Metropole der Zukunft

Das Ma­ga­zin der Deutsch-Un­ga­ri­schen In­dust­rie- und Han­dels­kam­mer

Metropole der Zukunft Februar 2008

1

Gewerbeimmobilien in Budapest

Stadtplanung Budapest

Pharmasektor in Ungarn

Logistikmarkt: Starker Wettbewerb, fehlende Leistungen

Interview mit dem stellvertretenden Oberbürgermeister von Budapest

100 Jahre Tradition: Generika sind Trumpf

Vergütungsstudie Bérezési tanulmány Aktuelle und verlässliche Benchmarks für Vergütungen in Ungarn bietet die neue Ausgabe der gemeinsamen Vergütungsstudie der DUIHK und der Consulting-Firma Kienbaum, die ab Dezember 2007 erhältlich ist. Auswertung realer, aktueller Gehaltsdaten von etwa 10.000 Beschäftigten in – vorwiegend deutschen Unternehmen in Ungarn detaillierte Zahlen zur Höhe und zur Zusammensetzung der Vergütungen detaillierte Ergebnisse für 26 verschiedene Positionen, vom Geschäftsführer über Anwendungsprogrammierer bis zum einfachen Arbeiter Informationen zum Arbeitsmarkt in Ungarn und in der Region Ostmitteleuropa Gehaltsvergleich mit Tschechien Die Studie bietet eine objektive Entscheidungsgrundlage für die betriebliche Vergütungspolitik und damit die Voraussetzung für die Gestaltung marktgerechter Gehaltsstrukturen.

07|08

Vergütungsstudie Ungarn 2007/2008. Dezember 2007, 125 Seiten. EUR 600, Vorzugspreise für DUIHK-Mitglieder: 450 EUR. Bérezési tanulmány Magyarország 2007/2008. 125 oldal. EUR 600, Kedvezményes tagsági ár: 450 EUR. A magyar nyelvű verzió 2008. január 15-től áll rendelkezésre.

Aktuális és megbízható bérezési referencia-értékeket nyújt a DUIHK és a Kienbaum tanácsadó cég közös Bérezési Tanulmányának legfrissebb kiadása, amely december közepén jelenik meg. Összesen 10 ezer alkalmazott tényleges, aktuális bérezési adatainak elemzése, elsősorban német tulajdonú hazai cégek adatai alapján Részletes adatok a keresetek szintjéről és összetételéről Az eredmények részletezése 26 tipikus beosztás szerint, az ügyvezető igazgatótól a programozón át a betanított munkásig A magyarországi valamint a közép-keleteurópai munkaerőpiacok általános jellemzőinek bemutatása A csehországi bérek összehasonlító elemzése A tanulmány objektív döntések meghozatalát teszi lehetővé, ami a piaci viszonyoknak megfelelő bérezés alapfeltétele.

K o n ta k t

Tímea Kovács E-Mail: [email protected] Tel.: 0036-1-345 7646

Wirtschaft in Ungarn Német-Magyar Gazdaság Das zweisprachige Business-Magazin der DUIHK Alle zwei Monate – aktuell und praxisbezogen:

Branchenreports Unternehmensportraits Recht, Steuern, Finanzen Wirtschaftspolitik Investitionsstandorte Messen und Konferenzen Tourismus und Kultur DUIHK Inside: Termine, Events, Personen

www.duihk.hu

Abonnement und Anzeigenvertrieb:

[email protected]

Editorial

D

A

ie große Mehrheit der Mitglieder der DUIHK ist durchaus zufrieden mit der Arbeit Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi ihrer Kammer – dies geht aus der Mitgliederbefragung hervor, die wir zum JahresenKamara tagjainak nagy többsége valóde durchgeführt haben, und deren Ergebnisse wir Ihnen in dieser Ausgabe vorstelban elégedett a kamarájának munkájálen. Gerade neue Angebote wurden sehr positiv aufgenommen, allerdings zeigte sich auch, val – szól a tagok körében a múlt év végén készült dass einige Leistungen offensichtlich noch zu wenig bekannt sind – für uns ein Ansporn, auch tanulmány tanulsága, amelynek eredményeit a im 15. Jahr unseres Bestehens ständig die Bedürfnisse und Wünsche der Mitgliedsfirmen aufjelen kiadványban bemutatjuk. Főként az új szolzunehmen und darauf aufbauend entsprechende Angebote zu entwickeln und zu realisieren. gáltatásainkat fogadták kedvezően, mindazonálIn diesen Tagen läuft nun die traditionelle Konjunkturumfrage der DUIHK unter deuttal az is kiderült, hogy kínálatunk egyes elemeit schen Investoren in Ungarn. Sie bietet Gelegenheit, individuelle Geschäftserwartungen zu nyilvánvalóan még nem ismerik kellő mértékben äußern, aber auch die Qualität und Attraktivität des Wirtschaftsstandortes Ungarn zu bewer– ami ösztönöz minket arra, hogy fennállásunk 15. ten. Dabei zählen wir erneut auf die aktive Mitwirkung der in Ungarn tätigen ausländischen évében is folyamatosan befogadjuk a tagvállalatok Unternehmer. Die Ergebnisse der Umfrage – die übrigens bereits seit 1995 regelmäßig stattigényeit és kéréseit, majd erre alapozva megfelelő findet – werden wir in unserer Aprilausgabe vorstellen. Sie helfen uns, die Erwartungen und szolgáltatásokat fejlesszünk és valósítsunk meg. Anregungen der Wirtschaft zu bündeln und im Dialog mit anderen WirtschaftsorganisatiEzekben a napokban zajlik a DUIHK hagyoonen, der Verwaltung und der Politik für die gemeinmányos konjunktúra-felmérése a magyarországi same Arbeit an der Verbesserung der Standortbedinnémet befektetők körében. Ez lehetőséget kínál az egyéni üzleti várakozások kifejezésre gungen zu nutzen. juttatására, azonban a magyarországi gazdasági környezet minőségének és vonzerejének Bei der Standortwahl für neue Investitionen spieértékelésére is. Ennek során ismét számítunk a Magyarországon működő külföldi vállalatlen heute neben direkten Kosten für die Produktionsvezetők együttműködésére. Az egyébként 1995 óta rendszeresen végzett felmérés eredfaktoren oder der logistischen Nähe zu Absatz- oder ményeit folyóiratunk áprilisi kiadásában közöljük. Ezek az adatok segítenek a gazdaság Beschaffungsmärkten immer mehr Faktoren eine Rolelvárásainak és kezdeményezéseinek összefogásában, majd ezeket más gazdasági szerle, die den Erfolg des Unternehmens meist indirekt vezetekkel, a közigazgatással és a politikával folytatott párbeszéd keretében használhatund mittelfristig beeinflussen. Wie gestaltet sich das juk fel a környezeti feltételek javítása érdekében kifejtett közös munkában. Wohnumfeld im Einzugsgebiet für Arbeitnehmer? Az új beruházások színhelyének kiválasztásában manapság a termelési tényezők közWie kommen sie zur Arbeit? Wie ist der Standort in die vetlen költségei vagy az értékesítési és beszerzési piacok logisztikai közelsége mellett zukünftige Stadtentwicklung eingebunden? Beeinflusegyre több olyan tényező is szerepet játszik, amely a vállalat sikerét a legtöbb esetben sen zukünftige Verkehrsströme die eigene Logistik? közvetett módon és középtávon befolyásolja. Milyen a lakókörnyezet a telephely vonDie Stadtplaner müssen diese Fragen berücksichtigen, záskörzetében a munkavállalók számára? Hogyan jutnak el a munkába? Hogyan kapcsowenn sie ein langfristig funktionierendes und für Bürlódik be a telephely a jövőbeli településfejlesztésbe? Befolyásolja a jövőbeni közlekedéger wie Arbeitgeber attraktives Gemeinwesen aufbausi forgalom a saját logisztikát? A városfejlesztőknek ezeket a kérdéseket figyelembe kell en und unterhalten wollen. Unsere Beiträge widmen venniük, ha hosszú távon működőképes és a polgárok és munkáltatók számára egyaránt sich den verschiedensten Aspekten dieser Aufgabe, vonzó környezetet kívánnak létrehozni és fenntartani. Cikkeinkben az ehhez a feladathoz z.B. der Stadtplanung und der Architektur, aber auch kapcsolódó különböző szempontokkal, így például a várostervezéssel és az építészettel, der Wünsche und Erfahrungen von Unternehmen z.B. valamint a vállalatok igényeivel és tapasztalataival foglalkoznak többek között egy telepbei einer innerstädtischen Standortverlagerung. hely a településen belüli áthelyezése kapcsán.

Gabriel A. Brennauer Ge­schäfts­füh­ren­der Vor­stand ügy­ve­ze­tô el­nök­sé­gi tag

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1



Inhalt

Gewerbeimmobilien in Budapest Gewerbeimmobilien und Logistikparks in Budapest entwickeln sich rasant und weisen ähnliche Wachstumsraten auf wie der Büromarkt. 2007 wurden 100.000 m² neue Gewerbefläche vermietet und Industrieparks mit einer Gesamtfläche von 40.000 m² übergeben. Insgesamt verfügt der ungarische Immobilienmarkt über 1 Mio. m² freistehende und vermietete Flächen.

6 Stadtplanung in Budapest

14

Budapest ist in jeder Hinsicht die Stadt Nr. 1 in Ungarn, egal ob bei der Wirtschaftskraft, den Gewerbesteuer-Einnahmen oder den Löhnen. Für die WiU sprach Éva Farkas mit dem stellvertretenden Oberbürgermeister Budapests, Imre Ikvai -Szabó über Wirtschaftscluster, Bevölkerungsschwund, Transitgebühren und Stadtentwicklung.

6

Fokus 6 Starker Wettbewerb, fehlende Leistungen 8 Rege Nachfrage – günstige Preise 10 Segnungen und Herausforderungen 12 Achillesferse Verkehrssystem 14 Wenn Firmen umziehen

Im­pres­sum

16

Wirt­schaft in Un­garn Né­met-Ma­gy­ar Gaz­da­ság

16 Konvergenzprogramm: Brüssel ist skeptisch 17 Region MOE: Wachstum mit Risiken 18 Deutschland: Robustes Wachstum

Das Ma­ga­zin der DU­IHK Er­schei­nungs­wei­se: zwei­mo­nat­lich He­raus­ge­ber: Deutsch-Un­ga­ri­sche In­dust­rieund Han­dels­kam­mer

20

Ge­schäfts­füh­ren­der Vor­stand: Gabriel A. Brennauer

Wirtschaft & Politik

Branchen und Märkte 20 Generika sind Trumpf

Lö­vô­ház ut­ca 30, H-1024 Bu­da­pest Te­le­fon: 0036/1/3457 600, E-Mail: ma­ga­zin@ah­kun­garn.hu

22

Chef­re­dak­ti­on: Tamás Kelemen

Management 22 Freistilringer der Konfliktbewältigung

An­zei­gen­be­ra­tung: Tí­mea Ko­vács

24

Über­set­zun­gen: At­ti­la Till

24 Europas Tor zu Russland

Jah­res­abon­ne­ment: 60 Eu­ro. Pro­be­exemp­la­re gibt es auf Wunsch gra­tis. Design: Auth Design Layout: Balázs Horváth Druck: Mester Nyom­da, Bu­da­pest

Standort

26

Recht & Tipps 26 Reverse Charge bei Immobilien 27 Aufgaben nach der Auftragserfüllung

Auf­la­ge: 5000 Exemp­la­re Co­py­right: DU­IHK Bu­da­pest, Un­garn ISSN: 1588-8932

26

Kultur 28 Feier-Abend

30

DUIHK intern 30 Zufriedenere Mitglieder, neue Aufgaben



2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

Inhalt

Pharmasektor: Generika sind Trumpf Die Pharmaindustrie in Ungarn kann auf eine Geschichte von mehr als einhundert Jahren zurückblicken und hat etablierte Unternehmen hervorgebracht. Doch trotz dieser hervorragenden Tradition sind in der jüngeren Vergangenheit nur wenige innovative, in Ungarn entwickelte Medikamente auf den Markt gekommen.

Reverse Charge bei Immobilien Das neue Umsatzsteuergesetz bringt wesentliche Änderungen für den Bau- und Immobiliensektor mit sich. Es erweitert den Anwendungsbereich des so genannten Reverse Charge Systems auf Dienstleistungen des Immobilienmarktes. Bei jedem immobilienbezogenen Geschäft muss nunmehr geprüft werden, ob dieses grundsätzlich der Umsatzsteuer unterliegt und wenn ja, nach welchem System diese zu entrichten ist.

26 32

20 Városi ünnepségek Németországban minden évben kereken hárommillió ünnepség kínál alkalmat a vidám együttlétre. A szezonális ünnepek itt a téli karneváltól avagy farsangtól a tavaszi, májusi ünnepségeken és húsvéti hagyományokon át egészen a karácsonyi vásárokig tartanak. Ezeken az ünnepeken kívül az olyan népünnepélyeket, mint a müncheni Oktober­ fest, vagy a lövészünnepek, sörsátorokban, gyakran vásárokkal egyidőben tartják meg.

46

DUIHK intern 32 Tagsági felmérés: Elégedettebb tagok, új feladatok

33

Fókusz

Im­press­zum

33 Budapesti ipari ingatlankörkép 35 Komoly kereslet – kedvezô árak 37 Nagyvárosok: Áldások és kihívások 38 Interjú: Legnagyobb kihívás a közlekedés

40

Wirt­schaft in Un­garn Né­met-Ma­gy­ar Gaz­da­ság A DUIHK ma­ga­zin­ja Meg­je­len­és ké­tha­von­ta Kia­dó: Né­met-Ma­gy­ar Ipa­ri és Ke­res­ke­del­mi Ka­ma­ra

Gazdaság és politika

Az el­nök­ség ügy­ve­ze­tô tag­ja: Gabriel A. Brennauer

40 Konvergenciaprogam: Jövôbeli kockázat 41 Közép-Kelet-Európa: Növekedés kockázati tényezôkkel 42 Németország: Erôteljes növekedés

43

H-1024 Bu­da­pest, Lö­vô­ház ut­ca 30. Te­le­fon: 06-1/345 7600, E-Mail: ma­ga­zin@ah­kun­garn.hu Fôs­zer­kesz­tô: Kelemen Tamás

Jog és Adók

Hir­de­té­sek: Ko­vács Tímea

43 Az új magyar áfa-törvény

For­dí­tás: Till At­ti­la

44

Management

Lapterv: Auth Design Grafikai munka: Horváth Balázs Nyom­da: Mester Nyom­da Kft.

44 Cégen belüli mediáció

46

Éves elô­fi­ze­tés: 60 eu­ro In­gy­e­nes be­mu­ta­tó pé­dá­nyt ké­ré­sre kül­dünk.

Turizmus és vásárok

Pél­dá­nys­zám: 5000 Co­py­right: DUIHK Bu­da­pest

46 Németország ünnepli a karnevált 48 Láss világot és legyél otthon ebédre 49 CeBIT • Embedded world • Internorga IWA & OutdoorClassics • ProWein

ISSN 1588-8932

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1



Inhalt Fokus

Gewerbeimmobilien in Budapest

Starker Wettbewerb, fehlende Leistungen Das Umland der Hauptstadt entlang der Autobahnen M1 und M7 sowie rund um den Flughafen Ferihegy zählt zu den gefragtesten Grundstücken auf dem Budapester Logistikmarkt. Neben der Verkehrslage sind die Nähe zu den Geschäftspartnern ebenso wie individuelle Anpassungsmöglichkeiten entscheidend für die Auswahl eines Gewerbegebietes.

G

ewerbeimmobilien und Logistikparks in Budapest entwickeln sich rasant und weisen ähnliche Wachstumsraten auf wie der Büromarkt. 2007 wurden 100.000 m² neue Gewerbefläche vermietet und Industrieparks mit einer Gesamtfläche von 40.000 m² übergeben. Insgesamt verfügt der ungarische Immobilienmarkt über 1 Mio. m² freistehende und vermietete Flächen. Die Entwicklungsprojekte im Umland von Budapest erstrecken sich im Westlichen entlang der Autobahnen M1 und M7, im Süden des im Bau befindlichen Autobahnrings M0 sowie rund um den Flughafen Ferihegy. Im Einzugsgebiet der ungarischen Hauptstadt entwickelten sich im vergangenen Jahr fünf größere Schwerpunktregionen: neben dem M1 Business Park der AIG Lincoln im Westen der Stadt gehören dazu das Gewerbegebiet der Gesellschaft Akron in Budaörs, der Rozália Park der niederländischen Grontal in Biatorbágy und das Projekt Akácliget in Gyál, unmittelbar an der Autobahn M5.

Luftfracht als Magnet für Logistiker Neben zahlreichen, bereits komplett ausgebauten Gewerbeparks laufen derzeit etliche weitere Entwicklungsprojekte rund um Budapest. Im Agrogate Park (nahe Herceghalom) werden insgesamt 240.000 m² Hallenfläche gebaut. Das neben dem Kombiterminal in Soroksár liegende BILK (Intermodale Logistikzentrale Budapest) ist ein gemeinsames Projekt des größten Logistikdienstleisters, der Waberer-Gruppe (ehemals Volán Tefu), der Ungarischen Staatsbahnen (MÁV) und der Raab-Ödenburg-Eben-



2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

furter Eisenbahn (GYSEV). Im kommenden Jahr wird die Gesamtfläche des BILK die Viertelmillionengrenze erreichen. Im östlichen Einzugsgebiet Budapests liegt der East Gate Business Park (Entwickler: Wallis), und auch die Ablon Group baut mit ihrem Projekt in Vecsés an der Stadtgrenze von Budapest auf die Nähe zum internationalen Flughafen. Der Vorteil des Logistikparks Airport City besteht neben der günstigen Lage in der flexiblen Gestaltung der Gewerbe- und Bürobereiche. Während die Air-

2007 wurden 100.000 m² neue Gewerbefläche vermietet und Industrieparks mit einer Gesamtfläche von 40.000 m² übergeben.

port City vorwiegend Lagerzwecken dient, besteht der etwas näher zur der Stadtgrenze errichtete Airport Business Park von AIG Lincoln in Vecsés vorwiegend aus Büroflächen. Auch das Projekt Segro spekuliert auf den Frachtumschlag des Flughafens und verfügt über Flächen in Vecsés, Biatorbágy und nahe der Autobahn M3.

Preisdiktat des Marktführers befürchtet Mit gleich vier Parks verfügt der nach eigenen Angaben weltgrößte Entwickler und Betreiber von Distributionseinrichtungen, ProLogis, in Budapest über rund ein Drittel des gesamten Logistikmarktes. Zum Portfolio des Unternehmens gehören der Budapest Park in Gyál am Knotenpunkt der Autobahnen M0 und M5, der Euro Business Park in Budaörs und der Harbor Park nahe des XXII. Stadtbezirks,

der 2007 das stärkste Wachstum verzeichnen konnte. Fast die Hälfte aller Projekte des vergangenen Jahres bzw. der für 2008 angekündigten Investitionen gehen auf das Konto von ProLogis. Beobachter befürchten deshalb, dass das Unternehmen am Budapester Markt eine preisbeherrschende Stellung einnehmen könnte. Die Mieten blieben 2007 weitestgehend unverändert mit 3,70 bis 4,20 EUR pro m² im Umland und 5,00 bis 5,50 EUR pro m² innerhalb Budapests. Für das laufende Jahr rechnen die Analysten mit einem Preisrückgang von lediglich einigen Prozentpunkten.

Dynamik auch innerhalb des Speckgürtels Bereits 2007 wurde innerhalb der Stadtgrenzen die erste Bauphase des Mester Park im IX. Stadtbezirk, die ersten beiden Stufen des Citypoint9 in Ferencváros, der Park InNove oder das Projekt C-Moll in Süd-Buda fertiggestellt. Im X. Stadtbezirk wartet das Sárkány Depo, in Rákospalota das ELTIS und der Lagerstandort Cinkota auf neue Mieter. Die mit Abstand größten Projekte sind der Industriepark Ikarus in der Margit utca und der doppelt so große Geschäfts- und Logistikpark Európa Center in der Váci út, wo Flächen auch zum Verkauf angeboten werden, von denen es gibt ansonsten in Budapest relativ wenige gibt. Der ungarische Gewerbemarkt wird auch von spürbaren Fluktuationen gekennzeichnet. Nach dem Konkurs von Rynart Transport Hungary Ende des vergangenen Jahres würden nun einzelne Unternehmen neuen Lagerflächen suchen, der Speditionsmarkt werde eine Phase der Konsolidierung durchmachen, meinen Experten. Mit dem Ausscheiden von Rynart als größtem und preiswertestem Logistikteilnehmer aus dem Markt, sind jetzt auch die Chancen für einheimische Unternehmen gestiegen, selbst auf dem Gewerbemarkt zu agieren.

Fokus Mieträume: individuelle Anpassungsmöglichkeiten gefragt Nicht nur der Marktdruck, sondern auch bessere Geschäftsbedingungen sind oft ein Motiv für den Umzug von Unternehmen. So verlegte Lear, ein Zulieferer der Automobilindustrie, seine Lager für die nächsten drei Jahre von Gyöngyös und Gödöllő in den East Gate Business Park, nahe der Gemeinde Fót, um näher an einem wichtigen Partner zu sein. „Auch multinationale Unternehmen im Bereich

Innengestaltung wird jedoch immer wichtiger“, berichtet Emese Forgách, Beraterin für Gewerbeimmobilien bei Cushman & Wakefield. Die individuelle Anpassung des Mietobjekts war z.B. das entscheidende Kriterium für Philip Morris, als das Unternehmen unlängst ein Lager in der Nähe von Fót suchte. Für das Unternehmen Phoenix Pharma wiederum war ausschlaggebend, dass das angemietete Arzneimittellager als Großhandelsstandort genutzt werden konnte.

Lagerhallen und Logistikparks sind zwar am Markt ausreichend vorhanden, in einigen Marktsegmenten besteht aber auch Mangel. So fehlt es z.B. an speziellen Lebensmittellagern. Äußerst dürftig ist z.B. das Angebot an Kühlhäusern– insgesamt gibt es um Budapest gerade einmal 18.000 m² Kühlhauslagerfläche – oder an Getreidesilos: lediglich ein Betreiber bietet in Budapest Getreidelagerflächen für 500.000 Tonnen. Gegenüber anderen Großstädten in der Region bedeutet dieser

East Gate Business Park 140.000 m²

Agrogate Park 240.000 m²

Sárkány Depo

Rozália Park Euro Business Park

Airport City 70.000 m² Citypoint9

Segro 27.000 m²

Harbor Park 5.000 m²

ProLogis Budapest Park 150.000 m²

Airport Buisness Park

Verbrauchsgüter [im englischen Branchenslang auch FMCG – fast moving consumer goods – genannt. die Red.] mieten im Allgemeinen eher mittelfristig und lagern ihre Logistik häufig aus“, erläutert Ernő Kiss, leitender Berater von Eston für Gewerbeimmobilien. Demgegenüber mieten Unternehmen aus der Leichtindustrie und dem Servicebereich Immobilien für deutlich längere Zeit, d.h. für 5-10 Jahre, da für sie maßgeschneiderte Lösungen (built-to-suit) wichtig sind. Dazu gehören z.B. die Möglichkeit zur Anpassung der lichten Raumhöhe oder zum Umbau von Heberampen. „Auch bei Gewerbeimmobilien sind natürlich die Lage und die Zufahrtsmöglichkeiten entscheidend, die flexible

Mangel an Kühlhäusern als Wettbewerbsnachteil Das Volumen der Geschäftsabschlüsse zeigt, dass der Logistikmarkt in Budapest nach wie vor gefragt ist. Die Experten von CB Richard Ellis gehen – wie auch andere Marktbeobachter – davon aus, dass die Dynamik auch in den kommenden Jahren erhalten bleibt. Es sei jedoch fraglich, wann neue Flächen auf den Markt kämen, da sich Investoren mit neuen Großprojekten derzeit eher zurückhalten. Zurückzuführen sei dies zum einen auf ungünstige gesamtwirtschaftliche Rahmenbedingungen, aber auch auf die eher langsame Entwicklung der Infrastruktur um Budapest, wie etwa der schleppende Ausbau des Autobahnrings.

Mangel nach Ansicht von Experten auch einen ernsthaften Wettbewerbsnachteil bei der Ansiedlung von Unternehmen der Lebensmittelindustrie. Ansonsten gibt es bei Gewerbeimmobilien – anders als bei Büroimmobilien – kaum einen echten Wettbewerb unter den Großstädten der Region, da Entscheidungen über Gewerbeimmobilien meist an einen geographischen Standort gebunden sind. Ausgenommen davon sind völlig unerschlossene Marktnischen: hier müssen die Unternehmen abwägen, ob sie eine eigene Immobilie errichten bzw. errichten lassen, oder ob sie den Bedarf an Logistik und Transitverkehr für Budapest aus einer benachbarten Großstadt abwickeln. Gábor Homonnai

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1



Fokus

Büromarkt Budapest

Rege Nachfrage – günstige Preise Im vergangenen Jahr wurde eine Rekordfläche an Büroraum der Kategorie A in der ungarischen Hauptstadt übergeben. Trotz schwacher Wirtschaft rechnen Experten mit einer Fortsetzung des Trends. Bei der Auswahl neuer Büros ist neben dem Standort und den Preisen die Innengestaltung ausschlaggebend, auch technische Eckdaten treten immer stärker in den Vordergrund.

Ministerien und Behörden in Mietbüros überführt werden. Die Rationalisierung der staatlichen Büronutzungsflächen geht jedoch aufgrund der Querelen um das Konzept des Regierungsviertels nur langsam vonstatten.

Mietbüroimmobilien: Gute Aussichten Zugleich können ungünstige wirtschaftliche Rahmenbedingungen dem Wachstum des Mietbüromarktes nur wenig anhaben. Zwar ist der Büroflächenanteil der Kategorie A mit moderner Gebäudetechnik in Budapest im Vergleich zu Westeuropa immer noch außerordentlich niedrig (weniger als ein Fünftel des Anteils in Wien), allerdings wurden 2007 insgesamt

Sofern alle bisher geplanten Projekte realisiert werden, kann sich bis 2013 das Angebot hochwertiger Büroraumfläche in Budapest auf insgesamt 4 Mio. m² verdoppeln.

D

ie kurzfristigen gesamtwirtschaftlichen Verhältnisse sind für den Immobilienmarkt in Ungarn nicht günstig. Nach dem Anstieg des Bruttosozialprodukts von 2% im vergangenen Jahr wird von der Mehrzahl der Analysten ein Wachstum von 3% für dieses Jahr prognostiziert. Die ausländischen Investitionen sind spürbar zurückgegangen und Ungarn wurde von der Liste der Top 25 „Standorte mit den attraktivsten und zuverlässigsten Bedingungen und Potenzial“ verdrängt. Es fehlen nennenswerte Expansionsmaßnahmen der Unternehmen, obwohl die vor zwei Jahren eingeleitete Auslagerung von Regierungsstellen weiter betrieben wird, in deren Rahmen



2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

250.000 m² übergeben und damit ein neuer Rekord aufgestellt. Die Leerstandsquote blieb nahezu unverändert. Auch 2008 ist mit einem Wachstum von knapp 250.000 m² zu rechnen. Sofern alle bisher geplanten Projekte realisiert werden, kann sich bis 2013 das Angebot hochwertiger Büroraumfläche in Budapest auf insgesamt 4 Mio. m² verdoppeln. Der Korridor entlang der Váci út ist nach wie vor die attraktivste Mietlage.

Großprojekte werten Budapester Innenlage weiter auf Eine deutliche Aufwertung des Mietraumangebotes erhofft man sich von der Fertigstellung der nördlichen Donaubrücke des

Autobahnrings M0 sowie von der Errichtung eines Business Hotels, eines Einkaufszentrums und eines mehrere tausend Teilnehmer fassenden Konferenzzentrums am westlichen Brückenkopf der Árpád híd, dessen offizieller Baubeginn allerdings noch aussteht. Ebenso verspricht die „T-Achse“, also das Donauufer in der Ferencváros (mit den Millennium Towers) sowie die Ringstraßen Könyves Kálmán körút, Hungária sowie Róbert Károly körút (mit M3 Business Center), eine Aufwertung umliegender Immobilien. Im XI. Bezirk wird in diesem Jahr mit dem Bau des 150.000 m² High Tech Parks an der Budafoki út begonnen und am Fuße der Lágymányosi-Brücke wird das Öböl-Projekt mit einer Größe von ca. 500 m² verwirklicht.

Mietpreise: Individuelle Standortfaktoren immer wichtiger Die Mietpreise blieben gegenüber dem Vorjahr nahezu verändert und liegen für Neubauten bei 12 bis 16 Euro/m². Die Betriebskosten bewegen sich zwischen 3 bis 5 Euro/m². An frequentierten, zentralen Standorten wie dem innerstädtischen Donauufer oder der Andrássy út werden 20 bis 30 Euro/m² für Miete und 6 bis 8 Euro/m² für Betriebskosten fällig. Aufgrund zunehmend knapper werdenden Büroraums rechnen Analysten mit künftigen Mietpreisanstiegen vor allem in den innenstädtischen Lagen. Strenge Denkmalschutzvorschriften lassen Wettbewerb hier kaum zu. Den höheren Mieten begegnen die Unternehmen mit einer Flexibilisierung ihrer Leistungen und Verträge. Individuelle Mietraumanpassungen nehmen an Bedeutung weiter zu: aufgrund des günstiges Preises, der günstigen Lage und der flexibel einzurichtenden großflächigen Geschosse schloss die Ungarische Post einen Mietvorvertrag über 23.000 m² im Gateway Office Park am westlichen Ende der Árpád-híd ab.

Fokus Für IBM wurde aufgrund seiner im Rahmen des „on-site management“ (abrufbereiter Reinigungs-, Elektriker- und ITDienst) spezialisierten Dienstleistungen eine räumliche Erweiterung im Duna Tower notwendig. Eine geeignete Ausstattung ist für IBM noch wichtiger als ein günstiger Preis. Neben individuellen Anpassungsmöglichkeiten sind die lokale Nähe zu Geschäftspartnern und am Standort vorhandenes Humankapital ausschlaggebend für eine Ansiedlung. So bauten in unmittel-

Beispielhaft ist der Mobilfunkbetreiber Pannon, in dessen Zentrale im Budapester Vorort Törökbálint das Prinzip des „hot desking“ herrscht: Die Angestellten besitzen keinen eigenen festen Schreibtisch, sodass die dadurch 30 bis 40% freiwerdenden Gemeinschaftsflächen als (grüne) Ruhezonen genutzt werden können. Verstärkt nachgefragt werden auch begrünte Dachterrassen und große gedeckte Innenhöfe, wie bei in den Bürogebäuden Lomb und Platán an der Váci út oder das NewAge Center an der Árpád-Brücke.

fügbaren Arbeitsplätzen. Kleinere, so genannte Instant-Büros, die anstatt der üblichen 3 bis 5 Jahre für 2 bis 10 Monate vermietet werden, sind im Kommen. Instant-Flächen sind teurer als herkömmliche Flächen und können leer oder bereits voll eingerichtet angemietet werden. Noch steckt der ungarische InstantMarkt mit 3 bis 4.000 m² vermietbarer Fläche in den Kinderschuhen, wenngleich ein erheblicher Bedarf für solchen Büroraum besteht.

Osteuropa: Ungarn günstig trotz Boom Ingesamt hat sich der Bestand an modernem Büroraum in Mittel-Ost-Europa in den vergangenen sechs Jahren verdoppelt und umfasst heute über 18 Mio. m². Während sich das Wachstum in Russland und Polen in den letzten zwei Jahren verlangsamte, geht der Boom in Ungarn und der Tschechei unverändert weiter. Unter den Investitionen am Büromarkt „war das stärkste Wachstum in Ungarn zu

barer Nähe zur Technischen Universität TOnline und Lufthansa Systems ihre Areale im Infopark auf 7.500 bzw. 2.200 m² aus. Auch Nokia hat nahe dem Campus der Corvinus-Universität Räumlichkeiten mit einer Fläche von 7.500 m² angemietet. Auf der Westseite hat die CEU einen Vorvertrag über die Anmietung von 11.000 Quadratmetern im Trigránit Millenium Tower IV unterzeichnet, sodass die Studenten dieses Studienjahr bereits am neuen Standort beginnen können.

Nische mit Potential: umweltbewusstes Bauen Trotz zunehmender Unternehmensbeteuerungen über mehr Umweltbewusstsein, ist man kaum bereit, Mehrkosten diesbezüglich in Kauf zu nehmen. Ebenso fehlt es an einem entsprechenden Angebot: einzig das Bürogebäude Green Point 7 nutzt unterirdisches Thermalwasser zur Beheizung seiner Räume. Noch wird der Nutzen energiefreundlicher Baumaßnahmen verkannt. Bei Angleichung der ungarischen Energiepreise an das Weltmarktniveau werden sich ökologische Investitionen jedoch zusehends rentieren.

Neben ökologisch verträglichen Baulösungen ist die Gestaltung des Arbeitsplatzes an sich sehr wichtig. „Corporate real estate manager“ sorgen eigens für ein entsprechendes Arbeitsumfeld und sind für die Auswahl der Bürobauten zuständig. Als optimal gelten in einem Großraumbüro 10 bis 12 m² Arbeitsfläche; kleinere Arbeitsplätze verlangen eine dementsprechend gute Be- und Entlüftungstechnik.

Instant-Immobilien: Markt noch nicht ausgereizt Die Zunahme zeitlich begrenzter projektbezogener Unternehmensaktivitäten vergrößerte die Nachfrage an kurzzeitig ver-

verzeichnen. Hier stieg der Gesamtumsatz innerhalb eines Jahres um 150% und erreichte 1,9 Mrd. Euro. Bei den Gesamtinvestitionen in der Region liegt Ungarn an dritter Stelle hinter Polen und Tschechien“, resümiert Margaréta Mészáros, die für Investitionen und Wertermittlung zuständige Leiterin der Budapester Außenstelle von CB Richard Ellis. Bei den Mietpreisen der Kategorie A zählt Ungarn immer noch zu den günstigsten der Region. Der Budapester Immobilienmarkt ist mit denen in Warschau und Prag vergleichbar. Lediglich Bratislava liegt in der Region weit abgeschlagen. Gábor Homonnai

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1



Fokus

Leben in der Metropole

Segnungen und Herausforderungen Während sich Pendler in Budapest, Frankfurt oder Wien im täglichen Berufsverkehrsstau über die negativen Seiten der Großstadt aufregen, hoffen in anderen Ländern Millionen von Menschen auf dem Land auf die Segnungen des Lebens und Arbeitens in einer Metropole. Nach Schätzungen der Vereinten Nationen leben ab 2008 mehr Menschen in städtischen Ballungszentren als im ländlichen Raum, der Anteil der Stadtbewohner könnte sich bis zum Jahr 2030 auf bis zu 61% erhöhen.

D

as Leben in der Metropole ist für viele Menschen ein besonderer Anziehungspunkt. Die Aussicht auf einen höheren Lebensstandard, bessere Bildung, sozialen Aufstieg und einen einträglichen Erwerb stellen ebenso wie das vielfältige kulturelle Angebot mannigfaltige Gründe für einen Umzug in eine Großstadt dar. Tatsächlich lebt schon heute die Hälfte der Weltbevölkerung in Städten.

Metropolen und Megacitys Der Begriff „Metropole“ ist nicht eindeutig definiert. „Metropole“ wird oft synonym zu Weltstadt gebraucht. Im Gegensatz zu einer Weltstadt, die international absolute Bedeutung besitzt, kann eine Metropole auch nur relative Bedeutung innerhalb einer bestimmten Region oder eines bestimmten Gesellschaftsbereiches besitzen. Wien und Paris etwa gelten als Kunstmetropolen, Frankfurt als Finanzmetropole, obwohl es mit seinen gerade einmal 500.000 Einwohnern heute weltweit eher ein Zwerg wäre. Das Wort „Metropole“ selbst stammt von dem altgriechischen Begriff „metropolis“, was soviel wie „Mutterstadt“ bedeutet, womit der politische, wirtschaftliche, kulturelle und religiöse Mittelpunkt einer Region bezeichnet war. Diese Bedeutung ist auch heute nach wie vor ein wichtiges Charak-

10

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

Was ist eine Metropolregion? 1. Entscheidungs- und Kontrollfunktion: In einer Metropolregion findet sich eine hohe Konzentration an politischen und ökonomischen Einrichtungen. Die größten Unternehmen eines Landes bzw. der Welt haben hier ihre Hauptsitze oder wichtige Zweigstellen. Das können beispielsweise Regierungssitze, Firmensitze, internationale Organisationen oder NGOs sein. 2. Innovations- und Wettbewerbsfunktion: Eine Metropolregion ist der Motor gesellschaftlicher, kultureller und technologischer Entwicklung. Dies zeichnet sich auch durch eine hohe Anzahl an Forschungs- und Wissenschaftseinrichtungen aus. Auch kulturelle Großveranstaltungen können ausgerichtet werden, da die nötige Infrastruktur, wie z.B. Theater oder Stadien vorhanden sind. 3. Gateway-Funktion: Eine Metropolregion ist eine "Drehscheibe". Austausch von Wissen und Informationen ist ohne große Probleme möglich, da eine sehr gute Erreichbarkeit gegeben ist. Indikatoren dafür sind internationale Flughäfen, Verkehrsknotenpunkte, Standpunkt von Internet-Servern, Messen u.a.

teristikum. Einwohnerzahlen von einer bis zu zehn Millionen rechtfertigen auch heutzutage die Bezeichnung „Metropole“ für eine Großstadt. Ab zehn Millionen Einwohnern spricht man dagegen von Megastädten, wie zum Beispiel Tokio, Sáo Paulo und Shanghai es sind. Etwas mehr als 20 solcher Megacitys gibt es mittlerweile weltweit. Nur vier davon befinden sich in der westlichen Welt, die anderen in Schwellen- und Entwicklungsländern, der sogenannten Dritten Welt.

Metropolen als Wirtschaftsmotoren Metropolen und Megastädte entfalten eine gewaltige wirtschaftliche Energie. Sie sind strategisch wichtige Standorte für international tätige Unternehmen und bündeln wichtige Marktsynergien, Dienstleistungen und Kompetenzen. Bei relativ hohem Lebensstandard und hoher Lebensqualität genießen vor allem die Großstädte der Industrienationen international Bedeutung. In Europa besetzen sie Schlüsselfunktionen der

Die zehn größten Städte der Welt: Platz

Stadt

Land

Einwohner in Millionen (2005)

1

Tokio

Japan

35,3

2

Mexiko-Stadt

Mexiko

19,0

3

New York City

USA

18,5

4

Mumbai (Bombay)

Indien

18,3

5

Sao Paulo

Brasilien

18,3

6

Neu-Delhi

Indien

15,3

7

Kalkutta

Indien

14,3

8

Buenos Aires

Argentinien

13,3

9

Jakarta

Indonesien

13,2

Shanghai

China

12,7

10

Quelle: UN, 2006

Inhalt Fokus sozialen, gesellschaftlichen und wirtschaftlichen Entwicklung (s. Infokasten). Schon heute erwirtschaften Metropolen wie Paris, Mexiko City, Buenos Aires oder Tokio zwischen 30 und 50 Prozent des Bruttoinlandsprodukts der jeweiligen Länder. Auch als kulturelle und touristische Zentren sind die Städte bedeutsam. Neben ihrer kulturgeschichtlichen Bedeutung, die zumeist in zahlreichen, auch touristisch bedeutsamen Attraktionen manifestiert ist, sind die Metropo-

Metropolen wie Paris, Mexiko City, Buenos Aires oder Tokio erwirtschaften zwischen 30 und 50 Prozent des Bruttoinlandsprodukts der jeweiligen Länder.

len auch Austragungsorte großer Sportveranstaltungen und Musikkonzerte. Kulturelle Einrichtungen, Messezentren oder die Medienindustrie konzentrieren sich hier, schaffen einen bedeutenden Teil der Arbeitsplätze und generieren nicht zuletzt auch beträchtliche Einnahmen aus der Tourismusindustrie.

Gefahren für die Lebensqualität Neben der Wirtschaftlichkeit rückt die Frage nach mehr Lebensqualität zunehmend in den Fokus städtebaulicher Entwicklungen. Stadtpsychologen und Umweltsozialwissenschaftler beschäftigen sich mit den sozialpolitischen, wirtschaftlichen und ökologischen Standortbedingungen. Sie beurteilen Sicherheitslage (Kriminalitätsrate), Gesundheitsund Bildungssystem, Angebote öffentlicher Dienstleistungen für unterschiedlichste gesellschaftliche Gruppen oder die verkehrspolitische Infrastruktur und stoßen Projekte für Verbesserungen in den genannten Feldern an. Insbesondere die Megastädte der Schwellen- und Entwicklungsländer sehen sich großen Herausfor-

derungen und Problemen gegenüber. Sáo Paulo und Johannesburg kämpfen mit hohen Kriminalitätsraten. Unkontrolliertes Wachstum führt zu Verslummung und verschärft die Armut trotz Wirtschaftswachstums. Aber auch in den entwickelten Ländern ist die nachhaltige Entwicklung großstädtischer Agglomerationen eine permanente Aufgabe. Moskau und Tokio befinden sich in Zuständen permanenter Verkehrskollapse, Paris erlebt immer wie-

der ethnische Unruhen. Auch die Globalisierung birgt Gefahren. Die weltweite Vernetzung der Güter-, Finanz- und Informationsströme hat weltwirtschaftliche Abhängigkeiten befördert, ein Börsencrash in Tokio bliebe für die Märkte in New York oder London und letztlich auch für diese Städte nicht folgenlos. Der Angriff auf das World Trade Center in New York zeigte 2001 zudem auf erschütternde Weise die gestiegene Anfälligkeit von stark verdichteten Arbeitsund Lebensräumen für Terrorakte .

Subsysteme vernetzen Jedes großstädtische Ballungsgebiet hat seinen ganz eigenen Charakter. Doch trotz der kulturellen und sozialen Unterschiede sowie der unterschiedlichen wirtschaftlichen Entwicklung sind in ganz Europa ähnliche Phänomene zu erkennen. Zunehmend wird erkannt, dass die Anpassung der wirtschaftlichen, sozialen und institutionellen Strukturen an aktuelle Herausforderungen nicht nur an den Bedürfnissen nationaler und internationaler Unternehmensnetze orientiert werden kann, sondern komplexe Lösungen zur nachhaltigen Verbesserung der Lebensund Arbeitsbedingungen gefunden werden müssen, die alle Subsysteme einer Metropole gebührend berücksichtigt. Anja Csali

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1

11

Fokus

Interview: Stadtplanung in Budapest

Achillesferse Verkehrssystem Budapest ist in jeder Hinsicht die Stadt Nr. 1 in Ungarn, egal ob bei der Wirtschaftskraft, den Gewerbesteuer-Einnahmen oder den Löhnen. Für die WiU sprach Éva Farkas mit dem stellvertretenden Oberbürgermeister Budapests, Imre Ikvai-Szabó über Wirtschaftscluster, Bevölkerungsschwund, Transitgebühren, hemmende Verwaltungsstrukturen und neue Verkehrsprojekte.

Worin unterscheidet sich Budapest wirtschaftlich von der „Provinz“, wie die Ungarn alles nennen, was außerhalb der Hauptstadt liegt?

Bereits vor der Wende konzentrierte sich Kapital und Know-How traditionell in Budapest. Als Hauptstadt profitierte Budapest davon, dass der Systemwechsel schnell und friedlich erfolgte, zügig und ohne große gesellschaftliche Krisen. Die Stadt trägt zum ungarischen Bruttoinlandsprodukt mit 34% bei, und rund 70% aller ungarischen Investitionen werden in Zentralungarn, also in der Hauptstadt und dem sie umgebenden Komitat Pest getätigt. Budapest hat sich in kürzester Zeit von einer industrieorientierten zu einer dienstleistungsorientierten Wirtschaft entwickelt, heute werden 80% der Wirtschaftsleistung im Dienstleistungssektor erbracht. Die wichtigsten Branchen sind der Groß- und Einzelhandel und die damit verbundenen Dienstleistungen, der Tourismus und die Gastronomie, die Immobilienwirtschaft, der IT- und Telekommunikationsbereich und die darauf aufbauende Medienindustrie.

Welche Pläne verfolgt und welche Entwicklungen hält die Regierung in der Hauptstadt für wünschenswert?

Aus einer vom Budapester Abgeordnetenhaus 2003 angenommenen wissenschaftlichen Untersuchung geht hervor, dass Agglomerationsbewegungen auch die jetzige und künftige Entwicklungen bestimmen werden. In dieser Studie nimmt beispielsweise die Motorisierung einen dominanten Platz ein: In Budapest wird jede 18. Minute ein neues Auto gekauft. Dies determiniert den Platzbedarf und den Wirtschaftsraum der Stadt, zumal dieser Prozess seinen Höhepunkt noch lange nicht erreicht hat: die Entwicklung läuft auf 1,5 PKW pro Familie in Budapest hinaus. Wir wollen eine Verkehrsnutzung, die im Verhältnis 70:30% zugunsten der öffentlichen Verkehrsmittel, gegenüber dem Individualverkehr ausfällt. Momentan liegt das Verhältnis bei 60:40%. Wie wollen Sie die unausweichlichen negativen Konsequenzen der Motorisierung stoppen?

Bei der Motorisierung spielen nicht nur die in Budapest zugelassenen Autos und die der Pendler aus dem Umland eine Rolle, sondern auch der Transitverkehr. Zum 1. Januar haben wir deshalb die Straßengebühren für den Transitverkehr drastisch angehoben, ab April folgen in zwei Stufen weitere Erhöhungen. Wichtig ist in diesem Zusammenhang auch die Agglomeration bzw. die Suburbanisierung: Budapest bekommt immer mehr Vorstädte. Bei der Lösung dieser Herausforderungen prüfen wir z.B. Modelle nach dem Vorbild Londons oder Berlin–Brandenburgs. Das Bevölkerungswachstum ist in unserer Zeit ebenfalls ein wichtiger Wirtschaftsfaktor, wie sieht die Lage diesbezüglich in Budapest aus?

Scherzhaft könnte man sagen, dass die Bevölkerung Budapests aus 1,7 Millionen ständigen Einwohnern und aus einer 12

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

Fokus weiteren Million Budapestern besteht, die nicht in der Stadt wohnen. In den letzten 15 Jahren ist die Zahl der gemeldeten Einwohner um ca. 600.000 Menschen zurückgegangen. Ungefähr 240.000 davon sind in die Vorstädte gezogen, aber Budapest leidet auch unter einer zunehmenden Überalterung der Stadt. Der im letzten Jahr erstellte demografische Atlas für die Hauptstadt und die Region Zentralungarn zeigt zwar mehrere Szenarien auf, aber sicher ist: die Stadt braucht auf jeden Fall eine Verjüngungskur. Wie wollen Sie eine solche Verjüngung bewerkstelligen?

Es ist erklärte Politik der Stadt, nationale und städtische Migrationsbewegungen zu generieren, d.h. die Bevölkerung zurück zu gewinnen. Dazu dienen vor allem die Maßnahmen zur Rehabilitierung von Stadtteilen, aber auch die Steuer-, Kultur und Wissenschaftspolitik. In Budapest befinden sich 40% aller in Ungarn registrierten Unternehmen, darunter 14.000 ausländische. Was bedeutet das für die Stadt?

In der Stadt konzentrieren sich 70% der heimischen Wissensindustrie, dies ist ein riesiges Potenzial. Die multinationalen Unternehmen bilden zusammen mit den einheimischen Wirtschaftsteilnehmern bereits positive Cluster innerhalb der Netzwerke von F+E und Innovation. So hat sich z.B. bereits ein sehr starker Pharma- und Gesundheitssektor herausgebildet, ebenfalls stark vertreten sind die Bereiche Medien, IT und Telekommunikation, und sehr ertragskräftig ist der Sektor der Finanz- und Businessdienstleistungen. Ebenfalls gut entwickelt ist ein Cluster im Bereich Bauwirtschaft und Immobilienentwicklung, aber auch die Lebensmittelindustrie ist im Kommen. Wir beobachten geradezu ein Firmengründungsfieber: innerhalb von vier Jahren hat sich die Zahl der Unternehmen von 186.000 auf 207.000 erhöht, d.h. in jeder Woche wurden hundert neue Firmen registriert – die Zahl der Liquidierungen sind im Verhältnis dazu minimal. Welche Unternehmen würde die Stadtverwaltung gern bevorzugt in Budapest oder Umgebung sehen?

Die Wirtschaftspolitik in Budapest ist grundsätzlich offen und wettbewerbsorientiert, wir locken nicht mit allen Mitteln. Uns sind Investoren, die auf Humankapital und hohe berufliche Qualifikationen setzen, lieber als solche, die nur auf angelernte Arbeiter oder zweitrangige Zulieferer aus sind.

Bauarbeiten der U-Bahn-Linie 4

Womit machen Sie Budapest für die angepeilte Zielgruppe attraktiv?

Lage sind, dies zu lösen. Ein eklatantes Beispiel für die Kluft zwischen Plan und Budapest nimmt in den strategischen Plänen Realität ist neben dem Regierungsviertel des Landes – dem Konvergenzprogram und die neue U-Bahn-Linie 4. dem Nationalen Entwicklungsplan – eine Wir haben das Regierungsviertel unterstrategische Position ein. Über die großen stützt und würden dies auch heute noch Investitionsprojekte wie die Autobahn M0 tun, von uns aus hätte es gebaut werden können. Der U-Bahn-Bau jedoch muss zu Ende gebracht werden. Europa misst die KosDie multinationalen Unternehmen bilden teneffizienz solcher Rieseninzusammen mit den einheimischen Wirtschaftsvestitionen anhand der eingeteilnehmern bereits positive Cluster innerhalb der sparten Zeit. Um die größtNetzwerke von F+E und Innovation. mögliche Zuwendung aus schließen wir entsprechende Verträge mit dem Kohäsionsfond zu erhalten, mussten der ungarischen Regierung ab. Die Stadt ist wir ein Programm vorlegen, in dem wir traditionell ein guter Planer, wir verfügen belegen, dass bei soundsoviel Fahrgästen sowohl über einen langfristigen strategischen soundsoviel Milliarden Stunden Zeit einPlan, als auch über kurz- und mittelfristige gespart werden und damit ein positives operative Pläne, z.B. einen Systemplan für Ergebnis in Höhe von soundsoviel Euro erzielt werden kann. die Verkehrsentwicklung. Budapest braucht aber neben der Metro auch den Ausbau eines inneren Wie erklären Sie dann die Verzögerungen Ringstraßensystems, die Fortsetzung der bei der Realisierung der so gut geplanten innerstädtischen Revitalisierung und eine Strategien der Stadt? Die verhältnismäßig strenge strategische weitere Verkehrsberuhigung – all dies ist Planung wird durch den zweistufigen im Programm „Das Herz Budapests“ entVerwaltungsaufbau geschwächt, weil die halten. Hierzu gehören u.a. zusätzliche 23 Stadtbezirke wie auch der Zentralstaat Tiefgaragen, Parkhäuser und P+R ParkAkteure der Stadtentwicklung sind und kapazitäten, denn von diesen Maßnahsomit ein starker Partizipationszwang men erwarten wir auch einen deutlichen besteht. Es geht also nicht darum, dass Aufschwung im Einzelhandel und Touriswir nicht wüssten, wo der Autobahnring mus. Dies alles geschieht, damit der teuoptimalerweise verlaufen sollte, oder dass erste Schatz der Stadt, die Bevölkerung, kein Geld vorhanden ist, sondern dass sich hier wohl fühlt. wir sind innerhalb der gegebenen Verwaltungsstruktur einfach nicht in der Vielen Dank für das Gespräch.

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1

13

Fokus

Standortoptimierung

Wenn Firmen umziehen Auch wenn Unsicherheiten der wirtschaftlichen Entwicklung Ungarns die Planung des Betriebsergebnisses zum Glücksspiel und das Risikomanagement zum Muss für Unternehmen machen, sind Erweiterungsinvestitionen oft unumgänglich, um neuen Kundenwünschen, technologischen Erfordernissen oder logistischen Erwägungen Rechnung zu tragen. Oft verlangen solche Investitionen auch einen Umzug des Firmensitzes.

Mehr Effizienz durch Standortkonzentration „Ich möchte das Großunternehmen, welches mittlerweile einen jährlichen Umsatz von 70 Mrd. Forint generiert, in einem würdigen Umfeld wissen“, verrät Zoltán Jutasi, neuer Generaldirektor der KÉSZ Zrt., einen der Beweggründe für den zugegeben nicht weiten, aber trotzdem aufwendigen Umzug

wir haben, sind zu klein“, erläutert der 36jährige Geschäftsmann. „Da das Gebäude Eigentum des Unternehmens ist, die Gegend hier einen Aufschwung erlebt, die Verkehrsanbindungen gut sind und auch die Funktionalität und der Preis stimmen, haben wir uns für diese Investition entschieden.“ Er ist überzeugt, dass die neuen Büros für frischen Schwung und Motivation bei den Mitarbeitern sorgen, Einzugstermin ist März dieses Jahres.

optimal. „Hinzu kamen neue Kundenherausforderungen, wie verkürzte Reaktionszeiten, die unter diesen Umständen nicht mehr zu erfüllen waren und ein doppelt so hoher Umsatz als wir ursprünglich für dieses Werk geplant hatten,“ führt der Diplom Ingenieur weiter aus. „In unserer Branche arbeiten wir im Projektgeschäft teilweise mit Kleinstserien, die man wegen

Aus den Nähten geplatzt

Zoltán Jutasi, Generaldirektor, KÉSZ Zrt.

der Firma. Das Bauunternehmen, welches in einer Holding mit diversen weiteren Unternehmen verbunden ist, investiert mehrere hundert Millionen Forint in die neue Firmenzentrale, welche durch Erweiterung und Umbau der jetzigen Räumlichkeiten entsteht. „Wir hatten mehrere Standorte in Ungarn, doch die Abläufe funktionieren einfach besser, wenn die Teams auch örtlich zusammen sind. Hierfür haben wir jedoch hier nicht genug Büros und die, die

14

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

Ebenfalls vor einer Großinvestition steht die ungarische Tochtergesellschaft von Knorr-Bremse Systeme für Schienenfahrzeuge, wie der deutsche Entwicklungsund Fertigungsleiter des Unternehmens, Peter Reichert erzählt: „Wir haben hier im Jahre 1996 mit dem Bau dieses Werkes in Ungarn begonnen. Damals wurde in Deutschland einer unserer wichtigsten Kunden, die Bundesbahn, von einem Staatsbetrieb in ein Unternehmen umgewandelt. Das bedeutete sinkende Beschaffungspreise. Knorr-Bremse hat darauf mit der Verlagerung der Fertigung nach Ungarn reagiert. Dass wir damals hier auch die Applikationsentwicklung aufgebaut haben, zahlt sich jetzt aus und macht den Standort Ungarn heute im KnorrBremse-Konzern erfolgreich und stark.“ Mit dem EU-Beitritt Ungarns bot sich die Gelegenheit zur Auslieferung und Direktversand der Waren, wodurch der Platzbedarf erheblich stieg. Die angemieteten Lagerflächen machten zum Schluss beinahe eine zweite Firma aus und durch die örtliche Streuung der Produktion waren die logistischen Abläufe nicht mehr

Peter Reichert, Entwicklungs- und Fertigungsleiter, Knorr-Bremse

der niedrigen Automatisierung nicht so einfach verlagern kann und deren Weiterentwicklung ein Teil des Erfolges darstellt. Darum sind das Know-how und die Fähigkeiten unserer Mitarbeiter von ganz besonderer Bedeutung für uns“, verdeutlicht Reichert. Aufgrund dieser Gegebenheiten ist die Investition unausweichlich. So baut Knorr-Bremse ein neues Werk im XXIII.

Fokus zumachen, wogegen unsere rumänische Tochtergesellschaft vom boomenden Aufschwung im östlichen Nachbarland profitiert.“ Es war nicht immer so, wie sich der Baufachmann erinnert: „Vor 5 bis 6 Jahren bekamen wir von Investoren pro Jahr 150 Anfragen beispielsweise für unseren Industriepark in Tatabánya. Heute sind Anleger, besonders auf dem Land, nur sehr schwer zu bekommen. So ist die Lage eigentlich nur für Investoren

die Entwicklung woanders stattfindet und der Zug abfährt. Die gesellschaftliche Schere geht immer weiter auseinander, es ist sehr schmerzhaft, das zu sehen“, sagt Jutasi. „Ich kann keine Strategie der Politik erkennen, es mangelt an Aktionsplänen. Es genügt nicht, Dinge zu tun, man muss sie auch kommunizieren und den Konsens in der Gesellschaft suchen. Ein Staat sollte wie ein gut geführtes Unternehmen funktionieren, Stabilität bringt langfristig mehr als Steueränderungen“, kritisiert der Betriebswirt als Führungskraft des Bauunternehmens, welches zwar als Sieger aus der Ausschreibung für das geplante Regierungsviertel hervorging, jedoch wegen des Rücktrittes der Budapester Regierung der erste Spatenstich noch auf sich warten lässt.

Erfolgsmodell Knorr-Bremse Bezirk von Budapest, welches planmäßig bis Ende 2009 fertig gestellt wird und hinsichtlich der Logistik-Prozesse, der Gestaltung und des Umweltschutzes als Musterwerk für das Gesamtunternehmen dienen soll.

Fehlende Aufträge im Baugewerbe Von so positiver Entwicklung kann István Halász, Geschäftsführer der Baustar Kft. nur träumen. Der Chef einer Bau­firma, welches neben Tochtergesellschaften im Ausland auch Immobilien in Form von Industrieparks besitzt, berichtet von einem starken Rückgang der Auftragslage: „Die Baubranche verzeichnet zur Zeit einen 36%-igen Rückfall, welches die Unternehmen im Baugewerbe sehr empfindlich trifft. Nach unseren Schätzungen wird jede fünfte Firma

István Halász, Geschäftsführer, Baustar Kft.

von Vorteil, denn durch die entstandene Situation sind die Baufirmen in ein Preisdumping geraten und sind gezwungen für immer weniger Geld zu arbeiten.“ Seiner Meinung nach sind die Gründe für diese missliche Lage im wirtschaftlichen Umfeld zu suchen. Diese Meinung teilt auch der erste Mann der KÉSZ Zrt.: „Das System ist sehr unberechenbar, man hat das Gefühl, dass

Planungssicherheit ist auch bei KnorrBremse ein zentraler Begriff, bei einer Investitionssumme von 40 Millionen Euro, 800 Arbeitsplätzen – ohne die Lieferantenmitarbeiter – und bis zu 31.000 qm Bruttogeschossfläche. „Wir benötigen ein stabiles politisches und finanzielles Umfeld“, so Reichert. Tatkräftige und erfolgreiche Unterstützung erfuhr das sich langfristig in Ungarn orientierende Unternehmen von der DUIHK und der Deutschen Botschaft, Hilfe bekam das Unternehmen auch von der ungarischen Regierung. „Wir haben uns zu Ungarn bekannt und glauben an den Erfolg“, bezieht der Manager Stellung. „Wir sind sicher, dass das neue Umfeld, welches unsere Mitarbeiter von Anfang an mitgestaltet haben, die Motivation und unsere Qualität weiter verbessern wird.“ Eva Farkas

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1

15

Wirtschaft & Politik

EU-Stellungnahme zum Konvergenzprogramm

Risiken für die Zukunft Dank zum Teil drastischer Maßnahmen zur Konsolidierung des ungarischen Haushaltes gelang es 2007 tatsächlich, das Defizitziel nicht nur einzuhalten, sondern sogar zu unterschreiten, und auch die Zielvorgaben für 2008 scheinen in greifbarer Nähe. Dennoch mahnt die EU-Kommission zur Vorsicht: langfristig seien Ungarns öffentliche Finanzen sehr labil.

I

n der vor wenigen Tagen verabschiedeten Stellungnahme der EU-Kommission zu dem im Dezember 2007 aktualisierten Konvergenzprogramm stellen die Brüsseler Gutachter fest, dass die Reduzierung des Defizits im Jahr 2007 beachtlich sei, zugleich aber der Spielraum für eine noch stärkere Verringerung nicht genutzt wurde: es wurde zwar mehr eingenommen als geplant, aber auch mehr ausgegeben. Zumindest für 2008 seien jedoch die „Risiken für die Haushaltsvorhersagen ausgeglichen“ – so der Brüsseler Fachjargon für mehr oder weniger realistische Annahmen. Danach könnte das Defizit im laufenden Jahr auf rund 4% des BIP sinken. Hinsichtlich der Realisierbarkeit des Defizitziels für 2009 (3,2%) ist die Kommission jedoch schon skeptischer. Die von Ungarn prognostizierten Wachstumsraten des BIP für 2009 und die Folgejahre seien eher zu optimistisch angesetzt, insbesondere der private Konsum und die Investitionen könnten sich langsamer erholen als erhofft, und auch der unterstellte Anstieg der Arbeitsproduktivität sei möglicherweise zu hoch angesetzt. Ein langsameres Wirtschaftswachstum wiederum würde weniger Einnahmen für den Staat mit sich bringen. Auch auf der Ausgabenseite sieht die Kommission Risiken. Schon jetzt seien „einige Anzeichen für eine Lockerung der Maßnahmen zur Ausgabenbeschränkung“ zu erkennen, so die diplomatisch formulierte Kritik an der ungarischen Regie-

16

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

rung. Ein Scheitern der Reorganisation der Staatsbahn MÁV würde den Haushalt zusätzlich belasten. Auch für die Zeit nach 2009 hat die Kommission Bedenken. „Ungarn scheint einem hohen Risiko in Bezug auf die Nachhaltigkeit der öffentlichen Finanzen ausgesetzt zu sein“ – in Finanzkreisen würde eine solche Formulierung vermutlich die Alarmglocken läuten lassen. Schon jetzt machen Ungarns Staatsschul-

Staatsausgaben aus – vor zehn Jahren waren es etwa drei Prozentpunkte weniger. Zum anderen haben die Lohnerhöhungen aber auch im privaten Sektor zusätzlichen Druck auf die Löhne und damit eine Verschlechterung der Wettbewerbsfähigkeit der Unternehmen verursacht. Auch die seit Jahren z.B. von der Deutsch-Ungarischen Industrie- und Handelskammer vorgebrachte Forderung nach mehr wirtschaftspolitischer Berechenbarkeit wird durch die Untersu-

Zielvorgaben der Konvergenzprogramme im Vergleich BIP-Wachstum (in %)

2007

2008

2009

2010

2011

KP 2006

2,2

2,6

4,2

4,3

4,5

KP 2007

1,7

2,8

4,0

4,1

4,2

Haushaltsdefizit (in % des BIP)

2007

2008

2009

2010

2011

KP 2006

6,8

4,3

3,2

2,7

2,2

KP 2007

6,2

4,0

3,2

2,7

2,2

Verbraucherpreise (jährliche Veränderung in %)

2007

2008

2009

2010

2011

KP 2006

6,2

3,3

3,0

2,8

2,5-3,0

KP 2007

7,9

4,8

3,0

2,9

2,8

KP 2006 = Konvergenzprogramm vom Dezember 2006 KP 2007 = Konvergenzprogramm vom November 2007

den etwa 66% des BIP aus – das ist nahezu doppelt so viel wie der Durchschnitt aller 12 Beitrittsländer. Aus Sicht der Kommission ist besonders beunruhigend, dass noch keine nachhaltigen Schritte gemacht wurden, um die Gefahren der Überalterung der Gesellschaft für die öffentlichen Kassen zu verringern.

Haushaltsdisziplin – kein bürokratischer Selbstzweck Die große Mehrheit der Wirtschaftswissenschaftler ist sich einig, dass eine disziplinierte Haushaltspolitik kein Selbstzweck Brüsseler Bürokraten ist. So kritisiert die Kommission in ihrem Bericht z.B. zu Recht die generösen Lohnerhöhungen im öffentlichen Dienst in den Jahren 20012003. Diese haben zum einen den Haushalt belastet: heute machen Personalkosten im öffentlichen Dienst bereits 23,5% aller

chungen der EU-Kommission bestätigt. Der Bericht stellt fest, dass die häufigen Richtungswechsel in der ungarischen Fiskalpolitik Unsicherheit schaffen und damit die Entscheidungen von Wirtschafsteilnehmern verzerren. Hohe Haushaltsdefizite würden sich z.B. nachweislich negativ auf private Investitionen auswirken. Auch langfristig schadet die seit Jahren zu beobachtende mangelnde Haushaltsdisziplin der Wirtschaft. Aufgrund der haushaltsbedingten Wachstumsverluste bleibe das ungarische Wirtschaftwachstum nicht nur hinter dem der anderen mittelosteuropäischen Staaten zurück, sondern selbst hinter dem der Eurozone, so Zoltan Török, Chefanalyst der Raiffeisen Bank Rt. Das wiederum bedeute, dass der Aufholprozess der Realwirtschaft auch in den Jahren 2008 und 2009 weiter stagnieren wird. Ulrich Schneider

Wirtschaft & Politik

Wirtschaftsaussichten in Mittel- und Osteuropa

Wachstum mit Risiken

alle 12 Beitrittsländer ihren Anteil an der Gesamtwirtschaftsleistung der EU 27 in den vergangenen 10 Jahren um rund die Hälfte auf nunmehr knapp 7% erhöht. Wenn die heutigen Wachstumsraten auch weiterhin aufrechterhalten werden, könnte ihr Anteil in den kommenden zehn Jahren weiter auf bis zu 10% ansteigen. Die möglichen negativen Auswirkungen der wirtschaftlichen Probleme in den USA auf die Weltwirtschaft stellen

Das Wirtschaftswachstum wird sich in den meisten Ländern Mittel- und Osteuropas in diesem Jahr wohl etwas abkühlen, bleibt aber selbst so noch äußerst robust. Neben weltwirtschaftlichen Risiken könnten aber auch innere Faktoren die Stabilität des Aufschwungs gefährden.

Bruttoinlandsprodukt (jährliches Wachstum in %) 12 % 2007

2008

2009

10 %

Ermöglicht wird dies vor allem durch teilweise rasant steigende Löhne. Diese erhöhten sich 2007 in Bulgarien, Rumänien oder Litauen um rund 15%, in Estland um 20% und in Lettland sogar um ca. 30%. Auch für die kommenden Jahre werden vielerorts zweistellige Lohnsteigerungen erwartet, was frühere Lohnkostenvorteile zumindest teilweise aufzehren dürfte. Das rasante Wachstum hat aber auch negativen Folgen, die etwa in den baltischen Staaten oder in Bulgarien besonders deutlich zu beobachten sind. Zum einen liegen die Inflationsraten deutlich über dem EU-Durchschnitt (in Litauen 2007 bei knapp 6%, in Bulgarien bei fast 8% und in Lettland sogar bei 10%). Zum anderen verursacht die hohe Importnachfrage nach Konsum- und

8%

6%

4%

2%

0% LV

SK

LT

EE

PL

BG

SI

RO

HR

CZ

EU 27

HU

Die Region Mittel- und Osteuropa

Quelle: Eurostat

F

ür die meisten neuen Mitgliedsländer und Beitrittskandidaten in Mittel- und Osteuropa rechnet die Europäische Kommission für 2008 und 2009 mit Wachstumsraten von 5-6%, in Lettland, Litauen und der Slowakei könnten es im laufenden Jahr sogar mehr als 7% werden. Das Schlusslicht bleibt Ungarn – trotz einer erwarteten leichten Erholung mit einem Mini-Wachstum 2007 (1,7%) wird der Zuwachs des BIP wohl noch immer unter 3% bleiben. Damit setzen die neuen Mitglieder ihre Aufholjagd fort. Immerhin haben

für die MOE-Länder direkt ein beträchtliches Risiko dar. Aber auch indirekt bleibt die globale Entwicklung für MOE nicht folgenlos, insbesondere angesichts enger Verflechtungen mit den betroffenen Wirtschaftspartnern in Westeuropa, vor allem Deutschland. In den meisten Ländern der Region wird das Wachstum vor allem durch kräftige Investitionen und florierende Exporte gestützt, diese Komponenten weisen dort schon seit längerem zweistellige Wachstumsraten auf. Aber auch der schnell wachsende private Konsum trägt zum Wachstum bei.

Investitionsgütern besorgniserregende Defizite in den Handels- und Leistungsbilanzen. Der Importüberschuss bzw. der Fehlbetrag in der Leistungsbilanz erreicht in mehreren Ländern 15-25% des Bruttoinlandsproduktes, und für die kommenden zwei Jahre ist auch wenig Besserung in Sicht. Dies gefährdet nicht nur die Nachhaltigkeit des Wirtschaftswachstums, sondern auch die Stabilität der Währungen, weshalb die Europäische Kommission die Entwicklungen wohl aufmerksam verfolgen wird. Dirk Wölfer

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1

17

Wirtschaft & Politik

Deutsche Wirtschaft

Robustes Wachstum Die Entwicklung der deutschen Wirtschaft hat 2007 – wie schon im vorhergehenden Jahr - alle Erwartungen übertroffen. Allerdings kann sich das Wachstum im laufenden Jahr wegen zunehmender Risiken der Weltwirtschaft verlangsamen. Das würde auch der ungarischen Exportwirtschaft ernsthafte Probleme bereiten, schließlich ist Deutschland deren größter Absatzmarkt.

T

rotz der Verlangsamung im vergangenen Jahr, die auch sämtliche wichtigen Akteure der Weltwirtschaft (die Vereinigten Staaten, Japan und die Europäische Union) betrifft, ist Deutschland 2006 und 2007 nach mehreren Jahren der Stagnation zu einem EU-Land mit dynamisch wachsender Wirtschaft geworden. Nach einer Studie unter Führungskräften aus sechs europäischen Ländern ist Deutschland sogar das EU-Land mit der höchsten Wettbewerbsfähigkeit. Den Grundstein für diese Position und den Wirtschaftsaufschwung hat bereits die frühere MitteLinks-Regierung gelegt. Die seit knapp drei Jahren amtierende große Koalition hat den Weg zur dauerhaften Konjunktur weiter geebnet.

Exportweltmeister Deutschland

europäischen Kontinents und nach den Vereinigten Staaten und Japan die drittgrößte Wirtschaftsmacht der Welt ist. Nach Angaben des Statistischen Bundesamtes Destatis lag das jährliche Bruttoinlandsprodukt (BIP) pro Kopf 2006 bei 28.200 Euro, das sind etwa 20% mehr, als der Durchschnitt der heutigen 27 EULänder. Ein Blick auf die Daten zeigt, dass das Bruttoinlandsprodukt hauptsächlich in der Industrie und im Baugewerbe (insgesamt 30%) und im Dienstleistungssektor (69%) erwirtschaftet wird. Die Landwirtschaft spielt hingegen mit einem Beitrag von lediglich einem Prozent nur noch eine untergeordnete Rolle.

Die deutsche Wirtschaft ist nicht nur der größte Exporteur Europas. Laut Statistischem Bundesamt sind die deutschen Ausfuhren 2007 noch einmal um 8,5% gestiegen und haben ein Volumen von 969 Mrd. Euro erreicht. Damit ist Deutschland erneut Exportweltmeister, auch wenn im laufenden Jahr vermutlich China diesen Titel übernehmen dürfte. Die wichtigste Gruppe der Exportgüter bilden Fahrzeuge, Maschinen und Anlagen, sowie chemische Erzeugnisse. Laut Statistik geht knapp zwei Drittel des Exports in die Mitgliedstaaten der Europäischen Union, während die USA 8% aller deutschen Ausfuhren aufnehmen. Osteuropa (einschließlich der GUS-Staaten und der Länder des westlichen Balkan) gehört heute mit einem Anteil von etwa 17% zu den wichtigsten Absatzmärkten deutscher Unternehmen. Da Deutschland als exportorientierte Volkswirtschaft stärker in die Weltwirtschaft integriert ist

Zu den traditionellen Stärken der deutschen Industrie zählen der Automobilbau, der Maschinenbau sowie die chemische und pharmazeutische Industrie. Die in Ungarn ansässigen Tochtergesellschaften der deutschen Unternehmen mit Beteiligungen in Ungarn (Audi, ZF, Siemens, Bosch) sind in erster Linie Zulieferer der deutschen Automobil- und der Elektroindustrie.

als die meisten anderen großen Volkswirtschaften, ist sie auch von globalen Einwirkungen stärker betroffen. Bezogen auf das BIP erreichen die Ausfuhren immerhin 40%, während diese Quote in den Vereinigten Staaten bei lediglich 10% liegt. Laut vorläufigen Angaben des Statistischen Bundesamtes ist das deutsche Bruttoinlandsprodukt 2007 kalender-

Reformen und Lohnverzicht Was steht hinter dem deutschen Wirtschaftsaufschwung? Abgesehen von China konnten die wirtschaftlichen Rahmenbedingungen in keinem anderen Land in einem derart hohen Maße auf eine andauernde Konjunktur ausgerichtet werden, wie in Deutschland. Bert Rürup, Leiter der von der Bundesregierung beauftragten Expertenkommission, hat darauf hingewiesen, dass das ausgezeichnete Ergebnis einerseits auf die internen Reformmaßnahmen der Unternehmen und andererseits auf die Maß haltenden Vereinbarungen zwischen den Tarifpartnern zurückgeführt werden kann. Einige Analysten behaupten jedoch, dass die immer größere Präsenz ausländischer Investoren großen Anteil am deutschen Aufschwung hat, was auch dadurch bestätigt wird, dass die Mehrheit der börsennotierten Unternehmen sich seit Ende 2006 in der Hand ausländischer Aktionäre befindet. Dabei ist es nach wie vor eine Tatsache, dass Deutschland der größte Einzelmarkt des

18

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

Wirtschaft & Politik bereinigt um 2,6% gewachsen, nachdem bereits 2006 ein Anstieg von 3,1% verbucht werden konnte. Zum Wachstum trugen vor allem die starken Exporte von Waren und Dienstleistungen bei (2007: 8,3%, Importe: 5,7%), aber auch die kräftigen Investitionen (Maschinen und Anlagen: +8,4%, Bauinvestitionen: 2%). Die Ausgaben der Regierung haben 2007 zwei Prozentpunkte zugelegt, allerdings wurde die Binnennachfrage durch den schwachen privaten Konsum etwas gedämpft (-0,3%). Die konjunkturelle Belebung ist natürlich auch auf dem deutschen Arbeitsmarkt spürbar. Die saisonbereinigte Arbeitslosenquote ist von 12% im März 2005 auf ca. 9% Ende 2007 zurückgegangen, während die für den internationalen Vergleich maßgebliche Arbeitslosigkeit laut ILO im Dezember 2007 nur noch bei 7,8% lag. Die Wirtschaftsanalysten rechnen mit einem weiteren Rückgang der Arbeitslosenzahlen und erwarten mittelfristig ca. 3 Mio. Arbeitslose.

Für 2008 Nachfragerückgang deutscher Produkte erwartet Eine weitere Steigerung der Wettbewerbsfähigkeit ist für das laufende Jahr

nicht in Sicht, behauptet die Investmentbank Goldman Sachs in ihrer jüngsten Deutschlandanalyse. Hintergrund ist die von den Gewerkschaften geforderte Einführung von Mindestlöhnen, was die wirtschaftliche Entwicklung hemmen wird. Auch die internationale Nachfrage nach deutschen Produkten, z.B. Fahrzeugen, Haushaltsgeräten oder Stahl dürfte zurückgehen.

Eine sinkende Nachfrage nach deutschen Produkten kann sich mittelbar spürbar auf das Volumen ungarischer Ausfuhren auswirken.

Dennoch geht die Financial Times Deutschland für das laufende Jahr davon aus, dass trotz zunehmender Risiken in der Weltwirtschaft von einem Einknicken des Wachstums der deutschen Wirtschaft oder einer neuerlichen Rezession keine Rede sein kann. Die deutsche Bundesregierung korrigierte zwar ihre Wachstumserwartungen für 2008 laut Bundeswirtschaftsminister Michael Glos (CSU) von 2,4 Prozent auf knapp 2%. Die Lage des Arbeitsmarktes wird sich aber trotz eines Rückgangs in der Wachstumsdynamik –

wenn auch nur in bescheidenem Maße – weiter verbessern. Die Inflationsrate wird für 2008 mit1,9% angegeben.

Negative Auswirkungen auf die ungarische Wirtschaft wahrscheinlich György Barcza, Chefanalyst für Wertpapieranlagen bei der ungarischen K&H Bank, ist der Meinung, dass sich eine sinkende Nachfrage nach deutschen Produkten mittelbar spürbar auf das Volumen ungarischer Ausfuhren auswirken kann, da Deutschland der wichtigste Abatzmarkt ungarischer Exporte ist. Nach Angaben des ungarischen Statistischen Zentralamtes KSH beliefen sich die Ausfuhren nach Deutschland in den ersten elf Monaten des Jahres 2007 auf insgesamt 18 Mrd. Euro und machten damit mehr als 28% der ungarischen Exporte aus. Ein großer Teil dieser Lieferungen wird jedoch in deutsche Exportprodukte eingebaut und gelangen dann auf die Weltmärkte. Es ist nicht ausgeschlossen, dass die Auftragsbestände einzelner ungarischer Exportbranchen zurückgehen, was im weiteren Verlauf zu einer Verlangsamung des Wachstums oder gar einem Ausfuhrrückgang führen kann. Csaba Szajlai

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1

19

Branchen und Märkte

Pharmasektor in Budapest und Debrecen

Generika sind Trumpf

Die Pharmaindustrie in Ungarn kann auf eine über einhundert Jahre alte Geschichte zurückblicken und hat solch etablierte Unternehmen hervorgebracht wie etwa die an der Budapester Börse notierte Richter-Gedeon. Doch trotz dieser hervorragenden Tradition und obwohl ungarische Arzneimittelhersteller gern auf ihre regen Forschungs- und Entwicklungsaktivitäten verweisen, sind in der jüngeren Vergangenheit nur wenige innovative, in Ungarn entwickelte Medikamente auf den Markt gekommen.

U

rsachen dafür sind einerseits die in Ungarn eher rar gesäten Finanzierungsmöglichkeiten für Forschung und Entwicklung, andererseits aber auch mangelhafte Management-Fertigkeiten im Forschungs- und Innovationssektor Ungarns. Ausländisches Kapital ist indes bei Innovatoren im ungarischen Pharmasektor gefragt.

20

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

„Der ungarische Pharmamarkt ist von traditionellen, heimischen Generika-Herstellern geprägt und von Vertretungen großer, internationaler und innovativer pharmazeutischer Unternehmen“, sagt Zsolt Szepesházi, Senior Manager und Experte für den Pharmasektor bei PriceWaterhouseCoopers (PwC) Ungarn in Budapest. Obgleich viele der ungarischen Generika-Hersteller stolz seien auf ihre innovativen Forschungs- und EntwicklungsAktivitäten, würden diese Unternehmen nicht viele neue innovative Medikamente sondern eher verbesserte Generika produzieren. Zoltán Szilvássy, Professor an der Debrecener Universität und Chef des dort ansässigen Instituts für Pharmakologie und Pharmakotherapie, pflichtet Szepesházi bei: „Während der vergangenen 50 Jahre sind in Ungarn nur sechs neue Medikamente entwickelt worden.“

Innovative Netze Leider hätten viele Länder der Region Mittel- und Osteuropa noch nicht den langfristigen Nutzen von innovativen Produkten erkannt und fokussierten deshalb eher auf kurzfristig gewinnbringende Trends, erklärt Szepesházi. In diesem Licht müsse auch der Vertrieb von Generika in Ungarn gesehen werden. Die Voraussetzungen für Forschung und Entwicklung in Ungarn seien dagegen eigentlich ziemlich günstig. So gebe es hier eine Reihe von international anerkannten Wissenschaftlern, deren Kapazitäten zur Verfügung stünden. „Zu den Hauptproblemen gehören die mangelhaften Finanzierungsmöglichkeiten für Forschung und Entwicklung in Ungarn”, sagt der PwC-Experte. Die Regierung sollte die Entwicklung eines zuverlässigen Systems fördern, durch das viel versprechende Forschungs- und Entwicklungsprojekte Venture Capital oder andere Arten der Finanzierung finden könnten. Forschung und Entwicklung in Ungarn werde indes vor allem von internationalen, global agierenden Pharmaunternehmen betrieben und finanziert, sagt Szepesházi. Beispiele dafür seien etwa die französische Servier, die kürzlich die Eröffnung eines

Branchen und Märkte Forschungseinrichtungen zu vergeben. Vor allem wenn die Kooperation mit den führenden Behörden der Kommune hervorragend funktioniere, wie etwa in Debrecen, könne das ein sehr attraktiver Anreiz für Unternehmen mit dementsprechenden Projekten sein.

Indien und Fernost als neue Märkte Wie Szepeshazi von PwC sieht der Wissenschaftler indes den ungarischen Pharmamarkt vor allem von Generika-Produkten geprägt. Damit folgt Ungarn einem internationalen Trend hin zu diesen Nachahmerprodukten, die deutlich billiger als Originalpräparate im Markt gehandelt werden. Dieser verstärkte Preis-Wettbewerb durch Generika kombiniert mit einer Konsolidierungstendenz im internationalen Pharmasektor setzt weltweit die Arzneimittelhersteller unter Druck, insbesondere jene mit innovativer Ausrichtung. Auch in Ungarn ist diese Entwicklung spürbar, wobei dort noch als gesonderte Belastung die aktuelle Gesundheitspoli-

Der ungarische Pharmamarkt ist von traditionellen, heimischen GenerikaHerstellern geprägt und von Vertretungen großer, internationaler und innovativer pharmazeutischer Unternehmen

Foto: Best Relation

Forschungs- und Entwicklungszentrums in Ungarn angekündigt habe, oder Teva, die das Gleiche getan habe. Grundsätzlich stimmt Szilvássy dieser Einschätzung zu. Allgemein stimme die Analyse schon, dass es an Finanzierungsquellen, wie etwa Wagniskapital für Forschung und Entwicklung, mangele und dass es schwierig sei, an solche finanziellen Mittel zu gelangen. Allerdings bleibe den ungarischen Universitäten die Möglichkeit, Pharmaforschungsprojekte anzulegen, unter Umständen gemeinsam mit einem Unternehmen. Ein großes Problem sei dabei aber oft, dass es den Wissenschaftlern und Forschungseinrichtungen oft an den nötigen Kenntnissen und Fertigkeiten für das Management und für die Erstellung eines tragfähigen Geschäftsplanes fehle. In diesem Punkt liege in Ungarn noch Vieles im Argen. „Zudem fehlt noch eine echte Innovationskultur”, sagt Szilvássy. Sein Institut habe indes aus den bisher gemachten Erfahrungen gelernt und verfüge inzwischen über bankfähige Forschungs- und Entwicklungsprojekte. Die Einrichtung mit ihren 19 Vollzeit-Forschern habe bereits fünf Spin-Off-Unternehmen hervorgebracht, von denen zwei Venture-Capital-Mittel erhalten hätten.

Für einen großen Fortschritt hält Szilvássy in diesem Zusammenhang die Bildung von innovativen Netzen innerhalb von Clustern, wie etwa den Pharmaclustern in Budapest und Debrecen. Das stärke den Innovationsbereich und gebe Unternehmen, vor allem solchen, die keine eigene Forschung und Entwicklung betrieben, die Möglichkeit, diese projektweise an externe

tik hinzukommt, die unter anderem bei der Verschreibung von Arzneimitteln auf Kostenoptimierung abzielt. Weil Generika billiger als Originalpräparate sind, werden Nachahmerprodukte bei der Kostenerstattung bevorzugt. Gleichzeitig trägt diese gesundheitspolitische Situation zum guten Marktpotenzial von Generika in Ungarn bei. Doch

vor dem Hintergrund dieser Entwicklung und deren eher negativen Auswirkungen auf die Ertragskraft der Pharmahersteller machten in den vergangenen Monaten gelegentlich auch immer wieder Meldungen die Runde, wonach verschiedene Investitionsvorhaben im Pharmasektor überprüft, verkleinert oder ganz eingefroren werden sollten. Auch von teilweisen Produktionsverlagerungen nach Fernost, bspw. Indien, war die Rede. Doch neben Kostenvorteilen dürften strategische Überlegungen eine Rolle spielen, denn sowohl Szepesházi (PwC) als auch Szilvássy (Debrecener Universität) sehen in Indien und Fernost die neuen Absatzmärkte für Pharmaprodukte. „Ein neuer Trend ist in den aufstrebenden, sich entwickelnden Märkten in Indien und Fernost zu beobachten, dessen Wachstumsraten wertvolle Chancen nicht nur für Pharmaunternehmen aus der Region Mittel- und Osteuropa sondern auch aus Europa und den USA bieten wird”, so Szepesházi. „China zeigt eine starke Nachfrage”, fügt Szilvássy hinzu. Die geschäftlichen Verbindungen zwischen China und Ungarn seien bereits sehr eng und verschiedene Abkommen zwischen den beiden Ländern seien schon abgeschlossen, sagt er. So habe RichterGedeon bereits heute ein Werk in China und die israelische Teva, die auf dem ungarischen Markt stark vertreten ist, verfüge dort über zwei Werke. Hauptexportmärkte für die ungarischen Arzneimittelhersteller seien gegenwärtig aber vor allem die Länder Mittelund Osteuropas sowie Russland, sagt Szepesházi. Hintergrund dafür sei die Reaktivierung der alten Handelsbeziehungen mit diesen Märkten aus der Zeit des Ostblocks. Das Beispiel Richter-Gedeon macht es deutlich: So wuchs der Unternehmensumsatz in den ersten neun Monaten des Jahres 2007 allein über die Ausfuhren, die im Jahresvergleich um 28,4% zulegten, während gleichzeitig die Binnennachfrage um 0,5% nachgab. Volumenmäßig einen der beiden größten Posten machten dabei mit 284,7 Millionen US-Dollar die Exporte in die GUS-Staaten aus. „Von marktrelevanten Anwendungen für die Pharmaindustrie aus der Genforschung in Ungarn habe ich bisher nichts Konkretes gehört“, ergänzt indes Szepesházi. „Das bedeutet aber nicht, dass da nicht noch etwas erwarten werden könnte, zumal Ungarn über sehr gute Spezialisten verfügt.“ Andreas Vogler

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1

21

Management

Interview

Freistilringer der Konfliktbewältigung Adrian Schweizer zu den Besonderheiten und den Vorteilen der innerbetrieblichen Wirtschaftsmediation

Was ist das Besondere an der innerbetrieblichen Mediation?

Gestatten Sie mir zunächst erst eine kurze Begriffsbestimmung: Als innerbetriebliche Mediation bezeichnen wir die Konfliktlösung von dysfunktionalen Teams in Unternehmen. Beispielsweise von Marktteams, die sich mehr mit sich selbst beschäftigen, als mit ihren Kunden, von Abteilungsleiterrunden, die sich nicht auf ein gemeinsames Statement gegenüber ihren Vorgesetzten einigen können oder von Vorständen, die sich nicht über eine gemeinsame Unternehmensstrategie einig sind. Im Gegensatz zur zwischenbetrieblichen Mediation, wo meistens versucht wird, zwischen zwei Parteien einen justiziablen Konflikt außerhalb des Gerichtes zu lösen, geht es hier um das Lösen von Konflikten mit mehr als zwei Parteien. Die Konflikte sind zudem nicht justiziabel, da kein Gericht über die Richtigkeit einer Konzernstrategie entscheiden kann und will. Die innerbetriebliche Mediation verlangt vom Medi-

ator, dass er – anders als in der zwischenbetrieblichen Mediation – ein auf jeden Fall individuelles und auf den konkreten Fall zugeschnittenes Konfliktlösungsdesign entwickelt. Die „normalen fünf Schritte“, also Spielregeln, Positionen, Interessen, Optionen, Lösung, funktionieren nämlich nur noch sehr beschränkt in Gruppen, die mehr als zwei Leute aufweisen. Diese Notwendigkeit verlangt vom Mediator nicht unbedingt eine juristische Ausbildung, wie es der Markt heute von zwischenbetrieblichen Mediatoren meist verlangt, dafür aber vertiefte Kenntnisse in Betriebswirtschaft, Psychologie und Soziologie. Die innerbetriebliche Mediation ist, um es auf einen Nenner zu bringen, die Königsklasse der Mediation. Oder anders ausgedrückt: Wenn man die zwischenbetriebliche vielleicht mit griechischrömischem Ringen vergleichen kann, so ist die innerbetriebliche Mediation vermutlich Freistilringen! Welche Vorteile bietet die innerbetriebliche Mediation einem Unternehmen?

Es gibt Untersuchungen, die belegen, dass in einem Unternehmen, in dem Streit herrscht, die Mitarbeiter sich zu 80 und

Deutschland: Rechtsdienstleistungsgesetz regelt Mediation Inkrafttreten zum 1. Juli 2008 wahrscheinlich Am 11. Oktober 2007 hat der Deutsche Bundestag in 2. und 3. Lesung die Novellierung des Rechtsberatungsrechts verabschiedet. Mit der erforderlichen Zustimmung des Bundesrates kann das Rechtsdienstleistungsgesetz (RDG) zum 1. Juli 2008 in Kraft treten. In § 2 Abs. 3 Nummer 4 des neuen Rechtsdienstleistungsgesetzes ist definiert, dass es sich bei Mediation nicht um eine Rechtsdienstleistung handelt. Damit bestätigt der Gesetzgeber die Mediationspraxis: Mit dem neuen RDG ist der Beruf des Mediators nicht nur Vertretern einzelner Ausbildungsdisziplinen vorbehalten und beendet damit frühere Diskussionen, Mediation möglicherweise nur Rechtsanwälten zu überlassen. Wenn rechtliche Beratung erforderlich ist, übernimmt der Mediator diese nicht selbst. Insoweit ist die Zusammenarbeit mit Rechtsanwälten möglich und notwendig. Näheres siehe http://www.bmj.de/media/archive/1305.pdf.

22

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

mehr Prozent ihrer Zeit mit sich selbst und nur zu 20 Prozent mit ihrer eigentlichen Aufgabe beschäftigen. Wenn es dem Mediator gelingt, diese Zahlen positiv zu verschieben, kann das einen Gewinnsprung des Unternehmens einleiten oder sogar dessen Existenz sichern. Können Sie das mit einem besonders beispielhaften Fall aus Ihrer Mediationspraxis erläutern?

Mein größter und schwierigster Fall war die Zusammenführung von 15 Fachhochschulen zu einer einzigen University of Applied Sciences in der Schweiz. Schwierig deshalb, weil schon zwei andere Mediatoren daran gescheitert waren: Der eine versuchte, die Zusammenführung klassisch mediativ zu steuern, der andere ließ die Mitarbeiter der Fachhochschulen außen vor und erarbeitete das Fusionskonzept, ohne die Betroffenen wesentlich einzubeziehen. Ich ging anders vor: Unter den 10.000 Professoren und Studenten der zukünftigen

Management University of Applied Sciences wurden 240 ausgewählt und in einen Prozess zur Entwicklung der Mission, der Vision und des Leitbilds involviert.: „Stellen Sie sich vor, wir hätten unsere gemeinsame Fachhochschule schon: Wem würde sie dienen? Wo würde sie in 10 Jahren stehen? Welche Werte der Zusammenarbeit würden gelten?“ Zunächst wurde ein Projektsteuerungsteams gebildet, und anschließenden Klausuren durchgeführt, zunächst mit den Bildungsministern der beteiligten Kantone und deren Verwaltungsvorstehern. Diese gaben die „Leitplanken“ vor. Dann wurden 5 Tage lang 60 Fachhochschulräte, Professoren und Studenten auf einer Alp in der Zentralschweiz versammelt, und schließlich arbeiteten die Beteiligten selbst in Arbeitsgruppen die Strategien aus, die für die Umsetzung der vorher gefundenen Mission, der Vision und des Leitbildes nötig waren. Der Prozess dauerte vier Jahre und am 1.1.2006 wurde die Fachhochschule Nordwestschweiz offiziell eröffnet.

denten nicht hauptsächlich Theorie, die sie dann niederzuschreiben und auswendig zu lernen haben, sondern ich gebe ihnen Fälle zum Durchspielen. Gemeinsam erarbeiten wir dann, welche Lösungsmethoden funktionieren und welche nicht. Inhaltlich lege ich großen Wert darauf, dass die zukünftigen Mediatoren lernen, ihren Mandanten keine Ratschläge zu geben, sondern den Prozess der Konfliktlösung zu steuern. Dazu müssen sie lernen, sich nicht nur auf die Menschen zu konzentrieren, sondern auch einen Blick auf das System der Interaktionen zwischen den Menschen zu werfen. Dies geschieht mittels einer profunden Kenntnis kommunikativer Strukturen. Dabei ist meines Erachtens die Kunst und Wissenschaft des Neurolinguistischen Programmierens (NLP) eine der wirkungsvollsten Methoden, die ich selbst vor 20 Jahren bei deren Begründern Richard Bandler, John Grinder und Robert Dilts in Kalifornien gelernt habe.

Wie unterrichtet man innerbetriebliche Wirtschaftsmediation, was lernt ein Mediator?

Was raten Sie Studenten, die sich bei der DUBZ & Steinbeis zum Wirtschaftsmediator ausbilden lassen?

Ich unterrichte nicht pädagogisch, sondern andragogisch, d.h., nicht deduktiv, sondern induktiv: Ich erzähle meinen Stu-

Ich rate den Studenten immer wieder, dass sie offen sein sollen für neues Erleben und neue Erfahrungen und dass sie

davon ausgehen sollen, dass Mediation ein weites Feld ist, in dem es sehr viel zu lernen gibt. Juristen sage ich meistes auch: „Sie haben 5-7 Jahre gebraucht, um die Konfliktlösung auf juristische Weise zu erlernen. Seien Sie also offen für das, was jetzt kommt, denn hier haben Sie nur einige Monate Zeit, um einen vermutlich noch komplexeren Stoff zu erlernen!“ Kann man Kenntnisse der Mediation auch im Alltag nutzen?

Die meisten Studenten berichten mir, dass Sie durch den Mediationskurs erstmals ein profundes Verständnis dafür entwickelt haben, was zwischenmenschliche Kommunikation überhaupt ist und wie sie funktioniert. Auch wenn sie nicht als Mediator arbeiten, helfen ihnen die erlernten Tools immens im täglichen Umgang mit Chefs, Mitarbeitern und Kunden. Mediation ist nichts anderes als professionelle zwischenmenschliche Kommunikation. Adrian Schweizer lebt und lehrt in der Schweiz. Er ist ein international anerkannter Wirtschaftsmediator und beteiligt sich derzeit als Coach und einer der leitenden Trainer an den vom Deutsch-Ungarischen Bildungszentrum organisierten ersten Wirtschaftsmediatorenkursen in Ungarn.

Gazdasági mediáció

Alternatív vitarendezési eljárások

Wirtschaftsmediation

Alternative Streitbeilegungsverfahren

Konferencia és bemutató workshop Konferenz und Demo-Workshop

2008. február 26. | 26. Februar 2008 Szervezési információk

Organisatorische Hinweise

A rendezvény helyszíne: Német-Magyar Gazdaság Háza 1024 Budapest, Lövőház u. 30.

Veranstaltungsort: Haus der Deutsch-Ungarischen Wirtschaft Lövőház u. 30, 1024 Budapest

Kontaktszemély: Tóth Emese Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Tel.: +36-1-345-7626, Fax: +36-1-345-7648 E-mail: [email protected], Internet: www.duihk.hu

Ansprechpartnerin: Emese Tóth Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer Tel.: +36-1-345-7626, Fax: +36-1-345-7648 E-Mail: [email protected], Internet: www.duihk.hu

A kedvezményes részvételi díj DUIHK-tagok részére nettó 9.000.- Ft/ fő, nem tagok részére nettó 12.000.- Ft/ fő. A rendezvényen szinkrontolmácsolást biztosítunk

Die Teilnahmegebühr für DUIHK-Mitglieder beträgt netto 9.000.- HUF pro Person, für Nicht-Mitglieder netto 12.000.- HUF pro Person. Simultanübersetzung während der Veranstaltung

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1

23

Standort

Wirtschaftsstandort Debrecen

Europas Tor zu Russland Das jahrhundertealte Handelszentrum Debrecen gilt als Drehscheibe der Wirtschaftsbeziehungen zwischen der Europäischen Union und Russland. In den vergangenen Jahren sind neue Industriezweige mit hoher Wertschöpfung entstanden, wie z.B. die Messtechnik, die Pharmaproduktion oder die Herstellung von Turbinenteilen. Wissenschaft, Forschung und Entwicklung spielen zudem eine immer größere Rolle für die Wirtschaft der Stadt.

sen, ein fünfter ist bereits im Entstehen. Ungewöhnlich ist dabei vor allem, dass neben jeweils zwei von der Debrecener Stadtverwaltung bzw. von privaten Betreibern geführten Parks auch die Universität Debrecen einen Industriepark unterhält. Auch dies belegt die große Bedeutung, die die Stadt der Aus- und Weiterbildung beimisst. Debrecen verfügt allein über knapp zwanzig berufsbildende Schulen und trägt damit den gestiegenen Anforderungen der Wirtschaft Rechnung. Die Universität zählt 28.000 Studenten und bildet unter anderem Experten in den Bereichen Technik, Informationstechnik und Umwelt aus. Das Engagement bleibt nicht ohne Erfolg: verfügten 1990 lediglich 40% über einen mittleren Schulabschluss, stieg dieser Anteil 2001 auf bereits über 50%. Der relative Akademikeranteil stieg noch stärker: 1980 hatten gerade einmal 10 von 100 Einwohnern einen Hochschulabschluss, 1996 waren es bereits 16% und 2001 schon 20%.

Ungenutzte Potentiale Dennoch kämpft auch Debrecen – wie die meisten anderen Städte des Landes – mit einem Beschäftigungsproblem. Während die Einwohnerzahl seit den neunziger Jahren nahezu unverändert blieb, ging die Anzahl der Beschäftigten gegenüber Spezifische Kennzahlen der registrierten Unternehmen in der Stadt Debrecen, der umliegenden Region und den Komitatszentren zum Jahresende 2004

D

ebrecen hat zwar nur etwas mehr als 200.000 Einwohner, gilt aber als Drehkreuz zwischen der Europäischen Union auf der einen und Russ­ land, der Ukraine, Rumänien sowie der Slowakei auf der anderen Seite. Dank seiner Lage verfügt es über wichtige Verkehrsanbindungen: Die Schiene stellt die Verbindung zu Russland über die Ukraine her, in die andere Richtung erreicht man Budapest mit dem Intercity in gut zwei Stunden. Seit der Fertigstellung der Autobahn M3 und der zum Zubringer ausgebauten M35 können die umliegenden Großstädte Miskolc und Nyíregyháza auch per Straße als Transitstationen zur Slowakei und Ukraine bequem erreicht werden, über die Fernverkehrsstraße 47 besteht zugleich eine direkte Verbindung nach Oradea (Grosswardein) in Rumänien. Schließlich verfügt Debrecen auch über einen für den internationalen Zivilflugverkehr zugelassenen Flughafen, der zudem nur 5 Kilometer vom Stadtzentrum entfernt liegt. Als Zolldurchgangsstelle besitzt

24

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn



Anzahl der Anzahl von Unternehmen Unternehmen mit mehreren Gesellschaftern je 1.000 Einwohner je 1.000 Einwohner

Anteil der Einzelunternehmen (%)

Debrecen

138,3

59,1

57,3

Szolnok

145,2

55,3

61,9

Nyíregyháza

165,8

67,8

59,1

Miskolc

128,7

55,5

56,9

Szeged

145,9

53,7

63,2

Quelle: Regionales Statistisches Jahrbuch, 2004

er praktisch über dieselben Zulassungen wie der internationale Flughafen Ferihegy in Budapest, ein modernes ILS-Navigationssystem ermöglicht den sicheren Flugverkehr auch bei eingeschränkter Sicht, seit dem Frühjahr 2007 ist der Flughafen auch als Luftleitstelle tätig. Im vergangenen Jahr wurden Charterverbindungen zu 15 europäischen Zielen bedient, das Fluggastaufkommen lag bei mehr als 43.000.

Uni als Industrieparkbetreiber Debrecen hat frühzeitig die Bedeutung von Industrieparks für die wirtschaftliche Entwicklung erkannt. Mittlerweile sind vier Standorte als Industrieparks ausgewie-

1990 um etwa 15% zurück. Die Arbeitslosenrate ist mit gut 6% zwar nicht übermäßig hoch, zugleich sind aber 55% der Bevölkerung zwischen 15 und 74 Jahren „erwerbsmäßig nicht aktiv“, was im Sprachgebrauch der Statistiker bedeutet, dass sie dem Arbeitsmarkt nicht zur Verfügung stehen. Das liegt deutlich über dem landesweiten Durchschnitt von etwa 44%, der wiederum im europäischen Vergleich schon als sehr hoch gilt. Gerade hier liegt – auch – für Debrecen ein beträchtliches Potential, um langfristig den Arbeitskräftebedarf der Wirtschaft zu sichern und zugleich die Nachhaltigkeit der öffentlichen Haushalte zu gewährleisten.

Recht & Tipps

Neuregelungen im ungarischen Umsatzsteuergesetz

Reverse Charge bei Immobilien Am 1. Januar 2008 ist das neue Umsatzsteuergesetz in Kraft getreten, das wesentliche Änderungen für den Bau- und Immobiliensektor mit sich bringt.

die bisherige Ausweisung der Umsatzsteuer auf Rechnungen entfällt. Damit vereinfacht sich das bislang übliche Verfahren, wonach der Leistungserbringer eine Rechnung mit Umsatzsteuer ausgestellt und die Steuer abgeführt hat, und der Leistungsempfänger berechtigt war, sich die auf der Leistung lastende und von ihm zu tragende Umsatzsteuer als Vorsteuer vom Finanzamt zurück zu holen.

Bei jedem immobilienbezogenen Geschäft muss nunmehr geprüft werden, ob dieses grundsätzlich der Umsatzsteuer unterliegt und wenn ja, nach welchem System diese zu entrichten ist.

Voraussetzung des jetzt ausgeweiteten Reverse Charge Systems ist, dass beide Vertragsparteien in Ungarn als Umsatzsteuersubjekte registriert sind. Bei Dienstleistungen an private Endverbraucher ist die Umsatzsteuer weiterhin nach den geltenden Regeln zu entrichten.

Anwendungsfälle des Reverse Charge Systems

D

as neue Umsatzsteuergesetz erweitert den Anwendungsbereich des so genannten Reverse Charge Systems auf Dienstleistungen des Immobilienmarktes. Ob es damit gelingt, den nach Einschätzung des Gesetzgebers zunehmenden Umsatzsteuerbetrug zu bekämpfen, bleibt abzuwarten. Auf jeden Fall bedeuten die neuen Regelungen für den Immobiliensektor in der Anfangsphase mehr administrativen Aufwand. Bei jedem immobilienbezogenen Geschäft muss nämlich nunmehr geprüft werden, ob dieses grundsätzlich der Umsatzsteuer unterliegt und wenn ja, nach welchem System diese zu entrichten ist. Nach dem Reverse Charge System entrichtet künftig der Leistungsempfänger die Umsatzsteuer unmittelbar an den Fiskus,

26

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

1. Übergabe einer Immobilie auf Grundlage eines Bauvertrages Das Reverse Charge Verfahren ist anzuwenden, wenn auf Grundlage eines Bauvertrages eine Immobilie (ein Teil einer Immobilie) an den Auftraggeber übergeben wird. 2. Kauf von Immobilien Grundsätzlich ist der Verkauf einer Immobilie umsatzsteuerbefreit. Ausgenommen sind in Bau befindliche Immobilien, neue Immobilien und Baugrundstücke, deren Verkauf umsatzsteuerpflichtig ist und deren Umsatzsteuer in jedem Fall vom Verkäufer abzuführen ist. Liegt hingegen keine dieser drei Ausnahmen vor, hat der Verkäufer die Möglichkeit, für die Umsatzsteuerpflicht zu optieren, um sich die Möglichkeit des

(eigenen) Vorsteuerabzuges zu sichern. Im Falle dieser Umsatzsteueroption ist der Verkauf nach dem Reverse Charge System zu besteuern. 3. Immobilienbezogene Dienstleistungen Dem Reverse Charge System unterliegen auch Dienstleistungen wie Bau, Installation, Erhaltung, Reinigung, Reparatur, Ausbesserung, Umbau und Abbruch sowie die damit verbundene Beschäftigung von Arbeitskräften. Als Immobilie gelten nicht nur Grundstücke und Gebäude, sondern auch deren Bestandteile, beispielsweise Zäune oder Pflanzen. Rasenmähen gilt daher als immobilienbezogene Dienstleistung, die dem Reverse Charge System unterliegt. Im Falle mehrerer, verschiedenartiger Dienstleistungen, wie sie etwa im Property Management Vertrag vorliegen, ist auf Grundlage der Haupttätigkeit zu entscheiden, ob die Gesamtdienstleistung nach dem Reverse Charge System zu besteuern ist . Das Reverse Charge System gilt nicht für die Vermietung von Immobilien. Seit dem 1. Januar 2008 ist die Vermietung sowohl von Büro- als auch Wohnimmobilien von der Umsatzsteuer grundsätzlich befreit, der Vermieter hat aber die Möglichkeit, für die Umsatzsteuerpflicht zu optieren.

Vorsteuerabzug wie gehabt Ohne Auswirkung bleibt die Anwendung des Reverse Charge Systems auf den Vorsteuerabzug. Auch wenn also der Leistungsempfänger zur Entrichtung der Umsatzsteuer verpflichtet ist, steht ihm grundsätzlich das Recht zu, diese Umsatzsteuer als Vorsteuer geltend zu machen. Allerdings kann die Berechtigung zum Vorsteuerabzug in manchen Fällen erst zu einem späteren Zeitpunkt eintreten als die Verpflichtung zur Entrichtung der Umsatzsteuer, da der Vorsteuerabzug an strengere Voraussetzungen geknüpft ist. Mag. iur. Wilhelm Stettner Rechtsanwälte Dezső & Partner

Recht & Tipps

Vergabemonitor

Aufgaben nach der Auftragserfüllung

§

Bieter, die in einem Vergabeverfahren den Zuschlag erhalten und den erteilten Auftrag anschließend erfüllt haben, haben auch nach der Auftragserfüllung bestimmte Regeln zu beachten, um die vereinbarte Vergütung für die Auftragserfüllung bekommen zu können. Aus der folgenden Übersicht erfahren Sie, was Sie als Bieter nach der Auftragserfüllung noch zu tun haben.

Leistungsbestätigung: Nach der Auftragserfüllung (oder nach Erhalt der Fertigstellungsanzeige) hat sich der Auftraggeber (Besteller) zu äußern, ob er die Leistung annimmt. Obwohl dies die Pflicht des Auftraggebers ist, sind Bieter gut beraten, wenn sie die gebotene Sorgfalt auch bei der Einholung der Leistungsbestätigung nicht missen lassen. Denn bei einer Nichtzahlung durch den Auftraggeber kann nur dann Inkasso zulasten des Bankkontos des Auftraggebers erteilt werden, wenn der Bieter bereits im Besitz der Leistungsbestätigung ist. Anzeige über die Bezahlung der Nachunternehmer: Der Bieter hat den Auftraggeber zu unterrichten, ob er den an der Auftragserfüllung beteiligten Nachunternehmern die diesen zustehende Vergütung ausgezahlt oder die Auszahlung verweigert hat. Versäumt er dies, sind seine Nachunternehmer berechtigt, mit dem Auftraggeber direkt in Kontakt zu treten und den Auftraggeber selbst über die Auszahlung der Vergütung zu informieren. Zahlung nur mit Unbedenklichkeitsbescheinigung: Laut geänderter ungarischer MwSt.-Gesetzgebung müssen sowohl Bieter, die den erhaltenen öffentlichen Auftrag erfüllt haben, als auch ihre eventuellen Nachunternehmer ab dem 1. März 2008 eine höchstens 15 Tage alte Unbedenklichkeitsbescheinigung über das Nichtbestehen von Steuer- und Zollschulden an den Auftraggeber (Besteller) bzw. – als Nachunternehmer – an den Bieter (Generalunternehmer) vorlegen, um die ihnen für die Auftragserfüllung zustehende Vergütung zu bekommen, sofern die auszuzahlende Vergütung mehr als HUF 100.000, – netto pro Monat beträgt.

§

Sollte der Bieter (Generalunternehmer) in Ermangelung der Unbedenklichkeitsbescheinigung Zahlungen an den Nachunternehmer tätigen, haftet er bis zur Höhe der Zahlungen solidarisch mit dem Nachunternehmer für dessen zum Zahlungszeitpunkt bestehende Schulden gegenüber der öffentlichen Hand. Wenn das Finanzamt bestehende Schulden gegenüber der öffentlichen Hand ausweist, trifft es gemäß den einschlägigen Vollstreckungsregeln unverzüglich Maßnahmen für die Pfändung der Vergütungsforderung. Nach der Pfändung ist der Bieter (Generalunternehmer) von der solidarischen Haftung für die Schulden des Nachunternehmers befreit und kann die nach der Vollstreckung verbleibende Restvergütung an den Nachunternehmer auszahlen. Bei Zahlungen zwischen verbundenen Unternehmen haften alle am öffentlichen Auftrag beteiligten verbundenen Unternehmen bis zur Höhe der Zahlung solidarisch für die zum Zahlungszeitpunkt vorhandenen Steuer- und Zollschulden jenes verbundenen Unternehmens, das die Zahlung empfangen hat.

Vergabeverfahren – Vorschau

Die Magyar Autópálya Kezelő Zrt. (Ungarische Autobahnverwaltungs- AG) als öffentliche Auftraggeberin hat eine Angebotsaufforderung in einem offenen Verfahren für die Vergabe eines Auftrags über Fahrbahnbelagserneuerung auf einer Strecke der Autobahn M1 und über die Durchführung von Korrosions- und Aufprallschutzmaßnahmen an einzelnen Autobahnunterführungen veröffentlicht. Der Auftragsumfang umfasst eine 22,4 km lange Strecke einer Autobahnhälfte, drei Autobahnknoten und neun Brücken.

Die Einreichungsfrist für die Angebote ist der 25.02.2008, 14.00 Uhr. Durchführungsfrist des Auftrags ist der 31.10.2008. Der geschätzte Auftragswert beträgt angesichts der Eignungskriterien mindestens HUF 500.000.000,-. Weitere Informationen: TED 2008/S 9-009782 Die Stadtverwaltung der Stadt Csongrád als öffentliche Auftraggeberin hat eine Angebotsaufforderung in einem offenen Verfahren für die Vergabe eines Auftrags über „Rekultivierungsarbeiten von kommunalen Abfalldeponien im Rahmen des Projektes für Kommunalabfallwirtschaft der Region Homokhátság“ veröffentlicht. Angebote können für drei Auftragsteile, für die Rekultivierung von insgesamt 83 Abfalldeponien, abgegeben werden. Der geschätzte Gesamtwert des Auftrags beträgt EUR 20.000.000,-. Die Einreichungsfrist für Angebote ist der 17.03.2008, 10.00 Uhr. Die Laufzeit des Auftrags beträgt 26 Monate gerechnet vom Tag der Auftragserteilung. Weitere Informationen: TED 2008/S 14-017198

Ergebnisse und Verträge

Das Ungarische Staatsvermögensverwaltungsamt (Kincstári Vagyoni Igazgatóság – KVI) als öffentlicher Auftraggeber hat das Vergabeverfahren, das zuvor zur Verwirklichung des neuen ungarischen Regierungsviertels ausgeschrieben wurde, für erfolglos erklärt. Die diesbezügliche Bekanntmachung ist in der TED-Datenbank am 22. Januar 2008 unter Nr. 2008/S 14-016780 erschienen. Laut Auskunft des zuständigen Beauftragten des ungarischen Ministerpräsidenten hat der öffentliche Auftraggeber das Vergabeverfahren für erfolglos erklärt, weil er nicht mehr in der Lage ist, den öffentlichen Auftrag zu erteilen. Im eingestellten Vergabeverfahren wurde übrigens nur vom Konsortium bestehend aus Europolis Kft. und Kész Kft. ein gültiges Angebot vor gelegt. Orsolya Hajós, Attila Dezső Dezső & Partners Rechtsanwälte

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1

27

Kultur anzustoßen und individuelle Kreativität zu fördern. Probleme, die nach der Arbeitszeit in einer gelösten Atmosphäre besprochen werden können, befördern mitunter Lösungen, an die im normalen Büroalltag keiner denken würde. After Work Partys sind mittlerweile auch in Ungarn ein Trend geworden, wobei eine zunehmende Segmentierung am Markt zu beobachten ist. Für einzelne Branchen werden separate Partys organisiert. So entstanden zum Beispiel die „Sales-Kneipe“, ein Lokal für die jungen Sales-Manager oder die „Banker-Kneipe“. Neu sind die Treffen, die von online– communities organisiert werden: die Mitglieder begegnen sich virtuell statt in der Realität. Die Seiten dieser Gemeinden (iwiw, mywip usw.) dienen zwar dem Ausbau privater Verbindungen, es gibt aber

After-Work-Partys

Feier-Abend Gemeinsame Aktivitäten nach Arbeitsschluss stärken das Team und fördern den Zusammenhalt. Klassische Partyveranstaltungen beginnen aber meist erst nach 22 Uhr und dauern bis zum Morgengrauen – nicht gerade förderlich für die Leistungsfähigkeit im Büro. Viele Clubs haben dies erkannt und bieten zur Überbrückung zunehmend After Work Partys an.

A

fter Work Partys etablierten Anfang der 90er Jahre zusehends als offene, gesellschaftliche Veranstaltungen, die die freien Kapazitäten verschiedener Diskotheken, Pubs und Klubs unter der Woche nutzen. Zielgruppe sind junge, trendbewusste Angestellte, die keine familiären Verpflichtungen haben und vorwiegend im Marketing oder der Medienbranche als Berater oder Manager tätig sind. Während klassische Partys am Wochenende stattfinden und die Nacht zum Tag machen, laufen After Work Partys zwischen 18 und

28

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

20 Uhr und sichern Diskotheken- und Klubbesitzern eine zusätzliche Einnahmequelle in einer sonst schwach nachgefragten Tageszeit. Der frühe Abend als Partyzeitraum orientiert sich dabei am Tagesrhythmus eines Arbeitnehmers, der am nächsten Tag wieder früh im Büro sein muss. Aber auch die Arbeitgeber haben erkannt, dass After-Work-Partys ungeahnte Kräfte freisetzen können. Die Partys werden gezielt gefördert, um den inneren Zusammenhalt der Firma zu stärken, eine indirekte, unverbindliche Kommunikation

auch solche, die ausdrücklich Geschäftskontakte fördern wollen (z.B. Xing). Nicht selten entstehen neue Geschäftskontakte in Folge oder auf derartigen Partys. Um als Betreiber eines After-WorkKlub erfolgreich zu sein, muss man viele Details beachten. Klubs sollten zentral, d.h. in Nähe der Bürogebäude liegen, jedoch weit genug, um sich entspannen zu können. Zudem sollten gute öffentliche Verkehrsanschlüsse vorhanden sein. After-Work-Partys sind vor allem in den USA sehr beliebt, haben sich aber auch in den Niederlanden und Deutschland schnell verbreitet, inbesondere in Großstädten wie München, Berlin oder Frankfurt. Auch Budapest kann mithalten: in den verschiedenen Programm-Magazinen findet man viele Klubs, die mit einem attraktiven Angebot an Speisen und Getränken und Unterhaltungsprogrammen (z.B. Karaoke) junge Arbeitnehmer und Studenten anlocken. Motto: entspannen nach der Arbeit oder nach der Vorlesung, Stress abbauen und vielleicht die Gelegenheit zu einem kleinen Flirt zum Wohl der Firma natürlich.

DUIHK intern

Mitgliederumfrage 2007

Zufriedenere Mitglieder, neue Aufgaben denen vor allem die persönliche Begegnung der Mitglieder in entspannter Atmosphäre im Vordergrund steht. Gut 60% der Befragten haben bereits an einem Jour Fixe teilgenommen, und dafür fast durchweg auch Bestnoten vergeben. Angebote im Zusammenhang mit Ausund Weiterbildungsmaßnahmen und für konkrete Geschäftsdienstleistungen wurden im Vergleich zum Vorjahr zwar etwas häufiger als bedeutsame Aufgaben der Kammer genannt, aber selbst nur 50-60% der

Die große Mehrheit der Mitglieder der DUIHK ist durchaus zufrieden mit der Arbeit der Kammer, in vielen Punkten konnte sogar eine Verbesserung zum Vorjahr konstatiert werden. Dies geht aus der Mitgliederbefragung hervor, die wir zum Jahresende durchgeführt haben. Danach wurden gerade neue Angebote sehr positiv aufgenommen.

Auf das Wichtige konzentrieren Dabei werden wir uns natürlich auf die wichtigsten Aufgabenfeldern konzentrieren. Dazu gehören laut Umfrage – wie schon im vergangenen Jahr – aktuelle Informationen, die Bereitstellung einer Plattform für Kontaktnetze und die Interessenvertretung gegenüber Politik und Verwaltung. Etwa

30

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

80-85% der Befragten haben diese Bereiche als „wichtig“ oder „sehr wichtig“ eingestuft. Gerade bei den Informationsangeboten gelingt es schon, diese Erwartungen auch zu erfüllen: 85% vergaben für die QuaBewertung der Dienstleistungen der DUIHK 100 %

4 93

genutzt

90

91

90 %

87

Zufriedenheit

84 83

80 %

1= sehr zufrieden 2= unzufrieden

81 74

70 %

3 61

60 %

60

50 %

45

44

2.3

40 % 2.1

2.0

30 %

2.0

1.9

1.8

1.9

1.7

1.7

2.4 42

2.2

2.1

2.3

40 34

1.9

1.9

34

1.9

32

2.0

2.3

28

2

1.9 22

20 %

18

1.5 10 %

ati on en Fac hv ort r ä ge Ma rkt üb Jou ers rF ich ixe t ,G art en Ve fes rgü Ve t r ti tun eb gss spa Re tud rtn cht ie erv s-S erm teu er ittl un u ng dZ oll be rat Ma un na g ge me ntk urs e Fac hb Zu esu lie fer c h eve rm ittl un g Me sse ser Inh vic Ve ou e ran se Se sta mi ltu na ng re so MW rgan sia ST tio Rü n cke Ink rst att ass un oU g nte rst ütz un g

Ko nta kte r

Wi rt

sch

aft

sin

for m

r tte

MO E

sle

Ne w

sei te

1 Wi U

0% We b

D

ie Antworten haben aber auch gezeigt, dass einige Dienstleistungen und Angebote gerade für kleine und mittelständische Unternehmen offensichtlich noch zu wenig bekannt sind. Rund jedes zehnte Mitglied wusste nicht, dass die Kammer auch die Vermittlung von Zulieferern oder Geschäftspartnern übernimmt oder Inhouse-Seminare für Unternehmen organisiert, und gar jedes achte Unternehmen hatte noch nichts von der jährlich erscheinenden Vergütungsstudie gehört. Hier werden wir zukünftig noch größeren Wert auf zielgerichtete Information legen. Umso erfreulicher ist, dass gerade die im vergangenen Jahr neu eingeführten Angebote großen Anklang bei den Mitgliedern fanden. Dies war vor allem dank der vielen Anregungen der Mitglieder möglich. So wurde z.B. der nach einer dreijährigen Pause wieder in Buchform aufgelegte „Kontakter“ stark nachgefragt und sehr gut bewertet. Ein ebenfalls positives Echo fanden die „Fachbesuche“, bei denen einzelne Mitgliedsunternehmen Gastgeber für einen Erfahrungsaustausch zu spezifischen Managementthemen waren. Für unsere Mitarbeiter ist dies ein Ansporn, auch weiterhin die Bedürfnisse und Wünsche der Mitgliedsfirmen aufzunehmen und darauf aufbauend entsprechende Angebote zu entwickeln und zu realisieren.

lität ein „gut“ oder „sehr gut“. Zwischen 83-93% aller Befragten nutzen bereits die regelmäßigen Publikationen der DUIHK und deren Webseite. Auch beim Kontaktnetz und der Interessenvertretung überwiegen die positiven Wertungen deutlich, auch wenn deren Anteil mit 72-73% zwar etwas niedriger als bei den Informationsleistungen war. Spitzenreiter waren dabei – wie schon im vergangenen Jahr – die Jours Fixes, bei

Befragten, befanden diese Bereiche für „wichtig“ oder „sehr wichtig“. Hier werden wir noch intensiver spezifische Problemstellungen des Geschäftsalltags berücksichtigen, aber auch die bereits vorhandenen Angebote noch besser kommunizieren. Gerade hier zählen die Mitarbeiter der Kammer auf das aktive Feedback der Mitglieder: Ihre Anregungen und Vorschläge bieten uns die Basis zur kontinuierlichen Verbesserung der Inhalte und der Qualität unserer Angebote.

DUIHK intern

Die DUIHK begrüßt ihre neuen Mitglieder Andrékó Linklaters Ügyvédi Iroda Rechtsberatung AP: Dr. Éva Bognár, Rechtsanwältin Széchenyi rkp. 3. H-1054 Budapest Tel: +36 1 428 4400 Fax: +36 1 428 4444 E-Mail: [email protected] Web: www.linklaters.com Audi Akademie Hungaria Kft. Personal & Management: Training, Beratung, Coaching AP: Alois Kauer, Geschäftsführer Kossuth Lajos u. 12. H-9025 Gyõr Tel: +36 96 663 600 Fax: +36 96 663 773 E-Mail: [email protected] Web: www.audi-akademie.de Balcke-Dürr GmbH Magyarországi Fióktelep Ingenieurtätigkeit, Beratung AP: Miklós Vadas, Geschäftsführender Direktor Alkotás u. 17-19 H-1123 Budapest Tel: +36 1 487 7603 Fax: +36 1 487 7600 E-Mail: [email protected] Web: www.balcke-duerr.de Cewe Color Magyarország Kft. Fotoservice AP: Zoltán Zoboki, Geschäftsführer Béke út 21-29. H-1135 Budapest Tel: 0036 1 451 1088 Fax: 0036 1 238 0709 E-Mail: [email protected] Web: www.fotokonyv.hu Deutscher Wirtschaftsclub AP: Manfred Georg Bey, Vorstandsvorsitzender Andrássy út 100. H-1062 Budapest Tel: +36 1 312 1123 Fax: +361 312 1126 E-Mail: [email protected] Web: www.dwc.hu Európa Rendezvényiroda Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Restaurant, Organisierung von Veranstaltungen, Catering AP: Attila Gyula Sztankó, Geschäftsführer Radnóti Miklós u. 40. III/16. H-1137 Budapest

Tel: +36 1 270 1040 Fax: +36 1 412 1673 E-Mail: [email protected] Web: www.europahajo.hu FCT Hungary Kft. Großhandel von FC-500 Feuerlöschzusatz AP: Attila Sebestyén Wlassics Gy. u. 13. H-8900 Zalaegerszeg Tel: +36 92 310 210 Fax: +36 92 310 210 E-Mail: [email protected] Hahn + Kolb Hungária Kft. Werkzeuge – Handel AP: Emese Aradi, Geschäftsführerin Vegyész u. 17-25. H-1116 Budapest Tel: +361371 2900 Fax: +361371 2901 E-Mail: [email protected] Web: www.hahn-kolb.hu M Factory Kommunikációs Zrt. Datenbanktätigkeit, Buchverlag AP: Maximilian Péter Malcsiner, Geschäftsführer Huszti út 32. H-1033 Budapest Tel: 0036 1 265 7400 Fax: 0036 1 265 8620 E-Mail: [email protected] Web: www.mfactory.hu Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. Steuerung, Planung, Wartung und Instandhaltung der Stromnetze AP: András Vinkovits, Generaldirektor Peterman bíró u. 5-7. H-1014 Budapest Tel: +36 1 225 5700 Fax: +36 1 225 5719 E-Mail: [email protected] Web: www.mavir.hu Professional Publishing Hungary Kft. Herausgabe von periodisch erscheinenden Fachzeitschriften, Publikationen AP: Zsuzsa Takács, Divisionsleiter Montevideo u. 3. H-1037 Budapest Tel: +36 1 430 4541 Fax: +36 1 430 4579 E-Mail: [email protected] Web: www.pphungary.hu www.elelmiszer.hu

Quelle Kereskedelmi Betéti Társaság Versandhandel AP: Szilvia Fekete, Marketingleiterin DEXAGON-HÁZ Fehérvári út 50-52 H-1117 Budapest Tel: +36 1 481 4121 Fax: +36 1 481 4135 E-Mail: [email protected] Web: www.quelle.hu Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet Herstellung von landwirtschaftlichen Maschinen AP: Antal Frányó, Präsident Kátay u. 23. H-6724 Szeged Tel: +36 62 426 422 Fax: +36 62 426 309 E-Mail: [email protected] Web: www.szevafem.hu WEB Üzletkötõ Kft. Immobilienvermittlung, Immobilienberatung AP: Baranyiné Eszlári Adrien, Geschäftsführerin Bethlen utca 13/a. H-2220 Vecsés Tel: +36 29 350 634 Fax: +36 29 350 634 E-Mail: [email protected] Web: www.webuzletkoto.hu Wobe Kutató-Fejlesztõ Állatgyógyászati, Mezõgazdasági Termeltetô és Kereskedelmi Kft. Versuchstiere Zucht und Handel AP: Sándor Bence, Geschäftsführer Garmada u. 10. H-1164 Budapest Tel: +36 1 400 0702 Fax: +36 1 400 0702 E-Mail: [email protected] Nagy, Zäh + Partner Rechtsanwälte Recht, Steuern, Firmenberatung AP: László Nagy, Büroleiter Theresienstraße 9 D-90403 Nürnberg Tel: 0049 911 93 600 90 Fax: 0049 911 93 600 999 E-Mail: [email protected] Web: www.nzp.de

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1

31

DUIHK intern

2007-es közvélemény-kutatás a tagság körében

Elégedettebb tagok, új feladatok

A lényegre összpontosítunk Munkánkban természetesen mindig a legfontosabb feladatkörökre összpontosítunk. Ide tartozik a közvélemény-kutatás szerint –

32

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

Az igénybe vett kamarai szolgáltatások értékelése 100 %

4 93 91

90 %

már igénybe vett

90 87

elégedettség

84 83

1= nagyon elégedett 2= elégedetlen

81

80 %

74

70 %

3 61

60 %

60

50 %

45

2.4

44

42

2.3

40 % 2.1 30 %

2.0

2.2

2.1

2.0

1.9

1.8

2.3

40

1.9

1.9

32

34

34

1.9

2.0

1.9

2

1.9

1.7

1.7

2.3

28

22

20 %

18

1.5 10 %

zvé

an

fo l

ya

mo

k ny sze i ad rve zés óv iss lév zai gé ősé ny ge lés kb eh ajt ásá ná l

s

de

rga

kin t

lm

ren

s fo

tám

og

no alá ált

atá s

e

at á ált

zol g

ri s ki h

ely eze

kö z

ásá kv

sza

tt t

s

ve tí

og l át

ai

ók

km

llít szá

be

sza

té s

at á

k

ás

mo

ad

ya

ács

fo l

an

ve ze

tő i

mt vá

és

dó

tek 83-93 százaléka veszi már most is igénybe a Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara rendszeres kiadványait és honlapját. A kapcsolatrendszer építése, valamint az érdekképviselet tekintetében is túlnyomórészt kedvező értékelést kaptunk akkor is, ha ezek 72-73 százalékos aránya a tájékoztatási szolgáltatásokkal összevetve alacsonyabb. Ezen a téren – az elmúlt évhez hasonlóan – éllovasok közé tartoztak a Jour Fix rendezvények, ahol mindenek előtt a tagok kötet-

tan

y

e

án

té s

ulm

üg

yi

ar t ip

té s

i, a

jog

ék esí ér t

ve tí

an

kö z

si t

ne

rek

zés

ség ep Bé

rez é

em

nn

ce l

iü

Jou

rF ixe

,k er t

k

k áso ad

elő

ai

pia

k

ció má

fo r

km

sza

E

yzé

i in

p

MO

jeg Tag

ság zd a ga

hír

nla

ág

ho

rsz aro gy Ma ság

lev él

1 on

0%

zd a

A

válaszok azt is mutatták, hogy egyes szolgáltatásokról és lehetőségekről éppen a kis és közepes vállalatok nyilvánvalóan nem szereztek még kellő tudomást. Hozzávetőlegesen minden tizedik tag nem tudta azt, hogy a kamara vállalja beszállítók vagy üzleti partnerek felkutatását és közvetítését, valamint vállalja a vállalatokhoz kihelyezett szemináriumok szervezését is, sőt minden nyolcadik vállalat nem hallott még semmit az évente megjelenő bérezési tanulmányról. Ezen a téren a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetünk a célirányos tájékoztatásra. Ennek tükrében még nagyobb öröm, hogy éppen a múlt évben bevezetett új szolgáltatások visszhangja volt nagy a tagok körében. Ez mindenek előtt a tagok számos javaslatának volt köszönhető, így például nagy keresletnek örvendett és igen jó értékelést kapott a három éves kihagyást követően ismét nyomtatott könyvként megjelenő „Kontakter” tagjegyzék. Szintén kedvező visszhangra találtak a „Szakmai látogatások”, amelyek keretében különleges vezetési témákhoz kapcsolódó tapasztalatcserének vendéglátói az egyes tagvállalataink. Munkatársainknak ez ösztönzés arra, hogy a jövőben is befogadják a tagvállalatok igényeit és kívánságait, és erre építve megfelelő szolgáltatásokat fejlesszenek és valósítanak meg.

len légkörben zajló személyes találkozása áll az előtérben. A megkérdezettek bő 60 százaléka vett már részt egy Jour Fixe rendezvényen, és szinte kivétel nélkül a legjobb osztályzatokkal minősítették ezeket. A képzéssel és továbbképzéssel, valamint a konkrét üzleti szolgáltatásokkal összefüggő kínálatot – az előző évi eredményekkel összehasonlítva – ugyan valamivel gyakrabban sorolták a kamara jelentős feladatai közé, azonban a megkérdezettek csupán 50-60

az elmúlt évhez hasonlóan – az aktuális tájékoztatás, a platform biztosítása kapcsolati hálózatok építéséhez és ápolásához, valamint az érdekképviselet a politikával és a közigazgatással szemben. A megkérdezettek mintegy 80-85 százaléka minősítette ezeket területeket fontosnak vagy nagyon fontosnak. Ezen kívül éppen a tájékoztatási szolgáltatásokkal sikerül teljesíteni is ezeket az elvárásokat: a válaszadók 85 százaléka minősítette jónak vagy kitűnőnek a minőséget. A megkérdezet-

Ga

A Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara tagjainak nagy többsége igenis elégedett a kamara munkájával, sôt számos területen tapasztalható javulás az elôzô évhez mérten – szól a tanúsága az év végén a tagság körében végzett felmérésnek. A válaszok alapján fôként épp az új szolgáltatásokat fogadták rendkívül kedvezôen.

százaléka vélekedett úgy, hogy ezek a területek „fontosak” vagy „nagyon fontosak”. Ezen a téren még inkább figyelembe fogjuk venni az üzleti élet mindennapjainak különleges problémáit, és mindemellett jobban kommunikáljuk a már létező kínálatot is. A kamara dolgozói éppen ezen a téren számítanak a tagok aktív visszajelzéseire: az Önök kezdeményezései és javaslatai alapozzák meg a szolgáltatásaink tartalmának és minőségének folyamatos javítását.

Fókusz

Erôs helyi verseny és hiányzó szolgáltatások

Budapesti ipari ingatlankörkép A

z irodapiachoz hasonlóan dinamikus a bővülés az ipari ingatlanok, logisztikai parkok budapesti piacán. 2007-ben 100 ezer négyzetméter új ipari területre találtak bérlőt, az év második felében 40 ezer négyzetméternyi parkot adtak át. A teljes magyar piacon körülbelül 1 millió négyzetméter található (kiadó és már bérelt), ennek közel fele Budapesten és környékén. Az ipari ingatlanoknál, a piac területi koncentrációja miatt a kínálatot viszonylag könnyebben lehet jellemezni, mint az irodapiac esetében. A Budapest környéki fejlesztések a nyugati területeken (M1-es és M7-es autópályák mellett), az épülő M0 sztráda déli részein, valamint a ferihegyi terminálok mellett a legélénkebbek. Az agglomerációban tavaly öt nagyobb gócpont alakult ki, az agglomeráció nyugati kapujában az AIG Lincoln M1 Business Parkja a meghatározó, az Akron Budaörsön, a holland Grontal pedig Biatorbágyon létesített ipari területet Rozália Park néven, az gyáli Akácligetet, pedig kifejezetten vegyi anyagok raktározására alakították ki, közvetlenül az M5-ös autópálya mellett. A számtalan már teljesen megépült park mellett jó néhány többlépcsős fejlesztés zajlik Budapest körül. A várostól távolabb elhelyezkedő Agrogate Parkban öt fázisban összesen 240 ezer négyzetméternyi csarnok épül, a soroksári kombiterminál melletti BILK (Budapesti Intermodális Logisztikai Központ) pedig Magyarország legnagyobb logisztikai szolgáltató és szállítmányozó cégének, a Waberer (Volán Tefu) csoport és a MÁVGYSEV (Győr-Sopron Ebenfurt Vasút) közös projektje, amelyből eddig csak 120 ezer négyzetméter épült meg, a következő években az összterület eléri majd a negyedmilliós határt. Az agglomeráció keleti régiójában található a Wallis 140 ezer négyzetméteres teljes kapacitású East Gate Business Parkja, a cégcsoport egyébként városhatáron belüli logisztikai fejlesztéseket is elindított, a Budapest és Fót

Az M1-es és M7-es autópályák melletti területek, valamint Ferihegy és környéke a legkapósabb a budapesti logisztikai piacon, de a külvárosi parkok is felértékelôdtek. Az elhelyezkedés mellett az üzleti partnerek közelsége a döntô egy ipari terület kiválasztásánál, de az utóbbi idôben egyre nagyobb szerepet kap a raktáraknál is a területek teljes bérlôre szabása.

határán, hamarosan 25 ezer négyzetméter csarnok készül el. A repülőtér közelségére épít az Ablon Group, Budapest és Vecsés határán fekvő projektjével. Az Airport City logisztikai park - 70 ezer négyzetméter raktár és iroda épül folyamatosan, több ütemben - nagy előnye a kedvező fekvésen túl, az ipari és irodai területek rugalmas alakíthatósága. Az Airport Citynél többnyire raktárépületek épülnek – egy különálló irodaépület lesz, igaz a raktárakban is kialakíthatóak irodai területek –, az AIG

2007-ben 100 ezer négyzetméter új ipari területre találtak bérlôt Budapesten, az év második felében 40 ezer négyzetméternyi parkot adtak át.

Lincoln vecsési Airport Business Parkja a magas irodahányad miatt viszont inkább a városi logisztikai projektekhez, mint a klasszikus logisztikai parkokhoz hasonlít. A repülőtéri cargo forgalomra épít a Segro is, amelynek Vecsés mellett Biatorbágyon (27 ezer négyzetméteres fejlesztés) és az M3-as mellett is vannak területei. Meghatározó piaci szereplő a ProLogis, amely a világ legnagyobb disztribúciós létesítményeket fejlesztő és üzemeltető vállalata, Budapesten négy parkjával a teljes agglomerációs logisztikai piac egyharmadát birtokolja. Gyálon az M0 és M5-ös autópályák csomópontja mellett található a cég nevét viselő 150 ezer négyzetméteres ProLogis Budapest Park és a fejlesztő érdekeltségi körébe tartozik Budaörsön az Euro Business Park, ahol a Geodisnak épített 29 ezer négyzetméteres csarnokot, illetve a XXII. Kerület határán található Harbor Park, amely 2007 végén és várha-

tóan 2008 elején is a legdinamikusabban bővült a piacon. A ProLogis az agglomerációban jó néhány beépíthető területtel rendelkezik, a 2007-es és az idei bejelentett fejlesztések több mint fele hozzá kötődik, a szakértők többsége ezért attól tart, hogy a cég abszolút ármeghatározóvá válhat a budapesti piacon. A bérleti díjak egyébként 2007-ben nem változtak jelentősen, az agglomeráció logisztikai parkjaiban 3,7-4,2 EUR/m² – az Eston elemzői szerint igazán erős árverseny esetén ennél alacsonyabb díjakkal is születtek tranzakciók– a Budapest közigazgatási határán belül fekvő fejlesztésekben 5-5 és fél EUR/m² körül mozogtak a bérleti díjak. Az idei évre az elemzők mindössze néhány százalékos árcsökkenésre számítanak. Az agglomeráció mellett élénk a fejlesztés Budapest közigazgatási határán belül is, még tavaly készült el a IX. kerületben a Mester Park 4000 négyzetméter raktárt és 8000 négyzetméter irodát magában foglaló első fázisa, a szintén ferencvárosi Citypoint9 első két üteme, az InNove 6000 négyzetméteres parkja, illetve Dél-Budán, a Harbor Park mellett egy 5000 négyzetméteres fejlesztés (CMoll). A X. kerületben a Sárkány Depo 20 ezer négyzetméterrel, Rákospalotán pedig az ELTIS és a Cinkota Raktárbázis – 13, illetve 10 ezer négyzetméterrel – várja a bérlőket. Az épülő parkok közül méretében és szolgáltatásaiban is kiemelkedik a 30 ezer négyzetméter alapterületű Margit utcai Ikarus Ipari Park, illetve a majdnem kétszer ekkora Váci úti Európa Center Üzleti és Logisztikai Park, ahol megvételre is kínálnak területeket. Budapesten egyébként viszonylag kevés az eladó ipari ingatlan, lapzártánkkor

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1

33

Fókusz

a legnagyobb ezek közül az MTD Oil Ipartelep volt, de a Dunaharaszti Raktárbázis 18 ezer és a Kiskunlacházi GPC Raktárbázis 12 ezer négyzetméteres területe is vevőt keresett. A Budapesten tapasztalható irodaéhséghez hasonlóan az ipari ingatlanoknál is nagy a kereslet. A külföldről Magyarországra települő cégek mellett jelentős a piaci fluktuáció, a piac szakértői szerint a Rynart Transport Hungary tavaly év végi csődje után (Biatorbágyon működött a logisztikai park) több cég új raktárterület keresett, az ingatlanos közvetítők arra figyelmeztetnek, hogy a cég csődjével megkezdődhet a szállítmányozási piac konszolidációja, - vagyis a kis cégek nagyobbakba történő beolvadása -, de a legnagyobb és legolcsóbb logisztikai szereplő eltűnése nyomán a piaci áremelkedés miatt több hazai cég esélyei javultak, és már most új szereplőként jelentek meg a bérraktár piacon. Nemcsak a kényszer, hanem a jobb piaci lehetőségek is motiválhatják a költözőket: a Lear (autóipari beszállító) például egy közeli partnere miatt bezárta a gyöngyösi és gödöllői raktárakat és a Fót melletti East Gate Business Parkban bérelt 8000 négyzetmétert 3 évre. „Szintén közepes időtávra bérelnek általában az FMCG szektorokban tevékenykedő multinacionális cégek, amelyek gyakran kiszervezik a logisztikát”- nyilatkozta magazinunknak Kiss Ernő az Eston vezető ipari ingatlan tanácsadója. Sokkal hosszabb időtávra, akár 5-10 évre is szerződnek azok a könnyűipari és szerviz szolgáltató cégek, amelyek fontosnak tartják az olyan ’built-to-suit’ -vagyis személyre szabott - szolgáltatásokat, mint például a belső terek magasságának megváltoztatása, vagy az átemelő rámpák átépítése. „Az ipari ingatlanoknál is természetesen az elhelyezkedés és a megközelíthetőség a döntő, de egyre inkább előtérbe kerül a rugalmas belső kialakítás”- vélekedte Forgách Emese, a Cushman & Wakefield ipari ingatlan tanácsadója, a bérlőre sza-

34

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

bás volt egyébként a döntő szempont a Philip Morris esetében is, amely nemrég keresett magának raktárt Fót közelében. A dohányipari multinacionális céghez hasonlóan hosszú távú szerződést kötött a Volán az egyik logisztikai parkban, ahol a buszok szervizelését végzik majd, közel

A Budapesten tapasztalható irodaéhséghez hasonlóan az ipari ingatlanoknál is nagy a kereslet.

6500 négyzetméteren. Akadnak olyan példák is, amikor egy logisztikai épületet nagykereskedésként használnak, erre példa a Phoenix Pharma 2000 négyzetméteres gyógyszerraktára, amely a közeli fóti központot szolgálja ki, ennél a bérleménynél különösen fontos volt a magas színvonalú szellőzési és a tűzvédelmi rendszer. A felsorolt példákon túl jó néhány cég talált magának új ipari területet 2007-ben. A tavalyi év legnagyobb üzlete a Tesco 15 ezer négyzetméteres bérlete volt, a herceghalmi Agrogate parkban, a Behrtrans pedig a ProLogis szigetszentmiklósi parkjában bővített 8900 négyzetméterrel, valamint a területre költözött a Filtorna és az NCR is. A Geodis és a New Optic ugyanennek a fejlesztőnek a gyáli parkját választotta, az agglomeráció nyugati területein pedig a Gefco a Tulipán Parkban, a Mid Atlantic Films az Euro Business Parkban, a Trilak és a Herlitz pedig a Harbor Parkban talált magának raktárat. A Budapest

közigazgatási határain belüli területeken a számtalan tranzakció közül kiemelkedik a Johnson Controls és az Aldes bérlete a Mester Parkban, a Color Life Benetton pedig a Citypoint9-be költözött. Az üzletkötések volumene azt mutatja, hogy még mindig élénk a budapesti logisztikai piac, a CB Richard Ellis szakértői – a többi elemzőhöz és piaci ügynökhöz hasonlóan - arra számítanak, hogy a dinamizmus a következő években is megmarad, bár kérdéses, hogy milyen gyorsan kerülnek a piacra az új fejlesztések, a beruházók ugyanis egyelőre kivárnak a nagyobb projektek megvalósításával, valószínűleg a kedvezőtlen makrogazdasági körülmények és a Budapest körüli infrastrukturális fejlesztések lassúsága miatt (elsősorban a körgyűrű és az elővárosi útfejlesztések akadozása). A piacon számtalan raktár és logisztikai park található, de van néhány olyan szegmens ahol hiány tapasztalható. Nagy a kereslet a budapesti piacon a speciális élelmiszeripari raktárakra, hiszen rendkívül szegényes a kínálat például hűtőházakból – Budapest környékén mindössze egy 18 ezer négyzetméteres raktár található - és gabonatárolókból, a fővárosban csak egy ingatlan kínál 500 ezer tonnányi gabonának rakteret. A szakértők szerint egyébként ez komoly versenyhátrányt jelenthet a régió többi nagyvárosával szemben az élelmiszeripari szektorok egy részében, ahol fontosak ezek a logisztikai háttérkapacitások. Az ipari ingatlanok esetében egyébként az irodapiaci elemzéssel ellentétben, nem lehet érdemi versenyről beszélni a régiós nagyvárosok között, mivel az ipari ingatlan-döntések többsége földrajzi helyhez kötött, kivételt képeznek természetesen azok a piaci rések, amelyek teljesen üresek és így a cégeknek mérlegelni kell, hogy saját ingatlant építenek-építtetnek, vagy egy közeli vidéki nagyvárosból látják el a Budapesti piaci és logisztikai tranzitigényeiket. Homonnai Gábor

Fókusz

Budapesti iroda-ingatlanpiac

Komoly kereslet, kedvezô árak Rekord mennyiségû új ’A’ kategóriás irodát adtak át tavaly Budapesten, az ingatlanpiaci szakértôk szerint a trend még évekig folytatódik, a gazdaság rossz teljesítménye ellenére is. A bôvülô kínálattal szemben változatlanul nagy kereslet áll, az új irodák kiválasztásánál a helyszín és az árak mellett leginkább a rugalmas belsô kialakítás dominál és a mûszaki tartalom is egyre inkább elôtérbe kerül.

A

rövid távú makrogazdasági körülmények nem kedveznek a budapesti ingatlanpiacnak. A tavalyi 2 százalékos GDP bővülés után az elemzők többsége idén 3 százalék körüli értéket prognosztizál és a külföldi működő tőke beruházások is érezhetően csökkentek, Magyarország nemrég lekerült az AT Kearney nemzetközi tanácsadó „legvonzóbb és legmegbízhatóbb befektetési környezetet és potenciált kínáló” top 25-ös

nyét azonban jelentősen csökkenti majd az a lapzártánkkor szövegezett rendelet, amely az egy főre jutó irodahasználatot ésszerűsítené, az igazán nagy irodakiszervezés – a kormányzati negyed körüli bonyodalmak miatt - pedig szintén várat magára. A kedvezőtlen gazdasági körülmények azonban úgy tűnik, nem lassítják az irodapiac növekedését, hiszen Nyugat-Európával összehasonlítva még mindig rendkívül alacsony az ’A’ kategóriás, fejlett szolgáltatásokat

listájáról (Lengyelország a 22., Csehország pedig a 25. helyen szerepelt 2007-ben). A megszorító csomag keresletszűkítő hatása miatt, a cégek érdemi bővítései egyelőre elmaradnak, igaz folytatódik a kormányzati szervek még két éve megkezdett kitelepülése – a minisztériumok és hivatalok épületeit hasznosítják, az állami szerveket pedig olcsóbb és hatékonyabb bérirodákba költöztetik. Az állami szervek területigé-

kínáló és modern gépészeti berendezéseket alkalmazó irodaházak aránya Budapesten (a bécsi szint kevesebb, mint ötöde). 2007-ben rekord mennyiségű, több mint 250.000 négyzetméter új irodát adtak át, az üresedési ráta pedig alig változott. A már bejelentett tervek és a piaci elemzések azt mutatják, hogy a következő években folytatódni fog az építési láz, 2008-ban is közel negyedmilliós négy-

zetméter bővülés várható. Ha a tervezőasztalokon megálmodott megaprojektek többsége megvalósul, 2013-ra a budapesti minőségi irodapiac kínálata elérheti a négymillió négyzetmétert (a jelenlegi szint kétszeresét). A fejlesztések gócpontjai között még mindig a Váci úti korridor vezet és úgy tűnik, hogy ez a jövőben sem fog érdemben megváltozni. A belső területek szinte teljesen telítődtek, 2007-ben adták át a BC30 és a Váci Út 33 Irodaházakat. A fejlesztők figyelme a következő években a külső szakaszra fog terelődni, amelynek lökést adhat a tervezett M0s Duna híd idei megépülése, de a jelenleg dinamikusan fejlődő középső területek arculata is átalakulhat, ha megvalósul az Árpád híd pesti hídfőjéhez tervezett, business hotelt, bevásárló centrumot és egy több ezer fős konferencia központot is magába foglaló 75 milliárdos beruházás – lapzártánkig a fejlesztő még nem kapta meg a zöld utat a fővárostól. Elemzők szerint a konferenciaközpont jelentősen felértékelheti a környék irodaterületeit, hiszen Budapesten alig néhány ingatlant lehet találni, ahol több ezres konferenciákat lehetne tartani. A fejlesztők számára ígéretes terepnek tűnik az úgynevezett ’Ttengely’, amely a ferencvárosi Duna part (Millenium Towers) és a Könyves Kálmán-Hungária-Róbert Károly körút (M3 Business Center), elsősorban metrókapcsolattal rendelkező részeit foglalja magában, de felértékelődnek majd a XI.kerület egyes részei is, a Budafoki útnál például egy közel 150 ezer négyzetméteres gigaprojekt első fázisát kezdik el építeni még az idén (High Tech Park), a Lágymányosi híd lábánál pedig nem kevesebb mint 500 ezer négyzetméteren épül majd az Öböl Projekt. A csepeli ’Új Városközpont’-ként emlegetett többszázezer négyzetméter irodát is magában foglaló beruházás megvalósulása egyelőre várat magára. A fejlesztési láz ellenére a bérleti díjak a tavalyi évhez képest szinte alig változtak, az újonnan átadott irodáknál tovább-

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1

35

Fókusz ra is 12-16 euró/m²-t, míg a korábbi években átadott, de ’A’ kategóriás házakban 11-14 euró/m²-t kérnek havonta, az üzemeltetési díj 3-5 EUR/m² körül mozog. A frekventált, magas presztízsértékű területek irodáiért (például belvárosi Duna part, Andrássy út), akár 20-30 euró/m²-es bérleti és 6-8 euró/m² üzemeltetési díjat is kell fizetni. Az Eston irodapiaci elemzői arra számítanak, hogy – a peremkerületeken elhelyezkedő régi és korszerűtlen irodák kivételével –, nem fognak csökkenni az árak a rendkívül nagy hiány miatt, a legfelső árkategóriában pedig enyhe áremelkedésre is lehet számítani, a műemlékvédelmi rendeletek miatt ezeknél jóval kisebb a verseny a budapesti piacon. Az ingatlanközvetítők szerint a bérleti tranzakciók többségét nagyjából ezeken az árakon kötik, a cégek inkább a szolgáltatásokban és a kialakításban szeretnek rugalmasabb szerződéseket kötni. A piacon azok a házak kelnek el a leggyorsabban, amelyek a bérlők legtöbb és legváltozatosabb igényeit képesek kielégíteni, ezt bizonyítja a tavalyi év rekord tranzakciója: - a Magyar Posta 23 ezer négyzetméteres előbérleti szerződést kötött az Árpád híd pesti hídfőjénél található Gateway Office Parkban-, a nyilvános közbeszerzési eljárás számtalan kritériumának teljesítése, a kedvező ár valamint elhelyezkedés mellett a rugalmasan alakítható nagy alapterületű szintek miatt nyert az irodakomplexum. Szintén a magas szintű szolgáltatások miatt bővített az IBM a Duna Towerben, az ’A’ kategóriát jelentősen meghaladó úgynevezett ’on-site management’ (adott esetben takarítási, villanyszerelői és informatikai gyorssegély) miatt hajlandó a cég az átlagos piaci árnál jóval többet fizetni. A költözési vagy bővítési döntéseknél a cégek azt is mérlegelik, hogy milyen üzleti partnereket vagy szellemi forrást találnak a közelben, ez ugyanis jelentős költség- és időmegtakarítást jelenthet hosszú távon. Az egyetemi tudásbázis és a high-tech cégek közelsége miatt bővített a T-Online és a Lufthansa Systems az Infoparkban (7500 és 2200 négyzetméter), hasonlóan a Nokiához, mely idén januárban a Corvinus Egyetem egyik campusának is otthont adó Studium Irodaházban vett ki 7500 négyzetmétert a Duna túlpartján. Szintén a pesti oldalon, a Trigránit Millenium Tower IV.-ben írt alá több mint 11.000 négyzetméteres előbérleti szerződést a CEU, így az egyetem tanulói az idei tanévet már itt kezdhetik, a hely-

36

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

szín kiválasztásának üzleti okait homály fedi, de annyi bizonyos, hogy a választásnál az épületegyüttes igényes designja, és a jó elhelyezkedés (tömegközlekedés és a két egyetemi park közelsége) egyaránt sokat nyomott a latba. Annak ellenére, hogy egyre több cég építi bele kommunikációjába a környezettudatos politikát, a valóságban azonban kevesen hajlandóak 10-15 százalékos, vagy akár még nagyobb többletköltséget felvállalni a cél érdekében. Jelenleg egyébként kevés fejlesztő kínál teljesen zöld házakat – a kivételek egyike a Green Point 7 Irodaház, ahol a föld alatti termálvizet hasznosítják fűtési rendszereként – és kérdéses, hogy ez a jelenlegi energiaárak mellett megéri-e a bérlőknek és az építőknek. Amennyiben Régiós fővárosok

A kategóriás irodaárak



EUR/m²



(a belvároson kívül)

Zágráb

16-18

Varsó

14-20

Pozsony

13-18

Prága

12-18

Budapest

12-16

Forrás: DTZ, DUIHK online gyűjtés

a Magyarországi energiaárak a következő években megközelítik a világpiaci szinteket, a teljesen környezettudatos beruházások megtérülhetnek költségoldalról is, jelenleg a nagyobb cégek és a fejlesztők is csak számolgatnak. A Pannonnál viszont

2007-ben rekord mennyiségû, több mint 250.000 négyzetméter új irodát adtak át Budapesten, az üresedési ráta pedig alig változott.

már rászánták magukat a zöldülésre, Törökbálinton építik 26.000 négyzetméteres saját központjukat, ahol az úgynevezett ’hot desking’ rendszerben az alkalmazottaknak nem lesz saját fix asztaluk és így 30-40 százalékkal több közös terület nyernek – a szakértők szerint a nagytermes ültetésnél egy dolgozóra általában 5-6 négyzetméter munkaterület az alsó határ, de 10-12 négyzetméter az optimális, a kisebb terület csak komoly légcserélő technikával oldható meg. A Pannonnál a felszabaduló irodák helyén közösségi pihenőket, növényekkel tarkított tereket alakítanak ki. A zöld tetőteraszokra és a nagy belső átriumokra folyamatosan nagy az igény, ezt a fejlesztők az új projekteknél általában figyelembe veszik, – Lomb és Platán irodaházak a Váci úton,

illetve a NewAge Center az Árpád hídnál. A munkakörülmények optimalizálására egyébként külön szakma alakult az elmúlt években, a nagyobb cégeknél pedig úgynevezett ’corporate real estate manager’-ek felelnek az irodaházak gondos kiválasztásáért, illetve az irodák berendezésének irányításáért. Nemcsak a minőségi termékek iránt nagy kereslet, de az utóbbi időben a gyors munkahely is egyre kelendőbb. Az úgynevezett „instant” irodákat, a szokásos 3-5 év helyett, csak 2-10 hónapra veszik bérbe – általában kisebb területi igénnyel-, olyan cégek, amelyeknek csak néhány projectre szeretnének egy munkahelyen megtelepedni, vagy nem szándékoznak hosszabb időt Magyarországon tölteni. Az instant területeket bérbe lehet venni teljesen – telefonokkal és asszisztensekkel – felszerelve, vagy saját kialakítással, természetesen a hagyományos irodáknál jóval drágábban. A magyar piacon még nem vert igazán gyökeret az üzletág, mindössze három cég kínálja a szolgáltatást, összesen 3-4000 négyzetméteren, de jelentős igény lenne ezekre az irodafajtákra is. Magyarországhoz hasonlóan Szlovákiában is csak a szárnyait bontogatják az instant irodák, a régió többi országában azonban már évek óta lehet bérelni ilyen feltételekkel. Nemcsak a gyors irodák terjednek látványosan a régióban. Kelet-Közép Európában az elmúlt hat évben megkétszereződött a teljes modern irodaállomány, amely mára meghaladja a 18 millió négyzetmétert. Az elmúlt 1-2 évben, a korábbi 60-70 százalékos éves bővüléssel szemben Oroszország és Lengyelország némileg visszaesett, a cseh és a magyar piac azonban változatlanul robog előre. Az irodapiaci befektetéseket tekintve „a legnagyobb növekedés Magyarországon volt, hiszen az összforgalom 150%-kal emelkedett egy év alatt, és így elérte az 1,9 milliárd Eurót, 2000 óta a régióba érkezett összes befektetés alapján Magyarország a harmadik helyen áll Lengyelország és Csehország után.” – vélekedte Mészáros Margaréta, a CB Richard Ellis budapesti irodájának befektetési és értékbecslési vezetője. Az ’A’ kategóriás ingatlanok árait vizsgálva Magyarország még mindig a legolcsóbb a szűkebb régióban, a kínálat színvonala és változatossága az ingatlanpiaci szakértők szerint Varsóban Prágában és Budapesten van hasonló színvonalon, míg Pozsony néhány évvel le van maradva régiós versenytársaival szemben. Homonnai Gábor

Fókusz

Élet a metropoliszban

Áldások és kihívások Az Egyesült Nemzetek Szervezetének becslése szerint 2008-tól, azaz ez év kezdetével több ember él majd a nagyvárosok vonzáskörzetében, mint vidéken. A szakemberek abból indulnak ki, hogy a városlakók száma 2030-ra elérheti a 61 százalékot.

A

nagyvárosi élet sokak számára különösen vonzó. A nagyvárosba való költözés okai között találhatóak a magasabb életszínvonal, a jobb képzésre és szociális felemelkedésre való esély, a jövedelmezőbb kereset, a jobb álláslehetőség reménye, és természetesen ne feledkezzünk meg a sokrétű kulturális kínálatról sem. A világ lakosságának több mint fele városokban él.

Metropoliszok és megavárosok Ellentétben a nagyvárost definiáló más fogalmakkal a „metropolisz” fogalma nem egyértelműen meghatározható. A metropolisz gyakran a világváros szinonimája. A világvárossal szemben azonban, melynek nemzetközi viszonylatban is abszolút jelentése van, a metropolisznak egy régión vagy egy bizonyos társadalmi területen belül relatív jelentése is lehet, így például Bécset és Párizst a kultúra metropoliszaként, vagy Frankfurtot és New York-ot pénzügyi metropoliszként emlegetjük. A „metropolis” ógörög eredetű szó, ami annyit tesz „anyaváros“ és egy régió politikai, gazdasági, kulturális és vallási központját jelenti. Ez a jelentése többé kevésbé még ma is használatos, így az egy-tízmilliós nagyvárosok esetében a metropolisz megjelölés manapság is elfogadott. A tíz és annál több millió lakost számláló városok esetében ugyanakkor megavárosokról beszélünk, ilyen például Tokió, Sao Paulo és Shanghai. A földön jelenleg körülbelül valamennyivel több mint 20 tíz milliónál több lakosú úgynevezett megacity van, melyekből négy található nyugaton, a többi az úgynevezett harmadik világ küszöb- és fejlődő országaiban.

A metropoliszok a gazdaság motorjai Általában elmondható, hogy ezek a metropoliszok és megavárosok óriási mennyisé-

gű gazdasági energiát termelnek, mágnesként hatnak és a nemzetközi nagyvállalatok stratégiailag fontos székhelyei, hiszen egyedüli helyként a világon a piacok, szolgáltatások és kompetenciák nélkülözhetetlen szinergiáit kínálják. A várostervezők és -fejlesztők azonban nem csak a város vállalatok számára való attraktivitásának biztosítását tartják egyre fontosabb szempontnak, hanem különösen odafigyelnek a lakosok életminőségének javítására is. Hogyan alakíthatóak a mai metropoliszok „lakni érdemessé”? Hogyan győzhető le a bűnözés? Hogyan reagálnak a városlakók a zajártalomra és a levegőszennyezésre? Hogyan alkalmaz-

Az olyan metropoliszok, mint Párizs, Mexikóváros, Buenos Aires vagy Tokió az ország bruttó nemzeti össztermékének 30-50 százalékát adják.

hatóak az új technológiák a nagyvárosok életminőségének javításában? Ezek a mai várospszichológia aktuális kérdései, melyek egyre több környezetet kutató társadalomtudóst foglalkoztatnak. Míg a harmadik világ megavárosai részben ellenőrizetlenül tovább növekednek és a gazdasági növekedés ellenére elszegényedéssel, növekvő nyomorral és bűnözéssel kell harcolniuk, addig az ipari nagyhatalmak nagyvárosai többé kevésbé különösen vonzónak számítanak. A relatív magas életszínvonal és világviszonylatban is magas életminőség mellett az úgynevezett metropoliszrégiók nemzetközi jelentőséggel bírnak. A metropoliszrégiók egy ország szociális, társadalmi és gazdasági fejlődésének motorjaiként tekinthetők. Az olyan metropoliszok, mint Párizs,

Mexikóváros, Buenos Aires vagy Tokió az ország bruttó nemzeti össztermékének 30-50 százalékát adják.

A globalizáció problémái Az ipari nagyhatalmak nagyvárosainak azonban egyre gyakrabban kell szembenézniük a globalizáció problémáival: a világméretű áru-, pénz- és információáramlás nemcsak előnyt jelent a gazdaság számára, de óriási kockázattal is jár. Így például a tokiói tőzsde összeomlása megrengetné a new york-i vagy londoni piacokat is. A metropoliszok ezen felül a terrorista cselekmények könnyű célpontjai is. Ezt bizonyítja a 2001. szeptember 11-i New Yorki Világkereskedelmi Központ ellen elkövetett megdöbbentő merénylet is. A nagyvárosok és vonzáskörzeteik Európában csakúgy, mint világszerte a globalizáció számos problémájával néznek szembe, melyek együttjárnak a nemzetközi áru-, szolgáltatás-, tőke- és tudáspiacok, valamint a képzett és képzetlen munkaerőpiacok integrációjával. Ez a folyamat a mindenkori termelési rendszerek gyors átalakulásához vezet, mely hatást gyakorol a feltétlen figyelmet igénylő természetes erőforrások tartós fejlődésre. Az európai városi régiók tehát olyan folyamatok és dinamika mentén szerveződnek, melyek globális szinten fokozatosan összefonódnak.

Rendszerintegráció Az európai nagyvárosok egy folyamatos fejlődésben lévő globális metropoliszváz egyes elemei, és e folyamat részeiként New York, London, Tokió, Hongkong, de Frankfurt, Párizs, a holland Randstad, Brüs�szel, Milánó és Madrid is fontos szerepet játszanak. Ezek a metropoliszok nemzetközi intézményeken, bankokon, nagyvállalatokon, valamint az információs- és kom­ munikációtechnológiákon keresztül „irányítják” a világgazdaságot. Több város és metropolisz jelenleg is egy sikeres folyamat részese, mely során átalakul gazdasági, szociális és intézményi struktúrájuk. Ezek a nemzeti és nemzetközi nagyvállalatok gazdaságilag erős városi régiói és csomópontjai, melyek jól működő infrastruktúrával rendelkeznek, csatlakoznak a modern telekommunikációs hálózatokhoz, és amelyek mindenek előtt értékes személyi és vállalati szolgáltatások meglétére építenek. Az Európai Unió újonnan csatlakozott tagállamaiban szintén hasonló folyamatok zajlanak, különösen olyan nagyvárosokban, mint Varsó, Prága és Budapest. Anja Csali

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1

37

Fókusz

Interjú: budapesti várostervezés

Legnagyobb kihívás a közlekedés Budapest minden tekintetben elsô számú városa Magyarországnak, mindegy, hogy a GDP-t, a foglakoztatási arányt, az iparûzési adóból befolyó milliárdokat vagy a bruttó jövedelmeket nézzük. A statisztikai adatokat szemlélve, felhôtlen fejlôdést lehetne feltételezni, melyre némi árnyékot csak a valóság vet, nem megvalósult, késôn teljesülô vagy a költségvetési keretet nagyvonalúan túllépô projektek formájában. Miután Európa percben méri a hatékonyságot, legfôbb ideje tempót váltani – ennek körülményeirôl Ikvai-Szabó Imre fôpolgármester helyettest Farkas Éva kérdezte.

Mik a magyar fôváros történelmi, kultúrális és gazdasági jellemzôi, melyek elôrevetítik fejlôdésének irányát és lehetôségeit?

Már a rendszerváltás előtt tradicionálisan Budapesten koncentrálódott a tőke és a know-how, ez hagyomány. Egy nagyon gyors és békés rendszerváltás után Budapest, mint Magyarország fővárosa, hallatlan nagy előnyt tudott kovácsolni ebből, mert gyorsan és nagy társadalmi krízisek nélkül lezajlottak a változások. Így a tőkekonverziók egy-két év alatt megtörténtek, és a budapesti gazdaság egy ipariorientációjú, urbános gazdaságból egy időközben teljes egészében, a KSH szerint 80% feletti szolgáltatásorientált gazdasággá alakult át. A város a hazai GDPhez 34%-kal járul hozzá, az itt működő tőke viszonylatában pedig el lehet mondani, hogy

38

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

10 Magyarországon befektetett pénzből 7et Közép-Magyarországon, a fővárosban és környékén költöttek és költenek el. Milyen iparágak termelik ezt a jelentôs GDP-t?

Ennek a nagyarányú GDP részesedésnek vannak fő komponensei. A leg­ho­ zamgazdagabb és leghatékonyabb szektorok a nagy- és kiskereskedelem és az ehhez kapcsolódó kiszolgálások, a turisztika és az ide tartozó vendéglátás, az ingatlanfejlesztések és az ingatlanpiac mozgásai, az IT, a telekommunikáció, valamint az ehhez fűződő innovációgazdag médiaágak. Természetesen minden más szektor is jelen van, de az említettek aránya a kimagasló. Milyen fejlôdést várnak a továbbiakban?

Ez a trend némi statisztikai ingadozással fennmarad, a fejlődés nagyon kiegyenlített mértékében, arányában és monoton növekvő tendenciát mutat. Viszont nagyon érdekes, hogy a város, mint közigazgatási egység, már nem determinálja ezeket a folyamatokat, mert topológiailag a város környéke is érintve van, különös tekinettel a logisztikára és a szolgáltatások háttérkiszolgálásra. Milyen tervei vannak és milyen folyamatokat tart kívánatosnak a fôváros vezetôsége?

Prognózisunk, melynek tudományos alapjait 2003-ban fogadta el a Fővárosi Közgyűlés, azt mondja, hogy ez az agglomerálódási folyamat a jelenlegi tervezési és stratégiai időszakot meg fogja határozni. Ebben a tanulmányban nagyon domináns helyet foglal el például a motorizáció: Budapesten minden 18. percben vesznek egy új autót. Ez a város térhasználatát és a gazdaság terét abszolút determinálja. Ráadásul ez a folyamat még nem érte el a tetőfokát, tehát még nincs minden családban 1,5 autó Budapesten, de körülbelül ez lesz a vége. Mi be szeretnénk állítani egy olyan közlekedéshaszná-

Fókusz latot, amely 70:30% -os arányban jellemzi a közösségi közlekedést az egyéni közlekedési eszközt használókkal szemben, ezek a mutatók jelenleg 60-40%-ot mutatnak. Mit tesznek a motorizáció feltarthatatlannak tûnô negatív következményeinek megfékezése érdekében?

Ebben a motorizációban nemcsak a városi és város környéki gépkocsik, hanem a tranzitforgalom is nagy szerepet játszik. A város vezetősége jelentős forgalomcsillapítási és -korlátozási technikákat valósít meg, pl. idén januártól drasztikusan emeltük a tranzitcélú teherforgalom úthasználati díjait, melyet áprilistől még két hullámban növelni fogunk. Ezzel a folyamattal nagyon szoros összefüggésben áll az agglomeráció, illetve szuburbanizáció, Budapest elővárosiasodik. Ezeknek a kihívásoknak a megoldását még vizsgáljuk, itt példa lehet London, illetve Berlin, Brandenburg, ezek a városok tudtak már reagálni. A népesedés szintén fontos gazdasági tényező napjainkban, ezzel kapcsolatban milyen a jelenlegi helyzet Budapesten? Viccesen azt mondhatnám, hogy Budapest 1,7 millió állandó lakosból áll, és további 1 millió budapestiből, aki nem itt lakik. Kb. 600.000 fős veszteséget szenvedtünk el az elmúlt 15 évben, ebből ca. 240.000 fős volt az elővárosba kiköltöző, de ide tartozik a természetes, sajnos monoton növekvő elöregedése a városnak. Tavaly készítettük el a demográfiai atlaszát a fővárosnak és a közép-magyarországi régiónak, több szcenáriót mutat: de a városnak mindenképpen egy frissülésre van szüksége, hogy a potenciálját tudja tartani. Milyen eszközök állnak ebben az esetben rendelkezésükre?

Ezt közigazgatási technikákkal lehet kezelni, ha tehát Budapest és az agglomeráció összefogva tudna dolgozni a következő évtizedekben, ez megoldaná a problémát. Belső nemzeti és városi mozgásokat kell gerjeszteni, a városnak ez tudatos közpolitikája, hogy visszacsábítsa a lakosságát. Erre valók a rehabilitációs politikák, az adópolitikák, kulturális- és tudománypolitikák. Budapesten tartják számon az összes bejegyzett cég 40%-át, melybôl 14.000 vállalat külföldi érdekeltségû. Hogyan értékelik ezt a potenciált?

A városban koncentrálódik a hazai tudásipar 70%-a, ez egy hatalmas potenciál. A multinacionális cégek betelepülésével, de általában a gazdasági szereplőkkel együtt itt már megtalálhatóak azok a pozitív klaszterek, amelyek a K+F és innováció hálózatait mutatják.

ződéseket kötünk az állammal, törvényt készítünk elő, melyben a nagy fejlesztéseket, mint a M0-ás autópályát, szeretnénk rögzíteni, valamint a közigazgatás nagy folyamatait szeretnénk a magunk számára kedvezően determinálni. Összefüggéseiben kell nézni a dolgokat, ez egy rendszer. A város hagyományosan jól tervező, így rendelkezik egy hosszútávú stratégiai tervvel és egy rövid-, középtávú végrehajtható operatív tervvel, így például közlekedésfejlesztési rendszertervvel is. Mi okozza elsôdlegesen a fennakadásokat a fôvárosi önkormányzat jól megtervezett stratégiái megvalósításában?

A kétszintű közigazgatási rendszer gyengíti a főváros meglehetősen kemény stratégiai tervezését, mert a 23 kerület és a Magyar Állam ugyanolyan közszereplői a város fejlődésének, és nagy A multinacionális cégek betelepülésével, de általában participációs kényszer van. a gazdasági szereplôkkel együtt Budapesten már A döntések lassan kerülnek megtalálhatóak azok a pozitív klaszterek, amelyek megvalósításra, mert több, a K+F és innováció hálózatait mutatják. érdekeit védő szereplőjük Egy nagyon erős gyógyszeripari és egészség- van. Ez például a budapesti gazdaságot ügyi klaszter jött létre, szintén erős a média nehezítő, politikai tényező. Itt nem arról és IT / telekommunikáció klaszter, valamint van szó, hogy nem tudjuk, merre kellene nagyon hozamgazdag a pénzügyi és üzelti menjen optimális esetben pl. a körgyűszolgáltatások klaszter. Jelen van ezeken kívül rű, vagy nincs rá pénz, hanem képtelenek egy építő/fejlesztő klaszter, de az élelmiszer- vagyunk ezt ebben a közigazgatási strukipar is kibontakozóban van. Nagyon érdekes túrában megoldani. A terv és a valóság látni, hogy mekkora a gründolási láz Buda- eltérésének eklatáns példája a Kormánypesten, négy év alatt 186 ezerről 207 ezer- zati Negyed mellett a 4-es metró. A Kormányzati Negyedet támogattuk re emelkedett a cégek száma. Ez azt jelenti, hogy minden héten százzal több budapes- és támogatnánk a mai napig, tőlünk megti cég jött létre, és ezzel szemben nem ará- épülhetett volna. A metrót be kell fejezni, nyos a megszűnés. Folyamatosan bővül Európa megnyert időben méri a költséghaaz üzleti világ, ezek a cégek már a meglévő tékonyságát az ilyen nagyberuházásoknak. Ahhoz, hogy a Kohéziós Alaptól a legjobb klaszterhálózatban keresik a helyüket. támogatást megkapjuk, olyan programot kellett lerakni az asztalra, amiben bizonyíVannak preferált vállalkozások, melyeket tani tudjuk, hogy x millió utas utasforgalszívesebben látna a fôváros vezetôsége ma mellett ez x milliárd órányi időmegBudapesten és környékén? Budapest gazdaságpolitikája alapban nyi- takarítást, és x Eurónak megfelelő pozitív tott és versenyelvű, nem mindenáron eredménnyel jár. Budapestnek szüksége csábítunk piacot. A humán erőforrás és van még ezen kívűl a belső gyűrűs alrendmagas kvalifikáció igényű tőke nekünk szerekre, valamint a belváros megkezdett jobb barátunk, mintha betanított mun- revitalizációjának és forgalomcsökkentékásokban vagy másodrangú beszállítóban sének eredményeire, melyeket a Budapest Szíve program tartalmaz. Mélyparkoló, gondolkoznánk. parkolóház és P+R parkolókapacitások is ehhez tartoznak, ezektől az intézkedésekMilyen lépéseket tesznek annak érdekétől hallatlan kiskereskedelmi és turisztikai ben, hogy a kívánt cégek letelepedjenek, élénkülést várunk. Mindezt annak érdekéilletve maradjanak? Magyarország egy nagy kon­ver­gen­cia­prog­ ben tesszük, hogy a város legdrágább kinramot hajt végre, ezzel együtt van egy cse, a lakosság itt jól érezze magát. hosszútávú stratégiája a Nemzeti Fejlesztési Terv formájában, amelyben Budapest- Főpolgármester helyettes úr, nek van egy erős stratégiai pozíciója. Szer- köszönjük a beszélgetést.

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1

39

Gazdaság és politika

Uniós állásfoglalás a konvergencia-programról

Jövôbeli kockázat A magyar államháztartás konszolidációja érdekében foganatosított, részben drasztikus intézkedéseknek köszönhetôen 2007-ben valóban sikerült nem csupán tartani, hanem még alul is múlni a hiánycélt, és a 2008-ra kitûzött célok is elérhetônek tûnnek. Ennek ellenére az Európai Unió bizottsága óvatosságra int: véleményük szerint Magyarország pénzügyei hosszú távon rendkívül ingatag lábakon állnak.

A

z EU-bizottság néhány napja jóváhagyott, a 2007. decemberében aktualizált konvergenciaprogramra vonatkozó állásfoglalásában a brüsszeli szakértők megállapították, hogy a 2007-es évi hiánycsökkentés figyelemre méltó ugyan, azonban a még nagyobb mértékű csökkentésre vonatkozó mozgásteret nem használták ki, hiszen a tervezettnél ugyan magasabb volt a bevétel, de a kiadás is. Az állásfoglalás szerint a „költségvetési előrejelzésekben rejlő kockázati tényezők kiegyensúlyozottak”, legalábbis a 2008-as évre – minősítették a brüsszeli zsargonban a többé-kevésbé valószerű feltételezéseket, amelyek szerint a folyó évi hiány a bruttó hazai termék mintegy 4 százalékára csökkenhet. A 2009-re vonatkozó (3,2 százalékos) hiánycél teljesíthetősége tekintetében a bizottság azonban már szkeptikusabb. Magyarország 2009-re és a további évekre tervezett gazdasági növekedése a bizottsági szakértők vélekedése szerint túlzottan derűlátó, és ezen belül is főként a magánfogyasztás és a beruházások talpra állása tarthat a reméltnél hos�szabb ideig, sőt a munka termelékenységének feltételezett növekedési üteme is túlzottnak bizonyulhat. A tervezettnél lassúbb gazdasági növekedés alacsonyabb betételt hozna az államháztartásnak. A bizottság a kiadási oldalon is lát kockázati tényezőket, és véleménye szerint már most is látható „néhány előjele a kiadásokat visszafogó intézkedések lazításának” – fogalmazták meg diplomatikusan a kritikát a magyar kormán�nyal szemben. Az államvasutak átszervezésének megfeneklése további megterhelést jelentene az államháztartásnak. A bizottság a 2009 utáni időszakra vonatkozóan is aggodalmakat fogalmazott meg. „Úgy tűnik, hogy Magyar-

40

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

ország magas kockázatnak van kitéve az államháztartás pénzügyi helyzetének fenntarthatósága tekintetében” – pénzügyi körökben egy ilyen megfogalma-

Az Európai Unió bizottsága szerint a magyarországi fiskális politika gyakori irányváltásai bizonytalanságot teremtenek, és ezzel torzítják a gazdasági szereplôk döntéseit.

zásra vélhetően megszólalnának a vészharangok. Magyarország államadóssága már ma is a bruttó hazai termék 66 százalékának felel meg – ez közel a kétszere-

kérés a brüsszeli bürokraták részéről. A bizottság jelentésében például joggal kritizálták a 2001 és 2003 közötti túlságosan bőkezű közszolgálati béremeléseket, mert ez egyrészről megterhelte a költségvetést: a közszolgálati bérek ma már az állami kiadások 23,5 százalékát jelentik – tíz éve ez még három százalékponttal alacsonyabb volt. Másrészről viszont a béremelés a magángazdaságban is fokozta a béremelési kényszert, és ezzel rontotta a vállalatok versenyképességét. A nagyobb mértékben kiszámítható gazdaságpolitika évek óta, többek között a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara részéről is hangoztatott igényét az Európai Unió bizottságának jelentése is megerősíti. Az anyagban megállapítják, hogy a magyarországi fiskális politika gyakori irányváltásai bizonytalanságot teremtenek, és ezzel torzítják a gazdasági szereplők döntéseit. A magas költségvetési hiány például bizonyítottan visszafogja a magáncélú beruházásokat.

A konvergenciaprogramok célkitûzéseinek összehasonlítása GDP-növekedés (%-ban)

2007

2008

2009

2010

2011

KP 2006

2,2

2,6

4,2

4,3

4,5

KP 2007

1,7

2,8

4,0

4,1

4,2

Költségvetési hiány (GDP %-ában)

2007

2008

2009

2010

2011

KP 2006

6,8

4,3

3,2

2,7

2,2

KP 2007

6,2

4,0

3,2

2,7

2,2

2007

2008

2009

2010

2011

6,2

3,3

3,0

2,8

2,5-3,0

7,9

4,8

3,0

2,9

2,8

Fogyasztói árak (éves változás %-ban) KP 2006 KP 2007 KP 2006 = 2006 decemberi konvergenciaprogram

KP 2007 = 2007 novemberi konvergenciaprogram

se mind a 12 újonnan csatlakozott tagállam átlagának. A bizottság véleménye szerint különösen nyugtalanító, hogy még nem tettek hosszú távra szóló lépéseket az államháztartásra a társadalom túlöregedése miatt leselkedő veszélyek csökkentésére – véli a bizottság.

A költségvetési fegyelem nem öncélú bürokratikus intézkedés A gazdaságtudományi szakértők többsége egyetért abban, hogy a fegyelmezett költségvetési politika nem öncélú számon

A költségvetési fegyelem évek óta megfigyelhető hiánya hosszú távon is ártalmas a gazdaságra. Az államháztartási hiány okozta alacsonyabb növekedés miatt az ország gazdasága nem csupán a többi közép-kelet-európai államokhoz, hanem még az euró-övezethez viszonyítva is lassabb ütemben bővül, véli Török Zoltán, a Raiffeisen Bank ZRt. Vezető elemzője. Ebből a gondolatmenetből következően a reálgazdaság felzárkózása a 2008-as és 2009-es évben is változatlanul stagnál. Ulrich Schneider

Gazdaság és politika

A közép-kelet-európai régió gazdasági kilátásai

Növekedés kockázati tényezôkkel Kelet-Közép-Európa legtöbb országában a gazdasági növekedés idén vélhetôen kissé lankad, azonban még így is önmagában véve rendkívül tetemes marad. A gazdasági kockázat mellett azonban belsô tényezôk is veszélyeztethetik a fellendülés stabilitását.

A

legtöbb közép-kelet-európai tagállam és tagjelölt vonatkozásában az Európai Bizottság 2008ban és 2009-ben 5-6 százalékos növekedési ütemmel számol Lettország és Litvánia esetében, sőt Szlovákia idén a 7 százalékot is túllépheti. A sereghajtó Magyarország marad – a 2007-es (1,7 százalékos) mininövekedés után várt enyhe javulás ellenére a bruttó hazai termék növekedése még

ből. Amennyiben a mai növekedési ütemet a jövőben is fenn lehet tartani, akkor a részesedésük a az elkövetkező tíz év során mintegy 10 százalékra emelkedhet. Az Egyesült Államokban mutatkozó gazdasági problémák a világgazdaságra gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásai mindazonáltal a közép-kelet-európai országoknak is tetemes kockázatot jelentenek – közvetlenül, de közvetve is, mivel szorosan összefonódtak az érintett nyugat-európai, főként németországi üzleti partnerekkel. A térség legtöbb országában a növekedés legfőképpen az erőteljes beruházásokra és a virágzó kivitelre támaszkodik, és ezeken a területeken már hosszabb ideje kétszámjegyű növekedés mutatkozik. Emellett a gyorsan bővülő magánfogyasz-

A bruttó hazai termék növekedése 12 % 2007

2008

2009

10 %

8%

6%

4%

2%

0% LV

SK

LT

EE

PL

BG

mindig elmarad a 3 százaléktól. Ezzel az új tagországok folytatják a felzárkózást, hiszen a 12 csatlakozott állam az elmúlt tíz évben mintegy felével, közel 7 százalékra növelte a részesedését az EU 27 tagállamának összesített gazdasági teljesítményé-

SI

RO

HR

CZ

EU27

HU

tás is hozzájárul a növekedéshez. Ezt legfőképpen a bizonyos esetekben rohamosan emelkedő bérek teszik lehetővé: a növekedés üteme 2007-ben Bulgáriában, Romániában vagy Litvániában mintegy 15 százalékkal, Észtországban 20 száza-

Közép-kelet-európai régió

lékkal, sőt Lettországban 30 százalékkal emelkedett. A következő évekre is számos országban a bérek kétszámjegyű növekedésével számolnak, ami a korábbi bérelőnyöket legalábbis részben felemésztheti. A rohamos növekedésnek azonban negatív következményei is vannak, amelyeket többek között a balti államokban vagy Bulgáriában lehet kiemelten megfigyelni: egyrészről az inflációs ráta jelentősen meghaladja az Európai Unió átlagát (Litvániában 2007-ben közel 6, Bulgáriában majdnem 8 és Lettországban egyenesen 10 százalékos), másrészről pedig a fogyasztási cikkek és a beruházási javak behozatala iránti magas kereslet aggasztó hiányt okoz a kereskedelmi és fizetési mérlegekben. A kivitelből származó kereskedelmi többlet, illetve a fizetési mérleg hiánya több országban is eléri a bruttó hazai termék 15-25 százalékát, és a következő két évre csekély javulásra van kilátás. Ez nem csupán a gazdasági növekedés fenntarthatóságát veszélyezteti, hanem a fizetőeszközök stabilitását is, ezért az Európai Bizottság vélhetően figyelmesen követi a fejleményeket. Dirk Wölfer

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1

41

Gazdaság és politika

Német gazdaság

Erôteljes növekedés

2007-ban és az azt megelôzô évben a német gazdaság fejlôdése minden elôzetes várakozást felülmúlt. Ám idén, elsôsorban a világgazdaság növekvô kockázatai miatt, lelassulhat a növekedési ütem. Utóbbi nagy gond a magyar gazdaság számára is, amely alapvetôen exportvezérelt. A magyarországi kivitel legnagyobb felvevôpiaca ugyanis Németország.

A

z idei lassulás ellenére, amely a világgazdaság összes jelentős szereplőjét (Egyesült Államok, Japán, Európai Unió) érinti, Németország 2006ban és 2007-ben több évig tartó stagnálás után Európa dinamikusan fejlődő gazdasága lett. Mi több, hat európai ország gazdasági vezetői körében végzett felmérés alapján Németország immár az Európai Unió leginkább versenyképes tagállama. A megtisztelő pozíciót, a gazdasági fellendülés alapját már az előző, balközép kormány alapozta meg, a közel három éve hivatalban lévő nagykoalíció pedig tovább egyengette az utat a tartós konjunktúra felé. Mi áll a német fellendülés hátterében? Nos, Kínától eltekintve egyetlen országban sem sikerült olyan mértékben átalakítani a gazdasági feltételeket a tartós fellendülés számára, mint Németországban. A berlini kormány által felkért szakértői bizottság vezetője, Bert Rürup rámutatott: a kiváló eredmény részint a vállalatok belső reformjára, részint pedig a tarifapartnerek közti mértéktartó megállapodásokra vezethető vissza. Elemzők viszont azt állítják: a németországi fellendülésben komoly szerepet játszik a külföldi beruházók egyre nagyobb jelenléte, amit az is bizonyít, hogy a tőzsdén jegyzett vezető cégek többsége a 2006 vége óta külföldi részvényesek tulajdonában van. Eközben továbbra is tény az, hogy Németország az európai földrész legnagyobb piaca és az Egyesült Államok és Japán után a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalma. A német statisztikai hivatal, a DeStatis kimutatása szerint az évi egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 2006-ban 28.200 euró volt, ami hozzávetőleg 20 százalékkal több, mint az uniós átlag (EU-27). A kimutatások szerint a

42

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

GDP-t főként az ipar és az építőipar termeli meg (30 százalékos az együttes ágazati arány), valamint a szolgáltató szektor gazdálkodja ki (69 százalék). Bármilyen meglepő, a mezőgazdaság a mindössze 1 százalékos hozzájárulásával csak alárendelt szerepet játszik. Az ipar hagyományos erősségei közé tartozik az autógyártás, gépgyártás, valamint a vegyipar és a gyógyszerészet.

Németország exportnagyhatalom A DeStatis statisztikája szerint a kivitel nagysága 2007-ban elérte a 969 milliárd eurót. Ezzel a számmal Németország a kivitel világbajnoka. Az exportcikkek főbb csoportjához tartoznak a gépjárművek, a gépek és vegyi termékek. A német statisztikai hivatal kimutatása szerint az export majdnem kétharmada az Európai Unió tagállamaiba irányul, míg az Egyesült Államok felvevőképessége 9 százalék a teljes német exporton belül. Miután Németország exportorientált nemzetgazdaságként erőteljesebben integrálódott a világgazdaságba mint a legtöbb nagy nemzetgazdaság, a globális hatások azonnal elérik. Egyébként az export GDP-n belüli aránya elérte a 2006os évben a 40 százalékot. Csak érdekességként: ez az arány az Egyesült Államokban mindössze 10 százalékot tesz ki. Összegzésként: 2007-ben a Német Statisztikai Hivatal szerint a GDP 2,7 százalékkal nőtt. Az export 8,3 százalékkal nőtt, míg az import 5,7 százalékkal, a gépekre, berendezésekre fordított beruházások 8,4 százalékkal, az építőipari beruházások pedig 2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A konjunkturális felélénkülés természetesen a német munkaerőpiacon is érezhető. A szezonális adatok nélküli munkanél-

küliségi ráta a 2005 márciusi 12 százalékról 2007 nyarára 9,2 százalékra csökkent. A nemzetközileg összehasonlítható ILO-módszerek szerint kiszámolt munkanélküliségi ráta csupán 7,8 százalék volt tavaly decemberben Németországban. A gazdasági elemzők a munkanélküliek számának további visszaesését várják, középtávon hozzávetőleg 3 millió munkanélkülivel számolnak.

2008-ban a német termékek kereslete csökkenhet A Goldman Sachs Németországgal kapcsolatos elemzése alapján Németország 2008-ban aligha tudja majd fokozni versenyképességét. Ennek hátterében pedig az áll, hogy a szakszervezetek részéről oly gyakran szorgalmazott minimálbér bevezetése fékezni fogja a gazdasági fejlődés ütemét. Kedvezőtlen prognózis az is, hogy a német termékek, a járművek, háztartási eszközök, acél és más termékek iránt mérséklődik a kereslet. A Financial Times Deutschland idei kilátásokkal foglalkozó cikkében arra tér ki, hogy a növekvő világgazdasági kockázatok ellenére nincsen szó a német gazdaság fellendülésének megtöréséről vagy arról, hogy a gazdaság recesszióba süllyedne. A német szövetségi kormány várakozását nemrég Michael Glos (CSU) gazdasági és technológiai miniszter közölte. Eszerint 2008-ra csupán 2,0 százalékos növekedéssel számolnak, szemben a korábbi, 2,4 százalékos előrejelzéssel. A gazdasági növekedési dinamika visszaesése ellenére, ha lassuló mértékben is, de folytatódik a munkahelyek számának növekedése és a munkanélküliség csökkenése. Az infláció várhatóan 1,9 százalék lesz 2008-ban.

Valószínû negatív hatás a magyar gazdaságra Barcza György, a K&H Bank treasury részlegének vezető elemzője szerint a német termékek iránti kereslet visszaesése áttételesen számottevő hatást gyakorolhat a magyar exportkeresletre. Németország ugyanis a magyar kivitel legfőbb célpiaca. A KSH jelentése alapján tavaly az első nyolc hónapban a teljes magyar exportban több mint 25 százalékot tett ki a 13 milliárd euró értékű németországi kivitel. A Németországba irányuló export nagyon jelentős részét amúgy német termékekbe beépítve továbbértékesítik. A fentiek alapján nem kizárt, hogy a egyes magyar exportiparágaknak szűkül a megrendelésállománya, ami később a kivitel bővülésének lassulását, vagy akár visszaesését is okozhatja. Szajlai Csaba

Jog és Adók

Az ingatlanokhoz kapcsolódó fordított adózási rendszerrôl

Az új magyar áfa-törvény 2007 novemberében a parlament elfogadta az új áfa-törvényt, mely 2008. január 1-jén lépett életbe és az építô-, valamint az ingatlanipar számára jelentôs változásokat hozott.

A

növekvő áfacsalások megakadályozása érdekében az új áfa-törvény növeli az úgynevezett fordított adózási rendszer alkalmazási körét számtalan ingatlannal kapcsolatos szállítás és szolgáltatás esetében. A rendszer lényege, hogy a forgalmi adót (áfa) a szolgáltatást igénybe vevő fél köteles közvetlenül az adóhivatalnak megfizetni. Ellentétben az alapesettel, amikor is a szolgáltatást nyújtó állít ki úgynevezett áfás számlát, valamint fizeti meg az adót, és a szolgáltatást igénybevevő jogosult a szolgáltatást terhelő és általa fizetett áfát az adóhivatallal szemben érvényesíteni, a fordított adózásnál azonban a számla forgalmi adó nélkül kerül kiállításra. A szolgáltatást igénybe vevő tehát üzleti partnereinek csak nettó összeget fizet és a forgalmi adót közvetlenül az adóhivatalnak fizeti be. A fordított adózási rendszer alkalmazásának feltétele, hogy mindkét szerződő fél adóalanyként regisztrálva legyen Magyarországon, így például magánszemélyek, mint végső felhasználók felé történő szolgáltatás esetében a forgalmi adót továbbra is a szolgáltató rója le az általános adózási szabályok szerint. A fordított adózási rendszer fő alkalmazási körébe az új törvény hatálya szerint az ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatások és szállítások tartoznak. A törvény alkalmazását különböző szabályok, és számtalan kivétel figyelembe vételével lehet ellenőrizni, ezeket azonban itt csak áttekintve mutatjuk be.

Ingatlan átadása építési szerzôdés alapján A fordított adózási rendszert akkor kell alkalmazni, ha az építési szerződés alapján az ingatlan (vagy ingatlanrész) a megbízó részére kerül átadásra.

Ingatlanvásárlás Az ingatlaneladás alapesetben forgalmi adómentes. Kivételek ez alól az építés alatt álló ingatlanok, az új ingatlanok és építési telkek, melyek eladása forgalmi adó köteles és az adó fizetése minden esetben a hagyományos szabályok szerint történik – azaz a forgalmi adót az eladó fizeti be. Amennyiben nem erről a három kivételről van szó, az eladó kérhet adókötelezettséget, hogy biztosítsa magának az előzetesen felszámított áfa érvényesítési lehetőséget. Ebben az esetben az eladás a fordított adózási rendszer szabályai szerint történik.

Ingatlanokat érintô szolgáltatások A fordított adózási rendszer szabályai vonatkoznak bizonyos ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások, így például az építés és beszerelés, fenntartás, takarítás, szerelések, javítások, átépítés és lebontás, valamint munkaerő megbízása esetében az itt említett munkálatok elvégzésére. Ebben az esetben ingatlannak számítanak nemcsak a telkek és épületek, hanem azok részei is, mint

Minden ingatlant érintô ügylet esetében meg kell vizsgálni, hogy valóban áfaköteles-e, és ha igen, mely rendszer szerint kell forgalmi adót megfizetni.

például a kerítés vagy a növények, melyek a telken nőnek. Így lehet például a fűnyírás ingatlant érintő szolgáltatás, melyre a fordított adózási rendszer szabályai vonatkoznak. Amennyiben egy szolgáltatásról kötött szerződés keretében különböző – csak részben a fordított adózása hatálya alá eső – teljesítésekre kerül sor, mint például gyakran az ingatlanüzemeltetési szerződések esetében, az adóhivatal szerint a fő tevékenység alapján kell eldönteni, hogy a teljes körű szolgáltatás vajon a fordított adózás hatálya alá tartozik-e. Nem alkalmazható a fordított adózási rendszer ingatlanok bérbeadása esetén. Az ingatlan bérbeadása utáni adófizetési köte-

lezettséget teljesen külön kell kezelni az ingatlan eladását terhelő adófizetési kötelezettségtől. Új azonban az, hogy 2008. január 1.-től nem különböztetik meg az iroda- illetve lakóingatlanokat. Az ingatlanok bérbeadása tehát mostantól általánosan forgalmi adómentes, a bérbeadónak azonban lehetősége van adófizetési kötelezettséget választania. A fordított adózási rendszer alkalmazásának nincs kihatása az előzetesen felszámított áfá-ra. Abban az esetben, ha a szolgáltatást igénybe vevő adófizetésre kötelezett, jogában áll az adót előzetesen felszámított áfa formájában érvényesíteni. Az előzetesen felszámított áfa érvényesítésére való jogosultság azonban legtöbb esetben csak egy későbbi időpontban lép életbe, mint a forgalmi adó fizetési kötelezettség, mivel az előzetesen felszámított adó érvényesítése szigorúbb előfeltételekhez kötött. Remélhetőleg a fordított adózási rendszer bevezetése ténylegesen gátat szab az áfa-csalásoknak. Annyi azonban bizonyos, hogy az ingatlanszektor számára az új szabályozás a kezdeti szakaszban több adminisztratív terhet jelent. Minden ingatlant érintő ügylet esetében meg kell vizsgálni ugyanis, hogy valóban áfaköteles-e, és ha igen, mely rendszer szerint kell forgalmi adót megfizetni. Mag. iur. Wilhelm Stettner, D&P Ügyvédi Iroda

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1

43

Management

Interjú Adrian Schweizerrel

Cégen belüli mediáció Interjú Adrian Schweizerrel, a nemzetközi színtéren elismert gazdasági mediátorral – coach-al és egyben az elsô magyarországi gazdasági mediátor tanfolyam egyik vezetô oktató trénerével

Miben látja a cégen belüli mediáció különlegességét? Milyen hasznot hajthat egy vállalat számára, ha egy konfliktus megoldásához cégen belüli mediátort alkalmaz?

Először talán néhány megjegyzés a kérdéshez, azaz hogy mit is takar tulajdonképpen a cégen belüli mediáció: Cégen belüli mediáció a konfliktusok megoldását jelenti egy vállalat diszfunkcionális csoportjainál. Például piaci csoportoknál, akik többet foglalkoznak magukkal, mint a vevőikkel, osztályvezetői körökben, ahol nem tudnak egy közös álláspontra jutni a feljebbvalóikkal szemben vagy vezetőknél, akik nem tudnak megegyezni egy közös vállalati stratégiában. A cégek közötti mediációval ellentétben, ahol gyakran megpróbálnak a két fél között egy nem jogi igényen alapuló konfliktust a bíróságon kívül megoldani, a cégen belüli mediáció esetén több mint két fél közötti konfliktusmegoldásról beszélhetünk. A konfliktusok, amelyeket a bíróság nem tud esetként kezelni, mert egy bíróság sem tud és akar egy konszern stratégiájáról dönteni. A cégen belüli mediáció megköveteli a mediátortól, hogy – másként mint a cégek közöttinél – minden esetben egy egyedi, az esetre szabott konfliktus-megoldási tervet készítsen. Az általános „5 lépés” játékszabály, a pozíciók, érdekek, opciók, megoldások csak behatároltan működnek egy csoportban, amely több mint 2 főből áll. Ez a szükségszerűség nem feltétlenül képzettséget és jogtudományt kíván meg a mediátortól, mint ahogy ezt véleményem szerint a piac manapság a cégen belüli mediátoroktól elvárja, hanem inkább mélyebb ismeretet a közgazdaságtudományban, pszichológiában és a szociológiában. 44

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

A cégen belüli mediáció, hogy nevén nevezzük, a mediáció királyi osztálya, vagy másként kifejezve: ha összehasonlítjuk a görög-római drámákkal, akkor a cégen belüli mediáció valószínűleg a szabadstílusú dráma. Milyen elônyét élvezheti egy vállalat a cégen belüli mediációnak, azon kívül, hogy a konfliktust általa valószínûleg megoldják?

Rendelkezésre állnak kutatások, amelyek bizonyítják, hogy egy vállalatnál, ahol viszály uralkodik, a munkatársak idejük több mint 80 %-ában magukkal és csak 20 %-ában a tulajdonképpeni munkájukkal foglalkoznak. Ha a mediátornak sikerül pozitív irányba változtatni, akkor ez nyereségben való ugráshoz vezethet, sőt akár a vállalat létét is biztosíthatja.  

Van olyan esete, amelyet sikeresen megoldott, és ami különösen megmaradt az emlékezetében?

A legnagyobb és legnehezebb esetem 15 főiskola egyesítése volt egyetlen Alkalmazott Tudományok Egyetemévé. Nehéz volt, mert előttem két másik mediátor már sikertelenül közvetített: az egyik a mediáció klasszikus módjával próbálkozott, a másik kihagyta a főiskolák munkatársait, és anélkül dolgozta ki a fúzió koncepcióját, hogy őket a lényegi munkába bevonta volna őket. Magam másként jártam el: Kiválasztottam a jövőbeli „University of Appliend Ssciences” 10 000 oktatójából és hallgatójából 240 főt és kidolgoztam

Management Milyen módszerekkel oktatja a vállalaton belüli gazdasági mediációt??

Újdonság Németországból: törvény szabályozza a mediációt Elôreláthatóan 2008. július 1-jétôl A Német Parlament 2007. október 11-én 2. és 3. olvasatban elfogadta a jogi tanácsadótevékenységre vonatkozó törvény kiegészítését. A szövetségi tanács jóváhagyásával a rendelkezés 2008. július 1-jén léphet életbe. A 2. paragrafus 3. bekezdésének 4. pontja szerint a mediáció nem minôsül jogi szolgáltatásnak. Ezzel a kijelentéssel a törvényhozás csupán a meglévô gyakorlatot rögzítette: a mediátortevékenység a törvény szerint bármilyen tudományág képviselôje által kifejthetô tevékenység. A mostani kiegészítés azért is jelentôs, mert a `90-es években – elsôsorban jogászkörökben – vita alakult ki annak kapcsán, hogy a mediáció tevékenységét kizárólag ügyvédeknek lehet-e végezniük. Most a törvény pontot tesz a polémia végére, s jogbiztonságot teremt: ha jogi tanácsadásra van szükség, ezt nem a mediátor végzi. Ebben az esetben lehetôvé válik az ügyvédekkel való együttmûködés (ezt illetôen lásd az indoklást az 5. paragrafus 3. bekezdését a http://www.bmj.de/media/archive/1305.pdf).

A cégen belüli mediáció a konfliktusok megoldását jelenti egy vállalat diszfunkcionális csoportjainál

velük egy missziós-víziós fejlődési folyamatot. „Képzeljük el, hogy már megvan ez a közös főiskola: Kinek szolgálna? Hol állna 10 év múlva? Milyen értékek, irányelvek szerint működne a közös munka?” A munka maga egy projektirányítási csoport megalakításával kezdődött és a klauzúrák kialakításával: Először az érintett kantonok oktatási miniszterei és az ő közigazgatási vezetőjük. Ők adták meg az „irányelveket”. Ekkor öt klauzúrát vezettem egyesével 4 napon át 60 főiskolai tanácsossal, professzorokkal és diákokkal az Alpokban közép-Svájc területén és végül a résztvevők maguk kidolgozták munkacsoportokban a stratégiákat, amelyek az előzőekben kitalált missziós, víziós képek megvalósításához szükségesek voltak. A folyamat 4 évig tartott és 2006. január 1-én megnyitott az „Északnyugat-svájci Főiskola”.

Ezt a kérdést szívesen kettéosztanám: Hogyan tanítok és mit tanítok? Nem pedagógiai, hanem andragógiai tanítási elvet követek, ez azt jelenti, hogy nem deduktív, hanem induktív módszert alkalmazok: Nem tömöm tete a diákok fejét főként elmélettel, amelyet le kell írniuk és meg tanulniuk, hanem eseteket adok nekik, amelyeket el kell játszaniuk. Közösen dolgozzuk ki aztán, hogy mely megoldási módszerek működnek és melyek nem. Tartalmilag nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy a jövőbeli mediátorok megtanulják azt, hogy ne adjanak tanácsokat az ügyfeleiknek, hanem hogy konfliktus megoldásának a folyamatát irányítsák. Ehhez meg kell tanulniuk, hogy ne csak az emberekre koncentráljanak, hanem figyeljenek az emberek közötti interakciók rendszerére is. Ez csakis a kommunikációs struktúrák mélyreható ismeretével működhet. Véleményem szerint a leghatásosabb módszer a neurolingvisztikai programozás, amelyet volt szerencsém 20 évvel ezelőtt a kidolgozóitól Richard Bandlertől, John Grindertől és Robert Diltstől kaliforniában személyesen elsajátítani. Milyen tippeket adna azoknak a hallgatóknál, akik a Képzô Központ és a Steinbeis Institut szervezésében tanultak gazdasági mediációt?

Mindig azt tanácsolom a hallgatóknak, hogy legyenek mindig nyitottak az újdonságok és új tapasztalatok megélésére, és hogy abból induljanak ki, hogy a mediáció egy nagyon tág terület, amelyben rengeteg tanulnivaló van. Jogászoknak általában azt mondom: „Önnek 5-7 év kellett, hogy megtanulja a konfliktusok megoldási módszerének jogi formáját. Legyen tehát nyitott arra, ami most következik, ugyanis csak pár hónapja van arra, hogy egy valószínűleg még komplexebb anyagot sajátítson el.” Mit tanulhat a képzésbôl az, aki valószínûleg nem fog mediátorként dolgozni a jövôben?

A legtöbb diákom arról számolt be, hogy a mediációs képzés során elsősorban mély és valós tudást kaptak arról, hogy mi is az emberközti kommunikáció, illetve, hogy miként működik. Akkor is, ha nem dolgozik mediátorként az illető, mindig segíteni fognak a megtanult technikák a mindennapi érintkezésekben a főnökkel, munkatársakkal vagy ügyfelekkel. A mediáció nem más, mint professzionális emberközti kommunikáció.

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1

45

Turizmus és vásárok

Németország ünnepli a karnevált A német ünnepkultúra áttekintése – hagyomány és atmoszféra az ötödik évszakban

Ü

nnepet ülni – ennek Németországban nagy hagyománya van. A Német Turisztikai Hivatal (DZT) 2008. évi központi témája azt kívánja közvetíteni, hogy Németországban sok rendezvény csábít kiadós ünneplésre: a „Városi ünnepségek Németországban – a legnagyobb lövészünneptől a legszebb karácsonyi vásárig“ mottó alatt a DZT hangsúlyosabban fogja össze marketing- és kommunikációs tevékenységében a 2008. év sokoldalú rendezvényeit.

Hárommillió ünnepség Németországban A köztársaságban minden évben kereken hárommillió ünnepség kínál alkalmat a vidám együttlétre. A szezonális ünnepek itt a téli karneváltól avagy farsangtól a tavaszi, májusi ünnepségeken és hús-

46

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

véti hagyományokon át egészen a karácsonyi vásárokig tartanak. Ezeken az évszakokhoz kötött ünnepeken kívül az olyan nagy múltú népünnepélyeket, mint a müncheni Oktoberfest, vagy a lövészünnepek, sörsátorokban, gyakran vásárokkal egyidőben tartják meg. A kulináris specialitások gazdag kínálata is alkalmat ad az ünneplésre: a német ünnepségeken hódolnak például a bornak, az epernek, vagy a burgonyának. Ezzel szemben a történelmi ünnepségek és jubileumok, mint például München 850 éves jubileuma, a történelmet tartják szem előtt. Az ilyen, gyakran igen nagy hagyományokkal rendelkező ünnepek mellett azonban Németországban kialakult egy modern ünnepi kultúra is, amely - mint a Kultúrák Karneválja Berlinben -, tükrözi a korszellemet, és elsősorban a fiatal vagy fiatalnak megmaradó korosztályt célozza meg.

Karnevál, farsang, karneváli éjszaka Németországban az év első nagy eseményének a karnevál számít. A mai karneváli ünnepségek eredetileg pogány ünnepekre

nyúlnak vissza, amelyeken a telet jókedvvel, vidámsággal és életörömmel űzték el. Az „ötödik évszakot“ réigónként farsangnak, vagy karneválnak is nevezik. 11.11-én 11.11 órakor kezdődik, és egészen februárig tart. A nagy ünnepségek és karneváli „gyűlések“ január 6-án, a Háromkirályok ünnepén kezdődnek. A rendezvények jellege és mérete régiónként igen különböző. Húshagyó kedden aztán mindenütt befejeződnek a mozgalmas és vidám napok, mielőtt Hamvazószerdán megkezdődne a húsvéti ünnepekig tartó 40 napos böjti időszak – a keresztény hagyományban az elmélkedés és mértéktartás ideje. A németek még a vidám ünneplések idején is jól szervezettek. Különösen a Rajna-vidéken foglalkoznak nagy karneváli egyesületek egész évben a következő „ülésszak“ előkészületeivel. Az olyan tisztségek, mint „a gyűlés elnöke“, vagy a „felvonulás marsallja“ tekintélyes tiszteletbeli címek és a „karnevalistáktól“ komoly személyes együttműködést kívánnak meg. A nagy sportcsarnokokban tartott fényűző gyűlé-

Fotók: DZT

2008 központi témája: Városi ünnepségek

Turizmus és vásárok zavarják a városon a bolondokat, akik az előző farsangi éjszaka kisebb és nagyobb eseményeit kiáltják ki.

Történelmi visszapillantás Keleten Thüringiában Wasungen városa Németország legrégibb karneváli helyszínek közé tartozik. A wasungeni karnevál híres népi jellegéről, amit a mai napig megőriztek. Minden szezon csúcspontja a nagy történelmi ünnepi felvonulás, amelyet minden évben a Hamvazószerdát megelőző szombaton tartanak meg. Ebben körülbelül 80 amatőr színjátszócsoport, valamint 10 zenekar és a középkori költők csapata, összesen 2000 résztvevő vonul át egy kétórás, tarka menetben a Werrastadt (belváros) utcáin. Ezen kívül a szászországi Radeberg, a szászország-anhalti Köthen fellegvárainak ünnepségei vagy az érchegységbeli Geising jégfarsangja nyújt betekintést Németország keleti részének karneváli hagyományaiba.

vonulása, a „Schoduvel“. Ez középnémet nyelvjárásban „ördögpofát“, vagy „maszkot“ jelent. A felvonulást már a 13. század óta rendezik meg éppen azért, hogy elűzzék az ördögöt. Aki a Németország-szerte zajló karneváli forgatagot elkerülné, de mégsem szeretne lemondani a maskarások nyüzsgéséről, az alsószászországi Damme városkában van a legjobb helyen. Itt is minden évben tartanak nagy, tradicionális felvonulásokat, csak éppen a tulajdonképpeni farsangi hétvége előtt egy héttel, vasárnap és a „dammei“ karneváli hétfőn. Észak-Németország egyik legnagyobb karneváli szervezete az Észak-német Kar-

Rajnai vénasszonyok

sek ennek megfelelően tökéletesen szervezettek. A nagyfokú logisztikai felkészültséget igénylő utcai felvonulások a helyi egyletek látványos bemutatói – az ifjúsági sportegyesületektől az önkéntes tűzoltókig.

Az asszonyfarsang, amit vénasszonyok farsangjának is hívnak, nem-hivatalos ünnepnapnak számít az egész Rajna-vidéken. A régió sok munkahelyén a farsanghétfőt megelőző csütörtökön 11.11 órától nem dolgoznak. A party hagyományosan akkor kezdődik, amikor a női lakosság jelmezbe öltözve megrohamozza a városházát és szimbolikusan átveszi a hatalmat. Ezt az egész városban megünneplik. Hozzátartozik az a régi szokás, hogy az asszonyok a férfiak nyakkendőjét – mint a férfiuralom szimbólumát – levágják, amiért viszont csókkal kárpótolják őket. Ha valaki részt akar venni az asszonyfarsangon, azt idén a farsang valamennyi fellegvárában január 31-én teheti meg.

Rusztikus Dél

Farsanghétfôi felvonulások

Németország délnyugati térségében ezzel szemben a hagyományos sváb-alemann farsangot tartják meg. A rusztikus nyüzsgésre jellemző, hogy a résztvevők nagy faálarcok mögé bújnak. A régión kívül is híres például a régi birodalmi város, Rottweil karneválja („Fasnet“), amely évszázados történetre tekint vissza. A hagyománynak megfelelően itt január 6án fekete frakkos urak kelnek útra, hogy a bolondruhákat és az úgynevezett lárvákat, a farsangi álarcokat leporolják. Az esemény „szakszerűen“, vidám, kissé kapatos hangulatban zajlik az utcákon. A baden-württembergi Weingartenben ezen a napon a beugratások vannak programon. Farsanghétfőn és húshagyó kedden aztán reggel nyolc órától hangosan végig-

A német karnevál jelképének számítanak a farsang utolsó előtti napján, farsanghétfőn tartott felvonulások. Ezeken a felvonulásokon, amelyekre az idén február 4én kerül sor, a lakosság javarészt fantáziadús jelmezekben ünnepel. A legnagyobb felvonulásokat Düsseldorfban, Kölnben és Mainzban tartják. A karneváli hagyomány itt biztos helyet foglalt el az emberek életében. De ezen a napon a karnevál fellegvárain kívül is egész Németországban ünnepelnek az emberek, így például Frankfurt am Mainban, Aachenben, Münsterben és Bonnban. Észak-Németországban a Jeck-ek (karneváli maskarások) szintén évről évre megünneplik a karnevált. Braunschweigben zajlik Észak-Németország legnagyobb fel-

neváli Szövetség. 36 tagegylet tartozik hozzá, többek között Hamburg, Kiel, Rostock vagy Lübeck egyletei, amelyek mind információt, mind pedig támogatást kapnak a vidámság és a „téli szellemek“ elűzésének megtervezéséhez. Egy kissé más farsangot élnek át a vendégek Münchenben, ahol hiába keressük a fényűző gyűléseket, vagy farsangi egyleteket. Itt a farsangi hagyomány bálok, vagy nagy rendezvények formájában maradt meg, amelyek kivitelükben inkább a régmúlt századok jelmezbáljaira emlékeztetnek. A müncheni farsang csúcspontját a piaci kofák tánca jelenti, amire minden év húshagyó keddjén a nagy történelmi múltra visszatekintő piacon, a Viktualienmarkton kerül sor. K o n ta k t László Dernovics Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Német Turisztikai Központ Képviselet Tel.: +36 1 3457 633 E-mail: [email protected]

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1

47

Turizmus és vásárok

Láss világot és legyél otthon ebédre 180 országból 11.000 kiállítóval várja látogatóit idén a berlini Nemzetközi Turisztikai Börze, az ITB Berlin, mely a londoni World Travel Market mellett a világ legnagyobb turisztikai eseménye. A vásár elsô számú találkozási lehetôség a turizmus iránt érdeklôdô közönség és a szakma képviselôi számára, emellett kiváló platform a cégeknek új ügyfelek szerzésére és üzletek megkötésére.

Az UEFA-kupa hangulatát megidézve, a bajnokság két rendező országa, Ausztria és Svájc 50 m²-es futballpályával várja a látogatókat. A 2010-es világbajnokság rendezési jogát elnyerő Afrika is kampánycélokra használja a vásárt: a fekete kontinens standján vörösen izzó óriás futballabdával és nagyszabású nyereményjátékkal hangol a játékokra. A vásár nemcsak globális turisztikai kínálattal kecsegtet: a legkeresetebb célországokon túl bemutatja a szakma különböző szintjeit is, az utazásszervezés-

48

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

Fotók: ITB Berlin

A

március 5. és 9. közötti, 160.000 m²-en megrendezett vásár 2008ban is számos rendezvénnyel és meglepetéssel szolgál az érdeklődőknek. Az idei kiállítás kiemelt partnere a Dominikai Köztársaság – a dominikai pezsgés, merengue és bachata így garantált –, s emellett a kreol étkek is biztosan nagy sikert aratnak majd.

től kezdve a foglalások bonyolítási mechanizmusán át; a repülőtársaságok, hotelek, bérautó-kölcsönzők összesen 26 teremben képviseltetik magukat. A jól bevált földrajzi tagoláson túl az ITB a piac különböző szegmenseit is bemutatja: így a legújabb technológia (Travel Technology), a nemzetközi trendek és változások (ITB Trends&Events), a kifejezetten fiataloknak szóló utak (Youth Travel), az ökoturizmus (ECOtourism), a kalandtúrák (Experience Adventure), vízi utak (Cruises), a kultúrturizmus és a könyvvilág is külön standdal várja az érkezőket, csakúgy mint a gazdaság és tudomány közti párbeszédet elősegítő „Training and Employment in Tourism“ standja. A vásár keretein belül a szakma döntéshozói ötnapos kongresszust tartanak a piaci trendekről és innovációkról. Legyen szó olcsó hotelekről vagy luxusutakról, exotikus utazásról vagy csupán rövid látogatásról, a berlini vásár minden témát átfogó szakmai tanácsadással és speciális katalógusokkal segíti az eligazodást. A börze keretén belül megrendezett nemzetközi szakmai kongresszus és a számos kapcsolatépítést elősegítő rendezvény is az információ- és eszmecserét tűzte ki céljául. Előadások, szakmai fórumok és sajtótájékoztatók segítik a pia-

ci újdonságok és innovációk megjelenését. A turizmus az elmúlt években jelentős fellendülést mutatott világszerte a piacon, a Turisztikai Világszervezet a 2008-as évre 4-5 százalékos növekedéssel számol. Különösen dinamikusan fejlődik az ázsiai, az arab és egyes kelet-európai országok turizmusipara. Ennek tudható be az is, hogy a thailandi, vietnámi, makaói, egyiptomi standok mérete idén jelentősen megnövekedett, az Arab Emirátusok repülőtársasága, az Emirate Airline pedig megduplázta kiállítói területét. Kelet-Európából Bulgária, Örményország és Azerbajdzsán erősít be, Montenegro pedig idén debütál a vásáron. Oroszország 40 százalékkal nagyobb területen várja az ország iránt érdeklődőket. A Magyar Turizmus Rt. évek óta önálló standdal képviseli Magyarországot, itt kulturális kiadványok, program- és kulturális turisztikai attrakciók kapnak helyet, továbbá az egyes magyarországi régiók is bemutatják sajátos arculatukat. K o n ta k t Némethy Márta Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 E-mail: [email protected]

Düsseldorf, 2008. március 16–18.

ProWein

A

K o n ta k t

Nürnberg, 2008. február 26–28.

Embedded world

Cs

upán pár év kellett ahhoz, hogy az embedded world nemzetközi méretű vásárrá váljon, az idén ötéves kiállítás és konferencia ugyanis tavaly – 29 országból érkezett 600 kiállítójával és 14.000 látogatójával – bebetonozta helyét a beágyazott technológiák piacán. 2008-ban is a vásár lesz a beágyazott technológiák piacán tevékenykedők első számú találkozási pontja: mintegy 25.000 m²-en vonulnak fel idén a leg-

újabb hardvereket, szoftvereket és szolgáltatásokat kínáló cégek, friss információkat és teljes képet nyújtva a piac aktuális helyzetéről. Ezen kívül a vásáron osztják ki a különösen innovatív vállalatoknak járó embedded-díjat, valamint a leginkább a jövőbe mutató fejlesztésekért járó egyetemi-díjat. További információt és a kiállítók listáját a www.embedded-world.de internetcímen talál.

IWA & OutdoorClassics mmár 34 éve vezető az IWA & OutdoorClassics vásár a vadász- és sportfegyverek piacán. Tavaly 31.000 szakmai látogató ismerkedhetett meg a több mint 100 országból érkezett 1055 kiállító legújabb termékekeivel és kínálatával. A látogatók csaknem 60%-a külföldről érkezett, így a nürnbergi IWA&OutdoorClassics vásár igazi multinacionális eseménnyé vált. A kifejezetten a hatóságoknak szóló törvények végrehajtásával kapcsolatos előadások mellett részt vehetünk az IWA

CeBIT

dén március 4-én nyitja meg kapuit a legrangosabb európai technológiai vásár, a CeBit. A tavaly csaknem félmillió látogatót vonzó vásár központi témája idén a green IT, az informácótechnológia környezetbarát felhasználása lesz. A green IT fórumán minden olyan vállalatot, intézményt és kezdeményezést szívesen látnak, melyek a technológiai ipar széndioxid-kibocsátásának csökkenését tűzte ki céljául. Külön érdekesség, hogy Hannoveren kívül már Törökországban, Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Kínában is rendeznek CeBitet. A kiállítók és termékek listáját, valamint további információkat a www.cebit.de honlapon találhat. K o n ta k t

Nürnberg, 2008. március 14–17.

I

Hannover, 2008. március 4–9.

I

Máté Szilvia BD-EXPO Kft. 1016 Budapest, Naphegy tér 8. Tel.: 346-0273 Fax: 346-0274 E-mail: [email protected]

Fotó: Messe Nürnberg

borok és alkoholok területén legfontosabb szakvásárnak bizonyuló ProWein 2008-ban március 16-tól három napon át várja látogatóit. Az 1994 óta megrendezett vásáron csaknem az összes ország és termővidék képviseli magát. Népszerűségét a számok is jól mutatják: évente körülbelül 30.000-en látogatnak el Düsseldorfba, hogy a több mint 3000 kiállító termékeivel megismerkedjenek. Különlegességnek számít és ebben a formájában az egész világon egyedülálló a nemzetközi kóstoltatás, ahol mintegy ezer különböző fajta ital kipróbálására

adódik lehetőség. A 15. alkalommal megrendezett ProWein 2008-ban új külsővel, modernebb formában, élénkebb színekkel jelentkezik. Az idei mottó („To another great year“ – „Egy újabb jó évre“) a vásáron kívül a szakmára is érvényes: 2008-tól in­novatív kezdeményezéseket és jó minőségű borokat várnak, amivel ideális piaci és üzleti környezetet teremthetnek. A vásárról további információkhoz juthat a www. prowein.de honlapon.

Fotó: Messe Hannover

Turizmus és vásárok

kések versenyén illetve az IWA új termékeinek bemutatóján. A kiállítás többi programjáról és a vásárral kapcsolatos bővebb információról a www.iwa.info címen tájékozódhat.

Benkô Judit F + H Consult Kft. 1025 Budapest, Csatárka út 41. Tel.:+36/1/325-5644 Fax: +36/1/325-5330 E-mail: [email protected]

Hamburg, 2008. március 7–12.

Internorga

A

z Internorga Németország vezető szakvására a hotel, gasztronómia, közellátás, pékségek és cukrászdák területén. A kiállítást a hamburgi vásárközpont területén rendezik meg, ahol 1.000 kiállító 11 teremben vonultatja fel legújabb ötleteit és megoldásait. Az Internorga az európai vásárok közül az egyik legmodernebb és leginkább jövőbe mutató. A látogatók több mint fele visszatérő vendég, számottevő részük külföldi. A kiállításról bővebb információval a www.hamburg-messe.de/ internorga honlap szolgál.

K o n ta k t

K o n ta k t

Némethy Márta Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 E-mail: [email protected]

Némethy Márta Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 E-mail: [email protected]

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 1

49

DUIHK Belsô hírek

Konjunkturumfrage 2008 Konjunktúra-felmérés 2008

A

D

ie 16. Konjunkturumfrage der DUIHK in Folge umfasst auch 12 Länder Mittel- und Osteuropas, was einen direkten Vergleich der Investitionsbedingungen in der Region ermöglicht. Mit Ihrer Teilnahme liefern Sie uns wichtige Daten, den Wirtschaftsstandort Ungarn besser beurteilen und Unternehmensinteressen gegenüber Politik und Verwaltung ziel gerichteter vertreten zu können. Ihre Antworten erbitten wir bis spätestens 22. Februar 2008. Eine Teilnahme ist auch online möglich unter www.duihk.hu/ Publikationen/Konjunkturbericht

Die Ergebnisse sind abrufbar unter: www.duihk.hu

DUIHK sorozatban 16. kon­junk­ túrafelmérése idén immár harmadszor, egy időben és azonos tartalommal 12 közép- és kelet-európai országban készül el. Az eredmények így lehetővé teszik a beruházási feltételek közvetlen összevetését Közép-Kelet-Európa térségében. Közreműködésével Ön is hozzájárul, hogy fontos információkkal rendelkezzünk Magyarországról, mint gazdasági- és befektetési helyszínről. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a vállalatok érdekeit a politikával és a közigazgatással folytatott párbeszédek során megbízható adatok és elemzések segítségével is képviseljük. Kérjük, hogy válaszait szíveskedjen legkésőbb 2008. február 22-ig visszajuttatni. A kérdőívet kényelmesen kitöltheti online is a honlapunkon: www.duihk.hu/Publikationen/Konjunkturbericht

A felmérés eredményeit áprilisban mutatjuk be, s a honlapunkon is elérhetővé tesszük.

Ihre Firmennews in den Medien der DUIHK Sie haben innovative neue Produkte und Dienstleistungen entwickelt? Sie planen bedeutende Investitionen? In Ihrem Unternehmen wurden wichtige Positionen neu besetzt? Ihr Unternehmen hat bedeutende Aufträge im In- oder Ausland akquiriert? Ihr Unternehmen begeht ein wichtiges Jubiläum? Wir bieten unseren Mitgliedern an, solche oder ähnliche interessante Nachrichten über Ihr Unternehmen in den Print- und Online-Medien der DUIHK zielgerichtet tausenden potentiellen Kunden oder Partnern mitzuteilen, z.B. durch:

✓ Nachrichten auf unserer

K o n ta k t Kelemen Tamás, Publikationen, Web Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Telefon: 0036/1/345-7617 E-mail: [email protected]

Termine der DUIHK / következô rendezvényeink

50

Weit verbreitet!

Homepage

✓ einen Beitrag in unserem Magazin

WiU – Wirtschaft in Ungarn

✓ Nachrichten in unserem

E-Mail-Newsletter

Sie müssen keine fertigen Beiträge liefern, sondern uns lediglich in einigen Stichworten die wichtigsten Informationen übermitteln.

21.02.2008 Jour Fixe im Café Callas Jour Fixe a Callas Caféban 26.02.2008 Wirtschaftsmeditation – Konferenz und Workshop Gazdasági mediáció – Alternatív vitarendezési eljárások Konferencia és bemutató workshop 11.03.2008 Automobilzulieferung – Kooperationsbörse in Gyôr Kooperációs börze jármûipari beszállítás témában baden-württembergi vállalatok részvételével Gyôrött 14.03.2008 Business Breakfast mit Wirtschaftsminister Csaba Kákosy Üzleti reggeli Kákosy Csaba gazdasági miniszterrel 08.05.2008 15 Jahre DUIHK – Jahres-Mitgliederversammlung Éves taggyûlés – 15 éves évforduló

Sie brauchen nur das nachstehende Formular auszufüllen. Sie finden es auch online auf unserer Homepage unter www.duihk.hu/Mitglieder.

K o n ta k t

K o n ta k t

K o n ta k t

Kelemen-Raths Dominika tagsági szolgáltatások Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Telefon: 0036/1/345-7630 E-mail: [email protected]

Tímea Kovács, DUIHK publikációk Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Telefon: 0036/1/345-7646 E-mail: [email protected]

Ilona Balogh, DUIHK Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Telefon: 0036/1/245-7630 E-mail: [email protected]

2008  |  1

Wirtschaft in Ungarn

Unsere Mitarbeiter werden Sie umgehend kontaktieren und mit Ihnen gemeinsam die beste Form einer Veröffentlichung suchen. Auch die journalistische Aufbereitung übernehmen wir für Sie.