Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?
Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék
Előadás tartalma I.
Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?
II. Az erdők degradáltságának-természetességének vizsgálata Magyarországon. III. Az általunk bemutatott módszer értékelése. a)
Reprezentativitás
b)
Sokoldalú elemzési lehetőségek e hierarchikus rendszerrel
c)
Továbbfejlesztés szükségessége és lehetséges irányai
IV. Gyakorlati alkalmazás lehetőségei a)
Könnyen javítható elemekre fölhívja a figyelmet
b)
Rejtett veszélyekre fölhívja a figyelmet
I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével? ¾ Fenntarthatóság, ökológiai tartamosság megítélésének eszköze ¾ Természetvédelmi tevékenység hatékonyságának megítéléséhez eszköz ¾ Erdők értékének számításakor kívánatos szempont
II. Az erdők degradáltságának-természetességének vizsgálata Magyarországon Hemeróbia vizsgálat
≠ Természetességi mutató
nincs természetes referencia — van természetes referencia emberi hatások erőssége alapján minősít
— referenciától vett eltérés mértéke alapján minősít
(pl. Bartha 1994, Frank-Bartha — (pl. Bartha-Szmorad-Tímár 1998, 1997, Mátyás 1998) Madas 1997, Sódor-Madas 1998)
Reakciók 1995-ben: ¾ Heves érzelmek ¾ Számos válaszcikk (pl. Koloszár, Szodfridt, Jérome, Agócs, Pápai) ¾ Szakmai javaslatok: nem-erdő termőhelyek külön kezelésének igénye termőhely értékelésének igénye teljes területvesztés figyelembe vételének igénye
További javaslatok 1998-ig: ¾ ÁESZ és Sopron: erdőrészlet léptékű természetességi mutatók (Madas 1997, Bartha-Szmorad-Tímár 1998, Sódor-Madas 1998) ¾ Természetközeliség meghatározása (Solymos 1998) ¾ Országos léptékű elemzés a természetközeli erdők arányának megállapítására (Bondor-Halász 1998) — bükkös klímában 91 %, gyertyános-tölgyes klímában 70 %, kocsánytalan tölgyes-cseres klímában 48 %, erdőssztyepp klímában 30 % a természetközeli erdők részaránya. ¾ MTA Erdőgazdálkodási Albizottságának állásfoglalása
Tanulságok: ¾ Túlzott emóciók ellenére el kéne fogadni, hogy nem az erdészeket, hanem az erdőket értékelik ezek a módszerek. ¾ Definiálatlan fogalmak, pl. természetközeliség – természetszerűség vitákban történő alkalmazása veszélyes. ¾ Referencia helyes kiválasztása az egyik legfontosabb, s egyben legnehezebb szakmai kérdés. ¾ Összetételen alapuló kritériumokon felül szerkezeti és funkcionális jellemzőkre is szükség van. ¾ A nem-erdő termőhelyek faültetvényeit érdemes külön kezelni.
III. Az általunk bemutatott módszer értékelése a)
Reprezentativitás
¾ Természetszerű állományok jól reprezentáltak ¾ Kultúrállományok kicsit alulreprezentáltak ¾ Ezt tükrözik a tengerszint feletti magasság , a klímatípusok és az erdőgazdagsági tájcsoportok területi reprezentáltságát mutató összehasonlító ábrák ¾ Az összehasonlítás a saját mintavételbe bekerült erdőrészletek és az összes erdőterület területi adatai alapján az Országos Erdőállomány Adattár 2001-es adatainak felhasználásával történt
40.0
Erdőterület megoszlása (%)
35.0
30.0
25.0
20.0
Termerd-2004 OEA-2001
15.0
10.0
5.0
0.0 Ártér
< 150
150-250
250-350
350-450
450-550
550-650
Tengerszint feletti magasság (m)
650-750
> 750
45.0
40.0
35.0
Részesedés (%)
30.0
25.0
Termerd-2004 OEA-2001
20.0
15.0
10.0
5.0
0.0 Bükkös
Gyertyános-tölgyes
Kt. Tölgyes, cseres
Klíma típus
Erdős sztyepp
35.0
Erdőterület megoszlása (%)
30.0
25.0
20.0
Termerd-2004 OEA-2001
15.0
10.0
5.0
0.0 Ny-Dt
D-Dt
Kisalföld
D-khg
É-khg
Na-lösz
Na-homok
Erdőgazdasági tájcsoport
Na-szik
Ártér
III. Az általunk bemutatott módszer értékelése b)
Sokoldalú elemzési lehetőségek a hierarchikus rendszerrel
Összesített természetességi mutató alkalmazása szűréssel Összes A-szinttel
Természetes fafajú A-szinttel 100
Összesített természetességi érték (0-100)
Összesített természetességi érték (0-100)
100
80
60
40
20
80
60
40
20
0
0 VÉDŐ
GE
EGYÉB
Rendeltetés
V
FV
VÉDŐ
GE
EGYÉB
V
FV
Rendeltetés
Szignifikáns különbség Szignifikáns különbség DE! Potenciális természetes erdőtársulás-csoportok eltérő reprezentáltságúak
Természetes fafajú, A szinttel rendelkező bükkösök Összesített természetességi érték (0-100)
100
80
60
40
20
0 VÉDŐ
GE
EGYÉB
V
FV
Rendeltetés
Nincs szignifikáns különbség az eltérő rendeltetésű bükkösök átlagos természetességi értéke között Messzemenő következtetések levonása előtt:
Összesített természetességi érték átlagának térbeli megoszlása erdőgazdasági tájanként
Hogyan alakulnak egyes kritériumok átlagos értékei? 1.0
Faállomány-szerkezet normált természetességi értéke
Faállomány-összetétel normált természetességi értéke
1.0
0.8
0.6
0.4
0.2
0.0
0.8
0.6
0.4
0.2
0.0 VÉDŐ
GE
EGYÉB
V
FV
VÉDŐ
GE
Rendeltetés
Normált természetességi érték vadhatás alapján
Normált természetességi érték a holtfa alapján
0.8
0.6
0.4
0.2
0.0 GE
EGYÉB
Rendeltetés
V
FV
Rendeltetés
1.0
VÉDŐ
EGYÉB
V
FV
1.0
0.8
0.6
0.4
0.2
0.0 VÉDŐ
GE
EGYÉB
Rendeltetés
V
FV
Hogyan alakulnak egyes indikátorok átlagos értékei? ¾ Egyetlen példán keresztül nézzük meg, hogy pl. hol javítható könnyen a védett (és nem védett) erdők természetessége 12
Vastag fekvő holtfa (db/ha)
10
8
6
4
2
0 VÉDŐ
GE
EGYÉB
Rendeltetés
V
FV
III. Az általunk bemutatott módszer értékelése c)
Továbbfejlesztés szükségessége és lehetséges irányai
¾
Egyes indikátorok mérési/becslési módszertanának finomítása
¾
Alkalmazott indikátorok/kritériumok összefüggés-vizsgálata alapján a protokoll egy egyszerűsített, akár az erdőtervezési gyakorlatban is alkalmazható változatának kidolgozása
¾
Az erdőrészlet léptékben történő vizsgálatok táji léptékre történő kiterjesztésének megoldása
IV. Gyakorlati alkalmazás lehetőségei a)
Könnyen javítható elemekre fölhívja a figyelmet
Erre már számos példát láttunk ebben és az előző előadásokban is, újabbakkal nem szaporítanám a szót b)
Rejtett veszélyekre fölhívja a figyelmet
E lehetséges alkalmazásra egyetlen példát szeretnék bemutatni: Vizsgáljuk meg a ter mészetes fafajú, lombkorona szintet tartalmazó 2159 erdőrészletben az idegenhonos fafajok viselkedését!
2000
1800
Erdőrészletek száma (db)
1600
1400
1200
1000
Lombkoronaszintben Újulati szintben
800
600
400
200
0 0-10
10-20
20-30
30-40
40-50
50-60
60-70
70-80
Idegenhonos fajok aránya (%)
80-90
90-100
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
