MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY TARTALMÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK A Regionális Fejlesztési Operatív Program 2004. februárban megjelenő pályázati kiírásaihoz kapcsolódóan a turisztikai és elérhetőség-javítási intézkedések esetében jogosultsági követelmény megvalósíthatósági tanulmány készítése. Az alábbiakban a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésének segítése érdekében a tanulmány tartalmára, szerkezetére egy javaslat készült. A szerkezet következetes betartásától elképzelhető eltérés a szükséges információk megfelelően részletes bemutatása, ismertetése mellett. A megvalósíthatósági tanulmány megfelelő segítséget nyújt a támogatásra való pályázás esetén a pályázati adatlap kitöltéséhez. A megvalósíthatósági tanulmány bizonyos pontjai megfelelnek az üzleti terv tartalmi követelményének, konkrétan az üzleti terv részhalmaza a megvalósíthatósági tanulmánynak. Az intézkedések egyes komponenseihez beadott pályázatnak tartalmaznia kell a megadott megvalósíthatósági tanulmány-minta megfelelő fejezeteit az alább részletezett módon: Intézkedés megnevezése 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése”
komponensek/feltételek megnevezése
Megvalósíthatósági tanulmány szükséges fejezetei Nemzeti parkok és más védett természeti Összes, kivéve a pénzügyi területek turisztikai látogathatóságához fenntarthatóság fejezet szükséges fejlesztések ösztönzése, 500 gazdaságossági vizsgálat elemeit millió Ft értékű projektméret felett Nemzeti parkok és más védett természeti területek turisztikai látogathatóságához szükséges fejlesztések ösztönzése, 500 millió Ft értékű projektméret alatt
1. fejezet, 2.1, 2.3, 2.4, 2.5 (amennyiben releváns), 3., 4., 5., kivéve a gazdaságossági vizsgálat elemeit, 7., 8.
Jelentős idegenforgalmi potenciállal Összes, kivéve rendelkező világörökségi helyszínek és - 2.5 történelmi városközpontok fejlesztése, 500 - a pénzügyi fenntarthatóság millió Ft értékű projektméret felett fejezet gazdaságossági vizsgálat elemeit Jelentős idegenforgalmi potenciállal rendelkező világörökségi helyszínek és történelmi városközpontok fejlesztése, 500 millió Ft értékű projektméret alatt
1. fejezet, 2.1, 2.3, 2.4, (amennyiben releváns), 3., 4., 5., kivéve a gazdaságossági vizsgálat elemeit, 7., 8.
Kastélyok és várak turisztikai funkciókkal Összes, kivéve a pénzügyi való fejlesztése, 500 millió Ft értékű fenntarthatóság fejezet (5.) projektméret felett gazdaságossági vizsgálat elemeit Kastélyok és várak turisztikai funkciókkal 1. fejezet, 2.1, 2.3, 2.4, 2.5 1
1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása”
2.1 Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása
való fejlesztése, 500 millió Ft értékű (amennyiben releváns), 3., 4., 5., projektméret alatt kivéve a gazdaságossági vizsgálat elemeit, 7., 8. Múzeumok látogatóbarát fejlesztése Összes, kivéve: - 2.2 - a pénzügyi fenntarthatóság fejezet (5.) gazdaságossági vizsgálat elemeit Aktív turizmushoz kapcsolódó 1.1, 1.2, 2.1, 2.3, 3., a pénzügyi infrastrukturális fejlesztés fenntarthatóság fejezetből (5.): előzetes mérlegek és a meglévő és szükséges pénzforrások, 7. Szálláshelyek fejlesztése, 500 millió Ft Összes, kivéve 2.5 értékű projektméret felett Szálláshelyek fejlesztése, 500 millió Ft értékű projektméret alatt Vonzerőhöz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 4 és 5 számjegyű utak építése és fejlesztése, ipari területek és turisztikai vonzerők jobb megközelítését szolgáló utak építése és fejlesztése, építési engedélyhez kötött tevékenység végzése esetében
Összes, kivéve 2.2, 2,5, 6. Összes, kivéve 2.2, 2.5, 6., 1.1, 1.2, 3., 4., a pénzügyi fenntarthatóság fejezetből (5.) az előzetes mérlegek, valamint a meglévő és szükséges pénzforrások, 6., 7.
A megvalósíthatósági tanulmány definíciója, készítésének célja A megvalósíthatósági tanulmány a közpénzekből végrehajtott beruházásokra vonatkozó megbízható és gyors döntés eszköze. Megvalósíthatósági tanulmányt a projekt-ciklus első fázisában, az ötlet kidolgozásakor kell készíteni. A megvalósíthatósági tanulmány készítésének célja: •
egyrészt az ötletgazda számára segítséget nyújt abban, hogy megvalósítható-e a projektje, érdemes-e belekezdenie, és ha igen, mik a rendelkezésre álló lehetőségek,
•
másrészt megalapozza a közpénzek felhasználására hozott döntéseket.
A megvalósítási tanulmány azonban nem elemzi a projektet olyan mélységben, mint a tervezési szakasz (például nem tartalmaz építési engedélyeket).
A megvalósíthatósági tanulmány javasolt szerkezete 1. Előkészítő elemzések 1.1.Általános ismertetés Az általános bevezető tartalmazza a projekt nevét, az ötletgazda adatait (név, cím, elérhetőség, kontaktszemély). Röviden bemutatja a projekt szükségességét, célját, a megvalósulás helyét, tervezett idejét, a fejlesztés költségigényét, a finanszírozás formáját.
2
1.2.A terület elhelyezkedésének értékelése Szükséges a fejlesztési terület, település és környékének bemutatása, így többek között az megközelíthetőség elemzése. 1.3.Kereslet és kínálat elemzése - helyzetfelmérés Minden beruházás célja valamilyen eredmény elérése. Az elérés feltételeinek reális, objektív felmérése érdekében a beruházás környezetének gondos vizsgálata szükséges: •
Célcsoport meghatározása: − a tervezett, illetve jelenlegi célcsoport(ok) jellemzői (demográfia, fogyasztói sajátosságok, stb.) − motivációelemzés (nekik miért érdekes a vonzerő?) − attrakcióhasználat jellemzői (pl. szezonalitás, tartózkodási idő, végzett tevékenységek) − célcsoport(ok) elérésének eszközei és csatornái
•
ismertetni kell a jelenlegi helyzetet és a fejlődési kilátásokat a projekttel közvetlenül létrejövő javak és/vagy szolgáltatások iránti kereslet vonatkozásában - meglévő és becsülhető kereslet összetétele és mérete; (itt kerül bemutatásra az adott fejlesztésre vagy kialakításra kerülő szolgáltatás, vonzerő, program iránti jelenlegi, valamint a fejlesztés nyomán várhatóan bővülő piaci igények részletes ismertetése)
•
a jelenlegi, a beruházás hiányában érvényes, illetve annak megvalósulása után várható kínálat ismertetése (pl. a környéken a látogatható vonzerők, turisztikai célú programok szolgáltatások és a várható változások számbavétele).
•
a versenytársak megítélése, a fejlesztendő vonzerőnek a versenytársakhoz viszonyított helyzete. Nemcsak a nyújtott szolgáltatás típusát tekintve szükséges az elemzés elkészítése, hanem javasolt kitérni az azonos szükségletet kielégítő más szolgáltatásokra is.
A fentiek alapján felállítható a kereslet-kínálat mérleg, amely a tervezett fejlesztés megvalósítását, illetve elmaradását feltételezve adja meg a jelenlegi és jövőbeli igények kielégítésének mértékét. 2. Üzemeltetés, működtetés Közcélú beruházások esetében nyilvánvaló, hogy a legnagyobb probléma nem a megvalósítás, hanem a hatékony üzemeltetés. Ezért a megvalósíthatósági tanulmánynak különösen nagy figyelmet kell fordítania erre a kérdésre. A hatékony üzemeltetés lehetőségeinek felmérésére az alábbi szempontok részletes, reális és objektív vizsgálata szükséges: 2.1.Szolgáltatási és működési terv A terv a különböző szolgáltatások nyújtásának folyamat-leírása, működési feltételek biztosításának bemutatását tartalmazza (infrastrukturális háttér, lehetséges szállítók köre, költségek várható alakulása). Javasolt tartalom: •
a fejlesztés helyszíne (telephely, épület)
•
fejlesztési tevékenység és a szolgáltatás (pl. vonzerő) működésének rövid leírása
3
•
a működés személyi feltételei: alkalmazottak, vezetők szakmai tapasztalata
•
szükséges és lehetséges alvállalkozók, beszállítók, bérlők
2.2.Alternatíva-elemzés Minden megvalósíthatósági tanulmánynak tartalmaznia kell a projekt alternatív megoldási lehetőségeit. Ennek elsődleges célja a lehető legjobb megvalósítás kiválasztása, az állami forrásokból történő kifizetések optimalizálása mellett. Megvalósíthatósági tanulmányról lévén szó, csak a munka fő tervezési változatait, az egymástól jelentősen eltérő méreteket, eljárásokat, üzemeltetési elképzeléseket kell feltüntetni. A változatokat az eltérések részletezésével kell bemutatni. Az alternatívák bemutatása és értékelése kapcsán SWOT elemzést ajánlott végezni, mely megjelenési formája a következő. Belső tényezők Erősségek
Külső tényezők Gyengeségek
Lehetőségek
Veszélyek
2.3.Szervezeti terv A következő információk bemutatására javasolt kitérni: •
a pályázó szervezet tulajdonformája, a szervezet mérete, tőkeereje
•
a vezetők hatásköre
•
menedzsment-képességek és -kapacitások bemutatása
•
munka- és felelősség-megosztás főbb jellemzői a szervezeten belül (Szervezeti és működési szabályzat alapján)
•
a projekt megvalósításába és eredményének üzemeltetésébe bevont partnerek felsorolása, a lehetséges együttműködési formák ismertetése, az egyes partnerek szerepe és feladatai
2.4.Marketing terv A termék vagy szolgáltatás forgalmazására, árképzésre, kommunikációra, jövedelmezőségre vonatkozó információk ismertetése: •
becsült forgalom, látogatók számának előrejelzése, a szezonalitás figyelembe vételével
•
árképzés, a szolgáltatás tervezett árai a versenytársak és a célpiac figyelembe vételével
•
kommunikáció, a kommunikációs eszközök (reklám, PR, propaganda) bemutatása
2.5.Bemutatási, kiállítási akcióterv ( A „Turisztikai vonzerők fejlesztése” intézkedés 1., 3. (250 - 500 millió Ft értékű projektméret között) és 4. komponenséhez kapcsolódóan (250 millió Ft értékű projektméret felett) - ha a projekt-tevékenységek között szerepel időszakos vagy állandó kiállítás megszervezése, fenntartása – javasolt akcióterv készítése az alábbi tartalommal:
4
•
téma/történet pontos leírása
•
téma/történet bemutatásának céljai
•
a bemutatás lehetséges módszereinek és eszközeinek azonosítása
•
módszerek és eszközök elemzése és a megfelelők kiválasztása
3. Műszaki megvalósítás A támogatásra javasolt projekt és megvalósításának rövid, a folyamatok megfelelő részletezettségű műszaki leírása. Ez egy olyan projektterv, mely bemutatja, hogy milyen lépéseken keresztül, milyen feltételek mellett valósítható meg a fejlesztés. Az egyes tevékenységeket az azok közötti időbeli és logikai kapcsolatban kell ábrázolni, ennek jó eszköze például a GANTT-diagram1. (Hasonló módszertani megközelítést javasolt alkalmazni, mint a pályázati kiírások formanyomtatványainak 5.4.2-es pontjában). A tevékenységek mellett fel kell tüntetni a szükséges erőforrásokat és az elvárt eredményeket. 4. Környezeti hatások A fejezetben a fejlesztés megvalósításával és működtetésével kapcsolatos hatásoknak és a tervezett ellensúlyozó intézkedéseknek az ismertetése javasolt. A hatásvizsgálatnak a következő szempontok vizsgálatára javasolt kitérnie: •
a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre is),
•
a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre való hatásainak, továbbá
•
az előbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben - várható változások vizsgálatára.
E fejezet megírása bizonyos esetekben (lásd összefoglaló tábla) akkor is szükséges, ha a rendelet hatástanulmány-készítési kötelezettséget nem ír elő a projektben leírt tevékenységre vonatkozóan. Ha a tevékenység alapján a környezeti hatásvizsgálatot elvégzése a 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet szerint kötelező, akkor jelen pontban a hatásvizsgálat eredményeinek összefoglalása javasolt. 5. Pénzügyi fenntarthatóság Már a megvalósíthatósági tanulmány készítésekor gondos pénzügyi elemzést kell végezni a projekt megvalósítási és az üzemeltetési szakaszára egyaránt. Különösen fontos ez utóbbi vizsgálata annak bemutatására, hogy a későbbi üzemeltetés során milyen feltételek mellett
1
A Gantt diagram a projekttervezés során alkalmazott eszköz, mely a folyamatok egymáshoz való kapcsolódását és időbeli elrendezését mutatja. A Gantt-diagram a projektek ütemezése, az időtartamok szemléletessé tétele, a határidők betartásának ellenőrzése, az időbeli előrehaladás nyomonkövetése szempontjából előnyös. A diagram vízszintes tengelye egy megfelelő léptékű időskála. A grafikon előállításához a skála bal szélén felsoroljuk a projekt során elvégzendő tevékenységeket, azaz a tevékenységstruktúra valamennyi elemét. Ezután az időtartamok és a tevékenységek közti kapcsolat alapján ábrázoljuk mindegyiket egy vízszintes vonallal úgy, hogy a vonal kezdete az időskálán a tervezett kezdési időpontja, a vonal hossza pedig megfelel a tevékenység időtartamának.
5
lehet biztosítani a szükséges erőforrásokat. A bevételeknek legalább a kiadásokat fedezniük kell, ennek megoldhatatlansága esetén meg kell találni a megfelelő finanszírozási forrásokat. A pénzügyi elemzés három fő részre tagozódik: •
a beruházás nélküli pénzügyi helyzet becslése,
•
a beruházással kialakuló pénzügyi helyzet becslése,
•
a beruházás pénzügyi eredményeinek és a finanszírozási tervnek az összefoglaló értékelése.
A pénzügyi elemzéshez az alábbi kimutatások elkészítése javasolt (útmutató lásd az 1. számú mellékletben): •
pénzügyi előrejelzéssel kapcsolatos megjegyzések és feltételezések
•
pénzforgalmi becslések (cash-flow terv negyedévenkénti bontásban)
•
előzetes mérlegek, előirányzott eredmény kimutatása
•
meglévő és szükséges pénzforrások
•
gazdaságossági vizsgálatok: nettó jelenérték-számítás, hozadék-elemzés, diszkontálás, belső megtérülési ráta számítása
6. Gazdasági és társadalmi haszon elemzése A gazdasági–társadalmi elemzés célja annak a megállapítása, hogy a beruházás mennyire hasznos a közösség számára. A gazdasági elemzés felépítése hasonló a pénzügyihez, de figyelembe kell venni a pénzügyi költségekből és bevételekből származó esetleges gazdasági és társadalmi költségeket és hasznokat, azaz a külső vagy közvetett költségeket és hasznot is. Lényegében a gazdasági-társadalmi elemzés költség és haszon fogalma tágabb értelmű, mint a pénzügyi elemzésben szereplő, közvetlenül a projekthez kapcsolódó bevételek és kiadások. Társadalmi költség és haszon számos esetben merül fel, de a projekt készítőjének mérhető módon kell bemutatnia ezeket, például: •
létrehozott munkahelyek hatásai,
•
a projekt által támasztott helyi kereslet növekedésére való hatás,
•
pozitív és negatív externáliák hatása (külső gazdasági hatás),
•
nem közvetlenül pénzügyi jellegű, hanem egyéb, pl. környezetvédelmi, társadalmi hatások.
A társadalmi hasznok és költségek figyelembevétele nagymértékben befolyásolja a projektek megítélését. Számbavételük nélkül torzító pénzügyi adatok alakulhat ki. Például, ha olyan nagy értékű termékek és szolgáltatások árát, mint például a víz vagy az oktatás nem veszik figyelembe, vagy igen alacsonyan határozzák meg. Ilyen esetekben a fogyasztóknak nyújtott juttatásokat és előnyöket a gazdasági elemzés keretében alkalmazott korrigált árak alkalmazásával lehet feltárni.
6
7. Adminisztratív és eljárási kötelezettségek (egyéb dokumentumok) Ebben a fejezetben részletesen meg kell határozni azokat a technikai, adminisztratív és eljárási kötelezettségeket, amelyek beszerzése és megléte a projekt megvalósítása során felmerülnek (például beszerzendő engedélyek stb.). 8. Kockázatok elemzése A kockázatelemzés célja azon kedvezőtlen események meghatározása, amelyek a beruházás megvalósíthatósági feltételeit befolyásolhatják (megvalósítás és üzemeltetés). A cél annak vizsgálata, hogy a projektben rejlő kockázatok milyen mértékben tudják esetlegesen befolyásolni a beruházás gazdasági és pénzügyi eredményeit. A projekt bizonytalansági tényezői (különösen a helyzet „romlása” a várható helyzethez viszonyítva) széles kört alkotnak, ilyen kockázatai tényezők lehetnek pl.: megvalósítási idő, környezeti hatások, a kereslet változása, technológiai fejlődés, partnerkapcsolatok, szervezet működésével kapcsolatos elemzések megállapításaival - üzemeltetési modell, költségek, jogi környezet stb. Ha a megvalósíthatósági tanulmány szerint a projektnél nem merülnek fel bizonytalansági tényezők, akkor ezt meg kell indokolni. A felmerülő kockázatokat az alábbi szempontok alapján javasolt elemezni: A bekövetkezés valószínűsége kicsi
nagy
közepes
Hatása a projekt céljaira kicsi
•
•
közepes nagy
• •
• •
• • • •
A kockázati tényező feltárását követően ki kell térni az egyes elemek bekövetkezésének elkerülésére, elemzésére is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy a kockázatot csökkenteni lehessen.
7
1. számú melléklet Pénzügyi költség-haszon elemzés A pénzügyi költség-haszon elemzés fő alapelvei: σ hozadék-elemzés (egy meglévő szituáció és egy nem létező szituáció közötti különbség); σ piaci árak használata; σ diszkontálás, a különböző időpontokban történő pénzforgalom összehasonlíthatóság érdekében; σ a nettó jelenérték (NPV), a belső megtérülési ráta (IRR) és a haszon-költség arány (BCR) számítása. A pénzügyi költség-haszon elemzés kiindulópontja a pénzforgalmi alapú cash flow kimutatás készítése. Az ilyen típusú elemzéshez készített cash flow készítés során kizárólag a projekt megvalósítási időszakára vonatkozó pénzbevételeket és pénzkiadásokat kell figyelembe venni. A projekt-tevékenységekhez kapcsolódó, azaz a projekt megvalósítási időszakára vonatkozó pénzbevételek és pénzkiadások alapján elkészített pénzforgalmi táblázatok alkalmasak a jövedelmezőségi elemzésekhez is. Készítésük során csak a nem-pénzügyi műveletekhez kapcsolódó pénzforgalmat (beruházások, rendszeres jellegű költségek, bevételek) szabad figyelembe venni. Az adók szabadon választhatóan figyelmen kívül hagyhatók (adózás előtti jövedelmezőség), vagy figyelembe vehetők (adózás utáni jövedelmezőség). A cash flow kimutatás nem tartalmazza az értékcsökkenést (az értékcsökkenés, bár költség, nem jár pénzforgalommal). A projekt jövedelmezősége szempontjából vizsgálni szükséges a tőke alternatív hasznosításának lehetőségét, illetve igénybevételének költségét, ez a hozadékelemzés.
Vizsgálni kell, hogy a projekt által termelt hozam meghaladja-e a banki betétek kamatlábát. Ha a projekt kevésbé jövedelmező, érdemesebb egy kamatozó betétszámlát nyitnia. A vállalkozónak kölcsönt kell felvennie a projekt beindításához. Ebben az esetben a projektnek elégséges hozamot kell biztosítania, hogy fedezni lehessen abból az adósságszolgálati kötelezettségeket. Más szavakkal: a projekt hozamának magasabbnak kell lennie a banki hitelek kamatlábánál.
A diszkontálás vagy leszámítolás az a módszer, amellyel egy jövőbeni pénzösszeg jelenlegi értékét határozzuk meg. Segítségével a különböző időpontokban történő pénzmozgások is jól összehasonlíthatók, lényegében a jövőbeni pénzmozgások értékét határozza meg a jelenre vonatkoztatva. A diszkontált cash flow elemzésekben a 0. évet használják viszonyítási alapként: a későbbi években történő pénzmozgást módosítani kell a jelenérték kiszámításával. A jelenérték számításánál a diszkontráta (i) és az idő (t - év) fontos szerepet játszik. Segítségükkel határozható meg az ún. diszkontfaktor: 1/(1+i)t Valamely jövőbeni pénzmozgás jelenértékét úgy számíthatjuk ki, ha a jövőbeni értéket megszorozzuk a vonatkozó diszkont-faktorral. Az i értéke általában a projekt tőkeköltsége, illetve az elvárt hozam. A projekt tőkeköltsége a finanszírozástól függ, a tőke összetétel arányában meghatározott súlyozott átlag.
8
A projektek jövedelmezőségének meghatározásához és értékeléséhez a pénzügyi költség-haszon elemzés az alábbi döntési támpontokat adhatja: σ a nettó jelenértéknek (NPV) pozitívnak kell lennie; σ a haszon-költség aránynak (BCR) 1-nél nagyobbnak kell lennie; σ a belső megtérülési rátának (IRR) nagyobbnak kell lennie a kamatlábnál. A fenti három feltétel lényegében azonos, és mind azt jelzi, hogy a projekt megfelel annak az igénynek, hogy nagyobb jövedelmet biztosít, mint a hitelezési- vagy kölcsön-kamatláb (a tőke haszonáldozati költsége). A kamatláb tehát kulcsfontosságú szerepet játszik, amelyet diszkontrátának vagy leszámítolási rátának neveznek az ilyen elemzéseknél. Valamennyi mutató számítása során a már bemutatott módon készített cash flow-ból kell kiindulni. A nettó jelenérték (NPV) számításával a projekt hasznos élettartama során felmerülő pénzmozgások összehasonlíthatók és összegezhetők. A nettó jelenérték (NPV) kiszámításának általános képlete az alábbi: T
XT Xt X1 X2 = + + + ... + X 0 t T (1 + i) (1 + i )2 (1 + i ) t = 0 (1 + i )
NPV = ∑
Ahol X az adott évre vonatkozó pénzáramlás - cash flow, i a diszkontráta, t az aktuális év. A nettó jelenérték egy adott kamatláb melletti diszkontált jövedelem. A belső megtérülési ráta (IRR) az a kamatláb, amely mellett a nettó jelenérték zéró lesz, más szavakkal az a kamatláb, amely mellett a projekt éppen nyereséges lenne. A belső megtérülési ráta (IRR) kiszámításához ugyanaz a képlet használható, mint a nettó jelenérték kiszámítása esetén, azzal a változtatással, hogy adott NPV nagyság (0) mellett a kamatlábat kell meghatározni: T
X t = 0, akkor i = IRR (1 + i )t t =0
ha NPV = ∑
9
