MHK Jogszabály szolgáltatás évi XVIII. törvény a távhıszolgáltatásról

MHK Jogszabály szolgáltatás

Page 1 of 55

2005. évi XVIII. törvény a távhıszolgáltatásról [A végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben. A vastag betős szedés a 2005. évi XVIII. törvény (Tszt.), a normál betős szedés a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (Vhr.) szövege.] Az Országgyőlés a felhasználók biztonságos, megfelelı minıségő és gazdaságos távhıellátása érdekében az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstıl mentes szabályozás kialakítása érdekében, a fogyasztóvédelem, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság és környezetvédelem követelményeire figyelemmel a következı törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya Tszt. 1. § (1) E törvény hatálya kiterjed mindazon jogviszonyra, amely a távhı termelését, szolgáltatását és felhasználását érinti. (2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a távhı-szolgáltatási célra hıt termelı létesítményre, valamint a távhı továbbítására, elosztására szolgáló távhıvezetékekre, a távhıt továbbító hıhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, illetve átalakítására szolgáló hıközpontokra, és e létesítmények létesítésére, átalakítására, üzemeltetésére, megszüntetésére, valamint a távhı termelésére és szolgáltatására. E törvény 4. § (2)–(3) bekezdését, 57. § (2) bekezdését, 57/D. §-át és 59/A. §-át a távhı értékesítésére is alkalmazni kell. (3) E törvény rendelkezéseit a) az erımővek távhıtermelı létesítményeire a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.), b) a geotermikus energia távhıszolgáltatás céljára történı kitermelésére szolgáló létesítményre a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, c) a (2) bekezdésben felsorolt létesítmények létesítésére és átalakítására a kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. törvény, d) az erımővek távhıtermelı létesítményeire a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. (4) Nem tartozik – a 4. § (2)–(3) bekezdésében és az 57/F. §-ban foglaltak kivételével – e törvény hatálya alá az a termelı, amely a távhıt távhıszolgáltató közbeiktatása nélkül, egyedi szerzıdés alapján, közvetlenül nem lakossági felhasználónak termeli (a továbbiakban: egyedi szerzıdés alapján termelı). (5) E törvény rendelkezései – a 4. § (2)–(3) bekezdésében és az 57/F. §-ban foglaltak kivételével – nem alkalmazhatók a) a saját felhasználási célra hıt termelı létesítményre és b) a központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévı távhıtermelı és hıszolgáltató létesítményre. Általános követelmények Tszt. 2. § A távhıszolgáltatást az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és a természet védelmének érvényesülésével gazdaságosan, a

http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=92258.579889

2012/2/6


Page 2 of 55

nemzetgazdasági, a felhasználói, továbbá az energiatakarékossághoz főzıdı érdekeknek és a mőszaki-biztonsági elıírásokban meghatározott követelményeknek megfelelıen kell végezni. Fogalommeghatározások Tszt. 3. § E törvény alkalmazásában a) csatlakozási pont: a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé esı oldala, elzáró szerelvény hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan (épület, építmény, telek) tulajdoni határa; b) díjfizetı: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerzıdésben megnevezett tulajdonosa, az e törvényben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlıje, használója; c) engedélyes: a távhıtermelı létesítmény létesítésére, távhıtermelésre, valamint a távhıszolgáltatásra engedéllyel rendelkezı; d) e) épületrész: e törvény alkalmazásában a távhıvel ellátott épületnek, építménynek, ingatlannak funkcionálisan önálló, külön vagy közös tulajdonban lévı része (lakás, üzlethelyiség, lépcsıház stb.); f) felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában lévı, a közüzemi szerzıdés tárgyát képezı olyan épület, építmény, épületrész, amelynek távhıfogyasztása önállóan mérhetı; g) felhasználó: a távhıvel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhıszolgáltatóval a távhı mérés szerint történı szolgáltatására vonatkozóan közüzemi szerzıdéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhıfelhasználás a több személy tulajdonában lévı épület valamennyi épületrészében mérhetı, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó: ga) lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hımennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa; gb) egyéb felhasználó: a ga) pontban nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hımennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa; h) felhasználói berendezés: a felhasználói hıközpont, a hıfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hıleadó készülékek, a hıhasznosító és keringtetı berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt főtési és használati melegvíz-mérık, költségmegosztók; i) felhasználói vezetékhálózat: az a csıvezetékrendszer, amely a hınek hıhordozó közeg által, a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja; j) hıfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhıellátása céljából, a hıhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére átadott távhımennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet; k) hıhordozó közeg átalakítása: a hıhordozó közeg fizikai jellemzıinek megváltoztatása; l) hıközpont: a hıhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetıleg a távhı átadására szolgáló technológiai berendezés. A hıközpont lehet termelıi hıközpont, szolgáltatói hıközpont és felhasználói hıközpont:


2012/2/6


Page 3 of 55

la) termelıi hıközpont: a távhı termelıjénél távhıellátás céljából a hıhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, esetenként mérésére szolgáló technológiai berendezés; lb) szolgáltatói hıközpont: több épület vagy építmény távhıvezeték-hálózat útján történı hıellátása céljából, az ellátandó épületeken vagy építményeken kívül, vagy azok egyikében elhelyezett, a hıhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés. A szolgáltatói hıközpontokkal azonos módon kell kezelni azokat a kazánházakat, melyekbıl – hıközpont közbeiktatása nélkül – közvetlenül történik a fogyasztók hıellátása; lc) felhasználói hıközpont: egy épület vagy építmény hıellátása céljából a hıhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés; m) megújuló energiaforrás: a nem fosszilis megújuló energiaforrások (szél-, nap-, vízés geotermikus energia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkezı gázok, biogázok energiája); A távhı elıállítására szolgáló megújuló energia hasznosítása Vhr. 1. § (1) Távhıtermelı berendezés létesítése, átalakítása, bıvítése során az engedély kérelmezıjének meg kell vizsgálnia a megújuló energiahordozók felhasználásának lehetıségét, annak mőszaki és gazdasági feltételeit. (2) A megújuló energiahordozó felhasználására irányuló vizsgálat eredményét az engedély iránti kérelemhez minden esetben csatolni kell. (3) Az engedélyezı hatóságnak azonos vagy kedvezıbb – a megújuló energiahordozó környezetvédelmi hatásait és a mőködési támogatásokat is figyelembe vevı – gazdasági feltételek esetén a távhıtermelıi létesítési és mőködési engedélyt a megújuló energiahordozók felhasználására kell kiadni. n) szabálytalan vételezés: a távhı felhasználásáról szóló közüzemi szerzıdés nélküli távhıfogyasztás vagy a távhınek szerzıdésszegı módon történı vételezése; o) szolgáltatói berendezés: a távhıtermelı létesítmény, a távhıvezeték-hálózat, a szolgáltatói hıközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhıszolgáltató tulajdonában lévı mérıeszköz, a hıközpont primer oldali fıelzárói és mennyiségszabályozói; p) távhı: az a hıenergia, amelyet a távhıtermelı létesítménybıl hıhordozó közeg (gız, melegített víz) alkalmazásával, távhıvezeték-hálózaton keresztül, üzletszerő tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak; q) távhıszolgáltatás: az a közüzemi szolgáltatás, amely a felhasználónak a távhıtermelı létesítménybıl távhıvezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerő tevékenység keretében történı hıellátásával főtési, illetve egyéb hıhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg; r) távhıszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen vagy a település meghatározott részén a távhı üzletszerő szolgáltatására engedélyt kapott; s) távhıtermelı: az a gazdálkodó szervezet, amely távhı termelésére engedélyt kapott; t) távhıtermelı létesítmény: az erımő távhı-szolgáltatási célra hıt termelı létesítménye, távhıt elıállító főtımő, kazántelep, kazán, hulladékégetı mő, geotermikus energiát távhıszolgáltatás céljára kitermelı vagy más megújuló energiát (pl. biokazán, hıszivattyú, napkollektor) és hulladékhıt hasznosító távhıtermelı berendezés; u) távhıvezeték-hálózat: az a csıvezetékrendszer – a hozzá tartozó mőtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, mőszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt –, amely a távhınek (hıhordozó közegnek) a távhıtermelı létesítménytıl a csatlakozási pontig történı szállítására szolgál. A távhıvezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötıvezeték, valamint a szolgáltatói hıközpontból kiinduló és az átalakított hıvel ellátott épület vagy építmény hıfogadó állomása fıelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan telekhatáráig terjedı vezeték;


2012/2/6


Page 4 of 55

v) üzletszabályzat: a távhıszolgáltató által készített azon dokumentum, amely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhıszolgáltató mőködését és meghatározza a távhıszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a távhıszolgáltató és a felhasználó szerzıdéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel (a továbbiakban: felhasználói érdekképviselet) való együttmőködését; w) külön kezelt intézmény: egyéb felhasználók közül a központi költségvetési szerv, a központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint a normatív állami támogatásban részesülı, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény. II. Fejezet KÖZIGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS FOGYASZTÓVÉDELEM A Magyar Energia Hivatal feladatai Tszt. 4. § (1) A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az e törvény hatálya alá tartozó és hatáskörébe utalt létesítmények és engedélyesek tekintetében a) kiadja, módosítja vagy visszavonja a távhıtermelı létesítmény létesítésére vonatkozó engedélyt és a távhıtermelıi mőködési engedélyt, ha a létesítményben a hıenergiát – részben vagy egészben – távhı-szolgáltatási célra termelik, valamint a távhı-szolgáltatói mőködési engedélyt; b) ellenırzi a távhıtermelı és távhıszolgáltató mőködési engedélyében elıírt követelmények, feltételek betartását, e tekintetben együttmőködik a fogyasztóvédelmi hatósággal, továbbá a felhasználói érdekképviseletekkel; c) jóváhagyja az engedélyezési hatáskörébe tartozó engedélyes átalakulását, valamint az engedélyesekben történı befolyásszerzés, illetıleg a jegyzett tıke értékének változását; d) ellátja az ármegállapítással összefüggı, e törvényben meghatározott feladatokat; e) ellátja a távhıszolgáltatási támogatással összefüggı, e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feladatokat; és f) negyedévenként rendszeresen vagy eseti felhívásra tájékoztatja az energiapolitikáért felelıs minisztert (a továbbiakban: miniszter) a 4. § (3) bekezdés szerinti ellenırzés során tudomására jutott és az 57/D. § (5) bekezdés szerinti kötelezı adatszolgáltatás révén rendelkezésére álló adatokról. (2) A Hivatal ellenırzi és felügyeli az engedélyesnél, a távhıszolgáltatónak távhıt értékesítınél (a továbbiakban: értékesítı), a külön kezelt intézménynél és az egyedi szerzıdés alapján termelınél a jogszabályban, engedélyes esetén az engedélyben foglalt elıírások és követelmények megtartását, azok megszegése esetén az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott összegő bírság alkalmazását rendelheti el. A Magyar Energia Hivatal által kiszabható bírságok Vhr. 2. § (1) A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a Tszt. 4. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a) az engedélyest, az értékesítıt és az egyedi szerzıdés alapján termelıt a tárgyévet megelızı évi nettó árbevétel legfeljebb tíz százaléka; b) a külön kezelt intézményt legfeljebb százmillió forint összegig terjedı bírsággal sújthatja.


2012/2/6


Page 5 of 55

(2) Abban az esetben, ha a bírság kiszabására okot adó körülményt az engedélyes a részére megállapított határidıre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható. (3) A Hivatal ellenırzési feladatainak teljesítése érdekében, annak mértékéig jogosult a (2) bekezdésben meghatározottaktól eseti és rendszeres információt kérni, jogszabályban vagy hatósági döntésben elıírt kötelezettségével, engedélyhez kötött tevékenységével vagy a távhıszolgáltatási támogatással kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is. A Hivatal ellenırzési feladatainak teljesítése érdekében éves ellenırzési tervet készít. (4) Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem esetén a határozat végrehajtása felfüggesztésének nincs helye, ha a Hivatal a távhıszolgáltatási támogatás igénybevételének jogszerősége tárgyában döntött. Tszt. 5. § (1) A Hivatal eljárására a Vet.-ben a Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. A Hivatal eljárásának megindítását kérelmezı elektronikus úton nem jogosult a Hivatallal kapcsolatot tartani. (2) A Hivatal mőködését saját bevételeibıl fedezi. A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért a hatáskörébe tartozó engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége elızı évi nettó árbevételének 0,06%-a. (3) A Hivatal eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. (4)–(5) (6)–(7) (8) (9) (10) (11) Az önkormányzat képviselı-testületének feladatai Tszt. 6. § (1) A területileg illetékes települési önkormányzat, a fıvárosban a fıvárosi önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat) az engedélyes vagy engedélyesek útján köteles biztosítani a távhıszolgáltatással ellátott létesítmények távhıellátását. (2) Az önkormányzat képviselı-testülete: a) rendeletben határozza meg a távhıszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a hımennyiségmérés helyét, ideértve a mérés technológiai helyét is; b) rendeletben határozza meg a távhıszolgáltatási csatlakozási díjat, a távhıszolgáltatási csatlakozási díj fizetési feltételeit, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhıszolgáltatásra vonatkozó, az 57/D. § (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket. c) rendeletben kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegı-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerő a távhıszolgáltatás fejlesztése; d) megállapítja a távhıszolgáltatás szüneteltetésének és a felhasználók korlátozásának feltételeit, a korlátozás szabályait és sorrendjét, valamint a távhıszolgáltató azzal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit; e) rendeletben határozza meg az új vagy növekvı távhıigénnyel jelentkezı felhasználási hely tulajdonosától kérhetı csatlakozási díjat; f) rendeletben határozza meg a szolgáltatói hıközpontok e törvényben elıírt megszüntetésének, illetve a szolgáltatói hıközpontot kiváltó berendezések létesítésének forrását, határidejét és egyéb feltételeit; g) rendeletben határozza meg az e törvény 43. § (3) bekezdésében foglaltak megvalósításának módját és határidejét;


2012/2/6


Page 6 of 55

h) rendeletben elıírhatja, hogy a 38. § (2) és (4) bekezdésben meghatározott esetben az épület tulajdonosa vagy a tulajdonosi közösség, a 38. § (5) bekezdésben meghatározott esetben az épületrész tulajdonosa a távhıszolgáltatási közüzemi szerzıdés megszőnését követı ötödik naptári év utolsó napjáig a más hıellátás igénybevétele és a távhıszolgáltatás igénybevétele közötti, pozitív elıjelő széndioxidkibocsátás-különbözet után díjat fizessen; i) rendeletben határozza meg a h) pont szerinti díj mértékét, esedékességét, a különbözet számításának, valamint a díj kivetéséhez szükséges adatszolgáltatásnak a részletes szabályait. (3) A (2) bekezdés h) pontja szerinti díj alapja a helyi önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint számított és hiteles adatokkal alátámasztott naptári éves széndioxid-kibocsátási különbözet természetes mértékegységben (kilogrammban) kifejezett tömege. A díj mértékét az önkormányzat képviselı-testülete rendeletben állapítja meg, amely azonban nem lehet magasabb kilogrammonként 15 forintnál. (4) A díjat az önkormányzati adóhatóság veti ki, az a helyi önkormányzat bevételét képezi. A díjfizetési kötelezettségre egyebekben az adózás rendjérıl szóló törvény szabályait kell alkalmazni. Az önkormányzat jegyzıjének feladatai Tszt. 7. § (1) A területileg illetékes települési önkormányzat jegyzıje, a fıvárosban a fıvárosi önkormányzat fıjegyzıje (a továbbiakban: önkormányzat jegyzıje): a) megküldi véleményezésre a távhıszolgáltató üzletszabályzatát a fogyasztóvédelmi hatóságnak; b) jóváhagyja a távhıszolgáltató által kidolgozott üzletszabályzatot; c) ellenırzi a távhıszolgáltató tevékenységét az üzletszabályzatában foglaltak betartása szempontjából; d) jogosult a távhıszolgáltatótól a c) pont szerinti ellenırzési feladatainak teljesítése érdekében, annak mértékéig eseti és rendszeres információt kérni, az iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is; és e) határozatában elrendelheti – az 51. § (8) bekezdésében foglalt esetekben – a felhasználási helyre történı bejutást. (2) Az önkormányzat jegyzıjének eljárása során az ügyintézési határidı két hónap. Az önkormányzat jegyzıjének döntése ellen nincs helye fellebbezésnek. A bíróság az önkormányzat jegyzıjének döntését jogosult megváltoztatni. Fogyasztóvédelem Tszt. 8. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság: a) az önkormányzat jegyzıjének megkeresése alapján véleményezi a távhıszolgáltató üzletszabályzatát, b) eljár a 11. § (2) bekezdésében, a 36. §-ban, a 40. § (2) bekezdésében, a 43. § (1)–(4) bekezdésében, a 46. §-ban, valamint az 53. §-ban foglalt rendelkezések lakossági felhasználóval, illetve természetes személy díjfizetıvel szembeni megsértése esetén. (2) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. törvényt (a továbbiakban: Fgytv.) kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minısül akkor is, ha nem természetes személy. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. Tszt. 9. § A Hivatal hatósági fogyasztóvédelmi feladatai ellátása során a) együttmőködik a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználói érdekképviseletekkel a távhıszolgáltatás országos, elvi jellegő kérdéseiben;


2012/2/6


Page 7 of 55

b) a fogyasztóvédelmi hatóság és a felhasználói érdekképviseletek kérelmére rendelkezésükre bocsátja mindazokat az adatokat, információkat, amelyek az engedélyesnek a Hivatal által kiadott engedélyéhez kötött tevékenységével és a felhasználói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak, valamint a fogyasztóvédelmi hatóság 8. §-ban foglalt feladatának ellátásához szükségesek. Tszt. 10. § Az önkormányzat jegyzıje a) megküldi elızetes véleményezésre a fogyasztóvédelmi hatóságnak és a felhasználói érdek-képviseleteknek a távhıszolgáltatást érintı képviselı-testületi elıterjesztések tervezetét. b) Tszt. 11. § (1) A távhıszolgáltató a szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásával köteles együttmőködni a Hivatallal és az önkormányzat jegyzıjével, valamint a lakossági felhasználókat, illetve a természetes személy díjfizetıket érintı kérdésekben a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználói érdek-képviseletekkel. (2) A távhıszolgáltató köteles az általános szerzıdési feltételeit – kiemelve a távhıszolgáltatás igénybevételének feltételeit, azok változását, a számlázás rendjét és a szolgáltatás minıségi követelményeit – az ügyfélszolgálatán könnyen hozzáférhetı helyen kifüggeszteni, valamint a felhasználó és a díjfizetı kívánságára azt ingyenesen rendelkezésre bocsátani. III. Fejezet AZ ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Tszt. 12. § (1) A távhı termelése és szolgáltatása – teljesítményhatár nélkül – engedélyköteles tevékenység. (2) Az 5 MW vagy annál nagyobb névleges hıteljesítményő távhıtermelı létesítmény létesítése, bıvítése, átalakítása, teljesítményének növelése és csökkentése, tüzelıanyagának megváltoztatása (a továbbiakban együtt: létesítés), továbbá megszüntetése engedélyköteles tevékenység. (3) A távhıtermelı létesítmény távhıtermelésének tervezett megszüntetése elıtt legalább egy évvel az engedélyes engedélyt köteles kérni a megszüntetésre a Hivataltól az érintett önkormányzat egyidejő értesítésével. (4) A távhıtermelı tevékenység megszüntetése megtagadható vagy feltételhez köthetı, ha az a távhıszolgáltatás biztonságát, vagy az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítését veszélyezteti. (5) Az (1) bekezdésben említett távhıtermelıi tevékenység és a (2) bekezdésben említett létesítés esetében, ha a telephelyen a távhıtermelı berendezések névleges összes hıteljesítménye az 50 MW-ot nem éri el, egyszerősített engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (6) Amennyiben az ügyfél a Vet. szerinti engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységekre vonatkozó, e törvény alapján a Hivatal hatáskörébe tartozó engedély iránti kérelmével egyidejőleg köteles kérelmezni a Vet. szerinti engedélyt is. (7) A (6) bekezdés szerinti esetben a Hivatal az e törvény és a Vet. szerinti engedélyt egy engedélyben adja ki. Tszt. 13. § (1) A létesítési és mőködési engedély tartalmi követelményeit, az engedélyezési eljárás szabályait és az engedély kiadásának rendjét a kormány e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben határozza meg. (2) A Hivatal az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha: a) a jogszabályi feltételek hiányoznak; b) a kérelmezı csıd- vagy felszámolási eljárás alatt áll; c) a kérelmezı a 12. § (1) és (2) bekezdése szerinti bármely engedélyét neki felróható ok miatt tíz éven belül visszavonták;


2012/2/6


Page 8 of 55

d) a kérelmezı nem rendelkezik a kérelemben szereplı tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához szükséges engedélyekkel. (3)–(4) A távhıtermelı és a távhıszolgáltató létesítési és mőködési engedélyének tartalma Vhr. 3. § (1) A távhıtermelı létesítmény létesítési és a távhıtermelıi mőködési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a)–b) c) az ügyintézı nevét, telefonszámát, d) e) a hıtermelı létesítmény energiahordozójának (tüzelıanyagának) megnevezését, származását és beszerzési módját, f) a megújuló energiahordozó felhasználására vonatkozó vizsgálat eredményét, g) a hıtermelı létesítmény beépített teljesítıképességét (kapcsolt villamosenergia-termelı berendezés teljesítmény-adatait is), h) a hıtermelı létesítmény (beleértve a kapcsolt villamosenergia-termelı berendezést is) jellemzı mőszaki adatait, i) az üzembe helyezés idıpontját, j) a hıtermelésre vonatkozó fıbb mennyiségi és gazdálkodási adatokat, k) az egyedi közüzemi szerzıdés alapján a hıt vásárolók megnevezését cégnév, cím és mennyiség megjelölésével. (2) A távhıtermelı létesítmény létesítési és a távhıtermelıi mőködési engedély iránti kérelemhez – az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – mellékelni kell: a) a kérelmezı egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát, b) az éves üzleti tervet, c) a minıségbiztosítási rendszer leírását, d) a középtávú távhıigény (5 év) kielégítéséhez szükséges energiahordozó rendelkezésre állására szolgáló szerzıdéseket, e) a távhıszolgáltatóval kötött kereskedelmi szerzıdést, f) kulturális örökségvédelmi hatástanulmányt, g) a jogszabályban elıírt egyéb engedélyeket. (3) Ha a Tszt. alapján mőködési engedéllyel rendelkezı engedélyes kér mőködési engedélyt, a (2) bekezdésben felsorolt csatolandó dokumentumokat nem kell a Hivatalhoz benyújtania, ha a Hivatalhoz korábban benyújtott dokumentumai már tartalmazzák a kért adatokat, és azok változatlan érvényességérıl az engedélyért folyamodó nyilatkozik. (4) Ha a kérelmezı a kérelemhez az egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát nem csatolja, a Hivatal – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi a cégnyilvántartást vezetı szervet. Vhr. 4. § A telephelyen 50 MW beépített összes hıteljesítménynél kisebb névleges teljesítményő távhıtermelı berendezés esetében a Tszt. 12. § (5) bekezdése szerinti egyszerősített engedélyezési eljáráshoz a létesítési és mőködési engedély kérelmezıjének nem kell a 3. § (1) bekezdés k) pontban, valamint a 3. § (2) bekezdés d)–g) pontjaiban foglaltakat teljesítenie. Vhr. 5. § (1) A hıtermelı létesítmények létesítése iránti eljárásban, ha a hıtermelı létesítmény építésével összefüggı eljárás során, a tevékenységgel kapcsolatban ugyanezen szakkérdést – a kérelem benyújtását megelızı hat hónapon belül – más önálló eljárásban, vagy szakhatóságként nem vizsgálták meg, az 1. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdés elbírálása tekintetében, elsı és másodfokú eljárásban a Kormány az 1. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. (2) A hıtermelı létesítmények létesítési eljárásaiban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a fıváros területén a Fıvárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.


2012/2/6


Page 9 of 55

Vhr. 6. § (1) A távhıtermelı létesítmény létesítési és a távhıtermelı mőködési engedélyének tartalmaznia kell: a) b) a hıtermelı létesítmény telephelyét, c) a hıtermelı létesítmény energiahordozójának (tüzelıanyagának) megnevezését, d) a hıtermelı létesítmény beépített teljesítıképességét, e) a hıtermelı létesítmény egyéb jellemzı mőszaki-gazdasági adatait, f) az üzembe helyezés idıpontját, g) a mőködés során és annak megszüntetése után szükséges, a környezet- és természetvédelmi hatósággal egyetértésben meghatározott környezetvédelmi feltételeket és garanciális – rekultiválási, tájrendezési, veszélyeshulladék-kezelési és egyéb – kötelezettségeket, h) az egyéb – jogszabályban meghatározott – feltételeket. (2) Az 5 MW-nál kisebb névleges hıteljesítményő létesítményre csak távhıtermelıi mőködési engedélyt kell kérni és kiadni. Vhr. 7. § (1) A távhıszolgáltatói mőködési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) b) a távhıvel ellátandó terület adatait, a közigazgatási határok megjelölésével, c) a területi egységek (kirendeltségek, felhasználói irodák stb.) megnevezését és telephelyét, d) a szolgáltatandó távhı termelıjének megnevezését és telephelyét. (2) A távhıszolgáltatói mőködési engedély iránti kérelemhez – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – mellékelni kell: a) a kérelmezı egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát, b) a távhıvel ellátandó terület körülírását, c) az éves üzleti tervet, d) a minıségbiztosítási rendszer leírását, e) a középtávú távhıigény felmérést és a kielégítéséhez szükséges teljesítménytervet, f) az üzletszabályzatot vagy annak tervezetét, g) jogszabály szerint szükséges egyéb engedélyek felsorolását. (3) A távhıszolgáltatói mőködési engedélynek tartalmaznia kell: a) b) a területi egységek megnevezését és telephelyét, c) az ellátási terület adatait, d) a mőködés kezdési idıpontját, e) a távhıvezeték-hálózat és más szolgáltatói berendezés üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, f) a szükséges környezet- és természetvédelmi elıírásokat, g) a felhasználói korlátozási sorrend készítésére vonatkozó követelményt, h) i) egyéb – jogszabályban meghatározott – követelményeket. (4) Ha a kérelmezı a kérelemhez az egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát nem csatolja, a Hivatal – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi a cégnyilvántartást vezetı szervet. Vhr. 8. § A Hivatal a Tszt. szerint nyilvánosan közzéteendı vagy közzétehetı határozatait a jogerıre emelkedéstıl számított tizenöt napon belül teszi közzé. A távhıtermelı létesítmény létesítésére és a mőködésére vonatkozó engedély Tszt. 14. § (1) A távhıtermelı létesítmény létesítéséhez és mőködéséhez szükséges engedély iránti kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani. Ha az engedélyeztetni kívánt tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély szükséges, az engedélyt a kérelemhez mellékelni kell. (2)


2012/2/6


Page 10 of 55

(3) A távhıtermelı létesítmény létesítési engedélye az engedélyben meghatározott ideig hatályos. Az engedély – kérelemre – egyszer, a létesítési engedéllyel azonos idıtartamra, de legfeljebb további két évre meghosszabbítható. Ha az engedélyes a létesítés megkezdésével vagy folytatásával neki felróható okból késlekedik, és emiatt az eredeti vagy a meghosszabbított határidı nem tartható, az engedély visszavonható. (4) A távhıtermelı létesítmény használatbavétele elıtt üzembe helyezési eljárást kell lefolytatni. Tszt. 15. § (1) Az eredményes üzembe helyezési eljárást követıen – kérelemre – a távhıtermelı létesítményre mőködési engedélyt kell kiadni. (2) A távhıtermelı létesítmény mőködéséhez szükséges mőködési engedély határozatlan idıre szól. A távhı szolgáltatására vonatkozó mőködési engedély Tszt. 16. § (1) A távhı szolgáltatására vonatkozó mőködési engedélyt a Hivatalnál kell kérelmezni. (2) Az engedélyes az üzemeltetésébe adott létesítménnyel a mőködési engedélyben foglaltaknak megfelelıen jogosult az engedélyezett településen vagy településrészen távhıt szolgáltatni. (3) A távhı szolgáltatására vonatkozó mőködési engedély határozatlan idıre szól. Tszt. 17. § Ha a távhı termelésére engedélyt kérı egyúttal távhıszolgáltatásra is kíván mőködési engedélyt kérni, azt a 16. § elıírásainak figyelembevételével, önálló szolgáltatói mőködési engedélyként kell kérni és kiadni. Az engedélyes kötelezettségei Tszt. 18. § Az engedélyes köteles: a) a mőködési engedélyben meghatározott feltételeket teljesíteni; b) az e törvény szerinti ellátási kötelezettségnek eleget tenni; c) a folyamatos és biztonságos szolgáltatáshoz szükséges üzemeltetési és fenntartási feladatokat ellátni; d) az új vagy növekvı igények kielégítésére e törvényben részletezett feltételek mellett a szükséges fejlesztéseket elvégezni; e) a Hivatal által elıírt tartalomban és formában az engedélyhez kötött tevékenységével és a felhasználói érdekekkel kapcsolatos adatokat és információkat a Hivatalnak, valamint – felhasználói panaszok esetén – a fogyasztóvédelmi hatóságnak és a felhasználói érdekképviseleteknek megadni és hozzáférhetıvé tenni. Számviteli szétválasztás Tszt. 18/A. § (1) Az engedélyes beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre a számvitelrıl szóló törvény rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az engedélyes köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkriminációmentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást. (3) Az engedélyes köteles a) a kapcsolt villamos energia termelést és a távhıtermelést telephelyenkénti bontásban, b) a távhıszolgáltató tevékenységet településenként szétválasztva, c) az egyéb tevékenységeit


2012/2/6


Page 11 of 55

a számviteli éves beszámolója kiegészítı mellékletében oly módon bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenység elkülönült bemutatása az a) pont alá esı esetben telephelyenként, a b) pont alá esı esetben településenként önálló mérleget és eredmény-kimutatást jelent. (4) A több tevékenységre engedéllyel rendelkezı engedélyes számviteli éves beszámolója kiegészítı mellékletében köteles a (3) bekezdés szerint a különbözı engedélyes tevékenységeit oly módon bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, idıbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredmény-kimutatást jelent. (5) Ha az engedélyes a számvitelrıl szóló törvény szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolója kiegészítı mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása halmozott önálló mérleget és halmozott eredmény-kimutatást jelent. (6) A Hivatal jogosult az engedélyes pénzügyi-számviteli kimutatásaiba, és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokba és iratokba betekinteni. Tszt. 18/B. § (1) Az engedélyes könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás tevékenységei közötti keresztfinanszírozás-mentességet. (2) Minden engedélyes köteles az auditált számviteli éves beszámolóját a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Hivatalnak a számvitelrıl szóló törvény szerinti letétbe helyezéssel egyidejőleg megküldeni. (3) A több engedéllyel rendelkezı vállalkozás esetén a tevékenységekre szétválasztott beszámolókat is tartalmazó számviteli éves beszámolót csak egy példányban kell a Hivatalnak benyújtani. (4) Az engedélyes összevont (konszolidált) számviteli beszámolóját a vállalkozás konszolidációra kötelezett tagja küldi meg a Hivatalnak. Tszt. 18/C. § (1) Az értékesítı, valamint a távhıszolgáltató tárgyévi auditált éves számviteli beszámolójában szereplı, az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységébıl származó adózás elıtti eredménye nem haladhatja meg az ármegállapítás során figyelembe vett könyv szerinti bruttó eszközérték és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott nyereségtényezı szorzatának mértékét (a továbbiakban: nyereségkorlát). (2) Ha a Hivatal ellenırzése során megállapítja, hogy az értékesítı, valamint a távhıszolgáltató (1) bekezdés szerinti adózás elıtti eredménye meghaladja a nyereségkorlátot, dönt a nyereségkorláton felüli összeg megosztásáról az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint. Társaság átalakulása, alaptıke-változás, befolyásszerzés engedélyezése Tszt. 19. § (1) A Hivatal jóváhagyó határozata szükséges az engedélyes társaságnak a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.) szerinti a) egyesüléséhez, és b) szétválásához (a továbbiakban együttesen: átalakulás), c) valamint alaptıkéjének, illetve törzstıkéjének legalább egynegyed résszel történı leszállításához, valamint d) bármely engedélyes vállalkozásban történı, a szavazatok 25 százalékát, 50 százalékát, illetve 75 százalékát meghaladó befolyás szerzéséhez és az ehhez főzıdı jogok gyakorlásához.


2012/2/6


Page 12 of 55

(2) A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptıke, illetve a törzstıke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezıvé teszi. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt kell benyújtani. (3) A Hivatal a jóváhagyást megtagadhatja, illetıleg feltételhez kötheti, ha az (1) bekezdés szerinti változások végrehajtása a távhıellátás biztonságát, az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítését, illetıleg a felhasználók érdekeit sérti. (4) A Hivatal határozatának hiányában az (1) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos, a részvényesre és tagra vonatkozó változások a részvénykönyvbe nem jegyezhetık be, illetve a tagjegyzékbe nem tüntethetık fel és erre a társaságban jogot alapítani nem lehet. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott egyesüléssel járó, valamint az (1) bekezdésben meghatározott tıkekoncentráció, illetve befolyásszerzés jóváhagyásához vagy annak megtagadásához a Hivatal köteles kikérni a Gazdasági Versenyhivatal véleményét. (6) Ha az engedélyes villamosenergia-termelési mőködési engedéllyel is rendelkezik, az (1) bekezdésben szabályozott esetekben a Vet. rendelkezéseit is alkalmazni kell. A mőködési engedély visszavonása, a távhıellátás fenntartása Tszt. 20. § (1) A Hivatal a mőködési engedélyt köteles visszavonni: a) ha az engedélyes nem tesz eleget törvényes, illetve a mőködési engedélyben elıírt kötelezettségeinek, vagy tevékenységét megszünteti; b) ha az engedélyes a távhıtermelıi vagy a szolgáltatói berendezést felhívás ellenére a távhıszolgáltatás biztonságát, az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonságot, a környezetet, továbbá a felhasználói érdekeket súlyosan veszélyeztetı módon üzemelteti, illetve a mőködési engedélyben elıírt kötelezettségeinek – erre irányuló felszólítás után – nem tesz eleget. (2) Az engedély visszavonásával egyidejőleg új engedélyest kell kijelölni. (3) A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében a mőködési engedélyben foglalt tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani, a távhıtermelı létesítmény, vagy az engedélyköteles tevékenység megszüntetésével kapcsolatos eljárás, a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig. (4) A Hivatal felszámolás vagy végelszámolás esetén, vagy ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem az engedélyben meghatározott módon folytatják és az a távhıellátás jelentıs zavarát idézheti elı, a folyamatos ellátásra más engedélyest is kijelölhet. (5) A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest kötelezheti arra, hogy a Hivatal által meghatározott, a folyamatos és biztonságos távhıtermeléshez és szolgáltatáshoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek ellenszolgáltatás ellenében üzemeltetésre adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre. (6) A Hivatal a (4)–(5) bekezdések alapján hozott határozatainak fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el, az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében. IV. Fejezet JOGOK IDEGEN INGATLANON Tszt. 21. § (1) Távhıtermelı létesítmény, távhıvezeték-hálózat, illetve annak részét képezı berendezés, vezeték, valamint hıközpont elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez szükséges idegen ingatlan használatára az engedélyes a) elımunkálati jogot, b) vezetékjogot, c) használati jogot,


2012/2/6


Page 13 of 55

d) kisajátítást és e) biztonsági övezet kijelölést kérhet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során az engedélyes a) a jelek elhelyezésével, a mérésekkel, a vizsgálatokkal, b) a létesítmények elhelyezésével, illetıleg azok megközelítésével, az azokon való munkavégzéssel, valamint c) az ingatlan használatának akadályozásával, korlátozásával, valamint értékcsökkenésével okozott kárt az ingatlan tulajdonosának, használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni. (3) (4) Az (1) bekezdés szerinti használati jogok gyakorlásának megszőnése esetén az engedélyes köteles az ingatlan eredeti állapotát helyreállítani, vagy ha ez nem lehetséges, újrahasznosításra alkalmassá tenni. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során az ingatlan értékcsökkenése, az abban keletkezı kár vagy a kisajátított ingatlanért fizetendı kártalanítás összegében az engedélyes és az ingatlantulajdonos állapodik meg, ide nem értve a 28. § (3) bekezdésében foglalt eseteket. Elımunkálati jog Tszt. 22. § (1) A távhıtermelı létesítmény, illetıleg a távhıvezeték-hálózat, illetve annak részét képezı berendezés és vezeték létesítésével kapcsolatban az engedélyes elımunkálati jog engedélyezését kérheti. (2) Az elımunkálati jog alapján, a jogosult vagy megbízottja az idegen ingatlanon jogerıs határozat felhatalmazása alapján, – a felhatalmazást követı egy éven belül – a szükséges jeleket elhelyeztetheti, méréseket, vizsgálatokat végezhet. Az ingatlan tulajdonosa e munkálatok végzését – kártalanítás ellenében – tőrni köteles. (3) Az elımunkálati jog iránti kérelemhez csatolandó mőszaki leírásokat, helyszínrajzokat, ütemtervet a kormány rendeletében meghatározott tartalommal, méretben és példányszámban az engedélyesnek kell elkészítenie. (4) Az elımunkálati jog alapján végezhetı munka megkezdésérıl az ingatlan tulajdonosát, használóját és az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzat jegyzıjét az elımunkálati jog jogosultja 15 nappal korábban értesíteni köteles. (5) Az elımunkálati jog idıbeli hatálya egyszer, további egy évvel meghosszabbítható. (6) Az elımunkálati jogot a mőszaki biztonsági szerv engedélyezi. Az eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani. Az eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Vezetékjog Tszt. 23. § (1) Távhıvezeték-hálózat vagy annak részét képezı vezeték közterületnek, közútnak és vasúti pályának (a továbbiakban együtt: közterület) nem minısülı idegen ingatlanon történı elhelyezésére és üzemeltetésére kártalanítás ellenében, hatósági határozattal vezetékjog létesíthetı a távhıszolgáltató javára, ha az az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza. Nem kell vezetékjogot megállapítani a közterületen létesített távhıvezeték-hálózatra vagy annak részét képezı vezetékre és annak idegen ingatlant érintı biztonsági övezetére. Ebben az övezetben építmény létesítése esetén, ha az építmény használati jellege indokolja, az illetékes vezetékjogot engedélyezı hatóság kötelezheti az engedélyest a biztonsági övezet csökkentésére. (2) A vezetékjogot a mőszaki biztonsági szerv engedélyezi. Az eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani. A vezetékjog iránti kérelemhez csatolandó mőszaki leírásokat, helyszínrajzokat,


2012/2/6


Page 14 of 55

ütemtervet a kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott tartalommal, méretben és példányszámban az engedélyesnek kell elkészítenie. (3) Az engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon a) a föld alatti és különösen indokolt esetben a föld feletti távhıvezeték-hálózatot és az ahhoz szükséges tartószerkezetet létesíthet, illetve helyezhet el; b) az a) pont szerint elhelyezett létesítményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja, eltávolíthatja; c) a távhıvezeték-hálózat mentén levı, annak épségét közvetlenül veszélyeztetı fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit – kártérítési kötelezettség mellett – eltávolíthatja; d) a távhıvezeték-hálózattal – a miniszternek a szabályozásban érdekelt miniszterrel egyetértésben kiadott, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletében meghatározott módon – más építményt és nyomvonalas mőtárgyat megközelíthet, illetve keresztezhet. Tszt. 24. § Távhıvezeték-hálózat részét képezı vezeték az ingatlantulajdonossal, az ingatlan kezelıjével, illetıleg a közterület tulajdonosával kötött szerzıdés alapján is létesíthetı és üzemeltethetı. Tszt. 25. § A vezetékjognak az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzését az engedélyes kérelmezi az ingatlantulajdonossal, az ingatlan kezelıjével, illetıleg a közterület tulajdonosával kötött szerzıdés vagy jogerıs hatósági határozat alapján. A vezetékjog a távhıszolgáltatás engedélyesét illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A vezetékjog az azt megállapító hatósági határozat jogerıre emelkedését követıen, illetve az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján gyakorolható. Tszt. 26. § Az ingatlan tulajdonosa kérheti az engedélyestıl a távhıvezeték és a tartószerkezet eltávolítását, átalakítását vagy áthelyezését, ha annak mőszaki feltételei adottak, az üzemeltetésben jelentıs hátrányt nem jelentenek és vállalja az azokkal kapcsolatos költségek viselését. Tszt. 27. § (1) A vezetékjog megszőnik, ha annak jogosultja, a mindenkori engedélyes a távhıvezeték-hálózatot és a 23. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott létesítményeket az engedélyezéstıl számított öt éven belül nem építi meg, vagy ha annak üzemben tartását véglegesen megszünteti. (2) A vezetékjog megszőnése esetén az engedélyes – a vezetékjog megszőnésével egyidejőleg – köteles kérni az ingatlan-nyilvántartásból való törlést. Ennek elmulasztása esetén – az engedélyes költségére – az ingatlan tulajdonosa is jogosult kérni a vezetékjog törlését. Az ingatlantulajdonos kérelmének teljesítéséhez szükséges nyilatkozatot a vezetékjog jogosultja köteles kiadni. A vezetékjog jogosultja köteles az ingatlantulajdonosnak a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból való törlésével kapcsolatban felmerült kiadásait megtéríteni. Használati jog Tszt. 28. § (1) A szolgáltatói hıközpontot idegen ingatlanon, illetve a távhıvel ellátott épületek vagy építmények egyikében az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján lehet elhelyezni, üzemeltetni és karbantartani. (2) Az engedélyes megállapodás hiányában az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását kérheti az illetékes önkormányzat jegyzıjétıl. (3) A használati jog alapítását és a fizetendı kártalanítás mértékét az illetékes önkormányzat jegyzıje határozattal állapítja meg az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) meghatározott módon. Tszt. 29. § (1) A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzését az engedélyes kérelmezi az ingatlantulajdonossal kötött szerzıdés vagy jogerıs hatósági határozat alapján. A használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A használati jog az azt megállapító hatósági határozat jogerıre emelkedését követıen, illetve az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján gyakorolható.


2012/2/6


Page 15 of 55

(2) Megszőnik a használati jog, ha az engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon a szolgáltatói hıközpontot a használati jog keletkezésétıl számított öt éven belül nem építi meg vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszőnik a használati jog a felek megállapodásával is. (3) A használati jog megszőnése esetén az engedélyes a használati jog megszőnésével egyidejőleg köteles kérni az ingatlan-nyilvántartásból történı törlést. Ennek elmulasztása esetén – az engedélyes költségére – az ingatlan tulajdonosa is kérheti a használati jog törlését. Az ehhez szükséges nyilatkozatot az engedélyes köteles az ingatlantulajdonosnak kiadni, és a törléssel összefüggésben felmerült kiadásait megtéríteni. Tszt. 30. § Ha a használati joggal terhelt idegen ingatlan tulajdonosa a saját felhasználási helyére vonatkozó közüzemi szerzıdést felmondja, a használati jog az engedélyest továbbra is megilleti mindaddig, amíg a hıközpontból más felhasználót is ellát. Ebben az esetben a használati jog az érdekeltek megállapodásával szüntethetı meg. Kisajátítás Tszt. 31. § (1) Távhıtermelı létesítmény elhelyezése, szolgáltatói távhıközpont létesítése, valamint távhıvezeték-hálózat, illetve annak részét képezı vezeték építése és üzemeltetése céljából történı kisajátításra a kisajátításról szóló külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) (3) A kisajátított ingatlant a telephely szerinti önkormányzat tulajdonába, az általa kijelölt szervezet vagyonkezelésébe és az engedélyes használatába kell adni. A kisajátítással kapcsolatos költségeket – ideértve a kártalanítást is – az engedélyes köteles elılegezni, és viselni. (4) (5) A tulajdonos kérelmére indult kisajátítással kapcsolatos költségeket és az ingatlanért járó kártalanítást az engedélyes köteles megtéríteni. Biztonsági övezet Tszt. 32. § (1) A távhıvezeték-hálózat biztonságának, zavartalan mőködésének, valamint az azt körülvevı környezet lehetı legteljesebb védelme érdekében biztonsági övezetet lehet kijelölni. A biztonsági övezet kijelölésének módjára vonatkozó szabályokat az miniszter rendeletben állapítja meg. (2) A biztonsági övezeten belül tilos, illetıleg korlátozás alá esik olyan épületet, építményt vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényt (fát) ültetni, vagy olyan tevékenységet folytatni, amely a távhıvezeték-hálózat biztonságát, zavartalan mőködését, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti. (3) A távhıvezeték-hálózatot úgy kell tervezni, kivitelezni és üzemeltetni, hogy annak hatása az érintett terület lakosságának egészségét ne veszélyeztesse, a természeti környezetet és a tájképi értéket a lehetı legkisebb mértékben változtassa meg. (4) A biztonsági övezetet és az arra vonatkozó elıírásokat a vezetékjogi engedélyben kell meghatározni. Az idegen ingatlanra vonatkozó jogokkal kapcsolatos eljárási szabályok Vhr. 9. § (1) A távhıszolgáltatónak vagy képviselıjének a 2. mellékletben meghatározott elımunkálati jogi dokumentációt – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az elımunkálati jog engedélyezése iránti kérelemhez csatolnia kell. (2) Az engedélyes, a tulajdonos bevonásával állapotfelmérést köteles készíteni – az elımunkálat elvégzését engedélyezı határozat jogerıre emelkedését követıen, de a munkálatok megkezdése elıtt.


2012/2/6


Page 16 of 55

(3) Ha a távhıszolgáltató vagy képviselıje a kérelemhez a 2. mellékletben meghatározott 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát és a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképmásolatot nem csatolja, a Tszt. 23. § (2) bekezdésében megjelölt hatóság – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezetı szervet. Vhr. 10. § (1) A távhıvezeték nyomvonalának, illetıleg biztonsági övezetének megállapítása érdekében a kérelmezınek a vezetékjog iránti kérelemhez mőszaki dokumentációt kell mellékelnie. A mőszaki dokumentációnak magában kell foglalnia a vezetékjogi engedély nélkül létesíthetı vezetékekre vonatkozó adatokat is. A vezetékjogi engedély alapját képezı dokumentáció kötelezı tartalmi elemeit – az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a 2. melléklet tartalmazza. (2) A vezetékjogi engedélyezési eljárásban az érintett területen helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemle jegyzıkönyve alapján kell a nyomvonalat és a nyomvonal vezetésének feltételeit megteremteni. (3) A vezetékjog engedélyezési eljárásban, az 1. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdés elbírálása tekintetében, elsı és másodfokú eljárásban a Kormány az 1. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. A vezetékjog engedélyezési eljárásaiban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a fıváros területén a Fıvárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal közölni kell. Abban az esetben, ha a távhıvezetéket termıföldön kell létesíteni, a termıföld védelmérıl szóló 2007. évi CXXIX. törvényben elıírt földvédelmi eljárást le kell folytatni. (4) Az érintett ingatlantulajdonosokat, valamint az 1. mellékletben felsorolt szakhatóságokat, továbbá az érintett közmővek tulajdonosait, az ott meghatározott érdekeltségi területek vonatkozásában, minden esetben érdekeltnek kell tekinteni. (5) Ha a kérelmezı a kérelemhez a 2. mellékletben meghatározott tulajdoni lap másolatokat és a földhivatali térképmásolatokat nem csatolja, a Tszt. 23. § (2) bekezdésében megjelölt hatóság – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi az ingatlannyilvántartást vezetı szervet. Vhr. 11. § A vezetékjogi engedélyre vonatkozó hatósági eljárás megindításáról való hirdetményi úton történı értesítés és a döntés hirdetményi úton történı közlése esetén a hirdetményhez mellékelni kell a mőszaki terv részét képezı, a létesíteni tervezett vezeték nyomvonalát és az azzal érintett ingatlan határvonalait, helyrajzi számát is feltüntetı nyomvonal rajzát. Vhr. 12. § A távhıvezeték vagy tartószerkezetének létesítése, karbantartása, javítása, felújítása, átalakítása érdekében az idegen ingatlanon végzett munkák (a továbbiakban: idegen ingatlanon végzett munkák) megkezdése elıtt legalább 15 nappal, az engedélyes köteles a munka megkezdésérıl és idejérıl a tulajdonost tájékoztatni. Vhr. 13. § (1) Ha a távhıvezeték vezetékjogi engedély nélkül létesül, a vezeték elhelyezését és annak mőszaki biztonsági feltételeit a biztonsági övezet megállapítására is tekintettel a Tszt. 23. § (2) bekezdésében megjelölt hatóság határozza meg. (2) Ha a vezetékjoggal érintett mőszaki rendszer üzemszerő mőködése megszőnik, a megszőnést követı 1 éven belül az engedélyes köteles – az érintett tulajdonossal történt eltérı megállapodás hiányában – a távhıvezetéket és tartószerkezetét az ingatlanról eltávolítani, és a területet rendezett állapotban a tulajdonos rendelkezésére bocsátani. A távhıvezeték elbontása és a vezeték megszüntetése a Tszt. 23. § (2) bekezdésében megjelölt hatóság által kiadott bontási engedély alapján történik. Vhr. 14. § Az engedélyezı hatóság – az üzemelés biztonságának maradéktalan fenntartása mellett – elrendelheti a távhıvezeték biztonsági övezetének csökkentését a távhıvezeték és környezete biztonságát szolgáló más mőszaki megoldás alkalmazásával. A biztonsági övezet csökkentését megalapozó mőszaki megoldás költsége a kérelmezıt terheli. V. Fejezet


2012/2/6


Page 17 of 55

A TÁVHİRENDSZER MŐKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE Tszt. 33. § (1) A távhıtermelı létesítmény mőködtetése és fejlesztése a távhıtermelı feladata. (2) A távhı árával nem fedezett, a távhıszolgáltató által bejelentett új vagy növekvı igényre vonatkozó fejlesztési költségek fedezetének viselésére a távhıtermelı és a távhıszolgáltató állapodik meg. Tszt. 34. § (1) A távhıszolgáltató tulajdonát képezı szolgáltatói berendezést, valamint a szolgáltató tulajdonában lévı felhasználói berendezést a távhıszolgáltató köteles fenntartani, üzemeltetni, fejleszteni és az ezekkel kapcsolatos költségeket viselni. (2) Abban az esetben, ha a távhıvezeték-hálózat vagy annak egyes részei nem a távhıszolgáltató vagy a felhasználó tulajdonát képezik, a vezeték és részei tulajdonosát az engedélyes távhıszolgáltatóval a szolgáltatói berendezések fenntartására, üzemeltetésére és fejlesztésére a polgári jog szabályai szerinti éves és hosszú távú szerzıdéskötési kötelezettség terheli. (3) A (2) bekezdésben foglalt szerzıdéskötési kötelezettség nem vonatkozik a felhasználó tulajdonában lévı – a távhıvezeték-hálózat részét képezı – azon vezetékszakaszra, amely a szolgáltatói hıközpontot az ellátott épület felhasználói berendezésével köti össze a csatlakozási pontig bezáróan. E vezetékszakaszt a távhıszolgáltató köteles fenntartani, üzemeltetni, fejleszteni és az ezekkel kapcsolatos költségeket viselni. (4) Új vagy növekvı távhıigénnyel jelentkezı felhasználási hely tulajdonosától a távhıszolgáltató a távhıszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékő csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj magában foglalhatja a 33. § (2) bekezdés alapján fizetett fejlesztési költség teljes vagy részleges fedezetét is. VI. Fejezet A TÁVHİTERMELİ ÉS A TÁVHİSZOLGÁLTATÓ, VALAMINT A TÁVHİSZOLGÁLTATÓ, A FELHASZNÁLÓ ÉS A DÍJFIZETİ KÖZÖTTI JOGVISZONY A távhıtermelı és a távhıszolgáltató közötti jogviszony Tszt. 35. § A távhıtermelıt a távhıszolgáltatóval a polgári jog szabályai szerinti, éves és hosszú távú (legalább ötéves idıtartamra vonatkozó) szerzıdéskötési kötelezettség terheli. A távhıtermelı és a távhıszolgáltató közötti jogviszony Vhr. 15. § (1) A távhıtermelı engedélyes a távhıtermelı létesítményét a mőködési engedélyben, valamint a távhıszolgáltatóval fennálló szerzıdésében, illetve a Tszt. 20. § (3)– (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen köteles mindaddig mőködtetni, amíg az adott területen a távhıszolgáltatónak az önkormányzat által meghatározott ellátási kötelezettsége fennáll. (2) A távhıtermelı és a távhıszolgáltató köteles a távhıszolgáltatás biztonságos és folyamatos ellátása érdekében egymással együttmőködni. (3) A (2) bekezdésben foglalt együttmőködési kötelezettség kiterjed: a) szolgáltatási zavarok, üzemzavarok, meghibásodások elhárítására, b) személyi és vagyonbiztonság veszélyének azonnali elhárítására, c) tervszerő korlátozások és szüneteltetések, füstköd-riadó elrendelésére, illetve energia korlátozás esetén alkalmazott kényszerő szolgáltatási korlátozások összehangolt végrehajtására,


2012/2/6


Page 18 of 55

d) természeti katasztrófa miatti, vagy balesetbıl származó korlátozások, szolgáltatási szünetek megszüntetésére. (4) A távhıtermelı és a távhıszolgáltató a (3) bekezdésben foglalt kötelezı együttmőködés kérdéseiben szerzıdésben állapodik meg. Az együttmőködésüket kötelesek úgy kialakítani, hogy a távhı termelésében és szolgáltatásában esetleg fellépı zavarok vagy kényszerő korlátozások a lehetı legrövidebb idın belül elháríthatók, megszüntethetık legyenek. Igénybejelentés, tájékoztatás Tszt. 36. § (1) Távhıt vételezni kívánó új vagy többletteljesítményt igénylı meglevı felhasználási hely tulajdonosának igénybejelentésére a távhıszolgáltató köteles 30 napon belül az igény kielégítésének mőszaki-gazdasági feltételeirıl elızetes tájékoztatást adni, és a legkedvezıbb vételezési mód meghatározásában az igénylıvel együttmőködni. (2) A távhıszolgáltató a tájékoztatójában a mőszaki-gazdasági feltételek mellett köteles tájékoztatást adni annak a költségnek, csatlakozási díjnak az összegérıl, amely a felhasználót a 34. § (4) bekezdése szerint terheli. Közüzemi szerzıdés Tszt. 37. § (1) A távhıszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános közüzemi szerzıdéskötési kötelezettség terheli. Az általános közüzemi szerzıdés létrejöhet a távhı hıközponti (hıfogadó állomási) vagy épületrészenkénti mérés szerinti szolgáltatására. (2) Az általános közüzemi szerzıdés alapján a távhıszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékő távhıszolgáltatásra, a lakossági felhasználó vagy az e törvényben meghatározott esetekben a díjfizetı a távhıszolgáltatás díjainak rendszeres megfizetésére köteles. (3) Az egyéb felhasználó és a távhıszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerzıdést köt a távhı folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetıleg ellenértékének megfizetésére. (4) Nem köteles a távhıszolgáltató a közüzemi szerzıdés megkötésére, ha a felhasználói igénnyel jelentkezı a 36. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatóban foglaltakat nem teljesítette. (5) A távhıszolgáltató és a felhasználó között a közüzemi szerzıdés – a jogszabályokban és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel – a szolgáltatás igénybevételével is létrejön. (6) A díjfizetık személyében bekövetkezı változások nem érintik a felhasználó és a távhıszolgáltató között létrejött általános közüzemi szerzıdés érvényességét. A díjfizetı a változás idıpontjától jogosult az általános közüzemi szerzıdésben foglaltak szerint a szolgáltatás igénybevételére és ugyanezen idıponttól köteles a távhıszolgáltatás díjainak megfizetésére. Tszt. 38. § (1) Az általános közüzemi szerzıdés határozatlan idıre szól. Az egyedi közüzemi szerzıdés – ha a felek eltérıen nem állapodtak meg – határozott idıtartamra szól. (2) Az általános közüzemi szerzıdést a felhasználó 30 napos felmondási idıpontra, a kormány e törvény végrehajtásáról szóló rendeletében meghatározott módon mondhatja fel, ha együttes feltételként: a) a felmondáshoz a távhıvel ellátott épület tulajdonosi közössége az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös szavazattöbbségő határozatával hozzájárul és az épületben a távhıellátással azonos komfortfokozatú más hıellátást valósít meg; b) a szerzıdés felmondása nem okoz jelentıs kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlıi jogait; c) viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges mőszaki átalakításával merülnek fel; d) a szerzıdés felmondását a meglévı rendszer mőszaki megoldása lehetıvé teszi és a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba.


2012/2/6


Page 19 of 55

(3) Amennyiben a felhasználó az általános közüzemi szerzıdést a (2) bekezdés alapján felmondja, ismételt távhı-szolgáltatási közüzemi szerzıdés megkötéséhez a távhıszolgáltató üzletszabályzatában rögzített feltételek teljesítése szükséges. (4) Egyedi közüzemi szerzıdést az egyéb felhasználó a szerzıdésben meghatározott felmondási idıvel, az abban meghatározott idıpontra mondhatja fel. (5) Abban az esetben, ha a távhıvel ellátott épületben lévı, külön tulajdonban és külön használatban álló épületrészben kívánják a távhı igénybevételét megszüntetni, az épületrész tulajdonosa és a felhasználó közösen kezdeményezheti az általános közüzemi szerzıdés módosítását, ha együttes feltételként: a) a megszüntetéshez a távhıvel ellátott épület tulajdonosi közösségének valamennyi tagja hozzájárul; b) az épületrészben a távhıellátással azonos komfortfokozatú hıellátást valósítanak meg, amely az épület távhıellátását biztosító felhasználói berendezéstıl függetlenül üzemeltethetı; c) a megszüntetés nem okoz jelentıs kárt az épület többi tulajdonosa számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlıi jogait; d) viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a szolgáltatás igénybevételének megszüntetésével összefüggésben szükséges mőszaki átalakításával merülnek fel; e) a szolgáltatás igénybevételének megszüntetését a meglévı rendszer lehetıvé teszi és az nem ütközik egyéb jogszabályba. (6) A közüzemi szerzıdés és a felhasználó, illetve a díjfizetı díjfizetési kötelezettsége a felmondási idı lejártával, abban az idıpontban szőnik meg, amikor a felhasználó a (2), (4) és az (5) bekezdésekben elıírt valamennyi feltételt teljesítette és ezt a távhıszolgáltatónak írásban bejelentette. (7) A közüzemi szerzıdést a távhıszolgáltató csak a 49. § (2) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott szerzıdésszegés esetén mondhatja fel, valamint akkor, ha tudomást szerez arról, hogy a vele szerzıdéses kapcsolatban álló felhasználó a távhı vételezését a felhasználási helyen megszüntette. Ebben az esetben a közüzemi szerzıdés felmondása miatt az épületben, épületrészben bekövetkezı kár a felhasználót terheli. (8) Amennyiben a felhasználó a távhıvel ellátott épületben lévı, közös tulajdonban és közös használatban lévı épületrész főtését meg kívánja szüntetni, és ez a közüzemi szerzıdés módosítását teszi szükségessé, a szerzıdés módosítására vonatkozó igényt a távhıszolgáltató nem utasíthatja el. Tszt. 39. § A távhıszolgáltató az általános közüzemi szerzıdés megkötését a) köteles megtagadni, ha a felhasználó által létesített felhasználói berendezés az életet, az egészséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti; b) megtagadhatja, ha más felhasználó távhıvételezését, illetıleg a távhıszolgáltató üzemét veszélyezteti; c) feltételekhez kötheti, ha a felhasználóval korábban fennálló közüzemi szerzıdést az 51. § (3) bekezdés b) és c) pontjai, valamint a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelıen mondta fel. A távhıszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása Tszt. 40. § (1) A távhıszolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhetı munkák elvégzéséhez a távhıszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és idıtartamban szüneteltetni. (2) A távhıszolgáltató köteles az elıre tervezhetı karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés idıpontjáról és várható idıtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerzıdésben rögzített módon az érintett felhasználókat elıre értesíteni. Tszt. 41. § (1) A távhıszolgáltató jogosult az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint


2012/2/6


Page 20 of 55

a) az országos tüzelıanyag-hiány miatt nála vagy a vele szerzıdéses jogviszonyban álló távhıtermelınél fellépı termeléskiesés esetén, vagy b) környezetvédelmi érdekbıl a szolgáltatást korlátozni. A korlátozás általános feltételeit a kormány az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben határozza meg. (2) A korlátozás bevezetésérıl és annak okairól a távhıszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles. (3) Lakossági felhasználó korlátozására csak végsı esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges. A távhıszolgáltatás korlátozásának általános elvei Vhr. 16. § (1) A felhasználói korlátozás, figyelembe véve a közintézmények saját hıtermelı teljesítményét is, nem veszélyeztetheti a közintézmények egészségügyi és szociális alapszolgáltatásainak ellátását. (2) A korlátozásra szolgáló okok megszőnése után a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani. Vhr. 17. § A távhı vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenırzése, és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a távhıszolgáltató kötelessége. Tszt. 42. § A távhıszolgáltatás szünetelése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat, ha a szolgáltatás szünetelésében a felhasználó vétlen, a szolgáltató köteles megtéríteni. Ezen túlmenıen a 40. § szerinti szüneteltetésbıl, illetıleg a 41. § szerinti korlátozásból eredı károkért a távhıszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli. Mérés, elszámolás, díjfizetés Tszt. 43. § (1) A szolgáltatott és a felhasznált távhı díjának elszámolása hiteles hımennyiségmérés alapján történik. (2) A távhıszolgáltató a felhasznált távhı mennyiségét az önkormányzat képviselıtestületének rendeletében meghatározott helyen, a hıközpontban vagy – amennyiben a hiteles hımennyiségmérés feltételei rendelkezésre állnak – a hıfogadó állomáson köteles hiteles hımennyiségmérıvel mérni és elszámolni. (3) A szolgáltató a főtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hıt az önkormányzat képviselı-testülete által meghatározott idıponttól kezdıdıen a Távhıszolgáltatási Közüzemi Szabályzatban meghatározott módon és feltételekkel külön köteles meghatározni és számlázni. (4) Szolgáltatói hıközpontban történı hımennyiségmérés esetén a szolgáltatott távhı elszámolásának alapja a hıközpontban hitelesen mért hımennyiség, a hıfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérımőszer pedig a szolgáltatói hıközpontban lévı hımennyiségmérı költségmegosztója. (5) A felhasznált távhı mennyisége épületrészenként (pl. lakásonként) is mérhetı és elszámolható, ha a felhasználók a távhı mennyiségének hiteles mérésére alkalmas mérıeszköz felszerelését, valamint a felhasználói berendezés ehhez szükséges átalakítását a saját költségükön, az épület valamennyi épületrészében megvalósítják, és a hiteles mérés feltételeit folyamatosan biztosítják. (6) A szolgáltatás helyét, mértékét és tartamát, a távhıszolgáltatás díja épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztásának és kiegyenlítésének módját a felhasználó és a szolgáltató megállapodása tartalmazza. Abban az esetben, ha a távhıvel ellátott épületnek, épületrészeknek több tulajdonosa van, a tulajdonosok nevében a közüzemi szerzıdést érintı kérdésekben feljogosított képviselıjük jár el. Tszt. 44. § (1) A díj kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történı megállapodása szerint együttesen vagy külön-külön épületrészenként is történhet. Külön történı díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztása és a díjfizetık


2012/2/6


Page 21 of 55

részére történı számlázása – a tulajdonosok által meghatározott arányok, valamint az üzletszabályzat rendelkezései szerint – a távhıszolgáltató feladata. Az érdekeltek megállapodásának hiányában és egyebekben a díjfizetés feltételeire az önkormányzatnak a díjalkalmazási feltételekrıl szóló rendelete az irányadó. (2) Ha a hıközponti mérés szerinti szolgáltatás egy hıközponti mérın keresztül több felhasználó részére történik, valamennyi felhasználó megegyezése esetén a távhıszolgáltató az érintettekkel egy közüzemi szerzıdést is köthet. E szerzıdésben a felhasználók egymás közötti jogviszonyával, különösen a hıellátás mértékével, feltételeivel és a szolgáltatás díjának megosztásával, valamint a felhasználók közös megbízottjának jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos kérdéseket is rendezni kell. (3) Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa és a bérlı vagy a használó együttes kérelmére a távhıszolgáltató a díjat közvetlenül a bérlı vagy a használó részére számlázza. A távhı-szolgáltatási díj a bérlı vagy a használó által történı megfizetéséért a tulajdonos egyszerő (sortartó) kezesként felel. A 37. § (6) bekezdésében foglaltak erre az esetre is vonatkoznak. (4) A távhıszolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség és más pénztartozás a társasház tulajdonostársait és a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. Épületrészenként külön-külön történı díjfizetés esetén a felhasználó az egyes díjfizetık, továbbá a díjfizetı más díjfizetık díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelısséggel. A költségmegosztók alkalmazásának és a költségek megosztásának általános szabályai Vhr. 17/A. § E rendelet 17/B–17/H. §-ának alkalmazásában: 1. elszámolási idıszak: azon legfeljebb 12 hónap hosszúságú idıszak, amelyre vonatkozóan a felhasználási helyen igénybe vett főtési hımennyiség és ennek díja az épületrészek között megosztásra kerül; 2. felhasználási hely fajlagos főtési hıfelhasználása: a felhasználási helyen egy elszámolási idıszakban igénybe vett főtési hımennyiségnek és a felhasználási hely épületrészeinek távhırendszerrıl főtött – a számlázás alapjául szolgáló – légtérfogatának a hányadosa (GJ/légm3); 3. költségmegosztó: a felhasználási helyen igénybe vett hımennyiségnek az épületrészek közötti fogyasztásarányos megosztására alkalmas eszköz vagy mőszer; 4. főtési költségmegosztó: a főtési hımennyiség megosztására alkalmas eszköz vagy mőszer, amely megfelel az 5. melléklet szerinti jellemzıknek, és amely lehet a) elektronikus főtési költségmegosztó, b) párologtatós főtési költségmegosztó, c) főtési költségmegosztás céljára alkalmazott hıfogyasztásmérı, ha települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) rendelete elszámolási mérınek nem minısítette; 5. használati melegvíz-költségmegosztó: a felhasználási hely használati melegvíz-hálózatába beépített vízmennyiség-mérı (vízmérı), amely az épületrész melegvíz-kifolyócsapján vételezett (felhasznált) használati melegvíz mennyiségét méri, és amelyet önkormányzat rendelete távhıszolgáltatói elszámolási mérınek nem minısített; 6. főtött légtérfogat: a távhıvel ellátott épületrészeknek az önkormányzat rendeletében meghatározott módon, ennek hiányában a távhırendszerrıl főtött épületrészeknek a szerkezeti falsíkok által határolt alapterülete és belmagasságának szorzataként számított, légköbméterben kifejezett térfogata; 7. használati melegvíz: távhıvel felmelegített közmőves ivóvíz; 8. hıleadó készülék: a felhasználási hely főtési vezetékhálózatába beépített főtıtest, radiátor, csıregiszter, a hıhordozó közeggel üzemeltetett egyéb főtıberendezés; 9. megbízott: az a gazdálkodó szervezet, amely a tulajdonosi közösséggel kötött megbízási szerzıdés alapján felszereli, mőködteti, karbantartja a költségmegosztókat, elvégzi a


2012/2/6


Page 22 of 55

költségmegosztók idıszakos ellenırzését, leolvassa, kiértékeli a költségmegosztók adatait és kiszámítja a főtési díjmegosztási arányokat, valamint a melegvíz- díjmegosztási arányokat. Vhr. 17/B. § (1) A felhasználási helyen az egyes épületrészekre vonatkozó, főtési célra felhasznált hımennyiség és díjának megosztására szolgáló díjmegosztási arányok (a továbbiakban: a főtési díjmegosztási arányok) meghatározása a felhasználási hely tulajdonosi közösségének – társasház esetében a szervezeti-mőködési szabályzat, lakásszövetkezetnél az alapszabály rendelkezéseivel összhangban meghozott – döntése alapján a következı módokon történhet: a) az épületrészek főtött légtérfogata alapján, vagy b) főtési költségmegosztók alkalmazásával, a 17/E. vagy 17/F. §–ban foglaltak szerint. (2) A főtési díjmegosztási arányokat a tulajdonosi közösség egy elszámolási idıszakra állapítja meg úgy, hogy a főtési díjmegosztási arányok összege 100%. A főtési díjmegosztási arányok egy elszámolási idıszakon belül nem változtathatók. Vhr. 17/C. § (1) A főtési díjmegosztási arányok meghatározásához főtési költségmegosztók akkor alkalmazhatók, ha a) a felhasználási hely külön tulajdonban vagy külön használatban álló épületrészeiben felszerelt valamennyi hıleadó készülék hıleadása azonos gyártmányú, egységes értékelési rendszerő főtési költségmegosztóval kerül meghatározásra, vagy a felhasználási hely külön tulajdonban vagy külön használatban álló épületrészeiben a főtési hıfelhasználás költségmegosztó funkciót ellátó hıfogyasztás-mérıvel önállóan mérhetı, b) a felhasználási hely valamennyi épületrészében, ahol az a falazat megbontása nélkül mőszakilag megoldható, a hıleadó készülékek hıleadása szabályozható, c) a főtési költségmegosztó vagy a költségmegosztó funkciót ellátó főtési hıfogyasztásmérı felszerelését végzı gazdálkodó szervezet a mérési pontosságot gyártói megfelelıségi tanúsítvánnyal igazolja, d) a főtési költségmegosztó vagy a költségmegosztó funkciót ellátó hıfogyasztás-mérı felszerelése a vonatkozó jogszabályi és mőszaki elıírásoknak megfelelıen történt, e) a főtési költségmegosztókat a felszerelésüket követıen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával látták el, és f) a főtési költségmegosztók leolvasása, mőködıképességük és a plomba sértetlenségének ellenırzése az elszámolási idıszak végén a tulajdonosi közösség által meghatározott idıpontig megtörténik. (2) A főtési költségmegosztó, továbbá a költségmegosztóra felszerelt plomba sérülésérıl a díjfizetı köteles haladéktalanul a tulajdonosi közösség képviselıjét írásban tájékoztatni. A megsérült főtési költségmegosztó, továbbá a költségmegosztóra felszerelt plomba pótlásának költségeit a díjfizetı viseli. (3) Párologtatós főtési költségmegosztó – a 23/A. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – főtési költségmegosztóként nem alkalmazható. Vhr. 17/D. § (1) Főtési költségmegosztók alkalmazása esetén a tulajdonosi közösség képviselıje vagy a megbízott a) legkésıbb a leolvasást megelızı 15 nappal írásban, figyelemfelkeltı és a díjfizetık által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a díjfizetıket az épületrészekben felszerelt főtési költségmegosztók leolvasásának és javasolt pótleolvasásának, valamint a plomba sértetlensége és a költségmegosztó mőködıképessége ellenırzésének kijelölt idıpontjairól, a leolvasás elmulasztásának 17/E. § (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeirıl, valamint az idıpont egyeztetésre szolgáló elérhetıségekrıl; b) legkésıbb az elszámolási idıszak végét követı 3 hónapon belül írásban, figyelemfelkeltı és a díjfizetık által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a díjfizetıket ba) az elszámolási idıszak kezdetérıl és végérıl, bb) a felhasználási hely összes főtött légtérfogatáról, bc) az egyes épületrészek főtött légtérfogatáról, bd) a főtési díjmegosztási arányokról és be) mindazon adatokról, amelyekbıl az egyes épületrészekre jutó főtési díjmegosztási arány kiszámítható és ellenırizhetı.


2012/2/6


Page 23 of 55

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásban a főtési költségmegosztó pótleolvasására legkésıbb a tájékoztatásban meghatározott leolvasási idıponttól számított 8 napon belüli idıpontra kell idıpontot kijelölni. (3) A díjfizetı kezdeményezheti az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásban javasolt pótleolvasástól legfeljebb 3 nappal eltérı pótleolvasási idıpont egyeztetését. (4) A helyszínen végzett leolvasásról vagy pótleolvasásról, valamint a plomba mőködıképessége és a költségmegosztó sértetlensége helyszíni ellenırzésérıl a leolvasást, ellenırzést végzı, valamint a díjfizetı által aláírt – a díjfizetı esetleges véleményeltérését is tartalmazó – jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyv egy példányát a leolvasást, ellenırzést végzı a díjfizetı részére átadja. Ha a díjfizetı nem teszi lehetıvé a leolvasást, pótleolvasást vagy az ellenırzést, továbbá ha a jegyzıkönyvet nem írja alá, a leolvasást, ellenırzést végzı ennek tényét a jegyzıkönyvben rögzíti és a jegyzıkönyv egy példányát a díjfizetı részére, valamint a tulajdonosi közösség képviselıjének adja át. Vhr. 17/E. § (1) Ha a tulajdonosi közösség főtési költségmegosztók alkalmazásáról döntött, akkor az elszámolási idıszakban igénybe vett főtési hımennyiségnek legalább 30%-át, de legfeljebb 50%-át az épületrészek főtött légtérfogata arányában, a fennmaradó részét fogyasztásarányosan, a főtési költségmegosztók leolvasott adatainak alapulvételével és azoknak a 6. mellékletben meghatározott korrekciós tényezıkkel történı módosításával számított értékei arányában kell az épületrészek között felosztani. A fogyasztásarányos hányad épületrészekre történı felosztásának számítása során az egyes épületrészekre figyelembe vett fajlagos főtési hıfelhasználás nem lehet nagyobb a felhasználási hely fajlagos főtési hıfelhasználása 2,5-szeresénél. (2) Ha az épületrészen belül nem lehetséges főtési költségmegosztó felszerelése valamennyi hıleadó készüléken, akkor azon hıleadó készülékek hıleadását, amelyek esetében a főtési költségmegosztók felszerelése mőszaki okból nem lehetséges, a felhasználási helyen felszerelt hıleadó készülékek egységnyi teljesítményére esı átlagos fogyasztás és a hıleadó készülék teljesítményének szorzataként kell számítással meghatározni és figyelembe venni. (3) Az épületrészre jutó főtési díjmegosztási arányt a felhasználási hely fajlagos főtési hıfelhasználásának a 2,5-szerese és az épületrész főtött légtérfogatának szorzatából számított hımennyiség figyelembevételével kell meghatározni, ha: 1. a díjfizetı nem tette lehetıvé a főtési költségmegosztók a) felszerelését, b) szerzıdésben meghatározott módon és idıpontban történı leolvasását, 2. a díjfizetı a főtési költségmegosztót önkényesen leszerelte, vagy 3. a főtési költségmegosztók leolvasása, vagy ellenırzése alkalmával megállapítható, hogy az épületrész bármely főtési költségmegosztója vagy az azokon elhelyezett plomba sérült. (4) A főtési költségmegosztó meghibásodása esetén – a leolvasás adatainak rögzítése során – az adott hıleadó készülék hıleadását a felhasználási hely azonos fekvéső és funkciójú helyiségeiben felszerelt hıleadó készülékek hıleadásának átlagaként kell figyelembe venni. (5) A (4) bekezdésben foglaltakat a főtési költségmegosztó leolvasása vagy ellenırzése során észlelt meghibásodás tényének a leolvasást, ellenırzést végzı által írásban történı rögzítésének napjától kezdve az új vagy megjavított és plombával ellátott főtési költségmegosztó üzembe helyezésének napjáig kell alkalmazni. Vhr. 17/F. § (1) Ha a felhasználási hely tulajdonosi közössége – társasház esetében a szervezeti-mőködési szabályzat, lakásszövetkezetnél az alapszabály rendelkezéseivel összhangban – a 17/E. §-tól eltérı költségmegosztási módszert fogad el, akkor azt az épületek energetikai jellemzıinek tanúsításáról szóló jogszabály szerinti energetikai tanúsítvánnyal, megfelelı szakirányú végzettséggel rendelkezı tanúsítványt végzı által valamennyi épületrészre kiterjedıen elkészített, a felhasználási helyre vonatkozó részletes energetikai számítással kell alátámasztani. (2) Ha a tulajdonosi közösség az (1) bekezdés szerinti döntést hozott, akkor a felhasználási helyen az elszámolási idıszakban igénybe vett főtési hımennyiségnek az épületrészek főtött légtérfogata arányában felosztandó, valamint a főtési költségmegosztók leolvasott adatai


2012/2/6


Page 24 of 55

arányában fogyasztásarányosan felosztandó hányadait úgy kell meghatározni, hogy azok százalékos arányban kifejezett összege 100%. Vhr. 17/G. § (1) A felhasználási helyen a használati melegvíz készítéséhez igénybe vett hımennyiség és díjának épületrészek közötti megosztására szolgáló díjmegosztási arányok (a továbbiakban: melegvíz-díjmegosztási arányok) meghatározása a felhasználási hely tulajdonosi közösségének – társasház esetében a szervezeti-mőködési szabályzat, lakásszövetkezetnél az alapszabály rendelkezéseivel összhangban meghozott – döntése alapján a következı módokon történhet: a) használati melegvíz-költségmegosztók alkalmazásával a használati melegvízköltségmegosztókon mért fogyasztási adatok alapulvételével a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, vagy b) az épületrészekben felszerelt melegvíz-kifolyócsapok számának alapulvételével. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti költségmegosztás akkor alkalmazható, ha: a) a használati melegvíz-költségmegosztókat a költségmegosztásban részt vevı épületrészek melegvíz kifolyó-csapjait megelızı vezetékszakaszába beszerelték, b) a használati melegvíz-költségmegosztók beszerelése a mőszaki elıírásoknak megfelelıen történt, c) a használati melegvíz-költségmegosztókat azonosító számmal és a felszerelését követıen illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával látták el, és d) a használati melegvíz-költségmegosztók leolvasása, továbbá mőködıképességének és a plomba sértetlenségének ellenırzése meghatározott rendszerességgel, de legalább évente egy alkalommal megtörténik. (3) Egy felhasználási helyen az épületrészekre megállapított használati melegvízdíjmegosztási arányok összege 100%. (4) A használati melegvíz-költségmegosztó vagy az arra felszerelt plomba sérülésérıl a díjfizetı köteles a tulajdonosi közösség képviselıjét haladéktalanul írásban tájékoztatni. A megsérült használati melegvíz-költségmegosztó, továbbá a költségmegosztóra felszerelt plomba pótlásának költségeit a díjfizetı viseli. (5) Ha a melegvíz-díjmegosztási arányok meghatározása az (1) bekezdés a) pontja szerint kerül sor és a) a díjfizetı nem tette lehetıvé a használati melegvíz-költségmegosztó felszerelését, szerzıdésben meghatározott módon és idıpontban történı leolvasását, b) a díjfizetı a használati melegvíz-költségmegosztót önkényesen leszerelte, vagy c) a használati melegvíz-költségmegosztók leolvasása vagy ellenırzése alkalmával megállapítható, hogy a használati melegvíz-költségmegosztó vagy annak plombája sérült, akkor a tulajdonosi közösség az adott épületrészre alkalmazandó használati melegvízdíjmegosztási arányt határozhat meg, amely nem lehet nagyobb a felhasználási helyen a legnagyobb használati melegvíz-felhasználású épületrész melegvíz-felhasználásának 1,5szeresénél és amely a használati melegvíz-költségmegosztó felszerelésének vagy leolvasásának megakadályozásától, önkényes leszerelésétıl vagy sérülésének megállapításától alkalmazandó. (6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tulajdonosi közösség képviselıje vagy a megbízott a) legkésıbb a leolvasást megelızıen 15 nappal írásban, figyelemfelkeltı és a díjfizetık által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a díjfizetıket az épületrészekben felszerelt használati melegvíz- költségmegosztók leolvasásának és javasolt pótleolvasásának, valamint a plomba sértetlensége ellenırzésének idıpontjairól, a leolvasás elmulasztásának a 19/E. § (5) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeirıl, valamint az idıpont-egyeztetésre szolgáló elérhetıségekrıl, b) legkésıbb a használati melegvíz-költségmegosztók leolvasását követı 1 hónapon belül írásban, figyelemfelkeltı és a díjfizetık által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a díjfizetıket a leolvasás eredményeként az egyes épületrészekre megállapított használati melegvíz-díjmegosztási arányról.


2012/2/6


Page 25 of 55

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásban a használati melegvíz-költségmegosztó pótleolvasására legkésıbb a tájékoztatásban meghatározott leolvasási idıponttól számított 8 napon belüli idıpontra kell idıpontot kijelölni. (8) A díjfizetı kezdeményezheti a (6) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásban javasolt pótleolvasástól legfeljebb 3 nappal eltérı pótleolvasási idıpont egyeztetését. (9) A helyszínen végzett leolvasásról vagy pótleolvasásról, valamint a plomba mőködıképessége és a költségmegosztó sértetlensége helyszíni ellenırzésérıl a leolvasást, ellenırzést végzı, valamint a díjfizetı által aláírt – a díjfizetı esetleges véleményeltérését is tartalmazó – jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyv egy példányát a leolvasást, ellenırzést végzı a díjfizetı részére átadja. Ha a díjfizetı nem teszi lehetıvé a leolvasást, pótleolvasást vagy az ellenırzést, továbbá ha a jegyzıkönyvet nem írja alá, a leolvasást, ellenırzést végzı ennek tényét a jegyzıkönyvben rögzíti és a jegyzıkönyv egy példányát a díjfizetı részére, valamint a tulajdonosi közösség képviselıjének adja át. Vhr. 17/H. § (1) Ha a tulajdonosi közösség költségmegosztók alkalmazásáról dönt, akkor gondoskodnia kell a költségmegosztók felszerelésérıl, mőködtetésérıl, karbantartásáról, idıszakos ellenırzésérıl, adatainak leolvasásáról, kiértékelésérıl és a főtési díjmegosztási arányok, valamint a melegvíz-díjmegosztási arányok kiszámításáról, továbbá viseli az ezekkel kapcsolatos költségeket. (2) A tulajdonosi közösség az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására vonatkozó kötelezettségét megbízott útján is teljesítheti. (3) Ha a tulajdonosi közösség a (2) bekezdés szerint megbízási szerzıdést köt, akkor az ellenırzést, a leolvasást, a kiértékelést és a díjmegosztási arányok kiszámítását végzı megbízott és a tulajdonosi közösség közötti szerzıdésnek tartalmaznia kell legalább: a) a felhasználási hely címét, helyrajzi számát, b) az egyes épületrészek elhelyezkedésének (lépcsıház, emelet, ajtó) és főtött légtérfogatának adatait, c) a felhasználási helyen alkalmazandó költségmegosztók típusát, d) a költségmegosztók leolvasásának, pótleolvasásának gyakoriságát, idıpontjait, e) a leolvasási értesítések módját, f) a költségmegosztókról leolvasott adatokkal kapcsolatos dokumentálási feladatokat, a dokumentumok tulajdonosi közösség képviselıje részére történı átadásának módját, gyakoriságát, az adatok megırzési idejét és a betekintési jogosultság meghatározását, g) a fogyasztói beadványok (panaszok) kezelésének módját, h) a tulajdonosi közösség, illetve a megbízott kötelezettségeit és jogait, különösen a költségmegosztók ellenırzésével, leolvasásával, kiértékelésével, a díjmegosztási arányok meghatározásával, a díjfizetık tájékoztatásával kapcsolatban, i) a megbízott díját, a díj kiegyenlítésének módját, j) az alkalmazott korrekciós tényezıket. (4) Az épületrészben felszerelt költségmegosztók alkalmazásának feltételeit a díjfizetı biztosítja. A díjfizetı köteles a tulajdonosi közösség képviselıjével vagy a megbízottal együttmőködni. (5) Ha a távhıszolgáltatás díjának megfizetésére megállapodás alapján harmadik személy köteles, akkor az épületrész tulajdonosának és e harmadik személynek együttes írásbeli kérelmére a tulajdonosi közösség képviselıje a főtési és használati melegvízköltségmegosztással kapcsolatos értesítéseket e harmadik személynek kézbesíti. (6) A tulajdonosi közösség képviselıje köteles biztosítani a díjfizetı részére – egyeztetett helyen és idıpontban – az általa használt épületrészre megállapított díjmegosztási arányok számításába való betekintést. (7) A díjmegosztási arányok utólagosan csak számítási hiba esetén, a tulajdonosi közösség képviselıjének a távhıszolgáltatóhoz írásban történt bejelentésére módosíthatók. A díjmegosztási arányok utólagos módosításáról szóló bejelentésrıl, a díjmegosztási arányok utólagos módosításáról, a módosítás okáról, tartalmáról és hatásairól a tulajdonosi közösség képviselıje tájékoztatja a díjfizetıket. A távhıszolgáltatók által üzemeltetett honlap és a Távhıszolgáltatási Közüzemi Szabályzat


2012/2/6


Page 26 of 55

Vhr. 17/I. § (1) A távhıszolgáltató a honlapján minden év március 31. napjáig közzéteszi – a Tszt. 57/C. §-ában és a 3. melléklet 26.3. pontjában foglalt adatokon túl – a 4. melléklet I-XI. pontjában foglalt táblázatok adattartalmát is. (2) A távhıszolgáltató a 4. melléklet VII-XI. pontjában foglalt táblázatok adattartalmának honlapján való közzététele során biztosítja a hıközpontonkénti egyedi lekérdezés lehetıségét is. (3) A távhıszolgáltató két évig nem törölheti honlapjáról a közzétett adatokat. A közüzemi szerzıdés felmondása alóli mentességre vonatkozó részletes szabályok 17/J. § A Tszt. és e rendelet alkalmazásában közintézményi felhasználó a) a közoktatásról szóló törvény szerinti óvoda, általános iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvoda vagy iskola, és az ezekhez tartozó kollégium, ha aa) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy ab) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos közoktatási megállapodással rendelkezik, b) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, valamint a hajléktalan személyek nappali ellátását biztosító szociális intézmény, ha ba) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy bb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerzıdéssel rendelkezik, c) a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsıde, családi napközi, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói otthon és javítóintézet, ha ca) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy cb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerzıdéssel rendelkezik, d) az egészségügyrıl szóló törvény szerinti fekvıbeteg-szakellátást biztosító egészségügyi intézmény, ha da) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy db) egészségügyi közszolgáltatás biztosítására vonatkozó hatályos szerzıdéssel rendelkezik. 17/K. § (1) A közintézményi felhasználó a Tszt. 51/A. §-a szerinti moratórium (a továbbiakban: moratórium) biztosítását a moratóriummal érintett idıszakot (a továbbiakban: moratóriumi idıszak) legalább 15 nappal megelızıen kezdeményezi a távhıszolgáltatónál. (2) A közintézményi felhasználó a moratórium biztosításának kezdeményezésével egyidejőleg az alábbi dokumentumokkal igazolja, hogy a Tszt. 51/A. §-ában és e rendelet 17/J. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel: a) a 17/J. § a) pont aa) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy mőködési engedéllyel, b) a 17/J. § a) pont ab) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy mőködési engedéllyel és hatályos közoktatási megállapodással, c) a 17/J. § b) pont ba) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy mőködési engedéllyel, d) a 17/J. § b) pont bb) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy mőködési engedéllyel és hatályos ellátási szerzıdéssel, e) a javítóintézet kivételével a 17/J. § c) pont ca) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy mőködési engedéllyel, f) a javítóintézet kivételével a 17/J. § c) pont cb) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy mőködési engedéllyel és hatályos ellátási szerzıdéssel, g) a javítóintézet alapító okirattal, és h) a 17/J. § d) pontja szerinti közintézményi felhasználó hatályos közfinanszírozási szerzıdéssel.


2012/2/6


Page 27 of 55

17/L. § (1) A távhıszolgáltató a moratórium biztosítására irányuló kezdeményezés beérkezésétıl számított 5 napon belül értesíti a közintézményi felhasználót, arról, hogy a 17/K. § (2) bekezdésében hivatkozott feltételeknek a) megfelel, valamint arról, hogy a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében foglalt idıszakra biztosítja vagy b) nem felel meg, valamint tájékoztatást ad annak indokáról is. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elutasítás nem akadálya a moratórium ismételt kezdeményezésének. 17/M. § (1) A távhıszolgáltató a közintézményi felhasználó moratóriumi idıszak alatti fogyasztásából eredı fizetési kötelezettségérıl a moratóriumi idıszakot követı 10 napon belül tájékoztatja a közintézményi felhasználót. (2) A közintézményi felhasználó az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségét egyenlı részletekben minden hónap utolsó napjáig, legkésıbb a moratóriumi idıszakot követı december 31-éig teljesíti. A távhıszolgáltató a közintézményi felhasználóval ettıl eltérıen is megállapodhat, a távhıszolgáltató azonban a moratórium biztosítását nem teheti függıvé e megállapodás megkötésétıl. Tszt. 45. § (1) A távhıszolgáltató jogosult az érintettek tájékoztatása mellett a) a közüzemi szerzıdés hatálybalépésétıl, a közüzemi szerzıdés megszőnése után a követelések elévülési idejéig a felhasználók és a díjfizetık adatai közül azokat kezelni, amelyek a felhasználók és a díjfizetık azonosításához, a közüzemi szerzıdés teljesítéséhez szükségesek. Ennek keretében jogosult a felhasználók és a díjfizetık azonosító adatai közül természetes személyek vonatkozásában a névre, lakcímre, születési idıre és helyre vonatkozó adatokat, egyéb szervezetek vonatkozásában a névre, székhelyre, képviselı nevére vonatkozó adatokat, és mindkét esetben a felhasználási helyre, a fogyasztásra, a számlázásra és a díjfizetésre vonatkozó adatokat a közüzemi szerzıdésen alapuló kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása céljából kezelni. Ugyanezen adatkezelıi jogok illetik meg a felhasználók képviselıit, a felhasználók és a díjfizetık elıbbiekben megjelölt adatai tekintetében; b) az általa kezelt adatok közül azokat, amelyek a tevékenységgel összefüggı adatkezelés céljából szükségesek, átadni azoknak, akik a távhıszolgáltató megbízásából a díjak számlázását és beszedését, a követelések kezelését vagy az ügyfél-tájékoztatást végzik. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogok megilletik azt az engedélyest is, akit a 20. § (4) bekezdés alapján a Hivatal a folyamatos távhıellátásra kijelöl. (3) Amennyiben az adatkezelés nem az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célból történt, az adatkezelı a kezelt személyes adatot haladéktalanul törli. (4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak: a) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervezetek részére; b) az engedélyes megbízása alapján a számlázást, a követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, a felhasználási helyek mőszaki felülvizsgálatát, illetıleg az ügyfélszolgálati tájékoztatást végzı természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek; c) a Hivatalnak; d) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bőncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkezı nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak; e) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény elıírásai szerint a végrehajtónak; f) az energiafelhasználási támogatás megállapításával, illetıleg jogszerő igénybevételének ellenırzésével összefüggı feladatokat külön jogszabály alapján ellátó szervnek. Az a)–c) és e)–f) pontok esetében az átadásról, illetıleg az átadott adatokról az érintettet egyidejőleg tájékoztatni kell.


2012/2/6


Page 28 of 55

(5) A (4) bekezdés alapján átadott adatokkal kapcsolatban az átvevıket az engedélyessel azonos titoktartási kötelezettség terheli. (6) A 6. § (4) bekezdésében foglalt díjfizetési kötelezettség teljesítéséhez a távhıszolgáltató és a 38. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az épület tulajdonosa vagy tulajdonosi közössége, a 38. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az épületrész tulajdonosa az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint adatot szolgáltat az önkormányzati adóhatóságnak. Tszt. 46. § (1) Az önkormányzat képviselı-testületének rendeletében meghatározott helyen és a távhıszolgáltató költségén felszerelt, elszámolás alapjául szolgáló hiteles mérıeszköz a távhıszolgáltató tulajdona, annak karbantartása, idıszakos újrahitelesítése, cseréje a mérésügyrıl szóló 1991. évi XLV. törvény rendelkezéseivel összhangban, a távhıszolgáltató kötelessége. (2) A felhasználó kérheti a távhıszolgáltatótól az alkalmazott mérıeszköz hitelességének mérésügyi hatóság általi igazolását, valamint az alkalmazott mérıeszközök megfelelı beépítésének méréstechnikai felülvizsgálatát. Ha a mérıeszköz felülvizsgálata indokolt volt, annak költsége a távhıszolgáltatót terheli, ellenkezı esetben a költséget a felhasználó köteles viselni. Tszt. 47. § A szolgáltatott és a felhasznált távhı mérésével és elszámolásával, a díjfizetéssel, valamint a szabálytalan vételezéssel kapcsolatos általános szabályokat az önkormányzat a díjalkalmazási feltételekben határozza meg. Tszt. 48. § (1) Új távhıszolgáltató-rendszer létesítésekor a beruházó költségére meg kell valósítani a) a hımennyiség szabályozását, továbbá b) a mérés szerinti elszámolás feltételeit felhasználói hıközpont létesítésével vagy hıfogadó állomási méréssel, ha ez a mérés az épületenkénti elszámolás célját szolgálja. (2) Szolgáltatói hıközponti mérés alkalmazása esetén, ha az ott mért távhımennyiségbıl az egyes ellátott épületekre vagy építményekre jutó hımennyiség mőszaki okból nem határozható meg, és annak mennyisége épületenként nem szabályozható, a távhıszolgáltató az önkormányzat rendeletében meghatározott határidıig, de legkésıbb a törvény hatálybalépését követı öt éven belül köteles felhasználói hıközpontok létesítésével és mérık beépítésével a hımennyiségmérés feltételeit biztosítani. Ez a kötelezettség akkor terheli a távhıszolgáltatót, ha a hıközpont létesítéséhez a szolgáltatói hıközpontból ellátott valamennyi felhasználó a berendezés, valamint a bekötıvezeték elhelyezésére alkalmas épületrészt és annak üzemeltetés céljára történı használatát a távhıszolgáltató részére díjmentesen biztosítja. (3) Távhıszolgáltató-rendszer átalakítása, bıvítése, a hımennyiségmérés a (2) bekezdés szerinti feltételének megteremtése esetén az átalakítás költségei a hıközpontban vagy a hıfogadó állomáson elhelyezett mérıeszközzel bezárólag a szolgáltatót terhelik. (4) A törvény hatálybalépését követıen új szolgáltatói hıközpont csak akkor létesíthetı, ha egyidejőleg megvalósul a felhasználási helyen a hımennyiség-szabályozás lehetısége és a hımennyiség felhasználónkénti mérése. A szerzıdésszegés és következményei Tszt. 49. § (1) A távhıszolgáltató részérıl szerzıdésszegésnek minısül, ha a) a távhıszolgáltatást a közüzemi szerzıdésben meghatározott idıpontban nem kezdi meg; b) a távhıt nem a közüzemi szerzıdésben meghatározott, illetıleg nem a tıle elvárható módon szolgáltatja; c) a távhı felhasználó részére történı szolgáltatását nem hitelesített mérıeszköz használatával végzi; d) a távhıszolgáltatás elıre tervezhetı munkák miatti szüneteltetésérıl a felhasználót az üzletszabályzatban vagy a szerzıdésben elıírt módon és idıben nem értesíti;


2012/2/6


Page 29 of 55

e) felróható magatartása folytán a távhıszolgáltatás megszőnik, vagy azt a 40–41. §okban foglaltakon túlmenıen szünetelteti vagy korlátozza; f) a távhıszolgáltatás felfüggesztése esetén a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követı munkanapon a felhasználó részére a távhıszolgáltatást nem kezdi meg. (2) A felhasználó, illetıleg díjfizetı részérıl szerzıdésszegésnek minısül, ha a) a szerzıdésben meghatározott hıteljesítményt túllépi; b) a távhı folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetıleg más felhasználó vagy díjfizetı szerzıdésszerő távhıvételezését zavarja vagy veszélyezteti; c) a mérıeszközt vagy a mérıeszköz hitelességét tanúsító jelet (fémzár, hitelesítési bélyegzés, matrica) megrongálja, eltávolítja vagy – amennyiben a mérıeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a fogyasztó állandó bejutása, illetve felügyelete biztosított – ezek sérülését, illetve hiányát a távhıszolgáltatónak nem jelenti be; d) a mérıeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével – ideértve a mérıeszköz vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is – távhıt vételez; e) a távhı díját nem vagy nem a szerzıdésben meghatározott idıben fizeti meg; f) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget; g) a távhı vételezését nem a 38. § (2), (4), illetve (5) bekezdésében foglalt feltételekkel szünteti meg. Tszt. 50. § (1) A közüzemi szerzıdés megszegésének következménye: a) díjvisszatérítés, illetıleg pótdíjfizetés, b) kötbér, c) kártérítés, d) csökkentett mértékő szolgáltatás, e) távhıszolgáltatás felfüggesztése, f) közüzemi szerzıdés felmondása. (2) Az (1) bekezdésben említett egyes következmények együttesen is alkalmazhatók. (3) A pótdíj mértékét a távhıszolgáltatásra vonatkozó önkormányzati díjrendelet tartalmazza. (4) A kötbér a szerzıdésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár és annak mértékét a szerzıdésben kell meghatározni. (5) A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól. (6) Ha a felhasználó, illetıleg a díjfizetı a távhıszolgáltatás felfüggesztése okának megszüntetésérıl a távhıszolgáltatót írásban értesítette, az értesítés kézhezvételét követı munkanapon a távhıszolgáltatást meg kell kezdeni. Tszt. 51. § (1) A távhıszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfizetı (a díjfizetés kötelezettje) részére a) a díj arányos részét visszatéríteni, ha a 49. § (1) bekezdésének e) pontjában, b) kötbért fizetni, ha a 49. § (1) bekezdésének a)–d) vagy f) pontjában meghatározott szerzıdésszegést követi el. (2) A díjfizetés kötelezettje köteles a távhıszolgáltató részére pótdíjat fizetni szerzıdés nélküli távhıfogyasztás esetén, továbbá ha a 49. § (2) bekezdésének a), c)–d), vagy f)–g) pontjaiban meghatározott szerzıdésszegést követi el. (3) A távhıszolgáltató a) a távhıszolgáltatást felfüggesztheti, ha a felhasználó vagy a díjfizetı a 49. § (2) bekezdés c)–d) pontjaiban meghatározott szerzıdésszegést követi el vagy a távhıszolgáltatás díját az önkormányzatnak az áralkalmazás és a díjfizetés feltételeit megállapító rendeletében meghatározott határidın túl nem vagy késedelmesen fizeti meg; b) a távhıszolgáltatást felfüggesztheti vagy a közüzemi szerzıdést felmondhatja, ha a felhasználó vagy a díjfizetı a 49. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szerzıdésszegést követi el; c) a közüzemi szerzıdést felmondhatja, ha a felhasználó vagy a díjfizetı a 49. § (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott szerzıdésszegést követi el.


2012/2/6


Page 30 of 55

(4) A távhıszolgáltató a közüzemi szerzıdést felmondhatja, ha a díjfizetés kötelezettje a szolgáltató írásbeli felszólítása ellenére a távhıszolgáltatás díját az esedékesség lejártát követı 60 napon belül nem fizeti meg. (5) A (3) bekezdés esetére az önkormányzat rendeletében csökkentett mértékő szolgáltatási kötelezettséget írhat elı a távhıszolgáltatónak. (6) Az 50. § (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott következményeket a távhıszolgáltató csak oly módon alkalmazhatja, hogy azok ne érintsék a teljesítı díjfizetıt vagy felhasználót. (7) A távhıszolgáltatás felfüggesztésével, valamint a felfüggesztés megszüntetésével felmerült költségeket a távhıszolgáltató jogosult a szerzıdésszegés elkövetıjére áthárítani. A közüzemi szerzıdés nélküli távhıfogyasztás esetén – az ebbıl származó jogkövetkezményekért – az érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa felel. (8) Az illetékes önkormányzat jegyzıje elrendelheti a távhıszolgáltató bejutását a felhasználási helyre, ha a felhasználó, illetve díjfizetı nem teszi lehetıvé: a) a távhıelszámolási vagy költségmegosztó mérıeszköz leolvasását, ellenırzését, b) szerzıdésszegés vagy szabálytalan vételezés esetén a távhıszolgáltatás felfüggesztését, illetve c) a felhasználói berendezés ellenırzését. (9) Az önkormányzat jegyzıje a (8) bekezdés szerinti határozatát az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. A közüzemi szerzıdés felmondása alóli mentesség Tszt. 51/A. § (1) Kormányrendeletben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi vagy közoktatási intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a távhıszolgáltatónál a közüzemi szerzıdés – távhıszolgáltatás díjára vonatkozó fizetési késedelem miatt történı – felmondása alóli mentesség (a továbbiakban: moratórium) biztosítását. (2) A moratórium a közintézményi felhasználó kezdeményezése szerinti idıszakra, de legfeljebb az adott év október 15. és az azt követı év április 15. közötti idıszakra terjed ki. (3) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, a távhıszolgáltató köteles a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében meghatározott idıszakra biztosítani. (4) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kötelezettségeknek eleget tesz, a közintézményi felhasználó közüzemi szerzıdésének fizetési késedelem miatti felmondása a moratórium alatt nem kezdeményezhetı, amely azonban nem érinti a távhıszolgáltató azon jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesíthesse. (5) A közintézményi felhasználó akkor kezdeményezheti ismételten moratórium biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelembıl eredı, fizetési, valamint a korábbi moratóriumból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. (6) A moratóriumot biztosító távhıszolgáltató a moratórium következtében felmerülı költségét nem háríthatja át más felhasználókra. E költségek a távhıszolgáltató által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét – a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendı termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével – a távhıszolgáltató viseli. (7) Ha a közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását e törvénynek és az (1) bekezdésben meghatározott kormányrendeletnek megfelelıen kezdeményezte, a


2012/2/6


Page 31 of 55

távhıszolgáltató a közüzemi szerzıdést fizetési késedelemre történı hivatkozással nem mondhatja fel. (8) Moratórium esetén a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználó moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 274. § (1) bekezdése szerint egyszerő kezesként felel. (9) A moratórium részletes feltételeit, a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg. A Távhı-szolgáltatási Közüzemi Szabályzat és az üzletszabályzat Tszt. 52. § (1) A távhıszolgáltató, a felhasználó és a díjfizetı közötti jogviszony általános szabályait – a kormány az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletével kiadott – a Távhı-szolgáltatási Közüzemi Szabályzat állapítja meg. (2) A Távhı-szolgáltatási Közüzemi Szabályzatban foglaltakkal összefüggésben az önkormányzat képviselı-testülete rendeletben további részletes szabályokat határozhat meg. Záró rendelkezések Vhr. 18–19. § Vhr. 20. § Vhr. 21. § A távhıszolgáltató, a felhasználó és a díjfizetı, továbbá a felhasználó képviselıje és a díjfizetı közötti jogviszony általános szabályait, valamint a főtéshez és a használati melegvíz készítéshez felhasznált hımennyiség külön történı meghatározásának módját és feltételeit – a Tszt. 52. § (1) bekezdésben meghatározott Távhıszolgáltatási Közüzemi Szabályzatot (a továbbiakban: TKSz) – e rendelet 3. melléklete tartalmazza. Vhr. 22. § Vhr. 23. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – a kihirdetését követı 45. napon lép hatályba. (2) A 11. §-ban hivatkozott Ket. szerinti hirdetményi közzététel 2005. november 1. napján lép hatályba. Vhr. 23/A. § (1) E rendeletnek a távhıszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Korm. rendelet) megállapított 17/A–17/H. §-át – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2011. szeptember 1-jét követıen induló elsı elszámolási idıszak kezdetétıl kell alkalmazni. (2) E rendeletnek a Mód. Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a tulajdonosi közösség és a megbízott közötti, a Mód. Korm. rendelet hatálybalépése elıtt kötött szerzıdésekre elsı alkalommal e szerzıdések módosításakor kell alkalmazni. (3) Párologtatós főtési költségmegosztó a Mód. Korm. rendelet hatálybalépését megelızıen alkalmazott párologtatós főtési költségmegosztó cseréje esetén alkalmazható. 23/B. § E rendeletnek a környezeti hatások jelentıségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Korm. rendelet2.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Korm. rendelet2. hatálybalépését követıen indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni. Vhr. 24. § E rendelet az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérıl szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikk (1)–(3) bekezdésének való megfelelést szolgálja (3. melléklet 18.7. és 26.3.8.). Tszt. 53. § A felhasználói igénykielégítés és a távhıszolgáltatás részletes szabályait tartalmazó üzletszabályzatot a távhıszolgáltató köteles a felhasználók részére hozzáférhetıvé tenni.


2012/2/6


Page 32 of 55

A felhasználói berendezés létesítése és mőködtetése Tszt. 54. § (1) A felhasználói berendezés létesítése – más megállapodás hiányában – a felhasználási hely tulajdonosának kötelessége. (2) A felhasználói hıközpont kiviteli tervének elkészítéséhez a távhıszolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni. (3) A lakóépületek és a vegyes célra használt épületek felhasználói hıközpontjainak kiviteli tervét a távhıszolgáltató köteles díjmentesen felülvizsgálni. (4) A (3) bekezdés szerinti hıközpontok üzembe helyezési eljárásához a távhıszolgáltatót meg kell hívni, az eljárásban a távhıszolgáltató köteles közremőködni és nyilatkozni. A közremőködésért díj nem számítható fel. (5) Az elkészült felhasználói berendezést a szolgáltatói berendezéssel – a szerzıdésben meghatározott feltételek mellett – csak a távhıszolgáltató kapcsolhatja össze. Ezzel egyidejőleg a távhıszolgáltató köteles felszerelni a távhıfogyasztás mérésére és elszámolására alkalmas, a mérıeszköz hitelességét tanúsító jellel ellátott mérıt. A hıközpontban vagy hıfogadó állomáson elhelyezett mérıeszközt a távhıszolgáltató üzemelteti. (6) A távhıszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználó csak a távhıszolgáltató elızetes hozzájárulásával a) létesíthet új felhasználói berendezést; b) helyezhet át, alakíthat át és – a szerzıdés felmondásának esetét kivéve – szüntethet meg meglévı felhasználói berendezést. (7) A távhıszolgáltató elızetes hozzájárulásáról a felhasználót 30 napon belül köteles értesíteni. A hozzájárulás megtagadása esetén annak indokairól a felhasználót köteles tájékoztatni. Tszt. 55. § (1) A felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a felhasználó kötelessége. (2) A szolgáltató tulajdonában lévı felhasználói berendezés, valamint a szolgáltatói hıközpontot a felhasználói berendezéssel a távhıvezeték-hálózat részeként összekötı vezeték üzemeltetése és fenntartása, az ezzel kapcsolatos költségek viselése – a csatlakozási pontig bezárólag – a távhıszolgáltató feladata. (3) A felhasználói berendezés üzemeltetıje a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni. Egyéb jogviszony Tszt. 56. § (1) A távhıszolgáltató a nem a tulajdonát képezı felhasználói berendezések, eszközök tulajdonosával (tulajdonosaival, a tulajdonosok megbízottjával) kötött szerzıdés alapján elláthatja a tulajdonos helyett a berendezések, eszközök üzemeltetését, karbantartását, felújítását. (2) A felhasználói hıközpontot és a hıfogadó állomást, valamint az összekötı vezetéket magában foglaló helyiség, épületrész használatáért a tulajdonos a távhıszolgáltatótól térítésre nem tarthat igényt. (3) A felhasználói hıközpont üzemeltetésére kötött szerzıdés tartalma kiterjedhet a hıközpont és a hıfogadó állomás mőködtetésén túl az épületben lévı épületrészek hıellátására is. VII. Fejezet ÁRMEGÁLLAPÍTÁS Tszt. 57. § (1) A távhıszolgáltatás csatlakozási díjának megállapítása során – az 57/A– 57/B. §-ban foglalt eltéréssel – az árak megállapításáról szóló törvényt kell alkalmazni.


2012/2/6


Page 33 of 55

(2) A távhıszolgáltatónak értékesített távhı árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhıszolgáltatás díját a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó összehasonlító elemzések felhasználásával, a következı szempontokra is figyelemmel kell meghatározni: a) ösztönöznie kell a távhı biztonságos és legkisebb költségő termelését és szolgáltatását, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a kapacitások hatékony igénybevételét, a szolgáltatás minıségének folyamatos javítását, valamint a távhıvel való takarékosságot; b) figyelembe kell venni a folyamatos termelés és a biztonságos szolgáltatás indokolt költségeit, beleértve a szükséges tartalékkapacitáshoz kapcsolódó költségeket, a távhıtermelı létesítmény bezárásával, elbontásával kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit, valamint a kapcsolt és a megújuló energiaforrással történı energiatermelés kimutatható környezetvédelmi és gazdasági elınyeit. (3) A távhıszolgáltatás csatlakozási díját külön jogszabályban meghatározott szempontok szerint úgy kell meghatározni, hogy az a hatékonyan mőködı vállalkozó szükséges és indokoltan felmerült ráfordításaira és a mőködéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, és a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében e vállalkozásokat gazdálkodásuk hatékonyságának és az általuk nyújtott szolgáltatás minıségének folyamatos javítására ösztönözze. (4) Az engedélyes köteles nyilvántartási és elszámolási rendszerét úgy kialakítani, hogy az megfeleljen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben elıírtaknak, és tegye lehetıvé az árak és díjak átláthatóságát. Tszt. 57/A. § (1) A távhıszolgáltatás csatlakozási díjának megváltoztatását a távhıszolgáltató kezdeményezi. (2) A távhıszolgáltató az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésében köteles részletesen és teljes körően alátámasztani, hogy – az 57. § (3) bekezdésében meghatározottakra tekintettel – az adott díj megváltoztatását mely körülmények és milyen mértékben indokolják. (3) A távhıszolgáltató az (1) bekezdés szerinti kezdeményezést a Hivatalnak megküldi, amely közigazgatási hatósági eljárás keretében harminc napon belül dönt arról, hogy a díj a távhıszolgáltató által alátámasztott megváltozása esetén megfelel-e az 57. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A Hivatal eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (4) A (3) bekezdésben meghatározott eljárás során ügyfélnek minısül a) a távhıszolgáltató, b) a távhıszolgáltatás csatlakozási díjával összefüggésben díjmegállapítási hatáskörrel rendelkezı helyi önkormányzat. (5) A távhıszolgáltató a kezdeményezését a Hivatalnak a (3) bekezdésben meghatározott tárgyú jogerıs határozatával együtt küldi meg a díjmegállapítási hatáskörrel rendelkezı helyi önkormányzatnak. (6) A kezdeményezést és a Hivatal határozatát az önkormányzat képviselı-testülete a díjmegállapítás elıtt 5 nappal köteles a honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzétenni. (7) A helyi önkormányzat a távhıszolgáltatás csatlakozási díját megállapító rendeletét a távhıszolgáltató olyan kezdeményezésével azonos tartalommal adhatja ki, amelyrıl a Hivatal jogerıs határozatban megállapította, hogy az megfelel az 57. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. E rendelkezés nem akadálya annak, hogy a távhıszolgáltatás csatlakozási díját a helyi önkormányzat úgy határozza meg, hogy az alacsonyabb legyen, mint a távhıszolgáltató kezdeményezésében foglaltak alkalmazásával érvényesítendı ár. (8) Ha a Hivatal az ügyintézési határidın belül nem hoz határozatot, akkor a helyi önkormányzat a távhıszolgáltatás csatlakozási díját megállapító rendeletét a távhıszolgáltató kezdeményezésével azonos tartalommal kiadhatja.


2012/2/6


Page 34 of 55

Tszt. 57/B. § (1) A Hivatal hivatalból indult közigazgatási hatósági eljárás keretében ellenırizheti, hogy a távhıszolgáltatás csatlakozási díja megfelel-e az 57. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás során ügyfélnek minısülnek az 57/A. § (4) bekezdésében meghatározottak. (3) Ha a Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott eljárása során azt állapítja meg, hogy a távhıszolgáltatás csatlakozási díja nem felel meg az 57. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazásán túl a távhıszolgáltatót felszólítja, hogy az kezdeményezze a díj megváltoztatását, illetve a helyi önkormányzat távhıszolgáltatás csatlakozási díját megállapító rendeletének vizsgálata érdekében a helyi önkormányzatok törvényességi ellenırzéséért felelıs szervhez fordul. Tszt. 57/C. § (1) A távhıszolgáltató honlapján közzéteszi és a Hivatalnak – az erre a célra fenntartott honlapon való közzététel céljából – haladéktalanul megküldi a) a távhıszolgáltató és a távhıtermelı közötti hıvásárlási és ármegállapítási célú megállapodásokat, b) a távhıszolgáltató és a helyi önkormányzat között a helyi önkormányzat területén közüzemi szolgáltatás ellátására kötött megállapodásokat, c) a távhıszolgáltató és a helyi önkormányzat közötti hıszolgáltatási és ármegállapítási célú megállapodásokat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásokból a távhıszolgáltató törölheti a technológiai eljárásokra, a mőszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó olyan üzleti titkokat, amelyek megismerése a távhıszolgáltató vagy a távhıtermelı üzleti tevékenységének végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. (3) Nem törölhetı a (2) bekezdés szerint a) az alkalmazott ár, illetve díj mértéke, a díjstruktúra, b) a költségtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja, c) a díjtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja, d) az elvárt nyereség meghatározása, e) a kapcsolt és a megújuló energiaforrással történı energiatermelés kimutatható környezetvédelmi és gazdasági elınyei – az 57. § (2) bekezdés b) pontja szerinti – figyelembevételének módja, és f) minden egyéb olyan adat, amely az árképzés, illetve a díjmegállapítás alapjául szolgál. (4) A távhıszolgáltató – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a honlapján közzéteszi a) az üzletszabályzatát, b) a felhasználói panaszok intézésével kapcsolatos információkat, c) a feladatkörrel rendelkezı fogyasztóvédelmi szervek és felhasználói társadalmi érdekképviseletek elérhetıségét, d) a számvitelrıl szóló törvénynek megfelelı formában az elızı gazdálkodási év adatait, e) külön jogszabályban meghatározott információkat, f) a távhıszolgáltató szolgáltatási területén elérhetı, a távhıszolgáltatással kapcsolatos támogatások feltételeit, pályázatok adatait. Tszt. 57/D. § (1) A távhıszolgáltatónak értékesített távhı árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhıszolgáltatás (főtés és használati melegvíz) díját – mint legmagasabb hatósági árat (a továbbiakban együtt: hatósági ár) –, a hatósági ár szerkezetét és alkalmazási feltételeit a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. (2) A Hivatal az ármegállapítással, árváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év augusztus 31-ig küldi meg.


2012/2/6


Page 35 of 55

(3) A hatósági árat a miniszter a (2) bekezdés szerinti javaslat hiányában is megállapíthatja. Ebben az esetben a miniszter megkeresheti a Hivatalt, hogy 90 napon belül tegye meg javaslatát. (4) A Hivatal a (2) és (3) bekezdés szerinti javaslata kialakításához bekéri az érintett önkormányzatok képviselıtestületének ármegállapítással, árváltoztatással kapcsolatos állásfoglalását. A képviselıtestület a Hivatal által megjelölt, 30 napnál nem rövidebb határidın belül adja meg állásfoglalását. A (3) bekezdés szerinti határidıbe a képviselıtestület állásfoglalása kiadásának idıtartama nem számít be. (5) Az engedélyes, illetve az értékesítı köteles a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megadni, amely a Hivatal árfelügyeleti és hatósági árelıkészítı tevékenységéhez szükséges. Az engedélyes, illetve az értékesítı a Hivatal által megjelölt, 15 napnál nem rövidebb határidın belül adja meg tájékoztatását, illetve szolgáltat adatokat. Az értékesítı az adatszolgáltatással egyidejőleg legalább a távhıárra és a távhımennyiségre vonatkozó adatokat az érintett távhıszolgáltató részére is megküldi. (6) A miniszter rendeletben szabályozhatja az engedélyes, illetve az értékesítı által a Hivatal részére teljesítendı tájékoztatás és adatszolgáltatás rendjét. (7) Ha az engedélyes, értékesítı és a képviselıtestület az (5)–(6) bekezdésben foglalt határidın belül nem nyújt tájékoztatást, szolgáltat adatot vagy foglal állást, a Hivatal a tájékoztatás, adatszolgáltatás, állásfoglalás hiányában is javaslatot tehet a miniszter részére. Tszt. 57/E. § (1) A hatósági árnál magasabb árat a szerzıdésben érvényesen kikötni nem lehet. A hatósági árat kell alkalmazni abban az esetben, ha a felek az árban nem állapodtak meg, vagy ha jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg. (2) A hatósági ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, elıre nyilvánosságra hozott módon lehet eltérni. (3) A hatósági árnak a szerzıdés megkötése után bekövetkezı változása esetén a megváltozott hatósági ár az érvényes szerzıdés részévé válik, a felek azonban az új ártól lefelé – közös megegyezéssel – eltérhetnek. (4) E § alkalmazásában szerzıdés alatt az értékesítı és a távhıszolgáltató közötti szerzıdést, valamint a távhıszolgáltató által a lakossági felhasználóval vagy a külön kezelt intézménnyel kötött közüzemi szerzıdést kell érteni. Tszt. 57/F. § Távhıszolgáltatási támogatásban részesülhet az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározottaknak megfelelı távhıszolgáltató és külön kezelt intézmény. VIII. Fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Tszt. 58. § (1) E törvény 54–55. §-ai nem érintik a hatálybalépésekor meglévı felhasználói berendezések tulajdonjogát, valamint az abból eredı jogokat és kötelezettségeket. (2) E törvény 21–32. §-ainak hatálya nem terjed ki azokra a szolgáltatói hıközpontokat magában foglaló helyiségekre, amelyeket a törvény hatálybalépésekor a távhıszolgáltató az ingatlantulajdonossal kötött külön megállapodás alapján használ. (3) A távhıszolgáltató jogosult az e törvény hatálybalépésekor meglévı vezetékjogot és használati jogot a jog létrejöttekor hatályos jogszabályok elıírásainak megfelelıen gyakorolni. (4) Tszt. 59. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor érvényben lévı távhıtermelıi és szolgáltatói mőködési engedélyek a (2)–(4) bekezdésekben foglalt eseteket kivéve hatályban maradnak. (2) Azon távhıtermelık és szolgáltatók, amelyek e törvény rendelkezésénél fogva más engedélyezı hatósághoz kerülnek, mint akitıl érvényes mőködési engedéllyel


2012/2/6


Page 36 of 55

rendelkeznek, az illetékes engedélyezı hatóságtól e törvény hatálybalépésétıl számított 90 napon belül új engedélyt kötelesek kérni. Igazgatási szolgáltatási díj ebben az esetben a kérelmezıt nem terheli. Az engedélyezı hatóság jogerıs határozatáig a már mőködı távhıtermelık és távhıszolgáltatók tevékenységüket tovább folytathatják. (3) Azoknak a távhıszolgáltatói engedélyeseknek, akik a törvény hatálybalépésekor az illetékes önkormányzat jegyzıjétıl mőködési engedéllyel nem rendelkeznek, e törvény hatálybalépésétıl számított 90 napon belül az illetékes önkormányzat jegyzıjétıl mőködési engedélyt kell kérniük. Az önkormányzat jegyzıje által kiadott mőködési engedély jogerıre emelkedésének napjával az engedélyesnek más engedélyezı által kiadott engedélye érvényét veszti. (4) A Hivatal engedélyezési hatáskörébe tartozó, de a Hivataltól engedéllyel nem rendelkezı távhıtermelıknek e törvény hatálybalépésétıl számított 90 napon belül a Hivataltól mőködési engedélyt kell kérniük. A Hivatal által kiadott mőködési engedély jogerıre emelkedésének napjával az engedélyesnek más engedélyezı által kiadott engedélye érvényét veszti. Tszt. 59/A. § (1) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 223. §-ával megállapított, e törvény 60. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig a 2011. március 31-én alkalmazott árakat kell alkalmazni. (2) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 223. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépését megelızıen indult díjmegállapítási, díjmegváltoztatási eljárásokban (ügyekben) is alkalmazni kell. Tszt. 59/B. § (1) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 223. §-ának hatálybalépésekor hatályos mőködési engedéllyel rendelkezı távhıszolgáltató, és hatályos, Hivatal által kiadott mőködési engedéllyel nem rendelkezı távhıtermelı köteles 2011. december 31-ig mőködési engedély iránti kérelmet benyújtani a Hivatalhoz. (2) Az (1) bekezdés szerinti távhıtermelı kérelmezı mentesül az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettsége alól. (3) Az (1) bekezdés szerinti mőködési engedély az e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított rendelkezései alapján kiadott mőködési engedély vagy a Hivatal mőködési engedélyt visszavonó határozatának jogerıre emelkedéséig hatályos. (4) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 223. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépését megelızıen indult távhıtermelıi és távhıszolgáltatói engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell. Tszt. 60. § (1) A Kormány rendeletben állapítja meg a) a Hivatal által kiszabható bírság mértékét [4. § (2) bekezdés]; b) a távhıtermelı és a távhıszolgáltató létesítési és mőködési engedélyének tartalmi követelményeit, az engedélyezési eljárás további részletes szabályait és az engedély kiadásának feltételeit (12–13. §); c) az idegen ingatlanra vonatkozó jogokkal kapcsolatos eljárási szabályokat (21–32. §); d) a távhıtermelı és a távhıszolgáltató közötti jogviszony általános szabályait (35. §); e) a távhıszolgáltatás korlátozásának általános elveit (41. §); f) a főtéshez és a használati melegvíz-készítéshez felhasznált hımennyiség külön történı meghatározásának módját és feltételeit [43. § (3) bekezdés]; g) a távhıszolgáltató, a felhasználó, a felhasználó megbízottja és a díjfizetı közötti jogviszony általános szabályait (52. §); h) a távhı elıállítására szolgáló megújuló energia hasznosításának szabályait [3. § m) pont]; i) a távhıszolgáltatás árképzése átláthatóságának biztosítása érdekében, a távhıszolgáltatók által közérdekbıl közzéteendı adatok – különösen a távhıszolgáltatással kapcsolatos árszabályozás, költségek, bevételek, kiadások,


2012/2/6


Page 37 of 55

beruházások, valamint az ezzel összefüggı mőszaki információk – körét és a közzététel módját; j) az elımunkálati jog engedélyezésének részletes szabályait, k) a mőszaki biztonsági szerv vagy szervek kijelölését, l) a központi főtés és melegvíz-szolgáltatás feltételeire, a jogviszonyban lévık jogaira, kötelezettségeire, a szolgáltatás díjának megállapítására vonatkozó szabályokat; m) a főtési célra és a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hımennyiség és díjának épületrészek közötti megosztására szolgáló szétosztási arányok meghatározására, valamint a főtési költségmegosztók alkalmazására vonatkozó szabályokat; n) a folyamatos távhıellátás fenntartása érdekében történı kijelölési eljárásra, a kijelöléssel érintettek jogaira és kötelezettségeire, a kijelölés következtében fizetendı ellenszolgáltatásra és az elıírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat (20. §); o) a közüzemi szerzıdés felmondása alóli mentesítésre jogosult közintézményi felhasználók körét, a mentesítés feltételeit, a moratórium részletes szabályait, valamint a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit. (2) Az miniszter rendeletben a) az adópolitikáért felelıs miniszterrel egyetértésben megállapítja a Hivatal részére fizetendı díjak mértékét és a díjak fizetésére vonatkozó részletes szabályokat; b) állapítja meg a távhıszolgáltatónak értékesített távhı árszerkezetét, legmagasabb árait és azok alkalmazásának idıpontját, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézmények nyújtott távhıszolgáltatás (főtés és használati melegvíz) díjainak szerkezetét, legmagasabb díjait és azok alkalmazásának idıpontját; c) az adópolitikáért felelıs miniszterrel egyetértésben megállapítja a mőszaki biztonsági hatóság eljárásáért fizetendı díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat; d) az államháztartásért felelıs miniszterrel egyetértésben meghatározza az 57. § (3) bekezdése szerinti szempontokat, e) állapíthatja meg az 57. § (3) bekezdése szerinti távhıszolgáltatási csatlakozási díj megállapítása érdekében kötelezıen benyújtandó adatok körét; f) állapíthatja meg az engedélyes, az értékesítı, az egyedi szerzıdés alapján termelı, valamint a külön kezelt intézmény által a Hivatal részére teljesítendı adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat; g) állapítja meg a távhıszolgáltatási támogatás mértékét, továbbá a távhıszolgáltatási támogatásra való jogosultság feltételeire, a távhıszolgáltatási támogatással kapcsolatos adatszolgáltatásra, adatkezelésre, a távhıszolgáltatási támogatás kezelésére, nyilvántartására, kifizetésére, elszámolására, felülvizsgálatára és ellenırzésének rendjére, valamint az elıírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat, h) állapítja meg az engedélyesek nyereségének korlátozására és megosztására vonatkozó részletes szabályokat. (3) Az önkormányzat képviselı-testülete rendeletben szabályozza a 6. § (2)–(4) bekezdésében, a 45. § (6) bekezdésében és az 52. § (2) bekezdésében meghatározott, hatáskörébe utalt feladatokat. (4) A központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévı létesítménybıl történı távhıtermelés és távhıszolgáltatás egyes kérdéseit, beleértve a berendezések fenntartását és üzemeltetését, valamint a felhasználók biztonságos ellátását – e törvény elıírásainak figyelembevételével – az irányítást ellátó miniszter szabályozhatja.


2012/2/6


Page 38 of 55

Tszt. 61. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2005. július 1-jén lép hatályba. (2) Az 5. § (4)–(11) bekezdéseiben foglalt rendelkezések 2005. november 1-jén lépnek hatályba. (3)–(6) 1. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez A hıtermelı létesítmények létesítési és a vezetékjog engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságok 1.

Bevonás és közremőködés feltétele

Szakkérdés

Elsı fokú eljárásban

Országos közúthálózatba tartozó autópálya, autóút területén, az alatt vagy felett, autópálya, autóút tengelyétıl számított 100 méteren belül tervezett távhıvezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése, autópálya vagy autóút tengelyétıl számított 100 méteren belül tervezett hıtermelı létesítmény létesítése esetén, ha a kérelmezı a közútkezelıi hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban elıírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele, valamint a létesítmény a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelı fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhetı-e.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Egyéb országos közút vagy települési önkormányzat tulajdonában lévı közforgalom számára megnyitott magánút, helyi közút területén, az alatt vagy felett, valamint külterületi szakaszán a közút tengelyétıl számított 50 méteren, fıútvonal esetén 100 méteren belül tervezett távhıvezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése, egyéb országos közút tengelyétıl számított 50 méteren, fıútvonal esetén 100 méteren belül tervezett hıtermelı létesítmény létesítése esetén, ha a kérelmezı a közútkezelıi hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban elıírt feltételeket sérelmesnek tartja.

fıvárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelısége

A fıvárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévı helyi közút területén az alatt vagy felett, valamint a közutak

Fıvárosi önkormányzat fıjegyzıje


Másodfokú eljárásban Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

Budapest F Kormányhivatalána Közlekedési Felügyelısége

2012/2/6


Page 39 of 55

külterületi szakaszán a közút tengelyétıl számított 50 méteren belül tervezett távhıvezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése, a közút tengelyétıl számított 50 méteren belül tervezett hıtermelı létesítmény létesítése esetén, ha a kérelmezı a közútkezelıi hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban elıírt feltételeket sérelmesnek tartja. A fıvárosi önkormányzat tulajdonában lévı helyi közút területén az alatt vagy felett, valamint a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétıl számított 50 méteren belül tervezett távhıvezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése, a közút tengelyétıl számított 50 méteren belül tervezett hıtermelı létesítmény létesítése esetén, ha a kérelmezı a közútkezelıi hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban elıírt feltételeket sérelmesnek tartja. 2.

3.

Távhıvezeték nyomvonala, biztonsági övezete vagy hıtermelı létesítmény helye magyarországi repülıtértıl, felés leszállóhelytıl, rádiónavigációs ponttól számított 4 kilométeren belüli kijelölése, 60 méternél magasabb hıtermelı létesítmény létesítése, 20 méternél magasabb hıtermelı létesítmény magyarországi repülıtértıl, felés leszállóhelytıl, rádiónavigációs ponttól számított 10 kilométeren belüli létesítése esetén.

a) Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a polgári célú légiközlekedésre, a földi telepítéső berendezések mőködésére és a polgári célú légiközlekedés biztonságára.

A hıtermelı létesítmény helyének, valamint a távhıvezeték nyomvonalának, illetıleg biztonsági övezetének víziúttól vagy hajózási létesítménytıl legfeljebb 50 méteres távolságra tervezett kijelölése esetén.

A távhıvezeték nyomvonala biztonsági övezetének megállapítása, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy biztosítottak-e a víziutakra vonatkozó nemzetközi szerzıdéseken alapuló hajózási őrszelvényméretek.

b) Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása az állami célú légiközlekedésre, a földi telepítéső berendezések mőködésére és az állami célú légiközlekedés biztonságára.


Budapest Fıváros Kormányhivatalának Közlekedési Felügyelısége


a ) Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala

a) Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

b) Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala

b) Honvédelemért felelıs miniszter

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala


2012/2/6


Page 40 of 55

4.

A vasúti pálya szélsı vágányának tengelyétıl számított 100 méteren belüli elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha a vasúti pályahálózat mőködtetıje hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban elıírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelı fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján engedélyezhetı-e.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal


5.

1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a) valamennyi hıtermelı létesítmény esetében, valamint b) ha a távhıvezetéket külterületen, továbbá – egyedi tájérték, természeti terület és országos jelentıségő védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védıövezete esetén – belterületen valósítják meg. 2. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelızıen más hatósági eljárásban nem került sor, az alábbi létesítmények esetében: a) hıtermelı létesítmény esetén 50 MW kimenı teljesítmény alatt; b) távhıvezeték település külterületén felszín felett vezetve (kivéve üzemen belüli vezeték) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védıövezetén 1 km hossz alatt; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védıövezetén 10 km hossz alatt.

1. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, az elérhetı legjobb technika alapján meghatározott levegıvédelmi követelményeknek és elıírásoknak, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, az ivóvízbázisok védelme követelményeinek, valamint a tájvédelem jogszabályban követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. A védelmi övezetre vonatkozó feltételek meghatározása. 2. A 2. számú bevonási és közremőködési feltétel esetén annak elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján a tervezett létesítmény kapcsán jelentıs környezeti hatások feltételezhetık-e.

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelı


2012/2/6


Page 41 of 55

6.

Ha a hıtermelı létesítményt vagy a távhıvezetéket régészeti lelıhelyen, régészeti védıövezet területén, mőemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben mőemléket érintı módon valósítják meg.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy vezeték megvalósítása a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

fıvárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

7.

Minden eljárásban.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy vezeték megvalósítása a jogszabályban rögzített tőzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

elsı fokon eljáró tőzvédelmi szakhatóság

másodfokon eljáró tőzvédelmi szakhatóság

2. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Elımunkálati jogi engedély dokumentációja 1. Átnézetes helyszínrajz égtáj jelöléssel (1 db) 2. Helyszínrajz ingatlanonként 1:1000 méretarányban 3. Földhivatali ingatlan nyilvántartási térképmásolat (1 db) 4. Az érintett ingatlan(ok) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolata 5. Mőszaki leírás (1 db) A létesítendı vezeték megnevezése: A beruházás adatai: a) a beruházó megnevezése és címe, b) a beruházás engedélyezésének adatai, c) a beruházás célja, rendeltetése, d) a tervezı vállalat megnevezése és címe. Az üzemben tartó megnevezése és címe: A vezeték mőszaki adatai: – a névleges nyomás, – a nyomvonal teljes hossza, – a vezetékek teljes hossza, – a vezetékek, mérete és anyaga, – egyéb jellemzı adatok (pl. a szállítandó közeg megnevezése, nyomása, hımérséklete). A nyomvonal leírása: Nyomvonal terv (2 db) a földhivatali térképmásolatok alapján, méretarány legfeljebb M=1:500 (belterület) legalább M=1:4000 (külterület) 6. Mőszaki tervlapok Vezetékjogi engedély dokumentációja 1. Mőszaki leírás (1 db) A létesítendı vezeték megnevezése: A beruházás adatai: a) a beruházó megnevezése és címe, b) a beruházás engedélyezésének adatai, c) a beruházás célja, rendeltetése. Az üzemben tartó megnevezése és címe: A vezeték mőszaki adatai: – a névleges nyomás, – a nyomvonal teljes hossza, – a vezetékek teljes hossza, – a vezetékek mérete és anyaga,


2012/2/6


Page 42 of 55

– egyéb jellemzı adatok (pl. a szállítandó közeg megnevezése, nyomása, hımérséklete). A nyomvonal leírása A vezeték létesítése által érintett területek tulajdonosai Nyomvonalrajzok rajzszáma, kelte, mennyiségük A 15 cm-nél nagyobb törzsátmérıjő meglévı és kivágandó faállomány megjelölése Nyilatkozat hogy a tárgyi vezeték az érintett ingatlanok rendeltetésszerő használatát nem akadályozza 2. Kiviteli tervdokumentáció (1 db) – mőszaki leírás – nyomvonal terv – hossz-szelvények, kereszt-szelvények, részlettervek – földhivatali térkép másolatok – érintett ingatlanok tulajdoni lap másolatai – közmő üzemeltetıi, tulajdonosi hozzájárulások, nyilatkozatok 5 db nyomvonalterv – közmőegyeztetések bizonylatai Táblázatosan (1 db): – helyrajzi számonként a tervezett vezeték által igénybe vett tervezett vezeték hosszát (m) – a biztonsági övezet területét (m2) – a tervezett mőtárgyak megnevezését és darab számát az általuk elfoglalt területet (m2) 3. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Távhıszolgáltatási Közüzemi Szabályzat Általános rendelkezések 1. A Tszt. 52. § (1) bekezdésében meghatározott Távhıszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: TKSz) tartalmazza a távhıszolgáltató, a felhasználó és a díjfizetı, továbbá a felhasználó képviselıje és a díjfizetı közötti közüzemi jogviszony általános szabályait. 2.1. E szabályzat alkalmazásában: 2.1.1. A távhıszolgáltatás az ellátás módja szerint lehet: 2.1.1.1. hıátalakítás nélküli távhıenergia szolgáltatás, amely esetben a távhıszolgáltató a távhıt közvetlenül adja át a felhasználónak, 2.1.1.2. hıátalakítással megvalósuló távhıenergia szolgáltatás, amely esetben a távhıszolgáltató a távhıt a hıátalakító berendezés mőködtetésével a felhasználói vezetékhálózat hıhordozó közegét felmelegítve adja át a felhasználónak; 2.1.2. a 2.1.1.2. pont szerinti hıátalakítással megvalósuló távhıenergia szolgáltatás az ellátás célja szerint lehet: 2.1.2.1. főtési célú távhıszolgáltatás, amely esetben a távhıszolgáltató a távhıt a hıátalakító berendezés mőködtetésével a felhasználói főtési-vezetékhálózat részére adja át a felhasználónak, 2.1.2.2. használati melegvíz-szolgáltatási célú távhıszolgáltatás, amely esetben a távhıszolgáltató a távhıt a hıátalakító berendezés mőködtetésével a közmőves ivóvizet felmelegítve adja át a felhasználónak, amely lehet: 2.1.2.2.1. vízfelmelegítés-szolgáltatás, amely esetben nem a távhıszolgáltató által rendelkezésre bocsátott közmőves ivóvíz felmelegítése történik, 2.1.2.2.2. melegvíz-szolgáltatás, amely esetben a távhıszolgáltató által rendelkezésre bocsátott közmőves ivóvíz felmelegítése történik; 2.1.3. a távhıszolgáltatás a hımennyiségmérés helye szerint lehet: 2.1.3.1. hıközponti mérés szerinti távhıszolgáltatás, amikor a távhıszolgáltató az elfogyasztott távhı mennyiségét a hıközpontban, vagy a hıfogadó állomáson hiteles hımennyiségmérıvel méri (a továbbiakban: hıközponti mérés),


2012/2/6


Page 43 of 55

2.1.3.2. épületrészenkénti mérés szerinti távhıszolgáltatás, amikor a távhıszolgáltató az elfogyasztott távhı mennyiségét a felhasználó tulajdonában lévı épületrész ellátását szolgáló felhasználói vezetékhálózaton elhelyezett hiteles hımennyiségmérıvel méri; 2.1.4. a teljesítési hely: 2.1.4.1. hıközponti mérés szerinti távhıszolgáltatás esetén a csatlakozási pont, 2.1.4.2. épületrészenkénti mérés szerinti távhıszolgáltatás esetén a felhasználói vezetékhálózaton elhelyezett hiteles hımennyiségmérı felhasználó felıli oldala; 2.1.5–2.1.6. 2.1.7. főtési idıszak: az év szeptember 15. napja és a következı év május 15. napja közötti idıszak; 2.1.8. hiteles mérés: amely a mérésügyrıl szóló 1991. évi XLV. törvény szerint joghatással járó mérésnek minısül. 2.2. A 2.1.1.2. pont szerinti esetben a felhasználói főtési vezetékhálózat hıhordozó közegének, valamint a használati melegvíznek a felhasználói cirkulációs vezetékben történı keringetése a távhıszolgáltató feladata, a keringetés lehetıségének biztosítása a felhasználó feladata. A felhasználói főtési vezetékhálózat hıhordozó közegét a felhasználó biztosítja. 2.3. Ha a hıközpontot, illetıleg a hıfogadó állomást a távhıszolgáltató üzemelteti, az ingatlantulajdonos a berendezés elhelyezésére szolgáló helyiség zavartalan megközelítését és használatát köteles a távhıszolgáltató részére biztosítani. A hıközpontot, a hıfogadó állomást és azok tartozékait magában foglaló, a távhıszolgáltató által használt helyiség belsı karbantartása – eltérı megállapodás hiányában – a távhıszolgáltató feladata. Elızetes tájékoztatás, igénybejelentés 3.1. Az új felhasználási hely létrehozásában vagy a többletteljesítmény lekötésében érdekelt építtetı, a tulajdonos vagy képviselıjük (a továbbiakban együtt: érdekelt) a távhıszolgáltatás, illetıleg a többletteljesítmény iránti igény kielégítésének feltételeirıl még az igénybejelentés elıtt tájékoztatást kérhet, amelyre a távhıszolgáltató a megkeresés beérkezésétıl számított 30 napon belül írásban köteles válaszolni. 3.2. A távhıszolgáltatói tájékoztatásnak tartalmaznia kell, az érdekelt elızetes tájékoztatás iránti kérelmében elıadottak és a mellékelt iratokban, tervekben foglalt adatok és igények figyelembevételével, a szükséges mőszaki-gazdasági feltételeket, az egyes szükséges engedélyeket, hozzájárulásokat és az eljárás módját. 3.3. Az érdekelt kérésére a távhıszolgáltató köteles a felhasználói hıközpont tervezéséhez szükséges adatokról, a Tszt. 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a megkeresés beérkezésétıl számított 30 napon belül írásban tájékoztatást adni. 4.1. A távhıszolgáltatásra, illetıleg a többletteljesítményre vonatkozó igényt az érdekeltnek a távhıszolgáltatónál írásban kell bejelentenie. A szerzıdésmódosítás érdekében történı igénybejelentésnek tartalmaznia kell: 4.1.1. a szerzıdı fél azonosítására alkalmas adatokat; 4.1.2. a felhasználási hely címét, helyrajzi számát; 4.1.3. a távhımennyiség mérésének a szabályzat 2.1.3. pontja szerinti helyét; 4.1.4. a felhasználási helyen vételezni kívánt legnagyobb hıteljesítményt és a tervezett éves hıigényt; 4.1.5. a távhıvételezés megkezdésének tervezett idıpontját; 4.1.6. a távhı felhasználásának célját (főtés, használati melegvíz-készítés, technológiai cél, hıhordozóval együttes igénybevétel). 4.2. Az igénybejelentésre a távhıszolgáltató a megkeresés beérkezésétıl számított 30 napon belül írásban köteles válaszolni. Egyéb felhasználó esetében a távhıszolgáltató az igénylıtıl a 4.1. pontban felsoroltakon túlmenıen további kiegészítı adatokat kérhet. 4.3. A 4.2. pont szerinti válasznak tartalmaznia kell: 4.3.1. az igény kielégítésének mőszaki feltételeit, a bekapcsoláshoz szükséges, az igénybejelentı által elvégzendı munkálatok megjelölését, 4.3.2. az igénybejelentıt terhelı költségek jogcímét, mértékét, a fizetendı csatlakozási díj összegét,


2012/2/6


Page 44 of 55

4.3.3. azt az idıtartamot, ameddig a távhıszolgáltató az általa adott ajánlathoz kötve van, amely 90 napnál rövidebb nem lehet. 4.4. A távhıszolgáltató által közölt feltételek elfogadásáról az igénybejelentı írásban köteles nyilatkozni. 5. Ha a felhasználói berendezés létesítéséhez valamely engedély vagy idegen ingatlan igénybevétele szükséges, az engedélyeket (ideértve az esetleg szükséges vezetékjogi engedélyt is) az igénybejelentı köteles megszerezni. 6. Az elızetes tájékoztatás és az igénybejelentés megtörténtét követıen a távhıszolgáltató és az igénybejelentı a felhasználási hely távhıszolgáltatásba való bekapcsolásának megvalósulásához szükséges feltételeket szerzıdésben rögzítheti. Abban az esetben, ha az igénybejelentı nem azonos a felhasználóval, a szerzıdésben meg kell jelölni a távhıszolgáltatóval közüzemi szerzıdést kötı felhasználót. 7.1. Ha az igénybejelentı az igénybejelentés visszaigazolásában, illetıleg a 6. pont szerinti megállapodásban foglalt kötelezettségeket teljesítette, a távhıszolgáltató az e pontban foglaltak teljesítésrıl szóló igazolások beérkezésétıl számított 30 napon belül köteles a közüzemi szerzıdés tervezetét az igénybejelentı részére átadni. 7.2. Ha a közüzemi szerzıdés tervezetének elkészítéséhez szükséges, a 7.1. pont szerinti igazolások nem állnak a távhıszolgáltató rendelkezésére, abban az esetben a távhıszolgáltató köteles az érdekelteket a hiányzó igazolások pótlására felhívni, az igazolások beérkezésétıl számított 15 napon belül. Ebben az esetben a 7.1. pont szerinti határidı az igazolások pótlásának teljesítésével kezdıdik. 7.3. Ha az igénybejelentı a szerzıdéstervezetet a kézhezvételtıl számított 30 napon belül aláírva nem küldi vissza a távhıszolgáltatónak, vagy arról érdemben nem nyilatkozik, a távhıszolgáltató ajánlati kötöttsége megszőnik. 7.4. A közüzemi szerzıdésben megnevezett felhasználót a szerzıdésben meghatározott idıponttól illetik meg és terhelik az abban foglalt jogok és kötelezettségek, ezen idıpontig az igénybejelentıt kell felhasználónak tekinteni. 8. A csatlakozási díj fizetésére és az igénybejelentésre vonatkozó 3–6. pontokban foglalt rendelkezések nem érintik azokat a felhasználókat, akik a távhıszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználási helyek tulajdonosváltozása miatt válnak új felhasználókká, feltéve, hogy többletteljesítmény igényük nincs. A felhasználási hely mőszaki jellemzıinek változása esetén értelemszerően alkalmazni kell a 3–6. pontokban foglaltakat is. A közüzemi szerzıdés tartalma 9. A közüzemi szerzıdésnek tartalmaznia kell: 9.1. a távhıszolgáltató cégnevét, székhelyét, cégazonosító adatait, a szolgáltatást végzı szervezeti egységének cégnevét és címét; 9.2. az igénybejelentı és a felhasználó megnevezését és címét, természetes személyazonosító adatait (cégnevét, székhelyét, cégazonosító adatait); ha a közüzemi szerzıdést az igénybejelentı kötötte, annak az idıpontnak a meghatározását, amikor a felhasználó az igénybejelentı helyébe lép; 9.3. a felhasználó képviselıjének nevét és címét; 9.4. a felhasználási hely címét és helyrajzi számát; 9.5. a távhıellátás módját és a hımennyiségmérés helyét a 2.1.1. és 2.1.3. pontjai szerint; 9.6. a felhasználási hely hıigényét meghatározó jellemzıket, a légtérfogatot és hıteljesítményt; 9.7. a felhasználó által igényelt hıellátás mértékét, a távhıszolgáltató elıbbiekkel kapcsolatos kötelezettségét; 9.8. a teljesítési hely megnevezését; 9.9. a távhı díjának elszámolására szolgáló hımennyiségmérık helyének, azonosító adatainak megjelölését; 9.10. a felhasználási helyet ellátó hıközpont azonosító adatait, tulajdonosát, üzemeltetıjét, és abban az esetben, ha a felhasználási helyen használati melegvíz ellátás van, a melegvízkészítéshez szükséges közmőves ivóvíz rendelkezésre bocsátójának megnevezését és címét;


2012/2/6


Page 45 of 55

9.11. a felhasználási helyen lévı berendezések fenntartására vonatkozó kötelezettségeket; 9.12. a távhıszolgáltatás és a vételezés megkezdésének idıpontját; 9.13. a főtési célú szolgáltatás idıtartamát, illetve megkezdésének és befejezésének feltételeit; az üzemvitel során a felhasználó és a szolgáltató együttmőködésének szabályozását; 9.14. a távhı díját (díjszabást), hatósági ár esetében az erre történı utalást; 9.15. a Tszt. 44. § (1) bekezdése szerinti megállapodás esetén a díjfizetık nevét, címét, természetes személyazonosító adatait, a díj megosztásának a felhasználó által meghatározott módját, arányait; 9.16. az elszámolásra, a számlázásra és a díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseket; 9.17. a távhıszolgáltató és a felhasználó szerzıdésszegésének következményeit; 9.18. országos tüzelıanyag-hiány vagy környezetvédelmi ok esetén az önkormányzat rendeletében megállapított korlátozás mértékét; 9.19. a közüzemi szerzıdés hatálybalépésének és megszőnésének idıpontját, a módosítás lehetıségét és feltételeit, a felmondási idıt és a felmondás egyéb feltételeit. 10. Az egyedi közüzemi szerzıdésnek a 9. pontban foglaltakon kívül tartalmaznia kell még a következıket: 10.1. a hıhordozó közeg megnevezését, a távhıszolgáltató által biztosított legnagyobb hıteljesítményt és az éves hımennyiséget, valamint a szolgáltatás egyéb mennyiségi és minıségi jellemzıit, 10.2. a felhasználó által visszaadandó hıhordozó közeg mennyiségi és minıségi jellemzıit, 10.3. a felhasználó üzemének jellegébıl adódó, a távhıszolgáltató üzembiztonságát vagy más felhasználó vételezését esetileg zavaró vagy veszélyeztetı hatások megszüntetésének módját, 10.4. a távhı vételezését korlátozó eszközökre, berendezésekre vonatkozó megállapodást, 10.5. a települési önkormányzat által jóváhagyott korlátozási sorrend szerinti besorolást. 11. Ha a közüzemi szerzıdés a Tszt. 37. § (5) bekezdése szerint a szolgáltatás igénybevételével létrejött, abban az esetben a távhıvételezés tényét a felhasználó legkésıbb az igénybevétel megkezdését követı 30 napon belül a távhıszolgáltatónak írásban bejelenti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy a határidı túllépése esetén a szabálytalan vételezés jogkövetkezményeit kell alkalmazni. 12.1. A felhasználónak joga van, a lekötött hıteljesítménynek is megfelelıen, a hıellátás mértékét és egyéb jellemzıit, a főtési célú hıellátás megkezdését, befejezését, a napok, napszakok szerinti változását a hıközpont üzemeltetıjének közremőködésével meghatározni, illetve szabályozni. Főtési idıszakon kívül a távhıszolgáltató a főtési célú hıellátást abban az esetben biztosítja, ha az a 16.1. pont szerinti munkálatok elvégzését nem akadályozza. Az egy hıközpontból ellátott felhasználók az önálló szabályozás mőszaki feltételeinek megteremtéséig [Tszt. 48. § (2) bekezdés] az elızıekrıl csak együttesen rendelkezhetnek. Egyéb megállapodás hiányában a távhıszolgáltató a főtési célú hıellátást az üzletszabályzatában meghatározott idıpontban, illetıleg feltételek megléte esetén kezdi meg és fejezi be. 12.2. Ha a felhasználó a hıhordozó közeg felhasználására is igényt tart, illetıleg, ha a távhı vételezése csak a hıhordozó közeg felhasználásával lehetséges, jogosult abból olyan mennyiséget felhasználni, amennyit a közüzemi szerzıdésben lekötött. Egyéb esetben a felhasználó a hıhordozó közegbıl nem vételezhet, illetıleg azt köteles a távhıszolgáltatónak a csatlakozási ponton a szerzıdésben elıírt minıségben visszaadni. 12.3. Ha a felhasználó az igénybejelentésében nagyobb hıteljesítmény igényt jelentett be, mint amennyit a közüzemi szerzıdésében lekötött, és a csatlakozási díjat aszerint fizette meg, jogosult a bejelentett és a le nem kötött hıteljesítmény közötti különbözet erejéig a le nem kötött hıteljesítményre vonatkozó igény fenntartására. Ha a felhasználó által le nem kötött és fenn nem tartott hıteljesítmény-igény különbözetre más felhasználó igényt tart, és az igényével arányos csatlakozási díjat a távhıszolgáltatónak megfizette, a távhıszolgáltató köteles az elızı felhasználó részére a le nem kötött és általa fenn nem tartott hıteljesítményigény utáni csatlakozási díjat visszafizetni.


2012/2/6


Page 46 of 55

12.4. A felhasználó képviselıjének jogállását a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, a lakásszövetkezetrıl rendelkezı 2004. évi CXV. törvény, egyéb esetben a Ptk. 474– 477. §-ai szabályozzák. 12.5. A felhasználó képviselıje köteles a távhıszolgáltatónak átadott minden információt dokumentálni és a társasházi, illetve lakásszövetkezeti iratokkal együtt megırizni. Bekapcsolás 13.1. A felhasználói berendezések kivitelezıje a bekapcsolás elıtt köteles írásban nyilatkozni a kivitelezés megrendelıje részére, hogy a felhasználói berendezéseket a mőszaki és egyéb elıírásokban foglaltaknak megfelelıen készítette el. E nyilatkozat a bekapcsolási igény részét képezi. 13.2. A távhıszolgáltató a szolgáltatói berendezés üzembiztonsága, a vagyonbiztonság, valamint az élet- és egészségvédelem érdekében a felhasználói berendezést felülvizsgálhatja. Ha azt állapítja meg, hogy a berendezés az életet, az egészséget, a vagyonbiztonságot veszélyezteti, a bekapcsolást köteles megtagadni. 13.3. A felhasználó által létesített hıközpontban, továbbá az épületrészben az elszámolás alapjául szolgáló mérıeszközök beépítési helyét a mőszaki elıírásoknak megfelelıen a felhasználó alakítja ki. Az elszámolás alapját képezı mérıeszközöket a távhıszolgáltató szereli fel. 13.4. A mérıeszközök beszerzésének, hitelesítésének és felszerelésének költsége hıközponti mérés esetén a távhıszolgáltatót, épületrészenkénti mérésnél a felhasználót terheli. Épületrészenkénti mérés esetén a távhıszolgáltató a mérıeszközök beszerzésének, hitelesítésének és felszerelésének költségét a felhasználótól a mérı felszerelése elıtt is igényelheti. 13.5. A felhasználó által létesített hıközponti, illetve épületrészenkénti mérés esetén a távhıszolgáltató a mérıeszköz felszerelését megtagadhatja, ha a mérıeszköz beépítési helyének kialakítása nem felel meg a mőszaki elıírásoknak. Ha a felhasználó a távhıszolgáltató felhívására nem gondoskodik a mérıeszköz beépítési helyének elıírás szerinti kialakításáról és emiatt a mérı beépítése meghiúsul, a távhıszolgáltató köteles a mérıbeépítésre befizetett összeget a helyszíni kiszállás költségeivel csökkentve a felhasználónak visszafizetni. Vételezés 14.1. A felhasználó magatartásával más felhasználó vételezését nem zavarhatja. Ha a távhıszolgáltató tudomására jut, hogy a felhasználó más felhasználó vételezését zavarja, vagy vételezésével veszélyhelyzetet teremtett, a felhasználót felszólítja a veszélyhelyzet, illetve a zavart okozó körülmény, magatartás megszüntetésére. A felhasználó az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetı helyzetet azonnal, az egyéb zavaró körülményt a zavaró körülményrıl történı tudomásszerzéstıl számított 8 napon belül köteles megszüntetni. 14.2. Ha a 14.1. pontban említett veszélyhelyzetet vagy zavaró körülményt a felhasználó a határidı lejártáig nem szünteti meg, a távhıszolgáltató jogosult a távhıszolgáltatást felfüggeszteni, és ezzel egyidıben azt az önkormányzat jegyzıjének jelenteni. 15.1. A távhıszolgáltató jogosult a felhasználó vételezését, a felhasználói berendezés állapotát a felhasználási helyen ellenırizni. Az ellenırzést az ingatlan tulajdonosának, illetıleg használójának személyes érdekei figyelembevételével – a veszélyhelyzet, vagy annak gyanúja esetét kivéve – munkanapokon, 8 és 20 óra között lehet elvégezni. Az ellenırzést végzı személyt az arra feljogosító, fényképes igazolvánnyal kell ellátni. 15.2. A 15.1. pontban meghatározott ellenırzés, a szabálytalan vételezésre utaló körülmények vizsgálata, továbbá a Tszt. 51. § (3) bekezdés a) és b) pontjai szerinti távhıszolgáltatás felfüggesztésének érdekében a felhasználó, illetıleg a díjfizetı köteles a távhıszolgáltató alkalmazottja számára a felhasználási helyre való bejutást lehetıvé tenni. 16.1. A távhıszolgáltató és a felhasználó a tulajdonában lévı berendezés rendszeres karbantartását, tervezett javítását, felújítását a főtési idıszakon kívüli idıszakban jogosult


2012/2/6


Page 47 of 55

elvégezni. A távhıszolgáltató jogosult e célból a szolgáltatást a lehetséges legkisebb felhasználói körben és a legrövidebb idıtartamban szüneteltetni. Eltérı megállapodás hiányában a szünetelés 8 napnál hosszabb nem lehet. A felek a munkálatokról legalább a munkálatok megkezdése elıtt 8 nappal kötelesek egymást írásban értesíteni. 16.2. A 16.1. pont hatálya alá nem tartozó munkálatokat – meghibásodás kijavítása, veszélyhelyzet megszüntetése, üzemzavar elhárítása – a felek, egymás egyidejő írásbeli értesítése mellett, a lehetı legrövidebb idı alatt végzik el. Mérés, díjszétosztás, díjfizetés 17.1. Az elszámolás alapjául szolgáló hıközponti hımennyiségmérık és a hıközponti használati melegvízmérık, továbbá a Tszt. 43. § (4) bekezdése szerinti költségmegosztó mérımőszerek a távhıszolgáltató tulajdonát képezik, amelyek javításáról, idıszakonkénti hitelesíttetésérıl, szükség szerinti cseréjérıl (a továbbiakban: fenntartásáról) a távhıszolgáltató a saját költségén köteles gondoskodni. 17.2. Az épületrészekben felszerelt, az elszámolás alapjául szolgáló, távhıszolgáltatói tulajdonban lévı hımennyiségmérık és használati melegvízmennyiség-mérık fenntartása és az ezzel kapcsolatos költségek viselése – eltérı megállapodás hiányában – a távhıszolgáltató kötelezettsége. 17.3. Az elszámolás alapjául szolgáló mérık leolvasása a távhıszolgáltató feladata. A mérık leolvasását és fenntartását a felhasználó köteles lehetıvé tenni. 17.4. A távhıszolgáltató köteles tájékoztatni a felhasználót a Tszt. 6. § (2) bekezdés a) pontja alapján a hımennyiségmérés meghatározott helyérıl. A felhasználó jogosult ellenırizni, hogy a mérıeszköz beépítésének helye megegyezik-e az önkormányzat rendeletében meghatározottakkal. 17.5. A távhıszolgáltató köteles biztosítani, hogy a felhasználó képviselıje a hımennyiségmérık idıszakonkénti leolvasását ellenırizze. 18.1. Az önkormányzat képviselı-testületének rendeletében elıírt idıponttól kezdıdıen a távhıszolgáltató a főtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hımennyiséget – a 2.1.1.1. pontban szabályozott esetek kivételével – a 18.2–18.3. pontokban foglaltak szerint külön-külön határozza meg. 18.2. A felhasználók által főtési célra elfogyasztott hımennyiség meghatározása történhet: 18.2.1. a felhasználási helyet ellátó hıközpontban, hıfogadó állomáson beépített hiteles hımennyiségmérın történı méréssel, vagy 18.2.2. a Tszt. 43. § (5) bekezdésében szabályozott esetben a felhasználó által főtési célra felhasznált hımennyiség épületrészenkénti hiteles mérésével, vagy 18.2.3. a felhasználási helyet ellátó hıközpontban, hıfogadó állomáson a főtési célra és a használati melegvíz- készítés céljára elfogyasztott, hiteles hımennyiségmérıvel mért összes hımennyiség, valamint a használati melegvíz-készítés céljára elfogyasztott, a 18.3.1., vagy 18.3.3., vagy 18.3.4. pontjaiban szabályozott módon meghatározott hımennyiség különbségeként. 18.3. A használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hımennyiség felhasználónkénti meghatározása történhet: 18.3.1. a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hımennyiségnek a felhasználót ellátó hıközpontban vagy hıfogadó állomáson beépített hiteles hımennyiségmérın történı mérésével, vagy 18.3.2. a főtési célra és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált összes hımennyiségnek és a főtési célra felhasznált hımennyiségnek a felhasználót ellátó hıközpontban vagy hıfogadó állomáson történı hiteles mérésével, amely esetben a használati melegvíz készítéséhez elfogyasztott hımennyiséget az elızı két hımennyiség különbözete adja, vagy 18.3.3. a felhasználók által elfogyasztott használati melegvíz mennyiségének hıközponti hiteles mérésével, amely esetben a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hımennyiséget a felhasználási helyet ellátó hıközpontban beépített hiteles vízmennyiség-


2012/2/6


Page 48 of 55

mérın mért használati melegvíz-mennyiség és az adott hıközpontban 1 m3 közmőves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hımennyiség szorzata adja, vagy 18.3.4. a felhasználó által felhasznált használati melegvíz mennyiségének épületrészenkénti hiteles mérésével, amennyiben a hiteles vízmennyiség-mérés az épület valamennyi épületrészében megvalósul. Ebben az esetben a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hımennyiséget az épületrészben beépített hiteles vízmennyiségmérın mért használati melegvízmennyiség és a hıhordozó közeg egységnyi mennyiségének felmelegítéséhez szükséges hımennyiség szorzata adja. 18.4. A használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hımennyiség 18.3. pont szerinti megállapításának, továbbá a 18.3.3. pontban szabályozott esetben a hıközpontban 1 m3 közmőves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hımennyiség, illetıleg a 18.3.4. pontban szabályozott esetben a távhıszolgáltatónál 1 m3 közmőves ivóvíz felmelegítéséhez átlagosan szükséges hımennyiség meghatározásának módját a települési önkormányzat képviselıtestületének a díjak megállapításáról és azok alkalmazási feltételekrıl szóló rendelete tartalmazza. 18.5. A távhıszolgáltató a 18.2–18.4. pontokban foglaltak alapján meghatározott főtési célú és használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hımennyiség díját elkülönítve számlázza a települési önkormányzat képviselı-testületének a díjalkalmazási feltételekrıl szóló rendelete szerint. A szabályzat 18.3.4. pontja esetén a számlában fel kell tüntetni a használati melegvízkészítés céljára felhasznált ivóvíz mennyiségét, ha az épületrészben a vízmennyiség hiteles mérése biztosított. 18.6. A 18.1–18.3. és 18.5. pontokban foglalt kötelezettség akkor terheli a távhıszolgáltatót, ha a felhasználó tulajdonában lévı felhasználói berendezés ezt lehetıvé teszi, vagy a felhasználó a tulajdonában lévı felhasználói berendezés szükséges mőszaki átalakítását biztosítja. 18.7. A távhıszolgáltató köteles világos, közérthetı módon a rendszeresen kibocsátott számlán vagy ahhoz csatoltan feltüntetni: 18.7.1. a távhı tényleges, aktuális értékesítési árát és az elszámolási idıszakra vonatkozó nyitó és záró fogyasztásmérı-állásokkal együtt a tényleges energiafogyasztást, 18.7.2. a fogyasztó aktuális energiafogyasztásának és az elızı év ugyanezen idıszakában mért fogyasztásának az összehasonlítását. 18.8. Ha a felhasználó, illetve a díjfizetı a számla ellenértékét a pénzforgalmi szolgáltatást nyújtónál fizetési számlára történı készpénzbefizetéssel egyenlíti ki, a fizetési késedelem jogkövetkezményei legkorábban a késedelembe eséstıl számított második naptól alkalmazhatók. 19.1. Hıközponti mérés esetén a távhıszolgáltató a szolgáltatás díját a közüzemi szerzıdés rendelkezéseinek megfelelıen a felhasználó vagy a díjfizetık részére számlázza. 19.2. Abban az esetben, ha a felhasználó épületrészenkénti díjmegosztást igényel [Tszt. 44. § (1) bekezdés], a távhıszolgáltató köteles azt a felhasználó által az e rendelet 17/A–17/H. §a alapján meghatározott, és a távhıszolgáltató részére megadott díjmegosztási arányoknak megfelelıen végrehajtani. 19.3–19.6. 20.1. Épületrészenkénti mérés esetén a távhıszolgáltató az épületrész távhıellátásának díját az egyes felhasználóknak, valamint a díjfizetıknek számlázza. 20.2. A távhıszolgáltató épületrészenkénti mérés esetén – eltérı megállapodás hiányában – az átadott hımennyiséget a hıköpontban vagy hıfogadó állomáson is mérheti. Ebben az esetben a hıközpontban mért hımennyiség és az egyes felhasználók épületrészeiben mért hımennyiségek összessége közötti különbözet tekintetében az épület tulajdonosi közössége minısül felhasználónak, amennyiben ez a különbözet nem tartalmazza más, épületrészenkénti méréssel mért ingatlanrész felhasználását. 21.1. A felhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és az új felhasználó írásban köteles a távhıszolgáltatónak a felhasználó személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül bejelenteni. A távhıszolgáltató a bejelentést követı 15 napon belül köteles az új felhasználó részére a közüzemi szerzıdés megkötésére írásban ajánlatot tenni.


2012/2/6


Page 49 of 55

21.2. A díjfizetı személyében bekövetkezett változást a régi és az új díjfizetı – a felhasználó képviselıjének egyidejő értesítése mellett – írásban köteles a távhıszolgáltatónak a díjfizetı személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül bejelenteni. 21.3. A 21.1. és a 21.2. pontok szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell az új felhasználó vagy a díjfizetı személyének azonosításához szükséges adatokat a felhasználási hely, illetıleg az épületrész pontos megjelölését és a változás idıpontját. A távhıszolgáltató jogosult a tulajdonváltozás igazolására alkalmas okirat bemutatását igényelni. A számlázás módosítását az elıbbi bejelentésben megjelölt idıponttól, – ha a bejelentés az elıírt határidın túl történik – legkorábban a bejelentés beérkezése idıpontjától lehet igényelni a távhıszolgáltatótól. 22.1. A távhıszolgáltató tulajdonában vagy fenntartásában lévı, az elszámolás alapját képezı mérıeszköz mérésügyi megfelelıségét és a mérés technológiai helyének az önkormányzat rendeletében foglaltak szerinti megfelelıségét a felhasználó kérésére a távhıszolgáltató köteles a külön jogszabályban meghatározott szervvel megvizsgáltatni. Ha a mérıeszköz mérési hibája a mérésügyi elıírásokban meghatározott mértéket túllépi vagy más ok miatt hiteles mérésre alkalmatlan, a mérı vizsgálatával felmerült minden költség és a mérıcsere költsége a távhıszolgáltatót terheli. Ha a vizsgálat szerint a mérı helyesen mőködik, illetıleg a megengedett hibahatárt nem lépi túl, az elızı költségeket a távhıszolgáltató jogosult a felhasználóra áthárítani. 22.2. A felhasználó jogosult ellenırzı mérıt felszerelni, ez azonban a szolgáltatott távhı mennyiségének elszámolására nem alkalmazható. 23.1. Az elszámolási mérıeszköz meghibásodása esetén a meghibásodás idıtartamára az elızı év azonos idıszakában mért mennyiség azonos szolgáltatási, illetve vételezési körülményekre korrigált mennyiségét kell az elszámolás alapjának tekinteni. Ilyen idıszak hiányában a meghibásodás elhárítását követı, vagy a meghibásodás idıpontját megelızı, legalább egy hónap hıfelhasználása képezi a korrekció alapját. 23.2. A Tszt. 43. § (4) bekezdése szerinti költségmegosztó mérımőszer meghibásodása esetén az egy hıközpontból ellátott felhasználók a hıközpontban mért hımennyiség egymás közötti szétosztásáról megállapodhatnak. Megegyezés hiányában a távhıszolgáltató ezt a hımennyiséget az elızı év azonos idıszakának a költségmegosztó mérımőszerek által meghatározott fogyasztási arányai szerint, ilyen idıszak hiányában a felhasználási helyek légtérfogatának egymáshoz viszonyított arányában osztja szét a felhasználók között. 24. A társasházak, lakásfenntartó szövetkezetek szétválása, az ingatlanok megosztása esetén a hıellátás és az átvett hımennyiség felhasználónkénti szabályozását és mérését az érintett tulajdonosi közösségek saját költségükön valósíthatják meg. 25. Épületrész ellátására külön felhasználói hıközpontot, illetve felhasználói berendezéseket abban az esetben lehet létesíteni, ha ahhoz a tulajdonosi közösség hozzájárul, az érintett épületrész tulajdonosa az ahhoz szükséges átalakítás és az új berendezések létesítésének minden költségét viseli és a felhasználási helyre vonatkozó közüzemi szerzıdést a távhıszolgáltató és a felhasználó az átalakításnak megfelelıen módosítja. A felhasználók és a felhasználói érdekképviseletek tájékoztatása 26.1. A távhıszolgáltató a közüzemi szerzıdésrıl, a díjszétosztás módjáról és az adott díjfizetıre vonatkozó díjszétosztási arányról köteles a díjfizetık részére tájékoztatást adni. Abban az esetben, ha a távhıszolgáltató a hıközpontban mért hımennyiséget és annak díját a felhasználó képviselıje által megadott arányok szerint osztotta szét, az ennek alapján számlázott díjat a távhıszolgáltató részére kell megfizetni. Az arányok megállapításával kapcsolatos díjfizetıi kifogások rendezése a felhasználó feladata. 26.2. A Tszt. 11. §-ában, valamint az e szabályzatban meghatározott tájékoztatási kötelezettséget, valamint a számlázással kapcsolatos felvilágosítást a távhıszolgáltató az ügyfélszolgálati tevékenység keretében vagy – ahol a feltételek rendelkezésre állnak – elektronikus úton teljesíti. A távhıszolgáltató az ügyfélszolgálat munkarendjét úgy köteles meghatározni, hogy az a felhasználók és díjfizetık részére legalább heti egy alkalommal a szokásos munkaidın túl is elérhetı legyen.


2012/2/6


Page 50 of 55

26.3. A távhıszolgáltatóa 17/I. § szerinti honlapon, valamint a helyben szokásos módon köteles közzétenni: 26.3.1. az üzletszabályzatot; 26.3.2. az elızı gazdálkodási év adatait, a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvénynek megfelelı formában; 26.3.3. a távhıszolgáltató gazdálkodásával kapcsolatos, a távhıszolgáltatás hatósági árait befolyásoló, a cégbíróságnál elérhetı vagy egyéb nyilvános, üzleti titkot nem képezı információkat; 26.3.4. a távhıszolgáltató szolgáltatási területén elérhetı, a távhıszolgáltatással kapcsolatos támogatások feltételeit, pályázatok adatait; 26.3.5. az illetékes fogyasztóvédelmi szervek és felhasználói társadalmi érdekképviseletek elérhetıségét; 26.3.6. a felhasználói panaszok intézésével kapcsolatos információkat; 26.3.7. jelen rendelet 4. mellékletében meghatározott információkat, (az egyes táblázatokat a 4. mellékletben meghatározott módon); 26.3.8. a mőködési területén az épületek energetikai jellemzıinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 9. §-a szerinti, az épületek energetikai jellemzıinek tanúsítását végzık, továbbá az energiaauditot, energetikai szolgáltatást végzı, külön jogszabály alapján kijelölt vagy akkreditált szervezetek nyilvántartásának elérhetıségét, továbbá az energiahatékonyságot javító intézkedések, programok hozzáférhetıségét. 26.4. A felhasználók, illetve díjfizetık részére kiállított számlán fel kell tüntetni a távhıszolgáltató honlapjának elérhetıségi adatait, továbbá annak a hıközpontnak a honlapon szereplı azonosító adatait, melynél lehetıség van a felhasználó által igényelt távhı teljesítmény befolyásolására. A közüzemi szerzıdés felmondása 27.1. A közüzemi szerzıdés felmondását írásban kell közölni. A közüzemi szerzıdésnek a távhıszolgáltató által a Tszt. 49. § (2) bekezdés b) és e) pontjaiban meghatározott szerzıdésszegésen alapuló felmondása esetén a távhıszolgáltató értesíti a felhasználót, a díjfizetıt és a távhıvel ellátott ingatlan tulajdonosát. 27.2. Eltérı megállapodás hiányában a felmondás kiterjed mind a főtési célú hıszolgáltatás, mind a használati melegvíz célú szolgáltatás megszüntetésére. 27.3. Az általános közüzemi szerzıdésnek a 27.1. pont szerinti felmondása esetén – eltérı megállapodás hiányában – a távhıszolgáltató jogosult és köteles a felhasználási helyen lévı szolgáltatói berendezéseket, valamint a tulajdonát képezı hıközpontot leszerelni, és az annak folytán megüresedı helyiséget, illetve helyiségeket az épülettulajdonos rendelkezésére bocsátani, kivéve, ha a szolgáltató a szolgáltatói berendezésekkel, illetıleg a hıközpontból más felhasználó távhıigényét továbbra is kielégíti. 4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és mőszaki információk I. táblázat Az elızı két üzleti évben távhıszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredménykimutatásban szereplı árbevételre és egyéb bevételekre vonatkozó információk (a felhasználóhoz legközelebb esı felhasználási mérı alapján): Sor -

Megnevezés

Mértékegység

szám

1. 2.

A főtési idıszak átlaghımérséklete Lakossági felhasználók számára értékesített főtési célú hı

... év

... év

°C GJ


2012/2/6


3.

Lakossági felhasználók számára értékesített használati melegvíz felmelegítésére felhasznált hı 5. Egyéb felhasználók számára értékesített hı 6. Értékesített villamos energia mennyisége 7. Lakossági felhasználók legalacsonyabb éves főtési hıfogyasztással rendelkezı tizedének átlagos éves fajlagos fogyasztása 8. Lakossági felhasználók legmagasabb éves főtési hıfogyasztással rendelkezı tizedének átlagos éves fajlagos fogyasztása 9. Lakossági felhasználók számára kiszámlázott főtési célú hı értékesítésébıl származó főtési alapdíj 10. Lakossági felhasználók számára kiszámlázott használati melegvíz alapdíj 11. Lakossági felhasználóktól származó, főtési célra értékesített hı mennyiségétıl függı árbevétel 12. Lakossági felhasználóktól, használati melegvíz értékesítésbıl származó, az értékesített hı mennyiségétıl függı árbevétel, víz és csatornadíj nélkül 13. Egyéb felhasználóktól, hı értékesítésbıl származó, az értékesített hı mennyiségétıl független árbevétel 14. Egyéb felhasználóktól, hı értékesítésbıl származó, az értékesített hı mennyiségétıl függı árbevétel 15. Villamosenergia-értékesítésbıl származó árbevétel 16. A távhıszolgáltató nevén nyilvántartott, vízmérın mért vízés csatornadíjból származó árbevétel 17. Központi költségvetésbıl származó állami támogatások 18. Helyi önkormányzattól kapott támogatások 19. Egyéb támogatások 20. Egyéb árbevétel és egyéb bevétel 21. Árbevétel és egyéb bevétel összesen ____________ 1

Page 51 of 55

GJ GJ MWh MJ/légm3 MJ/légm3 ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft

ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft

Megjegyzés: az I–XI. jelő táblázatok honlapon történı közzététele kötelezı, a VII–XI. jelő táblázatok esetében oly módon, hogy

biztosítani kell a hıközpontonkénti egyedi lekérdezés lehetıségét.

II. táblázat Az elızı két üzleti évben biztosított távhıszolgáltatás költségeire vonatkozó információk: Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.6.1. 1.6.2. 1.6.3.

Mértékegység

Felhasznált energia mennyisége összesen: Saját tulajdonú berendezésekkel kapcsoltan termelt hı Saját kazánokból származó hı Egyéb forrásból származó saját termeléső hı (pl. geotermikus alapú) Távhıszolgáltató által elıállított hı mennyisége összesen Távhıszolgáltató által vásárolt hı mennyisége összesen Távhıszolgáltató által hıtermelésre felhasznált összes energiahordozó mennyisége Felhasznált földgáz mennyisége Felhasznált szénhidrogén mennyisége Felhasznált megújuló energiaforrások mennyisége

... év

... év

GJ GJ GJ GJ GJ GJ GJ GJ GJ GJ


2012/2/6


1.6.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5.

Page 52 of 55

Felhasznált egyéb energia mennyisége Saját termeléső hı elıállításának hıtermelésre esı költsége összesen: Felhasznált gáz teljesítmény díja Felhasznált gáz gázdíja Nem földgáztüzelés esetén a felhasznált energiahordozó összes költsége Saját termeléső hı elıállításának egyéb elszámolt költsége Saját termeléső hı elıállításának költsége összesen Vásárolt hı költsége összesen: Vásárolt hı teljesítménydíja Vásárolt hı energiadíja Hálózat üzemeltetés energia költsége összesen: Hálózat üzemeltetéshez felhasznált villamos energia költsége A távhıszolgáltatás energián kívüli költségei összesen: Értékcsökkenés Bérek és járulékai Távhıszolgáltatást terhelı nem felosztott költségek Távhıszolgáltatást terhelı pénzügyi költségek Egyéb költségek

GJ ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft

III. táblázat Az elızı két üzleti évi teljesítmény gazdálkodásra vonatkozó információk: Mértékegység

Lekötött földgáz teljesítmény Az adott évben maximálisan igénybe vett földgáz teljesítmény Maximális távhıteljesítmény igény

... év

... év

mn /h mn3/h 3

MW

IV. táblázat Önkormányzati tulajdonban levı távhıszolgáltatók esetén az elızı két üzleti évben támogatott jogi személyek neve és a támogatás összege: Szervezet neve

Mértékegység

... év

... év

ezer Ft ezer Ft ezer Ft V. táblázat Az elızı két üzleti évben aktivált, a szolgáltató tulajdonában lévı beruházásokra vonatkozó információk: Mértékegység

Távhıtermelı létesítmények beruházásainak aktivált értéke Felhasználói hıközpontok beruházásainak aktivált értéke Szolgáltatói hıközpontok beruházásainak aktivált értéke Termelıi hıközpont beruházások aktivált értéke Aktivált beruházások keretében beszerzett hıközpontok száma

... év

... év

ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft db


2012/2/6


Page 53 of 55

Távvezeték beruházások aktivált értéke Egyéb beruházások aktivált értéke Beruházások aktivált értéke összesen

ezer Ft ezer Ft ezer Ft

VI. táblázat Az elızı üzleti év végére vonatkozó információk: Mértékegység

A távhıszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó foglalkoztatott létszám Az általános közüzemi szerzıdés keretében ellátott lakossági díjfizetık száma Ebbıl a költségosztás alapján elszámoló lakossági díjfizetık száma Az ellátott nem lakossági felhasználók száma Az üzemeltetett távhıvezetékek hossza Felhasználói hıközponttal nem rendelkezı épületek száma Felhasználói hıközponttal nem rendelkezı épületekben levı lakossági díjfizetık száma

.... év

fı db db db km db db

VII. táblázat Távhıszolgáltató érdekeltségei más társaságokban: Cégnév

Fı tevékenység

Tulajdoni arány

Elızı évi árbevétel

VIII. táblázat Az elızı év végén hıközpontokban lekötött teljesítmény és költsége:

Összesen

Elszámolási

Hıközponti

Egycsöves

mérés helyét

mérés alapján

átfolyós főtési

Lekötött

Főtött

jelentı

elszámolt

rendszerő

teljesítmény

légtérfogat

hıközpontok

díjfizetık száma

díjfizetık száma

(MW)

(m )

azonosító jele

(db)

(db)

3

Éves alapdíj (ezer Ft)

–

IX. táblázat Az elızı év végén az elszámolási mérések helyét jelentı hıközpontokban lekötött teljesítmény és költsége: Hıközpont egyéni azonosító jele

Összesen

Hıközponti

Egycsöves

mérés alapján

átfolyós főtési

elszámolt

rendszerő

díjfizetık száma

díjfizetık száma

Lekötött

Főtött

teljesítmény

légtérfogat

(MW)*

(m )*

3

Éves alapdíj (ezer Ft)

–

* Erre vonatkozó szerzıdés esetén.

X. táblázat


2012/2/6


Page 54 of 55

Az elızı évben az elszámolási mérések helyét jelentı hıközpontokban elszámolt fogyasztás:

Összesen

Hıközpont

Teljes elszámolt

egyéni

hı felhasználás

azonosító jele

(GJ)

Elszámolt főtési célú hı felhasználás (GJ)

Főtéshez

Főtési

Melegvíz

felhasznált 1

költségosztó

költségosztó

légköbméter

(vagy mérı)

(vagy mérı)

átlagos

alapján

alapján

hımennyiség

elszámolt

elszámolt

(MJ/légköbmé-

díjfizetık száma

díjfizetık száma

ter/év)

(db)

(db)

–

XI. táblázat Az elızı évben az elszámolási mérések helyét jelentı hıközpontokban elszámolt fogyasztás költsége: Díjfizetık

Összesen

Hıközpont

Főtési napok

egyéni

száma

azonosító jele

(db)*

–

–

Egy díjfizetı

Felhasználó

fogyasztás

átlagos,

Egy díjfizetı

által igényelt

mértéke alapján

fogyasztás

átlagos állandó

épület

fizetett

mértékétıl

költsége

hımérséklet

teljes költsége

függı költsége

(ezer Ft)

(ezer Ft)

(ezer Ft)

–

* Felhasználó igénye szerint, vagy általános szabályok szerint meghatározott külsı hımérséklet alapján végzett főtési szolgáltatás napjainak száma.

5. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez A főtési költségmegosztók jellemzıi 1. Elektronikus főtési költségmegosztó: elektronikus elven mőködı, a hıleadó készülékre felszerelt főtési költségmegosztó, amelybe betáplálhatók – vagy a kiértékelés során szorzótényezı segítségével figyelembe vehetık – az adott hıleadó készülék mőszaki adatai, és amely a hıleadó készülék hıleadását a kijelzıjén megjeleníti. Az elektronikus főtési költségmegosztó a hıleadó készülék hıleadását a költségmegosztó hıérzékelıi által regisztrált hımérséklet-adatok alapján úgy határozza meg, hogy a hımérsékletkülönbség-mérés hibája: a) 5K ≤ dt < 10K : 12%, b) 10K ≤ dt < 15K : 8%, c) 15K ≤ dt < 40K : 5%, d) 40K ≤ dt : 3% ahol: dt: a hıleadó készülék közepes hımérséklete és a helyiség levegıje közötti hımérsékletkülönbség 2. Párologtatós főtési költségmegosztó: párologtatós elven mőködı, a hıleadó készülékre felszerelt főtési költségmegosztó, amely a hıleadást egy ampullába töltött folyadék párolgásával érzékeli; a hıleadás az ampullából elpárolgott folyadék mennyisége alapján, egy skála segítségével a hıleadó készülék adatai és egy erre a célra kifejlesztett speciális szoftver igénybevételével határozható meg.


2012/2/6


Page 55 of 55

3. Főtési költségmegosztás céljára alkalmazott hıfogyasztás-mérı: a mérıeszközökre vonatkozó egyedi elıírásokról szóló rendeletben foglalt követelményeknek megfelelı, a főtési elosztó hálózat elıremenı és visszatérı vezetékébe szakszerően beépített mőszer, amely a felszerelését követı vezetékszakaszon és a hıleadó készülékeken leadott főtési hımennyiséget méri, valamint a hıhordozó folyadék által átadott hımennyiséget a kijelzıjén megjeleníti. 6. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez A korrekciós tényezık Megnevezés

A korrekció* mértéke %-ban

1. Földszinti korrekciók**: 1.1. földszint, ha nincs alatta helyiség

–15

1.2. földszint, alatta levı, főtetlen helyiség fölött

–10

2. Legfelsı emeleti korrekciók***: 2.1. lapostetıs épületnél, közvetlenül a tetı alatt

–20

2.2. nem beépített, főtetlen tetıtér alatt

–15

2.3. beépített, főtetlen tetıtér alatt, illetve tetıtérben

–10

3. Sarokhelyiségek korrekciói: 3.1. minden olyan helyiség, amely legalább két külsı határoló-felülettel (lehőlı falfelülettel) rendelkezik

–10

4. Égtáj szerinti korrekció: 4.1. északi oldal

–5

5. Egyéb korrekciók: 5.1. főtetlen átjáró és kapubejáró feletti helyiség

–15

5.2. főtetlen földszinti helyiség feletti helyiség

–10

5.3. főtetlen lépcsıház, illetve folyosó melletti helyiség

–5

* A korrekciók az épületrész egyes helyiségeire számítandók. Ha egy adott helyiségre egynél több korrekció vonatkozik, abban az esetben a helyiségre vonatkozó valamennyi korrekciót alkalmazni kell. Főtési költségmegosztó funkciót ellátó hımennyiségmérık alkalmazása esetén az épületrész egyes helyiségeinek korrekciós tényezıit a korrekciós tényezıvel érintett helyiség főtött légtérfogatának a teljes épületrész főtött légtérfogatára jutó arányában kell számításba venni. ** A földszinti korrekciók nem alkalmazhatók azoknál a függıleges, alsó elosztású főtési rendszerő felhasználási helyek helyiségeinél, amelyek légterében hıszigetelés nélküli vízszintes elosztóvezeték halad át. *** A legfelsı emeleti korrekciók nem alkalmazhatók azoknál a függıleges, felsı elosztású főtési rendszerő felhasználási helyek helyiségeinél, amelyek légterében hıszigetelés nélküli vízszintes elosztóvezeték halad át.


2012/2/6

MHK Jogszabály szolgáltatás évi XVIII. törvény a távhıszolgáltatásról

Recommend Documents