© Mester Gyula
2003
Internet
Internet Windows környezetben
A HTML nyelv alapjai
Kliensoldali programozás
Szerveroldali programozás
XML
WAP
© Mester Gyula
2003
Internet
Bevezetés
Alapfogalmak
Az Internet főbb szolgáltatásai
© Mester Gyula
2003
Internet Windows környezetben
1.1. Bevezetés Az Internet számítógépekből kötötti kapcsolatból áll, amely számítógépeket egy TCP/IP nevű hálózati protokoll köt össze számitógép világhálózatba. Feladata emberek és intézmények közötti hatékony kapcsolattartás, információk tárolása és kicserélése.
© Mester Gyula
2003
Internet
Föbb tulajdonságai: – szabad (országhatárok nélküli) információcserét biztosít, – mindenki számára hozzáférhető, – rugalmas megbízható és dinamikusan fejlődő rendszer, – világhálózat (hálózatok hálózata), – számítógép és szoftver független. – aktuális, gyors és naprakész információt biztosít, – minden hálózati csomópont (node) az Interneten egyenrangú. © Mester Gyula
2003
Internet
Az Internet története Az Internet története az 1960-as évek elején kezdődött az USA Védelmi Minisztériuma által finanszírozott kutatási program keretén belül. A projekt neve kezdetben ARPANET volt. ARPA - Advanced Research Projects Agency. 1983-ban az ARPANET áttér a TCP/IP-re és ettől kezdve használjuk za Internet kifejezést. Az első európai Internet - szolgáltató az 1980-as évek elején kezdte meg a működését.
© Mester Gyula
2003
Internet
Az Internetet a továbbiakban az oktatási kutatási szféra fejlesztette, később kereskedelmi célokból fejlődőtt tovább (1992, CERN, WWW, Tim Berners-Lee). Az Internet igazi fejlődése 1993 után indult el világszerte a WEB technológia kifejlesztése után. Magyarország: •1988 posta, •1993 HBONE gerinchálózat kiépítésének a megkezdése, •1996 Sulinet.
© Mester Gyula
2003
Internet
1.2. Alapfogalmak 1.2.1 TCP/IP protokoll 1.2.2 IP cím 1.2.3 Az Internet kapcsolat megvalósitásának lehetőségei 1.2.4 Helyi hálózatok 1.2.5 Helyi hálózatok bekapcsolása az Internetbe 1.2.6 Hálózati eszközök 1.2.7 Intranet 1.2.8 Kliens, szerver és proxy © Mester Gyula
2003
Internet
1.2.1 TCP/IP protokoll • A TCP/IP protokoll (Transmission Controll Protocol /Internet Protocol) az egyik számítógépről a másikra eljuttatandó információhalmazt csomagokra bontja és indítja a cél felé. • A csomagok célba jutásáról és összeillesztéséről is a TCP/IP protokoll gondoskodik.
© Mester Gyula
2003
Internet
1.2.2 IP cím • Egy TCP-IP alapú számítógép hálózatban minden egyes számítógépnek egyedi azonosítója van, amelyet IP címnek (IP address) nevezünk. • Feladata, hogy a szállítási szintű protokollok által előállított csomagokat a fejrészben megadott című számítógépekhez továbbítsa nagy kiterjedésű hálózaton belül is.
© Mester Gyula
2003
Internet
• Az IP cím egyetlen 32 bites szám, az egyszerűbb használat érdekében 4 darab 8 bites részre szokták szétválasztani, amelyeken belül 0-255 értékek fordulnak elő. • Ezeket a számokat egymástól ponttal elválasztva decimális formában alkalmazzák. • IP cím példa:
192.168.124.1
© Mester Gyula
2003
Internet
• Az IP cím két részből áll: – Az első a helyi hálózat azonosítója, amelyhez a csomópont (node) tartozik, – A második ezen helyi hálózaton belül a csomópontot jelöli. • Az Internet használatához tehát a számítógépünkön be kell állítani az IP címet (IP address). Fontos megjegyzés: A számítógépek IP címeinek az egész Interneten belül egyedinek kell lennie! © Mester Gyula
2003
Internet
Ezért a helyi hálózatok IP címének első néhány bitjét külső szolgáltató határozza meg. Hierarchia szerint A, B és C osztályú címek kerülnek kiosztásra. Világméretekben az InterNIC (InterNetwork Information Center) felügyelete alá tartozik az IP címek kiosztása, 32 bites címekkel 3.7 miliárd csomópont azonosítható.
© Mester Gyula
2003
Internet
• Az Interneten minden IP címhez hozzárendelnek egy nevet, ez a hivatkozási név a Domain neve a számitógépnek. Példa: 212.200.56.133 = maugli.vts.su.ac.yu
• A névhierarchia az Internet tartománynév rendszere - DNS. DNS – Domain Name System
© Mester Gyula
2003
Internet
A Domain név általános (hierarchikus) felépítése: gép.részleg.intézmény.ország és jobbról balra kell kiolvasni.Például: szef.u-szeged.hu • hu – azt jelenti, hogy a számítógép a magyarországi számítógépek csoportjához tartozik, ezek a kétbetűs végződések mindig valamilyen országra utalnak (Németország- de, Olaszország - it, egyedül az USA -nak nincs ilyen végzödése). • u – szeged – a Szegedi Tudományegyetem jelölése, • szef – pedig a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar jelölése. © Mester Gyula
2003
Internet
Domain névszabályok • A név min. 2 és max. 24 karakterből álljon, (ajánlott 5 10 karakter), • A latin ABC (ékezet nélküli) kisbetűi (a-z), • kötőjel (-), • Numerikus karakterek (0-9), • A név elején és végén csak betű vagy numerikus karakter állhat. • Az Interneten ugyanannak a domain névnek csak egy gazdája lehet! © Mester Gyula
2003
Internet
A legfelsőbb szintű DOMAIN nevek az USA - ban • • • • •
com – ipari/üzleti felhasználó, edu – egyetemek, oktatási intézmények gov – kormányhivatalok, net – hálózati szolgáltatók, org – szervezetek.
© Mester Gyula
2003
Internet
1.2.3 Az Internet kapcsolat megvalósitásának lehetőségei • bérelt vonal, • kapcsolt vonal (dial-up), modem, ISDN, DSL, • kábelnet, • szatelit kapcsolat, • mobil kapcsolat, WAP, GPRS Az Internetet internetszolgáltatón keresztül érhetjük el. Magyarországon jelenleg 111 internetszolgáltató van bejegyezve (2002 –es adat). © Mester Gyula
2003
Internet
A legegyszerübb otthoni kapcsolat rendszerű (dial up) internetezés esetében szükségünk van egy: – telefonvonalra és – számítógépre – modemre. Az internetszolgáltatóval megkötött szerződés és útmutató alapján kapunk egy: – telefonszámot (amin elérhetjük az internetszolgáltató számítógépét), – felhasználói nevet (username), és – jelszót (password).
© Mester Gyula
2003
Internet
1.2.4 Helyi hálózatok • Helyi hálózat - nak (LAN - Local Area Network) nevezzük azokat az egymással összekötött számítógépeket, amelyek egy épületben vannak és egy intézményhez tartoznak. • Az alapértelmezett átjáró (default gateway) egy számítógép, amely a külső hálózatoknak szóló csomagokat továbbitja rendeltetési helyüknek megfelelően, vagyis összekapcsolja a helyi hálózatot az Internettel.
© Mester Gyula
2003
Internet
1.2.5 Helyi hálózatok bekapcsolása az Internetbe • Feltételek: – szerződésmegkötés internetszolgáltatóval, – hivatalosan regisztrált IP cim és domain név bejegyzése, – hálózati adminisztrátor kirendelése, – fizikai kapcsolat létesitése, – internet Szerver instalálása, – eszközök konfigurálása. © Mester Gyula
2003
Internet
1.2.6 Hálózati eszközök Router • Amikor két különböző hálózaton elhelyezkedő számítógép egymással komunikációt folytat, akkor a hálózatokat összekötő berendezések, a forgalomirányító (router) által felépített kapcsolatot használják. • A router a hálózat olyan aktiv eleme, amely több hálózati csatolót tartalmaz, melyek mindegyike más hálózathoz kapcsolódik.
© Mester Gyula
2003
Internet
• Hub elágaztat, erősít, jelet formál, tápfeszültséget igényel. • Switch elágaztat, programozható és ethernet szinten forgalmat irányít. • Repeater – jelismétlő alacsony szinten elektromos jelek ismétlését végzi. • Bridge – két hálózatot alacsonyabb szinten összekötő eszköz.
© Mester Gyula
2003
Internet
1.2.7 Intranet • Intranet-té alakul át egy helyi hálózat, ha az Internet protokollokat (TCP/IP) használja és a helyi szerver Internet jellegű szolgáltatásokat nyujt. • Az Intranet tehát egy intézmény saját – belső jellegű – számítógép hálózata, amely Internet szoftver segítségével működik.
© Mester Gyula
2003
Internet
1.2.8 Kliens, szerver és proxy • A kliens gép az a számítógép, amely egy szerver egy ismert portjához szolgáltatás igénybevétele céljából kapcsolódik. • A szerver olyan számítógép, amely szolgáltatás nyujtása céljából egy TCP-portot egy kliens számítógéppel összeköt. • A proxy olyan számítógép, amely csatornát bíztosít a helyi hálózatban (LAN) elhelyezkedő számítógép internetkapcsolatai számára.
© Mester Gyula
2003
Internet
Kliens-szerver-proxy architektúra
Kliens
Internet Kliens
Proxy Szerver
Kliens
© Mester Gyula
2003
Internet
A proxy feladatai: – megkönyíteni a betárcsázást az internetszolgáltatóhoz, – a kliensgépek internetre irányuló kérelmeinek a figyelése.
© Mester Gyula
2003
Internet
• A kliens/szerver alkalmazásmodell egy kétrétegű szolgáltatásalapú architektúra a felhasználó számitógépe és a szerver között. Működési folyamata a felhasználó kérésére indul be. •
• A kliens program a felhasználó számitógépén fut elindithat különböző funkciókat (adatok kérése megjelenitése stb.) és kapcsolatot létesit a szerver programmal. • A szerverporgram a szerveren fut és több felhasználót is kiszolgál. Kliens/szerver architektúra vázlata © Mester Gyula
2003
Internet
Kliens/Szerver architektúra
TCP/IP protokoll
User
Kliens program
Server
Szerver program
- k a p c s o l a t o t l é t e s i t a egyidejûleg több klienst is kiszolgál. szerver programmal - adatbevitel - kérésinditás - válaszfogadás.
© Mester Gyula
2003
Internet
Az Internet szolgáltatásainak a használatához, tehát operációs rendszerünknek, megfelelő programot (kliens alkalmazást) kell futatnunk, illetve a hálózathoz kapcsolódó olyan kiszolgálóra (szerver) kell belépnünk felhassználóként (user) amelyen keresztül az adott szolgáltatás elérhető.
© Mester Gyula
2003
Internet
1.3 Az Internet főbb szolgáltatásai 1.3.1 E-mail – elektronikus levelezés Fejrész A levél szövege
1.3.2 WORLD WIDE WEB – WWW 1.3.3 URL 1.3.4 Keresőszerverek 1.3.5 FTP – File Transfer Protocoll Anonymous FTP szolgáltató
1.3.6 Telnet 1.3.7 A HTTP protokoll © Mester Gyula
2003
Internet
1.3.1 E-mail – elektronikus levelezés • Az elektronikus levelezés az Internet legrégebbi és legelterjedtebb szolgáltatása. • Az E-mail az elektronikus levél. • Szöveges üzenetek küldése ( 7 bites adatátvitel – a magyar ékezetes betük nem férnek el 7 biten kódolva!) és 8 bites adatok küldése fájl alakban (képek, zene, videoállomány, programok).
© Mester Gyula
2003
Internet
• Az elektronikus levelezés előnyei: – A levelezés sebessége, az írott üzenet leggyorsabb továbbítási módja, – helyettesítheti a többi komunikációs eszköszt (fax, hagyományos levél), – Az elektronikus levél továbszerkeszthetősége, – Adatbázisok- és fájl archivumok használati lehetősége. © Mester Gyula
2003
Internet
• Az elektronikus levelezés használatához egy levelezőprogramra van szükségünk. Ma a legnépszerübb levelezőprogramok a következők: – Microsoft Outlook, – Microsoft Outlook Express. – Netscape Mail. – Eudora.
• A levél küldésére akkor kerül sor, ha a feladó és a cimzett is rendelkezik elektronikus postafiókkal.
© Mester Gyula
2003
Internet
A levelező rendszerek fontosabb funkciói: – – – – – – – – – –
levelezőprogram elindítása, levelek elolvasása, automatikus válaszlehetőség (replay), nekünk küldött levelek továbbítása más címre (forward), levelek kinyomtatása. levelek megörzése saját postafiókunkban, levelek törlése, levelek szerkesztése, levelek elküldése, kilépés a levelezőprogramból.
© Mester Gyula
2003
Internet
Az elektronikus levelek két részből állnak: Fejrész – elektronikus boríték, egy részét a feladó, a többit a levelezőprogram tölti ki. Tartalmazza: – A feladó (legfontosabb adat) és a címzet E – mail címét (felhasználóinév@domain). – A levél elküldésének a dátumát (date), a levelezőszoftver automatikusan illeszti a levélhez, – A levél tárgyát (subject), amely röviden és tömören utal a levél tartalmára (nem kötelező kitölteni). © Mester Gyula
2003
Internet
– Az E – mail cím az angol ábécé betüit tartalmazhatja, valamint a számjegyeket és pontot. Szóköz nem fordulhat elő, a végén nincs pont! – A fejlécben a címzet a: To: felhasználóinév@domain alakban szerepel. – Amig a feladó címét a: From: felhasználóinév@domain sor tartalmazza, amely válaszadáskor elérhető. © Mester Gyula
2003
Internet
• Cc: (Carbon Copy) – nyilt másolat – azt jelenti, hogy ki kap másolatot a levélböl (kitöltése nem kötelező). A cc: mezőbe vesszővel elválasztott több E-mail címet is írhatunk. • Bc: (Blind Copy) – rejtett másolat – ugyanazt a célt szolgálja mint a Cc: csak ilyenkor az eredeti címzett nem látja, hogy kinek küldtünk még levélmásolatot.
© Mester Gyula
2003
Internet
A levél szövege • Tartalmazza az általunk megírt szöveget, melyet a szövegszerkesztöbe gépelünk bele. • A levél tartalmát csatolással (Attachment szöveg, kép, hang) is megoldhatjuk vagy kibővíthetjük. • A legtöbb levelezőprogram lehetővé teszi az aláirás (signature) fájl létrehozását. Tartalmazza: a feladó nevét, titulussát, intézménynévet és elérési adatokat. __________________________________
Megjegyzés: Célszerű a levelezőprogramok címjegyzékét (Address Book) használni, amelybe levelezőpartnereink E-mail címét tárolhatjuk. © Mester Gyula
2003
Internet
1.3.2 WORLD WIDE WEB – WWW • Az Internet leggyorsabban fejlődő legnépszerűbb szolgáltatása. • Grafikus, gyors mozgást és keresést lehetővé tévő felület, amelyel dokumentumokat (szöveg, kép, grafika, mozgókép, hang) nézhetünk meg az Interneten. • A hypertext formátumú dokumentum oldalak között egyszerűen lehet lépdelni, azokon ‘böngészni’. • A különböző dokumentumok kapcsolata link–ek révén valósúl meg. © Mester Gyula
2003
Internet
• A hypertext koncepción alapuló webet a svájci CERN laboratoriumában fejlesztette ki Tim Berners Lee, 1989. • Kezdetben a weblapok csak formázott szöveget és hiperlinkeket tartalmaztak. • A WWW: – kliens-szerver modell alapján működő rendszer, – hypertext kapcsolatokat használ, – URL segítségével. • A weben található dokumentumok eléréséhez webböngészőt használunk. • Microsoft Internet Explorer. • Netscape. © Mester Gyula
2003
Internet
• Jelenleg (2003) a böngészőpiac több mint 95 százalékát a Microsoft Internet Explorer birtokolja. • A weben minden egyes dokumentumot egy címmel azonosítunk. • A dokumentum elérésére a webböngészőnk megfelelő mezőjébe beírjuk a keresett dokumentum webcímét. • HTML (HyperText Markup Language) a web programozási nyelve. JavaScript, VBScript és a PHP nyelvek lehetővé tették az interaktív tartalom kialakítását. © Mester Gyula
2003
Internet
1.3.3 URL • Az Universal Resource Locator rővidítése. • Az URL meghatározza a céldokumentum pontos elérési útvonalát és formátumát. Példa:
http://www.origo.hu
• Mindel weboldal http:// előtaggal kezdődik. A www.origo az ún. subdomain név. .hu ez a domain névnek országot jelölő része.
© Mester Gyula
2003
Internet
1.3.4 Keresőszerverek A kersett információ megtalálására a weben a keresőszerverek segítenek. Ismertebb keresőszerverek: • Google • Yahoo • Altavista • Origo
© Mester Gyula
2003
Internet
1.3.5 FTP – File Transfer Protocoll • A FTP az Interneten történő állományátvitel szabványos formája. • Alkalmazásával fájl átvitel lehetséges egy távoli és egy helyi számítógép között. • Ismernünk kell az FTP szerver IP címét, amihez a saját számítógépünket akarjuk kapcsolni. • Nagyobb adatátviteli sebességet és folyamatos on – line kapcsolatot igényel.
© Mester Gyula
2003
Internet
• Szöveges vagy bináris állományok átvitele lehetséges. • A kapcsolat egy ftp programmal lehetséges, ahol meg kell adni az FTP-szerver címét. • Ha a kapcsolat létrejött, a program kéri az azonosítót és jelszót. • A fájl letöltésére szükséges a fájl pontos helyének ismerete (könyvtár, alkönyvtár, fájlnév).
© Mester Gyula
2003
Internet
Anonymous FTP szolgáltató • Az Anonymous FTP szolgáltató account nélküli nyilványos hozzáférést biztosit. Az ilyen számitógépekre az ‘anonymus’ azonosító szó begépelésével kell bejelentkezni. • Jelszóként a saját E-mail címünket adjuk meg, ezután láthatjuk a gép könyvtárát és megkezdőthet a fájlátvitel. Anonymus FTP szolgáltató példák: ftp.bme.hu ftp.sztaki.hu © Mester Gyula
2003
Internet
1.3.6 Telnet • Távoli számitógépek szolgáltatásainak elérésére szolgáló protokoll. Lehetővé teszi a bejelentkezést egy távoli számitógépre és ha van felhasználói jogosultságunk az erőforrásait használni. Nagyobb adatátviteli sebességet és folyamatos on – line kapcsolatot igényel. • Ha van felhasználói jogosultságunk (account) módunkba van a távoli gép erőforrásait úgy használni mintha egy terminálja előtt ülnénk. Igy a távoli számitógépen programokat futtathatunk és a képernyön megjelenő információkat tölthetünk le (download) . © Mester Gyula
2003
Internet
1.3.7 A HTTP protokoll • A HTTP (Hypertext Transfer Protocol) szinkron kérés-válasz műkődést megvalósító protokoll, TCP protokoll felett működik. • A HTTP-csomag féjlécből és adattartalomból áll. • Minden kérésre egy és csakis egy válasz érkezik. • Kétféle HTTP csomagot különböztetünk meg: – kérelmet és – választ.
A HTTP - csomag blokk sémája a következő ábrán látható: © Mester Gyula
2003
Internet
IP- fejléc
TCP- fejléc
Adattartalom
1.3 ábra A HTTP - csomag blokk sémája
© Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
A HTML nyelv alapjai
2. A HTML nyelv alapjai 2.1 Bevezetés 2.2 Alap HTML tag-ek 2.3 A HTML dokumentumok alapszerkezete 2.4 Szövegformázó elemek 2.4.1 Karakter formázó HTML tag-ek 2.4.2 Sor és bekezdés formázó HTML tag-ek
2.5 Listák létrehozása 2.5.1 Egyszerű listák 2.5.2 Sorszámozott lista
2.6 Képek beágyazása 2.7 Hiperhivatkozások létrehozása 2.8 Táblázatok létrehozása 2.9 HTML keretek 2.10 Kérdőívek 2.11. Objektumok beágyazása 2.12 Scriptek 2.13 Stíluslapok 2.14 Statikus Web oldalak © Mester Gyula
2003
Internet
2.1 Bevezetés • Az Internet publikálás és alkalmazásfejlesztés nyelve. A HTML összes lehetőségét felhasználva jól megszerkesztett weboldalakat hozhatunk létre. • A HTML (Hypertext Markup Language, 1989) az SGML (Standard Generalized Markup Language, 1986.) nyelvből ered. Eredetileg szövegalapú dokumentumok kezelésére fejlesztették ki. • Idők folyamán multimédiális tartalommal dinamikusan fejlődött tovább. Jelenleg a HTML 4.01 verziónál tartunk. © Mester Gyula
2003
Internet
2.2 Alap HTML tag-ek • A HTML dokumentum egy olyan szövegfájl, amely a szövegen kívül tartalmaz ún. "HTML tag"-eket – formázóutasításokat. Ezeket az utasításokat a böngészőprogram értelmezi és végrehajtja. • A HTML dokumentum elemekből áll, minden elemnek van nyitó és záró tag-je, amelyek szöveget fognak körül. • Példa HTML elemre:
Szeged © Mester Gyula
2003
Internet
• A HTML dokumentumban a szövegblokkot tehát két tag veszi körül, az első tag-et nyitó tag-nek a befejezőt pedig záró tag-nek nevezzük. • A HTML tag szintaktikailag egy kisebb jel “<” (vagy ” ” ) és egy nagyobb jel ”>” közötti azonosítóból áll. – Példa HTML tag-re:
• A záró tag azonos azonosítója () megegyezik a hozzátartozó nyitó tag (
) azonosítójával, a különbség csak abból áll, hogy a kisebb jelet egy perjel követi (). © Mester Gyula
2003
Internet
• A HTML dokumentum nyító tag-el kezdödik és a záró tag-gel záródik. A dokumentum látható része a és a tag – pár között helyezkedik el. • A nyitó tag-ek a tag-azonositón kivűl különféle attribútum értéket is tartalmazhatnak: attribútum= “ érték” alakban! • Az attribútumokkal tovább szabályozhatjuk a körülfogott szöveg formázását. • A továbbiakban a nyitó tag-eket az attribútumokkal adjuk meg. © Mester Gyula
2003
Internet
Fontos megjegyzés: A HTML programban a HTML elemek egymásba ágyazhatók, de egymást nem lapolhatják át! Ez azt jelenti, hogy az utoljára megnyitott utasítást kell legelőször lezárnunk. • Jó példa:
• Rossz példa:
Szövegrész – tartalom © Mester Gyula
Szövegrész tartalom 2003
Internet
2.3 A HTML DOKUMENTUMOK ALAPSZERKEZETE Egy tetszőleges dokumentumot az tesz HTML dokumentummá, hogy a nyító tag és a záró tag öleli körül. Egy HTML dokumentum három szerkezeti egységre bontható: • Az első rész arról ad információt, hogy a dokumentumunk a HTML nyelv melyik verziójában íródott. Példa: © Mester Gyula
2003
Internet
A következő példa esetében ezt bemutatjuk, a többi példákánál viszont, az egyszerűség kedvéért, az első résztől eltekintünk. • A második rész egy fejléc elem: ... amely olyan információkat tartalmaz, amelyek az egész dokumentumra vonatkoznak. A és a fejléc tag-ek között helyezzük el a:
... elemet melynek szöveges tartalma a böngésző címsorában jelenik meg (nem a Web lapon!). © Mester Gyula
2003
Internet
• A harmadik rész a dokumentum törzse – test elem: ... ide kerül az a tartalom, amelyet meg szeretnénk jeleníteni a böngészőkben.
© Mester Gyula
2003
Internet
Példa:
Feladat_01 Ez egy HTML dokumentum © Mester Gyula
2003
Internet
Az előbbi példánál jól látható a három szerkezeti egység: – Az első két sor a dokumentum típusát jelzi. – A fejrész a és tag- ek között található. – A dokumentum törzse pedig a és tag- ek között helyezkedik el. – A dokumentum típus jelzése után egy tag jelzi a dokumentum kezdetét, melynek záró tag- je az utolsó tag a HTML dokumentumban ().
• A következő ábra a fenti kódrészlet eredményét mutatja za IE 6.0 böngészőprogramban. Feladat 01.ppt
© Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
2.4 SZÖVEGFORMÁZÓ ELEMEK A HTML dokumentumokban az információ egyik fő hordozója a szöveg. Formázására számos elem létezik, melyeket 2 csoportba sorolhatjuk: – Karakter formázó HTML tag-ek, – Sor és bekezdés formázó HTML tag-ek.
© Mester Gyula
2003
Internet
2.4.1 Karakter formázó HTML tag-ek Szöveges dokumentumok kezelésénél igen fontos feladat a szövegek formázása. E feladat elvégzésére a HTML nyelvben számos tag áll rendelkezésünkre. • A fontok beállitására a
tag-ket használjuk. … – size- attribútum a font relatív nagyságát adja meg, – color- attribútum meghatározza a font szinét, – face- attribútum a font betűtípussát határozza meg (pl. Ariel, Courier). Feladat 02.ppt © Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
• Félkövér karaktereket a: … • Dőlt karaktereket az:
…
• Aláhúzott karaktereket az: … • Áthúzott karaktereket a: <strike>… • Alsó indexet a:
<sub>… sub >
• felső indexet pedig a: <sup>… sup > elemek segítségével tudunk létrehozni. Feladat 03.ppt
© Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
2.4.2 Sor és bekezdés formázó HTML tag-ek • A HTML nyelv a < p {align}> tag-et használja a paragrafus (bekezdés) létrehozására. Az új paragrafus előtt üres sort hagy. • Megjegyzés: A < p > tag használata esetében a záró paragrafustag felírása nem kötelező! • A < br {clear}> tag soremelési tag záró tag nélkül. Amikor a WWW megjelenítő egy elemhez ér, akkor az utána következő szöveget új sorban a bal margónál kezdi. Feladat 04.ppt © Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
• A HTML nyelvben 6 szint létezik a fejlécek jelölésére. • A fejlécek megjelenítésekor nincs megadva pontosan a betűtípús és a fontméret, ezért a különböző böngészők másként jelenítik meg azokat. • Az első szintű fejléc jelenik meg legnagyobb, a hatodik szintű fejléc pedig a legkisebb betűmérettel. A: ... tag ahol x egy szám 1 és 6 között a fejlécet jelöli. A tag alkalmazása után üres sor következik. Feladat 05.ppt © Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
• A <pre {width}>… elem segítségével előre formázott szöveget tudunk létrehozni. • A szövegblokk ilyenkor pontosan úgy jelenik meg, ahogy azt begépeltük a HTML dokumentumba. • Vonalakat a ... elem segítségével tudunk létrehozni. A size és width attribútumokkal a vonal relativ hosszát és pixelben mért vastagságát adhatjuk meg. Feladat 06.ppt © Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
A sorformázó elemekkel létrehozott szövegblokkot az align attribútum segitségével: – jobbra align=“right”, – balra align=“left” – középre align=“center” igazíthatók.
és
A … elem közé írt szöveg az ablakban középre igazítva jelenik meg. Feladat 07.ppt © Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
2.5 Listák létrehozása A HTML nyelvben: – egyszerű és – sorszámozott listát használunk, melyek egymásba ágyazhatók így komplex listák hozhatók létre. 2.5.1 Egyszerű listák Akkor használjuk, ha nincs szükség a listaelemek számozására. A listát: elemmel tudjuk megnyitni (Unordered List). © Mester Gyula
2003
Internet
• Az nyitó tag lehetséges attribútumai a következők (default disc • ): < ul type ="square"> < ul type ="circle"> < ul type ="disc"> • A Listaelemeket … elemmel tudjuk elhelyezni a listában bajusz mögött (List Item).
© Mester Gyula
2003
Internet
Egyszerű listát tehát az alábbi módon készíthetünk:
első elem második elem harmadik elem
Az eredmény:
• első elem • második elem • harmadik elem
Az jelzi, hogy rendezetlen lista (ul = unordered list) kezdődik, az a lista egy elemét jelöli (li = list item), a rendezetlen listát egy zárja le. © Mester Gyula
Feladat 08.ppt
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
2.5.2 Sorszámozott lista Sorszámozott listát akkor használunk, ha szükséges a listaelemek számozása. A sorszámozott listát: … elemmel valósithatjuk meg (Ordered List). Type attribútummal megadható a sorszámozás tipúsa (default 1,2,3) : < ol type ="a,b,c,... "> < ol type =“A,B,C,... "> < ol type =“I,II,III,... "> < ol type =" i,ii,iii, "> < ol type =" 1,2,3... "> © Mester Gyula
2003
Internet
A rendezett listánál az helyett (ol = ordered list) kerül: Egyszerű listát tehát az alábbi módon készíthetünk első elem második elem harmadik elem
Az eredmény: 1. első elem 2. második elem 3. harmadik elem Feladat 09.ppt
© Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
2.6 Képek beágyazása A képek beágyazására az: •
< img {align, alt, border, height, hspace, ismap, longdesc, src, name, usemap, vspace, width}> elem szolgál (záró tag nélkül). Több attribútuma is van tehát, például: • src- a képfile helyét (URL-jét) tartalmazza, • height- megadja a kép magasságát képpontokban, • width- a kép szélleségét adja meg képpontokban, • border-képkeret vastagsága képpontokban.
© Mester Gyula
2003
Internet
• Ha a képfile a HTML dokumentummal megegyező könyvtárban található, akkor csak a filenevet kell megadnunk. – Példa: guru.gif •
Ha a képfile a HTML dokumentumhoz képest egy másik könyvtárban található, akkor a filenevet egy útvonallal kell kiegésziteni. – Példa: images/guru.gif
• Ha a képfile egy másik Web cimen található, akkor a teljes http cimet kell megadnunk. Feladat 10.ppt (www.devguru.com) © Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
2.7 Hiperhivatkozások létrehozása A hiperhivatkozások létrehozására az: … elemet használjuk. A nyitó tag legfontosabb attribútuma a href (hypertext reference), ami azt a Web címet azonositja, ahová a hiperhivatkozás aktivizálása esetében kell elugrania a böngészőnek. Tehát a szövegmezőre rákattintva a href-ben megadott Web címre kerülünk. Feladat 11.ppt © Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
2.8. Táblázatok létrehozása Egy HTML táblázatot a: elemmel hozunk létre. A táblázat egészére érvényes egyes attribútumokat a nyitó tag-ben adjuk meg: - border – keretméret, (alapértelmezett értéke 0), - cellpadding – pixelekben meghatározza az üres hely nagyságát a cellákon belül az adatok körül (alapértelmezett értéke 2), © Mester Gyula
2003
Internet
- bgcolor – háttérszinszín, - cellspacing – meghatározza az üres hely nagyságát a cellák, valamint a cellák és a külső táblakeret között (alapértelmezett értéke 2), - width – táblázatméret, értékét pixelben és %-ban is megadhatjuk.
Egy HTML táblázat táblázatsorokból és cellákból áll. A táblázatsorokat a: … elemmel hozunk létre és ezek között kell az adott táblázatsor egyes celláit meghatározni. © Mester Gyula
2003
Internet
• A táblázatcellákat a: … elem segitségével hozunk létre. • A rowspan és a colspan attribútumok segitségével sorokat és oszlopokat lehet összevonni egy táblázatban! • A cellák tartalmazhatnak szöveget, képet, de akár egy új táblázatot is. • A táblázatnak a … elemmel címet adhatunk amely a táblázat felett jelenik meg. Feladat 12.ppt © Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
HTML táblázatok programtörzse • 1 sor és 2 cella:
• 2 sor és 2 cella: Feladat 13.ppt
© Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
• A táblázat fejlécének létrehozására a: < thead {align, char, charoff, valign}>… elem szolgál. A fejlécben lévő adatok félkövér karakterekkel íródnak ki. • A táblázat láblécének létrehozására a: < tfoot {align, char, charoff, valign}>… elem szolgál. A láblécben lévő adatok is félkövér karakterekkel íródnak ki. • A táblázat törzsét: < tbody {align, char, charoff, valign}>… elemmel hozhatjuk létre (a lábléc után kell megadni) Feladat 14.ppt © Mester Gyula
2003
Internet
A … elem segitségével a táblázat több oszlopát tudjuk egyszerre létrehozni. Az itt megadott attribútumok az összes létrehozott oszlopra érvényesek! A … elem segítségével megadhatjuk a táblázat egy oszlopát a < colgroup {align, char, charoff, span, valign, width} >… colgroup > elemen belül. © Mester Gyula
2003
Internet
A …
elemet használjuk a cella megadására, ha azt akarjuk, hogy a cella ugy viselkedjen mintha fejléc lenne. A cella szövege félkövér lesz. Példa: Fejléc
A HTML táblázatok egymásba ágyazhatók, egy cellába elhelyezhető egy másik táblázat tartalma is. Összetett Web lapot megjelenithetünk táblázatként is. © Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
2.9 HTML keretek A HTML keretek alkalmazásával a Web lapot részekre (régiókra) oszthatjuk. A régiókban egy egy önálló HTML dokumentum tartalmát jeleníthetjük meg. A keretek alkalmazása akkor célszerű, ha a Web oldal egyes részeinek a tartalma nem változik (igy akkor nem kell mindig újra tölteni). A HTML kereteket az ún. frameset dokumentumban … frameset > elem segitségével adjuk meg. Meghatározza a keretek számát és méretét. © Mester Gyula
2003
Internet
A tag használata esetében nem használhatunk tagot! A nyitó tag cols attribútumában az egyes keretek szélessége (% -ban vagy pixelben) adható meg. A … frame> elem szolgál a tényleges kerettartalmak megadására. Egy elem annyi elemet tartalmaz, ahány részre osztottuk a Web oldalt. © Mester Gyula
2003
Internet
Az <iframe {frameborder, height, longdesc,
marginheight, marginwidth, name, scrolling. scr, width} >… iframe>
elem Web oldalon belüli keret létrehozását teszi lehetővé. Felhasználható egy HTML oldal beágyazására egy másik HTML oldalba. Feladat 15.ppt
© Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
2.10 KÉRDŐÍVEK A kérdőívek (szövegablakok, adat- és jelszóbeviteli mezők, gombok, választógomb csoportok) a párbeszédet teszik lehetővé. Minden űrlap elem a: Keywords:
© Mester Gyula
2003
Internet
Tehát a következő ábrán látható, böngészőben megjelenő, egyszerű ürlapról van szó, a felhasználó általi kitöltése után lenyomjuk a Submit (küldés) gombot, így egy ASP fájlt hívunk meg.
© Mester Gyula
2003
Internet
Az ASP fájlra vonatkozó kódrészlet Basic Form Response Basic Form - Response You entered these keywords: <% = Request.Form("txtKeywords") %> © Mester Gyula
2003
Internet
Az ASP fájlra vonatkozó kódrészlet áttanulmányozása után megállapítható, hogy az ASP kód csak a következő sor: •
<% = Request.Form("txtKeywords") %>
Az ürlapadat feldolgozására mehívott ASP fájlban a Request objektum segítségével lehet a kapott adatokat elérni. A Form gyüjtemény tartalmazza a felhasználó közvetlen begépelése által ürlapba beírt össz adatokat. A Submit gomb lenyomása utáni Web szerver válasza a következő oldalon látható: © Mester Gyula
2003
Internet
A Web szerver válaszának bemutatása:
© Mester Gyula
2003
Internet
Alapfogalmak
Az első XML dokumentum bemutatása
Az XML szintaktikai szabályai
Az XLM dokumentum létrehozása és megjelenítése
Hibajelzések
Az XLM dokumentum megjelenítése stíluslapok alkalmazásával
© Mester Gyula
2003
Az XML nyelv alapjai
5.1 Alapfogalmak Az XML az Extensible Markup Language (Kiterjeszthető jelölő nyelv) szavak rövidítését jelenti. Az XML egy jelölő nyelv, amely nem határozza meg: – a nyelv jelölőelem-készletét (tag set) és – nyelvtanát sem, ezért teljes mértékben kiterjeszthető (innen ered a neve is!). © Mester Gyula
2003
Internet
Ez tulajdonképpen a különbség lényege a HTML nyelvhez viszonyítva, amely nem kiterjeszthető. Az XML az SGML (Standard Generalized Markup Language, 1986.) nyelvből ered. Az XML az adatformátumok használatánál biztosítja a teljes hordozhatóságot. Az Internet Explorer 5.0 böngészőprogram, vagy újabb változatai, támogatják az XML technológiát. © Mester Gyula
2003
Internet
Az XML technológia szabványosításával a W3C, vagyis a World Wide Web Consortium foglalkozik, webcíme: http://www.w3.org 1998 óta a W3C-nál az XML hivatalos specifikáció lett. A teljes XML 1.0 specifikáció megtalálható következő webcímen: http://www.w3.org/TR/REC-xml/ Az XML kiváló magyarázó szöveggel ellátott dokumentációja megtalálható következő webcímen: http://www.xml.com © Mester Gyula
2003
Internet
3.1. ábra Az XML architektúra © Mester Gyula
2003
Internet
5.2 Az első XML dokumentum bemutatása Hasonlóképpen mint a HTML nyelv esetében, egy XML kódrészlet megírására a Notepad használata is elégséges : Először írjuk meg a megfelelő Ugyanezt a célt XML HTML kódrészletet, amely a kódrészlettel a következőböngészőben megjeleníti Mester képpen valósítjuk meg: Tibor nevét:
Name Mester Tibor
© Mester Gyula
Tibor Mester
2003
Internet
A Notpad-ben megírt xml kódrészletet felírjuk ‘name.xml’ néven és megnyitjuk az IE 5.x böngészőben, ekkor a következő dokumentumot kapjuk meg: - Tibor Mester
Az így megkapott információ félkövér fekete színű betűkkel íródik ki, egyben utal a névre és vezetéknévre is (ami a HTML esetében hiányzik!) © Mester Gyula
2003
Internet
Az előbbi példából látható, hogy egy XML dokumentum két részre osztható: 1. A fejlécre
A fejléc az XML dokumentum kezdetén található, információt szolgáltat az XML értelmező és alkalmazás számára, hogy hogyan kezelje a dokumentumot. 2. A tartalomra, amely maga az XML adat - Tibor Mester © Mester Gyula
2003
Internet
5.3 Az XML szintaktikai szabályai • Az XML dokumentumban a gyökér elem a legmagasabb szintű elem, példánkban: ... .
• Az össz többi elemet a gyökér elembe kell beágyazni. • Minden elem kell, hogy tartalmazzon nyitó- és záró jelölőelemet, tehát minden megnyitott elemet be kell zárni! Pl.: Tibor © Mester Gyula
2003
Internet
Az elemeket szabályosan kell beágyazni, tehát egy elem nyitó - és a záró jelölőelemét egy elemben kell elhelyezni. Itt következik egy nem jól formázott XML kódrészlet:
Az XML elem neve betűvel vagy aláhúzással kell kezdődnie. PL.: Mester © Mester Gyula
2003
Internet
Az elem nevek nem tartalmazhatnak beágyazott szóközöket. Itt következik egy nem jól formázott XML kódrészlet: Mester
Az XML elemnevek érzékenyek a kis és nagybetűkre. Itt következik egy nem jól formázott XML kódrészlet: Mester © Mester Gyula
2003
Internet
• A nyitó - és a záró jelölőelem neve megegyező kell, hogy legyen (lásd a fenti példákat). • Egy nyitó és egy záró jeelölőelem között tetszőleges számú további elemet vagy szöveges adatot helyezhetünk el. • A komment jele: • A jól formázott XML dokumentum betartja az összes XML szintaktikai szabályt! • A fentiek alapján megállapítható, hogy kis számú, egyszerű és jól érthető XML szintaktikai szabályokról van szó! © Mester Gyula
2003
Internet
3.2. ábra XML adattípus modell © Mester Gyula
2003
Internet
5.4 Az XLM dokumentum létrehozása és megjelenítése Kezdjük el egy alapvető szerkezeteket tartalmazó de jól formázott robotechnikai irodalmáttekintést tartalmazó XML dokumentum vizsgálatát Robotechnika néven. A fejlécben található sor:
komment jellegű. A mi példánkban a gyökér elem a: ...
amely befoglalja az XML dokumentumban lévő összes többi elemet. © Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
A következő XML kódrészlet elemeinek a neveit, betartva az XML szintaktikai szabályait szabadon választottuk: <TITLE>Intelligens robotok es rendszerek Mester Gyula Szabadka 236 oldal 2002
A következő oldalon látható az IE5.0 böngészőben megjelent Robottechnika nevű XML dokumentum (ugyanúgy nyitottuk meg mint egy HTML dokumentumot): © Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
Az elem nevek előtti ‘–’ jeleket egérgombnyomás segítségével ‘+’ jelre lehet változtatni (és vissza). Tegyük meg ezt a ‘Robottechnika’ gyökér elem nevével és a következő eredményt kapjuk a böngészőben:
Az XML technnológia alkalmazható kliensoldali és szerveroldali programozásnál is.
© Mester Gyula
2003
Internet
5.5 Hibajelzések Mielőtt az Internet Explorer 5.x böngészőprogram az XML dokumentumot megjeleníti a képernyőn, az XML értelmező (parser) segítségével megvizsgálja, hogy a dokumentum jól formázott e, vagyis megfelel e az XML specifikációnak. Ha az értelmező hibát talál, akkor az XLM dokumen-tum helyet a hibaüzenet jelenik meg a képernyőn. Tegyük fel, hogy az elöző XML kódrészlet a következő szintaktikai hibát tartalmazza: <TITLE>Intelligens robotok es rendszerek
igy a képernyőn a következőhibaüzenet jelenik meg: © Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
5.6 Az XLM dokumentum megjelenítése stíluslapok alkalmazásával A W3C (World Wide Web Consortium) hozta létre a CSS (Cascading Style Sheet) specifikációt. Alapvető célja: –bevezetni a stíluslapok alkalmazását a XML dokumentum formázási utasításai helyet, –szétválasztani a XML dokumentum tartalmi részét a megjelenítési stíluselemektől. A stíluslapokat a HTML dokumentum fejrészében a következő módon definiáljuk: © Mester Gyula
2003
Internet
Szerkesztjük meg a következő stílusfájlt Robottechnika01.css néven. Írjuk be az XML dokumentum fejlécébe a következő utasítást:
Írjuk fel a robotechnikai irodalmáttekintést tartalmazó XML dokumentumot Robotechnika01 néven. A következő oldalon látható a böngészőben megjelent stíluslapot alkalmazó Robotechnika01 nevű XML dokumentum. © Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
A WAP architektúra WML alapfogalmak Kártyacsomag/Kártya struktúra A WML dokumentum struktúrája A szöveg formázása Linkek létrehozása Képek beillesztése a WML dokumentumba WML táblázatok létrehozása
© Mester Gyula
2003
WAP
6.1 A WAP architektúra • A WAP-architektúra (Wireless Application Protocol) kiterjeszti a hagyományos vezetékes internetmodellt a vezeték nélküli eszközökre is (mobiltelefon). • Hardver szempontból a hagyományos vezetékes modellhez viszonyítva szükség van: – mobil készülékre, – vezeték nélküli hálózatra és – WAP átjáróra (gateway).
© Mester Gyula
2003
Internet
A WAP-átjáró egy interfész a vezeték nélküli hordozóhálózat és a vezetékes internet között, a WAP-böngészők számára hozzáférést biztosít a hagyományos HTTP szerverekhez. A WAP-böngésző hasonlít a HTTP böngészőre és WML nyelvet használ. A WAP-böngészők az URL megadásával férnek hozzá a WML (Wireless Markup Language)és a WML Script tartalmához.
© Mester Gyula
2003
Internet
mobil készülék WAP-böngészõ
Hordozható hálózat
Kliens
Internet Wap-átjáró Szerver Kliens
WAP architektúra © Mester Gyula
2003
Internet
• A WML kártyacsomagot ad meg. A kártyacsomag a kártyák együttese. Egy kártya pedig egy képernyő tartalmát mutatja a WAP–böngészőben. • Ha a kártya adatmenyisége nem fér el a WAP –böngésző képernyőjén, akkor a felhasználó gördítés útján férhet hozzá a további adatokhoz.
© Mester Gyula
2003
Internet
6.2 WML alapfogalmak • A WML nyelv az XML nyelvből származik. • A WML dokumentum fejlesztője lényegében kártyacsomagot hoz létre. Egy kártya a WAP böngészőben egy virtuális oldalnyi információt tartalmaz. • A WML dokumentum gyökéreleme a <wml> elem amely kötelezően tartalmaz egy vagy több (kártya) elemet. • A < card > elem a WAP böngésző által megjelenítendő virtuális oldalnyi információt megadására szolgál, tartalmazhat szöveges információkat, képeket, táblázatokat, linkeket, stb. © Mester Gyula
2003
Internet
• A kártya tartalma túllépheti a képernyőn lévő sorok vagy oszlopok számát. • A komment jele: • Hasonlóképpen mint a HTML és XML nyelv esetében, egy wml kódrészlet megírására a Notepad használata is elégséges. • A Notpad-ben megírt wml kódrészletet felírjuk ‘name.wml’ néven és megnyitjuk az M3GATE böngészőben. • Fontosabb web címek: www.wapforum.org © Mester Gyula
2003
Internet
6.3 Kártyacsomag/Kártya (Deck/Card) struktúra • Mivel a mobil eszközök kis képernyője nem teszi lehetővé nagyobb adatmennyiség egyidejű megjelenítését kialakították a kártyacsomag/kártya (Deck/Card) struktúrát. • A kártyacsomag (Deck) magába foglalja a kártyákat és lehetővé teszi azok egyidejű letöltését a készülékre. • A felhasználó böngészés közben a kártyák (és kártyacsomagok) között mozog. © Mester Gyula
2003
Internet
Deck
Card - 1
A Kártyacsomag/Kártya (Deck/Card) struktúra
Card - 2
Card - 3
© Mester Gyula
2003
Internet
6.4 A WML dokumentum struktúrája A WML dokumentum szerkezetileg három részre osztható: 1. Az első rész a dokumentum típus leírás. Ez a rész jelzi a böngészőnek, hogy a dokumentum a WML melyik verziójában lett írva. Példa: © Mester Gyula
2003
Internet
2. A második rész a kártyacsomag megadása. A kártyacsomag kezdetét a : <wml {class, id, xml:lang}> végét a tag jelzi. A kártyacsomag tartalmazhat egy fejrészt, mely a HTML- hez hasonlóan olyan információkat tartalmaz, melyek az öszes card- ra érvényesek. A fejrészt a: és a tag-ek között kell megadni.
© Mester Gyula
2003
Internet
Példa: <meta name="author" content="The Star" />
Az elem segítségével szabályozhatjuk, hogy ki férhet hozzá az aktuális kártyacsomaghoz. Csak a kártyacsomag fejrészében szerepelhet:
© Mester Gyula
2003
Internet
Az előbbi példánál az acces elem: csak a "star.com" domén számára teszi lehetővé a hozzáférést. A <meta> elem használatával a WAP-kliensnek küldhetünk metaadatokat, csak a kártyacsomag fejrészében szerepelhet: meta {class, content, forua, http-equiv, id, name, sheme}/> Példa: <meta name="author" content="The Star" />
© Mester Gyula
2003
Internet
A kártyacsomag tartalmazhat továbbá egy ... elemet amely a kártyáinak alapértelmezett viselkedését határozza meg. 3. A harmadik rész a kártya megadása. A kártyacsomag több kártyát is tartalmazhat. A kártya kezdetét a :
onenterbackward, ontimer, ordered, title, xml:lang}>
végét a tag jelzi. Példa: © Mester Gyula
2003
Internet
<wml xml:lang="hu"> Ez az elsõ CARD
© Mester Gyula
2003
Internet
6.5 A szöveg formázása • A elem (paragraph) a WML-es szövegelrendezés alapeszköze, a bekezdések létrehozására szolgál. • A bekezdéseket a böngésző mindig új sorba írja és a bekezdések között mindig nagyobb sorközt hagy ki. • Minden elem tartalmaz legalább egy elemet. • Attribútumai: align, mode, xml:lang, id, class. © Mester Gyula
2003
Internet
• Az align attribútum már ismert értékei: – align=“left” (alapértelmezett) – align=“center” – align=“right”
• A mode attribútummal megadjuk a bekezdés módját, értékei: – wrap (tördelés), amely alapértelmezett, vagy – nonwrap (tördelés nélkül).
mode=“wrap” alapértelmezett – a szövegben sortörésre kerül sor valahányszor eléri a képernyő jobb szélét. mode=“nonwrap” – a szöveg egyetlen sorban íródik ki. © Mester Gyula
2003
Internet
• A elem sortörésre használható. • A következő egyszerű példán látható egyetlen kártyából álló egyszerű WML dokumentum, a <wml>,
és elemek attribútumok nélküli használatával: <wml> Hello, world
< /card >
• A következő példán látható az align alkalmazása és a M3Gate böngésző általi bemutatása © Mester Gyula
2003
Internet
<wml> Szabadkai
Muszaki
Foiskola
© Mester Gyula
2003
Internet
A szövegformázó elemek A WML kártyán a szöveg megjelenítését számos szövegformázó elem segítségével alakíthatjuk: – A … elem segítségével félkövér karaktereket hozunk létre. – Az … elem segítségével dőlt karaktereket kapunk. – Az … elem segítségével aláhúzott karaktereket tudunk létrehozni.
© Mester Gyula
2003
Internet
– A … elem átlagosnál nagyobb betűket jelenít meg a képernyőn. – A <small>… elem átlagosnál nagyobb betűket jelenít meg a képernyőn. – Az <em>… elem hangsúlyozza a szöveget. – Az <strong>… alkalmazásánál a szöveg a erősebben látszik. © Mester Gyula
2003
elem többinél
Internet
Példa a szövegformázó elemek alkalmazására: Félkövér Dőlt Aláhúzott Nagy karakterek <small>Kis karakterek <strong>Vastag karakterek
© Mester Gyula
2003
Internet
6.6 Linkek létrehozása Linkek létrehozására a WML- ben két elem szolgál. Az elem segítségével egy WML-kártyára mutató linket adhatunk meg: A href attribútum használata kötelező mivel a betöltendő kártya URL - jének a megadására szolgál. Az elem segítségével egy olyan szövegblokkot jelölhetünk meg, amelyet kiválasztva egy másik kártyacsomag vagy kártya tartalmát olvassa be a böngésző. Az elem közé egy elem segítségével helyezhetjük el a linket. • · © Mester Gyula 2003 Internet
Második card
Ez a második card
© Mester Gyula
2003
Internet
6.7 A képek beillesztése a WML dokumentumba A képek beillesztésére a WML dokumentumba az elem szolgál,amely egyesíti a nyitó és záró tag-et: A felsorolt attribútumok közzül az alt és a src kötelezőek, a többi opcionális. A WML oldalakra WBMP (Wireles Bitmap) típusú képeket tehetünk.
© Mester Gyula
2003
Internet
Az kijelzők mérete és felbontása miatt a képek csak nagyon egyszerűek lehetnek (44x96 pixel). • A src attribútum egy karaktersztring, amely a betöltendő bináris képfájl URL-jét adja meg. • Az alt attribútum értéke az a szöveg, amely a képet helyetesíti, amíg a: – böngésző a kép bináris adatait letölti vagy – ha a WAP- kliens nem támogatja a grafikát.
© Mester Gyula
2003
Internet
A kép beillesztési példa a WML dokumentumba:
© Mester Gyula
2003
Internet
6.8 WML táblázatok létrehozása A elem segítségével egyszerű kétdimenziós táblázatban jeleníthetünk meg információt. A táblázatok oszlopokból, sorokból, és a sorokon belüli cellákból állnak. A elem nyitó és záró tag- je közé kell elhelyezni a táblázat sorait, és oszlopait. A sorok létrehozására a elem szolgál.
© Mester Gyula
2003
Internet
A sorokba cellák a elemmel helyezhetők. A
column attribútum használata kötelező, értéke egész szám, amely a minden egyes tr elemben található td elemek számát adja meg.
A következő oldalon példát látunk a táblázat létrehozására a WML-dokumentumban. A példában egy kártyát tartalmazó kártyacsomagot látunk (card 1).
© Mester Gyula
2003
Internet
© Mester Gyula
2003
Internet
A WML nyelv 1.1 verziójának össz elemei:
© Mester Gyula
2003
Internet