MÉLYFÚRÁS. Joerges Á.özv. és fia kiadása!8s9. Összeállította: LItsehaueí Lajos. Setmeczbánya,

MÉLYFÚRÁS. Összeállította:

LItsehaueí Lajos.

Setmeczbánya,

Joerges Á.özv. és fia kiadása !8S9„

J

l

:

- 4X^'-^:--;

.

Tapasztalván, hogy könnyen megérthető modorban, a praxis, a gyakorlat követeléseinek, a magyar banyá'szfelŐF kívánalmainak megfelelő módon írt szakkönyvek h i á n y a mindinkább érezhetővé válik, s tapasztalván, hogy a hazafias szellemtől áthatott bányászati fővezetőségek-s'bányalársulatok, mindent elkövetnek a bányászfelőri kar tovább képzésének s magyarosításának érdekében: — mi e hazafias törekvést, csekély erőnkhöz mérten támogatni óhajtván, — s a mindinkább érezhető szükség sürgető, követelő szavára hallgatva, „A'magyar banyászfelőr kézi könyvtára" czírnen egy vállalatot indítottunk meg, mely a hazai bányászat követeléseit szem előtt tartva, olcsó díszes kötetkékben, kérdés- és felelet-alakban, a bányamivel és, előkészítés, építészet, mérés, mechanika, gépészel és elektrotechnika köréből mindazt felfogja ölelni, mire a banyászfelőr-

l

'. l

f^PTS

nek, nehéz, fáradságos hivatása teljesítése közben e tudományágakból szükséges lehet. Az egyea kötetkék,, előre megállapított sorrendben, lehetőleg hat-hetenként fognak megjelenni s a megrendelőknek megküldeíni. Minden egyes kőtelke teljes, tökéletesen lezárt egészet képez. »Nem magas theoriákkal tarkított, hangzatos kürmondaiokba fűzött, elvont tudományágakkal foglalkozó, a gyakorlat követeléseitől távol álló elméletek fejtegetését; nem díszes kiállítású, vaskos, drága kötetekből álló könyvgyűjteményt vár tőlünk, a magyar bányászfelörök lelkes csoportja; hanem olcsó kis füzetkéket, melyekből az iskola padjain szerzett ismereteiket kibővíthetik, kiegészíthetik, felfrissíthetik; melyekből a gyakorlat foglalkozásai közben felmerülő kérdésekre gyorsan megtalálhatják a könynyen megérthető, további beható tanulmányozást nem kívánó felvilágosító feleleteket.« A gya'korl ,t k, r etelései képezik amaz irányt, me| lyet : kézi könyvtár szerkesztője maga elé tűzött, — A. gyakorlat követeléseinek kívánunk e vállalattal szolgálni.

l

MÉLYFÚRÁS. -W

M A G Y A R BÁNYÁSZ-FELŐR KÉZI KÖNYVTÁRA.

MÉLYFÚRÁS. KÜLÖNÖS

EGYSZERSMIND TANULMÁNYI KÖNYVTÁR A M. KIR. BÁNYAISKOLÁK TANULÓINAK HASZNÁLATÁRA.

TEKINTETTEL

MAGYARORSZÁG

BÁNYÁSZATI VISZONYAIRA.

SZERKESZTI :

LITSCHAUER LAJOS Jdr. főmérnök, a sölwio^zltái^'ai ni. kir. iMuyaisküJa ügyvezető tanára.

ÖSSZEÁLLÍTOTT! :

VI. KÖTET.

MÉLYFÚRÁS.

LITSCHAUER LAJOS kir. főmérnök, LI selmőczbíinyai m tlr. íiáiiyaislíola flgyve^etö tan fa.

KÜLÖNÖS TEKINTETTEL MAGYARORSZÁG BÁNYÁSZATI VISZONYAIRA.

SELMECZI3ÁNYA SEI.MECZB AN TA

JOEHGES ÁGOST ŐZ V. É3 FIA KIADÁSA

189».

1899.

Előszó! Ha a hasznosítható ásványok telepeinek alkotó anyagát az ásványokat és közeteket, ezek korviszonyait és települését ismerjük, felületi, vagy csekély mélységekre lehatoló kutató munkálatok útján ama telepek műrevalóságát, vajasra méltó, vajasra érdemes voltát könnyen megállapíthatjuk. Hol azonban nagyobb terjedelemmel bíró, nagyobb mélységekben fekvő hasznosítható ásványtelepeket kell közelebbről megvizsgálni, ott. a csekély mélységekre lehatolható árkolások, tárószerű és aknászéra kutaíó vajasok alig fognak ezélhoz vezetni. Ily esetekben, s különösen ott. hol nagyobbszerü leendő befektetésekről van szó hatalmasabb eszközökhöz kell folyamodni, hogy vállalkozásunk jövőjét biztosílandók, határozott s megbízható meggyőződést szerezzünk arról. ha váljon nem hiába költjük, vagy költétjük kenyéradónk, a bányavállalkozó pénzét; ha váljon érdemes lesz e a tervbe vett helyen, vagy érdemes lesz e egyáltalán a, gyanított vagy geologiailag s telepisrneretileg megállapított, de közelebb meg nem vizsgált telepnek költséges aknamunkálatok által való tüzetes feltárása.

VII

VI Ilyen kor a, mélyfúráshoz, a földfúróhöz folyamodunk, hogy vele, mint. a földkéreg kulcsával, ama kincseket feltárjuk, melyek a bányász munkakörének alapjai, képezik. Egy külön kötetecskél szántunk a mélyfúrás tárgyalásának, mert meg vagyunk győződve, hogy a mai kor bányásza, föld fúrás nélkül meg nem élhet mert meg v á g y ó n k győződve róla, hogy a mélyfúrás épp oly fontos része a bányainíveléstannak, mint a munka a kőzeten, a fejtés, a biztonosítás. az ácsolás, falazás stb. stb. Külön kötetet szántunk vállalatunkban amelyfúrás tárgyalásának, mert szénbányász ma földfúrás nélkül meg nem élhet, — mert a Petróleumbányászat ma már n á l u n k is terjedni kezd s Petróleumra másképpen mint íüldfárás útján bányászni alig lehet. Külön kötetet kellett szánni a mélyfúrásnak végre még azért is, mert a bányász-í'előr, s különösen a hatalmasan fejlődő hazai szénbányászat szolgálatába szegődött bányász-felőr nagyon sokszor, nagyon sokat kerül oly helyzetbe, hogy földs mélyfúró munkálatokra felügyelni kénytelen s nem egyszer tapasztaltuk, hogy nagyon költséges mélyfúró-munkálatok csak azért haladtak a vállalkozás roppant hátrányára és kárára oly lassan s vontatottan, mert a bányaüzem közvetetten ellenőrzésére rendelt bányász-í'előr, a fúrómestert nem őrizhette ellen kellőképpen.

E kis füzetképen m i n d a z t elakarjuk, elfogjuk mondani, amit a bányász-felőrnek. a fúrómesternek, - a hasznosítható ásványok telepeinek földíurás ú l j á n való megnyitása köréből tudnia k e l l s rm'g a kútfúrás mesterségébe is be fogjuk vezetni olvasóinkat, mert meg vagyunk győződve, hogy a b á n y a i s k o l á k volt, mostani és leendő növendékei számára ez álial nj kereset-, új megélhetés forrásokat nyitunk. Könyvünk rendszere, az eddig már megjelent füzetek rendszerét mindenben követi, és a kérdésfelelet alakot is megtartotta, -- bár itt e szerkesztés alak betartása nehezebb volt mint bárhol. A betűsoros tárgymutató, remélljük itt is meg fogja k ö n n y í t e n i az áttekintést s a k ö n y v használatát, hisszük, azokra nézve is, kellemessé fogja tenni, kik a kérdés- és felélesszem szerkeszfésalakot nehézkesnek t a r t j á k . Segítőkönyvekül: Zsigmondy bányamíveléstana. Beér, Serló és Köhler művei és Tecklenburg hires mélyfúrásiana szolgáltak. A szövegközti rajzokat t a n í t v á n y a i m : M o s t y e n á n Ede, S z o k o l í G y u l a é s l l u z s i k R e z s ő bányásztanfolyambeii növendékek készítették. Jó szerencsét! Selmeczbánya. 1898. évi j ú l i u s hóban.

A szerző.

MÉLYFÚRÁS.

I.

A .mélyfúrás czélja, története és rendszerei.

,.A mélyfúrás a bányászati technika szolgálatában - A mélyfúrás története. — A mélyfúrás czéljai és rendszerei.

A mélyfúrás a bányászati technika szolgálatában. A mélyfúrás feladnia.

Mi képezi a m é l y f ú r á s n a k a bányászat szolgálatában való feladatát?

A m é l y f ú r á s a b á n y á s z a l s z o l g á l atában való feladatát első sorban a hasznosítható á s v á n y o k telepeinek, a föld k ergebt; v e r t i k á l i s a n , kisebbn a g y o b b m é l y s é g e k b e l e h a t o l ó fúról1 y u k a k á l t a l g y o r s , v i s z o n y l a g o l c s ó i' s b i ü f. o s f e l t á r á s a , i l l e t v e f e l k e r e a e s c k (i p c z i. A mélyfúrás történelme.

Általános. — A Chinaiak és a kütéllel való fúrás — Szilárd rudazat fából, és vasból. — A kötéllel való mélyfúrás lovább-fcjlődésp. — Aknák, mélyfúrás segítségével való lemélyítése, — Forgó mozgású mélyfúrás és gyémánt•l.:i,l v a l ó fúrás. — A jelenkor fúronaQdszcvomek történeti fejlődése, A m é l y f ú r á s történetének mozzanatairól röviden m i t kell t u d n i ? A m<'>!yl'úi-á.s első mivolői állítólag a C h i n a i a k voltuk. A Chinaiak által íUöU mélyfúrás eSső módja., a . k ö r

t é l l e l v a l ó f ú r á s volt. Alig tehető fel, hogy a mélyfúrás a bányászat terén csak jelen század kezdetével használtatott volna, bizonyos azonban, hogy csak őzen időtől fogva kezdett általánosabb használatba jutni s csak azóta fejlődött. A kötéllel való fúrás útján előállított mélyfúrások első, valóságos eredményei Fraricziaország A r t é z i k ú t j a i voltak. A kötéllel való fúrás hiányai, javításokra ösztönöztek. E törekvések eredménye a szüárd, fából-, vagy vasból-készült rudazat alkalmazása volt. A szabadon esŰ fúró első alkalmazása 18M-re esik. További törekvése a fúrótechriikusoknak. járható mélyfúrásoknak, aknáknak, mélyfúrás útján való előállítása volt. Első sikerült, habár csak csekély átmérőrel bíró, de mégis már járható mélyfúrások 1848-ban létesültek. A ftírtlyukah tisztításának -a mélységgel növekedő nehézségei legyőzésére való törekvések első határozott sikerei 1856-ra tehetők. A sívó homokban való mélyfúrás után, a forgó mozgással működő fúrás, ezután pedig a gyémánttal való mélyfúrás (1861.) következett. Hazánk mélyfúrás technikája keletkezését Zsigmpndy Vilmosnak, fejlődését és jelen tekintélyes voltát Zsigrnondy Bélának köszöni.

Melyek a fúrótechnika fejlődésének főbb mozzanatai? A fúrótechnika fejlődésének főbb mozzanatai s, következők: 1. a k ö t é l l e l v a l ó f ú r á s a jelenkor mélyfúrásának kiindulás pontját képezi. A kötéllelfúrás, az idők folyamában nemcsak fenntartotta magát, hanem oly módszerré fejlödntt ki, melynek tökéletességéről és alkalmazhatóságáról igen sok bevégezett mélyfúrás nagyon előnyös módon tanúskodik. Az eljárás, a javítások nagy sora, készülékeinek szerkesztésbe!! fejlődése, a szabadon eső rész becsatolása, a fúró működőrésze önmüködőleg való áthelyezése, a kötélnek szét- és Össze-csavavarodásának megakadályozása, szalagalakú fúrókötelek és a gőzerőnek hajtóerőként való alkalmazása folytán, bizonyos fúróczélok elérésére, kiválólag a teljesítendő munka gyors

végrehajtása s a mélyítés függőleges volta folytán leit előnyösen alkalmazhatóvá. 2. a s z i l á r d fa- vagy v a s - r u d a z a t t a l v a l ó m é l y f ú r á s történeti fejlődésének mozzanatai: a rudazatnak két részre való osztása, a gőzerőnek alkalmazása, a rudazatnak és tisztító csőnek felvonása és a, fúrtlyukba való ismételt bebocsálhatása által jelezhetek. 3. A g y é m á n t t a l v aló fúr ás-nál, ellentétben a kötéllel és a rudazattal való mélyfúrással, az ott alkalmazott ütve fúrás helyeit, itt kizárólag keringő (forgó) mozgás által éretik el a kívánt eredmény. Míg azoknál, aczélból való vésők hatnak a kőzetre, addig itt, fekete gyémántokkal ellátott fúrók működnek; míg ott, a fúrás által keletkezett fúrásiszap tisztító csövek segítségével emeltetik ki a fúrllyukból, addig itt, e munkát, magas nyomással bíró vízsugár teljesíti. A gyémánttal-fárá?, a keringő fúró mozgásának és a vízsugárral való tisztítás, kizárólag gőzerővel hajtott képek és szivattyúk által való foganatosítása, valamint a többi fúrómódszerek előnyös szerkezeteinek sikerült összevetése folytán, gyors s biztos munka mellett oly sikerekre vezettek, melyek amazokat messze túlszárnyalván, e fúrómódszernek, azok fölött való elsőségét kétségen kívül helyezik,

A mélyfúrás czélja és rendszerei. A mélyfúrás czeljakol általán. — A mélyfúrás rendszerei és csoportosítása.

Mik képezik a mélyfúrás legfontosabb czéljait? A m é l y f ú r á s legfontosabb c z é l j a i t : a hasznosíthalö ásványok telepeinek felkeresése, a

feltaláltaknak tüzelés megvizsgálása, sósvízforrásök jöveszlése, a (oldolaj telepeinek föltárása, artézi kutak fúrása, építmények és épületek altalajának valamint az aknák lemélyítését megelőző megvizsgálása u.7, áthalolandó hegységréle.geknek, a vízmentesítésnek aknában való megkönnyítése, kellő légcsere előállítása és régen felhagyott, elöntött bányászatok víztömegeinek locsapolása képezik. Hány és mely fajait különböztetjük meg a mélyfúrásnak?

Ha a k ül ön f élű fúrómódszerekel, a legáttekirithelőbb modorban akarjuk csoportosítani: 1. rudazattal való fúrást 2. fúrást üblögetés mellett és 3. kötéllel való fúrást kell megkülönböztetnünk. A r u d a z a t t a l v a l ó f ú r á s válófajai: 1 . a forogva működő fúrás: "2. az ütve működő mélyfúrás; 3. az angol fúrómódszer; 4. a németfúrómódszer; 5. a canadai fúrómódszer; fi. a kötélre erősített tisztító-csővel kapcsolatos rudazattal való mélyfúrás és 7. a szilárd rudasaira erösílell tisztítócső alkalmazása melleit való mélyfúrás. Az ö b l ö g e l é s m e l l e i t v a l ó m é l y f ú r á s m ó d s z e r e k között legnevezetesebbek: 1. a gyémánttal való fúrás és 2. a fúrás aczélkorona-fúróval. A kötéllel való fúrás módszerei sorából kiemelendők: 1. a Ghinaiak fúrómódsxere és 2. az amerikai kütél.el való fúrás.

Rudazattal működő mélyfúrás.

Forogva működő mélyfúrás lágy kőzetben. -- Csekély mélységre ható. a kutalás czéljaira szolgáló kézi fűróruód. - Nagyobb mélységekre ható, forogva működő mélyfúrás láfry kőzettömegekben. -- A rudazat segítségével végzett ütve működő mélyfúrás. A rudazattal való mélyfúrás üzeme. - Canadai mélyffirómódszer.

Forogva működő f jldfúrás lágy kőzetben.

M i k é n t jellemezhető, a lágy kőzetben való, forogva m ű k ö d ő f ö l d f ú r á s egész általánosságban ?

A r u d a z a t t a l f ó r o g v a m ű k ö d ő mélyf ú r á s csak igen lágy kőzetben alkalma/.ható sikerrel E fúrásmódszernél a csavar-vagy lapátalakkal bíró. mindig csak vasból készült és rudazatra erősített üreges fűi ó forgatva mozgattat!k, mi által a viszonylag lágy talaj, vagy laza homok, agyag és márga rétegeibe lassan behatol. A Forgatás rendszerint egy, a rudazathoz kereszlalakban erűsílelt, kél karral bíró emelő segélyével s embererővel eszközöltetik. A föld, homok, agyag, vagy márga, a fúróban marad s evvel együtt emeltelik ki. a fúrt lyukból. Tisztítása a fúrónak a külön eszközölteíik. E fűrómódszer gyakran csak mint kezdőinunka alkalmaztatik. Az eljárás egyszerű s hasznosítható ásványok telepeinek fölkeresésére igen alkalmas.

A l'orogrva működő mélyfúrás vagy csekély mélységekre hatol csak le, midőn emberi erővel foganatoslttatik, vagy nagyobb mélységei!: 1'elti.lrásíU czélozza és ükkor géperű 'segítségével űzetik.

Csekély mélység-ékre ható, a kutatás ezéljaira szolgáló kézi fúrásmód. Csekély mélységekre

ható, a kutatás fűrásszerszániok.

ezéljaira

szolgáló

Melyek a lágy talajban csekély mélységre ható forogva működő földfúrás leghasználatosabb szerszámai ? A földfúrók, nagyrészt csak a lalaj minőségének megvizsgálására szolgáló fajainak nagy sorából, mint a kutatás ezéljaira legalkalmasabbak különösen kiemelendők: a lapátalakú kutató fúró. az amerikai földfúró, a tőzegfúró, a homokfúró, a Lipmann-féle föld- és kőzetfúró, és különösen Tecklenburg kézi mélyfúró készüléke. Mily én szerkezetű a lapátalakú kutató fúró? A l a p a t a l a k ú k u t a t ó f ú r ó a laza altalajban kutató bányásznak leggyakrabban használt kézi szerszáma. Alakja, mint neve is mutatja, lapáthoz hasonló; kissé feífiajló oldalélet folytán nemcsak forgó fúrásra, de ásásra is alkalmassá teszi. Hogy használható s mily szerkezetű az amerikai f ö l d f ú r ó ? Az a m e r i k a i f ö l d f ú r ó t (1-sö kép) talajvíznek a föld felsőbb rétegeiben való felkeresésére, a talajnak megvizsgálására és kutatás-czélokra használják. Az amerikai földfúró balról-jobbfelé forgatva működik, mi mellett a folásott föld- s laza kőzetanyag, a fúró tányéralakú (a) működő részén fekve marad s evvel együtt a fúrtlyukból kiemelhető lesz. A rudazat rendszerint 5 m hoszszusággal bír. felső végén fogantyúval s alsó részén aczélozott, lapos csavarmeneteket képező három (f>) vágó késsel van ellátva; a fúrtlyuk oldalfalainak lesimitását és legömbölyítését (c) éles oldallemezek eszközlik. Az amerikai fúró.

l-aő kép,

Amerilai l'őlctfliró.

fordulásonként való lehatolása S cm. Laza talajban a fúrást egy ember is elvégezheti; szilárdabb tömegekben azonban már két ember kell forgatáshoz. A fúró működő részének átmérője O075— 0-26 m. Ara 4—8 frt. Mire és hogyan használják a tőzegfúrót? milyen a szerkezete ? A t ő z e g f ú r ó t (2-ik kép) tőzegtelepek vastagságának és minőségének meghatározására szokás használni. Előnye az, hogy a tőzegtelepek lágy tömé-

2-ik kép. Tózegfiitő.

10

góbc könnyen behatol s jó l'úráspróbát szolgáltat ' A tőzegfúró három részből: a fúró működő részéből, a rudazatból és a forgató fogantyúból áll. A fúró működő része vésö'alakú alsó kinyalványa, a forgató mozgást megkönnyíti s a fúráspróba kiemelését elősegítő, éles vágóélekkel ellátott félhenger alaká üreges fúróval kapcsolatos. A rudazat és a működő rész közölt való kapcsolatot csavartokok közvctíük. A fogantyú emelőrűdja, a felső rudazat fülkéjébe betolható. Hol s mi czélra használják s mily szerkezeti} a homokfúró ? A h o m o k f ú r ó (3-ik kép) homokból álló fedőrétegek átfúrására, kút-, s kutató-aknácskák fúrására használható. Nem egyéb, egy meghegyezett vasrúdhoz erősített vaspléhhengernél, mely alul csavarmenetesenhajlított lemezből készült fenékkel van csak részben elzárva. Az így, tehát alul nyitott csavar, a laza homokba beszoríttatifc s mindaddig becsavartatik míg a henger homokkai részben megtelik s a fúrtlyukból kihúzható. Mikor és hol használjuk a Lippmann-féle föld- és közetfúrót? s mit kell szerkezetéről és használás módjáról t u d n i ? A L i p p m a n n - f é l e föld- és köze t f úr ó (4-ík kép) mint kutató fúró főleg azért igen czélszerü. mert lágyabb kőzetben (kanalas részével) forgatva; szilárdabb tömegekben pedig (vésős részével) ütve lehet működtetni. A. le3-ik kép. hatolás lehető mélysége 3 m. E fúró IIi-mokfúi-5. főalkoíórésze, (aj szilárd rudazat, mely-

nek egyik végéhez egy vésőfúró (c), másik végéhez pedig egy alul meredek csavarmenetbe és két csúcsba végződő,különbenkanál alakú (bj működő rész van erősítve. A kezelés egy, a rudazaton fel-alá tolható lókba (ej erősített kétkarú (d) emeltyű segítségével történik. A tok. a rudazaton, egy rögzítő csavar segélyével bármely ponton állandósítható. M i r ő l nevezetes smiért ajánlatos kutató czélokra leginkább aTecklenburgféle kézi mélyfúró készülék? T e c kl e n b ur g kézi mélyfúró készüléke (5-ik kép) egyszerű szerkezete, csekély súlya, nagy munkaképessége, könnyen való kezelhetéso és rendkívül alacsony ára miatt, kutató ezélokra rendkívül ajánlatos. A kézi fúrógép sokféleképpen alkalmazható. Használható: 1. mint támasztó és mászóbot; 2. mint kutató bot: 3. mint, íúróbot s végre teljes összeállításban 4. mint mélyfúró készülék. Alkotórészei a készüléknek: a

!

4-ik kép. Lippmaon-féle í'ölfl- és Miét fúvó

13

12 a.

5-ik kép. Tecklenburg Irázi mélyfúró készüléke.

bronzból, maszivon készült fogantyú (1. a); a bot (l, 6), 0-8 m hosszú és O015 m átmérővel és 0'4 kg súlylyal bíró rúdja; az aczélból készült

(1. c) ásó vagy lapát: az, alul éles csúcsba, fent, csavarmenetbe végződő ('2) tö'rőrúd; a (3. a) csákánykalapács; a (3 l), 3 c és 3 e) vágó kalapács; a buzogányfúró (3 f)] a csöves, l m hosszúsággal, O015 m átmérővel, O6 kg súlylyal bíró és csavarzárakkal és 0022 m átmérővel bíró aczélhengerből, keskeny felhasítás által képezett agyagfúró (5 «); a csavarkulcscsal ellátott (6) fúróvilla; az universal csavai'kulcs (7); különféle fúrók, u. m. lapos vésőfúró (8), koronafúró (9), spirál-lazítófúró (11), csigafúró (10). hegyes fúró (12), üreges fúró (13) és a tisztítócső (14). (A fúrók anyaga kitűnő aezél, külseje polírozott s a rozsdásodás ellen, nikelirozva van. Egy teljes, tíz méter fúrásmélységre való készülék súlya a (i kgot nem haladja meg. A készülék összes alkotó-részei, 10 m pótlómdazattal együtt, kellőleg csomagolva, a hozzáadott czélszerü lókban kényelmesen elfér s egy ember által, minden megerőltetés nélkül vihető). A fúrás maga, állvány s minden előmunkálat nélkül azonnal foganatosítható és egy ember által könnyen végezhető. (További előnye a szerkezetnek az, hogy összes alkotórészei ugyanazon emelkedéssel bíró csavarmenetekkel vannak ellátva, minek folytán összeállításuk sem okoz nehézséget.) A fúrtlyuk nyitott átmérője 0'022 m. Használat előtt a fúró megolajozandó, használat után pedig gondosan letakarítandó. A fúrás óránként elérhető eredménye lágy televény földben, agyagban vagy inárgában 6 m; vizes, palás, agyagban, 5 m; elmállott palákban 2 m; száraz, tömött honiokban 3 m; köves inárgában 2 m. A kézi fúrókészülék szerszámainak használás módja könnyű s egyszerű. A buzogáuyfúró (3 f)

14

H lúi-llviikban netalán akadály l okozó, szilárdabb kődarabok összedarabolásá'ra használlatik és ülve működtetik: az agyagfúró (5 í) nedves agyagbari, márgában, televény földben, honiokban, s hasonló •laza agyagokban használható előnynyel; az universal csavarkulcs a rudazat szétcsavarására vagy összecsavarására, esetleg pedig az agyagfúróra •tapadt fúróiszap létakaritásárá használtatik.

(Egy teljesen használható, a kutatás ezé íjai n alt tökéletesen megl'clelő, fogantyúból d. «,), a botnirlból (l 6), a buzogánvfiirőból (3 f), az agyagfúróból (5 *) ás az univer' (7) álló készülék 18-20 Mba keril!)

Nagyobb mélységekre ható, forogva működő mélyfúrás lágy közettömegekben. Általános. Lágy kűzettümegekben forogva működő mélyfúrásoknál használtatni szokott fárásszerczámote. — Agyagfúrók, — Csigafúrók. — Szelepes fúrócsövek, spirálfúrók, Homokszivattyúk. — Fúrófejek.

Miként jellemezhető a forogva működő mélyfúrás, ha nagyobb mélységekre való le» hatolás képezi feladatát? Nagyobb mélységekre haló rudazattal működő forgó t ú r á s o k n á l . a f ú r á s t rendesen félhenger1 alakú, úgynevezett agyagfürókkal szokás megkezdeni, K rárómódszeí, hasznosítható ásványok leiépeinek felkeresésére s a föltaláltaknak megvizsgálására igen alkalmasnak bizonyult. A nagyobb mélységekre ható, forogva működő mélyfúrás szerszámairól s kezelésükről általán mit kell t u d n i ? A fúrásszerszámokrrak s alkotó részeiknek igen gondosan kell dolgozva l e n n i ü k ; repedések és látható toldások nem lürendők; a működő részek igen jó s szilárd anyagból valók legyenek: & kapcsoló és, «sszekötő részek egyenlő' modellek

15 után készüljenek, mert kicserélésük és l e összeállításuk csak így mehet gyorsan és biztosan; m i n d e n egyes fúröréüzbö). l.íibb és mindig teljesen összeillő tartalékdarab szerzendő bő; a kicseréltek helyett mindig azonnal ujak rendelendők meg. A kicserélés gyors és könnyű módjára, különösen a rudazatoknál és csöveknél kell gondosan ügyelni. A készülék és lúrásszerszámok szerkezete főképpen aa elérendő mélységtől függ. mert nemcsak a rudazatnak erőssége, nemcsak a vésők s ú l y a és az e m e l l y í i k hosszúsága, hanem az egész berendezés is a teljesítendő mélyfúrás méretei által szabatik meg. A szükséges műszerek, szerszámok és berendezések bes/erzése elölt avval kell. tisztában lennünk, v á l j o n ké£í erővel, vagy gőzerő segélyével akarunk e fűrnij; ha pedig etnbererőre határoztuk el magunkat azt kell tudnunk, hogy váljon egy-, két-, vagy több embererő áll e rendelkezésre. M i l y fúrásszerszámokat használunk, szívós-, lágy tömegekben? Szívósan l á g y íüinegokben üreges fúrókat és agyagfúrókat szokás használni. Az üreges fúrók milyenek lehetnek? .Az ü r e g e s f ú r ó k vagy ü r f ú'r ó k, vagy egyszerűek, vagy egyenes csúcsai ellátottak, vagy csavarmenetben végződök lehetnek. A z e g y s z e r ű ü r e g e s f ú r ó fü-ik kép) e g y oldalon v e r t i k á l i s nyilassal ellátott üres vashenger, mely egyik merőleges szélén kiszélesítve lévén, légy, szivós kőzetekben való elő-, vagy kezdőfúrásra használtatik. Agyagos, márgás föld, nedves agyag, vagy szivós márga, az üreges fúrót gyakran rgészen kitöltve, ahhoz szorosan liozzatapadnak s így a fúrtlyukból, avval egy ült könny én kieinelhetők.

16

r?

6-itt kép.

Üreges fíiró. Egyszerű nrenes fír6.

7-ik kép.

l

8-ik kép.

Egyenes csúcsba vég- Csavarraeníjtlíe végzőtlö üreges fúró. sfidí üreges fúró.

Az e g y e n e s c s ú c s b a v é g z ő d ő üreg e s f ú r ó (7 ik kép) lefelé kcskenyedő nyitott kúp alakjával bír, melynek nemcsali egyik oldalszéle, de csúcs-alakú k i n y í i l v á n y a is éles. K fúró csak csekély mélységeknél használható. Forgatása nagy erőt kivan. A csavarmenetbe végződő üreges f ú r ó (8-ik kép) az álfurandó szívósan lágy tömegek egyes szilárdabb rétegeinek meglazít ására szolgál. A forgatást közvetítő rudazat nagyon erős kell, hogy legyen, mert különben könnyen elgörbül. Mily szerkezetűek, hogy kezeltetnek, mikor s hol használtatnak az agyagfúrók? Az a g y a g f ú r ó k (0-ik. 10-ik és ll.-ik kép) oldalt nyitva álló, vasból vagy aczélból készült

9-ifc kép.

10-ik kép. a) 104k kép. b) (Agyagfúró k.)

11-i k kép.

hengerek, melyeknek kiálló élei. az átfúrandó földrétegekbe vágódnak. Alsó végükön ferdén álló, vagy hajlított vágószélei ; a rétegeket megtámadják. A forogva müködfi fúrók e nemei, alluvial-, diluvial-, és tercziacr-rétegekbcn gyakran alkalmaztatnak és igen jó fúráspróbákal szolgáltatnak. Előnyük e fúróknak, hogy száraz és vízben bővelkedő rétegekben, sőt még vízzel telt íúrtlyukakban is használhatók. A kívánt czél elérését, a fúró nyilasa és kiálló élének iránya s nagysága nagyban lyásolja. Homokos agyagban, szűk nyílás lapos kiugrása előnyös, tőzegben, föld szénben vagy márgában, félig nyitót csekély, de éles alsó vágószélek mű előnyösebben. Átmérőjük OÖ2—<M m: (Mflyfűris.)

18 sukhoz. átmérőjük s a fúrílyuk mélységétől függőlég egy-, két vagy több ember szükséges. Különös gond fordítandó arra, hogy a henger külső köpenyfelülete tökéletesen cylindrikus és sima legyen. Mire használjak a kanalas fúrókat, s miből készülnek e fúrásszerszámok? A k a n a l a s vagy k a n á l a l a k ú m é l y f ú r ó k (12-ik kép) ha a bányászati kutatás czél-

boly ítélt csúcsban végződnek. Szívós kőzetben való fúrás alkalmával nyitóLtabb. homokos rétegekbe való lehatolás alkalmával zártabb csigamenetek ajánlatosak. Az utóbbi, az asztalosok fúróihoz hasonlít s igen szívós, száraz márga és agyagrétegek átfúrásánál használandó. Hányféle fajai a spirálfúróknak a legszokásosabbak? Mikor, hol s hogyan használandók a spirálfúrók? A s p i r á l f ú r ő k legegyszerűbb alakjukban (15 és 16-ik kép) dugaszhűzóhoz hasonlítanak. Más alakok, két, legömbölyített, de éles csúcscsai bírnak (17-ik kép), ismét mások spiráljai alul két hegyes csúcsba végződnek (18-ik kép. a legjobb alak, éles szárnyak spirálmeneleiből van képezve

12-ik kép. a) 12-ik kép. b) Kanalas mélyfúró.

14-ik kép. jaira szolgálnak, durván W-ik kép. kovácsolt vasból készül- Csigaalakú forgó fúró. nek. Milyen alakjai szokásosak a csigaalakú forgó fúróknak? hol? hogyan használtatnak? A c s i g a a l a k ú f o r g ó f ú r ó k vagy hengeresek (13-ik kép) vagy kúposak (14-ik kép). Az elsőnek, alul kiélesíletl csigamenetei . legöm-

15-ik kép.

16-ik kép.

17-ik kép. 13-ik kép. Spirálfúrók.

19-ik kép. íi

20

és alul. még egy kétélű és kélcsűcsú .kisebb élőfúróval van felszerelve (19-ik kép). Fúrás közban, az átfúrt s meglazult anyag a spirál meneteibe berakódik. E fúrók közepes szilárdságú kőzetekben még jól működnek; nagyobb mélységekre azonban, csak ritkán lehet velük lehatolni. Használatuk alkalmával nagy gond fordítandó arra, hogy egyszerre való lehatolásuk ne legyen túlságos, mert ilyenkor felvonásuk nehéz, vagy a rudazat elgörbülése vagy eltűrése f o l y t á n néha leheletlenné válik. Igen czélszerü, a fúrót néha-néha megemelni, vagy visszafelé forgatni, - - nehogy megakadás esetében, a fúrtlyukban rekedjen. A visszafelé forgatás csak egyszerű, vagy oly összetett, rudazatok segítségével eszközölhető; melyek kapcsoló szerkezete; bármily irányban való forgatást eltűr. Úszó homokban való mélyfúráshoz mily szerkezetű fúrásszerszámokat használunk ? Ha úszó (sívó) homokon, mélyfúrás segélyével akarunk áthatolni vagy szelepes fúrókat., vagy homokszivattyúkat alkalmazunk. Mily alakjai a szelepes fúróknak használandók az átfúrandó tömegek minősége szerint? s milyen e fúrásszerszámok szerkezete? A s z e l e p e s f ú r ó k szerkezete a fúrtlyukak tágasságától és az átfúrandó rétegek minőségétől függ. Egészen szűk fúrtlyukak számára kovácsolt vasból készült gömbszelepes csövek választatnak (20-ik kép); tágasabbakban vont, forrasztott, vagy szegecselt csappantyú-szelepes csöveket (21-ik kép) használunk, míg egészen tág fúrtlyukak számára, vaspiéhből készült össxeszegecselt és több csappantyú- vagy tányéralakú szeleppel felszerelt hengerek (22-ik kép) használtatnak.

21 A szelepek könynyenés tágra nyilók keli. hogy legyenek; jó zárás, főköve termény. Jól szerkesztett szelepes fúróknál a szelepek, a működő részhez (a vágó karimához) közel feküsznek, a vágórész pedig, a szeleppel együtt könynyen lecsavarható. Milyen szerkezetű a homokszivattyú 20-ik kép. 21-ik kép. legegyszerűbb alakjában s miként m ű k ö d i k e fúrókészülék? A h o m o k s z i v a 11 y ű (l3-ik kép) részei: egy alul éles, és kúpszéleppel ellátott cső s egy e csőben fel-le tolható s villaalakú szárra erősített, légmentesen záró tolony (ramács). A fúrtlyuk fenekére lebocsátott csöves szerkezet szelepje, a fenékhez való támaszkodás folytán megnyílik; a fúrás közben keletkezett iszap, a csőbe tehát behatolhat. A cső megemeltetése; a villalakú tolonyszár segélyével történvén, a dugattyú (ramács) szívó módon működik. Midőn a ramács a cső felső szélét eléri, a cső fogantyújába kapaszkodik s a most már megtelt szivattyút, melynek alsó szelepnyilása a csőbe szorult fúróiszap súlya folytán bezárult, a fúrtlvükből kiemeli.

J

Mi älta! történik a forogva működő rudazatos fúrásszerszamok forgatása? Mit kell a fúrófejekről általán t u d n i ? A csekélyebb és nagyobb mélységekre lehatoló, lágy kőzetekben lemélyitendő fúrtlyukai kivájására szánt, rudazatos forogva működő fúrószerszámok, a rájuk erősített rudazat közvetítése által való forgatása ; majdnem kivétel nélkül ember-erővel történik. Ha a fúrószerkezet emberi erőre van berendezve, a forgatásra fúrófejek (24-ik kép) használtatnak. A fúrófej, kellő hatás elérése végett, már csekély mélységeknél is megterhelendő. Nagyobb mélységeknél, a rudazat súlya kiegyenlítendő lesz. A rudazat súlyának kiegyenlítése, legegyszerűbb módon az által történik, hogy a fúrófejre kötelet, vagy lánczot erősítünk, ezt egy csigán vezetjük át c"s súlyokkal megterheljük.

A rudazat segélyével végzett, ütve működő mélyfúrás. Az ütve működő mélyfúrásról általán. — Angol mélyfúró módszei-. Német mélyfúró mód33-ik kép. szer. — A rudazattal ütve működő mélyfúrás HoraoVszivattyű. munkaeredmétiyének feltételei. — A rudazatos ütve működő mélyfúrás jellemzése. — Az ütve működő, rudazatos mélyfúrás szerszámai. — A rudazattal s ütvö működő mélyfúrás közben felmerülő zavarok s fúrászavarok elhárítása. Hány és mely fajai ismeretesek, a rudazattal ütve működő mélyfúrásnak? A rudazattal ütve működő mélyfúrásnak fajai: az angol mélyfúrómódszer és a német mélyfúrómódszer.

Miként jellemeza. hető az angol mélyfúrómódszer? A z a n g o l mélyf ú r ó-m ó ász e r, szilárd rudazattal, véső fúróval és tisztító csővel dolgozik s oly mélyfúrások elkészítésére szolgál, melyek szilárd rétegeken hatolnak át, 100 méternél nem mélyebbek és 24-ik kép. legfelljebb 0'36 m Fúrófej. átmérővel bírnak.* A véső, vagy fúróemelő segítségével hozatik mozgásba, vagy szabad esés útján működik. A fúró vésőjének, minden ütés után. 10—30 foknyi forgást kell lennie. A váltogatás a fúró-forgatója által eszközültetik. Minden O5—l m-nyire való lemélyítés után az egész fúrószerkezet kiemelendő és a fúróiszap, tisztítócső segélyével kitakarítandó. A hosszú tehát nehéz, fúrórudazat ingásai folytán, a fúrtlyuk oldalai könnyen megromlanak, tűrések és fúrászavarok állanak be; de még néha, az egész fúrásmunkának beszüntetése is bekövetkezhetik, miért is. ezen mélyfúró systéma, nagy mélységeknél nem alkalmazható. Miként lehet a német mélyfúrómódszert általános módon jellemezni? A n é m e t m é l y f ú r ó - r e n d s z e r , ruda* Az angol mélyfúrórcndazer által rendszerint, elért mélységek átlag 20—50 tn-re, a fúrtlyakak átmérője pedig ü-07—0:08 m-re tehető.

zattal. véső-fúróval, szabadon eső szerkezettel és tisztító csövei működik. A systéma. ina rendkívül nagy tökélyre emelkedett és igen nagy elterjedésnek Örvend;30U m-ig valóiehatolás, még embererővel érhető el. Legjobb az effektus, ha hajtóerőül, gőzerő használtatik; az ily módon való Iehatolás. már több esetben az 1300 mt is elérte. A fúrllynkak átmérője, e rendszernél 09 m-ig terjedhet. A felső rudazat könnyű lehet, mert a rudazatnak csak alsó. szabadon eső része hat ülő súly gyanánt. Más- és más kőzetekben az emelés magasságának és a. váltogatás, forgatás, forgás szögének más és más ériekéi vannak. A fúrórudazatnak többször való kiemelésének szükségessége ugyan sok erő- és idővesztességgel jár; ellensúlyozza azonban ezen hátrányt az eljárás olcsó volta és azon körülmény, hogy az esetleg beállott fúrászavarok, rendszerint könnyen elháríthatok. Melyek a rudazattal, ütve működő mélyfúrás munkaeredményére befolyó körülmények?

A rudazattal, ütve működő mélyfúrásnál elérhető rnunkeredmény kiváltképpen azon idő hosszától függ, mely alatt az, megszakítás nélkül folytatható. A fúró-szakasz hosszasan ne tartson, mert különben igen sok fúrás-iszap képződik a fúrtlyuk zsompján s a véső az iszap által befödött ép kőzetre való behatásának eredménye csökken. Nagyon rövid ideig tartó fúrás-szakasz sem előnyös azonban, - mert a rudazat kivonása, a tisztító csövek beeresztése, felvonása és kiürítése, a rudazatnak újból való összeillesztése és a fúrt lyukba való lebocsátása igen sok idő pazarlásával jár. a mi ilyenkor, a rüvid ideig tartóit fúrásból

keletkezett kevés fúrásiszap többször való megvizsgálhaíásával járó előnyökkel, de még a íúrásiszap összegyülemléséből származó akadályokkal sincsen arányban, igen szilárd kőzetben, a fúrás megengedhető hosszasága, inkább a vésők tartósságától, mint a fúrásiszap összegyüleinlésélől függ. Kézzel való fúrás alkalmával még azon időközük is számításba veendők lesznek, melyek, a dolgozó munkások pihenésére múlhatatlanul szükségesek. Fúrás közben való szünetelése a munkának hátrányos, mert. ez alatt az iszap leülepszik s mert a munka újra való felvétele alkalmával, a véső csak akkor működik ismét teljes erővel, mikor már ismételt ütések folytán, a leülepedett iszap újra felzavartatott Fúró technikusainkat, különösen az uLóbb említett körülmény indííoíta. a géperőnek mint fúrás közben használandó hajtó erőnek alkalmazására. A géperő, az emberi erővel szemben, fúrás közben, különben is, azon előnynyel bír. hogy az, ennél legalább is 16—20 százalékkal, gyorsabban és előnyösebben, mert egyenletesebben működik. Hogyan jellemezhető, a rudazattal, ütve m ű k ö d ő mélyfúrás egész általánosságban T

Az ütve működő fúrók, vagy egyenesen a rudazattal kapcsoltatnak össze, vagy egy közbecsatolt szabadon eső rész közvetítésével függnek evvel össze. Fúrás közben, a fúró-rész, egy bizonyos naagosságra felemeltetik, erre pedig gyorsan leejtetik, minden megemelés után azonban kissé előfordíttatik, hogy az áttörendő kőzet így mindig más- és más helyzetben találva, tökéletesen elmorzsoltassék. Az ütve működő fúrók csak akkor jók és czélszerüek. ha egyszerűek, erősek, gondosan vannak készítve s úgy vannak szerkesztve,

'26

hogy az esetleg még is szükségessé való javítások könnyen eszközölhetek legyenek. A rudazattal, ütve működő mélyfúrás szerszámai és segítőszerei. Melyek a rudazattal ütve m ű k ö d ő mélyfúrás leghasználatosabb szerszámai?

A rudazattal ütve működő mélyfúrás leghasználatosabb szerszámai: a vésőfúrók; a ti ló-, egyengető- és tágítófúrók; a tisztító csövek; a magfúrók s magtörők; a fúrórudazat; a váltóollók és a fúró működő részének szabadon való leejtésé reszolgáló szerkezetek. A forgatók és ütőszerkezetek a fürórudazatnak a fűrtlyukba való bebocsátására és abból való kivonására szolgáló hajtókészülék s hajíógépek, a hajtókötelek, akasztó horgok és fogó készülékek, a fúróviliák. fúrószo rítok s kormány rudak; a fúrótornyok, fúróaknák és irányító csövek; a fúröpadozat, fúróvezetők, s a tisztító csövek emelő készülékei; a fúrászavarok megelőzésére, elhárítására szolgáló és bekövetkezett fúrászavarokon segítő készülékek, végre pedig a fúrtlyukak kicsövezése közben használt, szerszámok s segítő eszközök.

A vésők alkotórészeiről általán mit kell röviden t u d n i ?

A v é s ő k , vagy v é s ő f ű r ó k (25 és 2ü-ik kép.) Főalkotórészei: a lapát (a), a fúró éle (b), a nyél (e), a nyak (d) és az ennek végébe vágott csav; .rorsó (e). A lapátnak vastagsága, mindig a lehel > legkisebb méretre szorítandó, úgy azonban, hogy szilárdsága ez által ne veszélyeztessék, mert különben a fúrllyuk alján képződő fúrásiszap számára szükséges hely, czél nélkül iriegszükittetvén, a fúró beszorulását okozhatná. A fúró éle. ha

'27

azt a fen forgó körülmények megengedik, leghelyesebben egyenes-vonalúnak készíttetik, a különben szintén szokásos domború és szögletes élalakok csak akkor alkalmazandók, ha az múlhatatlanul szükségesnek látszik. Egyenes élű vésÖfúróL egyenletesebb ütést mérnek a fúrtlyuk talpára s egyenlel tesebb alapot szolgáltainak, mivel ismét a fúrásiszap könnyebb és tökéletesebb kitakarítása kapcsolatos. Tört és domború élekkel bíró vésőknél, a kívánatos munkacredrnény illetve rnunkahatály, az ülésnek a függélyes iránytól való eltereiődése folytán csökken. Hoszszúságszelvénye a vésőknek lehetőleg sudárnak veendő. A véső élszöge. az átfúrandó kőzet szilárdságától függ. Szilárd kőzetek éles, lágy kőzettömegek, tompa élű vésőket kivannak. Kemény, szívós mészkőben használandó vésőfúrók élszöge 70 25 és 26-ik kép. fokkal van megállapítva. VcíaS- vrtgy Tísíjfúi'6. Mi jegyzendő meg a vésők előállítása és jó karban tartása szempontjából?

A véső előállítása s annak jó karban tartása a legnagyobb figyelmet kívánja. Ügy kell készülnie, hogy csavarorsójának középpontjától az él közepéig érő Lengéivé, súlypontján haladjon keresztül. Miután a fúrtlyuk függőleges volta és kerckdedsége leginkább a fúrótengely részarányos

28

fekvésétől S'i'tgg, u n n a k kezdetben v á l á s / t o l l rője pedig, ha csak lehetséges, a fúrás Lelj és bevégzéséig megtartandó! a véső élének egyenossége vagy egyenletessége, hosszúságának változatlan volta s a tengelyhez való részarányos fekvése lejietőleg sokszor megvizsgálandó. A megvizsgálás, pontosan szerkesztett, vaslemezből készült, minták segítségévf'l történik. A minta, a véső élének idomát és az élhosszuság középpontját, tartalmazza. il Míg véső, a m i n t á n meg nem vizsgáltától!, s élének hosszúsága s közepe, tökéletesen megf e l e l ő n e k nem tál állatott, a, fúrás, a fürtl y u k egyenességének és szabályosságának veszélyeztetése nélkül nem folytaiható. Milyen szerkezetű a villaalakú vésőfúró? A v i 11 a a l a k ú v é s ő f ú r ó (21 -ik kép) éle három részből áll; a két külső rész kiálló, a középső pedig visszalép; az él egyes részei, pontosan egyazon vonalba esnek. A véső lapátja., a közönséges véső la l áljához hasonló. Működés kidben, a külső élők. l e n n é sítetesan mélyebben hatolnak be a/ ép kőzetbe, mint a fúró közepe. Szeikezete folytán, különösen kutató fúrások czéljaira alkalmas, mert fúrás-közben apró fűrt27 'k kf maS°k keletkeznek, melyek kiemeltetve : TiUMüftS' igen használható iuráspróbákat szolgálviHó-fúró. tatnak. Hol használhatók s mily szerkezetük, az elővésővel ellátott vésőfúrók? Az t> l ő v ó s ő v G l e l l á t o 1.1 v é s ő f ú r ó (28 és 29-i.k kép) éle három, egy vonalba eső darabból áll, melyek közül azonban a középső

rés/, mint olőlurő szeropelvén, a fúró lapjából kiáll. Nagy átmérővel biró mélyfúrásoknál, az elővésővel ellátott vésöfúró előny nyel azért alkatmazható, rnerlafúróküzpoiUosmükíidéséibiztosíl.ja.

28

és 29-ik kép.

Elői«Ssüv(íl «IIAtott ri'süFűrfl.

30-ik kép.

31-ik kép.

OldalílnliJtel allitoU vi!sriri'u-ú.

Milyen szerkezetűek az oldalélekkel ellátott vésőfúrók, s mily közetekben használhatók előnyös m ó d o n ? Az o l d a l é l c k k e l e 11 á t o ! t v é s n l i'i p ó k (30 és 31-ilt kép) lapátja széles, mely alsó s oldal részein ki van élesítve. A vésőnek ez alakja, lág lúrtlyukaknak lágy kőzetben, különösen pedig agyag-' bán való lemélyítése alkalmává! v á l i k be. Kemény kőzetben való használása nem ajánlható. Hol használtatik a lamellás-fúró? nni az előnye ? L a m e l l á s - f ú r ó k (3'á és íjíí-ik k é p ) tágI ú r i l y u k o k előállilására szolgáló fúró vésők. A

31

30

véső működő része két, egymással és a szárral szorosan összekapcsolt vésőből áll. A szárhoz a fúró függélyes, egyenes járását biztosító vezetők vannak erősítve. Közönséges kovácstüzekben való élesíthetésük és edzhetésük, egyik kiválló főelőnyüket képezi. Mire szolgál a hegyes fúró? A h e g y e s f ú r ó négyélü. alul erősen, aczélozoU buzogány alakjával bír és előtürásra. vagy kisebb fúrótöretek félrelolására használlatik. A keresztalakú vésó'fúrqnak alakja m i l y e n ? m i l y kőzetben s mily körülmények között használandó? 32 és 33-ik kép. A k c r e s z t a l a k ú v éLjmeiiú.s-füró. s ő f úr ó két. egymással keresztalakban találkozó vésőfúró alakjával bír. Alkalmazása igen szilárd, összerepedezett kőzetben s különösen akkor ajánlatos, mikor a fúrtlyuk talpa egyenetlen. A munka e fúróval, ugyan sokkal lassabban halad, mint a közönséges vésővel, de sokszor ki nem kerülhető. Használata okadatolt. ha a fúrtlyuk szögletessé válik, vagy az egyszerű véső, a talp kőzetének repedéseiben meg-meg akad. (L. a 34 sz. képet). Mi által képeztetik s mire szolgál a korona-fúró ? K o r o n a - f ú r ó k (34-ik kép) szilárd, összerepedezett kőzetekben lemélyített fűrtlyukak talpának kiegyenlítésére szolgáló, több, egy közép-

ponlban találkozó vésőéi által képezett, buzogány alakú, ritkábban használatos fúrószerszámok. f p Mire szolgálnak s m i l y szerkezetűek a buzogány-fúrók ? A b u z o g á n y - f ú r ó k (35. 36 és 37-ik képek) tömör, kerek, hengereled, vagy kúposán vég-

kép.

36-ik kép. 37-ih kép. 38-ik kép. Kin 3VéSa ó k. f,S/ il " ződő, alul erősen aczélozott buzogányalakú vaskolonczok, melyek segítségével a fúrllyukba esett szerszámdarabok, vagy a fúrtlyuk talpán fekvő, omlás, vagy .más utón odakerült szilárdabb kődarabok Összemorzsoltatnak. A buzogány-fúrók sokszor igen jó szolgálatot tettek. A füles vésők használatának mi a. czélja ? s melyik füles-véső-alakot szokás ujabban általánosan használni ? Közönséges vésők alkalmazásánál alig sikerül a f ú r t l y u k tökéletesen kerek és horigeralakú kiQ g á n y f rt r

fúrása s annak ki kerek i Leső végeit. - - mindig az egyengető- (utó-) fúróhoz kell folyamodni. Fülesfúrók használatánál egyengető fúróra szükség nem lévén óz, költséges volta daczára, a közönséges vésőfúrót sokban fölülmúlja. Leghasználatosabb f lile sv és őf ű r ó a K. i n d-féle (38-ik kép). A vésőfülek.avésőszáráravannak erősítve, illetve abba vannak beékelve. Gzéljuk uíófúrás. illetve egyengetés. vagy a fúró függve tarlása akkor, ha az felső ré39-ik kép. 40-ik kép. 41-ik kép- szében esetleg Excentrikus üti-Ylgy tágító fúró. YtíSÓ'fúró. eltörne. A vésőfülek, a véső élének síkjában feküsznek és O05O'IO m szélesre készíttetnek. Mi az utófúrók czélja s feladata? Az u t ó f ú r ó k feladata kétféle lehet. u. m. 1. a fíirllyuk általános megnagyobbítása és '2. a fúrtlyuknak csak helyenként való kitágítása, ti. két feladatnak megfelelőleg az utó-, egyengeíő-. vagy tágitófúrók szerkezete nagyon különböző lehet. Leghasználatosabbak: a harangalak-ú és az u. n. excentrikus tágító fúrók.

A harangalakú utó- vagy egyengetőf ú r ó k mikor-, hol- s hogyan h a s z n á l t a t n a k ? m i l y e n a szerkezetük?

A harangalaku utó-, vagy egyengető fúró. akkor használtatik, ha a fúrtlyuk kerekségét bármi okból elvesztette. (L a 39 és 40 sz. képeket). Egy felül nyitott, alul kiélesített karimával bíró aczélharang, mely kengyelalakú toldat által van, a csavarorsóval ellátott fűrónyéllel összekapcsolva. E harangalakú fúró, úgy ütve, mint forogva is működik. (Néhol, a karima szélét fogazassál látják el.) Különösen m i k o r használnak excentrikus utó-, vagy tagító-fúrókát?

Omladozó-, laza kőzettömegekbe lehatoló fürtlyukak, a vésőfúró ütésének behatása alatt beoinolván, a vésőnek, vagy a rudazatnak, vagy mindkettőnek, a fúrtlyukba való beszorulását okozhatnák. Ily, omlás folytán a fúrtlyukba beszorull fúróknak kiemelése gyakran sok időbe s pénzbe kerül, - - néha azonban, a munkaadónak roppant kárára, éppen nem sikerül. Hogy a laza kőzet beomlása által okozható ily munkazavarok és károk kikerültessenek, - - a fúrílyukakat kicsövezni szokás,* A béllelő csövek, a vésőíúrö előrehaladásának mértékében szoriUatnak be a fúrtlyukba. Tekintve azonban, hogy a fúrtlyuk előállítására szolgáló vésőnek élhossza. a béllelőcső belső nyitott átmérőjénél nagyobb nem szabad, hogy legyen, a csövek pedig falvastagságuk folytán tágasabb fúrllyukakat kivannak: a csövek leszorítása előtt a fúrtlyukakat vagy ki kell tágitani, vagy pedig oly fúrókkal kell kivésetni, melyek a csöveken még átférnek és mégis oly * L. alább. (Mélyfúrás).

tág iurot.lyuka.kal vésnek ki, ino-lyckbi.: a In'llclés, minden akadály n é l k ü l W l i i i r s á l h í i t ó . I l y f ú r ó k , az e x c o n t r i k u s f ú r ó k . ( L 41-ik kép). Mire valók, hogyan dolgoznak s m i l y szerkezetűek a tisztító-csövek ? A fúrás közben összemorcsolt kőzettömegek, a fúrtlyukba bevezetett, vagy ott fakasztott vízzel iszapot, a fúrásiszapot képezi, m (ily oiman időközönként, közepes szilárdságú kőzetekben való m é l y f ú r á s u k n á l p l - ke!-három-óránként kiemelendő. A k i e m e l é s t i s z t í t ó c s ö v e k segélyével történik. A t i s z t í t ó - c s ö v e k , szerkezet és működés tekintetében, a szelepes fórók-kal* egyezők, csakhogy itt a vagósarú elmarad. A t i s z t ó - c s ő mindig vas42-ik kép. pléhböl készül, s 2—3 m magassággal Tisxtltó-cső. bír. Átmérője a f ú r ü y u k átmérőjénél (20—HÓ mmrel) kisebb legyen. A cső alsó részét egy befelé n y í l ó csappantyús, vagy gömb-szelep zárja el. A. szerkezet szilárdsága végeit, a szegecselós hosszúság irányban való sorai, váltakozva alkalmazandók. (L. a. 42-ik képet). A tisztító-csőnek a fúrtlyukba való lebocsátása. rudazattal fúrás esetében is, mindig kötél segítségével történik. A fúrtlyuk kitisztítása alkalmával, a cső. a fúrtlyukba bocsáttalik ; s többször meg-megemelve és le-leereszlve, fúrás-iszapos vízzel megtöltetik. A csőbe szrcmlt fúrás-iszap, a szolep leés k i e m e l t csőben, a záródása folytán, L. j r l c n k ö l H 21 o l t l i i h ' i n

külre szállítható. .A kiöntött fúrás-iszap megvizsgálása, kíilönöseii k u tat ó-fúrások alkalmával sohasem maradhat «l, mert a fúrás-iszap mutálja az .áthatolt rétegek kőzeteit, mert a fúrás-iszap útján l e h e t csak megtudni, hogy mily rétegsorban muzgunk; mily képződménycsoportok vájaüak át. m i l y hasznosítható telepek ültetlek meg. Gyakorlati úton megállaplltatott, hogy a tisztító-cső szelepét, minden használás előtt, gondosan meg kell vizsgálni. M i l y , tisztító-csövekhez hasonló szerkezetek használtatnak még-, mélyfúrás közben? Rósvizet emelő készülékek,* A tlaztitó-csövek segélyével kiemelt fúrás-iszapon k i v ü l , m i l y közönségesebb módokon lehet még az átfúrt kőzetrétegek minőségéről meggyőződést szerezni ? Legmegbízhatóbb, tehát a fűrás-iszapnál is jobb, kielégítőbb, fúráspróbák, a f ú r á s m a g o k. Hogy hengeralakú, több cm hosszúsággal és átmérővel bíró köhengerek több felvilágosítást adnak, az átfúrt kőzetek s az esetleg feltalált hasznosítható ásványtömegek minőségéről, mint a fúrás-iszap, különben, k ö n n y e n érthető. Fúrásmagok mi módon nyerhetők ? Fúrásmagok. - - magfúrók s tnagtörök használása útján nyerhetők. A magfúrók ütve és forgatva működnek. A kifúrt köhengerek kiemelésére a magtörők szolgálnak. A magtörők a fúró rudazatára erősítve akként működnek, hogy a fúrtlyukban állva maradt kőhengerre ráfolatnak, azt letörik és rugós vagy más szerkezetek segélyével fogva tartják úgy, hogy kiszállíthatók. * L. alább.

Melyek a leghasználatosabb m a g f ú r ó k ? Leghasználatosabb magfúrók a Kind-féle és a León Dru-féle. A Kind-féle tmagfúröról röviden mi jegyzendő meg? A Kind-féle magfúrót (48-ik kép) éppúgy szokás működtetni mint a vésőfúrót. A fúráspróbákat szolgáltató kőhenger átmérője'. 0'05— 0-15 m között változhatik; magosságuk néhány czentiméter. Kutatás-czélokra igen alkalmas. Milyen a León Dru-féle megfúrönak a szerkezete? León D r u m a g f ű r ó j a (44-ik kép) több különálló, egy vashenger köré csoportosulö és egy közös fúrónyéllel szorosan összekap43-ik kép. M-ik kép. csolt vésőfúróból van öszEind-féle mag^jint E szerkezet, nafúró. gyobb átmérővel bíró és magasabb fúráspróba hengereket szolgáltat, mint a Kind-féle. Mily magtörő szerkezetek vannak rendszerint használatban ? s miként m ű k ö d i k a leghasználatosabb ily szerkezet? A magtörők szerkezetei között a rugósak és ékkel ellátottak a híghasználatosabbak. A k e t t ő s r u d a z a t t a l e l l á t o t t m a g t ö r ő (4.5-ik kép) a. villaalakúlag szétágazó, csavarokkal ellátott, rúdszárra erősített i>, hengerből áll. melynek fenekét hat, csúcsba végződő, sugáralakban álló és

befelé tiyiló c szelep zárja el. E szelepek fölött egy különálló, fel-alá mozgatható d, villaalakú szárra erősített e gyűrű nyugszik. A készülék működése következő: a magtürő. a fúró kiemelése után, a rudazatra erősíttetik s a fúrtlyukba bocsáttatik; e közben a feneket elzáró éles szelepek, a kő m ághoz érve befelé megnyílnak. annak utat engednek és alsó végéhez hozzásimulnak; a gyűrűs rúd erre a fogakra rászorítíaük, mire ezek a kömagoL teljesen és szorosan Ha a körülzár ölj á törőkészülék forgatva mozgattatik. a vágószelepek élei annak oldalaiba bevágnak s folytatott forgatás mellett, végre az egész tüsköt átvágják. Az átvágott kőmag alatt, a gyűrű által leszorított 45-Ik kép. szelepek lezárulnak, a Kettős rudazattal ftllátott magtörö. kőhenger pedig rajtuk nyugodva., a fúrtlyukból kiemelhető lesz. Egyedüli hibája e készüléknek az, hogy vágó szelepei a kopás és eltűrés veszélyének igen ki vannak téve.

38 A f ú r ó r u d a z a t r ó l , anyagáról, szerkezetéről, részeiről, méreteiről s válófajairól mit k e l l általán t u d n i 7

A f ú r ó r u d a z a t. vagy vasból készül és ekkor tömör; vagy fából készíttetik, mely esetben azonban kovácsol L vasazatlal látandó el. Ma kovácsol! vasból, tömören készített fúrórudazatok a leggyakoriabbak és leghasználatosabbak. A rudazat több egyenlő hosszúságú könnyön ős erősen összekapcsolható részből áll. A kapcsolás részei mindig tisztán tartandók, használat, előtt pedig gondosan megolajozandók. Forogva működő mélyfúrásoknál használt, rudazatok m i n d i g erősebbek kell, hogy legyenek, m i n t azok, melyek i i t v o rnííküdő mélyfúrások alkalmával használtainak. Kisebb mélységekre ható fúrásnál, rendszerint négyszögletes keresztszelvénynyel bíró rudazatot, nagyobb mélyfúrásoknál körkercsztszelvényü, vagy csak fent és alant szögletes, középen pedig kerek szelvénynyel bíró vas-, vagy farudazatot használnak. A'rudazatnak egyes részei rendszerint 8 m. hosszúságul bírnak. A legnagyobb, még használható hosszúság 12'3ü m. A rudazatok vastagsága 20—24—26—;ÍO mm között v á l t o z i k . Igen ajánlatos három rúddarabot összekapcsolva hagyni, liyen összekapcsolt rudak (24 m együttes hosszúság mellett) egy fúrórúd-szakaszt képeznek. A fúrörudak csavaríokjuk alatt, egy karimával, dudorodással, kerek rudak vésettel, vagy szögletes keresztszelvénynyel látandók el. A karima, dudorodás és vesét a rudazatnak, a fúró villa* segélyével való felfogására szolgál. * L. alább.

Mit teszünk, ha a. rudazatnak, r ö v i d darabbal való megtoldása v á l i k szükségessé?

i l a . a rudazatnak, r ö v i d darabbal való im\gtoldá^ii v á l n é k szükségessé, a hiányzó hosszúságot az igazító csavarok* segélyével már pótolni azonban nem lehet, - p ó 11 ó - r ti d a z a t o í, alkalmaznak. A pótió-rudazat szerkezete m i l y e n ?

A p ó t l ó - r u d a z a t , a rendes íúrórudazathoz mindenben hasonló, csakhogy ennél mindig rövidebb. A pótló-rudazat hosszúsága, az igazító csavar hosszúságától függ.** Csekélyebb mélységre való leható! ások n ál használt pótló-rudazatok néha kisebb-nagyobb tágassággal bíró. emeltyíifcarok kereszlüidugására, vagy a felhúzás megkönynyítésére szolgáló fülkékkel láttatnak el. IWik az összekötő vagy kapcsoló-rudak? Az ö s s z e k ö t ő-, vagy k a p c s o l ó - r u d a k ugyanazon czélra szolgálnak, mint a pótló-rudazatok. A külömbség legfelljebb abban rejlik, hogy míg a pótló-rudak a fúrófej és rudazat közé csatoltatnak, addig ezek, a rudazat és a rnűködőrész kö/é i k ta ttatnak.

Miért nem használnak i n k á b b fából készült fúrórudazatot, a nehezebb és drágább vasrudazat helyett?

A fából készült, fúrórudazat ugyan nagyon könnyű s sokkal olcsóbb, mint a vasból készült rudazat, de ma mégis különösen pedig azért alig használtául?, mert vasalása, gyorsan meglazul s. mert igen hamar elgörbül vagy megrepedezik, * L. alább. zító

** Mejíjaíryw.lit'ío. I m ^ y l ' 5 m hosszúsággal bíró igac ü f i v í l r o k l m z :h), ÍJ L-S (í m h o s ^ / u póüá r u ( l ; i . / . : i [ f ) k i.'i k

40

A vasés fa-ruciazatokon k i v ü i még mily fúrórudazatok vannak használatban?

Fa- és vas-fúrórudazatokon kivill még csövekből készült fúrórudazatok is használtatnak noha. A e s ö v e sf úr c> r u d a z a t hengereli vont csövekből úgy készül, hogy minden «gyes csöves n'iddarab egyik, végén csavarorsóvaj, másik végén pedig csavartokkal láttatik el; a tokok és orsók csavarmenetei azonban nem a csőbe, hanem azokba, dugott s velük összeíorrasztott toldatokba, — kör kereszlszelvénynyel bíró, kovácsolt vasból készült ruddarabokba metszetnek, A csövek összcforrasztása alkalmával azok egyenességére nagy goud forditanció. Használat közben, a csövekbe tódult víz, időközönként eitávolitandó; a, csövek ilyenkor megfuratnak. (iG-ik kép.)

Mi úton történik a fúrórudazat egyes részeinek kapcsolása? A fúrórudazatok egyes részeinek kapcsolására r u d a 'L a í x á r a k szolgálnak. Vasból készült fúrórudazatok összeá l l Kására c s a v a r z á r a k (47-ik kép), villaalakú toldórészek (48-ik kép), rálapolás útján való kapcsolások, ékkel ellátott "' zárak (4iHk kép), fogazott rálapolások cSwi S'mint toldások és a különféle tosíüit rudazat. k os csavarzárak (50-ik kép) használtatnak. É ' A fából készült rudazatok össze- ;J

kapcsolását, a vasalások csavartoldásai közvetítik. A kapcsolás vagy csavarzárak. vagy tokok, vagy villaalakú toldórészek segélyével történik. Az alsó rudazatnak czélja m i ? milyen legyen az alsó rudazat? hová kapcsoltatik be az alsó rudazat a rudazat többi tagjai közé? A fúrás munkájának hatályossága, különben egyenlő körülmények között, a fúró működő részének súlyától és az esés magasságától függ. Miután azonban a minden esetben megkívánt ütősúly, a vésőfúró s ú l y a által már azért som adható meg, mert a vésőnek ez által a kovácstűzben való kezelhelése sokszor lehetetlenné válnék, a/t más módon, még pedig egy külcinálló. a vésőhöz erősiteü, súlyosabb rudazatdarab. az a l s ó r u d a z a t , vagy ütő ko1 o n ex közbeigtatás-a által kellett pótolni. An a l s ö r u d a z a t, vagy négyzetes-, vagy körkeresztsaelvényü, 6 m hosszú. 160 mm átlós vagy átmérös. 200 — 450 kg sulylyal bíró fúrórudazat, mely alsó részével, vagy zárával, küzvetetlenül a fúró működő részéhez van kapcsolva, (L 51-ik kép). Ás, alsó rudazat u v á l t ó o l l ó * feltalálása ulán való időben, a felső rudazattól csak nagyon kevésben különbözött, ennél u g y a n v a l a mivel vastagabban készült., azonban túlságos hosszúsága miaU** a fnrttyukban slógaztatván« egyrészt könnyen eltört, másrész!, p e d i g ;A túró kellő hatásai is ofökkentetio. Kind ezen

49-ik kép. .; í 'f- íii r a lí .

50-ik kép.

pl. 118

l>lr H

nl-ik kép.

43 ii bajon gyökeresen segíteni akarván, a hosszú, — több részből álló, — rudazat helyébe egy. de elégedő súlylyal bíró, egyetlen darabból készült fúrórudat alkalmazott. Kinti t'úró'rúclja. csakhamar elterjedt használatba jött s a váltóollónak alsó, leeső részével együtt, alsó rudazatnak neveztetett. Az aisórúd súlya, a fúrtlyuk átmérőjétől és az átfúrandó kőzet minőségétől függ; nem szabad tekinteten kívül hagyni azonban a fúró működő részének szerkezetét sem, mert túlságos nagy súlylyal bíró alsó rudazat, a gyenge, vagy complikált szerkezetű fúrót könnyen összezúzhatná. Minél nagyobb a fúrtlyuk átmérője s minél szilárdabb az átfúrandó kőzet, annál nagyobb súlylyal bíró alsó rudazat használandó, a t a p a s z t a l á s k ü l ö n b e n a z l b i z o n y i t j a , h o g y az o l l ó l e e s ő r é s z é h e z c s a t o l t a l s ó r ú d , n v é s ő n L- k é s a l e e s ő r é s z n e k e g y ü t t e s s ú l y á n á l , c s a k h á r o m s z o r lehet nagyobb.

Ha az alsó rudazat keresztszelvénye, annak alsó végén nagyobb, mint felső részén, a súlypont mélyebbre jutván, a véső ütéshatálya is nagyobb lesz.

Hová kapcsoltatik be a vezeték? s mi czólra szolgál ?

A v e z e t é k , vagy fúróvezető (ielső része), az alsó rudazatot függőleges helyzetben tartja, s mindig erre kapcsoltatik rá.

Mire szolgálnak a v á l t ó o i l ó k ? hogyan neveztetnek még másképpen s mit kell róluk általán t ű n n i ?

A v á l t ó o l l ö k , és a f ú r ó m ű k ö d ő részén e k s z a b a d o n v a l ó l e ej t é s é r e s z o l g á l ó s z e r k e z e t e k , közös névvel, a f ú r ó k ö z é p r é s z e i-nek is mondatnak. E szerkezetek, a rudazat felső részét, annak alsó részével összekapcsolja'í. Czéljuk, a fúró működésével illetve a fúrtlyuk lenekéhez való ütközésével járó rázkódtatásnak felfogása. A középrészek nélkül a rázkódtatás a felső rudazatban is érezhető lenne. Hogy a rudazatnak ráz kódtatása, annak elgörbülését vagy

eltűrését, s ebből folyúlag pedig a fúrtlyuk oldalfalainak szétrombolását okozhatja, könynyen érihctő. A mélyfúró ütősúlya, a véső, az alsó rudazat és a középrész szabadon leejthető szerkezetének egyik - rendesen belső • - része által képezteíik. A fúró működő részének szabadon való leejtésére szolgáló szerkezetek alkalmazása esetében, a felső rudazat súlya kiegyenlítendő. 300 m mélységig rendszerint a Fabian *-féle, nagyobb mélységeknél pedig a Kind** vagy Zobel-féle*** szabadon eső rész használtatik. A legtöbb ily készülékhez, vízzel telt fúrtlyuk szükséges. Összetettebb szerkezeteknél, a szabadon eső rész, a fúrtlyuk feneke fölött legalább is 2—5 m magasan alkalmazandó, - - mert szerkezete különben, a fúrásiszaptól megsérülne. A váltóoilók és szabadon eső szerkezetek, feltalálásával és alkalmazásával, a mélyfúrás új korszakba lépett. Addig 300 m-ig lehatoló mélyfúrások, a ritkaságok közé tartoztak: most, 1300 m-nyi mélységek könnyen elérhetők.

Mi a váltóoiiók, illetve szabadon eső részek e l v e ? s kinek érdeme, ezeknek feltalálása?

A f e l s ő r u d a z a t o t az a l s ó t ó l , a z a z a m ük ö d ő r é s z t ő l e l k ü l ö n i t e n i a k k é n t , h o g y e z u t ó b b i e l e g e n cl ő s ú l y l y a l e l őá l l í t t a t v á n , ö n á 11 ó l a g m ű k ö d h e s s é k s a f e l s ő r u d a z a t e g y e d ü l c s a k i s a n n a k fele m e l é ser eszolgáljon«,voltazoniránytadö eszme, mely 0 e y n h a u s e n-nek. a mélyfúrásra nézve, annyira szerencsés találmányának, forrásává lett. Melyek a gyakorlatban leginkább használt váltóollók s szabadon eső részek ? A leghasználtabb váltóollók és szabadon eső szerkezetek: Oeyenhansen váltöollója, Kind váltó* ** *** L, alább.

45

44

ollója, a Kind-féle-, a Fabian-féle ; a Klecka-féle, a Greiffeuhagen-féle- és a León- Dru-féle szabadon eső szerkezetek. Oeyenhausen váítóqllójának m i l y e n a szerkezete? s hogyan m ű k ö d i k ? Oeyenhausen v á l t ó o l l ó j a két részből áll (52-ik kép.) E részek egyike az olló, másika pedig a szabadon eső rész. Az utóbbi, az olló hasitékában, fúrásközben fel-alá mozoghat és a rudazat megemeltetése alkalmával annak alsó tömör karimáján függve marad. Ütés alkalmával, a szabadon eső rész, a hasilékba feltolatik, a rázkódtatás nem vitetik át a rudazatra is. Kind váltóollója milyen szerkezetű ? . K i n d v á l t ó o l l ó j a k é t egymással keresztben álló. egymásba tolt, szegecszárakkal ellátott, ollóalakúvá szétágazó részből áll. A részek úgy függenek egymásban, mint valamely lánez egyes szemei. Az olló két része, működtetés közben, egészen úgy dolgozik, mint az Oeyenhausen félénél. Melyik volt az első szabadon eső fúrókészülék ?

rudazat felvételére szolgáló tokkal bír. Rudazat és tok kapcsolására ékszerkezet, vagy csavartok használtatik. Az olló szárai, alul és felül össze vannak tartva; közöttük mozog a szabadon eső rész. mely (c) nyilas és (d) vezeték által függőleges helyzetben tartalik. Az (e)-vel jelölt fogókészülék, a szabadon eső rész (f) fejét, a rudazat megemeltetése alkalmával megfogja, magával felemeli, — a legmagasabb pont elérésével pedig elejti. A fogó készülék, megnyitását és zárását (g) vezeték eszközli, mely (h)

Melyek a Kind-féle szabadon eső fúrószerkezetrészei? s hogyan m ű k ö d i k e fúrásszerszám ? 59-ib ke ' ^ K i n d - f é l e s z a b a d o n eső o^nhauaen vii- f ú r ó r é B z (53-ik kép) a szabadon eső «ollója. (ft) részből s az ollóból (d) áll. A szabadon esíi TOS-/, felül (f) fejjel, alul pedig az alsó

a kalappal (Hütchen; f) van összeköttetésben. A rudacska helyett, keretek és charnier-ek is használhatók. A 'szabadon eső rész, feje alsó részén kiálló pofákkal bír. E pofák kerek-volta, ferde-, vagy vízszintes állása, a kikapcsolás könnyebb, vagy nehezebb voltára nagy befolyással bír és az átfúrandó kőzet szilárdsága szerint módosítandó.

Az első szabiidon cső fúrókészülék K i n t i állal lalállatoít fel, 18M-bea.

rildaCSkä Segélyével

Ki!li

53-ik kép.

' »z^adon eső fűrfsierkezete.

47

A kalap mozgatása víznyomás állal történik. Felfelé mozgásának halárát az (m) n y ú l v á n y szabja meg. Kind e készüléke, csak vízzel telt fúrtlyukakban használható, mert a kalappal kapcsolatos fogó-szerkezet, csak a víz nyomása melletl működik. Az emelés magassága a kőzet iágy, illetve kemény volta szerint 0'20—Ü'4Ó—0:80 m közöli változik. A perczenkérit végezhető ütések száma 20—35 között ingadozik. Az emelés magasságának kellő csökkentése melleit, a szabadon eső rész feje, a fogókészüléket nem éri el; a készülék ekkor váltóollókénl működik. A rudazatnak a fúrtlyukból való kiemelése, vagy bebocsátása alkalmával, a szabadon eső rész, az olló alsó zárán vagy kari91 máján nyugszik. Ezen elővigyázati szabály tekintetbe nem vétele eseleben, a fogó készülékbe akasztott szabadon eső rész, megemelés közben könnyen leéghetik s ekkor az egész szerkezet megsérülhet. Boomiö oldalokkal bíró. vagy iszapos vízzel teli íürtlyukakban a. készülék nem működik jól. A készülék összetelt szerkezete igen gondos kezelést is sok vigyázatot kivan. Hogyan működik és milyen szerkezetű a Fábián-féle szabadon eső f ú r ó készülék?

F á b i á n s z a b a d ó n eső fúró kés z ü l é k e (54-ik kép.) Főalkotö-részél egy üres vashenger (6) képezi, mely három vagy 54-ik kép ( n égy a rajzban a-val jelöltj hasitokkal van Fábián saa-ellátva. A cvlinder alul egy (c) gyűrűvel «r*-kVíü- tárta tik össze, fent pedig, csavarorsó és \Sút.

lök segítségével kapcsoltalik a rudazathoz. A hengerben, egy, az alsó rudazathoz erősített (d) nyelv inozog, mely a hasítékoknak megfelelő szárnyékekkel (e) bír. E szárnyékek, a készüs lékek megemeltetésekor a henger (f) kiváW gásában nyugosznak s csak akkor csúsznak le innen, ha a felső rudazat hirtelen elfordíllatik. mely eselben. a támasztékát veszteit nyelvhez kapcsolt alsó rudazat szabadon leéghetik. A mint a szabadon eső fúrórész s vele egyiüí a fúró működő része, a fúrtlyuk fenekét elérte, a készülék hengere utána bocsáttatik és a hasilék (g) vezető része állal a nyelv, fókái, fészkére ül teil. E készülék különösen cgyfzoi'ű szerkozote miatt, igen sok helyütt alkalmazta tik.

Milyen a Klefika-féle szabadon eső fúrórész szerkezete? s hogyan m ű k ö d i k e fúröszerszám?

A K l e i k a-f éle . s z a b a d o n e s ő f ú r ó r ész Az Öeyenhausüti-féle váltó o l l ó h o z igen hasonló s színién éppen úgy mint az is, kél főrészből, az ollóból és a szabadon eső részből áll. (V. ö. 55. kép). Az olló, a rudazal felső részével, a szabadon eső rész pedig a rudazat alsó részével, van összekötve. A lolómű szerkezeié is az Oeyenhausen-féJéhez. majdnem égészén hasonló s az e tekintetben való élté- _ 55 !k rések. - - melyek közül egyedül csak a " szabadon eső rész feisö szakaszának kerek ^ r; volta említendő fel különösen - - rend- « »*'kívül csekélyek. A főkülönbség. a szabadon leejthető rész fejének és az olló alsó vészének sajátságos szerkezetében áll. A szabadon leeső rész

49

48

felső vége, f o g ó é k k o l van ellátva. A rhomboidál alakú ék élei ló vannak tompítva. Milyen módosítása használtatik a Kießkaféle szabadon eső szerkezetnek? A W l ac h á l t a l m ó d o s í t o t t Kléftkaf é l e s z a b a d o n eső s z e r k e z e t , ép úgy mint a Klecka-féle eredeti készülék, szintén két.főrészből, a szabadon eső részből és az ollóból áll, csakhogy r* ez utóbbi nem egy darabból r készül, hanem tökéletesen b szétbontható, minek folytán ama számottevő előnynyel bír, hogy előállítása és javítása olc,só. A szabadon eső rész külömben éppen olyan szerkezettel bír, mint a Klecka-féle. (V. ö. 56-ik kép.) A Greiffenhagen-féle szabadon eső szerkezetnek, melyek különös sajátosságai? A Gr e i f f e n h a g e n f é l e s z a b a d o n e s ő szerkezet, a Kind-féle hasonlóczélú készüléknek ama lényeges hibáját kivánja javítani, melynek következtében a kapó nyelvlapok hajlásszöge, a kőzet a keménységének változásával, megváltoztatandók. Maga a szerkezet, 56-ik kép. igen egyszerű (V. ö. 57. kép) i szabadon eső li í.jTg részben ugyan hasonlít Kind készülékéhez, de sokban el is tér attól. Ki-

váló sajátsága e készüléknek, hogy a Kind-féle kalap helyett itt egy 45° alatt' hajlított pléhlemez használtatik és, hogy a szabadon eső rész kapocsszerű szerkezeten függ. Egy, két fővezeték (B] között fekvő í'orgáscsap (c) körül, egy fogós kar mozoghat. E kar, alul (d) kajmóval. felül egy 45° alatt lejtősen fekvő (g] bádoglemezzel van felszerelve. Utóbbi, két részből áll, s az ollórésznek szárait körülzárja. A keresztvezetékek (6 és 6,) ugyanama czélra szolgálnak mint Kind szerkezeténél. A (d) kajmónak nyugvó lapja és a fejrésznek megfelelő síkja, szintes fekvésüek. Lefelé menő járatnál a kajrnó kikapcsolódván, az alsó rudazatot szabadon ereszti, elejti. Súrlódások és megszorulások, csak 57-ik kép. al . , forgáscsapra (c) vannak, kor- „ t r ' , , . , . GmffenkaL'eii szabadon latozva: a furas-jszap és a fürt- MŐ BTeiIC{(MÍft. lyuk oldalainak beomlásából eredő homok, és tördelek, a lejtős pl éh f Ódé ír ő l légárul, lecsúszik. Milyen a Léon-Dru-féle szerkezet? L é o n - D r u három szabadon eső készüléket szerkesztett, melyek közül azonban csak a h y d r a u l i k u s n y o m ' s s a l m ű k ö d ő szerkezet bír különösebb jelentőséggel. (L. 58-ik kép). A készülék egy felső és egy alsó részből áll. A felső rész főalkotó részét egy a, cylinder képezi, mely a ö rúddal kapcsolatos villán függ. A henger d-nél zárva van és felső felében szűkebb, mint alul. Az alsó / rudazathoz erősített -h villa az e tolony(Mélyfűris).

4

51 nyal (dugattyúval) van felszerelve. A tolony a cylindernek felső részébe pontosan beleillik, korongja át van lyuggatva és egy fc lemezzel be van födve. Léon-Dru e készüléke csak vízzel telt fúrtlyukakban használható. Működés közben, a rudazat, lebocsátása esetében, a tolony. a henger felső nyílásáig feltolatik. Felemeltetvén a rudazat, a tolony, a henger közepéig lassan, onnét pedig gyorsan leesik. A tolony leesésével, a fúró működő részének szabadon való leesése kapcsolatos. Melyek a fúrórudazatnak könynyen való felemelhetésére s éppen olyan könynyen és gyorsan való lebocsáthatására szolgáló készülékek, a rudazattal ütve működő mélyfúrásnál? Növekedvén a fúrtlyuk mélysége, avval kapcsolatban a fúrórudazatnak súlya is növekszik, miért is ennek könnyen való felemelhetésére és lebocsáthatására, külön készülékek és szerkezetek alkalmazása válik szükségessé. E czéira a nyomattyúk, fúróemelők, fúrókosok, a rúgó készülékek és a feszító szerkezetek szolgálnak. A nyomattyú szerkezetét illetőleg röviden mit kell t u d n u n k ? Főalkolórészét, minden nyomattyunak, vagy fúróemelőnek, egy átlag 20 ni. hosszúsággal bíró gerenda képezi. E gerenda, vastagabb végén szorosan be van fogva, hosszúságának két haralá van támasztva, vékony pedig szabadon áll. A mélység

növekedtével. az alátámasztás helye, a gerenda fejrészéhez közelítendő, hogy ez által, az emelés magassága, a fúrtlyuk növekedésével csökkenjen. A munkások a gerenda szabadon álló végéi állják körül, azt lenyomják s ez által a fúrórudazatot megemelik. A gerenda vastagabb végébe egy horog van becsarva; erre egy rövid kötél- vagy lánczdarab akasztatik, melyre ismét a fúrórudazat legfelső darabja erősittetik. (59-ikkép).^ Más szerkezeteknél a gerenda " egy bakállványon, csapágyakon nyugszik (1. 6ö-ik kép). Rövidebb végére az igazító csavar* vagy

60-ik kép. Kézi nyüimittyű.

egy lánczdarab, erre pedig a fúrórudazat erősíttelik; a hosszabb karon, az erő hat. Az emeltyű karjainak egymáshoz való viszonya, kisebb mélyfúrásoknál 1:5. gőzerővel való fúrásoknál 1:2, * L, alább.

53 -

rendszerint és állag l 4:5 számok által fejezhető ki. Az emelés magassága: OSO^OGO m között ingadozik. A forgás csapjának középvonala, az emeltyű középvonalával, derékszöget kell, hogy képezzen. A gerenda kisebb mélyfúrásoknál fenyőfából, nagyobb mélyfúrásoknál tölgyfából való.

fil-ik kép. Gőzzel való fúrásoknál, balanczierek használtatnak (61-ik kép). Milyen lehet a nyomattyú feje? A n y o m a t t y ú f e j e . mely az igazítócsavar felvételére szolgál, igen különböző lehet. Az emeltyű fejrésze előbb egy tuskóval birt, melynek homlokrésze köralakban úgy volt legömbölyítve, hogy a hozzáerősííett láncz, mindig a fúrt .lyuk közepe fölött lógott. Kzen alak újabban már nagyon ritkán használtatik. Sokkal gyakoribb most azon eset. hogy a nyomattyú átfúrt fejrészébe, a horogszer k özet becsavartati k. Nehogy a [úróemeltyűnek. fúrásközben nagyon is igénybe vett fejrésze, az átfuratás által túlságosan meggyön-

gítiessék. sokszor megvasaltatik s csak a vasalásra akasztaíik, a fúrórudazat felvételére szolgáló horog. A nyomattyú támasztó pontjáról, illetve csapágyáról röviden mit keü t u d n i ? Az emeltyű forgástengelye az emelőhöz, a tengely csapágya, a nyomatiyú állványához van erősítve, A forgástengely középső, vagyis ama része, mely az emeltyű megfelelő veséiében, bevágásában, vagy furatában nyugszik, négyszögű keresztszelvénynyel; külső részei pedig kerek szelvényalakkal bírnak. A forgástengely csapjai, az állvány megfelelő csapágyaiban nyu-gosznak. Az emeltyű, szük62, kép. ségszerint v aló í-aapo^Tral hirci nyomattj-ii. áthelyezésének megkönynyítése végett igen czélszerii, ha az állvány több ily csapágygyal szereltetik fel. í j őzzel való mélyfúrásoknál olajozható, egé63. kép. Iiajtott nyomattyű; Költik szerkezete. szen szabályszerűen szerkesztett forgáscsapok és csapágyak alkalmaztatnak. (L. a 62. és 63-ik képeket). Mire szolgál a nyomógerenda? A nyomógerenda előbb fából készült, újabban vasból állíttatik elő: nagyobb erőt kívánó mélyfúrásoknál azonban még ma is fából való

55 szokott lenni. A nyomó-gerenda a fúróemelő vagy fúrónyomattyú hosszabb karja végébe vágott vagy fürt, annak hosszúságtengelyével keresztben járó bevágásba vagy lyukba íllesztetik és ott megerősítíetik. Ama része a nvomógerendának. mely a fúróemelőn nyugszik, vagy azon keresztül van dugva, négyzetes k eresztszel vény ny öl bir, a kiálló, a dolgozó munkások által kézben tartott végek pedig le vannak gömbölyítve. A nyomattyú-bak, milyen szerkezetű szokott lenni? A, fúróemelönck vagy nyomattyúnak állványa, többnyire a fúrtlyuk tisztításához szükséges kankarék (vitla) állványával együtt készül, de a fúró állványával összekapcsolva nem lehet. Gőzerővel hajtott nyomattyús mélyfúrók nyomattyú-állványa igen erős és igen állékony kell, hogy legyen. Erőés munkakimélés, a nyomattyú könnyű kezelése és nagyobb hatás elérése végett, majdnem minden ily készüléknél rúgöszerkezetekalkalmaztatnak. A rúgókészülékek vagy egyszerű tttskók, vagy földhányások, vagy rugó-fák, vagy rugó-deszkák, vagy aczélrúgúk, vagy egyszerű ütközők, vagy végre egész állványok. Hogyan nevezik s mi czélra szolgál, ama nagyrészt csavaros szerkezet, mely a nyomattyú fejére alkalmazva, szokott l e n n i ? A f o r g a t ó , vagy mint másképpen is nevezni szokás a f ú r ó f e j e , a rudazat és a nyomattyú közötti közvetetlen kapcsolatra és arra való, hogy segítségével a rudazat, a kívánalomhoz képest, rövid darabbal könnyen é3 gyorsan meghosszabbítható legyen. Szerkezete vagy egyszerű, vagy csavaros lehet (lásd 64., 65., 66-ik kép).

64. kép.

(iö. kép.

66. kép.

IVlelyek a fúrórudazatnak, a fúrtlyukba való bebocsátására és abból való kivonására szolgáló készülékek? A fúrörudazatnak a fúrtlyukba való bebocsátására és abból való kivonására szolgáló készülékek: a hajtófcészülékek, a fúrórndazat felfogására szolgáló

57 készülékek, a kötélkorong, a fogas, a fúrótorony, a szorítok, a fúróvillák, a csavarkulcsok, a kormányzó-rudak és a tisztítócsövek felvonására szolgáló készülékek. Mire valók a hajtókészülékek ? s milyenek?

A hajtókészülékek a fúrórudazatoknak a fúrílyukból való kiemelésére és abba való lebocsátására szolgálnak. A leggyakrabban használt hajtóerő a gőz; vizet mint hajtóeró't csak nagyon ritkán, s csak akkor szokás használni, mikor az, a mélyfúrás közelében elegendő eséssei rendelkezésre áll. Az állati erő használata nagyon korlátolt. Hol állati erő használtatik, járgányművek alkalmaztatnak. Minden hajtókészülék áll: 1. a haj tógépből, a hozzátartozó görönddel és fékező szerkezettel; 2. a hajtókötélből, melyhez a rudazat felfogására szolgáló készülék tartozik; 3. fúróállványból éa kötélkorongból és 4. a rudazat felakasztására szolgáló fogasból. A legegyszerűbb hajtókésxülék a kankarék vagy vitla; használtatnak e czélra különben még kötéldobok, bobinák, küllős- és más szerkezetű hajtókerekek. járgányok, fékkészülékek, álló-, fekvő-, iker-, oscilláíó gőzgépek, lokomobilok. és hydrauiikus motorok. Kisebb mélységeknél a kankarék, nagyobb mélységeknél a többi gépek egyike-másika vétetik használatba. Mit kell a hajtókötelekről különösen megjegyezni?

A h aj t ó k ö t é l csekélyebb mélységekre lehatoló fúrásoknál körkeresztszelvényű, nagyobb mélyfúrásoknál szalagalakú szokott lenni. A kü-

Lelök anyagja, kender, vagy ön Lőtt aczél. vagy aloe-rosL. A fúrásnál használt kötelek és lánczok különös szerkezettel nem birnak, anyagjuk azonban igen jó minőségű kell, hogy legyen. A légbéliek behatása ellen való megvédésük igen ajánlatos. Körkeresztszelvénynyel biró, kátrány ózott kenderből, aloe-rostból, vas, illetve aczéldrótból készült s különösen tisztításnál használt fúró-, vagy hajtókötelek átmérőjének méretei: (V005— 0-01—-0-015—0'02—0-04 m között váltakoznak. Hosszúsága a kötélnek természetesen a fúrílyuk mélységétől függ. Kenderből készült kötelek használat előtt zsírral, vagy szappannal bedörzsölendők; drótkötelek beczinkozése igen ajánlatos. A kötelek feicsavarltása alkalmával különösen arra kell ügyelni, hogy a felcsavarodó kötél, a már felcsavart kötélsorról le ne pattanjon, mert ezáltal, nagyobb megterheltetés alkalmával, igen veszélyessé válható lökések, ütések keletkezhetnek. Elszakadt kötelek összefonásánál, a födés 0'5 —l m kell hogy legyen. Szalagalakú fúró- és hajtókötelek, vagy aleorostból vagy aczéldrótból készülnek. Nagyon ajánlatos, egy tartalékkötelet mindig készletben tartani. Kötél helyett lánczot csak nagyritkán használnak. Mire kell ügyelni a kötél és fúrórudazat egymással való összekapcsolását illetőleg?

A. k ötéi- és a fúrórudazat egymással való összekapcsolása könnyen és gyorsan kell, hogy megtörténhessék. A rudazat, vagy közvctetlenül beakasztható, - - a kötélhez szilárdan odacsaLolt, - horogba, vagy egy közbeigtatoü, forgatóhoz csavartatik és evvel együtt akasztatik a kötél horgába. A, gömbölyű kötelek és a horgok szilárd összeköttetésére, kötél-, vagy horogzárak hasz-

58

59

imitálnak. Legjobb kölélzár, gömbölyű kötelek számára a K o r l i'i m-féle (67. kép). — A k ö t é 1f o r g a t ó , a rudazatot a kötéllel vagy lánczczal

67. kép.

KortütoL-féle kítdlüár.

. kép.

ügy kapcsolja össze, hogy az foroghasson, a felső részek azonban nem. Kötélforgató és rudazat kapcsolására, csavarzárak szolgálnak. Szalagkötél és horog összecsatolása behajtás és pántolás útján történik (68-ik kép). Mi czélra szolgálnak az akasztó horgok? hol használtatnak? Az a k a s z t ó h o r g o k , vagyis az ö k ö r Iá b-nak nevezett fogókészülékek, a fúrórudazatnak a fúrtlyukba való lebocsátására és onnét való felvonására szolgálnak, s a hajtókötélnek a fúrótorony kötélkorongjáról lelógó végéhez vannak erősítve. E készülékek, vagy csavartokszerű szerkezetek, melyek használat esetében, a fúrórúd orsójára rácsavartatnak; vagy horgok (ökörláb) melyek a fúrórudat az orsó alatti akasztéknál fogják meg. Úgy amazok, rnint emezek is. szabadon foroghatólag vannak a kötélhez erősítve,

mert csak így leheí, a rudazatrakatok megkívánt össze- vagy szétcsavarását, a kötélnek káros elcsavarása nélkül végezni. Mily szerkezetek hasznáttatnak az akasztó horgokon kívül még, afúrórudazatnak a fúrtlyukba való lebocsátására vagy onnét való felvonására ? A furórudazat a fúrtlyukba való lebocsátásának és onnét való felvonásának megkönnyítésére, az e czélra szintén használható akasztó horgokon kívül, még fúró-villák, fogó-ollók és fúrószoritók is használtatnak. A f ú r ó v i l l a az. egyes fúrórészek akasztókai alá helyeztetvén, azoknak, a fúrtlyukba való beillesztése, vagy abból való kivonása alkalmával támasztékul szolgál. Mindig a legjobb vasból s oly módon készül, hogy egyrészt a fúró egész súlyát elbírhassa, másrészt pedig hosszúsága a fnrtlyuk átmérőjét meghaladván, ebbe bele ne

69-ik kép.

F ü r ó

70-ifc kép.

71-ik kép. F o g 6- o l ló.

eshessen, végre pedig szárai között bármily mérettel biró fúrórúd helyet találjon. (69-ik és 70-ik kép.) Ujabban a jelzett czélra többnyire a f o g ó o l l ó t (71-ik kép) használják. A f ú r ó s z o r í t o k arra valók, hogy a működés közben a külön eltört rudazatot a fúrtlyukba való leeséstől megóvja; sok esetben tehát még az akasztékot is pótolja. Két szára, egy csukló körül

61

60

forogható; e mozgó szárak s z é l n y i l ó karjai, szo-

7

3-Ik kép.

73-ik kép.

74-ik kép.

ritó csavar segélyével összefoghatok; a rudazat a karok bevágásaiba belei ü i k s az összeszoritható szárak által fogva tartható. A fúró szorítok vagy 7;j-ik kép. vasból (TL 7;1 és 74-i k V ű l- ú s a 0 r i t, t'l kép), vagy fából (75-ikkép) készülnek. Kisebb méretekkel biró fúrószoritók, néha mint kormányzórudak* is használtatnak. A hajtókötelek tárcsáiról röviden mi jegyzendő meg? A hajtókötelek, a kötéldobokról, a f ü r t » állványok (vagy fúrótornyok) legmagasabban fekvő pontján, és a fúrüyuk szájnyílása fölött, p o n i o s a i i függőlegesen elhelyezett k ö l é 11 á r c s á k o n, k ö t é l k o r o n g o k o n mennek á t . Kisebb m é l y fúrásoknál egyszerű fa-, vagy vascsigák is megfelelnek; nagyobb mélységekre leható mélyfúrásoknál azonban," valóságos kölélfárcsák vagy kötélkorongok alkalmazandók. Mik szolgálnak a fúró rudazatának, és az egész fúró szerkezet egyes részeinek összeállítására és szétbontására? A fúrórudazatának és az egész fúrószerkezet egyes részeinek összeállítására és szétbontására, különféle c s a v a r k u l c s o k szolgálnak.

A szétbontott fúróruclazat-rakatokka! való elbánást illetőleg röviden mit kell t u d n i ? A szétbontott fúrórudazat-rakatokat, nem szabad a falnak neki támasztani, mert könnyen meggörbülnek. Ozélszerübb ha felakasztatnak. Felakasztásukra f o g a s o k (76-ik kép) haszAHK kép. náltatnak. Mi czélra szolgálnak a fúróállványok vagy fúrótornyok ? mily anyagból készülnek s m i l y szerkezettel bírnak ? A f ű r ó á 1 1 v á n y o k vagy f ú r ó t o r n y o k olst"isoi-b;ui a luíjlókötcOek vezel.ésórc szolgáló tárcsák felvételére szolgálnak. Leggyakoribb alakok a fából vagy vasból való, két-három- és négylábú fúróállványok; a fúrúházak és a ía- vagy vasszerkezetű fúrótornyok. Legegyszerűbb a fából készült, háromlábú fúróállvány. A fából készült háromlábú fúröállvány három, egyenlő hosszúsággal bíró, faragatlan fenyőfa törzsből készül, melyeknek vékony sudárvégei, fenL vaspánt, vagy szegek, vagy csavarok segélyével cgyesíítctnek. A lábak alsó vastag végei, vagy egyszerűen a földön, vagy talpgerendákon nyugosanak. Szilárdan való állásuk, összekötő deszkáknak, vagy gerendáknak falszegezősó által biztosíttat! k. A kötéltárcsa, a háromlábú állvány felső végéhez kötött kötélre vagy lánczra akasztott horgon lóg. Hogy a kötéltárcsa könnyen hozzáférhető legyen, az egyik szálfa helyett létrát használhatunk, vagy pedig oly szálfát alkalmazhatunk, mely 2— 3 dmnyi közökben átfúrva, átdngott, kétoldalt l — 2dm-re k i á l l ó , vas- vagy farmiak segélyével, létrává alakíttatott át. Igen czélszerünek bizonyult az állvány oszlopaira, ember magosságban, összekötő-gerenda-

63

62

kát erősíteni, ezekre pedig deszka^adlót rakni. A hajtókötél felvételére szolgáló kankarék (villa), ily

77-ik kép.

Híiro raliba, fiból kísíllt fúróillvinj.

egyszerű fúróállványoknál, rendszerint az állvány oszlopaira erősíttetik. Az egyszerű fúróállvány ma-

gossága 4—8 m lehet. Az* elérliető mélység, a 100 m-t alig haladja meg. Hogy a m u n k á s o k az idő viszontagságai ellen védve legyenek, az állványoszlopok k özei, egy-, két, vagy min da háromoldalon bedeszkázhatók. Hasonló szerkezettelbírnak a négylábú, fából készült fúróállványok is, csak hogy az itt beépítésre kerülő szálfák rendszerint, meg vannak bárdalva. (78-ik kép). Kétlábú fából készült fúróállványok ritkábban használtatnak. Vasból készült fúróáliványoklegegyszerűbben gázvezető es övek78-ik kép. ből állíttatnak Fából kcäszült, négylábú fúróállviuy. össze. A cső-, vekbe alul csúcsok csavartatnak be; felső végükön való összekapcsolásuk, csuklók segélyével történik (79. kép).

Fúrótornyok és fúróházak, faépítmények, melyek egy négylábú, a kötéltárcsa felvételére szolgáló toronyszerű részből és a hajtókészülék, nyomatt y ú s egyéb fúróberendezések, továbbá az esetleges kovácsműhely, rakóhelyiség, munkás lakószoba és irodahelyiség felvételére szolgáló épületből áll. A torony s a hozzátartozó házszerű épület be van deszkáivá s be van födve. A fíirórudazal, tisztítócső ki behordhaíására, a toronyrészen, egy keskeny s lehetőleg alacsony ajtónyílás hagyatik. A torony csúcsában felakasz79-ik kép. tott kötéltárcsához Vasi 61 készült háromlábú fűróállvány. létrák vezetnek (80. és 81-ik képcsoport). A kovácsműlielynek felszerelése lehetőleg egyszerű, de mindénesetre olyan kell, hogy legyen, hogy benne a rudazatot legalább hegeszteni lehessen. Rakótárt csak nagyobb, előreláthatólag sok időt

80-Ík kép.

Kézzel való míílyt'iíró bnrencleEéselikel felszerelt fárótoroti

81-ik kép.

Gőzerővel liajtott füróeKtígclrtel felszerelt fúrótorony.

67

66

kívánó mélyfúrásoknál szokás építeni. A munkáskunyhó, ház, vagy tanya, az alkalmazott munkások háló-, pihenő-, melegítő helyiségét képezi. Czélszerű benne egy kis konybahclyiséget is berendezni. Irodát csak nagy jelentőséggel bíró mélyfúrások fúrótornyaihoz szokás csatolni.Az iroda, a fúrómester hivatal-helyisége; itt vezeti a fúrásnaplót* itt helyezi el és rendezi a fúrás-próbákat. Fúróházak és fúrótornyok, a fúróállványoknál azért czélssserübbek. mert a gépeket és munkásokat a-/, idő viszontagságai ellen jobban megvédik, min L ezek. A f ú r ó aknáról mit kell röviden megjegyezni? A f ú r ó a k n á k régebben nagyon gyakran használtattak s arra valók voltak, hogy a fúrótornyok magasságát kisebbre lehessen vonni. A fúróaknák a mélyfúrás kezdőpontján mélyíttettek le. Tágasságuk csak annyi volt, hogy bennök egy munkás könnyen elfért; magasságuk pedig csak annyi, hogy a fúrtlyukhól kiemelt rudazatszakaszok, az akna oldalaihoz hozzátámaszthatók voltak. A fúróakna mélységét illetőleg, még különösen az áttörendő kőzet minősége és szilárdsága s a talajvíznek állása is mértéket szab. Nagyon mély aknák, ma a ritkaságok közé tartoznak s alkalmazásuk csak gőzerőre berendezett mélyfúrásoknál és itt is csak akkor, okadatolt. ha á gőzkazánokat tápláló víz, csak nagyobb mélységekben fakasztható. Ilyenkor a víz tükre fölött egy állványt (padozatot) kell alkalmazni, melyen a kormányzórúd kezelője biztosan állhat, biztosan mozoghat. A fíiróakna, vagy keretes * L. alább.

ácsolatlal. vagy falazat segélyévei biztonosítíatik. tíz méter mélységgel bíró fúróakna és 23 m magasságig mognyujtott fúrótorony, 30 m hosszú fúrórudazat felvételére szolgál. Mélyaknák, a kormányzórúd kezelőjét, Léi idejében is kellőleg megvédik. Az akna alsó részében rendesen szűkebb, mint torkolatjánál. A felső rész tágabb volta, a rudazat össze- s széícsavarására szolgáló csavarkulcsok kényelmes kezelhetése miatt kivánatos. M i b ő l készül srnire szolgál az irányitócsó',s hogyan történik az irányító csőnek beépítése?

Az i r á n y i t ó cső, vagy i r á n y cső, vagy fából, vagy vasból készül. Hosszúsága rendszerint l—3 m, tágassága pedig 5—S cm-rel nagyobb, mint a fúrdyuké. Az irányi töcső, a fúrtlyuk függőleges irányban való megkezdésére szolgál s tulajdonképpen nem egyéb, mint egy •csőalaku vezeték. A fából készült, cső vagy egy, vagy két egyenlő s ekkor a hosszúság-tengely irányában pontosan összeilleszthető részből áll. Kezdetleges, alsóbb-rendű fúrásoknál az irányitócső, a talaj kiválasztott helyén kiásott mélyedésbe, mérőón segélyével, pontosan függőlegesen beállitíatva, erősen bedöngölteük. Kúróaknában az irányiíócső, az akna talpára állítiatik, vagy itt, bpásatik; függőleges módon való megállása pedig támasztó gerendák által biztosittaük. A fából készült irányító csövek, alul erős vasazattal, vagy aczélozott saruval láttatnak el. Vasból készült irányító csövek, öntött vascsövekből, szegecselt pléhcsörekből, vagy hegesztett csövekből áll illatnak elő. A vasból készült irányitócső i'eszüőgerendák segélyével tartatifc függőleges helyzetben. Ily csövek tágasság mérete legalább oly nagy legyen, hogy a fúróvéső 5*

68 bennük könynyen elférjen. Kibéllelendő mélyfúrások irányító csövein át, a béllelés csövei a fúrtlyukba betolhatok kell, hogy legyenek. Kutató fúrásoknál az irányitöcső, bélleletcső gyanánt is szolgálhat Hová építtetik be a fúrópadozat s mire szolgál ? A f ú r ó p a d o z a t , a fúróakna fölé alkalmaztatik s egyrészt az irányító-cső felső részének szilárdan való megerősítésére; másrészt pedig arra szolgál, hogy a kormányzórúd kezelője rajta biztosan állhasson, biztosan mozoghasson. Az irányító-cső felső nyílása alatt, körülbelül 0'5 m-re, tartógerendák feszíttetnek ki a fúróakna oldalfalai között, ezekre pedig a padozat rakatik. Ha több ily fűrópadozat alkalmazíatik egyazon fúróaknában, az azok között való közlekedés, búvó nyilasok és létrák segítségével történik; a rudazat számára vezető nyílások, azok felakaszthatására pedig hasítékok hagyandók nyitva. Milyen segítőszerek használtatnak, rudazattal, ütve működó'leg ható mélyfúrás közben ? A rudazattal ütve működő mélyfúrás segítő szerei közül különösen kiemelendők: a tisztítócsövek emelő kötele s a kormányzórúd, A tisztító-csövek emelőköteíéről röviden mit kell megjegyezni? A tisztító-esöTck emelő kötele, köralakú keresztszelvénynyel bír; anyagja: vasvagy aczéldrót. vagy kender. Tizenhat mm átmérő elegendőnek bizonyult, még 600 m-t meghaladó hosszúságnál is. A tisztító-csövek lebocsátásának perczenként megengedett gyorsasága 90 m; kiemelésük ugyancsak perczenként számított sebes-

69 sége. ugyanoly mélységnél azonban, a 26 métert nem haladhatja iái. Mire szolgál, hogy kezeltetik s mily szerkezetű a k o r m á n y r ú d ? A k o r m á n y z ó r ú d elnevezését, rendeltetésétől vette. A 'kormányzórúd két íorészböL a fogantyú k árból és a fogókészülékből áll. A fogantyú vagy egy-, vagy két-, vagy négy-karú lehet. Egykaru fogantyú ütve működő fúrásoknál nem (és csak forogva működőknél) használtatik; kétkarú fogantyú ütve működő fúrásoknál alkalmaztatik; négykaru fogantyút, a fúró beszorulása esetében szokás használni, A fogórész, egy fogantyúval ellátott kormányzórudaknál, a vasból készült rúd U alakú meggörbitése által képezíetik. Két fogantyu-

87a-ik kép.

Kűr

87&-iJí kép.

val ellátott kormányzórudaknál. a fogórész, á r ú d közepén fekszik s vagy négyszögü, vagy körszelvényű bevágás alakjával bír, vagy pedig két rész-

70

71

A rudazat eltörése ellen, mily óvóintézkedések teendők? s m i l y szerkezettel lehet eltört rucldarabokat a f ú r t l y u k b ó l k i e m e l n i ? A, r u il a a ti t e l t ű r é s e ellen való óvóinlézkedések küzötl, az első hely kétségen k i v ü l , ;i

leginkább veszélyeztetett csavar, vagy rudzárak, szilárd, erí'ís készítését illeti meg. Ha a rudazat bármi okból mégis eltűrnék, a fűrómesler mindenekelőtt a fúró-rudazatnak ama pontját fogja megjelölni, mely az irányitócső felső nyilasának szélével egyazon szintben (magasságban) fekszik. A megjelölést a rudazatnak lassú, óvatos felvonása követi. Kiemeltetvén a rudazat felső-, ép része, a fi'irtlyukban maradt darab helye könnyen megállapítható. A rudazat eltört részének kiemelésére a f o g ó k é s z ü l é k e k szolgálnak. Fogókészülékek: a fogórudazat, a horogalaku fogó, a kecskeláb, a fúró-fogó, a rugós fogó, a szelepes fogócsö, az egyszerű és kettős körömvas, a fogó-olló, a csavarfogó, a tisztítócső kiemelésére való íogóhorog, a póklábalaku fúró-fogó, Zobel és Gaiski fogószerkezeioi és a nyomózócső. A fogórudazatról röviden mit kell megjegyezni? A f ő g ó r u d az át, a fúrórudazaíhoz mindenben hasonló, csak sokkal erősebb annál. Csavarorsóinak és csavartok]ainak menetei balra vannak vágva.

* »Fúrásközben azt ;i fúrmestenick kezéből kibocsátani nőm szabiid, ha a fúrás jó vagy rossz folyamatait mindenkor bizton meg akarja ítélni. Külömben a fúrónak, minden zuhanás utáni forgatása szükségeltetvén, hogy a fúrásvég kőzete mindég más helyütt, vájatassék, ezen műtét előidézésére is a kormányrúd" szolgái. B'eladatának rnegfelelőleg oly szerkezetűnek kell lennie, hogy egyrészt a külön lévő rudazat mindenik pontján a lehető legkisebb idővesztesség nélkül alkalmazható s arról le is bontható legyen, másrészt pedig kezelése kevés erőmegfeszltésbe keriJljiin,* ** Z s i g s a o n d - y V i l m o s , u haxai mélyfür&azat megalapitója, a rudazattal ütve mílködű mélyfúrás zavarairól

értékelvén,akövetkezűket mondja: A fúrás üzeriiealaLl,sokféle íikadály és baleset a i l l u i f j a eli'i magái: ének i'lháril.ása nélkül pedig, a fúrtlyuk továhh-niélyitése lehetetlen. Fúrászavarok keletkezhetnek: tűrések folytán, szöglyukak képződése által, a fúrtlyuknak a -függőleges 1 iránytól való eltérése következtében; az által, hogy a fúró beszorul s végre a f ú r t l y u k oldalainak beomlása folytán. A váltó-olló feltalálása óta, a f ú r ó r u d a z í U e l t ö r é s e a ritkaságok köxé tartozik. Mégi« előforduló ily esetek, főképpen a zárórészeket, még pedig ezek, csavarorsóit é r i k . S z ö g l e t e s f ú r t l y u k a k , kő/.öiiséges véső-fúró hasznalata mellett, a kormányzórúd helytelen és iigycLlen kezelésének lehelnek következményei. Mihelyest, u kornn'niyzün'id 1'orgalása igen

bői álló zár állal képeztelik. Négy karral biró kormányzórudaknál. a fogói'ésn egy vaskereszt állal képeztelik. Szilárd megfogása a rúdnak, csavar vagy ékszerkezetek segítségével történik. (A konnányzórudak legszokásosabb alakjait 1. 8'2., 83., 84; 85., 86., 87-ik képekben.)* Milyenek lehetnek a rudazattal való mélyfúrás alkalmával felmerülhető zavarok? Ama fúrászavarok, melyek a rudazattal ütve működő mélyfúrás alkalmával felmerülhetnek nagyrészt vagy beszorulások, vagy törések.** B e s / o r u l á s o k keletkeznek: ha a véső váltogatása, forgatása nem történt egyenletesen; ha a kőzet keménysége igen változó volt; ha a szabadon eső rész ferdén állóit vagy nem vezettetett függőlegesen és végre, ha a fúrtlyuk oldalai omlékonyak. Á r u d a z á t e l t ű r é s e m a ritkaság számba

megy.

Milyen a horogfogó, s hogyan kezeltetik?

A, h o r o g f o g ó egy erő* rúd alsó végét képező, csavarmenetszemen meghajlított patkóaSakú fögökészülék, mely eltűri rudak, vagy fúrók akasztékaiba bekapaszkodván, azok felvonásai lehetővé teszi. Kezelése a következő: a horogfogó, csavartokja segítségével a fogórudazathoz erősíttetlk s evvel együtt, a f úrilyukba lebocsáttatik; itt az elLört rudazat mentén egy darabon vigyázva letol atik, hogy azután lassú mozgással addig forgattassék, míg a horog, a rúd eltört darabjai, körülfogva, lassú megemeltetése u ián, an akasztók alá kerüljön. Nagyon fontos, hogy a hajtőkészülék i l y e n k o r igen lassan és igen egyenletesen m ű k ü d j é k . mert a legcsekélyebb rángatózás is, a legnagyobb bajnak, új töréseknek, de még a mélyfúrás lükéletes felhagyásának is lehet okozója (L. a 88.. 89., 90 és 9l-ik képeket). Akecskelábnak nevezett fogó-készüléknek m i l y e n az alakja és használata?

A k e c s k e l á b , a fogókészülékek leggyakrabban hasznáil. alakja, Egy négyzetes keresztszelvénynyel bíró, felül akasztókkal és csavarorsóval elnagy körívükben t ö r t é n i k , a fi'irtlyuk talpn i l l o t v o , a fúróv e j; liilpkíizete n é m e l y ponton sérU'Llen marad és oly szögletes-lyukaknak, szöglyukaknah nevezett mélyedének keletkeznek, nie]veknek kikerekitcse n é l k ü l , a mélyfúrás tovább folytatása lehetetlenné válik, [la a ínrtlyuk talpát, kölünboző keménységgel bívó. különbijzű kőzetek képezik közönséges véső-fúró használata mellett, a legügyesebb rúröinesíeren is megeshetik, hogy szögletes lyukat kap. A f ú v í l y u k n a k az egyenes vagy f ü g g ő l e g e s iránytól v a l ó e k é r é s é n é k uka, a vezeték meglazulásában, rossz szerkezetek íilkalmazásában. a nyornattyi'i h e l y í e l e n járásában, az áthatolandó kőzetrétegek változó szilíirds á f i á h a n . vetődések és csús/.íis-lapok Kavaró hatíiNÚbitn s vi'^ri 1 i i l i h a n keresendő, hogy lágy kőzet- vagy ;i(;yiii!rétegfikben szilárdabb, kmin bütelepült kotliirtibok l o n l u l -

l álon. rúd alul, kettős horoggal van felszerelve. A rudazatnak vagy a vésőnek, akasztóka fulOU való eltűrése esetében aJkalinaztatik.EHürl. rudak vagy vésők kiszállítása végett, a fogórudazatlal egyesíttetvén, óvatosan és oly módon iltesztelik be a f u r U y i i k k i . , hogy alsó s/éle mindigérje annak oldalait. A legnagyobb ritkaságok közé tartozik azon eset, hogy a keeskeláb horog-szárai, a rúd eltűrt darabjait körül nem zarják.(L.a92-ik képet). 88—9l-ik k é p . !)2-ik kép,

u

.:\.: l . ! l ,

nak elő. A d í r ó n a k és r u d a z a t á n a k , a f ú r t l y u k b a v a l ó b e s z o r u l á s a : vagy szögletes lyukak képződést) folytán, vagy a vésőnek elkopása következtében, vagy a t'úrtlyuk alsó részének a véső elkopásával járó megszükülése folytán, vagy az oldalok Leomlása következtében vagy sok más, előre nem látható okból történhetik. A fúr ti y u k o l d a l a i n a k b e o m l á s á b ó l e r e d t f ú r á s - /. a v a, r o k, rés/Jut az átfúrt kőzet- s fiildrelegek laza. ornlékony voll ú i n i l r kovi.'l.ke/tnényci; rós/.inl az állal keletkeznek, hogy az. a f ú r t l y u k b a n fii.kasxtotL, vagy abba bevezetett ví/,, l'oiylono.san rombol és old, az old;ill';il;ik;i.l. ki- és aíámoasa, M, k ö x e l e l l'oíiiztalja s h u l l á i n z i ) mo/gása által beomlasztja.

75

74 Mit j e g y z ü n k meg a fúró-fogóról r ö v i d e n ? A f ú r ú - f o g ó alsó részén, négy rugós; és karnpós karral van felszerelve, meíyek ÍIK eltűrt rudazat akasztékának megfogására volnának rendelve. Nem igen megbízható azonban, tnerL nehezebb t-úddavabok felvonására már azért sem alkalmas, mivel ezek, a kampós karok közül igen. könnyen kikapcsolódnak. Ujabban gyűrűt szorítottak a rugós karukra, melylyel az egyszer megfogott rucldarab biztos megtartását czélozzák. Ez sem vált azonban be. M i k o r használnak rugós fogókat, eltört rudazat daraboknak a f u r t l y u k b ó l való kivonására?

A r ú g ó s - f o g ó csak kis mélységeknél és csak csekély síilylyal bíró türt-tűrórud-darabok kivonása esetében használható. Szerkezeié egyszerű. Csavarorsóval ellátott villához egy rövid pléhhenger van erősítve, melynek aísó nyílása, karimájának belső széléhez kél-, vagy négy, a henger középpontja felé hajló erős lemezrűgó van szegecselve. Ha az eltört rúddarab a lebocsátott csőbe beleíalál. a rugók a súly és ütközés behatása alatt kissé engednek s az akaszfékok alatt ismét bezárulnak. A fogókészülék megemeltetése esetében, az oltört véső-, vagy rúddarab egész súlyával, az akasztok alá szorult rugókon nyugszik. Rugós-fogók helyett, h a s o n l ó m ű k ö d é s szereppel bíró, r n í l y szerkezet használható még, eltört rúddarabok a f u r t l y u k b ó l való kiemelésére?

A rugós fogóknál jobbak, mert megbízhatóbbak a s z e l e p e s f o g ó c s ö v e k , melyeknél a törékeny rugókat, csuklókon befelé nyíló, a henger középvonalában, a rúddarab fölvételére szolgáló, de az akasztok karimájánál szűkebb, négys/őgii. vagy kerek kimotszésseL ellátott szelepek (csappantyúk) hclyoUcsitik.

Mire használják a körömvasat?

A k ő r o m vas (93 és 94-ik kép) vagy egyszerű, vagy kettős lehet. Leginkább kötéldaraboknak a furtlyukból való kiemelésére szolgál. Ha rúddarabok kiemelésére használtatik, belül, aczéléllel látandó el. ÍVMként használják a fogó ollót? s m i l y e n a szerkezete?

A f o g ó - o l l ó (95-ik kép) mindennemű rúdtöredékek kiemelésére szolgál és két főrészből, egy ollóból és egy harangból áll. A. harang az olló száraira rátolható. A harang szárai felül, négy zetes keresztszclvénynyel bíró rúdban egyesülnek, ez pedig akasztékkal és a fogórudazattal való Összekapcsolást közvetítő csavarorsóval van ellátva. Az olló szárai fent, egy fel-alá tolható karikába vannak beakasztva; alul élesen fogazottak. Ha a harang rúdja felháza tik, az olló. szabadon mozgó karikájával együtt 93 ik ké leszáll; ha pedig le- ' P M'-'lc feép. 95-ik kép. bocsáttatik, akkor K ó r o m , , , s. F^-M. . az olló és karikája felemelkedik. A karika járásának határa felül egy szegecs, a hű pedig a harang szárainak egyesülésük helyén való tágulása szabja

76

meg. Az ollószárak alsó részei, legjobb aczélból készülnek s felfelé álló éles fogazassál láttatnak el. A fogó-ollónak alkalmazása következő: az olló karikája a szegecshez állíttatik, a szárak nyitva tartása végett pedig, fogazott részük közé : egy faléczecske szoríttatik; az ilyképpen felszerelt készülék erre, a fúrüyukba óvatosan bebocsáttatva a rudazat eltört darabját megfogja ütni, miközben a lécz, a rúd vagy véső által kiültetvén, az olló és karikája l ej ebb száll. Ennek megtörténtével, a fúrómester vezénylőszavára, a fogó rudazattal összekapcsolt hajlókészülék lassan mcgindíltatván, a harang felemelkedik, az ollószárak pedig a kiemelendő rúd-, vagy vésfi darab körül zárulnak. Milyen a csavarfogónak nevezett fogókészüléknek szerkezete ? A c s a v a r f o g ó , kúpalakú, felül is nyitott harang alakjával bir, mely belül éles csavarmenetekkel van ellátva. A csavarfogó az eltört fúró- és rúdrészek végeire rácsavartatik. Mivel emeltetnek ki a. tisztítócsövek a f ú r t l y u k a k b ó l , ha akasztékuk alatt törnek le? A tisztító-csövek, ha ' akasztékuk alatt törnek le, f o g ó - h őr o"g segélyével emeltetnek ki, a fúrtlyiikból. A fogóhorog vagy egyszerű, vagy kétágú. Milyen a póklábalakú fúrófogó? s mire szolgál leginkább ? A p ó k lá b ala k ú f ú r ó - fo g ó (96-ik kép), kisebb letört fúró» vagy rúddaraboknak, a fúrtlyuk fenekén "!iwib'íakPü val0 felszedésére s kiemelésére szolgál, «ri.-fcás. A készülék alsó széléhez, póklábszerüen

77

odaerősített vassávak, miután a megfogandó és megemelendő vasdarab alá szorultak, a fúrtlyuk talpán összezárulnak. Nagyobb vastöredékeknek a f ú r t l y u k fenekéről való felszedésére, újabban, mily készülékek használtatnak? Nagyobb töredék vasdaraboknak a fúrtíyukak fenekéről való felszedésére újabban a Z o b e l f é l e v a s f o g ó k (97., 98., 99., 100. sz. képek) használtatnak. E készülékek mint a rajzokból is kivehető két alakban készülnek. Az első alak, mely fúrómagok letörésére és kiemelésére is használható, nagyobb töredék vasdarabok kiemelésére való; egyedüli hibája az, hogy segítségével a fúrtlyuk talpát nem lehet minden pontján megvizsgálni. A készülék egy keretszerű aat állványból áll, melynek (két) karjai, lefelé villaszerűén kihajolnak. A karok összetartására csavarok (b és e) szolgálnak. A karok között egy baifelé vágott menetekkel bíró csavarorsó (d) fekszik, melynek alsó sima végére, egy átlyukasztott (g) ék van ráerősítve. Az alsó (e) csap körül, két (f és /J fogó-olló foroghat. A fogóollók felfelé megvannak hosszabbílva, és végeiken a (g) ék által megfogatnak. A csavarorsó alsó (d) végén egy (i) akaszték van, mely az orsónak forgatása alkalmával az éket megemeli; — a felső (h) akaszték, az éknek a fogókarokról felfelé haladó mozgás esetében való lecsúszását akadályozza meg. A fogóollók, alsó végeiken kapásra alkalmas kampókkal vannak felszerelve, hogy a f'úrtlyukból kiemelendő vastöredéket meg lehessen fogni. Haa íogóollók. lúrásmagok letörésére is valók, a

79

78

kőhengerek kieshelését megakadályoz, pléhlemexckkel vannak burkolva.

!»7. kép.

98. kép.

99.

kép.

il-t'éle vasfoguk.

Zobel vasfogója második alakjában (v, ö, 99. és 100. sz, képet) jobb, czélszerűbb, az elsőnél,

mert a í'úrtlyuk talpának egyes pontjaihoz könnyebben hozzáfér. Mire való a nyomozó cső? A n y o m ózó c s ő egy alul nyitott, belül képlékeny agyaggal kitöltött pléhhenger. mely a fúrtlyukba beakasztva és abba lebocsátva, az eltört fúró- és ruddarabok helyzetének lenyomat utján való meghatározására szolgál. Néha a nyomozó cső alsó nyilasába, fából való dugaszt vernek be. melynek alsó, kissé kiálló lapját sugarasan bevágják. Ilyszerüen felszerelt csövekkel, a fúrüyuk talpán heverő vésölüretek gyakran kiemelhetők, - - ha t. i. a kérdéses vasdarab a í'úrtlyuk talpához többször odaütödő lágyfadugasz rovátkái közé nyomul, vagy oda beékelődik. Szögletes fúrtlyukak mi módon kerekíthetok ki? S z ö g l e t e s f ú r t l y u k a k , a kormányzór ú d n a k és a fúrónak minden ütés után való rázkódtatása által árulják el magukat. Legegyszerűbb módja a beállott hiba javításának, a véső minden ütés n t án való szokásos elforditásának beszüntetése; ilyenkor a véső éle egymásután többször egyaxon helyre esvén, a f ú r t l y u k talpának egyenetlenségeit kisimítja. Nagyon czélszerünek bizonyult azon eljárás is, mely szerint szögletes fúrtlyukak talpa, szilárd kőzetből való törecscsel botemetteiik. Szögletes fúrtlyukak füíes vésőknek használata melle 11 különben soha sem keletkeznek. IWí által ismerhető fel afúrtlyukaknak az egyenes-, vagyis a függőleges iránytól való eltérése ? mi módon lehet a bajon segíteni ? A i ú r l, l y u k ;i k n a k a. z e g y c n e s-, vagyis a függőleges i r á n y t ó l v a l ó e l t é r é s e , a fúró

80

forgalásának nehéz voll» állal, az alsó rudazatnak s vezetéknek gyakori megsérüléséből, végre pedig a véső élei gyakori eltűrése folytán, könnyen felismerhető. Ha ez ismertető jelek a fúrllyuknak az egyenes iránytól való eltérésére engednek következtetni, a fúrás üzeme rögtön beszüntetendő. A fúrllyuk egyenes irányának helyreállítására két mód kínálkozik. Az első eljárás szerint, a fúrtlyuk nagyobb élhosszusággal bíró véső segítségével felülről kiindulva kitágítandó, illetve nagyobb átmérő mellett újból kifúrandó. A második eljárás szerint a fúrllyuk meggörbült része hydraulikus czemenUel kitöltendő s ennek megkeményedése után újból, vigyázva kifúrandó. Mindkét, eljárás hosszadalmas és időt rabló. Mit kell t e n n i beszorult vésők és beszorult rudazatok felszabadítására?

B e s z o r u l v á n a véső, a bajon gyakran már a nyomatlyú lógáztatása és a rudazatra mért ütések által lehet segíteni. Nagyobb a baj, ha a rudazat szorul be. Ilyenkor a legnagyobb türelemmel kell dolgozni s a kiemelésre fordított erői csak lassan szabad fokozni. Nagy erőnek, egyszerre és hirtelen való alkalmazása igen káros következményekkel járhatna. Ha a nyomaityú Iógáztatása, s a rudazatra mért kalapácsütések m:m segítenek, a rudazatot a hajlókötélhez kell kötni; ha ez sem használ, a kormányzórud karjai alá emelőt állítunk s evvel kísértjük meg a rudazat megemelését: ha így sem érjük el a kívánt eredményt, a nyomattyút, a hajtókészülékét és a/, emelőt egyszerre hozzuk mozgásba. Igen konok esetekben, egy 10—12 m hosszúsággal bíró szálfa vastagabb végéhez erősítjük a beszorult rudazat felső, a l Y i r l I y i t k b ó l kiálló részét; a gerenda alá,

81 a riidazallcű v a l ó kapcsolás ho l véhez közel, egy támasztó tüsköt r a k u n k : v é k o n y a b b sudár végi')!1, pedig folytonosan, de ó valósan, növekedő erőfeszítéssel lógáztaljuk. Hosszas ez kitartó m u n k a mellett, végre sikerülni fog a beszorult rudazatot kissé megingatni, kissé megemelni: hibáznánk azonban, ha az emelést siettetni, erőszakolni akarnók; -- sokkal helyesebb az eljárás ha az egyszor már kissé megemelt rudazat, beszorulása helyére visszaszorittaük. meri ez által, a beszorulást okozó kőzetdarabok széLmorzsolhatók, szétlöí'helők, l o e j l l i e l ő k . A leírt eíjárás többször való n v a l o s ismétlése a legtöbb esetben sikerrel jár. Mit k e l l o l y f ú r t l y u k a k biztosítására t e n n i , melyeknek oldalai beomlanak, vagy beomlássál f e n y e g e t n e k ? O l y f ú r t l y u k a k , m e l y e k n e k oldalai b e o m l a n a L vagy beomiással fenyegetnek, k ib é l i e l e n d ő k. A f ú r t l y u k a k kibéllelésének mi a. czélja ? A f ú r t l y u k a k k i b é l l e l é s é n e k czélja vagy az ornladék felfogása, vagy vízben dús rétegi-k víztömegeinek, a f ú r l l y u k b ó l való elzárása lehet. Első esetben elzáró csöveket, utóbbi esetben pedig elszigetelő csöveket h a s z n á l u n k . A f ú r t l y u k a k kicsövezéséröi általánosan mit kell t u d n i ?

A fúrtlyukak kibéílelésére csövek alkalmaztatván, beállításuk kevés költséggel járna, ha a fúrtlyuk ama kőzetrétegét, melyből az omladék származik, egy rövid cső segítségével el lehetne zárni. Miután azonban egy- és ugyanazon fürtlyuk több pontján fordulhatnak elő, omló, tehát kibéllelésre szoruló kőzet- s földrétegek, nagyon természetes, hogy mindezeknek, külön béllelő"(Hflyfúrlis).

K

82 csövek segítségével való felfogása, végre annyira megszükilené a véső, illetve a fúró működő részének mozgásterét, hogy a mélyfúrás üzemének folytatása e m i a t t válnék lehetetlenné. H o g y az e s e t l e g k i bó 11 e n d o f ű r 11y u k l e m e l v i t é s e f e n n a k a d á s t ne s z e n v e d j e n , k e l l h o g y a n n a k n y i l t á t m é r ő j é m á r k e zdettŐl f o g v a e l é g n a g y r a ve tessék s. h o g y a k i b é l l e i é s r e v a l ó csü v e k f a l v a s t a g s á g a . , l e h e t ő l e g c s e k é l y r e s 7 . ab a s s ék. Mi módon eszközölhető az omló-, vagy beomlassalfenyegető f ú r t l y u k a k kibéllelése?

Az omló-, vagy beomlassal fenyegető fúrtlyukak kibéllelése két módon eszközölhető. Az első módszer alkalmazása esetében egy, az omló kőzetréteg alá lenyaló eső úgy bocsáttatik be a fúrtlyukba, hogy az toldó csöveivel együtt, egyrészt alul a fúrtlyuk talpát, másrészt pedig felül, az irányítócsö káváját elérje. Ha a már berakott béllelő csövek sora alatt újra omló rétegeket tör át a mélyfúró, ezen új omlórész is kibélleiendö lesz. Hogy ez megtörténhessék, a régi csősort vagy ki kell emelni, helyébe azonban egy új és a fúrtlyuk talpáig érő csősort kell beállítani; vagy bent lehet hagyni, de egy új sorral ki kell béllelni. Harmadik és negyedik helyen beálló omlások esetében, új meg új béllelő csősoroknak beállítására lesz szükség. A második esetben, a fúrtlyuk, a csősor alatt, szárnyas vésők (füles vésők, tágító fúrók) segélyével tovább lemélyittetik, a csövek pedig felső részükön megtoklatván, a szükséghez képest mélyebbre és mélyebbre tolatnak. Csövek alkalmazása esetében, vagy szegecselt, vagy vont csövek használtatnak. A

83 von L csövek 300 mm-ig terjedő belső nyitott át•rnérővel bírnak. Toldásuk csavarzárak segítségével történik. A pléhből készült csövek falvastagsága, - 104—156 mm átmérő mellett 2'18 mm; 156—183 mm átmérőnél 21)0 inm, 222 mm s nagyobb átmérő mellett 3"ö2—5'45 mm szokott lenni. A csőalakúvá összegöngyölített pléh hoszszúság szélei egymást 40 mm széles szalagban födik. A szegecsek zikzak alakban alkalmazandók; fejeik lelapitandók. A csövek, a fúrílyukba való beillesztésük elöli, csősorokká, csőrakatokká összeszegecselendők. A esőrakatok hosszúsága, a fúróállvány vagy fúrótorony magasságától és az esetleg már beakasztott csövekkel való összeszegecselés lehetőségétől függ. Ha kúpos csöveket használunk, azok egyik vége, kalapácsolás segítségével kitágítandó. Az egymásba dugott csövek karima-szélei egymást 8—10 mm-rel födik. Az összedugás alkalmával arra is kell ügyelni, hogy a hosszúságillesztekék vagy szegecssorok egy vonalba ne essenek. Tokkal illesztett béllelőcsövek, egyszerűen úgy toldatnak össze, hogy az egyik csőre szegecselt tokba, a másik csodarab betolatik, mire ez ős a sok szintén összeszegecseitetik. — Á béllelő1 csövek beakasztására csőszorítók szolgálnak. A -csövek beakasztása közben felmerülő nehézségek va gy olyanok, melyek a fúrtlyuknak, az egyenes irány lói való eltéréséből származnak: vagy olyanok, melyek a fúrtlyuk oldalainak beoinlásával függenek össze. — Az első helyen említett zavarok a^esövek átmérőjének kellő megválasztása által hárittatnak el; az utóbbiaknak hatása a megakadt csöveknek ismételt felemeltetése és lebocsátása. • - esetleg forgatása által szüntethetők •meg. A fúrtiyukak kibéllelésére szolgáló csövek 6*

85 bizonyos körülmények közöli kiváltás alá kerülnek és kiemelendők lesznek. Be nem szorult béllelőcsüvek, kötélre akasztott csfíszorítók segélyével rendszerint könynyen kiemelhetők. Erősebben beszorult csövek kiemelésére csőemelők és cső-fogóK szolgálnak. Néha az is megesik, hogy a beszorult csövek, kiemeltetésük előtt szétvágandók, szétfűrészel endők. Miként történik az omló-, vagy beomlással fenyegető k i s e b b jelentőségű kutató fúrt lyukak kibéllelése?

Kutatásczélokra szolgáló mélyfúrások omlófúrtlyukainak kibéllelésére néha az agyaggal vagy betonnal való kidüngölés. burkolás elegendő, megjegyezvén azonban, hogy ez eljárás csak akkor sikerül, ha az omlás azonnal észrevétetett. Az agyaggal való kidöngölés esetében, a fúrtlyuk talpa és alsó része jól átdolgozott, dagasztott, taposott képlékeny agyaggal töltetik ki. — mire a rudazat vésőíúrója, buzogányfúróval (101-ik kép) cseréltetik fel. ez pedig az agyagba beszoríttatván, abban forgatlatik. Az ülések ismétlése következtében, az agyag a fúrüyuk oldalainak hasadékait kitölti, azokhoz hozzátapad és további beomlásukat megakadályozza. A fúrílyuk így kibélleit része alatt, a fúrás, új omló helyig akadály nélkül folytatható. Nagyobb V—^ biztonság ily eljárás mellett azonban, 101. kép. különösen vízzel telt fúrtlynkakban, már Buzogány- az agyag könnyeken való feloldhatósága miatt sem érhető el. Jobb ilyenkor a betonírozás. Ez éppen úgy történik, mint az

agyaggal való kibéilelés. Ha az oldalok beomlása csak később vétetett észre és a fúrtlyuk már az omló rész alá is lemélyítetett, a betonírozás és agyaggal való bedöngölés elölt a fúrtlyuk alsó része, hornokkai töltendő' ki. Hogyan történik a csöveknek összeszegecselése ? Ö s s z e s z e g e c a e l é s e a csöveknek, egyik végükön felhasilott szegecsek és a csövekbe dugott üllők segélyével történik, Mi által t ö r t é n i k a f ú r t l y u k a k n a k a kicsövezésre való előkészítése?

A fűrtlyukaknak. a kícsövezésre való előkészítése, sok esetben, szárnyas vésők, tágító-fúrók alkalmazása útján történik. A t á g i t ó - f ú r ókn a k , két alakja szokásos. Az egyik alak a fúrtlyuknak felülről végig le való kitágítását engedi meg: a másik alak pedig oly szerkezetű, hogy a fúrtlyuknak, a már beépített béllelő cső alatt való kitágítását teszi lehetővé. Az első czélra koresztalakú vésőfúrók, vagy oly füles véső-fúrók szolgálnak, melyek vágó éle közepén meg van szakítva. K i n d t á g i t ó-, illetve e g y e n g e t o - f u . r o * j á n a k (102-ik kép) nyele négyszöges, mely alul félgömbös- kivájt-, oldalas nyílásokkal (s) ellátott (o) buzogányszerű működő részszel van felszerelve. A fúrásiszap eltávolodását lehetővé tevő (s) nyílások közei, vágóélekként (i) vannak kiképezve. - - Hol a fúrt- 1{p feé lyuknak, a csőrakat alatt való ki tagi- j^tngM-, tása válik szükségessé oly fúrószerke-wengets-faréja. zetek alkalmazandók, melyek a béllelö-csövön akadály nélkül áttolhatok, illetve áthúzhatok, s

86

csak akkor működnek tágitólag, ha a esőből már a ki nem béllelt fúrüyukba kiléptek. Leghasználatosabb ily fúrószerszám a K i n d - f é l e u t ó f ú r ó (103. sz. kép), melynek főalkotó részeit, két (nn1) aczélozott vágóélekkel biró csuklóban járó két (c ej szár képezi. Ha a szárak között fekvő (a) ék, az ék rúdjának (b) végéhez kötött kötél segélyével í'elhúzatik, - a szárak szétnyílnak és működésre készen állanak. Hol alkalmaztatnak elszigetelő-csövek, s mit kell alkalmazásukról röviden megjegyezni ? Az e l s z i g e t e l ő - (izoláló) csövek, főleg sósvizek és Petróleumforrások feltárására szolgáló mélyl'úrásokbn használtaínak és vagy fából vagy hengerelt vaspléhből készülnek. A fából- való elszigetelő csövek nagyrészt tűlevelű fák sudár103. kép. torzséból kíturás-, illetve (két részúr6 ' bői állók) ki vajas úLján állíttatnak, elő. A toldás-helyek vagy illcsztésvagy vaspántokkal való födés úlján (esetleg még kátrányozott kenderibnalok közbefektetésővel is) tömíttetnek (1. a 104-ik sz. kép). Pléhből készült elszigetelő-csövek illesztéshelyei csavarmenetesek. M i l y e n szerkezetű csőemelök és csőszontók használtatnak legi n k á b b a mélyfúrás gyakprlatá104. kép, bán,béüeléscsövek kiemelésére? Elszigetelő.^. A csö'emelők. illetve csőszorítók, vagy a csőrakat alsó szélén, vagy a csövek bel-

87 sej ében működnek. Főkövetelése minden jó csöszoriíónak. hogy a csó'rakatokat szét ne szakítsa s, hogy a esősorokat lehetőleg mélyen fogja meg. K i n d c s ő s z o r i t ó j á n a k főalkolórészét egy. a rudazathoz erősíthető négyzetes vasrúd képezi, melyre egy vaskörte van ráhúzva. A rúdon egy felalá tolható gyűrű s ezen rugós kar van. melyek kifelé fogazottak s egy másik gyűrű által össxeíartatnak. A körte fölhúzása esetén, a rugós s karok, a cső felé szoríttatnak s azt megemelik, feltéve természetesen, hogy a csőrakat nincsen túlságos erősen beszorulva. Ilyenkor a körte lebocsát- , ható s a karok felszabadulnak. K ö h- 105-ik kép. l e r e s 6 f o g ö-s z e rk e z e t e (105-ik erl kép), a felhúzandó csőrakatban mind- " addig lebocsáttaük, míg annak ollószárai, kampóikkal, a legalsó csődarab karimájába be nem kapaszkodnak. A gömb. a felvonó kötél felhúzása alkalmával, a szárakat széttolja és a cső karimáján, a fogókarok kampóin függve. a fortlyakból kihúzható. Melyik a legbiztosabban működő csó'vágó készülék? A legbiztosabban mfíköcJő csővágó készülék: F a u c k c s ó ' v á g ó j a (106-ik kép). Ennek íoalkotórészét egy igen éles kés képezi, mely a csavartokkal ellátott íuskö felemeltetése esetében. a cső falához hozzászorul és azt átvágja. A b kar hajlása. a cső tágas- iüe-ik kép. ságálól függ. vwrt csö

89

88 Igen jó szolgálatot lesznek lovábbá még. a csövek függőleges irányban valú elvágására szolgáló fűrészek is (107-ik kép).

A rudazattal forgatva és ütve működő mélyfúrás üzeme. Általános — A fúrás kezdőpontjának megállapítása. — A használandó szerkezel megválasztása. — Ai'úrUyukak méretei: tágassága és űrtartalma. - - Vállalkozó. — Fúróinester — A kormánvzórűcl kezelője. - - Mimkásszemélyzel. — A fúvószerek szállítása. — Előmunkálatok. — A fúrás megkezdése. — A hajtás. — A fúrás. -- A tágítás. — A tisztogatás. — Munkaeredmény. 107-ik kép. csívíigóA mélyfúrás üzemét illetőleg al/'

fír&z, talán mit kell röviden megjegyezni^? A mélyfúrás üzeme, tudományos előmunkálatokra, és gyakorlati keresztülvitelre oszlik.

Melyek, a rudazattal való mélyfúrás üzemének t u d o m á n y o s alapon nyugvó e l ő m u n kálatai ? A rudazattal való mélyfúrás üzemének tudományos alapokon nyugvó előmunkálatai: a. fúrás kezdő pontjának megállapítása, a használandó fúrószerszám s a fúrtlyuk méreteinek megválasztása. A f ú r t l y u k kezdó'pontjának megállapítása mi módon s m i l y alapokon történik? Valamely mélyfúrás kezdőpontjának megállapítását, az illető vidék pontos helyszíni és geológiai megvizsgálása kell. hogy megelőzze. Segítő eszközül a vidék katonai és geológiai "térképei szolgálnak. A kiválasztott helynek tüzetes megvizsgálása mindig elsőrangú, kipróbál! szakerőkre bízandó. Mily k ö r ü l m é n y e k t ő l függ, a használandó fúrásszerszám megválasztása? A fúrásszerszám megválasztása közben több körülményre kell tekintettel lenni. Mindenekelőtt természetesen a gazdaságos beszerzés feltételei tartandók szem előtt, de úgy, — hogy a szerszám jósága és czélszerüsége az

olcsóság által ne szenvedjen. A m é I y s é g szempontjából tekintetbe veendő", hogy 50—100 m-ig H lágy kőzetben még forgó mélyfúrással, 200 m-ig és keményebb kőzetben azonban már csak vésőfúrókkal és szilárd rudazattal lebet r:zéll. érni. Ott, hol igen k e m é n y kőzelrétcgefc átliatolásáról van szó, mindig czélszerű lesz szabadon eső szerkezeteket aJakalnriazni. — 600 m mélységig a F á b i a n félo, 800 ni mélységig a Kínd-féle, rn'ég nagyobb mélységekig való lehatolasokm'l pedig végre a Z o b e l - f é í e szabadon eső szerkezet bizonyult legalkalmatosabbnak. Az á t h a t o l a n d ó rétegek minősége s z e r in t ajánlatos fúrómódszerek: tel é v é n y f öld ben és agyagb a n : agyagfűrókkal való mélyfúrás; h o m o k b a n - , és J s z a p b a n : csőbélieléssel kapcsolatos iszapszedés szelepes fúrókkal; k a v i c s b a n : íszapszcdés tisztító csövekkel és forgó mélyfúrás nagyobb méretű f ú r ó k k a l ; a g y a g i j á n , b a r n a s z é n b e n, t ő z e g í> e n és ín á r g á b a n, ütve működő mélyfúrás iszapszedésse!; m á 11 o 11 p a l á k b a n, közönséges ütve működő mélyfúrás vasukkal és tisztító csövekkel; k ő s ó b a n, A n h y d r i t b én, G y p s z b én, mé szk ö v e k b e n é s f i n o m s 7. e m ü h o m o k k ö v e k b e n , mélyfúrás rnagfiSrök alkalmazása, mellett, (vagy esetleg gyémánttal fúrás *; k ön g 1 o m e r a t o s k ő z e t e k b e n, s d u r v á n s z e m c s é 7, e 11 h o m o k k ö v e k b e n : ti l vő működő mélyfúrás, szabadon eső szerkezet becsatolása jnellett (esetleg kőtéllel fúrásj; s z i l á r d t ö m e g e s k ő z e t e k b e n , G r á n i t b a n s effélékben, ütve működő mélyfúrás fosetleg gyémánttal fúrás); B a s a l t o k b a n , P h o n o l i t o k b a. n. szabadon eső szerkezetek alkalmazása mellett való, ütve működő mélyfúrás; k o v a p a l á kb a n , k v a r c s: i t o k b a n s á l t a l á n i g e n s z i l á r d k ő z e t e k b e n : nagy ütősúlylyal és szabadon eső' szerkezettel dolgozó, rudazatos ütve működő mélyfúrás.

Milyen legyen a fúrt lyukak tágassága?

A fúrtlyukak méretei főképpen a mélyfúrás czéljához alkalmazandók, igen ajánlatos, mindjárt a várható legnagyobb mélységeket venni kiindulás alapul. A f ú r t i y uk a k t á g a s s á g m é r e t é t illetőleg. 5 m mélységig 0'03 m tásasságmérct ajánlható K) » 0-06 » 50 > 0-08 » 1ÜO » 0-13 » 20Ü » » 0-18 » » » * L. alább.

90 800 m mélységig O25 m tágasságméret ajánlható 400 » » " U-3Ü » » BOU » » 0-35 » » 1UOO » » O'ÖO > » » 1200 » > 0-70 s A fúrllyuk kezdő átmérőjét elég nagynak kell venni, hogy esetleg később, a kőzet minőségének változásánál, omlósoknál sth. bélíelés-csövek beakas/tása esetében, az átmérőt, az üzeni rnegakasztása nélkül egyszerűen csökkenteni lehessen. Kútfúrásoknál rendesen tágasabb fúrtlyukakat szokás lemélyíteni, s a íúrtlyuk átmérőjét már 10—20 m mélységekre is Oö—0'8 m-rel szokás megválasztani. Kutató fürások czéljaira. kisebb Lágasságméretek is elegendők lesznek. Minél szilárdabb a közét, minél kevesebb az omlás veszélye, annál szűkebb lehet a fúrtlyuk. Ha a kicsövezés szükségessége már előre látható, a fúrtlyufc tágasságát, a béllelö csövek szokásos méretéhez kell alkalmazni. Hol vállalkozóknak adatik ál a mélyfúrás munkája,, ama legkisebb lágasságméret szabandó ki, melylyel a fúrtlyukiiafc, bizonyos adott mélységben bírnia kell.

Miért czélszeru a f ú r t l y u k űrtartalmának meghatározása ?

A fúrtlyuk űrtartalmának meghatározása különösen azért czélszeríí, mert általa az áthatolt kőzet- és teleprétegek tömege előre megállapítható s mert a fúráspróbák értéke azáltal növekszik, A kitakarított fúrásiszap tömegéből, nedvesség fokának mértéke szerint 30—BŐ0/, (a fellazulás miatt) leütendő, s csak a megmaradt rész veendő a számítás alapjául.

Mely esetekben ajánlatos mélyfúrásokat saját üzemben végeztetni s rnikor czélszeru vállalkozókra bízni a m é l y f ú r á s üzemét?

Ötven méterig lehatoló egyes mélyfúrások legjobban, saját számlára mélyilhetők le. Ha több mélyfúrásnak egyidőben víiló eszközlése, vagy 50 m-nél mélyebb, de 500 m - n é l nem nagyobb fúrtlyukak lemélyítése válik szükségessé, vállalkozók közreműködése fog előnyösebb lenni. Vállalkozókkal kötendő szerződésekben: a fúrtlyuk kívánatos mélységére, - • a fenékátmérőre,, a kicsövezésre, a fúrás befejezésének időpontjára, a mélyfúrás síkeres befezésére vonatkozó szavatosságra, a fizetés módozataira és, a fúráspróbákra vonatkozó megállapodások körülirandók. Ötszáz méternél mélyebb fúrtlyukak csak ritkán fordulnak

91 elő. csak nagyobb vállalatok által kezdetnek meg s azért rendesen saját üzemben méíyittetnek le. Ilyenkor a fúráspróbák vételére nagy gondot kell fordítani s helyes, ha külön próbamester ellenőrzésére bízatnak.

Mi képezi a fúrómester feladatkörét?

A f ú r ó m e s t e r a mélyfúrás lelke. Fúrómester csak józan, megbízható, gyakorlott s minden tekintetben tájékozott ember lehet. Csak praktikus fúrórnuster neveibet magának jó munkásszemélyzetei. Hol a munka, éjjelnappal szakadatlanul folyik, két fúrómestort kell alkalmazni; nagyon czélszeru továbbá, ha minden fúrómester mellé egy helyettesítő adatik. A fúrómester az üzemet megkezdi, megindítja s annak minden mozzanatát szemmel kíséri, hogy a munka állásáról, bármely pillanatban beszámolhasson. Hol próbamesterek nincsenek alkalmazva, a próbavételt, a fúráspróbák számozását és rendezését valamint a fúrásnapló vezetését a fnrómester végezi, A fűrómesler mindig kéznél tart egy krétaclarabot. hogy avval, a rudazaton, a fúrás haladását szakaszonként jelezhesse. Sokszor a fúrómestei 1 a koritíány/.órúd kezelője is lehet.

A kormányzórúd kezelőjének mi a munkája, feladata?

A k o r m á n y z ó r ú d k e z e l ő j e , a fúrórúrl forgatását és fokozatos íejebb- s lejebb bocsátását végezi. Hogy elég hosszú e a fúrórudazat, azt a kormányzórúd kezelője érzi meg legelőbb. Ha az ütések ereje csökken, a rudazat lejebb bocsátandó. Gó'zzei dolgozó mélyfúrásoknál különösen a szabadon eső rész helyes működésére kell, hogy ügyeljen, mert, ha a szabadon eső készülék, az alsó rudazatot, a vésó' mély fekvése miatt már nem foghatja meg, igen heves rázkódtatások állhatnak he a rudazatban, s törések alig lesznek kikerülhetők.

Minő m u n k á s o k alkalmazandók mélyf ú r á s m u n k á k h o z ? Hány m u n k á s kell m i n d e n rendes m é l y f ú r á s n á l ?

A mélyfúrásnál alkalmazandó munkások erősek legyenek, s a nyomattyúkezelők kivételével lehetőleg az asztalosok, ácsok, lakatosok és kovácsok sorából választandók. Kézzel való fúrásnál egy-egy munkaszakaszra

92 10 20 50 100

m mélységig » » » » »

äOU »>

»

l— 2— 3í—

2 munkást 3 » í » 5

5-.1Ü

300 » » 10-14 szokás számítani. Az alkalmazandó munkások száma, különben az eső súJy nagyságától is függ. Tekintve azonban, hogy a rudazat súlyát, nagyobb mélységeknél ellensúlyozni szokás, a munkások szamát, a mélység növekedésével nőin kell túlságosan szaporítani. Gőzerővel működő mélyfúrásoknál kevesebb, munkás kell. mert ÍU a nyomattyúnak kezelése elesik. Ötszáz méterig'lehn toló, gőzerővel működő, mélyfúrás rriunkásszemélyzete4— 6 emberből állhat. Kell ugyanis l—2 kormányzórudat kezelő, l f ű t ő . í kovács és 1-2 segítő munkás. A mimltásszeméívzet fokozatos kiképzése a fórómesler feladatát képezi Mi módon történjék a fúrásszerszámok szállítása? A fúrásszerszám szállítása közben óvatosan kell eljárni, nehogy törések, az üzemet megakaszszák. A rudazatok zárai, a, csavaros részek, a vésők vágó élei szállítás közben deszkák közé fefctetendők. deszkácskák közé csomagolandók. A fúrórudak egyenként, csomagokba kötve szállitandók. A fúrás üzemének tulajdonképpeni megkezdése előtt mit kell tenni? Mielőtt, valamely kiválasztott ponton, a fúrás 'tulajdonképpeni üzemét megkezdeni lehetne, legelőször is a hely megváltása miatt kell a földbirtokossal egyezkedni. Ennek sikeres megtörténte után, a fúrás-helyet ki kell egyengetni, a fúró-állvány vagy fúrótorony alapozását el kell készíteni. Előre kell gondoskodni arról, hogy a fúráshoz szükséges víz kellő mennyiségben rendelkezésre álljon. - mért és esetleg, vízvezetéket kell beépíteni, vagy kutat kell lemélyíteni. Ha a. mélyfúrás választott helye, lakott vidékektől messze f e k ü d n é k , utakat kell építeni, 's minden szükséges építés- s egyéb (fűtő-, kenő-, stb.) anyagot előre kell beszerezni. Mivel kezdjük a fúrás tulajdonképpeni munkáját? A fúrás megkezdése a fúrÓEikna lemélyítésével, s az irányítócsőnek beépítésével kezdődik. Ha az iránvitócső

pontosan függőleges állásáról m e g g y ő z ő d t ü n k , vagy agyagfúróvá), vagy vésőfúróval megkezdjük a munkát. É közben az irányUócsó'vut vagy folyton lejebb-Iejebb szorítjuk, vagy pedig beléjetolt iéllolő-csövek segélyével mindaddig megnyujtJLik, míg szilárd rétegre nem bukkanunk. Hogyan történik a rudazatra erősített fúrásszerszámnak a fúrtlyukba való bebocsátása és abból vató kivonása? r[ Kisebb, 10 rn m é l y s é g e t még el nem é f ú r t l y u k a k ból, a rudazatra akasztott fúrásszerszám, puszta kézzel emeltetik ki; 10 m-nél mélyebbre ható és fúróállványokkai rendelkező mélyfúrásoknál, a rudazatnak s a reá akasztott fúrószerszámiiíik a fúrtlyukba való bebocsátása és abból való kivonása, az állvány (torony) korongján átvetett hrijtókötél segítségével történik, A hajtókötél a kartkarék dobjára csavarodik. A kankurék büjlására emberi-, ló-, víz-, vagy gőzerőt szokás használni. Az itt előfordulbató munkálatok sorrendje a következő: a rudazat, a fúróvilla segélyével leifogat van, az igazító csavar k i k a p c s o l t a t i k s félre állittatík, — mire a nyomattyu feje. ;i f'úi-tlyuk szájnyilasa fölött való helyzetéből félretolandó lesz. A fúrtlyuk szájnyílása eialt.il szabaddá vált. Erre a liajtókötélre akasztott forgató, a rudazatnak legfelső orsójára rácsavartatik, s a kankarék forgatása m e g i n d u l h a t . A kankarék dobjára felcsavarodó, a csigán átvetett bajtókötél a reája akasztott rudazatot megemelvén, a fúróvilla eltávolítható, hogy egy rudazat szakasznak kiemelése után. a fúrtlyukban maradó rudazatrész legfelső akasztéka alá tolható legyen. A visszahúzott, illetve visszabocsátott hajtókötéllel, a rudazat a. villáig, illetve m i n d a d d i g lebocsáttalik. ínig az akas/lék megnyugszik. A z így A fúrtlyukból k i á l l ó s n y u g v ó rudazat zárja, a fúrómester, vagy kormányzórúd kezelője kezeügyében tartott csavarkulcscsal megnyittatván, egy segítő munkás által a fúróaknából kierneltetik; hogy itt félreállitható, esetleg pedig a fogasra felakasztható Jegyen. Miután a forgató erre a kiemelt ruddarabról leesavartatott, a fúrtlyukból még kiemelendő ruddarnb kiálló orsójára rácsavartátik, s a munka ;i leírt módon újból megindulhat. A fúrószerszámnak a. fúrtlyukba való bebocsátásánál a munkálatok megfordiíotl sorrendben követik egymást. Minél szabalosabb és szabályosabb a rudazalszerszátn bebocsátásának és kiemelésének munkája, annál gyorsabb s olcsóbb is. Gőzzel dolgozó mélyfúrásoknál, a szerszámnak és ruda-

'94 /..•iInak kiemelése, s különösen bebocsátása, a hajtókészilI ékeken alkalmazott fékezd szerkezetek segítségével, csodálatos szabatossággal végezhető. Ha a rudazafaak, a fúrllyukba való bebocsátása közben, a fúrószerszam vitgy rudazat, akadályba ütközik. — a bebocsátás rögtön megállilandó s a felvonásra adandó meg a jel,' mire az akadály fekvése s minősége megvizsgálandó. A fúrőszerazáintiak újból való beakasztása esak az akadálynak eltávolítása után vagy csak akkor foganatosítandó, ha a vizsgálat bizonyossá tette, hogy elfordított szerszámmal, az akadály melleit elhaladni lehet. Hogyan kell fúrni? A rudazattal való fúrás munkája más ha forgatva s más, h a ütve végeztetik. A r u d a z a t t a l f o r g a t v a m U k ő d ő m é l y f ú r á a n á L ;i kifárt lágy föld-, agyagkőzettömegek, a fúró által szálliflalnü.k ki a külre, Sok esotbun a fúrás a f ú r t l y u k b a n fakasztó!.!, vix állal könnyíttetik meg, rricrt a víz az áthatolandó tömegekot mujíláíryílja s riíi'ás-is/.njuiak képződését elősegíti. Hol a fúrás maga vizet nem fakaszt, ezt a fúrllyukba be kell önteni, hogy ez által a munka megkönnyítessék, s a. fúrószerszam hűttessék. Igen fontos, hogy a fúrórudazat, a munka.egész tartama alatt, lehetőleg függőlegesen tartassék. Ü t v e m ű k ö d ő r u d a z a t o s m é l y f ú r á s n á l a rudazat megemeltetik, leejletik s a kormányos álta.1 elíordittatik. Váll.óüilókkal s szabadon eső részekkel dolgozó fúrószerszámok, csak fel-le járó mozgást végeznek, £iz elforditást azonban ilt. is a kormányos eszközli; az ütést a szabadon eső rész leesése k í í z b r n végezi A kormányzórúd kezelője, H. fi'u'i'islalp minőségét igen j ó l megfigyelheti, a mi már a véső eifordilasának helyes eszközölhetése véfíi-'ll is i - r m l k i v ü í fonlos. ^zilán.1 k ö z e i n é l n. védőnek elforditása csekélyebb s lassúbb kell, hogy legyen, mint lágyabb közel fajoknál. Visszafelé nem szabad" a kormányzórudal fordítani. Szabadon eső szerkezetek alkalmazása esetében ű:/. elforditást. a rudazat megemelése pillanatában kell végezni. Miután a fúrás eredménye tiszta fúrástalpon nagyobb mint később, (mikor már némi fúrás-iszap is összegyülemkezelt). az emelés magasságát időközönként nagyobbitani kell. A fúrásszakaszok időtartama, a kőzet keménysége szerint módosul. Lágy kőzetben l—2 m mélységig lehet egyfolytában fúrni, s csak azután kell a fúrtlyukat kitiszlogattii; keményebb kőzetekben 05—1 m, igen kemény kőzetrétegekben 0'24—0 25 m a kitakarítás nélkül

95

való lehatolhatás mértéke. Igen helyes, ha a vésőt élesítés és aczélozás végett idó'küzönkúnt. szintén kiemeltetjük. Ha a vésőnek, a. rúrtlyukban való forgatása megerőltetéssel jár, vagy a fúrtlyiik nem elég kerek, vagy pedig sok, esetleg szívós fúrás-iszap gyiilt össze. Újonnan élesített vésőkkel ogyideig merev rudazaton (váltóolUi, szabadon eső rész nélkül) kell dolgozni, mert különben könnyen beszorul. Mit teszünk ha afúrtlyuk kerekdedsége csorbát szenved? Ha észrevesszük, hogy a fúrtlynk nem egészen kerek, s oldalai egyenetlenek. — a fúrószerszam kiemeltetik s a vésőfúni helyett utóí'úrók, vagy harangalakú fúrók akasztandók a rudazatra. Oldalélekkel bíró vésó'fúrók alkalmazása esetében különben n. f ú r t l y u k a k kerekdedségc csak nagyritkán, fog csorbát szenvedni. Hogyan történik afúrtlyukak kitakarítása? A IVit'Uyukak kitakarításának m u n k á j a a következő sorrenddel f o l y i k : 1. a tiszlító-csonek a bajlókötélre való akasztása; 2. a beakasztás a f ú r t l y u k b a ; 3. ismételi megemelése s lebocsátása a tisztító-esőnek; -4 a kiemelés; 5. a. fúrás-iszapnak kiöntése; 6. a tisztító-csőnek ki takarj lás a., — kimosása, — a szeleprészek kenése stb. — Nagyon fontos, hogy a tisztító-cső a fúrtlyuk talpához erősen hozzáütó'djék s, hogy végleges kivonatása előtt, lehetőleg sokszor, legalább azonban háromszor-négyszer egymásután megemeltessék és újból lebocsátessák. A tisztító-cső rendszeri nI. négyszer-iHs/.ör egymásután bocsáltatik le a f ú r l l y u k b a , minden fnráss/.;i.kasz "tán. Kiurités czéljából, nehezebb lisztító-esövek. először I c í H ü H I H n i ' k . - • azután r g y a, tisztító-csövet emelő-kötélre erősített kajmó segélyével, a l s ó részükön megemeltetnek és felfordittal'iiak. Ha alulról történik a kiürítés, az iszap fölött volt víz a szelepekel l.is/lára mossa.

Canadai mélyfúró módszer.

Általános. — A fúrás szerszámai és segílőszorei.— Átfúrás üzeme.

A canadai m é l y f ú r ó módszerről általán mi jegyzendő meg? Ganada olajterületein, egy az ottani viszonyoknak megfelelő mélyfúrórendszer fejlődött ki,

96

97

mely elmés és praktikus berendezései folytán Németország, Gáliczia, Oláhország és hazánk földolajra kutató bányászai állal, ez országokba is bevezettetett Az eljárás tisztán a Petroleum előfordulás viszonyaihoz van alkalmazva s eddig csak földolaj jqveszlését czélzó mélyfúrásoknál használtalik. A fúrás szerszámai, különösen pedig a haj tó-kerekek és összekötő rudak majdnem kivétel n é l k ü l fából készülnek és óiy szerkezetűek, hogy a legelnagyoltabb vidékeken'is köny108-ik kép.

109-ik kép.

A

110-ik kcp.

111-ik kép.

nyen előállíthatok. Különös sajátossága e fúrómódszer szerszámainak és készülékeinek, hogy csak működő részükön vannak tökéletesen kidol-

gozva, míg a nem fontos, közvetetlenül nem működő alkotó-részek nyersen, ki nem dolgozott állapotban hagyatnak meg.

Milyenek a Canadai mélyfúrómódszer fúrószerszámai, rudazata, fúrótornyai, szerkesztve s berendezve?

A f ú r ó működő része vagy § v é s ő j e (108., 109 és 110-ik kép), egy 08—Ó'9 m hosszú szárral bír; a szár anyagja, kovácsolt vas; az él, öntött aczé'lból való. Az élszöge 90°; az él szélessége 013—0-23 m. A t i s z t í t ó - c s ő (lil-ik kép) a közönségesen használtily készülékektől, külsőleg semmiben sem tér el; közelebb vizsgálva azonban, a következő eltérések tűnnek föl: a cső, patent módon van hegesztve; hoszszusága: G—11 rn; felül négy reája szegecselt, fent egy csavarorsóban egyesülő kar segélyével kapcsolható össze a fúrórudazatlal, alsó része lecsavarható; a lecsavarliató saru, belül karimával, van ellátva, melyre a csappantyús szelep, szelepfészkével egytitl, lazán ráilleszthető. Kezelése egyszerű, mert kiemelése semmi nehézséggel sem jár, kiürítése pedig a saru lecsavarása állal történik. A f ú r ó r u d a z a t (112. és 113. sz. kép), 10—12 m hosszúsággal biró, fent s alant erősen megvasalt tölgyfagerendákból készül. Ha a kéznél ü levő gerendák, a kívánt hosszuság-HS-tóp- 113-kép. , gal nem bírnak, rálapolás és pántolás^segítségével (Mélyfúrás).

'

99

98 megtoldatnak, A csavartokok 6s csavarorsók felvételére szolgáló vasazatok, kúposán vékonyodnak. A legfelső rúddarabhoz a f o r g a t ó , ehhez pedig az i g a z í t ó - l á n c z van erősítve. A t e h e r r ú d (alsórudazat) vasból készül, 10—12 m hosszúsággal, O08 m átmérővel és 8—10 q súlylyal bir. A v á l t ő o l l ó . az Oeyenhausen főiéhez hasonlít. H a j t ó e r ő gyanánt gőzgépek használtatnak. E gépek, vagy fekvők, mikor a gőzkazán külön épületben helyeztetik el, vagy íokomobilok. Úgy az, mint ez, kerekszám 12 lóerőt fejt ki. A gép úgy van elhelyezve és úgy van berendezve, hogy egy, vezető csigákon nyugvó zsineg segítségéve!, a kormányzórúd kezelője által, könnyen megindítható vagy beállítható. A t i s z t í t ó - c s 6 h a j L ó k ö t e l é n e k k öt é l d o b j á r a. egy O'CM m vastag manülakötél csavarodik, mely innen, vezető-csigákon át, a fúrótorony csúcsához közel alkalmazott kfHéltárcsához vezet. A tárcsáról függőlegesen lelógó kötélen egy súly csüng, ez alatt pedig a forgató lóg. A súly a kötelet folytonosan megfeszítve tartja; a forgató, szállítás- és tisztításkor a rudazathoz csavarta tik. A n y o m a t t y ú - és h a j t ó g ö r ü n d á l l v á n y a , erős, szögletesre bárdolt fenyőfa gerendákból készül. A-/, egyes részek, ékek segítségével erősíttetnek meg. A f ú r ó t o r n y o k igen magasak és igen keskenyek, igen erősen, de úgy vannak szerkesztve, hogy könnyen felállíthatok. Négy bárdolt, szálfából készülnek, s fent egy négyszögű keretben egyesülnek. E keret bepadoztatik. A padozaton nyu-

Ili—115. kép. — Fúrótorony.

gosznak, a kötéltárcsák forgástengelyeinek csapágyai, igen magas fúrótornyok, padozatok segítségével emeletekre osztatnak. Az egyes emeletek között való közlekedést, létrák közvetítik (114. és 115. kép).

100 K i e s ö v e z é s e vagy k i b e l l e l e s e a fúrtlyukaknak, hegesztett csövek segítségével történik. A csövek egyik végükön ki vannak tágítva, másik végükön, kúposán kissé össze vannak vonva. A cső tágabb végének belső szélébe a csavartok menetei, szűkebb kúpos végének külső szélére pedig a megfelelő csavarorsó menetei vannak bevágva. A fúrtlyuk kibéllelésére szolgáló csövek belső tágassága O23—Öl 3 m között, falvastagsága 0-003—0-004—O'OOö— 0-006 m között váltakozik. A nagyobb méretek, a furtlyuk felső-, a kisebb méretek, a mélyfúrás alsóbb részének vagy szakaszának kibéllelésére szolgáló csövekre vonatkozik. (Miután a csövek Petroleum jöveszíésére irányuló mélyfúrások kibéllelésére szolgálnak, ezt pedig az omlékony oldalok felfogására szolgáló csövek által, a fúrtlyukból elzárni, nem lehet kívánatos, a csövek falai számos helyen át vannak lyuggatva.) A csöveknek a fúrtlyukba való letolása csekély erővel történik. A víz nyomásának csökkentése végett, a lebocsátandó esősor utolsó darabjának alsó nyilasa fatuskóbóí készült dugaszszal elzáratik. Ha a csövek kivonása válik szükségessé, a felső csőhöz a fogórudazat fejrésze rácsavartaük; a cső kiálló része pedig rámért kalapácsütések segély év öl meglazittatik. Mily különös szerszámok éssegitőszerek használtatnak a canadai m é l y f ú r ó módszer alkalmazása esetében?

A eanadai mélyfúró módszer különleges szerszámai és segítőszereí: 1. a lebocsátó láncz; 2. az átkormányzás szerkezetei; 3. a vezető fúró; 4. az utófúr ő: 5. a villaalakú tágító fúró: 6. a félív alakú utó-segitő-fúró; 7. a különböző szivóés nyomó szivattyúk; 8. az oldalas csappantyús rudazatfogó; 9. a fogó harang és 10. a rugós-fogó.

101 Mire szolgáls m i l y szerkezetű a lebocsátó láncz?

A l e b o c s á t ó l á n c z (v. ö. á l 14. és 115. sz. képeket) egy: kisebb, a fúrónyomattyú forgáspontja fölött elhelyezett, csigához van erősítve. A csigának visszamenését, egy kilincses zárókerék akadályozza meg. A kilincset, a kormányzórud vezetője, egy csigán átvetett sinor által, álláshelyéről nyithatja meg. A kilincsnek; bekapcsolódását egy rúgó eszközli. A lebocsátó láncznak vége. melyhez a rudazat forgatója van akasztva, egy fából-'vagy öntött vasból való csavaros fékező henger köré van fektetve. £ hengerek rendesen egy, a nyotnattyú fejéhez erősített fatuskó folytatását képezik. A láncz akként fekszik a nyomattyún, hogy arról oldalt lelógva, közvetetlenül a furtlyuk tengelye fölé esik. A láncznak ez oldalas fekvése, rendkívül előnyös, mert a fúrószerszám a fúrtlyukba való bebocsátása és feivonása alkalmával, - - a nyomattyú mellett kényelmesen elhalad a nélkül, hogy a nyomattyút magát munkára való helyzetéből el kellene mozdítani. Hogyan, illetve mily szerkezet útján történik az átkormányzás?

Az á t k o r m á n y z á s a hajtógép oldaláról, egy körülbelül 0'3 rn "azéles gummiszíj útján történik. E gummiszíj egy kisebb kötéldobon és egy nagyobb kötéldobon van átfektetve. E kötéldobnak g őr ön dj éu egy kiváltható forgató és egy másik kötéldob van felékelve. -A forgató a nyomattyúnak mozgatását eszközli. A kötéidob egy lazán felfektetett szíj segítségével egy magasabban fekvő harmadik kötóltárcsával kapcsolatos. K kütéltárcsának göröndje egy úgy a hajtókötélnek, mint a tisztító-csövet emelő kötélnek szolgáló

102 kÖtéJdob van felékéivé. A felső kötéltárcsát s a vele összekötött kötéldobot, a szíj akkor indítja meg, ha-a feszítőcsiga, a kormányos által kezelt emelőszerkezet állal a laza. szíjhoz hozzászöríttatik. Szíjtárcsák és a kötéldob, fából készülnek s az állványba beeresztett csapágyakban forognak. Gyakran még a csapágyak is (kemény) fából készülnek. Milyen szerkezetű a vezető-fúró? A. v e z e t ő - f ú r ó (116. és 117-ik kép), alul villaszerűén inog van hasítva; karjainak alsó vágó szélei ívalaküak. A karok feszes állását az ágak köxé szorított és csavarok i'ilji'm r n . u ^ í l r í (H-sók biztosítják. .\ '•''zető-í'úró a rudazat alsó végéhez rácsa varas által erosiUeük. Az u t ó f ú r ó k n a k miiy alakja vált be leginkább a canadai mélyfúró-módszernél? A canadai mélyfúrómódszernél leginkább bevált u f ó f ú r ó (118-ikkép) tömür, alul kerül ékalakú, homorú és a széleken éJezctl. Mit kell a villaalakú 116-117. kép. 'l IS. kép. tágitó - f ú r ó r ó l általán Vezetö-türo. Utj-fúró. megjegyezni? A v i l l a a l a k ú t á g i t ó - f ű r ó. a vezetőfúróhoz igen hasonló, csakhogy karjai sokkal erősebbek. A félivalakú utó-segítő-fúrónak mi a czélja? A f é I í v a l a k íi ti t ó - s e g í l. rí - l ü r ó. erős, í'éLívesiM) h a j l í t o t t , szélein kiélosilcl.t VÍ.LS- i l l e t v e -aczélJeinczIjöl készül, s a. f í i r l l y u k - o l d a l n k egyes

103 egyenetlenebb részeinek lesímíLására, kiegyengetésére szolgál Mit k e l l a szívó- s nyomó szivattyúkról, ezek szerkezetéről, czéljáról és használásmódjáról röviden t u d n i ? A s z í v ó - s n y o m ó - s z i v a t t y ú t kovácsolt vasból készült, 0'05 m átmérővei bíró csövekből állanak. A ramács, öntött-vascső-darab, melyben egy bronzból való gömb-, vagy kúpszelep mozog. Tömítésre bőrlapok használtatnak. A ramács, vonórudak által emeltetik meg; lefelé saját súlya hajtja. A ramácshenger csövének hossza, rendsstrrint l'ő m. — A felvezető-cső, felső végén tömő-s/.elcnczével van elzárva; a tömőszeleneze alatt van elhelyezve a kifolyáscső. - - A szivattyú raclazatja, gázvezelő csövekből készül. Fontos, hogy a furtlyuk szájnyílása mindig tökéletesen el legyen zárva, mert csak így érhető el, hogy a fakasztott földolaj, a szivattyúk segítségével utolsó cseppjéig kiemeltessék. A szivattyúk mozgatására lokoinobilok szolgálnak; egy-egy lokomobü azonban több szivattyút is mozgathat. A hajtógüröndre két, egymáshoz ellentétesen álló forgató van erősítve, s ezek által egy, szintesen fekvő, sokhelyütt átfúrt, vagy k e n i l i ' l r i i k a m p ó k k a l e l l á t ó i t tárcsa ide- s oda moxgaltalik. K tárcsával, fából vagy gázvezetőcsuvekböl készült, vezetöcsigákon nyugvó, kellőleg alátámasztott vonórudak kapcsolatosak. A szivattyúk rámácsrúdjai a vonómdakhoz lánczdarabok segítségével vannak hozzákötve. Minden szivattyú, bármely pillanatban kikapcsolható. Mikor használják az oldalas-csappantyús rudazatfogót? A z o k l a l a s - c s a p p a n t y ús-r u d a z a t f o g ó ( I l i ) , kép) a rudazi.it dti'M'ése esetében szokott

104

105

használtatni. A csappantyú, egy rúgó állal szoríttatik le.

ft

119. kép.

Oldalas-usappantyűíírmlíi z átfogó.

120. kép.

Fogú-hamnj.

131. kép.

Hogyan használják a fogóharangot ? A f o g ó h a r a n g (120. kép), éppen úgy, mint a csappantyús fogó is, a rudazat megfogására szolgai. Használatközben, a harangot, a fúrtlyukban levő rudazatdarabra ráállítják, s azon vé^igmindaddig lejebfo- s lejebb szorítják.' míg a harang szarahoz mozgatható]ág erősített, nehezen járó kengyel, a rúddarabot meg nem fogta \x í<jy megfogott ruddarab kiemelése, a szokott módon történik. Mire szolgál a rugós-fogó? A r u g ó s - f o g ó (121-ikkép), vésők töredék darabjainak kiemelésére szoigái. A canadai módszer szerint való mélvfuras üzeméről általán s röviden mit ke!! megjegyezni? Hol e fúrómódszer megfelelő viszonyok között helyesen alkalmaztatik, rendkívül kedvező eredrnónynvel iár Hogy a munka sikere biztosítva legyen igen jól fe°yel-

rnezett s pontos munkára szoktatott személyzettel kell rendelkezni. Milyenek legyenek a f ú r t l y u k méretei? A fűi-tlyuk megengedett kezdő átmérője, a eanadai mélyfúrásnál a 0'35 métert alig haladhatja túl; kemény kőzetben, csak úgy lehet kedvező eredményt elérni azonban, ha tovább, mélyebben, még kisebb átmérőt adunk a fúrtíyukiiafc. Az elérhető legnagyobb mélység 300 m körül van; ennél nagyobb mélységeknél ugyanis a fából, való fúrórudazat toldásrészei túlsókat szenvednek s a váltóolló hatása csökken. Mily nagy személyzet kell, a canadai mélyfúró rendszer használása esetében? E iurómódszcr alkalmazása esetén 3—é ügyes, lakatos-, ács-, asztalos-, és fütőimuikához is értő munkás, tökéletesen elegendő. Mivel kezdik a mélyfúrás m u n k á j á t ? A mélyfúrás, egy 030—Ü'3;> m tágas és körülbelül. 20 m mély fűrtlyuk, vésőfúróval vagy csigamenetes fúróval való lemélyítésével kezdődik. Az irányitó-esíí fából készül és hatszöges. Hogyan f o l y i k a fúrás t u l a j d o n k é p p e n i munkája? A meddig csak lehet 0'2—(>13 m széles vésőkkel fúrnak. A váltóolló akként állittatik be, hogy utánengedés nélkül 015—0'2 m-ig lehatolni lehessen; a mint a váltóolló kellőleg beállíttatott, a fúrás kezdetét veheti. Ha munka közben, az oldalok omlaclozását észlelik, a fúrtlyukba egy. tágasságának megfelelő gázvezető csövei, a fenékig letolnak, — mire a fúrás, megfelelően rövidebb élhossza.1 biró vésővel tovább folyik. Az ütéseknek perczenk é n t való száma, száraz fúrtlyukakban 50—60, kivételesen néha 70 is: nagyobb mélységeknél -íO—50 ütést számítanak perczenként. — Ó1! m lemélyítése nlán, a kormányos a zárókerék kilincsét, a kezeügyébn eső vonósinór meghúzása utján megnyitja, a lebocs'átó lánczot, egy szeiíi hosszal leereszti s a fúrás munkája akadály nélkül tovább folyik. A kormányzórudat, minden ütés után elfordítják. Méha a kormányzóníd mellett két (.'niber is áll. A fúrás rendszerinl szárazon történik; s Icgl'elljcbb annyi vizet öntenek a fúillyukba : a mennyi kellő higságú fúrás-iszap képzésére múlhatatlanul megkívántat! k, igen nedves fúrtlyukakban r . a fakasztott vizeket el kell zárni. A rudazatnak s vésőnek kiemelése és a tisztítás, vagy minden félméteres lehatolás

10« l i l á n , vafj-y rsalí nkkoi' t ü i l é n i k . ha. a, fúrás-iszap IIÍ|H;'IU'> k ö / c t b i ' i i v é s ő v e l IViniak é s t i s . ' I Í U ' i - i ' S i Í Y i ' l l ; i k n ] - j í ; i i i i i l : ; í i o i r i ( j l ; ) ) J i l l (is k i i . í i r s b i u i , ;i véső hfiszLiál;'as;i o l i n i - a i l . lisx.ó h u n i o k b í i n , « t'i'iillynkiia.k a tisztító-cső segélyével való lemélyítése igen gyorsan Mit k e l l az egyengetés m u n k á j á t i l l e t ő leg, a canadaí m é l y f ú r ó m ó d s z e r szempontjából megemlíteni? A canadiu luélyfúrásmód alkalmazása esetében, a használt vésőfúrók szerkezete következtében, a fúrtiyuk oldalainak utólagos egy e M g-e lése ifren gyakran válik szükségessé, Ha. utófúrás közben, oiniá.sok történnek, gyors m u n k á v a l kell a bajon segíteni. Erőszakot, utófúrás közben alkíilmazni nem szabad. Hogyan k e l l a canadai m ó d s z e r n é l a f ú r ó s z e r s z á m bebocsátása s k i e m e l é s e közben e l j á r n i ? E fűrómúdszernél a rudazatnak beakasztósa s kiemelése, v a l a m i n t a takarítás is rendkívül gyorsan folyik. Mindenekelőtt leakasztják a rudazatot a leboesátó látiezi'ól s a hajtókötélre kötött forgatót csavarják hozzá, A fúrómesíer. ki mellesleg mondva oly helyen ül vagy áll, hogy az egész fúró berendezést áttekintheti, erre egy emelőnek meghúzása által, a hajtó^épezetet megindítja s a rudazatot meg'emeli. Egy rudazatrafcatnak kivontatása után, a feszítő csiga b z á b h n i ; ' i l l i l l ; i l v á i i . az kissé leszáll s akfisztékával az i d ő k í i z b i - n a l á t u l t f u r ó v i l l á r a fekszik. A l'úromcisleniíik, e közben, e«y a l'iii'i'ilni'ony v a l a m e l y magasabb emi'h'!i''li ú ' l n m u n k á s I b l y l i i i i i i s ; ! ] ! s(^;<''dki'7Ík. E segítő munkásnak feladatai: 1. a tin'.iri'iiii'll. n i d n z n í CSavai'kulCscsal v a l ó i n c ^ l V i g á s a s a. l'nr::;i t n n . i I; lecsavarasa; 2. a fcn-galíjli'il i n i ' ! J ^ x . i ; b ; i r ( i l : M [ n i i l a z u l n i k i i l n a k , a torony gérendázatában k i v é s c l t vésésbe való betohísn; 3. a fúrómester á l t a l jryorsrtn ler-savaii síüdíi^znak íélreállitásánál való segédlíezés és 4. n hajlókötélnek s rcája akasztott forgatónak lebocsát'isa. Mit k e i i a csövek vizet átnem bocsátókká tótelét illetőleg t u d n i ? A bijlk'Ji'; csöveknek v í z á l b ü t a l l a n n á tétele. Potrok ' i n n i ' a fúrásoknál rendkivill l'unlos. E czél elérése védett, a, viziíltiH-ti'i ré'li.'fí ü l n i ! , i'.nv v i / e t á l n c i i i Ijocsátcj i ' i ' ' l r ^ i ' l kevesni'k fel, s ebb ...... ;.", l i ' - ; i l ; ' t b ) i l m m é l y r n i ' l l v i i k a t vésnek ki. E n n e k megtörténtével a k ü l s ű béllelés-csőbe,

107 egy másik oly csövet állítanak bt.', n i í ' l y alsó végén, l m magasságig, jól duzzadó falenszöveltel körül vau göngyölve. Az így előkészített belső béllelűesö erre, a vizet átncm bocsátó rétegbe vájt f n r t l y n k b a , o.savaras közben b c s z o r i t l a t í k . Régebben l e n m a i í g a l töltött börzacskót kötöttek a falenszövei helyébe. Hogyan f o l y i k a tisztítás m u n k á j a , a canaciai m é l y f ú r ó módszernél? A canadai mélyfúró módszernél a tisztítás szintén _ a, lehető leggyorsabb tempóban történik. A tisztító-csövet itt a, rudazatra akasztva működtetik. A rudazatra akasztott tisztító-cső megemelését a gó'zgép végzi; vissza-, saját súlyánál fogva esik. A Felbontatott tisztító-csőnek kiürítése, mindig a snrunak lorsavarása útján történik. A szelep fészke s a szelep maga m i n d e n ha.s/.uálat utón lemosandó. A fúrás-iszap, mint fúráspróba, egy megfelelő tágassága szekrényben összegyüjtctik. Tisztítás közben, csak n fáromesteniek szavát lehet hallani. Száz méteres f ű r l l y u k mélységnél, a takarítás k ö r ü l b e l ü l 1.5 perezet kivan. Egy 10—12 m hosszú rudazatrakatnak kiemelése, szé[csavarása s félreállitása átlag egy perczig- tart.

109 Melyek a leggyakrabban használt működő f ú r ó r é s z e k , az egyszerű, öblögetessel járó m é l y f ú r á s n á l ?

III. Mélyfúrás öblögetés mellett. Általános. — Az egyszerű öblögotéssel járó mélyfúrás, Gyémánttal fúrás. — Teljes öblögető- és gyémánttal fúróLerendezések rövid ismertetése. Az oblögetóssel dolgozó m é l y f ú r á s r ó l általán mi j e g y z e n d ő m e g ?

A z 0 b l ö g c lé s m e l l e t t v a l ó m 6 J yf ú r á s , a tisztítócsövei használása, közben felmerülő, idó'trabló m u n k á k elhagyását czélozza. E fúrórendszer alkalmazása mellett a fúrás-iszap folytonosan felfelé irányuló vízáramlás segítségével távolíttatik el. A vízáramlás sebessége a fúrásiszap szemnagysága szerint határozandó meg. Különösen kedvezőek 'AZ öblögetés mellett való mélyfúrás eredményei közepes szilárdsággal bíró kőzetrétegekben. Oka ennek különösen ama tapasztalás, hogy ily kőzetek átfúrása alkalmával, az iszap, a fúrtlyukból, közönséges fúrás alkalmazása esetében, igra gyakran kiemelendő. Megkülönböztetünk: a) Egyszerű öblögetéssel járó mélyfúrási, és 6) gyémánttal fúrást. Az egyszerű, öblögetessel járó mélyfúrás. Az qtyszerű.^ öblögetessel járó mélyfúrórnóctszer fYirös z n r s m m n i : öblögetessel ilolfiow íVu'ók, csövek, oső- és iebocsátósiterkezetek, sPSÍt.iT-szerek, szívó- és nyomó-sx.iv j i t t y i ' i k , ím i ns/',iv;j||yiik. ü l ő - és csavaró-szerkezetek, iirőgé|>ek c':s hajtókészülékek, i i i r ó í i k n á k . I V i r ( > ; ' i ] l v á i i y ( íoi-nyi>k. — A-/. ( ' » y s K c i - r i öblögetessel j i ' i r i i i m M y í u r á s ii/.

Ax. egyszerű, öblögetessel járó mélyfúrásnál legközönségesebben használt fúrók: 1) az agyagfúrók, '2) az üreges vésők. 3) a keresztalakú üreges fúró. 4) a magfúrószerkezetek és 5) az öblögetessel dolgozó tágító-fúrók.

Az agyagfúrók mily alakját szokás öblögetés mellett l e g i n k á b b h a s z n á l n i ?

Az a g y á g f ú r ó, mely egyszerű öblögető mélyfúrás közben szokott használtatni, a közönséges agyagfúrókhoz mindenben hasonló, csak hogy felül üreges és csavarmeneles, s hogy e csavarmenetek segítségével erősíLteük rá. a szintén üreges, csöves fúrórudazata. Lazább agyagokban használható. A lehatolás mélysége 100 m. AK öblögető víz kézi nyomószivattyű segítségével szorittatik a csőrudazaton és fúrón át a fúrtlyukba. Milyen szerkezetű, az öblögetessel dolgozó csavarfúró ? Az öblögetessel dolgozó csavarf ú r ó (ÍÜá. kép.) nagyobb nyomású vízoszlop behatása alatt áll. A vízsugár csavanmmotek között és a csúcs fölült való nyílásokon át jut a fúrtlyukba, hol az átfúrandó kőüsMből eredt iszapot fellazítja és felkavarja.

Az üreges vésőfúrók légszokásosabb alakjáról általán mi jegyzendő mg?

Üreges véső-fúrókkal, az öblögető-víz, a lapát széles oldalaiból kilorkolló nyílásokon át jut a fúrtlyukba. Az üreges vésöfúrók (123. és 124. kép),

111

110

123. kép.

124. kép.

vagy belső, vagy külső csavarmenetek útján erősítteínek a csöves rudazathoz. Az üreges vésőfúrók élei vagy egyenesek, vagy ívalabúak. Néha vágószélekkel ellátott üreges • vésőfúrók, továbbá 120. kép keresztalakú üreges vésőfúrók (125. Kere S zt ? i a kú . , , , e- JLI i 'ii Üreges veBofuro. kép) és koronafurök js- használtatnak. Mi jegyzendő meg a közönséges öblögető mélyfúrásnál használatos magotfúrókról röviden ? Közönséges öblögető mélyfúrás közben igen sokféle m a g f ú r ó s z i e r k e z e t használatos. Mindnyájuknak közös tulajdonsága, hogy meglehetősen összetettek. Vannak zárószelepes; össze tolható szelepes és összetolható rugós magfúrók. Minden magfúró magotvédő csővel van felszerelve. K magotvédő csőnek feladata, a. kitúrt magot bármily kőzetből álljon is, azt összetartani s lehetőleg sértetlenül a kidre kiszállíIáni. Milyen szerkezetű a leghasználatosabb öblögető tágitó-fúró? A leghasználatosabb Ö b l ö g e t ő t á g í t ó - f ú r ó (126. kép), két egymásba tolt (« és &) csőből, és

a táguló fúróból áll. Az a cső, fúróvezetőiil szolgál s felső végén, a b csővel, a fűrórudazaR-f töt is vivő hüvely segítségével kapcsolatos. Az öblögető víz a csöves fúróradazaton át vezettetik a fúrtlyuk talpára, mig az öblögető víz által felkavart és felhígított fúrásiszap a csöves rudazat és a béllelés cső között a fúrtlyukból kiszorittatik. A fúró maga. az a és 6 csövek öl dalaiba feszesen beágyazott Pkésből és két más (f pont körül forogható) g vágóéiból, végre pedig egy rugóként szereplő fe gnmmikarikából áll. A mozgó vágóélek túlságos szétnyílását, az a cső kissé bevágott karimája akadályozza meg. Furócsövek alatt mit értünk? F ú r ó - c s ö v e k alatt, a mélyfúrás közben használtatni szokott összes csövek, tehát a csöves rudak és a béllelő csövek értetnek. A béllelő csövek vagy fából vagy pléhből készülnek s ekkor szegecseltok, vagy öntöttvasból valók, vagy hegesztett csövek. E l z á r ó e e s ö v e k, omlások megakadá136. kép. lyozására szolgáló béllelő cső- öuiögets t'^iK-Kn. v e k , e l s / i g e t e l ő - b é l l e l ő - c s ö v e k sós- vagy

113 gyógyvíz után járó mélyfúrásokban, azaz akkor használtatnak, na a feltárt víznek üszta állapotban való nyerése czéloztatik. C s ő r a k á t o k keletkeznek, ha több egymáshoz erősített egyes csőből, egy esősort állítanak össze. C s ő s é m á k l,übb oly csőnek összeállítása által keletkeznek, melyek egymásba pontosan beleillenek, és egymásután sorakoztatva, folytonosan vékonyodó csőrakatokat képeznek. A c s ö v e k n e k e g y m á shoz v a l ó k a p c s o l á s a , csavaros illesztés, vagy toldás és külsö'leg ráhúzott hüvelyek útján történik. Ha a csövek lágyabb-keményebb kőzetrétegekbe beszorílandók, aczéíból készült, erős s a r u k k a l láttatnak el. A saruk és a csőrakat közötti kapcsolás erős-, tartós kell' hogy legyen. A vascsövek néha belül kiezin kelletnek. Mily szerkezetűek a közönséges öblögető fúrómódszer alkalmazása esetében használtatni szokott üíőkolonczok, illetve alsó rudazatok ? A közönséges öblögető fúrómódszer alkalmazása esetében használtain! szokott ü t ő k o l o n •czok. illetve a l s ó r u d a s a t o k , szintén csövesek s legegyszerűbb alalyukban nem egyebek, vastagfalú, nehéz, csőrudazat és fúró közé becsatolt csodaraboknál. Hosszúságuk rendszerint 5 m, súlyuk 100—SOOkgr. Mire szolgái a rudazat forgó feje? s milyen szerkezetű? A r u d a z a t f o r g ó f e j e. rendszerint bronzébői készül s az öblögető víznek a csöves rudazatba való olyszerű juttatását czélozza, hogy általa, a rudazatnaK szabad forgathatása ne akadályoztassák. Egy igen egyszerű ily szerkezet alkotó részei (1. a 127, és 128. sz. képeket), a e csövei, csavaros kapcsolás útján összekötött 6

cső, mely kívül egy n karimával van ellátva. A b cső legfelső része egész kerületén hosszában, több helyütt át van törve (cí-nél), reá pedig egy pontosan becsiszolt e hüvely van húzva, mely felül f dugó által, mely az a csövet zárja, meg van fogva. Az öblögető víz, g csövön át jut a Ifurórudazat fejrészébe. A g cső, ta nyomószivaítyúval, kaatsuktömlőkkel kapcsolatos. Mikor használtatnak szorító fejrészek? S z o r í t ó - f e j r é s z ék, a béllelőcsöre csavartatnak az esetben, ha a fúrásiszapot, a csöves rudazaton át akarjuk a külre szállítani.(129. kép). Az a-val jelölt nyílások, a csövek leszorítására szolgálónyomó 129. kép 127—128. kép. csapszegek felSzorita-fejrész. Csövesruílazat forgó fejvdsip. vételére valók. A szoritó-tuskók legegyszerűbb szerkezetükben milyenek? A s z o r í t ó t u s k ó főalkotórészét az u öntöttvas-tuskó képezi (130. képcsoport), melynek oldalas kinyulványaiba 6-nél szorító-csavarok huzatnak be. A tuskó közepén az öblögető víz átereszthetése végett át van túrva. Ha a szorítótuskó, a béllelö-csövekre nem illenék rá pontosan, c öntöttvas-betétek alkalmaztatnak. A tömítés mindenütt gummi lapok (e?) útján történik. A (Mélyfúrás).

8

115

114

kapcsoiórudak (f) alsó vegükön szorosan be vannak falazva, f e l ü l pedig (g] csavarorsókba végződnek. K csavarok a luskó leszorítására szolgálnak. A [h] v o n ó f u d a k , segélyével, a swriLot.uskó felakasztható, s félretolható. Az öblösielővíz

A csöves rudazat és az öblögető vizet szolgáltató nyomó szivattyúk között, mi utón történik a közvetítő kapcsolás?

Az iiblügelöví/,.. rendszerint giimmilüinlfik, gummicsövek segítségével szoríltatik a nyomó szivattyúk állal a csöves rudazatba, illetve a csöves rudazaton át a fűrtlyukba.

Melyek a közönséges öblögető mélyfúrás leghasználatosabb szabadon eső és lebocsátó szerkezetei ?

A legegyszerűbb, s leghasználatosabb szabadon eső szerkezei, mely öblegető mélyfúrás közben hasx.nalt.alni szokott: a T e c k l e n b u r g f ó l e ti r e g e s s z a b a d o n c s ő s z e r k e z e t. A lebocsáló szerkezelek közül, a lánczczal működő, a legpraktikusabb.

130. kép. S^oníü-tupkű.

i-nél lép be a szerkezetbe. Az l süveg, »i-nél tömőszelonczével bir. A csői'udazat e Lömőszelenczén megy keresetül. A kifolyás csőről röviden mi jegyzendő meg?

A kiíblyáscsű í'őalkotórésze egy lehetőleg, illetve annyira mélyen beszorított béllelő-cső, hogy egy része a íürtlyukból még kiáll, és az öblögető víz, a csövön kívül, a külro ki nem juthat. Az így beépített béllelő-csőre. egy T alakú csődarab eró'sítteük, mely a fáradt öblögető víz kifolyás csöve lesz. Hogy a víz, e kifolyás-csőből a fúrás közben előidézett rázkodtatások folytán fölül ki ne frecscsenhessen, a T csövet fülül, egy kis csukott csődarabbal el szokták zárni.

Milyen a Tecklenburgféle üreges szabadon eső szerkezet berendezése?

A T c c k l e n b u r g-f él e ü r e g e s s z a b a d o n e s ő szers-l k e 7. e t (lő l -ik képcsoport) négy. egymásba tolt csőből áll. A belső (h) cső, b szárnyas ékkel s c vezető ékkel van felszerelve; - hozzája csatlakozik (i) alsó rudazat és az erre csavart vésőfúró (k). A másik (t) cső, a hasitokkal és éknyugasxszal van ellátva s mindenestül az m rudazathoz van erősítve, A harmadik (n) cső a (b) szárnyas éknek, súlya állal való le131. kép. ejtésére szolgálnak; hasitéka (d }4 euklenliurg-ftílt) sí eaú av.erlce^et. fönt éles síkkal zárul. Az ütődésrudak (ee,) az n csővel csavarok útján kap8*

116 csolatosak. A külső (/') cső, az egész szerkezeiét védi, s az »í rudazathoz csavarzárral van erősítve. E köpeny (/') oly mélyen Jeszállhaí, a m i n t azt a véső, legmagasabb állásában megengedi. Az ékek oly hosszúak, hogy még a második és harmadik cső hasiíékaiba is beérnek. A harmadik csőnek s a hozzá erősített ütődésrudaknak vezetésére, a c ék, s az o toldatok szolgáinak. A tömítés, fönt s alant, lehetőleg fémgyűrűk segítségével történik. A belső csőben, egy könnyen kiváltható erösítődarab (p) van elhelyezve, melyben a szárnyas ék mozoghat, illetve foroghat. Egy (q-val jelölt) csődarab a szárnyas ékel teljesen körülzárja s vele együtt forogván, a belső csőnek tágasabb nyilasát folyton zárva tartja. Milyen a lánczos lebocsátó szerkezet konstrukcziója ?

A lánczos lebocsátó szerkezet, a dán fúrómódszernél használatos láncz lebocsató szerkezetéhez mindenben hasonló.

Melyek az egyszerű öblögető mélyfúrás segító'szerei ? A/, egyszerű öblögető mélyfúrás segítőszerei: 1. a különböző' csavarkulcsok; 2. az egyszerű és kettős villaalakú kulcsok; '}. a c.s5ku!csok s csőfogók; 4. a béllelő csövek lebocsálására szolgáló szerkezetek; 5. a bélielő csövek felhúzására illetve kiemelésére szolgáló különböző szerkezetok; 6. a béllelő csövek esetleg szükségessé váló forgatására szolgáló szerkezetek; 7. a csővágó szerszámok s 8. a különféle csavarvágó és kovácsszerszámok. Mi által történik a bélleló'-csöveknek a fúrtlyukba való lebocsátása, illetve leszorítása ? A béllelő-csövék a fúrtlyukba való lebocsátása, illetve leszorítása történhetik: 1. a csövek.

117 saját s ú l y a által: 2. a csövekre akasztott súlyok segítségével; 3. a csövekre fektetett súlyok közvetítésével ; 4. vonó csavarokkal; B. nyomó-, szorítócsavarokkal; 6. hydraulikus nyomás segítségül vétele mellett; 7. pörölyütések segítségével; 8. ütőkosokkal; 9. forgatás utján; 10. rázással; 11. több eljárásnak együttes alkalmazásával. Mi álta! történhetik a bélleló'-csöveknek a f ú r t l y u k b ó l való kiemelése illetve felvonása? Béllelő-csöveknek a fúrtlyukból való kihúzása, illetve felvonása történhetik: 1. kézzel való emelés útján; y, emelővel; 3. kötéllel és csigával, 4 kötéllel, csigával, kankalékkal vagy einelőd a r u v a l ; 5. egyszerű csigasorral; 6. differencziál csigasorral: 7. emelő rudakkal; 8. vonó rudas kankarék segélyével; 9. álló csavaros emelőkkel; ÍO. felvonó kan k alakokkal; 11. hydraulikus felvonókkal; 12, több felvonó szerkezet együttes alkalmazása úlján. Mit használnak a béllelö-csövek forgatására? Forgatására a béllelő-esüveknek csőszorítók, •csőemclfik és cső tartók szolgálnak. Levágása a béllelő-csöveknek m i l y szerszámok segítségül vétele mellett történik ? A béilelő-csövek. eselleg szükségessé váló szétdarabolására, szélvágására, horizontálisan vagy függélyesen vágó csöliirészek szolgálnak. " Milyenek a csőkulcsok smire szolgálnak? C s ő k u l c s o k a csövek megfogására és forgatására valók. Nem egyebek, a megfogandó csövei köriilkaroló, belül fogazott pofával bíró emelőknél. A felvonócsavarok mire szolgálnak? A felvonócsavarok, fülkés lejjel e l l á t ó i t csavarok, melyek a f e l v o n a n d ó cső belső csavar-

119

118

menetébe becsavartatnak, hogy ezek a fülkébe akasztott láncz segítségével Felhúzható legyenek. (132. kép.) A s ú l y o k elhelyezéséről röviden mi jegyzendő meg? A béileló'-csövek leszori tására szolgáló súlyok, rendszerint, a leszorítandó csőrakatok közé zárt, csőszoritóra foktetíelnek. Az alsó csőszoríló vasból, a felső fából való. Ez utóbbira egy deszkaSüdat raknak, melyen azután a síndarabokból, ócska vasból, stb. álló nehezék egyenletesen eloszlatik. A szorító súlyok felakasztása pedig akként történik, hogy a leszorítandó csövei egy kétkarú, oldalas k i n y u l v á n y a i n csavaranyaszerüen kifúrt szorítóvaL körülveszik, s a nyilasokon csavarokat húznak át. A csavarfejek egy a csörakalok átbocsátása végett közepén átfúrt deszkáilidlást tartanak, melyre a s ú l y o k egyenletesen szétosztva felrakatnak. A csavarokat, aszoritón tar tó.csavartokok segítségével, a k í v á n a l o m 133. kép. Rugós fsohÉz hoz képest megemelni lehet. Hogy nevezik a legegyszerűbb csőfelvonót? s milyen a szerkezete? A legegyszerűbb csőfelvonó, a r ú g ó s c s őh ú z ó (133. kép). Igen gyakran használlatik. Egy alul hegyes, különben négyszöges, a rudazathoz kapcsolható a szár, bevágásában, egy egyenlőszárú

b rúgó van elhelyezve, mely a készüléknek letolásakor összehajlik mindaddig, míg a megemelendő cső kei hasitékába be nem kapcsolódik. Megemelés esetében, az alsó c koczkára ráfekszik s kinyúló végeivel a csövet hasitékainál fogva megkapja. A körtének nevezett segítő-szerszám mire A k ö r t e , vagy vasból vagy fából készült, utóbbi esetben vasalással ellátott körtealakű Lest, mely egy felső akasztók és egy alsó csavarfej közé, egy rúddarabra ráhúzatik (V. ö. 134-ik s,z. képet). Valamely oldalasán behorpaszlott "csőnek kitágítására szolgál. Milyen szerkezetű a legegyszerűbb csolebocsátó szerszám? A legegyszerűbb c s ő l e b oc s á l ó , csavaros 1 szerkezetű. Egy | (rt) csavarorsóra, mely a í'úrórúdhoz erősíthető, egy csavarosán átfúrt kereszt-

134. kép. iíárta.

tartó ((/} felhúzatik. E kőreszttartő két végén, e g y - e g y ( c c ) ÍZÁY csüng. A szárak vezeíéséreaz alsó (e) kereszttartó szolgál. Ha az a csavar jobbra fordíttatik. a

135. kép.

121

120 kérész (.tartók egymáshoz közelednek, a szárak pedig szétnyílnak. A szárak kampói, a lebocsátandó csöveket megfogják. A mint a cső rendeltetéshelyére érkezolt ; az a csavar balra fordíttatik, a kereszttartók egymástól távolodnak, a szárak öszszecsukódnak. s a szerkezet, kis elfordítás után a fúrtlyukból kiemelhető ( V . ' ö . 135. kép). Az ütőszerkezetek, illetve ütőkosok mire szolgálnak ? Az ül ő k o s o k. vagy fából, vagy vasból valók és a bélleléscsüveknek a f ú r t l y u k nehezebben áthatolható talpába való leszorítására, leverésére szolgálnak, lippen olyan szerkezetűek, mint a pilóták leverésére szolgáló kosok. Az ütőkoloncz vezető-rúdja. a leszorítandó cső szájába illesztett, vele egy darabból álló dugasz segélyével tartatik a cső tengelyének irányában. Mi módokon történhetik a f ú r t l y u k a k n a k , illetve a fúrószerszámoknak, öblögető-vizzel való ellátása? A fúrtlyukat, illetve a fúrószerszámokat; a megkívánt öblögető-vízzel: aj valamely természetes vízfolyással, vagy nyomó vízvezetékkel, vagy valamely magasan fekvő víztartóval kapcsolatos csővezetés útján: b) vagy kézi- vagy gőzszivatyt y ú k k a l ; vagy ej pulsoniefcrek segítségével látják el. M i l y e n e k a közönséges öblögetö-inélyf ú r á s erőgépei és hajtószerkezetei? A közönséges öblögető mélyfúrás erőgépei, a rudazattal ütve működő mélyfúrás erőgépeivel azonosak. A nyomattyúk olyanok, mint az öblögetés nélkül dolgozó ütve működő mélyfúrás n y o m a t l y ú i . Mi jegyzendő meg1 a közönséges öblögetö-mélyfúrás f ú r ó á l l v á n y a i r ó l , f ú r ó t o r n y a i ról és a k n a i r ó l ? A fú)'óállványok. fúrótornyok és furóaknák. a közönséges nulii/uios mélyfúrás tornyaival s á l i v á -

nyaiva.1 nagyrészt megegyeznek s legfeljebb abban különböznek, hogy itt-ott vastartókból, vagy csövekből állíttatnak össze. A fúróaknák éppen olyanok, mint a rudazatos ütve működő mélyfúrás fúróaknai. Aközönséges öblögető mélyfúrás üzemét illetőleg röviden mi jegyzendő meg? A közönséges öblögető mélyfúrás üzemét illetőleg röviden a következők jegyezendők meg: a) a fúrtlyuk tágasságának megállapítása nagy gondot kíván, mert igen szűk furtlyukakba a szükséges béllelő-csőrakatok be nőm állíthatók; i») akár forogva, akár ütve dolgozzék a mélyfúrás, csak az egyenletes m mik ára kell ügyelni; a fúrtlyuk kitakarítása az öbiügető-víz használása folytán elmaradván; c) a legnagyobb munka, a béllelő-csöveknek beszorítása. a mi némi gyakorlat mellett azonban szintén könnyen elvégezhető; d) a próbavétel, a fúrtlyukból kiömlő fáradöblögető-víz üledékének megvizsgálása útján tört ténik.

Gyémánttal-fúrás. Általános. — A gyéroánttal-fúráa elvo. — Mikor hasznaitátik ii gyémánUal-lurás Legelőnyösebb módún V — Elünyei •a gyémanttal-fúrásnak. -- IhVh-i'iny:)! a, yvéiníinllal fúvó módszernek. — A gyémánttal-fúras s/.erszámjii. — líicsövezés. — Fogószerkexetek. — Tágítólurók. — Fúrómdazat.— Szabadon eső szerkezetek és a fúró működő részének előretolására snülgáló készülékek. -- SegitŐszerek. — Fútóakna. - Fúrótornyok, fíivóházak — A gyérnánttal-fúrás üzeme. Mit lehet a gyémánttal-fúrásról általánosságban e l m o n d a n i ?

egész

A g y é m á n 1 1 a l v a. l ó m é l y F ú r á s, a fi'irásl e c h i i i k a legmeglepőbb v i v n i f n i v i i és n e t n egyelj,

L2 min l. r u d a z a 1. s o g ('• l v <• v o l. ö l > l (i g c l é s m o H e !. l, f r i r o g v a m ii k o d n m i'> l y f ú r á sm ó d s z e r , melynél a Airórudazal. csöves; melynél az öblögelő vízáramlás, a, csőrndazaL üregében lehatolva, a í ' ú r l l y u k laípát, mossa és a fúrásiszapot folytonosan e l t á v o l í t j a ; melynél a csőrudazat legalsó tagja, fekete g y é m á n t o k k a l kirak o t t fúrúkoronát v i s e l ; melynél a fúró működő része, b i z o n y o s nyomással a f ú r l l y u k talpához szorítva, gyors, forgó mozgásba hozalik és ex.állal, a ifi ró talpkőzelél csiszolva hatolja át. A t: s ö v <; K r 11 d a z á l t a l és g y é m á n 11. a l k i r a k o 11 f Ci r ó k o r o n á v a l, vagy g y é m á n tf u r ó v a l s ö b l ö g e t ő v í z á r a m l á s s a l d o Ig o z ó m é l y f ú r á s , különösen szilárd egy nemű kőzetekben v a l ó fúró-munkálatoknál használíaük. A gyémánttal kirakott fúrókorona alkalmazása mellért, gyakran igen szép, Úszta, összefüggő fúrásmagok nyerhetők, melyek nyomán az áthatolt kő/etrétcígck kora, lelepűlóso, dőlése és csapása, íeljoB bizonyossággal megállapítható. A forgás közönséges sebessége, perczenkénl 200—300 lévén, a fúró hajtására c ^ i k gőzerőt, esel leg v i l l a m o s erőt lehet használni. Háromszáz méler mélységnél 10 lóerős, <;i !jí''vrl: i. kíilunösen í>:iii\ m ^ l y n í u o l í r o I c l o l h , i | i ' i I I I I ' Í N ÍVir:'!.-uk í ' l ( ' i á l i í l . ; [ s : i i ' ; i a l k a l n i i i s ; 5,'a ^ y ó i i i f u i l l a l IViri'iH alkalmazása iát 1 !! s n k l ' r l r : li. ;i rúriín'^/i'k (li'i'i»;;! v u l l i i , a gyors H i i n i k ü i ' i l i . - i l elleusűlyoztatik: 7. ugyanama nirlym'''! 1

rí:M-, k ü l i í n b c i i egyenlő k ü r ü l i í i é i i y f k kftzöU. a gyO]'ún'iv;il r ö l i m u y i időbe k c v i i l . m i n t mis f úr ó módszerekkel; 8. beakadt, letört t'úvódanibok körülfűrhatók és k i o u i B l l i r U ' í k ; 0. a kíizetrétegek váltuzó volta, azonnal észrevrlu'tö; lü. a fúrtlyuk oldalainak beomlása csak igen rilk;i tünemény., mert Ht csak csekély íUmérővd. szokás d o l f r o z n í ; szűkebb rúrtlyukák pedig biztosabbak, mini tág f ú r t l y u k a k ; 11, a. fúró, »7. eltűrés veszélyének nincsen annyira kitéve, mintfaz ütve Tnuködő módszereknél; 12. a hajtógépek egyszer ű e k ; 13. a fúrtlyukak elérhető legnagyobb nyílt álmévője: fiO cm; l í . a gyémánttal való fúrás, a l o b b i fiírásmódszereket kiegészíti. Mik a gyémánttal-fúras hátrányai ? M á t. r á n y a i a, g y e m á n l, l a l f ú r A s n a k. hogy 1. nagy erőt k i v a n ; 2. hogy a fúvó, változó szilárdsággal bíró kűzetrétegek atbaloh'isa t'nHObrn. n, fűjígőlegcs irányiul ifftMi k ö n n y e n «Hév; 3. hogy a f ú r t l y u k a k n a k , utólagosan esetleg szükségessé való kitágítása nagyon költséges; 4. hogy a hajtóerő, a mélység növekedésével fokozandó; fi. hogy az öblögetés. a kőzet összorcpedfizett volta miall néha Ich etet l enné válik és. G. iiugy pyémáiitía] dolgozó mélyfúrások, csak akkor boldogulhatnak, ha. nagy víztömegek felett retidelkeznuk.

A gyémánttal-fúrás szerszámai és segítőszerei melyek? Gyémánttal-fúrás küzben használt szerszámok: a kiilünbuzö l'úr<')k. ;i c s ü v r k . s/.aljadon esfí- és e l ő f e l o l á s r a ?x(jlgáló ?zerk(íüelck, a. sejííüVs/orf x á i n o k , a sxívó- s nyomó-szivattyúk, a/, orő- s hajtógépek, a fúróaknák, f ú r ú á l l v á n y ok és fúvótornyok. M i n ő f ú r ó k használtatnak gyémánttalfúrásnál? F ú r ó i a gyéniá n Ital-Fúrásnak: az agyagf á r ú k : a keresztalakú vésflfúrők; a különböző g y í m á n l U i l kirakott fúrókoronák, acaélkoronák; a gyf''ni;'i.niliil k i n i k o l l í'úróbuzogany; az ac/ól i'űrób u n o g á n y ; az íigya^lorgó-líJfc'i; a g y ó n i á t i l l a l ki rakni l tágító-fűrók f's l U H f i l ö i n k .

124

125 Az agyagfúró mire szolgál?

Az a g y a g f íi r ó, a közönséges öblögető mélyfúrás agyagfúrójához hasonló s csak abban különbözik ettől, hogy oldal nyílásához egy kérésziben álló vágókés van erősítve. Keresztalakú f ú r ó t m i k o r h a s z n á l u n k ?

A k c r e s z l a i a k ú f ú r ó. a rudazatra akkor erősíttetik és akkor alkahnaztalik, ha a munka fúrókarona nélkül végzendő,

A fúrás czeljaira szolgáló gyémánttal kirakott f ú r ó k o r o n á k r ó l , s a gyémánttal kirakott f ü r ó k o r o n á k r ó l r ö v i d e n mi j e g y z e n d ő meg?

A gyémánttá! dolgozó mély fúrómódszer fúróinak mű ködű részét: f e k e t e g y é m á n t o k képezik. E fekete gyémántok, Bahiából, Brazíliában származnak.* Külsőleg kokszhoz hasonlítanak. A fúrásczélokra s/olgáló ily karbonátok nagysága: lencse- és diónagyság között változik. Lencsealakú fekete gyémántok Fúlya 4—5 karát közölt ingadozik. Egy-egy karát átlagos ára 13—18 írt. K o r o n á j a a f ú r ó k n a k (136- és 137-ifc kép) henger- vagy gyiiríialakú, s alul duzzadlabb,

m i n t felül. A korona felső részébe belül, csavarmenetek vannak bevágva, melyek segélyével a csöves fúrórudazalhoz hozzáerösífhefő. A korona, gyűrűje maga, keresztirányban (c,, C2 e,3. c4 . . .) volgyelésekkel bír. melyek az öblögető víznek a fúró"alól való kilódulását. leheiővé teszi. A gyémánttal kirakott fúrú-koronaszerkezetek, magfúrásra valók. Leggyakoribb alakok: az amerikai,, az angol és a német (vagy Köbrich-féle.) M i l y e n e k az aczélkoronás magotfúrók?

Az a c z é l k o r o n á s m a g o t f ú r ó k, a gyémánttal kirakott fűrókoronákhoz hasonlök, csakhogy alsó, a furtlyuk talpa felé fordított karimája nincsen gyémántokkal kirakva, hanem (ogazottan be van vágva. A fogak élei sugarasan állanak. Az öblögető víz, a fogak között tódul a furtlyukba. Csak lágyabb kőzetekben alkalmazható előnynyel. Agyagban nem használható, mert a fogak közei gyorsan betümó'dnek. Kvarczos kőzetekben a fogak igen hamar elkopnak. A gyémánttal kirakott fúróbuzogányok m i k o r használtatnak?

G y é m á n t t a l k i r a k o t t fúrób u z o g á n y o k (138. kép.) közepes keménységű kőzetben és nagy mélységre való lehatolást czélzó oly mélyfúrásoknál használtatnak, melyeknél fúrásmagok nem kívántainak. Egy buzogányfuró-alakú, az öblögetővíz átbocsátására többhelyütt átfúrt, alul gömbölyűén lezárt,l*felül és belül \ -i . i < -i Qyéminttal pedig csavarmentes csotoklat, k í v ü l , j„róbuzogány, fekete gyémántokkal van kirakva. Forogva működik, s forgása közben a furtlyuk talpát horzsolva.' összemorzsolja. J

Amsterdam.

£yiMii:'i[ilokLi;ik : Loiuloli, IVil'is és

126

Az aczél fúróbuzogány m i l y e n szerkezetű? A c z é l -1' ú r ó b ú z o g á n y o k, ugyanolyanok, m i n i a gyémánttal kirakottak, csakhogy a gyémántok helyét, aczélcsúcsok pótolják. Hol használják az agyagforgó-fúrót? A g y a g f o r g ó - f ú r ó k, két egymásba dugott, hullámosán behajlítolt és fogazoll aczél.koronából állanak. Az öblögető-víz, a kíjpunyl'elülotek közöli levő nyiladékokon ál. jut a fúrtlyuk talpára. Agyagban, igen jó szolgálatot tehet. (139. kép). M i k o r használtatnak, gyémánttal kirakott tágitó-fúrök? G y é m á n 11 a l k i r a k o 11 t ág í l ó f ú r ó k (140. képj. gyémántfúrás útján leinelyilett fúrllyukak kilágítására szolgálnak. Minő szerkezetek szolgálnak a k i f ú r t magok megfogására és kiemelésére? A gyémánttal való mélyfúrás alkalmazása esetében, igen jó fúrásmagokat, fúráspróbákal n y e r ü n k . A kifúrt l'úrásmagok kiemelésére fogóg y ű r ű k (141. kép) és f o g ó é k e k használtatnak. A f ' o g ó g y ű r ű , a fúró koronájában van elhelyezve. A gyűrűnek külső 141. kép. 140. kép. fölülete kúpos és a kő- ^"s^y«^•CyámánttflS líirak -tágitü-fúrö. rónának lefelé szintén konikus síkjához simul. Belül, négy gyémánttal vagy aczélcsúcsokkal kirakott dudorodáasal bir, melyek a í'űrásmagot, a fúró forgása közben karcxolják, bevágják. A mint a fúró koronája megemeltetik,

127 •A-/, a fűrasmagot körülzáró, egyik oldalán nyitott fogögyüi-íí li'H'lé csús/dk, mi mellett a fúrásmagot oly szorosan megfogja, hogy ez, segítségével kiemelhető. A f o g ó ék szintén a fúrókoronában van elhelyezve, A mag mellette fel-le, csús/hat, de letüretik és meglbtíalik általa mihelyt a fúró, forgatva kiemeltetik a f ú r t l y u k b ó l . Mire szolgálnak a magtörök? A m á g l ő r ok, a k i f ú r t fúrásmagok letörésére, megfogására és kiemelésén; szolgálnak. Legegyszerűbb maglörö, a f o g ó ék. A gyémánttal fúrásnál használt csövekről altalán mit kell t u d n i ? A gyémáiittal-turásnál használt c s ö v e k vagy fúrórudazatcsövek, vagy béllelöcsövek. A csöves rudazat alsó, azaz ama részét, melyhez a fúró koronája erősílteük, magcsőnek neveztetik. Az öblögelő-víziiek a rudazatba való bevezetésére, forgó rüdazalfcjük szolgálnak.* A csöves rudazat, egyes darabjainak hossza: 2—3 rn; toldásuk, belső csavarmenetek és összekötő csavarorsók segítségével történik. Külső átmérőjük 45—66 mm. Szűkebb, lehat gyengébb csövek, a gyors forgómozgást nem állanak ki. A magcsönek hossza 5— 10-15 m. Mily szabadon eső szerkezetek használtatnak gyómánttal-fűrás közben? Éppen olyanok, mint a közönséges öblögető mélyfúrásnál. Mire szolgálnak a szabadon eső szerkezetek s a fúró működő részét előretoló konstrukcziók?

S z a b a d o n e s ő s z e r k e z e t e k e n kivül, a gyémánltai fúró módszernél, még a f ú r ó * L. közönséges öblögctű-mélyfúrás.

128

129

m ű k <") d ő r é s z é n e k e l fi r e t o l á s á l v é g z ő k é s z ü l é k e k i s h a s z n á l t a i n a k . Ü g y ezeknek, m i n t a szabadon eső szerkezeteknek czélja, hogy a fúró működő része, forgása közben, mindig kellő erővel szorítíassék a fúrtlyuk talpához.. E szerkezetek* többnyire nagyon összetettek ésvagy önműködőleg hatnak, vagy a kormányzórúd kezelője által hozatnak működésbe. Az előretolás, vagy leszorítás, a legszokásosabb ily készülékeknél, vagy egy-, vagy két-, vagy hárompár diíferencziál-fogaskerék segítségével; vagy hydraulikus. nyomóczylindor; vagy függőleges vezetősínek; vagy a nyomaüyú hosszabb emelőkarjára akasztott ellensúly segítségével történik. A gyémánttal-fúrás segitöszerkezeteiről röviden mi jegyzendő meg? A s e g í t ő - k é s z ü l é k e k, vagy a fúrtlyuk talpának megvizsgálására, vagy a rudazat és fúrórészek megfogására, vagy ezek és a csősorok illetve csőrakatok kiemelésére, vagy végre a csövek elvágására szolgálnak. Elsők közölt a nyitott és agyaggal, viaszkkal vagy lágy szurokkal kitöltött n y o m ó / ó c s ö v e k érdemelnek különösebb megemlítést, E készülékek a rudazatra rácsavarlalva s a fúrüyukba leb'ocsátva, letört fúró- vagy csodarabok helyzetének és fekvésének, a fúrtlyuk talpa egyenetlenségeinek meghatározására, esetleg pedig, foglalatjukból kipattant gyémántoknak kiemelésére szolgálnak. A r u d a z a t meg s f e l f o g á s á r a szolg á l ó k é s z ü l é k e k , a közönséges öblögető mélyfúrás hasonló czélú szerszámaival mindenben megegyeznek. * L. a kővetkező szakuszt is.

IVIi szolgál az öblögető víznek, a csöves fúrórudazatba való beszoritására ? Az ö b l ö g e t ő v í z n e k , a csöves fúrórudazatba való beszoritására a legkülönbözőbb szerkezetű nyomó gőzszivattyúk használtatnak. A fúróaknáról mi jegyzendő meg, ha gyémánttal-fúrás czéijaira szolgál? A f ú r ó a k n a , hacsak lehetséges, a szilárd kőzetig mélyittetik le. Hogyan szerkesztendök a fúrótornyok és fúróházak, a gyémánttal-fúrásnál ? F ú r ó t o r n y o k é s f ú r ó h á z a k , lehetőleg vasból, tartókból vagy gáztvczetőcsövckböl úgy szerkesztőinek, hogy felállításuk, szétbontásuk s egyik helyről a másikra való áthelyezésük könynyen és gyorsan megtörténhessék, Magosságuk: 8—10—15 m. A gyómánttal-fúró m u n k a üzeme miként folyik ? Mindenekelőtt egy, a szilárd alsó talajig leghelyesebben az első szilárd kőzetré'tegig leérő fúróakna telepíttetik. A gyémánttal fúrás ugyanis csak a szilárd kőzetben veszi kezdetét, Kezdetben kisebb átmérővel biró fúróval lehet kezdeni; utóbb nagyobb fúróval lehet folytatni a munkát, csakhogy ez eljárás, sokkal több gyémánt elvesztegetésével jár, mintha mindjárt kezdettől fogva, a kellő átmérő használtatik. Letört, vagy kitört gyémántok, az öblögető víz árja által, a fúrtlyukból felhozalnak; miért is ilyenek felfogása végett, czélszerü, a kiömlő vizet, a vadárba bocsátása előtt, egy szitás szekrénybe vezetni. Az öblögető- és gyémánttal való fúrás módszerei és mechanikai berendezései.

Mechanikai berendezések. - Franczía rendszer. — Amerikai rendszer. ZöLiol- és Köbrich fúrómódszere, Díiri fúrás(Miíljfiirós)

S

130

131

módszer, -- Vízsugár-fúrás. — Smii'gellel-fúrás. — Fauck fúrásmóds/ere. -— Przibillíi rcinl.s/orc. - Nóth eljárásit. Hány és mely csoportokra oszthatók az öblögető vízzel dolgozó- és gyémánttal-fúrómódazerek? A mechanikai f ú r ó b e r en é l e z é s e k e t szerkezetük szerint négy csoportra lehet osztani. E csoportok: a franczia-, az amerikai-, az angolés a német módszerek. A franczia rendszerről röviden mi jegyzendő meg ? A l' i 1 a n c z i a r « n d s z e r képviselője: de l a R o c h eTolay-féle gép, melynek első alkalmazása azonban, u gyémánttal-furáa kezdőkorára esik és igou kezdetleges. Mi jegyzendő meg az amerikai rendszerről ?

Az a m e r k a i rendszer, az A m e r i c a n D i a i n o n d - R o c k - B o r i n g - G o m p a n y, gyémánltal-fúrö gépje állal van képviselve.

E gépet (ti-2. k:é,p). az « oszczilláló gőzgép egy kúpkerékpár útján hajtja, a g fogaskerék, az f orsót körülzáró h tokon nyűgözik. Vezetésérc az i-vel és fc-val jelölt hüvelyek süolgáhiak; a Jt tok egy ékhoruiiynyiű van ellátva, mulybeu ü
nyomást azonnal raódoaithussa. A esíives fúró-rudazat, alkalmazott csavaros hüvelyek útján van egy9*

132

133

máshoz s a szintén üniges fúró orsó ho z kapcsolva, m c l y l j u az öblögető víz, egy nyomószivaltyú közvetítésével, a l kaulsukiörnlőn át vezettetik. Az egész szerkezet e állványzathoz van erősítve s az y alaprámán nyugszik. (Az összes nagyobb csiivavS7.crkez.ctek u csavarkulcs által nyithatók és csukhatok. Az w csavarkiilcs, az x hüvely m mélyedéseibe pontosan beleillik. Tágassága, az e fúvógéppel készített fúrtlyukafcnak 228-381 mm. között változik. Az elérhető legnagyobb mélység 700 m, A f úr Lyukak keresztszelvénye tökéletesen kerek, oldalai teljesen simák, s így a béllelőcsövek átmérője, a fúrtlynk átmérőjének megfelelő módon választható ; a fúrllyuk zsompjáig valóleszorításnkpedig, minden nehézség nélkül megtörténhetik.

Mi a Zobel- és Kobrich-fóle fúrómódszernek elve, illetve rendszere, és mily k ü l ö nös berendezésekből áll?

A Z o b e l é s K<> b r i c h által használatba veti. u. n. n é m e t f ú r ó m ó d s z e r n é l , a fúrónyomattyúnak megtartása folytán, az egyszerű öblögető mélyfúrás, a gyémánttal fúrással akként van összeköttetésbe hozva, hogy az egyik fúrómódszerről a másikra, bármikor, minden körülményesség nélkül át lehet menni. Az agyagfúróval dolgozó forgó fúrást ugyanis vésővel való ütve működő fúrássá ezt pedig ismét gyémánttal fúrássá lehet átváltoztatni. Addig míg a tördeléknek kihordását az Öblögető víznek kell végeznie, ezt c-nél (1.46. kép) vezetjük bő, a csőruradazat és béllelő cső közötti gyürüalakú üregbe. Kihordása a tflrdeléknek q-u&l történik. Az öblögető víz később, sí gyémánttal fúrásnál szokásos úton vezettetik. A béliek) csöveknek a l'úrtlyukba való lebocsátasára, ;i p •ffl nyomótuskó és egy, a csőrakat, felső végét körülfogó és arra egyúttal ráülő gyüriialakú (a) öntvény (W6. és 147, kép) szolgál. Ez öntvény jobbról is balról is, igen erős karokkal van felszerelve, melyek anyacsavaros furataiba, az s st nyomó csavarok beleillenek. A nyomócsavarofc orsói, altul át vannak fúrva, hogy velük az a at csuklós nyomóruclak összekapcsolhatók legyenek. A csöves-rmlazat és a béllelő cső közötti gyűrűszerű üreg, feiül vizet át nem bocsátó módon van elzárva. Ez elzárást egy & tümöszclcncze közvetíti, melyen az r fúrócsőrudazat átmehet. Az öblögető víz c csőtoldaton át léphot be a szerkezeibe, A béllelő csőnek (h) vizet-átnembocsátó módon való elzárása™, f, Lümílű-karima szolgál.

•

A csűrudazal i-nél, az emelő lánczhoz van kötve, s evvel együtt, szükség s z e r i n t lejjebb bocsátható. A caőM i d i i / a t o L , forint, korülövedző u forgató, az agyagfúró forgatására hiisziiáltatik. A (h) béllelő csövet, a fúró lehatuíásának mértékében lehet lejjebb és lejjebb szorítani. A mint az agyagfúróval dolgozó fúrís, szilárd közetréteget ért el, a forgó fúrás helyébe az iitve-müködő fúráslép, melynek főalkotórészét a K ö b r i c h - f é l e ü r e g e s s z a b a d o n e s ő k é s z ü l é k képezi. E szerkezet, elvben, nem egyéb, mint egy oly Fabian-féle szabadon eső rész, melynél a leeső rúddarab, egy tok által körül van zárva, s épp úgy mint a hozzá csatlakozó fúrókoloncz s fúró, az öblögető viz átbocsátása végett, végig üreges. A tok, egy hüvely segítségével a csőrudazattal össze van kapcsolva. Ügy itt, mint a nyomókoloncznál, a gyűrűs tömítés, használtatik. Miután az öblögető víz, a béllelőcső és a csöves rudazat közötti gyűrűszerű üregbe belép, s a fúrtlynkból, a fúrórudazaton át lép ki, iszapos víznek, a borító csőbe való bejuthatásának megakadályozására egy tömítő gyűrű használ'tatik. Tekintve azonban, hogy a vízáramüás útirányának megváltoztatása válhatik kívánatossá, egy másik iö'mítő gyűrű, is használtatik, melynek feladatát, a víznek, a borító-cső és szabadon eső rész közötti kiömlésének megakadályozása képezi. Fúrókul, k e r e s z t a l a k ú v é s ő f ú r ó k vagy l a p o s v ó s ő k ajánlatosak, ha azok az Öblögető víz átbocsátására át vannak fúrva. Magot, mngfúrókkal lehet fúrni. A porczenként végezhető ütésok száma, átlag 30-ra tehető. Béliolésre, patent-módon heggesztctt csövek használl a t n a k , melyeknek tágassága 35—185 mm., falvastagsága 5—10 mm. között változik. Mihelyt a közét minősége megengedi, az ütve működő fúrás, a gyémánttal való fúrás állal váltatik fel. A mechan i k a i berendezés c mellett lényegében alig változik és csak a (147.- képen bemutatott H nyomaltyú távollíttatik el. A fúrótorony (148. kép) első padozatán egy, kereken mozgó 7t fakorét van felállítva, melyen ;i fúróorsó p (148. kép), a horizontálisan futó m kereken fel-alá mozoghat. A fúró orsójának mozgás-mechanismusa, két kúpos kerékből és egy szíjtárcsából áll, és a fÖkabel (ír) kiizlőkereke állal mozgattatit. K a csőrudazat záróbéllelése. A fúró orsója munka közben, -s kapcsoló és két akasztóvas segítségével, a fnrónyomaltyi'i előrésüére van akasztva. A fYm'myomattyú

134 egy reá erősített egyszerű forgató-készülékkel a rudazat fokozatos lebocsátását végzi egyrészt, másrészt pedig a. rudazat súlyát, sudárvégére akasztott nehezékek segélyével

144. kép. Kötricli-féle ütve és forogva niali&dö fúrás, fúró(nirnyu is fcertndezihe.

kiegyenlíti, feltéve természetesen, hogy a forgó .rudazatnak, a forgó fúrófcorona által, a kőzetre átvitt nyomása a&O—400 kg.-on túl nem lép. Ha a leírt berendezést közelebbről megtekintjük, csakhamar belátható, hogy a gyémánttal fúrást igen könnyen lehet, ütve működő fúrással felcserélni, mert e ezélra nem kell egyebet tenni, mint a munkacsövet a rudazatról lecsavarni, a fúrónyoinattyú és fúróorsó közötti kapcsolást feloldani, és a forgó-rnechanismust vivő kerekes állványt, a. fúrtlyuk fölötti állásából elmozdítani,

135 A fúró orsója (p), külső kerületén egy horonynyal bír, melybe egy a m keréken létező szegecsko beleülik ügy, Logy az orsó s veié a hozzákapcsolt fúrórudazat, a kerék forgását követi, e mellett azonban, a íurtlyuk lemélyítésének előre bajadásával lejebb sülyedhet. Ha e lesülyedés közben, a fúró orsójának felső vége, az ív kereket elérte; a szoríto-béllelés rnegnyittatik, az orsó, egy új rudazatdarabnak esetleges becsatolása után előbbi helyévé feltolatik. a szorító-béllelés a rudazathoz hozzáerosíttetifc, mire a fúrás munkája újból megindul. Az obloget.es, mint az agyag-fúróval való forgó fúrás esetében használtatni szokott a 151. képen jelezve van. Ilyenkor, a víz szivattyúzását a hajtő-gép mechanismusába becsatolható P nyomószivattyú végzi. Az öblögető víz vezetésére a.z B és S csövek s a. T tömlő szolgál, E tömlőt ütve működő és gyémánttal fúrás esetében az üreges fúrórudazat felső végéhoz szokás hozzákapcsolni. Egy teljesen felszerelt ily készülék ára Wolf R.-iiél Buckauban, Magdeburg mellett. 22,000 márka. 'V E l t ö r t f i i r ó r u d a z a t o k f e l f o g á s á r a itt különleges, a csöves rudazatnak megfelelő, de azért rendkívül egyszerű készülékek használtatnak. (L. a 145. és 146. képeket). Nem egyebet csavaros fogókészülékeknél, melyek megfordított oly tölcsér alakjával bírnak, melynek belső köpenyfelületébe igen éles csavarmenetek vannak bevágva; vagy egyszerű kúpos orsók, melyek külső köpcnyfelületö igen élesen csavarmenetes. Afúrasmagok letör é s e , leszakítása é s k i e m e l é s e , két módon történhetik. Az első módszer, éppen semmi segítő eszközt nem kivan; a második módszer alkalmazása esetében, fogógyürük használtatnak. Az első. egyszerű eljárásnál, af ári koronája egy pillanatra, a fúrtjyuk talpa fölé emeltetik és az öblögető víznek a fúrtlyúkba való 115. kép. 14G. kép. bcszorílása egy pillanatra be lesz 0 H Ő t' C £ 6. szüntetve. A nyugvó vízben, a fúrásiszap a fúrásmag és a fúró-korona belső karimája

136 kö/é beszorul, mi által a mag. csavarás útján való letörése könnyen eszközölhető. Ha a korona ujni töboesáttatött, a k'tört liírasmag a korona kiálló széle által megfogva, megemeltetéee után, a iuvUyukböl kiszállítható. Miután a mag, a csavarás alkalmával ferde állásba jutott, a koronából való kiesése meg van akadályozva.

A dán fúrásmódszerröl röviden s összefoglaló módon mi említhető fel ? A dán f ú r á s m ó d s z e r - n é i , az öblögető víz, a béllelő-cső és a csöves rudazat közé, nagy nyomással beszoríttatik. Az öblögető víz, a két cső közötti üregben emelkedik fel a fúrástalptól a kiömlés ponLjáig. Igen laza, homokos hegységrétegekben, még a íürószerszám alkalmazásától is eltekintenek s tisztán az öblögető víz által végeztetik a fúrás munkáját. E fúrásmódszer mesterneve: V Í K S U g ár f ú r á s. Főhibája a vízsugárral fúrásnak, hogy a használtatni szokott igen szűk béllelő-csövek, a furtlyuknak megakadt első csörakatába új béllelést beszorítani nem engednek. A smirgellel fúrásról, mit kell röviden tudni ? A s m i r g e 11 e l f u r a s-nál, a gyémántokkal kirakott fúrókoronát, egy s m i r g e l k o r o n a helyettesíti, mely a gyémánlos fúrókoronánál négyütszür gyorsabban forgattatik. A fúró felső része, üres, lágy fémből való hengerből áll, melynek belsejében a magotfúró van elhelyezve. Á fúró alaó része, vagyis a tulajdonképpeni fúrósaru, a fúróhenger folytatását képezi és alul bevágásokkal bír, melyekbe, a f ű r 11 y u k t a l p á r a s z ó r t s m i r g e l s z e m e k , fúrás közben benyomódhatnak. Ez állal a fúrósaru, kopás ellen meg van védve, s a sinirgel, a fúrástalp gyűrűs kicsiszolását végzi. Jobb szerkezeteknél, a fúró-korona,

137

smirgeltoldással bír. Az öblögető víz, mely a fúró koronájának hűtésére is szolgál, az e koronának oldalfalaiba fúrt vékony nyilasokon át juthat a furtlyukba. A nyilasok elé gyűrűszerűén odaerősített szita, a fúrás-iszapot, finoman eloszlott liszt alakjában ugyan még átbocsátja, de nem egyszersmind a smirgelnek még használható szemecskéit is. Olaf-Terp fúrómódszeréről mi jegyzendő meg röviden ?

Olaf-Terp egy k o m b i n á l t h y d r a u l i k u s g y o r s a n f ú r ó m ó d s z e r t használ, melynek fü'alkotórészét, az ütve müköcló' szilárd fúrórudazat képeti. E rudazat természetesen üreges. A'/, öblögető víz, egy tömlő segítségével szoríttatik be a rudazat felső végén. A ruda/.atnak megcmeltctéae és ütve működtetése, nyomattyií segélyével történik. E filrómódszer, az igen gyakran beálló rudazattörések következtében, legfelljebb csak 100 m. fúrtlyukmélységig használható.

Fauck fúrásmódszere, miről nevezetes? F a u c k f ú r á s m ó d s z e r e , az által válik érdekessé, hogy az üreges, merev fúrórudazattal való ütve működő fúrásmunka elmarad s, hogy a fúrószerszámba egy Fabian-íéle szabadon eső rész van becsatolva. E szabadon eső rész, az alsó rudazattal együtt egy a fúróvésfiig leérő pléh-köponyeggel van körülvéve. Az öblögető víz, e köpenyeg által képezett csövön átjut a fúrtfyukba, míg kiömlésc, a béllelő csövön át történik. A béllelő csőrakatok fokozatos lebocsátásának megkönnyítésére ama excentrikus (külpontos) vésőfúró (147. kép) szolgál, mely a csőrakatlegalsó darabja alatt, 147. kép. tágító fúróként működik.

139

138 P r z i b i l l a rendszere, miként jellemezhető?

A P r z i b i 11 a-f é l e r e n d s z e r n é l lefelé fokozatosan szűkülő üreges rudazatok alkalmaztatnak, melyek később, béllelő csövekként, a fúrtlyukban hagyatnak. Az eljárás. Fauck eljárásához hasonló. A szabadon eső rész, nem egyéb, mint öblögető víz használatára átalakított Fabian-féle konstruczio. A első rudazatcső, a fúrtlyuk kívánt átmérőjével bír s mindaddig fúrörudazat módjára használtatik, míg lehetséges. Ha ez első csőrudazatot, tovább ífjszoriíani nem lohet; a fúrtlyukban bennhagyatik, midőn azután béllelö-csövé válik. Az első csörudba egy második, vékonyabbat tolnak be erre, s addig fúrnak vele, a ínig azt a körülmények, nagyobb erő alkalmazása nélkül megengedik. Erre, ugyanily módon beeresztik a harmadik, a negyedik, slb, csövet. Az öblögető víz, mindig a rudazatcsövön át vezettetik a fúrUyukba; kivezetése/ a fúrtlyuk oldalfala és a rudazat között történik. Az üreges rudazat alsó végébe, úgy van a fúró vésője beállítva, hogy az öblögető víz, mellette, oldalosan kifolyhat.

l la a kormányzü i'úd kezelője észreveszi, hogy a kőzet minősége, a fúvó éle alatt változik, a fúvást, pár pillanatra beszünteti, a/, öblögctósl azonban folytalja, s rövid idő', eltöltővel ismét fúráshoz lát. Rövid idő múltán, tiyzta. víx ömlik ki a f ú r l l y i i k káváján, melyet azonban csakhamar ismét iszapos fog" felváltani jeléül annak, hogy a fúvó njhól dolgozik. Ez iszapos víz fogja a fúráspróbát szolgáltatni. P r z, i b i 11 SL, különben még ügy oly önműködő mélyfúrókészülékel is talált fei. mely egyéb szolgálatot nem kivan, mint a fúrás előrehaladásának és a fúráspróbák rnegallapitásáriak ellenőrzését.

Noth fúróeljárása m i l y e n ? N o t h, ö b l ö g é l <"i m é l y f ú r á s a. k ö l . ó l l o l fúrás jellegével bír. A fúrókötél, erős kendertömlő,

melynek alsó végéhez, valamely üreges szabadon eső rész van kapcsolva. A fúrókoloncz alsó részébe, kereszíalakú vésöfúró van, ékszerkezetek segítségével, beállítva. A fúró feje kürületén u. n. reakczio-esatornák vannak hevesbe, melyek azonban, beiszaposodásuk ellen, pléhcylinderrel vannak födve. A keresztalakú véső élei között vannak az öblögető víz kibocsátására szolgáló nyilasok kifúrva. Az öblögető víz, az üreges fúrókötelen át szoríttatik a fúrtlyukba. Miután a burkoló plóhküpeny és a fúrtlyuk oldalai között, jóformán teljes zárolás van, H Fúrás-iszap, az alsó-rudazat gyors és hirtelen leesése közben, a reakczió-csatornáfcba és innen a b u r k o l ó pléhküpeny belsejébe tódul, miközben, a fúró vésője, a csatornák meneteivel ellenkező irányban elfordítíatik a nélkül, hogy ez elforditás a tömlő-kötélre is átvitetnék.

141

IV.

A kötéllel-fúrás.

(Kútfúrás). Általános, — A kötéllel-fúrás általános jellemzése. — A Chinaiak fcötéllel-fúró módszerének vüvid ismertetése. A kötéllel ütve működő mélyfúrás ujabb rendszerei.

Általános. A kötéllel-fúrás általános jellemzése.

A kötéllel-fúrás elve. — A kötéllel-fúrás módszerei. — Előnyei a kötéllel dolgozó mélyfúrásnak. — Hátrányai a kötéllel való mélyfúrásnak:. — Javítások, melyek a kötéllel fúrás sikerességét előmozdítottak. Miben áll a kötéllel-fúrás lényege, illetőleg elve ? A kötéllel-fúrás lényege az, hogy az ütve működő mélyfúrás szilárd-, merev rudazatát itt, kötél helyettesíti. Mindama módosítások és változtatások, melyek az ütve működő mélyfúrás fúrószerszámainak, a kötéllel-fúrás czéljaira való alkalmazhatósága végett történtek, a szilárd rudazatnak, a kötéllel való helyettesítésére vezethetők vissza. A kötéllel-fúrás módszerei közül melyek a legnevezetesebbek? Legnevezetesebb rendszerei a kötéllel-fúrásnak: a Chinaiak fúrómódszere; a Németek kötéllel-fúró-módszere; az angol kötéllel-fúró-módszer és az amerikai kötéllel fúrás.

Melyek a kötéllel-furás előnyei, más furómódszerekke! szemben? E l ő n y e i a kötéllel fúrásnak: 1. hogy a fúró kiemelése és a fúrtlyukba való bebocsátása sokkal gyorsabban halad, mint a szilárd rudazattal való fúrásnál, - - mert a rudazatrakatok időtrabló össze- és szétcsavarása, kötél alkalmazása esetébeniermészetesen elmarad; 2. hogy a fúrókötél sokkal könnyebb, mint valamely megfelelő hosszúságú rudazatsoré; 3. hogy a fürtlyuk oldalai beomlásának veszélye sokkal csekélyebb, mint a rudazattal ütve működő mélyfúrásnál; 4. hogy a fűrílyuk átmérője nincs oly szűk korlátok közé szorítva, mint egyéb fúrómódszereknél; 5. hogy a kötéllel mélyfúrás sokkal olcsóbb, mint a rudazatos- vagy az öblögető mélyfúrás; 6. hogy bármily közeiben alkalmazható; 7. hogy különösen lágyabb, de kellő állékonysággal bíró kőzetekben használható előnyös módon; 8. hogy az átfúrandó kőzetrétegek település viszonyai, a fúrás üzemét alig befolyásolják; 9. hogy a kötéllel fúrással elérhető mélység 1600 m; és 10. hogy e fúrásmódszer alkalmazása mellett is igen jó fúrásmagok nyerhetők. Melyek a kötéllel "fúrás hátrányai, más furómódszerekkel szemben? H á t r á n y a i , a kötéllel fúrásnak, hogy: 1. nagyobb mélységeknél, a kötél hossza, az emelés magasságát ingadozóvá, bizonytalanná teszi; hogy: 2. a kötelek megfeszülvén, szétcsavarodva megnyúlnak, és az által az emelés értéke csökken; hogy

143

142

3. igen nag'y mélységeknél, általán semmi emelés magasság sem érhető el; hogy: 4.afúrás3zerszámelforditásabizony talán; hogy: 5. az emelés magasságát és az elforditás értékét, a kötél használat ideje szerint módosítani kell, a mennyiben új. vastag és hosszú -kötelek szét- és összccsavarodása nagyobb, mint régi, vékony és rövid köteleknél; hogy: 6. száraz homokban, kavicsban, és ilyszerü. kőzetrétegekben, s mindenütt ott, hol a víz igen gyorsan elszikkad, a kötéllel fúrást használni nem lehet; hogy; 7. forgatva nem dolgozik; hogy 8. képlékeny agyagban, palás agyagokban és agyagos márgákban nem használható, inert a felázott agyagos kőzetek üsszetümörülése, a kötél beszorulását és elszakadását okozza; hogy: 9. igen kemény kőzetekben, igen lassan halad; hogy: 10. a kormányos nem ellenőrizheti a fúrás menetét; hogy: 11. annyi mellékmunkát követel, hogy ezek költségei, a többi üzem olcsó voltát kétségessé teszik; hogy: 12. eseLleges törések, csak szilárd rudazat használatával háríthatok el; hogy líí. öblögető fúrást, kötéllel fúrással, hasznot hajtó módon összekötni nem lehet; hogy: 14. szabadon cső szerkezetek használata esetében, gőz- vagy ló-erővel kell dolgozni, a mi az üzemet rendkívül megdrágítja; hogy: 15. 1000 m-nél mélyebb fúrások bizonytalanokká válnak és végre hogy 16. az elérhető legnagyobb mélység az 1600 m-t soha sem haladja meg.

A kötéllel f ú r á s sikerességét biztosító ujjitások sorából, melyek emelendők ki különösebben ?

A kötéllel fúrás sikerességét biztosító ujjitások sorából: a váltóollónak és a szabadon eső szerkezeteknek alkalmazása; szalagköteleknek használása; a kérők kötelek össze- és szétcsavarodása megakadályozását czélzó készülékek behozatala; s a fúrásnak és tisztitásnak gőzerővel való foganatosítása, — emelendők ki. A Chinaiak kötéllel fúró módszere.

A Chinaiak kötéllel fúró módszerének rövid

ismertetése.

Hogyan lehet a Chinaiak kötéllel fúrómódszerét röviden j e l l e m e z n i ? A C h i n a i a k f ú r ( » m ó d s z e r é n e k elméleti alapja, hogy megterhelt kötelek szét-, szabadon csüngő kötelek pedig Bsszecsavarodnak. A Chinaiak a kötéllel fúrást már a legrégibb időkben űzték. Az általuk elért legnagyobb mélység: 500—600 m. A Chinaiak bambuszrostból készült ujjnyi vastagságú szalagokat használtak; koíiderkötelek, nagyfokú nyujthatóságuk folytán nem felelvén meg a czélnak s azért is, mert hosszú kötelek használása esetén, az emelés magasságát szabályozni alig sikerül, ütőkésziUékül fi Chinaiat egy 15—20 m. hosszú, rugós fenyó'-szálfát használtak, mely egyik végén befogva, másik-, a fúrtlyuk fölé eső részén pedig alátámasztva volt. A perczenkint való ütések száma BŐ, az ütésenként elért emelésmagasság átlag 10 cm. lehetett. A hírtlyuk kerek eJó'állithatásának nehézségei buzogányfúrók, vagy hengeres fúrók használatára vezettek.

A kötéllel ütve működő mélyfúrás ujabb rendszerei.

Általános. — A kötél segítségével ütve működő mélyfúrás új ab rendszerei. - Az amerikai kötéllel fúró. Miként leheta k ö t é l l e l ütve m ű k ö d ő mélyfúrást egész általánosságban jellemezni ?

Az egósz készülék egy egyszerű fúróállványból, ennek tetején alkalmazott csigából, egy kan-

145

karékból és egy oly lökőkészülékből áll, mely a fúró felemelésére és szabadon való leejtésére szolgál. A kötélnek, a fártlyukból való kiemelése, kankarék és csiga segítségével történik. A csiga akként van felakasztva, hogy a kankaréktól eleső része, karimája, az irányitócső tengelyével egy vonalba essék. A csigáról lelógó kötél, forgatóval van ellátva; ehhez van erősítve a 4—6 q súlylyal bíró fúrórűd, melynek alsó csavartokjába a véső működő része van beillesztve. Melyek az ütve működő kötéllel fúrás ujabb szerkezetei? A kötél segítségével ütve működő mélyfűrásmódok ujabb szerkezetei és módszerei közül* egyedül az araerikai módja a köléliel fúrásnak használtatik általánosabban. A amerikai kötéllel ütve működő fúrás mód berendezéseiről, szerkezeteiről és üzeméről mit kell t u d n i ? Az a m erikai, kötéllel ütve működő m é l y f ú r ó m ó d s z e r t , Pennsylvania földolajterületein igen használják. A berendezés a 14-8 és 149. kép) képekből kivehető. A fúrótorony magassága 19—20 m. Alapja 5—ő m a , Egy fenyőből készüli alacsony kereten áll és igen egyszerű módon, fenyőszálakból van összeállítva. A fúró fcankarék (A) alkotórészei1, egy 33 cm átmérővel és 380 cm hosszúsággal biró tölgyfagörönd, és két e görönd végéhez erősített, tölgy és fenyőfából készült 2-2 m átmérős kerék. A fúró kő tél, mánnilla kenderből készül; vastagsága 46 mrn. A * Gaiski-féle, Sonntag H.-féle, Kolb-féle. Hochätrateféle, Kiéritj-féle, Sparr-féle, Fauck-félo (L. az előbbi ez. alatt), a Chrizsmár (Cséti)-féle, a Mather és Platt-féle s az amerikai módszer. 10

147

14«

van akasztva, melybe a hajtórúd.(p) becsatoitatik. A (w) főgüröndre, a i'úrókankarék forgatását eszköxlö (íí) kötéldob, és a (c) snijlárcsa van felékelve. Utóbbi, a gőzgép által küzvetellenül hajtott (GI) szijtárcsátóL kapja a mozgás-impulzust. A tisztítócső vitláíának (í) alkotórészei: egy 2'5 m hosszú, 20 cm vastag szálfagörönd, egy konoidikus frikcziós tárcsa, e tárcsa megindítására szolgáló vonórúd és emelő, és a fékezű készülék 1511. kép. Kengyel.

x l kerekek egyike, S fából készük féJ kezűvel van elí látva, a második í kerék karimája 4 hornyolva van. ^E horonyban egy •|kb 20 min vastagságii kender-kütélf'ekszikinely a forgató kereket a togi'irí'jnddel (ív) összeköti. E kötél lazán csüng a göt'öndön és kereken és felvetése igen egyszerű módon, felfektetés által türténik. A nyomattyű (D), kb. 8'6 m hosszúsággal bír, fenyőfából való és egy álló bakon nyugszik. A fúrúnyomattyú hátsó végérc egykengyei (150. kép)

151.

l

l

102. kép.

kép. K

ö

t

Ei

l

153. kép. KöWltok.

A fúró nyomattyú fej végének, kajmóján egy í'orgalós igazító csavar szerkezet lóg, melynek alsó végén a fúrókötél felvételére és rögzítésére szolgáló zár van alkalmazva. (151 és 15a-ik kép). 10*

149

148 A kötél alsó vége, egy rúgósan-ollószerüen nyiló lókban (153-ik kép) végződik, melyhez a váltóolló, a fúrókolonc;: és a fúró csatlakozik. A fűrókoloncz részei: a fúrórúd, a súly megnagyobbítását czélzó mélyítő rúd s esetleg pótlórudak. Az összes rudazat súlya, 14 m hosszúság

154. kép.

U

105. kép.

15(i- kép..

157. kép.

Utófúrók az amei'ikM kótfülel ütve működő

mellett- kb 693 kg, ha e súlyhoz a váltóolló és a véső 107 kg-nyi súlyát hozzászámítjuk, összesen 800 — 1000 kg. A véső élhossza 6 angol hüvely*

a fúrás kezdetén; a fúrás végén azonban 4 angol hüvelyig is alászáll. Miután kötéllel való fúrás útján, vésőfúrók használata mellett, sohasem lehet teljesen kerek fúrtlyukakat előállítani; a kerekdedség hibáit, minden fúrásszakasz után külön e ezélra készült utőfúrók segítségével kell kiigazítani. (154., 155., 156 és 157-Jk kép). A fogókészülékek, ugyanazok, melyeket a rudazat segítségével ütve működő mélyfúrás alkalmával használni szokás. Kötéldarabok felfogására és kiemelésére a k ö t é l f o g ó k ; a r é t e z é s-f o g ó, csövek kivonására szolgál. A esőbéllelés alsó végén való tömítése, többféle módon történik. Régebben ólorngyűrüket használtak, melyek a csőrakat legalsó karimáját körülvették és a fúrtlyuk oldalaihoz hozzászoríítattak. Kisebb jelentőségű próbafúrásoknál, egy vízben gyorsan dagadó lenmaggal, vagy borsóliszttel töltött, bőrzsák gyűrűt használtak e ezélra. Ujabban G r i f f i n eljárása kezd tért hódítani. Az e módszer szerinti eljárásnál egy rövid, kovácsvasból készült csődarab használtatik, mely alsó karimáján fel van hajlítva. E csődarab karimájába kapaszkodik a talpgyűrű, mely belül baira vágott anyacsavarral, kivül íioszbevágásokkal van ellátva. E gyűrű csavarmeneteinek egy a csődarab középvonala mentében elhelyezett, s felül lépcső fokszerüen lezárt, balrajáró csavarorsó felel meg. A csődarab felül a béllelő csőrakat legalsó csövéhez hozzácsavarható; a fúrtlyukba való beakasztása közben kívánatos vízátbocsátás kedveért pedig, alul, több bő nyilassal bír.

'150 A talpgyűrű fellolása, illetve a csőrakat alsó szélének feíhajtogatása előtt, a csődarabra, alulról egy, szélén négyfelé széthasított bőrtok hu/atik fel. E bőrtok, egy vékony aczélpánt segélyével a csőre rászoríttatik. A csőrakai nak, a fúrtlyukba való beakaszlása előtt, a talpgyűrű a toldöcső •közepén elhelyezett balravágott orsóra rácsavarva lesz. A bőrtok, a esőrakatnak beakasztása közben egészen könnyen csúszik a fúrtlyuk oldalai mentében, és csak akkor szorul hozzájuk, mikor a talpgyűrű a furflyuk talpát eléri, mert ekkor, a felülről ji)vő viznyomás a bö'rtokot szél-, s az oldalfalakhoz odaszoritja. A zárolás tökéletes. Az amerikai ütve működő kötéllel való m é l y f ú r á s üzemét illetőleg röviden mi jegyzendő meg ?

Az üzem menete, az amerikai kötéllel, ütve működő mélyfúrás alkalmazása esetében a következő: A munka váltása tizenkét óránként történik. Egy-egy munkaszakaszban két-két munkás dolgozik. Az egyik munkás a gőzgépet s a kazánt, a nyomaltyút, a tisztítócső kankarékját szolgálja ki és végzi a fúró-kankarék átviteli kötelének föl és lecsafolását; a többi munkát a kovács végezheti. Háromszáz méter mélységű fúrüyuknál a fúrószerszám, illetve a tisztítócső kiemelése egy perczet, - - lebocsátása egy fél perczet kivan. Váltása a vésőnek, a fúró-forgatónak 120°-nyi gyors elforditása útján történik. (A váltás azonban sohasem egészen tökéletes). Huszonnégyóránként átlag 12—13 m lemélyítés érhető el még akkor is, ha a f ú r f l y n k zsomrija és kávája között 300—500 m szint különibség van. Ötszáz

151 méternyi i'úrtlyiik-mélység, a legrosszabb esetben is, alig kivan több időt három hónapnál. A berendezés- és munkaköltségck, egyegy folyó méterre redukálva átlag 24 márkát tesznek.

153

V,

Fúrásüzem, próbavétel.

Általános a fúrás üzeméről. — Fúrásnaplók. — Próbavétel. A f u r á s n a p l ó k m i k é n t való vezetéséről, általán mit kell t u d n i ?

A mélyfúrás üzemének ellenőrizhetése végett, táblázatos kimutatások f ú r á s n a p ] ó k vezetendők. A fúrásnaplók rovatai akként állapitandók

F ú r á s -

a . . . .számú fúrtlyuk mélyeszléséről H

Idő p

> ^

J

-s

gH

^

A-

•tj

FÍ

2
sept, 2! Í2 •23 ül 25 38 97 28 Síi t.

1

Z t*

-* -l-a

s

S

S cfl

j

e

milliméter

-ri


s

a

30 1 M

2 3

11

W ^

^5 iO tű

n tí D

n 11 n Ji Ii n n ii

é

n 11

S •S

(S

iz

4 1 4 1

s

1

- 8

-

6) Fúrás _ _

1

8i-

1

1175 12 450

2 4 — 2861 -1 1 •! 4 2 „ 3200 4 1 2 6 5 4 6 2911 4 0 ö y 4 3 2848 4 1 0 1 n 4 4Ü 2GS4 4,j 0 5 3 S 3 7 2013 j :

M r n

15 «

450 450 450 450 SSU »

4 0 4 6 ,, 2 1 2917 B 4 1 3 8 10 :j :lalS 1 12 tí 4 1 ' 4 0 4 8 21 5 4 2554 4 1 1 4. 14 — SÍ 33-S : „ t ] 2 4 15 3 - S! 21 „ 2 4 33afi ' 4 5 4 4 0 3 6 ÍT 5 10 : i l l l 450 4 4 1 lí; 8 11 ! S07IÍ

1 [)

Jl .

= 2 o.í=

Ja 'g >

ffi

]í

P =

«

E

— «% 7 7 #V4

ßy R' 7

6%

-*/4 1

/4 /4

J

/4

M j ,'

Va

Vi 1

/4

V* :

.'j

'4 /B

7 ;4

ßl ;'

W/4 1

W« —

1 1j'í 1 -J 2%

2'/4 ~ /8 93 ' 7

% l'/

!'

^

^

elnevezése

2 /s

y« S % 1% 5

/8

•%$

s

1 — --

—

""

V-j

—

— — —

—

.

. .

S Homokkő (finom) 4 Hárga .sárgás, kövületekkel . . . .

4 5 5 6'

&

'•"•a S J

Megjegyzések

i'I milliméter

1 Tulcvényföld

sy.j V* V, •W2 V4 V* V-> 1

_.

földjén.

kőzet

EH'

—

2/

Az átfúrt

*o "o

ó r a

kg

-• —

,i

j —^ ^'í:

s

a fúró

S

T-

n a p l ó .

N. N. nevű birtokos Y telekkvi sz. alatti

Idő f o r d í t á s

a) Akimmélyesztés

aug. 22

0

r^a

d M n =i

11

sí

•S

0

1864. SRpt.

f

Fúrás

^ í=' íl

M,

helységben

meg, hogy azokból a nrnnkaszakok száma, a munkaszakaszonként elért eredmény : az áthatott kőzetrétegek minősége, száma és vastagsága, a fúrás zavarai és az ezek elhárítására fordított, munka ideje megállapítható legyen. A fúrásnaplónak, legczélszerübb berendezése a következő:

dto. dto. dto. szűrkés dto.

i i

Ás akna 124 nappali szatmänybim 7 munkással 8 ölre melyeszteíett s konyokgárdowattal láttatott ül. Szels 4 — 4 — vénye /\ lát. Alja száras. — A felállított irányító eső átmérőjet 9 Lüvülyk. S — — 5 3 ... A fúrás S liüvelytnyi vésővel — — 9 S Táltóolló nélkül tezdetfftt meg:. . 2 5 Ffírójavítás. 1

Z 3

6 2

1

3

6 fl

ílto. dto. dto. homokos kövül e t n é l k ü l . . . . \-l 2 — 2 2 5 * Klecgíta-ftüe váltóolló jött 7 Homokkő durva szemű Klkalmat^sba. kövülettel . . . . 14 •i 3 _ — — Vasárnap. Onzetül éjjel nap— - — - — — ato. pal egy (írdto. - - ~ 2 3 10 Javítás a bajtúkészülékeü. S Márga sKfirkés kövület dto. nélkül 17 2 1 ^ -- — rtto -

-

dto. 9 Agyagos pala . . . 23: 3 — 10 Homokkő sziláid kö•'5 ÍJ

4

a i

il

0 5 4 _

Omladák a S. rétegből, minek következtében a fúrtlyuk kitisztítása annyi időt vett igénybu,

154 Mi czélja van s mi módon történik a próbavétel? KuUUú fúrások alkalmával, a furas-iszap, esetről-esetre gondosan megvizsgálandó. Az iszap, kimosatása ulán, külön szekrényekben való elhelyezése s a szekrénykék számozása igen ajánlható. Jól teszünk, ha minden szekrénykére még a fúrtlyuk ama mélységét is rájegyczzük, melyből az iszap származik.

H a l a v á t s c h G y u l a , osztóiygeologus, igen czélszerű módszert követ a 'fúiilyukak vétegzetének szBöil'élhetové tételére. Ö ugyanis üVégcsövekpen helyezi el v, l'úrás iszapot, uly sorrendben, m i n t az, rétegenként, alulról ív11IVh; következik. Hogy a rétegek vastagságát Illetőleg, kisebbített mértéket használ, természetes és magától érthető.

VI.

A mélyfúrás alkalmazása. Artézi kutak fúrása. — Ércztelepek, sótelepek, petróleumtelepek felkutatására szolgáló és tudományos czélú mélyfúrások.

A mélyfúrás alkalmazását illetőleg röviden és összefoglaló módon mi jegyzendő meg?

A m é l y f ű r á s a l k a l m a z á s á t illetőleg n következők jegyzendők meg. Hogy ,1 mélyfúrás kutató munkálatoknál előnyösen alkahnaztatik, ismeretes. A z a r t é z i k u t a k fúrását illeEöleg első sorban, Z s ig m Ó D dy-ra, mint messze földön dísinert tekintélyre hivatkozunk. Artézi kútnak oly függőleges fúrtlyukat nevezünk, mely vízzel telt földrétegek keresése végett, a föld szilárd kérgében lernélyfttetik. Ezek szerint, az artézi kutak í'tlczélját távolabb vidékeken fakadó forrásvizeknek feltárása k é p e z i ; bár néha alkalmatlan vizek lecsapolása is lehet feladatuk. Minrliui mélyfúrás, melynek c/.élját vJ?,nyerés vagy lecsHpolá.s képox.i, t'n r t - k ú t-nak noveztetik. Ha a forrás, szökő-kút alakjában, a fúrt lyukbúi kibugygyan, szökő artézi kúttal van d o l g u n k ; a lecsapoló fúrtkutak, negativ, elnyelő artézi kutaknak, vagy egyszerűen elnyelő kutaknak .neveztetnek. Ama pontnak meghatározása, melyen az artézi kút lemélyítése megkezdendő, a vidék geológiai viszonyaitól függ. »Ha ama főtényezdket. melyekből az artézi szökőkutak előállilbatása feltétcleztetik, röviden összefoglaljuk, azt találjuk, miszerint e tekintetben elkerülhetetlenül szükséges, hogy: 1. a tervezeit fúráspontnál. magasabban fekvő körn y é k kö/.etü nemcsak a víznek beszivárgására s rétegeinek lejtős teleplllésónél i'oí(va, annak a lurásporst alá vezetésére a l k i i h n i i H . lüinem hogy a/, c g y s z n - s i n i u i l vizet át nem bocsátó réteg által is fedve legyen s, hogy

156 2. e kőzetben, rés ne találtassák, melyen a beszivárgott víz összes mennyisége ismét kifolyhatna.« »Az artézi szökőkutak egyik fŰbecse, vivőknek a fölsziu fölé való emelkedése lévén, leméJyitésük kezdőpontjául a vidék lehetőleg legmélyebben fekvő része, már azért is választandó, mert igen sokhelyütt bebizonyult, hogy a fúrtlyukak tovább mélyítésével, vizük bősége is növekedett.« Artézi kutak mélyítésénél a fúrótechnikus feladata, a fúrás kellő vezetésén kiyül, nemcsak annak meggátlása, hogy positiv fúrtkút szükségének esetérc a mélyfúrás folyama alatt, netalán feltárt felszálló -víz, valamely víztől mentes rétegben elszéledjen, hanem olyan módon való intézkedés is, hogy minden egyes, vízben bővelkedő füldréteg feltárásával ennek vize, úgy mennyiségére, mint jóságára és felszálló erejére nézve is külön-külön megvizsgáltassák, egy szóval, hogy több forrásnak mcsütése esetében, mindegyiknek vize kiilön és tökéletesen izolálható legyen. E ezélra irányító, béllelő és izoláló csövek szolgálnak. Mi az elnyelő artézi kutak előállítását illeti, azok fúrása, az ismert módoktól semmiben sem különbözik. A fúrtlyuk víz állásának változása esetében, izoláló csövek szintén alkalmazandók, csakhogy czéljuk itt a felület víztömegeinek, a vizet elnyelő rétegekkel való összeköttetése. E r c z t e l e p e k felkutatására való mélyfúrások, a ritkaságok közé tartoznak s ha mégis eló'fordulnak. új aljban legalább, csakis a gyémánttal való mélyfúrás alkalmazása mcilott eszközöltetnek, Ercztelepek felkutatására, vagy már feltaláltaknak tovább nyomozására, 100 m mélységig lehatoló fúrtlyukak fordulhalnak elő. S z é n r e való kutatások alkalmával, az ütve működő mélyfúrás használtatik rendesen. Sólelepek és s ó s v i z f o r r á s o k felkutatására a forogva és ütve működő, rudazat segítségével való mélyfúrás, a kötél segélyével való mélyfúrás, az Öblőgetés mellett való mélyfúrás, ujabban pedig még a gyémánttal való mélyfúrás is hasznáHatik, Ha gyémánttal dolgozó mélyfúrók segítségével sótolepeket akarunk feltárni, fúrásmagok nyerése végett sósvízlúgot alkalmazunk. A P e t r o l e u m - r a irányulyó mélyfúrás leghasználatosabb módszerét, a Canadai mélyfúró-módszer képezi.

157 Érdekesek még ama mélyfúrások, melyek nem hasznosítható ásványtelepek feltárása czéljából, hanem a tudomány fejlesztésének érdekében mélyíttetnek le. Ide ama mélyfúrások tartoznak különösen, melyek a föld belső rétegsorai hőmérséklet-viszonyainak megállapítására valók.

BETÜSOROS TÁRGYMUTATÓ. (A számok, az oldalakat jelölik.) Aczél fárélrazQgányofc 126 Aezéikoi'Ona,fúróval, fúrás fi Aczélkoronás magfúrók 125 Agyagforgó-fúrók . . . 126 Agyagfúrók 14. IC, 109, 124 Akasztó horgok . . . 5 8 Alkalmazása, mélyfúrásnak 155 Alsó rudazat . . . 41, 112 Amerikai f ö l d f i í r ó . . . 8 Amerikai kötéllel fúrás 6 Amerikai kötéllel ütve működő mélyfúrás . I-M Amerikai rendszer 129, lüü Amerikai rendszerű kötéllel fúrás 140 American -Diam.-KockBoring -Company-í'éle fúrógép 130 Angol mélyfÚTÓniódszer <>, 22, 23 Angol rendszerű kötéllel fúrás 140 Artézi kutak . . . . . . ö Állványa hajtógöröndnek . . . . . . . . í ! 8 Állványa nyomattyúnak 98 Álhelyezhető csapokkal bíró nyomattyú. . . 53

Atkorrnányzás . 100, 101 Balanczierek 52 Beszorulása vésőnek . 80 Be szorul ás ok. . . . 70, 80 Béli elő csövek felhúzó szerkezetei. . . 116, 117 Béllelő csövek forgató szerkezetei. . . 116, 117 Béllelő csövek lebocsátó szerkezetei 116 Buzogány fúrók . . 26. 31 Canadai fúrómódszer . 6 Canadai fúrómódszernél egyenget.es munkája . ". 106 Ganadai mélyfúró módszer 95 Canadai mélyfúrúrnódszer fúró tornyai . . 97 Canadai nuélyfúrómódszer rudazata . . . 9 7 Canadai mélyfúrómódszer szerszámai . , 97 Canadai módszernél tisztítás 107 Ciuiad. módszer üzeme 104 Csekély mélységekre ható. a kutatás czéljaira szolgáló kézi fúrásmód 8

161

160 Csővágó. Fauck-féle. . 87 C h i n a i n k lYiróniódsz. 6, 140 Chinaiak k ö t é l l e l fnrómódszere 143 Chinaiak mint a mélyfúrás első mívelői . 4 Csapágya nyomattyúnak 53 Csappantyús. oldalas, rudazatfogo . . 100, 103 Csav átfogó . . . . 71, 76 Csavarfúró, öblögetéssel járó 109

Csavarkuksok &6, 60. 116 Csavarmenetbe végződő

üreges fúró . . . . 1 6 Csavaros cső'lebocsátó Hí) Csavíirvágó szerszámok 116 Csigaalakú forgó fúrók 18 Csövek, elszigetelők. . 86 Csövek, elzárók . . . 111 elszigetelők. . 111 béllelők . . . 1 1 1 Csövek gyémánttal fúrásnál 127 Csövek izolálók . . . 86 Csöveknek kapcsolása 113 Csöveknek összeszegecsolése . . . . . . 8 5 Csöves fúrórudazat , . 39 Csöves rudazat, és sziv a t t y ú k közötti kapcsolat 115 Csőemclők 86 Csőfogók. . . . 116, 135 Csó'fogó szerkezet Köhler-fele 87 Csökulcsok. . . . 116,117 Csölebocsátó 119 CKi'írakatok 112 Csőszorító k 86 Csőszorító Kind-féle . 87

Csővágó szerszámok 116, 117 Czélja mélyfúrásnak . 5 Dán fúrásmódijücr 12ÍI, li!6 De la Roch o-Tolay-féle gép 130 Egyenes csúcsba végződő üreges fúró . . 16 Egyengetés mudkaja canadaí fúróműdszernél 106 Egyengető fúrók . . 26, 3;5 Egyengető fúró, Kindféle 85 Egyszerű, öblögetéssel járó mélyfúrás . . . 108 Egy szerű öblögető'mélyfúrás segitöszerei. . 116 Egyszerű üreges fúró . 15 Előállítása vésőknek .; 27 Előkészítése fúrtlyukak kicsövezésének . . . Kő Előmunkálatai (tudományos), rudazattá,! ütve működő mélyfúrásnak 88. Előnyol gyémánttal fúrásnak 122 Előnyei kötéllel fúrásnak 141 Elővésővel ellátott vésőfúró 26, 28 Elszigetelő, béllelö csövek 111 Elszigetelő csövek. 86.111 Eltűrése rudazatnak . 70 Elzáró csövek . . . . 1 1 1 Emelő készüléke tisztító csöveknek . . . 6H Erőgépei öblögető egyszerű mélyfúrásnak , 130 Excentrikus iitófúrók S6, 33 E x c e n t r i k u s véső fúrő, Faiick-fólii . . 137

F i i j a i , íi rudazat segélyével ütve működő mélyfúrásnak. , , . 22 Fajai mélyfúrásnak . . 6 Farudazat 31.) Farudazatta l, szilárddal, fúrás 5 Fan ék csővágója . . . 8 7 Fauck excentrikus vésőfúrója 137 Fauck fúrásmódszere 130, 137 Fábián-féle szabadon eső rész 43 Fábián szabadon eső fúrókészüléke . . . 4-6 Fából készült báromlába fúróállvány . . 62 Fából készült négylábú fúróállvány . . . . 6 3 Feje nyomattyúnak . . 62 Fekete gyémántok, mint a gyémánttal fúrás működő részei , . . 124 Felső rudazat . . . . á l Felvonó csavarok. . . 117 Feszítő s/orkeziít. . 2ö, 50 Félívalakú utó-segítő fúró 100, 102 Fogas 56, 61 Fogócső, szelepes. . 71, 74 Fogóék 12(i, 127 Fogógyürü 126 Fogó liorog . . . . 71, 76 Fogókészüléltek. . . 56, 71 Fogó-olló . . . 59, 71, 75 Fogúrudazat 71 Forgató . . . . 26, 54, 9S Forgó-feje rudazatnak 112 Forgó fúrók, csiga alakúak 18 Forogva, működő földfűrás lágy kőzetben 7

Forogva működő fúrás 6 Forogva működő, nagyobb mélységekre ható mély fúrás, lágy kőzettömégekben . . li Forogva, rudazattal működő mélyfúrás. . . 7 Földfúrás, 1.' mélyfúrás és fúrás is. Földfúró, amerikai . . 8 Föld- ésKó'zetfúró Lippmann-féle . . . . 8, 10 Franczia rendszer 139, 130 Fúrás 1. mélyfúrás is. Fúrás aczélkorona fúróval 6 Fúrás gyémánttal, . . 5, 6 Fúrás kötéllel . . 5, 6, 140 Fúrásmagok 35 Fúrás menete . . . . 9 2 Fvirásnapló . . 152, 15B Fúrás öblögetés. mellett 6 Fúrás rudazattal . . . 6 Fúrás smirgellel 130, 136 Fúrás szerszámai csekély mélységekre ható, a kutatás czéljalra szolgáló kézi fúrásmódnak B Fűrásszerszáinai, nagyobb mélységekre ható, forogva működő mélyfúrásoknak, lágy kőzetekben 1-i Fúrásszerszámok úszó (sívó) homokban . . 20 Fúrásüzcm 152 Fúrás vízsugárral 130, 136 Fűrászavarok, rudazat segélyével, ütve műk ö d r i ' mélyfúrás közben előfordulók . . 22 eG Fúró-akim 11

162 Fúró-aki) a. gyémái ittál f lírásnál 12[i Fúró aknai egyszerű öblögető mélyfúrásnak 120 Fúróállványai, egyszerű öblögető " mélyfúrásnak . . 120 Fúróállvány, fából készült, háromlábú . . 62 Fiíróálívány, fából készült, n é g y l á b ú . . . 63 Fúróállvány, vasból készült, négylábú . . . 6 4 Fúróállványok . . . . 6 1 Fúróbuzogányok, aczélból 126 Fúróbuzogányok, gyémánttal kirakottak . 135 Fúrócsűvek. . . . 109. 111 •Fúrócsövek, szelepesek 14 Fúróemelő 26, 50 Fúrófejek . 14, 22. 26. 54 Fúró fogó 71, 73 Fúró fogó, pókláb alakú 71,76 Fúróharang . . . 100, 104 Fúróházak gyémánttal fúrásnál . . , . . . 129 Fúrók csigaalakúak, forgók 18 Fúrók, gyémánttal fúráshoz .' 123 Fúrók, lamellásak. . 26, 29 Fúró koronák . . . . 1 2 4 Fúrókos 26, 50 Fúró középrészek. . . ' 42 Fúrók, szelepesek. . . 20 Fúrómester feladata. . 5*1 Fúrópadozat 68 Fúrórudazat . . 2(i, 38, 97 Fúrórudazat, csöves . 3!) Fúrórudazat kapcsolása 40,57

163 Fúrórudazat összekapcsolása 40, 57 Fúrószerszámai egyszerű öblögetéssei járó mélyfúrásnak. . . . 109 Fúrószerszám megválasztásának körülményei 88 Fúrószerszáinok szállítása 92 Fúró szorító 09 Fúrótechnika fejlődésének főbb mozzanatai 5 Fúrótornyai Canadai mélyfúrásmódszernefc 97 Fúrótornyai, egyszerű öblögető mélyfúrásnak 120 Fúrótornyok gyémánttal fúrásnál ", . . . 139 Fúrótorony. . . 56, 61, 1)8 Fúrótorony, gőzerővel h a j tott fúróboren ez ess é l felszerelve . . . 6 5 Fúrótorony, kézzel való mélyfúró berendezésekkel fölszerelve . . 63 Fúró-véső 97 Fúróvillák 56. 59 Fúrtlyukak egyenes iránytól kitérése . . 79 FúrUyukak kibéllelése 81, 82. 84, 100 Fúrtlyukak kicsövezése 81, 100 Fúrtlyukak ki csövezésre előkészítése . . . . 8 5 Fúrtlyukak kitakarítása 95 Fúrüyukaknak szögleteseknek kiiterekítése 79 Fúrtlyuk kezdőpontjának megállapítása . 88 Fúrtlyuk tágassága , . 8!) Fúrtlyuk űrtartalma. . 90 -

Hátrányai, kötéllel fúFüles véső íúró, Kiiid141 féle . . . , - . . . 2 6 . 3 2 rásnak Füles vésők . . . . 2 6 , 31 Hegyes fúró . . . . 26, 30 Homokfúró. . . . . 8, 10 Gőzerővel hajtott fúróHomokszivattyúk 14, 20, 21 berendezésekkel fel71, 72 szerelt fúrótorony. . 65 Horogfogó Igazitó láncz 98 Gőzzel hajtott nyo67 mattyú 53 Iránycső Irányító cső 67 Greiífehhagen szabadon eső szerkezete . . . 4 8 Izoláló csövek . . . . 86 Jellemzése a forogva Gyémánttal fúrás 5. 6, 121 működő, nagyobb Gvémánttal fúrás előmélységekre ható nyei 122 mélyfúrásnak. . . . 14 Gyémánttal fúrás hátrányai 123 Jellemzése, a rudazat segélyével ütve műGyémánttal fúrásnál, ködő mélyfúrásnak 22. 25 fúróakna. . . . . . 129 l Jó karban 'tartása véGyémánttal fúrásnál, sőknek 27 "fúróházak 129 Kanálalakú mélyfúrók 18 Gyémánttal fúrásnál, fúrótornyok . . . . 1 2 9 Kanalas mélyfúrók . . 18 Kapcsolása, csöveknek 112 Gyémánttal fúrás segítő készülékei 128 Kapcsolása fúrórudazatnak 40 Gyémánttal fúrás szaKapcsolat csöves rubadon eső szerkezetei 127 dazat és szivattyúk Gyémánttal fúrás szerközt '. . 115 számai 123 Gyémánttal fúrás üzeme 129 Kapcsoló rudak. . . 26, 39 Kecskeláb 71, 72 Gyémánttal kirakott fú- 125 róbuzogányok . . . 125 Keresztalakú fúró. . . 124 Keresztalakú vésőfúró 26. 30 Gyémánttal kirakott táKettős rudazatos raaggító fúrók 125 türő 26, 36 Gyémánttal mélyfúrás. 5 Hajtógörönd állványa 98 Kezdőpontja fúrtlyuknak miként állapitlíajtókészülékek . . 55. 56 tatik meg S8 Hajlókötél 56', D8 Kézi fúrásmód, kutatás Hajtókötelek tárcsái . 60 czéljaira szolgáló, Hajtószerkezetei öblöcsekély mélységekre gető egyszerű mély8 hatoló fúrásnak 120 Harangalakú utófúrók 26, 33 Kézi mélyfúró készüléke TecklenburgHátrányai, gyémánttal nak 8, 11 fúrásnak, 123 11*

164 Kézi nyomattyű . . . 5 1 Kézzel való mély fúró berendezésű, fúrótorony. . . . . . . . 6 5 Kíbéllelése fúrtlyukaknak . . .81/82, 84, 100 Kicsövezése fúrtlyukaknak 81, 100 Kicsővezésre előkészítése f úr (lyukaknak . 85 Kifolyás cső 114 Kikerekitése szögletes fúrtlyukaknak . . . 7 9 Kind csőszorítója . . . 8 7 Kind-féle egyengető fúró 85 Kind-féle füles-vésőfúró 26, 32 Kind-féle magfúró. . 26. 36 KInd-félo szabadon eső fúrórész . . . aS, 44, 45 Kind Jele tágító fúvó . 85 Kind-féle utófúró . . . 8 6 Kind váltóollója . . . 4 4 Ki takarítása fúrtlyukaknak 95 Kleöka-féle szabadon eső. fúrórész . . . . 4 7 Klecka-féle szabadon eső szerkezet, Wlachféle módosítása. . . 48 Kormányzó rudak . . 56, 69 Kormányzó rúd kezelőjének feladata . . 91 Korona-fúrók . . . . 2 6 , 3 0 Koronája fúróknak . . 124 Köhrich-féle ütve és forogva működő fúrás 134 Köhler csűfogó szerkezete 87 Köhlor-féle gőzzel hajtott nyomattyú . , . 53 Körömvas 71, 75 Körte 119

165 Körtiim-félc kötélzái- . 58 Kő tél dob 98 Kötélforgató 58 Kötélkorongok , . 56, 60 Kötéllel fúrás. 4, 5, 6, 140 amerikai G előnyei. 141 hátrányai 141 módszerei 140 Kötéllel fúrás válófajai G Kötéllel ütve működő mélyfúrás 143 Kötélre erősített tisztító csővel kapcsolatos, rudazattal való mélyfúrás G Kötéltárcsák 60 Kutélzár, KÖrtüm-féle . 58 Kőzet- és földfúró, Lippmann-féle . . . . 8, 10 Középrésze fúróknak . 42 Kutatás czéljaira szolgáló csekély mélységekre ható kézi fúrásmód 8 Kutató-fúró, lapátalakú 8 Kútfúrás 140 Lamellás fúrók. . . 26, 29 Lapátalakú kutató fúró 8 Lágy kőzetben forogva működő földfúrás. . 7 Lágy kőzeLtömegekben. nagyobb mélységekre ható forogva működő mélyfúrás 14 Lánczos lebocsátó szerkezet 116 Lebocsátó szerkezet. lánezos . . . . . . 116 Leon-Dru-félemagfúró 26. 36 Leon-Dru szabadon eső készüléke . 49

Llppniaun-féle kőzet- és földfóró 8,10 IVlagfúrók 26; 36 Magfúrók, aczél koronásak 125 Magfúró Kind-féle . 26, 36 Magfúrók öblögető fúrásnál 110 Magfúró Leon-Dru-féle 26,36 Magtörők , 127 Magtörű, kettős rudazatos . . . . 26, 36, 37 Mechanikai berendezései öblögető és gyémánttal fúró módszernek 129 Menete fúrásnak . . . 9 2 Mély fúrás L fúrás is. Mélyfúrás a bányászati technika szolgálatában 4 Mélyfúrás alkalmazása 155 — czélja . . . 4, 5 (.egyszerű, öblögetőnek) segítő szerei 116 Mélyfúrás fajai . . . . 6 — feladata . . 4 gyémánttal . 5 — . nagyobb mélységekre ható. forogva működő, lágy kőzettömegekbcn , . 14 Mélyfúrásnál mily s mennyi munkás kell 91 Mélyfúrás öblögetés mellett 108 Mélyfúrás, öblögetés s el járó, egyszerű . . . 108 Mélyfúrás, öblögető, Nóth-féle 138 Mélyfúrás rendszerei . 4, 5

Mélyfúrás,, rudazattal forogva működő' . . Mélyfúrás, rudazattal működő Mélyfúrás, rudazat segélyével, ütve mű22 ködő Mélyfúrás saját üzem90 ben Mélyfúrás szilárd fa5 vagy vasrudazatul . 4 Mélyfúrás története . . Mélyfúrás vállalkozóra mikor bízandó . . . 90 Mélyfúrókkanálalakúak 18 Mélyfúrók, kanalasak . 18 Mélyfúrómódszer angol 22,33 Mélyfúrómódszer, Canadai 97 Mélyfúrómódszer, német 22, 23 Módszerei, kötéllel fúrásnak 140 Munkaeredméuye a rudazattal ütve működő mélyfúrásnak. . . . 24 Munkások mélyfúrás91 nál Nagyobb mélységekre ható, forogva működő mélyfúrás íágy kőzettömegekben . . . . 1 4 Kémet fúrómódszer 6, 132 Német mélyfúrómódszer . . . ' . . . . 22, 23 Német rendszerű kötéllel fúrás 140 Nóth fúrásmódja . . . 1 3 0 üíóth öblögető mélyfúrása 138 Nyomattyú 26,50 Nyomattyú állványa . 98

167

166 Nyoinattyú, átheiyez'hető csapokkal . . . 5 3 Nyomattyú bak. . . 26. 53 Nyomattyú csapágya . 53 Nyomattyú feje. . . . 52 Nyomattyú, gőzzel hajtőit 53 Nyomattyú, kézi . . . 51 Nyomattyúnak támasztó pontja 53 Nyomozó cső. . . . 71, 79 Nyomógerenda . . . 2 6 , 5 3 Nyomó súlyok elhelyezése .' . 118 Nyomó szivattyúk 100, 103 Oeynhausen a szabadon eső rész feltalálója 43 Oeynhausen váltóollója 44 Olaph-Terp kombinált hydraulikus fúrómódszere 137 Oldalas, csappantyús rudazatfogó . , :l 00. 103 Oldalélekkel ellátott véső fúró 26, 29 Öblöíetés mellett, fúrás 6 Öblögetés mellett, mély.. fúrás ' 10S Öblögetéssel járó csavarfúró 109 Öblögetéssel járó egyszerű mélyfúrás . . 108 Öblögetéssel járó egyszerű mélyfúrásnak fúrószerszámai . , . 109 Öblögető (egyszerű) mélyfúrás segítőszerei 1ÍG Öblögető és gyémánttal fúrás módszerei . . 129 Öblögető mélyfúrás, Nóth-féle. . " . . . . 1 3 8

Öblögető mélyfúrás üzeme . . ." . . „ . 121 Öblögető mélyfúrás válófajai 6 Öblögető táeítö fúró 109, 110 Ökörláb . ". 58 Összekapcsolása fúrórudazatnak 57 Összekötő rudak . . 26, 39 Összeszegecselése csöveknek 85 Póklábalakú fúró fogó 71, 76 Pótló rudazat. . , . 23J 3<J Próbavétel . . . . 152, 1 5 4 Przibilla fúrásmódja . 130 Przibilla fűrásreiidszerc 138 Rendszerei mélyfúrás5 Rudazata, Canadai mélyfúrómódszernek 97 Rudazat eltűrése . . . 7 0 Rudazatfogó, oldalas, csappantyús . . 100, 103 Rudazat forgó feje . . 112 Rudazat segélyével végzett ütve működő mélyfúrás 22 Rudazattal forgatva és ütve működő mélyfúrás üzeme . . . . 8 8 Rudazattal forogva működő m é l y f ú r á s . . . 7 Rudazattal fúrás . . . 6 Rudazatai fúrás válófajai 6 Rudazattal működő mélyfúrás 7 Rudazattal ütve működő mélyfúrás tudományos előmunkálatai. 88 Rudazatzárak . . . . 4 0 Rúgó készülék . . . 26, 50 Rugós csőhúzó. . . . 118 Rugós fogó 71, 74, 100, 104

Sajátüzemű mélyfúrás 90 segélyével ütve műSegítő készülékei gyéködő mélyfúrásnak . 23 mánttal fúrásnak . . 128 Szerszámai Canadai Segítő' szerei, rudazattal mély fúró mód szernek 97 ütve működő mélySzerszámai gyémánttal fúrásnak 26 fúrásnak 123 Sí vő homok fúrásszerSzerszámai rudazattal számai 20 ütve működő mélySmirgelkorona . . . . 136 fúrásnak 26 Smirgellel fúrás, . 130, 136 Szilárd farudazattal Sósvizet emelő készüfúrás 5 lékek 26, 35 Szilárd fa- y. vasrudaSpirálfúrók Iá. 18 zattal való mélyfúrás 5 Szabadon eső fúrókéSzilárd rudazatra erőszülék Fábián-féle . ífj sített tisztító cső alSzabadon cső fúrórész, kalmazása mellett Kind-féle . . . 43. M, 45 való mélyfúrás . . . 6 Szabadon eső' fúrórész Szilárd vasrudazattal Kleaka-féle 47 fúrás 5 Szabadon eső készüléke Szivattyúk . . , . 100. 103 Leon-Dru-uak . . . 49 Szivattyúk és csöves Szabadon eső rész , 42, 43 rudazat közti kapcsoSzabadon eső rész, lat 115 Fábián-féle 43 Szivó szivattyúk . 100, 103 Szabadon eső rész, Szorító fejrész . . . . 1 1 3 Zobel-féle 43 Szorítok 56 Szabadon eső szerkeSzorító tuskó 113 zetei gyémánttal fúSzögletes fúrtlyukak kirásnak 127 kerekítése 79 Szabadon eső szerkezet Tágassága fúrtlyukakGreiífenhagen-féle. . 48 n a k . . . . . . . . 89 Szabadon eső szerkezet Tágító fúrók . . 26, 33. 85 Tecklenburg-féle Tágító fúrók, gyémántüreges 115 tal kirakottak . . . 126 Szabadon eső szerkezet Tágító fúró Kind-féle . 85 Wlacli által módosíTágító fúró. Öblögetéstott Kleőka-féle. . . 48 sel. . . . . . . lOit, 1 1 0 Szállítása fúrószerszáTágító fúró, villaalakú 100, moknak <ß 102 Szelepes fogócső , . 71, 74 Támasztó pontja nyoSzelepes fúrőcsövek. . 14 mattyúnak 53 Szelepes fúrók . . . . 2 0 Tecklenburg-féle üreges Szerszámai, a rudazat szabadon eső szerfc. . 115

168 Ter.klcribitri; k(V/.i mélyfúró készüléke . . 8. 11 Tehcrrúd 08 Tiszlitás Canadai módszernél 107 Tisztúó cső hajtókötelÓTiek kfítéldobja . . 98 Tisztító csövek 26. 34, 97, 98 Tisztító csövek eme) ő készüléke 69 Tisztító csövek felvonására szolgáló készülékek 56 Tőzeg fúvó 8, !> Utófúrók 26, 32, 100, 102 lllúi'úrók excentrikusak 26', 33 U ló fúrók, harán galakúak 36, 33 Utófúró Kind-féle . . . 8 6 Utó- segítő fúró, villa, alakú 100, 102 Úszó homok fúrószer.. számai 20 Üreges fúró, csavarmenetben végződő . 16 Üreges fúró, egyenes csúcsba végződő . . Ifi Üreges fúró, egyszerű. 15 Üreges fúrók 15 Üreges szabadon eső szerkezet Tecklen., burg-íéle 115 Üreges, Tecklenburgféle szabadon eső szerkezet 115 Üreges véső fúró , . . 109 Űrfúrók 15 Űrtartalma fúrtlyuknak 90 Ütő kokmcz . . . . M. 112 Ütőkosok 120 Őtffszerkezetek . . . . 1 2 0 Ütve működő mélyfúrás 106

Ütve működő, rudazat segélyével dolgozó ,. mélyfúrás . . . ' . . 2 2 Üzeme Canadai módszernek IQi Üzeme gyémánttal fúrásnak 129 Üzeme, öblögető mély, fúrásnak 121 Üzeme, rudazattal forgatva és ülve működő mélyfúrásnak . 88 Vasból készült háromlábú fúróállvány . . 64 Vasfogók, Zobcl-félék 71, 77 Vasrudazat 39 VasrudazíUlal, szilárddal, fúrás 5 Vállalkozóra bízása mélyfúrásnak. . . . 9 0 Váló fajai kötéllel fúrásnak 6 Váló fajai öblögető mélyfúrásnak. . . . 6 Váló "fajai rudazattal fúrásnak 6 Váltó olló . 41. 42, 44, 98 Váltó olló Kind-féle. . 44 V á l t ó olló Oeyenhuusenféle 44 Vezeték 26, 43 Vezető fúró . . . 100, 102 Véső fúró, clővésővel ellátott ' 26, 28 Vésőfúró, excentrikus, Fanok-féle 137 Vésőfúrók 26 Ve s ű fúró keresztalakú 26, 30 Vésőfúró, oldalélekkel ellátott 26, 39 Véüől'úró, üreges . . . 1 0 9 Vésőfúró, v i l l a a l a k ú . 26, 28 Vésők . . . 26

r

Vesíík í ' l ő ; i l 1 i [ ; i s a . . . 27 Vósó'kjó k i i r l m n UivUlsii 27 Vésőnek besiorulása . 80 Villaiiliikú kulcsok . . 1)6 V i l l a a l a k ú tágító fúró 100, 102 Villaalakú vésőfúró . 26. 3S Vízsugár-fúrás . . 130, 136

W l i i f . h á l l a l módosítóit Klitfkii-IVile s/.;i.h;n|oM eső' sKorkc/ct. . . . 48 Zóbol és Köbricb fúrómód szere . . . 129, 132 Zobel-féle szabadoD eső rész ' . 43 Zobel-féle vasfogók . 71, 77

TARTALOMJEGYZÉK. (A szamok az oldalukat jelentik.) Előszó

l

1. A mélyfúrás ezélja, története és rendszerei

3

II. Rudazattal működő mélyfúrás

7

A mélyfúrás a bányászati technika szolgálatában . . A mélyfúrás történelme A m é l y f ú r á s c.v.élja és rendszerei

Forogva m ű k o i l n l'öldíúrás, lágy kó'/.etben Csekély mélységekre ható, a kutatás czéijaíra szolgáló kézi fúrásmód Nagyobb mélységekre haló, forogva működő mélyfúrás lágy kó'zettömegekben . A rudazat segélyével végzett, ütve működő mélyfúrás A rudazattal ütve működő mélyfúrás szerszámai és segítő szőrei A rudazattal forgatva és ütve működő mélyfúrás üzeme Ciiiitulixi m é l y f ú r ó módszer III. Mélyfúrás Öblögetés mellett A/, (iffys/.iTÍi i'iIili'ipcIOsspl járó ni Oly fúr') H Gyémánttal fúrás A/, öblögető és gyémánttal való fúrás módszerei és mechanikai berendezései I.V. A kötéllel fúrás (kútfúrás) Á l t a l á n o s , a k ö t é l l e l fúrás általános jellemzése . . . A C h i n a i a k kötéllel fúió módszere A k ö í é i l e l ütve m f i k i W ő mélyfúrás u j a b b rendszerei . V. Fúrásüzem, próbavétel VI. A mélyfúrás alkalmazása T , . tárgymutató

3 3 5 7

8 14 22 2li 88 95 108 108 121 129 140 I 7 d) lí-B Ií3 152 155 15H

A MAGYAR BÁNYÁSZFELŐR KÉZI KÖNYVTÁRA

|

húsz, egyenként lezárt kötetből fog állani. A vállalat tervezete következőképpen van megállapítva: I. kötet. Hivatalos irálytan. Ásványtan. Földtan. Kőzettan—Őslénytan. Telepismeret. Kutatás. Mélyfúrás. Bányászati munkálatok. Fejtés. Szállítás. Járás. Bányák biztonosítása. Légvezetés, szellőztetés. Világítás. Kőszén- és ér ez előkészítés. Briquettegyártás. Kokszégetés. ;jj Fó'ldmóréstan. Bányaméréstan. Mechanika. Gépelemek.

Általános géptan.

T

s-

l

tet. Bányagéptan. lektroteehnika. Mechanikai //^^ technológia. XX. . Számvitel. A kötetek totszetó'é formában, vászonba kötve, czímnyoínással, rajzokkal gazdagon ellátva, szép kivitcUicn, finom papíron nyomva jolonnek meg. A Magyar Bányászfelör Kézi Könyvtara egész sorozatának ára, bértől mentes kézbesítéssel, húsz forinttal lett megállapítva. Egyes köteteknek ára három korona. A Magyar Bányászfelör Kézi Könyvtára megrendelhető ajúlírt kiadóknál, s minden hazai könyvkereskedésben. Részletes prospektusokat kívánatra, bármely számban küld a kiadó : r

•§ *i

*i

í ** '** Ö ^

-S l

11

a^S l ö »-. s ^ l

!>

s*

I

1

? 1" s

~8 t g

:

;

•l

£ ?

''fl**

^

"Sí

fe '

1

a

^

1 §

'Cü

.1

-lS

-l

IS

if

•

•l

£

s Ágost Ő&v. és fia myrkerexkedése

C K

Sffinneczbányán.

fei ^