Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.

1   

Tartalomjegyzék

1. Vezetői összefoglaló 1.1. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2. Főbb célkitűzések 1.3. A helyi vidékfejlesztési stratégia felülvizsgálatának célja 1.4. A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők 1.5. A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások 2. Helyzetelemzés 2.1. A LEADER helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése 2.2. A LEADER helyi akciócsoport és a partnerség 2.3. A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése 2.4. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága 2.5. SWOT elemzés 3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) 3.1. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3.2. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez 3.3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései 3.4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései 3.5. Forrásallokáció 4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet gyűjtés 4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása 5. Mellékletek 5.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek 5.2 Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció 5.3 Nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok 5.4 Térképek 5.5 Táblázatok 5.6 A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája 5.7 Fenntarthatósági alapelvek 6. A HVS-ben megjelenő társadalmi szempontok, kritériumok LEADER Intézkedési Terv

3 3 3 3 4 4 6 6 14 15 21 22 25 25 25 26 28 28 30 30 33 35 35 36 37 39 10 46 46 48 49

2   

1.

Vezetői összefoglaló

A 2013 márciusában elindított Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) felülvizsgálatának célja, hogy a 2008-ban, és 2011-ben megfogalmazott célok, célkitűzések a jelenlegi igény felmérés alapján kerüljenek meghatározásra, és az esetlegesen átalakításra kerülő célkitűzések intézkedések formájában tudjanak szerepelni a 2013-as LEADER intézkedési tervben. A HVS felülvizsgálatának indokoltságát támasztja alá az is, hogy a helyi, a hazai és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezet változások miatt és LEADER eljárás átalakulása végett szintén szükségessé vált a felülvizsgálat megvalósítása. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület 2013-ra szeretné elérni és megvalósítani: a települések és területek közötti „híd” kiépítését, a fejlesztési és együttműködési potenciál kihasználásával. A helyben megtermelt termékek, áruk ismeretségét növelni térségi és országos szinten. A helyi vállalkozások felemelését és a helyi munkaerő gazdálkodás megfelelő piaci igényekhez való alakítását. A térségi adottságoknak megfelelő turisztikai potenciál kihasználását, és összekapcsolását. A hátrányos helyzetű települések erősítését. 1.2 Főbb célkitűzések 2011-ben       

Helyi életminőség fejlesztése, megújuló energiaforrások alkalmazása Térségi adottságok fenntartható fejlesztése Társadalmi tőke erősítése Helyben termelt termékek fejlesztése és piacra jutásának elősegítése Helyi érdekű képzés és szakképzés lehetőségének a megteremtése Térségi identitástudat erősítése, helyi közösségek építése Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés

2013-ban    

Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi és helyi gazdaságfejlesztés Helyi életminőség fejlesztése Szabadidős szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Térségi identitástudat és adottságok fenntartható fejlesztése, erősítése, épített, természeti, táji és kulturális örökség megőrzése, fejlesztése

1.3 A helyi vidékfejlesztési stratégia felülvizsgálatának célja A 2008. évben elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata indokolt az országban és talán mondhatni a világban bekövetkezett változások sorozata végett. Sajnos olyan előre nem látható folyamatok indultak el, mely a gazdasági helyzetet és ezzel egyenes arányban a háztartások jövedelmét és fogyasztását helyi és térségi szinten is befolyásolják. A térségben számos vállalkozás kényszerült feladni tevékenységét, illetve a foglalkoztatotti létszámát csökkenteni, melyet alá tud támasztani az a tényadat is, ami a munkanélküliségi 3   

mutatót elemzi. A beruházások is parkoló pályára kerültek, minden szféra vonatkozásában, még sok esetben akkor is, ha vissza nem térítendő támogatás párosult egy-egy fejlesztéshez. A 2008-ban elkészült stratégia nagyobb hangsúlyt fektetett a szolgáltatási, közösségépítési folyamatok erősítésére, és a településképi, arculati megjelenések elősegítésére és kevésbé koncentrált a vállalkozói szektor fejlesztésére, hiszen akkor még más szempontok domináltak országosan és talán világviszonylati szinten is. Az új stratégia már a jelenlegi helyzetet igyekszik leképezni és a fő szempont a térségen belüli népesség megtartó képesség elérése, a munkahelyek megtartása, új munkahelyek létesítése, a térségi adottságok és potenciál kihasználása. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A HVS felülvizsgálatának lehetőségét az egyesület minden információs csatornán igyekezett népszerűsíteni és felhívni a figyelmet. A legfőbb helyszín az egyesület által fenntartott honlap volt (www.mezofoldihid.hu), melyen minden aktualitást közzé tettünk, illetve az elkészült HVS munkaanyag részeket is folyamatosan frissítettük. A HVS felülvizsgálatával kapcsolatosan 3 falu fórumot tartottunk, melyek a következők voltak: 2013. március 28. Kulcs 10 óra 2013. április 2. Kulcs 10 óra 2013. április 4. Mezőfalva 16 óra A meghirdetett falufórumainkon összesen 20 fő jelent meg, a honlapunkon közzétett és emailben kiküldött projektgyűjtő adatlapunkra összesen 149 db projektötlet adatlap érkezett be, mely mind a 18 település ötletét tartalmazza. Az egyesület munkaszervezete folyamatos személyes konzultációt biztosított a projektötlet adatlapok kitöltésénél, illetve a HVS felülvizsgálat időszakában. 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások Az előző HVS megalkotásakor más irányvonalak kerültek meghatározásra, de alapjait tekintve inkább az fogalmazható meg, hogy a gazdaságfejlesztés volt akkor kicsit háttérbe helyezve, most pedig az került előtérbe. Ennek oka a jelenlegi gazdasági helyzet, melyre mint egyesület, és mint helyi közösség fontos figyelmet fordítanunk. A beérkezett projekt ötleteket akkor és most sem korlátoztuk csak egy fejlesztési forrásra, hiszen a térségi elképzelések számos forrásból megvalósíthatóak és a stratégiának is ezen irányvonalakat szükséges prezentálni. A HVS felülvizsgálatánál a következő módosítások kerültek átvezetésre:  

Statisztikai adatok felülvizsgálata, rendelkezésre álló legfrissebb adatok felhasználása A helyzetelemzésnél az új statisztikai adatok felhasználása, újabb következtetések levonása 4 

 

   

A munkaszervezet által együttműködésben végzett pályázat kezelésben elért eredmények a rendelkezésre álló aktuális anyagok által kerültek módosításra Új és módosított célkitűzések megfogalmazása a beérkezett igények alapján A célkitűzéseknek megfelelő intézkedések kialakítása LEADER intézkedési terv megalkotása

5   

2. Helyzetelemzés 2.1 A LEADER helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzése A Mezőföldi Híd LEADER Akciócsoport a Közép – Dunántúli Régióban, Fejér megyében, a 3702. számú dunaújvárosi kistérségből Baracs, Daruszentmiklós, Előszállás, Kisapostag, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Rácalmás településeket, a 3709. számú adonyi kistérségből Adony, Besnyő, Beloiannisz, Iváncsa, Kulcs, Perkáta, Pusztaszabolcs, Szabadegyháza településeket, valamint ezen kistérségekkel határos a sárbogárdi kistérségből Hantos és a ráckevei kistérségből Lórév településeket foglalja magába. Az Akciócsoport területén belül 3 város található (Adony, Pusztaszabolcs, Rácalmás), 3 nagyközség (Előszállás, Perkáta, Mezőfalva), valamint 12 (Besnyő, Beloiannisz, Iváncsa, Kulcs, Nagyvenyim, Szabadegyháza, Hantos, Lórév, Baracs, Kisapostag, Daruszentmiklós, Nagykarácsony) község található. A Mezőföldi Híd Akciócsoport területén összesen 49 011 fő él a 2012. január 1-jei állapot szerint, a területe összesen 61 346 ha, mely 613,46 km2-nek felel meg.

Mezőföldi Híd Akciócsoport  lakónépessége (fő) 50416 50500 50000 49500 49000

48851

49011 Lakonépesség (fő)

48500 48000 2000. január  2010. január  2012. január  1. 1. 1.

Elhelyezkedését tekintve az adonyi és a dunaújvárosi kistérség központi szerepet tölt be az országban. A dunaújvárosi kistérség északi – déli irányban a Duna Rácalmáshoz tartozó szakaszának északi határától a Baracs községhez tartozó Duna-szakasz déli határáig terjed. Keleti – nyugati kiterjedése az érintett települések nyugati határai által meghatározott terület és a Duna, illetve a településekhez tartozó Duna szigetek. Az adonyi kistérség Fejér megye keleti peremén, a Duna mellett helyezkedik el. Az érintett egymással földrajzilag összefüggő egységet alkotó települések földrajzi fekvése rendkívül kedvező, természetföldrajzi tájbeosztás szerint az Alföldi nagytájon belül két középtájhoz, a Duna menti síksághoz és a Mezőföldhöz tartozik. Vízrajzi szempontból az Akciócsoport legfontosabb eleme a Duna, mely közvetlen összekapcsolja a térségen belül Iváncsa – Lórév – Adony – Kulcs – Rácalmás – Kisapostag – Baracs településeket, azonban közvetetten az egész területi egységre befolyást gyakorol. A Mezőföld magasabb térszintű területein igen jó termőképességű, jó 6   

vízgazdálkodású talajok jellemzőek. A Mezőföldi Híd Akciócsoport által lefedett terület a földterületek minőségét illetően igen magas aranykorona értékkel bírnak átlagosan 23 feletti értékkel, mely jónak mondható. Hantos település a sárbogárdi kistérség keleti peremén helyezkedik el és a mezőföldi tájegység részéhez tartozik, mind a két kistérséggel határos, hiszen a dunaújvárosi kistérségből Mezőfalvával, míg az adonyi kistérségből Szabadegyházával és Perkátával is határos. Lórév települést a Duna határolja Adony városától, de mondhatni menetrendszerinti kompjárat közlekedik a két helyiség között. A település a Csepel-sziget déli részén helyezkedik el, Pest megyében és szinte a megye legrégebben lakott települései közé sorolható. A településen országos viszonylatban a szerb nemzetiségű lakosság itt él a legnagyobb számban. A térség meghatározó gazdasági szereplői a rácalmási HANKOOK Tire Magyarország Kft., dunaújvárosi ISD Dunaferr Zrt., a szabadegyházai Hungrana Kft., a Pálhalmai Agrospeciál Kft., az ercsii Musashi Hungary Ipari Kft., a százhalombattai MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. A térség aktív munkaképes korú lakosság 70 %-a ezekben az üzemekben dolgozik. A Mezőföldi Híd Akciócsoport két hátrányos helyzetű települése: Daruszentmiklós és Nagykarácsony, mely települések a Dunaújvárosi kistérségben találhatóak. A települések helyzetét az alábbiakban lehet összefoglalni: a két település a kistérség, a megye és a régió déli perifériáján található (halmozottan periférikus helyzetű), földművelési hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági területekkel bíró mikro térség, nagy volumenű munkahelyteremtő beruházások ez idáig nem valósultak meg az elmaradott infrastrukturális viszonyok miatt. A településeken a legnagyobb foglalkoztatók az önkormányzatok az intézményi fenntartások végett. A fiatal lakosság helyben tartása igen nehézkes, hiszen nincs motiváció a helyben maradáshoz. Az alacsony ingatlanárak miatt a bevándorlók nagy része szociálisan hátrányos helyzetű, akik tovább növelik a munkanélküliek és a segélyezettek számát. A településeken élő értelmiségi réteg egy része társadalmi aktivitását nem helyben fejti ki, hanem a szomszédos Dunaújvárosban. A két település kitörési lehetőségei lehetnek az érintetlen környezet megléte, mely megfelelőalapot tud szolgáltatni az ez irányú turisztikai szolgáltatások kialakításának. A településeken jelentős számú civil szervezetek működnek, melyek a települések közösségi életét tudják formálni és a helyi identitáserősítést tudják eredményezni. Az M6-os autópálya kiépítése Daruszentmiklós területeit vonzóbbá tette befektetés szempontjából, mely remélhetőleg főként a munkahelyteremtésre és a gazdaságfejlesztésre összpontosít. A települések vezetői törekednek a beruházás jellegű fejlesztések megvalósítására annak érdekében, hogy vonzó környezet teremtődjön meg a vállalkozói szektor számára. A térségben problémaként jelenik meg a lakosság szám csökkenése, mely csökkenés kezelésének eszköze lehet a vonzó települési környezetek megteremtése, illetve a munkahely teremtő és megtartó beruházások minél szélesebb körben való ösztönzése és támogatása. A települések szolgáltatási funkcióinak magasabb szintre való emelése, mellyel a fiatal generáció és családok letelepedése válhat biztosítottá. A települések egyediségét kihangsúlyozó beruházások ösztönzésével szintén olyan vonzó és élhető környezetet lehet kialakítani, mellyel a népességi mutatok növekedése eredményezhető.

7   

A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok Az akciócsoport területén lévő települések és a hozzájuk tartozó külterületi területek mondhatni természetközeli állapotban tudtak fennmaradni és főként mezőgazdasági tevékenységek végzésére alkalmasak. Az akciócsoport összes mezőgazdasági területe 57 872,116 ha, ebből 83,82 %-a szántó művelésű. Ebből a százalékos arányból következtetni lehet, hogy a térség kifejezetten a szántóföldi növénytermesztésre rendezkedett be, és ezen tevékenységhez szükséges megfelelő eszközpark áll rendelkezésre a gazdálkodás végzéséhez. A szántóföldi növénytermesztés lehetőségét támasztja alá az is, hogy igen kedvező a mezőgazdasági területek aranykorona értéke, igaz településenként vannak rosszabb minőségű földterületek, mint pl. Adonyban, vagy Előszálláson. Napjainkban ez az arány nem változott még mindig a szántó művelés a legnagyobb arányú mezőgazdasági terület.

Mezőföldi Híd Akciócsoport területi megosztása 2012‐ben  (ha)  48508,74

50000 40000 30000 20000

8800,12 10000

4234,47 3656,5

409,63

236,55

255,656 291,58

281,99

0

Az erdősültség szempontjából az akciócsoport erdős területe 4234,47 ha, mely az összes terület vonatkozásában 6,35 % erdősültséget eredményez. A térségi erdőtelepítések nagy részének elsődleges rendeltetése védelmi célú. A védelmi célok között kiemelkedik a talaj- és természetvédelem. A megyére is, de a térségre is jellemező a talajvédelem fontossága. Fejér megyében az erdők 30% a talajvédelmi rendeltetésű, ami az országos átlag háromszorosa. A Mezőföldi Híd Akciócsoport területein az erózió és defláció elleni védekezés a meghatározó. Az agrárátalakulás, a vidék fejlesztésében meghatározó szerep jut az erdőgazdálkodásnak. Az szántóföldi növénytermesztésben felszabaduló gyengébb minőségi osztályba tartozó termőföld, alternatív hasznosításának egyik lehetősége az erdőtelepítés. A már meglévő erdők minőségi fejlesztésével növelhető az erdő immateriális szociális és közjóléti szolgáltatása, amely iránt egyre nagyobb a társadalmi igény is. Az állattenyésztés vonatkozásában elmondható, hogy térségi szinten a baromfiállomány rendelkezik a legnagyobb létszámmal, a legkisebb létszámmal a szarvasmarha állomány. A ló 8   

térségi viszonylatban már inkább hobbi állatnak tekinthető és nem gazdasági haszonállatnak, néhány egyéni gazdálkodónál még munkavégzés a célja a fajnak, de főként a lovardákban tartott lovak száma a meghatározó a térségen belül. Az elmúlt évek állatállomány létszámait figyelembe véve elmondható, hogy a sertéságazat szenvedte el a legnagyobb állományi létszám csökkenést, mind magán, mind gazdasági szervezeti szinten. Pozitív állatállományi létszámváltozás tapasztalható a juhágazatban térségi szinten, ez abból adódhatott, hogy állami szinten a támogatások mértéke megnövekedett, illetve a juhászat épületigényei jóval alatta maradnak a többi fajéhoz képest és ez is ösztönző lehetett a magángazdálkodók motivációinál. Kevés befektetéssel viszonylag hamar megtérülő ágazatról beszélhetünk. Napjainkban is ezen arányok figyelhetők meg az állatfajok tekintetében annyi változással, hogy a sertés és szarvasmarha állomány még tovább csökkent egy 5-6 %- os tendenciát mutatva, a baromfi állomány, és a juh állomány viszont 3-4 %- os növekedést mutat. Az alábbi diagram szemlélteti az állatállomány létszámokat fajonkénti megbontásban térségi szintre vetítve 2006-ban.

Mezőföldi Híd Akciócsoport állatállománya  2006‐ban (db) 300000

274785

200000 100000 0

11583

40400 11634

Mezőföldi Híd Akciócsoport  állatállománya 2006‐ban (db)

A térség természetvédelmi területei a következők: az Adonyi Természetvédelmi Terület. A terület védelem alá helyezésének célja a hazánkban csak néhány helyen előforduló fokozottan védett gyapjas csüdfű termőhelyének megóvása. Geológiailag a terület a Mezőföldi löszháthoz tartozik. Természetes növényzete a térségre valamikor jellemző homoki és lösztölgyesekkel kevert sztyepprétek maradványait őrzi. A legnagyobb értéket a tö9bb mint 300 tőből álló gyapjas csüdfű állomány jelenti. Ez a növény az európai Vörös Könyvben is szereplő veszélyeztetett faj. Líviai halastavak Természetvédelmi Terület a területen olyan flóra és fauna alakult ki és létezik mely megóvásra méltó. Értékes és fokozottan védett madárfajok találhatóak meg a területen. Ilyen terület kijelölését kezdeményezi Adony az Adonyi Nagy-sziget miatt. A mintegy 110 ha-os kiterjedésű terület szerves részét képezi a Duna-menti országos jelentőségű ökológiai folyosónak. Folytatásaként a Rácalmási-szigetek országos védettség alatt állnak. Nyárfás állományai mellett elsősorban természet közeli 9   

vízparti állományai, tájképi értéke indokolja védelmét. Pusztaszabolcs vizes élőhelyei. A Cikolai vízfolyás menti vizes élőhelyek szervesen kapcsolódnak a már védelem alatt álló adonyi Líviai halastavak fontos ökológiai folyosó részeként.  A Rácalmási-szigetek Természetvédelmi Terület. A természetvédelmi terület feladata, hogy megőrizze a Duna mellett mára csak foltokban megmaradt ártéri keményfa- és puhafa ligeterdőket, a rájuk jellemző növény és állatvilággal együtt. Gemenchez hasonlóan a rácalmási szigetvilág is többé-kevésbé megőrizte a Duna árterének egykori jellemzőit, növény és állatvilágát. A Nagy-szigeten az elmúlt évek felelőtlen emberi beavatkozásának helyreállítása, az eredeti állapot visszaállítása áll a kezelés középpontjában. A védett terület magában foglalja a rácalmási Nagy-szigetet, a Duna zátonyszigeteit és a közöttük található ágrendszert. Fontos feladat az átöblítő vízutánpótlás biztosítása. A szigetet borító erdőterületek több mint felét átalakított, erősen kezelt mesterségesen telepített erdők teszik ki, melyek fokozatos lecserélése folyik. A környező kis zátonyszigetek azonban érintetlenek maradtak. A partokat bokorfűzek szegélyezik, beljebb fűzfák, nyárfák és szép tölgy-köris-szil keményfaligetek láthatók. Aljnövényzetükben hóvirág, tavaszi tőzike, gyöngyvirág, nyári tőzike, hamvas szeder, szibériai nőszirom virágzik. Ipari hasznosítású terület szinte minden településen található a rendezési tervben meghatározott paraméterekkel és betelepítési lehetőségekkel. Sajnos több településen ezen a szinten meg is álltak a folyamatok, mert forrás hiány miatt a területek nem kerültek kialakításra és infrastrukturális szempontból fejlesztésre. A térségben lévő településeket elkerülte a nagyfokú ipari parkoknak a betelepítése, ami egyrészről megfelelő települési környezettel tud szolgálni a településen élőknek, viszont ennek következményeképpen a munkalehetőségek jóval távolabb esnek a lakóhelytől, így ez a folyamat a munkába bejárást és az ingázást hozta a településen élőknek. Az ipari parkok távoli elhelyezkedése elősegítette, hogy szennyező források, szennyező területek és szennyező hatások se jelentkezzenek a térségben az esetleges beruházások viszont, zöldmezős beruházásként tudnak megvalósulni. A megújuló energiaforrások tekintetében a térség az élen jár, mert a térséghez tartozó Kulcs község területén valósult meg az országban elsőként egy szélerőmű, mely bemutató, minta és oktató bázisként üzemel. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. üzemegységéhez viszont egy biogáz üzem tartozik, mely szintén a megújuló energiaforrás hasznosítására és bemutatására szolgáló minta projektként végzi tevékenységét, 2007-ben került átadásra a létesítmény, és az óta éves szinten kb. 100 ezer tonna szerves anyag feldolgozását tudja megvalósítani. Számos településen természetvédelmi területek találhatók, amelyek jelenleg fejlesztésre szorulnak, hiszen egyáltalán nincs kihasználva ezen területek nyújtotta lehetőség akár az ökoturisztikai irányvonalra gondolunk, vagy az erdei iskolák nyújtotta lehetőségre vagy csak egyszerűen a kikapcsolódási lehetőségek figyelembe vételére. A Duna part nyújtotta lehetőség, mely több település szempontjából jelentős szerepet tudna betölteni az idegenforgalom területén még kihasználásra váró folyamat, hiszen ezen lehetőséggel számos munkahelyteremtés valósulhatna meg helyben, mely jelenleg a térség legnagyobb problémája. Fontos megemlíteni, hogy tavak tekintetében is jól ellátott a terület csak megemlítésképpen a Cikolai halastavak is itt találhatók, melynek kihasználása szintén várat magára. Épített környezeti és táji elemek tekintetében a településeken szinte mindenhol megtalálható ilyen jellegű létesítmény ez legyen egy őspark, egy kastély, egy kúria, egy templom, egy kápolna vagy egy régészeti lelőhely akár. Itt is meg kell említeni, hogy ezekből a létesítményekből csak egy-kettő került felújításra és turisztikai látványosságként vagy egyéb 10   

funkció betelepítésével üzemel (konferencia központ, idősek otthona, könyvtár, művelődési ház). Térségünkben található a római kori limes szakasz egy része is, melyet 2003 óta (kulturális kategóriában) egy nemzetközi sorozatjelölés részeként „A római limes magyarországi szakasza” világörökség várományosi címmel illettek és ez a cím remélhetőleg 2013-ban kézzel foghatóvá válik. A cím elnyerését követően számos hazai és EU-s forrás is rendelkezésre állhat annak érdekében, hogy a limes szakasz bemutathatóvá váljon a nagyközönség számára is. Számos településen viszont az enyészeté vagy nem is tudnak létezéséről az ilyen jellegű létesítményeknek, melyeknek megmentése az utókor számára elengedhetetlen jelentőségű és egyben felelősség is. Demográfiai helyzet Demográfiai szempontból az országos adatokhoz viszonyítva ebben a térségben is az elöregedő lakosság a jellemző. Az elvándorlások és az odavándorlások aránya közel azonos értéket mutat minden településen. A térségnek fő feladata kell, hogy legyen a minél több ide telepedő lakos, valamint a fiatalok helyben tartása. Ehhez az oktatási infrastruktúra minden településen adott, óvodai ellátás és általános iskolai ellátás tekintetében egyaránt. A térségben két középfokú intézmény működik (Adony, Pusztaszabolcs) és nyelviskola is van (Pusztaszabolcs), felsőfokú oktatási intézmény a Mezőföldi Híd Akciócsoport által érintett településein nem található. Emellett kiemelt jelentőségű terület a szociális ellátás, valamennyi településen működik családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, házi gondozó, szociális étkeztetési ellátás, valamint működik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is egy-két településen. Ezek a tényezők szolgálhatják az egyik alappillérét annak, hogy a lakosságszámot hosszú távon növelni lehessen a térségben. A másik fontos pillér a munkahelyteremtés, az ipari parkok kialakítása, fejlesztése, a turisztikai tevékenység fejlesztése, a helyi vállalkozások erősítése és a helyben termelt termékek piacra jutásának az elősegítése a térségben.

Mezőföldi Híd Akciócsoport településeinek  lakossága 7000 6000 5000 4000 3000 Lakosság (fő) 2010. január 1.

1000

Lakosság (fő) 2012. január 1.

0

Adony Baracs Besnyő Beloiannisz Daruszntmikl… Előszállás Hantos Iváncsa Kisapostag Kulcs Lórév Mezőfalva Nagykarácsony Nagyvenyim Perkáta Pusztaszabolcs Rácalmás Szabadegyháza

2000

11   

A térségben kiemelt területként kell kezelni a nemzetiségi gyökerű településeket. A nemzetiségi értékek ápolása, megőrzése, bemutatása példaértékű a Mezőföldi Híd Helyi Közösség több településén (pl.: Beloiannisz, Lórév, Adony). Számos rendezvényen, kiadványon keresztül részese lehet a térség valamennyi lakosa egy-egy nemzetiségi kultúrának. Gazdasági környezet A foglalkoztatottak száma megközelítőleg 19000 fő, de az aktív korúak száma ennél jóval nagyobb közel 25000 fő. Korábban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya kb. 80 % volt, az ipari és szolgáltató szektorban dolgozott a fennmaradó 20 %. Napjainkban ez az arány jelentősen megváltozott. Az ipari parkok kialakítása, gyáregységek térségben történő letelepedése az infrastrukturális beruházások térségfejlesztő hatásának köszönhetően a foglalkoztatottsági arányokat megfordította és a mezőgazdaságban dolgozók aránya jelentősen lecsökkent, kb. 20 %-os szintre. A fizikai munkaerő keresettsége dominál a térségben, a szellemi tőke munkaerő-piaci esélyei jelenleg a második helyen állnak. Iskolai végzettségek tekintetében az országos problémák a térségben is jelentkeznek, hiányzik a jól képzett, szakmunkás munkaerő és az utóbbi években jelentősen megnőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számra. A térségben a vállalkozói kört figyelembe véve igen változatos képet mutat, két pólus figyelhető meg a nagyobb településeken a székhellyel rendelkező vállalkozások főként mezőgazdasági tevékenységet vagy építőipari tevékenységet végeznek. A kisebb településeken inkább a szolgáltatói szektor tevékenysége figyelhető meg abból is a kis- és vegyes kereskedések. A legnagyobb foglalkoztató a Hankook Tire Magyarország Kft. Rácalmás közigazgatási területén található jelenleg több mint 3 000 fő alkalmazottal. A szántóföldi növénytermesztés megfelelő alapokon nyugszik, ezért gazdaságfejlesztés szempontjából egyik ágazatát tudná képviselni a szántóföldi növénytermesztés és a hozzá tartozó raktározási és logisztikai központ, mely Adony város közigazgatási határán helyezkedik el. A mezőgazdasági vonalon tovább haladva szinte minden településről elmondható, hogy nagyarányú őstermelő képviselteti magát, akik a családi gazdálkodás alapjait jelenthetik. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy ez az őstermelői létszám évről évre csökkenő tendenciát mutat. A településeket a falugazdász hálózat elérhető ez sok esetben nagyfokú segítséget jelent az őstermelőknek, gazdálkodóknak, hiszen helyben tudják intézni ügyeiket, helyben tudnak információhoz és segítséghez jutni. Sajnos a vállalkozói kedv akciócsoport területi szinten igen kedvezőtlen, hiszen a jelenlegi szabályozások és a bizonytalan gazdasági helyzet ezen területen stagnálást illetve csökkenést mutat. Több településen viszont az infrastrukturális adottságokból és a kedvező közlekedési kapcsolatoknak köszönhetően olyan területi kínálat van, mely a vállalkozók, vállalkozások számára kedvező letelepedést tud biztosítani. Ezen lehetőségek figyelembe vételével a vállalkozói szektor erősítése mellett a foglalkoztatás növelése várható. Jelenleg a vállalkozások közötti együttműködések csírái figyelhetők meg csak, sőt a vállalkozások más szektorokkal való együttműködése is csak inkább protokolláris, mint tényleges együttműködés, a jövőbeni elképzelések a szektorok közötti kapcsolatok és együttműködések elősegítését célozhatja meg. A vidéki területek megőrzésénél és fejlesztésénél fő irányként a 12   

hasznosítási tevékenységre szeretnénk a hangsúlyt fektetni a turisztikai célú kihasználtságot és a vidéki jövedelemtermelő képesség növelését segítenénk elő azzal, hogy a vállalkozásokat ezen irányba tudjuk orientálni. A térségben működő megújuló energiaforrások példájának kihasználásával a vállalkozásokat szeretnénk ösztönözni arra, hogy ezen energiák hasznosításával a működési költségek csökkentése valósuljon meg, mely hozzá járulhat a versenyképesség megőrzéséhez. A gazdasági fejlesztési szervezetek jelenléte a térségben mondhatni egyenlő nullával, aminek a veszélye az, hogy az információáramlás nehézkes a szektorban, és a segítséget is esetlegesen csak több órás utazással tudja az adott szektor képviselője megszerezni. A térséget választó vállalkozások és gazdasági szereplők számára biztosítani szükséges a vállalkozói környezet maximális kialakítását legyen szó infrastrukturális háttérről, jogi vagy társadalmi háttérről, az önkormányzatoknak partnerségi szerepet szükséges ahhoz ellátni, hogy egy-egy vállalkozás az adott településen letelepülhessen és munkahelyteremtést valósítson meg. Társadalmi környezet A civil élet a térségen belül jónak mondható, sőt kiemelkedő minden településen megtalálhatók ezek a szerveződések. A települések életében nagy húzóerőt képviselnek a programok kialakításában, és a civil szféra élénkítésében. A térségre a legjellemzőbb civil szerveződések a szabadidős tevékenységet folytatók, a sport tevékenységet folytatók, a településfejlesztéssel foglalkozók, és a közbiztonsággal foglalkozó civil szervezetek. Szinte minden civil szervezetről elmondható, hogy fejlesztésre szorulnak akár infrastrukturálisan, vagy működési feltételek megteremtése tekintetében. A térségben azért vannak olyan hiány tevékenységek is a civil élet tekintetében, mely aggodalomra is adhatnának okot, hiszen például nincs egyetlen civil szervezet sem aki a jogi témákkal kapcsolatos problémákat tudná képviselni, de ilyen tevékenység még a kutatás is, ezen tevékenységekben is előrelépést szükséges mutatni, hiszen a kutatás, fejlesztés és a minta projektek, jó gyakorlatok elterjesztése a gazdaságfejlesztés egyik alapjául tud szolgálni is egyben. A jelenlegi helyzetet elemezve a civil társadalom elhelyezésével kapcsolatosan is problémák léptek fel egy-egy település tekintetében, hiszen nincs egy olyan megfelelő közösség tér, vagy ház, ahol az összejöveteleiket kulturált körülmények között meg tudnák tartani. Egyes esetekben még a művelődési ház is hiányzik, ahol ténylegesen a kulturális tevékenységeket, rendezvényeket le lehet bonyolítani. Megfigyelhető hogy csak egy-két esetben van példa arra, hogy a civilek közötti együttműködések működnek, de talán az is csak települési szinten, esetenként a szomszédos települések között. Az viszont ténylegesen ritka eset, amikor a szektorok közötti együttműködés jelei figyelhetők meg. Ezen hiányokat figyelembe véve mindenféleképpen a civil szektor erősítését szeretnénk megvalósítani, mind háttér infrastruktúra területén, de az együttműködések területén is. A térségben a regisztrált munkanélküliek száma 2000.12.20 állapot szerint 1335 fő, míg a 2010. 12. 20. állapot szerint 2215 fő, a 2012. január 1. állapot szerint 2 255 fő itt a tizenkét éves időintervallumot figyelembe véve a térségben a munkanélküliek száma 69 % növekedést mutat, mely aggasztó olyan tekintetben, hogy azért több munkahelyteremtésre vonatkozó beruházás valósult meg a térségben. Fejér megyei szinten nézve a mutató alakulását 2000-ben a regisztrált munkanélküliek száma 12 160 fő volt, míg 2010-ben ez a szám 23 175 fő, 201213   

ben ez a mutató 20 200 fő a tizenkét év időtartamát vizsgálva a növekedés 66 %-os. Az aktív munkavállalásra képes korú lakosság száma a térségben 2000. 12. 20. állapot szerint 28 383 fő, míg 2010.12.20. állapot szerint 30 215 fő, a 2012-ben már 40 648 fő a munkavállalásra képes korú lakosság. Itt növekedés tapasztalható, mely növekedés 43,21 %-os a 2000. évhez képest. A munkanélküliségi mutató a térségben a következőképpen alakult, melyet a diagram szemléltet.

Mezőföldi Híd Akciócsoport  munkanélküliségi rátája 9,86% 10,00% 4,96%

6,57%

5,00% 0,00% 2000. év

2010. év

2012. év

2.2 A LEADER helyi akciócsoport és a partnerség A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület 2008. évi alakulása óta kiemelt figyelmet fordított és fordít az akciócsoport területén a partnerség alapvető kérdéskörére. Az egyesület fontosnak tartja, hogy olyan kezdeményezések jöjjenek létre, melyek partnerségen alapulnak és a helyi kezdeményezési szinteken valósulhatnak meg. A helyi partnerséget tudja jellemezni maga az egyesület is, hiszen alakulása óta az egyesület tagsága növekvő tendenciát mutat tehát ebből is levontató az a következtetést, hogy a térségben a partnerség működőképes, viszont fejlesztése elengedhetetlen a sikeres projektek megvalósításához. Az egyesületen belüli partnerség alapvető jellemzéséhez hozzá tartozik az is, hogy különböző szférák között sikerült a partnerséget megteremteni, hiszen a közszféra (21 tag), a civil szféra (27 tag) és a vállalkozói szféra (27 tag) együttgondolkodása tudott testet ölteni az egyesületben. Az együttgondolkodás ezalatt az 5 év alatt el tudott mélyülni és olyan kezdeményezések valósulhatnak meg projektek formájában, melyek a partnerséget tudják reprezentálni, legyez szó egy megrendezett LEADER-es rendezvényről, vagy akár egy III-as tengelyes fejlesztésről. A térségből több mint 300 projektötlet segítette a 2008. évben elkészült Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánkat, ami szintén az egyesület és a térségi lakosság együttműködését tudja bemutatni és a partnerségi alapelveket tudja alátámasztani. A jelenlegi felülvizsgálatnál 2013-ban szintén a projekt ötletek begyűjtése jó alapot szolgáltat a HVS megalkotásához, mely ötletek száma 148 db, ezzel az egyesület eredményesnek mondhatja magát partneri kapcsolatok számbavételénél és a térségi lakosság bevonásánál egyaránt. A HVS tervezési folyamat során az idő rövidsége miatt összevont lakossági fórumokat szerveztünk összesen 3 darabot, ahol szintén megfogalmazódtak a lakosság részéről fejlesztési elképzelések. Ezen fejlesztési elképzelések és projektötletek megjelennek a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület fő célkitűzéseiben és a 2013-as LEADER kiírás alapjául szolgáló LEADER intézkedési tervben is. A partnerségi viszonyok meghatározásánál minden egyes partnerséget újra és újra meg 14   

kell határozni, de a valódi partnerségnek feltétlenül tartalmaznia kell a következő két elemet: a megosztás (feladatok, felelősség, haszon, kockázat megosztásának) érzését és a résztvevők közötti fejlődő kapcsolatot. Az egyesületi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy korrekt és megfelelő partnerkapcsolati rendszer évek alatt alakul ki, és válik megalapozottá. A partneri kapcsolatok egyesületi szinten az alábbiakban foglalhatók össze: 

Méltányosság



Átláthatóság



Kölcsönös elvárások megvalósulása



Helyi kezdeményezések támogatása



Kapcsolattartás, kapcsolatrendszer kiépítése



Információ áramlás biztosítása



A térségben élő lakosság bevonása a tervezési és fejlesztési folyamatokba

Az egyesület a partnerségi feladatok ellátása érdekében folyamatos tájékoztatást nyújt annak érdekében, hogy tagjaink és a térségben élők információ ellátottsága maximális legyen. Az egyesület munkaszervezete havonkénti rendszerességgel hírlevél formájában tájékoztatókat küld ki és helyez el a honlapján, ahol mindig az aktuális információk kerülnek bemutatásra. 2.3. A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése Az egyesület Európai Uniós forrásból és hazai forrásból gazdálkodik 2007-2013 közötti időszakban. A források két részre bonthatók fejlesztési forrásokra és működési forrásokra. A fejlesztési források a III. tengelyes forrásokból és a IV. tengelyes LEADER forrásokból tevődnek össze. Fejlesztési forrás tekintetében az egyesületnek III. tengelyes forrása 3 312 340 euro, LEADER forrása 1 237 376 euro az előzőekben említett időszak végéig a rendelkezésre áll. Működési forrása az egyesületnek 2007-2015. augusztus 31-ig 1 137 429 euro.

Mezőföldi Híd HACS rendelkezésére  álló források (euro) 1 137 429

3 312 340

III. tengely fejlesztési forrás IV. tengely fejlesztési forrás

1 237 376

Működési forrás

15   

A rendelkezésre álló forrásaink tekintetében az egyesületnek kötelezettsége van mind a III-as tengely tekintetében és mind a LEADER program tekintetében a 45%–át gazdaságfejlesztésre fordítani és allokálni ez idáig az egyesület ezen forrásallokációnak megfelelt és eleget tett. IV. tengely megvalósítása, elért eredmények IV. tengely LEADER 1. kör Az egyesület a beérkezett projektötletek alapján 19 célterületet hirdetett meg, amelyek pályázati felhívás formájában jelentek meg 2009. október 1. és 2009. november 16. közötti időszakban. A benyújtási időszakban 58 db támogatási kérelem került benyújtásra az Egyesülethez, ebből 6 db pályázat a hátrányos helyzetű településekről. Beérkezett pályázatok jogcímenkénti bontását az alábbi diagram szemlélteti:

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesülethez benyújtott pályázatok (db) 2 1  közösségi célú 25 

vállalkozási célú képzés

25

rendezvény térségen belüli 1

4

térségek közötti és nemzetközi

A LEADER-es benyújtott pályázatokból 5 db tartalmi és formai okok miatt, 5 db forráshiány miatt került elutasításra, 4 db pályázat az ügyfelek által visszavonásra került, 44 db nyertes pályázat került kihirdetésre. A rendelkezésre álló forrás az ÚMVP IV. tengely LEADER program célterületeinek támogatására: 1.237.376 € (334.611.217.- Ft). Lekötésre került összeg összesen: 722.662 € (195.422.283.- Ft). Maradvány összeg: 514.714 € (139.188.934.Ft). A rendelkezésre álló forrásaink 58 %-a került lekötésre a LEADER program első körében. Sajnos a LEADER-es pályázati felhívások között voltak olyan célterületeink összesen 4 db, melyre egyáltalán nem érkezett pályázat, viszont a tervezési folyamatban érkezett be rá projekt ötlet. Az egyesület munkaszervezete feltérképezte ennek az okát, melyből kiderült, hogy a projekt ötletet adó gazdák forráshiányosak és nem mertek belevágni a pályázati lehetőségekbe. A másik ok a gazdasági válság folyamatos jelenléte, mellyel a projektötlet gazdák főként a vállalkozói szféra bizonytalansága ismerhető fel, ezt támasztja alá az a tény is, hogy a 4 db célterület melyre nem érkezett be pályázat mind a vállalkozói célok között volt meghirdetve. Összességében viszont elmondható, hogy a LEADER program keretében megvalósított és megvalósításra váró pályázatok ténylegesen az alulról jövő kezdeményezéseket tudja támogatni a partnerségi alapelvek mentén. A lekötésre került összegek szolgáltatásfejlesztésre fordított aránya 53 %, gazdaságfejlesztésre fordított aránya 6 16   

%. A következő LEADER-es kiírásoknál várhatóan a gazdaságfejlesztésre szükséges a források nagy részét allokálni, melynek lehetősége megteremtődik a megfelelő számú gazdaságfejlesztési elképzelést bemutató projektötlet alapján, melyek a HVS felülvizsgálatához beérkeztek. IV. tengely LEADER 2. kör A meghirdetett második LEADER pályázati fordulóban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 76/2011 (VII.29.) VM rendelet alapján és a beérkezett projektötletek alapján a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület által 10 célterület került meghirdetésre. A LEADER közösségi célú fejlesztés, LEADER vállalkozási alapú fejlesztés, LEADER rendezvény, LEADER képzés, LEADER tanulmányok, LEADER térségen belüli együttműködés jogcímek keretében megvalósuló projektekre a LEADER tervben foglaltaknak megfelelően az Egyesülethez 2011. szeptember 30. és 2011. december 5. között 121 db pályázat érkezett be elektronikus úton. A beérkezett 121 darab pályázatból 7 darab érdemi vizsgálat nélkül, míg 19 db ügyintézés során tartalmi okok miatt került elutasításra. Az egyesület elnöksége 2012. május 17-i ülésén döntött a 10 db célterület vonatkozásában a minimum pontszámról. A 95 db támogatásra javasolt pályázatból végül 77 db került támogatásra és 18 db került forráshiány miatt elutasításra. Tehát az egyesület elnöksége összesen 77 db pályázatot támogatott, amely 282.608.768.- Ft (898.369 €) forrás lekötést eredményezett a rendelkezésre álló 322.147.092.Ft (1 024 055 €) forrásból. Maradvány összeg: 39.538.324.- Ft (125.686 €). A rendelkezésre álló forrásaink 87,7 %-a került lekötésre a LEADER program második körében. Az első LEADER pályázati fordulóban a rendelkezésekre álló forrásoknak csupán 6 % -a fordítódott gazdaságfejlesztésre, ezért a második LEADER pályázati fordulóban szükséges volt a források nagy részét gazdaságfejlesztésre allokálni. Így a rendelkezésekre álló források 46 % a vállalkozási célú fejlesztésre, míg 39 % -a közösségi célú fejlesztésre került lekötésre. Beérkezett pályázatok jogcímenkénti bontását az alábbi diagram szemlélteti:

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesülethez beérkezett pályázatok (db)

rendezvény (kis értékű) rendezvény

5

térségi együttműködés (kis értékű)

3 11

térségi együttműködés 2

23

9

vállalkozási célú vállalkozás célú (kis értékű) képzés

5

közösségi célú (kis értékű) 2 3

17

közösségi célú tanulmányok

17   

III. tengely megvalósítása, elért eredmények III. tengely 4 intézkedésének 1. körre Az ÚMVP III. tengely 4 intézkedésére rendelkezésre álló forrás 3.312.340 € (895.722.983,Ft). Az 1. körben lekötött forrás 1.101.057 € (293.651.975,- Ft). 2008. október 19. és 2009. január 10. között volt első körben lehetőség arra, hogy az ÚMVP III. tengely 4 intézkedésére támogatási kérelmet nyújthattak be az ügyfelek. Ezen időszakban 34 db támogatási kérelem érkezett be. Falumegújítás és –fejlesztésre 14 db, Mikrovállalkozások fejlesztésére és létrehozására 9 darab, Turisztikai tevékenységek ösztönzésére 7 db, Vidéki örökség megőrzésére 3 db támogatási kérelem érkezett be. A döntéshozatalt követően 18 db támogatási kérelem kapott pozitív elbírálást. Az eltelt időszakban 16 ügyfél vagy már teljesen megvalósította a fejlesztést és meg is kapta az igényelt támogatást, vagy a fejlesztés kivitelezése a záró stádiumában tart és a kifizetési kérelem benyújtása előkészítés alatt van. Az első körös III-as tengelyes mikro és turisztikai pályázatok esetében a pályázók összesen 14 db munkahelyteremtést vállaltak térségi szinten. Hátrányos helyzetű településről 1 db támogatási kérelem érkezett be falufejlesztés és megújítás jogcímre. A kötelezettségvállalás összege: 8.844.597,- Ft volt. Forrás elosztás bemutatása (nem hátrányos települések összesen): Intézkedés megnevezése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Falumegújítás és – fejlesztés Vidéki örökség megőrzése Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése

Rendelkezésre álló forrás 372.313.200,-

Igényelt forrás

Jóváhagyott forrás

219.188.457,-

57.252.003,3 db pályázatra

186.690.000,-

300.219.559,-

101.346.000,-

99.163.166,-

145.672.874,-

57.635.104,-

153.699.825,8 db pályázatra 29.062.857,1 db pályázatra 44.792.693,6 db pályázatra

A rendelkezésre álló forrásaink 32,8 %-a került lekötésre III. tengely első körében. III. tengely 4 intézkedésének 2. körre A 2009. november 16. és 2009. december 20. közötti időszakban volt lehetőség arra, hogy az ÚMVP III. tengely 4 intézkedésére (mikro, turisztika, vidéki örökség, falufejlesztés) 2. körben támogatási kérelmet nyújtsanak be az ügyfelek. A 2. körben rendelkezésre álló forrás 2.211.283 € (597.975.149,- Ft). A nyitva álló időszak végéig 40 db támogatási kérelem érkezett be. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatására 14 db, Turisztikai tevékenységek ösztönzésére 9 db, Falumegújítás és –fejlesztésre 12 db, Vidéki örökség megőrzésére 5 db. Nem hátrányos helyzetű településről összesen 37 db, hátrányos helyzetű településről összesen 3 db támogatási kérelem érkezett be. A benyújtott támogatási kérelmek közül 2 db visszavonásra, 3 db kérelem az MVH által elutasításra került. Az 18   

elutasított kérelmek közül 2 db fellebbezés alatt van. Az első körös III. tengelyes pályázatok tekintetében 1 pályázat fellebbezésének helyt hagyott az MVH másodfoka turisztikai intézkedés témakörében, és ezen pályázati forrás a második körös kiosztható forrást terheli. A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesülethez beérkezett pályázatok alapján a 45 %-os kötelezettséget tudta tartani a 2. körös pályázati támogatások tekintetében is. A döntéshozatalt követően a beérkezett 40 db támogatási kérelemből végül 24 db támogatási kérelem kapott pozitív elbírálást, a következők szerint Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatására 9 db, Turisztikai tevékenységek ösztönzésére 6 db, Falumegújítás és –fejlesztésre 5 db, Vidéki örökség megőrzésére 4 db. Az ezekhez kapcsolódó forrásokat az alábbi táblázat mutatja be (nem hátrányos és hátrányos helyzetű települések összesen): Intézkedés megnevezése

Igényelt forrás

Turisztikai tevékenységek ösztönzése

288.687.857,-

Rendelkezésre álló forrás 239.452.313,-

Falumegújítás és – fejlesztés Vidéki örökség megőrzése

232.970.372,-

56.788.200,-

130.976.357,-

59.762.820,-

Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése

233.449.120,-

241.971.816,-

Jóváhagyott forrás

98.537.788.5 db pályázatra 95.005.402.4 db pályázatra 195.315.679.9 db pályázatra

167.205.596.6 db pályázatra

III. tengely mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése 4. körre Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-ben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2012. (V. 11.) VM rendelet alapján támogatási kérelmet postai úton 2012. június 1. és június 30. között lehetett benyújtani a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület munkaszervezeti irodájához. A 3. körben rendelkezésre álló forrás 3.434.692 € (64.179.668,- Ft). A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesülethez összesen 10 darab támogatási kérelem érkezett be. A beérkezett 10 db támogatási kérelemből 1 db került elutasításra érdemi vizsgálat miatt, valamint 2 db került elutasításra alapjogosultsági kritérium nem teljesítése miatt. A negyedik körös III-as tengelyes mikro támogatási kérelmek esetében a pályázók összesen 21 db munkahelyteremtést vállaltak térségi szinten. Intézkedés megnevezése

Igényelt forrás

Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése

94.301.175.-

Rendelkezésre álló forrás 64.179.668.-

Jóváhagyott forrás 64.179.496.-

19   

III. tengely a falumegújítás és –fejlesztés 3. körre Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-ben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló a 102/2012. (X.1.) VM rendelet alapján a falumegújítás és –fejlesztés jogcímre 2012. október 15. - 2012. november 30. között a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesülethez összesen 9 db támogatási kérelem került benyújtásra. A beérkezett 9 db támogatási kérelemből 1 db került elutasításra érdemi vizsgálat miatt, valamint 2 db került elutasításra alapjogosultsági kritérium nem teljesítése miatt. A támogatási kérelmek eredmény hirdetése az Irányító Hatóság kötelezettség vállalásának ütemében fog történni. Intézkedés megnevezése

Igényelt forrás

Rendelkezésre álló forrás

44.065.723.-

51.480.388.-

Falumegújítás és –

Várhatóan Jóváhagyásra kerülő forrás 26.856.559.-

fejlesztés IV. tengely LEADER és III. tengely összesítve Az elmúlt öt évben a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesülethez IV. tengely LEADER és III. tengely 4. intézkedésére összesen 268 db támogatási kérelem érkezett be, melyből 170 db került támogatásra. A térségből elnyert pályázatok számát és összesítését az alábbi táblázat és diagram szemlélteti: Nyertes támogatási kérelmek, pályázatok Önkormányzat Egyházi jogi személy Non-profit szervezet Vállalkozás Természetes személy Összesen

Összesen

Dunaújvárosi Járás

50 3 67 33 17 170

46 2 61 33 15 157

Sárbogárdi Járás

Ráckevei Járás

1

4 1 5

1

2 12

Nyertes pályázatok szféránkénti megoszlásása (%) 10% 29%

Önkormányzat Egyházi jogi személy

19%

Non-profit szervezet 2% 40%

 

Vállalkozás Természetes személy

  20 

 

A projekt gazdák szféránkénti megoszlása kielégítő, a vállalkozói és civil szervezeti pályázatok száma 60 % -ot mutat az önkormányzati 40 % -al szemben. 2.4 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A 2008. évben elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata indokolt az országban és talán mondhatni a világban bekövetkezett változások sorozata végett. Sajnos olyan előre nem látható folyamatok indultak el, mely a gazdasági helyzetet és ezzel egyenes arányban a háztartások jövedelmét és fogyasztását helyi és térségi szinten is befolyásolják. A térségben számos vállalkozás kényszerült feladni tevékenységét, illetve a foglalkoztatotti létszámát csökkenteni, melyet alá tud támasztani az a tényadat is, ami a munkanélküliségi mutatót elemzi. A beruházások is parkoló pályára kerültek, minden szféra vonatkozásában, még sok esetben akkor is, ha vissza nem térítendő támogatás párosult egy-egy fejlesztéshez. A 2008-ban elkészült stratégia nagyobb hangsúlyt fektetett a szolgáltatási, közösségépítési folyamatok erősítésére, és a településképi, arculati megjelenések elősegítésére és kevésbé koncentrált a vállalkozói szektor fejlesztésére, hiszen akkor még más szempontok domináltak országosan és talán világviszonylati szinten is. Ezen indokoktól függetlenül az egyesülethez beérkezett pályázatok tekintetében a gazdaságfejlesztés érvényesülhetett és ennek eredményeként várható a térségben összességében 60 új munkahely létrehozása az elmúlt 3 év viszonylatában. Az elkészített stratégiában megfogalmazott irányokat és prioritásokat szükséges volt átgondolni ezen új helyzet megfelelő kezelése végett. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatánál fő szempont volt a gazdasági válság kezelésére olyan célkitűzéseket megalkotni, mely a munkahelyteremtést, a különböző térségi fenntartható beruházások megvalósítását, és a fizetőképes lakossági keresletet tudja indukálni. A térségben lévő lehetőségeket és adottságokat kihasználva ezen célkitűzések párosulnak a beérkezett projekt ötletekkel, melyek a LEADER intézkedési terv alapjául is tudnak szolgálni. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatánál és újra gondolásánál a beérkezett projekt ötleteket nem korlátoztuk be egyetlen témakörre sem, hiszen a térségben lévő kezdeményezéseket kívántuk összegyűjteni és beépíteni a stratégiában legyen szó akár egy rendezvényről, de akár egy iskola felújításról. Ennek célja az volt, hogy stratégia minél szélesebb kört tudjon lefedni, mert a kulcsszó a térségen van és egy térség fejlesztése nem csak LEADER programra allokált forrásból valósulhat meg. Az országos viszonylatban meghirdetett Új Széchenyi Terv és az egyéb hazai forrású pályázatok is részét képezik a stratégiánknak, így a beérkezet projekt ötleteket ezen irányvonalak mentén igyekeztünk besorolni. A LEADER program keretében az egyesület elképzelése az, hogy átláthatóbb és egyszerűbb pályázati rendszer kerüljön kialakításra, mely minden lehetőséget és adottságot figyelembe vesz az intézkedések megfogalmazásánál. A fő célkitűzéseknél olyan lehetőségeket vettünk figyelembe, melyek a projektötletek alapján felszínre kerültek. Az Egyesület elképzelése a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia irányvonalai mentén a térségi gazdaság fejlesztése, a 21   

munkahelyek megőrzése és munkahelyteremtés, a civil társadalom erősítése, a fenntartható energiaformák bevezetése a térségi szemlélet megalkotásával. A térségi adottságokra alapozott turisztikai termékpaletta szélesítése az elő hagyományok kihasználásával. 2.5 SWOT elemzés Erősségek

                   

Közlekedési szempontból kedvező adottságú térség Meglévő ipari bázis, nagyobb munkavállalói foglalkoztatás Kedvező infrastrukturális háttér A szolgáltató szektor a térségben fejlődőképes A térégben sokoldalúan használható, képzett munkaerő található Új tevékenységek befogadására képes társadalmi háttér A civil társadalom önszerveződő képessége megfelelő Szép természeti táj, vízpart, holtágak, szigetek megléte Néprajzi, kulturális értékek, népszokások, élő hagyományok fellelhetősége Horgászat, vadászat lovaglás tradíciók megléte Barátságos egyre szépülő faluképek Híres út menti csárdák és halászcsárdák, vendéglátó egységek Települések testvérvárosi kapcsolatrendszere Mezőgazdasági infrastruktúra megléte Fennmaradt mezőgazdasági nagyüzemek működése Jó minőségű mezőgazdasági területek Kedvező földrajzi elhelyezkedés a mezőgazdasági termelés szempontjából Szellemi műhely megléte oktatás, kutatás a területfejlesztés és a vidékfejlesztés területén Megvan az összefogás és az egyetértés igénye a települések között Aktív és hatékony pályázó tevékenység

Gyengeségek

 A főúthálózat átkelési szakaszai településeken mennek keresztül  Kerékpár úthálózat csak településeken belül vannak kialakítva, de ez is jelentéktelen            

mértékben A hír- és távközlési rendszerek kiépítettsége nem teljes A tömegközlekedés nem az igényekhez mérten van alakítva Szelektív kommunális hulladékgyűjtés hiánya Egyes településeken a csatornázottság hiánya A Duna menti természetvédelmi értékek kiemelt védelmének a hiánya A Duna adta környezetkímélő lehetőségek kihasználatlansága Biológiai allergének növekvő koncentrációja Illegális szemétlerakó helyek a szántóföldeken és a települések környékén Gazdasági integrációk száma csekély A fizetőképes kereslet jelentős része nem település szinten realizálódik Összehangolt térségi marketing és reklámtevékenység hiánya Térségi szinten nincs megoldva a befektetők fogadása 22 

 

                       

Egyre romló egészségi állapot a népesség körében Rugalmas foglalkoztatási formák, részmunkaidős foglalkoztatás ismeretlen Információ és információs rendszer gyengesége Falusi turizmus fejletlensége Idegenforgalmi termékek hiánya Gyenge turisztikai és idegenforgalmi arculat Elhanyagolt településrészek térségi szinte A térség Duna parti területeinek feltáratlansága turizmus szempontjából Összefüggő kerékpárút hálózat hiánya A térség belső turizmusának alacsony intenzitása Többnapos tartózkodást indukáló rendezvények hiánya Mezőgazdasági termékek értékesítési gondjai, szervezetlenség és kiszolgáltatottság Nincs meg a szektorok közötti együttműködés Helyben termelt termékek piacra jutási esélyei elenyészőek Kertészeti termékek alacsony szintje Ökológiai gazdálkodási kultúra fejletlen Hiányoznak a táj specifikus termékek és szolgáltatások Öntözési lehetőségek kihasználatlansága Agrármarketing hiánya Kevés a térségi összefogással megvalósított projekt A turisztikai infrastruktúra kiépítetlensége (szálláshelyek, csónakkikötők, parkolók, higiéniás helységek stb.) Kézimunka igényes kultúrák hiánya A térség identitása nehezen formálódik A belső erőforrások nem minden esetben vannak megfelelően kihasználva

Lehetőségek

              

A civil szféra foglalkoztatási lehetőségeinek a kihasználása A szolgáltatások fejlesztésében rejlő munkahelyteremtés A piaci követelményeknek megfelelő iskolai végzettség általános szintjének növelése A Duna vízi turisztikai potenciáljának kihasználása Kedvező földrajzi helyzet és jó megközelíthetőség kihasználása A turizmus felismert fontossága Aktív vidéki üdülés lehetőség Üzleti és konferencia turizmus megalapozása a térségben Speciális turisztikai termékek fejlesztésének lehetőség Történelmi és kulturális, gasztronómiai hagyományok a térségi szintű fejlesztése Minőségi mezőgazdasági termékek előállítása (vetőmagtermesztés, ökológiai gazdálkodás stb.) A jó minőségű földterületek hatékony kihasználásának lehetősége Kézműves és régi mesterségek felelevenítése Helyi érdekű képzés és szakképzés lehetőségének a biztosítása Gazdaságfejlesztési projektek, együttműködések ösztönzése, mikrovállalkozások segítése 23 

 

 Prevenciós programok indítása, környezetvédelem és egészségügy területén  Táji, természeti, építészeti adottságok kihasználásának növelése térségi szinten  Meglévő megújuló energiaforrásokra alapozó projektek kidolgozása és bevezetése a   

köztudatba, közintézményeknél való felhasználás lehetősége A helyben megtermelt termékek belső piacokon való értékesítése Környezettudatosság erősítése térségi szinten Térségi identitástudat erősítése, helyi közösség építés, a hozzá tartozó infrastrukturális háttér biztosításával

Veszélyek

 Forráshiány a beruházások megvalósításánál a projektek csak ötletek maradnak  A települések nem várt események miatt kénytelenek a fejlesztési forrásaikat más célokra            

fordítani (természeti eredetű katasztrófák, földcsuszamlás, árvíz stb.) A Duna mellékág-rendszerének környezetterhelése növekszik, vagy stagnál A mikro-, kis- és középvállalkozások hitellehetőségei erősen korlátozottak A népességben öregedési folyamat megy végbe A fiatalok helyben tartása nem valósítható meg Idegenforgalmi gazdasági tudat hiánya a térségben A mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége napról napra változik, nem lehet előre tervezni Értékesítési gondok, a minőségi termelés hiánya Nem megfelelően betartott technológiák környezetszennyezés A kormányzati döntések végrehajtása bürokratikus A pályázói kedv elmaradása a hosszú pályáztatási folyamatok miatt Civil szervezetek önkéntes munkáinak elmaradása Nem megfelelően letisztult jogszabályi környezetek

24   

3.

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS)

3.1. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának jövőképe az alábbiakban foglalható össze: a cél, hogy 2013-ra a térség az adott szektorokon belül adott szakterületek - elsősorban a gazdaságfejlesztés és az idegenforgalom területén - képviselői partnereknek és ne versenytársaknak tekintsék egymást és találják meg azokat a kapcsolódási területeket, ahol eredményesen tudnak együttműködni. A stratégia és ennek kapcsán megvalósuló fejlesztések, beruházások hatására a Mezőföldi Híd térségének gazdasági és idegenforgalmi növekedése várható, a munkanélküliségi mutatók csökkenésével. A két hátrányos helyzetű település élhetőségének és fejlettségének jelentős javulása prognosztizálható. A településeken csökken az elvándorlás és növekszik a bevándorlások száma, valamint a fiatalok helyben maradása és letelepedése is várható, ezzel együtt a szellemi bázis megtartására is sor kerül, mely a társadalmi tőke erősítését hordozhatja magában. A térség identitástudata és a nemzetiségi hagyományok felszínre kerülésével a térség ismeretsége növekedésnek indul. A települések és területek közötti „híd” kiépítésével, a fejlesztési és együttműködési potenciál kihasználása valósulhat meg. A helyben megtermelt termékek és áruk ismeretsége és jelentősége növekedhet térségi szinten. 3.2 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesületet alkotó települések sajátosságaikban és adottságaikban ugyan eltérőek, de az együtt gondolkodás és az együttműködés eredményeként olyan fejlesztési elképzelések valósulhattak meg az elmúlt 5 évben, amelyek tovább gondolásra alkalmasak és kapcsolódási pontok lehetnek újabb fejlesztési elképzeléseknek. Itt szükséges megemlíteni, hogy a települések nagy része viszont hasonló gondokkal és problémákkal küszködik és így a stratégiában felvázolásra kerülő célkitűzések ezeket hivatottak szolgálni, enyhíteni. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata során új lehetőségek kerültek előtérbe, melyeket a helyzetelemzés is alá tud támasztani és egyben kapcsolódási pont is a térségi szükségletekhez. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia helyzetelemzése 5 szempont szerint került áttekintésre, és összefoglalásként az alábbiak kapcsolhatók a térség szükségleteihez. A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület által lefedett területek igen kedvezőadottságokkal bírnak, megfelelő úthálózatok állnak rendelkezésre, melyek bekapcsolhatók az országos vérkeringésbe, viszont a beruházásoknak kiajánlható telephelyek száma és kialakítottságuk igen elenyésző, így a nagyobb munkahelyteremtéssel kapcsolatos beruházások nem valósulhatnak meg jelenleg. A helyben megtermelt és értékesített termékek fejlesztése, piacra jutás esélyeinek a növelése ezért válhat kitörési ponttá térségi szinten, hiszen a kisebb vidékies területeken a munkahelyteremtés csak ez irányban valósítható meg. A térségi adottságokat figyelembe véve és azok fenntartható hasznosítása igen fontos jelentőséggel bír, 25   

hiszen az ilyen irányú kezdeményezések alapjai megtalálhatók az akciócsoport területén, mint például a szélenergia hasznosítása és a biogáz üzem megléte. Különösen nagy odafigyelés szükséges a térségben lévő két hátrányos helyzetű település fejlesztési elképzeléseire, hiszen nekik szinte létfontosságú, hogy a források, melyek rendelkezésre állnak megfelelő kihasználtságot eredményezzenek. Itt főleg a munkahely teremtés szempontjából és a településen nyújtott szolgáltatások fejlesztésére szükséges koncentrálni annak érdekében, hogy a népességmegtartó képessége a két településnek, Daruszentmiklósnak és Nagykarácsonyban megmaradjon, illetve a fiatalság elvándorlása megszűnjön. Az akciócsoport területén lévő települések szinte természetközeli állapotban fenn tudtak maradni ennek eredményeképpen már jelenleg is számos III. tengelyes 1 körös projekt irányult a turisztikai szolgáltatások bővítésére és falusi szálláshelyek kialakítására, ezzel tud párosulni az a szolgáltatási paletta, melyet a nemzetiségi hagyományok és a meglévő térségi hagyományok tudnak képviselni. Itt elsődleges szempont az, hogy a meglévő és kialakult lehetőségekre építve új szolgáltatási paletták is kialakuljanak, illetve a térségbe érkező vendégek számára több napos időeltöltést eredményező program kínálatot tudjunk felvonultatni. A térségben számos olyan helyi védelem alatt álló terület, épület, építmény található, melynek megőrzése az utókor számára elengedhetetlen, és egyben felelősség is. Ezen törekvések hozzá tudnak járulni a helyi és térségi identitástudat erősítéséhez, illetve a települések arculati elemeinek a fejlesztéséhez, a stratégiában megfogalmazott irányvonalak egyike ezt hivatott kezelni. A civil társadalom aktivitása és a pályázatokon való részvételi arányuk igen kedvező képet mutatott az elmúl három év viszonylatában, ezen aktivitás a jelenlegi beérkezett projekt ötletek számában is ezt a képet tudja felvázolni. A stratégia viszont azon lehetőséget kívánja előtérbe helyezni, mely a civil társadalmi csoport erősítését tudja megvalósítani, és az összefogást, együttműködést erősíteni. A stratégia megalkotásánál figyelembe vettük a térségből érkezett projektötleteket és ezen ötlethalmazok alapján kerültek megfogalmazásra benne a fejlesztési irányvonalak. A stratégia célkitűzései és intézkedései maximálisan igazodnak a térségi szükségletekhez. 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései A 2013. évi HVS felülvizsgálatánál a fő célkitűzések alaphelyzetét tekintve időszerűek és helytállóak a beérkezett projektötletek alapján, viszont átcsoportosításra és koncentrálásra mindenképpen szükséges időt fordítani annak érdekében, hogy ténylegesen olyan teljes értékű célkitűzések megfogalmazására kerüljön sor, melyet a térségben élők is magukénak éreznek és kitűni belőle az alulról jövő kezdeményezés alapmetódusa.

26   

1. célkitűzés: Helyi gazdaságfejlesztés

adottságokhoz,

erőforrásokhoz

illeszkedő

térségi

és

helyi

A helyi vállalkozások létrehozásának, illetve meglévő vállalkozások fejlesztésének támogatása, a munkahelyteremtés és a munkahely megtartás érdekében. Ezáltal megőrizhető és fenntartható a térség munkaerő piaci potenciálja, illetve a lakosság fogyasztói társadalma. Intézkedések: 1. Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése (LEADER vállalkozásfejlesztés) 2. célkitűzés: Helyi életminőség fejlesztése A térségben lévő települések biztonságossá tétele a közrend és közbiztonság megteremtésével. Kamera rendszerek kihelyezésével a településeken megjelenő bűnözési hullámok visszaszorítása a cél, mely az elmúlt időszakokban egyre életszerűbb. A településeken élő lakosság megfelelő életkörülményeinek biztosításával a települések élhető és biztonságossá tétele a lakosság szám megtartását tudja eredményezni. A szintén ilyen célokat tud szolgálni a településen határában lévő sebesség mérő műszerek kihelyezése is. A településen működő közrendet és közbiztonságot felügyelő szerveződések feladatellátásukhoz kapcsolódó eszközeinek beszerzés. Intézkedések: 1. Közrend és közbiztonság (LEADER közösségi célú) 3. célkitűzés: Szabadidős szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése A szabadidős tevékenységek hasznos eltöltése érdekében olyan fejlesztési igények jelentkeznek térségi szinten, melyre célszerű a LEADER program keretében intézkedést megfogalmazni. Az elmúlt pályázati időszakokban is igen népszerű volt ezen kiírás és számos önkormányzat és civil szervezet élt ezzel a lehetőséggel, hogy a települése közössége számára olyan szabadidős tereket alakítson ki, mely a mozgás és az egészséges életmódra való lehetőséget tudja biztosítani. Sajnos jelenleg is vannak még olyan települések a HACS területén, ahol időszerű és igény mutatkozik az ilyen irányú fejlesztések megvalósítására. Elhanyagolt spottelepek, lepusztult sportpályák, sporthelyszínek fejlesztése új funkciókkal való megtöltése, a hozzájuk kapcsolódó eszközök beszerzése. A célkitűzéssel az egészségesebb életmódra való nevelés és a szabadidős tevékenységek népszerűsítése válhat valóra. 1. Szabadidős szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, sporttevékenységekkel és rekreációval kapcsolatos fejlesztések megvalósítása (LEADER közösségi célú)

27   

4. célkitűzés: Térségi identitástudat és adottságok fenntartható fejlesztése, erősítése, épített, természeti, táji és kulturális örökség megőrzése, fejlesztése A térségben a közösségi célok elérése érdekében, meglévő és új létesítmények közösségi terek kialakítása, melyek ezen célokat szolgálják. A településen élő lakosság szolgáltatás ellátottságának növelése érdekében a magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtás lehetőségének megteremtése. Meglévő épített, természeti, táji és kulturális értékek fenntartása, új funkciókkal való megtöltése, bemutatásának és látogathatóságának a biztosításával. 1. Közösségi tevékenységek fenntartását szolgáló fejlesztések megvalósítása, fejlesztése, térségi identitástudat megőrzése a fellelhető helyi értékek alapján. 3.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia LEADER intézkedései 1. Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése 2. Közrend és közbiztonság 3. Szabadidős szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, sporttevékenységekkel és rekreációval kapcsolatos fejlesztések megvalósítása 4. Közösségi tevékenységek fenntartását szolgáló fejlesztések megvalósítása, fejlesztése, térségi identitástudat megőrzése a fellelhető helyi értékek alapján. 3.5 Forrásallokáció A IV. tengely LEADER forrásallokációja a következőképpen mutatható be: Mezőföldi Híd HACS teljes forráskerete 2009-ben: HACS neve: Rendelkezésre álló forrás (€ és Ft): Lekötött forrás (€ és Ft): Maradvány (€ és Ft):

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület 1 237 376 €

389 253 742 Ft

524 470 € 712 906 €

164 987 773 Ft 224 265 969 Ft 314,58

Euró árfolyam: Mezőföldi Híd HACS teljes forráskerete 2011-ben: HACS neve: Rendelkezésre álló forrás maradvány + kiegészítés (€ és Ft):

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület 1 024 055 €

322 147 092 Ft

Lekötött forrás (€ és Ft):

898 369 €

282 608 768 Ft

Maradvány (€ és Ft):

125 686 €

39 538 324 Ft

Euró árfolyam:

314,58 28 

 

  Mezőföldi Híd HACS várható forráskerete 2013-ban: Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület HACS neve: Rendelkezésre álló várható forrás maradvány + kiegészítés 250 000 000 Ft (€ és Ft):     Leader terv alapján megbontott források 2013-ban: Intézkedés megnevezése

Támogatás Várható pályázatok max. száma minimálisan összege/pályázat Térségi és helyi 10 000 000 Ft 17 db vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése Közrend és közbiztonság 5 000 000 Ft 4 db Szabadidős 5 000 000 Ft 4 db szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, sporttevékenységekkel és rekreációval kapcsolatos fejlesztések megvalósítása 5 000 000 Ft 4 db Közösségi tevékenységek fenntartását szolgáló fejlesztések megvalósítása, fejlesztése, térségi identitástudat megőrzése a fellelhető helyi értékek alapján. Összesen

29 db

Intézkedésre allokált tervezett forrás kb. 170 000 000 Ft

kb. 20 000 000 Ft kb. 40 000 000 Ft

kb. 20 000 000 Ft

kb. 250 000 000 Ft

       

29   

4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet gyűjtés A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatát a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület az egyesülethez beérkezet projektötlet adatlapok alapján végezte el. Így ezen felülvizsgálati folyamat teljesen a térség lakosságának az igényei alapján került elvégzésre. Az egyesület nyilvánossági intézkedései a térségben:

 Folyamatos hírek és aktualitások megjelentetése a honlapon a HVS felülvizsgálattal kapcsolatosan Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület júniusi hírlevél - 2012.06.29. Tartalomból: ÚMVP IV. tengely LEADER újbóli megnyitása Fontos tudnivalók LEADER nyertes rendezvény esetén Új keresési funkció az ÉNGY-ben LEADER Rendezvény eseménynaptár Megvalósult térségi fejlesztések (ÚMVP)

    

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület júliusi-augusztusi hírlevél - 2012.08.31. Tartalomból: ÚMVP III. tengely Mikrovállalkozások fejlesztése aktualitások ÚMVP III. tengely Falumegújítás és –fejlesztés 3.kör ÚMVP IV. tengely LEADER újbóli megnyitása Megjelentek az új arculati elemek LEADER Rendezvény eseménynaptár Megvalósult térségi fejlesztések (ÚMVP)

     

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület februári hírlevele - 2013.03.01. Tartalomból:      

Monitoring adatszolgáltatásra felhívás EMVA kifizetési kérelmekhez tartozó közlemények Figyelemfelhívás LEADER Program egyszerűsítése 2013-ban Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálásra nyújtandó támogatás Eseménynaptár

30   

LEADER újbóli megnyitása 2013-ben - 2013.03.20. A LEADER pályázat benyújtására 2013. június 3-tól lesz lehetőség. Ehhez kapcsolódóan felülvizsgálatra kerül a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája. bővebben ... LEADER pályázatok várható menete - 2013.03.25. Pályázat menete 1. Az ügyfél előzetes projektjavaslatot (NEM egyenlő az projektötlet adatlappal!!!) nyújt be a Helyi Bíráló Bizottságnak. A Mezőföldi Híd HACS kizárólag a HVS mellékletét képező, a LEADER HACS által előzetesen kidolgozott, szükség esetén bővített projekt adatlap formátumában fogadhatja el az ügyfél projektjavaslatát. Az ügyfél a projektjavaslatát 2 példányban postai útón nyújtja be a Mezőföldi Híd HACS-hoz. bővebben ... HVS felülvizsgálata 2013 - 2013.03.25. A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület az előzetesen benyújtott projektötletei alapján elkészíti a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának (HVS) a felülvizsgálatát. A HVS felülvizsgálat szükségszerűségét a LEADER 3. körű pályázati meghirdetése indokolja, hiszen az akciócsoportnak felülvizsgált és elfogadott HVS-sel szükséges rendelkezni ahhoz, hogy a LEADER 3. kör pályázati forduló kihirdetésre kerülhessen. A LEADER 3. körre várhatóan az egyesületnek 250 000 000 Ft áll majd rendelkezésére, hogy Tervező fórum (HVS) fejlesztési elképzeléseket támogasson. bővebben ... Meghívó HVS tervezői fórumok - 2013.03.25. Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület 2013. március 28-án és 2013. április 2-án 10 órai kezdettel Kulcson az egyesület tárgyaló termében (2458 Kulcs Rákóczi u. 139.) HVS tervezői fórumot tart, melyre ezúton tisztelettel és szeretettel meghívom. bővebben ..

31   

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület márciusi hírlevele - 2013.03.28. Tartalomból:     

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata LEADER pályázatok menete 2013-ban EMVA kifizetési kérelmek hiánypótlása Pályázati felhívás HÍR védjegy használati jogának elnyerésére Kötelező arculati elemek

Meghívó HVS tervezői fórum - 2013.04.02. Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület 2013. április 4-én 16 órai kezdettel Mezőfalván a művelődési ház nagytermében (2422 Mezőfalva Kinizsi u. 42.) HVS tervezői fórumot tart, melyre ezúton tisztelettel és szeretettel meghívom. bővebben ...

EMVA IV. tengely LEADER LEADER újbóli megnyitása 2013-ben A LEADER pályázat benyújtására 2013. június 3-tól lesz lehetőség. Ehhez kapcsolódóan felülvizsgálatra kerül a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája. A következő pályázati időszakban prioritást fognak kapni a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó pályázatok. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatával kapcsolatosan igyekszünk felmérni a jelenlegi fejlesztési igényeket. A fejlesztési elképzeléseket, ötleteket a projektgyűjtő kérdőív kitöltésével kizárólag postai úton várjuk, az alábbi címre: Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület 2458 Kulcs, Rákóczi u. 139. Projektötlet adatlap benyújtási határideje: 2013. március 29. (péntek) FONTOS! A projektötleteknek valós, megvalósítható igényeken kell alapulniuk! Ezen kívül telefonon (25/252-752) előre egyeztetett időpontban lehetőség van az ügyfélszolgálati irodában (2458 Kulcs, Rákóczi u. 139.) személyes konzultációra is. Projektgyűjtő kérdőív 2012.07.01-től folyamatos elérése a honlapon.

32   

Lakossági fórumok szervezése a HVS-sel kapcsolatosan 2013. március 28. (csütörtök) 10 órai kezdettel Kulcs HACS tárgyaló 2013. április 2. (kedd) 10 órai kezdettel Kulcs HACS tárgyaló 2013. április 4. (csütörtök) 16 órai kezdettel Mezőfalva, a Művelődési házban

 Folyamatos észrevételezés lehetőségének biztosítása a HVS-sel kapcsolatosan az  

[email protected] e-mail címre Tervezői csoport konzultációin való nyilvánosság biztosítása A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesülethez összesen 149 db projektötlet adatlap érkezett be a nyitva álló időszak végéig, melyről nyilvántartás készült. A HVS felülvizsgálatánál a projektötlet adatlapok alapján került meghatározásra az az intézkedési csomag, mely a pályázati kiírásokat képezi.

4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület kiemelt figyelmet fordított és fordít a LEADER szellemiség betartására és megvalósítására, hiszen a LEADER-ben megmutatkozó alapelvek állnak legközelebb a lakossági igényekhez és a vidéki területek fejlesztési elképzeléseihez. Ezen alapelvek hozzá tudják segíteni a lakosságot, hogy a vidéken is megfelelő szolgáltatások és munkahelyek álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy egy terület ne néptelenedjen el és a lakosság egy élhető vidéki területen éljen és boldoguljon a mindennapjai során. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában megfogalmazott fő célkitűzések ezen eszméket igyekeznek szolgálni. A pályázati elképzeléseket igyekszünk segíteni azzal, hogy a LEADER szerű megközelítéseket minden egyes kiírásnál meghatároztuk, így a pályázó saját maga is el tudja dönteni, hogy érdemes-e a LEADER programban indulnia. Az egyesület úgy gondolja, hogy a program végrehajtásának a sikere a folyamatos információáramlásban és a pályázókkal való kapcsolatok kiépítésében rejtőzik, hiszen meghirdetésre kerülhet egy program, ha nincs ösztönzés és információáramlás a térség szereplői között. A LEADER szerű megközelítés a HACS működésében, illetve a fejlesztési elképzelések megvalósításánál is kiemelt jelentőséggel bír, melyre a következő felsorolás nyújt segítséget: Terület alapú megközelítés: a projekt olyan a helyi stratégiában meghatározott témára, tartalomra irányul, mely közös hagyományokon, adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából és elősegíti a településen élők identitástudatának megtartását. Alulról építkező megközelítés: A projekt gazda az akciócsoport valamely településén aktív közösségi szereplő, vagy a helyi stratégiában meghatározott közösségi igények alapján kívánja megvalósítani az elképzelt tevékenységét. Integrált és ágazatközi fellépések: A projekt hozzá járul a jogosult településeken a társadalmi fejlődéshez és a térség szempontjából fontos, a helyi stratégiában megfogalmazott társadalmi igényt elégít ki.

33   

Hálózat építés és együttműködés: A projekt tartalmaz együttműködési formákra irányuló szándékot, illetve tervez együttműködést hasonló szervezetekkel, vagy hasonló témában, illetve más szférák közötti esetleges együttműködési formák kialakulását kezdeményezi Innováció: A kedvezményezett a projekt megvalósítása részeként javítja tevékenységét, és a szolgáltatásaihoz való hozzáférés esélyeit növeli, vagy a természeti erőforrásokkal, az energiával való gazdálkodás hatékonyságát növeli. A helyi lakosság aktivizálása, bevonása a fejlesztési folyamatokba: A fejlesztések előkészítésénél, a megvalósításánál a helyi lakosság véleménye, építő jellegű kritikája meghatározó lehet egy-egy beruházás megvalósításánál és az üzemeltetési és fenntartási időszak alatt, így elengedhetetlen a helyben élő emberek bevonására alapuló fejlesztési elképzelések ilyen irányú megvalósítása. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósítása során a LEADER program vonatkozásában minimálisan 29 db pályázati elképzelés benyújtására számít az egyesület a rendelkezésre álló források tekintetében. Az egyesületünk tagságában, a szakmai programok megvalósításában és a tervezési folyamatok ellátásában is a három szféra képviselői aktívan részt vesznek, így a szférák közötti együttműködés, gondolkodás maximálisan megvalósul az egyesület működése kapcsán.

34   

5. Mellékletek 5.1 HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek Tervezett határidők Tevékenységek

Határidők, időpontok

Elvárt esemény

Projekt ötletek gyűjtése

2013. március 29.

Tervező fórum (HVS)

2013. március 28. 10 óra

A beérkezett projektek ismertetése, feldolgozása, 2458 Kulcs Rákóczi u. célkitűzésekhez való 139. egyesületi tárgyaló illeszkedésük vizsgálata, a terem célkitűzésekből intézkedések megfogalmazása, HVS felülvizsgálata

Tervező fórum (HVS)

2013. április 2. 10 óra 2458 Kulcs Rákóczi u. 139. egyesületi tárgyaló terem

A beérkezett projektek ismertetése, feldolgozása, célkitűzésekhez való illeszkedésük vizsgálata, a célkitűzésekből intézkedések megfogalmazása HVS felülvizsgálata

Tervező fórum (HVS)

2013. április 4. 16 óra 2422 Mezőfalva Művelődési ház tárgyaló

A beérkezett projektek ismertetése, feldolgozása, célkitűzésekhez való illeszkedésük vizsgálata, a célkitűzésekből intézkedések megfogalmazása HVS felülvizsgálata

Ajánlott küldeményként postai feladással az egyesület címére: 2458 Kulcs Rákóczi u. 139.

A HVS elfogadása közgyűlés 2013. április 10. 15 óra által 2458 Kulcs Rákóczi u. 139. egyesületi tárgyaló elnökségi és egyesületi terem közgyűlés

A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület HVS elfogadása, a beérkezett projektötletek, illetve a tervezői fórumon elhangzottak alapján.

Aktuális tájékoztatók, információk átadása a potenciális pályázóknak a munkaszervezet részéről

Az Irányító Hatóság által elfogadott HVS alapján a pályázók felkészítése a pályázatok benyújtására

2013. április 29-től folyamatosan, személyesen, e-mailben, postai úton

35   

5.2 Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Strtégia LEADER Terv 2013. Jövőkép Célkitűzés kód

CÉLKITŰZÉS

A Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi és helyi gazdaságfejlesztés

Intézkedés kód

A1

Intézkedés címe

Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése

Célterülethez allokált forrás (Ft) Besorolás Minimum támogatási összeg Maximum támogatási összeg Várható pályázatok száma minimálisan

kb. 170 000 000

B Helyi életminőség fejlesztése

D

Szabadidős szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése

Térségi identitástudat és adottságok fenntartható fejlesztése, erősítése, épített, természeti, táji és kulturális örökség megőrzése, fejlesztése

B1

C1

D1

Közrend és közbiztonság

Szabadidős szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, sporttevékenységekkel és rekreációval kapcsolatos fejlesztések megvalósítása

Közösségi tevékenységek fenntartását szolgáló fejlesztések megvalósítása, fejlesztése, térségi identitástudat megőrzése a fellelhető helyi értékek alapján.

kb. 40 000 000

kb. 20 000 000

közösségi célú fejlesztés

közösségi célú fejlesztés

200 000 5 000 000

200 000 5 000 000

4 db

4 db

1 000 000 10 000 000

kb. 20 000 000 közösségi célú fejlesztés 200 000 5 000 000

17 db

4 db

vállalkozásfejlesztés

C

36   

5.3 Nyilvánossági intézkedésre vonatkozó igazoló dokumentumok

37   

38   

5.4 Térképek

39   

5.5 Táblázatok Az Adonyi kistérség mezőgazdasági területének megoszlása művelési ágak szerint 2006ban Megnevezés

Terület (ha)

Mezőgazdasági terület megoszlás (%)

24371

89,5

Kert

195

0,8

Gyümölcsös

171

0,7

Szőlő

390

1,6

Gyep(rét)

292

1,2

Gyep (legelő)

1511

6,2

Mg összesen

26930

100

Szántó

A szántóterületek átlagos aranykorona értéke az Adonyi kistérségben Település

Aranykorona érték

Adony

22,87

Beloiannisz

27,4

Besnyő

29,99

Iváncsa

25,22

Kulcs

23,9

Perkáta

29,67

Pusztaszabolcs

27,75

Szabadegyháza

25,6

Adonyi kistérség összesen

26,55

40   

Az Adonyi kistérség strukturális megoszlása 2006-ban Megnevezés Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok

Összesen

Terület (ha)

Mg. Terület megoszlása (%)

Terület (ha)

Mg. Terület megoszlása (%)

Terület (ha)

16816

69

7555

31

24371

Kert

5

2,8

190

97,2

195

Gyümölcsös, szőlő

81

14,6

480

85,4

561

Gyep

1305

72,4

498

27,6

1803

Mezőgazdasági terület összesen

18207

67,6

8723

32,4

26930

Szántó

Az Adonyi kistérség erdősültsége 2006 Település

Terület (ha)

Erdőterület (ha)

Erdősültség (%)

Adony

6105

458,4

7,5

Beloiannisz

454

38

8,4

Besnyő

4464

96,8

2,2

Iváncsa

2517

55,9

2,2

Kulcs

1673

23,2

1,4

Perkáta

7452

585,1

7,9

Pusztaszabolcs

5167

144

2,8

Szabadegyháza

4164

511

12,27

Adonyi kistérség összesen

31996

1912,4

5,9

41   

Település Adony

Az Adonyi kistérség állatállománya 2006-ban Szarvasmarha Sertés Juh

Baromfi

1062

7077

0

15619

0

80

0

1254

Besnyő

963

8855

0

19320

Iváncsa

132

283

0

14365

2

18

2

9874

Perkáta

419

630

3395

27269

Pusztaszabolcs

1266

339

14

18354

Szabadegyháza

121

339

654

12547

Adonyi kistérség összesen

3965

17621

4065

118602

Beloiannisz

Kulcs

Adony kistérség településein vetett fontosabb növények területe 2006-ban Település Kalászosok Kukorica Cukorrépa Napraforgó Egyéb Adony

666

673

507

869

1259

Beloiannisz

46

151

-

60

24

Besnyő

1693

575

437

659

488

Iváncsa

680

290

35

412

469

Kulcs

595

75

-

205

64

Perkáta

1950

1580

-

950

1283

Pusztaszabolcs

1560

970

56

670

884

Szabadegyháza

1560

1080

-

257

639

Adonyi kistérség összesen

8750

5394

1035

4082

5110

A kistérség szántóterület nagysága 24371 ha.

42   

A Dunaújvárosi kistérség mezőgazdasági területének megoszlása művelési ágak szerint 2006-ban Megnevezés

Terület (ha)

Mezőgazdasági terület megoszlás (%)

25022

90,5

Kert

249

0,9

Gyümölcsös

166

0,6

Szőlő

194

0,7

Gyep(rét)

387

1,4

Gyep (legelő)

1631

5,9

Mg összesen

27649

100

Szántó

A szántóterületek átlagos aranykorona értéke a Dunaújvárosi kistérségben Település Baracs Daruszentmiklós

Aranykorona érték 26,00 n.a.

Dunaújváros

26,22

Előszállás

22,72

Kisapostag

23,65

Mezőfalva

25,45

Nagykarácsony

28,41

Nagyvenyim

27,82

Rácalmás

27,01

Kistérség átlagos aranykorona értéke

25,91

43   

A kistérség strukturális megoszlása 2006-ban Megnevezés

Gazdasági szervezetek

Egyéni gazdaságok

Összesen

Terület (ha)

Mg. Terület megoszlása (%)

Terület (ha)

Mg. Terület megoszlása (%)

Terület (ha)

16514

65,99

8508

34,01

25022

Kert

14

5,62

235

94,38

249

Gyümölcsös, szőlő

58

16,12

302

83,88

360

Gyep

1350

66,89

668

33,11

2018

Mezőgazdasági terület összesen

17936

64,88

9713

35,12

27649

Szántó

A kistérség településein vetett fontosabb növények területe 2006-ban Település

Kalászosok

Kukorica

Cukorrépa

Napraforgó

Egyéb

Baracs

680

847

-

370

1930

Daruszentmiklós

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Dunaújváros

907

768

-

443

-

Előszállás

1732

1715

-

476

220

Kisapostag

140

231

-

109

98

Mezőfalva

2230

1890

44

490

1266

Nagykarácsony

880

720

-

310

476

Nagyvenyim

1423

1136

-

730

53

Rácalmás

1047

583

30

669

379

Kistérség összesen

9039

7890

74

3597

4422

A kistérség szántóterület nagysága 25022 ha.

44   

A Dunaújvárosi kistérség állatállománya 2006-ban Település

Szarvasmarha

Sertés

Juh

Baromfi

Baracs

846

4240

1530

24058

Daruszentmiklós

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Dunaújváros

2205

10965

286

19129

Előszállás

602

1313

893

29236

Kisapostag

8

30

3

8568

Mezőfalva

3881

1767

4452

23574

Nagykarácsony

9

4376

6

11252

Nagyvenyim

67

28

338

19412

Rácalmás

0

69

61

20954

Kistérség összesen

7618

22779

7569

156183

A Dunaújvárosi kistérség erdősültsége 2006-ban Település

Terület (ha)

Erdőterület (ha)

Erdősültség (%)

Baracs

5518

589,2

10,7

Daruszentmiklós

n.a.

n.a.

n.a.

Dunaújváros

5266

285,1

5,4

Előszállás

5911

210,2

3,6

Kisapostag

958

41,2

4,3

Mezőfalva

8042

727,4

9,0

Nagykarácsony

3046

20,3

0,7

Nagyvenyim

4368

111,5

2,6

Rácalmás

4065

372,3

9,2

Kistérség összesen

37174

2357,2

6,3

45   

5.6 Térségre vonatkozó egyéb stratégiák Adonyi Kistérség Vidékfejlesztési Stratégiája Dunaújvárosi Kistérség Vidékfejlesztési Stratégiája Dunaújvárosi Kistérség fejlesztési koncepciója Adonyi Kistérség fejlesztési koncepciója Adonyi Kistérség turisztikai koncepciója

5.7 Fenntarthatósági alapelvek Helyi fenntarthatóság: Járuljon hozzá a helyi fenntarthatósághoz, azáltal, hogy nemzeti kincsként kezeli az ország egyedülálló mezőgazdasági és természeti adottságait, továbbá segítse a térség termék és nyersanyag, energia behozatal kiváltását; Globális fenntarthatóság: Járuljon hozzá a globális fenntarthatósághoz, különösen az éghajlatváltozás megelőzése, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a vízkészletek és a talaj megóvása terén; Ökoszociális vidékfejlesztés: Segítse elő a földhasználat strukturális problémáinak megoldását és a környezetkímélő, természet-megőrző mezőgazdasági szerkezetváltást; Vonzó vidéki világ: Segítse elő a vidéki életmód javítását, erősítse a vidék megtartó- és vonzerejét, segítse elő a vidék Magyarország megismertetését; Értékőrző, diverzifikált gazdálkodás: Segítse elő a vidéki életmód, kultúra és hagyományok sokféleségének megőrzését, biztosítsa a kulturális örökség részét képező építészeti, régészeti, néprajzi, településszerkezeti és táji értékek fennmaradását, óvja meg a vidék biológiai sokféleségét és relatíve jó környezetállapotát; Gondosság és önzetlenség: Biztosítsa a „jó gazda gondossága” elvének az érvényesülését, de nem sértheti más közösségek (pl. az érintett területekkel szomszédos térségek) értékeit és érdekeit, nem vezethet a területi különbségek növekedéséhez; Etikus működés: Elő kell segítenie az egészséges termékek előállítását, állatjóléti tevékenységet és az etikus termelés és kereskedés kereteinek kialakulását; Tudatos élelmiszertermelés és fogyasztás: Segítse elő az élelmiszer termékekkel kapcsolatos fogyasztói magatartás javítását és a fenntartható fogyasztási szokások elterjesztését.

Környezeti szempontok Természetmegőrző vidékfejlesztés: Egyértelműen támogatnia kell a természeti értékek, a biológiai sokféleség, a genetikai állomány és a természetes térszerkezet megőrzését; Ökologikus vidékfejlesztés: A gazdálkodási tevékenységek, valamint a föld- és tájhasználat során az erőforrás-igény és környezethasználat vegye figyelembe a környezet korlátozott eltartó képességét és a helyi természeti adottságokat;

46   

Szennyezés megelőzés, minimalizálás: Törekedjen a szennyezések és a hulladékok kibocsátásának megelőzésére, illetve ahol ez nem lehetséges, e kibocsátások minimalizálására (a helyi környezetet csak az eltartó-képességéig terheli); Tovagyűrűző negatív hatások minimalizálása: Mérsékelnie kell a mezőgazdaság okozta kedvezőtlen környezeti hatásokat; különösen nem erősítheti az elsivatagosodás, az éghajlatváltozás, a szélsőséges vízjárás, a talajpusztulás kedvezőtlen környezeti hatásait, továbbá nem vezethet a különböző környezeti rendszerek közötti szennyezés-átterhelésekhez; Dematerializáció: A felhasznált ipari nyersanyagok (pl. műtrágya, növényvédő szer, agrotechnika) és energiahordozók mennyiségét, a szállítási és raktározási igényeket minimalizálni kell; Újrahasznosítás: Az intézkedéseknek elő kell segíteniük a szennyvizek, a hígtrágyák és a hulladékok, mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítását; Takarékosság a kimerülő készletekkel: A meg nem újuló természeti erőforrások és lételemek igénybevételét minimálisra kell szorítani; Értékvédő gazdálkodás a megújuló erőforrásokkal: A feltételesen megújuló természeti erőforrások és környezeti elemek készleteit, állapotát és önszabályozó képességét fenn kell tartani és ezeket csak megújuló képességük mértéke és üteme figyelembevételével lehet igénybe venni; Ágazati integráció: Segítse elő a fenntartható közlekedéspolitika, fenntartható energiapolitika, az ökológiai szemléletű tájgazdálkodás érvényre juttatását.

Gazdasági szempontok Prosperáló vidéki gazdaság: Segítse elő a magas hozzáadott értéket előállító gazdálkodást, a mezőgazdasági ágazat tőkehiányának mérséklését, a gazdálkodás stabilitását és kiszámíthatóságát; Integrált termékpolitika: Segítse elő az integrált termékpolitika érvényesülését azáltal, hogy a termelői és fogyasztói mintázatok átalakításának iránya az anyag és energia intenzív termékek és szolgáltatások körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába mutasson; Decentralizált vidékfejlesztés: Nem vezethet a mezőgazdasági vállalkozások indokolatlan koncentrációjához, és elő kell segítenie a vállalkozások sokszínűségét, verseny-egyenlőségét ; „Termelj helyben, fogyassz helyben”: Segítse elő a helyi piacra jutást, a közösségi önellátást, támogassa a helyi élelmiszer-termelést és forgalmazást; „Dolgozz helyben”: Segítse elő a helyben foglalkoztatást, a helyi kisvállalkozások fejlődését, a családi, kisközösségi gazdálkodási formák elterjesztését, támogassa a falusi életmód, a hagyományokon alapuló megélhetési formák térnyerését; Minőségi termékek, innováció: Segítse elő a mezőgazdaságban az innovációt, az innovatív gazdálkodási technikák elterjesztését és a minőségi agrártermelést; Diverzifikált vidéki termék kínálat: Segítse elő a sajátos értékesítésű, egyedi minőségű termékek (pl. hungarikum) előállítását;

47   

Térségen belüli termelési együttműködések: Erősítse a térségen, településen belüli termék feldolgozási láncolat kialakítását, a termelők, gyártók egymásközti kereskedelmi kapcsolatainak javítását. 6. A HVS-ben megjelenő társadalmi szempontok, kritériumok Helyi ökoszociális érdekeltség és társadalmi felelősség vállalás: Segítse elő, hogy az erőforrások használata felelősségtudatos körülmények között történjen, és a helyi közösségek érdekeit szolgálja. Társadalmi méltányosság: Járuljon hozzá a vidéken élők megélhetésének javításához, a szegénység leküzdéséhez, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásához; Tudásalapú vidékfejlesztés: Segítse elő a mezőgazdaságban dolgozók képzését, hozzáférését az információhoz és a tudáshoz, segítse a gazdálkodást támogató helyi szellemi kapacitások, szolgáltatások kiépítését; Társadalmi kohézió: Segítse, hogy a vidéki közösségek kitalálják saját jövőképüket, identitásukat, továbbá támogassa a térségek, települések társadalmi probléma importjának kikerülését (pl. városról kiköltözők vidéki szegregációja); Szolidaritás, területi kohézió: Segítse elő az élelmiszertermelő és fogyasztó egymásra utaltságának felismerését, valamint a gazdaközösségek és a helyi társadalom kapcsolatának javítását; Nemzedékek közötti igazságosság és társadalmi esély egyenlőség: Az erőforrások értékvédő, takarékos, hosszú távú szempontokat szem előtt tartó gazdálkodását kell megvalósítani, oly módon, hogy a nők, gyermekek, idősek, fogyatékkal élők esélyegyenlősége is biztosított legyen; Társadalmi részvétel: Segítse a gazdatársadalom és az érintett helyi közösségek, civil és szakmai szervezetek részvételét a vidékfejlesztési döntésekben, támogassa a vidéki civil társadalom önszerveződését és fejlődését;

48   

LEADER INTÉZKEDÉSI TERV  

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából 2013-ban pályázható intézkedések

49   

1. Számú intézkedés A1 1.1. HVS intézkedés megnevezése:(kötelező adattartalom)

Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése

1.2.Kapcsolódó HVS célkitűzés:(kötelező adattartalom)

Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi és helyi gazdaságfejlesztés

1.3.HVS intézkedés leírása:(kötelező)

A Mezőföldi Híd HACS területén működő és induló vállalkozások beruházásainak, eszközbeszerzésének a támogatása, mely tevékenységek hozzá járulnak a versenyképesség megőrzéséhez és a szolgáltatásaik bővítéséhez. A fejlesztési elképzelés hozzá járul a munkahely megtartáshoz vagy munkahelybővítést eredményez. Támogatható tevékenységek telekhatáron belüli építés, bővítés, felújítás, korszerűsítés, ingatlanhoz kapcsolódó telekhatáron belüli kisléptékű infrastruktúrafejlesztés, minőség- és környezetirányzási rendszerek, szabványok bevezetése, eszközbeszerzés, gépbeszerzés, szolgáltatások beszerzése és marketing tevékenység.

1.4. Támogatási kritériumok:(opcionális) ‐ Csak olyan fejlesztés támogatható, ahol a pályázó ügyfél vállalja, hogy a fejlesztés megvalósítását követően a megpályázott tevékenységről egy 10 oldalas A/4-es méretezésű szakmai anyagot készít el és azt a Mezőföldi Híd HACS rendelkezésére bocsájtja az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig elektronikusan és nyomtatott formában. ‐ A pályázó ügyfél vállalja, hogy a pályázat benyújtását megelőzően a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesületnél tagságot létesít, vagy tagsággal rendelkezik és az egyesület által szervezett programokon legalább évente két alkalommal részt vesz. ‐ Csak olyan fejlesztés támogatható, ahol a pályázó ügyfél vállalja, hogy a Mezőföldi Híd HACS területén működő legalább 1 partner bevonásával valósul meg a fejlesztési elképzelés.

50   

1.5. Az intézkedés típus szerinti besorolása:(kötelező adattartalom)

Vállalkozásfejlesztés

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Minimum támogatási összeg:

1 000 000 Ft

Maximum támogatási összeg:

10 000 000 Ft

1.7. Támogatási intenzitás: (opcionális) Hátrányos helyzetű területen (LHH)

65 %

Nem hátrányos helyzetű területen (nem LHH)

60 %

1.8. Ügyfélkör:(kötelező adattartalom) Természetes személy, egyéni vállalkozó, őstermelő, mikro-, kis- és középvállalkozás

1.9.Támogatható települések köre:(kötelező adattartalom) A Mezőföldi Híd HACS által lefedett 18 település: Adony, Baracs, Besnyő, Beloiannisz, Daruszentmiklós, Hantos, Előszállás, Iváncsa, Kisapostag, Kulcs, Lórév, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Mezőfalva, Perkáta, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Szabadegyháza.

1.10. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok:(opcionális) ‐ Nyilatkozat a 10 oldalas szakmai anyag elkészítéséről (HACS formanyomtatvány) ‐ Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület által kiállított tagsági igazolás ‐ Nyilatkozat melyben vállalja a pályázó, hogy részt vesz a Mezőföldi Híd HACS által szervezet programokon évente legalább 2 alkalommal (HACS formanyomtatvány) ‐ Együttműködési megállapodás (HACS formanyomtatvány) ‐ A tervezet beruházás költségeit alátámasztó dokumentáció (MVH ÉNGY kódos költségvetés, vagy 2 db a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő árajánlat). ‐ Építési tevékenység esetén tervdokumentáció, mely megfelel a 23/2007 (IV.17.) FVM rendelet 27. § (1) c) pontjában meghatározottaknak. ‐ Egyéb beruházások esetén az önálló, építéssel nem járó gépek, berendezések, eszközök

51   

beszerzésére irányuló fejlesztések esetén műszaki leírás. ‐ Őstermelő ügyfél esetében érvényes őstermelői igazolvány másolata az ügyfél által hitelesítve ‐ Egyéni vállalkozó ügyfél esetében az érvényes egyéni vállalkozói igazolvány másolata az ügyfél által hitelesítve ‐ Pénzügyi és fenntarthatósági terv (HACS formanyomtatvány)

1.11.Várható eredmény:(opcionális) kb. 17-30 db pályázat

52   

2. számú intézkedés B1 2.1. HVS intézkedés megnevezése:(kötelező adattartalom)

Közrend és közbiztonság

2.2.Kapcsolódó HVS célkitűzés:(kötelező adattartalom)

Helyi életminőség fejlesztése

2.3.HVS intézkedés leírása:(kötelező)

A Mezőföldi Híd HACS területén működő szervezetek segítése annak érdekében, hogy a településeken lévő közrend és közbiztonság megteremtődjön, illetve fenntarthatóvá váljon. A településen működő közrendet és közbiztonságot felügyelő szerveződések feladatellátásukhoz kapcsolódó eszközeinek beszerzése, beruházásainak megvalósítása. A települési vagy térségi közrend és közbiztonság érdekében megvalósított biztonságtechnikai eszközök, térfigyelő kamerarendszer, tűzoltó és polgárőr felszerelések beszerzése, valamit tűzoltó szertár és polgárőri feladatellátóhely kialakításának és korszerűsítésének a támogatása. Támogatható tevékenységek építés, bővítés, felújítás, korszerűsítés, ingatlanhoz kapcsolódó telekhatáron belüli kisléptékű infrastruktúrafejlesztés, eszközbeszerzés, szolgáltatások beszerzése.

2.4. Támogatási kritériumok:(opcionális) ‐ Csak olyan fejlesztés támogatható, ahol a pályázó ügyfél vállalja, hogy ügyeleti számot biztosít a fejlesztés megvalósítását követően a településen élő lakosság számára és azt a település honlapján és helyi újságjában közzé teszi. ‐ A pályázó ügyfél vállalja, hogy a pályázat benyújtását megelőzően a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesületnél tagságot létesít, vagy tagsággal rendelkezik és az egyesület által szervezett programokon legalább évente két alkalommal részt vesz. ‐ Csak olyan fejlesztés támogatható, ahol a pályázó ügyfél vállalja, hogy a Mezőföldi Híd HACS területén működő legalább 1 partner bevonásával valósul meg a fejlesztési elképzelés. ‐ Csak olyan fejlesztés támogatható, ahol a pályázó ügyfél vállalja, hogy a fejlesztés

53   

megvalósítását követően a megpályázott tevékenységről egy 5 oldalas A/4-es méretezésű szakmai anyagot készít el és azt a Mezőföldi Híd HACS rendelkezésére bocsájtja az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig elektronikusan és nyomtatott formában. ‐ Építési beruházás esetén csak olyan fejlesztés támogatható, ahol eszközbeszerzés is megvalósul.

2.5. Az intézkedés típus szerinti besorolása:(kötelező adattartalom) Közösségi célú fejlesztés

2.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Minimum támogatási összeg:

200 000 Ft

Maximum támogatási összeg:

5 000 000 Ft

2.7. Támogatási intenzitás: (opcionális) Önkormányzat, önkormányzati társulás

100 %

Non-profit szervezet

100 %

2.8. Ügyfélkör:(kötelező adattartalom) Önkormányzat, önkormányzati társulás, non-profit szervezet

2.9.Támogatható települések köre:(kötelező adattartalom) A Mezőföldi Híd HACS által lefedett 18 település: Adony, Baracs, Besnyő, Beloiannisz, Daruszentmiklós, Hantos, Előszállás, Iváncsa, Kisapostag, Kulcs, Lórév, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Mezőfalva, Perkáta, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Szabadegyháza,

2.10. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok:(opcionális) ‐ Nyilatkozat ügyeleti szám biztosításáról (HACS formanyomtatvány) ‐ Nyilatkozat 5 oldalas szakmai anyag elkészítéséről (HACS formanyomtatvány) ‐ Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület által kiállított tagsági igazolás ‐ Nyilatkozat melyben vállalja a pályázó, hogy részt vesz a Mezőföldi Híd HACS által szervezet programokon évente legalább 2 alkalommal (HACS formanyomtatvány)

54   

‐ Együttműködési megállapodás (HACS formanyomtatvány) ‐ A tervezet beruházás költségeit alátámasztó dokumentáció (MVH ÉNGY kódos költségvetés, vagy 2 db a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő árajánlat). ‐ Építési tevékenység esetén tervdokumentáció, mely megfelel a 23/2007 (IV.17.) FVM rendelet 27. § (1) c) pontjában meghatározottaknak. ‐ Egyéb beruházások esetén az önálló, építéssel nem járó gépek, berendezések, eszközök beszerzésére irányuló fejlesztések esetén műszaki leírás. ‐ Pénzügyi és fenntarthatósági terv (HACS formanyomtatvány)

2.11.Várható eredmény:(opcionális) kb. 4-10 db pályázat

55   

3. számú intézkedés C1 3.1. HVS intézkedés megnevezése:(kötelező adattartalom)

Szabadidős szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, sporttevékenységekkel és rekreációval kapcsolatos fejlesztések megvalósítása

3.2.Kapcsolódó HVS célkitűzés:(kötelező adattartalom)

Szabadidős szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése

3.3.HVS intézkedés leírása:(kötelező)

Mezőföldi Híd HACS területén megvalósuló szabadidős és sporttevékenység megteremtését szolgáló, sportolást és rekreációt biztosító létesítmények megvalósítása, felújítása, bővítése, korszerűsítése. Felnőtt játszótér építése. Támogatható tevékenységek telekhatáron belüli építés, bővítés, felújítás, korszerűsítés, ingatlanhoz kapcsolódó telekhatáron belüli kisléptékű infrastruktúrafejlesztés, eszközbeszerzés, szolgáltatások beszerzése.

3.4. Támogatási kritériumok:(opcionális) ‐ Csak olyan fejlesztés támogatható, ahol a pályázó ügyfél vállalja, hogy térítésmentesen biztosítja a látogathatóságot a fejlesztés megvalósítását követően a településen élő lakosság számára és azt a település honlapján és helyi újságjában közzé teszi. ‐ A pályázó ügyfél vállalja, hogy a pályázat benyújtását megelőzően a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesületnél tagságot létesít, vagy tagsággal rendelkezik és az egyesület által szervezett programokon legalább évente két alkalommal részt vesz. ‐ Csak olyan fejlesztés támogatható, ahol a pályázó ügyfél vállalja, hogy a Mezőföldi Híd HACS területén működő legalább 1 partner bevonásával valósul meg a fejlesztési elképzelés. ‐ Csak olyan fejlesztés támogatható, ahol a pályázó ügyfél vállalja, hogy a fejlesztés megvalósítását követően a megpályázott tevékenységről egy 5 oldalas A/4-es méretezésű szakmai anyagot készít el és azt a Mezőföldi Híd HACS rendelkezésére bocsájtja az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig elektronikusan és nyomtatott formában. 56   

‐ Játszótér kialakítás esetében csak olyan fejlesztés támogatható, ahol kizárólag felnőtt játszótéri eszközök kerülnek kihelyezésre.

3.5. Az intézkedés típus szerinti besorolása:(kötelező adattartalom) Közösségi célú fejlesztés

3.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Minimum támogatási összeg:

200 000 Ft

Maximum támogatási összeg:

5 000 000 Ft

3.7. Támogatási intenzitás: (opcionális) Önkormányzat, önkormányzati társulás

100 %

Non-profit szervezet

100 %

3.8. Ügyfélkör:(kötelező adattartalom) Önkormányzat, önkormányzati társulás, non-profit szervezet

3.9.Támogatható települések köre:(kötelező adattartalom) A Mezőföldi Híd HACS által lefedett 18 település: Adony, Baracs, Besnyő, Beloiannisz, Daruszentmiklós, Hantos, Előszállás, Iváncsa, Kisapostag, Kulcs, Lórév, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Mezőfalva, Perkáta, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Szabadegyháza,

3.10. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok:(opcionális) ‐ Nyilatkozat a láthatóság biztosításáról (HACS formanyomtatvány) ‐ Nyilatkozat 5 oldalas szakmai anyag elkészítéséről (HACS formanyomtatvány) ‐ Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület által kiállított tagsági igazolás ‐ Nyilatkozat melyben vállalja a pályázó, hogy részt vesz a Mezőföldi Híd HACS által szervezet programokon évente legalább 2 alkalommal (HACS formanyomtatvány) ‐ Együttműködési megállapodás (HACS formanyomtatvány) ‐ A tervezet beruházás költségeit alátámasztó dokumentáció (MVH ÉNGY kódos költségvetés, 57   

vagy 2 db a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő árajánlat). ‐ Építési tevékenység esetén tervdokumentáció, mely megfelel a 23/2007 (IV.17.) FVM rendelet 27. § (1) c) pontjában meghatározottaknak. ‐ Egyéb beruházások esetén az önálló, építéssel nem járó gépek, berendezések, eszközök beszerzésére irányuló fejlesztések esetén műszaki leírás. ‐ Felnőtt játszótér esetében helyszínrajz, melyben a felnőtt játszótéri eszközök elhelyezkedése bemutatásra kerül. ‐ Pénzügyi és fenntarthatósági terv (HACS formanyomtatvány)

3.11.Várható eredmény:(opcionális) kb. 4-10 db pályázat

 

58   

4. számú intézkedés D1 4.1. HVS intézkedés megnevezése:(kötelező adattartalom)

Közösségi tevékenységek fenntartását szolgáló fejlesztések megvalósítása, fejlesztése, térségi identitástudat megőrzése a fellelhető helyi értékek alapján.

4.2.Kapcsolódó HVS célkitűzés:(kötelező adattartalom)

Térségi identitástudat és adottságok fenntartható fejlesztése, erősítése, épített, természeti, táji és kulturális örökség megőrzése, fejlesztése

4.3.HVS intézkedés leírása:(kötelező)

Mezőföldi Híd HACS területén közösségi terek, parkok, rendezvényterek fejlesztése, újak létesítése. Meglévő épített, természeti, táji és

kulturális értékek fenntartása, korszerűsítése új funkciókkal való megtöltése, bemutatásának és látogathatóságának a biztosításával. Tájházak kialakítása. Közösségi terekhez kapcsolódó eszközbeszerzés. Támogatható tevékenységek telekhatáron belüli építés, bővítés, felújítás, korszerűsítés, ingatlanhoz kapcsolódó telekhatáron belüli kisléptékű infrastruktúrafejlesztés, eszközbeszerzés, marketing tevékenység, szolgáltatások beszerzése.

4.4. Támogatási kritériumok:(opcionális) ‐ Csak olyan fejlesztés támogatható, ahol a pályázó ügyfél vállalja, hogy térítésmentesen biztosítja a látogathatóságot a fejlesztés megvalósítását követően a településen élő lakosság számára és azt a település honlapján és helyi újságjában közzé teszi. ‐ A pályázó ügyfél vállalja, hogy a pályázat benyújtását megelőzően a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesületnél tagságot létesít, vagy tagsággal rendelkezik és az egyesület által szervezett programokon legalább évente két alkalommal részt vesz. ‐ Csak olyan fejlesztés támogatható, ahol a pályázó ügyfél vállalja, hogy a Mezőföldi Híd HACS területén működő legalább 1 partner bevonásával valósul meg a fejlesztési elképzelés.

59   

‐ Csak olyan fejlesztés támogatható, ahol a pályázó ügyfél vállalja, hogy a fejlesztés megvalósítását követően a megpályázott tevékenységről egy 5 oldalas A/4-es méretezésű szakmai anyagot készít el és azt a Mezőföldi Híd HACS rendelkezésére bocsájtja az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig elektronikusan és nyomtatott formában.

4.5. Az intézkedés típus szerinti besorolása:(kötelező adattartalom) Közösségi célú fejlesztés

4.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Minimum támogatási összeg:

200 000 Ft

Maximum támogatási összeg:

5 000 000 Ft

4.7. Támogatási intenzitás: (opcionális) Önkormányzat, önkormányzati társulás

100 %

Non-profit szervezet

100 %

Egyház

100 %

4.8. Ügyfélkör:(kötelező adattartalom) Önkormányzat, önkormányzati társulás, non-profit szervezet, egyház

4.9.Támogatható települések köre:(kötelező adattartalom) A Mezőföldi Híd HACS által lefedett 18 település: Adony, Baracs, Besnyő, Beloiannisz, Daruszentmiklós, Hantos, Előszállás, Iváncsa, Kisapostag, Kulcs, Lórév, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Mezőfalva, Perkáta, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Szabadegyháza,

4.10. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok:(opcionális) ‐ Nyilatkozat a láthatóság biztosításáról (HACS formanyomtatvány) ‐ Nyilatkozat 5 oldalas szakmai anyag elkészítéséről (HACS formanyomtatvány) ‐ Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület által kiállított tagsági igazolás ‐ Nyilatkozat melyben vállalja a pályázó, hogy részt vesz a Mezőföldi Híd HACS által szervezet 60   

programokon évente legalább 2 alkalommal (HACS formanyomtatvány) ‐ Együttműködési megállapodás (HACS formanyomtatvány) ‐ A tervezet beruházás költségeit alátámasztó dokumentáció (MVH ÉNGY kódos költségvetés, vagy 2 db a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő árajánlat). ‐ Építési tevékenység esetén tervdokumentáció, mely megfelel a 23/2007 (IV.17.) FVM rendelet 27. § (1) c) pontjában meghatározottaknak. ‐ Egyéb beruházások esetén az önálló, építéssel nem járó gépek, berendezések, eszközök beszerzésére irányuló fejlesztések esetén műszaki leírás. ‐ Pénzügyi és fenntarthatósági terv (HACS formanyomtatvány)

4.11.Várható eredmény:(opcionális) kb. 4-10 db pályázat

 

61