Körkérdést intéztünk iskolánk aprajához, nagyjához az anyukákról. Íme az eredmény!
Miért fontos, miért szereted, mit jelent számodra az anya? Kovács Dániel- Azért szeretem, mert megszült, felnevel, takarít, mos rám. Pócs Barnabás- Azért, mert okos, segít a leckében, főz, mos, takarít. Rigó Letícia- Azért szeretem, mert nagyon szeret és segít mindenben. Jakab Robi- Mert törődik velem, ételt ad. Safár Gabika- Mert megvéd. Kanyicska Levente- Mert vigyáz rám, kedves. Kántor Ádám- Mert mindent megenged. Kasnyík Eszter- Mert szeret, elvisz kirándulni. Vrzala Karmen- Segít nekem, nem kiabál és mindenhova elenged. Vanya Ivana- Ha nagy leszek róla veszek példát, nagyon szeret és én is így fogom szeretni a gyerekeimet. Ďuráč Vanessa- Segít a leckében és törődik velem. Hrabovsky Tünde- Rendben tartja a dolgaimat, vigyáz rám, felnevel és életet adott a testvéremnek. Szekeres Bence- Mindent megcsinál értem. Varga Bianka- Anya nélkül nem szép az élet. Egy lány életében nagyon fontos az anya szerepe, mindent meg lehet vele beszélni és segít amiben tud. Pušš Nikoletta- Mindig mellettem van, ha szükségem van rá. Húska Bence- Megtanít az élet nagy dolgaira. Danczi Barnabás- Mert segít mindenben és jól főz. Pócs Tamara- Segít nekem, ha nehéz döntésekről van szó. Bazsalik Cintia- Sokat segít és mellettem áll. Anyák napja csak egyszer van az évben, de ne feledjük: oly sokat köszönhetünk Édesanyánknak, hogy az év minden napja is kevés hálánk lerovására. Az édesanya a család lelke. Mindenre jutnia kell az idejéből, s ha fáradt akkor sem panaszkodik. Minden meghitt szó, minden virág kevés és szegényes cserébe azért, amit az édesanyák tesznek gyermekükért. Hála, szeretet, köszönet – e három szó jellemzi amit adni tudunk.
Az 1848-49-es forradalom, szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve, ezért mi is megemlékez-tünk erről a jeles napról alapiskolánk épületében. Tanulóink irodalmi összeállítással elevenítették fel az akkori eseményeket, történéseket. Mindenkinek Petőfi Sándor, Pilvax Kávéház, 12 pont ezek a fogalmak jutnak eszébe az ünneppel kapcsolatban. Azonban a legfontosabb az emberek közötti összefogás, közös eszme gondolata volt. A mai világunkban is nagyon fontos volna ez. (Kanyicska Krisztina, 9.o.)
Nárcisz nap A Rákellenes Liga április 15-én szervezi meg a Nárciszok Napját. A Liga 1997-től minden évben megszervezi ezt a jótékonysági rendezvényt. A kampány célja amellett, hogy felhívja a figyelmet a rosszindulatú daganatos betegségek problémájára, az információterjesztés, valamint pénzgyűjtés a jótékonysági program támogatására. Lényegében nem is ünnepnek nevezném, hanem támogatásnak. Egy támogatás a rákos gyerekek részére, hogy gyógyíthassák őket, különböző műszerekre stb. A támogatás jelképe a nárcisz. Iskolánk tanulói is bekapcsolódnak minden évben e segítségnyújtásba Elzer Veronika tanító néni vezetésével. Reméljük mi is hozzájárulunk e nemes cél eléréséhez. Az idei évben is eredményesnek bizonyult a gyűjtés, hiszen tanulóink 300€ felett gyűjtöttek össze a nemes cél érdekében. Az adományozóknak ezúton is köszönet.
Az olvasás fontossága A tanárainktól folyton azt halljuk, hogy milyen fontos az olvasás és, hogy mennyire szükségünk lenne rá. De miért is? Az olvasás során, bővül a szókincsünk és a fantáziánkat is felpörgeti, de nagyon sok fontos információhoz is hozzájuthatunk. Minden korosztálynak adnak ki könyvet többféle érdeklődési körben, ha igazán szorgosan keresünk, bizonyára találunk olyan könyvet, ami elnyeri a tetszésünket. Aki soha nem olvasott nem tudhatja, hogy milyen is az-az érzés, amikor olvasunk. Fontos megtapasztalni az olvasás élményét, mert ezzel is csak gazdagodik az ember. Gyerekkorban kifejezetten nagy szükség van rá, mert meghatározza a gyermek fejlődését. A tanáraink is voltak gyerekek, ezért megkérdeztem őket, hogy nekik mi volt a kedvenc könyvük. Pócs tanító néni: Gőgös Gúnár Gedeon Orsulík tanító néni: Egymás szemében Varga tanító bácsi : AZ EGRI CSILLAGOK Hakke tanító néni: Két Lotti Maczkó tanító néni: Tündér Lala Kanyicska tanító néni: Két Lotti Szabó tanító néni: Mosó Masa mosodája Igazgató néni:
Lassie hazatér
Hóka tanító néni:
Winettou
Elzer tanító néni:
Tüskevár
Látogatóban a polgármesternél..... Ismerjük meg jobban falunkat! Ez volt az második osztályosok faluházi látogatásának célja. A polgármester úr kedvesen fogadta őket és kipróbálhatták még falu pecsétjét is. Megnézhették a falu címerét és beszélgettek a jelképekről, amik rajta láthatók. Hogyan őrzi a rendőr a lakosok biztonságát és hogyan tartja fenn a rendet? Mire való a gumibot? Minden kérdésükre választ kaptak. Nagyon érdekes és tanulságos honismereti óra volt. Köszönjük a szivélyes fogadtatást!
Elsősegélynyújtás a Faluházban Az időben nyújtott szakszerű segítség életet menthet. Nem számít a segítő életkora, csak gyakorlati tudása. Szakemberek (nővérek, mentőorvosok) irányítása mellett gyakorolhattuk hogyan kell elsősegélyt nyújtani balesetkor, szív- és légzésleálláskor, hogy ha szükség lenne rá, ne essünk pánikba és tudjunk segítséget nyújtani. Sokan bátornak mutatkoztak és megpróbálták az életmentést! Köszönet a bemutatóért és a sok megmentett életért!
Húsvéti készülődés Iskolánk április 15-én átalakult húsvéti műhellyé. Minden osztály pedagógus vezetésével elkészítette a kedvenc húsvéti díszeit. Tanulóink munkáit bárki megtekinthette az iskola folyosólyán mindaddig, míg a gyerekek nem vitték haza saját otthonuk díszítésére. Íme a művek!
Tanítók napja Hazánkban a tanítók napját 1592-től március 28-én ünneplik. A Szlovákiában levő legkiválóbb tanárok közül az egyik Ján Amos Comenius volt, aki egy általános iskola reménysége volt. 1592. március 28-án született, ezért ünneplik Szlovákiában ezen a napon a pedagógusokat. Comenius meggyőződéssel hitte, hogy a társadalom megjobbítható, ha megfelelő erkölcsi elvek mentén nevelik az ifjúságot. Kiemelten fontosnak tartotta, hogy a nevelést hamar el kell kezdeni. Ugyanakkor meggyőződéssel vallotta, hogy az embereket a helyes neveléssel jó irányba lehet befolyásolni. Milyen a jó tanár…? A jó tanár nyitott és a diákkal együtt tanul. Érzéke van a különlegesre, mindenben a jót, a pozitívat, az értéket keresi. A jó tanár legalább ötször annyit dicsér, mint amennyit szid. Kifogyhatatlan annak a szeretethálózatnak az építésében, amely a diákjainak nyit új és új utakat. A jó tanár egyszerre az állandóság és a változás egysége. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani minden tanítónknak, tanárunknak a sok türelemért, segítségért és „szidásért” is.
A VÍZ VILÁGNAPJA március 22. Rendezvényünk jelszava:
IGYÁL CSAPVIZET!
Elzer tanító néni elmondta a tanulóknak a legfontosabb információkat falunk vízellátásáról, a községi kutakról és igazolta, hogy a csapvíz nálunk jó minőségű, fogyasztásra inkább ajánlott, mint az ásványvizek vagy az üdítők. A beszélgetés vízivó versennyel folytatódott és kiderült, hogy akár 5 pohár vizet is képesek vagyunk meginni egy perc alatt. Sajnos a versenyben nem mindenki vett részt, sőt sokan a szíves kínálás ellenére sem voltak hajlandóak megkóstolni a csapvizet.
A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünnepeljük.
Iskolánkban is elmondták kedvenc versüket a kicsik és a nagyok, első osztályostól a kilencedikesig. Jó lenne, ha nem csak ezen a napon és csak az iskolában olvasnánk a verseket, hanem felnőttkorukban is megmaradna a költészet és a vers szeretete.
Április 1. eredete – honnan ered a bolondok napja? Egyes tudósok a bolondok napjának az eredetét egészen a régi Franciaországra vezetik vissza. Itt ugyanis régen, ezzel a nappal, vagyis április 1-jével kezdődött egy naptári év. Ez pedig arra ösztönözte az akkori népet, embereket, hogy megajándékozzák egymás. Így minden április 1. az ajándékozás napjáról szólt. Míg nem közbelépett IX. Károly király, az akkori király, aki 1564-ben az év első napját áttette január 1jére. Mivel nem mindenki engedheti meg magának, hogy egy évben kétszer ugyanazért az alkalomért ajándékozzon, így kezdett átalakulni a történet. A remek ajándékok helyett elkezdtek tréfás, vicces, humoros és szórakoztató ajándékokat adni egymásnak az emberek. Mivel korábban hamis évkezdésnek bizonyult ez a nap, így hamis ajándékkal “ünnepelték”. A legérdekesebb, legkreatívabb bolondos tréfát XIV. Lajos találta ki, az akkori francia király. Egy márkit szemelt ki a tréfájához, akitől az éj leple alatt elcsente ruháit, majd szűkebbre varratta szabóival. Másnap a márki riadtan vette tudomásul, hogy hirtelen kövér lett, nem tudta mire vélni, és valami komoly, halálos betegség tudatával orvoshoz fordult. Az orvos elküldte a gyógyszerészhez egy gyógyszer megnevezésével, amire a következő szöveg volt írva:“Accipe cisalia et dissue purpunctum”Ami magyarra, értelmesen lefordítva a következőt jelent: Fogj egy ollót és vágd fel a mellényedet. Remélem idén nem vicceltek meg ennyire senkit sem!
Szekeres Katalin, IX.osztály
1 kis humor1 kis humor1 kis humor1 kis humor - Mi lesz, ha Aladdin tonicot tölt az olajlámpájába? - ??? - Dzsinn-tonic. - Mi az? Pici, sárga és 2 fekete pont van rajta? - ??? - C-vitamin napszamüvegben.
- Mondd csak fiacskám, ebben a mondatban: "A pásztor a mezőn legelteti a nyájat" melyik a helyhatározó? - A pásztor. - Nono! Már hogy lenne a pásztor a helyhatározó? - Azért, mert a pásztor határozza meg a helyet, hogy hol legeljen a nyáj! A futballista fiát megbuktatják harmadikban, de az mégis boldogan meséli apjának: - Apa, képzeld, a szerződésemet a harmadik osztállyal egy évvel meghosszabították... Az iskolában a tanító néni így szól Pistikéhez: - Pistike, ha anyukádnak van három almája, és hétfelé kell osztania, mit csinál? - Kompótot!
Magyarórán a tanító néni Józsikát korholja: - Józsika, a kutyádról írt fogalmazásod szó szerint ugyanaz, mint a testvéredé. - Igen, tanító néni, mert a kutya is ugyanaz.
Vágd ki a képet, majd színezd ki és lepd meg édesanyádnak!
Színes ceruzával rajzoltam egy képet, anyák napján reggel, Édesanyám néked. Lerajzoltam én egy aranyos madarat, aranyos madárra aranyos tollakat. Elkészült a madár, nem mozdul a szárnya… Pedig hogyha tudna, a válladra szállna. Eldalolná csöndben tenéked egy dalban, amit anyák napján mondani akartam.
(Varga Bianka IX.o.) Főszerkesztők: Szabó Andrea, Maczkó Edit Segédszerkesztők: Sütő Borbála, Varga Bianka, Szekeres Katalin, Pušš Nikoletta, Szellár Emese, Káplóczki Viktória, Kanyicska Krisztina, Jávorka Bence és még sokan mások
