EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2014.3.3. COM(2014) 114 final ANNEX 1
MELLÉKLET AZ EREDMÉNYTÁBLA VALAMENNYI SZAKPOLITIKAI TERÜLETRE KITERJEDŐ, FŐBB PONTJAI a következő közleményhez: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Véglegesített egyszerűsítési eredménytábla a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi kerethez
HU
HU
MELLÉKLET AZ EREDMÉNYTÁBLA VALAMENNYI SZAKPOLITIKAI TERÜLETRE KITERJEDŐ, FŐBB PONTJAI a következő közleményhez: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Véglegesített egyszerűsítési eredménytábla a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi kerethez
TÉMA
KÉRDÉS
MÁSODIK EREDMÉNYTÁBLA
A strukturális alapokra vonatkozó rendelettel (CPR) kapcsolatos tanácsi javaslat értelmében számos eltérés kerülhet bevezetésre az ágazatspecifikus szabályok esetében.
A programok számának csökkentése
A közös szabályok és az ágazatspecifikus szabályok közötti koherencia (A közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) 1. cikke– jelenleg esbalapok) (COM(2011)615 végleges)
HU
ELSŐ EREDMÉNYTÁBLA
A Bizottság véleménye szerint az ágazatspecifikus szabályok közös szabályoktól való eltéréseit a szükséges minimumra kell korlátozni, mert máskülönben fennáll a veszélye annak, hogy az ágazatspecifikus szabály számos eltéréssel való kiegészítése aláássa a tervezett harmonizációt. E tekintetben a Bizottság támogatja az Egyesült Királyság azon nyilatkozatát, amely a közös stratégiai kerethez tartozó alapok
2
Még függőben: a közös álláspont kialakítását célzó tárgyalások folyamatban vannak.
VÉGSŐ EREDMÉNY A kérdést megoldották. A társjogalkotó elfogadta a Bizottság álláspontját, ezáltal biztosítva a közös szabályok és az ágazatspecifikus szabályok közötti koherenciát, mivel a CPR 1. cikke meghatározza, hogy kétség esetén a közös rendelkezéseket kell előnyben részesíteni az alapspecifikus szabályokkal és az alapspecifikus rendeletekkel szemben. Továbbá, a közös szabályoktól való eltérést kifejezetten engedélyezni kell.
HU
szabályai tekintetében fokozott harmonizációra szólít fel. A Tanács és az Európai Parlament a Bizottság által javasolt integrált vám- és adóügyi program kettéválasztását javasolta. „FISCUS” program (COM(2011)706 végleges)
Egységes ágazati keretszabályok
Magatartási kódex (esb-alapok, 5. cikk)
Közös stratégiai keret (esb-alapok, 12. cikk)
HU
A Bizottság fenntartja azon álláspontját, miszerint az integrált FISCUS program markáns egyszerűsítéshez és a szinergiák erősödéséhez vezetne, valamint biztosítaná a végrehajtási módok közötti koherenciát, mindezt a két ágazat sajátos jellemzőinek sérelme nélkül. A magatartási kódex Tanács általi kiiktatásával a többszintű kormányzás – amely a kohéziós politika hatékonyságát lenne hivatott növelni – veszítene jelentőségéből.
A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kívánta meghatározni a közös stratégiai keret nem alapvető rendelkezéseit, ezt a Tanács és az
3
A programot az alábbi két különálló programra osztották fel: „FISCALIS 2020” és „VÁM 2020”
A társjogalkotók a magatartási kódexet újból beillesztették a rendeletbe.
A Bizottság módosított javaslatot nyújtott be a közös stratégiai keret jogalkotási aktus mellékletébe foglalására, bár úgy véli, ez a keret a jogalkotási aktus
A programot az alábbi két különálló programra osztották fel: „FISCALIS 2020”és „VÁM 2020”
A CPR 5. cikke tartalmazza a partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexet.
A CPR 10. cikke szerint közös stratégiai keret jön létre, melyet a CPR I. melléklete állapít meg. A Bizottság a közös stratégiai keret bizonyos szakaszait
HU
Európai Parlament elutasította; ők a jogalkotási aktus mellékletébe foglalnák ezeket az elemeket. A Bizottság elfogadta ezt az álláspontot, de ragaszkodik ahhoz, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhasson el, amellyel a mellékletet módosíthatja és kiegészítheti a technikaibb jellegű nem alapvető elemekkel. Erre azért van szükség, hogy a gyakorlati tapasztalatok fényében biztosítva legyen a releváns elemek kiigazítását lehetővé tevő rugalmasság.
A külső pénzügyi eszközök közös szabályai (COM(2011) 842 végleges)
A kohéziós
HU
nem alapvető elemeire vonatkozik. A Tanács továbbra is ellenzi a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kiegészítő technikai elemekre vonatkozó használatát, valamint a technikai elemek mellékletben történő módosítását.
felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal módosíthatja (koordináció, együttműködési tevékenységek).
A Tanács és az Európai Parlament előadói az ágazatspecifikus külső pénzügyi eszközökbe be kívánják építeni a valamennyi külső pénzügyi eszközre alkalmazandó közös végrehajtási szabályokról szóló rendelet egyes részeit. A Bizottság arra törekszik, hogy a megfelelő jogi megközelítés fenntartása mellett megőrizze a végrehajtási rendelet integritását.
A kérdést megoldották. A társjogalkotók 2013. december 3án megállapodtak a külső pénzügyi eszközök közös végrehajtási A kérdést nem szabályairól, sikerült megoldani. melyeket ezt követően az Európai Parlament a 2013. december 11-i (szerdai) szavazásán megerősített.
A Tanács és az Európai Parlament
A kérdést nem sikerült megoldani:
4
Adott esetben, valamint hatásaik
HU
politika prioritási tengelyeinek meghatározása (esb-alapok, 87. cikk)
több különböző tematikus célkitűzés beruházási prioritásainak kombinálásáról állapodott meg a program bármiféle korlátozása nélkül. A Tanács az Európai Parlament támogatását élvezve lehetővé teszi a több alapból finanszírozott prioritási tengelyeket és a több régiókategóriás prioritási tengelyeket, anélkül, hogy alaponként és regiókategóriánként minden információt előírna.
a Bizottság úgy véli, hogy ez aláássa a koncentrációt (az eredményorientált megközelítést) és bonyolítja a végrehajtást. Egyúttal jogi bizonytalanságot is okoz, mivel ezek a lehetőségek számos jogi rendelkezés megváltoztatását is szükségessé tennék.
és eredményességük tematikusan koherens integrált megközelítés révén való növelése érdekében lehetőség van több alapból finanszírozott prioritási tengelyek és több régiókategóriás prioritási tengelyek kialakítására. Kellően indokolt esetekben lehetőség van egynél több tematikus célkitűzésre épülő beruházási prioritásokra.
Megmaradtak a közös szabálytól való eltérések, melyeket a Tanács bevezetett a CPR 119. cikkébe (korábbi 109. cikk).
A tagállamok technikai segítségnyújtására vonatkozó általános rendelkezések (109. cikk, esbalapok)
HU
5
A Tanács olyan intézkedéseket javasolt, amelyek a technikai segítségnyújtás felső határára vonatkozó általános szabályból, valamint egy sor kivételből állnak, amelyek az általános szabályt gyakorlatilag érvénytelenítik, valamint értelmezési nehézségeket okoznak. A kérdést nem
HU
bonyolultságát. A Tanácsi Elnökség a kifizető ügynökségek tagállamonkénti számát a „szükséges minimumra” korlátozná. Egyetlen kifizető ügynökség – KAP (A horizontális KAP-rendelet 7. cikke) (COM (2011)625 végleges 2)
Egyetlen nemzeti koordináló ügynökség – „Erasmus mindenkinek” program (új neve: Erasmus+) (21. cikk) (COM(2011)788 végleges)
Három ágazat
HU
A Bizottság azért javasolt tagállamonként vagy régiónként egyetlen ügynökséget, mert ez az adminisztratív terhek csökkentésével és az ellenőrzések hatékonyságának növelésével biztosítaná a KAP igazgatásának további harmonizálását és egyszerűsítését. A Bizottság tagállamonkénti egyetlen nemzeti ügynökségre irányuló javaslatát az Európai Parlament illetékes bizottsága kérdésesnek tartja. A Bizottság nem ért egyet e megközelítéssel, amely a jelenlegi jogi helyzetet tükrözi, mivel ez hátráltatná az uniós források rugalmas tagállami felhasználását, és újabb adminisztratív munkaterhet és költségeket jelentene. Az Európai
6
A kérdést nem sikerült megoldani: a Bizottság számára a tanácsi javaslat elfogadása az igazgatás egyszerűsítésére és az adminisztratív költségek csökkentésére kínálkozó lehetőség elmulasztását jelentené.
A kérdést nem sikerült megoldani: A Tanács és az Európai Parlament Kulturális Bizottsága bevezették annak lehetőségét, hogy a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban egynél több nemzeti ügynökséget lehessen kinevezni.
A Tanács és az
A tagállamok fenntarthatják a horizontális rendelet hatályba lépése előtt akkreditált kifizető ügynökségek számát. (Az 1306/2013/EU rendelet 7. cikke (horizontális rendelet))
Bevezették annak lehetőségét, hogy a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelően egynél több ügynökséget lehessen kinevezni.
A Tanács és az
HU
egyetlen eszköz keretében – Európai Hálózatfinanszírozá si Eszköz (COM (2011)665 végleges 2)
Hálózatfinanszírozási Eszközzel kapcsolatos integrált megközelítést a Tanács támogatta a 2012. június 7-i részleges általános megközelítésben.
Európai Parlament illetékes bizottsága elfogadta az egyetlen szerkezetre vonatkozó bizottsági javaslatot.
Európai Parlament elfogadta az egyetlen szerkezetre vonatkozó bizottsági javaslatot.
Az Európai Parlamentben, ahol az aktát közösen vizsgálja a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és az Ipar, Kutatás, és Energiaügyi Bizottság (TRANITRE), az eszközre vonatkozó javaslat széles körű támogatást kapott. Szinergiák/ Érvényesítés
A közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele – KAP (A közvetlen kifizetésekről szóló rendelet 29–33. cikke) (COM(2011)625 végleges) (A horizontális rendelet 65. cikke) (COM(2011)628 végleges)
HU
A Tanácsban érzékelhető tendenciák a bizottsági javaslat felhígításával fenyegetnek. Mind a Tanács, mind az Európai Parlament előadója módosításokat javasolt, melyek célja a környezetbarátabbá válást ösztönző követelmények érvényének korlátozása, például a határértékek emelése vagy a definíciók szélesítése által. Az Európai Parlament előadója által a horizontális KAPrendeletjavaslathoz előterjesztett módosítások szerint a környezetbarátabbá válást ösztönző követelmények be
7
A kérdést nem sikerült megoldani: az átdolgozott tanácsi szöveg egy sor különböző eltérést, felmentést, jóváhagyási eljárást, a területek (környezetvédelmi fókusz tekintetében történő) súlyozását stb. határozza meg, amelyek célja a környezetbarátabbá válást ösztönző követelmények érvényének és hatásának egyidejű korlátozása. A kivételek/egyedi esetek néhány mezőgazdasági
A tagállamok széleskörű rugalmasságot élveznek a környezetbarátabbá válást ösztönző követelmények végrehajtása során, ideértve annak lehetőségét, hogy különböző határértékeket, mentességeket és opciókat vezethetnek be. Ezzel összefüggésben a tagállam engedélyezheti a mezőgazdasági termelőknek a rendeletben meghatározott három, környezetbarátabbá válást ösztönző gyakorlattal egyenértékűnek tekinthető gyakorlatok
HU
HU
nem tartása nem lenne hatással a közvetlen kifizetések alapösszegére. Ez a környezetbarátabbá válást de facto önkéntessé tenné a gazdálkodók számára.
használatának ellenőrzése és irányítása tekintetében, továbbá csökkentik a környezetbarátabbá válás környezeti hatását és hatékonyságát.
Míg a Bizottság technikai javaslatainak bizonyos módosítására lehetőség van, a környezetbarátabbá válást szolgáló mechanizmusnak hitelesnek kell maradnia annak érdekében, hogy ne sérüljön a közvetlen kifizetések 30 %ának környezet- és klímabarát gyakorlatokhoz való kötésére vonatkozó célkitűzés.
Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága (COMAGRI) által elfogadott módosítások értelmében meg nem felelés esetén a támogatáscsökkentés csak a zöld kifizetésekre van következménnyel, a többi közvetlen kifizetés további csökkentése nélkül. Továbbá a COMAGRI módosításai értelmében a környezetbarátabbá válásnak nem lesznek hatásai a vidékfejlesztés keretén belüli agrárkörnyezetvédelmi és éghajlati intézkedések referenciaértékeire. Ez azt jelenti, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében történő finanszírozást olyan gazdálkodási gyakorlatokra lehet használni, amelyek már részesülnek a zöld kifizetésből („kettős finanszírozás”).
8
alkalmazását. A tagállam ezenkívül engedélyezheti a mezőgazdasági termelőknek, hogy az ökológiai jelentőségű területek kialakítására vonatkozó, környezetbarátabbá válást ösztönző követelmények közül néhányat nem egyénileg, hanem regionális vagy kollektív szinten teljesítsék. Fenntartották, hogy a közvetlen kifizetések 30 %-át a környezetbarátabbá válást ösztönző gyakorlatokhoz kell kötni. Fenntartották a kettős finanszírozást tiltó elvet is. Amennyiben a mezőgazdasági termelőről megállapítják, hogy nem tartja be az előírásokat, a végrehajtás első két évében legfeljebb a környezetbarátabbá válást ösztönző támogatásnak megfelelő összeget veszítheti el. A 3. évre szankciót irányoznak elő a mezőgazdasági termelő által benyújtott igény 20%-ának megfelelő összegben. Ez a százalékos arány
HU
Az Európai Tanács támogatta a Bizottság megközelítését, amely a környezetbarátabbá válásra irányul, valamint a 30 %-os nemzeti felső határ alkalmazását a környezetbarátabbá válást ösztönző gyakorlatokra. Az intézkedések kiválasztása tekintetében a Tanács elismerte a tagállamok igényét az egyértelműen meghatározott rugalmasság iránt.
2018-tól 25 %-ra emelkedik.
(A közvetlen kifizetésekről szóló 1307/2013/EU rendelet 43 – 47. cikke) (Az 1306/2013/EU rendelet 77. cikke (horizontális rendelet))
A Bizottság elfogadja a rugalmasság iránti igényt, azonban ellenzi az intézkedések tagállamonkénti testreszabását, és a számos eltérést, ami megnehezítené a végrehajtást.
A horizontális elvek általános érvényesítése (esb-alapok, 7., 8., 48. és 87. cikk)
HU
A Tanács és az Európai Parlament támogatja a horizontális elvek (a nemek közötti egyenlőség, hátrányos megkülönböztetés tilalma, fenntartható fejlődés, éghajlatváltozás) megerősített általános érvényesítését. A Tanács azon álláspontja azonban, amely szerint a tagállamoknak lehetőségük lenne annak eldöntésére,
9
A Tanács és az Európai Parlament olyan megközelítésről állapodott meg, amely lehetővé teszi a tagállam számára annak eldöntését, hogy egy horizontális elv releváns-e egy kohéziós politikai operatív program szempontjából, jóllehet, a tagállamnak megfelelően indokolnia kell az értékelést. A Bizottság nem fogadja el ezt a
A tagállamok értékelhetik a kohéziós politika keretébe tartozó valamely programot illetően az érintett horizontális elv relevanciáját, az ilyen értékelést azonban kellően indokolni kell.
HU
hogy egy horizontális elv releváns-e az operatív program szempontjából, a horizontális elvek általános érvényesítésének gyengítése irányába hat.
megközelítést.
A kérdéseket nem sikerült megoldani. A tanácsi elnökség az EMVA kizárását javasolta az esbalapok esetében meghatározott
általános előzetes feltételrendszerének hatályából. Ez a feltételrendszer relevanciájának eltérő megítélését eredményezheti, ami csökkenti az uniós források hatékony és eredményes felhasználását.
KAP – Vidékfejlesztési program (COM(2011)627 végleges)
HU
Az EMVA az esbalapokra létrehozott általános előzetes feltételrendszer alkalmazási körébe esik. A tagállamok rendelkezhetnek egymással párhuzamos nemzeti és regionális programokkal. (A vidékfejlesztésről szóló 1305/2013/EU rendelet)
Az EP COMAGRI és a tanácsi elnökség egyaránt azt javasolta, hogy a tagállamok egyszerre nyújthassanak be nemzeti és regionális programokat. Ez – többek között pénzügyi szempontból is – túlságosan bonyolult irányításhoz vezetne.
10
HU
Az EP COMAGRI által elfogadott módosításokban fenntartják vagy kiterjesztik néhány felesleges vagy elavult piaci eszköz alkalmazását, valamint új piacszabályozási eszközöket vezetnek be. Ez a gazdálkodók és a nemzeti közigazgatások számára egyaránt az adminisztratív költségek állandósulását vagy növekedését jelenti.
KAP – egységes közös piacszervezés (egységes KPSZ) (COM(2011)626)
Számos kisebb vagy nem használt támogatási programot megszüntettek. A társjogalkotók ugyanakkor úgy döntöttek, hogy fenntartják a komlóra nyújtott támogatást. A tejkvóták 2015ben, a cukorkvóták 2017-ben járnak le. A társjogalkotók ugyanakkor elutasították a szőlőtelepítési jogok eltörlésére irányuló javaslatot. A szőlőtelepítési jogokat ehelyett új engedélyezési rendszer váltotta fel. (Az egységes közös piacszervezésről szóló 1308/2013/EU rendelet)
Világos elsődleges célkitűzések és mutatók (eredményorientált)
Az ESZA számára biztosított minimum-allokáció (esb-alapok, 84. cikk)
HU
A Tanács CPR-ben szereplő, az Európai Szociális Alapnak (ESZA) szánt minimumösszeg eltörlésére vonatkozó álláspontja gyengítené az Európa 2020 stratégia növekedésre és munkahelyteremtésre irányuló prioritásait. A Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy az ESZA a kohéziós politika forrásaiból való
11
Erről a kérdésről jelenleg tárgyalások folynak. Az Európai Parlament támogatja a Bizottság javaslatát és a régiók közötti rugalmasság növelését célzó módosításokat nyújtott be. A Bizottság ezt elfogadhatja.
A kérdésről megegyezés született. A CPR 92. cikkének (4) bekezdése szerint az ESZA minimális részesedését a kohéziós politika forrásainak legalább 23,1 %ában rögzítették.
Az Európai Tanács kiemelte, hogy a humántőke fejlesztéséhez szükséges támogatást azáltal biztosítják, hogy az
HU
minimális részesedés révén kiszámítható költségvetéssel rendelkezzen. Ez különösen fontos a humántőkébe irányuló, kellő szintű befektetéshez és az ambiciózus foglalkoztatási célkitűzések megvalósításához, különösen most, amikor intézkedéseket kell hozni a munkanélküliség – és méginkább az ifjúsági munkanélküliség – szintjének csökkentése, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem érdekében. Az Európai Parlament Foglalkoztatási Bizottsága határozottan támogatja a Bizottság valamennyi fenti javaslatát. A Tanács fejlettebb régiók számára is lehetővé kívánja tenni az alapvető infrastruktúra Az alapvető finanszírozását a infrastruktúra környezetvédelem, finanszírozása a a közlekedés és az fejlettebb régiókban IKT területén. A Bizottság (ERFA, 5. cikk) véleménye az, hogy kis összegű ERFAtámogatásoknak a már ma is jól ellátott, fejlettebb
HU
12
ESZA-nak megfelelő részesedést biztosítanak a kohéziós politika forrásaiból.
A kérdést nem sikerült megoldani. A Tanács és az Európai Parlament nagy vonalakban megállapodni látszik.
A polgároknak nyújtott alapszolgáltatásokat biztosító infrastruktúrába a környezetvédelem, a közlekedés és az IKT területén történő beruházások a fejlettebb régiókban is támogathatók lesznek.
HU
régiókban történő felhasználása kevés gazdasági haszonnal jár. Ezeket az összegeket sokkal hasznosabban el lehet költeni az azokra rászoruló, kevésbé fejlett régiókban a növekedés és a foglalkoztatás közvetlen élénkítésére.
Tematikus koncentráció – ESZA (ESZA, 4. cikk) (COM (2011) 607 végleges 2)
Az esb-alapokra vonatkozó eredményességmérési keret
HU
A Tanács „a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem” tematikus célkitűzésre vonatkozó koncentrációs mechanizmus módosítását javasolja. A Tanács által javasolt eltérés, miszerint az ERFA-forrásokból e tematikus célkitűzés megvalósítására fordított összegek beleszámítanak az ESZA e célra szolgáló 20 %-os hozzájárulásába, irrelevánssá tenné a koncentrációs mechanizmust. Az ERFA-támogatások – különösen a kevésbé fejlett régiókban – önmagukban is kitehetik az ESZAforrások 20 %-át.
A kérdést nem sikerült megoldani. Az Európai Parlament határozottan támogatja a Bizottság javaslatát.
A Tanács változtatásokat javasolt, amelyek nagyobb
A Tanács részlegesen elfogadja a Bizottság javaslatát.
13
Megegyezés született arról, hogy minden egyes tagállamban az összes ESZA-forrás 20 %-át a „társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a megkülönböztetés elleni küzdelem” tematikus célkitűzésre kell fordítani. A tematikus koncentráció alkalmazása úgy történik, hogy az érintett régiótípustól függően az egyes operatív programokhoz rendelt ESZAforrások 60–80 %át legfeljebb öt beruházási prioritásra fordítják.
Fenntartották a Bizottság javaslatának főbb elveit. A Bizottság
HU
(Az esb-alapokról szóló rendelet 20. cikke és I. melléklete)
Új célkitűzések és mutatók
„Erasmus mindenkinek” program (új neve: Erasmus+) (4., 5. és 11. cikk, COM(2011)788
HU
rugalmasságot biztosítanak a tagállamok számára, és elegendő garanciákat nyújtanak a negatív ösztönzőkkel (kifizetések felfüggesztése és pénzügyi korrekciók) kapcsolatos félelmek enyhítésére. A Bizottság elfogadhatónak tartja ezeket a javaslatokat, ám nem fog hozzájárulni a rossz teljesítménytől és az irreális célmeghatározástól védeni hivatott negatív ösztönzők elhagyásához vagy meggyengítéséhez. Ez esetben horizontális kérdésről van szó. Az európai parlamenti előadók és egyes esetekben a Tanács több bizottsági javaslatot további részletes célkitűzésekkel és új mutatókkal bővítenének. Mivel ezek kevésbé konkrétak vagy kevésbé relevánsak, gyengítenék az eredményekre való összpontosítást.
Részleges általános megközelítésében a Tanács minden mutatót törölt a rendeletjavaslatból. A Tanács
14
Az Európai Parlament ellenzi a Bizottság pénzügyi korrekciók alkalmazására irányuló javaslatát a meghatározott célok elérésével kapcsolatos súlyos mulasztás eseteire vonatkozóan.
A kérdést nem sikerült megoldani. Az ágazati programokban elért haladást illusztráló példákat lásd lejjebb.
A mutatók kérdése függőben maradt az Európai Parlament és a Tanács között, mivel a Tanács törölte azokat a jogalapból. Az EP
felfüggesztéseket és pénzügyi korrekciókat alkalmazhat azokban az esetekben, ahol a meghatározott részcélok és célok elérésével kapcsolatban súlyos mulasztást állapít meg,
Számos programban új célkitűzéseket, tematikus prioritásokat és további mutatókat vezettek be. A kohéziós politika tekintetében közös kimeneti mutatókat állapítottak meg az alapspecifikus rendeletek (ERFA, KA, ESZA, európai területi együttműködés) vonatkozó mellékleteiben. Fenntartották az alap-jogiaktus mellékletében szereplő mutatókat.
HU
végleges)
„Kreatív Európa” program (14. cikk, COM (2011) 785 végleges)
Egészségügy program (2. és 7. cikk, COM (2011) 709
HU
végrehajtási aktusban javasolja e mutatókat meghatározni. Ez nem áll összhangban a más programok esetében követett gyakorlattal. A mutatók rendszerint a jogalkotási aktusoknak képezik részét, vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban kell meghatározni őket.
Kulturális Bizottsága (EP CULT) azt javasolta, hogy a mutatókat a jogi aktus egy olyan mellékletébe foglalják bele, amely felhatalmazáson alapuló jogi aktussal módosítható. Az EP CULT Bizottság a célkitűzéseket további célkitűzésekkel toldotta meg, amelyek nem mindig vannak összhangban egymással és növelik a bonyolultságot.
A Tanács végrehajtási aktusban javasolja e mutatókat meghatározni. Ez nem áll összhangban a más programok esetében követett gyakorlattal. A program egészére vonatkozó általános mutatók a jogalkotási aktusnak képezik részét. Ezért az alapvető mutatókat a jogalkotási szövegekben határozzák meg, míg azok részletezésére felhatalmazáson alapuló aktusokban kerül sor.
A kérdést nem sikerült megoldani.
A bizottsági javaslathoz fűzött módosítások jelentősen szélesítik a program célkitűzéseit és
15
A Bizottság fenntartja ellenvetését a végrehajtási aktusok alkalmazásával szemben, mivel azokból hiányzik a szükséges nyilvánosság és átláthatóság, amelyek alapvető fontosságúak az érdekelt felek átfogó tájékoztatásának biztosítása érdekében.
A kérdést nem sikerült megoldani: A Tanács továbbra is a társfinanszírozás növelését
Fenntartották az alap-jogiaktusban szereplő mutatókat, ezek felhatalmazáson alapuló jogi aktussal módosíthatók.
Megemelték a társfinanszírozást azon tagállamok esetében, amelyek GNI-je nem éri el
HU
végleges)
mutatóit, és csökkentik azok eredményorientáltságát. Ezáltal a célkitűzések és mutatók elveszítik közvetlen kapcsolatukat a program pénzügyi és operatív kapacitásaival. A Tanács általános megközelítésében tükröződő azon döntés, hogy a tagállamok közötti úgynevezett „közös fellépések” esetén (lásd lent) a társfinanszírozás aránya általánosan 80 %-ig növelhető,
javasolja valamennyi tagállamra vonatkozóan; a Bizottság azt javasolta, hogy csak az uniós átlag 90 %ánál alacsonyabb GNI-vel rendelkező tagállamokra korlátozzák ezt, ezen tagállamok együttes fellépésekben való részvételének növelése érdekében, valamint a program alacsony költségvetésére való tekintettel.
az uniós átlag 90 %-át, feltéve, hogy legalább 14 ország szervei, és ezek közül legalább 4 a fent említett feltétel mellett részt vesz az intézkedésben.
valamint a célkitűzések
ellentmondásos kiterjesztése a program hatásának felhígulását eredményezhetik, mivel kevesebb fellépés lesz majd finanszírozható. A Tanács A Tanács új ragaszkodik prioritásokkal álláspontjához. bővítette a javaslatot. Ez – és különösen a feldolgozásra való hivatkozásnak a Európai Tengerügyi prioritások közé történő beillesztése és Halászati Alap – csökkentheti a (ETHA) program (72. cikk, COM hatékonyságát. (2011) 804 Tekintettel a végleges) program más strukturális eszközökhöz képest kis méretére, az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal kapcsolatos
HU
16
Kompromisszumos megoldás született: a feldolgozás bizonyos típusait támogatni fogják.
HU
javaslatnak a halászati és akvakultúra-ágazat kulcsterületeire kell fókuszálnia. Rugalmas döntéshozatali eljárások
A Bizottságra történő hatáskörátruházás törlése vagy korlátozása, példák: 1. A kohéziós politikában az irányító hatóságok kijelölésének szempontjait a Tanács a jogalkotási aktusba illesztette be (miközben az ETHA és az EMVA esetében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadott el). 2. Az esbalapok esetében a Tanács elutasította a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a közös stratégiai keretre
HU
A Tanács és az Európai Parlament által a Bizottság javaslataihoz előterjesztett változtatások több horizontális kérdést vetnek fel. A Tanács és egyes esetekben az Európai Parlament javasolta a jogalkotási aktusok nem alapvető rendelkezéseiről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok bizottsági elfogadására irányuló felhatalmazás törlését vagy alkalmazási körének korlátozását; azt javasolták, hogy ezeket a rendelkezéseket a jogalkotási aktusok tartalmazzák. Ez a megközelítés túl sok technikai részlettel terheli meg a jogalkotási aktusok szövegét, ami megnehezíti e szövegek olvashatóságát, hátrányosan érinti az érdekelt felek hozzáférését, vagy hosszadalmas döntéshozatali eljárásokhoz vezet, továbbá szűkíti az operatív igazgatási mozgásteret, amely az uniós
17
A Bizottság fenntartotta álláspontját a nem alapvető fontosságú elemek felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén történő elfogadására vagy módosítására vonatkozóan. A Bizottság mindenekelőtt úgy véli, hogy a technikai jellegű mellékletek módosítását felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén kell lehetővé tenni, továbbá, hogy a kifogásemelés lehetősége megfelelő biztosítékokat nyújt a társjogalkotók számára.
Fenntartották a nem alapvető elemek felhatalmazáson alapuló jogi aktussal való módosításának lehetőségét, de nem a Bizottság által javasolt összes területen (például: Horizont 2020). A kohéziós politikában a társjogalkotók nem egy esetben a jogszabály alapjogiaktusba való belefoglalását választották ahelyett, hogy a Bizottság által javasolt valamennyi területet felhatalmazzák felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási aktusok elfogadására (pl. az irányító hatóságok kijelölésére vonatkozó feltételek, a pénzügyi eszközök előzetes értékelésére vonatkozó feltételek).
HU
vonatkozóan. 3. A LIFE (a földrajzi egyensúly kritériumai) és a Horizont 2020 (teljesítménymutatókra és részben a finanszírozáshoz való hozzáférésre vonatkozóan) esetében. A Tanács a Bizottság felhatalmazásának korlátozására törekszik még a technikai mellékletek felhatalmazáson alapuló jogi aktus formájában történő módosítása esetében is, pl: RELEX, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (pénzügyi eszközök).
forrásokkal való eredményes és hatékony pénzgazdálkodáshoz szükséges.
Az operatív mozgástér iránti igény különösen a RELEX pénzügyi eszközei szempontjából fontos a területen történő események kiszámíthatatlansága és a gyors reagálás szükségessége miatt. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról folytatott tárgyalások eredményétől függően a döntéshozatal rugalmasságának hiánya hatástalanná teheti az uniós fellépést.
Továbbá a RELEX pénzügyi eszközei esetében a Tanács szigorúan
HU
18
HU
korlátozta a bizottsági javaslatokban bevezetett rugalmasságot a fel nem osztott források felhasználása, a programozási dokumentumok és pénzügyi döntések, valamint a bizottsági eljárás alkalmazására vonatkozó küszöbök nem lényeges módosításai tekintetében.
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kontra végrehajtási aktusok
HU
A Tanács több esetben – és különösen a megosztott irányítás alá tartozó területeken (KAP, kohéziós politika, Európai Tengerügyi és Halászati Alap, belügyi alapok) – javasolta a felhatalmazáson alapuló aktusok végrehajtási aktusokká történő átalakítását a tagállamok ellenőrzési jogának A kérdést nem (bizottsági sikerült megoldani. eljárásokon keresztül történő) biztosítása céljából. Ez kérdéseket vet fel a Szerződés (EUMSZ) 290. és 291. cikkének hatálya alá tartozó aktusok alkalmazási köre és jellege vonatkozásában, és lényeges intézményi következményekkel jár.
19
A kérdést nem sikerült megoldani. Az EP a legtöbb ágazati program
Fenntartották a nem alapvető elemek módosítását célzó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat; végrehajtási aktusok az alapjogiaktus kimerítő rendelkezéseinek végrehajtására
Az EP a programozási dokumentumokat illetően visszavonta a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok iránti kérelmét.
HU
Ezzel szemben az Európai Parlament gyakran javasolja a végrehajtási aktusok felhatalmazáson alapuló jogi aktusokká történő átalakítását, ami egyenjogúvá tenné a Parlamentet a Tanáccsal. Ezek a javaslatok messzemenően inadekvátak az éves munkaprogramok vonatkozásában, amelyeket gyorsan el kell fogadni és azt követően késedelem nélkül ki kell igazítani, lehetővé téve a változó körülményekhez való gyors alkalmazkodást és a programok hatékony végrehajtását. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem felelnének meg a Szerződésnek, jelentősen akadályoznák az operatív végrehajtást, és meghosszabbítanák a támogatások odaítéléséhez és a kifizetésekhez szükséges időt. Ugyancsak nem lennének ilyen aktusok megfelelőek a RELEXeszközökhöz tartozó programozási dokumentumok esetében,
HU
20
vonatkozóan.
HU
amelyeket a legtöbb esetben meg kell tárgyalni, és el kell fogadtatni a kedvezményezett harmadik országokkal. Emlékeztetni kell arra, hogy a programozási dokumentumok célja a vonatkozó jogi eszközök végrehajtása, nem pedig azok szabályozása, így e dokumentumok mindazon jogi jellemzőknek híján vannak (pl. általános és kötelező szabályok beépítése az uniós jogrendbe), amelyek minden „felhatalmazáson alapuló jogi aktus” kötelező jellemzői.
A Bizottság költségvetési jogköreinek korlátozása
HU
A Tanács és sok esetben az Európai Parlament is javasolja a költségvetés további, a programok különböző tevékenységeire és/vagy fellépéseire, valamint a technikai segítségnyújtásra vonatkozó közbenső felső korlátok szerinti lebontását, és ennek jogalkotási aktusban történő rögzítését. Az ilyen irányú javaslatok korlátozzák a Bizottság képességét a költségvetés irányítására, mivel
21
A kérdést nem sikerült megoldani. A költségvetés részletes, korábban különálló, mostanra összeolvadt programok szerkezetét reprodukáló felosztása, vagy a költségvetési bevételek meghatározott célra történő elkülönítése vagy a pénzügyi kimutatás elemeinek magába a jogi aktusba történő átemelése különösen az alábbi programok esetében fordul elő: 1. Erasmus mindenkinek
Számos program esetében bevezették a program költségvetésének részletes bontását és a költségvetési bevételek meghatározott célra történő elkülönítését, melynek révén az EP nagyobb ellenőrzést gyakorolhat a program Bizottság általi végrehajtása (és a források elosztása) felett. Ez volt az eset például a következő programokban: 1. Erasmus+ 2. A foglalkoztatás és a
HU
megfosztják a Bizottságot a költségvetés megfelelő napi irányításához szükséges rugalmasságtól. Teljes mértékben inadekvátak az alacsony pénzügyi keretösszeggel rendelkező programok esetében, és aránytalanul merevek az éves munkaprogramokat illetően.
Európai területi együttműködés (20. cikk, COM (2011) 610 végleges)
HU
2. Fogyasztóv édelem 3. Egészségügy a növekedésért 4. A társadalmi változás és innováció programja 5. Horizont 2020 6. A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállal kozásokat segítő program (COSME) 7. Galileo
22
4.
5. 6.
7.
Az ETC-rendelet 21. cikke szerint választható az irányító hatóság és az igazoló hatóság feladatainak összevonása.
Az európai területi együttműködés esetében a Tanács azt javasolta, hogy az irányító hatósági feladatok és az igazoló hatósági feladatok összevonása legyen választható. A Bizottság ezzel nem értett egyet, és fenntartja, hogy ennek kötelezőnek kell lennie annak érdekében, hogy az európai területi együttműködés keretébe tartozó viszonylag kis programok irányítási struktúrái
3.
szociális innováció európai programja (korábbi PSCI) Horizont 2020 A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) Galileo Jogérvényesülés program Jogok, egyenlőség és polgárság program
A kérdést nem sikerült megoldani.
HU
arányosak maradjanak, és elkerülhetők legyenek a párhuzamos feladatok. Bizottsági eljárások
A Tanács a bizottsági eljárást olyan területekre is kiterjeszti, amelyek esetében ezt a bizottsági javaslatokban nem irányozták elő (példák):
A Tanács a bizottsági eljárást olyan területekre is kiterjeszti, amelyek esetében ezt a bizottsági javaslatokban nem irányozták elő (példák):
1. Projektkiválasztás és egyedi jogi kötelezettségvállalások, (ideértve az odaítélésről szóló döntéseket is): Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, Horizont 2020; 2. Sürgősségisegélynyújtás – munkaprogramok (belügyi alapok)
5. Projektkiválasztás és egyedi jogi kötelezettségvállalások, (ideértve az odaítélésről szóló döntéseket is): Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, Horizont 2020; 6. Sürgősségi segély (belügyi alapok, élelmiszerbiztonság, takarmánybiztonság) 7. Horizont 2020 Euratom Program
A kérdést nem sikerült megoldani.
A bizottsági javaslatokban szereplő eljárásoknál nehézkesebb bizottsági eljárás 3. „Vélemény hiányában végrehajtási aktus nélkül történő
HU
A bizottsági javaslatokban szereplő eljárásoknál nehézkesebb bizottsági eljárások
23
HU
8. „Vélemény hiányában végrehajtási aktus nélkül történő lezárás (példák): (belügyi alapok, COSME, KAP, egészségügy)
lezárás (példák): (belügyi alapok, COSME, KAP) 4. A tanácsadó bizottsági eljárást sok területen felváltotta a szigorúbb vizsgálóbizottsági eljárás. Példák: (strukturális alapok, KAP, Horizont 2020) Támogathatósági szabályok
A projektek minősége kontra nemzeti allokációk (LIFE program)
Hozzáadottértékadó az infrastruktúraprojektekben (8. cikk, Európai
HU
A tanácsadó bizottsági eljárást felváltotta a szigorúbb vizsgálóbizottsági eljárás. Példák: európai strukturális és beruházási (esb) alapok, KAP, Horizont 2020.
Miután a költségvetési rendelettel kapcsolatos megegyezés szerint
24
A kérdést nem sikerült megoldani: a Bizottság azt javasolja, hogy a forráselosztás kizárólag a projektek minősége alapján történjen. A Tanács újra be kívánja vezetni az uniós források tekintetében az indikatív nemzeti allokációt. Az Európai Parlament az indikatív nemzeti allokációk nyilvántartásának létrehozását javasolja a kapacitásépítő projektek ösztönzésére.
A nemzeti allokációkat fokozatosan kivonják és 2018ban teljesen eltűnnek. A Bizottság azoknak a tagállamoknak biztosít technikai segítségnyújtást, amelyeknek különösen nehézséget jelent a társfinanszírozandó, megfelelő minőségű projektek kidolgozása.
Az Európai Tanács az esb-alapok, valamint a Kohéziós Alapból az Európai Hálózatfinanszíro-
Az esb-alapok keretében keletkezett, nem visszaigényelhető héa-összegek,
HU
Hálózatfinanszíroz ási Eszköz, COM(2011)665 végleges) (esb-alapok, 59. cikk) (LIFE program, 20. cikk) (COM(2011)874 végleges)
a hozzáadottértékadó támogathatóvá válik azzal a feltétellel, hogy annak visszaigénylése nem lehetséges, és azt a héa-irányelv 13. cikkének (1) bekezdése szerint nem adóalanytól különböző kedvezményezett fizeti meg, a Tanácsban és az Európai Parlamentben megkérdőjeleződtek az Európai Hálózatfinanszírozá si Eszközre, a strukturális alapokra vonatkozó, közös rendelkezésekről szóló rendeletre és a LIFE programra vonatkozó ágazatspecifikus javaslatok azon rendelkezései is, amelyek kizárják a hozzáadottértékadó támogathatóságát. A Bizottság úgy véli, hogy a hozzáadottértékadó támogathatóságának kizárása különösen az infrastrukturális projektek esetében megalapozott, és ezért a vonatkozó ágazatspecifikus jogalkotási aktusokban fenntartandó. Máskülönben az Európai Unió költségvetését a nemzeti költségvetések
HU
25
zási Eszközhöz történő 10 milliárd EUR hozzájárulás kapcsán felmerülő, nem visszaigényelhető hozzáadottértékadó –összegeknek a nemzeti hozzáadottértékadójogszabályok szerinti támogatása mellett tette le a voksát. A LIFE program kapcsán megállapodás jött létre a hozzáadottértékadóköltségekre vonatkozó rendelkezések költségvetési rendelettel történő összehangolásáról. Új kérdés: Néhány tagállam a Tanácsban megkérdőjelezte a közigazgatási szervek által ilyen minőségükben viselt hozzáadottérték-adó nemtámogathatóságát a Jogérvényesülés program és a belügyi alapok keretében.
valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz való 10 milliárd EUR hozzájárulás visszatérítésre jogosultak lesznek.
A LIFE-programot illetően a héaköltségek elszámolhatóságát összehangolták a költségvetési rendelettel.
A Jogérvényesülés programot és a belügyi alapokat illetően a héaköltségek támogathatóságát összehangolták a közvetlen irányítás tekintetében a pénzügyi rendelettel, és a megosztott irányítás tekintetében a CPRrel (kizárólag belügyi alapok).
HU
finanszírozására használnák fel további projektek finanszírozása helyett, ami az érintett finanszírozási eszközök céljaival és rendeltetésével ellentétes lenne. Értékesítési intézkedések – ETHA (Az ETHA-rendelet 71. cikke) (COM(2011)804 végleges)
Egységes finanszírozási ráta a „Horizont 2020” programban (Részvételi szabályok, 22. és 24. cikk) (COM(2011)810 végleges)
A Tanács javasolja a „halászati termékeknek az azokat megtermelő, kisüzemi part menti halászatot folytató halászok általi közvetlen értékesítése” számára nyújtott támogatás törlését az Európai Tengerügyi és Halászati alapról (ETHA) szóló rendeletjavaslatból. Az Európai Parlament azt jelezte, hogy támogatja a Bizottság javaslatát. A Bizottság nem ért egyet a Tanács javaslatával. Szerinte a kisüzemi halászatot folytató hajók támogatása fontos, mivel ezen ágazat szereplői gyakran nem rendelkeznek a közvetlen értékesítéshez szükséges tapasztalattal, tudással vagy pénzügyi eszközökkel. A projektenkénti egységes visszatérítési rátát,
HU
26
A kérdést nem sikerült megoldani
A kérdést nem sikerült megoldani: az Európai Parlament továbbra is megkérdőjelezi az egységes finanszírozási rátát; a Tanács támogatja az egységes ráta elvét, de kivételeket vezet be. Az Európai Parlament ellenzi a közvetett költségek
Fenntartották az egységes finanszírozási rátát, az innovációs fellépésekben résztvevő nonprofit jogalanyok kivételével.
Fenntartották a
HU
valamint a közvetett költségek egységes átalányfinanszírozá sát az Európai Parlament előadója vitatta. Emellett a Tanács az egységes visszatérítési ráta alóli kivételt vezetett be a nonprofit jogalanyok részére. A Bizottság ragaszkodik a Horizont 2020 program részvételi szabályaiban foglalt e javaslataihoz, mivel azok a „Horizont 2020” program egyszerűsített finanszírozási szabályainak két sarokkövét jelentik. E javaslatok a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek és a hibaarányok csökkentésére irányuló bizottsági törekvéseket képviselik, valamint lehetővé teszik egy engedékenyebb ellenőrzési stratégia alkalmazását, és a kedvezményezettek számára előnyös módon lerövidítik a támogatások odaítéléséhez szükséges időt. Hitelgaranciákra vonatkozó küszöbérték a COSME és a „Horizont 2020” program esetében
HU
27
egységes átalányfinanszírozását és opcióként a tényleges költségek módszerének ismételt bevezetését javasolja. A Tanács elfogadta az egységes átalányfinanszírozást. Az Európai Tanács kiemelte az uniós kutatási, oktatási és innovációs programok egyszerűsítésének nagy jelentőségét a vonatkozó politikák hatékonyságának lényeges és progresszív javulásában.
közvetett költségek egységes átalányfinanszírozá sát.
A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programra (COSME), valamint
Fenntartották a kkv-k kutatásorientált projektjeire a módosított küszöbértéket
HU
(COM(2011)834 végleges II. melléklet)
Tudásátadásra vagy tájékoztatásra irányuló tevékenység támogatása
A kedvezményezett meghatározása (EMVA, 15. cikk)
a Horizont 2020-ra vonatkozóan a kkvk hitelgaranciája tekintetében a társjogalkotók módosították a két program közötti választóvonalat. Ez a változtatás a két program hatályának átfedéséhez vezet (a kutatás- és innovációorientált kkv-k számára a 150 000 EUR-nál alacsonyabb hitelgaranciák mindkét program alapján támogathatóak), továbbá jelentős adminisztratív terhet ró a kkv-kra, és a költségvetési támogatás felhígulását, valamint a program célkitűzéseinek szem elől vesztését eredményezi, mivel kevesebb számú kisebb kkv-t lehet támogatni.
(150 000 EUR).
Az átdolgozott tanácsi szövegben újra megjelent, hogy a képzésben résztvevőre, mint a támogatás kedvezményezettjére hivatkoznak, ezáltal leszűkül az adminisztratív terhek csökkentésének lehetősége.
A támogatás kedvezményezettje a képzés nyújtója. (A vidékfejlesztésről szóló 1305/2013/EU rendelet 14. cikke)
A Bizottság véleménye szerint a képzést nyújtónak vagy a tudásátadást végrehajtónak kell a támogatás egyedüli kedvezményezett-
HU
28
HU
jének lennie. Egyszerűsített költségelszámolási módszerek
A személyzeti költségek egyszerűsített kiszámítása vonatkozásában a Tanács új lehetőséget javasolt, éspedig az Átlagos munkaidő éves bruttó (esb-alapok, (58. foglalkoztatási cikk)) költségek 1650 órával történő elosztását.
Bevezették az egyszerűsítési szabályt, azonban módosították az egyszerűsített kalkulációt (az éves bruttó foglalkoztatási A kérdést nem költségek 1650 óra helyett 1720 órával sikerült megoldani történő elosztása (a CPR 68. cikke)). (A belügyi alapokra vonatkozó horizontális rendelet 18. cikke).
A Bizottság e javaslattal szemben az azt alátámasztó módszer hiányában szkeptikus maradt. Az ESZA esetében a Tanács azt javasolta, hogy az 50 000 EUR alatti műveletek az átalányösszegek és az egységköltség alapján történő visszatérítés mellett átalányfinanszírozással is Egyszerűsített támogathatók költségelszámolás kötelező használata legyenek. kis projektek A Bizottság a esetében választható megoldás helyett (ESZA, (14. cikk)) inkább az átalányösszegek és egységköltségek kötelező alkalmazását preferálná, mivel ez jobban hozzájárul az egyszerűsítéshez.
A Tanács a Bizottság javaslatának megfelelően elfogadta az átalányösszegek vagy az egységköltségek kötelező használatát a kis projektekre vonatkozóan, és ehhez még hozzávette az átalányfinanszírozást. Az Európai Parlament elfogadta a Bizottság javaslatát.
Átalánykifizetés a mezőgazdasági kistermelők részére
A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszernek a Tanács átdolgozott szövege és az EP
(A közvetlen kifizetésekről szóló rendelet 47–51.
HU
29
Az ESZA esetében megegyezés született arról, hogy az 50 000 EUR alatti műveletek esetében egységköltségek, átalányfinanszírozás, vagy átalányösszegek alkalmazandók.
A Bizottság egyet tud érteni azzal, hogy az átalányfinanszírozás helyet kapjon a többi egyszerűsített költségelszámolási rendszer mellett. A tagállamok számára választható, hogy alkalmazzák-e a kistermelői támogatási
HU
COMAGRI által elfogadott módosítások alapján egyaránt opcionálisnak kellene lennie a tagállamok számára. A rendszer opcionálissá tétele valószínűleg a nagyon kevés mezőgazdasági kistermelővel rendelkező tagállam számára jelentene egyszerűsítést, a kimaradás mellett döntő tagállamokban lévő gazdálkodókat azonban megfosztják a rendszer egyszerűsítésével járó előnyöktől.
cikke, A horizontális rendelet 92. cikke) Kistermelői támogatási rendszer
A Bizottság által javasolt átalánykifizetésen kívül a Tanács egy alternatív módszert javasol a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer átalánykifizetésére, miszerint a rendszerbe belépő gazdálkodóknak azokat az összeget fizessék, amelyeket egyébként a másik közvetlen kifizetéses rendszerben kaptak volna 2014-ben. Az így eredményül kapott összeg az elkövetkező években változatlan maradna.
rendszert. A tagállamok három különböző módszer közül választhatnak a kifizetés kiszámításához. Ide tartozik az a lehetőség, hogy a mezőgazdasági termelőnek azt az összeget fizetik ki, amelyet rendes esetben más közvetlen támogatási rendszerek keretében kapna, ideértve az éves kiigazításokat is. (A közvetlen kifizetésekről szóló 1307/2013/EU rendelet 61–65. cikke)
A kérdést nem sikerült megoldani: a javasolt módszer
HU
30
HU
egyszerűnek tűnik, és a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerbe belépő gazdaságok számának növelését eredményezhetné, amennyiben a tagállamok számára kötelező lenne. A pénzügyi irányítást azonban újra át kell gondolni a további bonyolítás elkerülése érdekében. A Bizottság valamennyi tagállamban az egységes támogatási rendszer és az egységes területalapú támogatási rendszer szerinti jelenlegi modellek felváltását javasolta az átalányösszeg formájában történő alapvető jövedelemtámogatással regionális vagy nemzeti szinten.
Alaptámogatási rendszer (A közvetlen kifizetésekről szóló rendelet 18–28. cikke)
HU
A Tanácsban tendencia az olyan megközelítés felé történő elmozdulás, amely kitárná az ajtót a differenciálási lehetőségek széles skálája előtt a modell és a belső újrafelosztás üteme tekintetében. Ez aláásná a Bizottság által javasolt, egyszerű és harmonizált megközelítésre irányuló célkitűzést.
31
Az alaptámogatási rendszer szerinti összes támogatási jogosultságnak regionális vagy nemzeti szinten egységes értékűnek kell lennie 2019-re. A tagállamok ugyanakkor a részleges konvergenciát biztosító más modellt is választhatnak. A tagállamoknak lehetősége van arra, hogy opcionális, átcsoportosítással nyújtható támogatást vezessenek be. Az EU-10-ek tekintetében 2020ig fenntartják az egységes területalapú támogatási rendszert. (A közvetlen kifizetésekről szóló 1307/2013/EU rendelet 21–29., 36–37. és 41–42. cikke)
HU
Arányos ellenőrzés
Auditmódszerek az EMVA-ra, az ESZA-ra és a KAra (esb-alapok, 140. cikk)
Auditmódszerek az EMVA-ra, az ESZA-ra és a KAra (esb-alapok, 116. cikk)
E-kormányzás
E-kohézió az EMVA-ra, az ESZA-ra és a KAra (esb-alapok, 112. cikk)
HU
A Tanács által javasolt módosítások elfogadhatatlan mértékben korlátozzák a Bizottság ellenőrzési tevékenységét, mivel alááshatják a Bizottság azon képességét, hogy az uniós költségvetés felhasználását nyomon kövesse, és azzal elszámoljon.
Megerősítették az operatív programok arányos ellenőrzésének elvét, miközben megőrizték a Bizottság számára A kérdést nem az uniós sikerült megoldani költségvetés felhasználásának nyomonkövetéséhez és az elszámoltathatóságához szükséges eszközöket (a CPR 148. cikke).
A Tanács azt javasolta, hogy a kohéziós politikai nemzeti ellenőrző hatóságok nem statisztikai mintavételi módszereket is alkalmazhassanak. A Bizottság nem fogadta el ezt a javaslatot, mivel az nem eredményez szükségképpen a tagállamok teljes köre tekintetében megbízható és összehasonlítható adatokat, és így aláássa az uniós szintű megbízhatóságot.
Kellően indokolt esetekben és bizonyos feltételek mellett nem statisztikai mintavételi módszerek is alkalmazhatók (a CPR 127. cikke). A kérdést nem sikerült megoldani
Az elektronikus adatcsererendszerek bevezetéséről szóló e-kohézió projekt végrehajtására vonatkozó határidőt a Tanács javaslata 2014-ről 2016-ra tolná ki, két évvel késleltetve ezzel egy a kedvezményezettek
A kérdést nem sikerült megoldani. A Tanács ragaszkodik az ekohézió 2016-tól történő bevezetéséhez. Miközben zajlanak a viták az e-kohézió megvalósításának határidejéről, úgy tűnik, a társjogalkotók megállapodtak
32
Az e-kohézió végrehajtását legkésőbb 2015. december 31-ig le kell zárni (a CPR 122. cikke).
HU
számára fontos egyszerűsítési lépést. A Bizottság nem tartja elfogadhatónak ezt a késedelmet.
HU
33
abban, hogy a kedvezményezettek számára fontos egyszerűsítések érdekében szükséges az elektronikus adatokra történő átállás. A Bizottság ragaszkodik az ekohézió legkésőbb 2014. december 31től történő alkalmazásához, mert ebben az intézkedésben nagy lehetőségek rejlenek az egyszerűsítésre. Becslések szerint ez az intézkedés az uniós szinten összesített adminisztratív terhek 11 %-os csökkenéséhez vezetne.
HU
