Mezőkövesdi Kistérség K U L T U R Á L I S STRATÉGIA

Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra

Mezőkövesdi Kistérség KULTURÁLIS STRATÉGIA 2009-2014

Készítette: Tóthné Márton Gabriella Hegedűsné Majnár Márta 2009. május

1/49 MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 114. Telefon: (49) 511-580, 511-581 telefax: (49) 511-586 e-mail: [email protected] Kistérségi azonosító: 3 5 0 5


Tartalomjegyzék

I. BEVEZETÉS_______________________________________________________4 A térségi szintű kulturális együttműködés és tervezés előzményei a Mezőkövesdi Kistérségben __________4

II. A KISTÉRSÉG JELLEMZŐI__________________________________________ 7 II.1 A Mezőkövesdi Kistérség elhelyezkedése, települései__________________________________________7 II.2. Társadalmi, szociális jellemzők___________________________________________________________9

III. ÁLLAPOTELEMZÉS - A KULTÚRA INTÉZMÉNYEI, SZEREPLŐI ___________11 A kulturális intézmények, szervezetek, személyek hálózata, a humánerőforrások és infrastrukturális eszközök közös alkalmazása/megteremtése_____________________________________________________11 III.1. Térségi közművelődési feladatok társulási szintű ellátása____________________________________12 III.2. Közművelődési színterek_______________________________________________________________12 III.3. Könyvtárak__________________________________________________________________________15 III.4. Közoktatási intézmények_______________________________________________________________17 III.5. Civil szervezetek, szerveződések ________________________________________________________17 III.6. Média_______________________________________________________________________________21 III.7. Szabadtéri rendezvényhelyszínek________________________________________________________23 III.8. Turizmus____________________________________________________________________________24 III.9. Programnaptár, prioritások a programszervezésben ________________________________________25 III.10. Múzeumok, közgyűjtemények, néprajzi gyűjtemények _____________________________________28 III.11. Építészet, műemlékvédelem___________________________________________________________29 III.12. Kézművesség, népművészet, hagyományőrzés____________________________________________30 III.13. Előadóművészek, társulatok, zenekarok, képzőművészet___________________________________31 III.14. Egyházak___________________________________________________________________________31 III.15. Testvér- és partnervárosi kapcsolatok___________________________________________________31 III.16. Emberi erőforrás, kulturális szakemberek _______________________________________________32

IV. KULTURÁLIS SWOT ANALÍZIS _____________________________________ 33 V. PROBLÉMAFA- ÉS CÉLFA-ELEMZÉS________________________________ 34 2/49 MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 114. Telefon: (49) 511-580, 511-581 telefax: (49) 511-586 e-mail: [email protected] Kistérségi azonosító: 3 5 0 5

Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra VI. A MEZŐKÖVESDI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS STRATÉGIAI CÉLJAI _______35 VI.1. Átfogó cél____________________________________________________________________________35 VI.2. Stratégiai célok_______________________________________________________________________35 VI.2.1. Partnerségen alapuló, tudatos kulturális tervezés és együttműködés ...............................................35 2.1.1. Kistérségi kulturális stratégia készüljön el, s a benne megfogalmazott célok váljanak a gyakorlati élet részeivé _____________________________________________________________________35 2.1.2. A kistérségi identitás kialakulását elősegítő intézkedések, lépések történjenek meg ___________35 2.1.3. Alakuljon ki a párbeszéd a kulturális élet szereplői között, a fejlesztési szándékok és a programok összehangolása történjen meg______________________________________________36 2.1.4. A kistérségi kulturális fejlesztéseket ösztönző támogatásokra a kistérségi társulás fordítson kiemelt figyelmet_________________________________________________________________36 VI.2.2. Település/térségi minimum biztosítása a kulturális infrastruktúra terén ..........................................37 2.2.1. A döntéshozókban tudatosuljon a kulturális alapú településfejlesztés jelentősége a gazdasági élet sikerességében___________________________________________________________________37 2.2.2. Az intézményi és tárgyi infrastruktúra működéshez elengedhetetlen részeinek garantálása települési és térségi szinten egyaránt__________________________________________________37 2.2.3. Legyen biztosított az információáramlás, s a pályázati lehetőségekről a naprakész tájékoztatás _38 2.2.4. Alakuljanak ki a fenntarthatóság garanciái___________________________________________38 VI.2.3. Szakemberekre épülő kulturális feladatellátás valósuljon meg........................................................38 2.3.1. Váljanak nyitottabbá a települések a személyi feltételek mikrotérségi szintű közös biztosítására _______________________________________________________________________________38 2.3.2. Próbálják megteremteni a közös intézményfenntartás ill. az intézményfenntartó társulások alapjait__________________________________________________________________________39 2.3.3. Vissza kell szerezni a közművelődési szakma presztízsét_______________________________39 VI.2.4. A térség kulturális és szellemi örökségének újrafogalmazása és továbbéltetése............................. 40 2.4.1. A kulturális turizmusban kapjon nagyobb szerepet a hagyományőrzés, a népművészet és a helyi tudás___________________________________________________________________________40 2.4.2. Váljon tudatossá a közösségi kulturális életben a helyi értékek hasznosítása________________41 2.4.3. Kapjon nagyobb figyelmet az épített és a táji örökség megóvása, hasznosítása, vonzerejének fokozása________________________________________________________________________41 2.4.4. A térség egészére kiterjedő hatékony marketing és PR tevékenység valósuljon meg__________42

VII. LOGIKAI KERETMÁTRIX A MEZŐKÖVESDI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS STRATÉGIÁJÁHOZ__________________________________________________44 VIII. A STRATÉGIAI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ FELADATOK ÜTEMEZÉSE 2009-2014______________________________________________ 47 IX. FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEK __________________________________48 XI.1. Állami forrás_________________________________________________________________________48 XI.2. Önkormányzati forrás _________________________________________________________________48 IX.3. Kistérségi kulturális alap létrehozása_____________________________________________________48 XI.4. Pályázati források_____________________________________________________________________49 XI.5. Egyéb források _______________________________________________________________________49



I. Bevezetés A térségi szintű kulturális együttműködés és tervezés előzményei a Mezőkövesdi Kistérségben A társulási szintű közművelődési feladatellátás előzményeként fontos megemlíteni, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet megbízásából a kistérségi központ művelődési házát működtető Mezőkövesdi Művelődési Közalapítvány 2007. februárjától a mezőkövesdi közművelődési decentrum működtetését végezte. A tevékenységhez kapcsolódó teendők közé tartoztak: − szakmai információgyűjtés és továbbítás, − a területen működő amatőr művészeti tevékenységről naprakész adatbázis készítése, − a területi hatókörökön belüli közművelődési rendezvények számontartása és adatbázisba rendezése, − szakmai találkozók szervezése a térségben dolgozó népművelők számára, − önállóan vagy más decentrummal közös szervezésben a praktikus gyakorlatot érintő továbbképzéseket lebonyolítása, folyamatos szakmai tanácsadás. A Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás a Mezőkövesdi Művelődési Közalapítvánnyal, mint szakmai partnerrel együttműködve 2007-ben pályázatot nyújtott be „Kistérségi kulturális kerekasztal” címen az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett Közkincs pályázatra. Pályázatot a kiíró sikeresnek értékelte és ennek megfelelően vissza nem térítendő támogatást biztosított a projekt céljainak megvalósításához. A megvalósítás első lépéseként a kulturális stratégia kidolgozásához szükséges helyzetelemzés történt meg. A helyzetelemzés során és a kulturális stratégia előkészítő anyagának összeállításánál figyelemmel voltunk a kistérségben elfogadott és érvényben lévő koncepciókra, stratégiákra, programokra és fejlesztési tervekben foglaltakra is. Kistérségi kulturális stratégiánk célja, hogy a helyzetelemzésre építve, a jelen igényeinek és a közművelődésről szóló törvény adta feladatok ismeretében, a reális lehetőségek számbavételével meghatározzuk a mezőkövesdi kistérség szándékait, alapelveit és célkitűzéseit a kulturális élet jövőbeni feladatainak ellátására, a meglévő értékek megőrzésére, a hiányosságok pótlására, a kistérség kulturális fejlődésének biztosítására. A stratégia megfogalmazását módszertanilag hármas elv vezérelte: a leltárkészítés, a prioritások meghatározása, a megvalósításhoz szükséges feladatok és a finanszírozás lehetőségeinek megjelölése. A jövőkép felállításához elsőként egy jelen idejű állapotfelmérés szükséges, ezért számba vettük meglévő kulturális értékeinket. A meglévő és a leendő intézményekre, lehetőségekre támaszkodva meghatározzuk a fejlődés lehetséges (kitörési) pontjait. Végül az elkövetkező évek legfontosabb lépéseit fogalmazzuk meg, részben érintve a finanszírozás kérdéseit is. A kistérségi kulturális stratégia kialakításánál az uniós elvek átvétele és felhasználása mellett mindenek előtt az állami kulturális politika által meghatározott prioritásokból szükséges kiindulnunk. A Magyar Kulturális Stratégia (2006-2020) szerint „az elmúlt évek egyik termékeny fölismerése, hogy a kreativitás nemcsak a gazdaság motorja, hanem a sikeres településfejlesztés egyik kulcsa is. Világszerte azok a települések bizonyulnak gazdaságilag is sikeresnek, amelyek önmaguk kreatív újrafogalmazásával és a kulturális szolgáltatások erősítésével növelték vonzerejüket és népességmegtartó képességüket. A kulturális alapú településfejlesztés kulturálisan érzékeny, emberközpontú, tiszteli a hely szellemét, hagyományait és esztétikumát” 4/49 MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 114. Telefon: (49) 511-580, 511-581 telefax: (49) 511-586 e-mail: [email protected] Kistérségi azonosító: 3 5 0 5

Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra E szellemiség szerint „úgy kell befolyásolni a már elkezdődött kistérségi és települési stratégiai tervezési folyamatot, hogy abban kiemelt hangsúlyt kapjon a kulturális elem, jelesül: − a közösségi kulturális élet fellendítése (a népi, nemzetiségi és etnikai kultúrák értékeinek megjelenítésével); − az újító, alkotó tevékenységek és befogadásuk számára kedvező feltételek megteremtése az üzleti és a nem haszonelvű szektorokban egyaránt; − az épített és a táji örökség és környezet megóvása, hasznosítása, vonzerejének fokozása. A kulturális alapú településfejlesztés növeli mind a társadalmi befogadás, mind a gazdasági felzárkózás, mind az életminőség javításának esélyét. Biztosítja a fenntartható fejlődést, amelyben a kultúra működő, gazdasági tőkévé válik. A kulturális alapú település- és régiófejlesztés eszköze a középtávú helyi és regionális kulturális stratégiák elkészítése és végrehajtása. A kormányzat feladata e stratégiák elkészülésének módszertani támogatása, a helyi kistérségi és regionális fejlesztési tervek összehangolásának ösztönzése. „ Borsod – Abaúj - Zemplén Megye Kulturális Koncepciója a kistérségi kulturális stratégia megalkotáshoz alapelveivel, javaslataival járul hozzá: „Az alkotmányban és a kulturális alaptörvényben biztosított jogként kell garantálni alapellátás szintjén a művelődés, a szórakozás, a rekreáció lehetőségét a megye valamennyi településén. A megye lakossága megfelelő kulturális ellátásának érdekében a települési önkormányzatoknak az alábbiakat javasoljuk: − az önkormányzatok a vonatkozó törvényben előírt kötelezettséget az általuk fenntartott intézményekkel, vagy civil szervezetekkel, magánszemélyekkel kötött közművelődési megállapodások alapján teljesítsék, − működjenek együtt az önszerveződés útján alakult civil szervezetekkel, segítsék kulturális aktivitásukat, − figyelembe véve a megye kistelepülési szerkezetét, célszerű gyakorlattá tenni a társulások útján történő közművelődési, könyvtári feladatellátást. − Az együttműködés és társulás alapelve a kölcsönös egymás mellé rendelés és egyenrangúság, a közös érdekek alapján történő kooperáció, a rendszeres kapcsolattartás, a korrekt pénzkezelés, a szakmai tevékenység beszámolási rendje.” A Mezőkövesdi Kistérség Komplex Fejlesztési Stratégiája (2007) ugyan nem tér ki közvetlenül a kulturális jövőkép megalkotására, de más ágazatok prioritásainál érintőlegesen megjelennek a kultúrához kötődő kapcsolódási pontok. Kiindulásként megfogalmazódik, hogy a Mezőkövesdi Kistérség települési önkormányzatai Magyarország EU - csatlakozása óta eltelt időszakban számos – elsősorban intézményi és település arculati – fejlesztést valósítottak meg, előrelépés tapasztalható néhány infrastrukturális területen, ugyanakkor folytatódott a kistérség relatív gazdasági elmaradásának folyamata, a társadalmi és kulturális élettér hanyatlása. A javasolható kitörési pontok között felfedezhető a kulturális- és örökségturizmus keretében a kistérségben található kulturális, építészeti örökség, kulturális hagyományok turisztikai célú fejlesztése, tematikus útvonalak, regionális ill. országos vonzerejű rendezvények szervezése, lebonyolítása, infrastruktúrájának kiépítése. A település- és környezetfejlesztés tekintetében cél a többfunkciós közösségi terek létrehozása, a települések, a településközpontok épített környezetének és funkcióinak – elsősorban gazdasági és közösségi célú – megújítása, új funkciók telepítése, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, közösségi terek kialakítása. 5/49 MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 114. Telefon: (49) 511-580, 511-581 telefax: (49) 511-586 e-mail: [email protected] Kistérségi azonosító: 3 5 0 5

Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra A közösségi infrastruktúra és humán fejlesztések, mint prioritások esetében a humán jellegű közszolgáltatások (kis)térségi alapon történő optimalizálásával kívánják lehetővé tenni a funkciók megfelelő térségi/földrajzi elosztását a települések között, csökkentve a fennálló térségi különbségeket, a koncentráció oldását. Ennek keretében nyílhat esély a közoktatási, egészségügyi, szociális alapellátás és közösségi intézményrendszer térségi alapon szervezett infrastrukturális fejlesztésére.



II. A kistérség jellemzői II.1 A Mezőkövesdi Kistérség elhelyezkedése, települései A Mezőkövesdi Kistérség az Észak-Magyarországi Régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye délnyugati részén helyezkedik el. Szomszédos kistérségek: Füzesabonyi, Egri, Miskolci és Mezőcsáti Kistérség. A mezőkövesdi kistérség B.A.Z. megye 505-ös jelzőszámú statisztikai kistérsége.

1. térkép: A kistérség elhelyezkedése Magyarország területén belül (forrás: VÁTI)

Természeti adottságai változatosak, hiszen a kistérség északi települései a Bükkalja völgyeiben találhatóak, a kistérség központi része a hegyvidék és síkság találkozási zónáját jelentő vonalon fekszik, a déli terület pedig a már az Alföldhöz tartozó Borsodi Mezőség részét képezi. A természeti adottságok kedvezőek, hiszen a talajok általában jó minőségűek, a termálvíz-készlet és lignitvagyon pedig országos jelentőségű. A térség északi részén, a Bükkhegységben nagy kiterjedésű erdők találhatóak. A kistérség területének egy része a Bükki Nemzeti Parkhoz, egy másik része pedig a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzethez tartozik.

2. térkép: a Mezőkövesdi Kistérség (forrás: MTKT1) 7/49 MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 114. Telefon: (49) 511-580, 511-581 telefax: (49) 511-586 e-mail: [email protected] Kistérségi azonosító: 3 5 0 5

Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra A Mezőkövesdi kistérség földrajzi közúton és vasúton egyaránt jól megközelíthető: a Budapest-Miskolc vasútvonal, a 3. számú főút és az M3-as autópálya egyaránt áthalad rajta. A kistérség területe 67.962 hektár, azaz 299 km2, ami a megye területének 9,4 %-a. A kistérséget egy város (Mezőkövesd, mint a kistérség központja) és 20 község alkotja. A térség lakónépessége 2004-ben 44.565 fő volt, állandó népessége pedig 45.048 volt, ami Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának 6,0 %-át teszi ki. A települések népsűrűsége 2004-ben 20 és 175 fő/km2 között alakult, az átlag 66 fő/km2 volt, ami jelentősen elmarad a 109 fős országos átlagtól, de még - az országos átlagnál alacsonyabb – 103 fős megyei átlagtól is. A kistérség tehát jellemzően aprófalvas: Mezőkövesd mellett csak 4 település (Mezőkeresztes, Szentistván, Bogács, Sály) lélekszáma haladja meg a 2.000 főt. A roma kisebbség a kistérség hat településén él számottevő arányban (Bogács, Mezőkövesd, Mezőkeresztes Szomolya, Sály, Szentistván). A kistérség 21 települése természet földrajzi csoportosítás alapján négy kistájra osztható: 1. Borsodi – mezőség: Borsodivánka, Csincse, Egerlövő, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Szentistván 2. Egri – Bükkalja: Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Szomolya, Tard 3. Miskolci – Bükkalja: Borsodgeszt, Bükkábrány, Kács, Sály, Tibolddaróc, Vatta 4. Borsodi – ártér: Négyes

3. térkép: A Mezőkövesdi kistérség elhelyezkedése (Forrás: VÁTI)


Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra A kistérség településeinek adatait, kormányrendeletek szerinti besorolását az alábbi táblázat tartalmazza összefoglaló jelleggel: Területe (km2) Lakónépessége (fő, 2004. december 31..) Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Kormányrendelet szerint)

680 44565 igen

Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség

igen

Ipari szerkezetátalakítási térség

nem

Vidékfejlesztési térség Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb helyzetű

igen igen nem 21 1 20

Típus szerint

Mérték szerint Teleülések száma

Város Község Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (240/2006. Kormányrendelet szerint) Jogállás szerint

Típus szerint

5

Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település

Egerlövő Mezőnagymihály Sály

Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település

Kács Négyes Sály

Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű település

Sály

II.2. Társadalmi, szociális jellemzők Népesség / ezen belül a roma kisebbség aránya: − −

a kistérség településeinek népessége a 2000-2002 közötti tendenciához hasonlóan, változatlanul csökken; a speciális kezelést igénylő kistérségi feladatok /problémák meghatározása szempontjából figyelemre méltó annak megállapítása, hogy az egyes településeken élő roma kisebbség aránya jelentős mértékben szór: − Szomolya és Sály településeken: 30-35 %, − a legnagyobb lélekszámú Mezőkövesden és Mezőkeresztesen: 10-11 %, − Borsodgeszt, Szentistván, Vatta, Egerlövő településeken: 2-5 %, − Borsodivánka, Bükkzsérc, Kács, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Négyes településeken a felmérés szerint nincs önmagát romának valló kisebbség.


Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra A népesség korösszetétele: A statisztika feldolgozásánál öt alapvető kategóriát állítottunk fel (14 év alatti, 15-18, 1935, 36-60 közötti és 60 év feletti lakosok). Normálisnak mondható a lakosság korcsoportonkénti összetétele azokon a településeken, ahol a 18 év alattiak aránya megközelíti a 30 %-ot, míg a 60 év felettiek aránya legfeljebb 20 % környékén van. Elemzésünk szerint a népesség korösszetétele kritikus (erős elöregedést mutat) az alábbi településeken: − Borsodivánka, Borsodgeszt, Egerlövő, Mezőnagymihály, Négyes. Az önkormányzatok által szolgáltatott adatok alapján a következő táblázat a településenkénti lakosság korösszetételét mutatja be a 2005. év október 30-i állapotnak megfelelően. Település neve Bogács Borsodgeszt Borsodivánka Bükkábrány Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Csincse Egerlövő Kács Mezőkeresztes Mezőkövesd Mezőnagymihály Mezőnyárád Négyes Sály Szentistván Szomolya Tard Tibolddaróc Vatta Összesen:

0-3 éves

4-6 éves

7-10 éves

11-14 éves

15-17 éves

18-59 éves

77 13 11 53 24 28 12 29 10 15 189 432 41 66 6 136 72 32 35 52 33 1366

58 11 13 48 20 28 9 17 20 23 137 434 38 45 9 53 50 32 28 51 39 1163

103 23 14 70 38 45 19 25 28 28 214 629 68 77 5 127 108 70 47 70 39 1847

119 18 23 73 57 47 28 42 36 12 249 772 83 81 11 131 116 76 46 71 44 2135

86 10 19 68 35 41 14 25 20 14 174 678 48 59 10 74 90 77 57 50 26 1675

1086 159 394 1035 646 616 311 380 336 362 2479 10578 646 1043 161 906 1531 1056 786 931 597 26039

60 éves Lakosság vagy száma idősebb összesen 497 2026 90 324 271 745 421 1768 274 1094 282 1087 121 514 117 635 170 620 175 629 920 4362 4034 17557 285 1209 417 1788 117 319 510 1937 739 2706 415 1758 443 1442 314 1539 214 992 10826 45051

A foglalkoztatottság / munkanélküliség helyzete: A kistérség munkanélküliség szempontjából meglehetősen heterogén. A legnagyobb lakosságszámú településen – Mezőkövesden – a munkanélküliség 7%, Bogács, Borsodivánka, Bükkábrány, Kács, Mezınyárád, Tard településeken ez alatti. Ugyanakkor kiemelkedő (10%, vagy a fölötti) munkanélküliséggel sújtott település Borsodgeszt, Csincse, Egerlövő, Négyes, Sály és Vatta. Ez utóbbiak közül is kiemelkedik a 30 % feletti arányú roma lakosságú Sály település, a maga 18.0%-os munkanélküliségével, valamint Szomolya, ahol vélhetően magas a nem regisztrált munkanélküliek száma.



III. Állapotelemzés - a kultúra intézményei, szereplői A kulturális intézmények, szervezetek, személyek hálózata, a humánerőforrások és infrastrukturális eszközök közös alkalmazása/megteremtése A fejezetben megkíséreljük áttekinteni a kistérség kulturális életében feladatot ellátó, résztvevő intézményeket, szereplőket. Áttekintjük a kultúra szereplőinek vállalt kulturális céljait, feladatait, valamint esetenként az ennek megvalósításához szükséges humán, infrastrukturális és egyéb anyagi forrásokat. Kistérségi kulturális alapelvek, preferenciák A kulturális stratégia elkészítésénél az alábbi alapelveket tartottuk szem előtt:  A térségben elfogadott és aktuális fejlesztési tervekben, stratégiákban és programokban megfogalmazott alapelvekkel, irányelvekkel, célokkal összhangban történjen a stratégia elkészítése.  A térség természeti, társadalmi és kulturális adottságainak a lehető legjobb kihasználása, ugyanakkor a fenntartható fejlesztés elvének figyelembe vételével fogalmazódjanak meg a célok, feladatok.  Decentralizáció elvének hangsúlyossága a feladatellátás megfogalmazásánál, a pályázati rendszer kialakításánál.  A centralizáció elvének érvényesülése a párhuzamos feladatellátás elkerülése érdekében, komplex, többfunkciós intézmények kialakításának elérésében.  A térségben tevékenykedő kulturális szakemberek összefogásának, együttműködésének, közös gondolkodásának hangsúlyozása.  Kulturális sokszínűség megtartása, támogatása.  Népi hagyományok fontossága, megőrzése, továbbhagyományozása.  Értékvédelem, a magas színvonalú művészetpártolás, a művészeti „termékek” láttatása, művészeti „értékforgalmazás”.  Helyi identitástudat formálása, közösségi szellem, helyi kötődés erősítése.  Civil szervezetek, öntevékeny csoportok támogatása, működéshez szükséges feltételek biztosítása.  A gyermekek kulturális szocializációjának minőségi fejlesztése.  Esélyegyenlőség biztosítása a tudás, a tanulás, az információhoz való hozzáférés területén.  Az állampolgári igények, a személyiség-komfort javításának szolgálata. A helyi társadalom műveltségképének, művelődési szokásainak fejlesztése.  A kulturális, közművelődési intézményekben olyan értékhordozó tevékenységek megvalósításának szorgalmazása, mely a polgárok számára életminőség, a közösségi szellem és közhangulat javítását szolgálja is egyben, amely népességmegtartó erővel bír, élhető környezetet biztosít.  Hazánkban és a mezőkövesdi kistérségben a kultúra területén bevált és alkalmazott jó gyakorlatok összegyűjtése, elterjesztése, adaptálása.  A kultúra szponzorálásának elismerésével, a kulturális eseményeken való részvétel presztízzsé válásával, minél több gazdasági szereplő bevonása a kulturális eseményekbe.  A turizmus adta lehetőségek kiaknázásával a térségi arculat formálása, imázsának javítása, ösztönzés komplex turisztikai termékek kialakítására, közös értékesítésére.  A térségi kulturális nyilvánosság és tájékoztatás fejlesztése 11/49 MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 114. Telefon: (49) 511-580, 511-581 telefax: (49) 511-586 e-mail: [email protected] Kistérségi azonosító: 3 5 0 5

Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra  

Hatékonyabb, jobb, több információ, adatszolgáltatás, kommunikáció, promóció kialakításának támogatása, a tájékoztatás eszközrendszerének fejlesztése. A kultúra fejlesztése a térség versenyképességének fontos eleme (életmódkultúra / vonzó, sokszínű kulturális kínálat / kulturális turizmus / művelt és képzett munkaerő / kulturális médiapiaci jelenlét). A kultúrafejlesztés szerepe a helyi, a regionális, a nemzeti, az európai egyéni és csoportidentitások erősítésében döntő fontosságú.

III.1. Térségi közművelődési feladatok társulási szintű ellátása 2007-től a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás és a Mezőkövesdi Művelődési Közalapítvány ill. 2009-től a Mezőkövesdi KÖZKINCS-TÁR Kulturális, Könyvtári, Turisztikai és Sportcentrum Nonprofit Kft. között jött létre megállapodás a térségi közművelődési feladatok társulási szintű ellátására. A kistérségi közművelődési feladatellátással kapcsolatos célkitűzések, feladatok: 1. A kistérségi kulturális tervezés alapjainak megteremtése. Általában a területi kulturális tervezés fontosságának népszerűsítése, a kultúrában és a területfejlesztésben érdekelt szakemberek együttműködésének erősítése kistérségi szinten. 2. A különböző kulturális területeken dolgozó szakemberek együttműködésének erősítése szakmai és szervezeti megközelítésben. 3. A kultúra és a kulturális fejlesztések fontosságának hangsúlyozása a kistérségi döntés előkészítők és döntéshozók felé. − A kistérségi kulturális tervezés jelentőségének erősítése. − A kistérségi kulturális stratégia elkészültének elősegítése a következő eszközökkel: − Általános és kulturális helyzet felmérés és elemzés, − adatgyűjtés és rendszerezés, − szakértői fórumok, és együttműködés megszervezése, − döntéshozói és előkészítői fórumok megszervezése, − lakossági tájékoztatás és fórum megszervezése, − népszerűsítő kampány a helyi sajtóban, − a kistérségi kulturális stratégia anyagának elkészítése.

III.2. Közművelődési színterek A kultúra gyakorlati megvalósíthatóságának alapvető feltétele, hogy legyenek az adott településen, térségben, kulturális, szabadidős, turisztikai programok megvalósítására alkalmas helyszínek, rendelkezésre álljon a megfelelő infrastruktúra. A mezőkövesdi kistérség településein meglévő kulturális színtereket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:


Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra Kulturális színterek a Mezőkövesdi Kistérségben Település

Intézmény neve

Borsodivánka

Bükkzsérc

Bogács

Bükkábrány

Cserépfalu

Csincse

Cserépváralja

Címe

Fenntartó

Nyitva tartása

Befogadó képesség

Hang/Fény-technika paraméterei

Önkormányzat

H-P 1400-1800 ill. igény szerint

150 fő

Korszerű hangerősítés

3414 Bükkzsérc, Rákóczi út 120.

Önkormányzat

Igény szerint

150 fő

Hangerősítéssel rendelkeznek

3412 Közösségi Ház Bogács, Alkotmány u. 5.

Önkormányzat

Igény szerint

100fő

2×300W aktív hangfal

350 fő

Mobil hangosítás, 1 álló mikrofon, 1 mobil mikrofon, 6 db hangfal Hangtechnika, fénytechnika

Művelődési Ház

3462 Borsodivánka Szabadság út 15.

Művelődési Ház

Sport - és Szabadidőközpont

3422 Bükkábrány, Béke út 37.

Önkormányzat

Naponta 800-1800

Hórvölgye Művelődési Ház

3413 Cserépfalu, Kossuth út 152.

Önkormányzat

Igény szerint

150 fő

Művelődési Ház

3442 Csincse, Mátyás u. 45.

Önkormányzat

Igény szerint

80 fő

Községi Művelődési Ház

3417 Cserépváralja Alkotmány út 24.

Önkormányzat

Igény szerint

70 fő



Egerlövő

Kultúrház

3461 Egerlövő, Dózsa Gy. 15.

Önkormányzat

H-SZ-P 1600-2000

150 fő

Kács

Művelődési Ház

Kács Fő út 58.

Önkormányzat

Igény szerint

200 fő

Mezőkeresztes

Művelődési Ház

Mezőkeresztes Dózsa Gy. út l8.

Önkormányzat

Igény szerint

200 fő

Kultúrház

3463 Négyes, Rákóczi u.37.

Önkormányzat

Igény szerint

120 fő

Hangerősítés, 4×15 watt

Szentistván

„Szkultinfó” Kht.

3418 Szentistván, Széchenyi u. 14.

Önkormányzat

800-1600 ill. igény szerint

200 fő

Kül- és beltéren is használható technikával rendelkeznek

Sály

Művelődési Ház

3425 Sály, Kossuth u. 44.

Önkormányzat

Igény szerint

100 fő

Teleház

3416 Tard, Ady E. 1.

Önkormányzat

Igény szerint

60 fő


II.Rákóczi Ferenc Általános Iskola

3423 Tibolddaróc, Kácsi út 15.

Önkormányzat

800-1700

280 fő

Hangerősítővel rendelkezik

600 fő


Négyes

Tard

Tiboldaróc

Mezőkövesd

3400 Mezőkövesd, Közösségi Ház Szent László tér 24.

Önkormányzat

800-2000


Deck és lámpák

Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra A kistérségi központban lévő mezőkövesdi Közösségi Ház szerepe módszertanilag és a hozzáférés lehetőségeit tekintve is meghatározó. A Közösségi Házat jelenleg a Mezőkövesdi Művelődési Közalapítvány ill. a Mezőkövesdi KÖZKINCS-TÁR Nonprofit Kft. működteti, melyek alapítója az önkormányzat. Országos, regionális és térségi vonzáskörzetű programjaival, rendezvényeivel jelentősen hozzájárul a kulturális turizmus térségben való megerősödéséhez.

III.3. Könyvtárak A 65/2004. (IV. 15.) Kormányrendelet a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatásáról 5 §. (2) bekezdés e) pontja kimondja, hogy a többcélú kistérségi társulások – pályázati formában – támogatásban részesülhetnek „nyilvános könyvtári feladatok magasabb színvonalú ellátásának közös szervezéséhez, illetve létrehozásához azokon a településeken, ahol nincs könyvtári szolgáltatás.”. A mezőkövesdi kistérség 2006-ban vette fel feladatai közé a mozgókönyvtári ellátást, és a szolgáltatást a mezőkövesdi Városi Könyvtártól rendelte meg. Az álam a községek lakosságszámától függetlenül normatívát ad a mozgókönyvtári ellátásra. A normatíva összegének alakulása: 2006-ban: 1,2 millió Ft 2007-ben: 1,3 millió Ft 2008-ban: 1,3 millió Ft 2009-ben: 1,15 millió Ft A szolgáltatást olyan, a kistérséghez tartozó települések kérhették, amelyek nincsenek rajta a nyilvános könyvtári jegyzéken, és vállalták, hogy a kistérségi társulás által nyújtott szolgáltatást fogadni tudják, vagyis kölcsönzésre alkalmas helyiséget és könyvtárost biztosítanak. Kistérségünkből 2006-ban 9, 2007-ben 16, 2008-ban és 2009-ben 18 község élt ezzel a lehetőséggel. A szolgáltatás bevezetése nagy segítség volt a községi könyvtáraknak, mivel több éve szinte csak vegetáltak, mert az önkormányzatok nehéz helyzete nem tette lehetővé a korszerű ellátást, évente 10-50 ezer forint jutott állománygyarapításra. Mivel minden községben más-más adottságokból kellett kiindulni, így eltérő volt a számukra nyújtott szolgáltatás is. A normatíva lehetőséget adott arra, hogy ahol jól működő könyvtár volt, azt több dokumentummal lássuk el; ahol lepusztult épület állt rendelkezésre, azt felújítottuk; ahol a műszaki eszközök hiányoztak, azt pótoltuk; ahol nem volt könyvtár, ott kialakítottuk a megfelelő helyiséget. A megvásárolt dokumentumok, számítógépek, technikai eszközök a Többcélú Kistérségi Társulás tulajdonában vannak, de használói a községi könyvtárak. Az alábbi összefoglaló táblázat segítségével mutatjuk be a Mezőkövesdi kistérségben működő könyvtárakat, azok befogadóképességét. Könyvtárak a Mezőkövesdi Kistérségben Település BOGÁCS

Könyvtár neve Községi Könyvtár

Címe 3412 Bogács, Alkotmány u. 5.

Fenntartója Önkormányzat

Nyitva tartása Szerda 1600-1800

Befogadó képesség 20 fő


Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra Könyvtárak a Mezőkövesdi Kistérségben Település

Könyvtár neve

Címe

Fenntartója

Nyitva tartása


BORSODIVÁNKA

Községi Könyvtár

3462 Borsodivánka Szabadság út 15.

Önkormányzat

H-P 1400-1800

20 fő

BORSODGESZT


3431 Borsodgeszt, Fő u. 48.

Önkormányzat

Hétfő: 1600-1800

8 fő

BÜKKÁBRÁNY



Önkormányzat

H-P: 1100-1600

30 fő

BÜKKZSÉRC



Hétfő, Önkormányzat csütörtök: 1600-1800

20 fő

CSERÉPFALU



Hétfő, Önkormányzat péntek: 1700-1830

30 fő

CSERÉPVÁRAJA


3417 Cserépváralja Alkotmány út 24.

Önkormányzat

Kedd 1700-1900

20 fő

EGERLÖVŐ


3461 Egerlövő, Dózsa Gy. 15.

Önkormányzat

H-SZ-P 1600-2000

20 fő

Lesznai Anna Kács szolgáltató- Fő út 58. hely

KÁCS

P, Szo.: Önkormányzat 1600-1800

MEZŐKERESZTES


Mezőkeresztes Táncsics út 1

Önkormányzat

MEZŐNYÁRÁD


3421 Mezőnyárád, Szent István király út 107.

Önkormányzat

H-Sz-P 1400-1800

25 fő

NÉGYES


3463 Négyes, Rákóczi u.37

Önkormányzat

Kedd 1630-1830

20 fő

SÁLY


3425 Sály, Kossuth u. 61.

Kedd, Önkormányzat csütörtök: 1330-1600

200 fő



800-1600 Önkormányzat ill.igény szerint

20 fő


3411 Szomolya, Szabadság tér 1.

Önkormányzat

SZENTISTVÁN

SZOMOLYA

TIBOLDDARÓC

Iskolakönyvtár

3423 Tibolddaróc, Kácsi u. 15.

H-Szo.

80 fő

H-SZ: 1600-2000

K-CS: 1400-1600 Önkormányzat Péntek: 1600-1800

40 fő

Igény szerint

30 fő


Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra Könyvtárak a Mezőkövesdi Kistérségben Település

Könyvtár neve

Címe

Fenntartója

TARD


3416 Tard, Béke tér 3.

Önkormányzat

VATTA


3431 Vatta, Szemere út 20.

Önkormányzat

MEZŐKÖVESD

Városi Könyvtár

3400 Mezőkövesd Madách Imre u. 1.

Önkormányzat

Nyitva tartása

Befogadó képesség 30 fő

K-SZo. 1300-1900

30 fő

III.4. Közoktatási intézmények A közoktatás rendszerében a teljes lakosság 15%-a vesz közvetlenül részt, óvodai, általános iskolai és középiskolai nevelési-oktatási intézményekben. Rajtuk kívül érintettek még a szülők és a közoktatásban dolgozók is. 2004-ig a kistérségben az „egy falu egy óvoda” és az „egy falu egy általános iskola” modell volt jellemző, ez alól csak Mezőkövesd volt kivétel, ahol a lakosságszám miatt több óvoda, általános iskola, és két középiskola is működött. A falvak óvodái egy-egy összevont csoporttal, illetve magasabb létszám esetén két vagy három osztott csoporttal működtek, míg a mezőkövesdi óvodák mindegyike külön-külön tudott csoportot szervezni általános iskolai előkészítő jelleggel. A fenntartók, amely valamennyi település esetében az önkormányzat, Mezőkövesden egy egyházi fenntartású kivételével – 8 osztályos általános iskolát működtettek, állandó tantestülettel, önálló pedagógiai programmal. Ez a helyzet azonban a csökkenő gyermeklétszám, az intézmények fenntartási költségeinek emelkedése miatt tarthatatlanná vált. Az általános iskolákkal is ugyanez történt, a három önkormányzati fenntartású intézmény egy általános iskolává vált, melynek tagintézménye lett a Pedagógiai Szakszolgálat és az Alapfokú művészetoktatási intézmény is.

III.5. Civil szervezetek, szerveződések Az alábbi összesítő táblázatban bemutatjuk a kulturális-és társszakmai területen működő civil szervezeteket, tevékenységük megjelölésével Település Bogács

Civil szervezetek megnevezése

Tevékenység ismertetése

Autó-és Motorsport Egyesület

Versenyszervezés és azok lebonyolítása

Bogácsi Iskolás Gyermekekért Alapítvány

6-14 éves korosztály tehetséggondozása, egészséges életmódra nevelése, hagyományápolás

Bogácsi Községért Alapítvány

Többek között a község tisztaságának megőrzése, parkosítása, rendezése

Bogácsi Pávakörért Alapítvány

A népdalkör fellépéseinek megszervezése, eszközök biztosítása


Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra Település



Bogács Községi Sportkör

Helyi sporttevékenységek szervezése, lebonyolítása

Bogácsi Lábtenisz Szakosztály

Lábtenisz népszerűsítése

Bogács Lövészklub

Többek között a lövészek számára a gyakorlási hely biztosítása

Bogácsi Vállalkozók Baráti Egyesülete

A helyi vállalkozások támogatása jogi, szakmai tanácsokkal. A gyűléseken pedig tapasztalat cserére van lehetőség.

Bogácsi Bortermelők Szt. Vince Egyesülete

Borászat hagyományának folytatása, ill. megismertetése

Polgárőr Egyesület Közbiztonság felügyelete Főnix Életmód Egyesület

Egészséges életmódra nevelés ill. az egészség megőrzésének lehetőségeinek megismertetése

Ábrányi Ifjúságért Alapítvány


Bányász Hagyományokért Egyesület

Bányász hagyományok ápolása

Bükkábrányi Polgárőr Egyesület

Polgárőrség működtetése

Egerlövő Községért Alapítvány

Kulturális és sport tevékenységek szervezése

Kácsi Hagyományőrző Egyesület

A már feledésbe merült népi szokások felélesztése

Kácsi Ifjúsági Kör

Kulturális és sport tevékenységek szervezése az ifjabb generáció részére

Bükkábrány

Egerlövő

Kács

Mezőkeresztes Mezőkeresztes Kultúrájáért Egyesület "Mezőkeresztesért" Közalapítvány

A község kulturális eseményeinek támogatása A község ifjúságának kulturális és sporttevékenységek szervezése

Mezőkeresztesi Kulturális és A helyi tv és újság működtetése Kommunikációs Alapítvány Mezőkeresztes Községi Sportegyesület

A községen belüli ill. azon kívüli sportolási. „mozgási” lehetőségek biztosítása

Citerazenekar és Kamarakórus Egyesület

A „citerázás” hagyományának továbbadása és a múlt századi gyökerekkel rendelkező férfi-kórus vezetése



Szentistván



Mezőkeresztesi Polgárőr Szervezet

Közbiztonság felügyelete

Szentistváni Hagyományőrzők és Településfejlesztők Egyesülete

A matyó hagyományok életben tartása és a település több ágon való fejlesztése.

„Karcos Murci” Hagyományőrző Színjátszó Egyesület

A múlt szokásainak felidézése színdarabok, jelenetek által.

Galambász Egyesület

A galambtenyésztők érdekeinek képviselete, valamint versenyek szervezése

Titán Sport Egyesület

A labdarúgó csapat szponzorálása, és népszerűsítése a fiatalok körében

Kulturális és Informatikai Egyesület

Helyi újságszerkesztése

Berkenye Faluszépítő Egyesület

A község tisztaságának megőrzése, parkosítása, rendezése

Borklub

Borászat hagyományának folytatása, ill. megismertetése

Tibolddaróc Ifjúságáért Alapítvány


Szomolya

Tibolddaróc

Mezőkövesd

A Mezőkövesdi Civil Szövetség Egyesület jelenlegi tagsága: 1. Biztatás Gyermek és Iskolafejlesztési Alapítvány

A szabadidős tevékenységek, nyári táborok, sítábor, erdei iskolák, diákönkormányzat munkájának, tanulmányi versenyeken résztvevők támogatása

2. Bükkalja Közhasznú Alapítvány

Azoknak az információknak, lehetőségeknek, uniós és hazai pályázatoknak és szolgáltatásoknak ismertetése, terjesztése, mely a fiatalok problémáira megoldásokat talál.

3. Egészség Klub Közhasznú Egyesület

A mezőkövesdi lakosság felé közvetíteni az egészséget, mint érték szemléletet. Minden korosztály körében tudatosítani az egészséges életmód fontosságát.

4. Gondoskodás Alapítvány

A fogyatékos személy saját lakóhelyén, lakókörnyezetében történő segítése, életvitelének megkönnyítése elsődlegesen a lakáson kívüli /köz/ szolgáltatások elérésének segítségével, valamint lakáson belüli segítségnyújtás biztosítása.





5. Jatari Indián Népművészeti Dél-Amerika magashegyi indián közösségeinek Egyesület mindennapjaihoz, ünnepnapjaihoz, és vallási szertartásaihoz kapcsolódó népszokások, népzenék, néptáncok, szakrális-rituális zenék és táncok, a hozzájuk tartozó népviseletek, népi hangszerek, a hiedelemvilágból eredő népi mondák, katolikus liturgiai népi dallamok kutatása, gyűjtése és feldolgozása, majd bemutatása. 6. Matyó Nagymama Klub Egyesület

A matyó népdalkincs megőrzése és közvetítése, a nyugdíjas korosztály számára szabadidős programom szervezése

7. Matyóföldi Alkotók és Mezőkövesd és térsége alkotó- és képzőművészeinek Művészetpártolók Egyesülete összefogása, céljaik érdekében rendezvények létrehozása, kiadványok, periodikák megjelentetése 8. Matyóföldi Foltvarró Klub

Az egyéni és csoportos foltvarrás fejlesztése, közös foglalkozások, rendezvények szervezése

9. Matyóföldi Idegenforgalmi Mezőkövesd és környéke – a Dél-borsodi térség – Egyesület idegenforgalmi szempontból jelentős adottságainak jobb kihasználása érdekében tenni akaró magánszemélyek, vállalkozók, szervezetek, intézmények összefogása. 10. Matyó Népművészeti Egyesület

Megalakuláskor a Matyó Néptáncegyüttes és a városban működő többi hagyományőrző amatőr csoport fenntartására, működtetésére vállalkozott, azóta a helyi népművészet megőrzését, továbbéltetését is felkarolta.

11. Mezőgazdasági Gépmúzeumért Közhasznú Alapítvány

A mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum továbbfejlesztésének és működtetésének támogatása, a Mezőgazdasági Gépmúzeumban felhalmozódott kulturális, technikatörténeti értékek megőrzése, annak az idegenforgalom céljaira történő minél szélesebb körű hasznosítása

12. Mezőkövesdi Amatőr Színjátszó Kör Egyesület

Az amatőr színjátszás áll tevékenységének középpontjában

13. Mezőkövesdi Fúvós és Mazsorett Együttesért Alapítvány

A városi fúvószenekar és mazsorett csoport fenntartását, működtetését támogató alapítvány

14. Mezőkövesdi Művelődési Mezőkövesd és térsége kulturális tevékenységének Közalapítvány lefedése, Mezőkövesd Város Önkormányzatával kötött közművelődési megállapodáson keresztül. 15. Mezőkövesdi Színészeti Egyesület

Céljuk, hogy a Mezőkövesden és környékén élő tehetséges emberek megmutathassák képességeiket.


Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra Civil szervezetek megnevezése

Település


16. Mozgássérültek Mezőkövesdi Egyesülete

Mezőkövesd és Mezőcsát térségében 28 csoport segítségével végzik a fogyatékossággal, mozgássérült állapottal élő emberek érdekképviseletét

17. Reuma Klub

A betegség szinten tartása, az életminőség egészséges életmóddal, mozgással történő javítása

18. Takács István Kulturális Alapítvány

Takács István (1901-1985) mezőkövesdi festőművész munkásságának feldolgozására, a művészi hagyaték gondozására, rendszerezésére és megismertetésére szolgáló alapítvány.

19. Mezőkövesdi Városszépítő és Városvédő Egyesület

Mezőkövesd természeti és épített örökségének megóvása, továbbfejlesztése

A civil szervezetek adatbázisának további feldolgozása folyamatban van, aktualizálása, napra kész nyomon követése a stratégiában megfogalmazott követelmény. A térség jövője szempontjából kiemelkedő fontosságú az a tény, hogy nagyságához és lakosságszámához viszonyítva magas a civil szerveződések relatív száma, de különös jelentősége van annak is, hogy szinte minden állami-önkormányzati feladat mellett megjelenik minimum egy polgári kezdeményezés, azaz civil szerveződés. Ez nemcsak önmagában becsülendő érték, de számos lehetőséget nyújt alapfeladatok pályázati úton való kiegészítő támogatására (forrásbevonás), továbbá gazda, vagy szervező kapacitás hiányos önkormányzati feladatok kihelyezésére, átruházására. Ehhez a helyi feladatok, igények újragondolására, újrafogalmazására és a kívánatos feltételek (helyi támogatások rendszere) átalakítására van szükség.

III.6. Média Település Bogács

Bükkábrány

Név

Cím

Bogácsi TV Csufor László

3412 Bogács, Hórvölgye u. 14.

Eleven Tv BV Média Műsorkészítő és Szolgáltató Bt.

3422 Bükkábrány, Vöröshadsereg út 14/a

Telefonszám 30/359-2750 Vukovics Ákos 30/296-8854 Bodzán László 30/372-0691

Ábrányi Krónika

E-mail bogacsitv@ freemail.hu bvmedia@ lhcom.hu

abranyikronika@ citromail.hu

Bükkzsérc

Bükkalja Szerk: Pataki Katalin

Gaudeamus Vállalkozás, Tiszaújváros

70/585-7557

Cserépfalu

Cserépiek Újságja Szerk: Virág Tiborné


49/423-211

bukkalja@ citromail.hu



Név

Cím

Telefonszám

E-mail

Egerlövő

Gordos Attila polgármester

3416 Egerlövő, Ady E. út 2.

49/539-015

egerlovohivatal@ freemail.hu

Kács



70/585-7557


Keresztesi Krónika Szerk.. Szakonyi Gabriella

3441 Mezőkeresztes

30/913-4544

hivatal@ mezokeresztes.hu


3441 Mezőkeresztes

Vukovics Ákos 30/296-8854 Bodzán László 30/372-0691

bvmedia@ lhcom.hu

Mezőkeresztes

Mezőnyárád

Eleven Tv/újság BV Média Műsorkészítő és Szolgáltató Bt.

3422 Bükkábrány, Jókai út 21/a.


bvmedia@ freemail.hu

Település

Név

Cím

Telefonszám

E-mail

Sály



70/585-7557


Szentistván

Szkultinfó Kht.

3418 Szentistván, Széchenyi út 10.

49/438-104 49/338-025

szkultinfo@ freemail.hu

Szomolya

Szomolyai Tükör Szerk.: Barankai József

3411 Szomolya, Hunyadi út 22.

30/439-5327

Tard

Tardi Hírek Főszerk.: Czufor András

3416 Tard, Rózsa F. 1.

49/432-903

tardihirek@ freemail.hu

Tibolddaróc



70/585-7557


Vatta


3431 Vatta


bvmedia@ freemail.hu

Mezőkövesd

Mezőkövesdi Újság 3400 Mezőkövesd Mezőkövesdi Szent László tér Városi Televízió

Szabó Gergely Média Kht.



III.7. Szabadtéri rendezvényhelyszínek A Mezőkövesdi Kistérségben a kultúra színtereiként gyakorta szolgálnak olyan szabadtéri helyszínek, amelyek alkalmasak nagyrendezvényekhez, fesztiválokhoz, s a helyi közösségek életében megszokott, kedvelt, nagy befogadóképességű területek. Speciális adottságainkból fakadóan ezek között találhatóak pincesorok, kastélyparkok, strandok is, de leggyakoribbak a sportlétesítmények, oktatási intézmények udvarai, a települések faluközpontjai. A kistérségi szabadtéri helyszíneket az alábbi táblázatban összesítettük: Szabadtéri helyszín

Címe

Thermál-fürdő Szabadtéri Színpada

3412 Bogács, Dózsa Gy.u. 16.

Egész évben

1000 fő

Rendezvény park

3412 Bogács,

Egész évben

1000 fő

Cserép úti pincesor

3412 Bogács

Egész évben

500 fő

BORSODIVÁNKA

Kastélypark, szabadtéri színpad

3462 Borsodivánka, Igény József Attila szerint út 1.

500 fő

BÜKKÁBRÁNY

Bányász Emlékház

3422 Bükkábrány, Jókai út

Igény szerint

60 fő

BÜKKZSÉRC

Sportpálya

3414 Bükkzsérc

Egész évben

1000 fő

Sportpálya szabadtéri színpaddal

3442Csincse, Mátyás u. 45.

Egész évben

1000 fő

Kultúrház udvara

3461 Igény Egerlövő, szerint Dózsa Gy. 15.

500 fő

Mezőkeresztes Egész Kolozsvári út évben 2/a

500 fő

Település

BOGÁCS

CSINCSE

EGERLÖVŐ

MEZŐKERESZTES Népkert

Nyitva tartása

Befogadó Hang/Fény-technika képesség paraméterei Hang és fénytechnikával rendelkezik

Sportpálya

3425 Sály, Nyár u.

igény szerint

300 fő

Általános Iskola udvara

3425 Sály

Igény szerint

100 fő

Hang-erősítés

500 fő

Kültéri technikával rendelkezik /mobil/

SÁLY

SZENTISTVÁN

Ifjúsági Szabadidő-park 3418 szabadtéri Szentistván, színpaddal Széchenyi út

Igény szerint



Szabadtéri helyszín

Nyitva tartása

Befogadó Hang/Fény-technika képesség paraméterei


3423 Tibolddaróc, Kácsi u. 15.

800-1700

280 fő

Szent János főtér

3423 Tibolddaróc

Állandó jelleggel

500 fő


3431 Vatta, 800-1700 Szemere u. 60.

TIBOLDDARÓC

VATTA

Címe

Hang-erősítés

500 fő

III.8. Turizmus A Mezőkövesdi Kistérség Budapesttől 1-1,5 órányi autóútra található. Jó összeköttetést biztosít az autópályán kívül a 3-as főút és a vasút is, az ország minden részével. A kistérség területe két egymástól jól elkülöníthető földrajzi nagytájon helyezkedik el. Síkvidéki területe az Észak-Alföldhöz kapcsolódó Borsodi-Ártéren és Borsodi-Mezőségen, hegyvidéki területe a Bükk-hegység vonulatai között fekszik. Az egészségturisztikai attrakciók a kistérség központjában, Mezőkövesden és a szomszédos Bogácson a kistérség egyik legfőbb vonzerejét képezik. A szálláskapacitás jelentős része e két gyógy- és strandfürdővel rendelkező településen található. Mindkét fürdő rendelkezik gyógyászati részleggel, ahol OEP támogatással vagy anélkül vehetők igénybe a különböző gyógy- és wellness szolgáltatások. A kulturális turizmus szempontjából már kiegyenlítettebb a helyzet. A mezőkövesdi nagyobb múzeumok (Matyó Múzeum, Gépmúzeum) és a Hadas városrész mellett egyre többen érdeklődnek a vidéki települések tájházai (Tard, Szentistván, Bogács, stb.), templomai és egyéb látnivalói iránt (bogácsi lepkemúzeum, kácsi vízimalom, szomolyai fazekasház). Tavasztól őszig jelentős számú rendezvénynek is otthont adnak a települések. A mezőkövesdi nagyrendezvények mellett az elmúlt években egyre ismertebbé válnak a térségi települések nagyrendezvényei is (Bogács: borfesztivál, főzőverseny, strandfesztivál; Cserépfalu: bor, lovas és gasztronómiai hétvége; Cserépváralja: művészeti napok; Szomolya: cseresznyefesztivál; Kács: vadételfőző verseny; Szentistván: matyó lagzi; Tard: hagyományőrző és gasztronómiai rendezvények). A kistérség része Matyóföld, melyet 3 matyó település alkot, Mezőkövesd, Tard és Szentistván. A mezőkövesdi matyó hímzés hungarikum. A matyó népművészethez, hagyományőrzéshez kapcsolódó látnivalók és rendezvények mindhárom településen jelentős vonzerőt képviselnek. A Bükkaljai Borvidék jelentős része a kistérség területén húzódik. A legtöbb működő, vendégek számára is látogatható pince Cserépfaluban, Bogácson, Tibolddaróc, Szomolya, Bükkzsérc. Cserépfaluban csoportok szervezett pincelátogatásokon vehetnek részt bor- és nótatúra keretében. Az aktív kikapcsolódást keresők is megtalálják számításukat a kistérségben. A Bükkalján számos túraútvonal található a Bükki Nemzeti Park területén, melyek mentén olyan természeti értékek fedezhetők fel, mint a Subalyuk és az Ódor-hegy Cserépfalu fölött, a szomolyai vagy cserépváraljai kaptárkövek. Cserépfaluban az Ördögtorony tansövény szintén kaptárkövekhez vezet. A kistérség déli részén kellemes kerékpártúrákra adódik lehetősé a Borsodi Mezőség, és a Tisza irányában. A legjelentősebb lovaspályák és a hozzájuk kapcsolódó kiszolgáló létesítmények Tibolddarócon és Mezőnyárádon találhatók. A legtöbb településen foglalkoznak falusi turizmussal, a minősített vendégházak legnagyobb számban Bogácson és Cserépfaluban találhatóak. 24/49 MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 114. Telefon: (49) 511-580, 511-581 telefax: (49) 511-586 e-mail: [email protected] Kistérségi azonosító: 3 5 0 5


III.9. Programnaptár, prioritások a programszervezésben A Mezőkövesdi Kistérség az egész év során bővelkedik programokban, eseményekben, rendezvényekben, széles spektrumát kínálva a szórakozási lehetőségeknek az ideérkező vendégek és a helyi lakosság számára egyaránt. Település Bogács

Rendezvények neve

Időpontja

Majális

május 1.

Vendéglátó Iskolák VI. Országos Szabadtéri Főzőversenye és bemutatója

Május második hétvégéje

Képzőművészeti Kiállítás

június utolsó hétvégéjétől, július második hétvégéjétől kezdődően

XVI. Bükkaljai Borfesztivál és Nemzetközi Borverseny

június utolsó hétvégéje

Nyári Zenei Tábor

július első hete

XVIII.Nemzetközi Dalostalálkozó

július első szombatja

Bogácsi Hímzés és Népi Kézműves Kiállítás

július második fele

Summás Étkek Bemutatója

július második szombatja

Bogácsi Egészségnapok

július harmadik hétvégéje

Regionális Kaktusz Kiállítás és Vásár Országos Hastánc Fesztivál

július utolsó hétvégéje augusztus első hétvégéje

Képzőművészeti Kiállítás

augusztus hónap

Milyen legény vagy, meddig bírod?

augusztus harmadik hétvégéje

Bogácsi Fürdőfesztivál

augusztus utolsó hétvégéje

Veterán Autók Bemutatója

szeptember második szombatja

Szüreti Mulatság

szeptember utolsó szombatja november első hétvégéje

Márton Napi Vígasságok Borsodgeszt

Borsodivánka

Falunap

augusztus

Szüreti mulatság

október

Hagyományőrző Fesztivál

augusztus


Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra Település Bükkábrány

Bükkzsérc

Cserépfalu

Cserépváralja

Csincse

Egerlövő

Rendezvények neve

Időpontja

Magyar Kultúra Napja

január

Jótékonysági bálok, sportbálok

egész évben

Meghívásos karate kupa

március

Falunap

április

Pünkösd-búcsú

május

Gyermeknapi rendezvények

május

Bükkábrányi Alkotónapok

július

Főnix Egészség Karaván

I. félévben

Bányásznapi ünnepség

szeptember

„Ábrányi Ősz” idősek napja

szeptember

Karácsonyi hangverseny

december

Előadássorozatok az egészségről

egész évben

Majális

május 1.

Falunap

június második hétvégéje

Extrém kerékpárverseny / four cross, downhill/

június augusztus

Kemencetúra

augusztus első hétvégéje

Lovasverseny, bortúra

augusztus első hétvégéje

„Nyitott pincék, tele poharak, üres hordók”

augusztus második hétvégéje

Főzőverseny

augusztus második hétvégéje

Masina Fesztivál

május

Cserépváraljai Művészeti Napok

július

Gyermeknap

június eleje

Falunap

augusztus

Falunap

július

Jótékonysági bálok

egész évben

Falu Karácsony

december


Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra Település Kács

Rendezvények neve

Időpontja

Vadételfőző Fesztivál

június

Gyermeknap

május

Falunap

augusztus

Szent István Nap

június

Falunap

augusztus

Mezőnagymihály

Falunap

augusztus

Mezőnyárád

Falunap

augusztus

Négyes

Gyermeknap

május

Falunap

július

Falu karácsony

december

Sályi Napok

2 évente augusztusban

Idősek Napja

december első hete

Karácsonyi köszöntő

Adventi időszak harmadik hete

Település Farsang

Február

Pünkösdölő

Május

„Három napos Matyó- lakodalom – egy napon”

Augusztus

Idősek napja

Október

Falu Karácsony

December

Különböző jótékonysági estek, bálok, kiállítások

Egész évben

Cseresznye Fesztivál

június második hétvégéje

Szüreti Fesztivál

szeptember első hétvégéje

Hurkatöltő Fesztivál

február

Farsang a Faluházban

február

Húsvét a Hagyományőrző Központban

április

Pünkösdi gyermektánc fesztivál a Hagyományőrző Központban

május

Tardról elszármazottak találkozója

június

Tardi Búcsú

július

Kézműves napok

augusztus

Mezőkeresztes

Sály

Szentistván

Szomolya

Tard



Rendezvények neve

Időpontja

Falunap

augusztus

Kulturális Örökség Napjai

szeptember

Kakasfőző Fesztivál

október

Nyugdíjas Klubok találkozója

október

Jótékonysági bál

november

Karácsonyi műsor a Faluházban

december

Szilveszter a Faluházban, Teleházban, Tájházban, december és háztűznéző Tibolddaróc

Vatta

Víg Daróci Pincék Főzőfesztiválja

június

Nemzetközi Dalostalálkozó

augusztus

Falunap

augusztus

III.10. Múzeumok, közgyűjtemények, néprajzi gyűjtemények Település

Név

Cím

Bükkábrány

Községi Könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény


Cserépváralja

Barlanglakásos Tájház

3417 Cserépváralja

Cserépfalu

Barlanglakásos Tájház Dósa Gyuláné Tárlatvezető

3413 Cserépfalu, Kossuth út

Sály

Dr. Barsi Ernő főiskolai tanár, népdalkör vezető

Győr, Szent I. u. 92.

Mezőkövesd

Matyó Múzeum Városi Galéria Iskolatörténeti Gyűjtemény Kis Jankó Bori Emlékház Mezőgazdasági Gépmúzeum Gari Takács Margit Emlékház

Szent László tér 8. Szent László tér 23. Mátyás király u. 52. Kis Jankó Bori u. 22. Eötvös u. 32. Mogyoró köz 6.

Tard

Hagyományőrző Központ Szikszai Imre kulturális megbízott

3416 Tard, Béke u. 22.



III.11. Építészet, műemlékvédelem Kiállítótermek, alkotóházak (képző-, ipar- és népművészeti alkotások számára) Kiállítóhely, alkotóház neve

Címe

Nyitva tartása

Befogadóképesség

Helytörténeti Gyűjtemény Művelődési Ház


Igény szerint

150 fő

Subalyuk Múzeum

Cserépfalu, Kossuth út 152.

05.01.-09.30. K-SZo.

30 fő

Cserépfalvi Imre Emlékszoba

Cserépfalu, Noszvaji út 1.

05.01.-09.30. K-SZo

10 fő

Gazdaház


05.01.-09.30. K-SZo

40 fő

Art Galéria


Állandó

20 fő

Sály

Általános iskola aulája

3425 Sály, Tél út 2.

Igény szerint

50 fő


8.00-16.00 ill. igény szerint

200 fő

Szentistván

Tájház „Szkultinfó” Kht.

Kács

Helytörténeti kiállítás

Kács Rákóczi u. 4

Igény szerint

40 fő

Bükkzsérc

Cserépfalu

Tájházak Tájházak faluházak

Címe

Nyitva tartása


Bogács

Tájház

3412 Bogács, Szomolyai út 7.

Szezonális

15 fő

Bükkzsérc

Községi Emlékház

3414 Bükkzsérc, Petőfi u.. 39.

Igény szerint

50 fő

Cserépfalu

Oszlai Tájház

Cserépfalu, Hór-völgy

05.01.09.30.

40 fő

Cserépváralja

Barlanglakásos Tájház

3417 Cserépváralja Dobó út 4.

Igény szerint

20 fő

Sály

Gárdonyi Emlékház

3425 Sály, Kossuth u.

Igény szerint

20 fő

Hang/Fénytechnika paraméterei


Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra Tájházak faluházak

Nyitva tartása

Címe

Hang/Fénytechnika paraméterei


Szentistván

Tájház

3418 Szentistván, Rákóczi út

Igény szerint

20 fő

Tibolddaróc

Sza-bor ház

3423 Tiboldaróc, Víg út

Időszakos

30 fő

Tard

Faluház

3416 Tard, Béke tér 55-57

Igény szerint

400 fő

Kültéri technikával rendelkezik

III.12. Kézművesség, népművészet, hagyományőrzés Kézművesség Település

Név

Cím

Varga Viktor kőfaragó mester

3412 Bogács, Ady E. u. 8.

Fekete Ernő kőfaragó

3412 Bogács, Ady E. u. 53.

Bene István kőfaragó

3412 Bogács, Arany J. u. 20.

Bükkábrány

Pajó István kosárfonás


Cserépfalu

Szajlainé Fehérvári Erika kerámia


Szomolya

Kovács Emese fazekas

3411 Szomolya, Mária tér 2.

Bogács

Népművészet Település

Név

Cím

Hócza Endréné hímzés

3412 Bogács, Ifjúság u. 20.

Mikeszné Kovács Ildikó hímzés

3412 Bogács, Ifjúság u. 29.

Bükkábrány

Bükkábrányi Népdalkör hímzés


Cserépfalu

Szegedi Barnáné hímzés


Szentistván

Simon Mária hímzés

3418 Szentistván, Felszabadulás 11.

Szentistván

Tóth Józsefné népviseleti /matyó/ öltözet készítése

3418 Szentistván, Felszabadulás 39.

Bogács



Név

Cím

Szolnoki Andrásné hímzés

3416 Tard, Béke u.

Szikszai Imréné keresztszemes varrottas

3416 Tard, Béke u. 22

Tibolddaróci Népdalkör hímzés

3423 Tibolddaróc, Széchenyi 1.

Tard

Tibolddaróc

A hagyományőrzéshez kapcsolódó civil szervezetek, együttesek felsorolását a civil szerveződések témakörében ismertettük. A térségben meghatározó jelentőségű a népművészet, hagyományőrzés, hiszen a matyó népművészet nemzetközi jelentőségű, hungarikum. A népművészet, népi kultúra, népviselet, szokások, hagyományok, tánc, zene, alkotó művészt továbbörökítése, fenntartása elsődleges feladatunk kell legyen. A térségben jórészt ezekre a hagyományokra, népi kultúrára épülnek rendezvényeink, programjaink.

III.13. Előadóművészek, társulatok, zenekarok, képzőművészet Az ének-zene, klasszikus zene, könnyűzene, modern és klasszikus tánc, színjátszás, vers és próza, képzőművészt területén számos előadóművész, társulat, zenekar, alkotó tevékenykedik a térségben, így a térség sajátossága az erős és gazdag művészeti orientáltság, művészeti alkotókedv. Adatbázis rendelkezésre áll, folyamatosan frissítjük, közzé tesszük, használhatóvá tesszük.

III.14. Egyházak A térség életében mindig meghatározó szerepet játszott az egyház, a vallás, az itt élő emberek számára a hitélet gyakorlása több generációs gyökerekig nyúlik vissza. Az egyházak vezetőivel kialakított jó kapcsolat alapján a térségi rendezvények aktív szereplői az egyház képviselői, s több kulturális rendezvénynek is állandó otthont biztosítanak.(pl. orgonahangverseny, kórustalálkozó). A kistérség településein meglévő egyházi intézmények, templomok összesítő adatait tartalmazó adatbázis elemzése, feldolgozása folyamatban van, a célok és feladatok megfogalmazása a stratégia megvitatásával, véglegesítésével egyidejűleg történik meg.

III.15. Testvér- és partnervárosi kapcsolatok A térség számos települése ápol hazai és határon túli partner- valamint testvérvárosi kapcsolatokat, ezen kívül a kistérségben tevékenykedő civil szervezetek is széles körű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, különböző mélységű, a lazább, kötetlenebb, barátibb kapcsolatoktól kezdve a rendszeres szakmai együttműködésig. A konkrét testvérvárosi és partnertelepülési kapcsolatok feldolgozása a meglévő adatbázis alapján folyamatos.



III.16. Emberi erőforrás, kulturális szakemberek A kistérségben Mezőkövesdtől eltekintve lényegében nem foglalkoztatnak főállású kulturális szakembereket. Bogácson vállalkozóként végzi a művelődési ház és a helyi kulturális élet irányítását egy szakember, emellett Szentistvánon és Bükkábrányban találunk közművelődési végzettségű kollégákat. Magasnak tekinthető a részmunkaidőben vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatottak aránya (főként pedagógusi vagy könyvtárosi végzettséggel), és szintén számottevő az olyan elhivatott, a kulturális életben való tevékenykedést szívügyüknek érzőknek a száma, akik mindezt társadalmi munkában, társadalmi felelősségvállalásként végzik.



IV. Kulturális SWOT analízis ERŐSSÉGEK • • • • • • • • • • • •

Széleskörű társulási szintű kistérségi feladatellátás Kulturális örökség szempontjából a kistérségi központ országos ismertsége Széles spektrumú program-, eseménykínálat Meghatározó jelentőségű népművészet, hagyományőrzés Jelentős turisztikai attrakciók megléte Táji adottságok, természeti értékek, épített örökség gazdagsága Kulturális, közösségi színterek változatos jelenléte szinte minden településen Civil szervezetek aktivitása A kultúra és a média élő kapcsolata Helyi közösségek megléte, szerveződése A térség megközelíthetősége jó Az országhatáron átnyúló kapcsolatok széleskörűek, további fejlesztésre ösztönöznek

GYENGESÉGEK • • • • • • • • • • • •

LEHETŐSÉGEK • • • • • • • • • •

Kistérségi kulturális háló kialakulása Kultúra területén feladatot vállalók között erősödik a közös tervezés, cselekvés Komplex, közös kulturális turisztikai termékek kidolgozása, bevezetése Nemzetközi és országos jó gyakorlatok megismerés, adaptálása Kulturális szakemberek létszámának növelése, foglalkoztatás megteremtése A térségi identitástudat erősödése Élhetőbb környezet (közösségi terek) megteremtése, lakosságmegtartás Pályázati hatékonyság növekedése A kultúra támogatásának presztízsértéke nő A hagyományápolás megújulása, felfrissülése

Eltérő szintű infrastrukturális háttér a kulturális színterek tekintetében Közművelődési szakemberek foglalkoztatásának hiánya Forráshiány Rendezvények, események egy időben koncentrálódnak, az összehangolás még konfliktusokat okoz A közös gondolkodás és az összefogás még csak elvi szinten létezik Párhuzamos feladatellátás Kommunikáció és koordináció hiánya Közös marketing, PR kezdeti stádiumban Egységes arculat hiánya Kistérségi honlap állapota Nyelvismeret hiánya Az elnéptelenedés és elöregedés kezelésének problémái VESZÉLYEK

• • • • • • • • •

Forráshiány állandósulása (normatívák, pályázatok stagnálása, megszűnése) A kultúra terén elvárt közös tervezést, összefogást a gyakorlatban nem sikerül realizálni Szakemberek továbbra sem kerülnek be a kistérségi kulturális élet vérkeringésébe A közösségi színterek fejlesztése elmarad Szabadidő eltöltésének kedvezőtlen változásai, érdektelenség Elszigetelődés települési és intézményi szinten Rivalizálás, kistérségi szintű identitás tudat kialakulásának lehetetlensége A helyi értékek (hagyományok) elértéktelenedése, hitelesség vesztés Kulturális turizmus iránti igény csökkenése



V. Problémafa- és célfa-elemzés Célunk az alapproblémák és hatásaik feltérképezése, megegyezés az alapcélok tekintetében és a probléma megoldásához szükséges tevékenységekről. A problémafa összegyűjti az általános fő problémákat, a rá ható tényezőket ill. ezen tényezők kölcsönös összefüggéseit, ok-okozati kapcsolatait. A problémafát alapul használva a problémákból célok definiálására kerül sor. Problémafa a térségi szintű kulturális feladatellátásról a Mezőkövesdi Kistérségben:

Célfa a térségi szintű kulturális feladatellátásról a Mezőkövesdi Kistérségben



VI. A Mezőkövesdi Kistérség kulturális stratégiai céljai VI.1. Átfogó cél Az ötéves tervezési időszakban a Mezőkövesdi Kistérség településein teremtődjön meg egy megújulni képes, kreatív, fenntartható, az életminőségre pozitívan ható közösségi kultúra feltételrendszere. A program az átfogó cél megvalósítása érdekében az alábbi prioritásokat, azon belül beavatkozás csoportokat fogalmazza meg: • prioritás: Partnerségen alapuló, tudatos kulturális tervezés és együttműködés • prioritás: Települési, térségi minimum biztosítása a kulturális infrastruktúra terén • prioritás: Szakemberekre épülő kulturális feladatellátás • prioritás: A térség kulturális és szellemi örökségének újrafogalmazása és továbbéltetése

VI.2. Stratégiai célok VI.2.1. Partnerségen alapuló, tudatos kulturális tervezés és együttműködés A kistérségben 2007-től megkezdett folyamat eredményeként alakuljon ki a kulturális élet szereplőinek együttgondolkodása, rövid- és középtávon a közös tervezés képessége és a megfogalmazott célok mentén valósuljon meg a partnerközpontú együttműködés. A prioritáshoz rendelt specifikus célok: 2.1.1. Kistérségi kulturális stratégia készüljön el, s a benne megfogalmazott célok váljanak a gyakorlati élet részeivé A kulturális alapú település- és térségfejlesztés eszköze a középtávú helyi és regionális kulturális stratégiák elkészítése és végrehajtása. Az OKM által harmadik éve kiírt Közkincs pályázatok alapját képezi a stratégia elkészítése. Feladatok: A folyamat során nélkülözhetetlen a helyi, kistérségi, megyei és regionális fejlesztési tervek áttekintése, s a kulturális vonatkozású elemek megismerése. Lényeges a helyi, kistérségi igényeknek megfelelő célprioritások megfogalmazása, melyek érvényesítéséhez a Magyar Kulturális Stratégia elviekben forrásokat és eszközöket ígér. 2.1.2. A kistérségi identitás kialakulását elősegítő intézkedések, lépések történjenek meg Ehhez a kötődés élményére, az összetartozás tudatára, az egyének és a különböző közösségek ill. az egyes települések közötti kapcsolati és bizalmi hálók kialakulására és megerősödésére van szükség. A célt szolgálják a Mezőkövesdi Kistérség Komplex Fejlesztési Stratégiájában megfogalmazott „kulturális alapú településfejlesztés” ill. „a társadalom megújulása” fejezetek. Feladatok: A szakemberek számára fontos feladat a kistérségben a közösségi részvétel hagyományos és új formáinak ösztönzése, a kulturális kínálat általános hozzáférhetőségének megteremtése. Az azonosságtudat alakításában fontos szerepet játszanak többek között a vallási, szakmai, a kulturális érdeklődés alapján szerveződő közösségek is, ezért be kell vonni a munkába a helyben aktív civil szervezeteket, ösztönözni az 35/49 MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 114. Telefon: (49) 511-580, 511-581 telefax: (49) 511-586 e-mail: [email protected] Kistérségi azonosító: 3 5 0 5

Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra egyházak részvételét a közösségteremtésben, s ki kell alakítani a szakemberek és a spontán szereplők együttműködésének kereteit. Ide tartozhat továbbá a kistérségi identitás szempontjából is meghatározó, ugyanakkor kommunikációs, marketing eszköznek is tekinthető közös arculat kialakítása 2.1.3. Alakuljon ki a párbeszéd a kulturális élet szereplői között, a fejlesztési szándékok és a programok összehangolása történjen meg A kistérség szereplői érdekeik, céljaik mentén a forrásszerzés, a források hatékony felhasználása, párhuzamos, egymás esélyeit rontó pályázatok, fejlesztések kizárása érdekében működnek együtt. Az együttműködés alapja a kistérség fejlesztési koncepciója valamint kulturális stratégiája, melyeket legitimmé tesznek és ebből fejlesztési programot vezetnek le. A fejlesztési program részben kistérségi kezdeményezésű projektekben, részben települési hatáskörű intézkedésekben és fejlesztésekben valósul meg. A résztvevők a települések önkormányzatai és ezek társulásai, a térség kulturális életének szereplői, a kistérség intézményei, civil szervezetei és vállalkozói. Fejlesztési modellekkel (vezérprojektekkel) segíti elő a társulás pályázatok terén is a jó gyakorlatok elterjedését. Feladatok: A kistérségben a lehető legszélesebb kör (szakma, döntéshozók, civilek, magánszemélyek, média…) bevonásával a Közkincs kerekasztal folyamatos működésével biztosítani kell a naprakész partnerséget, s ezen belül az egyes települések, mikrotérségek kulturális szektort érintő terveinek, programjainak egyeztetését, a párhuzamosságok elkerülését. A projektszemlélet és a programorientált együttműködés jegyében fontos kialakítani a térségi rendezvénystruktúrát, s megalapozni a közös kulturális hagyományok megteremtését. Az egyes településeken működő amatőr művészeti csoportok, művelődő közösségek, alkotóművészek váljanak a „térségi kulturális vagyon” olyan elemeivé, amelyek kölcsönösen hozzájárulhatnak egymás eseményeinek gazdagabbá tételéhez. Lényeges bátorítani a kisebbségi, etnikai kultúra elfogadását, integrálását is. Mindezek érdekében szükséges rendszeres időközönként az érintettek személyes találkozása, a tapasztalatcserék különböző formáinak lehetővé tétele, a kapcsolattartás eszközeinek kiterjesztése (a klasszikus módszerek mellett a kistérségi honlapban rejlő lehetőségek bővítése, hírlevél létrehozása, kistérségi online újság és rendezvénynaptár közzététele, elektronikus adatbázisok hozzáférhetősége…) 2.1.4. A kistérségi kulturális fejlesztéseket ösztönző támogatásokra a kistérségi társulás fordítson kiemelt figyelmet A Közkincs Kerekasztal lehetőséget nyújt a közös fejlesztések megfogalmazására, kistérségi, mikro-térségi rendezvények, rendezvénysorozatok megvalósítására, közös kulturális hagyomány megteremtésére. Feladatok: a kistérség évről-évre éljen ezzel a támogatási lehetőséggel, s mindemellett infrastrukturális fejlesztésekhez keresse mindazokat a forrásokat, amelyek hazai vagy uniós pályázatokon (TÁMOP, TIOP, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Regionális Operatív Program…) keresztül érhetőek el. Kulturális stratégiánk időintervalluma alatt az említett lehetőségek a kulturális intézményrendszer infrastrukturális fejlesztésére, az egész életen át tartó tanulás 36/49 MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 114. Telefon: (49) 511-580, 511-581 telefax: (49) 511-586 e-mail: [email protected] Kistérségi azonosító: 3 5 0 5

Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra támogatására, a lakosság életminőségének javítására, az épített és a szellemi örökség megőrzésére, valamint a települések turisztikai vonzerejének növelését célzó programokra fordítható összegeket fognak tartalmazni. A fejlesztési elképzeléseknek illeszkedniük kell a kormányzati és regionális operatív programokhoz, s azok cselekvési terveihez. A forrásokra a települések, intézmények, szervezetek partneri együttműködésen alapuló projektjeivel pályázzanak az érintettek. A pályázati lehetőségeket, a forráshoz jutás szervezését a kistérség – megfelelő intenzitású és minőségű, partnerségen alapuló előkészítő munkával támogassa. VI.2.2. Település/térségi minimum biztosítása a kulturális infrastruktúra terén 2.2.1. A döntéshozókban tudatosuljon a kulturális alapú településfejlesztés jelentősége a gazdasági élet sikerességében A Magyar Kulturális Stratégia megfogalmazása szerint „a gazdasági versenyképesség és növekedés, a fenntartható fejlődés, a fokozódó jólét megalapozása elsősorban az egyének felkészültségén, készségein, tudásán, kreativitásán múlik, hiszen a közösségek kultúrája egyszerre az életminőség, a versenyképesség és a fenntartható fejlődés bázisa”. Hazai és nemzetközi példák is igazolják, hogy azok a települések bizonyulnak gazdaságilag is életképesnek, sikeresnek, amelyek kreatív, innovatív fejlesztéseikkel párhuzamosan a kulturális szolgáltatások erősítésével is növelték vonzerejüket és népességmegtartó képességüket. Feladatok: Kistérségünk esetében stratégiai szinten is alapvetően fontos meghatározni a kulturális alapú településfejlesztés jelentőségét, s befolyásolni kell a kistérségi és települési stratégiai tervezés folyamatát, hogy abban kiemelt hangsúlyt kapjanak a kulturális elemek. Konkrét cél a közösségi kulturális élet felélesztése, ösztönzése, az épített és a táji örökség és környezet megóvása, hasznosítása, vonzerejének fokozása. A döntéshozók közvetlen és közvetett tudatformálásával, jó gyakorlatok felmutatásával szükséges erősíteni a helyi értékeken és hagyományokon alapuló, lakosság centrikus, kulturálisan fogékony intézkedések meghozatalát. A cselekvési terven keresztül tegyen meg mindent a társulás a fenntartható fejlődés biztosításáért, amelyben a kultúra működő, gazdasági tőkévé válhat. 2.2.2. Az intézményi és tárgyi infrastruktúra működéshez elengedhetetlen részeinek garantálása települési és térségi szinten egyaránt A közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény alapján minden települési önkormányzat kötelezettsége közművelődési intézmény vagy közösségi színtér fenntartása, működésének szabályozása, személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása. A törvény szándéka közvetve átültethető a Mezőkövesdi Kistérség Komplex Fejlesztési Stratégiájában megfogalmazott település rehabilitációs programba, melynek központi célja a települések, a településközpontok épített környezetének és funkcióinak megújítása, új funkciók telepítése, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, közösségi terek kialakítása. A kulturális alapú vidékfejlesztés elvei szerint ugyancsak minden településen fejleszteni kell azt az intézményt, amely mintegy a kulturális portál szerepét tölti be helyi lakosok számára. Feladatok: A kulturális esélyegyenlőség eléréséért a mezőkövesdi kistérség minden településén – természetesen az adottságoktól is függően - a kultúraközvetítés 37/49 MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 114. Telefon: (49) 511-580, 511-581 telefax: (49) 511-586 e-mail: [email protected] Kistérségi azonosító: 3 5 0 5

Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra infrastruktúrájával a lakosság teljes köre számára biztosítani kell a hozzáférés és a részvétel lehetőségét. Előnyben kell részesíteni – akár a kötelező feladatok átadásával is - az öntevékeny helyi társadalom részvételével megszervezett közösségi kulturális élet színtereit és programjait. A rokon ágazatok (kultúra, oktatás, képzés, vidékfejlesztés, turizmus…) közösség-építő hatására az infrastrukturális háttér kiépítésénél, felújításánál is figyelemmel kell lenni. A jelenlegi párhuzamos intézményi hálózatok helyett inkább a többfunkciós kulturális terek létrehozását kell ösztönözni, megteremtve a feltételeit a közművelődési intézmények és más szervezetek integrált működésének, hogy a közösségépítést, a művelődést, a tanulást és a kutatást egyaránt szolgáló közösségi pontok alakulhassanak ki. Mikrotérségi ill. kistérségi szinten az együttműködés zálogaként, a nagyrendezvényeket kiszolgálni képes technikai háttér (mobil szabadtéri színpad, hang- és fénytechnika, rendezvénysátor…) beszerzése, s használati rendjének (raktározás, szállítás, kezelés, működtetés…) kialakítása célszerű. 2.2.3. Legyen biztosított az információáramlás, s a pályázati lehetőségekről a naprakész tájékoztatás Feladatok: Ki kell alakítani azokat a közösségi fórumokat (pályázati tájékoztatók, szakértői előadások, tanácsadói háttér, az érintettek egyéb eseményei /pl. önkormányzati, társulási ülések/, kiadványok, hírlevelek, honlapok stb.) amelyeken keresztül első körben és azonos eséllyel kaphatnak információkat az érintettek. El kell érni, hogy a forrásokért pályázó települések ne vetélytársként, hanem partnerként tekintsenek egymásra. A kistérségi központ vidékfejlesztési és kulturális szakemberei biztosítsák mindehhez a humán infrastruktúrát. 2.2.4. Alakuljanak ki a fenntarthatóság garanciái Feladatok: Serkenteni kell az önkormányzati, a civil és a magánszektor közötti együttműködést, s ennek érvényesülnie kell a finanszírozásban is. Ennek egyik útja lehet a törvény szerint az önkormányzatra rótt kötelező feladat átadása, a társadalmi tőke bevonása. Javítani kell az ágazatok és a hozzájuk tartozó intézmények, szakemberek együttműködését is: szorosabb horizontális kapcsolatokra van szükség a képzés, a kultúra, a vidékfejlesztés és a szociális szféra szereplői között, erre szolgálhatnak jó példával a többfunkciós közösségi terek és az integrált közösségi szolgáltató terek. A helyi racionalizálási törekvéseken túl igazán stabil hátteret azonban véleményünk szerint csak a kulturális kormányzat szándéka teremthet a mozgókönyvtárak dotációjához hasonló kistérségi közművelődési normatíva bevezetésével. VI.2.3. Szakemberekre épülő kulturális feladatellátás valósuljon meg 2.3.1. Váljanak nyitottabbá a települések a személyi feltételek mikrotérségi szintű közös biztosítására Feladatok: Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közkincs pályázata 2008-tól alkalmat biztosít kistérségi referens alkalmazására, s ezzel a lehetőséggel a kistérségi 38/49 MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 114. Telefon: (49) 511-580, 511-581 telefax: (49) 511-586 e-mail: [email protected] Kistérségi azonosító: 3 5 0 5

Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra központnak, Mezőkövesdnek is élnie kell. A referens feladatkörét egyrészt a pályázat szablya meg, másrészt a helyi specifikumokhoz szükséges alakítani. Mindemellett a Mezőkövesdi Művelődési Közalapítvány és a Mezőkövesdi KÖZKINCS-TÁR Nonprofit kft. a jövőben is vállalja a kistérségi feladatellátást. Miután a költségvetés kizárja önálló szakember alkalmazását, szükség lenne az egyes mikrotérségekben a közművelődési szakember-hálózat kiépítésére. A folyamat során törekedni kell a helyi értelmiség megtartására, az elvándoroltak visszacsábítására, a munkakör megfogalmazása során konszenzus kialakítására, a foglalkoztatók kölcsönös megelégedettségének biztosítására. A közös költségviselés, szükség esetén más ágazattal (turizmus, képzés, média…) történő feladatmegosztás, pályázati vagy munkaügyi támogatás igénybe vétele pénzügyileg is vállalhatóvá teszi a közös alkalmazást. Egy megfelelően képzett, a helyi értékek iránt fogékony, elkötelezett, lokálpatrióta szellemiségű, kreatív kulturális munkatárs rövidtávon is értékelhető, látványos eredményekkel hálálhatja meg a foglalkoztatását. 2.3.2. Próbálják megteremteni a közös intézményfenntartás ill. az intézményfenntartó társulások alapjait Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Kulturális Koncepciója javaslata szerint tekintettel a megye kistelepülési szerkezetére, célszerű gyakorlattá tenni a társulások útján történő közművelődési, könyvtári feladatellátást. Feladatok: Térségünk is jellemzően aprófalvas, s mivel a kistérségi közművelődési együttműködések forrásbővítő lehetőséget hordoznak, érdemes megfontolni az összefogást a közös érdekek, az egyenrangúság elvei alapján a szakmai tevékenység, az átláthatóság, a számonkérhetőség és a pénzkezelés lényegi kérdéseit is tisztázva. A közművelődési tevékenységek és szolgáltatások közül a kistérségi, mikrotérségi társulásos formában történő ellátás jelentős előnyökkel járhat /pl: a szakmai információs rendszer és adatbázis összeállítása és működtetése, a szakemberek kistelepüléseken történő közös alkalmazása, a kistérségben hagyományos és hagyományt teremtő programok szervezése, kistérségi szolgáltatásokat elősegítő infrastruktúra kialakítása/. 2.3.3. Vissza kell szerezni a közművelődési szakma presztízsét A kistérség falvaiban megbízásos jogviszonyban dolgozó könyvtárosok, önkéntes munkát vállaló pedagógusok, a képviselő-testületek tagjai, sokszor pedig maguk a polgármesterek és a jegyzők látják el a közművelődési tevékenységet. Lelkesedésükhöz, elhivatottságukhoz kétség sem fér, de mindez nem pótolhatja a szakmai tudást, a tapasztalatot, a pályafutás során megszerzett gyakorlatot, az ágazati pályázási rutint. Feladatok: Lehetőséget kell biztosítani a döntéshozók számára, hogy megismerhessenek olyan jó gyakorlatokat, melyek igazolják, hogy megfelelő szakmai háttérrel rendelkező kistelepüléseken a kulturális élet minőségében, sokszínűségében, változatosságában, mennyivel gazdagabb, mint amit ők szükségből és megszokásból elfogadtak. Szükséges érzékeltetni, hogy egy élhető környezet megteremtése, a fenntartható fejlődés olyan szakembereket vár el minden szektorban, akik hozzá tudnak járulni a település vonzerejének növeléséhez, népességmegtartó erejéhez. Mivel a kulturális területfejlesztés növelni képes a gazdasági felzárkózást, s az 39/49 MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 114. Telefon: (49) 511-580, 511-581 telefax: (49) 511-586 e-mail: [email protected] Kistérségi azonosító: 3 5 0 5

Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra életminőség javításának esélyét is, korántsem mindegy, milyen szaktudás áll ennek hátterében. Célul kell kitűznünk, hogy a részmunkaidőben vagy megbízásos jogviszonyban dolgozók is rendelkezzenek minimum középfokú szakirányú végzettséggel, melynek megszerzésére tanácsos ösztönözni őket. Az újonnan kialakuló státuszok (települési, mikrotérségi, kistérségi szinten egyaránt) betöltésének elengedhetetlen feltétele legyen a szakirányú felsőfokú végzettség megléte, vagy megszerzésének (záros határidőn belüli) vállalása. VI.2.4. A térség kulturális és szellemi örökségének újrafogalmazása és továbbéltetése 2.4.1. A kulturális turizmusban kapjon nagyobb szerepet a hagyományőrzés, a népművészet és a helyi tudás A Mezőkövesdi Kistérség Komplex Fejlesztési Stratégiája prioritásai között megfogalmazott cél a kistérségi turisztikai potenciál erősítése, különös tekintettel az örökségés rendezvényturizmus, valamint a falusi turizmus lehetőségeire. Kistérségi szinten a turisztikai forgalom Mezőkövesd és Bogács központú, ezért a kistérségi szintű komplex fejlesztés kiegyenlítettebb fejlődést, a relatíve hátrányos helyzetű települések bevonását teszi lehetővé. Feladatok: A kulturális- és örökségturizmus keretében a kistérségben található kulturális, építészeti örökség, kulturális hagyományok turisztikai célú fejlesztése, tematikus útvonalak, regionális ill. országos vonzerejű rendezvények szervezése, lebonyolítása, infrastruktúrájának kiépítése történjen meg. Kapjon kiemelt támogatást a helyi értékeken alapuló örökségattrakciók, fesztiválok rendezése. A falusi turizmuson keresztül törekedni kell a település meglévő épületvagyonának fejlesztésére, hasznosítására, felértékelésére. Feladatunk megőrizni a térség építészeti jegyeit, kamatoztatni a közösségi értékeket, elősegíteni, hogy a vegetáló vagy visszafejlődő (elsősorban kulturális) intézmények ismét fontos szerepet vállalhassanak. A kistelepülésekre érkező vendég szívesen költ olyan termékekre is, amelyek tipikusan jellemzőek az adott tájra és tájegységre. Az ide tartozó termékek az ún. szimbolikus javak (a kistérséghez kapcsolódó jelképek, népművészeti, kulturális alkotások), amelyek minősítéséről és forgalomba hozataláról Mezőkövesden és a matyó falvakban (Szentistván, Tard) a Matyó Népművészeti Egyesület gondoskodik. Fontos az elkövetkezendő években a kistérség többi településére is kiterjeszteni ezt a rendszert. A térségben számos hagyományőrző néptánc és népzenei együttes, a matyó hagyományokat híven őrző kézműves, művész működik és alkot. A kultúra és a népművészet már most is fontos turisztikai termék, de ennek ápolása, fejlesztése a továbbiakban is elengedhetetlen feladat. Gondolni kell a korábban főként mezőgazdasági munkát végző, kistelepüléseken élő emberekre is. A kultúra segíthet új szerepet találni számukra a közösségek életében. Egyrészt helyi tudásukkal bekapcsolódhatnak a kulturális turizmus programjainak kialakításába, másrészt tudásukat a bio- és ökogazdálkodás elsajátításával korszerűsítve, valamint a fenntartható hagyományos gazdálkodói módok újraélesztésével gyarapíthatják a közös tudást, s találhatnak új megélhetést. 40/49 MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 114. Telefon: (49) 511-580, 511-581 telefax: (49) 511-586 e-mail: [email protected] Kistérségi azonosító: 3 5 0 5

Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra 2.4.2. Váljon tudatossá a közösségi kulturális életben a helyi értékek hasznosítása Feladatok: Különösen fontos a szülőhely és környezete tárgyi és szellemi örökségének megismertetése a gyerekekkel, a helyi vagy országos védelemhez fűződő érdek világossá tétele, a település védett kulturális javainak népszerűsítése. Az iskolai oktatás keretein belül és a szabadidős tevékenységekben kapjon nagyobb teret ez a szándék. A helyi lakosság bevonása a helyi értékek látogathatóvá tételében komoly lehetőség arra, hogy hiteles, autentikus tájékoztatást (idegenvezetést) kapjon a vendég. Az ilyen típusú önkéntesség települési szinten hozzájárulhat az általános ismeretszint emeléséhez, a kulturális érdeklődés felkeltéséhez, s a nyugdíjasok és a munkanélküliek aktivizálásához. A közélet helyi szereplői (önkormányzat, szakmai munkatársak, civilek…) konferenciák, továbbképzések, kurzusok keretében kapjanak tájékoztatást a történeti épített környezet védelmének elveiről és a lehetséges hasznosítási formákról, hogy az örökségvédelem beépülhessen a terület- és településfejlesztési tervekbe. A kistérség települései közösen csatlakozzanak olyan országos kezdeményezésekhez, mint a Múzeumok Majálisa, a Múzeumok Éjszakája, a Kulturális Örökség Napjai, valamint a Kultúrházak Éjjel - Nappal. A „nyitott kultúra” elve és gyakorlata érvényesüljön a térségi közgyűjtemények esetében is: egyfelől változatosabb múzeumpedagógiai programokkal és rugalmas nyitva tartással, másfelől a kutatást, a hozzáférést könnyítő infrastruktúra biztosításával. 2.4.3. Kapjon nagyobb figyelmet az épített és a táji örökség megóvása, hasznosítása, vonzerejének fokozása Feladatok: Javítani és rendszeres gyakorlattá kell tenni az együttműködést az örökségvédelmi és a kulturális, művelődési intézmények között, s ezzel is elősegíteni a lakosság és a térségbe látogatók tárgyszerű és közérthető tájékoztatását. Azokon a településeken, ahol még nem született meg a helyi védelemről szóló rendelet, tegyenek lépéseket az ügy érdekében. A kistérség települései próbálják meg hatékonyabban kihasználni a piaci szereplőkkel, tudományos műhelyekkel, az egyházakkal és magángyűjtőkkel fenntartott kapcsolatokban rejlő lehetőségeket. A kulturális örökség részét képezi a „kultúrtáj” is, mely a természeti környezet belakott, megművelt szeglete, a helyi közösségek több évszázados munkájának eredménye, amely maga is az átörökített kulturális tudás hordozója. Kistérségünkben a kultúrtájak keretében működő tájházak, kulturális utak is legyenek az átörökített hagyomány és a szellemi örökség bemutatásának, megismertetésének és elismertetésének kiemelt színterei. Készüljön olyan térségi szintű értéktérkép, amely a már ismert és feltárt örökségek mellett képes újra gondolni és akár bővíteni is ezek körét, s hasznosításukra kreatív, újszerű megoldásokat javasol. A térség múzeumainak, tájházainak, emlékházainak és műemlékeinek növelni kell a társadalmi integratív szerepét („legyen kulturális központ az adott közösség, számára”) és gazdaságélénkítő, a kulturális turizmusban betölthető funkciójának erősítését. A térségben található múzeumok, tájházak állományának elektronikus nyilvántartása, digitalizálása történjen meg, hogy az érdeklődők a mindennapok szintjén is elérhessék, használhassák az őrzött örökséget. Lehetőség szerint 41/49 MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 114. Telefon: (49) 511-580, 511-581 telefax: (49) 511-586 e-mail: [email protected] Kistérségi azonosító: 3 5 0 5

Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra mindez az egységes kompatibilis legyen.

elektronikus

múzeumi

nyilvántartási

rendszerrel

2.4.4. A térség egészére kiterjedő hatékony marketing és PR tevékenység valósuljon meg A kultúra az egyik lehetséges eszköz az idegenforgalommal együtt és mellett, hogy egymást segítve kedvezőbb kép alakuljon ki térségünkről. Feladatok: Első lépésben szükséges a térségre jellemző és meghatározó arculati elemek megtervezése, ezek felhasználhatóságának kidolgozása. A kulturális és idegenforgalmi marketing következő területein vannak tennivalóink: - a lakosság igényének felismerése és kielégítése, rendezvények, fesztiválok szervezése, civil szervezetek közösségi kulturális törekvése (reagáló marketing); - motiváció felismerése, kielégítése, szabadidő eltöltési szokások orientációja, művelődés iránti igény felkeltése, értékes kulturális alkotások bemutatása (előrejelző marketing); olyan valódi újdonságok, olyan rendezvények szervezése, ami csak erre a térségre jellemző, máshol nem található és egyedi (igényteremtő marketing). A következő években a kulturális marketingben előtérbe kerülnek az interaktív eszközök, így ezek módszertanát érdemes beépíteni a kistérségi tevékenységbe. A kultúra „értékesítési modellje” az egyszerű figyelemfelkeltéssel, az igény megteremtésével kezdődik, ezért ösztönözni kell, hogy a regionális és helyi médiában hangsúlyosan jelen legyen a kultúra, de a kulturális szolgáltatások megismertetésében a hagyományos média (televízió, rádió) ajánlóprogramjai mellett létre kell hozni az elektronikus adatbázisokat, címtárakat is, amelyeket az új médiumok (internet, mobil kommunikáció) felhasználhatnak. A kistérség közös internetes jelenlétének legjobb eszköze egy közösségi portál, amivel a kistérség és települései egy közös helyen jelenhetnek meg, úgy, hogy minden egyes település önállóan is, teljes értékűen megmutathatja magát. A portálra látogatókat a tervek szerint kistérségi online újság tájékoztatja a térség aktuális híreiről, történéseiről, felhívásairól. Az újságba való publikáláshoz valamennyi, a kistérséghez tartozó település jogosultságot kap, így közösen tudják naprakészen tartani a közös portál ezen részét (is). A kistérség települései egy közös kistérségi rendezvénynaptárban mutatják meg rendezvényeiket, programajánlóikat. Ezeket az információkat a hírekhez hasonlóan egy egyszerű programmal, önállóan publikálják a portálra a települések. A kulturális turizmus segítése érdekében a portálon természetesen helyet kapnak természeti, történelmi, kulturális szempontból jelentős értékek, s gondoskodni kell arról, hogy a helyi kulturális örökségi elemek közérthető leírása is felkerüljön az önkormányzati honlapokra A közös emlékezet és közös tudás gyarapítása érdekében létesüljön olyan virtuális tér a portálon, ahol bárki elmesélheti a saját történetét és emlékeit különböző helytörténeti és kulturális eseményekkel, személyiségekkel, szokásokkal kapcsolatban, hogy történeteik tovább gazdagítsák a közös tudást. Jelentős szerepet tölt be a kistérség marketing tevékenységében a mezőkövesdi Tourinform iroda, a városi és a kistérségi honlapon szereplő aktuális információk, eseménynaptár megjelentetésével, kiadványkészítéssel, a különböző belföldi és nemzetközi turisztikai szakkiállításokon való megjelenéssel. 42/49 MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 114. Telefon: (49) 511-580, 511-581 telefax: (49) 511-586 e-mail: [email protected] Kistérségi azonosító: 3 5 0 5

Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra Térségi desztináció-menedzsment szervezet létrehozásának az alapjait 2008/2009 során próbálja megteremteni a kistérség. A térségi menedzsment szervezet létrehozása a kistérség turisztikai intézményrendszerének kialakítását, működtetését, projekt koordinációt, valamint a régió turisztikai intézményrendszeréhez történő kapcsolódást valósítja meg. Általa kerül kialakításra a térség marketing programja, akciói, így a turisztikai védjegyrendszerek létrehozása, alkalmazása, valamint a turisztikai márkaképzés.



VII. Logikai keretmátrix a mezőkövesdi kistérség kulturális stratégiájához STRATÉGIA LEÍRÁSA ÁLTALÁNOS CÉLOK A Mezőkövesdi Kistérségben dinamikus, fenntartható, fejlődőképes kulturális környezet megteremtése A kistérség váljon Észak-Magyarország egyik jelentős kulturális turisztikai központjává STRATÉGIA CÉLJA Partnerségen alapuló, tudatos kulturális tervezés és együttműködés

OBJEKTÍVEN IGAZOLHATÓ EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓ HATÁS INDIKÁTOROK Kulturális alapú vidékfejlesztés érvényesülése

ELLENŐRZÉS FORRÁSAI ÉS ESZKÖZEI

Munkához jutók száma

Az együttműködés nyomán a Látogatók számának kulturális események és nyilvántartása intézmények látogatószámának növekedése A kultúra finanszírozásának A kulturális területek alakulása bevételeinek növekedése

CÉLINDIKÁTOROK A kistérségben zajló kulturális Kérdőíves felmérés, tevékenységek átláthatósága. adatbázis frissítés

Látogatók számának Az együttműködésben nyilvántartása résztvevő szervezetek, Települési minimum partnerek arányának alakulása Eladott jegyek száma biztosítása a kulturális infrastruktúra terén Szakembereket foglalkoztató A koordináló kulturális célú társulások szervezet, az Szakemberekre épülő létrejötte intézmények kulturális beszámolója feladatellátás Az együttműködésekből születő projektek, pályázatok, A térség kulturális és fejlesztések száma; illetve az Célirányos kulturális kínálat elemei szellemi örökségének abból származó bevételek újrafogalmazása és továbbéltetése A rendezvények, az attrakciók és a látogatók számának növekedése VÁRT EREDMÉNYEK A kulturális élet szereplő-inek együttműködése

FELTÉTELEZÉSEK

EREDMÉNY INDIKÁTOROK Életképes koordináló szervezet Közös arculati elemek Felújított épületek Kistérségi identitás Új kulturális terek tudat Technikai eszközpark bővülése Kulturális Sikeres pályázatok infrastruktúra tárgyi és Új kulturális szakemberek személyi feltételeinek foglalkoztatása fejlődése Az eddig részmunkaidőben

Arculat hordozó eszközök variációi, mennyiségük Megújult épületek száma Új, kulturális célra használható terület

Folyamatos és hatékony információáramlás Hatékonyan működő koordinációs szervezet Kistérségi identitás kialakulása Érdekeltség a stratégiai célok elérésében

Javul az információáramlás Együttműködési készség Stabilizálódó feltételek a kulturális feladatellátáshoz


Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra Közös forrásteremtés a fejlesztésekhez Intézményfenntartó társulások létrejötte közös foglalkoztatással Célirányos kulturális kínálat kialakulása Örökség centrikus fejlesztések

alkalmazottak foglalkoztatásának növekedése Új kulturális és turisztikai események szervezése, lebonyolítása Kulturális kapcsolatok számának növekedése (hazai, nemzetközi) Helyi védelemről szóló rendeletek Megóvott, hasznosított szellemi- és kulturális örökség

mérete (m²) Kultúrában foglalkoztatottak száma

A koordináló szervezett elfogadott és hiteles a kulturális élet szereplői számára

Új kulturális események száma, az arra ellátogatók száma A koordináló szervezet, intézmények beszámolója

Logikai keretmátrix a mezőkövesdi kistérség kulturális stratégiájához STRATÉGIA LEÍRÁSA TEVÉKENYSÉGEK Kistérségi kulturális stratégia elkészítése A kistérségi identitás kialakulását elősegítő intézkedések, lépések Párbeszéd a kulturális élet szereplői között, a fejlesztési szándékok és a programok összehangolása A kistérségi kulturális fejlesztéseket ösztönző támogatások igénybe vétele A kulturális alapú településfejlesztés jelentőségének tudatosítása a döntéshozókban Intézményi és tárgyi infrastruktúra megteremtése Hatékony információ áramlás biztosítása A fenntarthatóság garantálása Intézményfenntartó társulások létrehozása, szakemberek közös foglalkoztatása A közművelődési szakma presztízsének

EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓK ESZKÖZÖK A koordinációs szervezeten keresztül az információáramlás, a belső és külső kommunikáció javítása Az egyes településeken, mikrotérségekben a stratégia továbbmunkálása, ezeken a szinteken is stratégia és cselekvési terv készítése

ELLENŐRZÉS FORRÁSAI ÉS ESZKÖZEI koordinációs szervezet beszámolója Települési, mikrotérségi beszámolók

FELTÉTELEZÉSEK

A Stratégia elfogadása Az érintettek magukénak érzik a stratégiát A stratégia végrehajtásához rendelkezésre áll a költségvetési forrás

A kapcsolat jellege az érintett települések és a koordinációs szervezet között

Infrastruktúra-fejlesztéshez, felújításhoz, foglalkoztatáshoz tervek, pályázatok készítése Beruházások, felújítások, A költségvetés tervezésébe a eszközbeszerzések, kultúra szereplőinek a foglalkoztatások bevonása megindítása Kapcsolati háló bővítése Találkozók, képzések, konferenciák, tanulmányi utak szervezése Turisztikai desztinációs szervezetek létrehozása


Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra STRATÉGIA LEÍRÁSA

EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓK

ELLENŐRZÉS FORRÁSAI ÉS ESZKÖZEI

FELTÉTELEZÉSEK

visszaállítása A kulturális turizmusban a hagyományőrzés, a népművészet és a helyi tudás szerepének növelése A helyi értékek hasznosításának tudatosítása Az épített és a táji örökség megóvása, hasznosítása, vonzerejének fokozása A térség egészére kiterjedő hatékony marketing és PR tevékenység ELŐFELTÉTELEK A kistérség vezetői, illetve kulturális életének résztvevői (az érintettek) érdekeltek és együttműködnek a stratégia kialakításában. Van közös kistérségi kulturális jövőkép. A döntéshozók nyitottak a stratégia irányai felé. A Mezőkövesdi Kistérségnek szüksége van stratégiai tervezésre a kultúra területén is.



VIII. A stratégiai célok megvalósítására irányuló feladatok ütemezése 2009-2014 Feladatok

2009

2010

2011

2012

2013

2014

A kulturális koncepció, stratégia elfogadása, véglegesítése Részletes cselekvési terv készítése A kulturális intézményrendszer települési, mikrotérségi fejlesztése, multifunkcionális komplex közösségi színtér a térségi központban Infrastrukturális fejlesztés, mobilizálható technikai elemek beszerzése Kommunikációs rendszer kialakítása, fejlesztése Kistérségi kulturális háló működtetése A kulturális élet szereplőinek továbbképzése, fejlesztése, menedzsment és marketing ismeretek javítása Mikrotérségi kulturális társulások létrehozása, közös szakember foglalkoztatása A kistérségi kulturális fejlesztéseket ösztönző támogatások felkutatása, igénybe vétele A térségi programok összehangolása, tematizálása Kulturális- és szellemi örökség megóvásával, továbbéltetésével kapcsolatos feladatok megvalósítása Kulturális marketing-stratégia elkészítése (tartalmazza a komplex kulturális turisztikai termék kialakítását, arculat, imázs tervezését)



IX. Finanszírozási lehetőségek A rendelkezésre álló források meghatározásánál alapvető cél: − a feladatfinanszírozás elvének érvényesítése, − az állandóság, tervszerűség, a koncepcióban meghatározott feladatok megvalósítása, kiszámíthatóság, − a kistérség kulturális életének és értékeinek határozott, kvalitatív és innovatív szemléletű rendszerezése − lehetővé tenni, hogy a közművelődési intézmények az alapfeladat ellátásán túl a kulturális koncepcióhoz illeszkedő programokhoz megfelelő támogatást kapjanak. A Mezőkövesdi Kistérség kulturális finanszírozása az alábbi forrás-nemekre épül:

XI.1. Állami forrás −

−

−

Normatív támogatás: a Magyar Köztársaság éves elfogadott költségvetése alapján támogatja a települési kulturális tevékenységeket az alapító okiratuk alapján feladatot vállalt intézmények költségvetésében. Érdekeltség növelő támogatási rendszer: a 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet értelmében a helyi önkormányzatok igényelhetik, s a központi támogatás érdekeltségnövelő szerepének biztosítása érdekében a támogatás mértékét a rendelkezésre álló saját forrás arányában állapítják meg. a kistérségi könyvtári normatíva igénybevétele: ezt a támogatási formát a települések nem csupán a könyvbeszerzések és a könyvtári eszközök beszerzésére fordíthatják, hanem olyan közösségi tevékenység hátterének megteremtésére is, amely kapcsolódik a könyvtári ellátáshoz, és nem veszélyezteti az alapfeladatot.

XI.2. Önkormányzati forrás A kistérségi települési önkormányzatok a kulturális intézményeik esetében igény és szükség szerint biztosítják − az önkormányzat fenntartásában működő kulturális intézmények üzemeltetésének, az épületek állagmegőrzésének, műszaki és technikai korszerűsítésének költségeit; − az alaptevékenység ellátásához szükséges személyi háttér biztosítása esetén a közalkalmazotti illetményekkel azonos színvonalú jövedelem fedezetét; − az alapfeladatok ellátásának költségvetésben meghatározott fedezetét. − A kistérségi gyakorlat szerint egyes települési önkormányzatok a civil szervezetek számára kiírt önkormányzati pályázatok keretében alkalmat adnak minden évben a működésükhöz, illetve kulturális, szabadidős rendezvények szervezéséhez, lebonyolításához támogatás igénylésére.

IX.3. Kistérségi kulturális alap létrehozása A „Kistérségi kulturális alap” a kistérségi normatívából kulturális feladatokra való elkülönítéssel valósulna meg, a kistérség éves költségvetésben rögzítve. Az itt felhalmozott összeg a térség likviditásának függvényében a koncepció stratégiai projektjeinek és operatív feladatainak megvalósításához kerülne felhasználásra. A „Kistérségi kulturális alap” létrehozásakor koncepcionálisan meghatározza a források felhasználásának arányait és 48/49 MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 114. Telefon: (49) 511-580, 511-581 telefax: (49) 511-586 e-mail: [email protected] Kistérségi azonosító: 3 5 0 5

Mezőkövesdi Kistérség Kulturális Stratégiája a 2009-2014-es időszakra alapelveit a közművelődési, közgyűjteményi, a művészeti, az idegenforgalmi-turisztikai, a kiadói tevékenységek, valamint a testvérkapcsolatok ápolásának tekintetében.

XI.4. Pályázati források A középtávú stratégia megvalósulási időszakában a következő pályázati lehetőségek lehetnek kistérségünk szempontjából a forrásteremtés eszközei: −

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) egyes operatív programjai; − (TÁMOP): 3.2.2.; 3.3.1.; 3.3.2.; 3.5.7. (A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek; „Építő közösségek”; „Múlt – Jelen – Jövő”; A kreatív ipart megalapozó, iskolán kívüli tehetséggondozás…) − Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program − (TIOP): 3.1.2.; 3.1.3.

−

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program „Kulturális beavatkozások” tervezési helyei: − III. és IV. tengely intézkedéscsoportjai (Turisztikai tevékenységek ösztönzése, a gasztronómiai és kulturális örökség vonzerejének kiaknázása, falumegújítás és – fejlesztés. Kulturális és természeti örökség megőrzés, fenntartható hasznosításhoz kapcsolódó képzések. Hagyományos kézműipari tevékenységekhez és vidéki vendéglátáshoz kapcsolódó okleveles képzések) − „Kulturális Örökség – társadalmi megújulás” zászlóshajó projekt

−

Regionális Operatív Programok (pl.: város rehabilitáció, közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése stb.)

−

Leader - program: lehetőséget ad integrált szemléletű helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósításán és széleskörű partnerségi együttműködés működtetésén keresztül a belső erőforrások fenntartható és innovatív hasznosításának, valamint a vidéki életminőség javításának elősegítésére.

−

Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázatai: Közkincs, Pankkk, Tengertánc, stb.

−

Nemzeti Kulturális Alap

−

Nemzeti Civil Alapprogram

komplex

humán-

XI.5. Egyéb források Az üzleti és a civil szféra bevonása a kulturális finanszírozásába. Szükséges a térségi kulturális alapítványokkal, egyesületekkel a kapcsolatrendszer kialakítása. Szükséges továbbá a településen működő, vagy ahhoz kötődő üzleti élet szereplőinek bevonása a finanszírozásba a partnerkapcsolatok, marketing és PR elemek erősítése, illetve együttműködési megállapodások révén.


Mezőkövesdi Kistérség K U L T U R Á L I S STRATÉGIA

Recommend Documents