menedzsmentje a felsőoktatásban

IInformatikai f tik i rendszerek d k menedzsmentje j a felsőoktatásban [email protected]

Tartalom ƒ Trendek és folyamatok a felsőoktatási informatikában – IT helyzete, e y e e, feladatok, e ada o , kihívások áso – Intézményi igények – egyetemi stratégiák ƒ Informatikai menedzsment feladatai, lehetőségei – Menedzsment lehetőségek – ITIL – külső és belső SLA SLA-kk egymásra hatása – Üzemeltetés és Fejlesztések, Alkalmazásintegráció - a Tartalomgazda g szerepe p – Rendszerek integrációja SOA alkalmazásával ƒ Példa: tanulmányi rendszer – portál integráció SOA alkalmazásával

Felsőoktatási informatikai séma

Oktatási Adminisztrációs Rendszerek (Tanulmányi Rendszer,, Mobility,)

Központi infrastruktúra

Oktatás támogató Rendszerek, Alkalmazások W bI t Web,Intranet, t EE learning, e-mail

PC park

Gazdálkodási rendszerek d k ERP, Bérszámfejtés, HR Kontrolling HR,

Felügyeleti gy rendszerek HelpDesk, Vírusirtó, SCM Nagios …

Adatbázisok

Hálózat Szerverek

Mentés Gépterem p

Egyetemi informatikai rendszerek helyzete ƒ A XXI. XXI században… á db – Átalakuló felsőoktatási struktúra – Tartalom és Adatvagyon felértékelődése – Jelentős befolyás több résztvevőtől is • Kormányzat – FIR • Szállítói befolyás – technológiai bekerítés •

Szelíd NIIF befolyás a pályázatokon keresztül

ƒ Egyetemi Stratégia /Célok: – Vezetés: működő rendszerek, menedzselt kockázat – A Belső IT tipikus válasza: legyünk nélkülözhetetlenek! • Egyensúlyi pont a beszállítói készségek, a belső IT képességek, és az egyetemi célok között

Jellemző anomáliák a felsőoktatási IT terén Az intézmények nem katonai szervezetek ( egy kicsit sem!) Összeforratlan tanulmányi és gazdálkodási rendszerek Örökölt káosz az adatkezelésben – integráció miatt fokozott Az erős termék lobbyk befolyásolják az egyetemet F l Folyamatos t szállítói állítói ffunkció k ió bő bővítés íté = Á Ámokfutás kf tá A teljes felsőoktatásra jellemző a rosszul dokumentált Webes mini alkalmazások burjánzása y véghezviteléhez g ƒ Nincsen megg „konszolidációs” folyamat szükséges egyetemi és egyetemközi összefogás, IDŐ! ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

Az informatikai menedzsment eszközrendszere ƒ Szabályzatok, folyamatok , módszertanok (ITIL, COBIT…) – Betartott és ellenőrzött rendszere!!! ƒ Informatikai menedzsment eszközök – Adminisztratív rendszer • Leltár/ IT Inventory (HW és SW) • Informatikai kontrolling – Költség analízis • Külső és Belső SLA-k, mérési rendszerek • Helpdesk és Trouble-Ticket rendszer – Informatikai menedzsment eszközök • Teljesítmény-felügyelet • Riasztások figyelése gy

Informatikai Infrastruktúra menedzsment ITIL (IT Information Library) ƒ A folyamatok f l t k belső b l ő szabályozott, bál tt szabványos b á éés ellenőrzött ll ő ött fformája áj ƒ Alapkiindulás: Az informatika kiszolgáló ágazat – az intézményi alaptevékenységet (oktatás és kutatás) kell hogy szolgálja – a szolgáltatás nem lehet öncélú ƒ A hatalmas informatikai beruházások dacára nem (vagy csak ritkán) rendelkeznek a szolgáltatások minőségét menedzselő, mérő eszközökkel ƒ A M.O.-i M O i felsőoktatásban f l ő k á b kif kifejezetten j elmondható, l dh ó hhogy a felhasználói igények nincsenek megfelelően követve és dokumentálva – a belső folyamatok és hatáskörök (szabályzatok) nem kellő mértékben definiáltak ƒ Hátránya: emberi erőforrás igényes

IT Kormányzás – IT Governance ƒ Belső szabályzati és kommunikációs szabványok és nem utolsó sorban az IT felügyeleti rendszerek implementációi biztosítják a szolgáltatások és felügyeleti folyamatok egységességét.

Intézményi igények ITIL szerinti lebontása Stratégiai szint I té é i t té i Intézményi stratégia

Finanszírozás SLA könyvtár

Változás kérelem Hiba Hib bejelentés

Elérhetőség Kapacitás Folytonosság

Taktikai szint Szolgáltatás létesítés

Operatív szint

Változás kezelés Probléma kezelés

Szolgáltatás igénylés

Informatikai  stratégia

Biztonság

Szolgáltatási szint  meghatározás

Intézményi igény

Konfiguráció kezelés Incidens kezelés

Verzió kezelés

Szolgáltatás  Szolgáltatás támogatás

Az alaptevékenységek és az informatikai üzemeltetés kapcsolódása Oktatási és kutatási tevékenység Felhasználók Oktatók, Kutatók Ügyintézők

Megrendelők Intézményi menedzsment Szolgáltatási szintek fenntartása

Incidensek (hibák) Informatikai üzemeltetés Támogatás és szerviz

Tervezés é éés felügyelet

Törekedni kell a megelőző jellegű szabványos üzemeltetési eljárások betartására

Külső és belső szolgáltatási szerződések egymásra épülése Belső SLA : Felhasználó kezelő rendszer,  Szerviz, Technikai Help‐Desk, Ügyfélszolgálat, Hibajegyek Külső SLA: Gyártói alkalmazás támogatás Hibajavítás és verzió frissítés – példa tanulmányi rendszer követése Belső SLA: Üzletfolytonosságot biztosító technológiai megoldások hálózat és szerver monitorozás, szerver virtualizáció, redundancia, mentések Külső SLA: Kiszolgáló rendszerek hardver rendelkezésre állása és szoftver követése, hiba javítás és verzió frissítés – példa: Adatbázis támogatás Belső SLA: Hardver rendszerek üzemeltetési biztonsága  Géptermek rendezők tűz, energia, és a klíma rendszer biztosítása, Redundáns hálózati elérések, kritikus rendszerek fizikai széttelepítése

Rendszerfejlesztés Adatokból

Információ

Intézményi té é y Kód ód sszótárak ótá a

Szabványos interfészek

Egyetemi alkalmazások

Ad dat feldolg gozási fo olyamata

Vezetői kimutatások Elemző Eszközök Pl. VIR Adat transzformáció Adatkinyerés, tisztítás Ad tbá i k Adatbázisok

Üzemeltetés kontra fejlesztések ƒ Tipikus jelenség, hogy üzemeltetés és a fejlesztés folyamatai nem válnak kellő mértékben szét ƒ A tartalomgazdák szerepe a felsőoktatásban kezd felértékelődni ƒ Az informatikai üzemeltetés és a fejlesztés határterületei sokszor az belső IT szakemberek számára sem tiszták

Belső alkalmazás integráció technológiai háttere ƒ Szabványos adatcsere kialakítása a kulcsrendszerek között y tekintünk forrásadatnak és melyek y az integráció g ƒ Melyeket lépései on-line line automatikus adatcsere ƒ Cél: on ƒ Megoldás: SOA architektúra / Web szolgáltatások ƒ Nyílt Forráskódú alap rendszerek használata ƒ Veszélyek: Maga a szabványosítási folyamatban résztvevők: /Szállítók/Tartalomgazdák/Informatikusok

SOA – Service Oriented Architecture

Definíció: Az alkalmazás integráció különálló, szabványos ki- és bemenetekkel rendelkező szolgáltatások g összekapcsolása p útján j az üzleti érdekek és folyamatok figyelembevételével megy végbe. •Moduláris jellegű: •Szabványos Szabványos szolgáltatási interfészekre támaszkodik amellyel elosztottan kezeli az erőforrásokat és alkalmazásokat. •Együttműködő: •Könnyű adatáramlást tesz lehetővé a különböző modulok modulok, alkalmazások között •Moduláris: •Építőkocka-elvű Építőkocka elvű felépítés az üzleti folyamatok és az infrastruktúra terén egyaránt. •Skálázható: •Könnyen ö lehet akármekkora á rendszerből ő akármekkora á rendszert fejleszteni. Minden szinten bővíthető, hozzárendelhetünk új alkalmazásokat, új adatokat új felhasználókat bármikor, anélkül, hogy zavart okozna a működésben

Intézményi informatikai rendszerek integrációja á ó SO SOA alapokon Megjelenítő Réteg

Folyamatvezérlési Réteg

Intézményi Szolgáltatási Könyvtár Kulcsrendszerek Alap réteg (Back‐End)

Folya mat1

S 1

Folya mat3 t3

Folya mat2

S 2

Gazdálkodási Rendszer

S 3

S 4

Folya mat4 t4

S 5

Tanulmányi Rendszer

S 6

Felhasználó Kezelés

Folya mat5

S 7

Folya mat6

S 8

Dokumentum Menedzsment

Felhasználókezeléssel kapcsolatos problémák Felhasználók automatikus t tik létrehozása és törlése

Felhasználóhoz kapcsolt (egyéni) szolgáltatási paraméterek karbantartása

Hallgatók oktatási adatainak dinamikus követése

?

Szolgáltatások Globális paramétereinek ét i k beállítása Jelszavak kö központi ti kkezelése lé

Egyetemi szervezetfa változásainak követése

Egyetemi Webes Telefonkönyv Dinamikus

Felhasználók és Szolgáltatások összerendelése Új Szolgáltatások kiajánlása

Központi felhasználó kezelés Ügyfélszolgálat Paraméterek Szolgáltatások Manuális beállítása

Hallgatók adatbázisa Képzési adatok

Központiti Kö Felhasználói Adatbázis CUSMAN Szolgáltatás Menedzser Kvóták Szolgáltatási g paraméterek beállítása

HR R d Rendszer

AD profile fil /SAMBA

VPN

NEPTUN WebServices

Oracle DB Oktatók, Dolgozók adatbázisa

Címtár, Levelezés LDAP

Saját beállítások Jelszavak átirányítások

WIFI

PORTÁL / E-LEARNING

SOA integráció a tanulmányi rendszer és a webes megjelenítő í ő rendszerek között ö ö

Kiemelt figyelmet érdemel a Tartalomgazda ƒ Alk Alkalmazások l á k tartalmi t t l i üüzemeltetése lt té - felértékelődik f lé ték lődik a Tartalomgazdák szerepe ƒ Szervezeti S ti kultúraváltás k ltú áltá szükséges ük é a sikerhez, ik h a tartalomgazda egyfajta megrendelő ƒ Fontos F t feladata f l d t az egyetemi t i adatbázisok d tbá i k titisztítása, títá szabványosítása, a bevezetéssel kapcsolatos kommunikáció! ƒ Szabványosítás: – Kód szótárak ótá k – Eljárások / Felelős / Ellenőr / – Határidők betartatása!!!

Központosított

Federált

Példa: Oktatási kormányzat meghatározza a tanulmányi rendszer típusát, az intézményi kód szótárakat, az üzemeltetési szabályzatot

Központi döntések: •Infrastruktúra •Megfelelőség •Szabályzatok •Szabványok •Erőforrások •Szolgáltatások •Kivételek

Központi kormányzati csapat Pld. Minisztérium Központi döntések, leosztott hatáskörök

X Kar

Y Kar

Federált kormányzási csapat (A Régió)

Y. Egyetem Betartott központi irányelvek, tovább osztott

Z Kar

X. Egyetem Kormányzási csapat

Részlegesen  Federált

Hierarchikus

X. Egyetem Betartott központi irányelvek, tovább osztott

Közös (egyeztetett)  és egyedi döntések ‐ Példa:  •Két egyetem közös alkalmazás szolgáltatót választ •Közösen használja az infrastruktúrát •Közösen használja az infrastruktúrát  •Egyezteti a fejlesztési prioritásait,  •Saját kézben tartja az adatokat, a szabályzatokat

V Kar

Y. Egyetem Kormányzási csapat

Részlegesen federált kormányzási csapat (B Régió) Részlegesen federált kormányzási csapat (C Régió)

Lehetséges kormányzási  formák  SOA alkalmazás  integrációs projektekben

Összefoglalás g A felsőoktatási IT jelenleg abban a helyzetben van, hogy tevékenyen léphet fel a hatékony oktatási kt tá i éés kkutatási t tá i rendszerek d k ki kialakítását l kítá át elősegítendő. lő ít dő Saját érdeke, hogy ne maradjon ki az egyetemi rendszerek kialakításából, szorosan együttműködjön azok tartalomgazdáival. A közös célok is ismertek,, legfeljebb g j a hangsúlyokban g y és a módszerekben van mégg különbség. Amennyiben a kormányzat és a felsőoktatási intézmények összefognak, elérhetik a gyártókkal közösen azt, hogy az integrációs és konszolidációs folyamat eredményeképpen az intézményeken belüli és az intézmények közötti virtuális Középföldén pontosabb adatokat és magasabb szintű szolgáltatásokat biztosítsanak a tartalomkezelés és az informatika szőrös talpú kis hobbitjai.