Melyik LCD-t válasszam? Rengetegfajta LCD közül választhatsz – mielőtt ezt megteszed, gondold át, mely tulajdonságok és szolgáltatások fontosak számodra. Az alábbi felhasználói profilok közül válaszd ki ez alapján a leginkább hozzád illőt, hogy megszerezd az alapvető információkat a döntéshez.
Otthoni felhasználó Legfontosabb tulajdonságok Ár Jó színminőség Jól kivehető szöveg Kivitelezés/megjelenés Videóbemenet Megfelelő kompromisszumot kell találnod az ár és a teljesítmény között. A különböző extrákkal ellátott modellek megvételét (mint pl. hangszóró- vagy USB csatlakozó) is érdemes megfontolnod. Attól függően, hogy hová helyezed a monitort, az esztétikai szempontok is fontosak lehetnek.
Munkahelyi felhasználó Legfontosabb tulajdonságok Nagy képernyőméret, hogy sok információt tudjon olvashatóan megjeleníteni Állíthatóság Energiatakarékosság Helytakarékosság Megbízhatóság Egy igényes modellre van szükséged, a jó teljesítményt hajlandó is vagy megfizetni. A legfontosabb a jó képminőség, és a képernyő állíthatósága, hogy a lehető legkényelmesebben tudj dolgozni vele hosszútávon.
Tanuló Legfontosabb tulajdonságok Alacsony ár Helytakarékosság Könnyű mozdíthatóság Esetleg jól jöhet egy videóbemenet Tanulmányaid során jó eséllyel szűkösen leszel – pénz tekintetében és fizikálisan egyaránt. Éppen ezért könnyű, hordozható kivitelű modellt ajánlunk, aminek a képminősége megfelel munkához és játszáshoz is.
Digitális fotós/grafikus művész Legfontosabb tulajdonságok Színkalibráció Kiváló képernyőgeometria Nagy képernyőméret Nagy felbontás
Sok monitornál fordul elő, hogy nyomtatásban közel sem az jelenik meg, mint amit a képernyőn látunk. A digitális képekkel dolgozó embereknek így nagyon fontos, hogy a monitor színei valósághűek és következetesek legyenek. A legjobb LCD-knek majdnem tökéletes a színskálájuk a valóság ábrázolásához, ezen kívül egyes modellek színkalibrációra is képesek és jól állíthatóak.
Játékos Legfontosabb tulajdonságok Gyors válaszidő Kiváló színpontosság Nagy képernyőméret Számukra a gyorsaság a lényeg. A kiváló képminőség elengedhetetlen. de ahhoz, hogy a képek mozgás közben is élesek maradjanak, villámgyors válaszidő szükséges.
Videó szerkesztő/mozirajongó Legfontosabb tulajdonságok Gyors válaszidő Kiváló színpontosság Nagy képernyőméret Esetleg többféle jelbemenet Ha a digitális kép apró részleteit is szeretnéd tudni módosítani és művészi eredményeket szeretnél elérni képszerkesztésben, éles és pontos megjelenítésre van szükséged. Ha filmeket néznél inkább, ugyanezeket a tulajdonságokat részesítsd előnyben.
Alapvető tudnivalók az LCD-ről LCD-ket már nem csak a leggazdagabbak engedhetnek meg maguknak, egy jó 17 inches LCD-t már 50 ezer Ft körül kaphatsz. Mielőtt elkezded keresni a neked való monitort, nem árt tisztában lenned azzal, melyek az LCD igazán lényeges tulajdonságai. A legfontosabbakat említjük itt meg:
Oldalarány A hagyományos képernyők szélesség/magasság aránya 4:3, de az újabbak közt előfordulnak szélesebbek, 16:9 vagy 16:10 arányúak is, ezek mozizásra ideálisak. Egy 17 inches széles képernyőnyek kb. ugyanannyi a függőleges mérete és függőleges pixelszáma, mint a rendes 15 inches modellnek, így itt a képernyőfelület kb. 120%-a a 15 inches hagyományos monitornak. Egy 17 iches "normál" képernyő felülete a normál 15 inches monitorénak 130%-a.
Kontrasztarány Ezt a tulajdonságot a gyártók gyakran túlértékelik: ne higgy el rögtön az első hallásra mindent. Ez az érték a monitor által megjelenített legfehérebb és legfeketébb kép fényintenzitása közti különbség.
Digitális és analóg csatlakozók Az LCD-k digitális eszközök, így az analóg (VGA) jeleket át kell alakítaniuk, mielőtt meg tudnák jeleníteni. Egy digitális videó-interfésszel (DVI) rendelkező grafikus kártya a jelet egyből a képernyőre képes küldeni digitális formában, anélkül, hogy azt a monitornak még át kéne alakítania. Mivel a mai grafikus kártyák már elég jó munkát végeznek, már korántsem olyan fontos kérdés a digitális bemenetek megléte, mint korábban.
VGA-DVI átalakítók a kétfajta csatlakozófelszínnel
Fénysűrűség A képernyő fényességét határozza meg, pontosabban annak a mértéke, hogy a monitor mennyi fényt képes kibocsátani. A fénysűrűség mértékegysége nit vagy candela/négyzetméter (cd/m²). A legtöbb feladathoz a 200 – 250 nit teljesen megfelelő, filmekhez és TV-nézéséhez jól jön azonban 500 nit is.
Válaszidő Arra vonatkozik, hogy milyen gyorsan képes egy pixel színe megváltozni, mértékegysége a milliszekundum. Minél kisebb az értéke, annál gyorsabban változnak meg a pixelek, és annál inkább csökken az esély szellemképek megjelenésére vagy színes csíkok "beéégésére", ami mozgókép esetén fordulhat elő a nem megfelelő képernyőn. Általában a gyártók ismertetői a legjobb esetekre szorítkoznak, a valós használat közben lassabb működést is produkálhat a készülék. A legrövidebb válaszidő (maximum 12 – 15 ms) játékokhoz, filmekhez, vagy TV-nézéshez szükséges, ha nem szeretnénk a képernyőn szellemkép-effektust vagy megmaradó csíkokat látni. Már megjelentek 2 ms válaszidejű LCD-k is.
Portré/Tájkép módok Egyes képernyők elfordíthatók, így a hosszabbik oldalt hozhatod függőleges (portré mód) és vízszintes (tájkép mód) helyzetbe is. Ez a funkció hasznos lehet kiadványszerkesztéshez, internetezéskor és táblázatkezelő programok használatakor – de ha nem érzed szükségét, ne adj ki érte plusz pénzt.
Felbontás Mielőtt megvennéd az LCD-t, ellenőrizd, hogy megfelel-e annak alapértelmezett, "természetes" felbontása. A képet egyéb felbontásokban megjelenítő LCD már nem néz ki olyan jól.
Látószög Az LCD pixeleinek fizikai elhelyezkedése miatt más fényerősségűnek és más színűnek láthatod a képet, ha különböző szögekből nézel a képernyőre, csak akkor látod a rendes képet, ha közvetlenül a képernyővel szemben helyezkedsz el. Lehetőleg a saját tapasztalataidra támaszkodj a képernyő ezen tulajdonságainak megítélésében, és ne feledd: minél nagyobb a képernyő, annál kritikusabb ez a kérdés.
A képminőség megítélése
A képminőség a monitorok legfontosabb tulajdonsága és nem könnyű feladat megítélni. Ebben az esetben a "jó" egy meglehetősen relativ fogalom – így ha az ismertetőkre támaszkodsz ebben a kérdésben, nem biztos, hogy az elvárásodnak megfelelő modellt sikerül beszerezned. Ráadásul minden egyes monitor különböző ebből a szempontból: még a megegyező márkák és típusok közt is óriásiak lehetnek a különbségek. Így aztán képtelenség átfogó képet kapni róluk, ha a végtelenségig vizsgálódunk is köztük. Ennek ellenére összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat, és néhány tippet, hogy egyátalán milyen típusok között érdemes keresgélni (akár CRT, akár LCD monitorról van szó). Néhány egyszerű tesztelési lehetőséget is leírunk, ami segíthet az üzletben dönteni egy modell képminősége felől.
LCD-k: milyen monitort válassz
Olyan monitort válassz, ami automatikusan igazodik az analóg (VGA) jelek ütemezéséhez, ha stabil képet szeretnél a pixelek vibrálása nélkül. Jó látószögű képernyőt válassz. A színek és a fényesség ne változzanak a képernyő sarkaiban sem, itt a legnagyobb a képernyősík szemünkkel bezárt szöge. A monitoron a sötétebb és a világosabb képek is lehetőleg ugyanolyanan fényerősséggel jelenjenek meg.
Tippek és trükkök: az LCD képminőségének megbecsülése
Ellenőrizd, vannak-e hibás pixelek, amelyeken egy kép esetén sem látszódik semi. Elég gyakran fordulnak elő, különüsen a nagyobb monitorok esetében. Könnyen ellenőrizheted, vannak-e ilyenek a választott modellen: nyisd meg az Internet Explorert, az about:blank kifejezést beírva a címsorba, és nyomj egy Entert. Ezután F11-el állítsd teljes képernyős módra. Lehet, hogy néhány apró fekete foltot fogsz látni, ami nem a képernyőn található esetleges piszok. Annak is nézz utána, hogy vannak-e olyan pixelek, amelyek mindíg világítanak. Nyomd le az egér jobb gombját a Windows asztalán, válaszd ki a Tulajdonságok menüt (angolul: Properties), majd ezután a képernyőkímélő fület. Itt a képernyőkímélők listájából az ‘üres’ opciót válaszd ki (blank), és nyomd le a ‘Villámnézet’ (Preview) gombot. Nézd meg, hogy vannak-e világító piros, zöld, vagy kék pöttyök az elvileg tiszta fekete képen. (Tetszőleges gombot lenyomva visszatérhetsz innen a Megjelenítés Tulajdonságai ablakhoz) A gép működése meghatárózóan hat a monitoron megjelenített képre is. Ha a 4-5 éves gépeddel akarsz egy csúcskategóriás új monitort használni, jó eséllyel a videokártyád is le kell majd cserélned. Olyan kártyára lesz szükséged, amivel csatlakozni tudsz a monitor analóg vagy digitális bemenetéhez és támogatnia kell a monitor felbontását is – ez utóbbi különösen fontos kérdés széles képarányú vagy 19 inchnél nagyobb monitorok esetén. Néha szerencsére ezek a gondok megoldhatóak egy egyszerű driverfrissítéssel is.
Szolgáltatások és csatlakozók A csúcstechnológia egyéb eszközeihez hasonlóan, a monitorok is rengeteg féle csatlakozóval, kiegészítővel, és extra szolgáltatással rendelkeznek. Egyesek meglehetősen hasznosak, mások kevésbé.
Digitális vs. analóg csatlakozó A CRT monitorok csak ritkán támogatják a digitális (DVI) jeleket – ez leginkább az LCD-kre jellemző. A digitális jelek támogatottsága manapság már sokkal kevésbé fontos kérdés, mint eddig volt. Az analóg (VGA) jelfeldolgozás odáig fejlődött, hogy már csak a leghozzáértőbb és legérzékenyebb szem veszi észre a különbséget. A legtöbb LCD monitor namcsak a digitális, hanem az analóg jeleket is támogatja, így nem feltétlenül kell külön grafikus adaptert venned a DVI képernyő használatához. Hogy ki tudd használni a digitális kapcsolódás előnyeit, egy grafikus adapterre lesz szükséged, aminek van DVII vagy DVI-D csatlakozója, ezen kívül lehet hogy egy DVI kábelt is be kell szerezned, mivel sok LCD monitort csak analóg kábellel szállítanak. A DVI-D kizárólag digitális kapcsolatot jelent, míg a DVI-I analóg és digitális jeleket is fogad. Az analóg inputoknak (D-Sub néven is emlegetik őket) D alakú csatlakozójuk van, 15 db három sorba rendezett tűvel.
Extra szolgáltatások Állíthatóság: A legtöbb CRT monitor olyan tartókon helyezkedik el, amin megdöntheted vagy elforgathatod a képernyőt, de az LCD-k mégis sokkal rugalmasabbak náluk. Az LCD képernyők lehetnek forgathatók, magasságuk gyakran állítható, és legtöbbjüket előre vagy hátra döntheted, ahogyan neked kényelmes. Egyes LCD képernyők két állapotban is használhatók – portré vagy tájkép módban.
Audió: Néhány monitor különböző audió szolgáltatásokkal van ellátva - egyesek eredeti kivitelezésben, mások kiegészítőként tartalmazzák ezeket. Ilyen például a fejhallgató-csatlakoztató, hangerő-szabályozó vagy a beépített hangszórók. Általában ezek a hangszórok nem túl jó minőségűek, és egy olcsóbb, 5-6 ezer forintos hangfalkészlet is jobb hangot biztosít náluk. Kábelek elvezetése: Sok LCD monitoron ügyesen meg van oldva a jel- és tápkábelek elvezetése. Széles képarány: A széles képernyős CRT-ket és LCD-ket arra tervezték, hogy több információt lehessen megjeleníteni rajtuk és filmeket lehessen nézni velük teljes szélességükben, anélkül, hogy a kép alján és tetején ún. letterbox sávok (fekete sávok) maradnának, mint a "normál" arányú képernyők esetén. USB: Sok monitor rendelkezik USB porttal. Ezek például billentyűzet és egér csatlakoztatásához nyújtanak kényelmes megoldást, csökkentve a számítógép hátuljához menő kábelrengeteget. Videó/TV: Ahogy a munka- és a szórakoztató eszközök lassan eggyéolvadnak, úgy a monitoroknál is egyre nagyobb hangsúlyt kap a TV és moziműsorok lejátszása, és ezen funkcióik folyamatosan fejlődnek. Vannak modellek, amelyekben TV-tuner is található, videójeleket fogadni képes csatlakozóval együtt (ezek jöhetnek kábelről vagy antennáról). Mások kompozit vagy S-Video jeleket képesek venni egyéb szórakoztató eszközöktől. Vezeték nélküli kapcsolat: Egyes monitorokról már teljesen hiányoznak a kábelek – ilyen például a ViewSonic Airpanel nevű terméke, ami a Microsoft Smart Display technológiáját használja a vezeték nélküli kapcsolat létrehozására az asztali géppel. Ez a képernyő kényelmes mozgathatóságát eredményezi. Egyéb: A Philips LightFrame technológiáját használó LCD-k és különböző nagy fényességű CRT monitorok esetén növelheted a teljes képernyő, vagy akár annak egy részletének fénykibocsátását. Ez hasznos lehet filmvetítés vagy képnézegetés esetén. A BenQ FP591-ös modellje rendelkezik CompactFlash-hez, SmartMediahoz, és SD/MMC cserélhető médiakártyához tartozó bemenetekkel, amik segítségével PC-d nélkül is nézegetheted digitális fotóidat.
Fontos fogalmak Káva: Az LCD vagy CRT monitor képernyője körüli keret. Konvergencia: A színes CRT monitorok 3 különböző elektronsugarat használnak (a piros, zöld, és kék színeknek megfelelőt), hogy a 3 színkomponens variációiból összeálló színes képet megjeleníthessék. Ha nem sikerül őket pontosan elhelyezni, a kép piros, zöld és kék színkomponensei nem fogják megfelelően fedni egymást, és a kép minősége romlik. Ha a három sugár pontosan, és egymással összhangban mozog a képernyő teljes területén, tökéletes képet kapsz. CRT: Jelentése: katódsugárcső. Egyik végén a 3 db. elektronágyú található, amelyek kibocsátott elektronsugaraikkal kirajzolják a képet, másikon pedig a látható képernyő. A televíziók és a számítógép monitorok is használják ezt a kép létrehozási technikát. Általában magát a monitort is ponygyolán CRT-nek nevezik. Képernyőméret: A képernyő átlójának hossza (inchben vagy centiméterben). A CRT-k mérete a képcső teljes átmérőjét magában foglalja, még az ellenőrző keret által takart részeket is, kivéve ha konkrétan megjeleníthető képterületről beszélnek. Az LCD-k esetén csak az utóbbit mérik. Ponttávolság: A CRT-knél egy pixel távolsága a legközelebbi pixeltől. Minél nagyobb ez a távolság, annál szemcsésebb lesz a kép. Elektronágyú: A színes CRT monitorok 3 elektronágyút tartalmaznak, amelyek elektronsugarakat bocsátanak ki magukból a monitor képernyőjének belső részére (rendre piros (R), zöld (G), és kék (B) színű fotonokat), hogy azt megvilágítsák. A monitor ‘lábnyoma’, footprint: Az a terület, amit a monitor elfoglal az asztalodon, beleértve a képernyőt és a monitortestet is. LCD: Jelentése: folyadékkristályos képernyő. Elektromosan reaktív, folyadékkristályos anyagot helyeznek két elektróda közé. Feszültség ráadásával és levételével az anyag sötétíthető és világosítható.
Folyadékkristály: Egy olyan anyag, ami részben a szilárd kristályok (pl. gyémánt) tulajdonságaival, részben pedig folyékony anyagokéval (pl. víz) rendelkezik. Attól függően, hogy hogyan helyezkednek el az anyag egyes molekulái, az képes a fény útját befolyásolni, illetve elfolyni is. Molekula: Az anyag apró építőeleme. Néhány anyag esetében az egyes molekulák mérete és alakja befolyásolja az anyag általános tulajdonságait. Erre egy jó példa az ún. folyadékkristályos anyag, ami eltéríti a fény útját, és gerjesztett állapotban, elektromos tér hatására beindul az anyag áramlása. Ezek a tulajdonságok ideálissá teszik arra, hogy felhasználjuk a képernyők létrehozásához. Természetes felbontás: Egyes képernyőknél (pl. LCD-k és plazmaképernyők is lehetnek ilyenek) a fizikai struktúra határozza meg, hogy hány pixelt lehet egyszerre megjeleníteni. Ezesetben a képernyő akkor tudja a legélesebben megjeleníteni a képeket, ha az ún. természetes felbontással használjuk. Más típusok (pl. a CRT-k) a pixeleket a képernyő fizikai sajátságaitól függetlenül jelenítik meg – így náluk nem értelmezett a természetes felbontás fogalma. Ez az oka, hogy a CRT-k képminősége általában nem függ a felbontástól. Nit: A fényerősség mértékegysége (milyen nagy a monitor fényessége). Megegyezik a candela/négyzetméterrel (cd/m²). Foszfor: Olyan anyag, ami piros, zöld, vagy kék fényt bocsát ki magából, ha egy energiaforrással gerjesztjük (pl. az elektronsugarakkal a CRT-k esetében). A foszforok pontszerűen vagy csíkokban vannak elhelyezve a CRT képernyők belső oldalán. Pixel: Egy CRT képernyőben a foszforok RGB-hármasokba vannak rendezve (vagyis egy-egy a piros, zöld, és a kék szín létrehozására) – ezeket hívjuk pixeleknek. Többszázezer vagy többmillió pixel alkot egy képet. Frissítési sebesség: Az a frekvencia, amellyel a CRT-k elektronágyúi újrarajzolják a képet, mértékegysége a hertz (Hz). A 70 hertzes frissítési sebesség azt jelenti, hogy a teljes képernyőt 70x képesek újrarajzolni az elektronágyúk egy másodperc alatt. Felbontás: A teljes kép pixeleinek száma. Például a 1,280x1,024 pixeles felbontás azt jelenti, hogy 1024 sor van kirajzolva a képernyőn, és mindegyik sorban 1280 db. pixel található. Képernyő geometria: Annak a meghatározása, milyen pontosan jelennek meg a vonalak, és a különböző alakzatok a képernyőn. Az LCD-knek majdnem mindíg tökéletes a geometriájuk, mivel a megjelenítési információt elosztják egyes fizikai pixelek között. A CRT-knek már inkább lehetnek problémáik a geometriával, különösen a nagy képernyőjű, lapos modelleknek, amelyek számára nehét feladat az elektronsugarak pontos irányítása. Ezért a függőleges vonalak jelentősen elgörbülhetnek a képernyő szélének közelében és a körök is eltorzulhatnak. A legjobb CRT monitoroknál a képernyő geometria állítható, de még így is nehéz vele tökéletes eredményt elérni a képernyő egészén. Árnyékmaszk: Egy fémlap lyukakkal a képcső hátulján, ami az elektronágyúk sugarait csak szelektíven engedi át. Sávtávolság: A résmaszkot használó monitoroknál a foszforok függőleges csíkokban vannak elhelyezve. A sávtávolság az egyik adott színű vonaltól a következő ugyanilyen színű vonalig mért távolság. Kisebb sávtávolság esetén a monitor nagyobb felbontású képeket pontosabban tud megjeleníteni. Hibás pixel: A pixel az LCD-n lehet ‘halott’, vagy ‘beragadt’ állapotban, előbbi esetben mindig fekete marad, utóbbi esetben pedig mindíg azonos színnel világít, akkor is ha a kép elvileg tiszta fekete. Alpixel: A színes képernyők a piros, a zöld és a kék fény intenzitásának kombinálásával különböző árnyalatú színeket tudnak megjeleníteni. Egy rögzített pixeles képernyőn (pl. plazma, LCD) a piros, zöld és kék fénykomponensek minden pixel esetén egymással szomszédos cellákból jönnek. Ezeket a cellákat nevezzük alpixeleknek, és az ezek által kisugárzott színkomponensek hozzák létre együtt a pixel tényleges színét. Vannak olyan pixel-elrendezések is, amik nem használnak alpixeleket. SVGA: Supervideo graphics array, vagyis Szuper Videó Grafikus Adattömb (a VGA egy továbbfejlesztett változata); egy megjelenítési mód 800x600 pixeles felbontással. TFT: Thin-film transistor,vagyis vékonyfilmes-tranzisztor; Ez egy ún. "aktív mátrixos" LCD, aminek minden egyes folyadékkristályt tartalmazó cellájában van egy kapcsoló eszköz (tranzisztor) - innen származik a neve. A TFT képernyők világosabbak és olvashatóbbak a "passzív-mátrixos", vagyis a hagyományos LCD-knél, de többet is fogyasztanak és általában drágábbak.
Trinitron: CRT típus, amit a Sony fejlesztett ki, abban különbözik a többi képcsőtől, hogy ún. résmaszkot alkalmaz a szokásos árnyékmaszk helyett. SXGA: Superextended graphics array, vagyis Szuper Kiterjesztett Grafikus Adattömb; egy megjelenítési mód 1,280x1,024 pixeles felbontással. UXGA: Ultraextended graphics array, vagyis Ultra Kiterjesztett Grafikus Adattömb; egy megjelenítési mód 1,600x1,200 pixeles felbontással. VGA: Video graphics array, vagyis Videó Grafikus Adattömb; egy megjelenítési mód 640x480 pixeles felbontással. Megjeleníthető terület: A CRT monitorok megjeleníthető képének az átlós hossza. XGA: Extended graphics array, vagyis Kiterjesztett Grafikus Adattömb; egy megjelenítési mód 1,024x768 pixeles felbontással.
