az étkezéshez használt kés, vagy olló használatát.
10 XI. fejezet Az ellátottak érdekvédelme, az Érdekképviseleti Fórum működése 1. Az ellátott (hozzátartozója) az együttéléssel, az intézményi ellátással kapcsolatos kisebb jelentőségű panasza esetén a gondozást végző ápolóhoz fordulhat a sérelem orvoslásáért. 2. Amennyiben az előzőekben leírtak alapján a panasz nem orvosolható, vagy jelentősebb érdeksérelem esetén az ellátott (hozzátartozója) panaszával az intézmény ügyvezetőjéhez, annak távollétében az intézményvezetőhöz fordulhat. 3. Ha a panasz az előzőek szerint megnyugtató módon nem rendezhető, az ellátott (hozzátartozója) a panasszal az Érdekképviseleti Fórumhoz fordulhat. Fentieken túl az ellátott (hozzátartozója) közvetlenül az Érdekképviseleti Fórumhoz fordulhat panaszával különösen: - az intézményi jogviszony megsértése miatt, - személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme esetén, - ha az intézmény dolgozói szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeiket megszegték, - lakótársának a Házirend megsértése esetén. A házirend súlyos megsértésének minősül, - Az otthon ellátottja együtt élő lakótársaival szemben veszélyes magatartást tanúsít, megszegi az együttélés szabályait. - A szándékos rongálás esetén. - Alkoholfogyasztás abban az esetben, ha az alapbetegségét hátrányosan befolyásolja, és magatartásával lakótársai nyugalmát rendszeresen zavarja. - A lakószobában és rendszeresen nem a kijelölt helyen történő dohányzás - Az ellátott vagy törvényes képviselője több (legalább három alkalommal) fordul panasszal az Érdekképviseleti Fórumhoz másik ellátott jogsértése miatt. - Az Érdekképviseleti Fórumhoz benyújtott panasz esetében a Fórum tagjai úgy döntenek, hogy az ellátott intézményi jogviszonyának megszüntetését javasolja. 4. Amennyiben azonnali intézkedés a panasszal kapcsolatban nem lehetséges, a panasz kivizsgálására jogosult 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban tájékoztatni a vizsgálat eredményéről. 5. Ha a panasztevő az intézkedéssel nem ért egyet vagy a panasz kivizsgálására jogosult határidőben nem intézkedik, panaszával a fenntartóhoz fordulhat. 6. Évente legalább 2 alkalommal lakógyűlést kell szervezni.
11 7. Az Érdekképviseleti Fórum működése: a. Az Érdekképviseleti Fórum a jogszabályban meghatározottak alapján működik. Tagjai: az 1993. évi III. törvény 99 § (2) alapján az - intézetben ellátásban részesítettek közül 2 fő, - illetőleg hozzátartozóik képviselői közül 1 fő, - fenntartó képviseletében 1 fő, - intézmény dolgozói képviseletében 1 fő b. az Érdekképviseleti Fórumnak címzett panaszt írásban az intézmény vezetőjénél lehet benyújtani, aki köteles haladéktalanul a Fórum elnökéhez továbbítani és az intézmény ügyvezetőjét értesíteni. A szóban elmondott panaszról az intézmény vezető jegyzőkönyvet köteles készíteni és azt az előzőek szerint, továbbítani. c. Az Érdekképviseleti Fórum elnöke az ügyet kivizsgáltatja és a fórum arról érdemben határoz 15 munkanapon belül. d. Az Érdekképviseleti Fórumot az elnök hívja össze, s annak ülésére írásban a panasztevőt is meghívja. Az ellátott panasszal fordulhat az ellátott jogi képviselőjéhez, személyesen, írásban. Az elérhetősége mindenki számára jól látható helyen ki van függesztve. Minden hónap első hetében szerdán személyesen is megjelenik az intézményben. XII. fejezet A HÁZIREND betartása mind az ellátottak, mind a dolgozók kötelessége. XIII. fejezet Korlátozó intézkedések A demens osztály ajtaja zárva van. Az osztályról nővér segítéségével lehet kijönni. A látogatók kívülről bármikor bemehetnek. A zárt ajtóra azért van szükség, hogy az elkóborlást, balesetet megelőzzük. A térben-időben tájékozatlan idős ember fokozott veszélynek volna kitéve a nyitott ajtó mellett. A demens osztály ajtaja az intézmény udvarára nyílik (ami csak részben zárt), ahová nővéri kísérettel mehetnek levegőzni, sétálni az idős emberek. Mikepércs, 2009. Ezen HÁZIREND 2009. us 01 napjától érvényes, egy időben a régi hatályát veszti. Verdó György ügyvezető igazgató
Szabó Lajos intézményvezető Érdekképviseleti Fórum részéről
