Miért nincs több nő a magyar politikában? Vezetői összefoglaló A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány – ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity Lab legújabb országos, reprezentatív kutatása szerint. Mindkét választ a szavazók 36 százaléka jelölte, ezektől némiképp lemaradva, 30 százalékos aránnyal került elő az, hogy a választók jelentős része nem szavazna női jelöltekre, valamint hogy a nők felé magasabbak az elvárások. Minden ötödik válaszadó úgy vélte, hogy a lányokat gyerekkoruktól kezdve úgy nevelik, hogy ne foglalkozzanak politikával. A nőknél a család, a férfiaknál a pártpolitika az első számú indok Jelentősen eltér ugyanakkor a nők és a férfiak indok-listája: tízből négy nő a családi kötelezettségek miatti időhiányt említette első helyen, a férfiak ugyanilyen arányban viszont a párton belüli támogatás hiányát. A legnagyobb nemi különbséget a nők felé irányuló magasabb elvárások okozták: ezt a nők több mint harmada jelölte az alacsony jelenlét okaként, a férfiak közül csak minden ötödik. Nem azért, amiért Orbán Viktor gondolja Abban viszont nincs különbség nők és férfiak között, hogy igen alacsony arányban – mindössze hétből egy válaszadó – vélte úgy, hogy a nők nem elég kemények a politikához. A miniszterelnök egy tavaly kiszivárgott felvételen ezzel magyarázta, miért nincsenek nők a politika élvonalában – úgy tűnik, a társadalom ebben nem ért egyet Orbán Viktorral. A fiatalokat már valószínűleg máshogy nevelik, a diplomások mondják leginkább, hogy a magyarok ilyenek A legfiatalabb korosztályban csak 15 százalék választotta, hogy a nőket gyerekkoruktól úgy nevelik, hogy ne foglalkozzanak politikával, szemben a 65 év felettiek 28 százalékával – alighanem egy mai fiatalnak már kevesebb ilyen nemi sztereotípiával kell szembesülnie.
1
Ráadásul az idősebbek élettapasztalataik okán visszamenőleg jobban összekötnek bizonyos döntési helyzeteket a hagyományosabb nevelésből fakadó elvárásokkal. A felsőfokú végzettségűek körében első számú indokként szerepelt a választókról alkotott vélemény – a diplomások közel négytizede vélte úgy, hogy azért van ilyen kevés nő, mert a magyarok jelentős része nem szavazna női jelöltekre. Bevezető A magyar parlamentben 10 százalék a női képviselők aránya – ez a szám érdemben nem változott a rendszerváltás óta, miközben Európa- és világszerte lényegében folyamatosan javul a nők politikai részvétele. Noha nincs arról szól, hogy Magyarországon kívül mindenhol máshol megvalósult volna a képviseleti egyenlőség, hazánk minden részvételre vonatkozó egyenlőségi lista végén végez – a helyzet ennyiben tehát különleges. Az Integrity Lab előző kutatásában1 a nők politikai szerepvállalásával kapcsolatos attitűdöket mérte a magyar társadalomban: ebből kiderült, hogy a magyar négyötöde elutasítja azt az érvet, hogy a nők alkalmatlanságuk okán hiányoznak a politikából. Mostani kutatásunk2 ennek szerves folytatásaként éppen ezért a miértekre kereste a választ. A válaszadóknak felkínált okok között szerepeltettünk a választói percepcióra vonatkozó, a nők élethelyzetére, illetve saját politikai környezetükből következő indokokat is – célunk ismét az volt, hogy a szavazói attitűdöket térképezzük fel. Az elemzésben közölt adatok azt mutatják, mit gondol a magyar társadalom arról, miért van kevés nő a parlamentben – ezek tehát nem a válaszadók indokai, nem saját viselkedésüket írták le e kérdésekre adott válaszként. A válaszok alapján két indok végzett az első helyen: a megkérdezettek 36-36 százaléka vélte úgy, hogy a nők alacsony parlamenti részvételének oka az, hogy a politizáló nőket saját pártjuk nem segíti eléggé, illetve, hogy családi kötelezettségeik miatt nincs elég idejük a politikára. Mindkét válasz a nők szűk környezetének szerepére vonatkozik – és egyforma súllyal jelenik meg a szakmai és magánéleti tér.
1
http://integritylab.hu/2016/08/04/noi-politikusok-a-kozvelemeny-szemeben/ Az adatfelvételt az Integrity Lab megbízásából a Závecz Research végezte, országos reprezentatív mintán, 1000 fő telefonos megkérdezésével, október végén. 2
2
Harmadik és negyedik helyen, 29 és 30 százalékos említéssel szerepelt két társadalmi indok: egyrészt, hogy a magyar szavazók kevésbé voksolnának a nőkre, valamint hogy a női politikusoknak eleve magasabb elvárásoknak kellene megfelelniük. A válaszadók ötöde vélte úgy, hogy a nők alacsony részvétele elsősorban nem felnőttkorban, hanem már jóval korábban eldől azáltal, hogy a gyerekkori nevelés során a nőket úgy nevelik, hogy kevésbé foglalkozzanak politikával. A politizáló nőket saját pártjukban nem támogatják eléggé A családi kötelezettségeik miatt nincs elég idejük a politikára
36% 36%
A magyarok jelentős része nem szavazna női jelöltekre
30%
A nők felé magasabbak az elvárások, mint a férfiak felé
29%
A nőket gyerekkoruktól úgy nevelik, hogy ne foglalkozzanak politikával
20%
A nők nem elég kemények a politikához
14%
A női politikusok nem azokkal a témákkal foglalkoznak, amik a választókat érdeklik
7%
Nem tudja, nincs válasz
14% 0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
1. ábra: Ma az országgyűlésben 10 százalék a képviselőnők aránya. Ön szerint miért nincs több női képviselő a parlamentben? Válassza ki a két legjellemzőbb okot!
Végül azt tapasztaltuk, hogy a személyes, tehát a politizáló nőket egyénileg érintő indokok kerültek elő a legkevésbé: a válaszadók 14 százaléka vélte úgy, hogy a nők nem elég kemények a politikához és 7 százalékuk mondta azt, hogy nem a megfelelő témákkal foglalkoznak. Összességében azt látjuk tehát, hogy nincs konszenzus, nincs egy kiemelkedő indok, ami egyértelműen, legerősebben magyarázná a válaszók szerint a nők alacsony parlamenti részvételét. Az kiderült ugyanakkor, hogy elsősorban nem a társadalom vagy a személyes kvalitások a meghatározóak, hanem az a két terület – család és pártpolitika – ahol a nőknek egyszerre kellene megfelelniük, és egyáltalán nem arról van szó, hogy – amint Orbán Viktor tavaly megfogalmazta – a nőket nem tartanák elég keménynek a magyar 3
politikához. Számottevő azoknak az aránya, aki a fenti kérdésre nem tudtak vagy nem akartak válaszolni – nagyjából a válaszadók hetede tett így, ami mögött feltehetően az áll, hogy a társadalom ezen kisebbsége számára ez a kérdésfelvetés alapvetően egy ismeretlen probléma. Korábbi kutatásunk egyik fontos megállapítása volt, hogy szavazási szándékot illetően nincs különbség a két nem között: a nők és a férfiak egyforma arányban jelezték, hogy szívesebben szavaznak olyan pártra, amelynek fontos, hogy több női jelöltet állítson, és a politizáló nők alkalmasságának megítélésében sem volt különbség. Az okok alapján ugyanakkor már nagyon is eltérnek a női és férfi válaszadók: a két nem máshol, másban látja a nők alacsony parlamenti részvételének indokát.
A családi kötelezettségeik miatt nincs elég idejük a politikára
41%
31%
A nők felé magasabbak az elvárások, mint a férfiak felé
36%
22%
A politizáló nőket saját pártjukban nem támogatják eléggé
32%
41%
31% 29%
A magyarok jelentős része nem szavazna női jelöltekre A nőket gyerekkoruktól úgy nevelik, hogy ne foglalkozzanak politikával
20% 21% 14% 14%
A nők nem elég kemények a politikához A női politikusok nem azokkal a témákkal foglalkoznak, amik a választókat érdeklik
5%
8%
10%
Nem tudja, nincs válasz 0%
5%
10%
Nők
Férfiak
15%
17% 20%
25%
30%
35%
40%
45%
2. ábra: Ön szerint miért nincs több női képviselő a parlamentben? Említések százaléka nemek szerint
4
A nők szerint egyértelműen a családi kötelezettségek miatti időhiány az elsődleges ok: ezt a válaszadó nők 41 százaléka jelölte, míg a politikai környezet nehézsége csak a harmadik helyen, 32 százalékos említéssel szerepel. Náluk a második fő indok a kettős elvárásrendszer – 36 százalékuk vélte úgy, hogy a nők számára magasabbak az elvárások. Ez a szempont jeleníti meg a legnagyobb nemi különbséget: a férfiak közül ugyanis csak 22 százalék választotta, három másik indok is több említést kapott. A férfi válaszadók elsősorban a párton belüli támogatás hiányával magyarázták a nők alacsony részvételét, ezt követte a családi kötelezettség, illetve körükben harmadik helyre került az a szempont, hogy a magyarok kevésbé szavaznának női jelöltekre. Azt látjuk tehát, hogy a nők sokkal inkább a családi és társadalmi, míg a férfiak a politikai szempontot nevezték meg a női politikusok alacsony számának okaként. Fontos különbség továbbá, hogy a férfiak esetén jóval magasabb azok aránya, akik nem válaszoltak a kérdésre. A különbségek mellett a hasonlóságok is érdekesek: nem találtunk ugyanis szignifikáns különbséget a nők politikai keménységét és a gyerekkori nevelésüket illetően sem: a női válaszadók tehát nem vélték nagyobb arányban, hogy az alacsony képviseleti arány mögött a fiatalkori orientáció lenne. A kutatás alapján a hagyományos demográfiai változók közül egyértelműen a nemi hovatartozás okozott leginkább véleménykülönbségeket: az életkor, a végzettség vagy a lakóhely szerepe ezúttal csak kisebb eltérést, hangsúlybeli különbséget jelent. Egyrészt azt láttuk, hogy a fiatalabbak kevésbé nevezték meg indokként a családi kötelezettségekkel járó nehézséget. Másrészt egyértelműen kisebb arányban jelölték okként a gyermekkori nevelést – ebben szerepe lehet annak, hogy a fiúk és lányok nevelése változott annyit, hogy egy 18-35 év közöttinek más emléke és élménye legyen arról, mint egy 50 év felettinek, akik ráadásul élettapasztalataik alapján, utólag jobban látnak összefüggéseket bizonyos helyzetekben hozott döntések, és a hagyományosabb nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások között.
5
30%
28%
25% 21% 20%
20% 15%
15%
10% 5% 0% 18-35
36-50
50-65
66+
3. ábra: Ön szerint miért nincs több női képviselő a parlamentben? „A nőket gyerekkoruktól úgy nevelik, hogy ne foglalkozzanak politikával” válasz említésének aránya, korcsoportonként Az iskolázottsággal járó legérdekesebb összefüggés, hogy a diplomás válaszadók minden más végzettségi csoportnál nagyobb arányban vélték úgy, hogy a nők alacsony parlamenti részvételének oka, hogy a magyar társadalom jelentős része nem szavazna női jelöltre – hajszállal ugyan, de köztük ez bizonyult a legtöbbször választott indokként. 45% 39%
40% 35%
31%
30% 25%
29%
25%
20% 15% 10% 5% 0% legfeljebb 8 általános iskolai osztály
szakmunkásképző, szakiskola
érettségi
főiskolai vagy egyetemi diploma
4. ábra: Ön szerint miért nincs több női képviselő a parlamentben? „A magyarok jelentős része nem szavazna női jelöltekre” válasz említésének aránya, korcsoportonként ©Reiner Roland ©Csaba Réka 6
