MHK adatbázis
Jogszabály szöveg 35/1996. (X. 9.) NM rendelet 1999. augusztus 21. Lekérdezés ideje: 2004. július 26. (C)1992-2001. Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft.
35/1996. (X. 9.) NM rendelet
1. Szakképesítés azonosító száma: 60 4 3249 12 1 0 50 (gyujto) 2. Szakképesítés megnevezése: masszor (fürdosmasszor) 3. Képzés formája: iskolarendszeren kívüli II. A szakképesítés munkaterülete
a masszor (fürdosmasszor, gyógymasszor, sportmasszor) és a környezetegészségügyi asszisztens szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeinek kiadásáról A szakképzésrol szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következoket rendelem el: 1. § A népjóléti ágazatba tartozó masszor (fürdosmasszor, gyógymasszor, sportmasszor) és a környezetegészségügyi asszisztens szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követo 5. napon lép hatályba.
II/1. A szakképesítéssel munkakör, foglalkozás
legjellemzobben betöltheto
---------------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ---------------------------3249 masszor ---------------------------II/2. A szakképesítéssel betöltheto további és rokon munkakörök, foglalkozások ---------------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ------------------------------------------------------II/3. A munkaterület rövid, jellemzo leírása
Melléklet a 35/1996. (X. 9.) NM rendelethez 1 Jegyzék az állam által elismert - a népjóléti miniszter2 ágazatához tartozó - szakképesítésekhez emelkedo sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekhez 1
I. A Jegyzék 42. sorszáma alatt kiadott masszor (fürdosmasszor) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplo adatai
1
A melléklet a 33/1999. (VIII. 13.) EüM rendelet 1. §-a, illetve mellékletben szereplo jegyzék 1. pontjának fa), fb), fc) és fd) alpontja szerint kiegészített szöveg. 2 Lásd az 1998:XXXVI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontját. Hivatalos CD°JOGTÁR (R) 2.20
A fürdosmasszor fürdokben, gyógyfürdokben, gyógyfürdokórházakban, egészségügyi intézményekben és egyéb területeken tevékenykedik, támogatja az orvos munkáját a vendégek – páciensek – gyógyulása érdekében. Munkája során végzi: – a kezelolap utasítása szerint a páciensek különbözo hidroterápiás és balneoterápiás kezeléseit, – a vendég – páciens – kérésére frissíto masszázst és lábápolást, – az elsosegélynyújtási feladatok ellátását, – a vendégek – páciensek – elokészítését, tájékoztatását a kezelésekrol, – a munkavédelmi, balesetvédelmi és higiénés eloírásoknak megfelelo környezet biztosítását, – a munkájához szükséges eszközök, berendezések karbantartását, szakszeru kezelését, – az eszközök, muszerek, anyagok, berendezések tisztítását és fertotlenítését, – a munkájával kapcsolatos adminisztrációs és dokumentációs feladatokat. Rendszeresen részt vesz továbbképzo programokon. Munkáját hivatásként gyakorolja. III. A szakképesítés szakmai követelményei III/1.
Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyujteménye
A
foglalkozás
gyakorlása
során
eloforduló 2004/07
-2Jogszabály szöveg 35/1996. (X. 9.) NM rendelet 1999. augusztus 21. -
legfontosabb feladatcsoportok, feladatok – Frissíto masszázs kezelések végzése. – Hidroterápiás és balneoterápiás kezelések végzése. – Lábápolás végzése. – Elsosegélynyújtási feladatok ellátása. III/2. Követelmények
Lekérdezés ideje: 2004. július 26.
a fürdosmasszor képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható) Név: ....................................
Legyen képes – a frissíto masszázs végzése során a svédmasszázs alapfogásait alkalmazni (simítás, gyúrás, dörzsölés, ütögetés, rezegtetés), – a teljes test és az egyes testtájak masszírozásában a különleges masszázsfajtákat alkalmazni zuhany alatti, víz alatti vízsugár masszázst, – a masszázshoz szükséges berendezéseket, anyagokat, eszközöket szakszeruen alkalmazni, kezelés után azokat tisztítani, fertotleníteni, – higiénés szabályokat betartani, különös tekintettel a fertozo betegségekre, – a balneo- és hidroterápiás kezelésekben a különbözo homérsékletu és kiterjedésu fürdokkel végzett kezeléseket (borogatások, göngyölések, lemosások, dörzsölések, hideg leöntések, öblítések, zuhanykezelések) végrehajtani, pezsgofürdot, szénsavas fürdot és súlyfürdot kivitelezni, – iszapkezeléseket alkalmazni (elokészülni a különbözo iszapkezelésekhez, iszapkompresszt, iszapgöngyölést, mitigált iszapkezelést, hideg iszapkezelést, parafangot kivitelezni, iszapkezelés utáni teendoket elvégezni a páciensnél, az iszappal és a kezelohelyiséggel), – a lábápolás alapfeladatait kivitelezni, ehhez az eszközöket biztosítani, tisztántartani, fertotleníteni, – elsosegélynyújtási feladatokat ellátni (sérülések ellátása, elektromos és hoártalom okozta balesetek megelozése és ellátása, újraélesztés), – a szakmai és etikai normákat betartani, – a tevékenységével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat elvégezni, – a munkája során használt szakkifejezéseket alkalmazni. IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
2
IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a munkaügyi miniszter 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a alapján adható. IV/3. A szakmai vizsga részei Szakmai gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervezo intézmény dolgozza ki a ,,III. A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétol, azt a szakmai vizsgát szervezo intézet jelöli ki. a) 10 napig tartó értékelt szakmai feladat elvégzése (megelozo vizsgafeladat) A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel. A vizsgázó vizsgafeladatait egy fizioterápiás szakorvos és egy szakdolgozó (gyógymasszor, gyógytornász) megfigyelése mellett végzi. A megelozo vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni. b) Vizsgabizottság elotti vizsga Egy konkrét gyakorlati feladat elvégzése a vizsgabizottság elott. Írásbeli vizsga
IV/1. Szakmai vizsgára jelentkezés feltételei a) Iskolai végzettség: alapvizsga (átmeneti idoszakban általános iskolai végzettség) b) A szakterületen eltöltött gyakorlat – 18. életév betöltése, – munkaköri alkalmasság megállapítása: kézvizsgálat és egészségügyi alkalmassági vizsgálat alapján. A vizsga megkezdéséig a II/3. pontban felsorolt munkaterületeken a III/1. pontban felsorolt tevékenységek elvégzése, a III/2. pontban megfogalmazott követelmények szerint összesen 540 óra idotartamban. (A jelölt az elogyakorlat teljesítését a ,,Gyakorlati igazolás'' címu nyomtatványon köteles igazoltatni.) A gyakorlóhelyek kiválasztásában a Reumatológiai és Fizioterápiás Szakmai Kollégium szempontrendszere az irányadó. c) A szakmai vizsgára történo jelentkezéskor a szükséges okmányokat és az elogyakorlat elvégzésérol szóló igazolást a vizsgát szervezo intézetnek kell megküldeni. Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekintheto érvényesnek. GYAKORLATI IGAZOLÁS Hivatalos CD°JOGTÁR (R) 2.20
A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg az alábbi tantárgyakból: – anatómia, – fizioterápia, – lábápolás, – elsosegélynyújtás. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a népjóléti miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján – a teljes vizsgabizottság elott – ad számot tudásáról. A szóbeli vizsga tantárgyai, témakörei: Anatómia – A sejtek felépítése és muködése. – A szövet fogalma és fajtái. – Szervek, szervrendszerek. – Keringés és légzés szervrendszere. – Csonttan. – Ízülettan. – Izomtan. – Idegrendszer felépítése és muködése.
Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyujteménye
2004/07
-3Jogszabály szöveg 35/1996. (X. 9.) NM rendelet 1999. augusztus 21. -
– A bor anatómiája és élettani muködése = a bor mint védoszerv, hoszabályozó, kiválasztó és érzékszerv, = a bor rétegei, járulékos részei, = borlégzés, = hajváltás, = a bor felszívó képessége, = a bor szerkezete. Fizioterápia – A fizioterápiás kezelések helye a mozgásszervi betegségek megelozésében. – Fizioterápiás kezelések helye a mozgásszervi betegségekben szenvedok kezelésében (reumatológiai, ortopédiai, traumatológiai), a neurológiai kórképekben szenvedok kezelésében és a rehabilitációban. – Fizioterápia alapfogalmai, a legfontosabb fizioterápiás gyógymódok. Fürdotan – A fürdozés = története, = alapfogalmak, = fürdoismeretek, = szolgáltatási etika. – A fürdokezelés alapveto hatásai. – Hoszabályozás. Hidroterápia–balneoterápia – A balneoterápia-hidroterápia fogalma, élettani alapjai. – A különbözo homérsékletu és kiterjedésu fürdok készítése, azokkal végzett kezelések: borogatások, göngyölések, lemosások, dörzsölések, hideg leöntések, öblítések, zuhanykezelések. – A fürdo kombinációja mechanikus ingerekkel = masszázs, = vízsugár masszázs, = súlyfürdo, súlyhúzásos ágykezelés. – Gyógyszeres és borizgató fürdok = szénsavas fürdo (szénsavas ködkamra), = pezsgofürdo, = mesterséges sósfürdo, = mesterséges kénes fürdo, = oxigénfürdo. – A hidroterápia indikációi, kontraindikációi. – A balneoterápia módjai: = fürdokúra, = ivókúra, = inhaláció. – Ásvány-, gyógyvizek keletkezése, jellemzése, hatásai. Iszapkezelés – Az iszapkezelés fogalma, helye a fizioterápiás eljárások között. – A peloidok osztályozása. – A peloidok gyógyhatását meghatározó fizikai, kémiai tulajdonságok. – Az iszapkezelés hatástana: = a peloidok fizikai, kémiai, biológiai hatásai. – Az iszapkezelés technikai feltételei. – Az iszapkezelés technikája: = az iszap elokészítése, = az iszap homérsékletének beállítása, = az iszap fozése és hutése. – Az iszapkezelés indikációi, kontraindikációi. – A gyógyiszap felhasználásának formái: = iszapkádak – medencék – edények, Hivatalos CD°JOGTÁR (R) 2.20
Lekérdezés ideje: 2004. július 26.
= iszaptófürdo, = iszapkompressz, = iszapprésnedv – iontoforézis, = iszapgöngyölés, = mitigált (enyhített) iszapkezelés, = hideg iszapkezelés, = parafangó. – Különleges eloírások, óvatossági rendszabályok. – Az iszapkezelés utáni teendok. – Az iszapkezelések mozgásszervi, nogyógyászati és borgyógyászati betegségekben. Masszázs – A mechanoterápia és a masszázs fogalma. – A masszázs fajtáinak felosztása. – A masszázs rövid története. – A masszázs javallatai és ellenjavallatai. – A masszázs technikai feltételei. – A masszázs hatása a borre és a bor alatti kötoszövetekre. – A masszázs hatása az izomzatra. – A masszázs szempontjából fontosabb izomelváltozások. – A masszázs általános hatásai. – A masszázs helyi és távolhatásai. – A svédmasszázs. – A ,,simítás'' masszázsfogás és hatásai. – A ,,gyúrás'' masszázsfogás és hatásai. – A ,,dörzsölés'' masszázsfogás és hatásai. – A ,,vibráció'' és az ,,ütögetés'' masszázsfogás. Kommunikáció – Általános magatartás: az udvariasság és a tapintat. – Alkalmazkodás – empátia. Megfelelo megjelenés, viselkedés, modor, magatartás, beszédkészség. – Megfelelo kontaktus felvétele és megtartása. – Irányított beszélgetés az egészségügyi állapottal kapcsolatban. Lábápolás – Lábápolás jelentosége, legfontosabb alapszabályai. – A lábápolás eszközei, szerszámismeret. – A lábápoló helyiségek berendezése, alkalmazott segédeszközök. – Elovigyázatossági szabályok lábápolás közben. – Lábhigiéné. – Fertotlenítésre vonatkozó eloírások. – A lábfej ortopédiai (harántsüllyedés, öregujj bütykösödése, kalapácsujj, ötödik lábujj dongaállása, lábujjak félficamos helyzete) és reumatológiai elváltozásai (a lábfej degeneratív elváltozásai). – A visszerességrol általában. – Egészséges bor és annak ápolása, bortípusok. – Borféleségek (sima, ritka, laza bor, gumibor, üvegbor, izzadt bor) a lábápolás szempontjából. – Fertozo és nem fertozo borelváltozások, melyek korlátozzák vagy kizárják a balneo-hidroterápiás kezeléseket, közös fürdok használatát és a masszírozást = heveny gennyesedéssel járó fertozo borbetegségek, = idült fertozo borbetegségek, = gombák által okozott borelváltozások, = állati élosdiek által okozott borelváltozások, = diabetes mellitus és arteriosclerosis obliterans borelváltozásai. – Alapveto ismeretek a HIV-fertozésrol. Elsosegélynyújtás – Az elsosegélynyújtás általános szabályai, általános
Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyujteménye
2004/07
-4Jogszabály szöveg 35/1996. (X. 9.) NM rendelet 1999. augusztus 21. -
tudnivalók, mentok értesítése. – Az élet és halál biztos jelei, az újraélesztés ábécéje. – Eszméletvesztések felismerése és ellátása. – A sérülések fajtái, sebellátás. – A vérzések fajtái, tünetei, vérzéscsillapítás. – Égési sérülések tünetei, elsodleges ellátásuk. – Fagyási sérülések tünetei, elsodleges ellátásuk. – A törések fajtái, tünetei, elsodleges ellátásuk. – A ficamok, rándulások tünetei, elsodleges ellátásuk. – Áramütés, villámcsapás. – Sugárbaleset tünetei, az elsosegélynyújtó teendoi. – Vízbol való mentés. – Légútbiztosítás, idegentest eltávolítása a légutakból. – Szemészeti idegentest esetén elsosegélynyújtás. – Napszúrás, hoguta tünetei, ellátása. – A mérgezések fajtái, tünetei, ellátásuk. – A beteg szállításának módjai, feltételei, a beteg megfigyelése a szállítás alatt. IV/4. A vizsgázó teljesítményének értékelése A szakmai gyakorlati vizsga értékelése: A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelozo vizsgafeladatra és a vizsgabizottság elott végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani átlagszámítással, a vizsgabizottság elotti vizsga eredménye felé kerekítve, és jegyzokönyvben kell rögzíteni. Megfigyelési és értékelési szempontok: – munkaszervezés, – tevékenység kivitelezése, – ismeretek alkalmazása, – a munkaeszközök elokészítése és szakszeru használata, – kommunikáció a vendéggel, pácienssel, – megjelenés, viselkedés. Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha – a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni, – elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni, – önálló tevékenységre nem képes. Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1–5-ig terjedo) osztályzattal kell minosíteni. A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedo) osztályzattal kell minosíteni. A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatának átlageredménye alapján kell meghatározni, és a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni. A szakmai vizsga elozoekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók. V. Egyéb tudnivalók Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó ,,fürdosmasszor'' szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít. A népjóléti miniszter a szakképzésrol szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt Hivatalos CD°JOGTÁR (R) 2.20
Lekérdezés ideje: 2004. július 26.
szakképzési intézményein túl a megszervezésére az Egészségügyi Továbbképzo Intézetet jogosítja fel.
szakmai vizsga Szakképzo és
II. A Jegyzék 43. sorszáma alatt kiadott masszor (gyógymasszor) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplo adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: 60 4 3249 12 1 0 50 (gyujto) 2. Szakképesítés megnevezése: masszor (gyógymasszor) Egyedi azonosító száma: 60 4 3249 12 1 0 24 3. Képzés formája: iskolarendszeren kívüli II. A szakképesítés munkaterülete II/1. A szakképesítéssel munkakör, foglalkozás
legjellemzobben betöltheto
---------------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ---------------------------3249 masszor ---------------------------II/2. A szakképesítéssel betöltheto további és rokon munkakörök, foglalkozások ---------------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ------------------------------------------------------II/3. A munkaterület rövid, jellemzo leírása A gyógymasszor egészségügyi intézményekben, gyógyfürdokórházakban, gyógyfürdokben, fürdokben és egyéb területeken szakorvos szakmai irányítása és felügyelete mellett tevékenykedik. Támogatja az orvos munkáját a betegek (páciensek) gyógyulása és rehabilitációja érdekében. Munkája során végzi: – a kezelolap utasítása szerint a betegek gyógymasszázs kezelését (svédmasszázs, szegment- és kötoszöveti masszázs, vezetett passzív kimozgatások), – a szükség szerinti frissíto masszázst, – a hidro- és balneoterápiás kezeléseket, – az elsosegélynyújtási feladatok ellátását, – a munkavédelmi, balesetvédelmi és higiénés eloírásoknak megfelelo környezet biztosítását, – a munkájához szükséges eszközök, berendezések karbantartását, szakszeru kezelését, – a betegek elokészítését, tájékoztatását az eloírt kezelésekrol, – az alkalmazott eszközök, anyagok, berendezések tisztítását és fertotlenítését,
Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyujteménye
2004/07
-5Jogszabály szöveg 35/1996. (X. 9.) NM rendelet 1999. augusztus 21. -
– a munkájával kapcsolatos dokumentációs feladatokat.
adminisztrációs
és
Rendszeresen továbbképzo programokon vesz részt. Munkáját hivatásként gyakorolja.
Lekérdezés ideje: 2004. július 26.
Név: ............................. 3
IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
III. A szakképesítés szakmai követelményei III/1. A foglalkozás gyakorlása során eloforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok – Gyógymasszázs kezelések végzése. – Frissíto masszázs végzése. – Hidro-balneoterápiás kezelések végzése. – Elsosegélynyújtási feladatok ellátása. – Tisztítás, fertotlenítés végzése. – Kommunikáció a beteggel és a gyógyító team többi tagjával. – Adminisztrációs feladatok végzése. III/2. Követelmények Legyen képes – munkája során az anatómiai és élettani ismereteit alkalmazni, – reumatológiai, traumatológiai, ortopédiai és egyéb betegségekben szenvedo betegeknél a svédmasszázs alapfogásait alkalmazni, szegment- és kötoszöveti masszázst végezni, valamint a vezetett passzív kimozgatásokat elvégezni, – szükség szerint frissíto masszázst végezni, – szakszeruen alkalmazni a masszázshoz szükséges berendezéseket, anyagokat, eszközöket, kezelés után azokat takarítani, tisztítani, fertotleníteni, – higiénés szabályokat betartani, különös tekintettel a fertozo betegségekre, – hidro-balneoterápiás kezeléseket végezni, – elsosegélynyújtási feladatokat ellátni (sérüléseket ellátni, elektromos és hoártalom okozta baleseteket megelozni és ellátni, újraéleszteni), – a szakmai és etikai normákat betartani, – az adott helyzeteknek megfeleloen kommunikálni, – a tevékenységével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat végezni, – munkája során használt szakkifejezéseket alkalmazni. IV. Szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a munkaügyi miniszter 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a alapján adható. IV/3. A szakmai vizsga részei Szakmai gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervezo intézmény dolgozza ki a ,,III. A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétol, azt a szakmai vizsgát szervezo intézet jelöli ki. a) 10 napig tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése (megelozo vizsgafeladat) A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel. A vizsgázó vizsgafeladatait egy szakorvos és egy szakdolgozó megfigyelése mellett végezheti. A megelozo vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni. b) Vizsgabizottság elotti vizsga Egy konkrét gyakorlati feladat elvégzése a vizsgabizottság elott. Szakmai elméleti vizsga Tantárgyai: – anatómiai-élettani alapismeretek, – elsosegélynyújtás, – klinikai ismeretek (reumatológia, ortopédia, traumatológia, ideggyógyászat, belgyógyászat, borgyógyászat), – fizioterápiai ismeretek, – masszázs elmélet. Írásbeli vizsga
IV/1. Szakmai vizsgára jelentkezés feltételei a) Iskolai végzettség – középiskolai végzettség (érettségi). b) A szakmai követelményekben megfogalmazott gyakorlati követelmények teljesítése és azok igazolása. Négy évnél régebbi igazolás nem tekintheto érvényesnek. A gyakorlóhelyek kiválasztásában a Reumatológiai és Fizioterápiás Szakmai Kollégium szempontrendszere az irányadó. GYAKORLATI IGAZOLÁS a gyógymasszor képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható) Hivatalos CD°JOGTÁR (R) 2.20
A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg a fenti tantárgyakból. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a népjóléti miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján – a teljes vizsgabizottság elott – ad számot tudásáról. A szóbeli vizsga tantárgyai, témakörei: Anatómiai-élettani alapismeretek – A sejt anatómiája, élettana. – A szövetek típusai, jellemzoi. – Fo síkok és irányok, az emberi test felosztása. – A mozgás szervrendszere = a csontrendszer általános jellemzoi, = az ízületek alkotórészei, fajtái, ízületi mozgások,
Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyujteménye
2004/07
-6Jogszabály szöveg 35/1996. (X. 9.) NM rendelet 1999. augusztus 21. -
= részletes csonttan és ízülettan, testtájékonként, = az izomrendszer általános jellemzoi, = az izommuködés élettana, = részletes izomtan, testtájékonként. – A keringés szervrendszerének anatómiája és élettana. – A légzés szervrendszerének anatómiája és élettana. – Az emésztés szervrendszerének anatómiája és élettana. – A kiválasztás szervrendszerének anatómiája és élettana. – A nemi szervek anatómiája és élettana. – A belso elválasztású rendszer anatómiája és élettana. – Az érzékszervek anatómiája és élettana. Elsosegélynyújtás – Az elsosegélynyújtás általános szabályai, általános tudnivalók, mentok értesítése. – Az élet és halál biztos jelei, az újraélesztés ábécéje. – Eszméletvesztések felismerése és ellátásuk. – A sérülések fajtái, sebellátás. – A vérzések fajtái, tünetei, vérzéscsillapítás. – Égési sérülések tünetei, elsodleges ellátásuk. – Fagyási sérülések tünetei, elsodleges ellátásuk. – A törések fajtái, tünetei, elsodleges ellátásuk. – A ficamok, rándulások tünetei, elsodleges ellátásuk. – Áramütés, villámcsapás. – Sugárbaleset tünetei, az elsosegélynyújtó teendoi. – Vízbol való mentés. – Légútbiztosítás, idegentest eltávolítása a légutakból. – Szemészeti idegentest esetén elsosegélynyújtás. – Napszúrás, hoguta tünetei, ellátása. – A mérgezések fajtái, tünetei, ellátásuk. – A beteg szállításának módjai, feltételei, a beteg megfigyelése a szállítás alatt. Klinikai ismeretek Rheumatológia – Története, fogalma, tárgyköre, felosztása és jelentosége. – Alapfogalmak, elnevezések. – A rheumatológiai diagnosztika eszközei. – Lágyrész-rheumatizmus. – Az arthrosisok: = secunder arthrosisok, = primer lokalizált arthrosisok, = primer generalizált arthrosis. – A gerinc degeneratív elváltozásai, discus hernia. – Osteoporosis. – Gyulladásos rheumatológiai megbetegedések (monarthritisek, oligoarthritisek, polyarthritisek, rheumatoid arthritis). – Mozgásszervi rehabilitáció, a masszázs ellenjavallatai a rheumatológiai gyakorlatban. Ortopedia – Mutéti eljárások, konzervatív kezelések. – Mutéti elokészítés, utókezelés. – A felso végtag fontosabb ortopédiai megbetegedései. – Az alsó végtag fontosabb ortopédiai megbetegedései. – A gerinc fontosabb ortopédiai megbetegedései. – A gerincmutétek. – Gyógyászati segédeszközök. Traumatológia – A baleset fogalma, a sérültek osztályozása. – Csontsérülések. – Ízületi sérülések. – A felso végtag gyakoribb sérülései. – Az alsó végtag gyakoribb sérülései. Hivatalos CD°JOGTÁR (R) 2.20
Lekérdezés ideje: 2004. július 26.
– – – – –
Ideg-, izom-, érsérülések. Koponyamutétek. Gerincsérülések. Mellkasi sérülések. Hasi sérülések.
Ideggyógyászat – Az idegrendszer szerkezete. – Az idegrendszer fejlodése. – A központi idegrendszer. – A vegetatív idegrendszer. – A gerincvelo. – Az idegrendszer betegségei (az idegrendszer leggyakoribb funkcionális és organikus elváltozásai, ahol a gyógymasszázst terápiás céllal használják). Belgyógyászat – A belgyógyászat tárgya. – A belgyógyászat története és fejlodése. Általános rész: – Egészség, betegség, halál. – Alapfogalmak. – Kórtörténet. Részletes rész: – A szív és az érrendszer betegségei. – A légutak és a tüdo betegségei. – A tuberculosis. – A tápcsatorna megbetegedései. – A máj és az epeutak betegségei. – A vesék és húgyutak betegségei. – A vér, a lép és a nyirokmirigyek betegségei. – A neuro-endokrin rendszer betegségei. – Anyagcsere-betegségek. – Allergiás betegségek. – Onkológiai betegségek. – Foglalkozási ártalmak. – Táplálkozástani ismeretek. – Alapveto ismeretek a HIV-fertozésrol. Borgyógyászat – A bor anatómiája és élettani muködése = a bor mint védoszerv, hoszabályozó, kiválasztó és érzékszerv, = a bor rétegei, járulékos részei, = borlégzés, = hajváltás, = a bor felszívó képessége, = a bor szerkezete. – Egészséges bor és annak ápolása, bortípusok. – Fertozo borelváltozások, melyek korlátozzák vagy kizárják a balneo-hidroterápiás kezeléseket, közös fürdok használatát és a masszírozást = heveny gennyedéssel járó fertozo borbetegségek, = idült fertozo borbetegségek, = gombák által okozott borelváltozások, = állati élosdiek által okozott borelváltozások, = diabetes mellitus és arteriosclerosis obliterans borelváltozásai. Fiziotherápia – Története, felosztása, bevezetés a fiziotherápiába. – Mechanotherápia. – Termotherápia. – Elektrotherápia. – Fénytherápia.
Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyujteménye
2004/07
-7Jogszabály szöveg 35/1996. (X. 9.) NM rendelet 1999. augusztus 21. -
– Hidro- és balneotherápia.
az irányadók.
Masszázselmélet – A masszázs fogalma, célja, felosztása, hatása a szervekre, szövetekre. – A svédmasszázs célja, hatásmechanizmusa, élettani hatásai. Simítás, dörzsölés. – A svédmasszázs javallatai és ellenjavallatai. – A gyúrás. – A vibráció. – Az ütögetés. – Vezetett passzív mozgatás. – A fej és a váll kimozgatása. – A könyök, a csukló és az ujjízületek kimozgatása. – A törzs kimozgatása. – A csípo, a térd kimozgatása. – A boka és a lábízületek kimozgatása. – Hátmasszázs. – Deréktáj-, mellkas-, hasmasszázs. – Fej- és arc-, nyak- és vállmasszázs. – A felsovégtag masszázsa. – A medenceöv és az alsóvégtag masszázsa. – Reflexzóna masszázs, szegmentális reflexek, reflexzónák. – A szegmentmasszázs célja, hatásmechanizmusa, javallatai, ellenjavallatai. – A szegmentmasszázs fogásai, technikája. – Periostalis kezelés, kötoszöveti masszázs. – Lymphoedema masszázs. – Olajok, gyógyszerek használata masszázs során. – Gépi masszázs. – Gyermekek, terhesek masszázsa. – A sportmasszázsról általában. – Alternatív masszázs módszerek. IV/4. A vizsgázók teljesítményének értékelése A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelozo vizsgafeladatra és a vizsgabizottság elott végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani átlagszámítással, a vizsgabizottság elotti vizsga eredménye felé kerekítve, és jegyzokönyvben kell rögzíteni. Megfigyelési és értékelési szempontok: – munkaszervezés, – tevékenység kivitelezése, – ismeretek alkalmazása, – a munkaeszközök elokészítése és szakszeru használata, – kommunikáció, – megjelenés, viselkedés. Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha – a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni, – elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni, – önálló tevékenységre nem képes. Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1–5-ig terjedo) osztályzattal kell minosíteni. A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedo) osztályzattal kell minosíteni. A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatok átlageredménye alapján kell meghatározni, és a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni. A szakmai vizsga elozoekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak Hivatalos CD°JOGTÁR (R) 2.20
Lekérdezés ideje: 2004. július 26.
V. Egyéb tudnivalók Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó masszor (gyógymasszor) szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít. A vakok és gyengénlátók számára szervezett gyógymasszor képzés követelményrendszere speciális, de gyógymasszázs szakmai tartalom vonatkozásában ezen követelményrendszerrel egyenértéku. A képzés csak szaktanfolyamos formában a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által felvettek számára a Szövetség szervezésében bonyolítható. A népjóléti miniszter a szakképzésrol szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképzo és Továbbképzo Intézetet jogosítja fel. III. A Jegyzék 44. sorszáma alatt kiadott masszor (sportmasszor) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplo adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: 60 4 3249 12 1 0 50 (gyujto) 2. Szakképesítés megnevezése: masszor (sportmasszor) Egyedi azonosító száma: 60 4 3249 08 5 0 10 3. Képzés formája: iskolarendszeren kívüli II. A szakképesítés munkaterülete II/1. A szakképesítéssel munkakör, foglalkozás
legjellemzobben betöltheto
---------------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ---------------------------3249 masszor ---------------------------II/2. A szakképesítéssel betöltheto további és rokon munkakörök, foglalkozások ---------------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ------------------------------------------------------II/3. A munkaterület rövid, jellemzo leírása A sportmasszor sportegyesületeknél, önálló sportszakosztályoknál és egyéb sportintézményeknél szakorvos, keretorvos irányítása és felügyelete mellett tevékenykedik. A sportolók, egészséges emberek masszázsát
Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyujteménye
2004/07
-8Jogszabály szöveg 35/1996. (X. 9.) NM rendelet 1999. augusztus 21. -
végzi. Támogatja a keretorvos munkáját az eredmények fokozása, az egészség megóvása érdekében az élsportban és a tömegsportban egyaránt. Munkája során végzi: – a sportolók masszázs kezelését, – az orvos utasítása szerint: a sportolók különbözo hidroterápiás és balneoterápiás kezeléseit, – az elsosegélynyújtási feladatok ellátását, – a munkavédelmi, balesetvédelmi és higiénés eloírásoknak megfelelo környezet biztosítását, – a munkájához szükséges eszközök, berendezések karbantartását, szakszeru kezelését, – a sportoló elokészítését, tájékoztatását a tervezett kezelésekrol, – az alkalmazott kezelések után az eszközök, muszerek, anyagok, berendezések tisztítását és fertotlenítését, – a munkájával kapcsolatos adminisztrációt és dokumentációt. Rendszeresen továbbképzo programokon vesz részt. A munkáját hivatásként gyakorolja. III. A szakképesítés szakmai követelményei III/1. A foglalkozás gyakorlása során eloforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok – Az edzési programban való részvétel. – Masszázs kezelések végzése. – Hidro- és balneoterápiás kezelések végzése. – Elsosegélynyújtási feladatok ellátása. – Eszközök karbantartása, tisztítása, fertotlenítése. – Kommunikáció. – Adminisztrációs feladatok végzése.
javallatairól és ellenjavallatairól szerzett ismereteit. IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei IV/1. Szakmai vizsgára jelentkezés feltételei a) Iskolai végzettség: – középiskolai végzettség (érettségi). b) A szakterületen eltöltött gyakorlat A vizsga megkezdéséig a II/3. pontban felsorolt munkaterületek valamelyikén a III/1. pontban felsorolt tevékenységek elvégzése a III/2. pontban megfogalmazott követelmények alapján összesen 960 óra idotartamban. (A jelölt az elogyakorlat teljesítését a ,,Gyakorlati igazolás'' címu nyomtatványon köteles igazoltatni.) Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervezo intézménytol igényelheti a Sportegészségügyi Szakmai Kollégium és az Országos Sportegészségügyi Intézet javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját. c) A szakmai vizsgára történo jelentkezéskor a szükséges okmányokat és az elogyakorlat elvégzésérol szóló igazolást a vizsgát szervezo intézménynek kell megküldeni. Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekintheto érvényesnek. GYAKORLATI IGAZOLÁS a sportmasszor képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)
III/2. Követelmények Legyen képes – munkája során az anatómiai és élettani ismereteit alkalmazni, különös tekintettel a mozgás szervrendszerére, – alkalmazni a svédmasszázs alapfogásait (simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, rezegtetés) a különbözo sportágakban, – szakszeruen alkalmazni a masszázshoz szükséges berendezéseket, eszközöket, kezelés után azokat tisztítani, fertotleníteni, – higiénés szabályokat betartani, különös tekintettel a fertozo betegségekre, – a sportmasszázshoz speciálisan szükséges különbözo kenocsöket és vivoanyagokat alkalmazni, – hidro- és balneoterápiás kezeléseket végezni, – elsosegélynyújtási feladatokat ellátni (sérüléseket elsodlegesen ellátni, az orvoshoz szállítást megszervezni), – a szakmai és etikai normákat betartani, – megfeleloen kommunikálni az adott helyzetekben: a sportolókkal, valamint a vezeto keretorvos mellé beosztott szakági kezeloorvosokkal, a sportág szövetségi kapitányával, a szakágvezeto edzovel, a versenyzok egyesületi edzoivel, valamint az egészségügyi személyzettel, – munkája során használt szakkifejezéseket magyar nyelven alkalmazni, – a tevékenységével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat elvégezni, – a felkészíto team munkájába hatékonyan bekapcsolódni, – alkalmazni a sportmasszázs elméletérol, hatásairól, Hivatalos CD°JOGTÁR (R) 2.20
Lekérdezés ideje: 2004. július 26.
Név: .................................................... 4
IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a munkaügyi miniszter 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a alapján adható. IV/3. A szakmai vizsga részei Szakmai gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervezo intézmény dolgozza ki a ,,III. A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétol, helyét a szakmai vizsgát szervezo intézmény jelöli ki. a) 15 napig tartó értékelt szakmai feladat elvégzése (megelozo vizsgafeladat) A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel.
Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyujteménye
2004/07
-9Jogszabály szöveg 35/1996. (X. 9.) NM rendelet 1999. augusztus 21. -
A vizsgázó vizsgafeladatait egy szakorvos és egy szakdolgozó megfigyelése mellett végzi. A megelozo vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni. b) Vizsgabizottság elotti vizsga Egy konkrét gyakorlati feladat elvégzése a vizsgabizottság elott. Szakmai elméleti vizsga Tantárgyai: – anatómia, – sportegészségtan, – sportélettan, – belgyógyászati alapismeretek, – sportsebészet, – edzéselmélet, – masszázselmélet, – hidro- és balneoterápia. Írásbeli vizsga A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg a fenti tantárgyakból. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a népjóléti miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján – a teljes vizsgabizottság elott – ad számot tudásáról. A szóbeli vizsga tantárgyai, témakörei: Anatómia – A sejt anatómiája. – A szövetek típusai, jellemzoi. – Fo síkok és irányok, az emberi test felosztása. – A mozgás szervrendszere = a csontrendszer általános jellemzoi, = az ízületek alkotórészei, fajtái, ízületi mozgások, = részletes csonttan és ízülettan, testtájékonként, = az izomrendszer általános jellemzoi, = az izommuködés élettana, = részletes izomtan, testtájékonként. – A vér-, a szív- és az érrendszer szervrendszerének anatómiája. – A légzés szervrendszerének anatómiája. – Az emésztés szervrendszerének anatómiája. – A kiválasztás szervrendszerének anatómiája. – A nemi szervek anatómiája. – A belso elválasztás anatómiája. – Az érzékszervek anatómiája. Sportegészségtan – A környezet egészségtani jelentosége és hatása. – Lakás és épületek egészségtana, ruházkodás, tisztálkodás. – Mikroorganizmusok, fertozés, immunitás, járványtani alapismeretek. – Edzés és versenyzés egészségtani kérdései. – A sportágak egészségtana. – A nok sportjának egészségtani kérdései. – A táplálkozás sportegészségtani kérdései. – A szexuális élettel kapcsolatos sportegészségtani kérdések. Hivatalos CD°JOGTÁR (R) 2.20
Lekérdezés ideje: 2004. július 26.
– A gyógyszeres teljesítményfokozás kérdései. – Edzés a természet eroivel. – A sportorvosi munka fontosabb feladatai. Sportélettan – Sportélettan szemlélete, tárgya, helye, módszerei, távlatai. – Szabályozórendszerek élettana és sportélettana. – Neuroendokrin rendszer jelentosége a sportadaptációban. – A szív élettana, sportélettana. – A vér jelentosége és szerepe a sporttevékenységben. – Az érrendszer muködése és jelentosége a sportban. – A keringés szabályozása. Izommunka hatása a keringési rendszer muködésére. – A légzorendszer élettana és sportélettana. – Az emésztorendszer élettana és sportélettana. – Anyag- és energiaforgalom élettana és sportélettana. – A kiválasztás élettana és sportélettana. Belgyógyászati alapismeretek – Vizsgálati és gyógykezelési módszerek a belgyógyászatban. – Légúti betegségek, a légzészavarok okai, formái. A masszor teendoi. – A vérkeringés szervei. Az akut és krónikus szívbetegség okai, tünetei. A masszor teendoi. – A perifériás keringési elégtelenség formái, okai (kollapszus, sokk). A masszor teendoi. – A mellkasi fájdalmak elkülönítése. – Magas vérnyomás, visszértágulat, visszérgyulladás. – Krónikus és akut hasi kórképek. – Sárgaság okai, tünetei. – Endokrin kórképek. Elhízás. – Mozgásszervi betegségek. A reuma fogalma. – Alapveto ismeretek a HIV-fertozésrol. Sportsebészet – A sportsérülések és sportártalmak keletkezését befolyásoló tényezok. – A törések ideiglenes ellátása sportpályán. – A törések végleges ellátásának alapelvei. – A mellkasi sérültek ideiglenes ellátása, szállítása. – A koponyasérült sportoló ideiglenes ellátása, megfigyelése és szállítása. – Az agyrázkódás tünetei, a sérült sportoló megfigyelése és szállítása. – A traumás eredetu vérzések felosztása, testtájankénti ideiglenes ellátása és szállítása. – A gerincsérült sportoló kórismézése, megfigyelése és szállítása. – Az eszméletlen sportoló fektetése és ideiglenes ellátása, szállítása. – Az újraélesztés kórélettana és gyakorlata. – Az ízületi ficamok és rándulások elsodleges és végleges ellátása. – Az izomsérülések akut ellátása, kezelése, sportmasszori feladatok. – Az izomcsontosodás keletkezése és kezelése, a sportmasszor feladata. – Rheumás izomfájdalmak keletkezése és terápiája. – A gyakrabban eloforduló inszakadások megoszlása sportáganként: tünetei, ideiglenes és végleges ellátásuk. – Az inak sportkárosodásainak anatómiai, élettani és kórélettani vonatkozásai, konzervatív kezelése. – A térdízület lágyrészeinek sérülése, kórismézése, ideiglenes és végleges ellátása.
Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyujteménye
2004/07
- 10 Jogszabály szöveg 35/1996. (X. 9.) NM rendelet 1999. augusztus 21. -
– A bokaízület szalagrendszerének a sérülése, ideiglenes és végleges ellátása. – A test veleszületett vagy szerzett statikai rendellenességei: sportágankénti alkalmasság, következményes panaszok, tünetek. Edzéselmélet – Az edzéselmélet, a sportági ismeretek általános elvei. – Az edzéselmélet és sportági ismeretek szerepe a masszor munkájában. – A felkészülés egyes idoszakainak jellemzoi. – A sportágak felosztása, a felkészülés különbözo idoszakaiban végzett sportmasszori teendok. – Az edzések különbözo szakaszai és feladatai. A fogyasztás általános irányelvei. – Edzésmódszerek és ezek fejlodése napjainkig. – A gyógyszeres teljesítményfokozás kérdései, dopping. – Az eronlétet befolyásoló tényezok, letörés, túledzés. Masszázselmélet – A masszázs helye a fizioterápiás eljárások között. – Sportmasszázs = tréningmasszázs, = elokészíto masszázs, = helyreállító masszázs. – A vegetatív tónus befolyásolása masszázzsal a sportteljesítmények kapcsán. – Masszázs hatásai: helyi, távoli és általános hatás. – Masszázs hatása a vér- és nyirokkeringésre. – A masszázs hatása a különbözo szövetekre (hám-, köto-, csont-, ideg- és az izomszövetekre). – A masszázs hatása a különbözo szervekre és szervrendszerekre. – Masszázs elokészítése, a kivitel feltételei. – A masszázs higiéniája. – A masszázsnál használatos porok, olajok, folyadékok. – A klasszikus svédmasszázs (simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, rezegtetés) és kisegíto eljárásai (szitálás, mángorlás, nyomkodás, húzás). – Önmasszázs, gépi masszázs alkalmazása. – Masszázs alkalmazása sportsérülések után. – A sportmasszázs ellenjavallatai. Hidro- és balneoterápia – A különbözo homérsékletu és kiterjedésu fürdok készítése, azokkal végzett kezelések: borogatások, göngyölések, lemosások, dörzsölések, hideg leöntések, öblítések, zuhanykezelések. – A fürdo kombinációja mechanikus ingerekkel = masszázs, = vízsugár masszázs, = súlyfürdo súlyhúzásos ágykezelés. – Gyógyszeres és borizgató fürdok = szénsavas fürdo (szénsavas ködkamra), = pezsgofürdo, = mesterséges sósfürdo, = mesterséges kénes fürdo, = oxigénfürdo. – A hidroterápia indikációi, kontraindikációi. – A balneoterápia módjai: = fürdokúra, = ivókúra, = inhaláció. – Ásvány-, gyógyvizek keletkezése, jellemzése, hatásai. IV/4. A vizsgázó teljesítményének értékelése Hivatalos CD°JOGTÁR (R) 2.20
Lekérdezés ideje: 2004. július 26.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelozo vizsgafeladatra és a vizsgabizottság elott végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani átlagszámítással, a vizsgabizottság elotti vizsga eredménye felé kerekítve, és jegyzokönyvben kell rögzíteni. Megfigyelési és értékelési szempontok: – munkaszervezés, – tevékenység kivitelezése, – ismeretek alkalmazása, – a munkaeszközök elokészítése és szakszeru használata, – a kommunikációs tevékenység alkalmazása, – megjelenés, viselkedés. Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha – a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni, – elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni, – önálló tevékenységre nem képes. Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végso osztályzata elégtelen. Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1–5-ig terjedo) osztályzattal kell minosíteni. A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedo) osztályzattal kell minosíteni. A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatok átlageredménye alapján kell meghatározni, és a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni. A szakmai vizsga elozoekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók. V. Egyéb tudnivalók Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó masszor (sportmasszor) szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít. A népjóléti miniszter a szakképzésrol szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképzo és Továbbképzo Intézetet jogosítja fel. IV. A Jegyzék 45. sorszáma alatt kiadott környezetegészségügyi asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplo adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: 52 4 3249 12 1 0 52 2. Szakképesítés megnevezése: környezetegészségügyi
Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyujteménye
2004/07
- 11 Jogszabály szöveg 35/1996. (X. 9.) NM rendelet 1999. augusztus 21. -
asszisztens 3. Képzés formája: iskolarendszeren kívüli
Lekérdezés ideje: 2004. július 26.
III/1. A környezetegészségügyi asszisztens foglalkozása során eloforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
II. A szakképesítés munkaterülete II/1. A szakképesítéssel munkakör, foglalkozás
legjellemzobben betöltheto
-------------------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése -------------------------------3249 környezetegészségügyi asszisztens -------------------------------II/2. A szakképesítéssel betöltheto további és rokon munkakörök, foglalkozások ---------------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ------------------------------------------------------II/3. A munkaterület rövid, jellemzo leírása A környezetegészségügyi asszisztens a munkája során, az elsodleges megelozés jegyében, a környezetegészségügyi problémák észlelésével, felismerésével, szükség esetén kezelésével, tájékozódó mérések végzésével és ezen tevékenységekkel kapcsolatos adminisztratív feladatokat lát el. Állami szerveknél, hatóságoknál, a vállalkozásoknál, különbözo intézmények szakapparátusaiban és egyéb szakterületeken végezhetik munkájukat. A környezetegészségügyi asszisztens az elméleti és gyakorlati felkészültsége alapján önállóan végzi az alábbi feladatokat: – az emberi egészségre káros, lakó- és munkakörnyezeti hatásokat felismeri, az ezekbol eredo veszélyt azonosítja, becsüli, – azon környezetegészségügyi (természetes és mesterséges) tényezoket figyelemmel kíséri, amelyek hatással lehetnek az adott terület vagy gazdasági egység illetve a lakosság egészségére, – tájékozódó helyszíni vizsgálatokat végez, – munkája során felmerülo adminisztratív és informatikai feladatokat ellát, – a kompetencia körébe tartozó egészségnevelési feladatokat végez, – szakmai munkája során folyamatos konzultációt végez az illetékes közegészségügyi szakemberekkel, – betart etikai és viselkedési normákat. Közremuködik az alábbi tevékenységeknél: – részt vesz a lakosságot környezetegészségügyi szempontból érinto döntések elokészítésében, – akut környezetszennyezés felismerésében, – környezetre vonatkozó folyamatos állapotfelmérésben, – muködési területén megfelelo környezetegészségügyi szemlélet kialakításában. III. A szakképesítés szakmai követelményei Hivatalos CD°JOGTÁR (R) 2.20
– Az emberi egészségre káros környezeti hatások felismerése. – Lakóés munkahelyek környezetegészségügyi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése. – Helyszíni mintavételezés, vizsgálati anyagok kezelése. – Környezetegészségügyi laboratóriumi munkánál használt vegyszerek, reagensek, muszerek kezelése. – Dokumentációs, információs, kommunikációs tevékenység. III/2. Követelmények A környezetegészségügyi asszisztens legyen képes értelmezni és összefoglalni: – az emberi szervezet alapveto muködését, – az emberi egészségre káros anyagokat és környezeti hatásukat, – az egészségkárosító hatások jellegét, – azokat a fiziológiás elváltozásokat, amelyeket a környezeti ártalmak okoznak, – az emberi szervezetre veszélyesnek minosülo anyagokat, elofordulásuk valószínuségét, a lehetséges szennyezo forrásokat, beépülésüket a szervezetbe, – az általános fizikai, kémiai , biológiai, biometriai alapfogalmakat és vizsgálatokat, – a környezetegészségügyi és a környezetvédelmi fogalmakat, alapfogalmakat, – a veszélyes áruk fogalmát, és a veszélyes anyagok és anyagcsoportok nemzetközi jelölését, – települések, épületek, munkahelyek és lakások egészségügyi követelményeit, – a táplálékláncot, – ökológiai alapfogalmakat, – a civilizációs ártalmakat, – a környezet- és egészségvédelem jogi, gazdasági és társadalmi összefüggéseit, – az érvényben lévo környezetegészségügyi, környezetvédelmi, munkaegészségügyi jogszabályokat, – a vállalkozások indításával kapcsolatos jogforrásokat, – munkajogi, munkavédelmi és biztonságtechnikai eloírásokat. Elvégezni: – települések, munkahelyek környezetegészségügyi állapotának figyelemmel kísérését, – szemlét tartani a muködési környezetében, – a környezet általános tisztaságát vizsgálni, – a környezet köztisztasági szabályainak betartását ellenorizni, – közterületek parkosítását ellenorizni, – zöldterületek kialakítását kezdeményezni, – közösségi összefogást szorgalmazni a település fejlesztésére, – az ivóvízellátás problémáival törodni, – a szennyvizek szabályszeru elhelyezését figyelemmel kísérni, – kommunális és egyéb hulladékok kezelésének módját nyomon követni, – a közlekedésbol származó környezeti károkat észlelni, jelezni, – veszélyes hulladékok és melléktermékek környezetbe kerülését észlelni és jelezni, – védelem alatt álló környezeti tárgyakat, elemeket
Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyujteménye
2004/07
- 12 Jogszabály szöveg 35/1996. (X. 9.) NM rendelet 1999. augusztus 21. -
gondozni, – napi munkája során a primer prevenció szellemét érvényesíteni, – szorgalmazni az emberi egészségre pozitívan ható környezetvédelmi feladatok megvalósulását. Felismerni az emberi egészségre káros környezeti hatásokat: – emberi egészségre káros és veszélyes anyagok helyi elofordulását feltérképezni, – lehetséges helyi szennyezo forrásokat felkutatni, – egészségkárosító hatásokat felismerni, – veszélyhelyzetet megítélni, – veszélyeztetett terület kijelölésében közremuködni, – hatóságot értesíteni. Helyszíni mintát vételezni, vizsgálati anyagokat kezelni: – terepen tájékozódó vizsgálatot végezni, – mintát vételezni terepen, – vizsgálati anyagokat szakszeruen kezelni, tárolni, – anyagokat szállításhoz elokészíteni, – veszélyes anyagok szállításához, tárolásához a megfelelo védofelszereléseket használni, – közremuködni hatósági mintavételezésnél. Szállított anyagokat figyelemmel kísérni, ellenorizni: – veszélyes anyag, áru fogalmát ismerni, – veszélyes anyagokat jelölo számokat ismerni, – veszélyt jelölo számkombinációt ismerni, – szállított anyagok környezet- és egészségkárosító hatását felismerni, – szállított anyagok gyors szurovizsgálatát elvégezni, – veszély esetén a szükséges intézkedéseket kezdeményezni. Környezetegészégügyi laboratóriumi munkánál használt vegyszereket, reagenseket, muszereket kezelni: – laboratóriumi munkaeszközöket, mérlegeket, súlyokat, üveg-, porcelán- és fémeszközöket kezelni, tisztítani, – laboratóriumban használt vegyszereket szakszeruen tárolni, készletezni, – a laboratóriumban használt méroeszközöket kalibrálni, – a muszereket az eloírásnak megfeleloen használni, – felügyelet mellett a vizsgálathoz szükséges kémszereket, mérooldatokat készíteni, – a munkavégzés jogi és munkavédelmi szabályait betartani, – laboratóriumi tuz- és munkavédelmi szabályokat betartani, – elsosegélynyújtási feladatokat ellátni, – személyi higiénével kapcsolatos eloírásokat betartani, – a munka során keletkezo hulladékokat kezelni, tárolni. Környezetegészségügyi szempontból legfontosabb tájékozódó vizsgálatokat elvégezni: – alkalmazandó tájékoztató mérést kiválasztani, – elvégzendo munkafolyamatot elemekre bontani, – muveleti sorrendet meghatározni, – megfelelo gyorstesztet, illetve laboratóriumi muszert kiválasztani, – a vizsgálatot végrehajtani, – a kapott eredményt értékelni, – az illetékes szakhatóságot értesíteni. Fizikai vizsgálatok: – halmazállapotot, megfigyelni,
halmazállapot-változást
Hivatalos CD°JOGTÁR (R) 2.20
Lekérdezés ideje: 2004. július 26.
– – – –
tömeget mérni, térfogatot mérni, suruséget mérni, homérsékletet mérni.
Tájékoztató kémiai vizsgálatok: – oldott oxigént vizsgálni, – biológiai oxigénigényt mérni, – összkeménységet, karbonátkeménységet mérni, – nitritet, nitrátot, ammóniát meghatározni, – vízben oldott nehézfémeket ionokat kimutatni, – foszfátot, formaldehidet kimutatni, – pH-t mérni. Biológiai vizsgálatok: – az élovizek indikátor növényeit, állatait felismerni, – talaj indikátor növényeit felismerni. Muszeres vizsgálatok: – potenciometriás pH meghatározást végezni, – konduktometriás vizsgálatokat végezni, – spektrofotometriás vizsgálatoknál segédkezni, – radioaktív sugárzást mérni. Dokumentációs tevékenységet végezni: – feljegyzést készíteni, – mintavételi nyomtatványt kitölteni, – mintavételi anyagokat nyilvántartásba venni, – mérési eredményeket a vizsgálati naplóba bevezetni, – mérési eredményeket szükség esetén szakhatóság felé továbbítani, – munkanaplót vezetni, – jelentést készíteni, – nyilatkozatot készíteni, – gépi adatrögzítést végezni. Információs tevékenységet végezni: – a vizsgálattal, jelentéssel kapcsolatos dokumentációból adatot gyujteni, – adatot gyujteni intézményektol, egyénektol, – adatokat, információkat továbbítani, – környezetegészségügyi szakirodalmat figyelni.
saját
Kommunikációs tevékenységet végezni: – szakszeru, etikus kommunikációt kialakítani a környezetében lévo kulcsszemélyekkel és a hatóságokkal, – muködési területén rendszeres tájékoztatást tartani, – környezetegészségügyi programokat népszerusíteni, közremuködni, – a helyi egészségügyi alapellátást végzo orvosokkal (háziorvos, foglalkozásegészségügyi orvos) kapcsolatot tartani. IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei: – középiskolai végzettség, – középfokú egészségügyi, vegyipari, vízügyi, faipari, élelmiszeripari, mezogazdasági eloképzettség, – 3 hónap a szakterületen eltöltött elogyakorlat, – a központi oktatási programban meghatározott eredményes tantárgyi vizsgák és az eloírt gyakorlatok, követelmények teljesítése.
észlelni, IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés
Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyujteménye
2004/07
- 13 Jogszabály szöveg 35/1996. (X. 9.) NM rendelet 1999. augusztus 21. -
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
Lekérdezés ideje: 2004. július 26.
– – – – – –
Spektrofotometria elve. Higanyvegyületek – alkaloidok. A mérési módszer kiválasztásának kritériumai. A víz – aminosavak, fehérjék. Mérési eredmények megadása és dokumentálása. A levego – nukleinsavak.
IV/3. A szakmai vizsgán számon kérheto feladatok Azonosak a ,,III. A szakképesítés követelményei''-ben meghatározottakkal.
szakmai
IV/4. A szakmai vizsga részei Írásbeli vizsga A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által kiadott feladatlapot oldják meg. A komplex feladatsor magába foglalja a környezetanalitikai, környezetegészségügyi, biológiai–ökológiai és élettani–kórélettani ismereteket. Szóbeli vizsga Tantárgyai: – Környezetanalitika. – Biológia–ökológia. – Környezetegészségügyi ismeretek. – Élettan–kórélettan. Környezetanalitika – A kémiai jelrendszer. – Ózon – formaldehid. – Az atom felépítése, radioaktivitása. – Klór – metanol. – Sav-bázis reakciók. – Hidrogén – ásvány-olajszármazékok. – Kémiai kötéstípusok. – Kéndioxid – fenolok. – Komplex képzodési reakciók. – Nitrogénoxidok – metán. – Redoxireakciók. – Ammónia – detergensek. – Gázok, gáztörvények. – Vízoldható nitrátok – freonok és egyéb szerves polyhalogén vegyületek. – Szilárd testek, kristályrácstípusok. – Foszfátok – kis atomszámú karbonsavak. – Oldás – oldat. – A szén oxidjai – polyciklusos aromás szénhidrogének. – Kolloidrendszerek. – Konyhasó – benzol és származékai. – A fémes tulajdonság, a korrózió. – Hipó – festék- és lakkoldószerek. – Mintavétel, mintaelokészítés elmélete. – Sósav – etilalkohol. – Elválasztás makroméretekben. – Kénsav – glikolok. – Elválasztás mikroméretekben. – Égetett és oltott mész – zsírok és olajok. – Titrimetria elmélete. – Nátrium-hidroxid – gyümölcsészterek. – Gyorstesztek alkalmazásának elonyei és korlátai. – Vasvegyületek – nitrogéntartalmú ciklusok. – A radioaktivitás mérésének elve. – Rézvegyületek – növényvédoszer-csoportok. – Konduktometria elve. – Ólomvegyületek – nitrozóvegyületek. Hivatalos CD°JOGTÁR (R) 2.20
Biológia – ökológia – A leggyakoribb környezetszennyezo folyamatok és emberi tevékenységek – ezek megakadályozása, illetve csökkentése. – Az atmoszféra jellemzése (összetétele, szerkezete, szerepe ...). – A hidroszféra jellemzése. – Vírusok, baktériumok, egysejtu élolények jellemzése. – Az élo sejt jellemzoi (sejtalkotók, sejtosztódás, anyagcsere-folyamatok). – A többsejtu eukarióta növények és állatok jellemzése. – Az ember szervrendszereinek jellemzése. – Az ember szaporodása, egyedfejlodése – öröklodés. – Az ember és a környezet kapcsolata (a környezet jellemzoi). – Populációk és társulások. – Az élovilág kölcsönhatásai. Környezetegészségügyi ismeretek – Természetes környezet hatása az emberre. – Az emberi tevékenység hatása a természetes környezetre. – Civilizációs ártalmak megelozése. – A levegot szennyezo források és következményei. – A levegoszennyezodés okozta ártalmak megelozésének lehetoségei. – A vizek körforgása a természetben. – Az ivóvízzel kapcsolatos követelmények. – A vizet szennyezo források, a szennyezodés következményei. – A vizek kémiai alkotórészeinek és mikrobatartalmának hatásai az egészségre. – A vízszennyezodés okozta ártalmak megelozésének lehetoségei. – A talaj, a szennyezo források és azok következményei. – A talajszennyezés hatása az emberiségre. – A talajszennyezés megelozésének lehetoségei. – A településsel kapcsolatos követelmények. – Kommunális szilárd és folyékony hulladék környezetegészségügyi jelentosége. – Környezeti állapot és az emberi egészség összefüggései a tápláléklánc vonatkozásában. – Biológiai monitor. Élettan – Kórélettan – Az emberi szervezet védo borierjei. – Mikroelemek és nyomelemek élettani hatásai. – Nem ionizáló sugárzások egészségügyi jellemzése és hatásai. – Toxikus anyagok interakciói a szervezetben. – Napsugárzás élettani és környezetegészségügyi jellemzése. – A légköri és földközeli ózon élettani hatása. – A magaslati és mélységi klíma egészségügyi hatása a szervezetre. – Stressz mint környezeti ártalom élettani hatása a szervezetre. – A környezetváltozás élettani hatásai. – Káros szenvedélyek egészségkárosító hatásai.
Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyujteménye
2004/07
- 14 Jogszabály szöveg 35/1996. (X. 9.) NM rendelet 1999. augusztus 21. -
Lekérdezés ideje: 2004. július 26.
A szóbeli vizsga kérdéseket (tételeket) a népjóléti miniszter határozza meg a fenti témakörök alapján. Szakmai gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsgát a szakmai vizsgát szervezo intézet által kijelölt helyen kell lebonyolítani. A gyakorlati vizsga feladatai a szakképesítés szakmai követelményei alapján kerülnek összeállításra. A gyakorlati vizsga két részbol áll: – Megelozo vizsgafeladat A vizsgázó a gyakorlati vizsgát megelozoen 1 hónapon keresztül munkaterületén folyamatos környezetanalitikai méréseket végez. Mérési eredményeit jegyzokönyvben rögzíti és értékeli a kapott vizsgálati eredményt. A mérési eredményeket tartalmazó jegyzokönyveket a gyakorlati oktató a központi oktatási programban megadott szempontok alapján értékeli. – A vizsgabizottság elotti vizsga A vizsgázó a vizsgabizottság elott egy szituációs feladatot old meg. A megelozo vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni. A feladat gyakorlati elvégzésén túl a vizsgázó beszámol a mérés elméleti vonatkozásairól, értékeli a kapott eredményt. IV/5. A vizsgázó teljesítményének értékelése A vizsgázó szakmai elméletbol és gyakorlatból kap osztályzatot. A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét tantárgyanként a jelenlévo vizsgabizottsági tagok egymástól függetlenül értékelik. A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli és az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. A gyakorlati vizsgán a vizsgázó a megelozo vizsgafeladatra és a gyakorlati vizsgafeladatra kap érdemjegyet. A gyakorlati vizsga osztályzatát átlagszámítással a vizsgabizottság elott végrehajtott feladatokra kapott érdemjegy felé kerekítve kell megállapítani. Ha bármely gyakorlati vizsgarész érdemjegye elégtelen, a gyakorlati vizsga végso osztályzata elégtelen. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá a szóbeli vizsgarészen elégtelen osztályzatot kap. V. Egyéb tudnivalók Az eredményes szakmai vizsgát és a környezetegészségügyi asszisztens szakképesítést a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsítja. A ,,Bizonyítvány''-t az ETI országos nyilvántartásba veszi. A szakmai vizsga fentiekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.
Hivatalos CD°JOGTÁR (R) 2.20
Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyujteménye
2004/07