Mez gazdasági alapok Földterületek m velési ágak szerint - Szántó (48,5%) - Kert (1%) - Gyümölcsös (1,1%) - Sz l (1%) - Gyep (11,4%) Mez gazdasági terület (63%) - Nádas (0,7%) - Erd (19,1) - Halastó (0,4%) Term terület (83,1%) M velés alól kivett terület (16,9%)
Földm velési rendszerek A földm velési rendszerek azokat a komplex és egymással összefügg termesztéstechnológiai, meliorációs és szervezési eljárásokat foglalják magukba, amelyek egyrészt a talajhasznosítás intenzitását, másrészt a talajtermékenység fenntartását és fokozását jellemzik. Általános alkotóelemeik: - A talajhasznosítás és a vetésváltás rendszere - A talajm velés rendszere - A trágyázás rendszere - A növényvédelem rendszere - A vet magtermesztés rendszere Kiegészít elemek: - Az öntözés - A vízrendezés - A talajjavítás - Az erd sítés
Növénytermesztés fejl dése - Gy jtöget gazdálkodás - Kapás gazdálkodás (Amerika, Délkelet-Ázsia) - Ekés gazdálkodás (ie. 8000-6000, gabonatermesztés) ie. 12000 kezdetleges földm velés kialakulása a Tigris folyónál ie. 8000 falusi földm ves közösségek kialakulása ie. 4000 öntözéses földm velés Dél- Mezopotámiában
Parlagos, legel -, erd váltó földm velési rendszer Alacsony néps r ség, primitív földm vel eszközök Sztyeppés területeken Típusai:
- sparlagos - parlagos Parlagos: 2 periódus: szántóföldi (4-6 év), parlag (50-60) év
Parlag stádiumok - gyomos stádium (1-4 év) - tarackos stádium (5-7 év) - lazán bokrosodó füvek stádiuma (5-7 év) - s r n bokrosodó füvek stádiuma (10-15 év) - árvalányhajas sztyeppstádium (20-) A természetes regeneráció 50-60 évig is eltarthat. - Erd váltó: erd s területeken - Erd terület felégetése, ásványi anyag jut a talajba, természetes trágyázás - Kedvez hatás: 4-6 év, utána újabb területek felégetése A m velt terület magára hagyása után természetes regeneráció.
Ugaros földm velési rendszer Parlagos rendszerb l alakul ki. Európában a VII. században jelent meg X-XI. században válik általánossá. A talaj termékenységének visszaállítása ugaroltatással történik. Ugar: olyan, növénytermesztéssel hasznosított terület, amelyen az újabb vetésig – általában hosszabb ideig –, csak talajmunkát végeznek . Típusai:
- fekete ugar - zöld ugar
Feudális társadalom kialakulása Típusai: Kétnyomásos rendszer Háromnyomásos rendszer
- ugar - gabona - ugar - szi gabona - tavaszi gabona (kés bb minden tavaszi vetés növény)
Jelen ugar: e rendelet alkalmazásában egyt l három évig tartó zöld növényi borítottságot jelent, melyet legalább három fajból álló magkeverékkel úgy kell kialakítani, hogy abból legalább egy pillangós faj legyen. Az ugaroltatás ideje alatt tilos a m trágya és növényvéd szer alkalmazása. Kaszálást vagy szárzúzást csak június 15-ét követ en lehet végezni magas tarló (min. 15 cm) alkalmazása mellett. A (zöld)ugart csak július 30. után lehet feltörni. A (zöld)ugarként hasznosított területen nem lehet legeltetni, takarmányt készíteni és magot fogni, a termesztett növényeknek csak méhészeti célú felhasználása lehetséges. 34/2005. (IV. 15.) FVM rendelet
Vetésváltó földm velési rendszer A mai Belgium, Hollandia területén alakult ki a XVI-XVII. században. Angliában a XVIII. században terjed el. Ipari forradalom Magyarországon a XIX. században terjed el. Els sorban a városok, ipari létesítmények (cukorgyárak) közelében - szántóföldi m velésre alkalmas takarmányterm terültek feltörése - takarmánynövények termesztése a a szántóföldre kerül át - b vül a termesztett növényfajok köre (takarmánynövények, ipari növények) - megsz nik az ugaroltatás - kialakul a vetésforgóra alapozott növénytermesztés A klasszikus Norfolki négyes vetésforgó: - 1. takarmányrépa - 2. tavaszi árpa - 3. vöröshere - 4. szi búza A vetésforgó alapelemei: - vetésszerkezet - növények aránya - növények sorrendje - növények rotációja Keretvetésforgó: az azonos agrotechnikai igény növények helyettesíthették egymást - A talajtermékenységet kimerít , ill. gazdagító növények váltása, - A talajtermékenység fenntartása: pillangós takarmánynövényekkel, - az istállótrágya rendszeres használata, - a múlt század második felében a m trágyát is kezdték alkalmazni. Gépesítés (traktor, csépl gép, kombájn)
Szabad földm velési rendszer - A vetésváltó földm velési rendszerb l alakult ki - Évr l évre változó növényi összetétel - Nagyrészt takarmánynövények termesztése, ezek aránya évenként és igény szerint változik - Többi területen közvetlen árutermelés (piaci szükségletek szerint - Vetésforgót nem alkalmaztak, az évenkénti vetésváltás elvét sem tartották be, a megfelel el veteményt sem választották meg - Istállótrágya mellett m trágya használata - Javul a talajm velés min sége, terjed a mélyebb m velés
Monokultúrás földm velési rendszer - A termelés koncentrálásának és specializálásának széls séges formája - Talajhasználat szempontjából egyoldalú rendszer - Termékenység fenntartása f leg m trágyákkal - Fontos a talajvédelem, f leg a széles sortávú kultúráknál (Erózió!) - Könnyebben elszaporodhatnak bizonyos kártev k, gyomok (Növényvédelem!) - Fejlett gépesítés USA-ban búza, kukorica, gyapot; Kínában rizs; Egyiptomban, Kubában cukornád termesztése folyik monokultúrás rendszerben. Magyarországon a kukorica termesztés esetében találkozunk monokultúrás termesztési móddal. Bizonyos években a terület egy részén un. megszakító növényeket termesztenek (pl. USA-ban somkórót). Monokultúrás földm velési rendszer el nyei: - nagyobb lehet a jövedelem, - az éghajlat sok esetben egy bizonyos növény számra a legalkalmasabb (kukorica öv), - a termel szakért jévé válik a z adott növény termesztésének, - a termel nincs elfoglalva egész évben, - a gépesítés költsége kisebb
Klíma A. Trópusi nedves éghajlatok - Trópusi serd i éghajlat - Szavannai éghajlat B. Száraz éghajlatok - Alacsony földrajzi szélességek sivatagi éghajlata - Alacsony földrajzi szélességek sztyeppi éghajlata - Közepes földrajzi szélességek sivatagi éghajlata - Közepes földrajzi szélességek sztyeppi éghajlata C. Meleg-mérsékelt éghajlatok - Mediterrán vagy száraz nyarú szubtrópusi éghajlat - Nedves szubtrópusi éghajlat nyári csapadékmaximummal - Enyhe tengerparti éghajlat D. H vös-mérsékelt éghajlatok - Kontinentális éghajlat hosszabb meleg évszakkal - Kontinentális éghajlat rövidebb meleg évszakkal - Szubarktikus éghajlat E. Sarkvidéki éghajlatok - Tundrai éghajlat - Az állandó jégtakaró éghajlata
Klímák mez gazdasági jellemzése - igen gyenge produktivitásúak (0,1 g/m2/nap) - közepes produktivitásúak (1 g/m2/nap) (zárt füves vegetáció) - nagy produktivitásúak (10 g/m2/nap) A szárazföldnek 45%-át igen gyenge produktivitású területek teszik ki.
Magyarország éghajlata - sugárzás, napsütés (napfénytartam) - h mérséklet h mérsékleti küszöbérték (fagyos napok, téli napok) - csapadék és hóviszonyok - párolgási viszonyok - evaporáció - transzspiráció
Klímadiagram Walter-féle klímadiagram Erdészeti klímaosztályozás: - Bükkös (60%<) - Gyertyános tölgyes (55-60%) - Kocsánytalan tölgyes ill. cseres - Erd ssztepp (<50%)
(50-55%)
Éghajlati körzetek H – ariditási index alapján: - nedves - mérsékelten nedves - mérsékelten száraz - száraz Vegetációs id szak átlagos h mérséklete alapján: - meleg - mérsékelten meleg - mérsékelten h vös - h vös
Tenyészid szak hossza - Tenyészid szak hossza (5 Co napi középh mérséklet) -A fagyos napok száma - Az els szi és utolsó tavaszi fagy
Agróökológiai körzetek - Dunai Alföld - Tiszai Alföld - Kisalföld - Nyugat-magyarországi peremvidék - Dunántúli-dombvidék - Dunántúli-középhegység - Észak-magyarországi középhegység
Talaj A talaj: a Föld legküls szilárd burka, amely a növények term helyéül szolgál. Fontos talajjellemz k: - humusztartalom - term rétegvastagság - szerkezet - vízgazdálkodás
F típusok - Váztalajok - K zethatású talajok - Barna erd talajok - Csernozjom talajok - Szikes talajok - Réti talajok - Láptalajok - Öntés és hordaléktalajok - Mocsári és ártéri erd talajok - Mesterséges talajok
Kémhatás - nagyon er sen savanyú - er sen savanyú - savanyú - gyengén savanyú - semleges - gyengén lúgos - lúgos - er sen lúgos - nagyon er sen lúgos
< 3,0 pH 3,0 – 4,0 pH 4,0 – 5,0 pH 5,0 – 6,8 pH 6,8 – 7,2 pH 7,2 – 8,0 pH 8,0 – 9,0 pH 9,0 – 10,0 pH 10,0 < pH
Hidrológiai viszonyok az erd területeken - Többletvízhatástól független (77%) - Változó vízellátású (2%) - Szivárgó viz (1%) - Id szakos vízhatású (16,5%) - Állandó vízhatású (3%) - Felszínig nedves (0,5%) - Vízzel borított
Talajértékelés Aranykorona: 1 katasztrális hold tiszta jövedelme (1 katasztrális hold = 1600 négyszögöl = 0,5760 ha) Bevezetése 1875 Földadó megállapítás Az egyes m velési ágak aranykorona értékei országos átlagban 1993-ban a következ k voltak: szántó 21, gyümölcsös 30, sz l 44, gyep 8, erd 4 aranykorona/hektár. Jelenlegi földértékelés: term helyi értékszám alapján
