Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011.
1
Helyi és térségi érdekek – A településrendezés helyi közügy (önkormányzati alapjog, amelynek gyakorlását csak törvény korlátozhatja)
– A településrendezés korlátai (illetékességi területe a település közigazgatási határán belüli terület)
– A területrendezés térségi és országos közügy (térségi és országos jelentőségű területfelhasználási és térszerkezeti elemek megjelenítése, döntésre előkészítése)
2
Térségi folyamatok • Összefüggő beépítettség (települési terület) kialakulása (Balaton D‐i part, Bp. Agglomeráció) • Urbanizált területek növekedése a természeti területek rovására („zöldmezős” beruházások, beépítés
előtérbe helyezése a rekonstrukció, vagy rehabilitáció helyett)
• Beépítésre szánt területek kijelölése fejlesztési szándék nélkül (tartalékolás, ipari park) • Az út forgalmi szerepének nem megfelelő, vagy részérdekek által befolyásolt útvezetések (Lágymányosi híd és M1‐M7 kapcsolata, kőröshegyi völgyhíd)
3
A térségi folyamatok okai • A kiegyenlítettebb területi fejlődéshez szükséges térszerkezeti elemek (út, híd, vasút, stb.) hiánya • A rövid távú érdekek érvényesülése a hosszú távú érdekekkel szemben
(települések forráshiánya, a vállalkozói szféra jobb érdekérvényesítő képessége)
• A települési érdekek érvényesülése a regionális érdekekkel szemben (NIMBY szindróma térségi szinten is)
• A térségi és ágazati együttműködés alacsony szintje (versenyhelyzet a települések között, kompetencia‐ és presztízs harc az ágazatok között)
4
A terület‐ és településrendezés célja A) A területi folyamatok szabályozott mederben tartása (a hosszú távon káros folyamatok megelőzése)
B) A térségi érdekek érvényesítése (az ország működőképességének biztosítása és a kiegyensúlyozott területi fejlődés érdekében)
C) A fejlődés lehetőségeinek és korlátainak meghatározása (lehetőség = területbiztosítás, kiszámíthatóság, térbeli összehangolás; korlát = a környezeti‐, természeti‐ kulturális és táji értékek védelme)
A fenntartható fejlődés elvének megfelelő térszerkezet meghatározása
5
A terület‐ és településrendezés jövőképe Az ország térszerkezete ‐ amellett, hogy be van illesztve az európai térszerkezetbe ‐ kiegyensúlyozott, a fenntartható fejlődés elvének megfelelően alakul. A fejlesztések elsősorban az urbanizált és műszakilag igénybevett területekre korlátozódnak, az urbanizált területek közötti területek ökológiailag összefüggő, természet közeli állapotban maradnak. 6
Országos Terv, 2003. évi XXVI. tv.
Budapesti Agglomeráció, 2005. évi LXIV. tv.
Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, 2000. évi. CXII. tv.
Megyei tervek,
A területrendezés tervek rendszere • térszerkezet meghatározása ( jövőkép, helybiztosítás) • hierarchikus rend (ország, kiemelt térség, megye, település) • törvénnyel szabályozottak (ország, Budapesti Agglomeráció, Balaton Kiemelt Üdülőkörzet) • cél: káros térségi folyamatok megelőzése ¾ összefüggő beépítettség kialakulása (Balaton D-i part, Bp. Agglomeráció) ¾ urbanizált területek növekedése a természeti területek rovására („zöldmezős” beruházások a rekonstrukció, vagy rehabilitáció helyett) ¾ beépítésre szánt területek kijelölése valós fejlesztési szándék nélkül (tartalékolás, ipari parkok) ¾ részérdekek által befolyásolt útvezetések (M7 szántódi viadukt) • Merev, de szükséges szabályok (a rugalmasságot a területrendezési hatósági eljárások biztosítják) 7
Az Országos Területrendezési Terv övezeti rendszere (Beépítésre szánt területek kijelölését tiltó, illetve korlátozó övezetek) • Országos ökológiai hálózat • Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület • Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület • Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület • Országos jelentőségű tájképvédelmi terület • Kulturális örökség szempontjából kiemelt terület • Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület • Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe • Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület • Együtt tervezhető térségek • Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület 8
Kiemelt térségi és megyei övezetek (Beépítésre szánt területek kijelölését tiltó, illetve korlátozó övezetek)
1. Magterület 2. Ökológiai folyosó 3. Puffer terület 4. Erdőtelepítésre alkalmas terület 5. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület 6. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület 7. Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület
8. Világörökség és világörökség várományos terület 9. Történeti települési terület 10. Rendszeresen belvízjárta terület 11. Nagyvízi meder 12. Földtani veszélyforrás területe 13. Vízeróziónak kitett terület 14. Széleróziónak kitett terület 15. Honvédelmi terület 9
A településrendezés eszközei A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.: A településfejlesztés és –rendezés a helyi közszolgáltatások körében ellátandó feladat Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv.: a településrendezés során figyelembe kell venni: 9 a környezet‐, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, 9 a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást. a területekkel való takarékos bánás és a települések szétterülésének fékezése érdekében 9 biológiai aktivitás értéke nem csökkenhet 9 beépítésre szánt terület növelése csak akkor, ha nincs más alkalmas terület 9 20 000 fő lakosságszámnál 200 m‐es beépítetlen gyűrű Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet (OTÉK) 10
Barnamezős területekkel érintett települések ¾ kb. 12 000 ha használaton kívüli ipari, katonai és egyéb gazdasági terület ¾36%‐a egykori katonai objektum ¾ telephelyek nagysága: 1‐200 ha (40 ha felettiek aránya 7%)
11
Feladatok •
Országos szinten: – – – – –
•
országos adatbázis létrehozása hatékony támogatási rendszer kidolgozása (pld adókedvezmény) szemléletformálás: hazai és nemzetközi tapasztalatok gyűjtése, népszerűsítése Az Országos Területfejlesztési Koncepció: markánsabban megfogalmazott célok és irányelvek marketingmunka a beruházók orientálása érdekében
Települési szinten: – – – – – –
szemléletváltás: területek potenciális értékének felismertetése egymásra épülő terület‐ és településrendezési tervek (tervhierarchia érvényesítése) ingatlanvagyon‐gazdálkodási koncepció készítése piacképes települési marketingterv készítése beruházókkal közös projektek megvalósítása pályázati lehetőségek felkutatása, kihasználása
12
