Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02
2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés - az előző évhez viszonyítva 2,1%-kal, főként a sertésállomány jelentős (2010hez képest 11,7%-os) visszaesése, valamint a szarvasmarha-állomány kismértékű csökkenése (1,1 %) következtében. A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés - az előző évhez viszonyítva 2,1%-kal, főként a sertésállomány jelentős (2010hez képest 11,7%-os) visszaesése, valamint a szarvasmarha-állomány kismértékű csökkenése (1,1 %) következtében. Az agrár-élelmiszeripari termékek külkereskedelme 2011-ben ismételten pozitív, 2,6 milliárd EUR egyenleggel zárt. Figyelemre méltó az agrár-élelmiszeripari termékek külkereskedelmének a csatlakozás óta egyre növekvő jelentősége Lengyelország külkereskedelmi és pénzügyi mérlegében. Az élelmiszeripar külkereskedelmi többlete csökkenti a teljes lengyel külkereskedelemi forgalom negatív egyenlegét. Az agrár-élelmiszeripari export aránya a teljes kivitelben 2011-ben 11,1%-ot ért el az előző évi 11,2%-hoz képest, míg az importban 8,3%-ot a 2010-es 8,1%-kal szemben. 2011-ben második alkalommal volt magasabb a mezőgazdasági termelők által értékesített mezőgazdasági termékek áremelkedési indexe, mint a gazdák által megvásárolt termékeké és szolgáltatásoké. Az árolló indexe 107,3% volt az előző évi 110,2%-kal, a 2009-es 96,1%-kal és a 2008-ban mért 90,1%-kal szemben. Az agrárpiaci árak a legtöbb mezőgazdasági termék esetében szignifikánsan meghaladták a 2010-es szintet. Az egyéni gazdaságok által értékesített termékek árnövekedési dinamikája 118,8% volt, míg a mezőgazdasági termelők által vásárolt áruk és szolgáltatások árainak növekedési üteme 110,7%-ot tett ki. A lengyel mezőgazdaságot a nagymértékű szétaprózottság jellemzi - az egy gazdaságra eső átlagos mezőgazdasági terület fokozatosan nő, 2011-ben ez 8,7 hektár volt (míg 2010-ben 8,6 ha). A gazdaságok több mint fele kizárólag vagy elsősorban saját szükségletei kielégítésére termel, csökkentve ezzel a család élelmiszerkiadásait és fenntartási költségeit. Mind emellett és azon tény ellenére, mi szerint a földeket többségében alacsony mezőgazdasági alkalmasság jellemzi, Lengyelország - úgy a világon, mint Európában - a mezőgazdasági termékek jelentős termelője. A lengyel mezőgazdaság változásainak trendje az elmúlt években, különösen a csatlakozás óta állandósult. A főbb változások érintik: ■ ■
■
■
■
■
a gazdaságok számának csökkentését, területük egyidejű növekedése mellett, a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó jelentős változásokat, köztük a legkisebb (0-5 ha területű) gazdaságok számának közel 25%-os, valamint az 5-20 hektáros gazdaságok számának 17%-os csökkenését, a 20-50 hektáros gazdaságok számának stagnálását. Ezeket a változásokat a legnagyobb (50 hektáros vagy annál nagyobb) gazdaságok számának jelentős, 34%-os növekedése kísérte.Ezek a változások lassúak és evolúciós jellegűek. a többfunkciós gazdálkodási modell lassú, de látható elterjedését, különösen a kis területű gazdaságok esetében, melyek nem mezőgazdasági tevékenységek folytatása mellett döntenek, részben vagy teljesen feladva a mezőgazdasági tevékenységet, a teljes mezőgazdasági használatú földterület 1,1 millió hektárral, azaz 5,5%-kal történő csökkenését 2002-höz képest, a mezőgazdasági földterületek nem mezőgazdasági (pl. infrastrukturális) célú felhasználása eredményeként, a mezőgazdasági földterület 16,9 millió hektárról 15,5 millió hektárra történő egyidejű csökkenése mellett. a vetésterület enyhe csökkenését (0,2 millió hektárral 2002-höz viszonyítva) a művelés szerkezetének egyidejű változásaival - a gabona vetésterületének 12%-os, a burgonyáénak 51,8%-os, míg a cukorrépa esetében közel 32%-os csökkenését, a vetésterületek egyidejű növekedését az olajrepce (körülbelül 115%) és a takarmánynövények (60%) esetében, a teljes szarvasmarha-állomány növekedését, a tehenek állományának egyidejű csökkenése közben.Ez a tendencia az EU-s csatlakozás után a vágómarha termelés iránti megnövekedett érdeklődéssel, ill. a termelés
3
■
jövedelmezőségének növekedésével áll összefüggésben.A tehenek állományának csökkenése a tejkvóta csatlakozás utáni bevezetése, ill. a tehéntejre vonatkozó magas minőségi követelmények következménye, az agrárgazdaságok termelési eszközökkel való felszereltségének javulását, igazolva a mezőgazdaság modernizációs folyamatát (a Közös Agrárpolitikai eszközök kétségtelen hatását) az EU-hoz történő csatlakozás után.
A mezőgazdasági termelés értéke és az ár-viszonyok 2011-ben a bruttó mezőgazdasági termelés folyó áron elérte a 99,7 milliárd zł-t, ezen belül a növénytermesztés az 55,8 milliárd zł-t, míg az állattenyésztés a közel 44 milliárd zł-t. A globális termelés változatlan áron számított dinamikája 1,1%-kal, ezen belül az egyéni gazdaságoké 2,7%-kal volt magasabb, mint 2010-ben. 2011-ben (változatlan áron) a növénytermesztésben 3,8%-os növekedés következett be 2010-hez képest, az állattenyésztés egyidejű (2,1%-os) hanyatlása mellett. Az állattenyésztés árbevételének csökkenése elsősorban az állatállomány, különösen a sertésállomány meredek csökkenésének következménye. A mezőgazdasági árutermelés változatlan áron 2,2%-kal haladta meg az előző évit, míg a növekedés az egyéni gazdaságokban elérte az 5,2%-ot. A növénytermesztés növekedése az előző évhez viszonyítva 4,7%, míg az állattenyésztésé 0,3% volt. Az árutermelés 2011-ben a teljes termelési érték 70,5%-át tette ki.
A gabonafélék piaca és feldolgozása A gabonatermelés a lengyel mezőgazdaság egyik fő ága. A művelt terület nagysága tekintetében a második helyet, a betakarítást tekintve - Franciaország és Németország után - a harmadik helyet foglalja el az Európai Unióban. A gabonatermelés népszerűsége a viszonylag egyszerű művelési technológiából, a könnyű tárolásból és értékesítésből, de mindenekelőtt a gabona takarmány célú felhasználásának lehetőségéből következik. A gabonaágazat nagymértékben meghatározza más piacok termelésének gazdasági feltételeit is, különösen az élősertés és a baromfi piacáét. A hazai gabonatermesztésben a búza és a rozs dominál. A gabona vetésterületében és betakarításaiban jelentős a gabonakeverékek és a tritikálé részaránya, melyek részesedése folyamatosan növekszik. A 2011/2012-es szezonban összesen 26,8 millió tonna gabonát takarítottak be, azaz 1,7%-kal kevesebbet, mint az előző évben. A hazai gabonafogyasztás mértékét 26,8 millió tonnára becsülik. A felhasználás oldalán a legnagyobb tételt továbbra is a takarmány célú gabona-felhasználás jelentette, mely 16,1 millió tonnát tett ki. Az utóbbi években észrevehetően csökkenő tendenciát mutat a búza és a rozs takarmány célú felhasználása, melyeket kiszorítja a kukorica és a tritikálé. Tízegynéhány éve tapasztalható a gabona sör- és szeszipari felhasználásának fokozatos növekedése. A bio-üzemanyag piac várható fejlődésével összefüggésben a gabonafélék ipari felhasználásának növekvő tendenciájával valamint a belföldi fogyasztásban való részesedésének további növekedésével kell számolni.
Gabona feldolgozás Néhány éve stagnálás tapasztalható a gabonafélék elsődleges feldolgozásában. Ennek fő oka a gabona nagy áremelkedése. A búzaliszt-termelés 2011-ben 1,8%-kal volt alacsonyabb, mint az előző évben, míg a rozsliszttermelés az előző évi szinten maradt. 1,8%-os növekedés következett be a száraztészták és 2,8%-os a cukrászipari termékek előállítása terén. A 2011-es év a feldolgozott élelmiszerek gyors fejlődésének folytatása volt (15%-os növekedés 2010-hez képest). Valamelyest (0,7%-kal) csökkent a durva őrlemények termelése, de nőtt (12%-kal) a gabonapelyhek előállítása. 4%-os növekedést jegyeztek továbbá a friss péksütemények gyártása kapcsán a nagy-és közepes méretű ipari vállalatoknál.
4 Az elsődleges és másodlagos gabona-feldolgozó vállalkozások beruházási tevékenységének további növekedése következett be 2011-ben. A beruházási ráfordítások legnagyobb növekedése a takarmány-előállítás és a gabonaőrlés területén következett be.
A cukor piaca és feldolgozása Lengyelország - Franciaország és Németország után - az Európai Unió harmadik legnagyobb cukortermelője. A cukorrépa-termés 2011-ben elérte a 11,6 millió tonnát, ez 16,5%-kal volt magasabb, mint az előző évben. A kiemelkedő termés fő okai a rekord magasságú - 611 t/ha - terméshozamok. Az elmúlt években a lengyel cukoripar kiváló pénzügyi eredményeket ér el. Ez a magas hazai és világpiaci cukorárak és a szerkezetátalakítási folyamatok eredménye. Az utóbbi időszakban jelentős technológiai előrelépés történt a cukoriparban, amit a befektetési ráfordítások összegének nagysága mutat. Ennek összege a 2007-2011 években 1,4 milliárd zł-t tett ki. A 2010/2011-es gazdasági évtől Lengyelország cukorpiacán összesen 5 gyártó működik, nevezetesen: a Nemzeti Cukor Társulás Rt., a Pfeifer & Langen Poland Rt., a Pfeifer & Langen Glinojeck Rt., a Südzucker Poland Kft. és a Nordzucker Poland Rt. A 2011/2012-es cukor kampányban 18 cukorgyár működött, az üzemi termelés volumenének és a munka termelékenységének jelentős növekedése mellett. Folyamatosan csökken a háztartások cukor fogyasztása (kb. 14,1 kg/fő), míg növekszik a cukrot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása és exportja.
A gyümölcs- és zöldségfélék piaca és feldolgozása 2011-ben Lengyelországban 24%-kal több, összesen 3,4 millió tonna gyümölcs termett, mint az előző évben, s ez 7,6%-kal haladta meg a 2001-2009 évek átlagát (lásd a táblázatot lentebb). Az almatermés 2.49 millió tonna volt, az előző évi 1,88 millió tonnával szemben (a növekedés közel 32,4%). 19%-kal, 175 ezer tonnára nőtt a meggy és mintegy 8%-kal, 166 ezer tonnára a szamóca betakarított termése. Növekedést jegyeztek a málna esetében is, melynél a termés elérte a rekord szintű, 118 ezer tonna mennyiséget. Az előző évihez viszonyított legnagyobb visszaesést (125 ezer tonnára) a fekete ribizli esetében rögzítették - ez 15%-kal kevesebb, mint 2010-ben. Zöldségfélék A szántóföldi zöldségtermesztés 2011-ben az előző évihez viszonyítva 14,7%-kal, 4,8 millió tonnára nőtt. A gyümölcs- és zöldségfélék feldolgozása A gyümölcs- és zöldségfeldolgozó ágazat pénzügyi helyzete 2011-ben változatlanul jó maradt, bár az elért pénzügyi eredmények a 2009-2010-es évekhez képest némileg romlottak. Az ágazat a tevékenység minden szintjén nyereséges és növeli beruházási tevékenységét.
A dohánypiac Lengyelország a harmadik helyen áll az Európai Unióban a dohánytermesztés mennyisége tekintetében, amely 2011-ben elérte a 30.100 tonnát. A nyersdohány átlagos hozama 2,0 tonna volt hektáronként. 12.300 mezőgazdasági termelő foglalkozik dohánytermesztéssel, körülbelül 14.900 ha területen. Ez a mezőgazdasági termelés egyik legjobban szervezett ágazata Lengyelországban, a termelők több mint 90%-a szerveződött dohánytermelői csoportokba. A hazai dohánytermés volumene Lengyelország területén, egy jól szervezett elsődleges feldolgozói hálózat révén kerül feldolgozásra. A lengyel dohányt, amely megfelel a legmagasabb minőségi követelményeknek, elsősorban 'amerikai keverék' cigarettafajta előállítására használják, melynek több mint fele kerül exportra.
5
HÚSPIACOK ÉS HÚSFELDOLGOZÁS Lengyelország az Európai Unió jelentős hústermelője. Úgy a sertés-, mint a baromfihús előállítás szempontjából a negyedik helyet foglalta el, míg marhahús tekintetében a hetedik volt 2011-ben. Lengyelországnak egyértelműen pozitív a hús külkereskedelmi egyenlege, 2011-ben ez 530 ezer tonna szinten alakult, vagyis 2010-hez képest 23 ezer tonnával, azaz mintegy 4,5%-kal nőtt. Húsfeldolgozás A húsfeldolgozás helyzete 2011-ben továbbra is kedvező volt. Ezt az okozta, hogy jelentősen nőtt a feldolgozott húskészítmények előállítása, ami a vágások enyhe csökkenése mellett a szektor termelési értékének növekedését eredményezte. Az eladási áraknál háromszor gyorsabban növekvő nyersanyagárak a nyereség és a jövedelmezőség csökkenését eredményezték a rendkívül kedvező 2010-es évhez képest, de még mindig voltak annyira magasak, hogy tovább javítsák a vállalatok gazdasági-pénzügyi helyzetét. Különösen kedvezően alakult 2011-ben a húsipari termékek, főként a konzervgyártás helyzete. A húsipari feldolgozó ágazat nem érzékeli a nyersanyagok beszűkülésének hatását, mivel azokat import sertéshús feldolgozásával kompenzálja. Baromfi- és tojáspiac A hazai baromfihús előállítás szerkezetében több mint 93%-ot tesz ki a brojlercsirke- és pulykahús. A vízi madarak részesedése kevesebb, mint 3%. Baromfihús termelés évről évre néhány százalékkal növekszik, a fogyasztás tartósan 25 kg/fő fölött van. Tojástermelés Lengyelország 8%-kal részesedik a teljes uniós termelésből, a tagállamok között a hatodik legnagyobb termelő. Az elmúlt években a tyúktojás-termelés több mint 10 milliárd darab volt, a hazai piaci kereslet ennek a 70%-a. A hazai termelés több mint 30%-a került exportra. Baromfihús feldolgozás 2011-ben az előző időszakkal való összevetésben romlottak az ágazat pénzügyi eredményei. Az ágazat egésze nyereséget termelt, de a jövedelmezőségi mutatók alacsonyabbak voltak, mint 2010-ben. Javult viszont az ágazatban az - amortizációhoz viszonyított beruházási ráfordításokkal mért - átlagos beruházási szint.
Tejpiac A tejtermelés Lengyelországban a mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb ága. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2011-ben a tej árutermelési értéke 12,2 milliárd zł volt, ami több mint 17%-át tette ki a teljes mezőgazdasági árutermelés értékének. A teljes tejtermelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal nőtt és elérte a 12,4 millió tonnát. Tekintettel a progresszív szerkezetátalakítási folyamatokra úgy a termelői, mint a feldolgozói oldalon, évről évre csökken a tejtermelők és a tejet vásárlók száma. A 2004-2012 évek során a nagybani beszállítók száma 56%-kal, 156.000-re, míg a közvetlen beszállítók száma 82%-kal, 13 ezerre csökkent. Ezen időszakban a tejfelvásárló szervezetek száma 15%-kal, 356-ról 301-re csökkent. Tejfeldolgozó ipar A költségek, ezen belül különösen a nyersanyagok árának jelentős növekedése, következtében, az eladási árak és a tejfeldolgozás dinamikus növekedése ellenére, 2011-ben romlott a tejfeldolgozással foglalkozó vállalkozások pénzügyi helyzete. A tejüzemi értékesítés 2010-hez viszonyított 13,7%-os növekedése mellett a bruttó nyereség 7,3%-kal csökkent (a 2010-es 630 millió zł-ról 583 millióra 2011-ben). A romló pénzügyi helyzet ellenére az
6 összes tejfeldolgozással foglalkozó vállalkozáson belül nőtt a nyereséges vállalkozások részesedése.
KÜLKERESKEDELEM Általános információk az agrár-élelmiszeripari áruk külkereskedelmi forgalmáról (Millió EUR-ban)
Megnevezés
2004
2006
2009
2010
2011
2012
Export
5 242
7 152
10 447
13 507
15 098
17 400
Import
3 557
4 406
8 561
10 921
12 481
13 400
Egyenleg
446
836
1 886
2 586
2 616
4 000
Köveztetések 1. A lengyel élelmiszeripar terültén előnyös változások mentek végbe az elmúlt évtizedben: ■
■ ■
az értékesített termelés értéke a szektorban kétszeresére nőtt, a 2000-es évben mért 93 milliárd złoty-ról 2011-re 186 milliárdra emelkedett (ez 50%-os növekedést jelent), a foglalkoztatás azonban csökkent kb. 10%-kal (500 ezer foglalkoztatottról 454 ezerre), az állóeszközök értéke a legnagyobb vállalkozásokban a 2002-től 2011-ig terjedő időszakban 32 milliárd złotyval növekedett, 2011-ben ez az érték elérte a 71,5 milliárdot.
2. A fent említett eredményekből az következik, hogy a lengyel élelmiszeripar munkatermelékenysége javuláson ment keresztül. A legnagyobb munkatermelékenységi növekedés és értékesített kibocsátás (egy alkalmazottra mérve) a cukoriparban ment végbe (16 % évente), szintén jelentős növekedést mértek (6%-ról 10%-ra évente) az alábbi iparágakban: olaj, sör, szeszesital, tejtermékek, hal és üdítőitalok. 3. A munkaerő-termelékenységgel párhuzamosan, az élelmiszeripar vizsgált ágazataiban, az átlagkereset is növekedett. Ezt a legelőnyösebben a nagy termelési koncentrációjú iparágakban figyelhető meg, magas technikai felszereltségű munkakörökben és alacsony foglalkoztatási szinten. Ebbe olyan élelmiszeripari ágak tartoznak bele, mint az olajipar, szeszesitalgyártás, sör és cukorgyártás. 4. A lengyel élelmiszeripar kiemelkedik a többi Európai Uniós tagállamé közül. A termelés értéke szempontjából Lengyelország az EU hatodik legnagyobb élelmiszertermelő országa. A 2000-2008-ig terjedő időszakban az élelmiszertermelés növekedés üteme az egyik legmagasabb, 5,7% volt, csak Litvánia (9,5%) és Bulgária (5,8%) előzte meg. Jelentősen csökkent a távolság a lengyel élelmiszeripar és az EU legfejlettebb országi között. A 2002-től 2008-ig terjedő időszakban az átlagos munkatermelékenység a lengyel élelmiszeriparban (összehasonlítható árakon) 98,4 ezer euróról 151 ezer euró/alkalmazottra növekedett. Ezt összehasonlítva az EU15 (EU keleti államai) átlagos munkatermelékenységével a távolság 10 százalékponttal csökkent. Az értékesített
7 termelés átlagos értéke egy élelmiszeripari vállalatra nézve Lengyelországban kétszeresére nőtt, 2 millió euróról 4,1 millió euróra, ami igazolja a termelési folyamatok koncentrációját. 5. A lengyel élelmiszeripar struktúrája (iparági és tárgyi) nem különbözik a Közösség államainak struktúráitól ebben az iparágban. Lengyelországban és az EU-ban az értékesítés legnagyobb részét a nagy vállalkozások adják (51%), erős pozícióban vannak a középvállalkozások (28-27%) illetve a kis- (15%) és mikro vállalkozások (6%). 6. A lengyel ipar jól használja ki a lehetőségeket, melyek az Európai Unióhoz való csatlakozás óta nyílnak. A lengyel gazdaság átalakulása során tapasztalatokra és komparatív előnyökre tett szert, a szektor igen jól teljesített az EU kibővült piacán. Erről tanúskodik, hogy a lengyel élelmiszeripar ellenállt a világgazdasági válságnak is valamint folyamatosan bővül a lengyel export mennyisége. Az utóbbi évtized pozitív változásai a lengyel élelmiszeriparban jó alapot adnak a további fejlődéshez és megerősítik az élelmiszeripari cégek versenyképességét a világpiacon.
8
