Megváltozott munkaképességû munkavállalók foglalkoztatása - gazdasági- és társadalmi elôny. Tájékoztató kiadvány munkáltatók részére

Megváltozott munkaképességû munkavállalók foglalkoztatása - gazdasági- és társadalmi elôny

Tájékoztató kiadvány munkáltatók részére

1

Megváltozott munkaképességĦ munkavállalók foglalkoztatása – gazdasági és társadalmi elĘny

Tájékoztató kiadvány munkáltatók részére

GödöllĘ, 2011

Tartalomjegyzék

Írta és szerkesztette: Csapó Beatrix 6. fejezetet írta: Móricz Rita foglalkoztatási szakértĘ

1. BevezetĘ 2. A megváltozott munkaképesség fogalma, kategóriái 3. Megváltozott munkaképességĦ személyek alkalmazásának elĘnyei 4. Megváltozott munkaképességĦ személyek alkalmazásával járó kockázatok, többletfeladatok 5. A komplex rehabilitáció fogalma, folyamata

Lektorálta: Balog Lajos rehabilitációs fĘreferens, foglalkoztatási szakértĘ

6. A megváltozott munkaképesség komplex minĘsítésének folyamata 7. Mit kell tudni a rehabilitációs hozzájárulásról? 8. A TÁMOP-1.1.1 program által nyújtott támogatások 9. Milyen munkakörökben foglalkoztathatóak a megváltozott munkaképességĦ

Készült: 500 példányban Nyomdai kivitelezés: Egyetemi Nyomda GödöllĘ

személyek? 10. Megváltozott munkaképességĦ személyek beillesztése a munkahelyre 11. Jó gyakorlat bemutatása 1 – Richard Fritz Kft. 12. Jó gyakorlat bemutatása 2 - Stabil Produkt Kft. 13. Megváltozott munkaképességĦekkel foglalkozó helyi nonprofit szervezetek

FelelĘs kiadó: GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft.

A kiadvány az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával, a NP-K/2010-10141/0024. számú, „EgyüttmĦködési hálózat a megváltozott munkaképességĦ munkavállalók foglalkoztatásáért” címĦ projekt keretében jött létre.

bemutatása •

Humán Sztráda Nonprofit Kft.

•

Kontakt Alapítvány

•

Máltai Szeretetszolgálat

•

Összefogás Rehabilitációs Kft.

•

GAK Nonprofit Közhasznú Kft.

14. Szolgáltatási csomag foglalkoztatók részére 15. Vonatkozó jogszabályok gyĦjteménye 16. További hasznos információk, elérhetĘségek 17. Fogalomtár

5

1. BevezetĘ „Az életben semmitĘl sem kell félni, hiszen minden megismerhetĘ.” (Marie Curie)

Közismert a szállóige az optimizmus és a pesszimizmus megkülönböztetésérĘl: az optimista ugyanazt a poharat félig telinek, a pesszimista félig üresnek látja. A kettĘ között csupán a szemlélet, a látásmód különbözik, azonban a szemléletmód különbsége más döntésekhez, más cselekvési irányokhoz vezet. Az utóbbi években pozitív irányú szemléletváltás történt a megváltozott munkaképességĦ személyekkel kapcsolatban a szociál- és foglalkoztatáspolitika területén. Az új minĘsítési és ellátási rendszer a munkaképesség helyreállítására, a megmaradt képességek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, s ezzel egyidejĦleg a megváltozott munkaképességĦ személyek visszavezetésére a munka világába, azaz elsĘsorban a nyílt munkaerĘpiacra.

Jó hír azonban, hogy ha ezt a kezdeti ráfordítást kellĘ körültekintéssel elvégzi a cég, abból számos járulékos elĘny származhat, amely hosszú távon gazdaságilag is többszörösen megmutatkozhat. Tájékoztató füzetünk célja, hogy különbözĘ információk – mérlegelési szempontok, fogalmak tisztázása, támogatási lehetĘségek, jó gyakorlatok bemutatásával segítséget nyújtson a megváltozott munkaképességĦ személyek sikeres alkalmazásához, és elĘsegítse a szemléletváltást a munkaadók – vezetĘk, HR vezetĘk és munkatársak – körében.

A munkába helyezés elĘsegítésének céljából a jelenlegi gazdasági szabályozó és ellátórendszer aktív és passzív eszközökkel támogatja, illetve ösztönzi a munkaadót. A rehabilitációs hozzájárulás összegének megemelése elgondolkodásra készteti a munkáltatók többségét – vajon megéri-e a többletmunkát a megváltozott munkaképességĦ dolgozók felvétele és vajon honnan szerezhet információt, segítséget ahhoz, hogy az elĘítéleteken túljutva fel tudja vállalni és sikeresen teljesíteni ezt a kihívást. Eddigi tapasztalataink alapján kijelenthetjük, hogy ha kizárólag pénzügyi motiváció és szemlélet eredményezi a megváltozott munkaképességĦ személyek alkalmazását, akkor az összességében több kárt okozhat a cégnek, mint megtakarítást. Ahogy a megváltozott munkaképességĦ személy számára az anyagi szükséglet mellett legalább olyan fontos a közösséghez való tartozás, a társadalmi hasznosság igénye, úgy a sikeres alkalmazás kiemelkedĘ részét képezi a munkaadó részérĘl a munkába állítást megelĘzĘen a körültekintĘ felmérés és kiválasztás, a munkába állítást követĘen pedig a megfelelĘ munkakör kiválasztása, a beillesztés folyamatának megtervezése, a személyre szabott odafigyelés, a munkatársak felkészítése, a szervezeti kultúra átgondolása.

6

7

2. A megváltozott munkaképesség fogalma, kategóriái A megváltozott munkaképesség fogalmát a köztudatban gyakran azonosítják a fogyatékossággal, holott ez egy sokkal tágabb fogalom. A megváltozott munkaképesség1 foglalkoztatási értelemben vett definíció, amely magába foglalja a korábbi munkakörüket teljesen vagy részben ellátni nem képes egészségkárosodott személyeket, valamint a fogyatékkal élĘket. A megváltozott munkaképesség arra utal, hogy a személy munkaképessége bizonyos tekintetben korlátozott, azonban rendelkezésére állnak emellett olyan képességek, kompetenciák, amelyek a munkában hasznosíthatóak, amelyekkel értékteremtĘ tevékenységet tud végezni.

• • • • • •

a daganatos megbetegedések; idegrendszeri megbetegedések (például szklerózis multiplex); bĘrgyógyászati betegségek (például pikkelysömör); mozgásszervi problémák (például csípĘízület-károsodás, ízületi gyulladás, gerinckárosodás); légzĘszervi károsodás (például asztma); mentális és viselkedészavarok (például szorongás, depresszió).

Definíció szerint a megváltozott munkaképességĦ személyek körébe tartoznak mindazok a fogyatékos és egészségkárosodott emberek, akiknek a hivatalosan megállapított össz-szervezeti egészségkárosodásának mértéke (korábban a munkaképesség csökkenése) eléri, vagy meghaladja a 40%-ot (korábban a munkaképesség csökkenés mértéke az 50%-ot).2 Az össz-szervezeti egészségkárosodás hivatalos megállapítása komplex minĘsítési rendszerben történik, amelyet 2011. január 1-jét követĘen Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértĘi végeznek. Az intézmény elnevezése 2008. január 1. és 2010. december 31. között Országos Rehabilitációs és Szociális SzakértĘi Intézet (ORSZI), míg 2008. január 1-jét megelĘzĘen Országos OrvosszakértĘi Intézet (OOSZI) volt. A komplex minĘsítés folyamatáról a 6. fejezetben részletes információ olvasható. Az egészségkárosodott személyek esetében a károsodást okozó tényezĘk közé tartozhatnak többek között a következĘ betegségek: • a keringési rendszer betegségei (például szívinfarktus, magas vérnyomás); • belgyógyászati betegségek (például cukorbetegség); 1.

/A köznyelvben a megváltozott munkaképességĦek elnevezésének és fogalmának elég sok típusa használa-

tos, máshogyan definiálja és nevezi a gyógypedagógia, az orvostudomány, a szociális és a munkaügyi terület.

Az egészségkárosodott személyek csoportja igen heterogén, iskolai végzettség, szaktudás, munkatapasztalat és egyéb kompetenciák tekintetében. A megváltozott munkaképességĦek között felülreprezentáltak a nĘk, a 25-54 év közöttiek, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezĘk és a vidéken élĘk.

A foglalkoztatáspolitikában, munkaügyben a 1991. évi IV. törvény „a foglalkoztatás elĘsegítésérĘl és a munkanélküliek ellátásáról” szerint nevezzük e csoportot. 2.

/1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elĘsegítésérĘl és a munkanélküliek ellátásáról 23. §, 41. § és 42.§.

8

9

A megváltozott munkaképességĦ személyek másik szegmensét a fogyatékkal élĘk alkotják. Ebbe a csoportba tartoznak többek között a mozgáskorlátozottak, a látássérültek, a hallássérültek, az értelmi sérültek, az autisták és a halmozottan sérültek. A fogyatékkal élĘ emberek, akárcsak egészséges társaik, nagyon különbözĘek, és nemcsak fogyatékosságuk alapján. A fogyatékosság szociális modellje szerint a fogyatékosság nem személyes probléma, hanem emberjogi kérdés, kezelése társadalmi összefogást igényel, mely kollektív felelĘsségünk. MegfelelĘ környezeti módosításokra van szükség, hogy a fogyatékos emberek is részt vehessenek a társadalmi élet minden területén. A magyarországi fogyatékkal élĘ népesség megoszlása a fogyatékosság típusa és a nemek szerint a 2001-es népszámlálás adatai alapján Fogyatékosság típusa

Fogyatékosok száma

% arányban

Férfi

NĘ

Mozgáskorlátozott Látássérült Értelmi fogyatékos Hallássérült, beszédhibás Egyéb

251 560 83 040 56 963

43,6 14,4 9,9

121 715 34 947 31 408

129 845 48 093 25 555

60 865

10,5

31 636

29 229

124 578

21,6

63 162

61 416

Összesen

577 006

100

282 868

294 138

Ma Magyarországon több mint 900.000 fĘ megváltozott munkaképességĦ személy él, akik közül mintegy 10%-13% foglalkoztatott. Az Európai Unió fejlettebb tagállamaiban ez az arány 40-50%.

10

3. Megváltozott munkaképességĦ személyek alkalmazásának elĘnyei Közvetlen elĘnyök: • a cég mentesül a rehabilitációs hozzájárulás évenkénti összegének megfizetése alól (lásd 7. fejezet) ; • a kisebb létszámú vállalkozások adókedvezményt vehetnek igénybe (a maximum 20 fĘ átlagos állományi létszámú társas vállalkozások esetében a társasági adót csökkentĘ tétel legalább 50%-ban megváltozott munkaképességĦ személy alkalmazása esetén a kifizetett bér, melynek maximum összege az érvényes minimálbér lehet); • a munkáltatók részére nyújtható szolgáltatások és támogatások a munkaügyi központok kirendeltségein keresztül, többek között bér- és járuléktámogatás a TÁMOP-1.1.1 program keretében (lásd 8. fejezet); • kedvezĘbb elbírálás Európai Uniós pályázatokon történĘ részvétel esetében; • hazai és külföldi tapasztalatok bizonyítják, hogy a megváltozott munkaképességĦ munkatársak lojális, megbízható munkaerĘt jelentenek. Járulékos (közvetett) elĘnyök: • gazdagodik a szervezeti kultúra – általánosan megfigyelt jelenség, hogy a cég többi munkatársa egymásra jobban odafigyel, a közösség összetartóbbá válik a megváltozott munkaképességĦ munkatársak beilleszkedését követĘen; • cég pozitív megítélése erĘsödik; • a társadalmi felelĘsségvállalás e formája felhasználható a cég arculatának tervezésekor, a cég külsĘ kommunikációjában; • az új munkakörök kialakításakor átgondolt munkaszervezés hozzájárul a cég egészének hatékonyabb mĦködéséhez, magával vonja egyéb területek, munkafolyamatok újragondolását, átalakítását; • az alternatív foglalkoztatási formák bevezetése flexibilisebb, vonzóbb munkahelyet eredményezhet például a csökkentett munkaidĘ, a távmunka, a rugalmas munkaidĘ bevezetése révén.

11

4. Megváltozott munkaképességĦ személyek alkalmazásával járó kockázatok, többletfeladatok Megváltozott munkaképességĦ személyek felvétele, alkalmazása tudatos tervezést, többlet erĘforrás-ráfordítást igényel, amely elsĘsorban a kezdeti idĘszakban jelentkezik. Általánosan elĘforduló kockázatok, többletfeladatok: • személyre szabott odafigyelés szükséglete nagyobb, mint az egészséges munkavállalók esetében; • bonyolult jogszabályi háttér és támogatási lehetĘségek ismeretének szükséglete; • munkaerĘ-kiválasztás, munkába illesztés nagyobb odafigyelést, többlet-erĘforrást – elsĘsorban idĘt – igényel; • munkaszervezési nehézségek a megváltozott munkaképességĦ személyek gyakori részmunkaidĘs foglalkoztatásából adódóan; • pályázati támogatás esetén többlet-adminisztrációs kötelezettség; • pályázati támogatással járó egyéb többletkötelezettségek, például hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondási tilalma; • a megváltozott munkaképességĦ személyek általában alacsonyabb vagy elavult szakképzettséggel rendelkeznek; Speciális csoportokhoz kapcsolható többletfeladatok: • fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés; • speciális segédeszközök a foglalkoztatáshoz, pl. fényjelzés hallássérülteknek, beszélĘrendszerek látássérülteknek, speciális székek, bútorzat; • egyes megváltozott munkaképességĦ személyek mobilitási nehézségei.

12

5. A komplex rehabilitáció fogalma, folyamata A megváltozott munkaképességĦ személyek társadalmi reintegrációját elĘsegítĘ tevékenység a rehabilitáció, melynek meghatározása az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint: „Rehabilitáció az a szervezett tevékenység, amelyet a társadalom biztosít a huzamosan vagy véglegesen fogyatékos illetve egészségkárosodott embereknek, hogy megmaradt képességeikkel ismét elfoglalhassák helyüket a közösségben.” A komplex rehabilitáció az az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, foglalkoztatási és szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a megváltozott munkaképességĦ személy képességeinek fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint az önálló életvitelének elĘsegítése. Fontos, hogy a rehabilitációs intézkedések tervszerĦek, összehangoltak és szükséglet orientáltak legyenek és az érintett személy egyetértésével, tevékeny közremĦködésével valósuljanak meg. A rehabilitációs folyamat elsĘ lépéseként megjelenĘ orvosi rehabilitáció célja a funkcióképesség lehetĘség szerinti helyreállítása, mely megalapozza a lehetĘ legjobb életminĘség elérését. A szociális rehabilitáció a társadalomba, a közösségbe való visszatérést célozza a szociális szolgáltatások rendelkezésre állásának ellenĘrzése, szükség esetén pótlása útján. Eszköztára a mindennapi életvitelhez szükséges készségek fejlesztése, a munka világába való belépés, bennmaradás támogatása, a szociális együttélési stratégiák fejlesztése, a visszaesés megelĘzése. A mentálhigiénés (pszichológiai) rehabilitáció a tartósan akadályozott személy és családja pszichés támogatását biztosítja az új helyzet elfogadásában, a veszteség feldolgozásában és megoldásában. A foglalkozási rehabilitáció célja a tartósan akadályozott emberek munkaerĘpiaci integrációját elĘsegítĘ minimumfeltételek megteremtése, hogy az érintett emberek alkalmassá váljanak a minél teljesebb értékĦ foglalkoztatásra, érdekeltek legyenek a munkavállalásban, másfelĘl a munkáltatók befogadóvá váljanak a fogyatékos emberek iránt. Növekedjék a fogyatékossággal élĘ emberek között a

13

foglalkoztatottak, mindenekelĘtt az integráltan foglalkoztatottak száma és aránya. A foglalkozási rehabilitáció olyan munkahelyet és munkakörülményeket biztosít, ahol az egészségkárosodott vagy fogyatékos ember állapotának romlása nélkül tud dolgozni, úgy, hogy eközben a társadalomban betöltött szerepe és presztízse lehetĘleg elĘnyösen, de semmiképpen ne hátrányosan változzon. A minél eredményesebb rehabilitáció biztosításában, illetve vállalásában a társadalomnak és az egyénnek egyaránt jelentĘs érdekeltsége van. A társadalom széleskörĦ érdekeltsége abban áll, hogy minél több értéket elĘállító állampolgára legyen, hogy minden megmaradt munkaképesség az optimális szinten hasznosuljon, hogy csökkenjenek az ellátásra fordított kifizetések, s ez által az államháztartás terhei. Az egyén érdeke, hogy a rehabilitációt támogató aktív részvétellel megalapozza önbecsülését, önmegvalósítását, elérhetĘvé váljék számára a munka, mint társadalmi érték, s mint jövedelemforrás, s ezáltal közelebb kerüljön a lehetĘ legteljesebb emberi élet megvalósításához.

A munkaügyi központtal a megváltozott munkaképességĦ személyeknek kötelezĘ az együttmĦködés. A regisztrációt követĘen személyes rehabilitációs terv készül, amely magába foglal egyéni pályatervet, rövid és hosszú távú célokat. Ezt az ügyféllel együtt készíti el a kirendeltségeken dolgozó rehabilitációs ügyintézĘ. A munkaügyi központ kirendeltségein a humánszolgáltatások, egyéni tanácsadások és csoportos tréningek segítségével az egyént felkészítik a munkavállalásra vagy a képzésre. Azon ügyfelek esetében, akiknek szakmájuk elavult, vagy elhelyezkedésük elĘsegítése átképzést igényel, a képzĘ intézmény folytatja a rehabilitációt. A rehabilitáció utolsó fázisa a munkáltatónál zajlik, ahol valójában eldĘl a folyamat sikeressége. A rehabilitációs szolgáltatások és támogatások hátterét a TÁMOP 1.1.1. program teremti meg, amelyrĘl részletes leírás a 8. fejezetben olvasható. 1

Magyarországon a foglalkozási rehabilitáció jogi szabályozása bevezetése óta folyamatosan változik, próbál igazodni az aktuális igényekhez. Az államszocializmus idején elsĘsorban szegregált foglalkoztatás történt, azaz intézményen belüli vagy rehabilitációs vállalatokon keresztül mĦködött, a fogyatékkal élĘk saját társaikkal dolgoztak együtt, alacsony presztízsĦ, bérezésĦ és monoton munkákat végeztek. A dolgozók fejlĘdési lehetĘsége nem volt biztosított, az integrált foglalkoztatás alacsony volta jellemezte. A 90-es évek közepén azonban kiépítették a sokszínĦ foglalkoztatási aktív és passzív ellátórendszert. Az akkreditációs rendszer (amely már nem tett különbséget a foglalkoztatók között a szerint, hogy védett vagy nyílt foglalkoztatás keretein belül szeretnének foglalkoztatni) bevezetésre került 2006-tól, mely meghatározza a támogatások mértékét, arányát és követelményrendszereket szab az állami támogatás feltételeként a jobb, minĘségi, biztonságosabb foglalkoztatás elérése érdekében. A komplex rehabilitáció bevezetésével egy új korszak nyílt meg a foglalkoztatási rehabilitáció történetében, melynek fĘ célja, hogy minél több rehabilitálható megváltozott munkaképességĦ személy helyezkedhessen el a nyílt munkaerĘpiacon.

14

1

Jelenleg Magyarországon 2008. január 1-jétĘl 37 979 fĘ komplex szakértése történt meg az NRSZH-ban, 26

821 fĘ járadékban részesülĘ jelentkezett a kirendeltségen és 12765 fĘ részesült valamelyik támogatásban vagy szolgáltatásban, 5672 fĘ elhelyezkedése esetén történt támogatás a munkáltatók részére. Forrás: NRSZH – 2011. február.

15

6. A megváltozott munkaképesség komplex minĘsítésének folyamata A megváltozott munkaképességet évtizedeken keresztül kizárólag orvos szakértĘk értékelték. A minĘsítési rendszer megváltozása, azaz 2008. január 1. óta az orvosi, egészségügyi szempontok mellett a foglalkozási, foglalkoztathatósági és szociális dimenziók is fontos szerepet kapnak, az össz-szervezeti egészségkárosodás és ezzel összefüggésben a rehabilitációs szükséglet megállapítása összetett értékelést feltételez. A foglalkoztatási rehabilitáció irányát, elvét, alapjait, idĘtartamát meghatározó szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény fontos eleme a foglalkozási szakértĘ véleménye. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (régi nevén ORSZI) szakértĘi bizottsága 2008. január 1-tĘl komplex minĘsítést végez, aminek eredményeként szakhatósági állásfoglalást ad ki. A minĘsítés komplex jellege abban rejlik, hogy összességében értékeli a vizsgált személy funkciókárosodásait és kiemelt figyelmet fordít emellett a megmaradt és fejleszthetĘ képességekre. Ezzel tehát az a cél, hogy a betegségek, sérülések, rendellenességek következtében kialakuló egészségkárosodások, fogyatékosságok, megváltozott munkaképesség szakértĘi véleményezése egységes szakmai elvek, és módszertan alapján történjen. Ne az elveszett, hanem a megmaradt, a fejleszthetĘ képességekre, a szakmai munkaképesség változására, a rehabilitációs esélyekre koncentráljon. A komplexitás lényege még abban is áll, hogy a szakértĘi vélemény figyelembe veszi a fogyatékossághoz, a rokkantsághoz vezetĘ egyéb körülményeket, (pl. a képzettséget, szakmai tapasztalatokat, munkaerĘ-piaci helyzetet, az életviszonyokat, a családi helyzetet, a környezet akadálymentességét, stb.). Ezen sokoldalú megítélés céljából a bizottságban foglalkoztatási és szociális szakértĘk is dolgoznak. Az NRSZH-ban történĘ minĘsítés során a szakértĘi bizottság: − két tagja orvosszakértĘ, − egy tagja foglalkoztatási szakértĘ, − egy tagja szociális szakértĘ. A rehabilitáció egy összetett fogalomkör, amely több egységbĘl áll. Nem csak arra kell figyelemmel lenni, hogy az érintett személy rehabilitálható-e, hanem

16

arra is, hogy milyen legyen a rehabilitáció iránya, alkalmas-e vagy alkalmassá tehetĘ-e a megváltozott munkaképességĦ ember szakképesítése szerinti vagy egyéb munkakörben történĘ foglalkoztatásra. Mérlegelni kell emellett az egyén társadalmi, szociális helyzetét, az adott térség munkaerĘ piaci lehetĘségeit, rehabilitációs szolgáltatásait. A szakértĘi bizottság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, illetve csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követĘen alkalmas lehet. A foglalkozások meghatározása a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének figyelembevételével történik. A rehabilitáció lehetséges irányától függĘen a szakértĘi bizottság meghatározza az érintett személy foglalkoztatási, orvosi, és szociális rehabilitációs szükségleteit, illetve a szükségletekre épülĘ további lehetĘségeket, irányokat. A foglalkozási szakértĘnek lehetĘsége van, hogy megnevezze és meghatározza a foglalkoztatás körülményeit, pl. ajánlott munkaidĘ, mĦszak beosztás, stb. A foglalkoztatási és a szociális rehabilitációs szükségletek részletes felsorolását, valamint a szükségletekhez kapcsolódó foglalkoztatási és szociális rehabilitációs szolgáltatásokat, a foglalkoztatás kizáró és korlátozó tényezĘit a komplex rehabilitáció szabályait elĘíró szakvélemény melléklete tartalmazza (lásd a következĘ oldalon). A rehabilitálhatóság akkor állapítható meg a megváltozott munkaképességĦ személy részére, ha • a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele, illetve a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörökben, foglalkozásokban való munkavégzés az egészségi állapotához képest az elvárhatónál több erĘfeszítést nem jelent, • az alapvetĘ foglalkoztatási, orvosi és szociális rehabilitációs szükségletekhez kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatások hozzáférhetĘk, és • a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben várhatóan olyan megfelelĘ munkahely ajánlható fel, amely lehetĘvé teszi a folyamatos támogatás nélküli foglalkoztatást.

17

7. Mit kell tudni a rehabilitációs hozzájárulásról? A szakvélemény melléklete a következĘ táblázatban rögzíti a foglalkoztatás kizáró és korlátozó tényezĘit. Jó látást igénylĘ munka végzése

Ƒ/Ƒ

Fokozott érzelmi, pszichés megterhelés

Ƒ/Ƒ

Ép színlátást igénylĘ munka végzése

Ƒ/Ƒ

Fokozott figyelmet igénylĘ munkavégzés

Ƒ/Ƒ

Ép hallást igénylĘ munka végzése

Ƒ/Ƒ

Egyensúlyérzést igénylĘ munkavégzés

Ƒ/Ƒ

HĘterheléssel járó munkavégzés

Ƒ/Ƒ

IdĘkényszer keretei közötti munkavégzés

Ƒ/Ƒ

Hidegben történĘ munkavégzés

Ƒ/Ƒ

Fokozottan balesetveszélyes munka

Ƒ/Ƒ

Melegben történĘ munkavégzés

Ƒ/Ƒ

Gyakori hajolás, gyaloglás, tárgyak emelése

Ƒ/Ƒ

Füst, por, gáz, gĘz hatásai

Ƒ/Ƒ

Monoton mozgást igénylĘ munka végzése

Ƒ/Ƒ

Zajterheléssel járó munkavégzés

Ƒ/Ƒ

Vibrációval járó munkavégzés

Ƒ/Ƒ

Ƒ/Ƒ

Tartós, azonos kényszer testhelyzet

Ƒ/Ƒ

Ƒ/Ƒ

Tartós álló testhelyzet

Ƒ/Ƒ

Ƒ/Ƒ

Tartós ülĘ testhelyzet

Ƒ/Ƒ

Ƒ/Ƒ

KépernyĘ elĘtti munkavégzés

Ƒ/Ƒ

Zárt térben történĘ munkavégzés

Ƒ/Ƒ

Nehéz fizikai megterhelés

Ƒ/Ƒ

Szabadban történĘ munkavégzés

Ƒ/Ƒ

Több mĦszakos munkarend

Ƒ/Ƒ

Nedves, nyirkos, párás helyen történĘ munkavégzés

Vegyi-, allergizáló anyagokkal történĘ munkavégzés

18

Kinek kell fizetnie és mennyit? A munkaadó a megváltozott munkaképességĦ személyek foglalkozási rehabilitációjának elĘsegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 fĘt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességĦ személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát, amely a kötelezĘ foglalkoztatási szint. A rehabilitációs hozzájárulásról az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elĘsegítésérĘl és a munkanélküliek ellátásáról (a továbbiakban: Flt.) 41/A. § rendelkezik. A kötelezettség kiterjed a nemzetgazdaság valamennyi szektorára (ide értve a közhasznú szervezetekrĘl szóló törvény hatálya alá tartozó szervezeteket is). Olyan munkaadói kör, amely mentesítésre lenne jogosult a rehabilitációs hozzájárulás alól, nincs. A munkaadó létszámának megállapítása során azonban egyes munkavállalói csoportokat figyelmen kívül kell hagyni (Flt 41/A§ (2)) Ezek: • a közhasznú munkavégzés, közcélú munkavégzés vagy közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalók, • az egyszerĦsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerĦen alkalmazott munkavállalót, • a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerzĘdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalók, ideértve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal rendelkezĘ munkavállalók is, és • az Mt. 150. § (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történĘ átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalók. Azokat a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatása a Mt. 106. §-a szerinti kirendelés továbbá az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkaerĘkölcsönzés keretében történik, 2011. január 1-jét követĘen a létszámszámítás során az általános szabályok szerint kell figyelembe venni. A munkaerĘkölcsönzés esetén a munkavállalót a kölcsönbe adó szervezet létszámában kell számításba venni.

19

A foglalkoztatási kötelezettség teljesítését, illetve a rehabilitációs hozzájárulást az átlagos statisztikai állományi létszám általános szabályai szerint kell kiszámítani. A foglalkoztatásnak a havi 60 órát (heti 15 órát) el kell érni ahhoz, hogy az összlétszámba és a foglalkoztatási kötelezettségbe a jogviszony beleszámítson. A megváltozott munkaképességĦ munkavállalók foglalkoztatásával ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs hozzájárulás összege az 5 %-ból hiányzó létszámtól függ. A rehabilitációs hozzájárulás összege 2010. január 1-tĘl 964 500 Ft/év. 2011. január elsejét követĘen az éves költségvetési törvény határozza meg a rehabilitációs hozzájárulás mértékét, melynek éves összege 2011-ben 964 500 Ft. Ki számít megváltozott munkaképességĦnek a kvóta teljesítése szempontjából? 2011. január 1 - június 30-ig az Flt. 58.§ (5) bekezdés m) pontjában meghatározott külön jogszabály: a 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendeletben (a továbbiakban rendelet) meghatározott megváltozott munkaképességĦ munkavállaló. 2011. július 1-tĘl az Flt. 58.§ (5) bekezdés m) pont szerint ugyanezen törvény 42. §ában meghatározott személy. Ekkortól nem számítható megváltozott munkaképességĦ személynek az, akinek a megváltozott munkaképessége nem éri el az 50 %-ot, illetve egészségkárosodása a 40%-ot. Fontos tudnivaló, hogy a megváltozott munkaképességĦ munkavállaló munkaszerzĘdés szerint munkaideje mindkét fenti szabályozás szerint a napi 4 órát el kell, hogy érje! Hogyan igazolható a foglalkoztatási kötelezettség teljesítése? Annak igazolására, hogy az érintett munkavállaló a rendeletben, illetve az Flt. 42. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, a 42/B §-ban foglalt igazolások fogadhatóak el. A foglalkoztatási kötelezettségbe az a munkavállaló számítható be, aki munkaképesség csökkenésérĘl, egészségkárosodásáról, illetve fogyatékosságáról az Flt., által (az 50 % megváltozott munkaképesség, illetve 40 % össz-szervezeti egészségkárosodás alatti, a rendeletben támogatott esetben a rendeletben meghatározott) igazolással ren-

20

delkezik és az a tárgyidĘszakban érvényes. A munkaadó a foglalkoztatott megváltozott munkaképességĦ munkavállaló adatairól az Flt. 57/A. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint nyilvántartást köteles vezetni Lehet-e a foglalkoztatási kötelezettséget támogatott munkavállaló foglalkoztatásával teljesíteni? A rendelet alapján költségvetési bértámogatás a kvóta teljesítéséig nem állapítható meg, ezt meghaladó létszám foglalkoztatása esetén azonban a támogatott dolgozók is a késĘbbi foglalkoztatási kötelezettség teljesítése során figyelembe vehetĘk. Annak azonban nincs akadálya, hogy a foglalkoztatási kötelezettséget a munkáltató álláskeresĘ, inaktív, a feltételeknek megfelelĘ megváltozott munkaképességĦ személyek foglalkoztatásával teljesítse, és beilleszkedésük elĘsegítésére az illetĘ munkaerĘpiaci helyzete függvényében támogatásban, járulékkedvezményben részesüljön. A munkavállaló figyelembe vételét nem befolyásolja, hogy nyugdíjban, vagy nyugdíjszerĦ ellátásban részesül. Hogyan kell megállapítani és megfizetni a rehabilitációs hozzájárulást? (Flt 42/A§) A kvóta teljesítése, illetve a hiányzó létszám a munkavállalók és a foglalkoztatási kötelezettségben figyelembe vehetĘ megváltozott munkaképességĦ munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámának összevetésébĘl határozható meg. Létszámon a - Központi Statisztikai Hivatal 3/2010.(IV.2,) KSH közleménnyel közzétett munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszám számítása során 1 tizedes jegyig kell kerekíteni ( Flt 41/A§ (4) ). Az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidĘ hosszától függetlenül, egy-egy egész fĘnek kell tekinteni, arányosítást végezni nem lehet és nem is kell. A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára ( Flt 42/A §). Forrás: www.afsz.hu

21

8. A. TÁMOP-1.1.1. program által nyújtott támogatások A TÁMOP-1.1.1. számú, „Megváltozott munkaképességĦ emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” címĦ program célja az egészségkárosodással élĘ, megváltozott munkaképességĦ személyek és ezen belül kiemelten a rehabilitációs járadékban részesülĘk számára olyan foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosítása, amelyek segítik a korábbi munkahelyre való visszatérést vagy az újbóli elhelyezkedést, valamint a munkáltatók ösztönzése megváltozott munkaképességĦ személyek foglalkoztatására. A program megvalósításának forrása a TÁMOP 1.1. intézkedése keretében a TÁMOP 1.1.1. konstrukcióra meghatározott, az Európai Szociális Alap és a nemzeti társfinanszírozás által biztosított összeg, amely 15 382 040 000 Ft. A program megvalósításának idĘszaka: 2008. március 1 - 2013. február 28. A program keretében több mint 10 000 fĘ megváltozott munkaképességĦ személyt készítenek fel sikeres elhelyezkedésre és hosszú távú munkavállalásra. A munkaadók számos támogatást kaphatnak, ha a programban résztvevĘ megváltozott munkaképességĦ személyeket munkavállalóként alkalmazzák. A program keretében a munkáltatók, valamint a megváltozott munkaképességĦ személyek számára nyújtható különbözĘ támogatásokat, szolgáltatásokat az alábbiakban részletezzük. A program megvalósítói a munkaügyi központok, konkrét érdeklĘdés esetén a területileg illetékes kirendeltség munkatársai nyújtanak további felvilágosítást. 8. A. A munkáltatóknak nyújtható támogatások I. II. III. IV. V. VI.

Munka-kipróbálás, munkatapasztalat-szerzés, munkagyakorlatszerzés céljából bérköltség támogatás Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó helyi, helyközi utazás költségeinek megtérítése Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok költségeinek megtérítése Képzési költség támogatása munkaviszonyban álló munkavállaló képzése esetén Rehabilitációs foglalkoztatást elĘsegítĘ bértámogatás

22

I. Munka-kipróbálás, munkatapasztalat-szerzés, munkagyakorlat-szerzés céljából nyújtható bérköltség támogatás A munka-kipróbálás támogatása Munkakipróbálás: a megváltozott munkaképességĦ munkavállaló munkabírásának, illetĘleg – képzettségének, képességeinek, esetleges korábbi szakmai tapasztalatainak figyelembe vételével – a valós munkafeltételek között zajló munkavégzésre való alkalmasságának felmérésére szolgáló foglalkoztatás. A támogatás legfeljebb 90 napra, a munkabér és járulékai 100 %-ának mértékéig terjedĘen állapítható meg. A munkagyakorlat-szerzés támogatása Munkagyakorlat-szerzés: a programban résztvevĘ személy korábbi munkakörétĘl eltérĘ új munkakörben vagy a korábbihoz hasonló, de magasabb képzettségi fokot igénylĘ másik munkakörben történĘ foglalkoztatása. A támogatás maximális idĘtartama 12 hónap, maximális mértéke a munkabér és járulékai 100 %-a. A munkatapasztalat-szerzés támogatása Munkatapasztalat-szerzés: a programban résztvevĘ olyan – pályakezdĘ – személy foglalkoztatása, aki még nem szerzett tapasztalatot a munka világában. A támogatás legfeljebb 12 hónapra, a munkabér és járulékai 100 %-áig terjedĘen nyújtható. A fent említett támogatások nyújtásának feltételei Amennyiben a regionális munkaügyi központ csekély összegĦ (de minimis) támogatást nyújt, úgy a támogatott vállalkozásokra nézve az (EK-) SzerzĘdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek értelmében egy vállalkozásnak, bármely forrásból, csekély összegĦ támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma – három év vonatkozásában – nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelĘ forintösszeget. Bármely három pénzügyi év idĘszakában a közúti szállítás terén mĦködĘ vállalkozás részére odaítélt csekély összegĦ támogatás összege nem haladhatja meg a 100 000 eurónak megfelelĘ forintösszeget. A „de minimis” szabályt nem kell alkalmazni, ha a támogatást kérĘ költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy nonprofit gazdasági

23

társaság, amennyiben az általa végzett támogatott tevékenység nem minĘsül gazdasági tevékenységnek, illetve a támogatással érintett munkavállalók foglalkoztatására nem gazdasági tevékenység keretében kerül sor. Nem nyújtható csekély összegĦ (de minimis) támogatás a 1998/2006/EK bizottsági rendelet által megjelölt szektorokban, illetve tevékenységekben. II. Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó helyi, helyközi utazás költségeinek megtérítése A programban résztvevĘ és az Ęt – támogatás keretében – foglalkoztató munkaadó részére, a támogatott foglalkoztatás idĘtartama alatt egészben vagy részben megtéríthetĘ a munkába járással kapcsolatos helyi, helyközi utazási költségnek a külön jogszabály szerint Ęt terhelĘ része. A munkaadó részére az Ęt terhelĘ rész mértékéig nyújtott helyközi utazás támogatása a munkába járással összefüggĘ terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerĘ-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Kormányrendeletben foglaltak szerint de minimis támogatásnak minĘsül (ld. elĘbb). III. Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása A támogatott foglalkoztatás ideje alatt támogatás adható annak a munkaadónak, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történĘ oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg. A támogatás feltétele, hogy • a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók lakóhelye (tartózkodási helye) olyan településen van, hogy a munkavállalóknak a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely közötti, tömegközlekedési eszközzel történĘ oda-vissza utazása nem vagy csak aránytalan nehézséggel oldható meg, és • a munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott – feltételeinek. • A támogatás mértéke a csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétĘl (tartózkodási helyétĘl) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelĘ részéig terjedhet. A támogatás de minimis támogatásnak minĘsül (ld. elĘbb).

24

IV. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok költségeinek megtérítése A programban résztvevĘ személy foglalkoztatásának megkezdését megelĘzĘen támogatható az elvégzett foglalkozás-egészségügyi vizsgálat költsége. A vizsgálat költségét a regionális munkaügyi központ közvetlenül az egészségügyi vizsgálatot végzĘ szervnek utalja át. V. Képzési költség támogatása munkaviszonyban álló munkavállaló képzése eseten A támogatást az a munkáltató igényelheti, aki olyan munkaviszonyban állót foglalkoztat, akinek a továbbfoglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. Minden olyan foglalkoztatást elĘsegítĘ képzés támogatható, amely a szakképzési törvény hatálya alá tartozik, vagy hatósági elĘírások szabályozzák. A támogatás mértéke Jelen támogatási formában a képzési költség teljes vagy részbeni átvállalása biztosítható. A munkaadónak a képzési költséghez hozzá kell járulnia, kivéve, ha a képzésben részt vevĘ munkavállaló a támogatási kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte. (A közúti közlekedés, C, D, és E jármĦkategóriájára érvényes vezetĘi engedély és gépjármĦvezetĘi képesítési igazolvány megszerzésére irányuló képzésekre – az Európai Unió elĘírásaival összhangban – sajátos szabályok vonatkoznak, amelyekrĘl bĘvebb tájékoztatást a munkaügyi kirendeltség nyújt.) A támogatás nyújtásának feltételei A támogatás abban az esetben állapítható meg, ha • a munkaadó írásban vállalja a képzésben résztvevĘknek a képzés befejezését követĘ legalább a képzés idĘtartamával azonos továbbfoglalkoztatását, • a munkaadó a képzés költségeihez hozzájárul kivéve, ha a képzésben részt vevĘ munkavállaló a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, • a képzĘ intézmény megfelel a jogszabályi feltételeknek, • a képzés programja megfelel a jogszabályi feltételeknek. A támogatás iránti kérelmet a képzĘ intézmény ajánlatával együtt kell benyújtani a programban résztvevĘ személy lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes munkaügyi kirendeltségen.

25

VI. Rehabilitációs foglalkoztatást elĘsegítĘ bértámogatás – elsĘsorban akkreditált foglalkoztatóknak A rehabilitációs foglalkoztatást elĘsegítĘ bértámogatás alanya a megváltozott munkaképességĦ munkavállalókat foglalkoztató munkáltató lehet – a közigazgatási, illetĘleg az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek kivételével. A támogatás nyújtásának feltételei • A bértámogatás csak akkreditált munkáltató részére nyújtható, az akkreditációs tanúsítványban megjelölt székhelyen, telephelyen, fióktelepen munkát végzĘ rehabilitációs járadékban részesülĘ személy foglalkoztatásához. • A foglalkoztatást a munkáltató – a rehabilitációs járadékban részesülĘ személy egészségkárosodásának megfelelĘ olyan munkakörben vállalja, amelynek ellátására az ORSZI szakvéleménye szerint egészségi állapota, továbbá gyakorlata, képzettsége és megmaradt képességei alapján alkalmas. • A foglalkoztatásra munkaviszony keretében, minimum napi négy órában kerül sor. • Az Flt. 41/A. § (1)- (2) bekezdésében foglalt kötelezĘ foglalkoztatási szintet teljesíti. • A támogatással érintett személy alkalmazására tekintettel a megváltozott munkaképességĦ munkavállaló foglalkoztatásához nyújtott egyéb támogatásban nem részesül. Az akkreditációtól, valamint a kötelezĘ foglalkoztatási szint teljesítésétĘl – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján – a kérelem benyújtásának idĘpontjában már munkaviszonyban álló, rehabilitációs járadékban részesülĘ személy foglalkoztatása esetén el lehet tekinteni. 19 A támogatás mértéke Az egészségkárosodás mértékétĘl függĘen a munkabér és járulékai együttes öszszegének 40 illetve 60%-a állapítható meg, az egészségkárosodás idĘtartamát meg nem haladóan, legfeljebb 12 hónapos idĘtartamra. A támogatás összege havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelĘzĘ második évre vonatkozó – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset egy tizenketted részének – 60 százalékát, szakképzettséget nem igénylĘ munkakör betöltése esetén,

26

– 80 százalékát, középfokú szakképzettséget igénylĘ munkakör betöltése esetén, – 120 százalékát, felsĘfokú szakképzettséget, vagy felsĘfokú iskolai végzettséget igénylĘ munkakör esetén. 8. B. A program keretében az egyén számára nyújtható támogatások: • • • •

Képzési támogatások Önfoglalkoztatás támogatása Munkába járáshoz kapcsolódó utazás költségeinek térítése Humánszolgáltatások és azok igénybevételéhez kapcsolódó támogatások

A program alanya lehet az a megváltozott munkaképességĦ személy aki, a) a 2007. évi LXXXIV. törvény szerint rehabilitációs járadékra jogosult, b) az az álláskeresĘ, akinek ba) a munkaképesség-csökkenése – 2011. január 1-jét megelĘzĘen az Országos Rehabilitációs és Szociális SzakértĘi Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelĘzĘen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos OrvosszakértĘi Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetĘleg 2001. január 1-jét megelĘzĘen, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak OrvosszakértĘi Intézetének szakvéleménye/szakhatósági állásfoglalása szerint – 50–66%-os mértékĦ, illetĘleg az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye/szakhatósági állásfoglalása, vagy az NRSZH szakhatósági állásfoglalása szerint – 40–49 százalékos mértékĦ, vagy bb) az egészségkárosodása – az ORSZI szakvéleménye/szakhatósági állásfoglalása, vagy az NRSZH szakhatósági állásfoglalása szerint – 50–79 százalékos mértékĦ, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelĘzĘ munkakörében, illetve a képzettségének megfelelĘ más munkakörben való foglalkoztatása rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható. A megváltozott munkaképességĦ személyeknek nyújtható támogatások a munka világára történĘ minél sikeresebb felkészülést szolgálják. A humánszolgáltatások között hangsúlyozott a programban résztvevĘk számára a folyamatos, egyénre szabott személyes segítségnyújtást biztosító mentori szolgáltatás. A mentor feladata a programban résztvevĘ helyzetének, munkaerĘ-piaci lehetĘségeinek feltárása, személyes fejlĘdésének elĘsegítése, személyes segítségnyújtás a rehabilitációs terv végrehajtásában, együttmĦködés a rehabilitációs szolgálta-

27

tást nyújtó szolgáltatókkal, szervezetekkel, személyekkel, valamint az egyéni programja sikeres végrehatásához, az önálló elhelyezkedéséhez és a munkája megtartásához szükséges képességeinek megerĘsítése.

lálkozhatnak „sorstársaikkal”, megtapasztalják, hogy nem csak egyedül nekik vannak nehézségeik, vannak még, akik hasonló gondokkal küzdenek, kölcsönösen támogathatják egymást.

A humánszolgáltatások közül kiemelendĘ a rehabilitációs tanácsadás és a pályatanácsadás, melyek során lehetĘség van tisztázni, hogy a megváltozott munkaképességĦ személynek van-e korábban megszerzett szakmai gyakorlata, illetve hogy az egy vagy több foglalkozást érint. Amennyiben több foglalkozásban is szerzett tapasztalatot, akkor melyik áll legközelebb jelenlegi érdeklĘdéséhez, képességeihez. E szolgáltatások segítségével a tanácsadók ügyfelükkel közösen konkretizálják a rehabilitáció lehetséges irányát. Statisztikai és kutatási adatok azt mutatják, hogy a megváltozott munkaképességĦek nagy részének az átlaghoz képest alacsonyabb az iskolázottság szintje, végzettségük, szakmájuk nem piacképes. Abban az esetben, ha nem rendelkeznek szakmával, pályaválasztási tanácsadás, a szakmával rendelkezĘknél pályamódosítási tanácsadás áll a rendelkezésre.

Mivel a rehabilitáció célja a munkavállalás, természetesen minden ügyfélnél megjelenĘ szolgáltatási elemnek kell tekinteni a munkaerĘ közvetítést. Célja a munkaadók munkaerĘigényeinek kielégítése, illetve az álláskeresĘk mielĘbbi munkához juttatása. ElĘsegíti az álláskeresĘk és az álláskínálók találkozását annak érdekében, hogy közöttük foglalkoztatásra irányuló jogviszony jöjjön létre. Forrás: www.afsz.hu

Munkatanácsadás során kerülhetnek tisztázásra az akadályozó tényezĘk és a feloldásukra alkalmas alternatívák. A munkaerĘ-piacról történĘ tartós távollét esetén álláskeresési tanácsadás keretében megismerhetik a korszerĦ álláskeresési technikákat, csoportos foglalkozásokon pedig komplexebb ismereteket szerezhetnek. A megváltozott munkaképességĦ emberek életének egy jelentĘs szakaszában erĘs hangsúly helyezĘdik a hiányosságaikra, gyengéikre, mindazokra a tényezĘkre, melyek megkülönböztetik Ęket. Sokkal inkább ezekre a jellemzĘikre koncentrálnak, mint a megmaradt képességeikre, értékeikre. Önértékelési problémákkal küzdhetnek. A korábbi kudarcokból, negatív tapasztalatokból kiindulva motivációjuk csökken. A munkából való hosszú távollét idején „bezárkóznak”, társadalmi kapcsolataik csökkenek, kommunikációs nehézségek jelentkezhetnek. A pszichológiai tanácsadás segít feltárni az életvezetésébĘl, a személyiségproblémákból eredĘ, elhelyezkedést akadályozó tényezĘket, támogatja a kudarcok feldolgozását, önismeretet fejleszt. A szolgáltatás típusok egymásra is épülhetnek, lehetĘség van egyéni és csoportos foglalkozásokra is. Csoportos foglalkozásoknál segítséget jelent, hogy ta-

28

29

9. Milyen munkakörökben foglalkoztathatóak megváltozott munkaképességĦ személyek? Mivel a megváltozott munkaképességĦ személyek csoportja igen sokszínĦ, ezért lehetetlen behatárolni azokat a munkaköröket, amelyekben foglalkoztathatóak. A megváltozott munkaképességĦ személyek csoportjában alap- középés felsĘfokú képzettséggel rendelkezĘk egyaránt megtalálhatóak, s ennek megfelelĘen sokféle foglalkozás jöhet szóba. A legtöbb esetben egyéni elbírálás és mérlegelés szükséges ahhoz, hogy akár a munkaadó, akár a munkavállaló esetében meghatározzuk a megfelelĘ munkaköröket. A megváltozott munkaképességĦ személyek esetében a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal komplex minĘsítési folyamata során (lásd 6. fejezet) szakértĘi bizottság határozza meg azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, illetve csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követĘen alkalmas lehet. EttĘl függetlenül az egyes betegségi illetve fogyatékossági csoportokban már létezik egyfajta tapasztalat arról, hogy ezidáig milyen területen történt sikeres alkalmazás. Példaként megemlítünk néhány ilyen munkakört, azonban nagyon fontos ismételten hangsúlyozni az egyéni mérlegelés és elbírálás szükségességét.

Fogyatékosság, megváltozott munkaképesség jellege

Munkavállalói tulajdonságok

Alkalmas munkakörök, teljesség igénye nélkül

Látássérült

differenciáltabb hallás és tapintás, jó emlékezet, a hiányzó képesség pótlására egyre több infokommunikációs segédeszköz hozzáférhetĘ

telefonos ügyfélszolgálat, értékesítés, piackutatás, masszĘr, call center aszszisztens, telemarketinges munkatárs, számítógépes munkakörök

Hallássérült

jó kézügyesség, precíz, elmélyült munkavégzés

adminisztratív munkakörök, villanyszerelĘ, takarító, gépkezelĘ, mĦszerész, burkoló

Értelmi sérült

monotónia-tĦrés, precizitás, megbízhatóság, felelĘsségtudat, rendszeretet, természetszeretet

állatgondozás, árufeltöltés, irodai kisegítĘ, kerti munka, mosodai munka, szalagmunka, takarítás

Mozgáskorlátozott

mozgásuk gátoltsága szellemi képességeiket nem befolyásolja, munkavégzésükhöz gyakran segédeszköz szükséges

szellemi munkakörök, amelyek kevés hely és helyzetváltoztatást igényelnek

nem behatárolható, hiszen az ebbe a csoportba tartozó személyek az egészségkárosodást megelĘzĘen a munkaerĘ-piac bármely szegmensében dolgozhattak Egészségkárosodott

30

a munkakör kiválasztásánál figyelembe veendĘ tényezĘk: • egészségügyi kizáró korlátozó tényezĘk • megmaradt képességek • korábbi munkatapasztalat • végzettség, képzettség

31

gyakran a korábbi munkakör módosított formája, például egyszerĦ betanított ülĘmunka, kézi csomagoló, biztonsági Ęr, portás, ruházati eladó, ügyintézĘ-adminisztrátor, kisteljesítményĦ kazánfĦtĘ, intézményi karbantartó, gépkocsi-vezetĘ, kereskedĘ-boltvezetĘ, raktárkezelĘ, adatrögzítĘ, szoftver-üzemeltetĘ, logisztikai ügyintézĘ

10. Megváltozott munkaképességĦ személyek beillesztése a munkahelyre Megváltozott munkaképességĦ személyek sikeres alkalmazásához a következĘ lépések vezetnek: •

elĘkészítés, tervezés, megfelelĘ munkakörök kiválasztása;

•

toborzás, a feladatokra megfelelĘ személyek kiválasztása;

•

jól átgondolt beillesztési folyamat megvalósítása.

A felsorolt lépések révén befogadó munkahelyi kultúra jön létre a foglalkoztatónál, amely egyrészt lehetĘséget teremt más, hátrányos helyzetĦ csoportokba tartozó személyek alkalmazásához, másrészt a társadalmi felelĘsségvállalás (CSR) gyakorlatba ültetéseként jól kommunikálható a külvilág felé, a cég arculatának meghatározó elemeként jeleníthetĘ meg.

A folyamat végére a megváltozott munkaképességĦ munkavállaló beilleszkedik a szervezet teljesítmény elvárási rendszerébe, és ugyanolyan értékelésben részesül, mint a cég többi munkavállalója. Azon túl, hogy a megváltozott munkaképességével kapcsolatban egyéni szabályok, bánásmód vonatkozhatnak rá akár pl. szünetek gyakorisága vagy munkaeszközök tekintetében, nem részesül semmilyen megkülönböztetésben. Ez a bánásmód nagyban segíti a munkavállalót abban, hogy minél több szempontból teljes értékĦ személyként lássa önmagát. A közvetlen munkatársak elĘzetes informálása, felkészítése fontos részét képezi a beillesztésnek. Az általában jelenlévĘ elĘítéletek, az ismeretek hiánya, és az ebbĘl következĘ félelmek csoportos tréning keretében feloldhatóak, átalakíthatóak. Általános tapasztalat, hogy megváltozott munkaképességĦ munkavállalók alkalmazása kapcsán új értékek jelennek meg a szervezeti kultúrában: az együttmĦködés, az egymásra figyelés képessége erĘsödik, amely a szervezeti hatékonyságot is nagyban elĘsegítheti. Az újdonsült munkavállaló sikeres beillesztésének egy lehetséges módja a munkahelyi patrónus rendszer bevezetése, amely a munkavállalás elsĘ néhány hónapjában ad támogatást. A patrónus a munkahelyen régóta dolgozó, nagy tapasztalattal bíró szakembere, aki egy rövid felkészítést követĘen a megváltozott munkaképességĦ munkavállaló szakmai, munkahelyi beilleszkedését támogatja tanácsaival. A patrónus feladata, hogy segítse az új munkavállaló eligazodását a szervezeti struktúrában, megismertesse a munkahely formális és informális elvárásait, a munkakör minél jobb ellátását.

32

33

11. Jó gyakorlat bemutatása 1. – Richard Fritz Kft. A vállalati kultúra szerepe a megváltozott munkaképességĦ munkavállalók alkalmazásánál és beillesztésénél Czompa Judit, HR vezetĘ Mint minden foglalkoztatónak, nekünk is át kellett gondolnunk a rehabilitációs hozzájárulás változásáról szóló jogszabályváltozás megjelenésekor, hogy vállaljuk-e az alkalmazással járó „új berendezkedést” a szervezet számára, vagy egyszerĦen befizetjük a járulékot. Nagyon fontosnak ítélem a döntésben a vállalatoknál az elsĘ számú vezetĘ hozzáállását, nálunk sem valósulhatott volna meg az alkalmazás e nélkül. Ulrich Wichert úr, német ügyvezetĘnk Európai Uniós alkalmazási tapasztalatai nélkül nem sikerült volna sikeressé tenni a kezdeményezést. A Richard Fritz Kft. 1993 óta foglalkozik Aszódon autóipari beszállítóként szélvédĘk fröccsöntésével és vulkanizálásával. A cég német tulajdonú vállalatcsoport, szlovák és németországi gyártóbázisokkal, mindösszesen 1500 munkavállalót foglalkoztat. Vállalkozás jelenlegi létszáma: 300 fĘ, a kölcsönzött létszámunk: kb. 90 fĘ. A megváltozott munkaképességĦ munkavállalók alkalmazása már a törvényváltozástól függetlenül is több éve megkezdĘdött 2 fĘvel, de 2010. február 1.-tĘl folyamatosan növeltük a létszámot a jelenlegi 13 fĘre. A 13 fĘbĘl TÁMOP 1.1.1 által finanszírozott létszám jelenleg: 5 fĘ (bér és bérjárulék támogatás igénybevétele a munkaügyi központtal együttmĦködve) A 13 fĘ elosztása és az új munkahelyek kialakítása úgy történt, hogy a termelésben sikerült kialakítani 2 olyan munkakört, ahol a dolgozók a visszabontással és a selejtekbĘl használható részek visszadolgozásával foglalkoznak, a telephely üzemeltetésben, 2 munkakörben, a logisztikán belül a raktárban göngyöleg kezelĘként dolgoznak. A gyakorlati alkalmazáshoz a következĘ tanácsokat tudom adni, leginkább a nagyvállalati berendezkedést szem elĘtt tartva. Több hónapos olyan elĘkészítĘ

34

munka volt szükséges, melyben igazi összefogás valósult meg. A munkakörülmények kialakítása az új igényekre, új speciális munkarend, új munkaköri specifikációk készítése, minden eddiginél alaposabb orvosi vizsgálatok elvégzése, a vállalat felkészítése az új munkavállalókra mind része volt a 4 hónapos elĘkészítésnek. HR vezetĘként fontosnak tartom, hogy egy tervezett nagyobb létszámú alkalmazást, minden esetben a kis- közép- és nagyvállalatok egyaránt egyedi projektként kezeljenek. A projektet a HR-nek kell vezetnie, ezen belül fontos szerepet kapnak a részlegvezetĘk (ahol a konkrét alkalmazási területek vannak), az üzemorvos, munkavédelmi megbízott, munkavédelmi képviselĘ és a jogi képviselĘ. Az alkalmazás elĘtt ki kell dolgozni a munkaköri leírásokat, a munkaköri specifikációkat, a bérezési és juttatási modellt, amit kínálni fogunk az interjúk során a munkavállalóknak, illetve olyan munkarendet kell elĘkészítenünk, amely szem elĘtt tartja a megváltozott munkaképességĦ munkavállalók pl. orvos látogatási igényeit is. Ha mindez elkészült, akkor kezdhetünk neki a többkörös toborzás elindításának a munkaügyi központtal együttmĦködve, valamint ezzel párhuzamosan a saját toborzásnak is. A telephelyen belül ki kell alakítani a konkrét munkahelyeket, védĘeszközöket, munkaeszközöket. A meglévĘ munkavállalókat fel kell készíteni az új munkahelyekre, mentorokat kell kinevezni, fel kell készítenünk Ęket szinte egyenként az új munkavállalók olyasfajta igényeire, amelyek az eddig gyakorlat alapján a többi munkavállalóval kapcsolatosan nem okoztak problémát (pl. szünetidĘk tartása). A megváltozott munkaképességĦ munkavállalók rendszerbe illesztése olyan feladat, amelyen nem szabad felületesen keresztül siklanunk. A szokásos munkavállalói beillesztési programon túl itt nagyobb figyelmet kell szentelnünk az egészségmegĘrzésre illetve a betegség kezelésének elengedhetetlen sokszor munkaidĘbe is hajló elemeire (pl. cukorbetegség esetén többszöri étkezési szünet engedélyezése, gyógyszerezés). A munkavállaló és a munkáltató számára is nélkülözhetetlen, hogy megfogalmazzák, hogy a létrehozott új munkakör milyen értéket teremt meg, mennyire

35

hasznos a cég egésze számára. Ha ezt elmulasztjuk, és nem kommunikáljuk, a munkavállaló nem fogja hasznosnak érezni a munkáját és a munkáltató sem tartja majd értékesnek ezt a munkát. A hosszú távú megbecsülés alapjait lehet letenni ezzel az egyszerĦ számítással, amit - lássunk be - minden egyéb munkakörnél megteszünk, hiszen a gazdaságosság megléte tartja fent a profitorientált gazdasági társaságokat. Ha nincsen esélyegyenlĘségi terv a vállaltunknál, amely irányvonalakat tĦzne ki munkavállalóink számára, a változott munkaképességĦ munkavállalóknál rögtön a gyakorlatba ültethetjük a törvényes kereteken belül, hogy minden olyan juttatásban részesítjük Ęket, amelyet a többi munkavállalóra érvényesnek tartunk. A részleteiben jól elĘkészített projekt azzal hálálja meg a ráfordított idĘt és energiát, hogy a szervezet új munkavállalói megbecsülik munkájukat, lojálisak és megbízhatók a munkában.

12. Jó gyakorlat bemutatása 2. - Stabil Produkt Kft. Hatékony együttmĦködés - Megváltozott munkaképességĦ munkavállalók foglalkoztatása a Stabil Produkt Kft-nél Biczó Gábor ügyvezetĘ A Stabil Produkt Elektrotechnikai Kft. több mint egy évtizede mĦködik jelenlegi telephelyén, Pécelen. Egy német cégcsoport tagjaként elsĘsorban autóelektronikai alkatrészek valamint egyéb elektronikai részegységek gyártásával foglalkozunk. Termékeink döntĘ többségét exportáljuk, munkánkat kifejezetten szigorú minĘségbiztosítási feltételek mellett végezzük. A cég pillanatnyilag 180 munkavállalót foglalkoztat, akik közül 15 fĘ megváltozott munkaképességĦ. Foglalkoztatásuk kapcsán aktívan együttmĦködünk a Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának területileg illetékes – gödöllĘi – kirendeltségével. A kezdetek egészen 2004-ig nyúlnak vissza. Ekkor vontunk be elĘször a termelésbe – egy rehabilitációs célú foglalkoztatásban jártas külsĘ partner közremĦködésével – megváltozott munkaképességĦ munkavállalókat. Mind a munkához való hozzáállás, mind a munkateljesítmény, mind az elengedhetetlen precizitás szempontjából jó tapasztalatokat szereztünk. Mindezek alapján olyannyira sikeresen integráltuk Ęket munkaszervezetünkbe, hogy külön státusz vagy munkacsoport létrehozására nem volt szükség. Ebben a tekintetben persze kiemelt fontosságú volt a termelésvezetĘk valamint a közvetlen munkatársak rugalmassága és nagyfokú empátiája, hiszen dolgozóinknak különféle betegségekkel, fogyatékosságokkal kell együtt élniük, és ebbĘl kifolyólag a munkaképesség csökkenésük oka és mértéke is igen eltérĘ. Természetesen az alkalmazásunkban álló megváltozott munkaképességĦ kollégák a lehetĘségekhez képest egyéni bánásmódban részesülnek, ezzel is biztosítva az egyenlĘ esélyeket. Az egyéni bánásmód elsĘsorban a munkaidĘ és a munkakörök megválasztásánál illetve a munkaközi szünetek alkalmazásánál nyilvánul meg, de a minĘségi követelményektĘl nem tudunk eltekinteni.

36

37

Úgy véljük – és a kapott visszajelzések is ezt bizonyítják -, hogy gazdasági tényezĘkön túlmenĘen a Stabil Produkt Kft. nem csupán egy klasszikus értelemben vett munkahelyet teremt meg azoknak a megváltozott munkaképességĦ munkavállalóknak, akik a munkanélküliek közül is a legnehezebb, legkilátástalanabb helyzetben vannak, hanem ennél jóval többet. AlapvetĘ célunk, hogy a klasszikus munkahelyen túl a foglalkoztatásnak közösségteremtĘ szerepet adjunk, az itt dolgozók egymást segítve, egymás fizikai és mentális állapotát tolerálva végezzék munkájukat. Kiemelt célunk továbbá, hogy a megváltozott munkaképességĦ embereknek tartós elfoglaltságot és – ebbĘl kiindulva – önmegvalósítási lehetĘséget biztosítsunk. Számunkra fontos, hogy érezzék: mindenkire és mindenki munkájára egyaránt szükségünk van. Természetesen a gazdasági racionalitás számos esetben erĘs korlátot jelent, de igyekszünk minden felvetĘdĘ kérdésre megfelelĘ választ találni. A Stabil Produkt Kft. a foglalkoztatási viszony keretei között is a partnerség elvének érvényesítésére törekszik. Ugyanez igaz a munkaügyi központtal történĘ együttmĦködésünkre. Ennek érdekében minden esetben jogszerĦ és egyértelmĦ viszonyokat alakítunk ki, szem elĘtt tartva a kölcsönös elĘnyök egyidejĦ biztosítását. Nagy eredménynek tartjuk, hogy ma már senki nem mondaná meg üzemterületünkre lépve, hogy munkavállalóink közül ki megváltozott munkaképességĦ és ki nem az, és ez az elvégzett munka eredményébĘl sem derülne ki. Éppen ezért bátran javasoljuk minden foglalkoztatónak, hogy vágjanak bele megváltozott munkaképességĦ emberek foglalkoztatásába, és a nyilvánvaló gazdasági elĘnyök mellett precíz munkavégzésre képes, megbízható és lojális munkaerĘhöz jutnak.

38

39

13. Megváltozott munkaképességĦekkel foglalkozó helyi nonprofit szervezetek bemutatása

Humán Sztráda Nonprofit Kft. A Humán Sztráda Nonprofit Kft. 2004-ben alakult, amikor a két egymástól távol álló gazdálkodási szféra (non-profit és a for-profit) szakemberei egy sorozatosan visszatérĘ probléma kapcsán (rehabilitáció - integráció) arra a közös elhatározásra jutottak, hogy szaktudásuk összehangolásával megpróbálnak hatékony segítséget nyújtani azoknak az embereknek, akiknek az életét fizikális vagy mentális állapotuk változása jelentĘsen befolyásolja. Ezért a cégalapítók négy szakmai területet határoztak meg fejlesztendĘ feladatként, úgymint – szociális- és egészségügyi ellátás, oktatás és a foglalkoztatás. Céljaink: 1. Olyan hátrányos helyzetĦ emberek komplex és hatékony segítése, akik szociális és/vagy egészségügyi állapotuk alapján támogatásra szorulnak, a társadalmi egyenlĘség esélyének növelése érdekében. 2. Piacképes és védett munkahelyek biztosítása, létrehozása és mĦködtetése (Margaréta Ház). Szervezetünk 2006. elejétĘl közös szakmai hálózatot épített ki a Félúton Alapítvánnyal a hatékony szociális ellátás (bejáró és bentlakásos, alap- és szakellátás) érdekében. A szakmai hálózatban a két szervezet munkatársai napi szinten több mint 1400 szenvedély- és pszichiátria beteget látnak el. LegfĘbb szakterületünk a szociális ellátás, melyhez szorosan kapcsolódik az általunk fenntartott egészségügyi ellátás, ahol a szakmai szükségletekhez igazodva pszichiáter és addiktológus szakorvos végzi munkáját. A minĘségi szociális ellátást kiegészíti és támogatja az oktatás. Szervezetünk 2006. óta végez felnĘttképzést, elsĘsorban a szociális területen dolgozó szakemberek, másodsorban saját munkavállalóink részére.

40

Cégünk negyedik pillére a foglalkoztatás, - mely szolgáltatás 2010. októberében került kiépítésre, féléves elĘkészítĘ munka és konkrét igényfelmérést követĘen. Megállapítást nyert, hogy a klienseink közel 30 %-a képes a piaci helyzethez igazodva, általunk biztosított mentori háttérrel munkát végezni. Foglalkoztatási rendszerünk a „MegfelelĘ’ Megélhetést biztosító Foglalkoztatási Program”, azaz a Decent’ Living Employment Programme© (D’LEP©) nevet kapta. Új szolgáltatásunkat, a folyamatosan változó gazdasági helyzet, a Társadalmi FelelĘsségvállalás szükségessége, a nagymértékĦ megélhetési különbségek, és az egyenlĘ bánásmód értékei hozták létre. A rendszer célja, hogy a munkanélküli, ezen belül is a megváltozott munkaképességĦ embereket segítse piacképes munkához történĘ hozzájutásban egy szervezett szakmai háttér folyamatos biztosításával. A D’LEP© mĦködtetésének alapja, hogy a foglalkoztatási rendszer megfelelĘ térítés ellenében, szerzĘdéses keretek között átvegye azokat a járulékos feladatokat az alkalmazó cégtĘl, amely felmerül egy megváltozott munkaképességĦ munkavállaló foglalkoztatása során. A rendszer elve, hogy a foglalkoztatás és végzett munka nyereséget eredményezzen a munkát biztosító cégnek. A nyereség fogalma e rendszernél kettĘs értékkel bír, egyszerre legyen anyagi és erkölcsi. A rendszerünk nem pályázati forrásokra épített, hanem stabil, hosszú távú igényeknek kíván megfelelni. A D’LEP© illeszkedése a gazdasághoz Az általunk közvetített munkaerĘ biztosításával növelni kívánjuk a megváltozott munkaképességĦ emberek piaci alapon történĘ foglalkoztatását úgy, hogy az alkalmazó cég eredményességét az általunk hozzáadott emberi és eszmei értékkel növeljük.

41

1035 Budapest Váradi S. u. 17. / 1300 Budapest Pf. 252.

1035 Budapest Váradi S. u. 17. / 1300 Budapest Pf. 252.

Telefon: 06/1 250-1886, 06/20 263-5565

Telefon: 06/1 250-1886, 06/20 263-5565

Fax: 06-1-439-0432

Fax: 06-1-439-0432

[email protected]/ www.palyanet.hu

[email protected]/ www.palyanet.hu

Kontakt Alapítvány

ƒ

atipikus foglalkoztatás elĘnyei (részmunkaidĘ, távmunka);

MunkaerĘ-piaci információ nyújtása megváltozott munkaképességĦ személyek foglalkoztatásával kapcsolatban

ƒ

a munkakörülmények biztosítása érdekében a munkaköri kompetenciák tisztázása;

A Kontakt Alapítvány felajánlja szolgáltatását a megváltozott munkaképességĦ ügyfelek foglalkoztatásának növelése, illetve megkönnyítése céljából:

ƒ

társadalmi hasznosság (a tudatos munkáltatói attitĦd elĘmozdítása a téma érdekében).

A Kontakt Alapítvány a munkáltatói tájékoztatásban kíván szolgáltatást felajánlani, azon cégek számára, melyek a megváltozott munkaképességĦ munkavállalók munkaerĘ-piaci (re)integrációját célozza meg. A munkáltató érzékenyítésével, releváns tájékoztatásával szeretnénk hozzájárulni a célcsoportban jellemzĘ foglalkoztatottság növeléséhez és a megváltozott munkaképességĦ személyek munkavállalásának sikeréhez, a munkaerĘ-piaci esélyeik javításához.

A részletes informáló tanácsadás alkalmával, lehetĘséget biztosítunk a tapasztalatcserére és az esetlegesen felmerülĘ kérdések megbeszélésére. A Kontakt Alapítvány a szolgáltatást a potenciális munkáltatók részére térítésmentesen biztosítja, azonban az Alapítvány mĦködését adományaikkal támogathatják, mely a jelenlegi jogszabályok értelmében a nyereségadóból leírható.

A Kontakt Alapítvány elérhetĘségein jelzett igények esetén vállaljuk, hogy egyéni illetve esetenként csoportos formában részletes tájékoztatást nyújtunk a munkáltató részére. A tájékoztatás témái között szerepelhet ƒ releváns jogszabályok és jogszabályi változások (2010. január 1-tĘl a rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fĘ/év); ƒ

esetleges nehézségek a megváltozott munkaképességĦ személy foglalkoztatásában;

ƒ

megváltozott munkaképességĦ személy foglalkoztatása esetén igénybe vehetĘ támogatások rendszerérĘl;

42

43

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Közép-Magyarországi Régió, GödöllĘi Csoport „Fogadó” Pszichoszociális és Támogató Szolgálat 2100, GödöllĘ, Palotakert 2/a Telefon, fax: +36/28 416-567; +36/30 647-5659 Web: www.maltai.hu E-mail: [email protected]

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület GödöllĘi Csoport Célcsoportunk, klientúránk jelenlegi jellemzĘi: 1.) Támogató szolgálat: 31 fogyatékkal élĘ 2-50 éves kor közötti gödöllĘi személy. Közülük 5-6 olyan felnĘtt korú (30 év körüli) enyhe értelmi fogyatékos vagy Down szindrómás személy van, aki biztonsággal és kellĘ motiváltsággal rendelkezve, munkába állítható az erre nyitott munkahelyen kisegítĘ vagy betanított munkakörben.(Pl.: kertészeti munkák, kézmĦves bedolgozás, postázás, egyszerĦbb irodai tevékenységek, takarítás, alkatrészek összeszerelése stb.) 2.) Szenvedélybetegek közösségi ellátása: 47 alkohol vagy gyógyszerfüggĘséggel, társfüggĘséggel élĘ emberrel van segítĘ kapcsolatunk. Közülük kb. 20 ember már most munkába állítható lenne. Itt már rendelkeznek szakképzettségekkel: autószerelĘ, hegesztĘ, nehézgépkezelĘ, hivatásos sofĘr, vegyésztechnikus, pedagógus, vagyonĘr, pék, adminisztrátor, népmĦvelĘ, szobafestĘ-mázoló stb. Kb. 10 embernél a munkába állással kapcsolatban a motiváció erĘs, a többiek motivációja a folyamatos kudarcok miatt visszaesett, de ez erĘsíthetĘ lenne egy komplex felkészítĘ programmal.

44

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Közép-Magyarországi Régió, GödöllĘi Csoport „Fogadó” Pszichoszociális és Támogató Szolgálat 2100, GödöllĘ, Palotakert 2/a Telefon, fax: +36/28 416-567; +36/30 647-5659 Web: www.maltai.hu E-mail: [email protected]

Amit intézményünk fel tud kínálni a munkába állítást elĘsegítĘ program kapcsán: •

Kliensismeret: ismerjük készségeiket, motivációjukat, személyes segítĘ hálójukat, erĘforrásaikat, vágyaikat, céljaikat, szociális helyzetüket.

•

Rendszeres kapcsolat nyilvántartott ügyfeleinkkel, közvetítés a munkáltató és a munkavállaló között, esetleg mediáció, facilitálás.

•

Segítséget tudunk nyújtani ügyintézésükben, felkészítésükben, kísérésükben, akár a munkába állítás során a munka betanításában és a beilleszkedésben, a munkahely megtartásában, átmeneti idĘre a munkába szállítást is akár ésszerĦ keretek között tudjuk vállalni, különösen a fogyatékkal élĘknél GödöllĘn és környékén.

•

Nyitottak vagyunk rendszeres egyeztetésekre, megbeszélésekre, ismertetĘkre.

•

Bár nem fĘ profilunk a munkakeresés ellátottjaink számára, de a komplex pszicho-szociális segítségnyújtásunk részeként fontos számunkra, hogy klienseink munkát találjanak és a munka világában megtarthatóak legyenek, ezzel egzisztenciálisan és lelkileg is stabilizálhatóak legyenek, így az a vivĘ-probléma amivel megkeresnek bennünket, könnyebben kezelhetĘ. Ez a sikeres segítĘ munkánk érdekeként is megfogalmazható.

45

Összefogás Rehabilitációs Nonprofit Közhasznú Kft. 2141 Csömör Ibolya utca 13-19. www.osszefogas-eea.hu Tel: 28-445-725 Fax: 28-445-723

Összefogás Rehabilitációs Nonprofit Közhasznú Kft. 1986. január 7-én alakult meg alapítónk, az Összefogás Ipari Szövetkezet, négy év elĘkészítés után. Tizenöt személy volt az alapító tag, 13 sérült és 2 szülĘ. Abban az idĘben Magyarországon sem alapítványt, sem magánjellegĦ szociális szolgáltatást nem lehetett létrehozni. A komplett terv célja foglalkoztatási- és lakhatási lehetĘség létrehozása volt fogyatékkal élĘk számára, de a lehetĘségek akkor csak a foglalkoztatásokra adtak módot. Ma lakhatási és foglalkoztatási lehetĘséget egyaránt nyújtunk megváltozott munkaképességĦ személyek számára. 1989-ig csak otthon dolgozott minden sérült. Nem volt irodánk, sem raktárunk, sem mĦhelyünk. 1989. év végén sikerült létrehoznunk az elsĘ közös mĦhelyt Budapesten, és egyet vidéken, ebben az évben nyertük el az elsĘ pályázati támogatást is, amibĘl GödöllĘn egy üzletet is nyitottunk, és elkezdtük a központ építését. Elindítottuk oktatási programunkat. Szervezetünk létrehozásakor a beérkezĘ legfontosabb problémákat igyekeztünk megoldani, segítséget adni sérültek és hozzátartozóik számára. Ez az idĘszak (1986-1989) egy rendkívül gyors mennyiségi fejlĘdést eredményezett a súlyosan nyomasztó igények miatt. Amikor elértünk egy újabb létszámbeli szintet, újraszerveztük az akkori igényeknek megfelelĘen. Tulajdonképpen az egész rendszer helyi sajátosságok, praktikumok és a jogszabályok korlátain belül sok kreativitást igénylĘ egyensúlyozással alakult ki. Ki kellett dolgoznunk a módszereket arra is, hogy az intézeti körülmények között felnĘtt sérülteket fel tudjuk készíteni a megszerezhetĘ munkák elvégzésére. Fontos volt, hogy ne a hiányzó képességeket nézzék, hanem a meglévĘeket próbálják hasznosítani.

46

Összefogás Rehabilitációs Nonprofit Közhasznú Kft. 2141 Csömör Ibolya utca 13-19. www.osszefogas-eea.hu Tel: 28-445-725 Fax: 28-445-723

A szövetkezet vidéki telephelyei úgy jöttek létre, hogy vagy a szülĘk, vagy az iskolák, vagy a helyi önkormányzat, vagy maga a sérült keresett meg minket azzal az igénnyel, hogy munkát biztosítsunk sérültek számára. A szövetkezet alapelveihez tartozik, hogy a sérültek maradjanak megszokott környezetükben, és ne egy helyre tömörítsék Ęket össze, ezért a helyi erĘket bevonva, helyben hoztuk létre a foglalkoztatást. Jelenleg 16 vidéki részlegünk mĦködik. Az Összefogás Ipari Szövetkezet 2006 februárjában alapította meg az Összefogás Rehabilitációs Közhasznú Társaságot. 2007-ben az Összefogás Ipari Szövetkezetnek 820 fĘ munkavállalója volt, ennek nagy részét vette át az Összefogás Rehabilitációs Kht. A nonprofit szervezetekre vonatkozó jogszabályok változása folytán 2007-ben vette fel a Kht. a Nonprofit Kft. társasági formát. Szervezetünk jelenleg 600 megváltozott munkaképességĦ munkavállalót foglalkoztat, összlétszámunk 662 fĘ. SokrétĦ tevékenységet folytatunk – figyelembe véve a dolgozók által elvégezhetĘ munkákat. Van gyertyaöntĘ mĦhelyünk, kerámia mĦhelyünk, varrodánk, szövödénk és kertészetünk, továbbá bérmunkában végzünk csomagolást, ragasztást, csipeszek és különbözĘ mĦanyag termékek összeszerelését.

47

GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Közhasznú Korlátolt FelelĘsségĦ Társaság Székhely: 2103 GödöllĘ, Páter Károly út 1. Telefon: +36/28 522-940; Fax: +30/28 430-531 E-mail: [email protected] Honlap: www.gak.hu

GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Közhasznú Korlátolt FelelĘsségĦ Társaság Székhely: 2103 GödöllĘ, Páter Károly út 1. Telefon: +36/28 522-940; Fax: +30/28 430-531 E-mail: [email protected] Honlap: www.gak.hu

Megváltozott munkaképességĦek foglalkoztatásának segítése GAK Nonprofit Közhasznú Kft. Társadalmi Diverzitás Program A GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft. a Szent István Egyetem többségi tulajdonában álló szervezet. SokrétĦ tevékenysége során kiemelt feladata az egyetem szellemi kapacitásainak gyakorlati hasznosítása, együttmĦködések kialakítása a helyi társadalom és gazdaság szereplĘivel. A GAK Nonprofit Közhasznú Kft. Társadalmi Diverzitás Programja a helyi munkaerĘ-piac, gazdaság és társadalom fejlesztésével foglalkozik a gödöllĘi térségben 2006 óta. Összeszokott csapatunk jelenleg a következĘ fĘ tevékenységeket végzi: •

• • • •

komplex képzési és munkaerĘ-piaci projektek lebonyolítása hátrányos helyzetĦ álláskeresĘk, közöttük megváltozott munkaképességĦ személyek számára; befogadó munkahelyi kultúra létrehozása helyi foglalkoztatóknál; a GödöllĘi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum menedzsmentfeladatainak ellátása; esélyegyenlĘségi szolgáltatások nyújtása foglalkoztatók számára: tréning, tanácsadás, esélyegyenlĘségi terv készítése; gyermekfelügyeleti szolgáltatások nyújtása, gyermekmegĘrzĘ játszóház mĦködtetése.

Megváltozott munkaképességĦ személyek foglalkoztatásának elĘsegítésére kidolgoztunk egy komplex szolgáltatási csomagot, amelyben a helyi nonprofit és civil szervezetekkel, valamint a munkaügyi központtal együttmĦködve a munkaadók számára nyújtunk egyedileg kidolgozott szolgáltatásokat. Tapasztalataink alapján megváltozott munkaképességĦ személyek sikeres foglalkoztatásának feltétele egy körültekintĘen megtervezett, felvételi-beillesztési folyamat lebonyolítása. E folyamat megtervezésében és végig követésében kínálunk szakmai segítséget foglalkoztató partnereinknek. Szolgáltatásaink a következĘ elemekbĘl épülnek fel: • • • • • • •

Információátadás, konzultáció Látogatás, személyes tapasztalatszerzés megváltozott munkaképességĦ személyeket sikeresen foglalkoztató cégeknél Munkakörök meghatározása MegfelelĘ megváltozott munkaképességĦ személy felkészítése és kiválasztása Foglalkoztató szervezet felkészítése Megváltozott munkaképességĦ személy munkába állítása Esetgazda szolgáltatás

A szolgáltatási csomagról részletesen a következĘ fejezetben adunk ismertetést. Amennyiben felkeltettük érdeklĘdését, keressen bennünket az alábbi elérhetĘségeken: GAK Nonprofit Közhasznú Kft. Társadalmi Diverzitás Program

[email protected] +36/30 349-0299

48

49

14. Szolgáltatási csomag foglalkoztatók részére Megváltozott munkaképességĦ munkavállalók sikeres foglalkoztatásának záloga egy komplex adaptációs folyamat megvalósítása, amely során megtörténik a leendĘ munkavállaló és a foglalkoztató szervezet egyénre szabott felkészítése. Ez a folyamat energia-befektetést igényel, azonban hosszú távon számos elĘnyt biztosít mind a dolgozók, mind a munkaadó szervezet számára. A GAK Nonprofit Közhasznú Kft. Társadalmi Diverzitás Program koordinációjában a kiadványban szereplĘ nonprofit szervezetek különbözĘ szolgáltatásokat kínálnak a munkaadóknak, amelynek elemeibĘl a szervezet sajátosságaira és igényeire szabva valósítható meg a megváltozott munkaképességĦ munkavállalók kiválasztása és beillesztése. A felkészítés és munkába állítás folyamata a következĘ lehetséges elemekbĘl épül fel: MegfelelĘ megváltozott munkaképességĦ személyek kiválasztása • megváltozott munkaképességĦ személy alkalmassági vizsgálata, képességprofil készítése; •

alkalmas jelöltek ajánlása a foglalkoztató számára.

Forrásteremtés • hozzáférhetĘ források ismertetése; •

Foglalkoztató szervezet felkészítése • egyéni konzultáció: a szervezet igényeinek, szükségleteinek feltérképezése; • •

megváltozott munkaképességĦ munkavállalók által betöltendĘ munkaköri lehetĘségek feltárása; közvetlen munkatársak és közvetlen vezetĘ felkészítése a befogadásra;

Információátadás mini-workshop vagy egyéni coaching keretében • jogszabályi háttér, kedvezmények, kötelezettségek, lehetĘségek ismertetése; •

a megváltozott munkaképességĦ személyek által betölthetĘ munkakörök ismertetése;

•

megváltozott munkaképességĦ személy foglalkoztatása esetén igénybe vehetĘ támogatások rendszere;

•

jó gyakorlatok, pozitív példák, referenciák ismertetése;

Benchmarking, tapasztalatszerzés • személyes látogatás más cégeknél, akik sikeresen foglalkoztatnak megváltozott munkaképességĦ munkavállalókat; •

közvetlen információ szerzése a foglalkoztatás tapasztalatairól, az elĘnyökrĘl és a nehézségekrĘl.

Amennyiben felkeltette érdeklĘdését a szolgáltatási csomag, kérje ingyenes konzultációnkat!

igény szerint közremĦködés pályázatírásban.

Megváltozott munkaképességĦ személy munkába állítása • specifikus felkészítés az adott munkakörre; •

munkavállaló közvetlen környezetbe való beillesztési folyamatának támogatása;

•

pályázati adminisztrációs tanácsadás;

•

munkavállaló utókövetése.

50

GAK Nonprofit Közhasznú Kft. Társadalmi Diverzitás Program [email protected] +36/30 349-0299

51

15. Vonatkozó jogszabályok gyĦjteménye 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elĘsegítésérĘl és a munkanélküliek ellátásáról 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elĘsegítĘ támogatásokról, valamint a MunkaerĘ-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlĘ bánásmódról és az esélyegyenlĘség elĘmozdításáról 176/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességĦ munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenĘrzésének szabályairól 177/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességĦ munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet a komplex rehabilitációról 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 2005. évi CLXXX. törvény a foglalkoztatás bĘvítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekrĘl 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdĘ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követĘen munkát keresĘk foglalkoztatásának elĘsegítésérĘl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról

132/2009. (VI. 19.) Korm. Rendelet a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. 1. 2 konstrukció: „Decentralizált programok a hátrányos helyzetĦek foglalkoztatásáért, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1. 1. 1. konstrukció: „Megváltozott munkaképességĦ emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” keretében nyújtható támogatásokról. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 112/2006.(V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezésérĘl és a szociális foglalkoztatás támogatásáról 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mĦködésük feltételeirĘl 3/2006. (V.17.) ICsSzEM rendelet a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeirĘl, személyi és tárgyi feltételeirĘl és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mĦködésük feltételeirĘl szóló 1/200. (I.7.) SzCsM. rendelet módosításáról. 279/2009. (XII. 9.) Korm. Rendelet egyes szociális tárgyú kormányrendeleteknek a szociális foglalkoztatás és a jelzĘrendszeres házi segítségnyújtás állami támogatásának átalakításával, valamint az egyházi kiegészítĘ támogatás megtérítésével összefüggĘ módosításáról

A jogszabályok mindenkori hatályos állapotukban megtalálhatóak a www.magyarorszag.hu oldalon.

1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésrĘl 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élĘ személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív JegyzĘkönyv kihirdetésérĘl 14/2005. (IX.2.) FMM rendelet a rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályairól 15/2005 (IX.2.) FMM rendelet a megváltozott munkaképességĦ személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól. 387/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól

52

53

16. További hasznos információk, elérhetĘségek

Hasznos kiadványok és elérhetĘségük

Budapest FĘváros Kormányhivatal Munkaügyi Központja GödöllĘi Kirendeltsége 2100 GödöllĘ Szilhát utca 53. e-mail: [email protected]

A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása WHO 2001. www.orszi.hu/iranyelvek/FNO.pdf

Megváltozott munkaképességĦekkel foglalkozó további szervezetek és elérhetĘségük Motiváció Alapítvány (fogyatékkal élĘk segítése, munkába helyezése) www.motivacio.hu Napra Forgó Nonprofit Kft. (megváltozott munkaképességĦek segítése, munkába helyezése) www.napra-forgo.hu Salva Vita Alapítvány (értelmi sérültek segítése, munkába helyezése) www.salvavita.hu Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (jelnyelvi tolmácsszolgálat) www.sinosz.hu

Zalabai Péterné – Vízvárdi András: Az élĘ munkahely – Foglalkozási rehabilitációról munkaadóknak Motiváció Alapítvány 2008 http://www.motivacio.hu/sites/default/files/Elo_munkahely_01_kotet.pdf http://www.motivacio.hu/sites/default/files/Elo_munkahely_02_kotet.pdf Koltai Luca (szerk.) Eszköztár befogadó munkahelyeknek Budapest Esély Nonprofit Kft. 2008. http://www.pestesely.hu/doc/eszkoztar_web.pdf Tóth Annamária – Koltai Luca A munkahelyi patrónus rendszer Budapest Esély Nonprofit Kft. 2008. http://www.pestesely.hu/doc/patronus_web.pdf Juhász Ferenc (szerk.) Irányelvek a funkcióképesség, a fogyatékosság és megváltozott munkaképesség véleményezéséhez Medicina Kiadó 2004.

Soteria Alapítvány (komplex munkaerĘ-piaci szolgáltatás pszichés problémákkal élĘknek) www.soteria.hu Szempont Alapítvány (látássérült személyek foglalkozási rehabilitációja) www.szempontalapitvany.hu

Pozitív példák, munkaadói jó gyakorlatok bemutatása www.keruljkozelebb.hu 54

55

17. Fogalomtár Akkreditált foglalkoztató A 176/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet szerinti akkreditációs követelményeknek megfelelĘ, akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezĘ munkáltató. A tanúsítvány igazolja, hogy a foglalkoztató rendelkezik azokkal az akkreditációs követelményrendszerben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják az egészségkárosodással élĘ és fogyatékos személyek egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelĘ munkahelyi környezetben megvalósuló foglalkoztatást, és tevékenységével elĘsegíti a munkavállalók képességeivel elérhetĘ legmagasabb szintĦ foglalkoztatás megvalósítását. Egészségkárosodás Minden olyan betegség, amely egészségügyi eszközökkel gyógyítható, szinten tartható, javítható. Rövidebb-hosszabb ideig tartó állapot, mely rendszeres egészségügyi beavatkozást igényel. Ebbe a kategóriába tartozik minden olyan betegség, amely nem fogyatékosság. Egészségkárosodott személy Minden olyan személy, aki rövidebb-hosszabb ideig tartó módon pszichés, fiziológiai, fizikai funkcióinak rendellenességében szenved (pszichiátriai, ízületi, csont, izomrendszeri, testi struktúrák megváltozása, szív-érrendszeri, immun – légzĘ– emésztĘ – anyagcsere – endokrin – húgyivarszervi – bĘr) emiatt állandó, vagy idĘszakos orvosi ellátásban részesül, állapota javítható, szinten tartható. Fogyatékosság A fogyatékosság visszafordíthatatlan, tartós állapot, mely egészségügyi eszközökkel nem gyógyítható, de szinten tartható, javítható. A fogyatékossággal együtt járhatnak különbözĘ betegségek, pl.: cukorbetegség, belszervi problémák, stb. Ezek lehetnek a fogyatékosság miatt kialakult egészségkárosodások, vagy a betegség megléte okozhatja a késĘbbi fogyatékosságot (pl.: cukorbetegség – vakság, magas vérnyomás – bénulás, stb.). A fogyatékosság egészségügyi szempontú meghatározás.

56

Fogyatékos személy Az a személy, akinek végleges, az egész életére kiható testi, értelmi, érzékszervi (különösen látás-, hallás-, mozgásszervi) károsodása, korlátozottsága van, amely tartós hátrányt jelent számára a társadalomban való aktív részvétele gyakorlásában, hátrányai kompenzációjához külsĘ segítségre van szüksége (segítĘ személy, segédeszköz, speciálisan kialakított környezet). A fogyatékos személy testi funkcióiban és struktúrájában károsodás, eltérés, veszteség, hiány áll fenn, ezáltal tevékenységében akadályozottá, részvételben korlátozottá vált. A fogyatékosság szociális modellje A fogyatékosság szociális modellje szerint a fogyatékosság nem személyes probléma, hanem emberjogi kérdés, kezelése társadalmi összefogást igényel, mely kollektív felelĘsségünk. MegfelelĘ környezeti módosításokra van szükség annak érdekében, hogy a fogyatékos emberek is részt vehessenek a társadalmi élet minden területén. Integrált foglalkoztatás Integrált foglalkoztatásról beszélünk, ha a megváltozott munkaképességĦ munkavállaló egészségkárosodása illetve fogyatékossága jellegétĘl és mértékétĘl függetlenül olyan munkahelyen dolgozik, ahol munkatársai döntĘ többsége nem megváltozott munkaképességĦ. A megváltozott munkaképességĦ munkavállaló azonos munkáért azonos juttatásokra és bérre jogosult, mint a többi munkavállaló. Komplex rehabilitáció A komplex rehabilitáció az az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, foglalkoztatási és szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a megváltozott munkaképességĦ személy képességeinek fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint az önálló életvitelének elĘsegítése. Megváltozott munkaképességĦ személy A megváltozott munkaképességĦ személyek körébe tartoznak mindazok a fogyatékos és egészségkárosodott emberek, akiknek a hivatalosan megállapított össz-szervezeti egészségkárosodása (korábban munkavégzĘ képességének romlása) eléri, vagy meghaladja a 40%-ot. A megváltozott munkaképesség foglalkoztatási értelemben vett kategória.

57

Össz-szervezeti egészségkárosodás Az össz-szervezeti egészségkárosodás fogalma lényegében megfelel a régebben használt, általános munkaképesség-csökkenés fogalomnak. •

A 80%-ot elérĘ vagy az azt meghaladó össz-szervezeti egészségkárosodás megfelel a korábbi rendszerbeli 100%-os munkaképesség- csökkenésnek.

•

Az 50%-os vagy az ennél súlyosabb fokú össz-szervezeti egészségkárosodás a 67%-os vagy ezt meghaladó általános munkaképesség- csökkenésnek felel meg.

•

A közepes mértékĦ (számottevĘ), 25–49%-os össz-szervezeti egészségkárosodás lényegében megfelel a korábbi 30–50%-os általános munkaképesség-csökkenésnek.

Rehabilitáció Orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja az egészségkárosodást szenvedett, illetve a fogyatékos személy szakmai munkaképességének helyreállítása, képességeinek fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elĘsegítése. Védett foglalkoztatás Védett (vagy rehabilitációs célú) a foglalkoztatás, ha a megváltozott munkaképességĦ munkavállaló olyan munkahelyen vagy szociális foglalkoztatóban dolgozik, ahol mind a munkakörülmények, mind a munkafeltételek a fogyatékosságához/megváltozott munkaképességéhez igazodva kerültek kialakításra, munkatársainak jelentĘs része szintén fogyatékos/megváltozott munkaképességĦ munkavállaló és a munkáltató a foglalkoztatás megvalósításához állami támogatás (dotáció) igénybevételére jogosult.

Paktum

GÖDÖLLÕI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

Nyitott partnerségünkbe folyamatosan várjuk a csatlakozókat! www.godollopaktum.gak.hu [email protected]

Védett foglalkoztató A megváltozott munkaképességĦ munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló külön rendelet szabályai alapján kiadott kiemelt, illetĘleg feltételes tanúsítvánnyal rendelkezĘ munkáltató.

58

59

GÖDÖLLÔI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSII PAKTUM PAKT TUM Menedzsment szervezet: GAK Nonprofit Közha Közhasznú hasznú Kftt 2103 Gödöllô, Páter Károly y út.. 1. 1. +36/30 870-6306 6306

[email protected] m@gak k.h hu www.godollopaktum.gak.hu dollop pak ktu tum.ga ak. k.hu hu