MI LÁTSZIK A SÁRGA HATÁR MÖGÖTT?

2009. május

MI LÁTSZIK A SÁRGA HATÁR MÖGÖTT? Néhány hete az országot járva szemet gyönyörködtetıen sárga a határ. Virágzott a repce, de vajon mi van a növényolaj-piaccal, és milyenek a jövıbeni kilátások? A káposztarepce vetésterülete 266 ezer hektár volt 2008 ıszén, ami 15 ezer hektárral több, mint a 2008 évben betakarított vetésterület. 2008/2009 évi téli idıjárás viszonylag jól bírták a növények, ezért csak 2 ezer hektáron pusztult ki a repce. Kora tavasszal a repcék állapota jó terméskilátással kecsegtetett, az április elejei állapotbecslés szerint a terület 60 %-a „jó” állapotú volt. A száraz tavasz azonban megtette hatását, mivel a fejtrágyázást követıen nem volt csapadék, így a kijuttatott tápanyag nem tudott hasznosulni. A korán beköszöntı meleg idıjárás miatt pedig a rovarkártétel is jelentıs különösen Békés, Heves, Fejér, Csongrád megyékben-, sıt a termékenyülés is hiányos. Nagyon gyenge állapotú repcék a jellemzık Jász-Nagykun-Szolnok megyében, várhatóan itt jelentıs lesz a kitárcsázás, de más megyékbıl is jeleztek hasonlóan gyenge területeket (BácsKiskun, Nógrád, Gyır). Hajdú-Bihar, Vas, Veszprém, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben is a tavalyinál 20-30 %-kal alacsonyabb hozamra számítanak a tavalyihoz képest. A magyar mezıgazdaság gabona- és olajnövény-ágazata integrálódott legjobban a nemzetközi piacba. Ugyanakkor a közelmúltban tapasztalt szélsıséges áringadozások és az európai bioüzemanyag-piac telítettsége eltántorította a (bio) etanol-gyártásba befektetni szándékozókat. Az olajnövények exportlehetıségei a terméshozamok és az árak szélsıséges ingadozásai függvényében igen hektikusan alakultak az elmúlt években. A hozamok stabilizálása elengedhetetlen a jövıben. A magyar exportárualapot a homogenitás hiánya (szétaprózódott birtokstruktúrára, túl széles fajtaválasztékra, inputok visszafogására, tételek keverésére visszavezethetı minıségi eltérések) jellemzi, így kínálati piac esetén versenytársaink elınyben vannak – szögezi le a Magyar Agrárkamara elemzése.

XV. évfolyam 5. szám

A kereskedık és termelık viszonya nem problémamentes: míg egyes nagykereskedıknél már kialakult beszállítói kapcsolatokról és szerzıdéses fegyelemrıl beszélhetünk, addig mások (pl. helyi felvásárlók és termelık) kapcsolatáról nem mondható el ugyanez. E körben a szerzıdéses fegyelem kritikán aluli, nincs bizalmi kapcsolat. Magyarországon jelenleg egy helyen folyik biodízelelıállítás és három nagyobb üzemben nyersolajgyártás. Az üzemek alapanyag-beszerzése integrátorokon keresztül történik, a felvásárlási ár meghatározása egységes (MATIF jegyzés – francia tızsdei ár - mínusz 25euró szállítási költség mínusz 5 euró kereskedıi prémium tonnánként), de a terménypiacon 2008-ban bekövetkezett változások miatt a feldolgozók és termelık, integrátorok közötti kapcsolat nem nevezhetı problémamentesnek. A felvásárló Mol a nyersolaj áráért a rotterdami kikötıi árnak megfelelıen fizet, az export nem jellemzı. Az árak hullámzására jellemzı, hogy tavaly ilyenkor már nagyjából 115 ezer forintot adtak egy tonna repcéért és napraforgóért, most a napraforgó ára 68 ezer forint, a repcéé 85 ezer fölött van. A mostani árakon még érdemes lenne a bioüzemanyag gyártás, a tavalyival ráfizetéses. Érthetı, miért a vonakodás a befektetni szándékozók részérıl. Az agrártárca mostanában írt ki egy pályázatot, melyben kisebb, 5-10 ezer tonnás éves kapacitású feldolgozók létesítését támogatná. Forrás: MAK

FİKÉNT AZ ALFÖLDÖN KÁROSÍT EDDIG AZ ASZÁLY Az ország egyes területein már 6-7 hete nem esett esı, vagy elhanyagolható volt a csapadék. Fıként az Alföld középsı és déli részein számottevı hozamcsökkenést okoz az aszály. Van olyan terület, ahol tavalyhoz képest 30-50 százalékos terméskiesést várnak – olvasható a Magyar Agrárkamara felmérésében. A Dunántúlon délrıl észak felé és nyugattól keleti irányba haladva romlanak a terméskilátások. A Dunától keletre esı területeken az északi részen, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszonylag elfogadható a helyzet, máshol már

2. oldal

AGRÁRKAMARAI HÍREK

sokkal több a gond. A legnagyobb baj Jász-NagykunSzolnok megyében alakult ki. Országos gond lesz a kukorica és a napraforgó gyomosodása, mivel a kijuttatott gyomirtó szerek nem tudták kifejteni hatásukat a csapadékhiány miatt. A Magyar Agrárkamara megyei tikárai beszámolója szerint Dél- és Nyugat Dunántúlon nincs különösebb baj a szántóföldi növények állapotával. Köszönhetı ez az elmúlt két hétben hullott csapadéknak. Jó és kiváló a búza fele, az árpa és a repce 65 százaléka. A kukoricavetés csak fele arányban kelt jól, míg a napraforgó közepes minıségő. Veszprém és Gyır megyék területén némileg gyengébb a helyzet: az ıszi árpa és búza jó állapotot mutat, közepes a kukorica, repce és napraforgó állapota. Ennél sokkal rosszabb a kép kelet felé, fıként a Dunától keletre, kivéve talán a szabolcsi térséget. Hajdú-Bihar és Csongrád megye már vízhiánnyal küzd: a búza, az árpa gyengén fejlett, a kalászok vékonyak, a szalmaszár rövid. A fejtrágyázás ellenére, az aszály miatt hiánytünetek alakulnak ki, az állomány egy része kezd fel- és elszáradni. Igen gyenge termés várható. A repce virágzik, de rendkívül ritka és alacsony az állomány. Jó esetben is csak közepes lesz a termés. A kukorica- és a napraforgó-vetéseknél a vízhiány miatt kelési problémák vannak, illetve lesznek. Ma úgy tőnik, leginkább Jász-Nagykun-Szolnok – és általában a Dél-Alföldön – megyében sújtott leginkább az aszály. Szolnok megyében közepes és gyenge a búza 70, az árpa 60, a repce majd 80 százaléka. Búzából jó esetben 3,2-3,3 tonna, repcébıl 1,5-1,6 tonna hektáronkénti átlaghozam várható (sok helyen viszont egyszerően kitárcsázzák majd a repceföldeket, mert nem érdemes learatni a csekély termést). Ez a tavalyi eredményekhez viszonyítva 30-40 százalékos elmaradást jelent. A Magyar Agrárkamara információi szerint a tavaszi munkák jól alakultak az utóbbi hónapban. Május elejéig országos szinten csaknem befejezıdött az ıszi kalászosok fejtrágyázása és gyomirtása, csaknem mindenhol kész a vetés elıtti magágy-elıkészítés. Ennek megfelelıen a vetéssel szinte minden növény esetében végeztek a gazdálkodók, legfeljebb néhány százaléknyi terület van vissza. Más kérdés, hogy a talajba került magvak, miként tudtak csirázni, illetve fejlıdni a csapadékhiány miatt. Forrás: MAK

NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET ALAKULÁSA B-A-Z MEGYÉBEN ÁLTALÁNOS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET Az eltelt idıszakban az átlaghımérsékleti érték meghaladták és a lehullott csapadék mennyisége elmaradt a sokéves átlagtól. A vízhiány általános, ami a növények

2009. május

fejlıdésére, terméskötésére hátrányosan hat. A száraz idıjárás ellenére a kora reggeli harmatképzıdés, magasabb páratartalom elegendı ahhoz, hogy nedvességigényes gombás betegségek és kártevık is szaporodásnak induljanak Levéltetvek (Aphididae) felszaporodása figyelhetı meg a gyümölcsfákon, valamint a dísznövényeken is. Tripszek (Thysanoptera) egyedszáma növekvı tendenciát mutat a szántóföldi és a kertészeti növényeken. A száraz idıjárás hatására a földi bolhák (Halticidae) nagyobb számban fordulnak elı a kelı napraforgó, kukorica, valamint bokrosodás kezdetén álló, késıbbi vetéső tavaszi árpa növényeken. A védelemben nem részesített kajszin, meggyen és egyes csonthéjasokhoz tartozó díszcserjéken a monílinia (Monilinia laxa) -, valamint a nem, vagy nem megfelelıen kezelt ıszibarackon a dérgomba (Taphrina deformans) által okozott tünetek erısödtek. Szántóföldi növények: İszi kalászosok: A növények jól fejlıdtek; a lisztharmat (Brumeria graminis) fertızés és a helmintosporiumos levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis) kis mértékő terjedése megfigyelhetı. A vetésfehérítıbogarak (Oulema sp.) egyedszáma változó, általában kicsi, de helyenként elıfordulnak erısebben fertızött gócok; a tojásrakást április végétıl észleltünk. A gabona-levéltető (Aphidoidea) és a fitofág poloskák (Eurygaster spp.) betelepedése megkezdıdött. Tavaszi árpa: Intenzív a növekedés; a Pyrenophora triticirepentis gyakoribb, de helyenként a P. teres által okozott tüntetek is megtalálhatók. A vetésfehérítıbogarak (Oulema spp., Lema spp.) száma és kártételük még nem jelentıs. Repce: a repcefénybogarak (Meligethes aeneus) és a repcebecı-ormányos (Ceutorhynchus obstrictus) egyedszáma nagy; a becıormányos kártétele kedvezı feltételeket biztosított a repcebecı-szúnyog (Dasyneura brassicae) peterakásához. A kártétel (elszínezıdı, görbülı, fejlıdésükben visszamaradt becık) szembetőnık, helyenként a becık 10-30%-a fertızött. Burgonya: házi kertben burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) megjelent, tojásrakás folyamatos. KERTÉSZETI KULTÚRÁK: Alma: az almafa-varasodás (Venturia inequalis) fertızés számára a környezeti tényezık nem kedveztek, a tünetek a levélen május elejétıl a kedvezı mikroklímájú helyeken elszórtan megtalálhatók. Az almafa-lisztharmat (Podosphera leucotricha) szekunder tünetei megjelentek. Folyamatos az aknázómolyok (Nepticula malella, Phyllonorycter corylifoliella , Ph. blancardella) rajzása;) 04.30-tól megkezdıdött a lombosfa-fehérmoly (Leucoptera scitella) és az almomoly (Laspeyresia pomonella) repülése. Sodrómoly (Tortricidae spp.) bábozódása megkezdıdött. Levéltetvek száma alacsony, a kolóniák kicsik.

3. oldal


Körte: A körtelevél bolhák (Psylla sp.) generációja fejlıdött ki (04. 25-tól), az új tojások lerakása, lárvák kelése április végétıl megfigyelhetı. Házi kertekben megjelent a körtelevél-gubacsatka (Eriophyes pyri) kártétele. A tőzelhalás (Erwinia amylovora) fertızés számára április második felében voltak kedvezıbbek a környezeti feltételek; csapadék nem volt, de harmatképzıdés biztosított nedvességet és az almafa virágok zöme 3 napnál fiatalabb volt, ami a fogékonyságukat növelte, a körténél azonban a virágok nagy része idısebb volt, ami a baktériumnak nem kedvezett. Hajtáshervasztó-darázs (Janus compressus) kártétele elıfordul (2-5 hajtás/fa). Csonthéjasok: Levéltetvek és kártételük a meggy, cseresznye mellett az ıszibarackon is megfigyelhetı. Kajszi: Térségükben helyenként (az április 18-i ködös, hővös idıjárás, valamint a hajnali harmatképzıdés következtében) a moniliniás hajtásfertızés mellet megjelentek a sztigminás (levéllikasztó) betegség tünetei a levélen és a gyümölcsön is. Monília (Monilinia laxa) fertızés a kezelt területeken nem jelentıs, ezzel szemben a védelemben nem részesített területeken feltőnı a fertızés. Több helyen elıfordul a gutaütés (apoplexia) tünete is, helyenként jelentıs mértékő részleges, vagy teljes fapusztulás észlelhetı. Folyamatos a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) rajzása. Szılı: folyamatos a tarka szılımoly (Lobesia botrana) rajzása és 04.27-tıl repül a nyerges szılımoly (Eupoecilia ambiguella) is. A szılıgubacsatka (Colomerus vitis), szılılevélatka (Calepitrimerus vitis), és szilvafa-takácsatka (Eotetranychus pruni) egyedszáma helyenként nagy, itt a tünetek (rövid-szártagúság, levéldeformálódás, a levélfelszíni kitüremkedés) kialakulása, a kártevı felszaporodása csak speciális atkaölıszerek felhasználásával elızhetı meg. A környezeti feltételek a szılı lisztharmnat (Uncinula necator) fertızéseknek kedveztek. Forrás: B-A-Z Megyei MGSZH Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

LEGJELENTİSEBB ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK HELYZETE Tej Európai Unió Az elmúlt hónapokban az európai tejpiac egyensúlya jelentısen mértékben megingott, melyet a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság csak tovább súlyosbított.

2009. május

Amíg 2008-ban a termelési költségek csak igen enyhe csökkenést mutattak, a tej árak decemberre 17%-kal csökkentek 2007 decemberéhez képest, ami az ágazat jövedelemtermelı képességét jelentısen csökkentette. Az Eurostat adatai alapján az egy dolgozóra jutó jövedelem a mezıgazdaságban 2008-ban 4,3%-al esett vissza. Sajnos a közeljövıben nem várható a jelenlegi trend megfordulása, ami tovább mélyíti a tejpiacon kialakult krízist. Az okok közül az egyik, hogy a tejtermékek iránti nemzetközi kereslet 2008-ban csökkent. Az EU exportja 2008-ban szinte minden tejtermék esetében visszaesett. 2007-hez képest a sajt exportja 7%-kal a sovány tejporé 12%-kal, a vajé 29%-kal, míg a vajolajé 35%-kal csökkent. A tejpiaci felesleg másik oka, hogy 2007/2008-ban a magas árak miatt a feldolgozók a tejzsírt és tejfehérjét más, növényi eredető kiegészítı anyagokkal helyettesítették. Harmadsorban a tejpiaci szabályozás az elmúlt években több változáson is átesett. 2007 szeptemberében egyszerősítésre kerültek a tejszektort érintı szabályozások, 2008. április 1-tıl 2%-al emelkedett a tejkvóta, míg a 2008-es állapotfelmérés során több, jelentıs változásra is sor került (további évi 1%-os kvótaemelés, intervenciós korlát meghatározása, pályázatos intervenció lehetısége, egyes kisebb támogatások megszüntetése, stb.. Mivel a tagállamok csak bizonyos mennyiségő tejet és tejterméket képesek ideiglenesen kivonni a piacról, talán hatékonyabb és olcsóbb megoldás lenne különbözı ösztönzı programok segítségével a termelés csökkentése. Magyarország már tavaly jelezte, hogy az állapot-felmérési döntés nyerstej-exportırként hátrányosan érinti. Több tagországgal együtt javasolta egyebek között az intervenciós idıszak elırehozatalát, az intervenciós mennyiségek növelését, a kvóta alapú támogatás legalább 50 %-os emelését, az export visszatérítések legalább 50 %-os emelését, a régi és az újonnan csatlakozott országokban alkalmazott támogatások kiegyenlítését, továbbá a kvóták befagyasztását, mert az elmúlt évi kvótaemelések hazánknak rendkívüli károkat okoztak. Sürgette azt is, hogy a Bizottság már idén végezze el azt a piacelemzést, amelyet az eredeti tervek szerint jövıre kellene elkészítenie. A felvetett javaslatok jogosságát mi sem bizonyítja, hogy a vaj intervenciós felvásárlás 2009. március 4-én, a sovány tejporé pedig 2009. április 14-én elérte a maximális mennyiséget Mariann Fischer Boel uniós agrárbiztos áprilisban azonban kifejtette: az EB nem emeli a tejtermékek intervenciós árait, nem függeszti fel az úgynevezett tejkvóták tavaly elhatározott, uniós szintő bıvítését, az exportvisszatérítés módosítása pedig a nemzetközi partnerek, illetve a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) érzékenysége miatt

4. oldal


nem kívánatos. Nem reagált pozitívan Brüsszel arra a felvetésre sem, hogy vizsgálják felül az iskolatej programba bevonandó termékek körét, valamint az intervenciós idıszak elırehozását célzó kezdeményezést is. Fischer Boel asszony leszögezte, hogy a Bizottság hajlandó támogatási intézkedésekrıl tárgyalni, de elutasítja a kvótákra vonatkozó korábbi döntések felülvizsgálatát. A biztos úgy vélte, hogy a termelés uniós szinten idén és jövıre is 4-5 százalékkal a kvótamaximum alatt marad. Hozzátette, hogy az unió már szinte minden támogatási lehetıséget kihasznált az ágazatban, és ami még maradt, "nem lenne hatékony a jelenlegi körülmények között". Hazai piac A jelenlegi nyerstej felvásárlási árak 55-61 Ft/kg között mozognak, a szerzıdött mennyiség mértékétıl függıen. Az átlagár az elızı hónaphoz képest 2,1%-al, az elızı év azonos idıszakához képest 31%-al csökkent. Felmérések szerint, ha a tej felvásárlási ara tartósan 60 Ft/kg alatt marad, akkor az 44 %-os termelés csökkenést és közel 50%-os létszámleépítést okozhat az ágazatban. A tejár csökkenés miatt 2008 novemberétıl kezdve megnıtt – fıleg Oroszországba- a tenyészüszı kivitel, melynek további folytatása a tejtermelés további visszaeséséhez vezethet. Az olasz export ár 23 cent/kg (68-70 Ft/kg) körül alakul. A Magyar Agrárkamara számításai szerint 2007-ben az átlag termelıi önköltség 75 Ft/kg volt, 2008-ban 85 Ft/kg, 2009-ben pedig 89 Ft/kg körül várható, ami a termelık egyre kilátástalanabb helyzetét jelzi. Sertéshús Európai Unió Az Európai Unióban a sertéshús piac 2007 februárja óta 2008 augusztusáig komoly krízishelyzetet élt át, ami az EU megalakítása óta a leghosszabb krízis volt. Az árak 2008 szeptember óta csökkentek. A 2009. március elejéig tartó árcsökkenés a 10%-ot is elérte, és nehézségek mutatkoztak az exportban is. Amennyiben az export nehézségek folytatódnak és a megtermelt húst az uniós belpiacon kell értékesíteni, az, az uniós piaci árak összeomlásához vezethet. 2009 elején az Európai Unió sertéshúsból kb. 200 000 tonnás felesleggel küszködött. Ez évre viszont 400 000 tonnával kevesebb termelést jeleznek. Ezek a számok azonban nem jelentik a probléma megoldását, hiszen ez csak abban az esetben valós, ha sikerül fenntartani a korábbi export színvonalat, ami elég valószínőtlen. Egyrészt a konkurens árak miatt, másrészt problémák vannak az oroszországi exporttal kapcsolatban. 2008-ban Oroszország 764 117t sertéshús importált, amibıl az EU közel 400 ezer tonnát export visszatérítéssel szállított. Az € árfolyama USD-hez képest, 2008. közepétıl csökkent, ami ösztönzıleg hatott az exportra. Ugyanezen idıszak alatt a brazil real körülbelül 50%-al leértékelıdött,

2009. május

ami rövidtávon Brazíliát jelentékeny elınyhöz juttatta a nemzetközi piacokon, ahol az EU konkurense. Ami DélKoreát illeti, a won is jelentıs értékcsökkenést szenvedett el az euróhoz képest, ami az uniós 2008.évi 115 ezer tonnás exportjának megtartását/túlteljesítését nehezítheti. A Yen szintén vesztett értékébıl, ami azért veszélyes, mivel Japán az unió kiemelt export piaca. Termelési költségek/állattenyésztés jövedelmezısége A termelési költségek emelkedésének legfontosabb tényezıje a takarmánykeverékek költség, amely országonként 60-70%-ot is elérhet. 2009 eleje óta a takarmányköltségek és azon belül is a szójafehérje áremelkedése figyelhetı meg. Ennek ára általában 220240 €/to között ingadozik, jelenleg 320-330 €/to. A gabonafélék ára is emelkedett. A kukorica ára 115,65€/to ról-141,51€/to-ra változott, a búzáé 126,45 €/to-ról151,31€/to-ra, az árpáé pedig 110,45 €/to-rıl-125,31 €/tora nıtt. Százalékban kifejezve az áremelkedés a szójánál 50 %, kukoricánál 22%, árpánál 13 % és a búzánál 20%-ot jelent. A takarmányok átlagos összetételét vizsgálva az áremelkedés mintegy 29,5%-os. Hazai piac Az ágazat általános helyzete stagnáló csökkenı állapotot jelez. Az AKI adatai szerint 2009 elsı negyedévében az összes vágások száma mintegy 19 %-al csökkent az elızı évhez képest. A hazai állományból való sertésfelvásárlás 27% csökkent, az importból származó állatok vágása 18%al nıtt. Az összes vágáson belül nıtt az import áru részaránya, a tavalyi 17%-al szemben 2009 elsı negyedévében 25 %-ra emelkedett. A hazai sertések felvásárlási ára 2009 elsı negyedévében 19% volt magasabb a tavalyi idıszakhoz képest. Az élısertés ára jelenleg 330-350 Ft/kg élısúly, amely ár idén az elırejelzések szerint akár 10-15 százalékkal tovább növekedhet az elızı évhez képest. Okai között a lecsökkent hazai állatállomány (13 százalékos csökkenés), a magyar vágóállat iránt jelentısen megnıtt román kereslet, és a gyenge forint egyaránt szerepet játszik. Ugyanakkor idén a nehezedı gazdasági helyzet miatt akár 5-10 százalékkal csökkenhet a húsipari termékek iránti belsı és a külsı kereslet, miközben az ágazatnak a gazdasági válság miatt jelentıs finanszírozási gondokkal is meg kell küzdenie. Az amerikai sertéshús iránt visszaesett a kínai és orosz kereslet ez a rés új piacokat nyithat a nagy európai exportırök elıtt. Komoly igény mutatkozik Japánban és más távol-keleti országokban is a magyar gm-mentes kukoricával takarmányozott sertéshúsra is. Ezzel szemben azonban a takarmányárak a szójaimport miatt jelentısen megemelkedtek. Baromfihús Európai Unió Az Európai Unió importjában enyhe csökkenés tapasztalható. A legnagyobb szállító továbbra is Brazília, több mint 74%-al, majd Thaiföld és Chile következik. 2008-

5. oldal


ban az összes import mennyisége elérte a 838 ezer tonnát, 1915 millió euró értékben. Exportban a korábbi évek folyamatos exportcsökkenése után az EU jó évet zárt 2008-ban. A növekedés 13%-os volt, és mennyiségben elérte a 979 ezer tonnát. A legnagyobb mennyiséget továbbra is Oroszországba szállították (23%), ezt követte Ukrajna, Szaúd-Arábia, Benin és Hong Kong. A szállítások értéke 1238 millió euró volt. Mennyiségben mérve a szállítások mérlege pozitív viszont értékben vizsgálva pontosan fordított a helyzet. (700 millió Euró). Az Unió tojásimportját illetıen az elsı helyen Argentína áll, 7 ezer tonnával, ezt követi India (6,6 ezer tonna), majd USA (5,5 ezer tonna). A teljes import mennyisége közel 50%-ot csökkent, a 2008. évi 47 ezer tonnáról 25 ezer tonnára. Értéke mintegy 50 millió euró volt. A tojásexport 190 ezerrıl 213 ezer tonnára nıtt (mintegy 12%). A kiszállítások értéke meghaladta a 300 millió eurót. A legfontosabb célállomások Japán, Svájc, Oroszország, és Ukrajna voltak. Hazai piac Tavaly a termelık az ıszi hónapokig küszködtek a magas takarmányárakkal, azt követıen pedig a kezdıdı gazdasági válság miatt kerültek nehezebb helyzetbe. A vágócsirke felvásárolt mennyisége és a termelıi ára 2009 elsı negyedévében mintegy 7%-al maradt el az elızı év azonos idıszakához képest, bár március óta fokozatos emelkedés volt megfigyelhetı. Jelenleg 215-230 Ft/kg élısúly a felvásárlási ár. Az értékesebb friss csirkehúsok értékesítése 5%-al esett vissza a tavalyi évhez viszonyítva. Jelenleg nagy a kereslet az olcsó húsrészek iránt. Január-februárban az import nıtt ezekbıl a termékekbıl, de a gyenge forint valószínőleg gátat szab a nagyobb mennyiség behozatalának. A pulykatartók várhatóan májusra-júniusra talpra állhatnak, viszont a kereslet a libahús iránt megcsappant. A kacsahús ugyanis 30 százalékkal olcsóbb, ezért a vásárlók a jelenlegi gazdasági körülmények között inkább ezt keresik. Juhhús Hazai piac A tavaszi bárányértékesítési szezonban az értékesítési ár 0,6 euróval csökkent a tavalyi szezonhoz képest volt, így a gyenge forint következtében nincs változás az árban. A magyar termelık jelenleg kilogrammonként 600-700 forintot kapnak az állatokért. A fı piac jelenleg is Olaszország, ahová a kivitel 90 százaléka kerül, míg a megmaradó bárányokat tovább hizlalva az ünnepek után Ausztriába, Németországba és Franciaországba értékesítik. Románia, Bulgária, valamint Lengyelország is egyre alacsonyabb árakkal jelenik meg a

2009. május

nyugat-európai piacokon, ami nehéz helyzetbe hozza a magyar juhtenyésztıket. Nem segíti az ágazat jövedelmi helyzetét, hogy a gyapjúra nincs kereslet. Némi jövedelmet a juhtej értékesítése jelent, melynek felvásárlási ára literenként 180 forint körül alakul. Segítene a termelıkön, ha fejlıdne a hazai juhhús feldolgozás, ami csökkentené a juhászatok kiszolgáltatottságát az exportırökkel szemben. Forrás: MAK

A HAZAI SERTÉSÁGAZAT FEJLİDÉSI KILÁTÁSAI VI. rész Az állami szerepvállalás lehetısége a sertéshústermékpályán Az Európai Unió termelési kapacitásai lehetıvé tették, hogy az önellátottságot meghaladó szinten állítson elı sertéshúst. Az EU-nak gyakran kellett szembenéznie a túlkínálat veszélyével, mivel a sertéshúst nehezen lehetett a világpiacon elhelyezni. Ez abból adódik, hogy az EU-ban a sertéságazat a könnyő piacszabályozású ágazatok közé tartozik, ezért a sertéstartók nem részesülnek közvetlen termelıi támogatásban, és piaci beavatkozások (magántárolás) esetében a feldolgozók, illetve a kereskedık a kedvezményezettjei a támogatásnak. Az elmúlt 20 évben a sertéságazatot érintı kiadások az EMOGA Garancia részének mindössze 1,5 %-át tették ki. Persze azok a sertéstartók, akik termıfölddel rendelkeznek, áttételesen részesülnek közvetlen támogatásokban (SAPS, SPS). Az EU szabályozott termékpiacain (az állati termékek közül ide tartozik a tej, a marhahús és a juhhús) a termelıknek folyósítható közvetlen támogatások mértéke és feltételei pontosan rögzítettek. A nem szabályozott termékkörök esetében (sertéshús, baromfihús, tojás) közvetlen támogatások a termelık számára nem nyújthatók. Nemzeti támogatások A Bizottság 2006. decemberében új közösségi iránymutatást fogadott el (2006/C 319/01), valamint módosította a mezıgazdasági termékek elıállításával, feldolgozásával és értékesítésével foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatások bejelentési kötelezettségét feloldó csoportmentességi rendelet szabályait (1857/2006/EK). Mindkét dokumentum a 2007-2013 közötti programidıszakra vonatkozik. Beépítésre került két új cikk az állati és növénybetegségek és kártevı fertızésre vonatkozó, valamint a kedvezıtlen éghajlati jelenségek alapján adható támogatásokról. A rendeletben megjelent az „átlátható támogatások” fogalma, ami miatt a csoportmentesség hatálya alól kikerültek az


6. oldal

állami kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos támogatások. Az EU-csatlakozást követıen Magyarország három éves átmeneti idıszakban alkalmazhatta a csatlakozás idıpontjában mőködı és az Európai Bizottságnak bejelentett nemzeti támogatásokat. A sertés- és a baromfiágazat esetében a legfontosabb támogatási jogcím az állatjóléti támogatás volt. A 2007-2013 közötti idıszakban már csak az EU-elıírásoknak mindenben megfelelı támogatási programok mőködése esetén adható nemzeti forrásból támogatás. Az állatjóléti támogatást a Bizottság 2013-ig hagyta jóvá. Önkéntes alapok Franciaországban a sertéshústermelést elısegítı érdekképviseleti szervezetek javaslatára 1994-ben létrehoztak egy önkéntes tagságon alapuló, a sertéstartók jövedelemtámogatását biztosító segélyezési alapot, a Stabiporc-ot. A Stabiporc megalakulása óta négy alkalommal nyújtott rövidlejáratú hiteleket a sertéstartóknak, amikor a sertéspiacon az árak alacsonyak voltak. A Bizottság 1994 óta minden alkalommal elutasító döntést hozott az alap mőködésével kapcsolatban, mivel a Stabiporc a termelıi csoportok számára a pénzpiacon érvényes kamatoknál alacsonyabb rátát állapított meg és a termelıi csoportok több alkalommal nem fizették vissza a hiteleket.

2009. május

ÁLLÁST KERES Miskolci hölgy adóügyi elıadói, pénztárosi és számítógépes ismeretekkel, jogszabályok ismeretével és több éves gyakorlattal állást keres. Egyéb ismeretek: Microsoft Word, Excel, Internet teljes körő használata. Tel: +3670-379-6296. *** A Szarvasi Tessedik Sámuel Fıiskolán környezetgazdálkodási agrármérnöki szakon diplomát szerzett fiatalember szakmai gyakorlattal állást keres. Nyelvismeret: német alapfokú. Egyéb ismeretek: B kategóriás jogosítvány, számítógépes ismeret (SAP rendszer, Word, Excel, Outlook, PowerPoint). Telefon: +3620-397-4126.

JOGSZABÁLYFIGYELİ A MAGYAR KÖZLÖNY 2009. MÁJUS hónapban eddig megjelent legfontosabb ágazati jogszabályai

A portugál kormányzat hosszúlejáratú hitel felvételére kamattámogatást nyújtott a sertéstenyésztık és -hízlalók számára 1994-ben. A kamattámogatás degresszív mértékő volt: 1. évben 10%; 2. évben 8%; 3. évben 6%; 4. évben 4%. A sertéstenyésztık által felvehetı hitel teljes összege nem haladhatta meg a 7,6 milliárd escudót. A Bizottság kötelezte Portugáliát, hogy a már folyósított kamattámogatást az érintettek fizessék vissza, valamint a programot állítsa le, mivel a támogatás a közösségi joganyag szerint illegális volt1.

55/2009. (IV. 29.) FVM rendelet

Az Európai Bizottság 2000-ben javaslatot tett sertéshús közös piaci szabályozásnak módosítására2. A módosítás felhatalmazta volna a tagállamokat, hogy pénzügyi alapokat hozzanak létre a sertéshústermelık önkéntes részvételével. A recessziós idıszakokban a termelık részére az alap segélyt folyósított volna, ha a piaci ár eléri a kifizetési küszöbértéket. A szabályozási alap pénzügyi forrásait a hízósertések után befizetésre kerülı illeték szolgáltatta volna. A szervezetek mőködésük finanszírozásához banki hitelt vehettek volna fel, ami nem tartalmazhatott volna állami támogatást. A Bizottsági javaslatát az Európai Tanács elvetette.


Forrás: MAK

1A 2

Bizottság 1999. november 25-ei döntése C(1999) 4861 COM(2000) 193 final



59/2009. (V. 8.) FVM rendelet 60/2009. (V. 8.) FVM rendelet 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet

A vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjérıl szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet módosításáról A sertés ágazatban igénybe vehetı állatjóléti támogatások feltételeirıl szóló 140/2007. (XI. 28.) FVM rendelet módosításáról A baromfi ágazatban igénybe vehetı állatjóléti támogatások feltételeirıl szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet módosításáról Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról A jégesı-elhárító szervezetnek fizetett szolgáltatási díj támogatása igénybevételének szabályairól A szeszesital-piac ellátását szolgáló borlepárlás támogatásának feltételeirıl Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeirıl

MI LÁTSZIK A SÁRGA HATÁR MÖGÖTT?

Recommend Documents