Mérlegképes továbbképzés 2013

Mérlegképes továbbképzés 2013

A könyvviteli zárlat korrekciós, helyesbítő és rendező tételei Pópity István

1. A vagyon megjelenítése, nyomon követése és kommunikálása Közzététel

ÜZLETI ÉV

Fordulónap

Elfogadás

Mérlegkészítés napja

A vagyon megjelenítése (mérleg)

A vagyon nyomon követése (könyvvitel)

A vagyon kommunikálása (beszámoló)

Törvényben meghatározott időpontig

1. A vagyon megjelenítése, nyomon követése és kommunikálása

Mivel foglalkozik a számvitel?

Mint tudomány és gyakorlat kizárólag a vagyonnal és a vagyonváltozással foglalkozik

Mi a vagyon?

Azoknak a jelenségeknek (vagyonelemeknek) az összessége, amelyek egy gazdasági szervezet számára egy adott időpontban gazdasági tartalommal (értékkel) bírnak és értékelhetők (mérleg)

Mi a vagyonváltozás?

A vagyonelem mozgását, irányát és a vagyonra gyakorolt hatását kifejező jelenség (kettős könyvvitel)

1. A vagyon megjelenítése, nyomon követése és kommunikálása

A számvitelnek választ kell tudni adni a következő a kérdésekre

Mikor és milyen vagyonelemnek tekinthető egy jelenség?

Milyen értéket képvisel az adott jelenség? az aktiválás és passziválás kritériumaival A számvitel a felmerülő kérdésekre a választ megadja értéktanával

A vagyon és a vagyonváltozások kommunikálása a beszámolók segítségével történik.

Valódiság Teljesség

A kommunikálásra szükség van, mert

a szervezetet irányítani, a változásokra rugalmasan reagálni, a változásokat aktívan befolyásolni a vagyonváltozások ismerete nélkül lehetetlen.

Folytonosság Következetesség

a gazdaság külső szereplőit információval kell ellátni.

2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Bekerülési érték Előállítási költség

Beszerzési érték

Ehhez kapcsolódik - terv szerinti értékcsökkenés - értékvesztés -

terven felüli értékcsökkenés

+ értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírása

Az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege

2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Ha az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezik meg, akkor a rendelkezésre álló információk alapján kell a bekerülési értéket meghatározni.

A meghatározott érték és a tényleges érték eltérhet egymástól Ha az eltérés jelentős az eszköz bekerülési értékét kell módosítani. (Ha még megvan)

Ha az eltérés nem jelentős a különbözetet egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni.

A módosítás nem visszamenőleges hatályú! Példa: ingatlanvásárlás esetén a vagyonátruházási illeték

2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Kérdés Hogyan kell elszámolni a beruházási pályázatkészítés ráfordításait? Válasz A beruházási számlán elkülönítetten kell kimutatni a mások által végzett szolgáltatás ellenértékét az adott cégnél felmerült költségeket Ha a pályázat sikertelensége miatt a beruházás nem valósul meg terven felüli értékcsökkenési leírás!

2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Kérdés Hogyan kell eljárni több eszköz beszerzése estén, ha a beszerzés hitelből finanszírozott? Válasz A költségek, kamatok arányosítása szükséges! Vagy a hitelszerződésben meghatározottak szerint Vagy az értékelési szabályzat alapján A hitelszerződés vonatkozó rendelkezéseinek hiányában jellemző a vételár alapú megosztás

2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Nem része a bekerülési értéknek A levonható A folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemelést szolgáló javítási, karbantartási költségek

ÁFA

A bevétel arányában megosztott le nem vonható ÁFA

Az erdőnevelési, erdőfenntartási, erdőfelújíítási munkák költségei

Saját előállításhoz kapcsolódó igazgatási, és egyéb általános költségek

2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Beruházás, felújítás, karbantartás (Szt. 3. § (4) 7. 8. 9. pont)

Az adott gazdasági esemény felújításként vagy karbantartásként történő besorolása nem a könyvelő feladata. A vállalkozás vezetőjének számviteli politikában rögzített döntése alapján kell meghatározni.

2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Beruházás, felújítás, karbantartás (Szt. 3. § (4) 7. 8. 9. pont)

Kérdés Karbantartásnak vagy felújításnak kell tekinteni a régi, fa ablakok műanyag ablakokra való cseréjét, illetve a radiátortestek cseréjét?

Válasz Karbantartásnak, ha a funkciójában, használhatóságában nem következett be lényeges változás.

Kérdés A társaság tulajdonát képező területen környezeti kármentesítés történik, amelynek során a társaság által korábban szennyezett talajt kicserélik. Hogyan kell elszámolni a szennyezett talaj cseréjét?

Válasz A felmerülés időszakának az eredménye terhére kell elszámolni.

2. Immateriális javak, tárgyi eszközök A terv szerinti értékcsökkenési leírást meg kell tervezni! A tervezés során figyelemmel kell lenni

a várható használati időre

az elhasználódásra

a maradványértékre

ha az értékcsökkenés megtervezésekor figyelembe vett

A tervezett leírás megváltoztatható

körülményekben lényeges változás következik be de a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve annak visszaírása is eredményezheti

Terv szerinti értékcsökkenés:

Hasznos élettartam:

Maradványérték:

a hasznos élettartam alatt a

az az időszak, amely alatt

az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló

maradványértékkel csökkentett

az eszközt az eredmény

információk alapján a hasznos élettartam végén

bekerülési érték után.

terhére elszámoljuk.

várhatóan realizálható érték. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.

2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Példa értékcsökkenési leírás megváltoztatására

A vállalkozás műszaki berendezésének bruttó értéke 2.500.000 Ft. Leírási kulcs 40 %, a leírás módja degresszív, alapja a nettó érték. Az eszköz 2,5 éve van használatban. Az eszközt káresemény érte, melynek következtében az értéke 500.000 Ft-tal csökkent. A káresemény bekövetkezte után a vállalkozás megváltoztatja a terv szerinti értékcsökkenés leírási módját lineárisra. A tervezett használati időt 2 évben határozta meg. A tárgyévben a káreseményt követően 4 havi értékcsökkenés került elszámolásra.

2. Immateriális javak, tárgyi eszközök A káreseményig elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás T 571. Értékcsökkenési leírás

1.780.000

K 139. Műszaki gépek értékcsökkenése F

F

1.780.000 F

2,5 évre elszámolt amortizáció

4 hónap

1. éves értékcsökkenés

2.500.000 × 0,4

= 1.000.000 Ft

2. éves értékcsökkenés

1.500.000 × 0,4

= 600.000 Ft

3. éves értékcsökkenés 900.000 × 0,4 = 360.000 ÷2 = 180.000 Ft 1.780.000 Ft Terven felüli értékcsökkenés T 866. Terven felüli értékcsökkenés K 138. Műszaki gépek terven felüli értékcsökkenése

500.000 500.000

2. Immateriális javak, tárgyi eszközök A káresemény után lineáris leírási módra tér át a vállalkozás. A tervezett használati időt 2 évben határozta meg. Az amortizálandó összeg meghatározása: Bruttó érték

2.500.000

Halmozott értékcsökkenés

- 1.780.000

Terven felüli értékcsökkenés

-

Nettó érték (220.000 ÷ 2.500.000) × 100 = 8,8 % :2 = 4,4 %

500.000 220.000 lineáris leírási kulcs

Tárgyévben 4 hónapra jutó amortizáció számolandó el! /2.500.000 × 0,044) ÷ 12/ × 4 = 36.667 Ft A tárgyévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás T 571. Értékcsökkenési leírás K 139. Műszaki gépek értékcsökkenése

36.667 36.667

2. Immateriális javak, tárgyi eszközök

Terven felüli leírás, visszaírás Szokatlan esemény miatt •

feleslegessé válás

•

megrongálódás

•

megsemmisülés

Piaci értéken történő értékelés miatt Fordulónapon meglévő eszköz mérlegkészítéskor ismert piaci értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke

•

hiány

Egyéb ráfordítás

esetén, ha értéke tartósan lecsökken, rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan

Visszaírás: Maximum a terven felüli leírás összegéig, ha a terven felüli leírás feltételei már nem állnak fenn. Csak a következő év fordulónapján meglévő

Év közben is

eszközöknél. Év közben tehát nem lehet visszaírás.

Egyéb ráfordítás

Egyéb bevétel

Visszaírás nincs

Átsorolás a készletek közé: ha az eszközt rendeltetésszerűen nem használjuk……..

3. Készletek Az értékelés és a nyilvántartás kapcsolata Értékben és mennyiségben sem vezet nyilvántartást

Fordulónappal kötelező a leltározás és az értékelés

Hiány nem értelmezhető

Csak értékben vezet nyilvántartást

Leltározási kötelezettség van

Hiány nem értelmezhető

Csak mennyiségben vezet nyilvántartást

Leltározási kötelezettség nincs

A hiány értelmezhető

Mennyiségben és értékben is vezet nyilvántartást

Leltározási kötelezettség nincs

A hiány értelmezhető

Legalább háromévente tényleges mennyiségi felvétellel leltározni kell!

3. Készletek A vásárolt és a saját termelésű készletek minősítése A minőségi előírásoknak nem felel meg

megfelel

le kell értékelni piaci haszonanyag vagy hulladékérték alapulvételével

teljes értékű készlet Piaci értéken P
Könyv szerinti értéken P>K

Értékvesztés egyéb ráfordítás

Értékvesztés visszaírása egyéb bevétel, ha a fenti tendenciák megfordulnak

Felértékelni tilos

3. Készletek Alvállalkozói teljesítés vagy közvetített szolgáltatás? „A” vállalkozás

szolgáltatás értékesítés

„B” vállalkozás

szolgáltatás

„C” vállalkozás

értékesítés

A szolgáltatást „B” vállalkozó nem a saját tevékenységéhez veszi igénybe, hanem változatlan formában továbbszámlázza azt. A vevője is és egyben szállítója (nyújtója) is a szolgáltatásnak.

„B” és „C” viszonylatában a szerződésnek tartalmaznia kell a közvetítés lehetőségét, a számlának pedig a közvetítés tényét. A továbbszámlázás nem feltétlenül változatlan áron történik.

A közvetített szolgáltatások nem azonosak az alvállalkozói teljesítményekkel. Minden szolgáltatás lehet közvetített, de nem minden alvállalkozói teljesítés minősül közvetített

Alvállalkozói teljesítések

szolgáltatásnak. A szerződés és a számla tartalmazza……..????

Közvetített szolgáltatások

3. Készletek Kinek kell a nyilvántartásában szerepeltetni a következő készleteket? Idegen helyen tárolt készletek

Bizományba átadott készletek

Bizományba átvett készletek

Nem számlázott szállítások

Úton lévő készletek

Mindig a tulajdonosnak A tovább nem számlázott alvállalkozói számlákat és a közvetített szolgáltatásokat a vásárolt készletek között kell szerepeltetni.

A befejezetlen termelésnek minősül a befejezetlen szolgáltatás!

4. Követelések forintban

Külső fél által elfogadott, elismert

Követelések

jogszerű fizetési igények

Fajtái

értéke devizában

Vevő, váltó, egyéb Külön mérlegsoron a kapcsolt és az egyéb részesedési viszonyban állókkal szembenit!

Egyenlegértesítők kiküldése

Behajthatatlan követelés

Értékvesztés és visszaírás

El nem ismert követelés

értékelés

5. Értékpapírok A piaci érték tekintetében figyelembe kell venni

A tőzsdei árfolyamot, vagy a tőzsdén kívüli piac tapasztalati árfolyamadatait (csökkentve a felhalmozott hozammal)

Azt a körülményt, hogy a kibocsátó csődeljárás vagy felszámolási eljárás előtt vagy alatt áll

A kibocsátó saját tőkéjéből a befektetés arányára jutó összeg alakulását Valós értéken történő értékelés esetén: az általános értékelési eljárással meghatározott piaci értéket is, ha a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli tapasztalati árfolyamok nem állnak rendelkezésre.

5. Értékpapírok Értékpapírok értékelése Időpontja: a mérleg fordulónapja (mérlegkészítéskor ismert információk alapján) Értékvesztés elszámolásának feltételei A három feltételnek egyidejűleg kell fennállnia 1. A könyv szerinti érték meghaladja a – felhalmozott kamattal csökkentett – piaci értéket 2. A különbözet jelentős nagyságrendű (a számviteli politikában rögzített „jelentős” mértékkel mérve) 3. A különbözet tartósan fennáll Az értékelést megelőző múltbeli időszak tapasztalati adatai és az értékelést követő, jól előrevetíthető jövőbeli időszak becsült adatai alapján, amelyeket minden esetben bizonylatokkal kell alátámasztani, feltéve, hogy az így figyelembe vett múltbeli és jövőbeli időszak legalább 12 hónapos időintervallumra kiterjed. Értékvesztés elszámolása: pénzügyi műveletek ráfordításai Értékvesztés visszaírása: pénzügyi műveletek ráfordításait csökkenti Kivételesen eredménnyel szemben az értékelési különbözet is elszámolható, ha a vállalkozó alkalmazza a valós értéken történő értékelést és az értékpapír kereskedési célú pénzügyi eszköznek minősül.

5. Értékpapírok Értékpapírokkal kapcsolatos kamatok, hozamok elszámolása

Beszerzéskor a vételárban, a csereszerződés szerinti értékben, az apportértékben, egyéb piaci értéken történő bekerülés, illetve térítés nélküli átvétel esetén a piaci értékben lévő felhalmozott kamattal csökkenteni kell a bekerülési értéket és azt a pénzügyi műveletek kamatbevételeit csökkentő módon kell elszámolni

Az állományból való kivezetés esetén az eladási árban, a csereszerződés szerinti értékben, az apportértékben, a diszkontértékpapír esetében beváltáskor a névértékben, térítés nélküli átadáskor a piaci (forgalmi) értékben lévő felhalmozott kamatot kamatbevételként kell elszámolni, az nem része az árfolyam különbözet pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai között – nettó módon – elszámolt összegének

Kamatozó értékpapír után a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó kamatot a kamatbevételek között kell elszámolni az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben

Diszkontértékpapír után a névérték és a bekerülési érték közötti különbözetnek a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó, tárgyévre jutó összegét kamatbevételként kell elszámolni az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben

5. Értékpapírok Értékpapírokkal kapcsolatos kamatok, hozamok elszámolása A részesedések utáni osztalékot, csak abban az esetben lehet elszámolni a tárgyévben a pénzügyi műveletek bevételei között ilyen címen a követelésekkel szemben, ha a mérlegkészítés időpontjáig annak összegét a kibocsátó vállalkozás közgyűlése jóváhagyta

A kapott osztalékelőleget kötelezettségként kell kimutatni mindaddig, amíg az osztalék jóváhagyásra nem került, a jóváhagyást követően kell a kötelezettséget a könyvekből kivezetni a pénzügyi műveletek közötti osztalékbevétellel szemben

A kamatozó részvény után kapott kamatot az osztalékbevételek között kell elszámolni

A befektetési jegyek és a kockázati tőkealap jegyek után kapott hozamot minden esetben kamatbevételként kell elszámolni, ideértve azok értékesítése esetében a keletkező árfolyam különbözet összegét is, amely ha negatív jellegű, akkor kamatráfordításként könyvelendő; az ilyen hozamokat csak pénzügyi rendezéskor lehet elszámolni

5. Értékpapírok

Értékhelyesbítés

Csak a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedések esetén.

Valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén

Értékesíthető pénzügyi eszköznek minősülő értékpapír mérlegfordulónapi piaci értékének a könyv szerinti értéket meghaladó összege értékelési különbözetként számolandó el a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.

6. Pénzeszközök

Ténylegesen meglévő érmék és bankjegyek

Pénzkezelési szabályzat

Fordulónapi bankkivonattal egyező egyenleg

Elektronikus pénz

Értékelés Könyv szerinti érték ± korrekciók

7. Saját tőke Eredménytartalék igénybevétele osztalékra Adózott eredmény

Eredménytartalék igénybevétele

MSZE

osztalékra, részesedésre Fizetett (jóváhagyott ) osztalék, részesedés

(-) Adózott eredmény

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Fizetett (jóváhagyott ) osztalék,

0

MSZE

részesedés A negatív adózott eredményből fizethető osztalék 0, tehát mint MSZE marad meg.

A negatív adózott eredmény

7. Saját tőke

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra Példa A

B

C

D

E

+100

+100

+100

-100

-100

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

30

0

10

0

30

Fizetett (jóváhagyott) osztalék

80

80

110

30

30

Mérleg szerinti eredmény

50

20

0

-130

-100

Megnevezés Tárgyévi adózott eredmény

Megállapítások: 1.) Ha a tárgyévi adózott eredmény pozitív és eredménytartalékot veszünk igénybe osztalékra, akkor a mérleg szerinti eredmény összege csak nulla lehet. 2.) Ha a tárgyévi adózott eredmény negatív és eredménytartalékot veszünk igénybe osztalékra, akkor a mérleg szerinti eredmény összege csak a negatív adózott eredmény lehet.

7. Saját tőke Tőkevédelmi szabályok

Figyelése csak Kft.-nél és Rt.-nél 1. Ha két egymást követő teljes üzleti évben A saját tőke

Gt. 51. § (1) bek.)

<

Kötelezően előírt jegyzett tőke

Amennyiben a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül nem gondoskodunk a szükséges saját tőke biztosításáról, akkor a határidő lejártát követő hatvan napon belül el kell határozni az átalakulást vagy rendelkezni kell a megszűnésről.

A szükséges saját tőke biztosításának lehetőségei Pótbefizetés

Tőkeemelés ázsióval

Meghatározott befektetett eszközök körének piaci értéken történő felértékelése

7. Saját tőke Tőkevédelmi szabályok

Mentesül a gazdasági társaság az előbb említett kötelezettség alól: ha a második év Szt. szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérleg-fordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy az intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn.

7. Saját tőke Tőkevédelmi szabályok

2. Kft. esetén, ha veszteséges gazdálkodás miatt Gt. 143. § (2) és (3) bek.)

a saját tőke

≤

½ jegyzett tőke

és az ügyvezető tudomására jutott, akkor haladéktalanul össze kell hívni a taggyűlést, ahol rendelkezni kell az aránytalanság megszüntetéséről, átalakulásról vagy megszűnésről. A meghozott határozatot 3 hónapon belül végre is kell hajtani.

Az aránytalanság megszüntetésének lehetőségei Pótbefizetés

Tőkeemelés ázsióval

Jegyzett tőke leszállítása

7. Saját tőke Tőkevédelmi szabályok

3. Rt. esetén, ha veszteséges gazdálkodás miatt Gt. 245. § (1) és (2) bek. és 246. §)

a saját tőke

≤

2/3 jegyzett tőke

vagy a saját tőke

<

minimális jegyzett tőke

és az igazgatóság tudomására jutott, akkor 8 napon belül össze kell hívni a közgyűlést, ahol határozatot kell hozni az aránytalanság megszüntetéséről, átalakulásról vagy megszűnésről. A meghozott határozatot követő 3 hónapon belül a saját tőke még mindig kisebb az alaptőke kétharmadánál, akkor az alaptőkét kötelező leszállítani.

Az aránytalanság megszüntetésének lehetőségei Pótbefizetés

Tőkeemelés ázsióval

Jegyzett tőke leszállítása

7. Saját tőke Tőkevédelmi szabályok

Nem kötelező a Gt.-ben előírt szükséges intézkedéseket megtenni: ha az összehívott taggyűlés, közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérleg-fordulónapra a társaság közbenső mérleget állít össze, amely szerint a saját tőke nem csökken a törzstőke felére, az alaptőke kétharmadára, a társaságot fizetésképtelenség nem fenyegeti

7. Saját tőke Tőkevédelmi szabályok

2014. május 31-éig figyelmen kívül hagyható: a 2011-ben, valamint a 2012-ben induló üzleti évről készített beszámolóban a devizában fennálló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékeléséből származó nem realizált árfolyamveszteség miatti tőkevesztés. Ezt az átmeneti rendelkezést azonban korrekcióként az osztalék-kifizetéskor, az osztalékelőleg fizetésekor és egyéb más tőkeműveletek során nem lehet alkalmazni.

7. Saját tőke Tőkevédelmi szabályok

Tőkeemelés ázsióval, tagi kölcsönből 4. Jegyzett tőke

400

3/4. Jegyzett, de...

2

400 1000

1

1000 1000

4. Tagi kölcsön

4

1000 E: 1000

A jegyzett tőke változását a cégbírósági bejegyzés napjával kell könyvelni

4. Tőketartalék

600

3. Egyéb követelések

3

600

Akkor is, ha a cégbírósági bejegyzés visszamenőleges hatályú

1: Követelés apportálása a tőkeemelésről szóló döntés időpontjában 2: Jegyzett tőke emelése a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg 3: Az ázsió elszámolása a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg 4: Összevezetés a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg

7. Saját tőke Lekötött tartalék változása

Növekedések

Csökkenések

Veszteség fedezetére kapott pótbefizetés

Pótbefizetés visszafizetése

Jegyzett tőke leszállítása

Jegyzett tőke emelése

Tőketartalékból

Tőketartalékba

Eredménytartalékból

Eredménytartalékba

7. Saját tőke Lekötött tartalék változása

Kérdés Mikor és hogyan kell könyvelni a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét és annak visszafizetését?

Válasz Könyvelni csak a pénzmozgással egyidejűleg lehet. A kapott összeg elszámolása: T 3. Pénzeszközök K 4. Lekötött tartalék A visszafizetett összeg elszámolása: T 4. Lekötött tartalék K 3. Pénzeszközök

8. Céltartalékok Az adott időszak eredményét pontosítják! A pontosításra azért van szükség, mert a képzés jogcíme múltbeli vagy folyamatban lévő tevékenységből ered. Csak a fordulónapon fennálló, mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált eseményekre képezhető. jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettség, Céltartalék a várható kötelezettségekre

függő kötelezettség, biztos (jövőbeni) kötelezettség,

(a képzés kötelező)

korengedményes nyugdíj, végkielégítés miatti fizetési

Folyamatosan felmerülő költségekre nem lehet

kötelezettség, környezetvédelmi kötelezettség,

Céltartalék a jövőbeni költségekre

Fenntartási, átszervezési, környezetvédelmi (nem

(a képzés lehetőség)

jogszabályon alapuló)

Egyéb céltartalék

Nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása miatt

Elszámolása:

Képzés: egyéb ráfordítás

Felhasználás: egyéb bevétel

Adózás előtti eredményt módosító tétel a társasági adóban

9. Kötelezettségek forintban

A vállalkozó által elismert,

Kötelezettségek

elfogadott tartozások

csoportosítása

értéke devizában

Hátrasorolt, hosszú lejáratú és rövid lejáratú Külön mérlegsoron a kapcsolt és az egyéb

értékelés

részesedési viszonyban állókkal szembenit!

A vevőtől kapott előleget áfával növelt összegben kell szerepeltetni!

Adófolyószámla egyeztetése!

Egyenlegértesítők visszaigazolása!

Átsorolások!

A hátrasorolt kötelezettségeket nem szabad átsorolni!

10. Időbeli elhatárolások

„Az idő múlása arra szolgál, hogy az ember lehetőséget kapjon a fejlődésre…”

10. Időbeli elhatárolások

Jellemzői Az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelveinek érvényesítési eszköze A számvitelben kimutatott tárgyévi eredmény pontosítását szolgálja Mindig költséggel, ráfordítással, bevétellel áll szemben, Összege pontosan ismert (nem becslés), bizonylattal, számítással alátámasztott Képzése a kapcsolódó gazdasági esemény elszámolásakor, de legkésőbb az üzleti év zárlati munkái során történik Feloldása év eleji nyitás utáni elszámolással, vagy az elhatárolt tétel évközi tényleges (teljes) összegben történő felmerülésekor, a tárgyévben történhet

10. Időbeli elhatárolások

Bevételek időbeli elhatárolása

Költségek, ráfordítások időbeli elhatárolása

Halasztott ráfordítások, halasztott bevételek

10. Időbeli elhatárolások

A bevétel részben, vagy egészben nem a felmerülésének, esedékességének üzleti évében számolandó el, hanem:

az előző üzleti év(ek)et illetően

a következő üzleti év(ek)et illetően

aktív időbeli elhatárolás

passzív időbeli elhatárolás

10. Időbeli elhatárolások

Költségek, ráfordítások részben, vagy egészben nem a felmerülésének, esedékességének üzleti évében számolandó el, hanem:

a következő üzleti év(ek)et illetően

az előző üzleti év(ek)et illetően

aktív időbeli elhatárolás

passzív időbeli elhatárolás

10. Időbeli elhatárolások (bevételek aktív) Jellemző gazdasági események:

Szolgáltatásnyújtásból származó bevétel elhatárolása A mérleg fordulónapja előtti időszakra járó, de csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban esedékes kamatbevétel elhatárolása Értékpapírokkal, származékos ügyletekkel kapcsolatosan Diszkont értékpapír névértéke és vételára közötti különbözet időarányos összegének elhatárolása Befektetési célú, kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti nyereségjellegű különbözet időarányos összegének elhatárolása Származékos ügyletek nyereségének elhatárolása

10. Időbeli elhatárolások (bevételek passzív) Jellemző gazdasági események

A mérleg fordulónapja előtti időszakban felmerülő, a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, egyéb bevételét képező bevételek

Költség, ráfordítás ellentételezésére kapott támogatás elhatárolása a költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összegben (arányban)

10. Időbeli elhatárolások (költségek, ráfordítások aktív) Jellemző gazdasági események: Igénybe vett szolgáltatások költségének elhatárolása A mérleg fordulónapja előtti időszakban esedékes, a mérleg fordulónapja utáni időszakot terhelő fizetett kamatok Értékpapírokkal, váltótartozással kapcsolatos elhatárolások Forgatási célú, kamatozó értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó, jelentős vételi opció, jutalék elhatárolása saját döntés alapján Kötvénykibocsátásból befolyt összeg és a visszafizetendő összeg közötti különbözet tárgyévet követő évekre jutó részének elhatárolása Kiállított váltó kamatából a tárgyévet követő évekre jutó rész elhatárolása

10. Időbeli elhatárolások (költségek,ráfordítások passzív) Jellemző gazdasági események A mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő, de csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban felmerülő költség, ráfordítás A mérlegkészítés időszakában érvényesített, ismertté vált, fizetendő kártérítési igény, késedelmi kamat, bírósági költség A mérlegkészítés időszakában, az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumok, jutalmak Értékpapírokkal, származékos ügyletekkel kapcsolatos elhatárolások befektetési célú, kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti veszteségjellegű különbözet időarányos összege származékos ügyletek veszteségének év végi elhatárolása Beruházáshoz kapcsolódó, a mérleg fordulónapja utáni időszakban felmerülő fizetett kamat, biztosítási díj nem elhatárolás, hanem az eszköz bekerülési értékének része!!!

10. Időbeli elhatárolások Halasztott ráfordítások Üzleti évben felmerülő ráfordítások, amelyeket a számviteli törvény tételesen felsorol. Tartozásátvállalás (ellentételezés nélkül)

Meghatározott devizás kötelezettség fordulónapi értékeléséből adódó árfolyamveszteség feltételekkel (saját döntés)

Az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott eszköz (beruházás) (saját döntés)

10. Időbeli elhatárolások

Halasztott bevételek Üzleti évben felmerülő bevételek, amelyeket a számviteli törvény tételesen felsorol

Fejlesztési célra kapott támogatás Elengedett, illetve harmadik személy által átvállalt kötelezettség, ha az eszközbeszerzéshez kapcsolódik Térítés nélküli átvétel, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök piaci értéke Negatív üzleti vagy cégérték Befektetett eszköz tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedése

10. Időbeli elhatárolások a KM-ben Jelentősebb összegek időbeli alakulása (egyszerűsített éves beszámolót készítőknek nem kötelező) Befektetett eszköz tartós használati, üzemeltetési, kezelési kezelési jogáért jogáért kapott kapott bevétel bevétel elhatárolásának 5 éven túli elhatárolásának bemutatása bemutatása A a negatív üzleti vagy cégérték 5 évnél hosszabb leírási indokának bemutatása

10. Időbeli elhatárolások

Kérdés Követelés vagy AIE?

Kötelezettség vagy PIE?

A minősítéshez az érintett tételek tartalmát/fogalmát kell figyelembe venni és a döntést ennek alapján meghozni. Hogyan járjunk el az adóhivatal által a fordulónap előtti időszakra kivetett bírság esetén

Kötelezettség

F

Mki

PIE

A határozat jogerőssé válásának napja

A szakmában közismert, hogy vannak követelés jellegű aktív időbeli elhatárolások (bevételek AIE) és kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolások (költségek,ráfordítások PIE). A fenti kérdés ebből következik. Melyikről van szó?

10. Időbeli elhatárolások

Kérdés Követelés vagy AIE?

Kötelezettség vagy PIE?

A minősítéshez az érintett tételek tartalmát/fogalmát kell figyelembe venni és a döntést ennek alapján meghozni. Elszámolható-e a fordulónap előtti értékesítések árbevétele aktív időbeli elhatárolásként, ha a számlát csak a fordulónap után állítják ki ?

Teljesítés

F

Mki

Számla kiállítása

Nem. A számla kiállításának időpontjához nem kapcsolódik időbeli elhatárolás. Követelésként kell kimutatni!

10. Időbeli elhatárolások

Kérdés Követelés vagy AIE?

Kötelezettség vagy PIE?

A minősítéshez az érintett tételek tartalmát/fogalmát kell figyelembe venni és a döntést ennek alapján meghozni. A fordulónap után beérkezett, de a fordulónap előtti gazdasági eseményekhez kapcsolódó szolgáltatások számlái (víz, áram, telefon stb.) könyvelhetők-e időbeli elhatárolásként?

Teljesítés

F

Mki

Számlázás

Nem. A követelések és a kötelezettségek kritériumai egyértelműen fennállnak!!!

10. Időbeli elhatárolások

Kérdés Követelés vagy AIE?

Kötelezettség vagy PIE?

A minősítéshez az érintett tételek tartalmát/fogalmát kell figyelembe venni és a döntést ennek alapján meghozni. Hogyan járjunk el, ha a fordulónap előtti gazdasági eseményekhez kapcsolódó szolgáltatások számlái (víz, áram, telefon stb.) a mérlegkészítés időpontjáig nem érkeznek meg?

Teljesítés

F

Mki

Számla

Nem számlázott szolgáltatásként kell elszámolni. Időbeli elhatárolás nem lehet!!!

10. Időbeli elhatárolások

Kérdés Követelés vagy AIE?

Kötelezettség vagy PIE?

A minősítéshez az érintett tételek tartalmát/fogalmát kell figyelembe venni és a döntést ennek alapján meghozni. Hogyan járjunk el, ha a szolgáltatások (víz, áram, telefon stb.) teljesítési időszaka egyik üzleti évről a másikra átnyúlik?

F

Mki

Teljesítés időszaka A fordulónap előtti időszakra arányosan (ha egyéb módon nem állapítható meg) jutó fogyasztás díját - önbizonylat alapján - időbeli elhatárolásként számoljuk el.

11. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék Piaci érték

>

Könyv szerinti érték

Tartós, jelentős Értékhelyesbítés

Immateriális javak

Tárgyi eszközök

- Vagyoni értékű jogok

A beruházások és a beruházásokra adott

- Szellemi termékek

Nem kötelező!

Befektetett pénzügyi eszközök

Részesedések

előlegek kivételével

Alkalmazásának feltétele Kettős könyvvitel vezetése

Nem alkalmazhatja

Mikrogazdálkodói beszámolót készítő

11. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék Értékhelyesbítés

Értékelési tartalék

A mérlegben elkülönítetten kell szerepeltetni

A saját tőke más elemei nem egészíthető ki vele, terhére kötelezettség nem teljesíthető

Csak együtt mozoghat

A kötelező könyvvizsgálat keretében történik

Könyvvizsgálati kötelezettség kapcsolódik hozzá

Ha nincs könyvvizsgálat az értékelés felülvizsgálatára független könyvvizsgálót kell megbízni

Ha az értékelési eljárást egyszer alkalmazzuk, akkor minden évben újra kell vizsgálni az értéket és az elszámolt összeget helyesbíteni kell. Elszámolásának eredményre gyakorolt hatása nem lehet T 1. Befektetett eszközök értékhelyesbítése K 4. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

vagy fordítva

T 4. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka K 1. Befektetett eszközök értékhelyesbítése

12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése

Az értékelő munkálatok utolsó mozzanata. Ezt megelőzően minden más értékelési teendőt /értékvesztés, visszaírás/ el kell végezni. 2011-től megszűnt a fordulónapi értékelésből adódó árfolyamkülönbözet minősítésének kötelezettsége. (jelentős, nem jelentős)

A devizás mérlegtételeket fordulónapi választott árfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni!

12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése Mit kell átértékelni? Mérleghez kapcsolódó Eszközök Valutapénztár Devizabetét Devizára szóló követelések Vevő Váltó Egyéb Adott előlegek Tartósan adott kölcsönök Bevételek AIE Devizalapú forintkövetelések Értékpapírok és részesedések

Források

Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó Ráfordítások

Bevételek

Kötelezettségek

Felmerült költségek

Árbevételek

Vevőktől kapott előlegek

Egyéb ráfordítások

Egyéb bevételek

PIE

Pénzügyi műveletek ráfordításai

Pénzügyi műveletek bevételei

Devizalapú forint kötelezettségek

Rendkívüli ráfordítások

Rendkívüli bevételek

Év végén: mérlegértékelés

Év végén : nincs értékelés

12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése

A devizás mérlegtételeket fordulónapi választott árfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni! Az értékelés lépései 1. Könyv szerinti érték /kialakult érték/ 2. Fordulónapi érték /választott árfolyamon számított érték/ 3. +/- Árfolyamkülönbözet /tételenként, számlánként/ 4. Az Összevont árfolyamkülönbözet megállapítása ÁK elszámolás

Nettó módon

Ha az összevont árfolyamkülönbözet veszteség

Ha az összevont árfolyamkülönbözet nyereség

Pü-i műv. egyéb ráf.

Pü-i műv. egyéb bev.

Kivétel

Bekerülési értékben kerülő ÁK

12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése Az ÁFA tv. szerint az ÁFA kötelezettség forintra történő átszámítása Deviza eladási árfolyamon vagy előzetes bejelentés esetén MNB árfolyamon Mikori árfolyamon?

A fizetendő adó megállapításakor Közösségen belüli beszerzéskor, előleg esetében, valamint ha az adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő a kötelezett (60. §)

A számla kibocsátásakor 58. §-ban említett esetekben (részletfizetés vagy határozott idejű elszámolás)

A teljesítéskor (egyéb esetekben) A vámhatározat szerinti napon (termék importja esetén)

12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése

1.) Valutával kifizetett ügyletek

az eszköz, illetve a szolgáltatás bekerülési értéke – saját döntés alapján – a valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható 2.) Számviteli törvény és az áfa törvény miatti eltérő árfolyamok

a külföldi pénzértékre szóló ügyletek forintosításánál – saját döntés alapján – alkalmazható az áfa törvény szerinti árfolyam is, de a követelés illetve kötelezettség bekerülésének napja a számvitelben nem változik meg A lehetőségek alkalmazása esetén is van fordulónapi értékelési kötelezettség!

12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése A fordulónapi értékelésből adódó nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása

Nem kötelező, csak lehetőség (számviteli politika) Milyen esetben élhetünk a lehetőséggel?

Ha külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hitel-, vagy devizakötvénykibocsátásból származó tartozásunk van.

Mikor élhetünk a lehetőséggel?

Ha a tartozás devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, az árfolyamveszteség pedig árfolyamnyereséggel nem ellentételezett.

Mikor és mennyit kell feloldani az időbeli elhatárolásból?

Ha a tartozás törlesztésre kerül

Arányosan

Ha a tartozást visszafizetik

Az egészet

Ha az eszközt az állományból kivezetik

Az egészet

Ha a tartozáshoz kapcsolódóan az üzleti évben árfolyamnyereséget számoltak el

Az elszámolt árfolyamnyereség összegét

12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése A fordulónapi értékelésből adódó nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása

Milyen következménye van még az időbeli elhatárolásnak?

Mennyi céltartalékot kell kimutatni?

Mennyi lekötött tartalékot kell kimutatni?

Céltartalékot és lekötött tartalékot kell képezni.

A használatba vételtől eltelt időtartam és a hitel futamideje (vagy a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható élettartama, ha az rövidebb a hitel futamidejénél) arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatni. Az időbeli elhatárolások között kimutatott nem realizált árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék különbözetét a eredménytartalékból kell lekötni. Az elszámolásból adódó eredménynövekedést ne lehessen kivenni osztalék formájában vagy más módon.

12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése A fordulónapi értékelésből adódó nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása 4. Devizás kötelezettség

8. Pü-i műveletek ráfordítása

1

3. Halasztott ráfordítás (AIE)

2 5 Időbeli elhatárolás feloldása

4. Céltartalékok

8. Egyéb ráfordítások

9. Egyéb bevételek

3 6 4. Eredménytartalék

4. Lekötött tartalék

4 7 1: árfolyamveszteség elszámolása 3: Céltartalék képzése 6: Céltartalék feloldása

Könyvelés az ismertetett feltételek alapján

2: Időbeli elhatárolás 4: Lekötött tartalék képzése 7: Lekötött tartalék feloldása

12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése

Árfolyamveszteség elhatárolásának bővítése Devizakészlettel nem fedezett, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett devizában fennálló forgóeszközhitelek esetén is lehet élni a fordulónapi árfolyamveszteség időbeli elhatárolásának lehetőségével. Elhatárolás esetén céltartalékot kell képezni a hitel felvételétől eltelt idő és a hitel futamideje arányában. Ebben az estben sem minősül visszafizetésnek, ha a hitel devizanemét megváltoztatják. Tehát a devizanem megváltoztatása miatt nem kell az elhatárolt árfolyamveszteséget feloldani.

A szabály 2012-re is alkalmazható!

12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése

Kérdés Tartós bérlet esetén a fordulónapi értékelés során kell-e árfolyam-különbözettel számolni?

Válasz Igen, de természetesen csak abban az esetben, ha azt devizaalapú szerződés támasztja alá, és a bérbevevőnél kötelezettség, a bérbeadónál pedig követelés szerepel a tartós bérlethez kapcsolódóan.

13. Árbevétel Kimutatásának feltételei a teljesítés vásárolt és saját termelésű készletre, vagy nyújtott szolgáltatásra vonatkozzon.

a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell kimutatni, ha a vevő a teljesítést elfogadja, elismeri.

Az árkiegészítés és a felár része, a számlában adott engedmény és a fizetendő ÁFA nem része az árbevételnek.

Az elszámolás alapbizonylata az előbbiekre tekintettel kiállított számla. (nyugta) A nettó árbevételt növeli az árbevételbe beszámító árkiegészítés az adóhatósággal történő elszámolás alapján a pénzügyi lízing keretében a lízingbe vevőnek átadott termék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott ellenértéke, eladási ára, a termék átadásakor, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készlet, nyújtott szolgáltatás számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értéke az átadás-átvétel időpontjában az értékesített göngyöleg betétdíjas áron számlázott értéke a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenében átadott vásárolt és saját termelésű készletek számlázott, a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve az arra jogosult testület határozatában rögzített értéke a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott számlázott ellenérték az elszámolt árbevételhez kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő számlában rögzített értéke. A helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik.

13. Árbevétel A nettó árbevételt csökkenti az árbevételhez kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített értéke. A helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik. a teljesítés időpontjában a vevő által szerződés szerinti teljesítésként elfogadott, a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített értéke. A helyesbítés a szavatossági igény megismerésének időpontjára vonatkozik. az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt - pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel vásárolt - termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő, illetve stornó számlában rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített értéke. A helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik az elszámolt árbevételhez kapcsolódó visszáru, valamint az értékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleg, helyesbítő, illetve stornó számlában rögzített értéke. A helyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel időpontjára vonatkozik.

EU országai Termék

IMPORT

Közösségen belüli beszerzés

ÁFA

M

Termék

Közösségen belüli értékesítés

EXPORT

IMPORT Termék

Szt.

Készlet!!!

EXPORT

13. Árbevétel Belföldi belföldi vevőnek belföldi igénybe vevőnek vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónak vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldi vállalkozónak vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozó más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítése, függetlenül attól, hogy az ellenértéket forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki.

belföld: a Magyarország területe.

Export külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek külföldi igénybe vevőnek történő közvetlen értékesítés, függetlenül attól, hogy az ellenértéket forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási, rakodási és raktározási költség. külföldi: az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye külföldön van.

13. Árbevétel

Számviteli szempontból a termékexport és szolgáltatásexport, illetve a termékimport és szolgáltatásimport vonatkozásában a fő rendező elv az, hogy a külföldiek és a belföldiek közötti termékforgalom Magyarország államhatárát átlépi-e vagy sem, illetve a szolgáltatásnyújtás külföldiek és belföldiek között történik-e vagy sem. Az ellenérték elszámolásának pénzneme a megítélést nem befolyásolja. A devizában kiszámlázott árbevételt a szerződés szerinti teljesítéskori választott devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, ideértve az árbevétel részét nem képező számlában szereplő fizetendő áfa összegét is. Ha az így átszámított áfa és az áfa törvény szerint meghatározott áfa forint összege között eltérés van, akkor a különbséget árfolyam-különbözetként kell elszámolni. Az árfolyamváltozás nem befolyásolja az árbevétel forintértékét. Barter ügylet esetén az árbevétel forintértékét az első teljesítés időpontjában érvényes választott árfolyamon kell meghatározni.

14. Az adott/kapott engedmények rendszere

Szerződésen, désen, megállapodáson alapulnak.

Az értékesítésről kiállított számlában

Utólag, helyesbítő számlában

Utólag, nem számlázott engedmény

Fizetési határidőn belül történt pénzügyi rendezés esetén

14. Az adott/kapott engedmények rendszere Az értékesítésről kiállított számlában Bevétel csökken,

Beszerzés, ráfordítás csökken,

áfát az engedménnyel csökkentett összegre kell felszámítani.

áfa az engedménnyel csökkentett alapra felszámított összeg.

Utólag, helyesbítő számlában Bevétel, áfa csökken

Beszerzés, ráfordítás, áfa csökken

A teljesítés időpontja számvitelben: Általában:

az eredeti teljesítési időpont szavatossági igény érvényesítése: megismeréskor

Kivétel: termék visszaszállítása: a visszavétel időpontja Áfában: önellenőrizni nem kell!

14. Az adott/kapott engedmények rendszere Utólag, nem számlázott engedmény

Kimutatásának nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés Könyvviteli elszámolása Szerződés alapján, ha meghatározható a mérlegkészítés időpontjáig 4. Egyéb röv. lej. köt.

8. Egyéb ráfordítások

9. Egyéb bevételek

3. Egyéb követelések

Üzleti évhez kapcsolódóan

Üzleti évhez kapcsolódóan

az utólag adott (fizetendő)

az utólag kapott (járó)

engedmény miatti kötelezettség

engedmény miatti követelés

elszámolása

elszámolása

Vigyázat: időbeli elhatárolás nem lehet! Az áfa elszámolást nem érinti!

14. Az adott/kapott engedmények rendszere

Határidőn belüli fizetésre tekintettel adott/kapott engedmények (skontó) Nem a késedelmi kamattal arányos részt, hanem az ellenérték 3 %-át meg nem haladó részt lehet pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként elszámolni. A szabály 2012-re is alkalmazható!

14. Az adott/kapott engedmények rendszere Fizetési határidőn belül történt pénzügyi rendezés esetén Az ellenérték 3 %-át meg nem haladó rész: pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai

A 3 % feletti összeg lehet Elengedett követelés

Véglegesen átadott pénzeszköz

Ha eleve csökkentett összeget fizet a szerződő fél (skontó)

A szerződő fél teljes összeget fizet, de utólag megkapja a megfizetett összeg engedmény szerinti részét

Adóalap növelő, ha kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi kapcsolt vállalkozásának engedi el (8. § (1) h.)

Nem adóalap növelő: ha rendelkezik az előírt tartalmú nyilatkozattal és az engedményt nem külföldi személy vagy külföldi illetőségű részére nyújtja

14. Az adott/kapott engedmények rendszere Határidőn belüli fizetésre tekintettel adott/kapott engedmények (skontó) Példa elengedett követelésre a régi szabály szerint Számlázott ellenérték 100 egység. Fizetési határidő: 30 nap. Megállapodás szerinti késedelmi kamat: 24 %. 3 napon belüli fizetés esetén csak 95 egységet kell fizetni. Késedelmi kamattal arányos összeg: 30 napra 2 %, 27 napra 1,8 % (1,8) Elszámolás az engedményt adónál 3. Vevő 384 E: 100 95 95 1,8

87 1,8

3,2

88 3,2

Elengedett követelés

Elszámolás az engedményben részesülőnél 4. Szállító 384 95 97 1,8 98 3,2

95 E: 100 1,8 3,2

Elengedett tartozás

14. Az adott/kapott engedmények rendszere Határidőn belüli fizetésre tekintettel adott/kapott engedmények (skontó) Példa elengedett követelésre az új szabály szerint Számlázott ellenérték 100 egység. Fizetési határidő: 30 nap. Megállapodás szerinti késedelmi kamat: 24 %. 3 napon belüli fizetés esetén csak 95 egységet kell fizetni. Nem a késedelmi kamattal arányos 1,8 összeg, hanem 3 % számolható el. Elszámolás az engedményt adónál 3. Vevő 384 E: 100 95 95

Elszámolás az engedményben részesülőnél 4. Szállító 384 95 97

3

87 3

98

2

88 2

Elengedett követelés

95 E: 100

3

3

2

2

Elengedett tartozás

14. Az adott/kapott engedmények rendszere Fizetési határidőn belül történt pénzügyi rendezés esetén Példa: véglegesen átadott pénzeszközre a régi szabály szerint Számlázott ellenérték 100 egység. Fizetési határidő: 30 nap. Megállapodás szerinti késedelmi kamat: 24 %. 3 napon belüli fizetés esetén - az engedményt adó - 5 egység engedménynek megfelelő összeget átutal. Késedelmi kamattal arányos 1,8 összeg számolható el Elszámolás az engedményt adónál 3. Vevő 384 E: 100 100 100 5 87 1,8 88 3,2 Véglegesen átadott pénzeszköz

Elszámolás az engedményben részesülőnél 4. Szállító 384 5

100

100 E: 100

97 1,8 98 3,2 Véglegesen átvett pénzeszköz

14. Az adott/kapott engedmények rendszere Határidőn belüli fizetésre tekintettel adott/kapott engedmények (skontó) Példa véglegesen átadott pénzeszközre az új szabály szerint Számlázott ellenérték 100 egység. Fizetési határidő: 30 nap. 3 napon belüli fizetés esetén 5 egység engedménynek megfelelő összeget az eladó átutal. Nem a késedelmi kamattal arányos 1,8 összeg, hanem 3 % számolható el. Elszámolás az engedményt adónál 3. Vevő 384 E: 100 100 100

Elszámolás az engedményben részesülőnél 4. Szállító 384 5

5

100

87 3

97

88 2

98

Véglegesen átadott pénzeszköz

100 E: 100

3 2 Véglegesen átvett pénzeszköz

15. Támogatások

TÁ M O GATÁ S Az EU fogalmi meghatározása

„Támogatás minden olyan pénzben kifejezhető hozzájárulás és kedvezmény, amelyet a közösség, vagy annak valamely pénzügyi forrása tagállamok illetve azok régiói részére, meghatározott iparágaknak, vállalkozásoknak vagy a vállalkozások egy meghatározott körének, valamint a magánszemélyeknek nyújtanak.”

15. Támogatások

Kapott támogatások Formái Az elszámolás módja szerint Saját tőkével szemben

Eredménnyel szemben

Jogszabályban tételesen meghatározott Célja szerint Fejlesztési célra

Működési költségek

Határozott cél

fedezetére

megjelölése nélkül

Támogatott szerint Fogalmi meghatározás alapján Dokumentumai, az elszámolás bizonylatai

Támogatási szerződés, szerződések, számlák, igazolások, kifizetéseket igazoló bizonylatok.

15. Támogatások

Kapott támogatások Nem minősül kapott támogatásnak A kapott engedmény (számlában, utólag, scontó)

A konkrét megrendelés ellenértéke

A kapott kölcsön, a pótbefizetés Sajátos támogatások Adókedvezmény formái, elszámolásuk Adómentesség Jogszabály részlegesen, vagy teljesen kivételt enged az általános adókötelezettség alól Pl.: közhasznú szervezetek

Adókedvezmény Tao. 21-23 § (csak analitika) Kedvezményes adókulcs alkalmazása Végleges adóalap-csökkentő tételek (Lekötött tartalék)

15. Támogatások

Kapott támogatások Tőketartalékba, illetve az eredménytartalékba helyezett támogatás csak jogszabály alapján, a pénzügyi rendezéskor kell elszámolni, feltételek nem teljesítése esetén az esetlegesen visszafizetendő összeget a lekötött tartalékba kell átvezetni. Az eredmény javára elszámolt támogatás Ha az költségeket, ráfordításokat fedez, illetve az árbevételt egészíti ki Költséget, ráfordítást fedez Az egyéb bevételek között kell elszámolni (mikor lehet a bevételt időben elhatárolni?) Elszámolásának feltétele, hogy az üzleti évhez kapcsolódjon és a mérlegkészítés időpontjáig megtörténjen a pénzügyi rendezés adóhatóság, jogszabályban meghatározott szervezet részére benyújtott támogatási igény esetén nem feltétel, hogy a mérlegkészítés időpontjáig megtörténjen a pénzügyi rendezés Árbevételt egészít ki: ha az üzleti évhez kapcsolódóan igényelt, el kell számolni a pénzügyi teljesítéstől függetlenül.

15. Támogatások

Kapott támogatások Az eredmény javára elszámolt támogatás Ha az fejlesztési célt szolgál a pénzügyi rendezéskor kell elszámolni, halasztott bevétel és feloldása, feltételek nem teljesítése esetén az esetlegesen visszafizetendő összeget rendkívüli ráfordításként számoljuk el. Ha nem pénzben kapott a támogatás (térítésmentesen kapott eszköz, illetve igénybe vett szolgáltatás, tartozásátvállalás, kötelezettség-elengedés) rendkívüli bevételként kell elszámolni, halasztott bevétel és feloldása, ha eszközhöz kapcsolódik Ha kamattámogatás egyéb bevételként kell elszámolni, ha a mérlegkészítésig befolyik Ha egyéb célt szolgál a támogatás pénzmozgáskor rendkívüli bevétel

15. Támogatások

Adott támogatások Formái Az elszámolás módja szerint

Célja szerint

Támogatott szerint

Dokumentumai, az elszámolás bizonylatai

Lásd kapott támogatásoknál!

15. Támogatások

Adott támogatások Nem minősül adott támogatásnak Az adott engedmény (számlában, utólag, scontó)

A konkrét megrendelés költségei

Az adott kölcsön, a pótbefizetés átutalt összege

A természetes személy részére adott támogatás formái, sajátosságai A céljától, a juttató személyétől függően adóköteles, összevonandó jövedelem, vagy adómentes juttatás. (személyi jellegű egyéb kifizetés)

15. Támogatások

Adott támogatások Az eredmény terhére elszámolt támogatás Ha az költségeket, ráfordításokat fedez egyéb ráfordítás, ha a fordulónapig kifizetett Ha az fejlesztési célt szolgál rendkívüli ráfordítás, a pénzügyi rendezés üzleti évében Ha azt egyéb célból adták rendkívüli ráfordítás Ha nem pénzben nyújtott a támogatás Térítésnélkül átadott eszköz és nyújtott szolgáltatás, átvállalt tartozás, elengedett követelés rendkívüli ráfordítás, az át nem hárított áfa is üzemeltetőnek térítés nélkül átadott eszközök esetén halasztott ráfordítás lehet az átvállalt tartozások abban az évben terhelhetik az eredményt, amelyben a pénzügyi rendezés megtörtént (addig halasztott ráfordítás) Adomány rendkívüli ráfordítás

15. Támogatások Hogyan kell feloldani a fejlesztési célú támogatás időbeli elhatárolását? Válasz: a támogatás elhatárolt összegének és a megvalósított eszköz nettó értékének arányában. 48 %-os fejlesztési célú támogatást nyertünk maximum 48 egység értékben. A megvalósított fejlesztés bekerülési értéke 120 egység. A támogatás kettő részletben került folyósításra: 2011-ben 12 egység, 2012-ben 36 egység. Az üzembe helyezésre 2011. október elsején került sor. 2011-ben elszámolt értékcsökkenés 12 egység, 2012-ben elszámolt értékcsökkenés 24 egység. Határozza meg, hogy mennyi időbeli elhatárolást kell feloldani 2011-ben és 2012-ben! Időbeli elhatárolás feloldása 2011-ben 483 1,2 12

98 2 4

12 12 1,2

1

384 12

1. Eszköz E: 120 12 57. 12

1: kapott fejlesztési támogatás 2011-ben 2: kapott fejlesztési támogatás időbeli elhatárolása 2011-ben 3: amortizáció 2011-ben 4: időbeli elhatárolás feloldása 2011-ben: (12 ÷ 120) × 12 = 1,2 egység

3

Időbeli elhatárolás feloldása 2012-ben 483 10,4 E:10,8 36

98 2 4

36 36 10,4

1

384 36

1. Eszköz E: 108 24 57. 24

1: kapott fejlesztési támogatás 2012-ben 2: kapott fejlesztési támogatás időbeli elhatárolása 2012-ben 3: amortizáció 2012-ben 4: időbeli elhatárolás feloldása 2012-ben: (46,8 ÷ 108) × 24 = 10,4 egység

3

Vegyük észre, hogy a további években az arányszám (46,8 ÷ 108) = 43,3333 % már nem fog változni! Ha az eszközt a következő évben - 2013-ban – értékesítenénk, akkor (36,4 ÷ 84) = 43,3333 % és 43,3333 × 84 = 36,4 egység kerülne feloldásra. A passzív időbeli elhatárolások számlának nem maradna egyenlege. Hogyan járjunk el, ha a támogatott eszköz után az adott üzleti évben költséget számolunk el és a támogatást csak a következő üzleti évben kapjuk meg? Ebben az esetben az arányszámot a megkapott támogatás üzleti évében határozzuk meg: a passzív időbeli elhatárolás összegét osztjuk a támogatott eszköz könyv szerinti értékével (nettó értékével). Az arányszám a későbbiekben már nem változik.

A támogatott eszközön - üzembe helyezés után - végzett értéknövelő munka nem befolyásolja az elszámolást. Nincs köze a támogatáshoz!

16. Késedelmi kamatok, bírságok, kötbérek, fekbérek, kártérítések A bevétel elszámolásának feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés!

A ráfordításokat a pénzügyi rendezéstől függetlenül ki kell mutatni, ha a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált!

Hogyan járjunk el a biztosító térítése esetén? A bevétel elszámolásához elegendő a mérlegkészítés időpontjáig történő visszaigazolás. (A visszaigazolt összegnek természetesen a tárgyévi, illetve a megelőző üzleti évi káreseményhez kell kapcsolódnia.) Számlázandó-e a késedelmi kamat? Válasz: Nem. A járó késedelmi kamat nem számlázandó tétel. Elszámolása pénzügyi teljesítéshez kötött. Természetesen, ha az üzleti évhez kapcsolódó késedelmi kamatot a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezik az egyéb követelésekkel szemben egyéb bevételként el kell számolni. A vevő folyószámlán ne jelenjen meg!

16. Késedelmi kamatok, bírságok, kötbérek, fekbérek, kártérítések Hogyan számoljuk el a biztosító térítését? A biztosító térítésének elszámolása Ha a kártérítést a vállalkozó számlájára utalja át T 384. Elszámolási betétszámla K 969. Különféle egyéb bevételek A biztosító térítésének elszámolása Ha a kártérítést a javítást végzőnek utalja át T 454. Belföldi szállítók K 969. Különféle egyéb bevételek

A gyakorlatban mind a két változat előfordulhat.

17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetés

„Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik.”

17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése Ellenőrzés Számviteli beszámolóval már lezárt üzleti év(ek) számviteli (és adózási) nyilvántartásainak utólagos felülvizsgálata Ellenőrzések az időszak lezártsága szerint

Stornó:

Számviteli beszámolóval

Számviteli beszámolóval

A

következmény

le nem zárt időszak

lezárt időszak

vállalkozás

nélküli

havi ÁFA

hibajavítás.

bevalló! Adózási időszak

Adózási időszak

Adózási időszak

Adózási időszak

le nem zárt

lezárt

le nem zárt

lezárt

Hiba kelte

2012. 01. 05

2012. 01. 05.

Javítás kelte

2012. 01. 27.

2013. 01. 06.

Számvitelben

Stornó

Stornó

Adózásban

Stornó

Önellenőrzés

2012. 01. 05.

Ilyen nem

Mérlegkészítés után

lehet! Ellenőrzések számvitele!!!

17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése Ellenőrzések fajtái, terhei

Önellenőrzés

Adóellenőrzés

(önrevízió)

(adórevízió)

Számviteli (és adózási) Számviteli (és adózási) nyilvántartások adóhatósági felülvizsgálata

nyilvántartások saját hatáskörű felülvizsgálata

Önellenőrzési pótlék

Tágan értelmezve: helyi adó, vám, TB is.

Késedelmi pótlék

Adóbírság

Mulasztási bírság

Összege az Art-ben meghatározott Kérelemre mérsékelhető, illetve elengedhető A szankciókat a hiba feltárásának időszakában egyéb ráfordításként kell elszámolni! Az önellenőrzési pótlék kivételével adóalap növelő tétel!

17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése Az önellenőrzés és az adóellenőrzés időbeli kapcsolata

15 nap

X nap A hiba észlelése

Nyilvántartásba vétel

Az adózó érdeke, hogy minél hamarabb benyújtsa!

A hiba bevallása, továbbá az adóhiány és az önellenőrzési

A 15 napos szabály 2012-től megszűnt, az önellenőrzési pótlékot a benyújtás napjáig kell számítani.

pótlék megfizetése

Csak az adóellenőrzés megkezdése előtti napon benyújtott bevallás esetén jogszerű az önellenőrzés! Nem lehet önellenőrzéssel helyesbíteni az adóbevallás késedelmes benyújtását adózó adóbevallási szisztéma szerinti választását Vámhatóság miatt tévesen kivetett ÁFÁ-t adóhatóság által ellenőrzött időszakot

17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése Alapfogalmak

HIBA

HIBAHATÁS

Nem megfelelő

Az eredeti hiba által okozott

elszámolás, nyilvántartás, bevallás

újabb hiba

Jelentkezhet: a hibázás évében a hibázást követő időszakban a hibafeltárás időszakában ez nem tartozik az ellenőrzések számvitelébe, mert nem beszélhetünk beszámolóval lezárt időszakról

17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése Hibák (és hibahatások) csoportosítása

TARTALOM szerint

NAGYSÁGREND szerint

Csak

Nyilvántartási

Csak

adóbevallási

és bevallási

nyilvántartási

hibák

hibák

hibák

Nincs

Helyesbítő könyvelés van,

helyesbítő

ami lehet

könyvelés, de

Költségvetés

Jelentős

Lényeges

Nem jelentős

Nem lényeges

van bevallás és lehet pénzügyi rendezés

E/F

K/R/B

Megszűnt a lényeges hiba fogalma, így az ismételt közzétételi kötelezettség is! Lásd: törvényi változások

17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése Hibák (és hibahatások) minősítése Jelentős összegű hiba Ha évenként és együttesen – az eredményre, saját tőkére gyakorolt hatásának előjeltől független összege - meghaladja a számviteli politikában rögzített mértéket, értéket, de a rögzített érték nem lehet nagyobb a mérlegfőösszeg 2 %-ánál, illetve 1 millió forintnál. Következmény

El nem számolt bevétel

+1000

El nem számolt adóráfordítás -160 Az előjeltől független összeg

Elkülönítés

értelmezése

Saját tőkét érintő hatás

+840

Összesített hatás

2000

Ezt kell viszonyítani a mérlegfőösszeghez!

Beszámolóban 3 oszlopos mérleg és eredménykimutatás (Középső oszlop adatokat tartalmaz)

A KM-ben évenkénti részletezés

Könyvvitelben Szintetikában Analitikában Szintetikában és analitikában

17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése Hibák (és hibahatások) minősítése

Nem jelentős összegű hiba

Ha nem minősül jelentős összegűnek

Következmény

Két oszlopos mérleg és eredménykimutatás

A tárgyév adatai között szerepel az előző év(ek) hatása is

Eredményre gyakorolt hatás esetén adóalap korrekció kapcsolódik hozzá!

Célszerű az elkülönített nyilvántartás a korrekciós tételek könnyebb megállapítása érdekében

17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése Az ellenőrzések könyvviteli elszámolása Kérdés: mikor és hogyan könyveljünk?

Mikor???

Adóellenőrzéskor a határozat jogerőssé

Önellenőrzés esetén a nyilvántartásba

válásának napján

vétel napján

Ha a fenti időpontok a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja közé esnek a fordulónapra számoljuk el a gazdasági eseményeket Hogyan könyveljünk???

a beszámolóval lezárt időszakra vonatkozó megállapításokat

a jogkövetkezményeket

17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése Az ellenőrzések könyvviteli elszámolása Kérdés: mikor és hogyan könyveljünk? Hogyan könyveljünk??? a beszámolóval lezárt időszakra vonatkozó megállapításokat: a rosszul könyvelt tételeket könyveljük vissza, majd könyveljük le úgy, ahogyan azt helyesen kellett volna. a terheket: b: az ellenőrzés befejezésének

b1 h1

napja

b2 F

h: a határozat

h2

b3 h3

b4 M b5 h5

jogerőssé h4

válásának napja

Időbeli elhatárolás

Céltartalék lehet

Nincs teendő

Önellenőrzésnél: nincs határozathozatal napja, csak befejezés napja. (b1, b3, b5)

17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése adatok E Ft Sorszám

A tétel megnevezése

2007. év

Előző év(ek) módosításai

Tárgyév

a

b

c

d

e

Három oszlopos mérleg és eredménykimutatás esetén a mérleg tárgyév JEGYZETT TŐKE oszlopa tartalmazza, az eredménykimutatás JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) tárgyév oszlopa pedig nem tartalmazza a TŐKETARTALÉK középső oszlopban szereplő adatokat.

12

D.

13

I.

14

II.

15

III.

16

IV.

EREDMÉNYTARTALÉK

17

V.

LEKÖTÖTT TARTALÉK

18

VI.

ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

19

VII.

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

20

E.

Céltartalékok

21

F.

Kötelezettségek

22

I.

HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK

23

II.

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

24

III.

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

25

G.

Passzív időbeli elhatárolások

26

Saját tőke

Források összesen

X

X

Zárás előtt a középső oszlopban szereplő mérleg szerinti eredményt ne felejtsük átvezetni az eredménytartalékba!

18. Osztalék, osztalékelőleg fizetése Fizetés feltétele?

Kinek?

Hogyan?

Miből?

Mennyi?

Fizetés feltétele? A legfőbb szerv jóváhagyása, valamint az eredmény-kimutatásban és a mérlegben való szerepeltetés. Kinek? Az osztalékról szóló döntés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tulajdonosnak, kivéve, ha a létesítő okirat ettől eltérő időpontot határoz meg.

Hogyan? Pénzbeli és nem pénzbeli juttatással

18. Osztalék, osztalékelőleg fizetése Fizetés feltétele?

Kinek?

Hogyan?

Miből?

Mennyi?

Miből? Tárgyévi adózott eredmény

Eredménytartalék

Igénybevételének feltételei Ha van pozitív eredménytartalék Az adózott eredmény kiegészítésére lehet, de csak akkor, ha az adózott eredmény nem nyújt fedezetet az osztalékra Csak annyit lehet igénybe venni, amennyit a jóváhagyott osztalék összege indokol

18. Osztalék, osztalékelőleg fizetése Mennyi? Rendelkezésre álló forrás alapján

Osztalékfizetési korlát alapján

Megnevezés

± Tárgyévi adózott eredmény

1

2

3

4

5

- Jegyzett,de még be nem fizetett tőke

Tárgyévi adózott eredmény

+

-

+

-

-

Tőketartalék ± Eredménytartalék

Eredménytartalék

+

-

-

+

+

++

0

+

-+

-+

-

+

0

+

Maximális osztalék

Maximális osztalék

a két maximális összeg közül a kisebbik szám Ha a tulajdonosok az osztalékot %-ban Jegyzett tőke

határozzák meg, akkor a működő tőke százalékát kell kiszámítani. Ezt követően kell vizsgálni, hogy a felvenni kívánt osztalék kifizethető-e.

Működő tőke

- Jegyzett, de még be nem fizetett tőke - Visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

18. Osztalék, osztalékelőleg fizetése Kérdés

2013-ban a magánszemély által elengedett osztalék milyen következménnyel jár(hat) a társaságnál? Válasz

Ajándékozási illeték fizetésével.

Az elengedett osztalék rendkívüli bevételként elszámolt összege csökkenti a társasági adó alapját, a társaság részéről elengedett követelés pedig akkor sem növeli az adóalapot, ha kapcsolt vállalkozásának engedte el.

Megjegyzés: ha társaság engedi el az osztalékot illetékfizetési kötelezettség nincs.

18. Osztalék, osztalékelőleg fizetése Osztalékelőleg szabályának változása (2012)

Fizetéséhez 6 hónapnál nem régebbi beszámoló vagy közbenső mérleg is elegendő (nem kell minden kifizetéshez közbenső mérleg)

18. Osztalék, osztalékelőleg fizetése 1. Az adott üzleti év fordulónapja és a számviteli beszámoló elfogadásának az időpontja között fizethető-e osztalékelőleg? Nem. Az osztalékelőleget a pénzmozgással egyidejűleg lehet csak könyvelni. T 3. Egyéb követelés – K 3. Pénzeszközök Időbeli elhatárolásként, kötelezettségként kimutatni nem lehet. Az üzleti évre osztalékelőleget tehát csak a fordulónapig lehet kifizetni.

Az osztalékelőleg fizetéséről csak akkor lehet dönteni, ha a fizetés lehetőségét a társasági szerződés tartalmazza! Hogyan kell eljárni, ha az osztalékelőleg címén kifizetett összegtől alacsonyabb osztalékot hagynak jóvá? Meg kell határozni az osztalékelőleg utáni kamatkedvezményt. (előleg folyósításának napjától a beszámoló elfogadásáig a jegybanki alapkamat + 5 %) A kamatkedvezmény 1,19-szeresét 16 % Szja és 27 % Eho terheli.

19. A vagyon célszerű tagolásának szükségessége Szempontok, amelyeket a mérleg összeállításánál figyelembe kell venni! 1. Az immateriális

2. A befektetett pénzügyi

3. Az immateriális javakra és

4. A hosszú lejáratú

javakat és a tárgyi

eszközöket

a tárgyi eszközökre adott

kölcsönök, bankbetétek

eszközöket nettó

értékvesztéssel

előlegeket (35. számlacsoport)

és értékpapírok

értéken kell

csökkentett, visszaírással

elkülönítetten szerepeltetjük az

következő évi lejáratát

szerepeltetni.

növelt értéken mutatjuk ki.

említett mérlegcsoportokban.

a forgóeszközök megfelelő tételein szerepeltetjük.

10. Követeléseink esetleges túlfizetéseit az egyéb rövid

5. A készletek között elkülönítetten

lejáratú kötelezettségek között

kell kimutatni a készletekre adott

kell kimutatni.

előlegeket (35. számlacsoport). 6. A követelések között elkülönítetten

9. A hosszú lejáratú kötelezettségek

szerepeltetjük a kapcsolt és az egyéb

következő évi törlesztő részletét a

részesedési viszonyban lévő

megfelelő rövid lejáratú

8. A kötelezettségek között

kötelezettségek között

elkülönítetten mutatjuk ki a

szerepeltetjük.

kapcsolt és az egyéb

7. Adónemenként vizsgálva a visszajáró

A hátrasorolt kötelezettségeket nem

részesedési viszonyban lévő

összegeket, kötelezettségeink esetleges

szabad a rövid lejáratú kötelezettségek

vállalkozással szembeni

túlfizetéseit az egyéb követelések között

közé átsorolni.

tartozásainkat.

mutatjuk ki.

vállalkozással szembeni követeléseket.

20. Egyszerűsített éves beszámoló Eltérések az éves beszámolóhoz képest A mérleg és az eredménykimutatás csoport szintre összevont adatokat tartalmaz. Nem kötelező az üzleti jelentés

Kevesebb és egyszerűbb értékelési előírás

41. § (8), 55. § (4), 86. § (8), 88. § (6), 89. § (1)-(3) 4) a), c)-d), (6), 89/A. §, 90. § (1)-(2) (3) b) ,(4) b), 91. § c)-d), 92. §, 93. § (1)-(2) (6), 88. § (8) b), 90. § (3) c).

A saját termelésű készletek a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is értékelhetők A még várhatóan felmerülő költség teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható

A kiegészítő melléklet tartalmára vonatkozóan lényegesen kevesebb a kötelező előírás

Üzleti vagy cégérték kimutatása nem kötelező

A terven felüli leírások és az elszámolt értékvesztések visszaírása nem kötelező

21. Valós értéken történő értékelés Értékelési különbözetek elszámolása

Mérlegen kívüli tételek

Mérlegen belüli tételek

(származékos ügyletek)

Kereskedési célú származékos Kereskedési célú

Eredményt érintő elszámolás

ügyletek

pénzügyi eszközök,

(pénzügyi műveletek egyéb

Piaci érték fedezeti ügyletek

pénzügyi kötelezettségek

bevételei és ráfordításai, illetve

Kamatfedezeti célú piaci érték

ÉK +/-

kapott és fizetendő kamat)

fedezeti ügyletek ÉK +/-

Saját tőkét érintő elszámolás

Értékesíthető

•

CF fedezeti ügyletek

pénzügyi eszközök

•

Nettó befektetés fedezeti ügylet

ÉK csak pozitív lehet

ÉK +/- lehet

Értékvesztés lehet

Értékvesztés nem lehet

Köszönöm szépen a figyelmet!