EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.1.19. COM(2016) 5 final ANNEX 1
MELLÉKLET
Konkrét ajánlások a hetedik Euratom-keretprogram révén megvalósult közvetett fellépésekkel kapcsolatban és a Bizottság reakciója a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A hetedik keretprogram utólagos értékeléséről szóló, a magas szintű szakértői csoport által készített jelentésre adott válaszról {SWD(2016) 1 final} {SWD(2016) 2 final}
HU
HU
KONKRÉT
AJÁNLÁSOK A HETEDIK EURATOM-KERETPROGRAM RÉVÉN MEGVALÓSULT 1 KÖZVETETT FELLÉPÉSEKKEL KAPCSOLATBAN ÉS A BIZOTTSÁG REAKCIÓJA
Az indokoltsággal kapcsolatban megfogalmazott ajánlások: fel kell deríteni, hogy a maghasadás és a magfúzió területén zajló kutatások között hol vannak szinergiák, és biztosítani kell a rövid és hosszú távú nukleáris kutatási célok folytonosságát. A Bizottságnak azokra a korszerű nukleáris technológiákra kellene összpontosítania a kutatást, amelyek a legtöbb ígéretet hordozzák magukban. A Bizottság egyetért azzal, hogy a magfúziós és a maghasadási kutatások között egyre több az együtthatás, mivel a magfúzió terén elért haladás egyre közeledik a kutatások végleges céljához, a villamosenergia-termeléshez. A biztonság, a nyersanyagok, a hőelvezetés, a távvezérlés és a modellező szoftverek területén jelentős szinergiák tapasztalhatók. Az ITERrel, valamint a magfúziós és a maghasadási technológiák jövőbeni demonstrációs erőműveivel kapcsolatban azonban még további előlépésre van szükség. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az Euratom kétévente megjelenő munkaprogramjai az Euratom kutatási és képzési programban (2014–2018) a Tanács által meghatározott végrehajtási célokra összpontosítanak, melyek a következők: a nukleáris biztonság, a nukleáris védettség és a sugárvédelem javítása, valamint az energiarendszer hosszú távon történő dekarbonizációjához való esetleges hozzájárulás. A Bizottság kiemeli, hogy az Európai Atomenergia-közösség kutatási és képzési programját (2014–2018) létrehozó 1314/2013/Euratom tanácsi rendeletnek megfelelően a maghasadással kapcsolatban végzett kutatásnak támogatnia kell mind az üzemben lévő, mind a jövőbeni reaktorrendszerek és a nukleárisüzemanyag-ciklushoz kapcsolódó berendezések biztonságos működését. Így könnyebb lesz elérni, hogy a tagállamok a biztonság, a védelem, a hulladékgazdálkodás és a nonproliferáció tekintetében továbbra is a legszigorúbb előírásokat alkalmazzák. Ez hozzá fog járulni ahhoz is, hogy az EU – energetikai és technológiai függetlensége érdekében – megtartsa a nukleáris technológia terén többek között az ITER-nek köszönhető vezető szerepét. Az indokoltsággal kapcsolatban megfogalmazott ajánlásokkal összhangban a Bizottság már a 2016–2017-es Euratom-munkaprogram keretében interdiszciplináris kutatásokat indított a nyersanyagok és a tríciumkezelés területén. Ezenkívül a Bizottság: - javasolni fogja, hogy ezen interdiszciplináris megközelítés az ezt követő munkaprogramokban is helyet kapjon, és szorgalmazni fogja, hogy a maghasadásra és a magfúzióra szakosodott tudományos közösségek hangolják össze kutatási céljaikat, és a közös érdeklődésre számot tartó területek vonatkozásában készítsenek kutatási ütemterveket; - továbbra is arra ösztönzi a tagállamokat és a maghasadással foglalkozó technológiai platformokat, hogy ütemterveiket és kezdeményezéseiket európai közös programok keretében fejlesszék tovább, melyek fontos szerepet fognak játszani az Euratom jövőbeli prioritásainak meghatározásában, és biztosítják a rövid és hosszú távú nukleáris kutatási célok folytonosságát; - folytatja a következő generációs nukleáris technológiákhoz fűződő kutatás támogatását azzal a céllal, hogy a nukleáris biztonsággal kapcsolatos szaktudást és technológiai vezető szerepet megőrizze.
1
A 32 ajánlást tartalmazó teljes lista az Euratom magas szintű munkacsoport jelentésében olvasható.
2
A végrehajtással kapcsolatban megfogalmazott ajánlások: a Közös Európai Tórusz (JET) működtetése az Euratomtól az ITER javára nyújtott egyik fő hozzájárulásnak tekinthető. Az Euratomnak folytatnia kell a maghasadással foglalkozó technológiai platformok támogatását, a nukleáris és nem nukleáris kutatást egybefogó együttműködéseket kell kialakítania, valamint gondoskodnia kell a kutatási ütemtervek rendszeres aktualizálásáról. A kutatás új és régi szereplőinek kiegyensúlyozott arányára kell törekedni, és a projektkérelmekkel kapcsolatos bürokráciát is csökkenteni kell. A Bizottság elismeri a Közös Európai Tórusznak az ITER sikerében és a végső cél elérésben, azaz a magfúzió által történő villamosenergia-termelés megvalósításában betöltött jelentős szerepét. Működtetésének és hasznosításának finanszírozása az Euratom kutatási és képzési program (2014–2018) jelentős részét kiteszi. A 2019–2020-as időszakban történő lehetséges finanszírozását az ezekre az évekre szóló Euratom-kutatási programról szóló tanácsi határozat összefüggésében kell vizsgálni. A Bizottság elismeri, hogy a maghasadással foglalkozó technológiai platformok elengedhetetlen szerepet játszanak a hosszú távú kutatási célkitűzések elérésében és az európai közös programozási kezdeményezések kidolgozásában. A Bizottság továbbra is a tudományos kiválóságot tartja az Euratom-programból való támogatás odaítélésekor az egyik legfontosabb tényezőnek. A tagállami részvétel terén azonban egyenlőtlenségeket figyelt meg a maghasadási program keretében benyújtott projektjavaslatokat illetően. A közös kutatási programok elviekben a szakértelem átadásának és terjesztésének célját is szolgálják. Az erre irányuló kezdeményezések megerősítik a maghasadással kapcsolatos alkalmazások, különösen a nukleáris biztonság és a radioaktív hulladék kezelése terén mutatkozó kimagasló uniós teljesítményt, és közben új, például a társadalom- és bölcsészettudományokból származó felismerésekhez vezetnek. Emellett egyes konkrét kutatások, melyek tárgya például a VVER típusú reaktorok tüzelőanyag-diverzifikációjának biztonsága, az új tagállamok kutatási igényeinek is eleget tesznek. A hetedik Euratom-keretprogramban bevezetett egyszerűsítések révén csökkentek a pályázók adminisztratív terhei, és az információk a hatodik keretprogramhoz képest most már könnyebben hozzáférhetők. A végrehajtással kapcsolatban megfogalmazott ajánlásoknak megfelelően a Bizottság már 2014-ben javaslatokat tett arra, hogy miként lehetne a maghasadásprogramban való részvételre jellemző egyenlőtlenséget csökkenteni: például a kiválóság terjesztését és a részvétel kiszélesítését célzó, a tudományos szakemberek csereprogramján, a berendezések közös használatán és a nemzeti kapcsolattartó pontoknak nyújtott támogatáson alapuló intézkedések bevezetésével. Ezenkívül a Bizottság: - a 2019–2020-as Euratom-programra vonatkozó javaslatában figyelembe fogja venni a Közös Európai Tórusz tudományos hozzájárulását az ITER sikeréhez. Ehhez nagyban fog támaszkodni az Euratom kutatási és képzési program (2014–2018) félidős értékelésére, amelyre 2016-ban egy független szakértőkből álló testület segítségével fog sor kerülni; - a maghasadással foglalkozó technológiai platformokkal továbbra is szoros együttműködést folytat, de pénzügyi támogatás csak versenypályázati felhívások alapján és csak meghatározott tevékenységek céljára lesz lehívható, mint például ütemtervek kidolgozása vagy a több ágazatot érintő kihívások leküzdése érdekében a platformok között létrejövő összefogás támogatása; - a kutatók érdekében még jobban lerövidíti a támogatások odaítéléséhez szükséges 3
időtartamot és javítja a kapcsolódó eljárásokat. A eredményekkel kapcsolatban megfogalmazott ajánlások: az Euratom magfúziós programja a magfúziós ütemtervet hivatott végrehajtani, és nagy hangsúlyt fektet a nem nukleáris tudományágakkal aló együttműködésben megvalósuló anyagtudományi kutatásokra. Az Euratom keretében zajló kutatás céljaira biztosítani kell a szakértelem színvonalának fenntartását, sőt továbbfejlesztését is. Az Euratom által a maghasadással kapcsolatban végzett kutatásban nagyobb szerep kell, hogy jusson a fejlett nukleáris üzemanyagciklusoknak, csakúgy mint a particionálásnak és a transzmutációnak, azért, hogy enyhüljön a végleges elhelyezésre szolgáló geológiai létesítmények leterheltsége. A sugárvédelemmel kapcsolatban folytatott Euratom-kutatást össze kell kapcsolni a Horizont 2020 keretében zajló orvosi kutatással, és foglalkozni kell az orvostudományban kialakulóban lévő nukleáris technológiák áldásaival és veszélyeivel. A maghasadáshoz szükséges infrastruktúrák felülvizsgálata is időszerű lenne a jelenlegi és jövőbeni prioritások fényében. A magfúziós ütemterv az egyik legfontosabb eleme az azzal a céllal elfogadott európai stratégiának, hogy a maghasadás az évszázad közepére a szén-dioxid-mentes villamosenergiatermelés egyik megbízható, gazdaságilag is hasznosítható módszerévé váljon. A Bizottság 2014-ben ötéves támogatási megállapodást írt alá a fúziós atomenergia fejlesztésével foglalkozó európai konzorciummal (a továbbiakban: EUROfusion), amely ezen ütemtervnek megfelelően éppen egy közös program végrehajtásán dolgozik. A magfúziós ütemterv teljes mértékben figyelembe veszi az anyagtudományi kutatást, amely a közös programnak is szerves részét alkotja. Az Euratom-program az oktatás és képzés jelentőségét is elismeri. Az ITER üzemben tartására, valamint a DEMO megtervezésére és megépítésére való felkészülés jegyében a magfúzióra szakosodott tudósok és mérnökök új nemzedékének kiképzése prioritásként szerepel a magfúziós ütemtervben és a közös programban. Az oktatás és képzés a maghasadási programmal kapcsolatos pályázati kiírásokban szintúgy mindig is célirányos intézkedések tárgyát képezte, és a nagyobb kutatási együttműködésen alapuló projekteknek hagyományosan egyik fő eleme. A fejlett nukleáris üzemanyagciklusokkal, valamint a particionálással és a transzmutációval kapcsolatos kutatást illetően megemlítendő, hogy a radioaktív hulladék élettartamának e folyamatok révén történő lerövidítése növeli a nukleáris biztonságot, és hozzájárul az Euratom-program általános céljához. Az Euratom maghasadási programjában korábban megvalósított intézkedések az ionizáló sugárzáson alapuló gyógyászati technológiák gyors kifejlesztésére és gyakorlati alkalmazására, valamint a betegek és az egészségügyi dolgozók sugárvédelmével kapcsolatos konkrét kihívásokra irányultak. A maghasadással kapcsolatos kutatási infrastruktúra, így a kutatóreaktorok és a melegkamrák meghatározó szerepet töltenek be a nukleáris rendszerek biztonságos működtetésében, a gyógyászati célú radioaktív izotópokkal való folyamatos ellátásban, valamint a tudományos kiválóság és a nukleáris kompetenciák európai színvonalának fenntartásában. Az Euratomprogram (2014–2018) keretében a Bizottság számos intézkedést bevezetett a maghasadáskutatási infrastruktúrával kapcsolatos leginkább sürgető kérdések kezelésére, mint például a kutatóreaktorok tüzelőanyag-ellátásának biztonsága, a gyógyászati célú radioaktív izotópokkal (például molibdén-99) való ellátás, valamint az anyagvizsgálat vagy egyéb alkalmazások céljára megfelelő neutronbesugárzási képesség megléte.
4
A Bizottság a végrehajtással kapcsolatban megfogalmazott ajánlásoknak megfelelően a 2015ben kiírt pályázati felhívásokba már olyan fellépéseket is belevett, amelyek a nukleáris üzemanyagciklussal és a radioaktív hulladék kezelésével kapcsolatos új megközelítések biztonságosságára, valamint az európai szinten hozzáadott értékükre irányulnak. Ezenkívül a Bizottság: - nyomon követi a magfúziós kutatások ütemtervének végrehajtását; - együttműködik az EUROfusion konzorciummal annak biztosítására, hogy a magfúziós kutatások céljára és az ITER sikerének érdekében megfelelő hosszú távú humánerőforrásfejlesztési stratégia kerüljön végrehajtásra; - kiterjeszti a kutatást az innovatív sugárvédelmi módszerekre, növelve a páciensek és az orvosi személyzet védelmét a mindennapi betegellátás során; - együttműködik a kutatás szereplőivel és a tagállamokkal a sugárvédelemmel kapcsolatos Euratom-kutatás és az egyéb uniós orvosi kutatási programok közötti szinergiák kamatoztatása érdekében, azzal a céllal, hogy közös kutatási tevékenységeket alakítson ki az orvosi beavatkozások sugárvédelmi vonatkozásai és az innovatív nukleáris gyógyszerek, köztük az eddig még nem használatos radioaktív izotópok terén.
5
