Mesevár Óvoda Hétszínvirág Tagóvodája Aba, Dózsa György u 105

TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0075 Mesevár Óvoda Hétszínvirág Tagóvodája 8127. Aba, Dózsa György u 105.

Készítette: Csapó Laura óvodapedagógus

0

HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA

8127 ABA, DÓZSA GYÖRGY U. 105. OM azonosító: 029951

Tel./Fax: 06/22-430-044; email:[email protected] ___________________________________________________

Az óvoda bemutatása Aba nagyközség Fejér megye középső részén helyezkedik el, Székesfehérvártól 20 km-re délre. Az óvoda ideális környezetben helyezkedik el, főúttól távol, csendes, nyugodt helyen fekszik. Óvodánk hét csoporttal működik, a gyermekek száma 200-210 fő között van. Óvodánk előnye, hogy jól felszerelt, valamint nagy füves udvarral rendelkezik. Nevelőmunkánk eredményességét nagymértékben befolyásolják a jó környezeti és tárgyi feltételek. A gyermekek mozgásigényének rendszeres kielégítése az udvaron és a tornatermünkben történik. A nagy udvar biztosítja a gyerekek levegőn való edzését. Kialakításánál fontosnak tartottuk, hogy sokféle mozgáslehetőséget teremtsünk. Az udvari környezet segíti a gyermekek természettel való találkozását, megismerését. Az óvodai nevelés családias, derűs légkörben folyik, biztosítva a gyerekek fejlődéséhez szükséges változatos játékos tevékenységeket. Mindent megteszünk azért, hogy a testi és érzelmi biztonságot teremtsünk, amelynek alapja a befogadás.

1




Óvodánkban 2009. őszétől pályázat keretében bevezettük a kompetencia alapú óvodai nevelést a Búzavirág csoportban. Ennek keretében saját innovációként jelöltük meg a művészeti iskola által már több éve kidolgozott és megvalósított Életfa Program óvodai előkészítését, megalapozását. E program teljes mértékben illeszkedik az országos alapprogramhoz, és saját óvodai nevelési programunkhoz, mert a mindennapokban nevelőmunkánk szerves részét alkotta a nevelés minden területén. Meggyőződésünk, hogy a népművészetre – néphagyományokra alapozott program megkönnyíti az óvoda és iskola közti átmenetet. Örömünkre szolgál, hogy az óvodában megalapozott tevékenységek folytatása valósult meg az Életfa Kompetencia Programmal. A közoktatás szakemberei érezték, hogy a gyerekek érdekében meg kell könnyíteni az átmenetet, e programmal az iskola közelített az óvodához.

Az óvoda és iskola átmenet Az átmenetet megkönnyíti a család, az óvoda és az iskola együttműködése. Kapcsolattartás a szülőkkel:

2

Már az első szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket elképzeléseinkről, beinduló tevékenységeinkről, de ezután is fontos a szülők folyamatos tájékoztatása (ünnepek, kirándulások, nyílt nap…)




Felajánljuk az új gyermekek szüleinek, hogy a nyár folyamán látogassanak el az óvodába ismerkedni, így ősszel nem idegen környezetbe érkezik a gyermek. A mindennapi találkozások megkönnyítik a kapcsolattartást, de ezen kívül is számos lehetőséget kihasználunk az együttműködésre: Családlátogatás, nyílt nap, közös kirándulás, nyilvános ünnepélyeink (farsang, tavaszgála, anyák napja, évzáró).

Kapcsolattartás az iskolával: Fontos a jó kapcsolat ápolása az óvoda és az iskola vezetői között, valamint hogy mindkét intézményben dolgozó pedagógusok ismerjék, honnan érkeznek a gyerekek, illetve hova küldik őket. Ennek érdekében ellátogatunk az iskolába a gyermekekkel, a leendő első osztályos tanító nénik szülői értekezletet tartanak az iskolába menő gyermekek szülei számára. Művészeti iskolai oktató néptáncot tanít óvodánkban. Rendezvényeinkre meghívjuk a társintézmények pedagógusait.

3

Az átmenetet megkönnyíti a művészeti irányultságú osztályok létrejötte, valamint az iskolaotthonos osztályban berendezett mesesarok, ahol játékra, mesére, bábozásra is jut idő.




Az életfa vagy világfa, mint jelkép Az életfa összetett, egyetemes jelentésű, utal az örök fejlődésre és növekedésre, folyamatos megújulásra, az élet folytonosságát is jelképezi. A világfa a magyar népmesében az út, melyen a mesehős az égbe vagy az alvilágba jut. Óvodánk feladata a 2006-ban Abán elindított Életfa- program megalapozása, a gyermekek

készségeinek,

képességeinek

fejlesztése

a

néphagyomány

eszközeivel. Abban, hogy az életfa napjainkban is továbbél, fontos szerepet játszott a néphagyomány. Gazdag meseanyag szól róla, melyekben mint életfa, égig érő fa, teteje nélküli fa, vagy világfa jelenik meg. A népművészet ábrázolásaiban is él az életfa motívuma, a kézimunkákon, fafaragványokon, kopjafákon.

4

„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” (Kodály Zoltán)




Óvodánkban folyó zenei és anyanyelvi nevelésünk alapja a népi hagyományaink részét képező mondókák énekes játékok. Kodály Zoltán és Bartók Béla munkássága emelte méltó helyre a magyar népi dalokat, énekeket. Óvodánkban több énekes játékgyűjtemény található, szerencsére ezen kiadványok száma évről-évre nő. Az óvodás korú gyermekeknek művészi értékű, hangszálainak, mozgásának, értelmi képességének megfelelő dalanyagot kell összeválogatnunk. Erre elsősorban a néphagyomány alkalmas, amely a beszéd ritmusát, lejtését természetesen hordozza és dallamaiban, játékában is őrzi a magyar nép szokásait, gondolkodásmódját. Játék közben a gyerek minden irányú zenei képessége fejlődik. Az énekes játék attól érdekes, hogy a gyerekek szívesen vállalják a sok ismétlést, mert közben szerepet játszanak. „Az óvodával, annak zenéjével foglakozni nem kis pedagógiai kérdés, hanem országépítés.” (Kodály Zoltán)

5

Forrai Katalin módszertani könyve (Ének az óvodában) kiváló anyagot adott kezünkbe. Ezen nevelődve óvodás korú gyermekeink beszédkészsége fejlődik, mozgásuk ügyesedik, zenei hallásuk, éneklési képességük csiszolódik.




A körjáték során fejlődik a gyermek alaklátása. A nyelv zeneisége, ritmusa segíti a nyelvi kifejezőkészség fejlődését. „A leggondosabb családi nevelés sem adhatja meg azt, amit az óvodapedagógus nyújt: az emberi közösségbe való beilleszkedést, azt a szakszerű nevelést, amit hivatásának választott.” (Kodály Zoltán) Hogy az óvodai beszéd színesebb, a játék változatosabb, a versmondás gyermekibb legyen, kisgyerekeknek való verseket, rigmusokat, ritmikus szólásokat kell keresni. Rendelkezésünkre állnak a népköltési gyűjtemények, amelyek a kipróbált gyermekjátékok

énekes,

verses

szövegeit

tartalmazzák:

felnőttek

kedveskedéseit, gyerekek egyszemélyes és társas mondókáit a hozzá tartozó játékos mozdulatokkal kísérve. A minden napi életből vett metaforák, cselekedetekkel, mozdulatokkal kísérve, énekelve, utánzó mozdulatokkal eljátszva. Hintázás, labdázás, fogócska mellé mondogatva, napot, esőt, füvet, fát, bogarat szólongatva vagy egymással feleselve, csúfolkodva. 6

A mesék, versek komplexen (hangulatban, témakörben) kapcsolódnak más tanulási tevékenységhez (évszakokhoz, énekanyaghoz, ünnepekhez, egyéb aktualitásokhoz).




Elsődleges forrásaink a magyar népmese-és mondókagyűjtemények. A gyerekek szeretik az ismétléseket, a legtöbb mesét minél jobban ismerik annál jobban, várják.

Kodály Zoltán így írt a Magyar Népzene Tára Előszavában:

„Aki nem szereti a magyar népet, leghamarább a gyermeken át fogja megszeretni, amint e játékok varázslatos kaleidoszkópjából felé sugárzó, s a pajkos hetykeségtől gyengéd ellágyulásig váltakozó száz arcát figyeli és megismeri. Ezért a nevelő nem lehet el e játékok beható ismerete nélkül. Szomorú gyermekkora nyomait holtáig viseli, aki úgy nőtt fel, hogy nem volt része bennük. Annak nincs sürgősebb teendője, mint utólag megtanulni, beleélni magát, mert e nélkül nem férkőzik a gyermek lelkéhez.” Az idő múlásával az életforma változik, de megőrizni való értékeink vannak!

7

A földkerekség minden táján a népek, nemzetek és nemzetiségek kultúrájuk jellegzetes vonásai őrzőjeként tartják számon a néphagyományt. A kisgyerek anyanyelvi nevelésének pedig alighanem egyetlen lehetséges és sikeres módját kínálja e százszor kipróbált gazdag anyag.




Népi gyermekverseket más foglalkozáson is mondunk, tréfás számlálások, állatcsúfolók,

hívogatók,

találós

kérdések

a

gyermeki

gondolkodást,

tapasztalatgyűjtést szolgáló szövegek. Gyermekibbé, érdekesebbé tesszük kezdeményezéseinket, beszélgetéseinket, ha egy -egy odaillő szólást, mondókát alkalmazunk. A gyerekek firkái, festményei élni kezdenek, ha elkészültük után frappáns mondókát intézünk hozzá. Ünnepélyeinken is érvényes: a nézőközönségre nem a mennyiség, hanem a minőség hat. Néhány jól

megválasztott,

változatos

játékban

a

gyerekek

gyerekek

maradhatnak. „Minél hosszabb a gyermekkor, annál harmonikusabb és boldogabb lesz a felnőtt élete.” (Kodály Zoltán) A mondókával, énekkel kísért népi játékok dramatikusak, koreografáltak, a kicsinyek számára teljesen értelmesek. 8

A népi kultúra ápolását óvónőink feladatuknak tekintik. Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek, a népi kultúra óvónőtől óvónőig, gyermektől gyermekig hagyományozódik. Számos népi játékot, népmesét, népdalt ismerünk, jártasak vagyunk a kézművességben.




Falunk lehetőséget biztosít a néphagyományok megismerésére. Gyűjtünk természetes anyagokat: kukoricaszár, csuhé, nád, gesztenye, makk, dió, fűzfavessző stb. Megismertetjük a gyerekeket a kézműves technikákkal: agyagozás, szövés, fonás. Különböző dísztárgyakat, ajándéktárgyakat készítünk csuhéból, nádból, sásból, kukoricaszárból. Kirándulásaink során gyűjtőmunkát végzünk a természetben, erdőkben. Fenyőtobozokat, leveleket, virágokat szedegetünk. Célunk, hogy a külső világ tevékeny megismerésével, megszerettetésével új tapasztalatokat szerezzenek. A séták, kirándulások után nyugodt beszélgetésekre, játékra, mesékre teremtünk lehetőséget, ezzel segítve a tapasztalatok feldolgozását. Tevékenységeinket kötetlen formában, játékidőben, a játékhoz kapcsolódva, mikrocsoportos formában végezzük, illetve ügyesebb nagycsoportosokkal kézműves foglalkozás keretein belül.

9

Törekedünk arra, hogy a gyerekeket sokféle anyaggal és technikai eljárással ismertessük meg. Ez alkalmas arra, hogy ébren tartsa a gyerekek érdeklődését, és megalapozza a további fejlődését. Legtöbbször önálló elgondolás alapján dolgozhatnak, a témavezérlés ritka, alkalmakhoz (ajándékkészítés) kötődik.




„Az esztendő a legkerekebb időegység, s a természet körforgása az évszakok változásaiban nyilvánul meg: a tavaszi újulásban, a nyári gazdagságban, az őszi érettségben s a téli nyugalomban.” Kerek Istenfája, Szép tizenkét ága, Szép tizenkét ágán Ötvenkét virága. Ötvenkét virágán Három aranyalma, Aki ezt kitalálja, Hull az áldás arra. A három aranyalma jelenti a három legnagyobb ünnepkört: a karácsonyt, a húsvétot és a pünkösdöt. Ünnepek nélkül egyhangú lenne életünk, a régi ember sokszor ünnepelt. 10

Egy-egy jeles nap megünneplésére változatos tevékenységekkel készülünk fel, ez teszi izgalmassá a várakozást.




Az ősz jeles napjai: Folyamatosan megfigyeljük az időjárás és a természet változásait. Gyűjtőmunkát végzünk, őszi gyümölcsöket, zöldségeket, terméseket, leveleket, bogyókat, csigaházat, kavicsokat gyűjtünk szülők bevonásával is.

A gyümölcsökből salátát készítünk, közösen elfogyasztjuk. A megmaradt terményekből kedvük szerint barkácsolhatnak a gyerekek (répaegér, töklámpás, mákhercegnő, őszanyó) díszítjük vele csoportszobájukat, óvodánkat (formapercepció, szókincsfejlesztés, finommotorika fejlesztése).

11

Gyümölcsöt mosunk, kóstolgatunk, érzékelő játékokat játszunk (látás, hallás, ízlelés érzékelés fejlesztése).




Szőlőfajtákat válogatunk szét színek szerint. Elsétálunk a közeli boltba, és őszi gyümölcsöket vásárolunk, számlálgatunk, válogatunk. A kicsikkel almáról, szőlőről, szüretről szóló mondókákat mondunk, énekelünk. A nagyobbakkal leverjük és összegyűjtjük az óvoda udvarán termett diót. Az egyenletes lüktetést dióval érzékeltethetik a gyerekek. Gyurmázunk, és ezt díszítjük őszi terményekkel (finommotorika fejlesztése, taktilis érzékelés fejlesztése). Fontos, hogy az óvodában is esztétikus környezetben teljen a gyerekek napja, s a pozitív életérzés hassa át mindennapjaikat. Az óvoda udvarán élő fák, bokrok, növények, bogarak, madarak megfigyelése kiváló lehetőség a tapasztalatszerzésre. Gyönyörködhetünk az ősz pompás színeiben, gyűjtögethetjük a lehullott faleveleket,

megfigyelhetjük

formájukat,

színeiket,

lepréselt

levelekből

nyomdázunk (színek gyakorlása, térérzékelés fejlesztése).

12

Tágabb

környezetünkben

is

megfigyeltetjük

a

természet

szépségeit,

érdekességeit, kirándulunk a soponyai erdőbe, erdészházba. Őszi énekeket, verseket tanulunk, szüretes játékokat játszunk (Lipem-lopom, Hej a sályi, Dombon törik a diót, Kiszáradt a diófa…).




A tél jeles napjai:

A karácsonyi ünnepkör Advent első vasárnapjával kezdődik, és január 6-val fejeződik be, Vízkereszt napjával. A karácsonyi készülődés során kisebbek és nagyobbak kedvük és ügyességük szerint veszik ki részüket a munkából. Elkészítjük Advent jelképét, az adventi koszorút, amelyre három lila és egy rózsaszín gyertya kerül, a koszorút az óvoda aulájában helyezzük el. Közös gyertyagyújtásra összegyűlünk az első majd hetente a többi gyertya meggyújtásakor, énekelünk (Ég a gyertya) és verselünk. A gyertya meggyújtásával a gyerekek ráhangolódnak az ünnepre. A közös készülődés fejleszti közösségi érzésüket, érzelmi életüket. A versek, dalok is a szeretet érzését sugározzák. Mikulás napján énekelve várjuk a Mikulás érkezését.

13

A készülődés idején sok élményt, tapasztalatot szerezhetnek a gyerekek. Nyílt nap keretében szülőkkel közösen karácsonyváró délelőttöt szervezünk, karácsonyi díszeket, apró ajándékokat készítünk az óvoda karácsonyfájára (az óvoda és a család kapcsolatának erősítése). Színes

papírcsíkokból

láncot

fűzünk

(finommotorika,

szem-kéz

koordinációfejlesztés). Só-liszt gyurmából gyertyatartót készítünk (formaprodukció fejlesztése).




Papírból angyalkát készítünk, pattogatott kukoricából fűzünk láncot (szem-kéz koordináció fejlesztése). Mézeskalács sütése közben a gyerekek matematikai tapasztalatokhoz juthatnak a méricskélés, összehasonlítás által. Az elkészült süteményt dióval, mazsolával díszítjük, kreativitásuk fejlődik az egyéni ötletek érvényesítésével. Az

ünnepi,

karácsonyváró,

szeretetteljes

hangulatot

karácsonyi

zenék

hallgatásával, közös énekléssel fokozzuk (zene iránti érdeklődés felkeltése). Dalokat, versikéket tanulunk a mikulást és a karácsonyt várva, felelevenítjük a karácsonyhoz fűződő népszokásokat, szókincsüket bővítjük a régies kifejezések használatával. A karácsonyfa-állítás előtti időkben népi szokás volt termőágat (életfát) tenni az ünnepi asztalra. Közösen, énekelve díszítjük fel az óvoda karácsonyfáját (Ég a gyertya, Szálljatok le, Kis karácsony, Mennyből az angyal…), majd elsétálunk a falu karácsonyfájához.

14


8127 ABA, DÓZSA GYÖRGY U. 105. OM azonosító: 029951 Tel./Fax: 06/22-430-044; email:[email protected] ___________________________________________________

Újév: újévi jókívánságokkal, szólásokkal köszöntjük az újesztendőt. Hónapmondókákat

tanulgatunk,

hogy

megérezzék

a

gyerekek

valami

elkezdődött, valami ismétlődik (Január elöl jár…). Farsang: (vízkereszttől- hamvazószerdáig). Télbúcsúztató népszokás. Papírmasé álarcokat, zacskóbábokat készítünk, állatmaszkokat festünk egyszerű technikával. Jelmezük, maszkjuk elkészítéséhez ötleteket adunk, segítséget nyújtunk. Meséinkbe, verseinkbe beleszőjük a humort és a tréfát. Farsangi ünnepélyünkön jelmezbe öltöznek a gyermekek, tréfás, vidám csújogatókat, táncba hívogatókat tanulunk, ügyességi játékokat játszunk, hiszen a farsang elképzelhetetlen zajos jókedv, tánc és álarc nélkül. A farsangi időszakot a kisze-bábégetéssel zárjuk le.

A tavasz jeles napjai: 15

A természet megújul, újjá éled. Séták során megfigyeltetjük a gyerekekkel a rügyfakadást, a föld alól előbukkanó virágokat. Március 15: Egy-két rövid verssel készülünk az ünnepre (katonákról, tavaszról), csákót hajtogatunk, zászlót festünk, huszáros képeket nézegetünk. A festett zászlókat a Kopjafánál helyezzük el, és részt veszünk a községi ünnepélyen.



T el./Fax : 0 6 /22 -430 -044 ; e ma il:a ba iovoda@e nte r ne t.hu

__________________________________________________

Húsvét: (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) Felelevenítjük a népszokásokat: komatálhordás, tojásfestés, locsolkodás. Többféle technikával tojást díszítünk: berzseléssel, festéssel. A kisebbek a nagyobbak munkáin keresztül különböző tojásfestő és díszítő technikákat ismerhetnek meg. Az együttmunkálkodással izgalmassá, örömtelivé tesszük az ünnepvárás időszakát. A fiúk locsolóverset tanulnak, meglocsolják a kislányokat a többi csoportban is. Májusfaállítás: Tavaszi dalokat énekelve feldíszítjük a májusfát, szalagokat, díszeket helyezünk rá. Az életfa-hagyomány elemei megtalálhatók a tavasz megújulását jelképező májusfaállításban.

16

Anyák napja: Versekkel, dalokkal, táncokkal, saját készítésű ajándékkal kedveskedünk az édesanyáknak, nagymamáknak. Pünkösd: (Húsvét után 50 nappal ünnepeljük) A pünkösdi király és királynéválasztáshoz énekes játékokat, tánclépéseket tanulunk (Mi van ma? Mi van ma?).



Te l./Fa x : 0 6 /22 -43 0 -0 44 ; e ma il:a ba iovoda @e nte rne t.hu

___________________________________________________

Évzáró: A három év alatt tanult énekes játékokból, versekből, dalokból egy csokorra valót adnak elő korcsoportonként a gyerekek, a nagyok elbúcsúznak az óvoda többi csoportjától és az óvodában dolgozó felnőttektől.

A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban: Vers, mese, dramatikus játék: népmesék, mondókák, közmondások, találós kérdések rigmusok. Ének, énekes játékok, zenehallgatás: mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene. Rajz, mintázás, kézimunka: sodrások, fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalácssütés, 17

A környezet megismerésére való nevelés: jeles napok, népszokások, népi játékok. Mozgás, mozgásos játékok: ügyességi és sportjátékok.




___________________________________________________

A gyermek fejlődéséért, személyiségének kibontakoztatásáért a család és az óvoda együttesen felelős. Az óvodából iskolába történő átmenet megkönnyítése érdekében feladatunk, hogy a gyermekeket alkalmassá tegyük az iskolai életre. Célunk hogy: Egészséges, kiegyensúlyozott, fizikálisan terhelhető gyermekeket neveljünk, életkoruknak, egyéni képességeiknek megfelelően. Gyermekeink legyenek derűsek, forduljanak bizalommal a felnőttekhez, szeretettel társaik felé. Önként, örömmel vegyenek részt minden tevékenységben és azt, élvezetes játéknak tekintsék.

18

Elemi ismeretekkel rendelkezzenek önmagukról. Őrizzék

meg

természetes

kíváncsiságukat,

óvják-védjék,

alakítsák

környezetüket. Bontakozzon ki kreativitásuk. Kéréseiket, véleményeiket bátran őszintén nyilvánítsák ki.




___________________________________________________

Éljenek szabadságukkal az óvoda keretei között, tanúsítsanak megfelelő önfegyelmet a különböző helyzetekben, folyosón, játék kuckókban.

Érzelmeiket bátran fejezzék ki. Alakuljon ki bennük a kommunikatív készség. Ismerjék meg a népi kultúrát, hogy éltessék tovább népünk hagyományait.

Ha az óvoda nyújtotta lehetőségeket maximálisan kiaknázzuk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a gyermekek óvodáskoruk végére elérik azt a fejlettségi szintet, amely biztosítja számukra a zökkenőmentes átállást az iskolai életre. 19

Munkánk során figyelembe vesszük, hogy a gyermekek óvodáskorban játékon keresztül tanulnak a legtöbbet-, mert a gyerek játszva tanul és tanulva játszikcsak, azt tanulja, meg amit megfoghat, kipróbálhat, tehát cselekedtetni engedjük őt, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az eredmény nem marad el. Napi munkánk során kövessük egy görög bölcs mondását: „Amit hallok elfelejtem, amit láttam, arra emlékszem, amit csináltam, azt tudom is!”

20

Mesevár Óvoda Hétszínvirág Tagóvodája Aba, Dózsa György u 105

Recommend Documents