Gerő Márton Messing Vera Ságvári Bence (MTA TK SZI)
Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban. A European Social Survey 2015-ös (R7) felvételének előzetes eredményei „Globális migrációs folyamatok és Magyarország - Kihívások és válaszok” konferencia, 2015. november 17,
MOTTÓ
„Ahogy a menekültekhez viszonyulunk, az tükrözi azt, amilyenek magunk vagyunk.” (Nagy Boldizsár)
AZ ELŐADÁSRÓL 1. Röviden az ESS-ről. 2. A bevándorlás megítélése Magyarországon 2002-2015. 3. A bevándorlás megítélése nemzetközi összehasonlításban, 2014-2015-ben. 4. Elfogadók és elutasítók Magyarországon a 2015-ös adatok alapján.
RÖVIDEN AZ ESS KUTATÁSOKRÓL • Az ESS 2002 óta, kétévente elkészülő, nagyon szigorú módszertani sztenderdeknek megfelelő Európai összehasonlító survey kutatás. 2014-ben az ESS 7. adatfelvételi hulláma készült el. • 2002-től (kb.) 2 évente kérdőíves felvétel: az adatok időben (12 évre visszamenően) és országok között is összehasonlíthatóak. • Magyarország, mind a hét adatfelvételi fordulóban részt vett (a 7.-ben fél éves csúszással, 2015 tavaszán) • A 4 állandó modul – társadalmi bizalom; politikai attitűdök; szubjektívjólét, vallás, identitás; szociodemográfiai háttér - mellett két rotálódó modul. A 7. fordulóban ezek témája: migráció és az egészség volt. • Még csak az adatok első publikálása érhető el, ezért az országok száma még növekedni fog (2016 febr. márc.) ; jelenleg 15 ország + Magyarország adatai publikusak. 5 új tagállam (Cz, Si, Pl, Ee, Hu); csak két nagy tagállam: D és Fr; Nagyon hiányoznak nagy befogadó államok: Olaszország, Spanyolország, UK.
• Országos, reprezentatív, szigorúan megkonstruált és ellenőrzött minta 1200 -3000 között. Magyarországon 1698 fő. • A kutatás az MTA TK-ban készült, az adatfelvételt a TÁRKI végezte április 24 és június 26 között
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON 2002-2015 Kérem mondja meg, hogy a külföldön élő magyar nemzetiségűek mekkora részének engedné meg a betelepülést? 100%
8%
90%
15%
17%
80%
70%
42%
34%
10%
11%
26%
26%
15%
32%
37%
12%
36%
60% 50%
34%
40% 28%
28%
27%
21%
23%
24%
2002
2004
2006
31% 29%
30% 20%
10%
30%
31%
33% 19%
21%
2012
2015
0%
sokuknak
2008
jónéhányuknak
2010 keveseknek
senkinek
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON 2002-2015 A külföldön élő nem magyar nemzetiségűek mekkora részének engedné meg a betelepülést? 100% 90%
23%
29% 39%
80%
34%
32%
47%
47%
28%
33%
70% 60% 50% 63%
50%
40%
42%
46% 48%
30% 20% 10% 0%
19%
15%
14%
15%
11% 3%
14%
7%
5%
5%
6%
6%
4%
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2015
sokuknak
jónéhányuknak
keveseknek
senkinek
16%
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON 2002-2015 Az Európán kívüli szegényebb országokban élő emberek mekkora részének kellene megengedni, hogy Magyarországra jöjjön élni? 100% 90%
25% 36%
80%
45%
43%
40%
39%
44%
42%
41%
42%
10%
12%
15%
6%
10% 3%
5%
5%
4%
11% 3%
2004
2006
2008
2010
2012
2015
47%
70% 60% 50% 40%
63%
48%
30%
39%
20%
10% 0%
9% 3%
2002
11%
sokuknak
jónéhányuknak
keveseknek
senkinek
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON 2002-2015 A bevándorlás megítélése Magyarországon 2002-2015 között (ESS1-7) átlag (értékek)
Pozitív állítás
10.00 9.00 8.00 7.00 6.00 5.00 4.00 3.00 2.00 1.00 .00 Negatív állítás
2002
2004
2006
2008
2010
A bevándorlás használ vagy árt az ország ggazdaságának? A bevándorlás használ vagy árt az ország kulturális életének? Rosszabb vagy jobb hely lett-e Magyarország azzal, hogy más országból idejöttek emberek élni? Összevont átlag
2012
2015
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 2014-2015-BEN Milyen mértékben kéne megengedni, hogy Magyarországra jöjjenek élni…? 1 - sokuknak; 2 – jó néhányuknak; 3 - keveseknek; 4 – senkinek sem 4.00
3.50 3.00 2.50
2.00 1.50 1.00
zsidók
muzulmánok
cigányok
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 2014-2015-BEN A bevándorlás hatásainak megítélése (0-negatív állítás, 10-pozitív állítás) 10 9 8 7 6
5 4 3 2 1
0
elveszik a munkát vagy munkahelyet teremtenek
többet vesznek el, mint amennyit adnak
rontják vagy javítják a bűnügyi helyzetet
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 2014-2015-BEN Mennyire fontosak annak eldöntésében, hogy valaki letelepedhessen az adott országban? 0 – egyáltalán nem fontos; 10 – nagyon fontos 9 8
7 6 5 4 3 2 1
0
beszéli a nyelvet
az adott országban szükséges szaktudás
keresztény kulturális háttér
fehér bőrszín
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 2014-2015-BEN Azok aránya, akik szerint igaz, hogy bizonyos faji vagy etnikai csoportok születésüknél fogva kevésbé intelligensek, mint mások? 45%
41%
40% 34%
35% 30% 24%
25% 20% 15% 10%
5% 0%
6% 2%
3%
9%
10%
11%
11%
12%
13%
15%
17%
17%
34%
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON „Az alábbi csoportokba tartozó emberek mekkora részének kellene megengedni a betelepülést Magyarországra?” 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Külföldön élő magyar nemzetiségűek Külföldön élő nem magyar nemzetiségűek Szegényebb európai országokból érkező emberek Európán kívüli szegényebb országokból érkező emberek Külföldről származó zsidó emberek Külföldről származó muzulmánok Külföldről származó cigányok
1 - sokuknak meg kellene engedni, hogy Magyarországra jöjjenek élni 2 - jó néhányuknak meg kellene engedni 3 - keveseknek kellene megengedni 4 - senkinek nem kellene megengedni
„Elutasítás-index” 0-7 közötti értékek, ami azt mutatja, hogy hány olyan csoport van, aminek a tagjai közül senkit sem engedne be.
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON A 7-féle embercsoport elutasításának összevont megoszlásai 40
100 90
35
80 30
73
27
70
25
60
59
20
50
47 14
15
11
11
10
40
36 9
8 27
11
30
8
20
18 5
8 0
10 0
0
1
2
3
4
„Elutasítás-index”
5
6
7
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON Az elutasítás mértéke az egyes embercsoportok szerint megoszlásban 100% 89%
90% 80% 70%
79%77%
74%
66%
87%
91%
85%
73% 58%58%
55%
53%
47%
50%
44%
39%
40% 27%
30%
10%
99%
66%
60%
20%
100%98% 99%100%
93%91%95%
27% 23%
21%
15%
14%11% 2% 1%
5%
13%
8% 8% 2%
1%
4%
2%
0%
1
2
3
”Elutasítás-index”
cigányok Európán kívüli szegény országokból érkezők zsidók külföldön élő magyar nemzetiségűek
4
5
muzulmánok Európa szegényebb országaiból érkezők külföldön élő nem magyar nemzetiségűek
6
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON Az egyes embercsoportok összevont „elutasítási” sorrendje 6 5
4 3 2 1
0 cigányok
muzulmánok
Európán kívüli Európa szegényebb szegény országokból országaiból érkezők érkezők
zsidók
külföldön élő nem külföldön élő magyar magyar nemzetiségűek nemzetiségűek
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON AZ „ELUTASÍTÁS-INDEX” DEMOGRÁFIAI HÁTTERE Életkor
Iskolai végzettség
7.0
7.0
6.0
6.0
5.0
5.0
4.0 3.0
4.0
2.27
2.66
2.47
2.87
2.71
3.01
3.00
2.95
3.0
2.0
2.24
2.0
1.0
1.0
0.0 14-24
25-34
35-44
45-54
55-64
65-
0.0
alapfokú
szakmunkás / szakiskola
szakközépiskola
felsőfokú
Pártszimpátia
Szubjektív jövedelmi helyzet 7.0
7.0
6.0
6.0
5.0
5.0
4.0 3.0
2.56
3.42 2.44
2.52
2.82
4.0
3.90 3.39
3.00
3.0
2.77
2.0 2.0
1.0
2.51 1.73
1.63
DK
LMP
2.24
1.0
0.0 kényelmesen megélünk a jelenlegi jövedelmünkből
kijövünk a jelenlegi jövedelmünkből
nehezen élünk meg a jelenlegi jövedelmünkből
nagyon nehezen élünk meg a jelenlegi jövedelmünkből
0.0 Jobbik
MSZP
Együtt
FIDESZ
nincs pártja nem mondja meg
KÖVETKEZTETÉSEK Bevándorlók elutasítása jelentős különbségeket mutat az EU tagállamai között. Az új tagállamok lakosai a leginkább elutasítóak. Különbség mutatkozik a csoport származása mentén: cigányok mindenhol a leginkább elutasítottak, zsidók a legkevésbé, (bár Magyarországon még ez utóbbi csoport elutasítottsága is nagyon jelentős.) Ezekben az országokban kiemelkedően magas a biológiai rasszizmus előfordulása is. Fontos sajátosság, hogy míg a régi tagállamokban az elfogadó/elutasító attitűdöket elsősorban a migránsok integrációs képességei (képzettsége, nyelvismeret, munka készségek) meghatározóak, az új tagállamokban, és különösképp Magyarországon e tényezők mellett a származás - faji és vallási hovatartozás - is nagyon meghatározó szempont. Ez a régi tagállamokra nem áll.
KÖVETKEZTETÉSEK Az Európán kívüli szegény országokból érkezők betelepülésével szemben egyre kevésbé megengedőek az attitűdök. 2015-re a bevándorlás hatásának megítélése is romlott valamelyest.
Négyből három ember legalább egy vizsgált embercsoport előtt teljesen lezárnák az ország határait. Közel 20% azok aránya, akik lényegében senkit sem engednének be az országba. Az elutasítás mértékét (a hagyományos demográfiai változók közül) leginkább az életkor, az iskolai végzettség, illetve a jövedelmi helyzet magyarázza. Pártpreferencia alapján jelentős különbségek figyelhetők meg. Különösen a Jobbik és az LMP szavazóinak attitűdje van egymástól távol.
[email protected] [email protected] [email protected]
