MEGYASZÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

PROVINCIA-TÁJ BT. 3529. Miskolc, Derkovits u. 52. Tel.: 46/356-345, Fax: 46/356-345 E-mail: [email protected]

MEGYASZÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

2

KÜLZETLAP

Településtervező:

Soltész Jánosné TT-1-05-0114-SZKI/2001

Építész munkatárs:

Barnáné Papp Tünde

Közmű tervező:

Harangozó Gyula

Miskolc, 2002. február hó.

Soltész Jánosné ügyvezető

3 TARTALOMJEGYZÉK I. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ Határozati javaslat a Településszerkezeti Tervhez Településszerkezeti Terv a BELTERÜLETRE TSZ-1 M= 1:4000 Településszerkezeti terv a KÜLTERÜLETRE TSZ-2 M= 1:10 000 II. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ Helyi építési Szabályzat Szabályozási terv a belterületre Szabályozási terv a külterületre

SZ-1 M= 1:2000 SZ-2 M=1:10 000

III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK A./ A TELEPÜLÉSRENDEZÉST MEGALAPOZÓ KONCEPCIÓ ÖSSZEFOGLALÁSA 1./ A településfejlesztési koncepció irányelvei 2./ A mezőgazdaság fejlesztésének javaslata 3./ Az ipar és szolgáltatás fejlesztésének javaslata 4./ Az idegenforgalom fejlesztése 5./ A népességszám alakulása, humán erőforrás B./ A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JAVASLATAI 1./ A beépítésre szánt területek (központi belterület rendezésének javaslata) 1.1./ Az épített környezet értékei 1.2./ A tervezett településszerkezet 1.3./ A tervezett területfelhasználás 1.3.1./ A belterület/beépítésre szánt terület 1.3.1.1./ Lakóterületek 1.3.1.2./Településközpont vegyes területek 1.3.1.3./ Gazdasági területek 1.3.1.4./ Különleges területek 1.3.1.5./ Zöldterületek 1.3.2./ Beépítésre nem szánt területek 1.3.2.1./ Mezőgazdasági területek 1.3.2.3./ Egyéb területek 1.3.3./ Környezetvédelmi és tájrendezési javaslat 1.3.4./ Közlekedésfejlesztési és rendezési javaslat 1.3.5./ Közműfejlesztési javaslat C./ VÁRHATÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HATÁSOK

4 Tervlapok:

Környezetvédelmi és tájrendezési javaslat A-1 Vízhasználat fejlesztési javaslat A-2 Szennyvízelhelyezési fejlesztési javaslat A-3 Vízkárelhárítási javaslat A-4 Gázellátási és villamosenergia ellátási javaslat A-5 Hírközlési fejlesztési javaslat A-6

PROVINCIA-TÁJ BT. 3529. Miskolc,Derkovits u. 52.

5

Tel.: 46/356-345, Fax: 46/356-345 E-mail: [email protected]

JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ I.

MEGYASZÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

HATÁROZATI JAVASLAT:

6

Tárgy: MEGYASZÓ KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉRE készített településszerkezeti terv elfogadásához. Önkormányzatának Képviselőtestülete a fenti tárgyú előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1.) A Településszerkezeti Terv szöveges munkarészét a Településszerkezeti Leírás szerint állapítja meg. 2.) A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek engedélyezése során a Településszerkezeti Tervben és az elválaszthatatlan részét képező Településrendezési Leírásban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

Felelős:………………………………………..polgármester

…………………………………………jegyző

Határidő: folyamatos

Előterjesztés: MEGYASZÓ Településszerkezeti Tervéhez.

7

I. FEJEZET 1.) A Településszerkezeti Terv hatálya a település teljes közigazgatási területére kiterjed. A tervezési területen a területfelhasználást korlátozó tényező a kedvezőtlen terepadottság, helyenként a vízmosásokkal szabdalt terület. Az egész terület jelenleg részlegesen közműves szennyvízelvezetéssel ellátott terület. 2.) Az 1.) pontban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírásoknak (az OTÉK, az ágazati szabványok stb.) megfelelően és jelen Településrendezési Leírás és Településszerkezeti Terv, valamint a Helyi Építési Szabályzat együttes alkalmazásával szabad. 3.) A területfelhasználási egységek építési övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzat határozza meg. Igazgatási és belterületi határ 1.) A település közigazgatási határa nem változik 2.) A belterületi határ/beépítésre szánt terület határa megváltozik. /A megváltozott belterület vonatkozó részének rendeltetését jelen Településszerkezeti Terv határozza meg. A belterületi határ módosításának tárgyát képezik a gazdasági területek kijelölése, illetve a különleges területek./ 3.) A Településszerkezeti Terv távlati fejlesztési területeket is kijelöl. E területek szakaszosan kerülnek átminősítésre a konkrét fejlesztési és építési igények függvényében. 4.) A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területeken lévő településszerkezeti és területfelhasználási egységek funkció és beépítési mód szerint az alábbiak szerint tagolódnak a megváltozott területhasználat szerint: a.) beépítésre szánt területekre, azon belül építési övezetekre b.) beépítésre nem szánt területekre, azon belül önálló funkcionális övezetekre tagozódnak 5.)Az egyes területek területfelhasználási módját a Településszerkezeti Terv, az építési övezeti besorolást a Településszerkezeti Tervvel összhangban lévő Szabályozási Terv határozza meg. A Településszerkezeti Terv elemei: -

a közlekedési rendszer jelölt elemei és hierarchiája

8 -

a területfelhasználási egységeken belül eltérő funkciójú területegységek határai szintterületi sűrűség

A Településszerkezeti Terv módosítása: -

A Településszerkezeti Terv elemeinek megváltoztatásához a Településszerkezeti Tervet és a hozzá tartozó Településrendezési Leírást módosítani kell. Amennyiben a változás övezeti szabályozást is érint, úgy a Szabályozási Tervet és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzatot is módosítani kell.

-

A Településszerkezeti Terv módosítása esetén a módosítás az érintett területfelhasználási egységet magába foglaló legalább egy tömbre vonatkozzon, és az adott terület környezetében lévő szomszédos tömbök együttesét is vegye figyelembe.

-

Amennyiben a Településszerkezeti Terv módosítása vonalas jellegű létesítményeket és főforgalmi, forgalmi és gyűjtőutakat érint, úgy az érintett szakasz teljes egészének környezetét figyelembe kell venni. II. FEJEZET A TELEPÜLÉS TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉNEK VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek: - levegőtisztaság védelem Védett I - vízminőség védelem Felszíni szennyeződésre közepesen érzékeny terület II. kategória - föld védelem A termőföldön történő beruházás esetén a beruházó köteles a területileg illetékes Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni - hulladékgazdálkodás A települési hulladékgyűjtő rendszerbe be kell kapcsolódni. A veszélyes hulladékok átmeneti tárolásáról gondoskodni kell. - zaj és rezgés elleni védelem I. lakóterület és intézmény terület laza beépítéssel területi kategóriába sorolható - természetvédelem

9 kis kiterjedésű Természeti Területek találhatók a település közigazgatási területén , ezek többnyire a vizes élőhelyek környezetében többnyire azonosak az ökológiai hálózat elemeivel. - állattartással kapcsolatos előírások az állattartási szabályrendelet érvényes

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HÁLÓZATI ELEMEI Főforgalmi út A települést jelenleg nem érinti országos jelentőségű főforgalmi út (forgalmilag meglehetősen árnyékolt területen van), de a Hernád völgyi autópálya program megvalósulása esetén (M 30 ) keresendő a kapcsolat. A 37-es számú másodrendű főközlekedési út négynyomsávúsítása megvalósulása után hosszútávon, vagy nagy távon a forgalmi árnyékoltság tovább csökkenthető, mivel a fő forgalmú utak É-D-i húzásúak. A kapcsolat erősítendő és kiépítendő a tervezett ipari-gazdasági területtel. Települési fő út a 3702-es számú Legyesbénye-Gesztely összekötő út belterületi átkelési szakasza Tervezett gyűjtő út D-en Rákóczi Ferenc utca Felszabadítók útja, Alkotmány utca Rozmaring utca Sallai u Iskola u. Marx Károly utca Petőfi Sándor u. A forgalmi kapcsolatok erősítése megtörtént, mivel Szentistvánbaksa irányába integrált kistérségi összekötő út épült. A régi és az új település részek kapcsolatának erősítése végett a Város –patakon a meglévő közúti és gyalogos hidak megerősítésén túl a község É-i részén új közúti híd létesítése szükséges

IV. FEJEZET

10 A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA (TERÜLETI ELEMEK) Beépítésre szánt területek: 1.) Lakóterületek FL-IV lakóterület(falusias beépítéssel) FL-III.lakóterület (átmeneti karakter a falusias és a kertvárosi jelleg között ) FL-II övezet (falusias és kisvárosi karakterrel keveredő hagyományőrző, szalagtelkes beépítéssel) FL-I övezet (falusias, hagyományőrző, aprótelkes beépítéssel) Szintterületi sűrűség: 0,5 2.) Településközpont vegyes terület TV - (településközpont vegyes terület) Szintterületi sűrűség: 1,4 3.) Gazdasági területek Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek Ipari gazdasági terület Szintterületi sűrűség: 2,0. 4.) Különleges területek (sportpálya, temető, pince falu, idegenforgalmi park stb.,) Szintterületi sűrűség: 2,0. 5.) Beépítésre nem szánt területek: 6.) Közlekedési és közműelhelyezési területek 7.) Zöld területek 8.) Erdő területek 9.) Mezőgazdasági területek MG-I szántó művelésű területek – intenzív használattal MG-E gyep, legelő területek – extenzív használattal KE kertgazdálkodásra szolgáló terület és szőlőültetvények területe 10.) Védelmi célú területek a tervezett védő erdősávok 11.) Egyéb területek Város- patak tervezett jóléti víztározók.

V. FEJEZET

11 AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME MŰEMLÉKI VÉDELEM ALATT ÁLL Műemléki védelem alatt áll: 1414 Fő u. 2. hrsz 86 Ref. templom, gótikus, 15 sz. Átépítve 1902-ben. Körülötte sarokbástyás erődfal 16-17. szd. Műemléki környezet 89, 88 ,87 , 84, 85, 81, 80 , 29, 30, 29, 23 hrsz-ú telkek területe Településszerkezeti védelemre javasolt a Város-patak völgyének vizek járásához alkalmazkodó beépítése. a.) Helyi védelem alatt álló épületek esetén: A homlokzati megjelenés megtartandó, vagy rekonstruálandó. b.) Hagyományos építészeti karakter védelemre javasolt terület: Beépítési mód, és az építészeti részletek, megtartandók. A Város- patak- völgyében a Marx Károly u és a Nagy utca , valamint a Petőfi utca környezete c.) Építészeti karaktervédelem területe Egyes építészeti részletelemek, pl. színezés, ablakforma, díszítés megjelenítendők az újonnan építendő, vagy átépítendő lakóházakon Építészeti karaktervédelmi terület a Rózsa utcától K-re és a fő utcától É-ra eső szalagtelkes területekre. d.) Helyi, önkormányzati védelemre javasolt épületek: Református lelkészi hivatal Rk. templom és plébánia Rózsa u. 828, 829, hrsz Rákóczi u. 752, 756/2, 757, 869, hrsz Diófa u 806, 810, hrsz Felszabadítók útja 849, 852 61, 853, 856/1, 858/1 , 858/1, 920, 922, hrsz Iskola u. 96 hrsz Fő út 1009 hrsz Alkotmány u. 244 hrsz Mészáros u. 1170/1 Nagy u. 423 hrsz Petőfi u. 250 hrsz Kazinczy u 102 hrsz (idősek otthona) Marx u. 111, 125, 129, 134/1/2 hrsz

12 Nagy Lajos u. 193 PINCEFALU teljes területe

VI. FEJEZET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 1.) Helyi közút céljára történő lejegyzés az Alsódobsza irányába vezető út Beültetési kötelezettség a gazdasági területek környezetében.

13

JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLÖ MUNKARÉSZ II.

MEGYASZÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

14

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MEGYASZÓ Önkormányzata Képviselőtestületének 2002./ ............... rendelete TERVEZET MEGYASZÓ község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

A rendelet hatálya 1.§ 1.) A rendelet területi hatálya kiterjed MEGYASZÓ teljes közigazgatási területére. 2.) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

2. §

15

1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt a) Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet. Kötelező szabályozási elemek: - a közterület és egyéb területfelhasználási egységek határvonala - építési határvonal - az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai - a területfelhasználási kategóriák, a területfelhasználási besorolás, övezeti besorolás - a legnagyobb beépítettség mértéke - a megengedett építmény magasság - a minimális telekméret - a kötelező beépítési vonal - a környezetvédelmi előírások - korlátozások 3. § 1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt a) Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet. 2.) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt) a.) A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni: - a szabályozási vonalakat, - a területfelhasználási egységek határát, - a területfelhasználási egységeken belüli övezetek határát, - a területfelhasználási egység, illetve övezet jelét, - a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb telek (földrészlet) nagyságát, - a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét, - a belterület bővítés határát. b.) Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg. 3.) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. rendelkezik.

16

I. Fejezet Építési engedélyezés általános szabályai 4. § 1.) Engedélyhez kötött építési munkák A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti az alábbiak szerint. 1 m-nél kisebb reklámhordozó védett épületek átfestése, illetve színezése klímaberendezések épület homlokzatra szerelése esetén 5. § 1.) Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatolni. - védett épület esetén a részletes színezési terv - reklámhordozó, illetve a klímaberendezés vonatkozó terveit Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai 6. § 1.) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz. 2.) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. 3.) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosíthatók, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell. 4.) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

17 5.) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. 7. § A közigazgatási területfelhasználási egységeinek tagozódása 1.) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll. 2.) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak. 3.) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (övezetek) tagozódik: a.) falusias lakóterületek b.) településközpont vegyes terület c.) kereskedelmi, ipari gazdasági terület d.) különleges terület 4.) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik: a.) közlekedési és közműterület, b.) zöldterület c.) erdőterület e.) mezőgazdasági rendeltetésű terület f.) egyéb rendeltetésű terület 8. § A belterületi határ módosítása 1.) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembe vételével. 2.) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia. 3.) Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) a tartalék lakó és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek.

18

II. Fejezet A környezet védelmére vonatkozó előírások 9. § Ezen előírások alapján a környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendeletében kell szabályozni, melynek készítési kötelezettségét az 1995 évi XIII. törvény szabályozza. a.) Levegőtisztaság védelem Levegőtisztaság védelmi szempontból a 21/2001. (II.14.) , továbbá a 10/ 2001. (IV.19.) KöM rendelet és a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM Helyi védelemre javasolt lakóházak: -FVM együttes rendelet.) valamint a 17. (VIII.31.) köM rendelet előírásainak megfelelően a VÉDETT I. területi kategóriába tartozik MEGYASZÓ teljes belés külterülete. A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása a környezetterhelése - az adott terület védettségi kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz. Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva. Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 20/2001. (II. 14.) Korm. sz. rendelet alapján. A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak. A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energia termelő berendezésben történő égetése, a nem védett, ill. a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés csak az önkormányzati rendeletben szabályozott módon a (II) fejezet szerinti rendeletalkotás során kezdeményezett részletes előírások szerint lehetséges Szagos, bűzös tevékenység a település beépített területétől 1000 m távolságban folytatható. Ettől eltérni technológiai korszerűsítés és egyedi hatósági elbírálás által lehetséges. Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni.

19 b.) Zajvédelem A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg. Közlekedési eredetű zaj elleni védelem érdekében, amennyiben közutak mellett a területfelhasználás megváltozik, vagy az utak forgalma az út jellegének a vonatkozó rendelet szerint a település lakóterülete LAKÓTERÜLET ÉS INTÉZMÉNYTERÜLET LAZA BEÉPÍTÉSŰ TERÜLETI FUNKCIÓNAK minősül. A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak. A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell a 24/1992. (I.28.) Korm. rendelet szerint szolgáltatásnak minősülő létesítményeket zajvédelmi szempontból az önkormányzattal, mint hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell. c.) Vízvédelem Az élővizek, csatornák vízminőségvédelme érdekében tisztítatlan kommunális és technológiai eredetű szennyvíz nem vezethető élővízfolyásba. Tisztított szennyvizet is csak a vízbázis-védelmi előírások betartásával, hatósági engedély birtokában kerülhetnek a befogadóba. A felszíni vízfolyások vízminőségének javítását a vízgyűjtők rendezését és a szennyezőforrások felszámolására készítendő ökológiai állapotfelmérő tanulmányterv, környezeti hatásvizsgálat és intézkedési terv határozza meg. A felszíni vízfolyások mederrendezésével a természetes vízparti vegetációt, vagyis a természetes élőhelyek védelmét a tervezés, a kivitelezés során egyaránt biztosítani kell. Vízügyi előírások Telekalakításhoz, illetve építési engedélyek nem adhatók a VÁROS–patak partéltől számított 10 m-es parti sávjában. Ezen parti sávon ideiglenes építményeket, kerítéseket sem szabad elhelyezni. Az élő és talajvizek sem közvetlenül, sem közvetve nem szennyezhetők. Gondoskodni kell a kommunális hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is, a hullámtéren szemétlerakót létesíteni nem lehet. A vízbázis védelem a 123/1997.(VII.18.)számú Kormányrendelet alapján biztosítandó. A védő területek és védőövezetek kialakításáról gondoskodni kell.

20 d.) Földvédelem, tájvédelem Az 1994. évi LX. Törvényben foglaltak szerint kell eljárni belterületbe vonási eljárás során. A felhagyott bányaterületek és roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az 1993. évi XLVIII. törvény alapján. A Természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után az ANP előírása érvényes. A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóniába kell helyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni. A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangó vizet ne okozhasson. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanake.) Természetvédelem Az 1996. évi LXIII. törvény, alapján a Természeti területek, valamint az Ökológiai Hálózat kijelölése szükséges. f.)

Hulladékelhelyezés A (II) fejezet szerinti rendeletalkotás során kezdeményezni kell a keletkezett veszélyes hulladékok az üzemi területen történő minimális ideig való tárolásait azzal, hogy azt az arra kijelölt, vagy átmeneti tárolóba kell szállítani. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenység feltételeit a 98/2001. VI.15.) Korm. rendelet szerint kell figyelembe venni. Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni. A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról. A kommunális eredetű hulladékok szelektív gyűjtéséről a 2000. LXIII. tv. alapján gondoskodni kell.

21 g.) Környezetbiztonság A műszaki biztonság betartatásának érdekében az alábbi rendelkezéseket kell figyelembe venni: 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet, ill. 2/1971. (IV. 28.) NIM rendelet alá tartozó nyomásfokozó berendezés 1994. évi XLVIII. tv ill.34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet és az 1/1967. (IV. 28) NIM rendelet alá tartozó villamosvezeték 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet hatálya alá tartozó tartály és cseppfolyós üzemanyag töltőállomás 1994. évi XLI. tv ill.1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz-, vagy olaj berendezés 6/1993.(V. 12.) IKM rendelet üzemanyagellátó berendezés.

hatálya

alá

tartozó

gázüzemű

jármű

10. § Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg 1.) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására. 2.) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat. 3.) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. A 33/2000 (III.17.) Korm. rendelet „. számú melléklete szerint a község a „B” (érzékeny) kategóriába sorolható, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C2.

22

III. Fejezet BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó előírások Lakóterületek általános előírásai 11. § 1.) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint - termelő kertgazdasági építmény, - a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m2 - beépített szintterületig - kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig - igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig - szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig - sportlétesítmény - üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el - nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény 2.) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni: - Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, a homlokzat és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció homlokzatmagasságát nem lépheti túl. - Különálló kiegészítő mellékfunkció építmény-magassága 3,5 m lehet. 3.) Az (építmények elhelyezése) építési hely feleljen meg: - a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak, - a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak, - a levegőminőségi előírásoknak, - működésük a közízlést, közrendet nem sértheti, - az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat. 4.) A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadonálló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésével, vagy szórványosan. 5.) Ha a már kialakult telkek valamelyike a táblázatban feltüntetett telekméreteket, telekterületeket sem éri el, egyedi elbírálással kell vizsgálni a beépíthetőséget, melynek főbb szempontjai: benapozás, tűzvédelme, környezet és egészségvédelem. Állattartó épület ez esetben csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását. 6.) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.

23 7.) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai: - Az épületek közötti távolság betartandó, - Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt általában a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került. - Ha a telek már meglévő beépítettsége miatt ez nem lehetséges, - úgy hogy a főfunkció létesítményével szemben lévő telekhatártól az épületek között előírt távolság betartható legyen, illetve - Szabadonálló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges. - A telekhatártól való távolsága azonban nem lehet kisebb ennek 3 m-rel csökkentett mérete. 8.) A kiskereskedelmi, üzlet, pavilon, környezetet nem zavaró kisipari szolgáltató építmény eseti elbírálással, a faluképi szempontok figyelembevétele mellett az előkertben is elhelyezhető, ha a szomszédos telkeken lévő épületek között előírt legkisebb távolságok betarthatók. 9.) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani. - Kis haszonállat ólja és ketrece lakóépülettől legalább 6,0 m - Haszonállat ólja lakóépülettől 10,0 m, kifutója 12,0 m - Trágya és trágyalétároló legalább 12,0 m-re legyen. 10.) Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges. 11.) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el. 12.) A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű (zöld, kék) tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg. 13.) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák. 14.) Az egyes övezetekben a táblázatokban feltüntetetteknél kisebb méretű telkek beépíthetőségét egyedileg kell elbírálni.

24 Kialakult állapot 12. § 1.) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani: a) kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet / vagy a telektömbben kialakult és beépítet telkek területének átlagos méretét. b) tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet. c) kialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévő telekméret értendő. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni. 2.) A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni. a) az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén. b) az oldalkert mérete a tényleges építménymagasság fele kell legyen, illetve az előírt távolság 2/3-ára csökkenthető, ha ahhoz a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárul. c) a hátsókert mérete a tényleges építménymagasság fele kell legyen, illetve az előírt 2/3-ra csökkenthető, ha ahhoz a tűzvédelmi hatóság hozzájárul. d) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg - sem az övezetre előírt telekmélységet, - sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értéket e) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az épület mélysége sem haladhatja meg - sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság értékével csökkentett értékét - sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét. - sem a 20,0 m-t.

25 3.) Az illeszkedés általános szabályai a) A szabályozási terven a "településszerkezeti védelem" jelű területen a tömbökben általában oldal és szabadonálló, illetve hézagosan zártsorú beépítések alakultak ki. Az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén - a kialakult utcakép védelme érdekében a jellegzetes beépítés miatt az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 4,0 m-re csökkenthető , de ez esetben az építmény magassága nem lehet 4,0 m-nél magasabb. 4.) Az építési vonal a kialakult telektömb A foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő előírást ír elő. ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő. 5.) A kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve épületmagasság foghíj esetében nem haladhatja meg - sem a csatlakozó szomszédos épület magasságát - sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek figyelembevételével számított - homlokzatmagasságot. - de az utcakép kedvezőbb kialakítása érdekében az építési hatóság magasabb értéket is előírhat. saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) nem haladhatja meg - sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát, - sem az érintett utcaszakasz átlagos homlokzatmagasságát, 6.) Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magassága általában - ne nyúljon az utcavonalon, vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé. a) szabadonálló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge - megközelítőleg legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló épület(ek) tetősíkjának lejtőszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni. b) Hézagosan (félig) zártsorú beépítés esetén a magastető tömege csökkentse a csatlakozó épületek takaratlan tűzfalait és a tetősík(ok) hajlásszöge megközelítőleg kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni.

26 -

legyen azonos, a takarandó tűzfal(ak) oromvonalának hajlásszögével. Ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek oromvonalának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, a csatlakozás módját esetileg kell meghatározni a szomszédos épületekhez illeszkedve. A lakóterület övezetei FL-IV építési övezet 13. §

1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak. a) a lakóépület legfeljebb két lakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel. b) az övezetben hézagosan zártsorú beépítés megengedhető, a hajlított házak kisvárosi karakterének átmenetének segítésére. c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a kiegészítő mellékfunkció építménynél d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 900 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be). I. TÁBLÁZAT FL-IV Az építési telek Beépítési mód

Oldalhatáron álló Szabadon álló

Övezeti jele

FL-IV O FL-IV SZ

Legkisebb Legkisebb Legkisebb területe szélesség mélysége m2 900

m 16

m 50

Legnagyobb beépítettsége % 30

900

16

50

30

Építmény -max. magassága m 4,5 4,5

Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki. Egyéb előírások: - legkisebb zöldfelület 40 % - terepszint alatti létesítmény (nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére) - környezetvédelmi besorolások levegőminőség: védett I. zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján ajánlott

27 -

Közművesítés: részleges A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. FL-III építési övezet 14. §

1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II. táblázatban előírtaknak. a) a lakóépület legfeljebb négy lakásos lehet, de legfeljebb négy rendeltetési egység helyezhető el b) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 700 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be II. TÁBLÁZAT KEL--III Az építési telek Beépítési mód


Övezeti jele

FL-III O FL-III SZ


m 18

m 40


700

18

40

30


Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki. Egyéb előírások: - legkisebb zöldfelület 40 % - terepszint alatti létesítmény (nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére, ez esetben a terepszint alatti létesítmény legfeljebb a beépített alapterületnek legfeljebb 30 %-a lehet. - környezetvédelmi besorolások levegőminőség: védett I. zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján ajánlott - Közművesítés: részleges A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

28 FL-II építési övezet 15. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III. táblázatban előírtaknak. a) a lakóépület legfeljebb két lakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel b) az övezetben zártsorú beépítés (hézagosan zártsorú beépítés) megengedhető. c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 800 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be). III.TÁBLÁZAT FL-II Az építési telek Beépítési mód


Övezeti jele

FL-II O FL-II SZ


m 16

m 40


800

16

40

30


Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki. Egyéb előírások: - legkisebb zöldfelület 40 % - terepszint alatti létesítmény (nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére - környezetvédelmi besorolások levegőminőség: védett I. zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján ajánlott - Közművesítés: részleges A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

29 FL-I építési övezet 16. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IV. táblázatban előírtaknak. a) a lakóépület legfeljebb két lakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel. b) az övezetben félig zártsorú beépítés megengedhető c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 550 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be). IV. TÁBLÁZAT FL-I Az építési telek Beépítési mód


Övezeti jele

FL-I O FL-I SZ


m 16

m 30


550

16

30

30

Építmény max. magassága m 4,5 4,5

Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki. Egyéb előírások: - legkisebb zöldfelület 40 % - terepszint alatti létesítmény (nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére - környezetvédelmi besorolások levegőminőség: védett I. zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján ajánlott - Közművesítés: részleges A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

30 17. § Vegyes terület 1.) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál. 2.) A vegyes terület lehet a.) településközpont vegyes terület 18. § Településközpont vegyes terület Általános előírásai 1.) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. 2.) A településközpont vegyes területen elhelyezhető: a.) lakóépület b.) igazgatási épület c.) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület d.) egyéb közösségi szórakoztató épület e.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület sportépítmény f.) üzemanyagtöltő; kivételese elhelyezhető max. 3 kútállásig.. 3.) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető. a.) Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény b.) Termelő kertészeti építmény 4.) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

31 19. § A településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet TV1 1.) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: A területen sport létesítmény 1 ha terület nagyságig elhelyezhető V. TÁBLÁZAT Övezeti jel

TV1 TV1 O(SZ)

Min. kial. Telekterület m2

Min. kial. telekszélesség m

Legnagyobb beépítettség %

K 800*

K 16

30 30

Max. építm. magasság m

–

4,5 – -4,5 intézményi épület esetén – 6,5

– O oldalhatáron álló SZ szabadonálló beépítési mód K a kialakult telekméretek Hézagosan (félig zártsorú) zártsorú beépítés, kivételesen, ha az utcakép indokolttá teszi, megengedhető. 2.) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. hézagosan zártsorú (félig zártsorú) beépítés megengedhető. 3.) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető. 4.) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani. 5.) Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. Az övezetben az elhelyezhető építmények legnagyobb építmény magassága 4,0 m lehet 6.) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. 7.) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)

32

Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki. Egyéb előírások: - legkisebb zöldfelület 20 % - terepszint alatti létesítmény (nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmének biztosítására vonatkozóan) - környezetvédelmi besorolások levegőminőség: védett I. zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján ajánlott - Közművesítés: részleges A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. 20. § A településközpont vegyes terület, dominánsan alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló nagy telkes alövezet TV2 1.) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: Az övezetben sport létesítmény 2 ha-os területig elhelyezhető VI. TÁBLÁZAT Övezeti jel



Max. beép. Arány %


TV2 K K 40 – 6,5 TV2 1000* 20 40 – 6,5 O(SZ) O oldalhatáron álló SZ szabadonálló beépítési mód K a kialakult telekméretek Hézagosan (félig zártsorú) zártsorú beépítés, kivételesen, ha az utcakép indokolttá teszi, megengedhető. 2.) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. Félig (hézagosan) zártsorú beépítés megengedhető. 3.) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.

33 4.) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani. 5.) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. 6.) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke) Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki. Egyéb előírások: - legkisebb zöldfelület 20 % - terepszint alatti létesítmény (nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmének biztosítására vonatkozóan) - környezetvédelmi besorolások levegőminőség: védett I. zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján ajánlott - Közművesítés: részleges A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. 21. § A településközpont vegyes terület , különleges védelmet igénylő intézményi alövezet TV3 1.)A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: VII.. TÁBLÁZAT Övezeti jel

TV3

O SZ K



Max. beép. %


K

K további telekmegosztás nem engedélyezhető

20

K

oldalhatáron álló szabadonálló beépítési mód a kialakult telekméretek

34 2.)A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni 3.)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető. 4.)Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani. 5.)Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. Az övezetben az elhelyezhető létesítmények legnagyobb építmény magassága ez esetben max. 4,00 m lehet. 6.)Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. 7.)A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke) Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki. Egyéb előírások: - legkisebb zöldfelület 20 % - terepszint alatti létesítmény (nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmének biztosítására vonatkozóan) - környezetvédelmi besorolások levegőminőség: védett I. zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján ajánlott - Közművesítés: részleges A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. 22. § Gazdasági területek 1.) A belterület (beépítésre szánt Kategóriákat foglalja magába:

terület)

Gazdasági terület, ezen belül - kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület KG jelű terület

a

következő

területfelhasználási

35 A Gazdasági terület általános előírásai 23. § 1.) A kereskedelmi, szolgáltató területen [KG] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a III. számú tevékenységi körök. (KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK „G” kód alatt felsoroltak), kivéve az alábbi tevékenységeket: 51.12 Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem 51.23 Élőállat nagykereskedelem 51.24 Nyers-félkész bőr nagykereskedelem 51.51 Energiahordozó nagykereskedelem 51.52 Fém-, érc, nagykereskedelem 51.53 Fa, építőanyag-szaniter nagykereskedelem 51.54 Vasárú szerelvény nagykereskedelem 51.55 Vegyi árú nagykereskedelem 51.56 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelem 51.57 Hulladék nagykereskedelem 2.) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók): - átrakó építmény, mérlegház - üzletház - raktár - szociális helység építménye - üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény - szolgálati lakó és szállásépületek - terület ellátó alapfokú intézmény - termék vezeték - üzemanyagtöltő mellékfunkciók (melléképítmények) - garázs - kirakat szekrény - tüzelőanyag tároló - kazánház 3.) Terepszint alatti építmények - süllyesztett rakodó - mérlegház - pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)

36 4.) Az egyéb ipari területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 50 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények) 5.) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. 6.) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát. VIII. TÁBLÁZAT KG Kereskedelmi gazdasági terület Beépítési mód

Szabadon álló (SZ)

Övezeti jele

Az építési telkek Legkisebb Legkisebb Legkisebb területe szélesség mélysége m2 1000

KG

m 25

m 25


Építmény -max. magassága m 4,5

Egyéb előírások: - legkisebb zöldfelület 20 % - környezetvédelmi besorolás levegőminőség: védett I. zajvédelmi: iparterület lakóterületekkel és intézményekkel vegyes terület rezgésvédelem: 40 m/s2 épület alapozás eseti talajmechanikai szakvélemény alapján készítendő Közművesítés: részleges A szennyvízszikkasztás átmenetileg sem engedhető meg. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell. IX. TÁBLÁZAT IG Ipari gazdasági terület Beépítési mód

Szabadon álló (SZ)

Övezeti jele

IG

Az építési telkek Legkisebb Legkisebb Legkisebb területe szélesség mélysége m2 1000*

m 25

m 50

Legna gyobb beépítettsége % 40


37 Egyéb előírások: legkisebb zöldfelület 25 % környezetvédelmi besorolás levegőminőség: védett I. zajvédelmi: iparterület lakóterületekkel és intézményekkel vegyes terület rezgésvédelem: 40 m/s2 épület alapozás eseti talajmechanikai szakvélemény alapján készítendő Közművesítés: részleges A szennyvízszikkasztás átmenetileg sem engedhető meg. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell. * Normatív szabályozás Terület 1250 m2 1500 m2 3000 m2

beépíthető szintterület 500 m2 600 m2 és a fennmaradó terület 40 %-a 1000 m2 és a fennmaradó terület 30 %-a

A beépítettség maximum 40 % lehet. 7.) Az ipari gazdasági területre betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR EU megfeleltetés szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem javasolt tevékenységi körök a következők: - akkumulátorgyártás - ércdúsító - bányaüzem - lőporgyártás - lakk és festékgyártás - műtrágyagyártás - atomenergiai létesítmény - izotóp labor - veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem - fehérje-feldolgozó üzem - zsírfeldolgozó üzem - azbesztgyártás - cellulózgyártás - kőolaj és földgáz feldolgozó - grafitgyártás - foszgéngyártás - gyógyszergyártás - növényvédőszer gyár - klórgyártás - kokszoló mű

38 Nem kerülhet az ipari területre jelen esetben: - vörösiszap tároló - zagytér - veszélyes hulladéklerakó Eseti döntés alapján kerülhet az ipari területre jelen esetben - műanyag feldolgozó - nyomtatott áramkör előállító üzem - üveggyártó - nehéz gépjárműjavító A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni! IG-M építési övezet (Mezőgazdasági) Ipari gazdasági területfelhasználási 24. § 1.) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység, szőlő és gyümölcs feldolgozás befogadására alkalmas. 2.) A belterülethez közeli mezőgazdasági területeken (a szabályozási terven majorlétesítési tilalmi határon belüli területeken, majorok számára új terület nem alakítható ki.) 3.) A korlátozás alá nem eső mezőgazdasági területeken, elvi engedélyezési eljárás keretében jelen előírásokat betartva, mezőgazdasági ipari gazdasági terület alakítható. 4.) A meglévő területek fejlesztése, átalakítása, korszerűsítése, a teljes létesítményre kiterjedő terv alapján engedélyezhető. X. TÁBLÁZAT IG- M Mezőgazdasági majorok Beépítési mód

Övezeti jele

Az építési telkek Legkisebb Legkisebb Legkisebb területe szélesség mélysége m2 1000*

Legna gyobb beépítettsége % 40


m m Szabadon IG-M 50 25 álló - Siló építése esetén az építmény magasságot a technológiai terv alapján kell meghatározni.

39 Egyéb előírások: legkisebb zöldfelület 40 % környezetvédelmi besorolás levegőminőség: védett I. zajvédelmi: iparterület lakóterületekkel és intézményekkel vegyes terület rezgésvédelem: 40 m/s2 épület alapozás eseti talajmechanikai szakvélemény alapján készítendő közművesítés: részleges A szennyvízszikkasztás átmenetileg sem engedhető meg. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell. 25. § Különleges területek 1.) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei. 2.) A különleges területek területfelhasználási mód szerinti tagozódása: Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek: a.) temető KÜ(T) b.) sporttelep KÜ(SP) c.) camping KÜ(C) c.) pincefalu XI. TÁBLA Övezeti jele KÜ (T)

–

KÜ(SP)

KÜ(C) KÜ (PI)

Az építési övezet funkcionális besorolása Az építési telek Funkcionális Beépítési Legkisebb Legnagyobb Építménymagasság beépítettség legkisebbbesorolás mód terület 2 % legnagyobb értéke m m Működő Csak K 10 4,5 temető kiszolgáló 1000* épület (SZ) Sportpálya Csak K* 10 6,5 kiszolgáló 1000 ép. Stadion (SZ) Camping SZ 1000 20 4,5 Pincefalu O (SZ) K (0-200 ) 40 3,5

40 1. K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok 2. A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi. A PINCEFALU területére vonatkozó előírások: új pince üreg építése bánya geológiai szakvélemény alapján történhet új pince építése esetén a szomszéd telek alá üreg építése tilos IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A közlekedési területek általános előírásai 26. § 1.) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani: Országos mellékutak esetén Helyi gyűjtőutak esetén Külterületi fő dűlőutak esetén Kiszolgáló utak esetén Kerékpárút esetén

30 m 16-22 m 12 m 10 m 3m

2.) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói: - Közlekedési létesítmények - Közművek és hírközlési létesítmények 3.) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat. 4.) Figyelembe kell venni továbbá az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet - az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet - a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet.

41 27. § Közműlétesítmények, közműellátás 1.) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. 2.) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg. 3.) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni. 4.) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. 5.) Épületek építésére engedély csak az közművesítés biztosítása esetén adható.

övezeti

előírásoknak

megfelelő

6.) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében. 7.) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni. 8.) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. 9.) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. 10.) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

42 11.) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés a.) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. b.) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani. c.) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni. d.) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni. e.) A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. f.) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges. 12.) Villamosenergia ellátás a.) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m. b.) A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni. 13.) Gázellátás a.) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m. b.) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

43 14.) Távközlés a.) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni. b.) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni. c.) A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az ANP és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges. 28. § Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata 1.) A település igazgatási területen közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani. 2.) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja. 3.) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges. 4.) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők: Hirdető, reklám berendezés elhelyezése, Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése Távbeszélőfülke elhelyezése Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése 5.) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni. 6.) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni. 7.) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

44 Zöldterületek (Z) Általános előírások 29. § 1.) A község területén az OTÉK 6. § (3) és 27. § alapján a belterületen: Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel. Közparkok területe 30. § 1.) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak. 2.) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. 3.) Az övezetbe elhelyezhető: A pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.) Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely A terület fenntartásához szükséges épület

Erdőterületek E Általános előírások 31. § 1.) A legmagasabb szintű jogszabály Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény 1996. évi XIV. tv. 2.) A község igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján E1 védelmi célú erdő E2 gazdasági célú erdő E3 természetvédelmi célú erdő övezetek kerültek megkülönböztetésre.

45 E-1 övezet Védelmi rendeltetésű erdők 32. § 1.) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik. 2.) Területükön építmények nem helyezhetők el. E-2 övezet Gazdasági erdők 33. § 1.) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel. 2.) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell. 3.) A megengedett maximális építménymagasság szabadonállóan kell elhelyezni.

3,5

m.

Az

épületeket

E-3övezet Természeti Területek erdői 34. § 1.) A természetvédelmi területek erdeire az államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak.

illetékes

természetvédelmi

Mezőgazdasági területek Általános előírások 35. § 1.) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része. 2.) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre: MG-I (döntően) szántó művelésű terület – intenzív terület MG-E (döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület KE kertgazdálkodásra szolgáló terület, szőlőültetvények 3.) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

46

MG-I (döntően) Szántó művelésű terület 36. § 1.) Az övezetbe a mezőgazdasági területek, azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra. (általában a belterülethez csatlakozó területek) XII.TÁBLA Beépítési mód

SZ

Övezeti jele

MG-I

Az építési telkek Legkisebb Legnagyobb terület beépítettsége m2 6000 + 10 ha

% 3

Építmény - max. magassága m -4,5

2.) A lakóház építés feltétele továbbá legalább 10 ha terület művelési és tulajdonlási kötelezettsége.

MG-E (döntően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű terület 37. § 1.) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra. XIII.TÁBLA Beépítési mód

Övezeti jele

SZ

MG-E

Az építési telkek Legkisebb Legnagyobb terület beépítettsége m2 % 6000+ 10 ha 3

Építmény max. magassága m 4,5

2.) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m homlokzatmagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3-5 %-ának beépítésével.

47 Kertgazdálkodásra szolgáló terület, szőlőültetvényes terület KE 38. § 1.) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak. 2.) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m2, szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m2. Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m2. 3.) Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele a.) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el. b.) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi szőlőültetvényeken nem létesíthető. c.) Földbevájt pince létesíthető.

kategóriájú

XIV.TÁBLA Beépítési mód

Övezeti jele

SZ

KE

Az építési telkek Legkisebb Legnagyobb terület beépítettsége m2 % 3000 3


G elsősorban gazdasági építmények elhelyezésére szolgáló terület 4.) Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m2 telekterület és legalább 5 ha ültetvény tulajdonlása. Egyéb területek VT-1, VT-2 övezetek Vízgazdálkodási terület 39. § 1.) VT-1 jelű övezetbe tartozik ,a VÁROS– patak, a tervezett víztározó és partja és közvetlen környezete. Területükön a vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján. 2.) Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.

48 3.) VT-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei, illetve a tározók 4.) . Területükön építmények nem helyezhetők el. Tartalék területek T-1 és T-2 területek 40. § 1.) A település távlati területi fejlesztései számára a várhatóan csak a terv távlatán túl felhasználásra kerülő területként jelöli a következők szerint: a.) T-L Tartalék kereskedelmi gazdasági terület (átmeneti hasznosításként belterületi kertségként jelölve) Tartalék ipari gazdasági terület (átmeneti hasznosításként b.) T-KG mezőgazdasági területként , vagy kertségként jelölve 2.) A tartalék területeken olyan építményt elhelyezni nem lehet, mely a távlati területfelhasználást korlátozná. 41. § V. Fejezet Építészeti értékek védelme Az építészeti örökség védelme 1.) A település épített környezetének jellegzetességeinek megőrzése érdekében

védelme,

építészeti-utcaképi

2. ORSZÁGOS VÉDELEM KERETEIN BELÜL. -

Műemléki jelentőségű terület (javaslat) Egyedi védelem (javaslat)

3.) HELYI ÖNKORMÁNYZATI VÉDELEM KERETEIN BELÜL (66/1999.(VIII. 13.) FVM rendelet szerint) Területi védelem szerint: - Utcaképi védelem - Hagyományőrző építészeti karaktervédelem - Építészeti karaktervédelem - Településszerkezeti védelem - Egyedi védelem mint szabályozásban érvényre jutó, védelmi fokozatok bevezetésre.

kerültek

49 A védett területek és objektumok lehatárolása 42. § 1.) Műemléki védelem alatt áll: Műemléki védelem alatt áll: 1414 Fő u. 2. hrsz 86 Ref. templom, gótikus, 15 sz. Átépítve 1902-ben. Körülötte sarokbástyás erődfal 16-17. szd. LIV/97 Törvény a műemlékekről, illetve az azt módosító LXIV. 2001. A kulturális örökség védelméről szóló tv. rendelkezései alapján műemléki védelem kezdeményezhető a 29..§ (1) bek. alapján Műemléki környezet az alábbi ingatlanok területére terjed ki: 89, 88 ,87 , 84, 85, 81, 80 , 29, 30, 29, 23 hrsz-ú telkek területe 2.) Helyi önkormányzati védelem fokozatai a.) Településszerkezeti védelem: A településszerkezeti védelem alatt álló területeken az utcaszélesítés, új utak nyitása csak nagyon körültekintően és a szükséges legminimálisabb mértékben engedhető meg. A védett területen óriás reklám nem telepíthető b.) Utcaképi védelem: A hagyományos építészeti értékeket legtisztábban megőrző utcaszakaszok védelme érdekében utcaképi védelem alatt áll: Elsősorban a homlokzatok, illetve rekonstrukciója szükséges. A harsány színekre történő színezés nem engedhető meg. Az utcaképi védelem a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti. A védett utcaszakaszon lévő, a védett értékeket hordozó épület, vagy építészeti elem elbontása csak az önkormányzati képviselő testület hozzájárulásával engedélyezhető. Az épületek felújítása illetve új építése csak a meglévő értékekhez szigorúan igazodó módon történhet. Az utcaképi védelem területén a kialakult építmény magassága a meghatározó, annál magasabb építmény nem helyezhető el.

50 c.) Hagyományőrző építészeti karaktervédelem. A beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a folyamatos átépítések során megvalósítható még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés, illetve a látványvédelem megvalósulása érdekében Hagyományőrző Építészeti karaktervédelem alatt áll: A védett területen az épületek csak oldalhatáronállóan, előkert nélkül helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapulvéve kell meghatározni. Ennek megfelelően az utcára merőleges tetőgerincű épületeket, a helyben jellegzetes oldaltornácos, utcai homlokzaton homlok tornáccal is megjelenített módon kell építeni, kontyolás, az oromfalban tetőtéri erkély-loggia nem tervezhető. Egyéb építészeti kiselemek alkalmazása, pl. szemöldök párkány, ablak körüli vakolatdíszítés szükséges. A tetőtéri beépítéskor szükséges ablakokat csak tetősíkban szabad elhelyezni. A homlokzatokon, kerítéseken alkalmazásra kerülő anyagokat, színeket hagyománytisztelő módon kell megválasztani. d.) Általános építészeti karaktervédelem: Annak érdekében, hogy az értékes épületek, utcarészek lehetőség szerint egy folyamatában is „átélhető”, megszemlélhető egységet alkossanak, a helyi védettségű épületeket is tartalmazó, de össz építészeti értékét tekintve kevésbé értékes néhány utcában építészeti karaktervédelem kerül bevezetésre. A védett területen az épületek lehetőleg oldalhatáron állóan helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapulvéve kell meghatározni. Az építészeti kiselemek, pl. nyílászárók, vakolatdíszítések és egyéb apró helyi jellegzetességek alkalmazása ajánlott. e.) Objektum védelem, épületek helyi védelme Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 5657. §-a, illetve az ezt módosító 2001. LXIII. tv, illetve a (66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet alapján jelen rendelet helyi építészeti örökségként tesz kijelölést, egyedi védetté nyilvánítást és rendelkezik azok fenntartásáról, használatáról és bemutatásáról. - A helyi védelem alá vont épületek felújítását, a műemléki Hivatal megyei referensével is véleményeztetett tervek alapján lehet csak engedélyezni. - A helyi védettségű épületekre bontási engedély nem adható. (A bontási engedélyhez a helyi védelem feloldása szükséges, mely képviselő testületi döntést igényel.)

51 - A helyi védettségű épületek felújításakor, átalakításakor, a védelem tárgyát képező építészeti alaprajzi, homlokzati elemeket-, melyeket külön helyi védelmi kataszter keretein belül kell rögzíteni-, megváltoztatni nem lehet, illetve a felújítás és az átalakítás során az egységesebb építészeti megjelenés és az épület értékének növelése érdekében intézkedéseket kell hozni. 3.) Helyi, önkormányzati védelemre javasolt épületek Hrsz:

Cím:

Református lelkészi hivatal Rk. templom és plébánia Rózsa u. 828, 829, hrsz Rákóczi u. 752, 756/2, 757, 869, hrsz Diófa u 8o6, 810, hrsz Felszabadítók útja 849, 852 61, 853, 856/1 ,858/1 , 858/1, 920, 922, hrsz Iskola u. 96 hrsz Fő út 1009 hrsz Alkotmány u. 244 hrsz Mészáros u. 1170/1 Nagy u. 423 hrsz Petőfi u. 250 hrsz Kazinczy u 102 hrsz (idősek otthona) Marx u. 111, 125, 129, 134/1/2 hrsz Nagy Lajos u. 193 PINCEFALU teljes területe 4.) A régészeti lelőhelyeken és környezetükben a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi IX. sz. törvényerejű rendelet, valamint a végrehajtásról kiadott 2/1965. (I. 8.) MM rendelet szerint kell eljárni. Amennyiben a közigazgatási területen jelentősebb földmunkák során régészeti lelet kerül felszínre, a munkálatokat fel kell függeszteni és az illetékes Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell. 5.) Ezidáig nem ismert és nem nyilvántartott területekre vonatkozóan az 1997. Évi CXL. Törvény 35. §-ában foglaltakat kell figyelembevenni és betartani.

52 VI. Fejezet Egyes sajátos jogintézmények 43. § 1.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések). 2.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, b) közérdeket nem sért, c) az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el. 44. § Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások: Beültetési kötelezettség szükséges a tervezett ipari gazdasági területen A beültetési kötelezettségnek legkésőbb az ingatlan használatbavételének idejéig eleget kell tenni. 45. § Telekalakítás szabályai 1. Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI. 08.) FMV rendelet szerint kell eljárni. 2. Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen. 3. A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani. Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.

53 Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza. 46. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. 47. § Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza. A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni. 48. § Záró rendelkezések 1.) Ez a rendelet ..............................................lép hatályba. a.) hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti a.a.) a.b.) a.c.) stb. 2.) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Kelt: ......................................, .......év ................ hó ..... nap

polgármester

P.H.

jegyző

54

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

MEGYASZÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

55 A./A TELEPÜLÉSRENDEZÉST MEGALAPOZÓ KONCEPCIÓ ÖSSZEFOGLALÁSA 1./ A településfejlesztési koncepció irányelvei a.) A település múltja és jelene , mint a stratégia alkotás kiinduló pontja. Megyaszó a megye középső részén, a Harangod nevű, hullámos felszínű vidék központjában elhelyezkedő község, Szerencstől keletre. Vasútállomása nincs, viszont rendszeres autóbuszjáratok kötik össze a községet Szerenccsel és Miskolccal. A hozzá legközelebb fekvő város Szerencs, amelynek a községtől való távolsága közúton 15 km. A településnek saját jegyzője van. A település már az őskorban is lakott hely volt. Ezt bizonyították az 1920-as és 30-as években végzett ásatások. 1934-ben több ezer éves temetkezési helyet tártak fel a régészek, ahol bronz ékszereket és háztartási eszközöket találtak. A leletek a miskolci Herman Ottó Múzeumba és a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek, de van belőlük a londoni Britisch Museumban is. A Baksi- vagy Szentistván-halom a hun korszak maradványa, népvándorlás kori temetőt rejtett. Rómer Flóris régész 1880ban végzett itt kutatásokat. A település neve először 1219-ben fordult elő Medueozu alakban, amely a helyi hagyományok szerint „medveszót” jelent. (A medve a község címerében is előfordul.) Valójában a községnév inkább aszóvölgyre utal, mivel maga a falu völgyben fekszik, dombokkal körülvéve. A település 1252-ben a körülötte lévő községekkel együtt a Bogát-Radvány nemzetség birtoka volt, majd egy évszázaddal később Nagy Lajos király a Czudaroknak adományozta. 1392-ben már a Monaky család birtoka. 1405-ben az Isépyek, a Cseleyek és a Dobyak között oszlott meg az ekkor két részből, Al- és Felső-Megyaszóból álló település birtoklása. 1420-ban a husziták foglalták el, akik várszerűen megerősített templomot emeltek a faluban. A XV. század első harmadában a település a tállyai vár tartozéka volt, majd 1541-ben Serédy Gáspár kapta meg a királytól adományként. 1656-ban a törökök feldúlták, kirabolták, és elpusztították Megyaszót, így osztozott a hegyaljai települések ekkori szomorú sorsában. Ezt követően megerősítik és Bocskai idejében is jelentős helységnek számított. Később Rudolf császár Rákóczi Zsigmondnak ajándékozta a török felett aratott szikszói győzelem jutalmaként. A Rákóczi-szabadságharcot követő szatmári békekötés után a község földjeiből a Rákócziak részét a Aspremontok, a Monakyak részét pedig az Andrássyak kapták meg. 1750-ben tűzvész pusztította el Megyaszót. A szájhagyomány szerint a XVIII. század 80-as éveiben II. József is átutazott a községen, ahol az egész előljáróság két napon át étlen-szomjan várta a tekintélyes késéssel érkező uralkodót a faluhatárában álló hídnál. A híd azóta a Koplaló-híd nevet viseli. 1848-ban a megyaszóiak többsége támogatta a forradalmat és valószínűleg Kossuth seregében is sokan harcoltak a szabadságért. 1849-ben az átvonuló cári csapatok komoly sarcot vetettek ki a községre, hadi ellátás címén. A megye főbb közlekedési vonalaitól viszonylag távol fekvő Megyaszó a XIX. század második felében megtartotta zárt, számos vonatkozásban önellátó jellegét.

56 Bár a településnek lehetősége lett volna az akkoriban épülő északkeleti vasút vonalát a település felé vezettetni, a helyi lakosság nem kívánta ezt, így a település a későbbiekben is vasút nélkül maradt. Az első világháborúban sok, Megyaszóról besorozott katona esett el a frontokon. Emléküket a református templom előtti téren emelkedő világháborús emlékmű őrzi. A két világháború közötti időszakban a megyaszói földek legjobban termő harmadát Harkányi báró és Széchenyi György gróf családja birtokolta. A lakosság jelentős része az ő birtokaikon dolgozott cselédként. A két főnemesi család elhunyt tagjai számára több holdas sírkert biztosított örök nyugalmat, ahol Fadrusz János szobrászmester alkotásai állítottak emléket az előkelő halottaknak. 1945-ben itt is megtörtént a földosztás, amikor 3500 holdat osztottak ki a nincstelenk és a kisparasztok között. Összesen 572 család jutott saját földhöz. A kiosztott házhelyeken az 1960-as években számos új ház épült fel. 1949-ben létrehozták az első, majd 1952-ben a második helyi tsz-t. Az 1949-ig működő Hangya szövetkezetet vagyonával együtt beolvasztották a termelőszövetkezetbe. 1953-ban körzeti szövetkezet jött létre a községben, amihez Alsódobsza, Újcsanálos és Sóstófalva kollektivái tartoztak. 1951-ben állami gyermekotthon létesült a községben, amely a Harkányi-féle kastélyban kapott helyet. 1954-ben befejeződött a község villamosítása. A helyi körzeti orvosi ellátás biztosításán túl a szövetkezet az állatállomány egészségének védelmére már az 50-es évek közepén állatorvost foglalkoztatott. A fiatalabb korosztályhoz tartozók közül az 1960-as évektől egyre többen helyezkedtek el Miskolcon és a megye más ipari termelőhelyein. A helyi mezőgazdaság foglalkoztatottjai emiatt mind jobban elöregszenek. Az 1980-as évek végétől egyre többen a kereskedelemben és a szolgáltatások területén igyekeznek munkát találni. A falu műemlékei a Fő úton álló, XIII-XIV. századi gótikus stílusú, bástyás erődfallal körülvett református templom. A község katolikus templomában Fadrusz János szép szobrai tekinthetők meg. A polgármesteri hivatalban van az a Mátyás-tanulmányfej, ami szintén a neves művész alkotása. Külön érdekesség a falu 116 borházat számláló hangulatos pincesora, az ún. „Kis Megyaszó”, ami egy közeli akácerdőben található és a helybéliek kedvelt kirándulóhelye. A falu híres szülötte Mészáros Lőrinc, Dózsa György alvezére. A 2800 fős lélekszámot megközelítő község népessége évtizedeken át fogyott, mára ez a tendencia csaknem megállt. A helyi lakosság száma 1960-ban még 3358 fő, 1970-ben 3142 fő, 1980-ban 3048 fő, 1990-ben már csak 2715 fő volt. 1980 és 1990 között a község vándorlási vesztesége 440 fős volt, ami eléggé jelentős. Az 1990-es évek elején a község lakosságának demográfiai szerkezete kedvező. A 60 éven felüliek száma csak alig kétharmada a legfiatalabb korosztályhoz tartozó, 14 év alattiakénak. A településen a 15 évnél idősebb korú népesség több, mint 60 %-a elvégezte az általános iskola 8 osztályát, a 18 éven felüliek mintegy 17-18 %-a rendelkezik középiskolai végzettséggel. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 évnél idősebbek között 6-7 %-os. Az 1980-as évek végén Megyaszó gazdaságilag aktív korú népességének közel egyharmada ingázott, főként a közeli városok ipari munkahelyeire. A község munkaképes korú lakosságából a fizikai dolgozók részaránya 75-78 % körüli.

57 Az 1990-es évek elején még sokuk ipari foglalkozású volt, de mára egyre többen igyekeznek elhelyezkedni a kereskedelem, vagy a lakossági szolgáltatások területén. Az agrárfoglalkozású népesség aránya 11-14 % közötti. 1996. őszén a településen a munkanélküliség 330 főt érintett. Ekkor 235 férfi és 95 nő volt munka nélkül. Megyaszón 2 háziorvos rendel. A település óvodájában elhelyezhető gyermekek száma 75, a beíratott óvodásoké 106. Felügyeletükről és megfelelő szintű foglalkoztatásukról 9 óvónő gondoskodik. A helyi általános iskola osztálytermeinek száma 24, a tanulói létszám 395, közülük 65 napközis. A községben 38 pedagógus oktat. Idősek klubja nincs Megyaszón, bár a jövőben várható, hogy az egyedülálló idős korú személyek erre rászorulnának. A helyi könyvtár állománya 14 ezer kötetből áll. A településen 12,3 km hosszú vízvezeték-hálózat üzemel, de a község lakásainak csak valamivel több, mint 50 %-ában van bevezetve a víz. A propánbután gázzal ellátott lakások száma a 90-es évek elején még 631 volt, ami fokozatosan csökken, amióta üzembe helyezték a község 21 km hosszú gázvezetékét. A hálózatba eddig bekapcsolt fogyasztók száma 69, de évről évre növekszik a mennyiségük. A községben a szervezett kommunális szilárd hulladékgyűjtés megoldatlan. A helyi kiskereskedelmi boltok száma 13, ebből élelmiszerbolt 7, a vendéglátóhelyek száma 5. A településen 5 jogi személyiségű gazdasági szervezet működik. Közülük 4 mezőgazdasági, 1 pedig kereskedelmi jellegű tevékenységet folytat. A gazdasági szervezeti forma alapján közülük 3 kft., 2 pedig mezőgazdasági szövetkezet. A nem jogi személyiségű szervezetek száma 7, valamennyi vegyes profilú bt. A költségvetési szervezetek száma 2, a szolgáltató jellegű nonprofit szervezeteké 11. Megyaszón 66 egyéni vállalkozó folytat különféle típusú gazdasági tevékenységet, közülük 11 szellemi szabadfoglalkozású, 26 kiskereskedő, 4 mezőgazdasági vállalkozó és 25 kisiparos. A kisiparosokból 8 foglalkozik közlekedési jellegű tevékenységekkel, 4 pedig személyi szolgáltatásokkal. b.)A fejlesztés főbb irányvonalai MEGYASZÓ község önkormányzati testületi ülésen megtárgyalta és határozattal elfogadta a településfejlesztési koncepcióját, melyre szeretné alapozni településrendezési tervét. A településfejlesztési koncepció irányelvei összhangban vannak a B-A -Z megye területfejlesztési koncepciójával. Az 509-es számú kistérség fejlesztési céljai és a prioritások között szerepel a mezőgazdasági struktúra átalakítása, illetve az idegenforgalom fejlesztése. -Kiemelt feladat a nagyüzemi mezőgazdálkodás és integráció a szántóföldi növénytermesztésben és állattenyésztésben ideértve a sertés és baromfi ágazatokat is.),

58 -Fontos a gyeptelepekre alapozott állattenyésztés fejlesztése, továbbá a vetőmag termesztés reorganizációja -Az agro turizmus , borturizmus lehetőségeinek kiaknázása Erdőtelepítésitések , gyümölcs és szőlő ültetvények telepítése. A mezőgazdasági feldolgozó kapacitások növelése. Infrastruktúra fejlesztés vonatkozásában fontos a jelenlegi forgalmi szempontból viszonylag árnyékolt helyzet megszüntetése. A megye gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési koncepciójában szerepel a 37-es számú másodrendű főközlekedési út négy nyomsávúsítása. E közlekedési folyosóval tehát mindenképpen javítani kell a kapcsolatot. A másik húzó irány a Hernád völgy felé tendál. Már kiépített útkapcsolat van Szentistvánbaksára, ahonnan Hernádkércsen , majd Kiskinizs és Halmaj településeken át lehet kijutni a 3-as számú főközlekedési útra. További útkapcsolat létesítése ÚJCSALÁNOS irányában vizsgálandó. A közlekedési kapcsolatok javítása a munkahely teremtő beruházások számára történő terület előkészítés miatt is szükséges. MEGYASZÓ község a fenntartható településfejlesztést, illetve annak egyik formáját az integrált fejlesztést kivánja választani, vagyis kedvező közlekedési kapcsolatait kihasználva a kellemes környezeti adottságokkal összhangban különleges funkciók befogadására is képessé válik. A falusi és a városi térségek fokozatos értékváltása lassanként itt is kitapinthatóvá válik. (Európa, sőt világszerte tapasztalható jelenséggé vált a dezurbanizáció, azaz a városi népesség fokozatos kiáramlása a környező falvas térségekbe, akár lakóhely keresés, netán a rekreáció igényének fokozódása következtében) Napjaink postindustriális társadalma új, illetve megújított értékeket keres, s ez az új érték a természet közelsége, a közös emlékezet, a helyi identitás, a gyökerek keresése MEGYASZÓ község tehát a rendezési tervben tudja rögzíteni fejlesztési szándékainak jelentős részét, melynek segítségével el tudja majd indítani a humánerőforrás fejlesztési programjait, a munkahely teremtő beruházásokat, javítja a környezeti állapotot, erősíti a térségi kapcsolatokat határon innen és túl, továbbá fejleszti az infrastruktúrát és mindezek által jelentős mértékben javítja az életminőséget. SZERENCS várossal együttműködve kivánja megvalósítani idegenforgalmi ,illetve ipari park fejlesztési programját.

59 Az életminőség három legfőbb összetevője a településben magasszinten és teljeskörűen biztosítható, éspedig: -

a biztonság az ép környezet a jólét

2./ A mező és erdőgazdálkodás fejlesztésének javaslata: MEGYASZÓN a MAG Kft szintén jelentős megyei szinten is számottevő foglalkoztatási egység, mely 70-75 főt foglalkoztat. A volt termelőszövetkezetből alakult át, megyei szinten is a 6-ik legnagyobb foglalkoztatási egység. 500 db-os szarvasmarha állománya van.(istálló, fejőház, 20 db- os szürke marha tenyészet, illetve egy nagy kiterjedésű gyümölcsös képezi a gazdasági alapokat. A kft Goloptól Geszelyig kiterjedt ültetvényeket is tart fenn. 30 ha csemege szőlő, 14 ha cseresznye, 11 ha kajszi ültetvény van, s jelenleg Golopon 90 db-os almafa telepítés folyik. A gazdaság tervezi 30 ha vörös szőlő, illetve szilva ültetvény telepítését is, mely kb 10 év múlva fog termőre fordulni. Jelenleg csak leszedett állapotban folyik az értékesítés. Az erdősítési programok is elindultak. 14 ha erdőt telepítettek. A község külterülete részét képezi a Hernád völgy , illetve a Harangod termelési struktúrák átalakulása zajlik, ezért az árutermelés mellett új funkciók is megjennek a mezőgazdálkodásban. A mező- és erdőgazdaság kifejlesztése új kihívást jelent.

úgynevezett

több

funkciós

térhasználatának

- A szerkezetátalakítással érintett településekben fontos válságkezelő eszköz - A népességmegtartó erő és a munkanélküliség csökkentésére is szolgál - A turisztikailag értékes tájak fenntartására, a tájak gondozásának fontos tényezője. - A falun élő lakosság azonosság tudata, önérzete, a hagyományok ápolása és tisztelete, a helyi kezdeményezések felkarolásának szükségessége - Az infrastruktúra fejlesztése - Az építészeti örökség védelme - A kultúra és általában a szellemi élet előtérbe helyezése - A természet és az ember együttélésének szükségessége - Újabban különösen erős hangsúllyal jelenik meg az energia politika. /energia növények telepítése , biomassza feldolgozá/

60 3./ Az ipar és szolgáltatás fejlesztésének javaslata. A térségfejlesztés alapfeltétele, a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése. MEGYASZÓ közigazgatási területe jelenleg elsősorban agráripari és az élelmiszer feldolgozásra strukturálódott. A MAG kft a megye legnagyobb mezőgazdasági vállalkozásainak egyike. A legnagyobb foglalkoztató a helyi önkormányzat. A községben egyébként nagyon sok egyéni és társas vállalkozás működik, ezek többsége azonban családi vállalkozásra, vagy önfoglalkoztatásra épül Sokan járnak még naponta Szerencsre, illetve Miskolcra, bár a nehézipar depressziója következtében megszűnt ott is sok munkahely, és elsőként bocsátották el a vidékről bejáró dolgozókat . A feldolgozói és a kézműipar ipar, a kis szériás és a helyi tudás és tapasztalat hozzáadásával előállított termékek előállítására irányuló törekvések lehetnek a helyi kisipar fejlesztésének legfőbb irányelvei, melyek már a rövidtávú célkitűzések között is szerepelnek. Mindemellett MEGYASZÓ távlati lehetőségei még nem kimerítettek, mivel helyzeti energiái, humán erőforrása jó szinvonalú. A terv távlatában, amennyiben az M37-es és M30-as gyorsforgalmi út, vagy autópálya B alternatívája kerül megvalósításra, akkor a közlekedési folyosó vonzatában távlati lehetőségként kínálkozik további kereskedelmi-szolgáltatói övezet kialakítása. (A megépítendő gyorsforgalmi út lehetséges terület és gazdaságfejlesztési hatásainak elemzése során más hatások prognosztizálhatók az egyes településtípusokon, településcsoportokon. E térség fejlődésre való képessége mindenekelőtt két tényezőtől függ: egyrészt fejlettségének pillanatnyi szintjétől, másrészt attól a tulajdonságától, hogy mennyire eredményesen és gyorsan tud alkalmazkodni a változásokhoz és képes-e kihasználni az azokban rejlő lehetőségeket. Ahhoz tehát, hogy megközelítőleg pontos jövőképet kapjunk a gyorsforgalmi út lehetséges térségfejlesztő hatásairól meg kell vizsgálni a fejlesztésben érintett kistérségek helyét az ország formálódó gazdasági-társadalmi térszerkezetében.1

61 A fejlődő térségek közé többek között azok, az elsősorban ipari karakterű területek, - mint például Miskolc térsége – sorolható, mely viszonylag magasabb fejlettségi szintről indultak, a ’90-es években erőteljes ipari visszaesést éltek át, de mára kezd felzárkózni. A főleg mezőgazdasági jelleggel bíró stagnáló térségekben a viszonylagos stabilitáshoz még elegendő, de az előrelendüléshez már kevés volt a társadalmi gazdasági forrás. Megyaszó jelenleg ebbe a stagnáló térségbe sorolható. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott területeket az átlagosnál rosszabb munkanélküliségi és jövedelmi helyzet, a külföldi tőke és a vállalkozói aktivitás kis aránya jellemzi. Ennek oka lehet a térség agrárjellege, ország- és megyehatár menti fekvés vagy meghatározó városközpont hiánya. Ezen belül típusok nem különíthetők el, mivel ezek az okok egymásra rakódnak és halmozódnak. Utóbbi jellemzi a Cserehát térségét. A külföldi tőke megjelenéséhez, vagy a fejlettebb térségekből érkező innováció átvételéhez elengedhetetlen feltétel a környező centrumtérségekkel való kapcsolatuk és az elérhetőség javítása. Ha belátható időn belül nem történnek úthálózat fejlesztések, akkor az egész térség elesik az egyik legfontosabb gazdaságélénkítő tényezőtől a megközelíthetőség javulásától. Ez a negatív forgatókönyv egyrészt igen hátrányosan érintené azokat a kistérségeket, amelyek gyenge gazdasági potenciállal, kevés mozgósítható belső erőforrással rendelkeznek. Ez esetben viszonylag elzártan, a befektetők és a piacok többségétől megfosztva saját erőre támaszkodva kénytelenek boldogulni. 4./ Az idegenforgalom fejlesztése A település idegenforgalmi adottságai nem kiaknázottak, holott a régió idegenforgalmi termékkínálatában új elemeket is hozhat MEGYASZÓ térségének adottságai A Széchenyi terv is kiemelten kezeli a turizmust, melyben prioritást élvez a falusi turizmus fejlesztése, illetve a kulturális örökség védelme. A legfőbb természeti alapok: A Harangod szelíd domb vonulatai ,az ember léptékű táj , nyugtató klíma A Zemplén közelsége A Hernád folyó közelsége Kulturális Alapok - műemléki védelem alatt álló templom - a község értékes településszerkezete - népi építészeti értékek, építészet hagyományai, archaikus porták. - pincefalu

62 Infrastrukturális adottságok - javuló hálózati infrastruktúra, fejlődő kommunikáció, teleház igény stb. A turizmus fejlesztésének lehetséges formái a falusi turizmusban teljesedhetnek ki, mely az alábbi speciális lehetőségekben valósítható meg: -a Borúthoz való csatlakozás igénye a híres Pince faluban - kastélyturizmus a volt gyermekotthon épületében - kulturális turizmus - ökoturizmus - kerékpáros és lovas turizmus -sport horgásza - falusi turizmus Nagy kincs az építészeti örökség. Jó lehetőségek vannak a SAPARD programokban. Cél a település fejlesztésével és felújításával a jövedelemtermelő tevékenységet érintő intézkedések alapfeltételeinek megteremtése, a vidéki térségek népességmegtartó képességének fokozása. Támogatható fejlesztés az utcák, közterületek felújítása, az egységes falukép kialakítása, az idegenforgalmi vonzerő javítása, a történelmi és építészeti emlékek és értékek helyrehozatala, védelme, a községhez tartozó táji elemek (fasorok, vízfolyások, tavak, csatornák stb) revitalizálása, védelme, ökológiai és jövedelemtermelési pl. turisztikai céllal. A tájadottságokhoz igazodó, épített környezet fejlesztése, a hagyományok és helyi értékek megőrzése cél. A település imázsának idegenforgalmi és lakóhelyi vonzerejének megteremtésében tehát egyaránt fontos a természeti és épített környezet. Elérhetővé válik a helyi hagyományok megőrzése, a népesség megtartása és a többfunkciós, fenntartható térhasználat. Mindez kapcsolódik a vállalkozások fejlesztéséhez, a tevékenységek diverzifikációjának, a humán erőforrásnak a fejlesztéséhez szükséges célkitűzésekhez is. Ezáltal a település függősége csökken a mindenkori külső döntéshozataloktól. A község helyi értékein túlmenően TÉRSÉGI KÍNÁLATTAL is számolni lehet. A térségi kínálat fontos állomásai lehetnek a Hernád parttól egészen a Zemplénig a vízi és a kerékpár túrára felfűzhető turisztikai program csomag. A Széchenyi tervben is támogatást nyer a falusi turizmus, a különféle hagyomány őrző, vagy hagyomány teremtő rendezvények. A Forrón folyó zenei , tánc és báb oktatás ehhez jó alapokat teremt. Az építészeti örökség önmagába véve is értékkel bíró tényező tehát , hasznos erőforrás a fenntartható fejlődés eszköztárában, mivel reprezentálja az adott népesség összes emlékét éppúgy, mint ahogy a jövőbeli fejlődés érdekében mozgósítható erőforrásokat is hűen tükrözi.

63 Ha az építészeti örökséggel rendelkező települések fejlesztése megfelelő módon történik, akkor nem kerül konfliktusba az éppen kurrens igényekkel, hanem éppen pozitív tendencia érvényesül. Megtartásra, fontosnak minősülnek. Integrált védelmük, hasznosításuk kihívást és nagy lehetőségeket jelent. Általános elv, hogy az épületeknek archaikusnak és szépnek kell lennie, a funkció változhat. A belül korszerűsített lakásokban, falusi vendéglátás intézményei is megtelepülhetnek. A helyi örökség több vonatkozásban összhangba hozható a kulturális turizmussal, a turista útvonalak megfelelő kialakítása, vagy adott témához kapcsolódó körutak megszervezése kapcsán, mivel sajátos módon bemutathatók egy-egy kistérség történelme. Az építészeti örökség védelmezői legtöbbször külső emberek, de a helyi fejlesztés szereplőinek partnerei kell, hogy legyenek. Célszerű a helyi programokba mindjobban bevonni a helyi lakosságot, hogy a személyes felelősség vállalása erősödjön annak érdekében, hogy az építészeti és kulturális örökség, melyet elődeik hagytak rájuk, hosszú távon is legyenek megőrizve. A turizmust mindenképpen térségi kínálatra kell építeni! Az adottságok kihasználásán túlmenően új vonzó pontok is létesíthetők. A keleti országrészben például eddig nem létesült golf pálya 5./ A népességszám alakulása, humán erőforrás Közigazgatási terület: Lakónépesség: Születések száma: Halálozások száma: Természetes szaporodás illetve fogyás: Vándorlási különbözet

53,42 2845 45 31 14 -11

A korosbítási számításból látható, hogy a település népessége a terv távlatában stagnáló .Az országosan csökkenő lélekszámú tendencia mellett az enyhe növekmény pozitív jelenség. B/. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JAVASLATAI 1./ A beépítésre szánt területek (központi belterület rendezésének javaslata) 1.1./ Az épített környezet történelmi és kulturális értékei: A táj, a településszerkezet és a kulturális, valamint az építészeti örökség védelme

64 A tájfejlődési folyamatot legkorábban az első három katonai felvétel alapján tudjuk elemezni, éspedig I. katonai felmérés (1782-85) II. katonai felmérés (1829-66) III. katonai felmérés (1872-1889) További forrásmunka az 1850-60-as évek táján készült úrbéri felmérés, illetve a századfordulós kataszteri térképek. A tájhasználat múltjára engednek következtetni a régészeti leletek is. A térségben talált régészeti leletek utalnak arra, hogy a kistérség már az őskorban, illetve az újkőkorban lakott hely volt. A tájhasználat a térképek alapján az alábbiak szerint változott. Műemléki védelem alatt áll: Országos védelem alatt áll: M Református templom Fő u. Az eredeti, középkori templom a 13-14. században épült gótikus stílusban. A 16. században korábbi temetőfalát a törökök ellen megerősítették. A községet 1566-ban a tatár, 1599-ben a török és tatár csapat elpusztította, később hajdúk telepedtek meg benne. A templomot 1615-ben építették újjá, amiről a torony feljárójában olvasható felirat tanúskodik. A nyugati homlokzat előtti tornyot 1704-ben emelték, 1713-ban földrengés rongálta meg az épületet. Az 1734. évi újjáépítés során száz táblából álló kazettás famennyezetet kapott. Harangját 1702-ben Kassán öntötték. A község a Rákóczi-szabadságharc bukása után a fejedelem nővérére Juliannára, Aspremont herceg császári tábornok feleségére szállt. A múlt század végén elhatározták a templom bővítését, amit 1901-1902-ben végre is hajtottak. A régi templom nevezetességét, az élére állított nyolcszögű szentélyt meghagyták. Ekkor bontották le és adták át a miskolci múzeumnak az 1735-ben készült festett mennyezetet, s az 1704-ben állított szószék ugyancsak festett koronáját. Ezeket azóta is a miskolci Herman Ottó Múzeumban őrzik, az 1970-es években restaurálták, többször kiállításon szerepeltek. A tervek szerint a helyreállított szerencsi várban, a Zempléni Múzeum készülő új állandó kiállításába építik be. A festett mennyezet készítésének idejét és a mesterek nevét az egyik tábla felirata megőrizte: „Anno doi 1735. Die. 12. Februárii Istan Segedelme Által Munkálták ezen munkát Miskoltzi mester Emberek. Asztalos Imre, Asztalos István.” A festett táblák ornamentikájára a gazdag későreneszánsz növényi motívumok és a szabadrajzú szerkesztés a jellemző. A templom egyik kelyhe az 1717, az úrasztali terítő az 1735. évszámot viseli. Többi kegytárgyai is 18. századiak.

65

Népi építészet Népi építészeti szempontból figyelemre méltó épületek: A Nagy utca lakóházai A Rózsa utca lakóházai Az Iskola út A Harkányi féle kastély (gyermek otthon) Pincefalu külterületen Ezen területen a Népi Építészeti Archívum anyagából több felmérési tervet is mellékelünk. Unikális érték a MEGYASZÓI PINCEFALU. A pincefaluban egykor a régi boronafalas ősi sátortetős présházakat építették. Különleges értékőrző hagyománynak tekintendő a helyi ún. pince aknás temetkezési mód. Korábban a községnek jelentős zsidó hitközsége volt, akik hosszú időn keresztül kereskedelemmel foglalkoztak és felvirágoztatták a települést. A helyi zsinagóga napjainkra életveszélyessé vált, falai ledőltek.

66 a.) Régészeti területek Régészeti területek a Hermann Ottó Múzeum katasztere szerint Megnevezés2

Elhelyezkedés3

Hosszúhegy

A községtől DK-re, telep a fácános feletti dombtetőn

Nagy-répás árokkal szemben

Jelleg4

telep

Korhatározás5

A lh. ismert állapota6

Hivatkozás7

felső paleolit (késő aurignaci , kora gvaretti

HOM Rég. Ad. 1855-86

neolit ,bronzkor

HOM Rég. Ad. 1856-86.

Szelestető

Megyaszó és Ingvár közötti dombtető

Ingvár felé vezető földúton

telep

felső paleoli

HOM Rég. Ad. 2273-93 2593-97 . HOM Rég. Ad. 1678-83

telep

őskor Árpád-kor

szántott terület

bronzkorcsászár kor középkor kora vaskor késő bronzkor

beépített terület

HOM Rég. Ad. 219-68.

bolygatott

HOM Rég. Ad. 1272-1976

Harkányi kastély

A kastélytól DK-re építkezés közben

telep temető

Pénzverem dűlő

A Szerencs patakhoz lejtő domboldalon kb a 26-22 sz beton villanyoszlopoknál

depot telep

Javaslat a lelőhely kezelésére Földmunkák végzése előtt leletmentés javasolt Földmunkák végzése előtt leletmentés javasolt Leletmentés történt

Földmunkák végzése előtt leletmentés javasolt Megőrzésre javasolt Földmunkák végzése előtt leletmentés javasolt

67 Az ismertetett adatok forrása (HOM Rég. Ad., irodalmi hivatkozások, egyéb) A régészeti lelőhely kezelésére tett javaslat (feltárásra javasolt, eredeti állapotban való megőrzésre javasolt) Régészeti lelőhelyek jegyzéke 1 2 3 4 5 6

A régészeti lelőhely elhelyezkedésének leírása Az adott régészeti lelőhely jellege (település, temető, szórvány, stb.) A régészeti lelőhelyen található leletek korhatározása A régészeti lelőhely állapotára vonatkozó adatok (bolygatott, részben elpusztult, veszélyeztetett, stb.) Az ismertetett adatok forrása (HOM Rég. Adattár, Irodalmi hivatkozások, egyéb) A régészeti lelőhely kezelésére tett javaslat (feltárásra javasolt, eredeti állapotban való megőrzése javasolt, stb.)

68 b.) Településszerkezeti értékek MEGYASZÓ településszerkezetét alapvetően a természeti elemek határozták meg régen. (víz, domborzat, illetve a védelem, stb.)A vizek járásához alkalmazkodott a beépítés, és a vizeket az utcák vezették le. Későbbi fejlődések s0rán az utcák szerkezete eltért a természetes vizek járásától. c.)Fő látvány pontok. A műemléki védelem alatt álló református templom fókuszálja a faluképet d.) Népi építészet MEGYASZÓ község népi építészete jellegzetes átmenetet képez az Alföld és a Felvidék között. Sajátos módon keveredik a FÖLDHÁZ és a KŐHÁZ építő kultúrtáj. Jellegzetes példa e tényre a Népi Építészeti Archívum A lakóházak többnyire egymenetes, háromosztatúak voltak. Az oromzat általában kontyolt (csonkakontyolt), de előfordul a deszkaoromzat is. Különösen szép fűrészelt deszkamintázatot építettek néhány alsó csonka kontyolt lakóház Miskolc , Kassa és Szerencs irányába haladó kereskedelmi út közelsége miatt sok szép polgári lakóház is épült. 1.2./ A tervezett településszerkezet A tervezett rendezhető

településszerkezet

a

meglévő

adottságok

továbbfejlesztésével

Helyi jelentőségű műemléki környezet kijelölését javasoljuk az ősi faluközpont területére az előzőek alapján, melyet egy komplex és integrált falumegújítással javasolunk végrehajtani. Védendő a vizek járásához alkalmazkodó beépítés , illetve a még ehhez szervesen kapcsolódó szalagtelkes falu rész területe.

69 1.3./ A tervezett terület felhasználás A belterület/beépítésre szánt terület / A belterület az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódik: - lakóterület falusias OTÉK szerinti lakóterület falusias,, de kisvárosi karakter jegyeket is viselő hagyományőrző hosszú szalagtelkes jellegű lakóterület falusias, hagyományőrző apró telkes egyedi lakóterület - vegyes terület településközpont vegyes terület - gazdasági terület kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület ipari gazdasági terület - különleges terület temető sporttelep camping - zöldterület közpark védőerdő A külterület/beépítésre nem szánt terület/ egységei: - mezőgazdasági terület extenziv gazdálkodásra szánt terület intenzív gazdálkodásra szánt terület kertgazdasági terület - védelmi célú terület/természetvédelmi oltalomra javasolt terület/ - erdő terület - egyéb terület - tartalék terület

70 1.3.1./ A belterület/beépítésre szánt terület/ 1.3.1.1./ Lakóterületek MEGYASZÓ alapfokú ellátásra berendezkedett település. A belterület több mint 70 %-a lakófunkciójú terület. A szerkezeti terv feladata feltárni a lakásépítés területi fejlesztési lehetőségeit, meghatározni a meglévő lakóterületek mennyiségi és minőségi átépülési lehetőségeit, feltételeit. A lakásépítés azonban jelenleg kizárólag családiházas építési formában történik Később , ha igény lesz rá a terv fázis II. ütemében kertvárosi villanegyedek építésére is lesz lehetőség. . Megkezdődött a régi lakóházak átépítése, vagy a foghíjak beépítése . lakóházat A lakások komfortfokozata, kényelme, a korszerűség fokozható és csak gazdasági kérdés. Törekedni kell arra, hogy a település karaktere megmaradjon, a községképileg illeszkedő, hagyománytisztelő, de minőségében magas életkörülményeket teremtő lakóhely alakulhasson ki. A népességszám stagnál, de a távlat szerepkör, az autópálya és a gyorsforgalmi út hálózat megvalósulása e folyamatot visszafordíthatja, Az övezeti rendszer alapján homogén karakterű területeket javasolunk lehatárolni a művi és a természeti környezet alapján. Szempontok: -a beépítés típusa -a beépítés magassága -a beépítés funkciója - telek nagyság telek morfológia - környezet és növényzet Törekedni kell arra, hogy a település karaktere megmaradjon, a községképileg illeszkedő, hagyománytisztelő, de minőségében magas életkörülményeket teremtő lakóhely alakulhasson ki. Javasolt övezettípusok: a.) Falusias beépítésű OTÉK szerinti övezet /FL-IV/ Az OTÉK IV. övezet kialakult paramétereibe illeszkedő területek, melyek főként a települést övező külső perifériás kertes területek. Ezen övezet lehetővé teszi a nagy állattartást, akár gazdatelek kialakítását is.

71 Az állattartási szabályrendeletben meg kell határozni azt a nagyságrendet, melynél már kötelező a külterületekre kivinni az állatállományt. A kisüzemi, illetve az üzemi méretű állattartás csak külterületen történhet. b.)FL-III.lakóövezet A kertvárosi karakterű területek helyi átmeneti karakter területe . c.) Falusias hagyományőrző hosszú szalagtelkes lakóterület /FLII/ Szintén a faluközpont környezetében alakult ki a szalag telkes övezet, melynek szabályozásánál az egyedi előírások szigorítást javasolnak majd a szerkezet megóvása érdekében. A hosszú telkeken kialakult hosszú lakóházak a generációs együttélést biztosították régen. Új befogadható funkció lehet ezen övezetben is az üdülési célú hasznosítás. A tisztaszoba kiadható, míg a hátsó, lakrész a család lakótere, illetve fordítva is működtethető. (A falusi turizmus 10 fő szálláshelyig értendő) Az lakóházak építésénél javasoljuk az ökológikus szemléletben környezettudatosan, külső megjelenésében archaikus jellegű házak építését. d.) Falusias hagyományőrző apró telkes, halmazos lakóterület /FL-I / Közvetlenül az ősi faluközpont fölötti területen alakultak ki organikus fejlődéssel az szalagtelkes és aprótelkes lakóterületek. Ezek egy részét részét javasoljuk üdülő hasznosítási funkcióra, pl kisvendéglő , panzió kialakítására. Az épület állomány egy része magán hordozza az ősi gyökerek archaikus építészeti stílus jegyeit, ezért megmaradásuk egyik módja az üdülőként történő hasznosítás, mely az állag megóvást garantálja. A terület egyedi övezet kialakítását indokolja, mely az OTÉK előírásaihoz képest könnyítéseket indokol. Az lakóházak építésénél javasoljuk az ökológikus szemléletben környezettudatosan, külső megjelenésében archaikus jellegű házak építését. 1.3.1.2./ Vegyes terület Településközpont vegyes terület Az újonnan létesült és a történelmi faluközpont területe tartozik ide. A településközpont vegyes területen a hosszú szalagtelkes lakóterülettel vegyes szerkezetet alkot. Az ősi faluközpont legszervesebb településszövet, Az egész község egyéni arculatának, karakterének hordozója. A kulturális turizmus számára a legfőbb vonzerővé válhat

72 INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS Igazgatási és társadalmi gazdasági intézmények 6./A közintézmény ellátás jelenlegi helyzete és a legfontosabb munkahelyek 6.1./ Igazgatási intézmények a./ Polgármesteri Hivatal: Alkotmány u.2. 1990 –ig közös tanácsú községként ide tartozott Alsódobsza település is. A rendszerváltást követően saját önkormányzati testületet hozott létre. A hivatali teendőket jelenleg 12 fő látja el. A testület 9+1 fő-ből áll., a kisebbségi önkormányzatot 1 fő képviseli. Az önkormányzat az alábbi szakbizottságokat működteti: -

Mezőgazdasági Szakbizottság Pénzügyi Szakbizottság Népjóléti Szakbizottság Környezetvédelmi Szakbizottság Ügyrendi Szakbizottság Közbiztonsági szakbizottság Kulturális és Oktatási Szakbizottság

A bizottságok munkájában az önkormányzati képviselők mellett külső tagok is közreműködnek. A településben néhány intézmény működtetésére társulásokat hoztak létre, melyek közül a legfontosabbak a következők: TÉRSÉGI TÁRSULÁSOK: - Építésügyi Társulás :-Szerencs gesztorságában kb 12 településsel működik -

Közoktatási Társulás gesztora szintén Szerencs, melyhez 25-30 település tartozik

-

Orvosi ügyeli társulás, központja Szerencs, 10 településsel működik

-

Vízi közmű társulás- Megyaszó, Alsódobsza, Sóstófalva és Újcsalános községek hozták létre.

-

Harangod Völgye Település Szövetség ( Kistérségi Gazdasági Társulás ) Ide tartozó települések: Megyaszó, Alsódobsza, Sóstófalva, Újcsalános

73 -

Zempléni Település Szövetség

-

TÖOSZ

-

509-es statisztikai körzet

SZOMSZÉDOS ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI: -

Oktatási társulásban Megyaszón biztosított az alsó és felső tagozat oktatása

Orvosi ellátás vonatkozásában Alsódobsza tartozik Megyaszóhoz, a védőnői szolgálat mindhárom településen biztosított. A fogorvosi ellátás a körzete Megyaszó, Alsódobsza, Sóstófalva és Újcsalános. Az állatorvosi körzet szintén a négy falu területére terjed ki. A gyermekjóléti szolgálat körzet kialakítása szintén napirenden van. b./ Rendőrség, közbiztonsági szolgálat. Szerencs Rendőrkapitánysághoz tartozik. Nincs rendőrörs, de irodahelyiség biztosított. Itt töltik a pihenő időt, a folyamatos szolgálat biztosított, azonban állandó létszám hiánnyal küszködnek. Rendszeres járőrözés van. A településnek saját polgárőr szervezete van, mely 40 fővel működik. c./ Tűzoltóság A tűzoltóság központja Szerencsen van. Önkéntes tűzoltó egyesület működik. d./Posta /Alkotmány út. 3./ Teljeskörű szolgáltatást biztosít, 6 fővel, ebből 3 fő kézbesítő. Jó állagú épület, a közelmúltban lett felújítva. e./ Takarékszövetkezet /Monoki út. 2./ Szerencs és környéke Takarék Szövetkezet 3 fővel működik. Építési-, személyi és mezőgazdasági vállalkozóknak hitelez, továbbá a vízdíj beszedés és az ÉMÁSZ áramdíj beszedés is rajtuk keresztül bonyolódik.

74 f./Banki szolgálat Teljeskörű banki szolgálatot biztosít a szerencsi OTP Rt. Az önkormányzat számlavezetője is egyben. Automata pénzfelvételi lehetőség van munkaidőben a postán. Ugyanitt pénzváltó automata is található. Az államkötvények, illetve a betétek kezelése kezelése is biztosított. 6.2./ Oktatási és művelődési intézmények: a./ Óvoda : / Monoki út 4./ 5 csoportos óvoda működik a községben. 2001. nyár folyamán elköltözik a Marx Károly út 3 szám alá a felzárkóztató csoport, mely két csoporttal fog működni./ A fő épület továbbra is a Monoki úton marad, ahol továbbra is 4 csoport működik majd. A csoportok 25-30 fősek. Az 5 csoport össz létszáma 138 fő. hely hiányában a beíratott gyermekek számát korlátozni kellet. Óvónők száma 11 fő, valamennyi szakképzett. A dajkák létszáma 6 fő. Az étkezést úgy biztosítják, hogy hőtárolós edényekben történik a szállítás. A tervek szerint a Monoki úton torna szoba és egy csoport működne. Az óvodák 3 korcsoportos, egy vegyes csoportos, illetve egy felzárkóztató csoporttal folyik a nevelés. A gyermekek 50 %-a az etnikai kisebbséghez tartozik. Logopédus, pszichológus, gyógytornász rendszeres szűrést végez. A néptánc és a zene oktatása már az óvodában is folyik. A művészeti oktatás helyi pedagógus, az egyéb szakellátás Szerencsről biztosított. b./ Általános iskola /Fő út 24./ Nyolc osztályos általános iskola 16 tt-es általános iskola működik a településben, mely egy műszakos oktatást biztosít. A gyermek létszám 406 fő. Körzeti iskola működik. A körzetnek jelenleg 26 bejáró tanulója van. A gyermekek a VOLÁN autóbusz járatain közlekednek. A gyermekek 48 %-a az etnikai kisebbséghez tartozik. A pedagógiai program alapján 3 kisegítő osztály (eltérő tantervű oktatás) folyik. A létszám 50 fölötti, ezért a bővítés elkerülhetetlen. Az eddig szertárnak használt helyiségek kerülnének átalakításra, s így 4 tanteremben válna lehetővé az eltérő tantervű oktatás. Az oktatásban gyógypedagógusok is részt vesznek. Az általános iskolának 28 fő pedagógus gárdája van, valamennyi szakképzett. A rajzot is szaktanár oktatja. Angol, német nyelvi oktatás, továbbá számítástechnika, az un. SULINET Internet , valamint speciális képzésként a zeneoktatás folyik. (zongora, furulya, szintetizátor, illetve trombita hangszeres szakcsoportok vannak.

75 A népitánc csoport szintén sikeres, jelenleg ír tánc és 2 majorette, továbbá énekkar, irodalmi szinpad, sport kör, DSK, kézilabda, futball, kosárlabda csapatok működnek. Az iskolának jól kiépített sportudvara és tornaterme, valamint a Monoki úton gyakorló kertje van, ahol komoly mezőgazdasági előképzés biztosítható. A cigány tanulók jelentős része nem tudja elvégezni a 8 általánost, akik viszont befejezik, azok tovább tanulnak. A középiskolai ellátást Miskolc, Szerencs, Sárospatak, , Putnok szakmunkásképzői, illetve a szakközépiskolák, gimnáziumok biztosítják. A községből jelenleg 26 fő tanul felsőfokú intézményben. c./Gyermekotthon és Általános Iskola Megyei fenntartású intézményként működik, 130 fővel, a legnagyobb létszámú intézmény volt hosszú ideig. A kastély és a hozzá tartozó udvar , valamint a kert területe 40 ha-os. Fenntartása igen költséges, emiatt, illetve az új pedagógiai elvek miatt fennmaradása csak 2002. decemberig biztosított. A gyermekeket úgynevezett család otthonokba fogják kihelyezni. A tervek szerint Megyaszón is szeretnének két lakásotthont kialakítani, ahol 2x 12 fő elhelyezésére biztosított a lehetőség. A családotthonokat a mikrorégió területén szeretnék teríteni., Szerencs és Sárospatak városokat is érintve. Jelenleg a község egyik legnagyobb foglalkoztatási intézménye, 60 fővel dolgozik, közülük 15 fő bejáró. A gyermekek 3-tól 24 éves korig kerülnek itt elhelyezésre. A községi iskolát nem veszik igénybe . d./Művelődési intézmények: Községi könyvtár /Alkotmány u. 2:/ A Polgármesteri Hivatal épülete fölött van. A helyi lakosság rendszeresen látogatja. Az iskolának külön könyvtára van. Helyi olvasókör működik. Fő állású könyvtáros és népművelő látja el a teendőket. Kultúrház /Hősök útja 1./ Főállású vezetője van az intézménynek. A nagy teremnek 200 főt képes befogadni. Rendszeresen vannak rendezvények, havonta 4 alkalommal. A kultúrházban alkalmi árusítások folynak., időszakonként a miskolci színház is kijár.

76 Az intézményben tartják a nemzeti ünnepeket, évzáró gálákat. Itt ünneplik meg a kultúra napját, népdalkörök találkozóját, illetve a fúvós zenekarok is rendszeresen fellépnek. A helyi tánccsoport szintén ide jár. Helyi foci és kosárlabda csapat működik csapat. Különösen híres a Megyaszói medvék kosárlabda csapata. Jelentősebb civil szervezetek. - Polgárőrség - Hegy község - Olvasó kör - Vadász társaság Jelentősebb alapítványok: - Megyaszóért Alapítvány - Tölgyes Alapítvány - (pincefalu) - Mészáros Lőrinc Iskolasegítő Alapítvány. Tájház: /Tanácsház tér1./ Jelenleg folyik a berendezése. Egyházi intézmények: A község lakosságának 70 %-a református, helyben lakó lelkész van. A katolikus templomot 1947-ben építették fel, mellette parókia is található, de nincs helyben lakó plébános. A zsidó hitközség megszűnt, sajnos a zsidó imaház életveszélyessé vált, majd összedőlt, pedig jobb sorsra érdemes városképi szempontból jelentős épület volt. Az elmúlt évben jártak a községben zsidó fiatalok, de csak a temetőt látogatták. A Jehova tanúi vallás csoport is működik a településben. A település jelentős helyi személyisége M. Pásztor József. e./ Egészségi ellátás: Két vállalkozói orvosi körzet található a községban. Az egyik körzet Alsódobszát is ellátja. Az Alkotmány u. = szám alatt 1-1 orvos, két-két asszisztenssel, illetve két körzeti ápoló és egy gyógytornász biztosítja a szakellátást. Az épületet az elmúlt évben újították fel. Van fizikoterápia, EKG, oxigén maszk mozgó vérnyomás mérés, vér, vizelet vizsgálat dominó rendszerrel működik.

77 7-9-ig készenléti ügyelet is van. A mentőszolgálat Szerencsről biztosított. A kórházi ellátás Miskolchoz, illetve Sátoraljaújhelyhez tartozik. A fogorvosi ellátás a Donát út 12. szám alatt van. A jó színvonalú ellátást egy szájsebész házaspár biztosítja. A gyógyszertár az Alkotmány u. 13. szám alatt található. Privatizált intézmény, mely mind a négy települést ellátja. Anya és csecsemő szolgálat védőnői szolgálat szintén a Marx Károly u. 3. szám alatt található. Amennyiben a szolgálati lakások felszabadulnak az egészségügyi központba fog beköltözni. Idősek klubja /Az óvoda helyére fog költözni/ Fő u. 13. Nappali elhelyezés, illetve 30-35 fő számára kihordásos étkezés biztosítása várható. Az engedély 10 főre szól. f./ Kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás A községben jelenleg kb 50 fő kisvállalkozó kapott működési engedélyt, melyeknek többsége kényszer vállalkozó. Sok kiskereskedelmi egység létesült a rendszerváltást követően, de ezek jelentős része veszteségessé vált a Miskolc környéki bevásárló központok beüzemelésével Élelmiszer kereskedelemmel 8 fő, italkiméréssel 4 fő, ruházati kereskedelemmel 4 fő, műanyag kereskedelemmel 1 fő, iparcikk kereskedelemmel 1 fő, fagyizó működtetésével egy fő foglalkozik. A községben 4 gázcsere telep, illetve egy benzinkút is üzemel. A szolgáltatás jelenleg nem kellően tudott megerősödni. 4.6.) Legfontosabb munkahelyek Munkanélküliségi mutatók (2000. évi adatok) Jövedelempótló támogatásban részesülők: 176 fő Tényleges 93 fő Közhasznú 12 f

78 Javasolt új létesítendő intézmény 50 fh-es óvoda INTÉZMÉNY FEJLESZTÉSI ÉS RENDEZÉSI PROGRAM ÖSSZESÍTŐ /intézményi programban a térségi ellátás és az idegenforgalom is szerepel/ Intézmény megnevezése

becsült népesség

Óvoda

mérték egység fh

3000 fő

kapacitás meglévő tervezett Ld! Helyben

Iskola

fh

3000fő

Ld! Helyben

Műv. ház

fh

3000ő

100 fh

fejleszten dő

Háziorvos

mh

3000fő

Ld!

fejleszten dő

Gyermekorvos

mh

3000ő

Fogorvos

mh

3000fő

Idősek otthona

fh

28 fh klub jelleggel

/Ld! üdülő népesség/

fejleszten dő 0,25

fejleszten dő

1.3.1.4./ Gazdasági területek Ipari gazdasági területek: Az M 30–as gyorsforgalmi út megvalósulása esetén kisebb kereskedelmi-gazdasági terület kijelölését javasoljuk. 1.3.1.5./ Különleges területek:

A különleges területekhez tartozik jelenleg a temető, illetve a sportpálya. Mindkettő meglévő és megmaradónak tekinthető. 3.1.6./ Zöldterületek Közpark

79 A település alapvetően családiházas, kertes beépítésű. Közpark csak igen kevés van, azok is az intézményekhez kapcsolódnak. A település zöldövezeti rendszerében mind fontosabb szerepet kapnak a kis vízfolyások, az azokat kisérő ökológiai folyosók. Véderdő A tervezett kereskedelmi gazdasági terület körül javasolunk kialakítani véderdőket. 1.3.2./ Beépítésre nem szánt területek (külterületek) 1.3.2.1./ Mezőgazdasági területek a.) Extenziv gazdálkodásra szánt területek (MG-E) Az ökológiai programok szintén extenzifikáció irányába hatnak. A kisparcellás művelés megtartandó. A rétek, legelők védendők. b.) Kertgazdasági terület (volt zártkertek területe) /KE/ A kertségekben max. 30 m2-es szintterületű építmények helyezhetők el, de csak a 720 m2-nél nagyobb földrészleteken (építési telkeken). A 750 m2-nél kisebb telkeken legfeljebb lyukpince, terepszint alatti létesítmény építhető eseti elbírálás alapján. c.) Mezőgazdasági üzemi terület /IG-M/ A mezőgazdasági üzemi területek a mezőgazdasági termelés céljára szolgáló területtől elkülönített olyan területek, melyen a termeléssel kapcsolatos építmények helyezhetők el. Az építmények elhelyezésére telket kell kialakítani. Alapvetően a jelenlegi szövetkezeti majorságok területe, illetve az intenziv gazdálkodásra szánt területen kijelölhető mezőgazdasági rendeltetésű területek tartoznak ide. A mezőgazdasági üzemi területeken a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó és a feldolgozói ipari tevékenység megengedhető. 1.3.2.3./ Egyéb területek A vízgazdálkodási területek tartoznak ide, a Város –patak ,illetve az egyéb vízügyi létesítmények 1.3.3./ Környezetvédelmi és tájrendezési javaslat a.) Levegőminőség védelem

80 MEGYASZÓ környezetminősége megfelelőnek minősíthető. A településben nincs jelentősebb szennyező pontforrás. A háttérszennyezés kedvezőtlen légköri viszonyok esetén is alig érezhető, mivel az É-D-i irányú völgyből a kassai szelek könnyen és gyorsan kisöprik a hideg levegő tavakat. A település dombvidéki környezete kifejezetten nyugtató klímájú, ezért megfontolandó lenne a volt Harkányi féle kastély szanatóriumi hasznosítása is. A település teljes bel- és külterülete a VÉDETT I. levegőminőségi kategóriába sorolható. A VÉDETT I. ÖVEZET HATÁRÉRTÉKEI mg/m3 Éves

24 órás

30 perces

70

150

500

2000

5000

10 x 103

50

100

200

25

50

150

100

150

200

70

85

100

6 20

5 10 30

20 30 200

SO2 CO Sz.por Korom NO2 NOX

Fluoridok a.) b.) c.)

b.) Vízminőség védelem Tekintettel arra, hogy a község a Zempléni hegység D K-i nyúlványainak oldalán helyezkedik el, ezért a földtani felépítésben riolit, horzsaköves riolittufa, kovás tufa és tufit , mint alapkőzet vesz részt, melyet több helyen lösz eredetű agyag és nyirok fed változó vastagságban. Vízbeszerzés szempontjából a miocén vulkáni összlet meddőnek tekinthető, ezért csak a mélyebb vízadó rétegek vehetők számításba. A helyi vízellátás megoldott, minősége megfelelő, mivel a kút víztisztítóval van ellátva. A felszíni ,illetve a felszín alatti vizek minőségét nagy mértékben javítaná, ha a szennyvíz csatornázás mielőbb megvalósulna.

81 c.) Termőföld és ásványvagyon védelem A település közigazgatási területén a termőföldek meglehetősen mozaikosak. A község K-i és NY-i része néhol erózió sújtotta dombokkal határolt. Néhány helyen a szintvonalak jelzik a földmozgás, az ún. köpenycsuszamlás lehetőségeit, ezért az intenzív erdősítés és gyümölcstelepítés a talajvédő gazdálkodást segítené. A település közigazgatási területén az Országos Ásványvagyon Mérlegben az alábbi megkutatott nyersanyaglelőhelyet tartjuk nyilván: − 05-090-01-4321 kódszámon, Megyaszó, Berek-dűlő 099 hrsz. elnevezéssel, bányászati betonkavics, kezelője a Magyar Állam Megjegyezzük, hogy a község közigazgatását is érintő szénhidrogén kutatási engedély van érvényben (MOL RT.), ennek azonban építési korlátozó jellege nincs. A község belterületétől nyugatra, a Hernád keleti partoldalán felszínmozgásos területet tartanak nyilván, amit a partoldali állékonysági-felszínmozgás-veszélyességi problémáira való utalásként célszerű figyelembe venni és értékelni. Javasoljuk a csúszás veszélyes helyeken az erdősítési programokat elindítani ,illetve a szőlő ültetvények is segítik a talaj állékonyságot. e.)Települési környezetvédelem: Hulladékártalmatlanítás A kommunális hulladék gyűjtése és szállítása megoldott. Hosszútávon törekedni kell a lerakóba kerülő hulladék mennyiségének csökkentésére. Az újrahasznosítás, illetve szelektív gyűjtés szabályozására vonatkozó rendelkezés a közeljövőben kiadásra kerülő Hulladékgazdálkodási Törvényben kerül majd megfogalmazásra. A jelentősebb veszélyes hulladékok: akkumulátorok, fáradt olaj, fúró iszap, festék maradvány, gyanta maradvány, szűrőpapír stb. A gyűjtés, tárolás, illetve az ártalmatlanítás megoldottnak tekinthető. Zajvédelem A községben számottevő, zavaró zajforrás nem található. Zajvédelmi szempontból LAKÓTERÜLET INTÉZMÉNYEKKEL VEGYESEN LAZA BEÉPÍTÉSŰ területi kategóriába sorolandó. Határérték: nappal éjjel

65 dBA 55 dBA

82 d.) Táj és élővilágvédelem A természetvédelemi szemlélet napjainkban gyökeresen átalakulóban van. Az eddig jellemző rezervátum szemlélet helyett, mely szinte csak a védelemre koncentrált (deffenzíva), most napjaink fő jellemzője a komplex, integrált rendszerré alakul át, mely keresi a kapcsolatokat és az együttműködéseket. A jövőben már nemcsak a tiltásra, sokkal inkább a preferálásra szeretne építeni. A fölhasználati zónarendszer is ennek szellemében vázolható fel, vagyis a természetvédelem az extenzív, sőt az intenzív rendszerekkel is kapcsolatba állítható. Fontos szerepe van az ökológiai folyosóknak a természetvédelem aktivizálásában. A természetvédelem szerepe fokozatosan előtérbe kerül a védett területeken kívül eső övezetekben is. Természeti Területek kataszterezése: A természet védelméről szóló (1996. évi LIII.) törvény vezette be – az Európai Unió környezetvédelmi szempont rendszerével összhangban - az érzékeny természeti területek rendszerét. A törvény értelmében „érzékeny természeti terület az olyan extenzív művelés alatt álló terület, amely a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja”. Az érzékeny természeti területek pontos lehatárolása várhatóan a következő években történik meg, ekkora kerül meghatározásra a védendő természeti értékek köre, a szükséges korlátozásokkal együtt. A Természetvédelemről szóló törvény (l996. évi LIII. törvény) tehát előírja az ún. TERMÉSZETI TERÜLETEK számbavételét tehát. E program jogilag az alábbi művelési ágakra terjed ki: - erdő - gyep (rét, legelő) - nádas - fanet E felmérés tehát problematikájával.

nem

vonatkozik

a

szántó,

kert,

szőlő

művelési

ágak

Természetvédelmi oltalom alatt álló területek a.) Országos védelem alatt álló terület Megyaszó községhatárában ilyen csupán egy található: A Megyaszói Tátorjános Természetvédelmi Terület (adatok és térkép mellékelve) b.) Természeti Területek Nyolc ilyen, helyrajzi számmal megadott területet tartanak nyilván

83 c.) Környezetileg érzékeny területek (ESA) A Hernád-völgyi és a zempléni terület képezi a két fő zónát d.) Különleges madárvédelmi területek (SPA) A Hernád mentén (K-i magaspart) lényegében egybeesnek az ESA-területekkel, míg Megyaszótól K-re több kisebb-nagyobb foltot alkotnak (lásd térképvázlat). e.) Ökológiai Hálózat területei Megyaszó községhatárában folytonos zöldfolyosó csak a Hernád mentén van kijelölve, megszakított folyosók pedig elszórt foltokban találhatók (térképvázlat). A természeti értékek részletes adatai:

Megyaszói Tátorjános Természetvédelmi Terület Megaszó község 098 A

B C 0102 0103 A B C D F Összesen:

hrsz

hrsz hrsz

17 3731 13 8538 5 8536 4 5000 3 5000 1 3134 2 0059 10 9717 6 9744 5922 1 3643 2 1480 1 0000 1 1480 2665 2 6034 5000 2 1034 35 3192

ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha

Összesen gyep gyep gyep gyep erdő erdő Kivett-Holt Hernád Összesen: erdő erdő gyep gyep gyep kivett-út gyep gyep gyep

-

2/0

35 31 28 31 11 2/0 31 31 35 31 35 31

A kezelésre vonatkozó rendelkezések: (1) Védetté nyilvánított a “Megyaszói Tátorjános Természetvédelmi Terület” néven Megyaszó 098/A–B–C, 0102, 0103/A–D,F, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, 35,3 hektár kiterjedésű terület. (2) A védelem célja a fokozottan védett tátorján termőhelyének, valamint a Patócshegyen fellelhető fokozottan védett magyar nőszirom és még számos védett növény termőhelyének a megóvása.

84 (3) A természetvédelmi területek értékeinek megóvása, őrzése, fenntartása és bemutatása a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának a feladata. Megyaszó

037 034 0116 0110 0113 0105 0107 0148

21 8 9 21 6 21 9 21 9 21 9 21 9 21 8 21 8 9

Geológiai és ősnövénytani értékek A község határában a Nagyrépás-hegy Ny-i oldalán, felsőpannon rétegekben különösen szép példányokban fordul elő az élő fának (nyírfa, tölgy) szerkezetét, néha még kérgét is megtartotta fehér-, barnás színű faopál. A Nagyrépás-hegy andezitjének kisebb üregeiben, valamint az andezittufa üregeiben hialit és tejopál kitöltéseket találunk. Erdőhorváti, Erdőbénye, Arka, Boldogkőváralja, Bodrogkeresztúr, Abaújszántó községek határában mindenütt megtaláljuk a kvarc- és főként a közönséges opálváltozatokat, melyek mind késői kőzetbontó hidrotermás hatás eredményeként jöttek lét Őslénytani és földtani szempontból kiemelt jelentőségű lelőhely található Megyaszó közigazgatási területén, ami megyaszói opálosodott famardványok néven került be a szakmai köztudatba. Az 1860-as évek óta ismert lelőhely sürgős védelmére először az 1974-ben megalakult Borsod megyei Természetvédelmi Bizottság Földtani Szakcsoportja Dr. Mátyás Ernő geológus vezetésével tett javaslatot. A jelenleg helyi védelem alatt álló területen a szarmata flóra opálosodott, kovásodott fatörzseit, levéllenyomatait figyelhetjük meg. A legújabb kutatások tükrében a terület földtanát, ásványtani érdekességeit „A szerencsi-dombság ásványai” (szerk.: Szakáll Sándor, Herman Ottó Múzeum 1998.) című kiadványa mutatja be.

85

ESA területek részletes leírása ESA terület megnevezése és elhelyezkedése Zempléni hegység A terület Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak-keleti részén helyezkedik el. Földrajzilag a Központi Zemplén, Abaúj-Hegyalja, Szerencsi-dombság, Hegyalja, Hegyközi-dombság és a Vitányi rögök kistájak alkotják. A terület határai ÉK-en Sátoraljaújhelytől a 37-es főközlekedési útvonal a Legyesbényei Lúci-legelőt határoló alsóbbrendű aszfaltozott útig, amely a határt képezi Legyesbénye községig. Innen folytatólagosan a Legyesbényét Megyaszóval üösszekötő út a Kaptár-tanya leágazásáig. A Kaptár, Ingvár, Nagy-répás dombok határai ahol a mezőgazdasági területekkel találkozik a mesterségesen kialakított halastóig. A további határt a tó természetes szegélye adja az ún. Borjú-völgyi útig, majd be Monokig. A Monokot Goloppal összekötő úttal folytatódik a Szerencs Hidasnémetit összekötő vasútvonalig. A továbbiakban egészen Zsujta vasútállomásig a vasútvonal tekinthető határnak a nyugati oldalon. Zsujta vasútállomástól a Gönc Felsőkéked útvonal, a határig pedig a faluból kivezető földút. A terület északi határát az országhatár képezi. Hernád-völgy A terület Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak-keleti részén helyezkedik el. Földrajzilag a Hernád-völgy, Sajó-Hernád-sík, Szerencsköz kistájak alkotják. Határa keleten a Zemplén-hegység ESA határa Abaújszántóig, innen a Felsődobszáig vezető közlekedési út. Felsődobszától a magasparton húzódó földút a határ Szentistvánbaksáig, majd a műút Megyaszóig. A továbbiakban a Megyaszó, Alsódobsza, Gesztely, Hernádnémeti, Köröm községeket összekötő út a határ, mely Muhi érintésével Felsőzsolcáig folytatódik szintén közlekedési útvonalon. Felsőzsolcától a 37-es főközlekedési útvonal a nyugati határ Tornyosnémetiig, az országhatárig. 1.3.4./ Közlekedésfejlesztési és rendezési javaslat Megyaszó község közlekedésföldrajzi tekintetben jelenleg hátrányos helyzetű, mivel a forgalmas közlekedési folyosókkal nincs közvetlen kapcsolata. Szerencs várossal a 3702-es számú úton keresztül van összeköttetés. Ugyanezen útvonal a Hernád völgye felé haladva Gesztelynél köt ki a 37-es számú másodrendű főközlekedési útra. A községbő D-i irányban kivezető 3722-es számú út rácsatlakozik a 37-es úttal párhuzamosan haladó 3605-ös útra , melyen keresztül Taktaharkányba is el lehet jutni.

86 FORGALMI ADATOK /1999/ Σ Forgalom

Σ Motoros forgalom

Pályasz. Σ méretez. Tehergé forgalom pkocsi (j/nap) (E/nap) (E/nap) (j/nap) (2), (3), (5), (6), (2), ÷ (2), 52 98 26 40 10 24 10 24 Σ Nehéz motoros forgalom

A számláló állomás kódja 3702 3722

(j/nap) (E/nap) (2), ÷ (2), 369 430 226 316

(j/nap) (E/nap) (2), ÷ (2), 349 424 25 48

Személygépkocsi (j/nap) (1) 256 138

Autóbusz Szóló Csuklós (j/nap) (j/nap) (2) (3) 26 0 4 0

Tehergépkocsi Motorkekönnyű nehéz szerelv. rékpár (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (4) (5) (6) (7) 31 48 55 22 3 18 3 13

Kis seKerékbességű pár járművek (j/nap) (j/nap) (8) (9) 630 18 86 47

A település, illetve a térség jövőjét nagyban befolyásolja az M 37-es négy nyomsávúsítása Szerencs felé és a M 30-as gyorsforgalmi autó út, illetve autópálya fejlesztési program, mely a Miskolc-Kassa tengely fejlesztésével vélhetően az ország vérkeringésébe jobban bekapcsolja a mikro térséget. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére vonatkozóan három alternatívás döntési tanulmány készült. A döntéselőkészítő tanulmányban szerepel egy B változat is , mely a Hernád völgyön keresztül egy teljesen függetlenített nyomvonalat vezet végig autópálya paraméterekkel. Ezen változat a transzeurópai hálózatok (HELSINKI FOLYOSÓK) rendszerében, illetve az erre csatlakozó kapcsolatokban a TINA program szerint különösen akkor lesz nagy jelentőségű, ha a Lengyelország, Szlovákia, illetve Kassa- Miskolc, Debrecen városok érintésével realizálódik egy ÉSZAK-ERDÉLYI autó pálya. A település közlekedési helyzetén tehát az jelentene pozitív változást, ha a KassaMiskolc közötti gyorsforgalmi út ún. B változata kerülne megvalósításra, mely szerint a közlekedési folyosó a Hernádon két hídon át a Mező-dűlőt is megközelítő nyomvonalon haladna. Igy a régi kereskedelmi útvonal , mely Lengyel országot Magyarországgal régen összekötötte, most ismét megújulhatna. A fő közlekedési útvonalra az alsóbb rendű utak úgy szerveződhetnének rá, hogy a gazdasági élénkülést is hozna a kistérség számára. Az önálló regionális szerepkörök és funkciók kialakulásának és megerősödésének alapfeltétele a régiók egymás közötti kapcsolatrendszerének kialakulása. A regionális szerepkör akkor teljes, ha egy régió belső kohézióját kifelé irányuló társadalmi gazdasági kapcsolatok egészítik ki, mely kapcsolatok alapvető hordozói – a telekommunikáció mellett – a közutak és vasutak.

87 Éppen ezért a formálódó Kassa-Miskolc eurorégiót érintő legfontosabb közúthálózat fejlesztési elképzelés az M3- Miskolctól Szlovákián (Kassán) keresztül egészen a lengyel határig húzódó négysávos út megépítése. A megyén átvezető, a 3-as főközlekedési útvonalat követő, a népességszám változás által is kijelölt növekedési tengelyek települései, az ottani, ill. az odakapcsolható gazdasági adottságok erősíthetik elsősorban a megye nemzeti és nemzetközi integrációját. A gyorsabb és jobb közlekedési lehetőséget biztosító gyorsforgalmi út megépülése következtében Miskolc, mint a borsodi iparvidék központja jobb nemzetközi kapcsolatokat tud kiépíteni. A fejlesztés azonban nemcsak Miskolc fejlődéséhez adna hajtóerőt, hanem elősegítené a területi fejlődés egészének kiegyensúlyozottabbá tételét tágabb térségekben is. Megyaszó egyébként mikrorégió központ is egyben, vonzása a Hernád völgy több településére is kiterjed (Alsódobsza, Sóstófalva, Újcsalános.) Megvizsgálandó az integrált közútfejlesztési programban a faluközi, mezőgazdasági utak helyzete is. Jelenleg jól kiépített aszfaltos út vezet a pincefaluhoz. Ez az út egyben a kerékpáros turizmus számára is használható. A mikrorégió a kerékpáros és a bor turizmus számára tehát fogadóképessé tehető. Útkeresztmetszetek vizsgálata: Valamennyi útkeresztmetszetben, a legalább 12 m szélességű közökben elhelyezhetők a közművek. A közművezetékek általában kemény műanyag csövekből készülnek, s ezek védőtávolsága jóval kisebb, mint a beton és szilikát termékeké. A lakóutak eléggé rendezettek, szabályozási szélességük változó 12- 16 m. Általános probléma a felszíni vízelvezetés megoldatlansága. Gyalogos közlekedés céljára a közlekedési utaknál javasolt járdahálózat vehető igénybe, illetve vegyes forgalmú útként használhatók a keskeny, szabálytalan közök. A járdák javasolt szélessége 1,50 m. A faluközpontban gyalogos dísztér alakítható ki. Az álló forgalom, azaz a parkolás általában telken belül biztosítható úgy a lakótelkek, mint a legtöbb intézmény területén. Néhány főként kereskedelmi intézmény pl. vendéglátó intézmény parkolása az út menti leállósávon belül biztosítandó A tömegközlekedést a VOLÁN autóbuszjárataival biztosított, mely időközönként igen zsúfolt. A járatok sűrítése kívánatos. A megállók leálló öblei és a fedett várakozó meghatározó mikroarchitectúrák esztétikus, környezetbeillő építmények legyenek. A kerékpár forgalom jelenleg a közút és utcahálózaton belül bonyolódik. Az utak szabályozási szélessége nem mindenütt teszi lehetővé önálló kerékpár sáv kialakítását. Útpálya szélesítéssel kerékpárút kialakítását javasoljuk .

88

1.3.5./ Közműfejlesztési javaslat a.) Vízellátás Vízbeszerzés A település önálló Vízműről kapja az ivóvizet. A község É-i határán, Szentisvánbaksai út és a Vörös patak találkozásánál van a Vízmű. A vizet két fúrt kútból nyerik. A Vízmű területén lévő I. sz. kút vízhozama 110m3/nap, ettől Éra mintegy 2 km távolságra lévő II. sz. kút hozama220m3/nap. A nyers vizet tisztítani kell. A Vízmű telepen korszerű vas-mangátlanító üzemel. A Vízmű látja el Alsódobszát is. A Vízműnek csak a belső védőidoma van kijelölve. A többi védőidom lehatárolása indokolt a vízbázis védelembe helyezése érdekében. A vízbázis védelemmel kapcsolatos előírásokat 123/1997 (VII.18) Korm. rendelet tartalmazza. Vízelosztás A Vízműről önálló ivóvíz-gerincvezetékkel kerül elvezetésre az ivóvíz. A gerincvezeték DN200 KMPVC. vezeték. Nyomvonala a Sallai utcát érinti, majd a Fő utcán kanyarodik Bekecs és Alsódobsza irányába. A gerincvezetékről ágaznak le az elosztó vízvezetékek. Anyaguk általában DN100 KMPVC. A vezetékhálózatba a megfelelő nyomás magastározóval biztosított. Tározó az Alsódobsza-i úttól É-ra Topolyok dűlőben helyezkedik el. Térfogata 2x250 m3, túlfolyószintje 210,00 mBf. A tározó körül a védőtávolság kialakításra került. A vízvezeték-hálózatot a mellékelt Vízellátási helyszínrajzi vázlaton tüntettük fel. Megállapítható, hogy a település minden utcájába be van vezetve az egészséges ivóvíz. Azonban nagyon sok helyen tapasztalható, hogy a korábban használt ásott közkutak is használatba vannak, állapotuk és környezetük rekonstrukcióra szorul. A vízvezeték-hálózatra közterületi vízvételi helyek szintén kiépültek. Közkifolyók és helyenként a tűzcsapok megtalálhatók. A 38/1995. (V.30. ) Korm. rendelet szerint a közkútnak az ellátási ponttól 150 m-nél közelebb kell elhelyezkedni, a Tűzvédelmi Szabályzat a tűzcsaptávolságot 100 m-en belül határozza meg. A vízvezeték-hálózat korszerűnek mondható. A vezetékek körösítése megtörtént. A nyomásviszonyok megfelelőek. A tisztított ivóvíz minősége a szabványnak megfelel. A kutak a jelenlegi és a jövőben várható vízigényeket kielégítik. A távlatba igény lehet a pincék vízellátása, amelyet a lakott területről történő kivezetéssel, nyomásfokozással lehet kivinni.

89 Fogyasztási adatok A lakósság vízfogyasztása jelenleg közintézményekkel együtt: Q= 240 m3/nap. Távlatban kismértékű népesedéssel, munkahelyek bővülésével és gazdasági növekedéssel számolva: QT= 3000 főx100=300 m3/nap. Ingatlanok bekötési aránya az ellátottakhoz viszonyítva: B=42% Szabályozási előírások • •

A ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997 (VII.18) számú Kormányrendelet szerint: "a földbefektetett vízvezeték védősáv határa a vezeték felett a föld felszínéig, alatta 1,0 m-ig , kétoldalt 2-2 m távolságig terjed." A csatorna mellett és keresztezés esetén a rendelet egyedi előírásai szintén betartandók.

b.)Szennyvízelhelyezés A szennyvízelvezetés kiépítése még nem történt meg. Jelenleg a szennyvizeket többségében szikkasztó rendszerű tárolómedencékben gyűjtik az ingatlanokon., és tartályos szippantó-gépjárművekkel szállítják a Szerencsi szennyvíztisztító telepre. A vízbázis védelem érdekében a szennyvízelvezetés tervezése megtörtént. A BORSODVÍZ Rt. 777800117807 tervszám alatt a térségi szennyvízelvezetést és tisztítást megtervezte. Társult községek Alsódobsza, Sóstófalva, Újcsalános. A vízjogi engedély száma H-3852-7/1999. Szennyvízelvezetés. A fenti terv szerint a szennyvízelvezetés nagyrészt gravitációs DN200 KGPVC csatornával kerül elvezetésre. A domborzati viszonyok miatt 9 db átemelő beépítése indokolt. Az átemelőkről nyomott vezetékkel jut el a gravitációs csatornába a szennyvíz. A Nagy utcán, Táncsics utcán kényszer-áramoltatású vezeték kerül lefektetésre az ellenesések miatt. A településről a Gyermekotthon mellé telepített 1. sz. szennyvízátemelőről jut a szennyvíz nyomott vezetéken keresztül az Alsódobsza-i szennyvízzel együtt a településtől D-i irányba, mintegy 1334 m-re tervezett szennyvíztisztító telepre. A gyűjtőhálózat hossza bekötésekkel együtt 25 km gravitációs csatorna és 6 km nyomott vezeték. A hálózat közterületre tervezett, az átemelők részére külön ingatlankialakítás szükséges. Helykijelölések megtörténtek. A tervezett szennyvízhálózatot a mellékelt Szennyvíz-elhelyezési helyszínrajzon ábrázoltuk. A lakott területen kívül elhelyezkedő pincék szennyvizeit vízzáróan kialakított tárolókba kell gyűjteni és elszállítani a szennyvíztelepre.

90 Szennyvízterhelési adatok A csatornahálózat tervezett kiépítettsége a terv szerint: Q= 272 m3/nap. átlagos napi terhelése A szennyvíztisztító napi átlagos regionális terhelése: QR= 441,5 m3/nap. Szennyvíztisztítás A szennyvíztisztító telep helyét Megyaszótól D-re tervezték a 3722. számú út mellé a Vörös patak partjára. A telep tervezett kiépítettsége 500 m3/nap., figyelembe véve 30 m3/nap. szippantott szennyvízbeszállítást is. A szennyvíztelep korszerű anaerob, aerob és anoxikus technológiai rendszere lehetővé teszi a szervesanyag, foszfor és nitrogéntartalom legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak megfelelő lecsökkentését. A szennyvíztelep védőtávolsága 1000 m. A tisztított szennyvizet a Harangod érbe kerül bevezetésre. A szennyvíztelep vízellátására 2 km. DN100 KMPVC ívvízvezeték kerül kiépítésre. Az élőgépes teccnológia fogadását is vizsgáltatni szeretné a helyi önkormányzat. Ez esetben a szennyvíz iszap elhelyezés nem jelent külön feladatot , mivel alapvetően vágott virág termesztésre felhasználható a visszamaradó iszap. Költségcsökkentésként egyedi szennyvíztisztítás is vizsgálat tárgyát képezi (gyökérzónás, nyárfás öntözés, ). Szabályozási előírás •

a helyi szennyvízátemelők és a szennyvíz tisztítótelep részére telek kialakítása szükséges. Az átemelők pontos helyét engedélyezési terv meghatározza.

c.)Vízkárelhárítás- vízrendezés A település a Váross patak két partjára és a Harangod ér mellé települt. A felszíni vizek ezekbe a befogadókba folynak le a belterületről. A belterületen általában az útárkok szolgálnak a csapadékvíz összegyűjtésére. Önálló árok, vízelvezető nincs. A vízelvezető hálózatot a mellékelt Vízkárelhárítás terven tüntettük fel. A befogadó patakok, elsősorban a Vörös patak szabályozásra szorul. Medre bevágódott. Stabilizálásra szorul. A meder kikerítkezés és beépítés miatt részben nehezen megközelíthető. Legalább egyoldali partisáv kiszabadítását meg kell oldani. A meder áthidalásai helyenként szűkületet okoznak. Átépítésük szintén indokolt. A Harangod ér a község határán a magaspart alatt húzódik. A belterületre közvetlen árvízveszélyt nem jelent.

91 A dobvidéki jellegnek megfelelően a vízelvezető útárkok lejtésviszonyai az esésvonallal párhuzamos vezetés esetén megfelelőek, míg keresztutcákban vízmosások alakultak ki. A település központjában fenntarthatósági, helykihasználási és esztétikai, míg egyéb megjelölt helyeken, meredek szakaszokon az árkok burkolását javasoljuk. Az árokszelvények felújításával együtt megoldandó a kocsibehajtók hidraulikailag és esztétikailag egységes kialakítása is. A belterület Ny-i határvonalán és a felső temető mellett ővárok rendszer nyújthat védelmet a külvizekkel szembe. A 281 hrsz-ú vízmosás a környező építményeket és az út állékonyságát veszélyezteti. Megkötése tervezendő. d.)Ár - és belvízvédelem A dombvidéki jellegből adódóan a belvízvédelem nem jelent problémát. Helyi vízkárok ideiglenes ingatlanelöntésekből, erózióból és hordalék-lerakódásokból származnak. A Vörös patak a mélyebben fekvő ingatlanokat önti el. Az árvizek álltalába a vízvezető képesség hiányára vezethetők vissza. A meder bevágodása miatt ilyen esetek a település D-i területein fordulhat elő. A hidak szelvényét Q1%os, míg a mederszelvényt legalább Q2%-os mértékadó vízhozamokra kell kiépíteni. A bevágódott mederszakaszok a vizek ideiglenes visszatartására is alkalmasak. A Vörös patakon a Fő utca feletti szelvényben zsilipes duzzasztót alakítottak ki. A Harangod ér és mellék ága a település külterületén folyik, attól K-re. A beágyazódott meder a környezetre árvízveszélyt közvetlen nem jelent. A befogadó Takta vízfolyás árvíz-mentesítését is szolgálja a mederben történő vizek visszatartása. Tervezés alatt áll Megyaszótól D-re a Harangod ér 12+400 km szelvényében völgyzárógátas, többcélú tározó megépítése. Elvi vízjogi engedély száma H-4884-7/2000. A tározó adatai: Térfogata V= 1 108 000m3 Felülete: F= 38 ha Üzemi vízszintje: 135,00 mBf. Völgyzárógát koronaszintje 136,5 mBf. Átlagos vízoszlopmagasság: 3,0 m. Vízgyűjtőterülete: 37 km2 Tervezett hasznosítása vízkárelhárítás mellett, horgászat, turizmus és öntözéses gazdálkodás. Megyaszó határ folyója a Hernád, mintegy 2,5 km hosszon. A Hernád árterétől a községet dombhát válassza el. A településre árvízveszélyt nem jelent. Megyaszó határában találjuk a Fehér patakot és a Harangod patak rövid szakaszát, valamint a Vörös patak mellékágait.

92 Szabályozási előírások Külön előírás hiányában a szakfeladatok ellátására, árvízvédekezésre fenntartandó parti sávok: • Hernád folyó, Harangod patak, Harangod ér, Vörös patak és mellékágaik, 6,0 6,0 m • Árvízvédelmi töltéslábától 10-10 m • Egyéb önálló vízelvezető árok esetén 3,0 - 3,0 m e.). Vízgazdálkodás A településrendezéssel érintett területen vízkészlet felhasználást jelenleg nem tartanak nyílván. Korábban a Szerencsi ÁG. a területe egy részén öntözéses gazdálkodásra rendezkedett be. A Hernád ártéri erdői és a folyó levágott kanyarulata jelentős természeti értéket képvisel. A Harangod érre tervezett többcélú tározó megvalósulása a vizek hasznosítását fogja szolgálni, ami vízgazdálkodási szempontból jelentős. f.). Vízminőségvédelem. A település a 8005/1996 KHVM számú besorolás szerint vízminőség szempontjából sérülékeny (S) , I/4 kategóriába sorolt területen helyezkedik el. Területe meglévő vízbázis védőidomát érinti. A térségben a szennyvíz-csatornázási program megvalósulása az élővizek minőségének lényeges javulását fogja eredményezni. A felszínalatti vizek minősége a szennyvízcsatornázás és rákötések után tovább javulhat. A mezőgazdaságban a vegyszerfelhasználás csökkenése és mértékletessége a folyamatot szintén gyorsítja. A településen a felszínalatti és felszíni vizek minőségét a lakosság hulladék-elhelyezési tevékenysége a javulás ellenére is lerontja. A negatív tényező a vizek medrének rossz állapota. Folyamatos karbantartás és felügyelet mellett felújítások elvégzése is indokolt. Összefoglalva A településen az ivóvízhálózat kiépült, egészséges ivóvízellátás megoldott. A szennyvízelvezetés megoldható, az elválasztott rendszerű egységes csatornahálózat megvalósítása tervezett. A felszíni vizek kártétel nélküli elvezetésére kialakult árokrendszer korszerűsítésre szorul, a vízfolyás medrek kiépítése, rendezése szintén időszerű feladat. A műszaki elvi megoldások az érintett szolgáltatókkal és az önkormányzat vezetőivel történt egyeztetés után a szerzői jogok betartásával alkalmazhatók. Miskolc, 2002. február 23.

93 g.)Gázellátás A község belterülete középnyomású, 4 bar üzemnyomású (3 bar túlnyomású) földgáz elosztó hálózattal rendelkezik. A belterületi elosztóhálózat KPE anyagú, jellemző mérete NA 63. A településen a gázszolgáltatást a MOL-GÁZ Kereskedelmi KFT (Szerencs, Rákóczi u. 123.) biztosítja. Az egyes ingatlanok csatlakozóvezetéke a néhány zártsorúan beépült (telekhatáron álló épületek) ingatlanok kivételével acél védőcsőben beáll az ingatlan határ magánterületi oldalán 600 mm-re, a föld felé felvezetve, KPE-acél összekötő idommal, golyóscsappal zárva. A szerelvényre egyedileg, erre jogosult gáztervező által készített, gázszakmailag jóváhagyott gázellátási terve szerint gáznyomásszabályozó szerelvény és membrános gázmérő szerelendő acél védőszekrényben. A belső gázellátás füstgázelvezető szerkezeteinek meg kell felelni a helyi építési előírásoknak, városképi szempontoknak. A településnek a településrendezési terven tételesen megjelölt műemléki és helyi védelem alatt álló épületeinél, azok körzetében kizárólag OMF által a műemlékvédelem alatt álló épületekhez alkalmasnak megjelölt gázmérő és gáznyomásszabályozó szekrény alkalmazható. A településen kiépült és a tervezett, szükséges fejlesztéseket tartalmazó gázellátó hálózat a mellékelt belterületi helyszínrajzon áttekinthető. Megállapítható, hogy a meglévő gázhálózat a jelölt szükséges bővítéssel a településrendezés szerint 10 éves távlatban várható fejlesztési igényeket növelt gázigények kielégítésre alkalmas. Szabályozási előírások: - A középnyomású gázvezeték védőövezete 3,0-3,0 m két oldalon. h.) Villamosenergia ellátás A villamosenergia ellátás Szerencs alállomásról, Taktaharkány felől van megtáplálva, illetve Encs felől is biztosított a rendszer betáplálása. 6 db transzformátor állomás található a községben. A közvilágítást a közelmúltban korszerűsítették., energiatakarékos lámpatesteket szereltek fel. A villamosenergia ellátás szabadvezetékes, a történelmi jelentőségű faluközpontban azonban hosszú távon javasoljuk a földkábelbe helyezést esztétikai megfontolásból.

94 A település közvilágítási helyzete elfogadható. A vezérlés alkonykapcsolással történik, kapaszkodó rendszerben. A fejlesztés során törekedni kell a lámpatestek egységesítésére, korszerűsítésére és az energiatakarékos izzók felszerelésére, az útkategóriának megfelelő szabványban előírt megvilágítási értékek kielégítésére. Ezen munkálatokhoz megfelelő tanulmánytervek birtokában pályázati pénzek is igénybe vehetők. Az utak korszerűsítésénél az energiatakarékos lámpatesteket kell alkalmazni és a leszerelt lámpákkal ideiglenesen az elhanyagolt és nem megfelelő utcák világítása lámpasűrítéssel javítható. Különös tekintettel kell lenni a kijelölt gyalogátkelők és forgalmas csomópontok megfelelő megvilágítására. Az ÉMÁSZ Rt-nél néhány éve bevezetett hangfrekvenciás körvezérléssel sikerült a napi csúcsidőszak fogyasztását kiegyenlíteni. A közeljövőben érvénybe lépő energialiberalizálási törvény a fogyasztók számára lehetővé teszi, hogy szabadon választhassák meg, hogy kitől és milyen formában vásárolják meg az energiát. Lehetséges megoldások: közvetlenül az erőművektől, szolgáltatóktól, vagy saját erőműtől. A jelenlegi országos teherelosztó hálózat így várhatóan átalakul és újabb vezetékek kiépítésére is sor kerülhet. Nagyon fontos azonban a faluképi és a tájvédelmi szempontok figyelembevétele az energia hálózatok telepítésénél. Hosszú távon fel kell készülni az alternatív energia használatára is. A napenergia, a hőszivattyú alkalmazásának hiánya, hogy nálunk még nem kap elegendő támogatást az alternatív energia használat. Mindemellett számításba vehető megújuló energia forrás nyerhető az előzőek során említett területekre telepíthető energia erdők által. Energetikailag is fontos távvezetékek érintik a község környezetét (OVIT, nagyfeszültségű vezetékek i.) Hírközlés A távbeszélő állomás jelenlegi helyzete A távbeszélő ellátás az országos távbeszélő struktúrában a szerencsi primer körzethez tartozik, mely mintegy 6 évvel ezelőtt a legkorszerűbb optikai gerinchálózat kiépítésével és elektronikus központrendszer telepítésével lett automatizálva. A községben jelenleg 579 távbeszélő főállomás üzemel, ebből 23 üzleti, 9 nyilvános és 547 lakásállomás. A község főállomás sűrűsége , vagyis a 100 lakásra jutó főállomások darabszáma 20,4 lakásállomás, sűrűsége , azaz a 100 lakásra vetített lakásállomások száma 58,6. A távbeszélő állomások a Megyaszón üzemelő digitális központhoz kapcsolódnak. A központ rendelkezik ISDN kapacitással is.

95 Az ISDN alap csatlakozás lehetőséget ad jó minőségű telefon beszélgetésre és ezzel egyidőben – a hagyományos faxoláshoz képest 5-6 szoros sebességű, kiváló minőségű – dokumentum továbbítására, vagy 64-128 kbit/sec sebességgel számítógépes adatállományok továbbítására. Lehetőséget nyújt továbbá képtelefonálásra és megszervezhető a segítségével egy video konferencia is. A községben van érdeklődés e szolgáltatás iránt, hiszen jelenleg már 14 ilyen ISDN állomás üzemel. A községen belüli távbeszélő hálózat vegyes rendszerű, de többnyire oszlopsorra szerelt légkábeles kiépítésű. A kiépített hálózat a távlati fejlesztések számára a kapacitás igény biztosítható az ISDN vonalak és a bérelt vonalak számára egyaránt. A MATÁV rendszeresen vizsgálja a központ, illetve a hálózat telítettségét, valamint a területen megjelenő új igényeket, és ennek megfelelően bővíti a központ kapacitását és a távbeszélő hálózatot is. C./ VÁRHATÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HATÁSOK A társadalmi, gazdasági hatások annak függvényében vázolhatók, hogy a település hosszú távú fejlődésében a térségi kapcsolatok és a térségi együttműködés hogyan alakul. Függ továbbá a növekedési pálya időbeni alakulásától is, kiváltképpen attól, hogy a népességcsökkenés lassul-e? A település organikus fejlődése akkor fog bekövetkezni, ha a humánerőforrás fejlesztés sikerül, a növekedés üteme pedig mérsékelt lesz. A megyei fejlesztési koncepcióban felvázolt gyorsított fejlődés várhatóan ezt a térséget nem fogja érinteni. A várható eredmény: - A népesség összetétel kor és iskolázottságbeli mutatói javulnak. - A települési és táji értékek védelme biztosított lesz. - A környezet biztonság nő. - Az ökológiai programok a kistérségi tájhasználathoz illeszkednek. - Csökken a munkanélküliség. - A megyaszói pincefalu a BOR ÚT egyik jelentős cél állomása lesz. - A kastély turizmus , a vadászat és a horgászat számára szintén vonzóvá válik a település. - A roma program segítségével a helyi kisebbség életszínvonala jelentős mértékben nő.

96 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSOK -

A múltból való építkezés pozitív jövőképet eredményez A település értékei ismertté válnak A hagyomány ápolás fontossá válik Értékőrző megújulás kezdődik Erősödik a helyi identitás A hely szelleme (genius loci) mély nyomokat hagy az ide látogatókban A kulturális turizmus számára fogadóképessé válik a település

MEGYASZÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Recommend Documents