Miért használjunk Norvég Vörös szaporítóanyagot? A legfrissebb kaliforniai, kanadai és írországi eredmények tükrében A holstein-fríz populációban évről-évre nő a beltenyésztettség az USDA adatai alaján az amerikai nőivarú populációban születési évjáratonként a következő a helyzet: Születési év 1990 1993 1996 1999 2002 2005
Beltenyésztettség % 2,5 3,2 3,9 4,4 4,8 5,1
A beltenyésztettség növekedésével folyamatosan romlanak a szaporodásbiológiai mutatók, nő a holtellések aránya, csökken a betegségekkel szembeni ellenállóképesség. A beltenyésztettség növekedését igyekszik minden mesterséges termékenyítő állomás, tenyésztő lassítani, amihez a megfelelő párosítási terv készítő programok nagy segítséget nyújtanak, de – amint azt az amerikai adtok is mutatják – megállítani nem lehet. A beltenyésztettség, és a vele együttjáró negatív hatások kiküszöbölésének hatékony módja a keresztezés. A keresztezés gondolata idegenül hangzik a tejtermelő gazdák számára, pedig a mezőgazdaságban egyáltalán nem rendkívüli. A növénytermesztésben általános a hibridek használata, melyek eredményeikkel messze felülmúlják a kiinduló fajtákat, de az állattenyésztésen belül a baromfi, sertés és juh fajokban is általános a hibridek használata, de a húsmarha tenyésztők körében sem ismeretlen fogalom. Miért idegenkedünk tőle mégis? Az idegenkedés elsődleges oka a korábbi hazai keresztezések sikertelenségében keresendő. A keresztezés önmagában nem csodafegyver, csak abban az esetben lehet hasznos, ha előre pontosan meghatározott cél érdekében, gondosan kiválasztott partnerrel történik.
Miért éppen Vörös fajta?
a
Norvég
Napjainkra a tejelő tehén fajtája nem kérdés: Holstein-fríz! A világ egyértelműen legjobb fajtája, ha tejtermelésről beszélünk. Az intenzív termelésre irányuló tenyésztés nagyszerű eredményeket ért el a termelési és küllemi tulajdonságok terén, ugyanakkor az ezzel antagonista szaporasági mutatók terén legjobb esetben szinten maradtak a mutatók. Az nem kérdés manapság, hogy a tejtermelő tehenet is a profitért tartjuk, amit igen jelentősen befolyásol az állomány 1
szaporodásbiológia, és egészségi állapota. Az utóbbi néhány évben a holstein-fríz fajta szelekciója is ebbe az irányba fordult. A Norvég Vörös fajtát több mit 30 éve a tejtermelés mellett intenzíven szelektálják a szaporasági és egészségi mutatókra, amely jelentős előnyt biztosít számára ezen tulajdonságok terén. A fajta vélt előnyét számos kutatás, összehasonlító kísérlet igazolja. A kísérletek eddigi eredményei a következők:
Sperma fertilitás: A keresztezési kísérletek 2005 márciusában kezdődtek Kanadában. Az első eredményeket 2006 novemberében publikálta a kanadai tenyészértékbecslő szervezet a CDN: 56 napos Non Retur rate Norvég Vörös, és Holstein-fríz bikák használatával Norvég Vörös Holstein-fríz Eltérés TermékeTermékeNon Non TermékeNon Non Non nyítés nyítés return 56 return 56 nyítés return 56 return 56 return 56 sorszéma db nap % db nap % % 1 697 489 70,2 4902 2972 60,6 9,5 2 316 195 61,7 2337 1351 57,8 3,9 3 221 133 60,2 1154 620 53,7 6,5 4 186 118 63,4 547 307 56,1 7,3 5 és 203 131 64,5 476 261 54,8 9,7 felette Összesen: 1623 1066 65,7 9416 5511 58,5 7,2 Az elemzésben az azonos telepen azonos hónapban történt termékenyítéseket hasonlították össze. A kísérletbe 6 Norvég Vörös bika szaporítóanyagát használták fel. Valamennyi bika jobb eredményt ért el, mint a holstein-fríz bikák átlaga, fölényük 5,2 és 10,1% között változott. Az eredmények elemzésénél szembetűnő, hogy a legnagyobb különbséget az úgynevezett „problémás” egyedek termékenyítésekor, az ötödik és a fölötti termékenyítések esetében taléljuk.
Lény fertilitás: A minnesotai egyetem legutolsó publikált eredményei alapján a következő eredmények születtek: az elsőborjas tehenek újravemhesülésének ideje az elsőborjas tehén genotípusa alapján. Nyitott napok száma az első laktációban Termékenyítő Nyitott napok Fajta Egyedszám bikák száma száma Holstein 677 79 156 Normand F1 421 24 133 Montbeliard F1 805 33 137 Skandináv F1 529 14 142 2
az elsőborjas tehenek újraellésének ideje az elsőborjas tehén genotípusa alapján.
Fajta Holstein Normand F1 Montbeliard F1 Skandináv F1
Újraellett második borjas tehenek aránya 14 hónapon 17 hónapon Egyedszám belül % belül % 565 44 61 392 62 76 561 64 78 389 60 73
20 hónapon belül % 67 79 83 77
Elléslefolyás: Nehéz és holtellések aránya az anya genotípusa szerint: Nehéz és holtellések aránya az anya genotípusa szerint: Fajta Ellések száma Nehéz ellés % Holstein 676 17,7 Normand F1 262 11,6 Montbeliard F1 370 7,2 Skandináv F1 264 3,7
Holt ellés % 14,0 9,9 6,2 5,1
Élettartam: Első laktáció túlélési aránya a különböző genotípusok esetén: Az első laktáció túlélési aránya Fajta Egyedszám 30 nap % 150 nap % Holstein 724 96 93 Normand F1 437 98 97 Montbeliard F1 806 99 97 Skandináv F1 549 98 96
305 nap % 86 94 96 96
Laktációnkénti termelés: Fajta Holstein Normand F1 Montbeliard F1 Skandináv F1
Fajta Holstein Normand F1 Montbeliard F1 Skandináv F1
305 napos első laktációs termelés (kétszeri fejéssel) Egyedszám Tej kg Zsír kg Fehérje kg Zsír+fehérje 380 9889 352,3 307,2 659,5
Eltérés % -
245
8585
322,6
277,3
599,9
-9
494
9210
337,1
292,5
629.6
-5
328
9281
342,7
297.2
639.9
-3
305 napos második laktációs termelés (kétszeri fejéssel) Egyedszám Tej kg Zsír kg Fehérje kg Zsír+fehérje 285 11882 426,8 370,7 797,5
Eltérés % -
204
9917
376,4
324,1
698,7
-12
381
10681
401,2
341,2
742,4
-7
243
10743
405,3
345,9
751,2
-6 3
Fajta Holstein Normand F1 Montbeliard F1 Skandináv F1
305 napos harmadik laktációs termelés (kétszeri fejéssel) Egyedszám Tej kg Zsír kg Fehérje kg Zsír+fehérje 111 12232 448,6 377,9 826,5
Eltérés % -
109
10282
387,3
333,6
720,9
-12
104
11361
422,1
361,3
783,4
-5
72
11234
417,1
358,8
775,0
-6
Beltartalom: 305 napos laktációs termelés (kétszeri fejéssel) Fajta Fehérje Laktáció Zsír % % 1. 3,56 3,11 Holstein 2. 3.59 3,12 3. 3.67 3,09 1. 3,76 3,23 Normand 2. 3,78 3,27 F1 3. 3,77 3,24 1. 3,66 3,18 Montbeliard 2. 3,76 3,19 F1 3. 3,72 3,18 1. 3,69 3,20 Skandináv 2. 3,77 3,22 F1 3. 3,71 3,19 4
Tőgyegészségügy: A legutolsó kaliforniai értékelés nem tartalmaz tőgyegészségügyi adatokat, viszont az azonos időben értékelt írországi eredmények igen biztatóak: 305 napos laktációs termelés szomatikus sejtszám átlaga Átlagos szomatikus 400000 feletti laktációk Fajta sejtszám (ezer) aránya % Holstein 190 9.5 Norvég Vörös F1 137 6,9 Norvég Vörös 131 5,7
Összefoglalás: v A világ első számú tejelő fajtája a holstein-fríz szuboptimális körülmények között szaporodásbiológiai és tőgyegészségügyi kihívásokkal küzd v A Norvég Vörös fajtát több mint 30 éve az előző tulajdonságokra fokozott figyelmet fordítva szelektálták v Eddigi eredmények alapján a Norvég Vörös fajta használatának előnyei: • Norvég Vörös sperma használatával javítható a vemhesülés • F1 állományok szaporodásbiológiai és tőgyegészségügyi mutatói jobbak, mint a Hf állományoké • A Norvég Vörös keresztezett állományok kevesebb ellési problémával, holtelléssel terheltek • Alacsonyabb borjúkiesés, magasabb állományban maradási arány csökkenti az utánpótlás igényt, növeli a nőivarú szelekció lehetőségét v Eddigi eredmények alapján a Norvég Vörös fajta használatának hátránya: • 3-6% alacsonyabb Zsír+fehérje termelés • A keresztezett pedigrét el kell ismertetni a tenyészállat piacon
5
