MEZŐCSÁTI KISTÉRSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSE ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE
2010-2015.
Készítette: Pocsai Enikő esélyegyenlőségi szakértő Széki Zsuzsanna
Tartalom 1. Bevezető .................................................................................................................................5 2. Előzmények.............................................................................................................................5 2.1. Az esélyegyenlőség jogszabályi háttere ..............................................................................6 3. Kistérségi/ Települési esélyegyenlőségi program ................................................................10 4. Általános helyzetelemzés......................................................................................................12 4.1. Földrajzi elhelyezkedés......................................................................................................13 4.2. Népesség, társadalmi helyzet.............................................................................................13 4.3. Társadalom-demográfia.....................................................................................................14 4.3.1. Etnikai összetétel............................................................................................................15 4.4. Jövedelmi, foglalkoztatási viszonyok................................................................................15 4.5. Munkahelyteremtés, munkaerőpiac...................................................................................16 4.6. Infrastrukturális, gazdasági helyzet...................................................................................19 4.7. Közlekedés - közösségi közlekedés...................................................................................21 4.8. A kistérség fejlesztési prioritásai.......................................................................................22 4.9. Települési arculat ..............................................................................................................23 4.10. Demográfiai mutatók a kistérségben...............................................................................23 4.11.Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés.............................................................................27 4.11.1. Oktatás és nevelés ........................................................................................................27 4.11.1.1. Szakképzés.................................................................................................................27 4.11.1.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek........................................28 4.11.2. Szociális ellátáshoz való hozzáférés.............................................................................28 4.11.3. Egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés ............................................................29 4.11.3.1. Egészségmegőrzés, rekreáció....................................................................................29 5. Az esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja.........................................................31 5.1. Az esélyegyenlőségi program hátrányos helyzetű célcsoportjai.......................................32 5.1.1. Fogyatékos emberek.......................................................................................................32 5.1.2. Roma kisebbséghez tartozók...........................................................................................34 5.1.3. Nők, férfiak, családosok.................................................................................................35 5.1.4. Hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok.....................................................................36 5.1.5. Idősek és idősödő (45 év fölötti) emberek......................................................................38 5.2. Mezőcsát kistérség helyzetelemzése-probléma beazonosítása..........................................39 5.2.1. Közoktatás.......................................................................................................................39 5.2.1.1. Kistérségi helyzetelemzés, probléma beazonosítás.....................................................42 5.2.2. Lakhatás - Szegregáció mérés.........................................................................................68 2
5.2.2.1. A különböző egyenlőtlenségek, szegregáció, diszkrimináció mérséklése...................71 5.2.2.2. A társadalmi környezet kedvezőbbé tétele, társadalmi kohézió..................................71 5.2.2.3. Kistérségi helyzetelemzés, probléma beazonosítás.....................................................76 5.2.2.4. Megállapítások.............................................................................................................83 5.2.2.5. Esélyegyenlőségi problémák.......................................................................................91 5.2.3. Egészségügy....................................................................................................................92 5.2.3.1. Az egészséget befolyásoló tényezők............................................................................93 5.2.3.2. A Mezőcsáti Kistérség egészségügyi ellátása-szolgáltatások területi lefedettsége.....95 5.2.3.3. Tervek az új szolgáltatások bevezetésére:.................................................................100 5.2.3.4. Esélyegyenlőségi problémák.....................................................................................102 5.2.4. Foglalkoztatás...............................................................................................................102 5.2.4.1. Kistérségi helyzetelemzés, probléma beazonosítás...................................................104 5.2.4.2. Esélyegyenlőségi problémák: ...................................................................................119 5.2.5. Szociális ellátás.............................................................................................................119 5.2.5.1. Kistérségi helyzetelemzés, probléma beazonosítás...................................................121 5.2.5.2. Az ellátott alapszolgáltatások:..................................................................................121 5.2.5.3. Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás.....................................124 5.2.5.3.1. Gyermekjóléti alapellátások....................................................................................125 5.2.5.3.2. Családsegítő Szolgálat ...........................................................................................126 5.2.5.3.3. Támogató Szolgálat................................................................................................127 5.2.5.3.4. Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtó Szolgálat......................................................127 5.2.5.3.5. Házi Segítségnyújtó Szolgálat................................................................................127 5.2.5.4. Az elmúlt években bekövetkezett változások, eredmények:.....................................128 5.2.5.5. Stratégiai szintű feladatok:.........................................................................................128 6. A Mezőcsáti Kistérség innovációs matrix 2007-2010. év..................................................130 7. Akcióterv.............................................................................................................................142 7.1. Oktatás-képzettség beavatkozási területek......................................................................142 7.2. Lakhatási szegregáció......................................................................................................147 7.3. Szociális ellátás beavatkozási területek...........................................................................154 7.4. Egészségügyi ellátás beavatkozási területek....................................................................157 7.5. Foglalkoztatás beavatkozási területek..............................................................................160 8. Monitoring, értékelés..........................................................................................................166 9. Nyilvánosság biztosítása.....................................................................................................166 10. Program felülvizsgálata....................................................................................................167 11. Felelősségi körök..............................................................................................................167 3
12. Záradék.............................................................................................................................169
4
1. Bevezető A Mezőcsát Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanácsa úgy döntött, hogy a Mezőcsáti
Kistérség
Kistérségi
(továbbiakban: Esélyegyenlőségi fejlődése
szempontjából
kihasználja.
Az
összeállításra,
(Település) Program)
szükséges
Esélyegyenlőségi
amely
települési
Esélyegyenlőségi elkészítteti,
pályázati Program
szinten
hogy a kistérség
lehetőségeket ennek
tartalmazza
Programját maximálisan
megfelelően a
került
feladatellátásához
kapcsolódó különböző területek esélyegyenlőségi szempontú vizsgálatát, illetve az ehhez kapcsolódó feltételrendszer áttekintését és intézkedési javaslatait. 2. Előzmények Az egyenlő esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika változó tartalommal ugyan, de az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. A közösségi munkajog és a munkahelyi egészség- és biztonságvédelem mellett a közösségi szociális jog azon területe, ahol a tagállamok szabályozásának harmonizációjára került sor. Az egyenlő esélyek politikája szempontjából a Közösség története három, erősen különböző időszakra bontható:
•
1957 és 1975 között a Közösség kizárólag az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének biztosítására törekedett, kevés sikerrel.
•
és 80-as évek vége között fokozatosan a közösségi szociálpolitika legkidolgozottabb és legsikeresebb területévé vált az egyenlő bánásmód tagállami szabályainak harmonizálása, amely újabb és újabb területeken érezteti hatását.
•
A
80-as
évek
végétől
napjainkig
egyre
markánsabban
megjelenő
esélyegyenlőségi koncepció túllép az egyenlő bánásmód garantálásán, és pozitív programokkal, valamint pozitív diszkriminációval igyekszik valódi esélyegyenlőséget biztosítani. Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az "Esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség a kibővített Európai Unióban" című Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplőket.
5
Ezek
a
konzultációk
megerősítették
azt
az
álláspontot,
amely
szerint
kiemelkedően fontos mind az esélyegyenlőség, mind a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió antidiszkriminációs jogalkotása hatásának maximalizálását. A
diszkrimináció
elleni
fellépéssel
és
az
esélyegyenlőséggel
kapcsolatos
törekvéseket a mindenki számára irányadó Esélyegyenlőségi Keretstratégia foglalt magába. Ennek nyomdokaiba lépett a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó egységes szerkezetbe foglalt, egy közösségi akcióprogramként megfogalmazott PROGRESS közösségi program. 2.1. Az esélyegyenlőség jogszabályi háttere Hazai jogrendünk korábban is szabályozta az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogokat. Több jogszabályban és Alkotmánybírósági határozatban szerepel ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, nem szankcionálta kellőképpen ezeknek a jogoknak a megsértését a szabályozás. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény törekszik ezeknek a hiányosságoknak pótlására,
az
európai
normákkal
való
összhang
megteremtésére.
Az
Alkotmánybíróság gyakorlata az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése és az 54. § (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való jogot az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt tilalom nem csak az emberi, illetve az alapvető állampolgári jogokra irányadó, hanem e tilalom - amennyiben a különbségtétel sérti az emberi méltósághoz való jogot - kiterjed az egész jogrendszerre. [ABH 1992. 280, 281.]. Az Alkotmánybíróság szerint az a megkülönböztetés sérti az emberi méltóságot, amely önkényes, vagyis „nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka” [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994. 197, 200.]. Az Alkotmány 8. § (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Ennek megfelelően az egyenlő emberi méltóságában sérelmet szenvedett személy számára az államnak megfelelő jogvédelmet kell biztosítania. Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem
6
elegendő annak dekralálása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam a közoktatási intézmények fenntartóira, magánfelek számára is előírhat. Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak.
Az
Alkotmánybíróság
szerint
„...
ha
valamely
-
az
Alkotmányba nem ütköző - társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni” [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46, 48.] Ennek megfelelően az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében tett intézkedés az egyenlő bánásmód követelményének alkotmányos korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület - minden különbözőségük ellenére - csak szerves egységben szemlélhető. Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása
által,
hanem
konkrét,
a
hátrányok
kiegyenlítését
segítő
intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően
az
intézkedéseknek,
a
feladata, amelyek
hogy a
olyan
keretet
közösségi
biztosítson
erőforrások
ezen
állami
leghatékonyabb
felhasználását teszik lehetővé. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása jól elkülönített fogalmak, melyek egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, mely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, és az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik.
7
Az egyenlő bánásmód elveinek betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Európai Bizottság az Esélyegyenlőség évének nyilvánította 2007-et. A diszkrimináció tilalmának elve az Európai Unió jogának egyik alapelve. A Magyar Országgyűlés is elismerte minden állampolgár jogát ahhoz, hogy egyenlő
méltóságú
személyként
élhessen,
hogy
hatékony
jogvédelmet
biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, valamint kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat. Tekintettel az Alkotmány idevonatkozó rendelkezésére, a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire, és az Európai Közösségi jog vívmányaira, az Országgyűlés megalkotta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
szóló
2003.
évi
CXXV.
Törvényt
/a
továbbiakban:
Esélyegyenlőségi törvény/. E törvény bevezeti a köztársasági esélyegyenlőségi programot. A Program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely a kormány, az állam és az önkormányzati intézmények feladata. Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat ledolgozhassák, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az
Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján
elsősorban az állam köteles, a tulajdon szociális kötöttsége azonban emellett - a tulajdonjog
közjogi
védelmének
keretein
belül
-
igazolhatja,
hogy
az
esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírjon. Az egyenlő bánásmód követelményével szemben azonban az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézkedésekre jogosultságként kikényszeríthető igénye senkinek nincsen. A két szabályozási terület egy törvényben való elhelyezését - azon túl, hogy mindkét terület a személyek közötti egyenlőség egy-egy vetülete - az indokolta, hogy az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézkedések formálisan az egyenlő
bánásmód
követelményének
megsértését
8
jelentik,
mivel
egyes
személyeket a többi személyhez képest előnyösebb helyzetbe hoznak. A törvény tekintettel van arra, hogy az önrendelkezési jog, a személyhez fűződő jogok, és a magánszféra igazolható
sérthetetlenségéhez
módon
korlátozhatja
való az
jog
szűk
egyenlő
körben
bánásmód
alkotmányosan követelményének
érvényesülését. A törvény az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban arra törekszik, hogy a jogrendszer egésze tekintetében, általános jelleggel határozza meg az egyenlő bánásmód jogosultjait, kötelezetteit, valamint az egyenlő bánásmód követelményének tartalmát. A törvény emellett biztosítja azt is, hogy a jogsérelmet szenvedett személyek minden
esetben
megfelelő
közigazgatási
jogi
eljárás
igénybevételével
léphessenek fel a jogsértőkkel szemben. A törvény az egyenlő bánásmód követelményének szektorális kérdéseire is kitér, ennek megfelelően egyaránt foglalkozik a foglalkoztatásban, a szociális biztonság és az egészségügy területén, az oktatásban vagy a lakhatási ügyekben, illetve az áruk forgalma és
a
szolgáltatások
igénybevétele
során
megjelenő
hátrányos
megkülönböztetéssel. A törvény az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet. Az előzőekben kifejtettek szerint az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.
9
3. Kistérségi/ Települési esélyegyenlőségi program Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. §-ának alábbi rendelkezései szerint: „ (1) A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás - a külön jogszabályban meghatározott szempontok figyelembevételével - öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. (2) A kistérségi/helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni
a
hátrányos
helyzetű
társadalmi
csoportok
oktatási,
lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. (3) A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a)
az
egyenlő
bánásmód
követelményének
érvényesülését
segítő
intézkedésekre, b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. (4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni.” A Mezőcsát Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsának és a települési
önkormányzatok
képviselő-testületeinek
10
döntésein
keresztül
fejezik ki elkötelezettségüket az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a települések a nem önkormányzati fenntartású intézményekkel, társszervekkel, civil
szerveződésekkel,
közösen
törekszenek
egyházakkal,
érvényre
egyesületekkel
juttatni
az
és
alapítványokkal
esélyegyenlőség
eszméjét
a
társadalmi élet minden területén. Fontos megemlíteni azokat a koncepciókat, programokat és terveket, melyek jóllehet egy- egy szektor konkrét célkitűzéseit és terveit határozzák meg, mégis szervesen és elválaszthatatlanul kapcsolódnak az esélyegyenlőség kérdésköréhez. A teljesség igénye nélkül: •
A települések gazdasági programja
•
Mezőcsát Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója
•
A települések Közoktatási Esélyegyenlőségi és Intézkedési Terve
•
Mezőcsát Kistérség Közoktatási Intézkedési Terve
•
Mezőcsát Kistérség Közoktatási és Településfejlesztési Esélyegyenlőség helyzetelemzés és beavatkozási elő-terv
11
4. Általános helyzetelemzés
Mezőcsáti Kistérség
A kistérség bemutatása
ülésnév Fő
12
Település, lakosságszám (fő): 1 Ároktő 1 238
4 Mezőcsát 6 508
7 Tiszakeszi 2 727
2 Gelej 661
5 Tiszabábolna 424
8 Tiszatarján 1 425
3 Igrici 1 314
6 Tiszadorogma 447
9 Tiszavalk 349
A
Mezőcsáti
Kistérség
egyszerre
tartozik
311/2007.
Kormányrendeletben
meghatározott leghátrányosabb helyzetű 33 kistérség egyike és a 240/2006. Korm. rendeletben meghatározott az országos átlagot legalább 1,75-szeresen meghaladó munkanélküliségű települések körébe. Ennek tükrében a jogszabályi háttér is (az élethosszig tartó tanulás elvének figyelembevételével) igazolja, hogy ma a térség korlátozott számban tud hozzájárulni a munkaerő piachoz. A jelenlegi struktúra (intézményi és infrastruktúra) nem alkalmas a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő megalapozott műveltséggel és jó szakmai tudással rendelkező nagytömegű munkaerő kibocsátására. 4.1. Földrajzi elhelyezkedés A Mezőcsáti kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén található, központi települése Mezőcsát (6.508 fő). A kistérség a Borsodi Mezőségen helyezkedik el (részben az azonos nevű tájvédelmi körzetben), a határát délről és keletről a Tisza és annak ártere képezi. 4.2. Népesség, társadalmi helyzet A kistérségben egyszerre van jelen egy társadalmi erózióval, pesszimizmussal jellemezhető, régen tartó degradációs folyamat, valamint egy gazdaságitársadalmi fejlődési folyamat is. A fiatalok száma - csakúgy, mint általában az ország más, hasonló adottságú részein - folyamatos csökkenést mutat. A folytatódó népességfogyás mellett további kedvezőtlen demográfiai folyamat az elvándorlás.
13
4.3. Társadalom-demográfia A kistérség lakosainak száma 15093, ezzel az értékkel az ország egyik legkisebb népességű kistérsége. A települések átlagos népessége 1677 fő, ez a megyére egyébként
is
népességszám
jellemző jóval
az
aprófalvas országos
településszerkezetből
átlag
alatt
marad.
A
adódó
átlagos
kistérség
három
településén a lakosság száma nem éri el az 500 főt, és a kistérséget alkotó kilenc település közül hétnek a népessége 1500 fő alatt van. A térség átlagos népsűrűsége 40 fő/km2, amely értékkel országosan is a legalacsonyabbak között helyezkedik el. A népsűrűség a nagyobb települések területén (Mezőcsát, Tiszakeszi) viszonylag magas, de a Tisza partján fekvő települések területén (Tiszadorogma, Tiszabábolna) alacsonyabb. A kistérség lakossága összességében fogyóban van, 1990 óta a népesség 5,7 %kal csökkent. Ebben mind a természetes fogyás, mind a belföldi vándorlás negatív eredménye mutatkozik. A fiatalok száma folyamatos csökkenést mutat. Ugyanakkor vannak települések, amelyek azt a tendenciát mutatják (Igrici, Tiszatarján,
Ároktő)
hogy
lassabb
a
csökkenés
mértéke
falvak
(Tiszavalk,
a
térség
többi
településeihez képest. Az
alacsony
népességű
tiszamenti
Tiszabábolna,
Tiszadorogma) elöregedő, a közepes lakónépességű falvak stagnáló, a magasabb lakónépességű falvak fiatalodó tendenciát mutatnak.
14
4.3.1. Etnikai összetétel A kistérségben jelentős roma közösség él, amely becslések szerint meghaladja a kistérség
népességének
25%-át.
A
térség
roma
népessége
a
nagyobb
településeken koncentrálódik, roma közösség Ároktő, Igrici, Mezőcsát, Tiszakeszi és
Tiszatarján
településein
él.
A
roma
népesség
becsült
aránya
egyes
településeken eléri a 40-50%-ot. Lakóhelyi szegregátumok csak Mezőcsáton alakultak ki, ahol a romák becsült lélekszáma 1700-1800 fő. A roma lakosság természetes szaporulata magasabb a nem roma lakosságénál. Ez nagyobb településeken – így az egész kistérségben –a korstruktúrára kedvező,
fiatalító
hatást
gyakorol.
Legrosszabb
mutatókkal
Tiszabábolna
rendelkezik, ahol a fiatal lakosság aránya alig haladja meg a 12%-ot. 4.4. Jövedelmi, foglalkoztatási viszonyok A munkaerőpiacon jellemző területi különbségek a régiók, megyék, kistérségek és településkategóriák szintjén egyaránt nőttek. A munkanélküliek aránya ahogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes kistérségeiben, itt is két, két-és félszerese az országos átlagnak. A munkanélküliek közül a megyei átlaghoz képest alacsony a szellemi foglalkozásúak és a pályakezdők aránya. A helyi munkaerőpiac változatlan jellemzője a magas munkanélküliség mellett az alacsony szintű foglalkoztatottság. A munkanélküliség aránya a térségben magas. A regisztrált álláskeresők aránya kistérségi szinten 23 %, ennek körülbelül 8 százaléka tekinthető pályakezdő munkanélkülinek a Mezőcsáti Munkaügyi Központ 2009-es adatai szerint. A regisztrált munkanélküliek mintegy kétharmada nő. Ez az arány mutatja, hogy –elsősorban roma családoknál- a hagyományos családmodellben a nők a háztartásban dolgoznak. A munkaképes férfiak lényegesen kisebb aránya a regisztrált munkanélküliek között, azt is valószínűsíti, hogy ők nem bejelentett munkából szerzik jövedelmüket. A kistérségben a munkából élők aránya alacsony. Az aktív körű népesség 55,6 %-a rendelkezik bejelentett munkahellyel. A helyben foglalkoztatottak aránya az aktív népesség 37,6 %-át teszik ki. Az ipar után –ebbe beleértendő az élelmiszeripar is- a legnagyobb foglalkoztató a közszféra, majd ezt követi a mezőgazdaság. A munkavállalók közel egyharmada a kistérségen kívül vállal munkát. A munkavállalók és a regisztrált munkanélküliek együtt az aktív korú
15
népesség kevesebb, mint három negyedét teszik ki, ami arra utal, hogy a munkaképes lakosság jelentős része háztartásbeli, korai vagy rokkant nyugdíjas. A regisztrált munkanélküliek, a korai nyugdíjazottak és leszázalékoltak jelentős része segély vagy nyugdíj mellett a szürkegazdaságból is realizálnak. 4.5. Munkahelyteremtés, munkaerőpiac A munkahelyteremtés szempontjából a kistérség fő fejlesztési célterületei a mezőgazdaság, turizmus, valamint az M3-as autópályára alapozott logisztikai szolgáltatások lehetnek. Mezőgazdasági hagyományok gyógynövénygyűjtés és szántóföldi termesztés, zöldség- és gombatermesztés, gyümölcstermesztés és az extenzív állattartás és az ezekhez kapcsolódó feldolgozóipari tevékenységek területén koncentrálódnak. Az agro-ökológiai adottságok és a jelenlegi termelési feltételek adottak, hogy a mezőgazdasági és kapcsolódó tevékenységeket a munkahelyteremtés
és
jövedelemtermelés
javítása
érdekében
egészében „átprogramozzák” az ökológiai gazdálkodásra.
a
kistérség
Ugyancsak nagy
foglalkoztatási potenciállal rendelkezik az ökológiai gazdálkodással szervesen összefüggő biomassza alapú megújuló energiatermelés is. Az ártéri ligetek fahozamának energetikai célú hasznosítása már megkezdődött a térségben. Helyben, a jelentősebb vállalkozásokat leszámítva az elsődleges munkaerő-piac szűk, a kis-és közepes vállalkozások munkaerő felvevő képessége gyenge, melyhez hozzájárulnak a beszűkült piacok, az alulfinanszírozottság és a magas bérköltségek is. Így a legnagyobb – részben időszakos- foglalkoztatókká az önkormányzatok, a kistérség léptek elő, amelyek a közmunka-programok révén a munkanélküliek széles körét „forgatják meg a rendszerben”. Népszerű foglalkoztatási forma, a kistérség rendszeresen sikerrel pályázik közmunka programokra. A közszolgáltatások különböző formái (közoktatás, közigazgatás, szociális és egészségügyi ellátórendszer) és az időszakos közmunkaprogramok jelentik
az
egyetlen
legális
munkalehetőséget
számos
alacsony
vállalkozássűrűségű kistelepülésen, ahol az önkormányzat sok esetben szinte egyedüli
foglalkoztatóként
van
jelen.
A
többiek
többnyire
csak
jövedelemkiegészítő tevékenységként, félállásban dolgoznak az agráriumban, ill. számos család önellátás céljából végez mezőgazdasági tevékenységet.
16
A helyi gazdaság jövedelemtermelő képessége és foglalkoztatásban betöltött szerepe gyenge. A vállalkozások sűrűsége alacsony, ezer lakosra mindössze 32 vállalkozás jut a kistérségben, míg a megyei átlag 58, az országos 85. A vállalkozások
foglalkoztatotti
létszámát
tekintve
a
kistérségben
a
mikro-
vállalkozások a jellemzők, az egyéni vállalkozók, illetve gazdasági társaságok 96,2%-a
9
főnél
kevesebb
embert
foglalkoztat,
illetve
egyáltalán
nem
rendelkezik foglalkoztatottal. 10 főt vagy a felett összesen 22 vállalkozás foglalkoztat, ebből 6 vállalkozás rendelkezik 50 és 249 fő közötti munkaerő állománnyal. Jelentősebb munkaadó vállalkozások: 1.Ben Ross Kft. (Tiszakeszi-cipőipar); cipőgyártás (118 főt foglalkoztat) 2.Gelej Sajt Kft.; Gelej: sajtgyártás 40 fő 3.Narivo Kft., Igrici; növénytermesztés és állattenyésztés (40 főt foglalkoztat) 4.Dél-Borsodi Agrár Kft., Gelej; tehenészet, juhászat, halászat, (35-40 főt fogl.) 5.Z&Z Kft., Mezőcsát; könnyipar, cipő (28-50 fő között változik). A legnagyobb –mintegy 300 főt foglalkoztató- regisztrált vállalkozás (Euro-Norp Harcon Zrt.) mezőcsáti székhellyel, de miskolci üzemében folytat szerelőipari tevékenységet. Tovább árnyalja a képet, hogy a működő vállalkozások (584) mezőcsáti székhellyel rendelkezik 331, és tiszakeszi székhellyel 97 vállalkozás. Így a kistérség többi hét településén működő vállalkozások száma az összes kistérségi vállalkozás számának egynegyedét alig haladja meg.
17
A
legtöbb
vállalkozás
–
az
összes
vállalkozás
több
mint
negyede-
a
kereskedelemben és a javításban, 19,1%-uk a gazdasági szolgáltató ágazatban tevékenykedik. Ezt követi az építőipar (17,2%), majd a mezőgazdaság (14,3%). A tercier szektor szerepe lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál, míg a mezőgazdasági tevékenység az országos átlagnál nagyobb arányt képvisel a kistérség gazdasági életében. A társas és egyéni vállalkozások keretein túl háztáji gazdaságokban is folyik a mezőgazdasági termelés. Az ipari centrumok közelsége miatt jelentősebb ipar a kistérségben nem tudott kialakulni. Ez a helyzet
valószínűleg
konzerválódik
is.
Kiemelendő,
hogy
a
turisztikai
vállalkozások aránya kisebb, mint 10%. A turizmus szempontjából a kistérség nem homogén. Tiszabábolna és Tiszavalk települése az élenjáró jelenleg a szálláshelyek számának tekintetében, Mezőcsáton és Tiszakeszin többen is foglalkoznak szállásadással, míg Tiszadorogmán csupán egy helyen találhatnak szállást maguknak az érdeklődők. A kistérségben Gelej, Tiszatarján, Igrici, valamint
Ároktő
településén
ugyanakkor
egyáltalán
nem
találhatók
magánszálláshelyek. A kistérség turisztikai adottságai jelenleg nem érik el azt a kritikus tömeget, amelyek a turisták hosszabb tartózkodási idejét meg tudnák alapozni. Az idegenforgalom sajátos adottsága a Tisza-part és az itt végigfutó EUROVELO kerékpár útvonal. A Borsodi Mezőség védett madarak vonulási útvonalába esik, és ezen állatok táplálkozási, pihenő és költő területe. Nem elhanyagolhatók a környező
Ramsari
Jegyzékben
szereplő
vizes
élőhelyek
vonzereje
a
természetbarát turisták számára. A kistérség jelenlegi épített emlékei közül kiemelendők a tájházak, a mezőcsáti zsinagóga, geleji pincefalu és a tiszatarjáni holt falu. Ipari park, jelentősebb logisztikai bázis, illetve egyéb a gazdaságfejlesztést segítő létesítmény (pl. inkubátorház, vállalkozói ház) a Mezőcsáti kistérségben nem található. Az M3-as és M30-as autópályák gazdaság-élénkítő lehetőségeinek kiaknázása egyelőre nincs tervbe véve. A térségben rendelkezésre áll olyan barnamezős területeken lévő épületállomány, (laktanya, volt TSZ épületek, cipőgyári épület), melyek gazdaság-fejlesztési kezdeményezések infrastrukturális háttereként szolgálhatnak. Vannak továbbá, olyan épületek- említendő egyebek között a mezőcsáti zsinagóga épülete-, amelyek fejlesztése révén a kistérség turisztikai és kulturális vonzereje növelhető lenne.
18
A vállalkozások tőkeellátottsága rendkívül gyenge. A mikro vállalkozások pénzpiaci
fejlesztési
forrásokhoz
általában
nem
tudnak
hozzáférni,
vagy
számukra csak korlátozott mértékű forgóeszköz finanszírozás érhető el. A kistérségben a vállalati beruházások túlnyomó többsége támogatási forrásokból valósult meg. A külföldi működő tőke jelenléte kistérségben elenyésző, a 2000-es évek elején a kistérség országos szinten negatív rekordot döntött az egy főre jutó külföldi működő tőke tekintetében. Külföldi tulajdonban, illetve résztulajdonban egy jelentősebb üzem áll. A kistérség tőkevonzó képessége a képzetlen munkaerőkínálat miatt alacsony. A külföldi tőke megtelepedését egyes településeken a hiányos infrastruktúra, egyebek között a kiépítetlen csatornahálózat (Ároktő, Gelej) akadályozza. A
térség
vállalkozásai
között
a
kooperációs
kapcsolatok
gyengék,
együttműködési kezdeményezések mezőgazdaságban jelen vannak kistérségi szintű kezdeményezések (BÉSZ, Gazdakör). A helyi vállalkozásoknak általában nincsenek olyan tőke, foglalkoztatási és piaci tartalékai, amelyek bázisán rész tudnának vállalni a helyi gazdaság fejlesztésében. Agráripari fejlesztésekben a nagyobb foglalkoztatók közül a Borsod Agrár Kft. és a Gelej Sajt Kft. kíván partnerként csatlakozni. Pillanatnyilag nincs a kistérségben olyan gazdaságszervező, - fejlesztő szervezet, amely egy kistérségi gazdaságélénkítő programot képes lenne előkészíteni és lebonyolítani. 4.6. Infrastrukturális, gazdasági helyzet A társadalmi-gazdasági fejlettség területi képe az 1990-es évek közepéről az ezredfordulóra alig módosult, de 2000 után egyes, a területi különbségekre ható folyamatok felerősödtek. A Mezőcsáti kistérség fejlődési üteme messze átlag alatti,
hasonlóan
a
leszakadó
északkeleti
országrész
hasonló
helyzetű
kistérségeihez. A
kistérség
megközelíthetőségét
jelentősen
javította
az
M3-as
autópálya
megépülése (a kistérség északi szélét érinti), hiszen ezen kívül a térség települései csak alsóbbrendű utakon érhetőek el.
19
A kistérség minden településén kiépült a vezetékes vízhálózat, a lakásoknak azonban csak 86,4%-a van bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba. A mezőcsáti kistérség települései közül hét település szennyvíztisztítása már megoldott. A kistérség
településeinek
intézményi
ellátottsága
közepes,
a
középszintű
szolgáltatások és az egészségügyi ellátás Mezőcsáton, a kistérség központjában összpontosul. A kistérségben nagyrészt érvényesül az a gazdasági célkitűzés, amelynek megfelelően a helyben megtermelt alapanyagból a fogyasztási végtermékig valamennyi feldolgozási fázis profitja a helyi társadalom érdekeltségében marad. A vállalkozási aktivitás alacsony szintjét jelzi, hogy ezer lakosra mindössze 39 vállalkozás jut a kistérségben, míg a megyei átlag 58, az országos pedig 85. A működő társas vállalkozások nagy része, 33,3%-a iparral, építőiparral, valamint 16,6%-a kereskedelemmel és javítási szolgáltatásokkal foglalkozik. 22%-ot tesznek ki a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, 22%-ot az ingatlanügyletekkel és gazdasági szoláltatásokkal foglalkozó vállalkozások. A mezőgazdasági tevékenység az országos átlagnál nagyobb arányt képvisel a kistérség gazdasági életében. A társas és egyéni vállalkozásokon túl háztáji gazdaságokban
is
folyik
mezőgazdasági
termelés.
A
gazdák
érdekeinek
védelmét, az ágazatban érdekeltek információkkal történő ellátását hivatott szolgálni a Borsodi Mezőség gazdakör, amely jelenleg 36 tagot számlál. Noha a kistérség települései körülfogják a Borsodi Mezőséget, valamint a Tisza és a Tisza-tó érinthető közelségben van, a kistérség településeinek életében egyelőre nem játszik jelentős szerepet az idegenforgalom. A szálláshelyek, férőhelyek és vendégéjszakák lakosságra vetített aránya a kistérségben igen alacsony, messze elmarad a megye átlagától. Az idegenforgalmi infrastruktúra nagyobb tömegeket vonzó turizmus számára nem megfelelően kiépített, a vendéglátóhelyek működése csak szezonális jellegű. A kistérség csaknem minden települése rendelkezik horgászatra alkalmas vízfelülettel, amelyek a tulajdonosok szerint nagy népszerűségnek örvendenek nemcsak a helyi lakosság körében, de a megyében is. Vannak horgásztavak, amelyek teljesen kiépítettek (pl. Mezőcsáton az Erzsébet horgásztó, ahol igény szerint sátorozni is lehet), s vannak, ahol az ide érkező horgászok és a családok fogadására alkalmas helyiségek még nem állnak rendelkezésre. Ez utóbbi
20
tavaknál szükséges az infrastruktúra fejlesztése, amellyel az eddiginél jobb minőségű szolgáltatás nyújtható. A kistérség környezeti állapota elfogadható. Ez azonban nem a megfelelő szintű technológiai kezelésnek, hanem a helyi tevékenységek viszonylag kismértékű környezeti terhelésének köszönhető. A terület iparszerkezetében a kevésbé szennyező szakágazatoknak van túlsúlya, a közúti közlekedés negatív hatásai csekélyek, az intenzív mezőgazdasági termelés sem jellemző, országos és helyi jelentőségű védett természeti területekben gazdag. Megoldásra vár a hulladékés szennyvízkezelés. Sajátosságként jelenik meg a kistérség gazdaságában: - a déli településeken (Tiszavalk, Tiszabábolna, Tiszadorogma) a Tisza közelsége, ami
a
vizekhez,
vízpartokhoz
kapcsolódó
tevékenységek
(nádtermesztés,
halgazdálkodás, horgászturizmus, stb.) megjelenését eredményezi; -
az
északi
településeken
az
M3-as
autópálya
hatása,
amely
a
jó
megközelíthetőség és a megnövekedett gépjárműforgalom kínálta lehetőségek révén
az
autózók
kiszolgálására
(szervizelés,
vendéglátás,
a
kistérség
múzeumszerű bemutatása) ad lehetőséget. 4.7. Közlekedés - közösségi közlekedés Az M3-as és M30-as autópályák átadásával az ország centrumtérségeinek elérhetősége jelentős mértékben javult. Mezőcsátról közúton a főváros 90 perc alatt, a megyeszékhely, Miskolc 40, legközelebbi ipari központ, Tiszaújváros 30en
belül
elérhető.
A
környező
megyék
székhelyei
(Eger,
Debrecen
és
Nyíregyháza) egy órán belül érhetők el. Bár Mezőcsáthoz, Gelejhez és Igricihez képest a kistérség többi települései az M3-as autópályától távolabb helyezkednek el, a kistérség egészét pozitívan érinti a közúti közlekedési helyzet javulása. A kistérség települései csak alsóbbrendű utakon közelíthetők, az úthálózat jelenlegi állapota egyes települések esetében rossz, ezért felújításra szorul. Vannak
azonban
(Tiszakeszi,
Ároktő,
Tiszadorogma)
olyan
települések
amelyeknek megközelíthetősége jó. Dél és kelet felé (Hajdú-Bihar megye), a kapcsolattartást
a
tiszai
átkelőhelyek
kis
áteresztő
kapacitása
nehezíti.
Tiszakeszi, Igrici és Tiszatarján zsáktelepülések. A közutak állapota megnehezíti
21
a kistérség települései közötti kapcsolattartást, a turizmus fejlesztését és a külső befektetői tőke bevonását. Vasúti kapcsolata 2007. évig Mezőcsátnak volt, egy vasúti szárnyvonallal Nyékládházánál csatlakozhattak az utazók a Budapestet Miskolccal összekötő vasúti fővonalra, a személyszállítás jelenleg szünetel. A buszközlekedés helyzete is eltérő településenként, de általános probléma, hogy a buszközlekedés nem elég sűrű, nem mindig tud igazodni a munkába járók műszakkezdéséhez és az iskolai oktatás, az egészségügyi ellátás időbeosztásához. További problémát okoz az itt élőknek a kórházak megközelítése, a hivatali ügyintézés, illetve általában a térség elérése külső célcsoportok pl. turisták, számára. A Tisza hajózható, menetrendszerű közlekedés azonban nincs, míg a kompok közlekedése időszakos jellegű: egy Tiszadorogma és Egyek, egy pedig Ároktő és Tiszacsege között. Ezek elsősorban helyi jelentőségűek, valamint a turistaforgalom kiszolgálását végzik. Tiszaújváros- Tisza-tó közötti hajóutak szervezésére a közeljövőben kerül sor. A vízparti települések személyhajó kikötésére alkalmas kikötőhelyekkel nem rendelkeznek. 4.8. A kistérség fejlesztési prioritásai
•
A kistérség fejlesztésének tekintetében a legfőbb cél: a térségben megtermelhető jövedelmek növelése és helyben tartása érdekében magas feldolgozottságú termékek (lehetőleg fogyasztói végtermék) előállításának elősegítése. A táj-rehabilitáció és gazdasági struktúra váltás biztosította magasabb szintű adottságokra alapozva a térség gazdaságának diverzifikálása.
•
A
kistérség
népességmegtartó
erejének
növelése
a
helyi
munkalehetőségek bővítésével. •
Környezeti és természeti erőforrások védelme.
•
A kistérség természeti adottságaira és vonzerőire épülő idegenforgalom (gyógy-,
aktív-,
öko-,
vízisport-,
fejlesztése.
22
horgász-,
vadász
turizmus)
4.9. Települési arculat A településkép általában fejlesztésre szorul. A középületek egy része még, és az egyházi kezelésben lévő épületek renoválásra érettek. A belterületi utak korszerűsítése a legtöbb településen indokolt. A települések nagy részén a csapadékvíz általában
elvezetése
messze
sem
megoldott,
elmaradnak
a
roma
többségi
népesség népesség
lakáskörülményei lakásviszonyaitól.
Szegregátumban elhelyezkedő roma lakások Mezőcsáton és Tiszakesziben találhatók. 4.10. Demográfiai mutatók a kistérségben A lakosságszám alakulása
Település Ároktő Gelej Igrici Mezőcsát Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján Tiszavalk Kistérség összesen
2006. 1298 692 1354 6715 468 477 2781 1447 365 15597
2007. 1286 681 1350 6617 452 475 2771 1428 355 15415
2008. 1268 670 1334 6547 433 457 2738 1410 358 15215
2009. 1238 661 1314 6508 424 447 2727 1425 349 15093
A kistérség állandó lakossága csökkenő tendenciát mutat, amely az elmúlt négy év viszonylatában 3%-os, az elmúlt hat évet megvizsgálva pedig több mint 5%os csökkenést eredményezett. Ennek okai az alacsony élve születések száma, a magas halálozási arány, és a kistérségből való elvándorlás. (Forrás: teir)
23
Ároktő
Mezőcsát
Gelej
Igrici
Tiszabábolna
Tiszadorogma
Tiszavalk
Tiszakeszi
Tiszatarján
Kistérség
4 641
10 309
3 211
1 947
3 271
4 664
1 155
4 618
4 039
37 855
Állandó népesség, férfiak összesen 2009. (fő)
610
3217
338
652
212
207
169
1353
706
7 464
Állandó népesség, nők összesen 2009. (fő)
628
3291
323
662
212
240
180
1374
719
7 629
1 238
6508
661
1314
424
447
349
2727
1 425
15 093
52
197
12
45
8
8
5
89
53
465
51
199
23
45
10
6
4
93
57
488
156
786
74
159
25
34
15
154
142
1 545
76
385
36
102
21
23
7
180
102
942
196
1004
93
213
37
52
33
409
187
2 224
177
947
94
182
45
57
36
431
218
2 187
135
908
78
183
42
71
38
368
197
2 020
166
902
95
159
69
60
59
371
164
2 046
229
1180
156
226
167
136
152
635
305
3 176
A település területe 2007. (hektár)
Állandó népesség száma 2009 (fő) 0-2 évesek száma 3-5. évesek száma 6-14. évesek száma 15-18 évesek száma 19-29 évesek száma 30-39 évesek száma 40-49 évesek száma 50-59 évesek száma 60-x évesek száma
A táblázat Mezőcsáti Kistérség és településeinek az állandó lakónépességét és koreloszlását mutatja. (forrás: TEIR 2009)
24
a települések 15 éves és idősebb korú lakossága 100% 100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00
országos
Tiszavalk
Tiszatarján
Tiszakeszi
Tiszadorogm
Tiszabábolna
Mezőcsát
Igrici
Gelej
Ároktő
10,00 0,00
legalább általános iskola 8. évfolyamát elvégezte (a 15 éves és idősebb korú lakosok számának százalékában) (%)
Általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (forrás: teir, 2001.)
a települések 18 éves és idősebb korú lakossága 100%
országos Tiszavalk Tiszatarján Tiszakeszi Tiszadorogm Tiszabábolna Mezőcsát Igrici Gelej Ároktő
100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00
legalább középiskolai érettségivel rendelkezik (a 18 éves és idősebb korú lakosok számának százalékában) (%)
Középiskolai érettségivel rendelkezők aránya (forrás: teir, 2001.)
25
a települések 25 éves és idősebb korú lakossága 100% 100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00
egyetem, főiskola stb. oklevéllel rendelkezik (25 éves és idősebb korú lakosok számának százalékában) (%)
30,00 20,00 10,00 országos Tiszavalk Tiszatarján Tiszakeszi Tiszadorogm Tiszabábolna Mezőcsát Igrici Gelej Ároktő
0,00
Egyetem, főiskola stb. oklevéllel rendelkezők aránya (forrás: teir, 2001.)
A diagramokból is látható, hogy a kistérség településeinek felnőtt lakossága jellemzően általános iskolai végzettséggel rendelkezik, amely megközelíti az országos átlagot. A középfokú- és a felsőfokú végzettségűek száma messze elmarad az országos átlagtól, ez alól Mezőcsát jelent kivételt, mert az országos átlag 50% a körüli szinten áll. Kimagaslóan alacsony Tiszavalk iskolai végzettség mutatója, ennek oka, hogy a település fokozatosan öregedik.
26
4.11.Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés 4.11.1. Oktatás és nevelés A
2005-2007-ben
zajló
intézmény
összevonások
következtében
intézményfenntartó társulások jöttek létre. Mezőcsáton Általános Művelődési Központ működik. Több település a kistérségen kívüli partnertelepüléssel, így Gelej
Mezőnagymihállyal,
Igrici
Ónoddal,
Tiszabábolna
és
Tiszadorogma
Szentistvánnal, társult. Tiszakeszi és Tiszatarján a mezőcsáti ÁMK-val társult, és Ároktőn önálló általános iskola és óvoda (Dr. Mészáros Kálmán Általános Iskola és Napközi otthonos Óvoda) működik. Az intézmények jelentős része már felújított,
de
vannak
még
felújításra,
korszerűsítésre
váró
épületek.
A
kistérségben egy középiskola a mezőcsáti ÁMK Kiss József Gimnázium és Szakközépiskola működik. Az eredetileg 300-320 diákra (8 osztályra) tervezett iskolában jelenleg 460 diák tanul. Az iskola jelenleg négy osztályos gimnázium, hat osztályos gimnázium, négy szakközép iskolai osztály, 1,5 szakképzést adó (pénzügyi-számviteli ügyintéző) osztályt indít. A református egyház által fenntartott intézmények működnek Mezőcsáton (Dr. Enyedi Andor Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde) és Tiszakesziben (Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola). Ezen felül bölcsőde még Mezőcsáton
a
helyi
önkormányzat
fenntartásában
is,
illetve
Tiszatarján
településen működik. A kistérség 10 óvodában és 9 általános iskolában biztosítja az érintett gyermekek számára a nevelő-oktató tevékenységet. Mezőcsát oktatási kínálatát színesíti az Egressy Béni Általános –és Alapfokú Művészeti Általános Iskola keretében működő zene- és művészeti képzés. A kistérség egyetlen
településén
(Tiszavalkon)
nincs
közoktatási
intézmény
és
Tiszadorogmán csak óvoda működik. Tiszabábolna 1-4. és Tiszatarján 1-6. osztályos általános iskolával működik. Fogyatékos gyermekek oktatása és nevelése Mezőcsáton és Tiszakeszin folyik. 4.11.1.1. Szakképzés A Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközép iskola 2008. szept. óta tagja a Sajó-menti TISZK-nek. A pénzügyi-számviteli ügyintézők képzése mellett a kistérségben más szakképzési lehetőség nincs. A szakképzett munkaerő hiánya, a szakképzési reformja összeurópai probléma. A szakképzésre a
27
kistérségben
is
mezőgazdasági
fokozódik és
az
építőipari
igény.
Szakképzett
vállalkozásai
munkaerőt
tudnának
a
kistérség
elsősorban
felszívni.
Ugyanakkor igényként fogalmazódik meg korszerű ipari szakképzési profilok kialakítása, melyek a kistérséget környező ipari térségekben „értékesíthető” versenyképes tudást biztosítana. 4.11.1.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Kihívást jelent a halmozottan hátrányos helyzetű, jellemzően roma gyermekek fejlődésének elősegítése az oktatási rendszer keretein belül. Szükséges speciális oktatási-nevelési eszközök - ideális esetben olyan eszközök, amelyek az óvodás kortól a felsőfokú tanintézetbe bekerülésig kíséri el a gyermeket- pillanatnyilag csak részben állnak rendelkezésre (IPR működtetése). Az általános iskolákban dolgozó gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök, főállásban illetve félállásban látják el feladatukat, így hatásuk szinte elenyésző. Pályaválasztásért felelős tanár nem dolgozik egyik iskolában sem (osztályfőnökök látják el), a fiatalok felvételi tájékoztatását az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai végzik. 4.11.2. Szociális ellátáshoz való hozzáférés A kistérség szociális helyzetét meghatározza egyrészt az öregedő népességből és a fiatalok elvándorlásából adóan az eltartottak magas aránya, másrészt az aktív népességen belül a megváltozott munkaképességűek és a segélyből élők magas aránya,
mely
részben
munkanélkülieket
és
felszín
alatti
munkanélküli
folyamatokat segélyből
takar.
élőket
A
megváltozott
jelentős,
nehezen
számszerűsíthető részét a szürkegazdaságban foglalkoztatják, akik után a munkabér járulékait a foglalkoztatók nem fizetik be. Becslések szerint a kistérségben az ezer főt is elérheti azoknak a száma, akiknek jövedelme teljes egészében vagy részben a szürkegazdaságból származik. Az eltartottak számát növeli, hogy a hagyományos vidéki és hangsúlyosan roma család modellben az asszonyok otthon dolgoznak, és munkát nem vállalnak. Szociális ellátó rendszer Idősek otthona Tiszavalkon működik az Önkormányzat kezelésében. Idősek ellátására, gondozására településenként és kistérségi szinten egyaránt vannak kezdeményezések (ételkihordás, jelzőrendszer kiépítése). Nagyon jól működik a kistérségi
társulás
által
fenntartott
Mezőcsáti
28
Kistérség
Humánszolgáltató
Központ intézmény, amely kistérségi szinten lát el több szociális alapellátást (családsegítés,
házi
segítségnyújtás,
jelzőrendszeres
házi
segítségnyújtás,
támogató szolgálat, gyermekjóléti szolgálat). Az ellátásokhoz való hozzáférés minden településen (Ároktő, Gelej, Igrici, Mezőcsát, Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszabábolna, Tiszavalk, Tiszatarján) biztosított. Lásd. későbbi fejezet részletezi. 4.11.3. Egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés A kistérségben a férfiak várható élettartama 64-66 év, míg a nőké 72-73 év, mely a férfiak esetében 3 évvel a nők esetében 2 évvel marad el az országosan legmagasabb fővárosi adatoktól. A férfiak 53-55 éves korokig a nők 55-58 éves korukig élnek egészségben. A roma népességen belül várható élettartam szignifikánsan rövidebb, mint a kistérség többi lakójának. Az egészségügyi helyzetet alapvetően meghatározza a szegénység és annak káros kísérő jelenségei (pl. alkoholizmus). A kistérség településeinek egy részén tekintve önálló háziorvosi körzet működik, a többi településen társulási formában, úgynevezett körorvosi rendszerben oldották meg a települések az alapfokú egészségügyi ellátást. Ároktő településén jelenleg nincs állandó háziorvosi rendelés. Több településen működik fogászati szakrendelés, szakszolgálat.
illetve Ezek
a
iskolafogászat, szolgáltatások
gyermekorvosi általában
nehezen
körzet,
védőnői
elérhetőek.
Egy
háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos: 1497 fő. Járó-beteg szakellátás rendelési órái, 1000 lakosra: 390. A kistérségben kórház nem található. Mezőcsát Város Önkormányzata 2008-2010 között valósította meg TIOP 2.1.2. Kistérségi járó-beteg szakellátó központok fejlesztése tárgyú pályázaton nyertes projektjét, amely eredményeként Mezőcsát városában megépült egy 200 szakorvosi és 120 nem szakorvosi órát biztosító járó-beteg szakellátó központ. 4.11.3.1. Egészségmegőrzés, rekreáció A szabadidő aktív eltöltése és a versenysportok területén bekövetkező negatív változások, a létesítmények állagának folyamatos romlása jellemzi az elmúlt éveket (alapvetően gazdasági okok állnak háttérben). Kiemelkedő volt, hogy 2009-ben épült meg a Strandfürdő mellett a strandröplabda-pálya, a Tisza-tó Társulás támogatásával. A negatív változások elsősorban a kisebb településeket sújtották, de Mezőcsát városának kulturális és sport életében is megfigyelhető a
29
fokozatos térvesztés, leépülés.
Mind több településen szűnik meg pénzügyi
erőforrások hiányában a focicsapat (több esetben is az öltöző hiánya okozta ezt, amely akár társadalmi munkában is felépíthető), ezen kívül nincs lehetőség konditerem használatára, ping-pongozni, kosárlabdázni, kézilabdázni, táncokat vagy akár harcművészetet tanulni stb. Több településen korábban sikeres volt az íjászat, sportlövészet, ezek a kezdeményezések legtöbb esetben szervező és pénzügyi erőforrások hiányában szűntek meg. Ugyanakkor továbbra is élénk érdeklődés kísérné újbóli beindításukat.
30
5. Az esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja A Kistérségi Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés a 2003. évi CXXV. törvény szellemében
különösen
szolgáltatásokhoz,az
az
oktatás,
a
egészségügyhöz,
lakhatás, a
a
szociális
munkaerőpiachoz,
az
infrastruktúrához való hozzáférés esélyegyenlőségét ösztönzi. A Kistérségi Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés célja, hogy az elfogadandó Kistérségi Esélyegyenlőségi Tervhez szükséges kistérségi szintű határozatok és döntések tervezéséhez, azok meghozatalához nyújtson szakmai alapot. A helyzetelemzés és intézkedési terv legfontosabb megállapításai az oktatási, a lakhatási- szegregáció, a foglalkoztatási, egészségügyi és szociális területén tapasztalt legfontosabb esélyegyenlőtlenségi fókuszokat veszi számba és a feltárt problémákra javasol szükséges beavatkozásokat. Jelen
dokumentum
a
hátrányos
helyzetű
társadalmi
csoportok
hátránykompenzáló fejlesztésében határozza meg az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának az elvét figyelembe véve az alábbiakat:
• az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzése, megszüntetése;
• az
oktatásban,
képzésben
megjelenő
sztereotipikus
pályaorientáció
megváltoztatása; • a lakóhelyi szegregáció felszámolása;
• a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása; • munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítása; • a
hátrányos
helyzetűek
munkaerő-piaci
hátrányainak
csökkentése,
foglalkoztatási esélyeik javítása;
• az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában,
• a
hátrányos
helyzetű
csoportok
tagjai
döntéshozatalban
31
részvételének
elősegítése
a
5.1. Az esélyegyenlőségi program hátrányos helyzetű célcsoportjai Az esélyegyenlőségi program hátrányos helyzetű célcsoportjai a következő személyeknek és csoportoknak: • fogyatékos emberek, • roma kisebbséghez tartozók, • nők, férfiak, családosok, • hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok, • idősek és idősödő (45 év fölötti) emberek A szegénység, a tartós munkanélküliség olyan állapot, amely sok esetben különböző következményei okozhatnak esélyegyenlőségi problémát. Ezért e problémakört elsősorban szociális,
foglalkoztatás-politikai problémának kell
tekinteni, az ott tervezett eszközöket és politika tekinthető adekvátnak. E célcsoportok
esetében
az
hozzáférés
biztosításhoz,
akadályok a
elhárításához,
diszkrimináció
az
egyenlő
visszaszorítása
esélyű
mellett,
az
beavatkozásokkal
az
előnyben részesítés következetes alkalmazására is szükség van. Az
esélyegyenlőség
biztosításához
elengedhetetlen
érintetteket és közvetlen környezetüket is érzékennyé és befogadóvá kell tenni. Ismerni
kell
az
szükségleteit,
egyes
rendelkezni
védett kell
tulajdonságú
az
ezekhez
csoportok
igazodó
célzott
specifikus előnyadás
eszközeivel. Ezért szükséges a védett tulajdonságú célcsoportok szükségleteinek és a szükségleteikhez kapcsolódó specifikus deficiteknek a tisztázása. Ezeket vesszük számba jelen fejezetben, célcsoportonként. 5.1.1. Fogyatékos emberek Problémák azonosítása:
A
fizikai
környezetben
található
akadályok
a
mozgásukban
korlátozott emberek számára markáns és sok esetben leküzdhetetlen akadályt jelentenek. Ezek nemcsak a közterületeken való mozgást akadályozzák, hanem a közösségi szolgáltatásokat biztosító intézmények közvetlen környezetében és az intézmények belső terében is jelen vannak. Így korlátozzák a közösségi szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
32
Az
információs
és
kommunikációs
akadályok
elsősorban
az
érzékszervi fogyatékos emberek szolgáltatásokhoz való hozzáférését nehezítik meg. A közösségi információk továbbítására és a közösség tájékoztatására szolgáló eszközök a legtöbb esetben nem alkalmasak arra, hogy az érzékszervi károsodással élő emberek számára is biztosítsák a tájékozódás lehetőségét. Az információszolgáltató felületeken kevés helyen jelenik meg a látás- vagy hallássérült emberek igényeit is figyelembe vevő információs szolgáltatás. A súlyosan fogyatékos emberek mellett a funkciókieséssel vagy -csökkenéssel érintettek (például idősek) szempontjai sem jelennek meg az információközlésben. Ahol a hivatalos információközlés fogyatékos
bonyolult,
emberek
nehezen
számára
értelmezhető,
gyakorlatilag
lehetetlen
az az
értelmi autonóm
értelmezés, s ez jelentős akadályokat gördít önálló életvitelük elé.
Kívül
reked
a
modern
információs
társadalom
nyújtotta
lehetőségeken az érzékszervi fogyatékossággal élő emberek jelentős része. Az internetes tartalmak többsége számukra nem teljes értékűen hozzáférhető. Csak töredékük jut hozzá olyan informatikai eszközökhöz, amelyek speciális kialakításukkal lehetővé teszik a hálózatok igénybevételét. A világhálón található hatalmas mennyiségű információt az érzékszervi fogyatékossággal élő emberek csak akkor képesek hasznosítani, ha a megjelenő tartalmak az általuk használt speciális informatikai eszközökkel kezelhetőek. A
közösségi
szolgáltatások
jelentős
része
nem
érzékeny
a
fogyatékos emberek speciális szükségleteire.
Hiányoznak a baleset vagy betegség következtében fogyatékossá váló emberek megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodását segítő szolgáltatások. Esetükben a fogyatékosság egy teljesen új élethelyzetet eredményez,
amelyhez
kapcsolataikban, Ehhez
olyan,
érzelmileg,
munkavégzésükben
jelenleg
hiányzó,
életvitelükben, egyaránt
segítő
interperszonális
alkalmazkodniuk
szolgáltatások
kell.
szükségesek,
amelyek a veszteség feldolgozás mellett elősegítik az új élethelyzethez való alkalmazkodást.
Az iskolarendszerben nem érvényesül a fogyatékos emberek szabad iskolaválasztáshoz és integrált oktatáshoz kapcsolódó joga, hiszen
33
az iskolák jelentős része nem akadálymentes, tantervében, szemléletében nem érvényesíti a fogyatékos tanulók szempontjait.
A fogyatékos munkavállalók foglalkoztatási esélyegyenlősége sérül.
A
munkahelyek
jelentős
része
fizikai
szempontból
és
problémaérzékenysége alapján is alkalmatlan fogyatékos munkavállalók fogadására. A fogyatékos emberek számára biztosított közösségi szolgáltatások mennyisége és minősége nem megfelelő. Rendkívül kevés az ápolást-gondozást is nyújtó bentlakásos intézmény. 5.1.2. Roma kisebbséghez tartozók Problémák azonosítása:
Az előítéletek és az azokból fakadó nyilvánvaló diszkrimináció a roma népesség társadalmi integrációjának egyik legfőbb akadálya. Az aktív korú
kistérségi
roma
népesség
kisebb
része
a
legális,
nyílt
munkaerőpiacon jellemzően rövid idejű, kisegítő munkához jut.
A romák nyílt-munkaerőpiaci integrációját jelentősen korlátozza a roma népesség alacsony iskolázottsági szintje is.
Az oktatási rendszerben megjelenő szegregáció a roma fiatalok társadalmi lemaradásának meghatározó tényezője. Sok jó képességű roma
fiatal
morzsolódik
le
az
iskolarendszerből
a
szociokulturális
hátrányok ledolgozását segítő, célzott iskolai felzárkóztató programok és a
hátrányokat
kompenzáló
eszközök
hiánya
miatt
(pl.
ösztöndíjprogramok, tanoda stb.).
Kevés a felnőtt romák képzettségbeli deficitjeinek csökkentésére szervezett,
foglalkoztatási
és
szociokulturális
hátrányokat
célzottan
csökkentő munkaerő-piaci program.
A
szegregált
lakókörnyezetben
élő
romák
szolgáltatásokhoz
és
információkhoz való hozzáférése a legtöbb esetben korlátozott. A romák többsége rossz minőségű lakásokban, nem megfelelő higiénés viszonyok között él. A lakhatási jogviszony rendezetlensége sok roma család számára megnehezíti a helyi ellátások, szolgáltatások igénybe vételét.
A kistérségben élő roma fiatalok jelentős része elszakadt kulturális identitásától, a roma kultúra hagyományaitól. Kevés az olyan szervezett
34
program,
amely
a
roma
kultúra
értékeivel,
hagyományaival,
szokásaival megismertetné őket. Pedig a roma kultúra identitásképző ereje és sokszínűsége jelentős értékeket mutathat fel az etnikai alapú megbélyegzéssel szemben. E mellett kevés kulturális program mutatja be a roma kulturális értékeket úgy, hogy az a többségi kultúra tagjai számára is megbecsülést válthatna ki. Gyakori a problémák etnicizálása, egy-egy szociális vagy egyéb társadalmi probléma összekapcsolása a roma identitással.
A szociokulturális hátrányok a roma népesség jelentős részénél súlyos beilleszkedési zavarok forrásai.
A félelem az előítéletességtől, a bizalomhiány szintén távolságtartó tényező, és szintén akadálya a partnerségi megközelítés kialakításának, a társadalmi kohéziónak. 5.1.3. Nők, férfiak, családosok Problémák azonosítása:
A családi szerepek tradicionális értelmezése a nőket gyereknevelési és háztartási feladatokra bíztatja, amelyet azonban a modern társadalom nem, vagy csak kevéssé ismer el aktív munkavégzésként. Sok nő számára ez
elfogadható,
a
társadalmi
tradíciónak
megfelelő.
Azonban
Magyarországon is egyre több nő és férfi gondolja úgy, hogy a tradicionális szerepfelosztások
megoszthatóak.
szerepértelmezésből egyenlőtlen „harmadik
fakadó
családi
műszakja”.
munkaterhelést
A
kiegyensúlyozatlanság,
feladatmegosztás Ez
eredményez,
tradicionális
részben
a
nemek
következménye
naponta
részben
a
több
órányi
gyermeknevelés
nemi közötti a
nők
többlet
kizárólagos
világába szorítja a nőket, munka és önálló jövedelem nélküli, függő helyzetbe kényszerítve. Ez alapvetően gátolja a nők önkiteljesedését, rontja nyugdíjkilátásaikat, egyszülős család esetén pedig a szegénység elnőiesedéséhez vezethet. A gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb
idejű
munkaerőpiacra
távolmaradás
való
nagymértékben
visszalépésének
esélyeit.
A
rontja
a
nők
kisgyermekesek
munkahelyi beilleszkedését nehezíti, hogy a munkahelyi családbarát modellek, a rugalmas munkavégzési lehetőségek és a gyesről való
35
visszatérést segítő munkaadói szolgáltatások nem terjedtek el. A gyesen lévő nők szakmai ismereteinek folyamatos frissítése egyáltalán nem megoldott.
A jövedelmek egyenlőtlenségében is megjelenik a nők hátrányos megkülönböztetése.
A
munkahelyi
előmeneteli
lehetőségek
egyenlőtlensége tapasztalható az ún. „üvegplafon szindrómánál” is. Ez a jelenség azt takarja, hogy a munkahelyi ranglétrán való előmenetelnél a nők karrierútja „láthatatlan” falakba ütközik.
A
nők
egyedi
szükségleteinek
megfelelő
szempontok
a
szolgáltatási rendszerek szervezésben kevéssé jelennek meg.
A kisgyermeket nevelő nők és férfiak esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges probléma a bölcsődei férőhelyek elégtelen
száma.
Ez
nagymértékben
akadályozza
a
gyesről
való
visszatérést, még abban az esetben is, amikor a női munkavállalót visszavárja a munkahely. A gyermekellátó intézmények sok helyen nem figyelmesek a szülő munkahelyére, annak beosztására. Különösen a gyermeküket egyedül nevelők számára nehéz a szülői és a munkahelyi feladatok összeegyeztetése. Ma még csak elvétve fordul elő olyan óvodai, gyermekjóléti
szolgáltatás,
amely
időbeosztásával
igazodni
kíván
a
kisgyermekét nevelő, dolgozó személy kényszerű időbeosztásához. A nők esélyegyenlősége mellett azonban a szolgáltatások egy részében a férfiak esélyeit, tudatosságát kell növelni. Ilyen például a szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevétele, a szűrővizsgálatokon való részvétel, az egészséges életvitel támogatása a férfiak körében, ennek szükségességét az extrém magas férfihalandóság is indokolja. 5.1.4. Hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok Problémák azonosítása:
A hátrányos helyzetű gyermekek a közösségi szolgáltatásokból eleve rosszabb feltételek mellett részesülnek. Az iskolaválasztás tekintetében a hátrányos
helyzetű
fiatalok
a
lefelé
homogenizáló
iskolák
felé
terelődnek, a képzési rendszerből sokan korán lemorzsolódnak. Ez a
36
tendencia nagymértékben rontja szocializációjukat, és későbbi munkaerőpiaci esélyeiket is.
A
veszélyeztetett
kriminalizálódásának
fiatalok veszélye
galerikbe magas,
sodródásának,
különösen
a
szegregált
lakóövezetekben. Ezeken a területeken kevés az olyan közterületi felület, ahol
a
veszélyeztetett
fiatalok
olyan
szervezett
közösségi
foglalkozásokban, sportolási lehetőségekben vehetnének részt, amelyek összekapcsolódnak a helyben elérhető szervezett segítségnyújtással.
A hátrányos helyzetű fiatalok gyakran nem rendelkeznek alapvető testi,
egészségügyi,
szexuális
ismeretekkel.
Ezért
kiemelten
veszélyeztetettek a szexuális úton terjedő és a szenvedélybetegségek által. A prevenciós és tájékoztató szolgáltatások hiányosságai miatt a gyermekvédelmi intézményekből kikerülő vagy alacsony szocializációjú gyermekek a legtöbb esetben nincsenek tisztában a dohányzás, az alkohol, a drogok veszélyeivel. A deviáns életmódot folytató, esetleg már szenvedélybeteg gyermekek és fiatalok pedig nem, vagy későn jutnak el a drogambulanciákra.
A fiatalok gyermekvédelmi intézetből való kibocsátásuk után sokszor „elvesznek”. Sokan deviáns életmódot folytatnak, vagy a hajléktalanok táborát gyarapítják. Ennek fő oka, hogy az utógondozói és félutas szolgáltatások kapacitásai elégtelenek az utógondozási igények lefedésére. Az intézményben nevelt gyermekek gyakran az intézmény zárt világában élnek, kevés az intézményen kívüli kortárskapcsolatuk. Sok intézeti nevelésből kikerült fiatalnak nincsenek megélt tapasztalatai a „külvilág működéséről”, a szabályrendszerekről, alapvető életviteli ismereteiket erősíteni
szükséges.
Az
intézetekben
kevés
az
önálló
életre,
pályaválasztásra, munkavégzésre való felkészítést célzó szolgáltatás, klubfoglalkozás, önsegítő csoport. Hiányos a pozitív életpálya-modell.
A veszélyeztetett gyerek és fiatal korosztály támogatásának, segítésének intézményrendszere nem kellő mértékben fedi le a gyermek és fiatal korosztályokat, és az ellátás spektruma sem megfelelő. A gyerekek
14
évesen
számos
intézmény
látóköréből
kikerülnek,
a
nyomonkövetés lehetősége esetleges. Nincs kialakult rendszere a kortárs segítésnek, a veszélyeztetett fiatal korosztály „magára hagyottabb”, mint
37
a gyermek korosztály. Nem intézményesült az ellátó és szolgáltató intézmények és szervezetek együttműködése. 5.1.5. Idősek és idősödő (45 év fölötti) emberek Problémák azonosítása:
Az idősek valós igényeihez képest a szolgáltatási kapacitások alultervezettek. Jelentős szolgáltatási hiányosságok jelentkeznek az izoláció
által
fokozottan
veszélyeztetett
idősek
közösségi
programokba való bevonása terén. Alacsony fokú az otthonukból ritkán
kimozduló
idősek
konkrét
programokkal
való
közvetlen
megkeresése, a programokban való részvételük ösztönzése.
A fizikai környezetben található és az információs-kommunikációs akadályok az életkor előrehaladásával egyre komolyabb problémákat okoznak
az
visszaesése
idősödő
embereknek.
leginkább
a fogyatékos
A
fizikai
és
emberekéhez
szellemi
funkciók
hasonló
speciális
szükségleteket generál. A fizikai akadályok jelen vannak mind a közterületeken, mind a közösségi szolgáltatásokat biztosító intézmények belső terében. Ezek korlátozzák a mozgásszervi betegségben szenvedő idősek hozzáférését. A közösségi információnyújtás nem érzékeny az érzékszervi funkciók időskori csökkenésére. Az információs társadalomban való részvétel, illetve azon keresztül a modern információs lehetőségek elérése az idős emberek számára nehéz, mert jellemzően nem rendelkeznek azokkal a készségekkel, tudással, amelyek az informatikai eszközök használatához, az internet eléréséhez szükségesek. A szolgáltatások jelentős része nem érzékeny az idősek speciális szükségleteire. Az
egészségügyi
intenzívebben
szoláltatásokat
veszik
igénybe.
az
idősebb
Különösen
itt
emberek van
sokkal
elmaradás
az
információs akadályok kompenzálásában. Ez érinti az orvosi és egyéb ügyfélvárókat,
a
házi-
és
szakrendelők
kommunikációját és a kórházi kommunikációt is.
38
orvosi
asszisztensi
A
generációk
közötti
együttműködést
ösztönző,
izolációoldó
programok kevéssé elterjedtek.
A
45
év
feletti,
esélyegyenlősége munkavállalásnál
idősödő
sérül.
Az
egyértelmű
munkavállalók
idősödő hátrányt
foglalkoztatási
munkavállalók jelentenek
számára
az
a
ismeretek
frissítésének többletköltségei, a nagyobb betegségkockázat és a magasabb jövedelemigény. A dolgozó idősödő emberek esetében a munkaadók
jelentős
része
nem
veszi
figyelembe
az
életkori
sajátosságokból fakadó, munkakörülményeket érintő igényeiket. Nem szervez
számukra
munkahelyi
egészségügyi
szűréseket,
továbbképzéseket, nyugdíj-előkészítő programokat. 5.2. Mezőcsát kistérség helyzetelemzése-probléma beazonosítása Ebben a fejezetben bemutatásra kerül a Mezőcsáti kistérség alapellátásainak helyzetelemzése
és
az
alapfeladat
ellátásban
jelentkező
esélyegyenlőségi
problémák beazonosítása. A helyzetelemzés készítéséhez kiadott adattáblák hiányosan vagy alig kerültek kitöltésre. Betudható ez a problémakör annak, hogy a felkeresett intézményeknél - önkormányzatok, orvosi rendelők, rendőrség- erre vonatkozó
adatnyilvántartások
nincsenek,
vagy
csak
részben
állnak
rendelkezésre, a roma népességre vonatkozó adatok becslésen alapulnak. Ezért a helyzetelemzés alapját a szolgáltatott adatokon felül a KSH, és a TEIR adatok képezték, amelyek 2001. évi, illetve 2009. évi adatokat tartalmaznak. A helyzetelemzés készítéséhez szükséges adatok hiánya nem tette lehetővé a teljes körű probléma beazonosítást, így ennek hiányában az akcióterv sem kellőképpen részletezi azokat. Esélyegyenlőségi szempontból a térség szinte valamennyi
településeinek
legnagyobb
problémáját
az
adatszolgáltatás
jelentette. (Megj. Országosan nincs ilyen fajta adatfeldolgozás.) 5.2.1. Közoktatás A közoktatásban jelenlévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák
a
minőségi
oktatáshoz
való
egyenlő
hozzáférést
és
továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. A hátrányos helyzetű (HH), halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek/tanulók hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlőség biztosítása
39
szükséges, mert a fokozódó társadalmi különbségek gyengítik a társadalmi kohéziót
és
rontják
a
szűkebb
környezet,
ezen
keresztül
Magyarország
versenyképességét. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása a településen élő sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, főként a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása valamennyi település érdeke. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére.
Kiemelten
fontos
az
érintett
intézmények
oktatásszervezési
gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával
annak vizsgálata,
diszkriminációmentesség,
hogy
érvényesül-e a
szegregációmentesség,
és
településen a
a
halmozottan
hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen biztosításán
feltétele
túl
megvalósítása,
a
olyan amelyek
szolgáltatásokhoz
való
egyenlő
támogató
lépések,
szolgáltatások
csökkentik
meglévő
hátrányaikat,
hozzáférés
tervezése javítják
és
iskolai
sikerességüket. Feltétlenül figyelemmel kell lenni arra, hogy a fejlesztő programokhoz van-e elegendő
óvodai
férőhely,
az
iskolai
lemorzsolódást
milyen
programok
csökkenthetik, valamint hogy a nevelési tanácsadást biztosító szolgáltató és a közoktatási
intézmények
között
mennyire
eredményes
a
szakmai
együttműködés. Fenntartói tevékenységek és felelősségek Az
esélyegyenlőség
biztosításával
összefüggő
fenntartói
tevékenységek,
felelősségek az alábbiak:
esélyegyenlőségi
célok
elérése
érdekében
a
kötelezettségek
meghatározása;
a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akinek fő feladatai:
40
o a program megvalósításának koordinálása, o a program végrehajtásának nyomon követése, o az
esélyegyenlőség
sérülésére
vonatkozó
esetleges
panaszok
kivizsgálása;
az esélyegyenlőségi helyzetelemzés nyilvánosságának biztosítása;
az
esélyegyenlőségi
helyzetelemzés
megvalósításában
érintett
intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra;
az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzéséhez szükséges eljárásrend kidolgozása;
befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben;
akcióterv
készítése
a
helyzetelemzés
által
feltárt
problémákra,
hiányosságokra;
esélyegyenlőségi
kockázatok
kezelése,
intézkedési
tervek
készítése,
értékelése, folyamatos korrekciója;
fejlesztési
célok
időrendi
prioritásának
kialakítása,
a
mérhetőséget
lehetővé tevő indikátorok meghatározása;
az
esélyegyenlőség
javításához
kapcsolódó
prioritási
sorrend
meghatározása;
a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az
esélyegyenlőségi
szempontból
fontos
egyéb
közszolgáltatásokat
meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és az
esélyegyenlőségre
vonatkozó
kötelezettségeket
és
a
program
célkitűzéseit, különös tekintettel a kompetencia alapú nevelés, oktatás módszereinek, eljárásainak (a kooperatív tanulás, projekt módszer és a multikulturális
nevelés)
tevékenységek
biztosítása
bevezetésére. a
monitoring
Folyamatos vizsgálatokkal
korrekciós összhangban,
intézményértékelés kidolgozása. A minőségbiztosítás részeként működő monitoring vizsgálatokra évente sort kell keríteni.
41
az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét;
a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit. Az értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni.
5.2.1.1. Kistérségi helyzetelemzés, probléma beazonosítás A kistérségben 15 093 ember él. A településeket két fő csoportba lehet sorolni a népességszám alakulása szempontjából. A fiatal korosztályok lakossághoz mért aránya Ároktőn, Igriciben és Tiszatarjánban a legmagasabb. Ezt elsősorban a településen élő romák átlagnál magasabb aránya magyarázza. Ároktő lakosságának megközelítőleg a fele roma, a 0-18 évesek között a 70% felé közelít az arány. Ezzel magyarázható a magas születésszám: Ároktő településen a gyermekek száma növekedést mutat, a 0-2 évesek aránya 22%kal magasabb a 3-5 korcsoportnál. Igriciben is hasonló jelenséget láthatunk. A lakosság száma 1314 fő, az óvodáskorúak száma (3-5 év) 45 fő, ami az összlakosság 3 %-a, az iskolás korúak száma (6-18 év) 261 fő, ez 20 %-a a településnek. A 0-18 évesek lakosságon belül aránya 27 százalék. Általános jelenség ezekben a falvakban, hogy a születések magas számának köszönhetően a lakosságszám emelkedett az elmúlt években, és az iskolának növekvő létszámmal kell számolni. A
kistérségi
jelentősebb
központ
Mezőcsáton
elvándorlás
és
a
az
bevándorlás alacsony
mellett
reprodukció
megfigyelhető együttesen
népességfogyatkozást eredményez. A 2700 lelkes Tiszakeszi roma lakossága 20% körülire tehető. A demográfiai adatokból az kiderül, hogy a 3-5 évesek számában és az általános iskoláskorú gyermekek esetében némi csökkenés mutatható ki. A település öregedő képet mutat.
42
Tiszatarjánban is a becslések szerint igen magas a roma népesség, amely 20-30% közétehető. A település lélekszáma minimálisan, de csökkenő tendenciát mutat, a község demográfiai értelemben fiatalodik, hisz az összlakosságon belül a fiatalok 24,8%, az idősek 21,4%-ot képviselnek. A
többi,
még
kisebb
lélekszámú
községben
–
Gelej,
Tiszadorogma,
Tiszabábolna, Tiszavalk – szintén öregedés, népességfogyatkozás figyelhető meg. A három leglassabban csökkenő lakosságú községben a legmagasabb, 40 % feletti az alacsony státuszú – legfeljebb általános iskolai végzettségű és rendszeres jövedelemmel nem rendelkező – aktív korúak aránya. A következő diagramok is szemléltetik a települések lakosainak koreloszlását. (forrás: teir, 2009 és települési adatszolgáltatás)
43
44
45
Óvodai ellátás Óvoda neve Dr. Mészáros Kálmán Napköziotthonos Óvoda Tündérkert Napköziotthonos Óvoda Napközi Otthonos Óvoda és Konyha Mezőcsát Város Önkorm. Napközi Otth. Óvoda Dr. Enyedy Andor Református Óvoda Napközi Otthonos Óvoda Hétszínvirág Óvoda Micimackó Napközi Otthonos Óvoda
Település
Férőhely Létszám
Ároktő Gelej* Igrici
50 50 50
45 45 52
Mezőcsát Mezőcsát Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján
175 84 30 100 75
151 73 31 94 68
(Forrás: intézményi adatszolgáltatás, 2010.) * Geleji intézkedési terv alapján, két község adatai
Két alacsony lélekszámú és öregedő községben – Tiszavalk, Tiszabábolna – nincs óvoda. Ez a kevés számú óvodás a tiszadorogmai óvodába jár. A térség egyes óvodáiban nincs maximális férőhely kihasználtság (Mezőcsát), és vannak települések ahol 100% fölötti a kapacitás kihasználtság (Igrici, T.dorogma).
Ároktőn egy oktatási intézményi keretében működik az óvoda és az iskola. Az óvodás
halmozottan
hátrányos
helyzetű
gyermekek
aránya
69%.
Szinte
majdnem minden gyerek hátrányos helyzetű. Az 50 férőhelyes óvodába 45 gyerek jár, 8 három év feletti gyerek nem jár óvodába, abból 3 gyermek HHH státuszú. Az óvoda szakmai munkájában változást jelent, hogy jelentős összeget
46
nyert a képesség-kibontakoztatásra az integrációs pályázaton. A növekvő kisgyermeklétszám
befogadására
lett
alkalmas
a
2010.-ben
felújított,
korszerűsített óvoda épülete. Gelejen minden 3 évet betöltött gyermek óvodai ellátásban részesül. Ebből adódóan a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű ellátása biztosított. Az óvodáskorú gyermekek száma a településen 21 fő, míg a társult Mezőnagymihályon 24 fő. Az óvodai férőhelyek száma 50. Óvodába jár 45 gyermek, tehát további férőhelyek rendelkezésre állnak. Minden óvodás gyermek lakóhelyén jár óvodába, elvándorlás nincs. Az óvodába járó gyermekek között a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya Gelejen 48%, míg Mezőnagymihályon az óvodáskorúak között ez az arány 38 %. Igrici településen a tavaly elkészült oktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés szerint 58 óvodáskorú gyermek volt az 50 fős óvodára, amelyből 52 fő be volt íratva az óvodába. A be nem íratott gyermekek közül egy sem HHH státuszú. Az épületet nemrégiben újították fel. A Mezőcsáti ÁMK Napközi Otthonos Óvoda három telephelyen, 7 csoportban (2-2-3) fogadja a gyerekeket. A 2009.évben elkészült települési közoktatási helyzetelemzés szerint a 200 férőhelyes óvodába beíratott létszám 178 fő volt a tavalyi tanévben, a következő megoszlásban: Árpád út: 41 fő, Bacsó Béla út 67 fő, Hősök tere: 70 fő. Azóta csoportösszevonásra került sor. A három óvoda 2001-ben került először egy vezetés alá összevonva, majd 2005-ben az ÁMK létrehozásával egy újabb összevonásra került sor. A hátrányos helyzetű gyermekek aránya 76 %. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 46 %. Cigányok aránya kb. 40 %. Egy fő SNI gyermeket nevelnek, akihez szurdo-pedagógus jár ki, segíteni a nevelőmunkát. Három óvodapedagógus rendelkezik fejlesztőpedagógusi végzettséggel, valamint egy fő függetlenített fejlesztőpedagógus végzi külön a gyermekek egyéni fejlesztését. A gyerekszám csökkenése és a 2004-ben megnyílt református óvoda által kínált alternatíva
miatt
2002.
óta
négy
óvodai
csoportot
kellett
fokozatosan
megszüntetni. Az összevonások nem érintették az óvodák helyi nevelési
47
programját, mindhárom óvoda megőrizte addig kialakított egyéni arculatát. Az Árpád úti óvoda helyi programjának alapja a Művészeti nevelési program, a Bacsó Béla úti óvodának a Lépésről-lépésre kisgyermekfejlesztő program, a Hősök terei óvodának a Komplex prevenciós óvodai program. A színvonalas nevelőmunka megvalósítását a tárgyi feltételek hiánya és romlása is akadályozza. A 2010. évben pályázati forrásból sikerült részbeni felújítással alkalmasabbá tenni az Árpád úti telephely épületét. A kötelező taneszköz normát évek óta nem tudják teljesíteni. Az óvoda épületei – a Hősök terei kivételével, mely 2001-ben kapott nagyobb felújítást - elavultak, felújításra szorulnak. A nyílászárók,
burkolatok,
mosdók,
stb.
mind
nagyon
kopottak,
néhol
balesetveszélyesek. Az óvodák udvarának nagysága megfelelő mindhárom óvodában, felszerelésük teljes cserére szorul. Tiszakeszin a település statisztikai nyilvántartása szerint 94 fő a 3-5 éves korú gyermekek száma. A települési közoktatási helyzetelemzés szerint az óvodai adatokban 93 gyermek szerepelt az előző tanévben. A településen jelenleg biztosítva van az óvodáskorú gyermekek elhelyezése. A településen az összes óvodás korú gyermekből 63 hátrányos helyzetű és ebből 33 fő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (35 %). A község összes óvodás korú gyermekéből, négy óvodás korú gyermek nem jár óvodába, státuszukról nincs adat. Az utóbbi években stagnál a gyereklétszám, ezért az óvodának is fontos a gyerekek felkeresése. 2010. évben az ÉMOP pályázat keretében az épület bővítése és teljes felújítása valósult meg. Tiszatarjánban 3 csoporttal működik az intézmény, 90,6 %-os kapacitás kihasználtsággal. Az intézmény nem tagja a társulásnak (ÁMK), a helyi önkormányzat önállóan tartja fenn. A 2010. évtől bővült a szolgáltatási kínálat, óvodába integrált bölcsődei ellátás kezdte meg működését. Az óvodába járó gyermekek 75,53 % HH, 38,24% HHH gyermek, SNI gyermekük nincs. A 3. évet betöltött és óvodába nem járó gyermekekről nincs adatunk. Az intézménybe járó gyermekek száma évről-évre megközelítőleg ugyanannyi, így az intézmény működése hosszú évekre biztosítva van.
48
Esélyegyenlőségi problémák óvodákban: A mezőcsáti önkormányzati óvoda három épületében nem egyenletes a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek eloszlása. Ennek egyik oka, hogy az óvodai csoportokba való besorolás elsősorban a szülői igényeken alapszik, és nem szakmai szempontok alapján történik. Az egyes óvodaépületeken működő csoportok mindegyike vegyes csoport, az azonos épületben működő óvodai csoportok között sem egyenletes a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Javasolt a következő nevelési évtől felmenő rendszerben tiszta – korosztály szerinti – csoportok indítása, azzal párhuzamosan a HHH gyerekek integrálása. A református óvodába járó gyermekek közül 53% HH, a HHH aránya 14%. Az óvodába aránylag kis számú HHH gyermek jár, így a két intézmény között 25 % feletti a HHH gyerekek aránya közötti eltérés. A rendelkezésre álló kevés adat alapján a teljes be óvodázáshoz szükséges hiányzó férőhely Igriciben jelent problémát, vagyis indokolt óvodai bővítés, vagy átmenetileg az óvodát kiegészítő alternatív ellátási forma, pl. családi napközi bevezetése. Általános iskolai ellátás A kistérség kilenc településéből hét településen működik iskola. Tiszavalk, Tiszadorogma és Tiszabábolna községekből a szomszédos kistérséghez tartozó Borsodivánkára járnak a felső tagozatos gyerekek. Tiszabábolnáról 11 főt (5-8.évfolyam), Tiszadorogmáról 17 főt (5-8.évfolyam), Tiszavalkról 9 főt (5-8.évf.)
szállítanak
Tiszabábolnára,
iskolabusszal.
Tiszadorogmáról
6
Az
fő,
alsó
Tiszavalkról
legtávolabbi távolság 15 km Tiszadorogma esetében.
49
tagozatosok 7
fő
jár
is
utaznak
iskolába.
A
Település
általános iskolai feladatellátási hely neve
feladatellátás hh hhh i helyen tanulók tanulók tanulók száma száma száma
Gelej* Igrici
Dr. Mészáros Kálmán Á.I. Arany J. Á.I. Geleji Tagiskola Tompa Mihály Á.I.
448
369
230
Mezőcsát
Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
236
139
41
Mezőcsát
Enyedy Andor Ref. Ált. Isk., Óvoda és Bölcsőde
24
11
3
Tiszabábolna
Vásárhelyi Pál Általános Iskola (Szentistváni tagiskola)
-
-
-
133
114
100
139
70
30
95
84
67
-
-
-
Ároktő
Tiszadorogma Tiszakeszi
Tiszakeszi Tiszatarján Tiszavalk
133
124
102
182
71
42
140
102
62
Nincs iskola ÁMK Széchenyi I. Általános I. Lórántffy Zs. Református Á. Isk. ÁMK Édes Gergely Általános Iskola Nincs iskola
(Forrás: Intézményi adatszolgáltatás, 2010.) * Geleji intézkedési terv alapján, két község közös adatai
Ároktőn 77 % a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, és kilenc tanulót kivéve minden gyerek hátrányos helyzetű. Minden évfolyamon egy heterogén összetételű osztály működik. A tanulók száma évről évre emelkedik: míg 2004ben 124 iskolás, ma már 133 tanuló járt az intézménybe. Gelej község a szomszédos, másik kistérséghez tartozó Mezőnagymihállyal közösen működteti az iskoláját. Gelejről 86, Mezőnagymihályból 96 tanuló jár az intézménybe. Gelejen működik az 1-3. osztály, Mezőnagymihályban a 4-8. osztály. A két településen élő HHH tanulók iskolai aránya 23 %, a HHH tanulók települések szerinti megoszlásáról nincs adatunk.
50
Igric önkormányzata Ónoddal közösen intézményfenntartó társulásban látja el általános iskolai feladatát. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 44%, párhuzamos osztályok nincsenek. Mezőcsát Mezőcsáton egy intézményben (ÁMK) vonták össze az óvodát, iskolát és gimnáziumot. Mellette található egy református általános iskola a városban. Az ÁMK – Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskolájában a 2003/2004-es tanévtől integrált oktatás folyik, HHH és SNI vonatkozásban egyaránt. Az integrációt segítő programok közé tartozik a patrónusi, mentori rendszer működtetése az Útravaló ösztöndíj pályázathoz. Két éve nem tudják működtetni az IPR-t, mivel az intézményen belüli –évfolyam-HHH arány nem felel meg a pályázati rendszernek. Az
iskola
2005.
augusztus
01-től
az
Általános
Művelődési
Központ
intézményegysége. Az intézmény a 2005/2006-os tanév végén egy új épülettel bővült egy ROP-os fejlesztés keretében. Ebben az új épületrészben 10 tanterem, könyvtár és irodahelyiségek kerültek kialakításra. Kaptak az idegen nyelvek /német, angol/ tanítását megkönnyítő nyelvi laborokat és modern számítógépparkot 25 db korszerű géppel és egyéb hardverekkel. Az intézmény beiskolázási körzete nagy; az egész város területére kiterjed, és a környező településekről is fogadnak tanulókat. (Igrici, Hejőpapi, Tiszatarján, Tiszakeszi) A települési közoktatási helyzetelemzésben szereplő táblázatból kiderül, hogy az iskola HHH tanulóinak osztályok szerinti megoszlása nem kiegyenlített, így meg állapítható, hogy az intézményben jelen van a szegregáció az osztályok között, évfolyamszinten. A táblázat csak évfolyamonként mutatja be a HH, HHH tanulói arányt.
51
Létszám Évfolyam /fő 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Össz.:
3-4. oszlop alapján integrálható tanulók SNI tanulók HHH integrációja
Szülők iskolai végzettsége Legfeljebb 8 ált. /fő
Gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma HH
29 20 28 20 20 24 15 15
41 36 38 30 46 43 31 27
száma 29 20 28 20 20 24 15 15
% 39,1 30,3 46,6 33,3 30,3 35,2 42,8 40,5
2 1 5 1 -
171
292
171
36,6
9
74 66 60 60 66 68 35 37 szegregált nélkül 466
(Forrás: Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés, ÁMK Mezőcsát, 2008)
Mezőcsáton 15 éve indult újra a Dr. Enyedy Andor Református Általános Iskola. A jelenleg bekért adatok szerint a 2010/2011.tanévben a 8 évfolyamon 13 osztálycsoportban
236
diák
tanul,
közülük
30-an
bejárók,
a
környező
településekről. A továbbtanuló 25 tanulóból kilencen gimnáziumban, nyolcan szakközépiskolában, nyolcan pedig szakiskolában folytatják tanulmányaikat. Az 59%-ot elérő hátrányos helyzetű, és ebből 17%-ban halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül 2 tanulónak volt szüksége évfolyamismétlésre, 1 tanuló magántanulói statuszban van. Az intézménybe nem járnak SNI tanulók. Tiszakeszi A településen a Mezőcsáti önkormányzati iskola tagiskolájaként működő 1-8. osztály és a református egyház által fenntartott általános iskola működik. Az önkormányzat
2009.
évtől
határozatlan
időre
kötötte
a
Mezőcsáti
önkormányzattal az együttműködési megállapodást. A településen közel 300 általános iskoláskorú gyerek van, ebből 50%-a az egyházi iskolába jár, közel fele pedig az önkormányzat által fenntartott intézménybe. A településre jellemző, hogy az egyházi általános iskolába íratják be a „nem roma szülők” gyermekeiket, míg az önkormányzati iskolába járnak a roma gyerekek. Ezáltal az önkormányzati iskolában a HHH tanulók aránya 75 %.
52
Az elmúlt években kevesebb az általános iskolás gyermek a nem roma családokban, többek között emiatt is nagy a roma tanulók aránya az iskolában, de még így sincs teljesen kihasználva az iskolai épület (4 tanterem üresen áll). A két iskola között a megengedett 25 % felett van a HHH tanulók aránya közötti különbség: míg a református iskolában a tanulók 21%, addig az önkormányzatiban 75 százaléka HHH státuszú. Ugyanez az aránypár a HH tanulóknál: egyháziban 50, önkormányzatiban 86 %.
Általános iskolai intézmények száma: 2 Általános iskolai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma
Általános Iskola
Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola
1
1
16
n.a.
9
8
133
139
11
0
16
0
7
0
114
70
100
30
31
73
9
-
(Forrás: Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés, Tiszakeszi Községi Önkormányzat, 2007)
53
Tiszatarján A
tiszatarjáni
iskola
a
Mezőcsáti
ÁMK
tagintézményeként
működik
1-6.
évfolyamos iskolával. A 7-8. osztályos gyermekeket iskolabusszal szállítják a közeli mezőcsáti ÁMK Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskolába 2008. szeptembertől. Esélyegyenlőségi problémák: Mezőcsáton két általános iskola működik. Az Önkormányzati iskolán kívül a református egyház fenntartásában is működik egy általános iskola. A két intézménybe járó hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya nem kiegyenlített. Erre megoldást jelenthet az Önkormányzat és az egyház
között
létrejövő
közoktatási
együttműködési
megállapodás,
mely
lefektetheti a felvételi körzeteket, illetve a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos felvételét a két intézménybe. Az Önkormányzati fenntartású általános iskolában egy évfolyamon több osztály működik. Az azonos évfolyam működő osztályok között a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya nem kiegyenlített. (Lásd. A közoktatási esélyegyenlőségi tervben található adatok.) Ez azonnali beavatkozást igényel. A következő nevelési évtől fokozott figyelmet kell fordítani, hogy a településen belüli, illetve az intézményeken belül a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya kiegyenlített legyen. Tiszakesziben hasonló a helyzet. A két iskola között a megengedett 25 % felett van a HHH tanulók aránya közötti különbség: míg a református iskolában a tanulók 21, addig az önkormányzatiban 75 százaléka HHH státuszú. Ugyanez az aránypár a HH tanulóknál: egyháziban 50, önkormányzatiban 86 %.
54
Ároktő településen a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az összes tanulóhoz viszonyítottan (2010.)
Gelej településen a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az összes tanulóhoz viszonyítottan (2010.)
55
Igrici településen a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az összes tanulóhoz viszonyítottan (2010.)
Mezőcsát településen az állami fenntartású intézményben hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az összes tanulóhoz viszonyítottan (2010.)
56
Mezőcsát településen az egyházi fenntartású intézményben hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az összes tanulóhoz viszonyítottan (2010.)
Tiszabábolna településen a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az összes tanulóhoz viszonyítottan (2010.)
57
Tiszadorogma településen a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az összes tanulóhoz viszonyítottan (2010.)
Tiszakeszi településen az állami fenntartású intézményben hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az összes tanulóhoz viszonyítottan (2010.)
58
Tiszakeszi településen az egyházi fenntartású intézményben hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az összes tanulóhoz viszonyítottan (2010.)
Tiszatarján településen a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az összes tanulóhoz viszonyítottan (2010.)
59
Tiszavalk településen a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az összes tanulóhoz viszonyítottan (2010.)
A diagrammokból (Forrás: intézményi adatszolgáltatás, 2010.) látható, hogy a kistérség (Tiszavalk kivételével) településein a HH tanulók aránya meghaladja a 40%-ot. Ezzel
párhuzamosan
igen
magas
a
HHH
statusz
is,
melynek
oka
az
aluliskolázottság. Ez alól kivétel Tiszadorogma, ahol a HHH tanulók aránya alacsony. Ennek oka lehet a községben jelentkező foglalkoztatás hiánya. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása A településeken élő SNI tanulók száma az elmúlt években- a folyamatos felülvizsgálatok
függvényében-
lassan,
de
csökkenő
tendenciát
mutat.
A
legmagasabb SNI arányt Tiszakeszin találtuk (13 %), a legalacsonyabbat (3 %) Tiszatarjánban. Az iskolák többségében helyben és integráltan oldják meg az SNI tanulók oktatását. Ez alól kivétel Mezőcsát és Tiszakeszi, ahol szegregált osztályok is működnek.
60
általános iskolai feladatellátási hely neve
Település
Ároktő
Dr. Mészáros Kálmán Á.I. Arany J. Á.I. Geleji Tagiskola Tompa Mihály Á.I. Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Gelej* Igrici Mezőcsát
Mezőcsát
Enyedy Andor Ref. Ált. Isk., Óvoda és Bölcsőde Vásárhelyi Pál Általános Iskola (Szentistváni tagiskola) Nincs iskola
Tiszabábolna
Tiszadorogm a Tiszakeszi Tiszakeszi Tiszatarján
Széchenyi I. Á. I. Lórántffy Zs. Á. I. Mezőcsáti ÁMK Édes Gergely Tagiskola Nincs iskola
Tiszavalk
Feladatellátási helyen tanulók száma (fő)
szegregáltan
integráltan
SNI tanulók aránya (%)
133
0
9
6,7
182
0
4
2,0
140
0
3
2,0
448
9
8
4,0
236
0
0
0
24
0
0
0
-
-
-
-
133 139
7 0
9 0
12,0 0
95
0
7
7,0
-
-
SNI tanulók száma (fő)
-
(Forrás: Intézményi adatszolgáltatás, 2010.) * Geleji intézkedési terv alapján, két község közös adatai
Ároktőn a sajátos nevelési igényű tanulók aránya 6,7 %. A 9 SNI-s gyermek integráltan tanul. A felülvizsgálatukat rendszeresen kérik és a javaslatok alapján folyik a fejlesztés. A Gelej-Nagymihályi iskolában az SNI tanulók aránya (2 %). A 4 SNI tanulóból HHH státuszra nincs adatunk, ezeket a gyerekeket integráltan oktatják. Igriciben A 3 SNI-s tanulót (2,0 %) integráltan oktatja az iskola. Mezőcsáton
a
református
iskolába
egy
SNI-s
tanuló
sem
jár.
Az
önkormányzatiban szakértői vélemény alapján integrált csoportban oktatják a 17 fő
SNI-s
tanulót.
Az
ÁMK
Pedagógiai
Szakszolgálat
intézményegysége
áttanítással biztosítja az SNI tanulók beilleszkedését, hátrányaik leküzdését
61
szolgáló habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat. Összesítve 3,8 % az SNI tanulók aránya. Tiszakeszin a református iskolába egy SNI tanuló se jár. Az önkormányzati intézményben kiugróan magas, 12 % az SNI tanulók aránya. A 16 SNI-s tanulóból 10 tanulót integrálva, 6 főt pedig szakértői bizottság véleménye alapján elkülönítve tanítanak. A tanulók 75 %-a HHH státuszú. Javasolt a tanulók szakértői felülvizsgálata. Tiszatarjánban 7 % az SNI tanulók aránya, a 7 gyereket integráltan oktatják. Esélyegyenlőségi problémák: Elfogadva, hogy nem integrálható minden SNI tanuló, a szegregált osztályokban és a magas SNI arányt mutató Tiszakeszi, javasolt az SNI tanulók szakértői felülvizsgálata, lehetőség szerint a gyerekek integrálása, illetve visszaminősítése. Iskolai migráció: eljárók és bejárók a kistérségben A legjelentősebb tanulói migráció Tiszakesziről és Tiszatarjánból Mezőcsát irányban figyelhető meg a kistérségben. A 7-8. osztály iskolabusszal jár, de az 1-6. osztályosok közül is sokan bejárnak a mezőcsáti önkormányzati vagy református iskolába, annak ellenére, hogy helyben van általános iskola. A kistérség déli perifériáján fekvő három kisközség – Tiszavalk, Tiszabábolna, Tiszadorogma – a szomszédos kistérségben fekvő Szentistvánnal kötött oktatási együttműködést, így átjárnak a gyerekek Tiszabábolnára, Borsodivánkára. Gelej a szintén szomszédos kistérségben található Mezőnagymihállyal működtet közös iskolát. Gelejen és Mezőnagymihályon összesen 182 általános iskolás és tanköteles gyermek él. A társulásban történő feladatellátás és a szervezett iskolabusz szolgáltatás eredményeként eljárás más intézménybe nincs. Az 1-3. osztály Gelejen tanul, míg a 4-8. osztály Mezőnagymihályon jár iskolába.
62
Település
Általános iskolai feladatellátási hely neve
Más településről járó tanulók száma 0 1-3.osztály 3
Ároktő Gelej Igrici
Dr. Mészáros Kálmán Arany J. Ált. Isk. Tompa Mihály Á.I. Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
47
Mezőcsát
Enyedy Andor Ref. Ált. Isk., Óvoda és Bölcsőde Vásárhelyi Pál Általános Iskola Széchenyi I. Á. I. Lórántffy Zs. Á. I. ÁMK Édes Gergely Tagiskola Vásárhelyibe + Gárdonyiba járók Vásárhelyibe + Gárdonyiba járók
68
Mezőcsát Tiszabábolna Tiszakeszi Tiszakeszi Tiszatarján Tiszadorogma Tiszavalk
1 12 1
Honnan Mezőnagymihály n.a. Ároktő, Igrici, Tiszakeszi, Tiszatarján Ároktő, Igrici, Tiszakeszi, Tiszatarján
n.a.
23 16
(Forrás: Intézményi adatszolgáltatás, 2010.)
A mezőcsáti hatosztályos gimnázium jelentős szívóhatást jelent: a kistérség településeiről sok 7-8. osztályos jár ide középiskolába. Továbbtanulási és kompetenciamérés eredmények Összességében a kompetenciamérés eredményei az iskolák többségében az országos átlag alatt vannak (Lásd: alábbi diagram és táblázat), legrosszabb az Ároktői és Mezőcsáti önkormányzati iskolákban. Az eredményeket tovább árnyalja, hogy a mezőcsáti iskolában egy HEFOP 3.1.3. projekt keretében kompetencia
alapú
oktatást
indítottak
szövegértés,
matematika-logika
és
szociális életvitel területén. Az eredményekből látható, hogy a mezőcsáti,-és a tiszakeszi református iskolák az országos szinthez közel teljesítenek, illetve a Kiss József Gimnázium 6. évfolyamos képzés osztályaiban tanulók teljesítettek legjobban. A térség valamennyi általános iskolái mind matematikából, mind szövegértésből (6.évf., 8. évf.) alulreprezentáltak, ezért indokolt pályázati forrás bevonása és a pedagógusok ez irányú képzése. A 2009. évben az ÁMK intézményegységei pályázatban vettek részt, a kompetencia alapú oktatás fejlesztésére, komplex
63
intézményi
program
kidolgozására.
E
irányításával végezték.
64
munkát
szakértők
bevonásával,
és
Település
országos átlag Ároktő Gelej
2008
Intézmény
Dr. Mészáros Kálmán Általános Iskola Arany János Általános Iskola
2009
Matematika
Szövegértés
Matematika
Szövegértés
6.évf
8.évf
10.évf
6.évf
8,évf
10.évf
6.évf
8.évf
10.évf
6.évf
8.évf
10.évf
499
497
490
519
506
497
499
497
490
519
506
497
450
468
-
368
436
-
409
372
-
407
384
-
490
451
-
496
472
-
410
445
-
429
453
-
Igrici
Tompa Mihály Ált. Isk.
387
391
-
435
398
-
445
377
-
429
389
-
486
469
-
453
411
-
406
337
-
428
326
-
-
445
-
-
448
-
-
375
-
-
402
Mezőcsát
ÁMK Egressy Béni Ált. I. ÁMK Kiss József Gimn. Közg. Szak. (szakközépiskola) ÁMK Kiss József Gimn. Közg. Szak (gimnázium 4 osztályos)
-
429
-
-
427
-
-
411
-
-
388
ÁMK Kiss József Gimn. Közg. Szak (gimnázium 6 osztályos)
-
553
512
-
512
520
-
477
509
-
514
514
Dr. Enyedy Andor Ref. Ált. Isk.
448
480
-
490
482
-
430
465
-
441
452
-
Tiszadorogma, Tiszabábolna, Tiszavalk
Gárdonyi Géza Tagiskola, Borsodivánka
563
493
-
557
494
-
537
534
-
563
486
-
Tiszakeszi (2009-től ÁMK)
Széchenyi István Általános Iskola
459
462
-
440
407
-
398
342
-
367
291
-
Tiszakeszi
Lorántffy Zsuzsanna Ref. Ált. Isk.
420
473
-
454
492
-
480
468
-
518
523
-
Tiszatarján (2008-tól ÁMK)
Édes Gergely Általános Iskola
333
375
-
317
382
-
394
-
-
443
-
-
országos átlag alatti érték országos átlag fölötti érték
A Mezőcsát Kistérség oktatási intézményeinek kompetencia mérési eredménye (2008-2009)
65
A végzős nyolcadikosok érettségit adó iskolában való továbbtanulási arányáról szintén kevés az adatunk, mivel az után követési rendszer nem működik jogszabályi háttér hiányában. Egyéb iskolai adatok I. Állami gondozott gyermekek Tiszakeszin, Mezőcsáton, Ároktőn és Igriciben laknak, ők az önkormányzati óvodába iskolába járnak, összesen nyolc tanuló. Az
évfolyamismétlők
aránya
kiugróan
magas
a
tiszakeszi
önkormányzati
iskolában (9%), továbbá Tiszatarjánban (5%), Ároktő (5%). Tiszakesziben a magántanulók aránya (9%), míg Tiszatarjánban is (4%) kiemelkedően magas a szám. A 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (9 %) Ároktőben is elfogadhatatlanul magas,
de jelentős Igriciben is (5%). A magántanulói
statuszba magatartási problémák és túlkorosság miatt „szülői kérésre”, illetve orvosi vélemény alapján kerültek a tanulók a közoktatási esélyegyenlőségi helyzetértékelés szerint. 250 óránál többet Magántanulók hiányzó általános iskolai Évfolyamismétlők aránya az tanulók Település feladatellátási hely aránya az előző előző aránya az neve tanévben (%) tanévben (%) előző tanévben (%) Dr. Mészáros Kálmán 5,0 0 9,0 Ároktő Á.I. Arany János Általános 1,0 0 0 Iskola Geleji Gelej Tagintézménye 0 0 5,0 Igrici Tompa Mihály Á.I. Egressy Béni Általános Iskola és 2,0 1,0 1,0 Alapfokú Művészeti Mezőcsát Iskola Enyedy Andor Ref. Ált. Isk., Óvoda és 1,0 0 0 Mezőcsát Bőlcsőde Vásárhelyi Pál 0 0 0 Tiszabábolna Általános Iskola 9,0 8,0 2,0 Tiszakeszi Széchenyi I. Á. I. 3,0 0 0 Tiszakeszi Lórántffy Zs. Á. I. ÁMK Édes Gergely 5,0 4,0 1,0 Tiszatarján Tagiskola (Forrás: Intézményi adatszolgáltatás, 2010.)
66
Egyéb iskolai adatok II. A pedagógiai szakellátásban a kistérségi központban, Mezőcsáton a legjobb a helyzet. A törvényi kötelezettség ellenére igen kevés órában kapják meg az ellátást igénylők, mint a logopédiai szolgáltatást, a fejlesztő foglalkozást, gyógytestnevelést,
nevelési tanácsadást.
Igriciben
fizika
magyar,
szakokból,
Ároktőn
Tiszakesziben
kémia,
fizika szakokból,
ének,
fizikai és kémia
szakokból hiányzik képesítéssel rendelkező szaktanár. Egyik adatszolgáltató település iskolájában sincs használatban lévő szükségtanterem.
Település
általános iskolai feladatellátási hely neve
Logopédus(ok) heti óraszáma
Fejlesztő pedagógus(ok) heti óraszáma
teljes szakos ellátottsághoz szükséges hiányzó szaktanárok száma
0
2
2
0
2
2
19
52
0
3
4
0
2 n.a.
2
1 0
2
2
0,5
Dr. Mészáros Kálmán Á.I. Arany János Általános Iskola Geleji Gelej Tagintézménye Igrici Tompa Mihály Á.I. Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mezőcsát Művészeti Iskola Enyedy Andor Ref. Ált. Isk., Óvoda és Mezőcsát Bőlcsőde Vásárhelyi Pál Tiszabábolna Általános Iskola Tiszakeszi Széchenyi I. Á. I. Tiszakeszi Lórántffy Zs. Á. I. ÁMK Édes Gergely Tiszatarján Tagiskola Ároktő
n.a.
n.a.
(Forrás: Települési adattáblák, 2008. november)
A
pedagógiai
szakszolgáltatások
a
kistérségi
központjában
Mezőcsáton
elérhetőek, kivételt képeznek a tiszadorogmai és a tiszabábolnai nevelésioktatási
intézmények
(Mezőkövesdi
Szakszolgálat).
Azonban
egy-két
településnek – a különböző társulási megállapodások eredményeképpen – néhány
szolgáltatás
csak
a
távoli
megyeszékhelyen
gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás.
67
érhető
el.
Pl.
a
Középfokú oktatás a kistérségben Szakiskola nem található a kistérségben. A legközelebbi szakképző helyek Tiszafüreden,
Tiszaújvárosban,
Miskolc
és
Mezőkövesden
működnek.
A
legnagyobb távolság 40 km a kistérségből ezekbe a városokba. 2005 nyarától az ÁMK-ba integrálták az eredeti szakközépiskolát, így közös igazgatás alá került az általános iskolával és több más városi intézménnyel. Az ÁMK Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 1994-ben indította be a 6 osztályos gimnáziumi képzést, amelybe minden tanévben átjelentkeznek a tehetségesebb diákok a város és közeli falvak általános iskoláiból. A négyosztályos közgazdasági képzés mellett érettségi után is lehet szakmát tanulni az intézményben. Az iskolában a közgazdasági orientáltságú osztályra alapozva az érettségit követően közgazdasági szakmai képzést indítanak, és esti tagozatos gimnáziumi felnőttképzést is folytatnak. A 10. évfolyam elvégzését követően a végzős tanulók számára egyáltalán nincs szakképzési lehetőség. Megfogalmazódott a városban egy szakképző iskola indításának a terve, a jelenleg működő középiskola keretein belül. A
középiskolába
járó
HH,
HHH
tanulók
arányáról
részleges
adat
áll
rendelkezésre, mert a bejáró tanulók statuszáról nincs információ, csak a helyben élőkéről. Az intézménybe járó 387 tanulóból 38% HH, és 14 % HHH. 5.2.2. Lakhatás
-
Szegregáció mérés
A lakásproblémával különböző nemzetközi jogi dokumentumok foglalkoznak. Ennek eredményeként erősödött meg a lakhatáshoz való jog (mint alapvető szociális és kulturálisjog - ENSZ) érvényesítése a nemzetközi egyezményekben. Ennek az előzménye, hogy a fejlődő országokban a városi infrastrukturális beruházások nem tudtak lépést tartani a városi népesség növekedésével, ezért óriási méretű nyomornegyedek alakultak ki, ami súlyos szociális problémákhoz vezetett. Az ENSZ lakhatással kapcsolatos dokumentumait jelentős mértékben befolyásolták ezek a harmadik világbeli szociális problémák, ahol nemcsak a nem
68
megfelelő,
gyakorlatilag
elviselhetetlen
(szubstandard)
lakáskörülmények,
hanem a lakhatás jogi biztonsága is probléma, mivel a lakóterületek nagy része illegálisan, mindenfajta engedélyek nélkül épült ki. Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága 1991-ben egy indoklást adott ki, melyben értelmezte a megfelelő lakás fogalmát, amely bármely ország lakáspolitikájának kiinduló pontja kell, hogy legyen. Ez a következő elemeket tartalmazta: 1. a lakhatás jogi biztonsága, azaz védelem az erőszakos kilakoltatás ellen; 2. alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés (ivóvíz, energia, szennyvízcsatorna, fűtés, világítás, stb.); 3. megfizethetőség (a lakhatással kapcsolatos költségeknek olyan szinten kell lennie, hogy más alapvető szükséglet kielégítését vagy megszerzését ne veszélyeztesse); 4. lakás alapvető minőségi és mennyiségi elemei (alapterület, fűtés, stb.); 5. biztosítani kell az elesett csoportok lakáshasználatának lehetőségét (idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak, halálos betegek, HIV fertőzöttek, természeti katasztrófák áldozatai, stb.); 6. elhelyezkedés (a megfelelő lakásnak olyan helyen kell lennie, amely lehetővé teszi a munkába járást, valamint egészségügyi szolgáltatás, iskola, és egyéb szociális szolgáltatások igénybe vételét); 7. kulturális megfelelés (a lakás megépítési módjának és az építéshez használt anyagoknak alkalmasnak kell lennie a kulturális identitás és különbözőség kifejezésére). Hazánkban megközelítőleg százezer ember él, közel 500 telepen, telepszerű lakókörnyezetben,
amelyek
jelentős
számban
kistelepülésen
vagy
azok
közigazgatási határain kívül találhatóak. Várható, hogy a területi szegregáció erősödésével ez a szám csak növekedni fog, amennyiben nem történik hatékony beavatkozás a folyamatba. Az itt élőknek szembe kell nézniük az alapvető infrastruktúra
hiányával,
az
alacsony
iskolai
végzettségből,
a
tartós
munkanélküliségből, és az élet több területén megjelenő diszkriminációból fakadó kirekesztettséggel. A kormányzat 2005-ben indított el egy modell
69
programot, mely a romatelepeken élők lakhatási és szociális integrációját célozta meg. A társadalmi különbségek, egyenlőtlenségek gyors és látványos növekedése, a lakosság egy részének jelentős elszegényedése a korábbi kedvező folyamatokat megakasztotta. A különböző hátterű csoportok eltérő kulturális és életmódbeli különbségei a telepszerű lakóövezetekben megnehezítik az együttélést. Az adott helyzetben megfelelő életvezetési és túlélési stratégiák nem segítik ezeknek a rétegeknek az integrációját. Nagyon kevés az életvezetési szokásokra, az attitűdök megváltoztatásra irányuló kezdeményezés. A többségi társadalom is nagyon nehezen fogadja be az ilyen környezetből érkező családokat. A befogadó környezetet nem érdekelt abban, hogy részt vegyen a családok integrációjában. Nézzünk két olyan fogalmat, amelyek lakhatási nehézségeket indukálnak: Lakhatási szegénység: olyan lakáskörülményeket jelent, amelyek között nem teljesülnek a megfelelő lakáskritériumai, így pl. megfizethetőségi problémák, alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés hiánya, minőségi vagy mennyiségi értelemben nem kielégítő lakás (kis alapterület, megfelelő fűtés hiánya,
elmaradt
szolgáltatásokhoz,
felújítások
stb.),
infrastruktúrához
rossz
való
rossz
elhelyezkedésű hozzáférés,
lakás
rossz
(pl.
szociális
környezet). Megfizethetőségi probléma: olyan helyzet, amelyben a háztartások nem képesek megfizetni egy társadalmilag elfogadható lakás költségeit, és/vagy a lakásköltségek olyan terhet jelentenek, ami kockáztatja a családok mindennapi megélhetését. A nemzetközi gyakorlat szerint a háztartásjövedelem 30%-a feletti lakáskiadás már megfizethetőségi problémát jelent. Nagyon alacsony a romák magántulajdonában lévő ingatlanok aránya. Őket fokozottabban sújtják a szegregációból eredő következmények. Az alacsony iskolai végzettség alacsony foglalkoztatottsági szinttel és alacsony gazdasági aktivitással társul. A hátrányaik egymásra épülnek és halmozódnak. Ehhez kapcsolódnak
sok
esetben
a
különböző
lakhatási
problémák
(leromlott
infrastruktúrájú, egészségtelen lakókörnyezet, tisztázatlan bérlői, bérleti jogi viszonyok
stb.).
A
roma
népesség
általában
a
legalacsonyabb
státuszú
környékeken és lakásokban, bizonyos területeken telepszerűen, szegregálódva
70
él. Ez az urbanisztikai, társadalmi környezet nem segíti elő a társadalmi felemelkedést, az integrációt. 5.2.2.1. A különböző egyenlőtlenségek, szegregáció, diszkrimináció mérséklése Kiemelkedően fontos az esélyegyenlőség javítása, a különböző hátrányos helyzetű csoportokkal szembeni diszkrimináció csökkentése. Általánosságban ez jelentheti
egy
leromlott
terület,
városrész
diszkriminációját
(fejlesztések
elmaradása, közszolgáltatások leépülése), de akár az önkormányzati bérlakásban élőkkel szembeni diszkriminációt is. Különösen súlyosan érinti a diszkrimináció a szegregáció
sújtotta
erősödésének
a
területeken
megállítása,
a
élőket,
ezért
szegregációt
cél
a
területi
eredményező
szegregáció
beavatkozások
elkerülése. Vannak
kiemelt
célcsoportok,
amelyeket
fokozottan
sújt
a
hátrányos
megkülönböztetés. A legélesebb probléma a romákkal szembeni diszkrimináció, amely majd minden területen, így a lakáspolitikában is jelentkezhet. Szintén gondot okozhat a nemek és kor szerinti diszkrimináció. 5.2.2.2. A társadalmi környezet kedvezőbbé tétele, társadalmi kohézió Fontos cél, hogy a lakókörnyezet és a lakáspolitika segítse a társadalmi kohéziót, a közösségek formálódását és működését. Meg kell teremteni az egyének közösségi integrációjának esélyét, ehhez az egyén és közösség felkészítésére egyaránt szükség van. Kiemelten fontos a szegregált területeken a közösség építés, a meglévő közösségek
fejlesztése.
A
közösség
hiánya,
a
közösség
egyén
feletti
kontrolljának hiánya a viselkedési, fizetési stb. normák fellazulásához vezet, ami a közterületek közbiztonságának, fizikai állapotának leromlását eredményezi. Azokon
a
területeken,
ahol
ilyen
tendenciák
markánsan
megjelentek,
a
közösségfejlesztés érdekében beavatkozásokra van szükség. Városi/falusi szegregátumokban (romatelepeken, közlekedésből kieső falvakban, városi szegregátumokban) élők, jellemzően munkanélküliek, akik tipikusan leromlott lakásokban laknak.
71
A megfigyelések szerint a mintegy 100-300 ezer embert érintő probléma nemcsak a települések szintjén, de szinte csoportonként eltérő,éppen ezért eltérő
módszertant
és
beavatkozásokat
kíván.
Összefoglalóan
viszont
mindenképpen igaz, hogy a hátrányos helyzet ilyen mértékű halmozottsága, illetve a szegénység gyors újratermelődése miatt a mai társadalom egyik legnagyobb problémáját ezek a szegregátumok jelentik. Alapvető azonban, hogy a városi és falusi szegregátumok lényegesen különböznek egymástól. A rossz és egyre romló lakásviszonyok az adott település (vagy településrész) élők rossz munkaerő-piaci pozíciójából erednek (tömeges munkanélküliség, munkahelyektől való távolság, alacsony jövedelmek). Komoly problémát okoz, hogy a háztartások viselkedését (szociális jövedelmek maximalizálása, alkalmi munkát és szociális segélyt kombináló jövedelemi stratégia, stb.) és lehetőségeit önmagában a feljavított lakásviszonyok nem változtatják meg, és meg van a veszélye annak, hogy a támogatott programok révén felépített, felújított lakások leromlanak. Nagy a veszélye a tömeges hátralékosság kialakulásának, amit felerősít a negatív, de rövidtávon előnyökhöz vezető magatartásminta követése. A lakhatási szempontból vizsgált antiszegregációs helyzetelemzés célja, hogy lehatárolja a szegrációs problémával érintett területeket és elemezze a szegregátumok
kialakulásához
vezető
okokat,
az
ott
lévő
lakhatási,
lakókörnyezeti jellemzőket, az ott élők szociális helyzetét, problémáit, a különféle szolgáltatásokhoz való hozzáférés mértékét, a szolgáltatások minőségét. Feltárja azokat a hiányokat, ahol beavatkozás szükséges annak érdekében, hogy az ott élők
életkörülményei
és
társadalmi
integrációs
esélyei
javuljanak.
A
helyzetelemző résznek tehát alapvetően problémafeltáró jellegűnek kell lennie, amelynek alapján levonhatók az antiszegregációs programban kialakítandó beavatkozásokat megalapozó következtetések. A helyzetelemzés a hosszú távú térség és településfejlesztési célok középtávú programokká való lebontása, a területi alapú és szemléletű tervezés megszilárdítása, pontos problémafeltárás alapján a célok kitűzése és középtávon való érvényesítése. Közvetetten a fejlesztési szemléletmód alkalmazása, ami kiszámítható, területi megközelítésű városfejlesztési gyakorlat kialakításához vezet.
72
A program célja, hogy a település minden lakójának elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítja az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű – főleg roma – polgárok esélyegyenlőségét az élet minden területén. A
szegregációs
helyzetelemzés
célja,
hogy
lehatárolja
a
szegrációs
problémával érintett területeket és elemezze a szegregátumok lakhatási, lakókörnyezeti jellemzőit, az ott élők szociális helyzetét, problémáit, a különféle szolgáltatásokhoz való hozzáférés mértékét, a szolgáltatások minőségét. Feltárja azokat a hiányokat, ahol beavatkozás szükséges annak érdekében, hogy az ott élők
életkörülményei
és
társadalmi
helyzetelemző
rész
levonhatók
anti-szegregációs
az
tehát
alapvetően
integrációs
esélyei
problémafeltáró,
programban
javuljanak.
melynek
kialakítandó
A
alapján
beavatkozásokat
megalapozó következtetések. A helyzetelemzés a hosszú távú térség és településfejlesztési célok középtávú programokká való lebontását, a területi-alapú, és szemléletű tervezés megszilárdítását,
pontos
problémafeltárás
alapján
a
célok
kitűzését,
és
középtávon való érvényesítését szolgálja. Közvetetten a fejlesztési szemléletmód alkalmazása kiszámítható, területi megközelítésű településfejlesztési gyakorlat kialakításához vezet. Az alacsony státuszú népességet a kívánatosnál magasabb arányban tartalmazó szegregátumok lehatárolása különféle társadalmi mutatók segítségével történhet. A leromlott területek lehatárolását segítendő un. szegregációs mutatók kerültek meghatározásra, melyek kialakításánál figyelembe vételre került, hogy milyen típusú adatok érhetők el az önkormányzatok számára, illetve mely típusú adatok állíthatók elő viszonylag egyszerűbben területi bontásban. Ennek alapján két szegregációs mutató került kialakításra, az egyik a 2001-es népszámlálási adatok felhasználásával, a másik az önkormányzati segélyezési adatbázisából előállítható segélyezési mutató. A szegregált, illetve szegreációval veszélyeztetett területek lehatárolása tehát elsősorban az un. szegregációs mutatók segítségével történik. A szegregátumok pontos lehatárolásához azonban a szegregációs mutatókon kívül szükség van a leromlott területtel, illetve az ott élőkkel
kapcsolatban
önkormányzati
álló,
elsősorban
intézményrendszer
a
polgármesteri
rendelkezésére
információk felhasználására is.
73
álló
hivatal
egyéb
és
az
adatok
és
A szegregátumok alapvető két típusa: a településszövetbe ágyazódott szegregált, szegregálódó területek
-
(általában ezek jelentik a telepszerű környezetet) Közös jellemzőjük, hogy a területek alapvetően a várostestbe, a városi lakóövezetbe ékelődnek be, és gyakran bár magas a roma lakosság aránya, de a lakosság összetételében még érvényesül a vegyes jelleg. a
-
településszövettől
területekbe
elkülönült,
ékelődött
alapvetően
szegregátumok
nem
(általában
lakófunkciójú
ezek
jelentik
a
telepeket). Pl. ipari övezetbe ékelődve, volt laktanyák, munkás kolóniák, külterületen stb. A szegregált telepeken rossz a humán, szolgáltatási és közmű infrastruktúrával való ellátottság, a városban lévő szolgáltatásokhoz való kapcsolódásuk. A lakosság kevert jellege szinte teljesen eltűnik, a roma lakosság aránya szélsőségesen magas értéket ér el. Kistérségi szempontból egyes települések közti lakossági különbség település-szegregációs jelenség. (Un. gettófalvak kialakulása.) A telepeknek általános jellemzője az átlagosnál rosszabb lakásállomány: komfort nélküli, kicsi és túlzsúfolt lakások magas aránya, a lakókörnyezet lepusztultsága. A beavatkozás kétféle modellt követhet: a településszövetbe ágyazódott területek esetén rehabilitáció, a településszövettől elkülönülten álló telepek esetén általában a felszámolás indokolt. A szegregátumok a valóságban sokkal többfélék lehetnek, mint a fent meghatározott két típus. Gyakran több szempontú
(lakóterületektől
való
távolság,
közlekedési
lehetőségek,
kereskedelmi és közszolgáltatások elérhetősége, lakókörnyezet, lakóépületek minősége és zsúfoltsága stb.) mérlegelés során lehet csak meghatározni, hogy egy adott terület melyik kategóriába tartozik. A 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutató:
•
Szegregátumnak nevezzük azokat a települési területeket, amelyeken az aktív korú (15-59 év közötti) lakosok legalább 50%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem haladja meg a 8 osztályt.
•
Szegregációval veszélyeztetett területnek nevezzük azokat a település területeket, ahol a fenti mutató 40-50% közötti értéket vesz fel.
74
Segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató:
•
Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a települési átlag kétszeresét.
•
Szegregációval veszélyeztetett területnek tekintjük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakosságokhoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi átlag 1,7-szeresét.
A rendszeres szociális támogatásokba beszámítható támogatások: •
rendszeres
szociális
segély
(egészségkárosodottaknak
és
munkanélkülieknek)
•
lakásfenntartási
támogatás:
normatív,
helyi
és
adósságkezelési
támogatáshoz járó kedvezmény •
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
A mutató kiszámításának módja: az összes fenn meghatározott szociális támogatás darabszáma osztva a terület népességszámával/ lakások számával. A szegregátumnak tehát azokat a területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének és a terület lakónépesség száma eléri az 50 főt. A terület népességszámát jelen időszakra, a népességnyilvántartó alapján kell definiálni (csak városok). A szegregátumok lehatárolásának kiindulópontját a KSH által szolgáltatott szegregációs térképek adják, amelyeken lehatárolásra kerülnek a 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutatónak megfelelő szegregált és szegregálódással veszélyeztetett területek. Szükséges a jelenlegi lakónépesség nagyságát is meghatározni. A
helyzetelemzés
a
szegregátumokkal,
szegregációval
veszélyeztetett
területekkel kapcsolatban meghatározza a fő beavatkozási irányokat, egyben a szegregációs folyamatokat eredményező fejlesztések szegregációs hatását tompítja. A program egyrészt stratégiai jellegű, mivel meghatározza az egyes leromlott területek jövőképét: hosszabb távon felszámolásra kerül-e vagy rehabilitáció segítségével integrálódik a település szövetbe. Továbbá szintén stratégiai jelleggel kell meghatározni a beavatkozások fő irányait. Ugyanakkor az
75
antiszegregációs program operatív elemet is tartalmaz: középtávon kistérségi társulás, önkormányzat lépései a stratégiai szintű jövőkép eléréséhez, a szegregátumok felszámolása vagy rehabilitációja. Az egyes települések eltérő mértékben érintettek a területi szegregáció problémájában. Vannak olyan települések, amelyekben több jelentős méretű telep is található és vannak olyanok, ahol csupán csak veszélyeztetett terület található, előfordulhat, amelyben nincs ilyen terület. Szélsőséges helyzet az alacsony státuszú lakosság egy településen való koncentrációja (a kistérségben is van rá példa). Ott, ahol több szegregátum is található, javasolt egyfajta prioritási sorrend felállítása: amely szegregátumban a legsürgetőbb a fizikai beavatkozások megvalósítása, esetleg a szegregátum felszámolása. Ahol nem található sem szegregátum, sem veszélyeztetett terület, ott a fejlesztések szegregációs kidolgozni.
hatásainak A
fizikai
megelőzésére és
kell
humánpolitikai
a
programban
intézkedéseket
beavatkozásokat
az
egyes
szegregátumokra specifikusan kell kidolgozni. A beavatkozások alapvető céljaként azt kell meghatározni, hogy a szegregáltnak minősülő lakókörnyezet szegregáltsági foka, azaz az alacsony státuszú lakosok magas koncentrációja csökkenjen, lehetőség szerint közelítsen a kistérségi átlaghoz. Ugyanakkor a beavatkozások következményeként a más területen, illetve más településeken nem nőhet az alacsony státuszú népesség koncentrációja, és nem alakulhatnak ki új szegregátumok. 5.2.2.3. Kistérségi helyzetelemzés, probléma beazonosítás A
települések
sajátos,
összetett képződmények,
melyek
állandóan
változnak a környezeti körülmények hatására. A települések a szűkebb és tágabb környezetükben bekövetkező változásokra érzékenyen reagálnak. Akár évszázadokig is fennmaradnak, majd valamilyen káros hatásra (legyen ez külső vagy
belső)
következtében
elnéptelenedhetnek, akár
elpusztulhatnak,
újjáépülhetnek,
de
megújulhatnak.
kedvező A
változások
településen
zajló
tevékenységek (társadalmi, gazdasági, stb.) a természeti és az épített környezet keretei között zajlanak, melyek meghatározzák a települések arculatát. A térség-fejlesztést szolgáló anti-szegregációs terv elsősorban területi dimenzióban,
a
szegregációs
folyamatok
76
szempontjából
vizsgálja
az
esélyegyenlőségi
problémák
meglétét
egy
adott
településen.
Az
anti-
szegregációs terv célja, hogy a település/térség felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat. Ugyanez vonatkozik a települések közti szegregációs jelenségek oldására. A településen történő fejlesztések, de már a fejlesztések tervei is jelentős hatással
lehetnek
a
településre,
annak
egy
részére.
Ezen
fejlesztések
tervezése és meghatározása esetén figyelembe kell venni a település összetett jellegét (esélyegyenlőségi, szegregációs dimenziót is), a benne zajló tevékenységek és elemek egymásra hatását, hogy a településre vonatkozó hatásokat
prognosztizálhassa,
valamint
a
káros
hatásokat
kezelhesse.
A
településfejlesztés, tervezés és üzemeletetés a települési önkormányzat feladata, melynek tevékenysége hosszú távra meghatározza egy település jövőjét. Az
esélyegyenlőség
előmozdítását
-
különösen
a
lakhatás,
szociális
szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés terén - megnehezítik az egyes városrészekben érvényesülő szegregációs és szelekciós mechanizmusok, tovább
mélyítve
a
társadalmi
különbségeket.
Az
esélyegyenlőség
érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani az alacsony státuszú lakosok
helyzetére.
szempontjából
kell
Területi
dimenzióban,
megvizsgálni
(majd
a
szegregációs
beavatkozásokat
folyamatok
tervezni)
az
esélyegyenlőségi problémákat felmérve azon területeit a településeknek, ahol megindultak vagy előre haladott állapotban vannak a szegregációs folyamatok, tehát az alacsony iskolai végzettségű és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korú lakosság a térben koncentrálódik. Kérdés: melyek a térség, a települések rosszabb státuszú területei, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzői is kedvezőtlenebbek. A lakhatási integrációs és mobilizációs tevékenység kialakítása során fontos, hogy a települési önkormányzatok meghatározzák a lakhatási integráció és mobilizációs stratégia során alkalmazott alapvető társadalmi értékeket, melyek
mentén
a
tevékenységeket
folytatni
kívánják.
Ezeknek
alapvető
követendő szempontja a szegregáció oldása, felszámolása, és hogy a jövőbeni döntések
eredményeként
szegregációs
alakulhatnak ki.
77
folyamatok
nem
erősödhetnek,
Szegregáltnak tekintünk minden olyan települést vagy településrészt, ahol – a környezeti adottságoktól, a beépítés jellegétől, infrastrukturális ellátottságától függetlenül - az átlagot számottevően meghaladó mértékben koncentrálódik az alacsony státuszú (legfeljebb 8 általános iskolai osztállyal és
rendszeres
munkajövedelemmel
nem
rendelkező)
népesség.
A
szegregátum lehet a település egy része (utca, utcák által határolt terület) vagy az egész települést nevezhetjük szegregátumnak (más néven gettó falunak). A gettó falvakban is lehetnek az átlagostól rosszabb helyzetű településrészek, amelyeket nevezethetünk a szegregátumnak. A kistérség szegregátumainak beazonosításához különböző részadatokinformációk állnak rendelkezésre, illetve a tereptapasztalat (részleges települési adatszolgáltatás, és KSH információk melyekből következtetéseket lehet levonni) Kistérség összesített mutatói, „gettó” települések beazonosítása egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem, Ft, 2005
332732
120 fő/km2 fiatalodási népsűrűség index feletti (0-14/60-X településéves eken lakók népesség aránya, % aránya), 2007 %, 2005
0
103,4
18-X éves, legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya, %, 2001
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, %, 2001
rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma 1000 lakosra, fő, 2005
rendszeres gyermekvéd. támogatásban részesítettek aránya a 0-24 éves népességből, %, 2005
álláskesr esők aránya, %, 2006. év átlaga.
tartós álláskesresők aránya (12 hónapon túli), %, 2006. év átlaga
aktivitási ráta, %, 2001
17,7
56,9
67,28
50,33
15,16
5,25
31,8
A kistérség népességének összetétele fiatalodó, az egy állandó lakosra átlag jutó jövedelem alacsony (Budapesten 895.468 Ft, Miskolcon 565.944 Ft) 332.732 Ft, mely a megye kistérségei közül a harmadik legrosszabb mutató. A 2001-es KSH adatok alapján a háztartások több mint felében nincs foglalkoztatott. 2005-ben a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya 67,28%, mely mutató a megye a kistérségei közt Mezőcsátot a középső szegmensbe sorolja. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek 50% feletti aránya rossz mutató, BAZ. megyében 4 kistérségre jellemző. Az aktivitási ráta alapján az 5-ik legrosszabb mutatóval rendelkezik.
78
Lakónépessé g száma Ároktő Gelej Igrici Mezőcsát Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján Tiszavalk
1238 661 1314 6508 424 447 2727 1425 349
regisztrált munkanélkülie k száma 166 55 206 859 32 58 408 252 15
munkanélküliség i ráta/arány, 2007 0,27 0,13 0,18 0,16 0,11 0,18 0,22 0,21 0,08
munkanélküliségi ráta/arány, 2006
aktivitási ráta
0,25 0,14 0,15 0,14 0,08 0,17 0,20 0,18 0,05
0,48 0,64 0,46 0,52 0,42 0,40 0,57 0,56 0,42
5000 fő feletti város Mezőcsát, a kistérség központja. 2000 fő feletti település: Tiszakeszi. 2000-1000 fő lakosságszámú település Ároktő, Igrici, Tiszatarján. 1000-500 fő lakosságszámú kisfalu Gelej. 500-200 fő lakosságszámú aprófalu Tiszavalk, Tiszadorogma és Tiszabábolna. 200 fő alatti törpefalu nincs a térség települései között. A munkanélküliségi arány 2006 óta Gelej kivételével a kistérség minden településén
nőtt.
A
gazdasági
válság
hatására
egyes
településeken
a
munkanélküliségi ráta 30 % körül realizálódik (Tiszatarján, Igrici) , de a 25%-os mutató is sok települést érint (Tiszakeszi, Ároktő, Tiszadorogma, Mezőcsát). A mutató legalacsonyabb Tiszabábolnán, és Tiszavalkon. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Ároktőn és Tiszadorogmán a legmagasabb A kistérségben a roma népesség aránya 25-30%-ra becsülhető. A roma népesség becsült aránya egyes településeken eléri a 40-50%-ot. A térség roma népessége főként az alábbi településeken koncentrálódik: Ároktő (40%), Igrici (35-40%), Mezőcsát (25-30%), Tiszakeszi (20-25%) és Tiszatarján (25-30%). A munkaerő-piacon még inkább kedvezőtlen pozícióban vannak az alacsony iskolai végzettségű roma lakosság.
79
A kistérségi munkaerő-piaci struktúrájára jellemző, hogy a közszolgáltatás a legnagyobb foglalkoztató. Ez a terület az alacsony státuszú lakosok többsége számára nem elérhető, kivétel a különböző közcélú foglalkoztatási programok.
Ároktő Gelej Igrici Mezőcsát Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján Tiszavalk
Ároktő Gelej Igrici Mezőcsát Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján Tiszavalk
Foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban 24 88 73 163 13 8 86 49 5 Foglalkoztatottak száma közigazgatásban -közszolgáltatásokban 55 21 55 391 25 32 120 61 32
Foglalkoztatot -tak száma az iparban
Foglalkoztatot -tak száma az építőiparban
26 61 45 343 6 8 223 130 9
11 7 29 140 14 5 113 27 13
Foglalkoztatot -tak száma a szállításbantávközlésben
Foglalkoztatot -tak száma a pénzügyi közvetítésben
17 6 30 131 2 3 25 13 6
1 0 0 24 0 1 4 1 1
FoglalkoztatotFoglalkoztatottak száma a tak száma a kereskedelemturizmusban ben 24 8 10 4 19 8 269 54 3 5 9 3 53 13 26 10 9 1 FoglalkoztatotFoglalkoztatottak száma a tak száma a gazdasági szállításbanszolgáltatások távközlésben -ban 4 17 0 6 7 30 40 131 1 2 4 3 8 25 8 13 0 6
50%-ot meghaladó érték a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát tekintve (az aktív korúak - 15-59 évesek) Igrici mutatója (56,9%) a legkedvezőtlenebb. Tiszatarján esetében 55,9%, Ároktő 54,2%, Tiszakeszi 53,3.%. A kistérség 9 települése közül 4-nél az aktív korú lakosság többsége maximum 8 osztállyal rendelkezik, mely alapvetően befolyásolja a térség gazdasági-, verseny-képességét. A magasabb roma lakosságú települések esetében külön megfigyelhető, hogy az ároktői és a tiszatarjáni iskolákban magasabb 50%-nál a roma tanulók aránya.
80
Település
Lakónépesség száma
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
Tiszabábolna Tiszadorogma Ároktő Tiszavalk Mezőcsát Tiszakeszi Gelej Igrici Tiszatarján
424 447 1238 349 6508 2727 661 1314 1425
43,4 43,1 54,2 42,6 44,5 53,3 46,3 56,9 55,9
Rendszeres munkajövedelemme l nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 67,9 71,4 76,5 58,5 60,1 59,5 50,6 64,7 62,1
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 36,2 37,3 48,3 31,9 34,3 38,6 30,1 44,3 41,7
Tiszadorogma az egyik legkisebb település, és itt a második legrosszabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (71,4%). Ez az arány Ároktőn a legmagasabb 76,5%, és a legalacsonyabb 50,6%-kal Gelej esetében. Egyik településen sincs az alacsony státuszú lakosok aránya 50% felett, a települési
szegregációs
mutató
alapján
egyedül
Ároktő
szegregációval
veszélyeztetett (48,3%) település. Igrici (44,3%) és Tiszatarján (41,7%) mutatója magasabb negyven százaléknál. A Mezőcsáti Kistérségben gettó-falu nem azonosítható be. Szegregátumok beazonosítása A rendelkezésre álló adatok és információk alapján a Mezőcsáti Kistérség két településén, Mezőcsáton és Tiszakeszin van szegregátum. A többi településen 50 fő meghaladó alacsony státuszú lakossági koncentráció nem mutatható ki, a roma lakosság integráltan él a nem roma származású lakossággal. Az LHH adatszolgáltatás keretében szegregátumokra vonatkozó adat egy érkezett be, az Mezőcsátra vonatkozik. Tiszakeszi települési adattábla nem lett megküldve, így a KSH 2001-es népszámlálása adatok (szegregációs térképek) állnak rendelkezésre.
81
Az adatok hiányában szegregációs mutatók:
kistérségi
szinten
nem
beazonosíthatók
az
alábbi
Az adatlapon jelzett roma lakosságból szegregátumban élők aránya A szegregátumokban élő roma lakosság aránya A szegregátumokban élő RGYK-ban részesülő 3-18 éves korúak aránya A szegregátumokban élő RSZS ellátásban részesül népesség aránya A szegregátumokban élő rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező 15-59 éves korú népesség aránya A szegregátumokban élő 15-59 éves korú népességre vetítve az RSZS-ek aránya A szegregátumok jelzett lakás száma, a jelzett térségi lakásállomány aránya. Alacsony komfortfokozatú lakások aránya
MEZŐCSÁT demográfia Lakónépesség száma (fő)
6305 fő lakos; 6547 fő állandó népesség Lakónépességen belül a romák becsült száma Szegregátumokban élők száma (összesen) Lakónépességen belül 0-2 évesek száma Lakónépességen belül 3-5 évesek száma Lakónépességen belül 6-14 évesek száma Lakónépességen belül 15-18 évesek száma Lakónépességen belül 15-59 évesek száma Lakónépességen belül 60–X évesek száma Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások száma Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők száma az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket/gyermekeket nevelők száma Rendszeres szociális segélyben részesülők száma
20% 1337 211 195 787 393 4212 1635 44,50% 2489 Nincs adat Nincs adat 965 426
A település HH adatszolgáltatása alapján a lakosságon belül a roma népesség becsült aránya 20%, ami 1300 fő körüli. A szegregátumban élők száma 1337 fő. A KSH adatok, és az önkormányzati adattáblában is beazonosított szegregátumokban
élők
száma
megegyezik
ezzel
az
értékkel.
Az
egyes
szegregátumokra lebontva a települési adattábla nem lett kitöltve, így pl. nem pontosan beazonosítható a közmű és infrastruktúra ellátottság, vagy az RSZSben részesülők aránya a településhez viszonyítva.
82
Szegregátumok nevei Mezőcsát településen Szegregátum1. Arad u. - Korona u. - Alkotmány u. - Dimitrov u. - településhatár - Csillag u. - településhatár Szegregátum2. (Bem József u. - Deák F.u. - Bacsó B.u. - Jókai u. - Szondy u.) Szegregátum3. (Kiss J.u. - Kölcsey u. - névtelen u. - Hősök tere - Mátyás u. - Petőfi u. - Szabadság u. Munkácsy u. - névtelen u. - Pozsonyi u. - Mátyás u. - Zrínyi u.) Szegregátum4. (Bajcsy-Zs.u. - Dobó u. - Muhi u. - Bacsó B.u.) Szegregátum_5. (Kinizsi u. - Kossuth u. - Damjanich u. - Széchenyi u. - Kiss J.u. - Kinizsi u.)
A településen öt szegregátum azonosítható be. A
szegregátumokban
felülreprezentáltan
van
jelen
a
roma
lakosság.
A
szegregátumok tekintetében részletes adatok nem lettek megküldve, de a rendelkezésre álló információk alapján az alacsony komfortfokozat, az elavult és zsúfolt lakhatási körülmények jellemzők. Telepek közegészségügyi adatai: Szeméttelep Össz. (db) 1
Össz. (db) 3
Össz. (db) 1
szegregátum 500 m-es távolságon belül (db) SzegreSzegreSzegreSzegreSzegregátum 1. gátum 2. gátum 3. gátum 4 gátum 5 0 1 0 0 0 lllegális szeméttelep szegregátum 500 m-es távolságon belül (db) SzegreSzegreSzegreSzegreSzegregátum 1. gátum 2. gátum 3. gátum 4 gátum 5 1 1 1 0 1 Dögkút szegregátum 500 m-es távolságon belül (db) SzegreSzegreSzegreSzegreSzegregátum 1. gátum 2. gátum 3. gátum 4 gátum 5 0 0 0 0 1
Egy szegregátum (2. Bem József u. - Deák F.u. - Bacsó B.u. - Jókai u. - Szondy u.) közelében található szeméttelep, de itt illegális lerakó is van. A 4-es szegregátum kivételével mindegyik környezetében található illegális szeméttelep. Dögkút egyedül az 5-ös szegregátum (Kinizsi u. - Kossuth u. - Damjanich u. Széchenyi u. - Kiss J.u. - Kinizsi u.) szomszédságában van. 5.2.2.4. Megállapítások 1. A
kistérség
iskolázottsági,
kedvezőtlen
mutatókkal
foglalkoztatottsági
bír és
az
aktív
korú
népesség
munkaerő-piaci,
munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások mint, pl. RSZS tekintetében.
83
a
2. E kedvezőtlen mutatók a szegregátumok esetében még erősebben jelentkeznek. 3. A
mutatókban
nem
csak
helyi
társadalmi
csoportok
közötti
egyenlőtlenségek mutatkoznak meg, hanem a térséget alkotó települések közötti egyenlőtlenségek is. 4. Ezen problémák csak egyidejűleg használt, komplex eszközök útján enyhíthetőek, javíthatóak.
5. A szegregátumok jelentősen illegális szemétlerakókkal terheltek, ennek kezelésére,
felszámolására
keretében,
illetve
javasolt
az
telep-rehabilitációs
„Út
a
munkához
és
felszámolási
kidolgozása, települési anti-szegregációs akcióterv
program” koncepció
keretein belül az
alacsony státuszú lakosság koncentrációját csökkentő beavatkozások megvalósítása. Mezőcsát - szegregátumok lehatárolása Forrás: 2001. évi népszámlálás
Mutató megnevezése
Lakónépesség száma Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
Mezőcsát összesen
Szegregátum1. (Arad u. - Korona u. - Alkotmány u. - Dimitrov u. településhatár Csillag u. településhatár)
Szegregátum 2. (Bem József u. Deák F.u. Bacsó B.u. Jókai u. Szondy u.)
6 537
533
151
Szegregátum3. (Kiss J.u. Kölcsey u. névtelen u. Hősök tere Mátyás u. - Petőfi u. - Szabadság u. - Munkácsy u. névtelen u. Pozsonyi u. Mátyás u. - Zrínyi u.) 510
44,5
75,7
59,0
60,1
74,7
34,3
59,9
Szegregátum4. (Bajcsy-Zs.u. Dobó u. - Muhi u. - Bacsó B.u.)
Szegregátum5. (Kinizsi u. Kossuth u. Damjanich u. Széchenyi u. Kiss J.u. Kinizsi u.)
87
56
63,7
68,0
55,6
75,6
79,0
76,0
74,1
52,6
58,0
58,0
51,9
Szegregátumként azt az egybefüggő terület került megjelölésre, ahol a népesség (az intézetekben lakó népesség nélkül) meghaladja az 50 főt és a kijelölt terület egészére a szegregációs mutató 50 %-nál magasabb értéket mutat.
84
A szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink)
A KSH adatok alapján 2001-ben szegregált lakókörnyezetben 1337 fő élt, mely a települési lakosság 20,5%-a. A legtöbben az 1-es szegregtátumban élnek 533 fő, illetve a 3-asban 510 fő. A többi szegregátum jóval alacsonyabb népességszámú, így a 2-es 151 fő, 4-es 87 fő, 5-ös 56 fő. Ez azt jelenti, hogy az 1-esben él az összes szegregátumban lakosságának közel 40%-a, a 3-asban 38%-a. Az 1-es szegregátumban él a település lakosságának 8,2%-a, a 3-asban a 7,8%-a. Az 1-es szegregátumban legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 75,7%, ami a települési adatnál 31,2%-kal magasabb. A 2-es szegregátumban legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 59%, ami a települési adatnál 14,5%-kal magasabb. A 3-as szegregátumban legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 63,7%, ami a települési adatnál 19,2%-kal magasabb. A 4-es szegregátumban legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 68%, ami a települési adatnál 23,5%-kal magasabb.
85
Az 5-ös szegregátumban legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 55,6%, ami a települési adatnál 11,1%-kal magasabb. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) mutató tekintetében az 1-es szegregátum a legkedvezőtlenebb helyzetű, majd a 4-es, 3-as, 2-es, 5-ös. Az 1-es szegregátumban rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 74,7%, ami a települési adatnál 14,6%-kal magasabb. A 2-es szegregátumban rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 75,6%, ami a települési adatnál 15,5%-kal magasabb. A 3-as szegregátumban rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 79%, ami a települési adatnál 18,9%-kal magasabb. A 4-es szegregátumban rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 76,0%, ami a települési adatnál 15,9%-kal magasabb. Az 5-ös szegregátumban rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 74,1%, ami a települési adatnál 14%-kal magasabb. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül mutató tekintetében a legkedvezőtlenebb helyzetű szegregátum a 3-as, majd 4-es, 2-es, 1-es, 5-ös. A szegregációs mutató alapján a legrosszabb mutatókkal szegregátum1. (Arad u. - Korona u. - Alkotmány u. - Dimitrov u. - településhatár - Csillag u. településhatár)jellemezhető. Majd a 3-as és 4-es szegregátumok, melyek közül a 3-as nagy kiterjedésű.
86
87
88
A KSH 2001 évi népszámlálási adatain alapuló szegregációs térkép 200 fő feletti települések esetében áll rendelkezésre, így a kistérségben Mezőcsáton kívül, Tiszakeszié is, mivel lakónépességének száma 2701 fő. Tiszakeszi- szegregátumok lehatárolása - Forrás: 2001. évi népszámlálás
Mutató megnevezése
Tiszakeszi összesen
Szegregátum_1. (Alkotmány u. Kassai u. Poprádi u.)
2 701
75
787
53,3
72,0
75,0
59,5
76,0
77,7
38,6
58,0
62,4
Lakónépesség száma Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
Szegregátum_2. (Orgona u. Iglói. u. - Hunyadi u. - Deák F. u. Rákóczi u. - Nagyváradi u. településhatár)
Tiszakeszi a kistérség második legnagyobb települése. A KSH adatok alapján két szegregátum beazonosítása történt meg. A szegregátum 1. (Alkotmány u. Kassai u. - Poprádi u.) 75 fő lakónépesség számú, mely a település lakosságának 2,8%-a. A szegregátum 2. (Orgona u. - Iglói. u. - Hunyadi u. - Deák F. u. Rákóczi u. - Nagyváradi u. - településhatár) 787 fő, mely a település lakosságának mintegy 29%-a. Mindkét szegregátumban magas a Legfeljebb általános
iskolai
végzettséggel
rendelkezők
aránya,
illetve
a
rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül.
Az
összesített
szegregációs
mutató
kedvezőtlenebb helyzetben.
89
tekintetében
a
2-es
van
90
5.2.2.5. Esélyegyenlőségi problémák 1. A kistérség 2 településén szegregált településrészek vannak. 2. Beazonosítható gettó-falu nincs, veszélyeztetett település van. 3. A térség roma lakossága 25-30%. 4. A térség roma népességének jelentős része szegregált területen él. 5. A szegregátumok népességének döntő hányada roma. 6. Az aktív korú népesség jelentős hányada általános iskolai végzettséggel rendelkezik, az aktív korú roma lakosság nagy arányban alacsony iskolai végzettségű, nem megfelelően szakképzett. 7. Az aktív korú népesség 1/5-e nem rendelkezik rendszeres munka jövedelemmel, a mutató a szegregátumokban ennek a többszöröse. 8. Magas a térségben az RGYK-ban részesülő gyermekek száma, mely a szegregátumokban a térségi átlagnál is magasabb. 9. A kistérségi, és ezen belül települési, és szegregátumi lakásállományban nem megállapítható mekkora az alacsony komfortfokozatú otthonok aránya. 10.Magas a szegregátumokban az RSZS-ek aránya 11.A
szegregátumok
áram
és
közvilágítás
ellátottaknak.
91
mentén
tekinthetően
jól
12.A szegregátumok a gáz, szennyvíz, pormentes út és járda tekintetében a térség legrosszabb települési szintű mutatójától is gyengébb jellemzőkkel bírnak, 13.A
térségben
a
jelzett
illegális
szeméttelepek
többség
szegregátum
területén van. 5.2.3. Egészségügy A Kormány 2001-ben elfogadta a 2001-2010 közötti évekre szóló Egészséges Nemzetért
Népegészségügyi
Programot,
amely
a
NEP-ben
meghatározott
tartalmi követelmények egy részét lefedi, de nem tartalmazza az egészségügyi ellátásokra (beleértve a gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz ellátást is), az ellátórendszerre és a társadalombiztosítási finanszírozás módjára vonatkozó koncepciót.
Az
Országgyűlési
Egészséges határozat
költségvetésben egyhangúlag
nem
fogadta
Nemzetért született,
rendeltek el
a
Népegészségügyi többletforrást
hozzá.
2003-ban
Népegészségügyi
a az
Programról
csak
2001-2002.
évi
Országgyűlés
Programot,
amelyhez
szinte külön
költségvetési soron rendelt forrást. 2004-ben elindult a Program működtetése, kialakult az intézményrendszere és arculata. Az Európai Unióban egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak az egészségügyi fejlesztések, mivel a tagállamok felismerték, hogy a gazdasági teljesítmény és az egészségi állapot között szoros összefüggés van. Ezt támasztja alá az, hogy mind a 2005-ben elfogadásra kerülő – a II. NFT alapját képező – „Közösségi Stratégiai Irányelvek (2007-2013)” dokumentum mind a közösségi gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai
irányelveket
munkahelyteremtésre
vonatkozó
tartalmazó integrált
”A
növekedésre
iránymutatások
és
a
(2005-2008)”
dokumentum, amely a lisszaboni stratégia alapja; hangsúlyosan kezeli az egészségügyi fejlesztéseket. A Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/D. § (1) bekezdése értelmében: „A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.” Az eltelt időszakban bekövetkezett jogszabályi változások teszik szükségessé, hogy –e dokumentumban is, újra végiggondolásra kerüljön a kistérséget alkotó települések
egészségügyi
helyzete
és
hiányosságok.
92
megfogalmazásra
kerüljenek
a
Az emberi egészség az ember testi, lelki állapotának és szociális helyzetének egyensúlya. Az egyik legfontosabb emberi érték, olyan erőforrás, amely nélkül a társadalom gazdasági alapjának fejlődése, növekedése megtorpanhat, az egyén pedig nem élhet teljes életet. A lakosság egészségügyi állapotának alakulásában az egészségügyi intézményrendszer felelőssége nem elhanyagolható. Ezért az egészségügyi
intézményrendszert
leghatékonyabban
szolgálja
a
alkalmassá
lakosság
kell
egészségi
tenni
arra,
állapotának
hogy
a
javítását,
megőrzését. Az egészség érték, és ez nem csak az egyén, hanem az egész társadalom értéke. A statisztikai adatok szomorú képet adnak a tekintetben, hogy az utóbbi években tovább romlott a helyzet a magyar lakosság és azon belül a felnőttek korai halálozása tekintetében. A népesség egészségi állapotának válságos helyzete kihat az
ország
gazdasági helyzetére. Károsan
befolyásolja a munkaerő
mennyiségét és minőségét, erőteljesen növeli az egészségügyi és szociális kiadásokat, kedvezőtlenül hat az egyes állampolgárok, családok életének minőségére. Tudjuk, hogy a gazdasági fejlődés, a versenyképesség fontos tényezője az egészséges, megfelelően képzett egyén, aki fizikai és szellemi teljesítőképességének javát tudja nyújtani. 5.2.3.1. Az egészséget befolyásoló tényezők Az egészség egyik legfontosabb értékünk, mely nem csupán a betegség, rokkantság hiányát jelenti, hanem a teljes fizikai, mentális és szociális jólétét. Az egészséget befolyásoló tényezők:
•
Adottság (genetikai tényezők, nem, életkor)
•
Szociális és gazdasági tényezők (munkanélküliség, szegénység, szociális kirekesztettség )
•
Környezet (gazdasági környezet, szociális környezet, lakáshelyzet, levegő minősége)
•
Életmód (táplálkozás, fizikai aktivitás, stressz, alkohol, dohányzás, drog)
93
•
Szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége (egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatások, oktatás, közlekedés, szabadidő)
Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat saját egészségük meghatározói felett annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen. A társadalomnak javítani kell az egészséget befolyásoló, az egyéntől független szolgáltatások színvonalán, a hozzáférés lehetőségének bővítésén. Az egészségfejlesztés tehát nem csak az egészségügy kötelezettsége, hanem a társadalomé is, és az egészséges életmódon túl a jólétig terjed. Törekedni kell arra, hogy -
mind az ifjúság, mind pedig a felnőtt lakosság körében bővüljenek az egészséggel, egészségmegőrzéssel, betegségekkel kapcsolatos ismeretek, és növekedjen az egészségtudatos magatartás.
-
a lakosság táplálkozási szokásai, és rendszeres testedzéssel kapcsolatos attitűdje és gyakorlata kedvező irányba változzék
-
a káros szenvedélyekkel (dohányzás, szeszesital, drog) kapcsolatos lakossági elutasító szemlélet és magatartás erősödjön
-
az egészséget befolyásoló lakóhelyi, környezeti tényezők kedvező irányba változzanak, összhangban és harmonizálva a városfejlesztési programmal
-
az egészséges élethez való esélyegyenlőség javuljon, az ehhez szükséges ismeretek és feltételrendszer egyenlőtlenségei csökkenjenek
-
az egészségügyi ellátórendszer szakmai és intézményi feltételrendszere fejlődjön
Fokozott figyelmet kell fordítani, arra hogy -
a
szűréssel,
daganatos)
szakszerű
gondozással
megbetegedések
halálozási
csökkenjen
94
megelőzhető aránya
(szív-,
értékelhető
érrendszeri, mértékben
-
a stratégiai együttműködő partnerek felkutatására, szövetségek kötésére, (oktatásügy, piaci, gazdasági szereplők, média… stb.)
-
az
egészséget
támogató
épített
és
természeti
környezet
állapotának
kialakítására, javítására. 5.2.3.2. A Mezőcsáti Kistérség egészségügyi ellátása-szolgáltatások területi lefedettsége A magyar társadalomra, így a kistérség nagy részére jellemző az interperszonális kapcsolatok megromlása, a magas válási arány, a gyerekek és a fiatalok szocializációs problémái, az elmagányosodás, a szorongás, a stressz, az egészségügyi kultúra alacsony színvonala. Az ember fejlesztésén keresztül lehetséges a település egészségügyi helyzetén is segíteni, hiszen az olyan életmódból fakadó betegségeket, amik gyakran halálesethez is vezetnek, elsősorban a táplálkozási szokások és az életmód megváltoztatásával
lehet
ellensúlyozni.
Az
étkezési
szokásokon
kívül
megemlítendő az alkohol, a dohányzás, mint rizikófaktor. Szükség
van
a
felvilágosító
és
az
életmódot
formáló
ismeretterjesztő
foglalkozások, programok szervezésére. Ebben nagy szerepe lesz a kistérséget lefedő TÁMOP 6.1.2. Egészségmegőrző projektek megvalósulásában, amely az egészségtudatos életmód fontosságát ismertető tájékoztatókkal, az egész településeket megmozgató rendezvényeken a prevenciót szolgáló – felvilágosító tanácsadás lehetőségének a biztosításával kerül megvalósításra. A Mezőcsáti Kistérségben 11 betöltött védőnői körzet található, amelyből három esik Mezőcsátra, és egy iskolai védőnői körzet. A további 7 körzet a kistérségi településein található. Házi gyermekorvosi körzet a kistérségben kettő van, ezek közül az egyik körzet gyermekorvosa tartósan távol van a munkától, vagyis érdemi
gyermekorvosi
munkát
a
körzetben
egyetlen,
nyugdíjas
korú
gyermekorvos végez. A betöltött háziorvosi körzetek száma 7, ebből Mezőcsátra esik 3 körzet. Részmunkaidős házi orvos működik 4 településen. A Mezőcsáti Egészségügyi Központban működik 2 fogászati rendelés, valamint ez ad helyet a 3 háziorvosi és 2 házi gyermekorvosi körzetnek. Az egészségügyi központban jelenleg heti 10 órában belgyógyászati szakrendelés, heti 15 órában szülészet-
95
nőgyógyászati szakrendelés folyik. A településen heti 15 órában tüdőgyógyászati szakrendelés, valamint a térségben heti 9 órában Mozgó (gyermek) Szakorvosi Szolgálat. Mozgó nőgyógyászati szakszolgálat működik heti 4 órában. A szolgáltatási helyzetképet az alábbi táblázat mutatja.
Szolgáltatási helyzetkép – a szolgáltatások településenkénti heti óraszáma: Település Ároktő Gelej Igrici
Mezőcsát
Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján Tiszavalk
Családorvos 1 nincs betöltve helyettes van 12 óra 1 fő 16 óra 1 40 óra
Gyerekorvos
Szakorvos
5 óra MSZSZ
3 óra
1 fő 20 óra közös 6 óra
5 óra MSZSZ 10 óra belgy. 15 óra nőgy. 15 óra tüdő 2x40 óra fogászat
3+1 fő/ 160 óra
3 óra
1 fő 4 óra közös 4 óra 1 fő + 1 fő helyettes 80 óra 1 fő 40 óra 1 fő 12 óra
0 0
2 fő 80 óra
5 óra MSZSZ
1 fő 40 óra 1 fő 8 óra
5 óra MSZSZ 0
Egyéb eü. szolgáltatás
1 fő állandó helyettes 40 óra 1 fő 16 óra 1 fő 20 óra
0
2 fő egyik távol 20 óra
3 fő 120 óra
Védőnő
vérvételi hely heti 20 óra
A következő diagramok a településeken élők számára elérhető legközelebbi szakellátás
helyének
a
távolságát
mutatják.
(sötét
színnel
jelölve
a
tömegközlekedéssel közvetlenül elérhető ellátási hely, világossal pedig a csak átszállással megközelíthető)
96
97
98
99
5.2.3.3. Tervek az új szolgáltatások bevezetésére: A kistérség járóbeteg-ellátásának bővítésére a TIOP keretében új járóbetegközpont épült 2008-2010-ben. A járóbeteg-központ átadására 2011. januárjában kerül sor. A beruházás összköltsége 960 millió Ft volt, amelyből 907 millió forint pályázati támogatás. Ennek keretében az új, 1400 négyzetméteres alapterületű központ 2011 tavaszától 15 szakrendelésnek ad majd otthont. A fejlesztés révén helyben elérhetővé válik többek között: az általános labor (heti 20 óra), a tüdőgyógyászat (heti 15 óra), a tüdőgondozó (heti 15 óra), a szülészet-nőgyógyászat (heti 24 óra), az általános röntgendiagnosztika (15 szakorvosi óra és 15 nem szakorvosi óra), az ultrahang diagnosztika (15 szakorvosi óra és 15 nem szakorvosi óra), a belgyógyászat (endokrinológiával, anyagcsere- és diabetológiával együtt heti 20 óra), a sebészet traumatológiával (heti 20 óra), a szemészet (heti 10 óra), a fül-orr-gégegyógyászat (heti 10 óra), a neurológia (heti 8 óra) a reumatológia és fizioterápia (heti 16 óra) a bőrgyógyászat (heti 6 óra), a kardiológia (heti 8 óra), a pszichiátria (heti 8 óra), csecsemő- és gyermekgyógyászat (heti 10 óra), az általános fizio- és mozgásterápia (heti 30 óra nem szakorvosi óra), a gyógy-masszázs (heti 20 óra nem szakorvosi óra)
100
gyógytorna (heti 20 óra nem szakorvosi óra). Az új szolgáltatások a kistérség települései (Ároktő, Gelej, Igrici, Mezőcsát, Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszatarján,) és kistérségen kívül (Hejőpapi, Mezőnagymihály) élők számára nyitottak, elérhetőek. Ugyancsak uniós pályázati forrásból valósult meg 2009-ben a Tiszatarjáni Háziorvosi és Gyermekorvosi rendelő átépítése 56 millió forintos összköltséggel, melynek támogatás-tartalma csaknem 51 millió Ft volt. Tiszadorogma és Tiszabábolna háziorvosi, védőnői rendelő felújítására és eszközbeszerzésre e települések pályázatot készítettek elő 40 millió Ft értékben az ÉMOP program keretében, amely pályázatok jelenleg elbírálás alatt vannak. A kistérség településeiről elmondható, hogy 50 km-es körzeten belül legalább egy
kórház
található,
amelyek
megközelítése
a
tiszamenti
falvakból
(Tiszadorogma, Tiszavalk, Tiszabábolna) közösségi közlekedéssel nehézkes, átszállással oldható meg. A kistérség településein és Mezőcsáton szerveznek különböző szűrővizsgálatokat (tüdőszűrés, látásszűrés, vércukormérés). A nőgyógyászati szűrővizsgálatokon megjelent
betegekről
nincs
adatuk
az
egészségügynek,
nem
nyomon
követhetőek. A
kistérség
településeire
jellemző,
hogy
a
kötelező
rendszeres
népegészségügyi szűréseken Ároktőről (50%), Tiszadorogmáról (90%), Tiszavalkról (80 %) jelentős számban részt vesznek. A méh-nyakrák és emlőszűréseken való megjelenés a települések élő nők körében elfogadhatónak mondható: Ároktő (45 %), Gelej (33%), Mezőcsát (50 %), Tiszabábolna (32%), Tiszadorogma (80%), Tiszavalk (70%). A többi településekről nem érkeztek adatok. A szűréseken jellemzően a fiatalabb korosztály jelenik meg, míg a nyugdíjas korúak kis számban veszik igénybe a szolgáltatást. Vannak
települések,
akik
a
falunapi
rendezvényeket
is
felhasználva
egészségnapokat szerveznek a helyben élők számára. Ezzel is segíteni próbálják a helyi lakosság egészségügyi ismereteinek bővítését. Az egészségnapok szervezését évről-évre megtartják Ároktőn, Mezőcsáton, Tiszadorogmán.
101
A kistérség 9 településéből egyetlen település, Tiszadorogma rendelkezik Egészség Tervvel, amely a jövőre nézve sürgős feladat kell, hogy legyen.
5.2.3.4. Esélyegyenlőségi problémák Egyik
legfontosabb
probléma
a
gyermek
szakorvosi
ellátásának
nehéz
elérhetősége. A szakellátó gyermek egészségügyi intézmények (elsősorban Miskolcon) sokszor több hónapos előjegyzési listával dolgoznak, ez a szolgáltatások igénybe vételét nagyon megnehezíti. Ugyancsak fontos probléma, hogy a szűrő-vizsgálatokon kiszűrt gyermekek nem jutnak el a szakellátásba, vonatkozik ez az ortopédiai, a szemészeti és a táplálkozási problémás gyerekekre egyaránt. A szakember ellátottság is szegényes, noha Mezőcsáton két gyermekorvosi körzet van, a valóságban egyetlen nyugdíjas korú gyermekorvos dolgozik. Az új járó-beteg ellátó központ javítani fog a szakellátás hiányosságain. A
felvilágosító
munka
hatékonyságán
is
javítani
kellene,
a
kiskorúak
terhességének megelőzése fontos feladat – a térségben sok tennivaló van e téren. A higiénés körülmények sem kifogástalanok a halmozottan hátrányos helyzetű családok életében, a “tetű-kérdés” sokszor nehézséget okoz, egyes családok rossz higiénés körülményei miatt az újrafertőződés okoz problémát. A települések nem rendelkeznek hosszú távú Egészségprogrammal, ez alól kivétel Tiszadorogma. Összességében elmondható, hogy a hátrányos helyzetben élő csoportokról az egészségügyi intézményekben külön nyilvántartás nincs, a szűrővizsgálatokon megjelentekről becsléssel megállapított adatok kerültek a dokumentumba. 5.2.4. Foglalkoztatás A
magyar
kormány
által
2004-ben
elfogadott
Nemzeti
Foglalkoztatási
Akcióprogram 32 oldalon sorolja fel a kormány által Foglalkoztatási Akciótervben számszerűsített foglalkoztatási célkitűzéseket és a az Európai Unió által 2005-re és 2010-re kitűzött célokat. A 2005.októberében elfogadott Liszaboni Növekedési és
Foglalkoztatási
Akcióterv
az
Európai
102
Unió
által
kiadott
irányelveknek
megfelelően kb. 12 pontban sorolja fel a foglalkoztatási célok érdekében a következő években érvényes prioritásokat. Ma már nyilvánvaló, hogy sem az uniós, sem a magyarországi célok nem teljesíthetők. Reális, a munkapiac magyarországi jellegzetességeit figyelembe vevő és teljesíthető célok kitűzésére van szükség. Tudnunk kell, hogy hol és milyen áron van egyáltalán lehetőség a foglalkoztatás
növelésére,
melyek
a
leginkább
súlyos
problémák,
és
a
kormányzat a lehetséges területek és intézkedések között milyen prioritásokat határoz meg. Nagyon sok területen kell előre lépni és nagyon sokféle eszközt kell alkalmazni a foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében. Ugyanakkor az erőforrásokat koncentrálni kell a prioritások által meghatározott területekre. Nem kétséges hogy a kormányzatnak a magyar foglalkoztatáspolitikai prioritások kialakítása során figyelembe kell vennie az Európai Unió által elfogadott irányelveket, prioritásokat. Ezek a prioritások a tengerentúli OECD-országokkal összehasonlítva foglalkoztatás
alacsony elsődleges
foglalkoztatási okaként
szint
megjelölt
emelése
és
munkapiaci
az
alacsony
rugalmatlanság
leküzdése köré rendeződnek, és hangsúlyozzák a folyamatos emberi tőke felhalmozásának szükségességét. A magyarországi prioritások meghatározása során azonban mindenek előtt a magyarországi (a közép-kelet európai csatlakozó országokkal is csak részben közös)
sajátosságokból
kell
kiindulnunk.
A
prioritások
meghatározása
szempontjából ezek közül a következők tűnnek a legfontosabbnak: a, Az alacsony iskolázottságú népesség kiszorulása a munkapiacról; b, A cigányság szinte teljes kiszorulása a munkaerőpiacról; c, A regionális különbségek mértéke és tartóssága. Az alacsony iskolázottságú népesség újratermelődése és magas inaktivitása, a cigányság kiszorulása a munkapiacról és a hátrányos helyzetű települések, térségek folyamatos leszakadása szorosan összekapcsolódó és a különféle munkapiaci
hátrányok
kumulálódását
eredményező
jelenségek.
Az
iskolázottsági, etnikai, területi hátrányok kumulálódása olyan súlyos problémája a magyar társadalomnak, melyre nincs példa az OECD országok vagy a csatlakozás előtti Európai Unió közelmúltbeli történelmében. Véleményünk
103
szerint e probléma kezelése jelenti azt a prioritást, amelyre Magyarországnak a következő évtizedben koncentrálnia kell még azon az áron is, hogy az Európai Foglalkoztatáspolitika prioritásai között előkelő helyen szereplő területekről (például a nemek közötti egyenlőség biztosítása, az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése) kell erőforrásokat átcsoportosítani erre a területre. Az iskolázottsági hátrányok csökkentését szolgáló intézkedések: Az alacsony iskolai végzettségű népesség arányának csökkentésére jelenleg rendelkezésre álló eszközök láthatóan nem elegendőek e cél eléréséhez. Az alacsony iskolázottságú népesség olyan csoportokból áll, akik nem fejezték be az általános iskolát, vagy ott nem szerezték meg az alapvető készségeket és képességeket, illetőleg lemorzsolódtak a középfokú oktatásból, és akik ennek következtében
azzal
a
lehetőséggel
is
kevéssé
élhetnek,
hogy
első
szakképzettségüket a felnőttképzés keretében szerezzék meg. E csoportok számára az érintett többi tárca – köztük természetesen az OM – bevonásával olyan programokat kellene kidolgozni, amelyek a tankötelezettség végéig figyelemmel kísérnék az oktatásból lemorzsolódottak további pályafutását, és megpróbálnák visszavezetni őket az iskolarendszerbe. Emellett érdemes lenne megfontolni a dolgozók általános iskolájának visszaállítását és kibővítését olyan programokkal,
amelyek
kompetenciafejlesztését
a
tűznék
középfokú ki
célul,
oktatásból hogy
lemorzsolódottak
lehetővé
váljék
későbbi
bekapcsolódásuk a szakképzésbe. 5.2.4.1. Kistérségi helyzetelemzés, probléma beazonosítás A korábban is magas munkanélküliségi ráta 2007-tól 20 százalék fölötti. 2009ben 23 százalékos, ami az országos átlagnak (9 százalék) közel két és félszerese, és a Borsod-megyeinél is 5-6 százalékponttal magasabb. Nem véletlen, hogy a 240/2006. (XI. 30.) kormányrendelet alapján egyetlen kivétellel minden település az országos mutatót jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott. A foglalkoztatottsági mutatók sem kedvezőbbek: 2001-ben a 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak száma 62 fő, amely alig jobb az országos minimum értéknél (Bodrogközi kistérség, 56,3 fő). A foglalkoztatottsági ráta 2009-ben 38,6 százalék, ami a megyei átlagnál 10 százalékponttal alacsonyabb (2008-ban 48,3 százalék). A hátrányos munkaerő-piaci helyzetre utal, hogy a
104
100 lakosra jutó gazdasági vállalkozások száma (2008-ban 7,3 db) alig haladja meg az országos minimumot.
105
regisztrált munkanélküliek száma és iskolai végzettsége 2010. 3. negyedévében
Árokt ő
Gelej
Tiszakeszi
Tiszatarján
Tiszavalk
Regisztrált munkanélküliek száma (db)
141
39
166
713
22
41
336
182
14
1654
8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek (%)
7,09
2,56
9,64
4,49
4,55
0,00
6,84
2,75
0,00
5,32%
Általános iskolát végzettek (%)
53,18
48,72
60,84
54,14
36,36
36,58
57,74
64,29
35,71
55,62%
Szakmunkásképzőt végzettek (%)
22,69
41,03
12,05
22,16
45,45
29,27
19,04
20,33
42,85
21,47%
Szakiskolai végzettségűek (%)
0,73
0,00
1,20
1,96
0,00
0,00
0,89
0,55
0,00
1,27%
Szakközépiskolai végzettségűek (%)
7,09
7,69
7,83
6,17
0,00
9,76
7,44
6,59
14,29
6,83%
Technikumi végzettségűek (%)
2,84
0,00
0,60
0,00
4,54
7,32
1,79
0,00
0,00
0,91%
Gimnáziumi végzettségűek (%)
4,25
0,00
6,63
9,26
4,55
12,19
4,17
5,49
0,00
6,83%
Főiskolai végzettségűek (%)
2,13
0,00
1,21
1,40
4,55
4,88
1,79
0,00
7,15
1,51%
Egyetemi végzettségűek (%)
0,00
0,00
0,00
0,42
0,00
0,00
0,30
0,00
0,00
0,24%
Igrici
Mezőcsát
Tiszabábolna
Tiszadorogma
Mezőcsát Kistérség
(Forrás: www.afsz.hu, 2010)
A táblázatban feltüntetett regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlását láthatjuk. A kistérség a leghátrányosabb kistérségek egyike, ahol az aktív korúak körében munkanélküliként regisztráltak képzettségi fokának arányát vizsgálva, megállapítható, hogy a térségben 60 %-ot meghaladóan 8. általános vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkeznek a munkanélküliek. A felsőfokú végzettségű aktív korú lakosság jellemzően sikeresen helyezkedik el a munka-erő piac világában, a regisztrált álláskeresők 0,87 %-a felsőfokú végzettségű. Feltételezhető, hogy ők azok a keresett munkaerő, akik elvándorolnak a kistérségből.
106
M ezőcsát Kistérségben a regisztrált munaknélküliek legmagasabb iskolai végzettsége (2010. 3. negyedév)
8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek Általános iskolát végzettek Szakmunkásképzőt végzettek Szakiskolai végzettségűek Szakközépiskolai végzettségűek Technikumi végzettségűek Gimnáziumi végzettségűek Főiskolai végzettségűek Egyetemi végzettségűek
(Forrás: www.afsz.hu, 2010)
107
Megállapítható, hogy a foglalkoztatáspolitika szempontjából hátrányos helyzetű csoportok, megváltozott munkaképességűek egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerő-piacról,
egyre
nagyobb
számban
kerülnek
ki
a
munkaügyi
regisztrációból, s ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések azért is szükségesek, mert a nyilvántartásból kiszoruló csoportok a munkaerő-piacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek, így aktív támogatásban a munkanélkülieken belüli arányuknál kisebb százalékban vesznek részt.
Tiszakeszi Igrici Tiszatarján Ároktő Tiszadorogma Tiszabábolna Mezőcsát Tiszavalk Gelej
Lakó népesség száma
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
2727 1314 1425 1238 447 424 6508 349 661
53,3 56,9 55,9 53,0 43,1 43,4 44,5 42,6 46,3
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 59,5 64,7 62,1 76,5 71,4 67,9 60,1 58,5 50,6
Alacsony státuszú lakosok aránya (Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) 38,6 44,3 41,7 48,3 37,3 36,2 34,3 31,9 30,1
A kistérség munkanélküliségének alakulását döntően a helyi vállalkozások, valamint a környező települések munkaerő-felvevő képessége határozza meg. Jelenleg a térségben működő cégek stabil létszámmal dolgoznak, fejlesztési elképzeléseik a jelen gazdasági helyzetben alig vannak, illetőleg egyáltalán nincsenek.
Ezen
okok
következtében
munkanélküliek aránya nőtt.
108
a
hivatalos
(és
nem
hivatalos)
A 18 éven felüli népességből a legalább érettségivel rendelkezők aránya, 2001 százalék 70 60 50 40 30 20 10 0
58,7 38,2 17,7
Mezőcsáti kistérség
14,1
országos átlag
minimum érték (Bodrogközi kistérség)
maximum érték (Budapest)
100 háztartásra jutó foglalkoztatottak száma , 1990, 2001, fő 160
136,7 125,3
140 120
112,6
115,0 94,7
100
97,0 1990
80
62,0
2001
56,3
60 40 20 0 Mezőcsáti kistérség
országos átlag
minimum érték
maximum érték
100 foglalkoztatottra jutó eltartottak száma, 1990, 2001, fő 180
157,2
160 140
132,6 104,7
120 100 80
79,5
67,7
1990
75,5
60
2001
54,3 54,8
40 20 0 Mezőcsáti kistérség
országos átlag
minimum érték
maximum érték
Munkanélküliségi ráta változása, 1990-2008, százalék
109
Munkanélküliek (álláskeresők) közül max. 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányának alakulása, 1990-2008, százalék
A kistérségben a magas munkanélküliségi mutató fő problémája a szakképzetlen munkaerő jelenléte. Az alacsony státusz kódolja a munkanélküliséget, kitörési pont nincs az egyén számára. Az idényjellegű munkavégzés (mezőgazdaság, építőipar) kevés embert foglalkoztat. A két éve bevezetett „Út a munkába” program sem hozta meg a várt eredményt, az
elsősorban
szakképzetlen
munka-erőt
110
nem
tudta
hasznos,
igazán
értékteremtő munkával „megtölteni”. Az önkormányzatokat is váratlanul érte ez a feladat, hiszen humán-erőforrás hiányában nehezen tudták koordinálni a programban résztvevőket, nem tudott kialakulni munkavégzés metodika.
Munkanélküliségi Munkanélküliek Foglalkoztatottak ráta száma száma
2004 2005 2006 2007 2008 2009
16,3% 16,8% 17,9% 20,2% 21,2% 23,1%
802 806 856 994 1009 1077
4115 3979 3916 3920 3752 3589
Inaktíva k száma
Foglalkoztatási Aktivitási ráta ráta
4718 4654 4913 4771 4716 4631
42,7% 42,2% 40,4% 40,5% 39,6% 38,6%
A Mezőcsát Kistérség településein a munkanélküliek aránya a lakónépességhez viszonyítottan Megnevezés
2005.
Kistérség állandó lakónépességének száma Munkaképes korú lakosság száma Regisztrált álláskeresők száma 365 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma Járadékra jogosultak száma
2006.
15656
15597
2007.
2008.
15415
15215
9746
9803
9878
9831
1516
1596
1773
1739
546
557
741
706
163
181
184
172
A Mezőcsát Kistérség településein a pénzbeli ellátások alakulása: Időskorúak járadéka Település Ároktő Gelej Igrici Mezőcsát Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján Tiszavalk Kistérség összesen
2006. (fő) 2 1 1 10 2 2 18
2007. (fő) 2 1 1 10 1 2 17
111
2008. (fő) 2 1 1 8 2 14
2009. (fő) 3 1 1 8 3 16
51,0% 50,7% 49,3% 50,7% 50,2% 50,2%
Rendszeres szociális segély Település Ároktő Gelej Igrici Mezőcsát Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján Tiszavalk Kistérség összesen
2006. (fő) 169 18 82 373 23 13 210 104 3 995
2007. (fő) 173 25 109 426 21 27 281 120 3 1185
2008. (fő) 182 26 96 460 18 29 244 130 8 1193
2009. (fő) 23 11 39 63 3 2 26 3 1 171
Rendelkezésre állási támogatás Település Ároktő Gelej Igrici Mezőcsát Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján Tiszavalk Kistérség összesen
2009. (fő) 119 7 45 397 13 31 200 88 8 908
Ápolási díj Település Ároktő Gelej Igrici Mezőcsát Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján Tiszavalk Kistérség összesen
2006. (fő) 4 8 12 18 3 15 4 3 67
Település Ároktő Gelej Igrici Mezőcsát Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján Tiszavalk Kistérség összesen
2006. (fő) 152 27 110 488 29 49 340 141 1336
2007. (fő) 5 3 14 21 7 1 14 4 3 72
2008. (fő) 7 5 8 22 6 1 15 5 3 72
2009. (fő) 8 6 8 20 5 1 18 8 3 77
2008. (fő) 170 32 84 472 22 30 267 129 1206
2009. (fő) 165 35 97 490 22 32 270 127 1238
Lakásfenntartási támogatás 2007. (fő) 151 35 109 489 28 39 321 129 1301
112
Átmeneti segély Település Ároktő Gelej Igrici Mezőcsát Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján Tiszavalk Kistérség összesen
2006. (fő) 9 3 148 536 7 10 120 16 12 861
Település Ároktő Gelej Igrici Mezőcsát Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján Tiszavalk Kistérség összesen
2006. (fő) 21 6 14 62 8 3 33 19 3 169
2007. (fő) 4 3 170 632 8 7 6 4 12 846
2008. (fő) 5 16 177 500 6 8 8 18 12 750
2009. (fő) 4 24 107 805 8 18 102 12 1080
2008. (fő) 13 6 16 44 3 5 25 12 2 126
2009. (fő) 2 6 18 65 5 5 31 5 3 150
Temetési segély 2007. (fő) 19 6 10 70 6 5 31 11 2 160
A Mezőcsát Kistérség teleülésein a természetben nyújtott ellátások Közgyógyellátás Település Ároktő Gelej Igrici Mezőcsát Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján Tiszavalk Kistérség összesen
2006. (fő) 94 33 97 611 34 21 187 66 18 1161
2007. (fő) 69 25 87 485 25 22 125 56 17 911
2008. (fő) 60 30 67 475 19 11 90 58 13 823
2009. (fő) 65 34 34 405 20 9 79 55 13 714
( F o r r á s : K i s t é r s é g i S zo c i á l i s K o n c e p c i ó , 2 0 1 0 . )
A
kistérség
településein
jelentkező
legnagyobb
probléma,
hogy
a
lakosságszámhoz képest jelentős kiadást képez a RSZ, RÁT, lakásfenntartás támogatás és az átmeneti segélyek kifizetései. Az egyébként így is nehéz helyzetben lévő önkormányzatoknak törekedniük kell arra, hogy alapfeladataikat is el tudják látni. A kistelepülések önkormányzatainak olykor, még a lehívható normatívához biztosított önerő előteremtése is nehézséget jelent.(Ároktő, Igrici, Gelej, Tiszatarján, Tiszadorogma, Tiszavalk, Tiszabábolna).
113
A 19-60 korú lakosok között előforduló regisztrált munkanélküliek és az álláskeresési
támogatásban
részesültek
diagramok.
114
arányát
mutatják
a
következő
115
116
A kistérség településeinek foglalkoztatási helyzete, munkanélküliségi mutatók Ároktő településen az aktív lakosság körében igen magas számot mutat a munkanélküliségi ráta, 21,5 %-kal jóval az országos átlagot meghaladva. A regisztrált munkanélküliek 60 %-ban alul iskolázottak, így érthető a magas munkanélküliségi arány. Nem megoldott azonban a szakképzett munkaerő foglalkoztatása sem, mert közel 33 %- uk munkanélküli. A településre jellemző, hogy kevés a vállalkozó, aki ezt a munkaerőt felszívná. Gelejen a legalacsonyabb a kistérségen belül munkanélküliség, 10, 8 %. A munkanélküliek 51,
2 %-a szakképzetlen, akiknek
nehézséget jelent az
elhelyezkedés. A településen felsőfokú végzettségű regisztrált munkanélkülit nem is tartanak nyilván. A településen a legnagyobb foglalkoztató a Sajt Kft. Az egyik legnagyobb munkanélküliséget mutató település Igrici, ahol 22,5 % volt 2010. évben a munkanélküliek aránya. Legnagyobb problémát jelenti, hogy a 8. általános vagy annál kevesebb iskolai végzettségűek 70,4 %-ot képvisel. A teljesen szakképzetlen munkaerő számára nincs kitörési pont. Ez az a réteg, akit a munkáltatók nem tudnak foglalkoztatni, kivétel a mezőgazdasági vagy építőipari szektor. Mezőcsát a kistérség egyetlen városaként is negatív mutatókkal rendelkezik. A munkanélküli ségi ráta 18,9 %, ami jóval meghaladja az országos, sőt a megyei átlagot is. A kisvárosban jelen van a szakképzetlen munkaerő 58,6 %-ban, akik számára a közhasznú foglalkoztatás, alkalmanként az idényjellegű munkavégzés jelenthet
biztosabb
megélhetést.
Hosszú
távú
foglalkoztatásuk
szakmai
ismeretek birtokában nem látszik megoldottnak. Vannak diplomások, akik nem szándékoznak azonnal elvándorolni a kistérségből, mivel a munkanélküliek körében 1,8 %-uk felsőfokú végzettségű, a szakképzett munkanélküliek 30 %-ot képviselnek. A településen jelen vannak a kis-és középvállalkozások, akik tőkehiány miatt nagyobb foglalkoztatásra nem képesek.
117
A kistérség egyik legkisebb, öregedő települése Tiszabábolna. A térség többi településeihez viszonyítottan árnyaltabb képet mutat a munkanélküliek aránya, a 11,3 %.os rátával. Ennek oka lehet, hogy a településen többen is keresik a megélhetést a falusi turizmus lehetőségeiben. A helyben élők között igen magas a diplomás munkanélküliek aránya, 4,55 %. Tiszadorogma is elég magas munkanélküliségi rátával (17,5 %) rendelkező település. Az itt élő munkanélküliek között nincs 8. általános iskolát be nem fejezett személy, a 8. osztályt befejezettek 36,3 %.ot képviselnek. A településen kevés az a foglalkoztató réteg, aki 46,2 % képzett munkaerőt hosszú távon alkalmazni lenne képes. A diplomás munkanélküliek 4,8 %-a nem rendelkezik állással. Tiszakesziben
az
aktív
korúak
körében
19,5
%
a
nem
rendelkezik
munkahellyel, ami jóval az országos és megyei átlag fölötti. A településen vannak foglalkoztató cégek, de számukra a 64,5 %-os szakképzetlen munkaerő nem jelent használható munkaerőt. Látszik ez abból is, hogy a szakképzett munkaerő igen kis arányban van jelen a munkanélküliek körében (28,9 %). A
Mezőcsáti
kistérség
egyik
legnehezebb
helyzetben
lévő
kistelepülése
Tiszatarján. A helyben élők 24 %-a nem rendelkezik állandó munkahellyel. A településen túlnyomó többségben a szakképzetlen, aluliskolázott munkaerő van jelen, hisz 67 % nem rendelkezik szakképesítéssel. Ezt a réteget bevonni a munkaerő-piac világába igen nehéz, kevés eséllyel indulnak a munka világába. Tiszavalk a legkisebb település valamennyi közül, a település korfája öregedést mutat. Az aktív korúak száma is csökkenő tendenciát mutat, hisz kevés a születésszám.
A
településen
nagyon
alacsony
a
munkanélküliségi
ráta,
mindössze 7,6 %. Alacsony a szakképzetlen jelenléte is, 35, 7 % (8. általánost el nem végzett nincs). Jelentős a felsőfokú (főiskolai) végzettségűek aránya, 7, 1 %-uk nem tud helyben vagy a környéken elhelyezkedni.
118
5.2.4.2. Esélyegyenlőségi problémák:
Az országos, és a megyei átlagot meghaladó igen magas munkanélküliségi ráta (23%)
A munkanélküliek jelentős arányban az aluliskolázott (8. általános, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettség) réteget képviselik
A térségben alacsony számban van jelen a foglalkoztató szektor (KKVhiánya) A kistérség legnagyobb foglalkoztatói a helyi önkormányzatok, amelyek minimális helyi bevétellel rendelkeznek Az önkormányzatok legnagyobb kiadásait a szociális ellátások kifizetései adják
Nem megfelelő pályázati rendszer, illetve kevés pályázati lehetőség Rosszul
beidegződött
foglalkoztatói
attitűd
a
hátrányos
helyzetű
csoportokkal szemben
Alacsony pályázati kedv a meglévő kis-és közepes vállalkozások részéről 5.2.5. Szociális ellátás A társadalompolitika, ezen belül a szociálpolitika céljainak megvalósítása, a feladatok, eszközök, módszerek meghatározása olyan általánosan elfogadott alapelvek mentén történhet, amely tekintetében a lehető legszélesebb körű konszenzus van. A szociális ellátás feladata ezen alapelvek rögzítése, és ezzel a szociálpolitikai cselekvés kereteinek rögzítése. A helyi szociálpolitika gyakorlati alapelveként fogalmazható meg, hogy az ellátás középpontjában a szociális segítségre szoruló polgár áll, akinek elidegeníthetetlen joga, hogy a különféle szociális eljárások során emberi méltóságát, állampolgári jogait maradéktalanul tiszteletben tartsák.
Minden szociális ellátásra szoruló vagy azért folyamodó polgárnak joga van személyes önállóságára, erkölcsi méltóságának megtartására.
119
A szociális ellátások révén arra kell törekedni, hogy a kistérség területén élő rászoruló lakosok életfeltételei jobbá váljanak, jogaik és érdekeik érvényesítésére képes tagjai legyenek a kistérség társadalmának. Az ellátás során tiszteletben kell tartani az egyén autonómiáját, törekedni kell képességeinek megtartására, fejlesztésére.
Az ellátások meghatározásában és nyújtásában valamennyi polgár, és különösen az ellátottak aktív részvételére kell törekedni. Ennek érdekében rendszeresen fel kell mérni a meglevő ellátások használatát, a lakosság igényeit és ennek alapján szükség szerint módosítani az ellátások struktúráját.
A szociális ellátásokhoz vallási, felekezeti, etnikai, nemi, fizikai és mentális helyzetétől, életkorától függetlenül mindenkinek joga van. Az ellátást diszkriminációtól mentesen kell biztosítani.
A szociális ellátások nyújtása során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy
az
ellátását
igénybe
vevők
lehetőség
szerint
a
családban,
lakóhelyükön maradva vehessék igénybe az ellátásokat. Különösen érvényes ez a gyermekekre, fogyatékos személyekre, idősekre kiemelten, ha külterületen, tanyán élnek. A fogyatékos személyek esetében a következő alapelvek szem előtt tartása fontos:
A prevenció elve: mindent meg kell tenni a fogyatékosságot okozó balesetek és betegségek megelőzése érdekében
Normalizáció elve. minden fogyatékos személy számára olyan életminták és hétköznapi életfeltételek váljanak elérhetővé, melyek a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehető legteljesebb mértékben megfelelnek
Az integráció elve: a fogyatékos emberek kapcsolatot tarthassanak fenn más emberekkel a társadalmi, gazdasági intézmények széles körével
Az önrendelkezés elve: a fogyatékos emberek megmaradt képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkezzenek életük alakításáról.
A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének elve.
120
A rehabilitáció elve: a fogyatékos embert képessé kell tenni arra, hogy érdemi erőfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására. A szociálpolitikának a
szociális segítségre szoruló polgárok jogai mellett
tiszteletben kell tartania a Kistérség polgárainak egyéb jogait és érdekeit is. Ezek közé tartoznak a közélet átláthatóságával és tisztaságával kapcsolatos érdekek; a különböző döntések – így különösen a támogatási rendszerrel kapcsolatos döntések – nyilvánossága; a források és különböző pénzeszközök ésszerű, célzott és hatékony felhasználása; a támogatások és ellátások szabályainak stabilitása és kiszámíthatósága. Ugyancsak valamennyi polgár alapvető érdeke a szociális ellátással kapcsolatos eljárások egyszerűsítése, az ellenőrizhetőség biztosítása és az ellátások minőségének megőrzése. 5.2.5.1. Kistérségi helyzetelemzés, probléma beazonosítás Mezőcsát Kistérség Többcélú Társulása a Humán Szolgáltató Központ intézménye által látja el a települési alapszolgáltatásokat. A Képviselő-testületek - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §-a, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben- alapján alkotják meg rendeleteiket, amellyel segíteni kívánják az önmagukért és családjukért felelősséget vállaló családok megsegítését, és kiemelt módon kívánják segíteni a nagycsaládosokat és az egyedül élő idős embereket. 5.2.5.2. Az ellátott alapszolgáltatások:
•
falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás: az aprófalvak és a külterületi helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segíti a szolgáltatás. E feladatot Tiszadorogma Tiszabábolna, és Tiszavalk községek látják el.
•
étkeztetés: azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére
tartósan
vagy
átmeneti
jelleggel
nem
képesek
biztosítani,
különösen a koruk, egészségi állapotuk, pszichiátriai betegségük, vagy
121
hajléktalanságuk
miatt.
(Ároktő,
Gelej,
Igrici,
Mezőcsát,
Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszatarján, Tiszakeszi, Tiszavalk)
•
házi segítségnyújtás: a szolgáltatást saját környezetében biztosítják az igénybe vevő személy részére. Így az alapvető gondozási, ápolási feladatok végzését, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartását, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzését végzik a szakemberek.
(Ároktő,
Igrici,
Mezőcsát,
Tiszabábolna,
Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszavalk) Gelej és Tiszatarján településen az önkormányzat látja el, az összes többi vonatkozásában a kistérségi intézmény látja el a szolgáltatást.
•
családsegítés: a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára ad segítséget.
Ezen
túlmenően
az
okok
megelőzésére,
a
krízishelyzet
megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújt szolgáltatást.(Ároktő, Gelej, Igrici, Mezőcsát, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszatarján, Tiszakeszi, Tiszavalk)
•
jelzőrendszeres
házi
segítségnyújtás:
a
saját
otthonukban
élő,
egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék
megfelelő
személyek,
illetve
használatára pszichiátriai
képes
betegek
időskorú részére
vagy az
fogyatékos
önálló
életvitel
fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújt ellátást
a
rászorulóknak.
(Ároktő,
Gelej,
Igrici,
Mezőcsát,
Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszatarján, Tiszakeszi, Tiszavalk)
•
támogató
szolgáltatás:
a
fogyatékos
személyek
lakókörnyezetben
történő ellátás megtörténjen, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérése, így különösen a fogyatékosság jellegének megfelelően az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való
hozzájutás
biztosítása.(Ároktő,
Gelej,
Igrici,
Mezőcsát,
Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszatarján, Tiszakeszi, Tiszavalk)
122
Szociális ellátás településenként 2009.év Település neve
Ároktő
Gelej
Igrici
Mezőcsát
Tiszabábolna
Tiszadorogma
Tiszakeszi
Tiszatarján
Szociális szolgáltatás megnevezése Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés Támogató szolgálat Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés Támogató szolgálat Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés Támogató szolgálat Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés Támogató szolgálat Étkeztetés Falugondnoki szolgálat Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés Támogató szolgálat Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés Támogató szolgálat Falugondnoki szolgálat Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés Támogató szolgálat Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés Támogató szolgálat
123
Ellátottak létszáma
17 22 6 310 6 20 10 7 95 2 20 9 7 175 1 165 33 31 679 19 63 127 7 92 20 7 3 88 2 166 90 55 14 365 2 24 21 11 175 3
Település neve
Szociális szolgáltatás megnevezése
Ellátottak létszáma
1 3 2 93 2 297 22
Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés Támogató szolgálat Falugondnoki szolgálat
Tiszavalk
Bentlakást nyújtó intézmény (Forrás: Kistérségi Szociális Koncepció, 2010.)
A Humánszolgáltató Központ igyekszik biztosítani a térségben élők számára az alapszolgáltatást. Problémaként merült fel a szakállományban rejlő hiány, ugyanis a meglévő foglalkoztatottak nem minden esetben képesek ellátni feladatukat, kapacitás hiányában. Hiányként jelentkeznek az alábbi ellátások:
közösségi ellátások: a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére utcai
szociális
munka:
a
hajléktalan
személy
helyzetének,
életkörülményeinek figyelemmel kísérése,
nappali ellátás: hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő felnőttek, idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk
ellátására
részben
képes
személyek
alapvető
higiéniai
szükségletük kielégítése. családi napközi 5.2.5.3. Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás
•
ápolást, gondozást nyújtó intézmények: Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógykezelést Tiszavalki
nem
székhellyel
igényel. egy
A
Mezőcsáti
intézmény
Kistérség
működik
területén
önkormányzati
fenntartásban. Tiszavalk Idősek Ápoló Gondozó Otthona végleges működési engedéllyel
rendelkezik,
az
intézményben
27
fő
szociális
étkeztetésére, 23 fő bentlakást nyújtó ellátására van lehetőség. Az otthonban jelenleg 23 fő a gondozott létszám, szociális étkezésben 1 fő részesül. A bentlakóknak kilenc szoba áll rendelkezésre, az
124
épület akadálymentesítése biztosított. Az intézményben az idősek ellátásáról 13 fő alkalmazott gondoskodik.
•
rehabilitációs
intézmények:
a
kistérségben
jelenleg
nem
működik.
•
átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény: a kistérségben jelenleg nem működik.
•
lakóotthon: a kistérségben jelenleg nem működik
5.2.5.3.1. Gyermekjóléti alapellátások A gyermekjóléti szolgálat feladat-ellátását a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szabályozza. E szerint a gyermek testi,
értelmi
és
erkölcsi
fejlődésének,
jólétének,
a
családban
történő
nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez, az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást
a
tartózkodási
helyhez
legközelebb
eső
intézményben
kell
biztosítani. 2007. január 1.-től a Mezőcsáti Kistérség Humánszolgáltató Központján keresztül biztosítja e szolgáltatást a kistérséghez tartozó kilenc településen. A férőhelyek létrehozása, bővítése pályázati forrásból folyamatban van. Dr. Enyedi Andor Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde 24 fő férőhellyel, az Általános Művelődési Központ Napközi Otthonos Óvoda Mezőcsát Árpád úti tagintézménye 12 fő férőhellyel és a Micimackó Napközi Otthonos Óvoda, Tiszatarján 10 fő férőhellyel kezdi el 2010. őszétől bölcsődei ellátását. A korai fejlesztésre egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk, felismerve a lakossági igényt
és
a
jövőbeli
helyi
társadalomra
gyakorolt
hatását,
melynek
eredményeként 2010 év végére Ároktő településen megkezdi működését a Biztos Kezdet Program. A Program nem teremt új, párhuzamos ellátórendszert, hanem a helyi ellátások új típusú összekapcsolásával valósítja meg szakmai céljai. Nem önálló ellátás, hanem ellátási, együttműködési filozófia. A hátrányokkal küzdő, kisgyermekeket
nevelő
családok
funkcionális
fejlesztésére fókuszál.
125
működésének
segítésére,
Gyermekjóléti Szolgálat A gyermekjóléti szolgálat gondozási eseteiben hátrányos és veszélyeztetett gyermekekkel találkozik. A gyermekek veszélyeztetettségének okai egyrészt a családok anyagi helyzetére vezethetők vissza. További problémát jelent, a szülők életvezetési problémái, a gyermekekkel való kevés törődés és a helytelen nevelési attitűdök kapcsolattartási problémák Sajnos egyre több az általános iskolai és a középiskolai hiányzások száma. Hosszú folyamat eredménye lehet csak, hogy mind a szülő, mind a tanuló ráébredjen a rendszeres iskolába járás fontosságára. 5.2.5.3.2. Családsegítő Szolgálat A családsegítést igénybevevők száma a 2009-es évben 2072 fő volt. A 2008-as évhez képest ezt a közel 10 %-os növekedést elsősorban az okozta, hogy már a 2008-as végén érezhető lett a családokban is az a gazdasági nehézség, ami az egész országot sújtja. Október hónaptól fokozatosan növekedett a segély kérelmek száma, illetve az egyéb – tájékoztatás, érdeklődés, információnyújtás segítséget kérő emberek száma. Az aktív korúak száma nagyobb mértékben nem változott. 2008-től az RSZS ellátásban részesülők számára kötelező a családsegítővel való együttműködés, de az elmúlt évben az új szabályozásnak megfelelően a jogosultsági feltételek változtak, így kevesebben lesznek jogosultak erre az ellátásra. A térségben megfigyelhető tendencia, miszerint a hátrányos helyzetbe került réteg egyre szélesedik. A halmozottan hátrányos helyzetben lévő családokban a munkanélküliség nagyon magas, ezt befolyásolja az aktív korú személyek alacsony iskolai végzettsége. A munkanélküliség számos problémát hoz magával, forrása sok családon belüli konfliktusnak és sajnos gyakran a családok szétesésének is. Az olyan családok, egyének száma is növekszik, akik megélhetésüket állami és önkormányzati segélyekre, alkalmi munkára alapozzák.
126
5.2.5.3.3. Támogató Szolgálat Szolgáltatásunk
személyi
segítés
mellett
elsősorban
gyermekeket
szállítja
speciális nappali intézményekbe (mozgásjavító, készségfejlesztő általános iskola, óvoda),
ami
a
egészségügyi
helyi
ellátási
állapotuk
és
igényekhez
igazodik.
többségükben
szociális
A
térségünkben
körülményük
miatt
élő is
hátrányos helyzetű gyermekek csak a Szolgálat segítségével tud hozzájutni a fogyatékosságuknak
megfelelő
fejlesztésesekhez.
Szállításunk
rendszeres
szállításokból áll, eseti szállítást ritkán tudunk teljesíteni a gépkocsi szállítási ütemtervének leterheltsége miatt. 5.2.5.3.4. Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtó Szolgálat Szakmai
létszám
az
MKHK
vezetőjének
irányítása
mellett,
Mezőcsát
telephelyen:1 fő koordinátor (Házi Segítségnyújtó Szolgálat vezető gondozója) A Diszpécserközpontban
(Debrecenben)
1
fő
rendszergazda
(szerződéses
szolgáltatás) A társult településeken 16 fő gondozó - készenléti jelleggel riasztás esetén az ellátott lakásán segítséget nyújt: Településenként két gondozónő
felváltott
készenléti
beosztásban.
(az
egymáshoz
közeli
településeken, ahol a 30 percen belüli ellátotthoz jutás megoldható gondozó személyi átfedéssel) A szolgáltatás technikai eszközeit a Multinet 2000 Kft biztosítja szolgáltatási szerződés alapján. Az egyedül élő, idős ellátottak a rossz egészségügyi állapot és a romló közbiztonsági helyzet figyelembe vételével igénylik a szolgáltatást. A több éves működés tapasztalataként elmondható, hogy akik igénybe veszik a szolgáltatást, azoknak biztonságérzetet jelent a készülék megléte. 5.2.5.3.5. Házi Segítségnyújtó Szolgálat A házi segítségnyújtás az ellátott lakásában történő gondoskodást, ápolást biztosít az igénylő részére. Így saját környezetében nyújt humánusabb, emberközelibb, biztonságosabb gondoskodást. Ez az ellátási forma kiváltja a kórházakban történő ápolást és gondozást, a beteg nem foglalja az aktív gyógykezelésre szorulók helyét. A szolgáltatást az életkor előrehaladtával egyre többen
veszik
igénybe.
Ez
egyrészt
127
az
életkor
előrehaladtával
történő
egészségromlás, másrészt a mozgásszervi megbetegedések miatti problémákból adódik. 2009. január. 01.-től beindult a kistérségi szintű feladatellátás, így olyan kistérségi településen is működik a házi segítségnyújtás, ahol eddig még nem működött.
A
kistérség
7
településen
látják
el
az
idős
emberek
házi
segítségnyújtásban történő gondozását, sajnos még mindig van két település, ahol nincs igény a szolgáltatásra. 5.2.5.4. Az elmúlt években bekövetkezett változások, eredmények:
Tiszabábolna és Tiszatarján településen 2009. évben pályázati forrásból kialakításra került a családgondozó számára a munkavégzéshez szükséges önálló infrastruktúrával ellátott iroda,
„A
Mezőcsáti
Kistérség
Humánszolgáltató
Központ
komplex
akadálymentesítése, energiatakarékossá tétele, többfunkciós szolgáltató bázissá alakítása” című nyertes pályázat várhatóan 2011. évben indul el,
A házi segítségnyújtás kistérség szinten működik, Tiszabábolna és Tiszavalk településeken folyamatban van a szolgáltatás működésének kiépítése,
Fogyatékosok
nappali
ellátásának
kistérségi
szinten
történő
működését
Mezőcsáton
megszervezése,
Szociálpolitikai
kerekasztal
kezdte
el
és
Tiszakesziben. 5.2.5.5. Stratégiai szintű feladatok: Az
adósságkezelő
szolgáltatás
megszervezésének
vizsgálata
és
működtetése
Házi segítségnyújtás szolgáltatásának kiterjesztése minden településre Idősek nappali ellátás megszervezésének vizsgálata A gyermekjóléti szolgáltatás minőségi megfeleltetése, családgondozói létszámbővítés
Családi napközi működtetése kistérségi szinten
128
„Legyen jobb a gyermekeknek”- a gyermekszegénység csökkentése, TÁMOP
5.2.3.
„Integrált
helyi
programok
csökkentésére” című projektben való részvétel
129
a
gyermekszegénység
6. A Mezőcsáti Kistérség innovációs matrix 2007-2010. év A
Mezőcsáti
kistérség
az
elmúlt
három
évben
kihasználta
a
pályázati
lehetőségeket. Az LHH program keretében benyújtott projektek is sikeresek voltak, egy részük már megvalósult, folyamatban lévő beruházások, illetve a jövő évben kerülnek megvalósításra. Az 1,7 M Ft összegből támogatási szerződéssel közel 1,1 MFt-os beruházás rendelkezik. A projektek között fellelhetőek az esélyegyenlőséget szolgáló ÉMOP, illetve TÁMOP pályázatok (Óvodák-Iskolák felújítása-korszerűsítése, Bölcsőde építése, Tanodák indítása, gyermek Házak létrehozása stb.) A benyújtott pályázatok projektgazdái elsősorban az önkormányzatok, de jelen voltak a vállalkozások, civil szervezetek, és az egyházak is. A térség vállalkozói rétegére kevésbé jellemző a pályázási kedv, pedig a jövőben ennek a munkáltatói körnek nagyobb szerepet szükséges biztosítani a foglalkoztatásban. A mezőcsáti kistérség innovációját mutatja, hogy a hazai pályázati rendszerben is
sikeresen
pályáznak
önkormányzatok,
egyházak,
civil
szervezetek,
és
magánszemélyek is, amelyek elsősorban idegenforgalmi jelentőséggel bíró beruházások.
130
Az ÚMFT keretében Támogatott Európai Uniós pályázatok a Mezőcsáti Kistérségben település
konstrukció
pályázat neve
kedvezményezett
131
megítélt támogatás
támogatás aránya
Ároktő
TÁMOP 3.1.4-08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP 5.1.1-09/1 LHH Kistérségek projektjei c. LHH tervezési felhívásához Gyermek- és ifjúságvédelem ÉMOP 3.1.3/B-09 Kisléptékű településfejlesztési vidékfejlesztési program kiegészítésére (Települések infrastrukturális fejlesztése LHH kistérségekben) ÉMOP 4.3.1/2/2F Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése ÉMOP 4.2.2 Utólagos akadálymentesítés az önkormányzati feladatokat ellátó intézményekben (Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz)
Gelej
2.1.1-10/A Mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése
Ároktő Község Önkormányzata,
A kompetencia alapú oktatás bevezetése Ároktő Községben
21.992.4754
95%
Ároktő Község Önkormányzata,
Biztos kezdet - Integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítása a meglévő kultúrház épületben
40.000.000.-
100%
Ároktő Község Önkormányzata,
Belterületi utak fejlesztése Ároktő településen
52.799.970.-
95%
Ároktő Község Önkormányzata,
Az ároktői Napközi Otthonos Óvoda korszerűsítése
61.342.375.-
95%
Ároktő Község Önkormányzata,
Az ároktői fogorvosi rendelő komplex akadálymentesítése
6.692.718.-
95%
AGROGÁL Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Biomassza alapú hulladékok újrahasznosítása kotrógép beszerzésével az Agrogál Kft-né
19 999 563 .-
50%
132
ÉMOP 3.1.3 Vidékfejlesztési programot kiegészítő településfejlesztés
Igrici Mezőcsát
ÉMOP 3.1.3/B-09 Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére (Települések infrastrukturális fejlesztése LHH kistérségekben) GOP 2.1.2/D Komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére ÉMOP 4.3.1/2F-2F Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése GOP 2.1.2/D Komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére
Igrici Község Önkormányzata
Belterületi utak fejlesztése Igricin
74.987.446.-
90%
Igrici Község Önkormányzata
Településfejlesztés Igrici településen
51.899.980.-
95%
IGRICI-GÉP Kft.
Hozzáadott érték növeléshez kapcsolódó technológiai fejlesztés az Igrici-Gép Kft.-nél gépbeszerzés révén
107.452.852.-
40%
Ónod Község Önkormányzata
Az Igrici Tompa Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény korszerűsítése
39.171.336.-
95%
HAVASI KONSTRUKT Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Korszerű nyílászáró rendszerek gyártókapacitásának kiépítése a Havasi konstrukt Kft.-nél
141.499.051.-
40%
133
Mezőcsát
GOP 2.1.2-08/D Komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére
HAVASI KONSTRUKT Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Gyártókapacitás továbbfejlesztése a havasi Konstrukt Kft.-nél
95.082.000.-
39%
ÉMOP 5.1.1 Közúti elérhetősége javítása
Magyar Közút Nonprofit Zrt.
Térségi elérhetőség javítása a 3303. j, 3304. j, 3307. j, 33106 j. utakon
664.687.000.-
100%
MEKAV Termelő és Szolgáltató Kft.
Műszaki fejlesztés a MEKAV Kft. mezőcsáti kavicsbányájában
9.525.000.-
30%
Mezőcsát Kistérség Többcélú Társulás
A Mezőcsáti Kistérség fejlesztési kapacitásának megerősítése
8.803.000.-
100%
Mezőcsát Kistérség Többcélú Társulás
A Mezőcsáti Kistérség Humánszolgáltató Központ komplex akadálymentesítése, energiatakarékossá tétele, többfunkciós szolgáltató bázissá alakítása
210.368.646.-
95%
"Szívlapát" Közhasznú Alapítvány
Fenntartható Szellemi Fejlődés
12 057 800 .-
100%
GOP 2.1.1/A Mikroés kisvállalkozások technológiai fejlesztése ÁROP 1.1.5-08/C/A A komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÉMOP 4.2.1/C-2F A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének komplex és/vagy térségi szintű fejlesztése (kivéve bölcsöde) 3.2.11/10-1/KMR Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása
134
Mezőcsát Tiszabábolna
3.3.7-09/2 Minőségi oktatás támogatása, valamint az egész életen át tartó tanulás elősegítése a kultúra eszközeivel az LHH kistérségek esélyegyenlősége érdekében
Mezőcsáti Kistérség Közösségi Munkásainak Egyesülete
"TUDODE-TANODA"
24 900 000 .-
100%
TIOP 2.1.2-07/1 Kistérségi járóbetegszakellátó központok kialakítása és fejlesztése
Mezőcsát Város Önkormányzata
A Mezőcsáti Kistérség járóbeteg szakellátásának fejlesztési koncepciója a "Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program" keretében
907.260.277.-
94%
Mezőcsát Város Önkormányzata
ÁMK Kiss József Gimnázium és Szakközépiskola korszerűsítése
244 780 847 .-
94%
Mezőcsát Város Önkormányzata
A Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Mezőcsáton
19.285.000.-
95%
Mezőcsáti református Egyházközösség
A Mezőcsáti Dr. Enyedy Andor református Óvoda és Bölcsöde bölcsödei egységének bővítése új férőhelyek kialakítása céljából
95.494.675.-
95%
Papp-Pék Ipari és Kereskedelmi Kft.
A Papp-Pék Kft. Komplex technológiai fejlesztése a mezőcsáti kistérségben
25.000.000.-
50%
Tiszabábolna Községi Önkormányzat
Településfejlesztés Tiszabábolna Községben
71.563.370.-
90%
4.3.1/B-09 Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastrukturális fejlesztése ÁROP 1.A.2/A A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése ÉMOP 4.2.1/B-2F Bölcsödei ellátást nyújtó intézmények fejlesztése és kapacitásának bővítése GOP 2.1.1-09/A/2 Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése ÉMOP 3.1.3 Vidékfejlesztési programot kiegészítő településfejlesztés
135
Tiszabábolna Tiszadorogma
TÁMOP-2.3.3/A-09/1 Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva
Csincsezug mezőgazdasági,Környezetvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató KFT
Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva a Csincsezúg KFT-né
7 710 162 .-
100%
TÁMOP 3.1.5-09/A-2 Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben)
Líra Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Líra Zeneiskola – pedagógusképzés
11 948 200 .-
100%
GOP 2.1.1-10/A Mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése
T 21-Bau Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Építőipari eszközök beszerzése Tiszabábolnán
20 000 000.-
50%
ÉMOP 3.2.1/D-09 Térségi jelentőségű vízrendezések fejlesztése
Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Tiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója
483.807.070.-
100%
ÉMOP 4.2.2 Utólagos akadálymentesítés az önkormányzati feladatokat ellátó intézményekben (Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz)
Tiszadorogma Község Önkormányzata
Önkormányzat épületének akadálymentesítése Tiszadorogmán
9.997.419.-
90%
TÁMOP 6.1.2/A-09/1 Egészségre Nevelő és szemléletformáló életmódprogramok
Tiszadorogma Község Önkormányzata
Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok Tiszadorogmán
9.242.318.-
100%
136
Tiszadorogma Tiszakeszi
ÉMOP 3.1.3/B-09 Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére (Települések infrastrukturális fejlesztése LHH kistérségekben)
Tiszadorogma Község Önkormányzata
Belterületi utak fejlesztése Tiszadorogma településen
16.101.005.-
95%
GOP 2.1.1.-09/A Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése
"Tápiómenti Területrendező és Előkészítő, valamint Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Tápiómenti Kft. Gépbeszerzése
33.611.850.-
50%
ÉMOP 1.1.1/F Telephelyfejlesztés
BARBEN Cipőipari és Kereskedelmi Kft.
Üzemcsarnok létesítés a Barben Kft-nél a foglalkoztatottság és a versenyképesség növelése érdekében
64.307.072.-
50%
Mezőcsát Város Önkormányzata
Óvodafejlesztés Tiszakesziben
109.819.661.-
90%
Tiszakeszi Község Önkormányzata
Tiszakeszi Polgármesteri Hivatalának komplex akadálymentesítése
9.903.474.-
90%
ÉMOP 4.3.1/B-09 Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastrukturális fejlesztése ÉMOP 4.2.2 Utólagos akadálymentesítés az önkormányzati feladatokat ellátó intézményekben (Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz)
137
Tiszakeszi Tiszatarján
ÉMOP 3.1.3/B-09 Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére (Települések infrastrukturális fejlesztése LHH kistérségekben)
Tiszakeszi Község Önkormányzata
A Közösségi Ház felújítása Tiszakeszin
78.000.000.-
95%
TÁMOP 1.4.1-07/1 Alternatív munkaerőpiaci programok támogatása
ROMÉRO Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Cigány Értelmiségi Fiatalok Közhasznú Egyesület
"MÁSODIK ESÉLY-KOMPLEX MUNKAERŐPIACI REINTEGRÁCIÓS PROGRAM A MEZŐCSÁTI KISTÉRSÉGBEN"
63.665.578.-
100%
TÁMOP 5.2.5-08/1 Gyermekek és fiatalok integrációs programjai
Tiszatarján Cigány Kisebbségi Önkormányzat
Otthon a Mezőcsáti Kistérségben-térségi összefogás a fiatalokért
19.822.300.-
100%
ÉMOP 4.2.2 Utólagos akadálymentesítés az önkormányzati feladatokat ellátó intézményekben (Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz)
Tiszatarján Község Önkormányzata
A Tiszatarjáni polgármesteri hivatal épületének komplex akadálymentesítése
9.832.262.-
95%
ÉMOP 3.1.3 Vidékfejlesztési programot kiegészítő településfejlesztés
Tiszatarján Község Önkormányzata
Vidékfejlesztés Tiszatarján község belterületi útjain
53.641.818.-
90%
ÉMOP 4.2.1/B Bölcsödei ellátást nyújtó intézmények fejlesztése és kapacitásának bővítése
Tiszatarján Község Önkormányzata
Bölcsödei részleg létrehozása a tiszatarjáni Micimackó Napközi Otthonos Óvodában
41.544.383.-
95%
138
Tiszatarján
ÉMOP 4.1.1/A Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése /Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése / Alapellátás fejlesztése, helyi egészségházak kialakítása
Tiszatarján Község Önkormányzata
A Tiszatarjáni Háziorvosi és gyermekorvosi rendelő átépítése és korszerűsítése a betegellátás feltételeinek javítása érdekében
50.798.235.-
90%
GOP 2.1.1-08/A Mikro- és kisvállakozások technológiai fejlesztése
TÓTH-SZER SZERELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft.
Gépbeszerzés a TÓTH-SZER Kft. részére
14.119.369.-
50%
TÓTH-SZER SZERELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft.
Technológiai fejlesztés a TÓTH-SZER Kft-nél
15.511.524.-
70%
TÓTH-SZER SZERELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft.
MSZ EN ISO 9001:2001 minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása a TÓTH-SZER Kft-nél
600.000.-
50%
Romero Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Cigány Értelmiségi Fiatalok Közhasznú Egyesület
"Tanoda létrehozása a Mezőcsáti Kistérségben Tiszatarján településén"
25 000 000.-
100%
GOP 2.1.1-09/A/2 Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése GOP 2.2.2 Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása 3.3.7-09/2 Minőségi oktatás támogatása, valamint az egész életen át tartó tanulás elősegítése a kultúra eszközeivel az LHH kistérségek esélyegyenlősége érdekében
139
Tiszatarján
ÉMOP 3.2.1/A-09 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése (LHH)
TISZATARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Tiszatarján Község szennyvízelvezetése és tisztitása
400 000 000.-
89%
Az ÚMVP IV. tengely keretében Támogatott Európai Uniós pályázatok a Mezőcsáti Kistérségben Nyertes pályázó szervezet/személy neve
Jogcím típusa
Kérelem/pályázat címe
Fejlesztés/beruházás megvalósítás helye
Megítélt támogatás összege (Ft)
Tiszabábolna Község Önkormányzata
LEADER rendezvény
Pákász Napok
Tiszabábolna
2 531 664
Mezőcsát Város Önkormányzat
LEADER rendezvény
Szabadság és Városi Közösségi Napok
Mezőcsát
915 750
LEADER rendezvény
III. BIG JUMP
Tiszatarján
2 607 480
LEADER rendezvény
Vesszős Napok
Tiszadorogma
1 764 000
Ároktő Község Önkormányzat
LEADER rendezvény
Csörsz-napok
Ároktő
1 084 500
Tiszavalki Ifjúsági Környezetvédelmi Kulturális és Sport Egyesület
LEADER rendezvény
20. Jubileumi gyékényes falunapok
Tiszavalk
2 242 162
Igrici Községi Önkormányzat
LEADER rendezvény
II. Veterán Motoros Találkozó és Falunap
Igrici
1 523 514
Tiszakeszi Község Önkormányzata Tiszadorogma Fejlődéséért Egyesület
LEADER rendezvény
III. Bogrács Fesztivál
Tiszakeszi
1 689 558
LEADER rendezvény
Majális
Tiszadorogma
223 186
Tiszatarjáni Község Önkormányzata Tiszadorogma Községi Önkormányzat
140
Mezőcsát Kulturájáért Alapítvány
LEADER rendezvény
Szüreti Kavalkád
Mezőcsát
1 126 194
Mezőcsáti Kistérség Közösségi Munkásainak Egyesülete
LEADER rendezvény
IV. Helyi termék fesztivál és vásár
Tiszakeszi
922 400
Az ÚMVP III. tengely keretében Támogatott Európai Uniós pályázatok a Mezőcsáti Kistérségben Nyertes pályázó szervezet/személy neve Tiszatarján Község Önkormányzata Tiszakeszi Község Önkormányzata Mezőcsát Kistérség Többcélú Társulás Tiszatarjáni Református Egyházközség Tiszadorogmai Református Egyházközség Ró-Na ’69 Kft. TISZA-PUSZTATOUR Kft. Kerék András Mezőcsát Város Önkormányzata Balogh Sándorné Hencz Zsolt Ardea Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Bárány Ede Károly Rabóczki Jánosné * ÖKO-KULTÚRA Nonprofit Kft.
Jogcím típusa
Kérelem/pályázat címe
Fejlesztés/beruházás megvalósítás helye
Megítélt támogatás összege (Ft)
Falumegújítás és fejlesztés
Falumegújítás
Tiszatarján
20 823 438
Falumegújítás és fejlesztés
Tiszakeszi faluszépítő fejlesztése
Tiszakeszi
13 497 664
Falumegújítás és fejlesztés
Egységes falukép kialakítása a Mezőcsáti kistérségben
Mezőcsáti kistérség 8 települése
24 963 514
Vidéki örökség megőrzése
Református templom felújítása
Tiszatarján
10 416 666
Vidéki örökség megőrzése
Református templom és parókia felújítása
Tiszadorogma
36 828 501
Magánszálláshely szolgáltatás
Tiszabábolna
19 839 397
Balázs vendégház kialakítása
Tiszabábolna
21 819 963
Turisztikai tevékenységek ösztönzése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Turisztikai tevékenységek ösztönzése
Kossuth utca 53,sz. fejlesztése
Tiszadorogma
15 000 663
Turizmus az ifjúságért, ifjúság a turizmusért
Mezőcsát
28 781 326
Arany J.u 12.sz. lakóház korszerűsítése
Tiszadorogma
15 730 381
Nyugalom vendégház Tiszabábolnán
Tiszabábolna
15 260 633
A „Fehérló-csárda” épületének felújítása
Tiszabábolna
19 362 545
Bárány vendégház kialakítása
Tiszabábolna
17 901 956
Rabó vendégház szolgáltatás-fejlesztés
Tiszabábolna
5 485 826
Ifjúsági szálláshely kialakítása
Tiszadorogma
54 084 000
141
7. Akcióterv 7.1. Oktatás-képzettség beavatkozási területek Beavatkozást igénylő terület
Érintett települések
Diszkrimináció miatt jogerős elmarasztaló bírósági ítélet, vagy hatósági határozat született az önkormányzat, vagy valamely intézménye ellen.
Nem volt ilyen
Nincs rendszeresen adatgyűjtés, és értékelés a kistérségben/ településeken a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tárgykörben. (hátrányos helyzetű csoportok)
Ároktő, Igrici, Gelej, Mezőcsát, Tiszakeszi, Tiszatarján, Tiszabábolna, Tiszavalk, Tiszadorogma
Kevés /nincs a települési kulturális programok kínálatában megjelenő multikulturális jelleg.
Ároktő, Igrici, Mezőcsát, Tiszakeszi, Tiszatarján
Kevés/nincs a romák kisebbségi kultúrájának ápolását célzó helyi (roma) kezdeményezés.
Tervezett beavatkozás
Esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazása kistérségi szinten Az önkormányzat rendszeresen gyűjt és értékel adatokat a hátrányos helyzetű csoportok közszolgáltatásokhoz való hozzáférésről A cigány gyermekeknek biztosított művelődési, ismeretadó, táborozási lehetőségek, amelyek a pihenési, üdülési élmény mellett pótolják az oktatásból hiányzó népismereti elemeket. Elő kell segíteni, hogy a roma kulturális programok szervesüljenek a település kulturális arculatában. (kulturális programok, fesztiválok a roma népesség számára, a roma kulturális értékek bemutatása)
142
Forrás
Határidő/Felelős
Várható eredmény
TÁMOP 5.2.3.
2012.június Kistérségi elnök, munkaszervezet vezető, polgármesterek
Szakszerű módszertani segítséggel esélyegyenlőségi képzések szervezése,tanácsadás. A hátrányos helyzetű csoportokról naprakész adattal rendelkeznek a fenntartók, intézmények.
TÁMOP 5.2.3.
2011. július Művelődésszervezők, intézményvezetők
Az iskolások olyan, tanrenden kívüli, ismeretterjesztő foglalkozásokon vesznek részt, ami a védett tulajdonságú csoportokba tartozó emberek szükségleteivel és problémáival kapcsolatos ismereteket ad. Az előítéletek oldása érdekében lehetőséget kell adni arra, hogy felkészült vendégek meghívásával a gyerekek és a tanárok megismerhessék a védett tulajdonságú csoportok helyzetét, sajátosságait, társadalmi-kulturális értékeit.
A helyi oktatási rendszerben nem érvényesülnek a szegregácós mechanizmosok, a helyi alapfokú oktatás nem képes biztosítani a szegregátumban élő gyermekek tovább tanulását.
Mezőcsát, Tiszakeszi,
Közoktatási intézmények nehezen közelíthetőek meg, akadálymentesítésük nem meg oldott (fogyatékos csoport) A fogyatékos tanulók távoli közoktatási intézményekbe való bejárása nem megoldott. Az integráltan oktatható fogyatékos gyermekek részére nincs kötelező felvételt biztosító (kijelölt) oktatási intézmény.
Nem releváns
A fogyatékos tanulók magántanulói státuszba kerülten oktatottak.
Nem áll rendelkezésre adat
Nem releváns Nem releváns
Az alapfokú oktatási intézményekben az életen át tartó tanulás képességét megalapozó, folytonos önfejlesztési, tanulási szükségletekhez kapcsolódó korai készségfejlesztő programokat kell indítani. Bővíteni és fejleszteni kell a roma fiatalokat integráltan oktató intézményekben a szociokulturális hátrányok ellensúlyozását, az együttnevelést hatékonyan támogató, IPR1 alapú pedagógiai módszertan alkalmazásának ösztönzésével és befogadó intézményi légkör kialakításával. Súlyos mozgáskorlátozott vagy gyengén látó gyermek nem jár a kistérség oktatási intézményeibe. A fogyatékos tanulókat a kistérségi támogató szolgálat szállítja. Az oktató-nevelő intézmények mindegyikében fejleszteni kell a fogyatékos gyermekek speciális szempontjait és szükségleteit figyelembe vevő környezeti és tárgyi feltételeket. Megfelelő adatok begyűjtése a magántanulói statuszban lévő tanulókról.
1
143
IPR, Arany János Tehets. Pályázat, Útravaló
2013. szeptember Intézményvezetők
Az intézményekben a pozitív életpálya-modell kialakításnak érdekében fejleszteni, bővíteni szükséges az önálló életre, pályaválasztásra, munkavégzésre való felkészítést célzó szolgáltatásokat, klubfoglalkozásokat. Bővíteni szükséges a roma esélykiegyenlítő, felzárkóztató oktatási formák támogatását. Ezáltal nő a továbbtanulási kedv az általános iskola befejeztével.
2011. szeptember Intézményvezetők
A szolgáltatást nyújtó szakemberek továbbképzéseken való részvétele megnöveli befogadó szemléletüket. A gyermekek közös programok szervezésével inkluzív magatartás elsajátítására lesznek képesek.
A szakiskolai oktatás és munkaerő-piacra való felkészítés nem megoldott a fogyatékos tanulók számára.
3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nem teljes körű beóvodázása A nem halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók elvándorlásával kialakult jelentős, a települési átlagot legalább 25%-al meghaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulói-koncentráció az iskolában A helyi oktatásszervezésből (szegregált iskola, óvoda fenntartása többintézményes településen) fakadó oktatási szegregáció
Országos átlagot meghaladó települési fogyatékossá
Nem releváns
Igrici
Tiszatarján Tiszakeszi
A kistérség nem rendelkezik szakiskolával. A szakképzésben, a fogyatékos emberek személyes erősségeinek és funkcióik csökkenésének figyelembe vétele mellett fokozottan kell törekedni a piacképes képzésekbe való beiskolázásukra Biztos Kezdet: Gyermekházak,korai fejlesztés, védőnői szolgálat erősítése, roma dajka program Iskolai szolgáltatások fejlesztése. Pedagógusok módszertani képzése. Integrációs Pedagógiai Program (IPR) működtetése. Tárgyi feltételek javítása. Integrációs normatíva igénylése
TÁMOP 5.2.3.
2011. szeptember Jegyző, Intézményvezető
A beóvodázással csökken a gyermekek szocializációs hátránya
TÁMOP 3.3.2. IPR projekt
2012. szeptember Jegyző, Intézményvezető
Az esélyt növelő képzések segítik a tanulók továbbhaladási mutatóit, sikeres tanulmányi versenyeken vehetnek részt, tandíj programokba való bekapcsolódás lehetősége.
Mezőcsát Tiszakeszi
Iskolai szolgáltatások fejlesztése. Pedagógusok módszertani képzése. Integrációs Pedagógiai Program (IPR) működtetése. Tárgyi feltételek javítása. Integrációs normatíva igénylése Minél több, célzottan szervezett, speciális szükségleteket figyelembe vevő intézményi kulturális, sport- és szabadidős programok, rendezvények szervezése. Közoktatási Megállapodás a HH, HHH tanulók felvételéről.
TÁMOP 3.3.2.
2011. szeptember Jegyző, Intézményvezető
Növekedni fog azoknak az iskolásoknak a száma, akik olyan, tanrenden belüli, ismeretterjesztő, kulturális foglalkozásokon vesznek részt, ami a védett tulajdonságú csoportokba tartozó emberek szükségleteivel és problémáival kapcsolatos ismereteket ad. Az előítéletek oldása érdekében lehetőséget kell adni arra, hogy felkészült vendégek meghívásával a gyerekek és a tanárok megismerhessék a védett tulajdonságú csoportok helyzetét, sajátosságait, társadalmi-kulturális értékeit.
Tiszakeszi (12 %)
SNI tanulók felülvizsgálata, lehetőség szerint visszahelyezés,
TÁMOP 3.3.2.
2011. szeptember Jegyző,
A szolgáltatást szakemberek
144
nyújtó befogadó
minősítés arány (SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya a 7%-ot, ill., az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók aránya az 5%-ot?)
Aránykülönbség a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű végzősök érettségit adó képzési profilban történő tovább tanulásában
Gyenge intézményi teljesítménymutatók (országos átlaghoz képest)
integrálás. Kéttanítós modell bevezetése. Utazótanári hálózat erősítése. Integrációs normatíva igénylése
Ároktő Igrici Tiszakeszi Mezőcsát (Tiszatarján)
Ároktő Igrici Tiszakeszi Mezőcsát Tiszatarján
Kompetencia alapú pedagógiai program bevezetése. Pedagógusok módszertani képzése. Mentorálás. Ösztöndíjprogramokban részvétel. Tanoda indítása és működtetése
Kompetencia alapú pedagógiai program bevezetése. Pedagógusok módszertani képzése. Mentorálás. Tanoda indítása és működtetése. Az alapfokú oktatási intézményekben az egész életen át tartó tanulás képességét megalapozó, folytonos önfejlesztési, tanulási szükségletekhez kapcsolódó korai készségfejlesztő programok indítása. Pályázati lehetőségek kihasználása.
Leromlott iskola-óvoda
Mezőcsát
Teljes épület felújítás,
Intézményvezető
TÁMOP 3.3.2. Macika pályázat, Arany János Pályázat
TÁMOP 3.3.5. Kötött normatív pályázat ok
2012. szeptember Intézményvezető, Minőségirányítási vezető
Bővíteni szükséges a roma esélykiegyenlítő, felzárkóztató oktatási formák támogatását, mert ezáltal csökken a roma fiatalokat integráltan oktató intézményekben a szociokulturális hátrány.
2013. szeptember
Korszerű, felújított épületbe
TÁMOP 3.3.5.
ÉMOP 4.
145
2013. szeptember Intézményvezető, mentor
szemlélettel rendelkezzenek, ismerjék meg a védett tulajdonsággal rendelkező lakossági csoportok speciális szükségleteit, és mind a szolgáltatási formák, mind az igénybe vétel módjának kialakításánál vegyék ezeket figyelembe. (érzékenyítő tréning) A fejlesztés során, - amennyiben szükséges- a hátrányos helyzetű egyénekkel foglalkozó pedagógusok szakmai, módszertani megújulása várható. Támogatni kell a korosztályi agresszióval foglalkozó színházi előadásokat, az iskolai színjátszó csoportokat, irodalmi színpadokat.,így közelebb kerülnek a multikulturális tartalmak.
épületek Javítandó szakos ellátottság
Kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenetlensége
korszerűsítés. Ároktő (kémia, fizika) Igrici (magyar, fizika) Tiszakeszi (ének) Gelej Igrici (napközi)
Szolgálati lakások építése Intézményi áttanítás
Művészeti oktatás, Arany János program, napközi stb. HHH tanulók részvételének növelése, Utazó (szakszolgálati is) pedagógus működtetése Bővüljön az olyan, cigány gyermekeknek biztosított művelődési, ismeretadó táborozási lehetőségek köre, amelyek a pihenési, üdülési élmény mellett pótolják az oktatásból hiányzó népismereti elemeket.
146
Önerő
Polgármester Intézményvezető, 2011. szeptember Intézményvezető,
szívesebben járnak a gyermekek.
2012. szeptember Intézményvezető,
A pozitív életpálya-modell kialakításával fejleszteni, bővíteni lehet a gyermekek ismereteit. Ez segíti a pályaválasztásra, munkavégzésre való felkészítést.
A szolgáltatások mindenki számára hozzáférhetőek.
7.2. Lakhatási szegregáció Beavatkozást igénylő terület Lakosság lakhatási integrációjának megvalósulását segítő támogató szolgáltatás biztosítása
Érintett települések Nem áll rendelkezésre adat
„Gettósodó” település
Nincs
Tervezett beavatkozás
Forrás
Határidő/Felelős
Várható eredmény Növekedne a lakosság érzékenysége a védett tulajdonságú csoportokba tartozók problémái, speciális szükségletei iránt.Megismernék élethelyzetüket, a teljes élethez és integrációhoz kapcsolódó szükségleteiket, a kulturális különbözőségben, sokszínűségben rejlő együttműködési lehetőségeket.
Települések közötti infrastrukturális fejlesztések összehangolása. Közmű ellátottság kiegyenlítése. Kistérségi gazdaság-fejlesztés Települések elérhetőségének fejlesztése Egyes mikro-vagy kistérségi közszolgáltatások (pl. koordinálására) kistelepülésekre való telepítése Települések info-kommunikációs hálózatokhoz való kapcsolódásának javítása. Roma e-centrum a digitális írástudatlanság csökkentésére
147
Alacsony státuszú emberek lakhatási szegregációja (telep)
Mezőcsát Tiszakeszi
Hiányos infrastruktúra a szegregátumban, illetve alacsony komfort-fokozatú lakások, főként a szegregátumokban
Mezőcsát Tiszakeszi
Szegregátumban élő népesség koncentrációjának csökkentése Telep-rehabilitáció vagy telepfelszámolás (jelenleg nem beazonosítható melyik szegregátum esetében melyik a releváns beavatkozás) Oktatási, képzési és közösségfejlesztési elemeket is tartalmazó komplex programok Az uniós fejlesztéseknél elvárt komplex megközelítés, miszerint egy települést úgy lehet fejleszteni ÚMFT-ből, ha a szegregátumra az pozitív hatással van, integráltan valósul meg. Anti-szegregációs terv készítése a településekre. Érzékenyítő lakossági fórumok szervezése Alacsony, komfort nélküli lakások megszüntetése, életveszélyes otthonok kiváltása. Szociális város-rehabilitáció Beruházási projektek foglalkoztatási programmal egybekötve Az uniós fejlesztéseknél elvárt komplex megközelítés, miszerint egy települést úgy lehet fejleszteni ÚMFT-ből, ha a szegregátumra az pozitív hatással van, integráltan valósul meg.
148
Beruházási projektek (ÉMOP, Leader), közmunka program és lakossági önerő, SZMM-OFA telepeken élők programja
2014. január Polgármester, intézményvezető
Növekedne a lakosság érzékenysége a védett tulajdonságú csoportokba tartozók problémái, speciális szükségletei iránt. Megismernék élethelyzetüket, a teljes élethez és integrációhoz kapcsolódó szükségleteiket, a kulturális különbözőségben, sokszínűségben rejlő együttműködési lehetőségeket
Beruházási projektek (ÉMOP, Leader), közmunka program és lakossági önerő, SZMM-OFA
2013. január Polgármester,
Növekedne az elégedettség a szegregátumban élő lakosság körében.Nagyobb foglalkoztaottsági hajlandóság jellemezné az ott élőket.
Alacsony státuszú emberek integrációja, foglakoztathatóság javítása
A település tömegközlekedéssel történő megközelíthetőségében tapasztalható hiányosság A szegregátum és az anyatelepülés közötti tömegközlekedés megoldatlansága Környezeti ártalmak által sújtott szegregátum lakosság
Ároktő Mezőcsát Tiszakeszi Gelej Tiszabábolna Tiszatarján Igrici Tiszadorogma Tiszavalk
A hátrányos helyzetű, a roma és velük azonos élethelyzetben lévő nem roma munkanélküliek társadalmi reintegrációját segítő képzési és foglalkoztatási program Általános iskolát be nem fejezettek számára felnőttoktatás Szakképzetlenek számára szakképzés, eladható szakmákban Kombinált oktatási-foglalkoztatási programok, Nők foglalkoztathatóságának javítására: gyermekmegőrzést biztosító oktatásifoglalkoztatási programok Munkaerő-piaci programok, beruházások során az alacsony státuszú, főként telepi lakosok bevonása, foglalkoztatása
TÁMOP TIOP ÉMOP UMVP SZMM-OFA
2013. január Polgármester, Munkaügyi Központ vezető, intézményvezető
Agráripari Klaszter
Nem ismert
Nem ismert
Mezőcsát Tiszakeszi
Készüljön a település egész területére kiterjedő, helyszíni adatgyűjtésre épülő szegregátum-térkép, amely a szegregátumok mellett a szegregáció által kiemelten veszélyeztetett, valamint a rendezetlen lakhatási státuszú népesség által sűrűn lakott területekre is kiterjed
149
2012. január Polgármester, Munkaügyi Központ vezető, intézményvezető
A társadalmi érzékenység és szemlélet fejlesztése érdekében megvalósul a befogadó kulturális jó gyakorlatok, módszerek összegyűjtése, közreadása.
A szükséges szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya
A szegregátumban élők háziorvosi és védőnői szolgáltatással való ellátatlansága
Ároktő Mezőcsát Tiszakeszi Gelej Tiszabábolna Tiszatarján Igrici Tiszadorogma Tiszavalk
Adat hiány miatt nem beazonosítható
Családsegítő, gyermekjóléti ellátások fejlesztése (módszertani, személyi stb.), pedagógiai szakszolgáltatások igénybevételének elősegítése. A kistelepüléseken elérhetetlen szolgáltatások - bölcsőde, korai fejlesztés, nevelési tanácsadás – kialakítása Tanoda, családi napközi, inkubátorház, szociális szövetkezet, roma mentor hálózat, roma családi koordinátorok, pedellus program, roma dajka, stb.
Adatszolgáltatási rendszer kialakítása. Adatszolgáltatás a szegregátumban élőkről.
150
TIOP – 3.5.1 TAMOP – 5.1.1
2011. január Polgármester, intézményvezető
Jelentősen javul a szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A tanulók iskolai teljesítménye növekedni fog, továbbtanulási esélyei kedvezőbbek lesznek.
2012. december Jegyző, védőnők
Ismertek lesznek az egészségügyi hátrányból fakadó hiányosságok.
További TÁMOP és TIOP. ÉMOP UMVP, minisztériu mi és saját forrás, SZMM-OFA
50%-nál magasabb arányban a szegregátumban élő gyermekeket befogadó óvodák
Adat hiány miatt nem beazonosítható
Adatgyűjtés a szegregátumban élő gyermekekről. Szegregált csoportok, osztályok felszámolása femneőrendszerben, illetve beóvodáztatási és biskolázási gyakorlat során a HH/HHH és SNI arányok betartása. Gyakori jelenség a gyógy-pedagógiai osztályok, az ún. kislétszámú osztályok szervezése, az emeltszintű (vagy egyéb „teljesítményen” alapuló), vagy egyszerűen „c” osztály Azonnali beavatkozás igényel. Továbbá: Iskolai szolgáltatások fejlesztése. Mentor program, piacképes szakképzések szervezése, iskola melletti programok. Ösztöndíjprogramokban részvétel. Tanoda indítása és működtetése Iskola pedellusi, roma családi koordinátori hálózat, roma dajkák foglalkoztatása (pl. közcélú, közhasznú foglalkoztatás keretében) Kompetencia alapú pedagógiai program bevezetése. Kooperatív technikák elsajátítása és alkalmazása. Kompetencia és készségfejlesztő kiscsoportos foglalkozásokhoz szükséges szakmai tudás fejlesztése. Pedagógusok módszertani képzése. Integrációs Pedagógiai Program (IPR) Biztos Kezdet program, napközi, tanulószoba, családi napközi, szakkörök fejlesztése, délutáni készség és kulcsképesség-fejlesztő foglalkozások
151
TÁMOP TIOP ÉMOP UMVP, minisztériu mi és saját forrás, SZMM-OFA
2012. Jegyző, Intézményvezetők( csaádse gítő, óvoda)
Szegregált oktatás szervezési gyakorlat felszámolása, egyes feladat-ellátási helyek bezárása, beiskolázás, beóvodáztatáskor kiegyenlített HH/HHH arányok. Ezzel a települések, intézmények közötti szegregáció megszüntetéséhez fenntartói döntések, egyeztetések szükségesek. Meg kell szüntetni a szegregációt erősítő gyakorlatot, mert egyre erősebbé válhat a szegregáló folyamat.
50%-nál magasabb arányban a szegregátumban élő tanulókat befogadó iskolák
Adat hiány miatt nem beazonosítható
Adatgyűjtés a szegregátumban élő tanulókról. Szegregált csoportok, osztályok felszámolása femneőrendszerben, illetve beóvodáztatási és biskolázási gyakorlat során a HH/HHH és SNI arányok betartása. Gyakori jelenség a gyógy-pedagógiai osztályok, az ún. kislétszámú osztályok szervezése, az emeltszintű (vagy egyéb „teljesítményen” alapuló), vagy egyszerűen „c” osztály Azonnali beavatkozás igényel. Továbbá: Iskolai szolgáltatások fejlesztése. Mentor program, piacképes szakképzések szervezése, iskola melletti programok. Ösztöndíjprogramokban részvétel. Tanoda indítása és működtetése Iskola pedellusi, roma családi koordinátori hálózat, roma dajkák foglalkoztatása (pl. közcélú, közhasznú foglalkoztatás keretében) Kompetencia alapú pedagógiai program bevezetése. Kooperatív technikák elsajátítása és alkalmazása. Kompetencia és készségfejlesztő kiscsoportos foglalkozásokhoz szükséges szakmai tudás fejlesztése. Pedagógusok módszertani képzése. Integrációs Pedagógiai Program (IPR) Biztos Kezdet program, napközi, tanulószoba, családi napközi, szakkörök fejlesztése, délutáni készség és kulcsképesség-fejlesztő foglalkozások
152
TÁMOP TIOP ÉMOP UMVP, minisztériu mi és saját forrás, SZMM-OFA
2012. Jegyző, Intézményvezetők(családse gítő, iskola)
A társadalmi érzékenység és szemlélet fejlesztése során a befogadó kulturális jó gyakorlatok, módszerek összegyűjtése, közreadása hatással van a közvetlen környezetre.
Önkormányzati szerepvállalás szükségessége foglalkoztatási, munkaerőpiaci programok beindításához
Ároktő Mezőcsát Tiszakeszi Gelej Tiszabábolna Tiszatarján Igrici Tiszadorogma Tiszavalk
A különböző települési, kistérségi beruházások (pl. iskola/óvoda felújítása) során a munkanélküli, főként az alacsony státuszú lakosság munkaerőként foglakoztatása. Projekt-fejlesztés, az önkormányzatok fejlesztési célja, programjai között kizárólag ne kizárólag beruházás jellegű projektek legyenek Az uniós fejlesztéseknél elvárt komplex megközelítés, miszerint egy települést úgy lehet fejleszteni ÚMFT-ből, ha a szegregátumra az pozitív hatással van, integráltan valósul meg.
153
TÁMOP TIOP ÉMOP UMVP, minisztériu mi és saját forrás, SZMM-OFA Agráripari Klaszter pályázat
2011. január Polgármester, Jegyző, Munkaügyi Központ vezető,
Csökkenni fog a regisztrált álláskeresők száma. Javul a családok szociális biztonságának komfortérzete.
7.3. Szociális ellátás beavatkozási területek Beavatkozást igénylő terület Nem áll rendelkezésre adat, arról, hogy a hátrányos helyzetű csoportok a gyakorlatban mennyire veszik igénybe a szolgáltatásokat.
Érintett települések Ároktő Mezőcsát Tiszakeszi Gelej Tiszabábolna Tiszatarján Igrici Tiszadorogma Tiszavalk
Nincs a településnek szociális szolgáltatásszervezési koncepciója.
Nem releváns
Nem terveztek a romák, idősek esélyegyenlőségét elősegítő konkrét intézkedéseket.
Ároktő Mezőcsát Tiszakeszi Gelej Tiszabábolna Tiszatarján Igrici Tiszadorogma Tiszavalk
A szegregált településrészen jellemző a gyermekek ideiglenes, átmeneti, vagy tartós nevelésbe vétele.
Tervezett beavatkozás
Forrás
Széleskörű szakmai együttműködés megvalósítása a munkaerő-piaci és szociális szolgáltató szervezetek között, valamint a szervezetek és fenntartóik között, annak érdekében, hogy a szolgáltatások a védett tulajdonságú csoportokba tartozó emberek szükségleteit ismerje.
TÁMOP 5.2.3.
Bővüljön az aktív idős kort ösztönző közösségi programok száma
TÁMOP 5.2.3.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátási kapacitásának bővítése A cigány gyermekeknek részére biztosított művelődési, ismeretadó táborozási lehetőségek megszervezése, amelyek a pihenési, üdülési élmény mellett pótolják az oktatásból hiányzó népismereti elemeket.
Közösségi programok szervezése. Az adósságkezelési szolgáltatás megszervezése, működtetése.
Nem jellemző
154
További TÁMOP pályázatok
Határidő/ Felelős
Várható eredmény
2011. január Polgármester, Jegyző, Munkaügyi Központ vezető, Intézményvezető
Naprakész nyilvántartással a koncepciók megbízható adatokkal készülnek.
2011. június Polgármester, Jegyző, Intézményvezető
Szakszerű módszertani segítség, esélyegyenlőségi képzésekkel, tanácsadással érzékenyíteni lehet a szakembereket.
Az adósságkezelési szolgáltatás megszervezése, működtetése segíti a családok létbiztonságának növelését.
Nincs az önkormányzatnál/ társulásnál esélyegyenlőségi feladatokra kijelölt, és ezen a területen képzett munkatárs.
Ároktő Mezőcsát Tiszakeszi Gelej Tiszabábolna Tiszatarján Igrici Tiszadorogma Tiszavalk
Esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazása, Az intézmény rendelkezzen esélyegyenlőségi tervvel.
TÁMOP 5.2.3.
2012. január Polgármester, Intézményvezető
Bővül azon támogatások, kedvezmények köre, amelyek az izoláció által fokozottan veszélyeztetett ek csoportjába tartoznak. Az idős embereket közösségi programokban és szolgáltatásokban való részvételével (csoportos színház- és múzeumlátogatások) ösztönözni lehet a társadalmi életbe.
Nem biztosított a romák részvétele az önkormányzati döntéshozatalban képviselőik útján.
Ároktő Mezőcsát Tiszakeszi Tiszatarján Igrici
A roma kisebbségi önkormányzatok, és a települési önkormányzat közötti együttműködés erősítése. A közös program- és szolgáltatásszervezés, a romaprogramok megvalósítására fordított erőforrások bővítése és összekapcsolása érdekében történjen.
TÁMOP pályázatok
2012. január Polgármester, Kisebbségi vezető
Javul az együttműködés az önkormányzatok között, nagyobb az elfogadás a két fél között.
A szegregált, leromlott területen élők nem férnek hozzá a szociális intézmények alapellátásaihoz, illetve a különböző szociális támogatásokhoz. A szociális alapellátás szolgáltatásai nem férhetőek hozzá és nem érhetőek el a fogyatékos és idős emberek számára.
Nem jellemző
A kistérség szociális munkatársai kiemelt figyelemmel kísérjék a szegregátumban élők életkörülményeit.
Nem igényel forrást
Folyamatos Intézményvezető
Javul a szegregátumban élők életkörülménye.
Ároktő Mezőcsát Tiszakeszi Gelej Tiszabábolna Tiszatarján Igrici Tiszadorogma Tiszavalk
Kerüljön kidolgozásra olyan eljárásrend, amely biztosítja a szociális szolgáltatások diszkriminációmentes igénybevételét, illetve azok az eljárások, amelyekkel a védett tulajdonságú csoportokba tartozó emberek szolgáltatásokkal kapcsolatos mennyiségi és minőségi igényei meghatározhatók, monitorozhatók.
TÁMOP pályázatok
2012. december Polgármester, Jegyző, Intézményvezető
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátási kapacitásának bővítése
155
A szociális szakellátás szolgáltatásai nem segítik érdemben a fogyatékos emberek rehabilitációját. Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásokat nyújtó épületek nem akadálymentesek.
Nem áll rendelkezésre adat
Részletes adatgyűjtés a szolgáltatást igénybevevőkről.
Nem igényel forrást
2011. december, folyamatos Intézményvezető
Ároktő Mezőcsát Tiszakeszi Gelej Tiszabábolna Tiszatarján Igrici Tiszadorogma Tiszavalk
Az akadálymentesített épületek részben megvalósultak a kistérségben, de a településeken még mindig vannak olyan épületek amelyek akadálymentesítése nem történt meg.
ÉMOP pályázatok
2014. december Polgármester, Intézményvezető
156
Egyenlő hozzáférés biztosítása mindenki számára.
7.4. Egészségügyi ellátás beavatkozási területek Beavatkozást igénylő terület Az önkormányzat/társulás rendszeresen nem gyűjt és értékel adatokat arra vonatkozóan, hogy az általa működtetett, vagy felügyelt közszolgáltatásokhoz való hozzáférés mennyire biztosított a településen élő hátrányos helyzetű csoportok számára.
Érintett települések Ároktő Mezőcsát Tiszakeszi Gelej Tiszabábolna Tiszatarján Igrici Tiszadorogma Tiszavalk
Nem rendelkezik a település egészségtervvel.
Van betöltetlen körzeti orvosi praxis, vagy védőnői státusz a településen.
Tervezett beavatkozás
Forrás
Határidő/ Felelős
Várható eredmény
Széleskörű szakmai együttműködés megvalósítása a szakmai szervezetek között, valamint a szervezetek és fenntartóik között, annak érdekében, hogy a szolgáltatások a védett tulajdonságú csoportokba tartozó emberek szükségleteinek megfelelően elérhetőek legyenek.
Nem igényel forrást
2011. december Polgármester, Jegyző, Intézményvezető
Szakszerű módszertani segítség, esélyegyenlőségi képzések, tanácsadás, ismeretterjesztő anyagok támogassák a befogadó gyakorlatok kialakítását, az előítéletek oldását.
Ároktő Mezőcsát Tiszakeszi Gelej Tiszabábolna Tiszatarján Igrici Tiszavalk
Készüljön el a települési szintű egészség terv, amely különösen figyelembe veszi a hátrányos helyzetű célcsoportok érdekeit.
TÁMOP 6.2.1.
2011. december Polgármester, Jegyző, Intézményvezető
Célzottan növekedni fog az időseknek, fogyatékosoknak, romáknak szóló egészségügyi ellátások kínálata.
Ároktő
A háziorvosi praxis főállásban történő betültése.
Nem igényel forrást
2012. december Polgármester, Jegyző,
A lakosság egészségügyi szolgáltatásának minőségi változása.
157
Nem érik el érik el a helyi romákat a szervezett központi szűrővizsgálatok.
Nem áll rendelkezésre adat
Ilyen jellegű adatokkal nem rendelkeznek az intézmények, sem helyi, sem központi adatbázis nincs erre vonatkozólag. A kistérségben élők számára az egészségügyi ellátás hozzáférhető. Kerüljön kidolgozásra olyan eljárásrend, amely biztosítja az egészségügyi szolgáltatások diszkriminációmentes igénybevételét, illetve azok az eljárások, amelyekkel a védett tulajdonságú csoportokba tartozó emberek egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos mennyiségi és minőségi igényei meghatározhatók, monitorozhatók.
Érzékelhető probléma az alultápláltság a 0-18 éves roma korosztály körében.
Nem áll rendelkezésre adat
Az ingyenes étkeztetés teljeskörű lefedettsége. Pályázati rendszerbe való bekapcsolódás.(közétkeztetés)
Nem vállal szerepet az önkormányzat az egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztésében, a helyi társadalom egészségtudatos attitűdjének formálásában.
Nem jellemző
Széleskörű szakmai együttműködés megvalósítása a lakossági tájékoztatás érdekében, előadások szervezése. Erősödjön az egészségügyi intézmények és a civilek közötti kapcsolat annak érdekében, hogy a betegségekkel, az egészségtudatos magatartással kapcsolatos tudnivalók, a mobil szűrési programok a védett tulajdonságú csoportokba tartozó emberekhez is eljussanak Növekedjenek az egészségügyi ellátásban dolgozó szakemberek holisztikus gyógyászattal kapcsolatos ismeretei.
158
2012. december Polgármester, Jegyző, Intézményvezető, védőnők
Szakszerű módszertani segítség, esélyegyenlőségi képzések, tanácsadás, ismeretterjesztő anyagok támogassák a befogadó gyakorlatok kialakítását, az előítéletek oldását. A kistérségi járó-beteg szakellátás nyilvántartásában ismertté válik a vizsgálatokon megjelentek száma.
Alapítványo k,
2011. május Polgármester, Jegyző, Intézményvezető
Minden gyermek számára biztosított a napi háromszori étkezés.
TÁMOP 6.2.1.
2011. május Polgármester, Intézményvezető
Szakszerű módszertani segítség, esélyegyenlőségi képzések, tanácsadás, ismeretterjesztő anyagok támogassák a befogadó gyakorlatok kialakítását,közösségi programok megjelenése települési szinten.
A szegregált, leromlott területen élők nem férnek hozzá az egészségügyi ellátórendszerhez.
Nem áll rendelkezésre adat
Ilyen jellegű adattal nem rendelkeznek, de ettől függetlenül kerüljön kidolgozásra olyan eljárásrend, (adatgyűjtésre) amely biztosítja az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét feltáró adatokat . Készüljön a település területére kiterjedő, helyszíni adatgyűjtésre épülő szegregátum-térkép, amely a szegregátumok mellett a szegregáció által kiemelten veszélyeztetett, valamint a rendezetlen lakhatási státuszú népesség által sűrűn lakott területekre is kiterjed. Közösségi-ház –GYEP program
Nem érhetők el az egészségügyi ellátások a fogyatékos -és idős emberek számára.
Nem áll rendelkezésre adat
Kistelepüléseken (600 fő alatt) működik a falugondnoki szolgálat. Kerüljön kidolgozásra olyan eljárásrend, amely biztosítja az egészségügyi szolgáltatások diszkriminációmentes igénybevételét, illetve azok az eljárások, amelyekkel a védett tulajdonságú csoportokba tartozó emberek egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos mennyiségi és minőségi igényei meghatározhatók, monitorozhatók.
TÁMOP 5.2.3.
2013. szeptember Polgármester, Intézményvezető
A településen élők befogadó szemlélete ezáltal erősödik, megismerik a védett tulajdonsággal rendelkező lakossági csoportok speciális szükségleteit.
2012. december Polgármester, Jegyző, Intézményvezető
Célzottan növekedjen az időseknek szóló egészségügyi ellátások (gerontológia, geriátria, házi szakápolás) kapacitása.
Az egészségügyi épületek nem akadálymentesek.
Mezőcsát, Igrici, Tiszakeszi, Tiszadorogma, Tiszavalk, Ároktő
Minden településen az egészségügyi épületek akadálymentesítettek legyenek.
159
ÉMOP
2014. december Polgármester, Intézményvezető
A védett csoportba tartozó egyének is hozzáférnek a teljes körű szolgáltatáshoz.
7.5. Foglalkoztatás beavatkozási területek Beavatkozást igénylő terület Nem áll rendelkezésre esélyegyenlőségi – ezen belül gender mainstreamingre is felkészített – munkatárs vagy munkacsoport.
Nincsenek kötelező és nem kötelező EE tervek, workshopok, képzések, érzékenyítő tréningek.
Nincs a területen elérhető munkalehetőség (nőknek is).
Érintett települések Ároktő Mezőcsát Tiszakeszi Gelej Tiszabábolna Tiszatarján Igrici Tiszadorogma Tiszavalk Ároktő Mezőcsát Tiszakeszi Gelej Tiszabábolna Tiszatarján Igrici Tiszadorogma Tiszavalk Nem jellemző
Tervezett beavatkozás
Forrás
Határidő/Felelős
Kistérségi szinten kerüljön foglalkoztatásra a szakember alkalmazása. Növekedjen az elfogadott
TÁMOP 5.2.3.
2012. január Polgármester,
.Kistérségi szinten legyenek
TÁMOP 5.2.3.
2011. - folyamatos Polgármester, Intézményvezető
intézményi esélyegyenlőségi tervvel rendelkező intézmények száma.
workshopok, képzések, érzékenyítő tréningek megtartva az érintett szakemberek részére.
A munka és a magánélet összeegyeztetésének elősegítése érdekében kedvezmények, támogatások ösztönözzék a rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák terjedését, illetve a családbarát munkahelyi modellek kialakítását
160
Folyamatos
Várható eredméy Növekedni fog azoknak a szakembereknek a száma, akik olyan speciális képzéseken és továbbképzéseken vesznek részt, amely a védett tulajdonságú csoportokba tartozó emberek speciális szükségleteivel és problémáival kapcsolatos ismereteket ad. Szakszerű módszertani segítség, esélyegyenlőségi képzések, tanácsadás, ismeretterjesztő anyagok támogassák a befogadó és családbarát munkahelyi gyakorlatok kialakítását, az előítéletek oldását. A munkaadók közvetlen elérésére építő szemléletformáló programokkal, kampányokkal el lehet érni, hogy a munkaadók az alkalmazásnál a hangsúlyt a meglévő készségekre, az adott munkakörhöz szükséges kompetenciáik meglétére helyezzék.
A nők anyagi kiszolgáltatottságát fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt.
Nem áll rendelkezésre adat
A gyermeküket egyedül nevelő nők gazdaságilag (és jogilag is) ki vannak szolgáltatva. (A gyermekintézmények rugalmatlan nyitva tartása nehezíti a munkavállalást.)
Nem jellemző
Nemi szegregáció a közoktatásban2szakképzés ben (felsőoktatásban) A pedagógusok eloszlása a szakterületek, ill. vezetői szintek között merev nemi sztereotípiákat követ. A gyerekek, diákok részvétele egyes szakkörökön, különórákon, merev nemi sztereotípiákat követ.
Nem áll rendelkezésre adat
Nincs a településen
Nem áll
A gyermeknevelés miatt a munkavégzésből hosszabb időre kieső alkalmazottak és a munkáltatók érdemi kapcsolattartását, a munkahelyre teljes értékű munkavállalóként való visszatérésüket aktívan segítő munkahelyi programok szervezése.. Bölcsőde, Gyermekházak építése
2011. decemberfolyamatos Polgármester, Jegyző, Intézményvezető
Amennyiben rendelkezésre áll megfelelő
2011.
2
161
Nő a befogadó és családbarát munkahelyi gyakorlatok kialakítása, jó gyakorlatok átvétele.
célzottan a nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás. Nincs rendszeres, genderszemléletű tovább- és átképzés azon intézmények munkatársai körében, amelyek a nők elleni erőszak áldozatait (is) látják el.
rendelkezésre adat
szakmai kompetencia, akár saját intézmények keretei között, akár civil és/vagy egyházi szervezetek támogatása útján elősegíti kifejezetten a kapcsolati erőszak áldozatainak segítséget nyújtó szolgáltatások kiépítését, ill. folytatását (ambuláns egészségügyi, jogi, szociális és pszichológiai ellátás, menedékotthonok). Az önkormányzati lakáskiutalási eljárások során javasolt előnyben részesíteni azon a nőket, akik családon belüli erőszak áldozatai.
Polgármester, Településőrség, rendőrség
Követnek el a településen a nők elleni kapcsolati erőszakot (erőszak elkövetője általában férfi).
Nem áll rendelkezésre adat
Áttekintik, hogy megfelelően biztonságosak-e a település közterületei (világítás, közlekedés). Támogatja az önkormányzata településrőrség képzését.
2011. Polgármester, Településőrség, rendőrség
Nincs megfelelő tájékoztatás és hatékony segítség a településen a fogamzásszabályozás, anya- és gyermekgondozás területén.
Nem áll rendelkezésre adat
Nem működik szakmaközi munkacsoportot a település/térség szakemberei között
Ároktő Mezőcsát Tiszakeszi Gelej Tiszabábolna Tiszatarján Igrici Tiszadorogma Tiszavalk
2012. január Intézményvezető, Orvosok, Védőnők
Széleskörű szakmai együttműködés megvalósítása a szolgáltató szervezetek között, valamint a szervezetek és fenntartóik között, annak érdekében, hogy a szolgáltatások a védett tulajdonságú csoportokba tartozó emberek szükségleteinek megfelelően kerüljön kialakításra.
162
Nem igényel forrást
2011. május Intézményvezetők
Várandós és kisgyermekes anyák kiszorulása a munkahelyekről.
Nem áll rendelkezésre adat
A munka és a magánélet összeegyeztetésének elősegítése érdekében kedvezmények, támogatások ösztönözzék a rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák terjedését, illetve a családbarát munkahelyi modellek kialakítását A nemek közötti családi feladatmegosztás kiegyensúlyozása érdekében a családoknak szóló, a munkamegosztást ösztönző szemléletformáló programok, kampányok szervezése szükséges. A gyermeknevelés miatt a munkavégzésből hosszabb időre kieső alkalmazottak és a munkáltatók érdemi kapcsolattartását, a munkahelyre teljes értékű munkavállalóként való visszatérésüket aktívan segítő munkahelyi programok szervezését
Kevés arányban alkalmaznak romákat az önkormányzatnál és intézményeiben, illetve a társulásnál és a társulás által fenntartott intézményekben.
Mezőcsát Tiszakeszi Gelej Tiszabábolna Tiszatarján Igrici Tiszadorogma Tiszavalk
Beindítandó az érettségizett, diplomás romák beilleszkedését befogadó gyakorlatot kialakító roma ösztöndíjrendszer.
Gyerekházak, Tanoda
Az önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy a közmunkák és közhasznú munkák során értékteremtő közmunka lehetőséget biztosítson a roma munkanélküliek számára is. A közmunkák kialakításánál előnyben kell részesíteni a hiányzó helyi szolgáltatások kialakításához szükséges humán kapacitás megteremtését, mint pl.: • családi napközi,
163
TÁMOP pályázatok
2012. január Polgármester, Jegyző, Intézményvezető
A társadalmi érzékenység és szemlélet fejlesztése érdekében megvalósul a befogadó jó gyakorlatok, módszerek összegyűjtése, közreadása.
•
házi gyermekfelügyelet,
• helyi foglalkoztatási információs pont létrehozása,
• roma pedellusok alkalmazása, • roma pedagógiai asszisztensek alkalmazása,
• segítő pedagógusként munkanélküli
•
pedagógusok alkalmazása,
helyi civil szervezetek szakmai kapacitásainak fejlesztése A közcélú foglalkoztatás elindításakor az ellátandó feladatok megtervezését a foglalkoztatottak egyéni képességeire, képzettségére és tapasztalataira szükséges alapozni, ezt előzetesen fel kell mérni, hogy a lehetőségekhez mérten mindenki a képességeinek és képzettségének leginkább megfelelő, hatékony és értékteremtő munkát végezhessen.
A szegregátumban, illetve gettósodó, gettótelepüléseken élők nem részesednek kellőképpen a képzési, foglalkoztatási programokból, illetve nem segítik ezeken a munkaerőpiaci beilleszkedésüket.
Mezőcsát Tiszakeszi Gelej Tiszabábolna Tiszatarján Igrici Tiszadorogma Tiszavalk Ároktő
A szociokulturális hiányosságok pótlását is segítő, felzárkóztató modulokat is tartalmazó munkaerő-piaci programokban résztvevő, védett tulajdonságú csoportokba tartozó, tartósan munkanélküli ügyfelek számának növelése. Meg kell vizsgálni, hogy milyen hazai és uniós források vonhatók be a roma munkavállalók számának növeléséhez (gyakornokok továbbfoglalkoztatása, bértámogatott munkahelyek kialakítása, a cigány munkavállalók befogadását segítő munkahelyi érzékenyítő képzések stb.).
164
TÁMOP pályázatok
2012. június Polgármester, Jegyző, Intézményvezető, Munkaügyi központ
A közszférában és a versenypiacon nem arányuknak megfelelő mértékben dolgoznak fogyatékos, és idős munkavállalók.
Nem áll rendelkezésre adat
A munka és a magánélet összeegyeztetésének elősegítése érdekében kedvezmények, támogatások ösztönözzék a rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák terjedését, illetve a családbarát munkahelyi modellek kialakítását. Szemléletformáló programokat, kampányokat ajánlott támogatni annak érdekében, hogy a munkaadók az alkalmazásnál a hangsúlyt az idős emberek hasznosítható tapasztalatira, az adott munkakörhöz szükséges kompetenciáik meglétére helyezzék.
165
Nem igényel forrást
2012. január Polgármester, Jegyző, Intézményvezető
A munkaadók közvetlen elérésére építő szemléletformáló programokat, kampányokat szükséges indítani annak érdekében, hogy a munkaadók az alkalmazásnál a hangsúlyt a meglévő készségekre, az adott munkakörhöz szükséges kompetenciáik meglétére helyezzék. A társadalmi érzékenység és szemlélet fejlesztése érdekében megvalósul a befogadó jó gyakorlatok, módszerek összegyűjtése, közreadása.
8. Monitoring, értékelés A Kistérségi Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv nyomon követése alapvetően kétféle módon történik. Értékeléssel, amely támogató módon vizsgálja az eddig elért eredményeket és javaslatot tesz a hatékony továbblépéshez szükséges beavatkozásokat illetően, illetve monitoringgal, amely a vállalt célok megvalósulását vizsgálja. Az értékelés két szinten jelenik meg, egyrészt fenntartói, másrészt intézményi szinten. Az intézményi szinten megkülönböztethetünk intézményi önértékelést, illetve a fenntartó által végzett vagy végeztetett külső értékelést. Az intézményi önértékelés
végrehajtásának
módjáról,
gyakoriságáról
az
intézményi
esélyegyenlőségi tervek rendelkeznek. A külső értékelés évente, két monitoring vizsgálat közti időszak felénél kerül végrehajtásra. Módszere fókuszcsoportos interjú, melynek keretében az intézményi esélyegyenlőségi akcióterv időarányos megvalósulását értékelik az intézmény szakemberei, a megvalósításban érintett külső szakemberek és a fenntartó képviselője. A
monitoring
során
dokumentumelemzés
és
a
meghatározott
feladatok
elvégzésére kerül sor, illetve az intézményi esélyegyenlőségi tervek időarányos megvalósulását vizsgálja a fenntartó által delegált személy. 9. Nyilvánosság biztosítása A
Kistérségi
Esélyegyenlőségi
Helyzetelemzés
és
Intézkedési
Tervhez
kapcsolódóan a nyilvánosság biztosítása két szinten jelenik meg. Egyrészt a program
kidolgozása,
felülvizsgálata
és
módosítása
során,
másrészt
a
megvalósítása során. A Kistérségi Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Tervet a fenntartók és a településen működő intézmények közreműködésével tervezzük meg. A program kidolgozása során, az elfogadását megelőzően biztosítjuk a konzultáció és
véleményformálás
lehetőségét
a
megvalósításban
érintett
szakmai
és
társadalmi partnerek (civil szervezetek és érdekképviseleti szervek) részére. A program felülvizsgálata, módosítása során az érintett szakmai és társadalmi partnereknek lehetőséget biztosítunk módosítási javaslatok megtételére.
166
A program eredményes megvalósulását döntően befolyásolja, hogy az érintettek elkötelezettek-e és aktív részvételükkel támogatják-e a program végrehajtását. Éppen ezért szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiát bevonni a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A megvalósítás során a nyilvánosság folyamatos biztosítására, hogy évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézmények és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit a település honlapján és kiadványaiban. Az intézmények az intézményi esélyegyenlőségi tervben határozzák meg a nyilvánosság biztosításara tett lépéseiket és azok módját. 10. Program felülvizsgálata A
Kistérségi
Esélyegyenlőségi
Helyzetelemzés
és
Intézkedési
Terv
felülvizsgálatára kétévente kerül sor. A program rendkívüli felülvizsgálatát bármely érintett – fenntartó, szakmai és társadalmi
partner-
kezdeményezheti
a
felülvizsgálat
okának
részletes
indoklásával. A felülvizsgálat megindításáról a Társulási Tanács dönt. 11. Felelősségi körök A
Kistérségi
Esélyegyenlőségi
Helyzetelemzés
és
Intézkedési
Terv
végrehajtásáért felelős vezető személy a települések jegyzői, akinek elsősorban a következőkért kell felelősséget vállalnia:
•
Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de főként az érintett szakmai
és
társadalmi
partnerek
számára
elérhető
legyen
a
Kistérségi Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv, •
Az
önkormányzat
működő
döntéshozói,
intézmények
dolgozói
tisztségviselői ismerjék
és
és
a
településen
kövessék
a
benne
foglaltakat. •
Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget
a
program
végrehajtásához,
az
Intézményi
Esélyegyenlőségi Terv elkészítéséhez és az intézményi pedagógiai, illetve működési dokumentumokkal való összehangoláshoz.
167
•
Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket.
•
Ki kell jelölnie a Kistérségi Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv megvalósításának irányítóját. Az ő feladata a program megvalósításának koordinálása, a program végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő intézmények vezetői felelősek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsák a diszkriminációmentes társadalmi környezetet, oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns
légkört.
Esélyegyenlőségi
Felelősségük Helyzetelemzés
továbbá, és
hogy
Intézkedési
ismerjék Tervben
a
Kistérségi
foglaltakat
és
közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.
Mezőcsát, 2010. augusztus 16.
Pocsai Enikő esélyegyenlőségi szakértő
168
12. Záradék
A „Mezőcsáti Kistérségi Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terve 2010-2015.” című dokumentumot - a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követően - a Mezőcsát Kistérség Többcélú Társulásának Társulási Tanácsa a 4/2011.(I. 17.) TT. sz határozatával megvitatta és elfogadta. Mezőcsát, 2011. január 18.
……………………………………… dr. Domján László elnök
169
