MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 2009

A Kazincbarcikai Ipari Park infrastrukturális fejlesztése - víz, szennyvíz, gázvezeték, út építése, közvilágítás kiépítése, közművek kiváltása - térségi munkahelyteremtés érdekében

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 2009.

1

Tartalom 1. Összefoglalás

4

1.1. Vezetői összefoglaló

4

1.2. Eredmények összefoglalása

5

2. A projektjavaslat kiindulási és alapadatai

7

2.1. Alapadatok

7

2.2. Célok

7

2.2.1. Regionális különbségek csökkentése

7

2.2.2. Vállalkozás ösztönzés

8

2.2.3. A gazdaságfejlesztés keretfeltételeinek javítása

9

2.2.3.1. A gazdaságfejlesztés keretfeltételeinek fejlesztéséhez tartozó indikátorok

9

2.2.3.2. Inkubátorház program

9

2.2.3.3. Irányított vállalkozásfejlesztés, bizonyos ágazatok kiemelt segítése

10

2.2.3.4. Iparfejlesztés

10

2.2.3.5. Az ipari park infrastruktúra fejlesztésének konkrét célja

11

2.3. Célcsoportok

11

2.3.1. Potenciális befektetők

11

2.3.2. Lehetséges finanszírozók, támogatók

12

2.3.3. Megyei szervezetek, érdekcsoportok az adott megyében 12 2.3.4. Potenciális versenytársak 12 2.3.5. Az egyes csoportok megismeréséhez szükséges intézkedések

12

2.3.6. Az egyes célcsoportokra irányuló lehetséges marketing/PR intézkedések

13

2.3.7. A beruházás kivitelezője, a kivitelező munkatársi közössége

14

3. Környezet

14

3.1. Földrajzi terület

14

3.2. Gazdasági, társadalmi jellemzők

15

3.2.1. A Kazincbarcikai kistérség foglalkoztatási helyzete

18

3.2.1.1. A nyilvántartott álláskeresők, regisztrált álláskeresők

19

3.3. Jogszabályi, szakpolitikai háttér

21

3.3.1. A Program témakörére vonatkozó legújabb EU-s irányelvek

21

4. A fejlesztés szükségszerűsége

23

4.1. A fejlesztendő tevékenység ismertetése

23

4.1.1. A projekt keretében megvalósuló infrastruktúra fejlesztés

24

4.1.2. Az ipari park tevékenysége

26

2

4.1.2.1. Ingatlanfejlesztés-hasznosítás

26

4.1.2.2. Befektetés-szervezés

26

4.1.2.3. Marketing tevékenység

27

4.1.2.4. „Működési” szolgáltatás nyújtás- szervezés

27

4.1.2.5. Logisztikai szolgáltatások

28

4.1.2.6. Közhasznú jellegű tevékenység

28

4.1.2.7. Vállalkozásfejlesztés

28

4.1.2.8. Innovációs tevékenység

29

4.1.2.9. Gazdaságszervezési tevékenység

29

4.2. A Kazincbarcikai Ipari Park SWOT analízise

29

5. A fejlesztendő tevékenység

31

5.1. A célok meghatározásának módszertana

31

5.2. Fejlesztési irányok

31

5.3. A fejlesztési irány indoklása, illeszkedése az operatív programok rendszerébe

32

5.4. A fejlesztési irány igazodása más fejlesztési programokhoz

33

5.4.1. A program hatása a kistérség vállalkozásaira

33

5.4.2. Foglalkoztatás bővülése a kistérségben

34

5.4.3. Fenntarthatóság

35

5.4.3.1. Pénzügyi szempontok

35

5.4.3.2. Szakmai szempontok

36

5.4.3.3. Szervezeti szempontok

37

5.4.3.4. Környezeti szempontok

37

5.5. A megvalósíthatatlan megoldások kizárása

37

6. A fejlesztés megvalósulásának módja

37

6.1. „0” megoldás

37

6.2. „A” megoldás

37

6.2.1. A fejlesztés elemei

37

6.2.1.1. Építési beruházás, eszközbeszerzés

38

6.2.2. A működtetés

40

6.2.2.1. Humán erőforrás

40

6.2.2. Költségek és bevételek

41

6.3. Működési kockázatok

41

7. A projekt szakmai és pénzügyi ütemezése

42

Mellékletek

3

1. Összefoglalás 1.1. Vezetői összefoglaló Kazincbarcika város a vegyipar egyik központja a BVK, majd a BORSOD-CHEM ipari bázisán fejlődött. A többi iparág és a szolgáltató ágazat szórtan, a város belterületén, a mai követelményeknek nem megfelelő feltételek között alakult ki és működik jelenleg is. A város képviselő-testülete elhatározta, hogy a kis- és közepes vállalkozások részére a város ÉSZAKI részén, a jó közlekedési kapcsolattal és infrastrukturális feltételrendszerrel rendelkező területen kialakítja a KAZINCBARCIKAI IPARI PARKOT, mint koncentrált iparfejlesztési területet. 2007 februárjában a Testület 83.6621 m2 ipari és gazdasági terület kijelölésével megkezdte az IPARI PARK fejlesztését. Elkészült az IPARI PARK megvalósíthatósági tanulmánya, mely alapján: a város belterületén lévő, a lakott területről kitelepítendő, a szolgáltató- és nagyüzemeknek beszállító KKV-k részére vonzó, kedvezményes betelepülési feltételekkel, inkubátorház, vállalkozói inkubátor telep, innovációs központ, képzési központ megvalósításával került kialakításra a KAZINCBARCIKAI IPARI PARK. Az új iparfejlesztési program a város és térsége gazdaságfejlesztésében, a foglalkoztatási feltételek javításában komoly lehetőséget biztosít. A Kazincbarcikai Ipari Park közlekedési feltételei kedvezőek, az Északi Ipari Zónát (törzsterület + tartalék zöldmezős terület) középen átszeli teljes hosszában a 26. sz. főút, amely Miskolc felől érkezik és Ózd felé megy tovább. Budapest távolsága 206 km, Miskolcig autópálya (M3, M30). Kazincbarcika – Miskolc 19,3 km, mely távolságon részben négysávos gyorsforgalmi út van, a fejlesztése jelenleg is folyik. A szlovák határ távolsága Bánréve határváros (26. sz. főút) 23,3 km, az ukrán határ távolsága Záhony-Csap határátkelő felé 169,2 km. A vasúti kapcsolat a 92. sz. Miskolc – Kazincbarcika – Ózd – Bánréve vasútvonal az Északi Ipari Zónát keletről határolja, a zöldmezős területekkel É-D-i irányban teljes hosszban érintkezik, iparvágány kiépítése lehetséges. Az ipari park törzsterületétől a vasútállomás 2 km-re helyezkedik el, a közúti kapcsolat jó, buszközlekedés van a város központ és az ipari park között. Az ipari park jelenleg lehatárolt törzsterületén és fejlesztési területén önkormányzati úthálózat található, jelenleg ennek fejlesztését tervezzük.

4

1.2. Eredmények összefoglalása Az ipari parkba betelepült új Kereskedelmi Bevásárló Központ, TESCO-GLOBAL Zrt. területén az alábbi szolgáltatások épültek ki. - Központi parkoló - Étkezés, étterem, büfé - Postai szolgáltatás - Banki szolgáltatás - Bevásárló központ - Benzinkút - Gépkocsi mosó Kazincbarcika és a térség szolgáltatóinak segítségével megoldott műszaki szolgáltatások: - Szennyvízelvezetés, kezelés ÉRV Zrt. - Kommunális hulladék gyűjtés, elhelyezés - Szelektív hulladék gyűjtés, elhelyezés - Veszélyes

hulladék

gyűjtés,

elhelyezés

(Észak-Magyarországi

Hulladékgazdálkodási Zrt.), - Logisztikai szolgáltatás, ÉRV, Prókai és Társa Kft. A Kazincbarcikai Ipari parkban lévő tervszerinti ingatlanokon közmű infrastruktúra kiépítését tervezzük. Ezek konkrétan a következők: - NA 250-as ivóvízvezeték építése 335 fm-en, NA 200 KGPVC gravitációs szennyvízvezeték építése 335 fm-en és átemelő, NA 200 tokos betoncsővel készült szennyvízvezeték korszerűsítése 600 fm-en, KPE 110 középnyomású gázvezeték építés majd csak meglévő fogyasztó esetén 600 fm-en, Feltáró út kiépítése 7 m szélességben csapadékvíz elvezetéssel 504 fm-en (3528 m2) + körforgalmi csomópont az Attila út csatlakozásnál (TESCO kereszteződés). Energia ellátás, közvilágítás kiépítése a feltáró utak mentén 600 fm hosszban szabadvezeték , közművek kiváltása, kiépítése 540 fm D 250 KPE ivóvíz, gázvezeték D 110 PE 275 fm, 300 fm földkábel 20 KW-os villamos energia, T-COM kábel. A fejlesztés hatására legalább 30 új és már működő vállalkozás betelepülésére számítunk. 2007. novemberében nyertük el az Ipari Park címet, amit olyan területen alakítottunk ki, ami alkalmas alternatív (vasúti) megközelítésre, illetve olyan területen fekszik, ami már eleve iparterületi besorolást kapott. Jelen fejlesztésünk az Ipari Park 5

fejlesztésének első üteme, aminek megvalósulásával lehetőség nyílik termelő vállalkozások fogadására, illetve azok kedvezményes letelepítésére. A beruházás teljes költségigénye 199.800.000 Ft, hektárra vetített fajlagos költsége 640 Ft/m2, ami átlagos mértékűnek tekinthető. A Kazincbarcikai Ipari park területén megvalósuló beruházás infrastruktúra fejlesztés, ami a tervszerinti ingatlanokon valósul meg. A projekt során a következő tevékenységeket végezzük el: I. Projekt előkészítő tevékenységek: (8.800.000 Ft - 4,5%) - szakértői konzultációk, építészeti felmérés. Költsége: nincs - közbeszerzési és jogi tanácsadás. 1.500.000.- Ft - megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. Költség nincs - engedélyezési terv. költsége: 11.404.300 Ft - kiviteli terv. Költsége: 4.800.000 Ft A tervezési többletköltséget pontosítani a kiviteli terv készítésre vonatkozó szerződés megléte esetén tudjuk pontosítani, azonban ezen ponton belül az elszámolható 4,5% mérték nem változhat. II. Beruházás: (182.000.000 Ft - 91%) - NA 250-as ivóvízvezeték építése 335 fm-en, NA 200 KGPVC gravitációs szennyvízvezeték építése 335 fm-en és átemelő, NA 200 tokos betoncsővel készült szennyvízvezeték korszerűsítése 600 fm-en, KPE 110 középnyomású gázvezeték építés majd csak meglévő fogyasztó esetén 600 fm-en, Feltáró út kiépítése 7 m szélességben csapadékvíz elvezetéssel 504 fm-en (3528 m2) + körforgalmi csomópont az Attila út csatlakozásnál (TESCO kereszteződés). Energia ellátás, közvilágítás kiépítése a feltáró utak mentén 600 fm hosszban szabadvezeték , közművek kiváltása, kiépítése 540 fm D 250 KPE ivóvíz, gázvezeték D 110 PE 275 fm, 300 fm földkábel 20 KW-os villamos energia, T-COM kábel. III. Megvalósításhoz és fenntartáshoz kapcsolódó szolgáltatások: 7.000.000 Ft ( 3,5%) - Közbeszerzési eljárás költségei (szakértői díj,hirdetés, ajánlati felhívás költség)1.500.000 Ft. - Műszaki ellenőrzés költsége: 3.000.000 Ft - Nyilvánosság és tájékoztatás. Költsége: 2.000.000 Ft - Könyvvizsgálat, projektzárás. Költsége: 500.000 Ft

6

IV. Projekt menedzsment költsége: 2.000.000 Ft (1%) A beruházás során eszközbeszerzést nem tervezünk. 2. A projektjavaslat kiindulási és alapadatai 2.1. Alapadatok A projekt címe

A Kazincbarcikai Ipari Park infrastrukturális fejlesztése - víz, szennyvíz, gázvezeték, út építése, közvilágítás kiépítése, közművek kiváltása - térségi munkahelyteremtés érdekében

A projekt helyszíne

Kazincbarcikai Ipari Park – engedélyezési tervek szerint

A projekt megvalósítója

Kazincbarcika Város Önkormányzata

A projekt kezdete

2008. február 2.

A projekt befejezése

2010. július 1.

2.2. Célok 2.2.1. Regionális különbségek csökkentése A gazdasági indikátorok területi alakulását a jövedelmi viszonyok alakulása is követi. Ennek oka nem csupán az, hogy a dinamikus térségekben magasabb a keresők aránya, és kisebb a munkanélkülieké, hogy ott jobban megfizetett munkások dolgoznak. Még a területi különbségeket elvben kiegyenlítő – s mérete miatt sok esetben kritizált – közalkalmazotti szféra esetében is érdemi területi különbségek mutatkoznak a gazdagabb és szegényebb térségek, települések között, s hasonló mértékű különbségek mutatkoznak a nyugellátás esetében is. Az állam által ellenőrzött és meghatározott szférákban is jelentkezik – a piaci szféránál mérsékeltebb – nyugat-kelet lejtő. A jövedelmek alacsonyabb szintje ugyanakkor, nem párosul alacsonyabb megélhetési költségekkel. A leszakadó régiókban élő családok meghatározó vagyontárgyainak (föld, lakás, vagy ház) értéke töredéke a dinamikus térségekben lévőknek, ami korlátozza a területi mobilitási hajlandóságot a stagnáló, lemaradó területekről a felfutó, sikeresnek tekintett térségek irányába. Ebben a tekintetben célunk tehát, hogy Kazincbarcikai Ipari Park területén megvalósítandó

vállalkozói

inkubátorház

felépítésével,

illetve

a

benne

nyújtott

szolgáltatásokkal segítsük a kezdő, illetve a már működő kis- és közepes vállalkozásokat, és növeljük a vállalkozások által megtermelt hozzáadott értéket. 7

2.2.2. Vállalkozás ösztönzés A

Kazincbarcikai

Kistérségben

a

működő

ipari

vállalkozások

számának

és

termékszerkezetének fejlesztése elengedhetetlen feladat. Az ipari termelő tevékenységet végző vállalkozások nagyobb részt kisvállalkozás. A térség elsődleges célja a már működő kis- és középvállalkozások piaci pozíciójának, versenyképességének javítása. Továbbá meg kell találni a módját annak, hogyan lehet ösztönözni új vállalkozások létrejöttét a Kazincbarcikai Kistérségben. A térség önkormányzatainak minden eszközzel támogatniuk kell a helyi vállalkozások munkahelyteremtő, innovatív jellegű beruházásait, az ezekhez kapcsolódó helyi döntések, szükséges információkat és engedélyeket lehetőség szerint meggyorsítva a döntéshozatalt és az ügyintézést – ezzel is segítve a fejlesztéseket – kell a vállalkozások rendelkezésére bocsátani. A vállalkozói réteg sok esetben nem tudja megfelelőképpen érvényesíteni érdekeit, eljuttatni az információkat a döntés előkészítő és döntéshozói szintek felé. A térség vezetése pedig esetlegesen elesik olyan információk, ötletek, javaslatok, kritikák megismerésétől, melyek pozitív módon befolyásolják a térség működtetését és fejlesztését. Ehhez olyan szolgáltatásokat kell kialakítani, amelyek segítik az információ hatékonyabb áramlását, a pályázati és befektetési lehetőségek jobb megismerését, mind a vállalkozók, mind a gazdasági szervezetek számára. Általános célok

Konkrét célok -

A térség vezetése és a vállalkozások hatékony együttműködése, új gazdasági irányok kijelölése.

Vállalkozói

fórumok

rendszeres

megrendezése - Gyorsított ügyintézés a vállalkozások innovatív tevékenységéhez kapcsolódóan - Vállalkozásfejlesztési iroda létrehozása

2.2.3. A gazdaságfejlesztés keretfeltételeinek javítása A meglévő gazdasági keretfeltételek megteremtették a gazdaság fejlesztésének lehetőségét a térségben, ennek ellenére a működő tőke bevonása a térség területére továbbra is igen 8

nehézkesen halad. A térség önkormányzatainak további feladata, hogy a betelepedés lehetőségeit a keretfeltételek további fejlesztésével javítsák Általános célok

Konkrét célok - Csarnoképítés, inkubátorház program.

A további gazdaságfejlődésének teret

- A Kazincbarcikai Ipari Park menedzselése.

biztosító keretfeltételek színvonalának

- Térségmenedzselés, vállalkozások hatékony

fejlesztése, új vállalkozások, beruházók

támogatása.

betelepülésének elősegítése.

-

Szolgáltatások

fejlesztése,

térségi

informatikai fejlesztések. - Célzott gazdaságfejlesztés. 2.2.3.1. A gazdaságfejlesztés keretfeltételeinek fejlesztéséhez tartozó indikátorok - Fokozódó gazdasági bevételek mind a város, mind a gazdasági élet szereplői számára. - Az Ipari Park benépesülése. - Munkanélküliség csökkenése. Eredmény

- Beszállítói ipar megjelenése az ipari parkban.

indikátorok

- Számítógépes hálózat fejlődik, számítógépek száma növekszik. - Működő informatikai központok segítik a vállalkozók munkáját, tevékenységét.

2.2.3.2. Inkubátorház program Az ipari park további betelepüléséhez jelentősen hozzájárulhat, ha az általában elvárt infrastruktúra biztosítása mellett még egyéb vonzó tényezőket is fel tud mutatni. Ilyen vonzó tényező lehet a tőkeszegényebb kis- és középvállalkozói réteg számára, illetve a kezdő vállalkozók számára inkubátorház biztosítása, bizonyos ellenszolgáltatások fejében. Az inkubátor ház segítséget nyújt kezdő vállalkozások számára. Segítheti meglévő vállalkozások bővítését, jelentős vonzó tényezőt jelent befektetni szándékozók számára. Az inkubátor ház program egyrészt használható üzemterülettel, munkacsarnokkal, másrészt számos üzleti, adminisztratív és informatikai eszközzel segítheti a vállalkozások tevékenységét.

9

A vállalkozói igények alaposabb megismerését követően lehet célzottabbá, egyértelművé tenni a technológiai inkubáció szakmai elemeit. Várható, hogy első lépésekként a sok területen használható elemek kerülnek bevezetésre. Ilyenek a bármilyen szakterületet kiszolgáló marketing eszközök technikai, technológiai, szakértői támogatása, például kép- és hangstúdiók, portálfejlesztő rendszerek, felszerelten kiadható tervező szobák (műszaki,építészeti tervezés), arculattervezési technikák, kommunikációs eszközök, illetve a vállalati (vállalkozói) működést segítő korszerű eszközök, például gyorsnyomdák, vállalatirányítási szoftverek, menedzsment képzés, -tréning, nyelvtanulást, -gyakorlást segítő technikák, klubok. Jelenleg Székesfehérváron és Budaörsön folyik egy-egy ilyen fejlesztés előkészítése.

2.2.3.3. Irányított vállalkozásfejlesztés, bizonyos ágazatok kiemelt segítése Javasolt egy olyan beruházásösztönző stratégia kidolgozása a térség kiemelt iparfejlesztési területein, mely bizonyos iparágak munkahelyteremtő beruházásait fokozottan preferálja. Ez az irányított gazdaságfejlesztési politika a megfelelő gazdasági profil kialakításában is jelentős segítséget nyújthat a későbbiekben. A program szorosan kapcsolódik az Ipari Park programjában preferált befektetés ösztönzési politikához. A vállalkozások fejlesztése, vállalkozásbarát tevékenységek programcsomaghoz tartozó fő mutatók a következők - Dinamikusan fejlődő jelenlegi és új vállalkozások Eredmény

- Hatékony vállalkozásfejlesztés

indikátorok

- Helyi vállalkozások és az önkormányzatok kapcsolatának javulása - Közös pályázatok, finanszírozott projektek száma

2.2.3.4. Iparfejlesztés A kazincbarcikai kistérség számos hasonló helyzetű kistérséghez viszonyítva lépéselőnyben van az iparfejlesztés jövőbeni kilátásait tekintve. Egyes ágazatok már nemzetközileg elismert színvonalon képviseltetik magukat és cél ezek megtartása, korszerűsítése, termékstruktúra fejlesztése, a marketing stratégia hatékonyságának növelése. A meglévő tevékenységek számára forgóeszköz állomány, technológia és a humán erőforrás rendelkezésre áll.

10

Általános célok A térség jelenlegi iparának megőrzése mellett, új iparágak betelepítése a meglévő nyersanyagok helyi feldolgozására.

Konkrét célok - Ipari park betelepítése. - A termékek feldolgozottsági szintjének növelése. - Munkanélküliség csökkentése.

2.2.3.5. Az ipari park infrastruktúra fejlesztésének konkrét célja A fejlesztést követően az Ipari Park alkalmassá válik a következő célok megvalósítására: •

miután védett környezetet biztosít a kis és középvállalkozások számára, segíti beilleszkedésüket a helyi és regionális gazdaságba,

•

technikai és szakmai hátterével felkaroló szerepet tölt be,

•

javítja a kkv-k foglalkoztatási kapacitását,

•

információ átadó-közvetítő szerepet tölt be,

•

részt vesz a társadalmi-műszaki fejlődés elősegítésében,

•

kulcsszerepet játszik az innováció és kisvállalkozások kapcsolatában,

•

hídképző szerepet tölt be,

•

hozzájárul helyi és regionális gazdaságfejlesztéshez,

•

integráltan valósítja meg a vállalkozásfejlesztés, az innováció, a regionális fejlesztés, az európai uniós integráció és a munkaügy céljait,

•

magasabb minőségében: technológiai, technikai szolgáltatást nyújtó, piacszervező, forrásközvetítő, ötletgondozó, üzleti együttműködő, innováció ösztönző intézmény.

2.3. Célcsoportok 2.3.1. Potenciális befektetők A potenciális befektetők jelentik az ipari park marketingjének legfontosabb végső célcsoportját. A marketing akciók alapvető értelme és célja a befektetők érdeklődésének felkeltése, majd meggyőzése arról, hogy a számos lehetséges alternatíva közül az adott övezetet válasszák. Ehhez meg kell ismerni elvárásaikat, szükségleteiket, amelyekre az övezetnek, az övezetet menedzselő szervezetnek választ kell tudnia adni.

11

2.3.2. Lehetséges finanszírozók, támogatók Azok a szervezetek, szervek, amelyek jelentős szerepet játszanak a finanszírozási források biztosításában. Ide sorolhatók a Kormány, a Nemzeti Fejlesztési Tanács illetve a Gazdasági Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Központi Operatív Programok. Az illetékes Regionális Fejlesztési Tanács, és a Regionális Operatív Programok. 2.3.3. Megyei szervezetek, érdekcsoportok az adott megyében Ide sorolhatók a megyei (elsősorban gazdaságfejlesztési) szervezetek, amelyek közvetve vagy közvetlenül segíthetik az övezet fejlesztését, illetve negatív hozzáállásukkal kisebbnagyobb mértékben akadályozhatják azt. Ide sorolhatók a Megyei Fejlesztési Ügynökség (illetve a Fejlesztési Tanács munkaszerve), a Kereskedelmi és Iparkamara, az adott megye vállalkozói központja, a többi kamarák, a VOSZ megyei szervezete és az illetékes Megyei Munkaügyi Központ. 2.3.4. Potenciális versenytársak A potenciális versenytársak (akik egyben partnerek is!) a Magyarországon működő IPARI PARKOK.

Természetesen

ezek

nem

tekinthetőek

klasszikus

értelemben

vett

célcsoportoknak, de fontosak a marketingfolyamat szempontjából, hiszen minél jobban megismerjük elképzeléseiket, terveiket, tervezett kínálatukat, annál nagyobb eséllyel alakíthatunk ki valóban versenyképes kínálatot.

2.3.5. Az egyes csoportok megismeréséhez szükséges intézkedések

Az alábbiakban vázlatosan bemutatjuk, hogy milyen lehetséges lépések segíthetek elő az egyes csoportok érdekeinek, szükségleteinek és elvárásainak megismerését. Csoport

Cél/feladat

Lehetséges

12

intézkedések a)Potenciális befektetők

b)Finanszírozók, támogatók

c)Megyei

szervezetek,

érdekcsoportok d)Potenciális versenytársak

Szükségletek, elvárások, Írásos elemzések, preferenciák tanulmányok áttekintése, megismerése Interjúk potenciális befektetőkkel, valamint a megyében működő külföldi cégek vezetőivel Interjú Magyarországon már működő ipari parkokban lévő cégek vezetőivel. Elvárások, elképzelések Megbeszélések megismerése minisztériumi, államtitkári szinten, iparpolitikai stratégia áttekintése Elvárások, elképzelések megismerése

Személyes interjúk a szervezetek vezetőivel.

Előrehaladottság, Írásos anyagok áttekintése stratégiai célok, jövőbeli Személyes beszélgetések kínálat megismerése

2.3.6. Az egyes célcsoportokra irányuló lehetséges marketing és PR intézkedések Az elvárások és szükségletek ismeretében készíthető el az övezet fejlesztési koncepciója, a marketing stratégiája, illetve az egyes célcsoportokra irányuló akciótervek. Ezek az anyagok fogalmazzák majd meg részletesen a marketing feladatokat. Azonban függetlenül attól, hogy konkrétan mely vállalkozói övezetről legyen is szó, meghatározható jó néhány csoport specifikus intézkedés, melyek végrehajtása szükséges. Az alábbi táblázat csoportonként vázlatosan foglalja össze ezeket a lehetséges intézkedéseket, a marketing stratégia feladata, hogy ezeket részletezze, kiegészítse, és konkrét eszközöket rendeljen hozzájuk. Csoport 1. Potenciális befektetők

• • •

Cél Konkrét célcsoportok pontos körülhatárolása Érdeklődés felkeltése Meggyőzés

Lehetséges intézkedések aPromóciós anyagok elkészítése és terjesztése (írásos, videó, DVD, egyéb) aDirect mail; aRészvétel fórumokon, személyes eladás;

13

2.Finanszírozók, támogatók

3. Megyei szervezetek, érdekcsoportok

4.Országgyűlési képviselők

Befektetői konferencia szervezés aFolyamatos ellátás • Meggyőzés információkkal; • Elkötelezettség aBevontság érzésének kialakítása kialakítása; • Támogatások aRészvételi lehetőség megszervezése biztosítása a tervezési folyamatban; aLobbizás; Támogató attitűd aRendszeres személyes beszélgetések kialakítása; ( a mi IPARI aIPARI PARK fejlesztési PARKUNK”) szakmai munkacsoport létrehozása; • Tapasztalataik, aFolyamatos kapcsolataik információbiztosítás becsatornázása; - Rendszeres informálás • Támogató attitűd kialakítása aBeszélgetések aPrezentációk aRövid írásos anyagok

2.3.7. A beruházás kivitelezője, a kivitelező munkatársi közössége A fejlesztés időrendjében az első helyen szerepel a majdani kivitelező cég, illetve annak lehetséges alvállalkozói. Egy ilyen volumenű beruházás természetesen minden résztvevő számára kihívást jelent, akik közül a legjelentősebb logisztikai és humán erőforrás átcsoportosítás bizonyosan a kivitelezőnél jelentkezik majd a szakmacsoportok sokszínűsége, illetve a tevékenységek komplexitása miatt. A kivitelező cégen belüli célcsoportok: - ügyvezetés, felső vezetés, - szakmai csoportok, - beosztott szakmunkások, - segédmunkások. 3. Környezet 3.1. Földrajzi terület A kazincbarcikai kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén található. A kistérség központja, Kazincbarcika város (31.914 fő) a Sajó völgyében fekszik, nagyjából félúton Miskolc és a szlovák-magyar határ között. A kistérség többi települése a Sajó 14

völgyében, a Bükk északi előterében, az Upponyi-hegységben, valamint északon a Borsodidombság és az Aggteleki-karsztvidék területén található. A kistérség természeti adottságai tehát meglehetősen változatosak. A kistérség települései településszerkezeti szempontból szerkezeti és funkcionális egységet képeznek. Gazdaságföldrajzi szempontból Kazincbarcika város vonzáskörzetéhez tartoznak. Kazincbarcika és a Sajó mentén fekvő települések a Miskolcot Bánrévével (határváros) összekötő 26-os főúton, valamint a 92-es számú (Miskolc – Bánréve – Ózd) vasútvonalon közelíthetők meg. A kistérség legtöbb települése csak alsóbbrendű utakon érhető el. A kistérség északi peremén fekvő települések tömegközlekedési kapcsolatai a központtal igen gyérek. Vasúti összeköttetéssel a Sajó völgyét leszámítva csak néhány, a 95ös számú Kazincbarcika – Rudabánya vasútvonal mentén fekvő községnek van, ám személyvonatok már nem közlekednek, csak teher szállítás történik ezen a vonalon. 3.2. Gazdasági, társadalmi jellemzők Kazincbarcika város az ország egyik „vegyipari fellegvára” volt az elmúlt évtizedekben, így a munkavállalók legnagyobb hányada ma is a vegyiparban tevékenykedik. A kistérség legnagyobb munkáltatója a Borsod-Chem Rt., amely többségében külföldi érdekeltségű vegyipari óriásvállalat. Tevékenységi köre a műanyag alapanyag gyártása, de kisebb arányban szervetlen vegyi-alapanyag gyártásával is foglalkozik a cég. A térség nagyobb munkáltatói közé tartoznak továbbá a közüzemi szolgáltatók, valamint a textilipari vállalatok. A gazdaság új irányvonalához kénytelenek alkalmazkodni az itt élő emberek, ezzel együtt új vállalkozások születnek, melyekből az életképesek lendületes fejlődést mutatnak. Ilyen fellendülésben lévő iparágak a térségben a fafeldolgozás, nyomdaipar, gépipar, a fémalapanyag gyártás, fémfeldolgozás, az építőipar és a kereskedelem. A számos kedvezőtlen tényező (pl. nehézipari válság, elmaradott rurális területek) együtteseként azonban a munkanélküliségi ráta igen magas, a gazdasági aktivitási ráta (28%) és a vállalkozások 1000 lakosra vetített száma (48) jelentősen elmarad az országos átlagtól. A térség másik húzóágazata volt az elmúlt évtizedekben a bányaipar és a hozzá kapcsolódó energiaipar. A térség szénbányái azonban egymás után zártak be, de érzékenyen érintette a kistérséget a széntermelés lyukóbányai beszüntetése is. Emberek százai váltak így munkanélkülivé, akiknél az újra elhelyezkedés még nehezebb, hiszen a speciális, bányászathoz kötődő szakmák csak átképzéssel tehetők piacképessé. Vállaltvezetők

15

egybehangzó véleménye, hogy a nagyszámú képzetlen munkaerőt felszívni tudó, mikroelektronikai összeszerelő üzemek idetelepülése hozhat megoldást. A kistérség még kiaknázatlan lehetőségei rejlenek a turizmusban. A Bükki és Aggteleki Nemzeti Park között elterülő kistérségnek mindenképpen nagyobb energiát kellene kifejtenie a vidéki, falusi turizmus fejlesztése és a bakancsos turizmus (természetjárás) feltételeinek javítása érdekében. Ehhez leginkább kistérségi programok, lakossági fogadókézség kellene (pl. szálláskapacitás bővítése terén), valamint nagyobb közbiztonság, hogy a lopások ne riasszák el az ide látogatókat. Kazincbarcikát a szénbányászaton és a vegyiparon alapuló nehézipari üzemek koncentrált telepítése hozta létre. Az energiatermelésben évekig kiemelkedő szerepet játszott a Bükkaljai Bányaüzem, amelynek szenét az 1955-ben átadott Berentei (később Borsodi) Hőerőmű használta fel, de a lakosság ellátásában is fontos szerepe volt. A Borsodi Hőerőműből 1993. végén jött létre a Borsodi Energetikai és Szolgáltató Rt, amelynek a szénosztályozó is része lett, és amely a privatizáció során az amerikai AES tulajdonába került. A Borsodi Vegyi Kombinát (BVK) üzemeinek építése 1950-ben kezdődött. A BVK-t 1949ben azzal a céllal alapították, hogy Északkelet-Magyarország mezőgazdaságát nitrogén alapú műtrágyával lássa el. Az Rt. ma Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb PVC előállítója és feldolgozója, amelynek fő tevékenységi köre jelenleg műanyagipari alapanyagok (PVC, MDI, polisztirol), szerves és szervetlen vegyipari termékek, valamint műanyag- és gumiipari segédanyagok gyártása. A vertikálisan megszervezett PVC-gyártás magában foglalja az elektrolízis, a klórozás, a pirolízis és a polimerizáció gyártási folyamatait, ami ma már megfelelő versenyképességet eredményez a világpiacon. A BC RT gyakorlatilag ipari parkként működik, amelynek területére mára már több nagyvállalatot sikerült idecsábítani. 1998-ban kapta meg az Ipari Park címet az AES kihasználatlan területeit hasznosítani kívánó Kazincbarcikai Iparfejlesztő Kft is. A város könnyűiparát képviselő Habselyem Kötöttárugyár 4-sz. gyárát 1994-ben privatizálták, a helyi kézműipari vállalat 1992-ben Borsodi Kézműipari Kft lett, majd KÜBLER Konfekcióipari Kft néven működik tovább. Könnyűipari tevékenységet folytat még az ugyancsak külföldi érdekeltségű LISATRICOT Textilipari és Kereskedelmi Kft. Az élelmiszeripart a városban a BRODECO Sütőipari Rt képviseli elsősorban. Kazincbarcika betelepülési kedvezményekkel ösztönzi az induló, illetve megtelepedő cégeket, amelyek pozitív hatásai egyre inkább tapasztalhatóak.

16

Kazincbarcika a megyében a kereskedelmi egységek számát tekintve az előkelő második helyet foglalja el és közvetlenül a megyeszékhely, Miskolc után áll. A város nagy áruházai: Spar, Penny Market, Alfa, Profi, Lidl, és Tesco. A városban egy 101 férőhelyes szálloda van (Hotel Borsod-Chem), emellett a településen egy, a LURA Kft kezelésében lévő motel és camping is üzemel. Ezenkívül tavaly júliusban

került átadásra a Hotel Lukács, amely 16 igényesen

kialakított kétágyas szobával és négy exluzív lakosztállyal várja vendégeit a városi strandfürdő zöldövezetében. A szálloda lehetőséget ad konferenciák, különböző rendezvények lebonyolítására is. Tavaly év végén nyílt meg az Ambrózia étterem és Panzió a város szívében. A helyi kikapcsolódásra a strandon, a műjégpályán és a fedett uszodán kívül a Csónakázó-tó is jó alkalmat nyújt.

A településen vállalkozási tevékenységet végző vállalkozások száma és összetétele 2006-ban I. TEÁOR

II. Vállalkozások száma

01 mezőgazdaság

8

02 erdőgazdálkodás

6

10 bányászat

1

15 élelmiszer, ital gyártás

20

17 textília

4

18 ruházat gyártás

16

20 fafeldolgozás

8

21 papír gyártás

2

22 kiadói tevékenység

9

24 vegyi anyag

6

25 gumitermelés

1

28 fémfeldolgozás

25

29 gép, berendezés gyártás

10

32 híradástechnika

2

33 orvosi műszer stb.

12

36 bútorgyártás

7

37 fém visszanyerés

1

17

40 villamos energia

9

41 víztermelés

2

45 építőipar

210

50 kiskereskedelem

2

51 nagykereskedelem

65

52 kiskereskedelem

396

55 szálláshely

74

60 szállítás

48

63 szállítás kiegészítő tevékenység

6

64 posta

13

65 pénzügyi

10

66 biztosítás

5

67 pénzügyi kiegészítő tevékenység

70

70 ingatlan

47

71 kölcsönzés

6

72 számítástechnika

50

74 egyéb gazdasági szolgáltatás

275

80 oktatás

77

85 egészségügyi szolgáltatás

94

90 egyéb szolgáltatás

3

92 szórakoztatás

53

Összesen

1653

3.2.1. A Kazincbarcikai kistérség foglalkoztatási helyzete A Kazincbarcikai Munkaügyi Kirendeltség magába foglalja a Kazincbarcikai kistérség 32 kisebb nagyobb települését, valamint Sajószentpéter várost és a városhoz tartozó 7 települést. A térségben található települések összterülete 591 km2. A településeken élő lakónépesség 77 254 fő, amely több mint 10%-át adja a megye lakosságának. A kirendeltségünkhöz tartozó körzetben 593 bejegyzett társas vállalkozás működik. A vállalkozások többsége, 77 %-a mikro-vállalkozás. A munkahelyteremtésben kulcsszerepet játszó kisvállalkozások és középvállalkozások részesedése 14 % illetve 4 %. A nagyvállalatok 18

megközelítőleg 1%-át adják a kirendeltség körzetében működő vállalkozásoknak. Ezenkívül megközelítőleg 861 egyéni vállalkozás működik a térségben. Kirendeltségünk jelenleg 120 munkaadóval tart rendszeres kapcsolatot. Működési területeik között jellemző a feldolgozóipar, kereskedelem, javítás, és az építőipar. A 2006.01.01. és 2006.12.31. közé eső időtartamban 1614 db munkaerőigény érkezett kirendeltségünkre 3999 főre. A bejelentett munkaerőigények több mint fele a polgármesteri hivatalok, intézmények közhasznú, közcélú foglalkoztatásra irányuló munkaerőigénye. A nem támogatott állásajánlat 2006. évben 570 db munkaerőigényt jelentett 1211 főre. Az érintett időszakban kereslet volt tapasztalható egyes építőipari - kőműves, ács-állványozó, hegesztő, lángvágó, lakatos, vasbetonszerelő, festő és mázoló - szakmák, valamint eladói (bolti, felszolgáló, pultos), gyártósori összeszerelő, szabó, varrónő, valamint az ősz beköszöntésével szellemi – tanár, tanító, óvónő - munkakörök iránt. 2006.

évben

6

alkalommal

irányult

külföldi

állampolgár

foglalkoztatására

munkaerőigény-bejelentés, összesen 7 főre. Ezek nemzetisége, állampolgársága jellemzően ukrán, orosz, román. A legkeresettebb szakmák az építész-technikus, orvosi asszisztens, kereskedelmi ügyintéző, masszőr. Nemzetgazdasági ágak tekintetében a hazai munkáltatók az építőiparban, egészségügy és a kereskedelem területén foglalkoztatnak szívesen külföldi munkaerőt jellemzően az alacsonyabb bérezési lehetőségek miatt. 3.2.1.1. A nyilvántartott álláskeresők, regisztrált álláskeresők Térségünkben a regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők létszáma 2006. évben csökkenést mutatott. 2006. évben havonta átlagosan 5.894 fő álláskeresőt tartott nyilván szervezetünk, 13,7%-kal (938 fővel) kevesebbet, mint egy évvel korábban. A tavasz időszakban elsősorban az építőipari, vendéglátó-ipari és kereskedelmi vállalkozások tevékenységében figyelhető meg dinamikusan növekvő munkaerő-kereslet. A támogatott elhelyezések márciustól tapasztalható folyamatos emelkedése jórészt az ebben

az

időszakban

szerveződött

közhasznú

foglalkoztatás,

valamint

közmunka

programokhoz köthető. A 2006. év elején tapasztalható átmeneti növekedést követően a foglalkoztatási támogatások fokozatosan bővülő formáinak és létszámigényének hatására, valamint a szezonális hatások erősödésével pozitív irányú változások következtek be, melynek hatására a 19

kiemelkedően magas januári 6936 fős létszámról június végére 5269 főre mérséklődött a nyilvántartott munkanélküliek és álláskeresők száma. A csökkenő tendenciát a tanév végeztével a tanulmányaikat befejező pályakezdő fiatalok regiszterbe való folyamatos beáramlása szakította meg. Következményeként az augusztusi hónapban 5934 főre emelkedett a regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők száma. Az utolsó negyedév hónapjaiban a korábbi hónapokhoz képest csökkent mind a normál, mind a támogatási igénnyel társuló munkaerő-kereslet, mely a harmadik negyedévhez képest összességében mintegy 111 fővel volt kevesebb. A Kazincbarcikai Kirendeltség 2006. december végén összesen 5856 fő regisztrált munkanélkülit és nyilvántartott álláskeresőt tartott nyilván, 1,5%-kal (89 fővel) többet, mint egy hónappal, illetve 12,4%-kal (826 fővel) kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. A be és a kilépési forgalom alakulását a szezonális jellegű munkák, a támogatási ciklusok kezdete befolyásolta, emelve a kilépők számát március és április, valamint szeptember hónapban. A regisztrációba belépők számában a pályakezdők jelentkezése, valamint a közcélú, közhasznú foglalkoztatás, a közmunkák befejeződése eredményezett emelkedést júliusban, és az év utolsó hónapjában. Az álláskeresők összetételét elemezve megállapítható, hogy december hónapban a regisztrált álláskeresőkön belül továbbra is a férfiak képviselik a magasabb arányt ( 53,9%). A nők részesedése viszont hónapról-hónapra emelkedett, majd az őszi hónapokban csökkenést mutatott. Arányuk 46,1%-ot tett ki december hónapban. Ez a helyzet azzal magyarázható, hogy a férfiak mobilabbak a munkavállalás szempontjából, könnyebben elvállalnak egy távolabbi munkalehetőséget is, valamint az ilyenkor jellemző fizikai - építőipari, alkalmi és segéd jellegű - munkák kedvezőbb lehetőséget teremtenek számukra az elhelyezkedésre. 2006. év január-december

Ellátási formák

Jan.

Febr.

Márc.

Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

Aug.

Szept.

Okt.

Nov.

Dec.

6936

6830

6189

5549

5281

5269

5706

5934

5708

5697

5767

5856

Regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők száma Ebből

20

Munkanélküli járadék Vállalkozói járadék Álláskeresési járadék Álláskeresési segély

480

338

236

180

101

54

20

5

4

4

5

4

0

0

2

5

5

4

3

2

1

5

4

10

420

535

566

622

652

683

774

766

732

785

804

854

609

625

412

369

336

328

427

485

406

392

401

544

13

13

12

10

10

11

10

11

9

9

9

8

3858

3713

3339

2869

2716

2577

2544

2549

2538

2495

2564

2560

109

79

52

30

19

11

7

1

0

0

0

1

1447

1527

1570

1464

1442

1601

1921

2115

2018

2007

1980

1875

Nyugdíj előtti munkanélküli segély Rendszeres szociális segély Álláskeresést ösztönző juttatás Nem résztvevő

3.3. Jogszabályi, szakpolitikai háttér 3.3.1. A Program témakörére vonatkozó legújabb Európai Uniós irányelvek „Európának meg kell újítania versenyképességének alapjait, erősítenie növekedési lehetőségeit és termelőképességét, valamint társadalmi kohézióját a tudásra, az innovációra és a humántőkére helyezve a hangsúlyt” – rögzíti a Lisszaboni Program. A lisszaboni stratégia felülvizsgálatára először a 2005. márciusi Európai tanács ülésén került sor, ahol jóváhagyták a foglalkoztatás- és a gazdaságpolitikát meghatározó iránymutatásokat, melyek alapján a tagállamoknak 2005. október 15-ig el kell készíteniük a nemzeti reform programjukat annak érdekében, hogy javuljon a versenyképesség és foglalkoztatás. A kohéziós politika újonnan meghirdetett programjaihoz kapcsolódó prioritásokat megvitató párbeszéd első lépéseként a Bizottság 2005. július 6-án kiadta a Közösségi Stratégiai

Útmutató

vázlatát

„Kohéziós

Politika

a

Növekedés

és

Foglalkoztatás

Támogatására: Stratégiai Útmutató 2007-20013” címmel. Az Útmutató meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alapok, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap által támogatott új programok szerkezetét.

21

Az új programok az Európai Befektetési Alappal (EIF) szoros együttműködésben kerülhetnek bevezetésre. Olyan területeken hozhatnak létre pénzügyi forrásokat, ahol a kutatás-fejlesztéssel együtt járó magas kockázatok és piaci kudarcok hátráltatják a vállalkozás fejlesztését és működését. Támogathatják továbbá az üzletteremtést is, annak érdekében, hogy a start-up cégek vonzzák a további magánbefektetéseket. Az innovatív start-up-ok számára elérhető magántőke, kockázati tőke és forgó alapok szintén fontos szerepet kaphatnak a vállalkozások életre keltésében, az innovációban és a munkahelyteremtésben. A fenti alapelvek alapján nem a „segély típusú” (azaz visszatérítendő) támogatási eszközök jöhetnek létre, mint például a kölcsönök vagy az ehhez szükséges fedezetek. A támogatások a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést elősegítő infrastruktúra (technológiatranszfer irodák, inkubátorok, „üzleti angyal” hálózatok, befektetés felkészítő programok) kialakítására és fenntartására fordíthatók. A garancia eszközöket szintén támogatni kell. A kis- és középvállalkozások életciklusaik bizonyos szakaszaiban és bizonyos befektetéstípusok esetében rések keletkeznek a piacon. Az indulási és korai fejlődési szakaszaiban befektetéseket igénylő kis- és középvállalkozások nehézségekkel kerülnek szembe. Különösen az induló innovatív és/vagy high-tech vállalkozások számára jelent jelentős akadályt akár egy kisebb összegű tőke-finanszírozás megszerzése. Ennek a „tőke résnek” a jelenségét megmagyarázó tényezők többek között a befektetők vonakodása kis- és középvállalkozások és induló üzleti tevékenységek kockázatainak a vállalásától, továbbá a korlátozott mértékben rendelkezésre álló garanciák, illetve kis- és középvállalkozások által a befektetők rendelkezésére bocsátott korlátozott üzleti nyomon követhetőségi adatok. A tőke finanszírozás nyújtásában akadályt jelentő másik ilyen tényező az igényelt tőkéhez viszonyítva jelentős összegű tranzakciós és átvilágítási költség.

A vázoltak miatt a Közösség a 2007-2013 tervezési időszakra létrehozza a Versenyképességi és Innovációs Keretprogramot (CIP), melynek célkitűzéseit „egyedi programokon” keresztül kívánja végrehajtani. A Vállalkozási és Innovációs egyedi programon belül a „Gyorsan növekvő és innovatív KKV-k támogatására (GIF) biztosított közösségi finanszírozási eszközt azzal a céllal kívánják működtetni, hogy megkönnyítsék a KKV-k számára életciklusuk bizonyos szakaszaiban - alapításuk, elindításuk, bővítésük, valamint az átadás során - a finanszírozáshoz való hozzáférést. A GIF-et a Bizottság nevében az Európai Befektetési Alap EIF működteti, és a következő feladatokat végzi:

22

a) a KKV-k alapításához és finanszírozásához való hozzájárulás, a sajáttőkével és a kockázati tőkével kapcsolatos azon piaci hiányosságok csökkentése, amelyek akadályozzák a KKV-kat növekedési potenciáljuk kihasználásában; b) az innovatív és gyorsan növekvő KKV-k támogatása, különösen pedig azoké, amelyek kutatási, fejlesztési és egyéb innovációs tevékenységeket végeznek; A GIF két részből áll. Az első rész, a GIF 1 a korai (alapítás előtti, indító) beruházásokat foglalja magában. Ezek a szakosodott kockázati-tőke (magvető tőke) alapokba, úgymint a korai stádiumban történő, a regionálisan működő, illetve a meghatározott ágazatokat, technológiákat vagy K+F-et célzó alapokba és az inkubátorházakhoz kapcsolódó alapokba történő befektetések, amelyek KKV-knak nyújtanak tőkét. Társfinanszírozóként az „üzleti angyalok” által támogatott alapokban és beruházási eszközökben is részt vehetnek. A második rész, a GIF 2 a bővítési szakaszban történő beruházásokat foglalja magában, azokba a szakosodott kockázati-tőke alapokba fektet be, amelyek az innovatív, gyorsan növekvő KKV-k számára adnak kvázi tőkét vagy saját tőkét. José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke 2007. december 11-én a következőket mondta: „A lisszaboni stratégia jól működik. Fokozza a növekedést, munkahelyeket teremt és segíti Európát és polgárait abban, hogy sikeresek legyenek a globalizáció korában. A stratégia olyan közös és gyakorlatias gazdasági menetrendet adott Európának, amely teljes mértékben tekintettel van az országok közötti különbségekre. Végzetes lenne azonban megelégednünk eddigi teljesítményünkkel, ha Európa a jövőben a globalizációt formáló erőként kíván fellépni. Sok még a tennivalónk. Az egyes szakpolitikai területeken különbözik az előrehaladás mértéke, és bizonyos tagállamok haladása sokkal erőteljesebb, mint a többieké. A jelenlegi program megoldást kínál Európa számára, hogyan cselekedjen annak érdekében, hogy szembe tudjon nézni a globális gazdaság növekvő bizonytalanságaival, valamint arra is, hogy a szociális dimenzió, az oktatás és készségek, a tájékoztatási és kommunikációs technológiák, a rugalmas biztonság, illetve az energia és éghajlatváltozás még kiemeltebb prioritást kapjon.” 4. A fejlesztés szükségszerűsége 4.1. A fejlesztendő tevékenység ismertetése A Kazincbarcikai Ipari Park alapításakor a város önkormányzatának egyértelmű szándéka volt, hogy egy gazdaságilag jól megalapozott koncentrált ipari fejlesztési területet hozzon létre,

amely

megfelelő

feltételrendszerével

(infrastruktúra,

befektetői,

fejlesztési 23

kedvezmények, megfelelő háttérszolgáltatások) képes a gazdasági potenciált és a foglalkoztatási helyzetet javítani. Az Önkormányzat alapvető tevékenysége az alábbi, jól körülhatárolható és modellezhető feladatcsoportokra terjed ki: -

az ipari park kifejlesztése, infrastruktúra beruházás megvalósítása, szabad területek megvásárlása, értékesítése

-

a kiépített infrastruktúra üzemeltetése, működtetése szervező, szolgáltató és befektetés-ösztönző tevékenység

Jelenleg Ipari Park törzsterületéből az Önkormányzat tulajdonában 13,4 hektár van és 2008-ban várhatóan további 10 hektár megvételére kerülhet sor. Az üzleti tervben, így 23 hektár területtel számolnak, melyből mintegy 15 hektár értékesíthető. A földterületek értékesítési ára: a marketing stratégia elkészítése során folytatott piacelemzés és konkurencia vizsgálat alapján került meghatározásra. A várható ingatlan értékesítési ár 5.000 Ft/m2.

4.1.1. A projekt keretében megvalósuló infrastruktúra fejlesztés I. Projekt előkészítő tevékenységek 8.800.000 Ft( 4,5%) - szakértői konzultációk, építészeti felmérés. Költsége: nincs - közbeszerzési és jogi tanácsadás. 1.500.000 Ft - megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. Költség nincs - engedélyezési terv. Költsége: 11.404.300 Ft - kiviteli terv. Költsége: 4.800.000 Ft A tervezési többletköltséget pontosítani a kiviteli terv készítésre vonatkozó szerződés megléte esetén tudjuk pontosítani, azonban ezen ponton belül az elszámolható 4,5% mérték nem változhat.

II. Beruházás 182.000. 000 Ft ( 91%) - NA 250-as ivóvízvezeték építése 335 fm-en, NA 200 KGPVC gravitációs szennyvízvezeték építése 335 fm-en és átemelő, NA 200 tokos betoncsővel készült szennyvízvezeték korszerűsítése 600 fm-en, KPE 110 középnyomású gázvezeték építés majd csak meglévő fogyasztó esetén 600 fm-en, Feltáró út kiépítése 7 m szélességben csapadékvíz elvezetéssel

24

504 fm-en (3528 m2) + körforgalmi csomópont az Attila út csatlakozásnál (TESCO kereszteződés). Energia ellátás, közvilágítás kiépítése a feltáró utak mentén 600 fm hosszban szabadvezeték , közművek kiváltása, kiépítése 540 fm D 250 KPE ivóvíz, gázvezeték D 110 PE 275 fm, 300 fm földkábel 20 KW-os villamos energia, T-COM kábel.

III. Megvalósításhoz és fenntartáshoz kapcsolódó szolgáltatások 7.000.000 Ft( 3,5%) - Közbeszerzési eljárás költségei(szakértői díj, hirdetés, ajánlati felhívás költség) 1.500.000 Ft. - Műszaki ellenőrzés. Költsége: 3.000.000 Ft - Nyilvánosság és tájékoztatás. Költsége: 2.000.000 Ft - Könyvvizsgálat, projektzárás. Költsége: 500.000 Ft IV. Projekt menedzsment 2.000.000 Ft (1%) A beruházás során eszközbeszerzést nem tervezünk. 4.1.2. Az ipari park tevékenysége Az ipari parkok – működésük egyik alapelveként – a szolgáltatások olyan széles skáláját hozzák létre, amely az ipari parkon belüli (és részben a kívüli) vállalkozások számára lehetővé teszi azt, hogy a vállalkozás alapvetően csak a szakmai tevékenységét (termelő, vagy szolgáltató) végezze, a működéshez szükséges további tevékenységet korrekt módon meg tudja vásárolni. Az ipari parkokban a szolgáltatások kialakítása és folyamatos továbbfejlesztése során kiemelkedő jelentőségűnek ítélhető a logisztikai szolgáltató tevékenység elindítása és a szolgáltatások folyamatos fejlesztése, kiterjesztése. A XXI. század elején az ipari parki tevékenység

szervezettségének,

színvonalának

egyik

mércéje

éppen

a

logisztikai

szolgáltatások fejlettsége lehet. Sok szakemberrel egyet lehet érteni abban, hogy az ipari vállalkozás működésének szervezettsége bizonyos értelemben egyenlő a cég logisztikai tevékenységének fejlettségével, ezen tételt az ipari parkok esetében fokozottan el lehet fogadni. 4.1.2.1. Ingatlanfejlesztés-hasznosítás Az ipari park lehetőségeinek számbavételekor fontosnak tartjuk az ingatlanhasznosítás valamennyi lehetséges elemének számbavételét: e tekintetben különösen a logisztikai

25

szolgáltatások kialakításának, fejlesztésének fizikai- gazdasági feltételrendszerét javasolt vizsgálni, elemezni. 4.1.2.2. Befektetés-szervezés Ezt a tevékenységi csoportot két fő alkotóelemre bonthatjuk: ⇒ befektetői tőke megszerzése az ipari park (vállalkozás) pénztőkéjének biztosítása céljából, mivel így érhető el a kellő ütemű infrastruktúra-, és szolgáltatásfejlesztés, illetve ennek eredményeként a versenytársakkal szemben eredményes piaci munka, ⇒ betelepülő vállalkozások felkutatása, betelepülésük (és igény szerint a kivitelezés) megszervezésében való aktív közreműködés, ennek eredményeként az ipari park ingatlanhasznosítása eladás, vagy bérletbeadás útján /ez utóbbin nem csak ingatlanbérlet, hanem ingatlan és ipari épületek bérletét is értem!/.

4.1.2.3. Marketing tevékenység Az ipari park gazdálkodási tevékenysége eredményesen nem folytatható hatékony, szakszerű és folyamatos marketingmunka nélkül. E tekintetben a hazai ipari parkok tevékenysége igen vegyes képet mutat. Több ipari park nagyon szakszerű és intenzív marketingmunkát végez, ugyanakkor jelentős számban van olyan ipari park, amelyről jószerével csak a szűk szakmai körnek van tudomása. Az ipari park gazdasági- döntési önállóságának szükségessége a marketingmunka hatékonyságának igénye kapcsán még inkább szemléletesebbé válik: csak a feladatra koncentráló, jó szakember- bázison álló és a feladat súlyának megfelelő időráfordítással bíró ipari park szervezet lehet hatékony a marketingmunkában. 4.1.2.4. „Működési” szolgáltatás nyújtás- szervezés Az ipari park szakmai értelemben akkor kezd ipari parkká válni, amikor területén ƒ

maga az ipari park (vállalkozás) kínál-nyújt szolgáltatást, és/vagy

ƒ

más külső, vagy új, az ipari park részvételével alapított szervezet részére lehetőséget biztosít (díjazás ellenében!) az ipari parkon belüli szolgáltatások szervezésére.

A nemzetközi szakirodalom közel kétszáz olyan szolgáltatást ismer, amelyeket lehetséges, illetve célszerű az ipari parkokon belül megvalósítani. Természetesen ilyen sokrétű

26

szolgáltatás egy helyen egyszerre nem képzelhető el, azonban a szükségletek szerint minél szélesebb választékot célszerű megvalósítani. A szolgáltatásokat akkor veszik igénybe az ipari parkban működő vállalkozások, ha a termelést elősegítő, ún. általános költségeket alkotó tevékenységhez a vállalkozások olcsóbban jutnak, mintha azt saját maguk végeznék. Tehát az ipari park fő feladata olyan koncentrált szolgáltatások szervezése, amelyek az ipari park környezeténél olcsóbban, ugyanakkor igen magas színvonalon, megbízhatóan látják el feladatukat. A szolgáltatások széles körének igénybevétele, illetve annak lehetősége vonzza leginkább a vállalkozásokat a betelepülésre. Nem elhanyagolható az sem, hogy az ipari park területének piaci értéke igen nagy mértékben a szolgáltatások választékától és azok színvonalától függ. A szolgáltatások közül nehéz kiemelni néhányat, azért megkísérlem a megvalósítás során valószínű elsőként néhány tevékenységet felsorolni: •

beruházás-szervezés,

•

őrzés-vagyonvédelem,

•

munkaerő-biztosítás,

•

üzemi (zöld) terület építése, karbantartása,

•

épületek és közművek karbantartása,

•

személyszállítás,

•

üzemorvosi szolgáltatás.

Az ipari park a kezdeti ingatlaneladásokat követően a továbbiakban úgy képes csak fennmaradni, ha tudatosan (előre tervezetten) az ingatlan minél nagyobb hányadát a saját tulajdonban tartja, a saját tulajdonú ingatlanrészeken a betelepülők igénye szerinti épületeket épít és azokat tartós bérletbe adja. Ezen üzleti tevékenységhez szükséges a korábban említett saját tőke növelése. 4.1.2.5. Logisztikai szolgáltatások Az ipari (termelő) tevékenység mára a gazdaságilag legésszerűbb munkamegosztás szintjéig jutott el, azonban a technikai feltételek fejlődésével ez a folyamat is folytatódik. Ez a gazdasági szükségszerűség a késztermék-kibocsátók és a részegység-gyártók számára egyszerre jelent vertikális és horizontális kooperációs hálót, vagyis - az alapanyagok, segédanyagok, elő-gyártmányok és félkész termékek beszerzését, - az alkatrész- és a részegység-gyártóktól különböző elemek beszerzését, - a késztermékek csomagolását, (átmeneti) tárolását, felhasználóhoz való eljuttatását.

27

Mindezen tevékenységeket úgy kell végezni, hogy a) a forgóeszköz- igény minimális legyen, b) a raktározási (tartalékolási) igény minimalizálható legyen, c) a termelés és az értékesítés biztonsága egy pillanatra sem kerülhet veszélybe. 4.1.2.6. Közhasznú jellegű tevékenység A szakmailag jól működő ipari park nem nélkülözheti a település, illetve megye vállalkozásfejlesztési, kamarai, munkaügyi, területfejlesztési és önkormányzati szervezeteivel való együttműködést, szakmai kapcsolatának kiépítését és folyamatos fenntartását. Ugyancsak nem tartjuk lehetségesnek az ipari park színvonalas működtetését a hazai és nemzetközi szakmai (elsősorban ipari parki) szervezetekkel való szoros kapcsolattartás nélkül. 4.1.2.7. Vállalkozásfejlesztés Az ipari parkok – teljes kiépülésük után – szinte kivétel nélkül tartalmazni fognak inkubátorházat is, amelyekben más funkciók is helyet kap(hat)nak. Az inkubációs tevékenység alapvetően pedig a mikro- és kisvállalkozások fejlesztését szolgáló intézmény. Az inkubátorház szervezetileg lehet az ipari parkon belül – akár gazdaságilag is – önálló, nonprofit szervezeti és gazdálkodási formában. Az inkubátorháznak célszerű lehet olyan gyakorlati képzési- átképzési funkciót is adni, amely szakmailag egy kialakult ipari parki profilhoz igazodik (pl. fémmegmunkálás). Ezen tevékenység pl. a megyei munkaügyi központ közreműködése (pl. képzés- átképzés támogatása) mellett célszerű folytatni. 4.1.2.8. Innovációs tevékenység Reményeink szerint koncentrált vállalkozói tevékenység leginkább pedig az ipari parkokban fognak kialakulni, ily módon lehetőség nyílik a tényleges vállalkozói szükségletek alapján a K+F eredmények hatékony alkalmazására, bevezetésére. A korábban említett inkubátor- funkciók az innovációs feladatok végzésével jól kiegészíthetők. Amennyiben ezen tevékenységet az ipari park szervezete (is) végzi, úgy létrejöhet a non-profit és a gazdasági tevékenység kapcsolata. 4.1.2.9. Gazdaságszervezési tevékenység A Kazincbarcikai Ipari Park integrálódik a térségi-, területfejlesztési tevékenységbe, ezért annak részeként 28

•

el tudja látni mindazon funkciókat, amelyeket a település, a megye (el)vár tőle gazdaságpolitikai értelemben,

•

a kormányzat gazdaságfejlesztési elképzeléseinek aktív megvalósítójává válhat, amennyiben a központi programokhoz csatlakozik.

4.2. A Kazincbarcikai Ipari Park SWOT analízise Erősségek: • A város földrajzi fekvése (M30 autópálya, Miskolc közelsége). • Miskolc felől épül a gyorsforgalmi út. • Az ipari parkot közvetlenül átszeli a 26-os főút. • Kedvező közúti és vasúti kapcsolat. • A város ipari hagyományai (vegyipari központ). • A park alapinfrastruktúrával rendelkezik. • Jelentős munkaerő kínálat. • Jó szakmai képzési feltételek. • Fejlődést szorgalmazó, innovatív önkormányzat. • Megfelelő szakmai tanácsadói feltétel a városban. • Meglévő ipari és innovációs kultúra. Gyengeségek: • Az infrastruktúra hiányos, nem megfelelő műszaki színvonala. • A helyi vállalkozások tőkeszegénysége (mikro és kkv-k). • A kvalifikált munkaerő hiánya. • A régió és városmarketing hiánya. • Kevés a fejlesztésre fordítható helyi forrás. • A nagy ipari bázis, a Borsod-Chem árnyéka. Lehetőségek: • Jobb megközelíthetőség 26-os út továbbfejlesztése (Sajószentpéter elkerülő út). • Bekapcsolódás az országos ipari park fejlesztési programba, az országos hálózatba. • A régióban működő ipari parkokkal , beszállítói klaszterekkel való együttműködés. • Eu-s és kormányzati támogatások elérése (GOP, ROP). • Vállalkozói inkubátorház létrehozása pályázati forrásból. • Önkormányzati támogatás, pályázat, kedvezmény a betelepülőknek. • Csatlakozás országos és regionális hálózatokhoz. Informatika, marketing. • A város belterületén lévő vállalkozások kitelepítése a lakókörnyezetből. Veszélyek: • A nemzetközi folyamatok kedvezőtlen alakulása. • A hazai gazdaságpolitika kedvezőtlen módosulása (támogatás csökkenés, adóterhek, elvonások növekedése).

29

• • • • • •

Befektetői érdeklődés hiánya. A nagy vegyipari bázis (Borsod-Chem) elszívó hatása. A versenytársak a közeli ipari parkok együttműködési kézségének hiánya. A kvalifikált munkaerő elvándorlása, a fiatal diplomások nem térnek haza. Az ipari parki vállalkozások piacának beszűkülése. A marketing akciók nem megfelelő időben történő indítása.

5. A fejlesztendő tevékenység 5.1. A célok meghatározásának módszertana Az Európai Bizottság által 2007. július 30-án elfogadott (B(2007)3743 sz. határozat) 20072013. közötti Észak-Magyarországi Regionális Operatív program (CCI: 2007HU161PO006) 4.1. fejezete a versenyképes helyi gazdaság fejlesztéséről intézkedik, aminek a célkitűzései a következők: - A vállalkozások innovációs képességeinek javítása érdekében az új termék- és technológia fejlesztési eljárások elterjesztésének biztosítása a vállalkozások és a helyi K+F központok együttműködésének ösztönzésével; - Vállalkozások együttműködéséből származó gazdasági előnyök kihasználása, közös beruházások, szolgáltatások igénybevételének ösztönzése, különös tekintettel a régió meghatározó ágazataira; - Új vállalkozások indításának és ezzel együtt új munkahelyek teremtésének ösztönzése különösen a régió elmaradott kistérségeiben; - A régióban működő, illetve letelepülni kívánó elsősorban feldolgozóipari vállalkozások korszerű

telephelyi

feltételeinek

megteremtése,

építve

a

barnamezős

területek

újrahasznosítására. - Az üzleti infrastruktúra-fejlesztéseknél ösztönözni kell az alulhasznosított ipari területek újrahasznosítását. Ennek megfelelőn törekedni kell az ipari parkok kihasználtságának növelésére, lehetőség szerint az innovatív vállalkozások letelepítésére. A zöldmezős beruházások helyett ösztönözni kell a meglévő barnamezős ipari területek korszerűsítését, illetve üzleti célú újrahasznosítását. 5.2. Fejlesztési irányok A Kazincbarcikai Ipari Park fejlesztési irányai a következők: • •

beruházások előkészítése, menedzselése, nem termelő infrastruktúrakiépítése, 30

• napi ügyvitel, gazdálkodás, • marketing-tevékenység végzése, • kapcsolattartás különböző vállalkozásokkal, • kapcsolattartás szakmai szervezetekkel, • fejlesztési/továbbfejlesztési koncepciók kidolgozása, • szolgáltatások szervezése, fejlesztése, • pályázatok elkészítése, elkészíttetése. Ezek megvalósulása érdekében az Önkormányzat a következő tevékenységeket vállalja: • ipari parkkal kapcsolatos hatósági egyeztetések, • egyablakos, gyorsított ügyintézés a betelepülők számára, • ipari parkot érintő önkormányzati döntések előkészítése, határozatok meghozatala, • a ház képviselete a területfejlesztési szervezetekben, • települési és ipari parki marketing szerves összekapcsolása 5.3. A fejlesztési irány indoklása, illeszkedése az operatív programok rendszerébe Az ÉMOP 2007-2013 SWOT-analízise a gazdasági környezet gyengeségei között említi az inkubátorházak működését, illetve nem működését: „egy-két kivételtől eltekintve az elmaradott kistérségek központjaiban hiányoznak a vállalkozások betelepülését, működést, illetve újak segítését ösztönző ipar területek, inkubátorházak és a kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások.” Megállapítja, hogy „a régióban kevés azon termelő vállalkozások száma, melyek képesek bekapcsolódni a nemzetközi gazdasági munkamegosztásba. Ezért és a magas munkanélküliség csökkentése miatt fontos az új vállalkozások indításának támogatása, kedvező infrastrukturális környezettel, szolgáltatásokkal, tanácsadással. Az új vállalkozások indításának elősegítése érdekében különös figyelemmel kell lenni a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű kistérségekre (…) és a lakosság által vezetett vállalkozások indításának segítésére.” Mindezek miatt a régió számára kulcskérdés további munkahelyteremtő vállalkozások vonzása, illetve a térségben működő vállalkozásoknak kedvező, növekedésük számára is teret adó telephelykínálat kialakítása. „Kívánatos, hogy a foglalkoztatás és a vállalkozói aktivitás területi kiterjesztése érdekében minden kistérség meghatározó központi települése rendelkezzen ipari parkkal, vagy iparterülettel, melyek a piaci árnál kedvezőbb feltételekkel kínálnak telephelyet munkahelyteremtő beruházások számára.” Ennek érdekében a program támogatja: „megalapozott igény esetén vállalkozások betelepítésére alkalmas ipari parkok, iparterületek fejlesztését, bővítését, valamint az ipari parkok, iparterületek működését biztosító, illetve a befektetéseket szervező, menedzselő

31

szolgáltatások fejlesztését, beleértve az ipari parkon belül az innovációs tevékenységek, technológiák fejlesztését is.” 5.4. A fejlesztési irány igazodása más fejlesztési programokhoz A Gazdaságfejlesztés OP támogatja a régióban a többi gazdasági célú fejlesztést: a kkv-k termék-, technológia fejlesztését; finanszírozási eszközökhöz való hozzájutását. Az ITDH által megvalósítandó országos szintű befektetés-ösztönzési tevékenységeket; kutatásfejlesztési kapacitások és szolgáltatások bővítését (pl. regionális tudásközpontok, kooperációs kutató központok) és a logisztikai központok fejlesztését. A Gazdaságfejlesztési OP támogatja a

regionális

versenyképességi

pólus

kutatás-fejlesztéshez,

innováció

transzferhez,

telephelykínálathoz kapcsolódó beruházásait. A vidéki térségekben, 5 000 fő alatti településeken a mikro-vállalkozások modernizációját az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és a ROP (ÉMOP) egyaránt támogatja. 5.4.1. A program hatása a kistérség vállalkozásaira Egy technológia orientált inkubátorház épül fel, amely mintegy 20-30 kistérségi vállalkozás működési

feltételének,

tevékenységének

fejlesztéséhez,

ezáltal

versenyképességének

javításához járul hozzá. A program során létrejövő – a vállalkozások által generált – hozzáadott érték növekedés miatt a beruházás értéke magasabb értékű, mint az adott vissza nem térítendő támogatás és a projekt összköltsége. A projekt stratégiai céljának megfelelően a projekt legfontosabb hatása a versenyképes és növekedésre képes vállalkozások fejlesztése és új piacokra és egymás piacaira történő bevezetése lesz a kazincbarcikai kistérségben. Ez a cél olyan innovatív kis- és középvállalkozások indításának és megerősödésének felgyorsításával érhető el, amelyek képesek az újonnan felmerülő társadalmi-gazdasági igények nyomán létrejövő kihívásoknak megfelelni, illetve a kínálkozó lehetőségeket kihasználni. A cél megvalósításának – a nemzetközi gyakorlatban is elfogadott – eszköze az ipari parkok fejlesztése. A partneri hálózatnak köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy az alulról jövő kezdeményezéseket a megfelelő szintre közvetlenül továbbíthassuk, ezzel is segítve a vállalkozások, szervezetek tapasztalatainak, javaslatainak beépülését a szakma politikákba. 5.4.2. Foglalkoztatás bővülése a kistérségben

32

A foglalkoztatási helyzet javítását célzó intézkedéseket elsősorban a munkaügyi központon belül elosztott pénzügyi alapok jellemzik. Ezek kistérségünkben a következők voltak: Támogatás megnevezése

2005.év Tényleges Érintett kifizetés (millió létszám Ft)

Hagyományos bértámogatás Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása Vállalkozóvá válási támogatás Rehabilitációs foglalkoztatást bővítő támogatás Közhasznú munkavégzés támogatása PK munkatapasztalat szerzés támogatása PK foglalkoztatásának támogatása Területi mobilitást elősegítő támogatás Összesen:

2006.év Tényleges Érintett kifizetés (millió létszám Ft)

385

79,5

239

46,5

86

5,1

49

1,3

47,5

424

88,5

37

5,9

29

3,8

43

13,4

33

7,8

1125

234,9

1305

197,3

373

106,1

366

136

2

0,3

2

0,1

189

5,3

101

2,8

2583

498

2548

484,1

343

Országos és térségi felmérések azt mutatják, hogy a vállalkozói inkubátorházak nemcsak a közvetlen célcsoport (bérlők), hanem a kapcsolódó vállalkozások foglalkoztatási helyzetét is javítják. Példaként elmondhatjuk, hogy amennyiben megvalósul a Kazincbarcikai Ipari Park folyamatos fejlesztése, kapacitásának legalább felében – remélhetőleg - új, most induló vállalkozások kapnak helyet. Ez legalább 300-350 fő közötti foglalkoztatást indukál majd, ami a kistérségi munkanélküliségre vetítve is jelentős szám. 5.4.3. Fenntarthatóság 5.4.3.1. Pénzügyi szempontok Az Ipari Park beruházás összetétele és forrásai 2013-ig

Külső infrastruktúra

Források

KÜLSŐ ÚT

ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉS

VÍZ, CSATORNA

IPARI PARK KFT. KÖLTSÉGVETÉS

ESŐVÍZ ELVEZETÉS

PÁLYÁZATI FORRÁSOK:

GÁZ

NFT GOP IPARI PARK FEJLESZTÉS

ELEKTROMOS HÁLÓZAT

NFT ROP IPARI PARK FEJLESZTÉS

TELEFON, KÖZVILÁGÍTÁS

NFT ROP IPARTERÜLET FEJLESZTÉS

33

HITEL

Belső infrastruktúra

Források

BELSŐ ÚT

ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS

VÍZ, CSATORNA

IPARI PARK KFT. KÖLTSÉGVETÉS

ESŐVÍZ ELVEZETÉS

PÁLYÁZATI FORRÁSOK

GÁZ

NFT ROP IPARTERÜLET FEJLESZTÉS

ELEKTROMOS HÁLÓZAT

NFT GOP IPARI PARK INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS

TELEFON

HITEL

A tervezett fejesztés jövedelmezőségének vizsgálata Megnevezés Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmény értéke Egyéb bevétel Bevételek összesen Anyag jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Költségek összesen Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (16-17) Osztalék Nettó eredmény (18-19) Törlesztésre rendelkezésre álló források Hiteltörlesztés

Terv (infláció figyelembe vétele nélkül) 2011

2012

2013

2014

2015

30000

30000

30000

30000

30000

30000

30000

30000

30000

30000

4250

4675

5142

5565

6222

6087

6696

7365

8102

8912

300

300

300

300

300

4800

5280

5808

6388

7027

15437

16951

18615

20355

22461

14 563 0 0 0 14 563

13 049 0 0 0 13 049

11 385 0 0 0 11 385

9 645 0 0 0 9 645

7 539 0 0 0 7 539

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

14 563 2621 11 942

13 049 2349 10 700

11 385 2049 9 336

9 645 1736 7 909

7 539 1357 6 182

0 11 942 12 242 0

0 10 700 11 000 0

0 9 336 9 636 0

0 7 909 8 209 0

0 6 182 6 482 0 adatok e Ft-ban

34

Megtérülési idő számítása Évek 1. Fejlesztésből származó többlet nettó árbevétel belföldi export a) Anyag-félkésztermék, alkatrész költség b) Energiaköltség c) Berendezések amortizációja d) Anyag jellegű szolgáltatás e) Egyéb anyag jellegű ráfordítások költsége 2. Összes költség (a+b+c+d+e) 3. Hozzáadott érték (1.-2.) HÉ 4. Fejlesztés összes költsége F

2011

Megtérülési idő:

9,80

2012

2013

2014

2015

Összesen

30000

30000

30000

30000

30000

150 000

2 338

2 571

2 828

3 061

3 422

14 220

4 800 300 1275

5 280 300 1402,5

5 808 300 1542,6

6 388 300 1669,5

7 027 300 1866,6

29 303 1 500 7 756

638

701

771

835

933

3 878

9 350

10 255

11 250

12 253

4 910

48 018 101 982 199 800 adatok e Ft-ban

199800

év

Képlet: (5xF)/HÉ

5.4.3.2. Szakmai szempontok A projekt során megvalósuló beruházási és infrastrukturális fejlesztések a bérlők munkakapacitását és hatékonyságát javítják, mert jobb körülmények között, korszerű eszközökkel folyhat a munka. A vállalkozások elhelyezése komfortosabb, kényelmesebb lesz, a cégvezetőknek lehetősége nyílik eddig nem használt tárgyi eszközök igénybevételére is. A fejlesztés eredményként, a tartalomfejlesztés lehetősége biztosított lesz. A vállalkozások továbbfejleszthetik eddig megszerzett kompetenciájukat, de nő velük kapcsolatban is a cégen belüli

elvárás,

több

feladat

hárul

rájuk,

nekik

is

képezni

kell

magukat.

A

partnerszervezetekkel kialakult kapcsolat, az eddigi tapasztalatok hasznosításával a fenntarthatóságot erősítik Mindezek a lehetőségeket bővítő változások, új igények a szakmai fenntarthatóságot is megalapozzák, kötelezettséggé teszik. 5.4.3.3. Szervezeti szempontok Az ipari park fenntartója és működtetője a települési önkormányzat. A fejlesztéssel a szervezeti keretek nem változnak meg, a fenntartó önként vállalt feladatát továbbra is teljesíti. A projekt eredményeként létrejövő körülmények, a fenntartó részére megtakarítást jelentenek, ezt a forrást további fejlesztéseknél tudja majd hasznosítani. A működtetés személyi feltételei a fenntartó és az intézmény oldaláról is biztosítottak, a szervezeti kereteket törvények és szerződések határozzák meg. Az eredmények szervezeti oldalon is hosszú távon fenntarthatók.

35

5.4.3.4. Környezeti szempontok A beruházás folyamán energia és anyagtakarékos megoldásokat választunk oly módon, hogy a természeti környezet állapota ne sérüljön. Így, a szállítási és utazási távolság - a helyi építési vállalkozások bevonása miatt - jelentősen csökken. A felhasznált anyagok beépítésekor környezetbarát anyagokat használunk fel. Az aktiválást követően jelentős szerepe van az optimális helykihasználásnak, ami energiatakarékos és hatékony működtetést eredményez 5.5. A megvalósíthatatlan megoldások kizárása Kazincbarcika város jelentős anyagi erőforrásokat csoportosított át mind az ipari park, mind pedig a vállalkozói inkubátorház megvalósítására. 2007-ben – a fejlesztés első évében – ez az összeg 60 millió forint volt. A tervek szerint ez a fejlődés folyamatos, tehát évről-évre külön pénzalap áll majd rendelkezésünkre a park és a ház folyamatos fejlesztésére, szolgáltatásuk bővítésére. Nyilván a város – a kistérséggel közösen - a működő példák alapján felismerte a fejlesztés szükségszerűségét, és ebből következően elemi érdeke a fejlesztés megvalósulása. Gazdasági Amennyiben pénzügyi okok miatt nem valósulna meg az inkubátorház felépítése, maradna a régi, elavult struktúra (lényegében struktúra és kooperáció nélküliség), ezért a fejlesztésnek feltétlenül meg kell valósulnia. 6. A fejlesztés megvalósulásának módja 6.1. „0” megoldás Ebben a fejezetben lényegében arra a fel nem tett kérdésre válaszolunk, hogy a kkv-k előzőekben ismertetett támogatása és segítségnyújtása hogy folytatódik, ha az ipari park kialakításhoz nem járul megfelelő mennyiségű forrás, így a kijelölt területek fejlesztése nem történik meg. A Kazincbarcikai Ipari Parkon kívül a kistérségben nincs ipari park, ezért az előzőekben folytatott tevékenység megmarad a jelenlegi körülmények között, azaz az -

önkormányzat(ok) ad-hoc jellegű, terület kiajánlása,

-

az egyének ingatlanhasznosítása kooperatív keretek nélkül.

36

Tehát – mivel a gyakorlatban nem létező szolgáltatásról van szó -, ennek a bevezetése indokolt, hiszen az ipari parkok országszerte jelentős segítséget nyújtanak a vállalkozások betelepüléséhez. 6.2. „A” megoldás 6.2.1. A fejlesztés elemei 6.2.1.1. Építési beruházás, eszközbeszerzés Az beruházás a Kazincbarcikai Ipari Park területén valósul meg nem termelő infrastruktúra kiépítéseként, ezért minden olyan munkafolyamat és szakmai tartalmi elem megtalálható benne, mint a hasonló projekteknél megtalálható. Ezek a következők: I. Projekt előkészítő tevékenységek: 8.800.000 Ft (4,5%) - szakértői konzultációk, építészeti felmérés. Költsége: nincs - közbeszerzési és jogi tanácsadás.1.500.000 Ft - megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. Költség nincs - engedélyezési terv. Költsége: 11.404.300 Ft - kiviteli terv. Költsége: 4.800.000 Ft A tervezési többletköltséget pontosítani a kiviteli terv készítésre vonatkozó szerződés megléte esetén tudjuk pontosítani, azonban ezen ponton belül az elszámolható 4,5% mérték nem változhat. II. Beruházás: 182.000.000 Ft ( 91%) NA 250-as ivóvízvezeték építése 335 fm-en, NA 200 KGPVC gravitációs szennyvízvezeték építése 335 fm-en és átemelő, NA 200 tokos betoncsővel készült szennyvízvezeték korszerűsítése 600 fm-en, KPE 110 középnyomású gázvezeték építés majd csak meglévő fogyasztó esetén 600 fm-en, Feltáró út kiépítése 7 m szélességben csapadékvíz elvezetéssel 504 fm-en (3528 m2) + körforgalmi csomópont az Attila út csatlakozásnál (TESCO kereszteződés). Energia ellátás, közvilágítás kiépítése a feltáró utak mentén 600 fm hosszban szabadvezeték , közművek kiváltása, kiépítése 540 fm D 250 KPE ivóvíz, gázvezeték D 110 PE 275 fm, 300 fm földkábel 20 KW-os villamos energia, T-COM kábel.

37

III. Megvalósításhoz és fenntartáshoz kapcsolódó szolgáltatások: 7.000.000 Ft (3,5%) - Közbeszerzési eljárás költségei (szakértői díj, hirdetési költség, ajánlati felhívás)1.500.000 Ft. - Műszaki ellenőrzés. Költsége: 3.000.000 Ft - Nyilvánosság és tájékoztatás. Költsége: 2.000.000 Ft - Könyvvizsgálat, projektzárás. Költsége: 500.000 Ft IV. Projekt menedzsment: 2.000.000 Ft (1%) Költségek: - Beruházás: 182 000 000 Ft - Eszközbeszerzés: - Előkészítő tevékenység: 8 800 000 Ft - Megvalósításhoz és fenntartáshoz kapcsolódó szolgáltatások: 7 000 000 Ft - Projekt menedzsment: 2 000 000 Ft Projekt összköltsége : 199.800.000 Ft 6.2.2. A működtetés 6.2.2.1. Humán erőforrás Az Ipari Park gyakorlati működését és ügyvitelét a vállalkozói inkubátorházban foglalkoztatott 4 fő intézi. Mivel önkormányzati fenntartású új intézményről van szó, az alapító okirat elkészítését követően

1 fő vezető, 1 fő projektmenedzser, egy fő irodai

alkalmazott és egy fő pénzügyi munkatárs (könyvelő) a beindulás időszakában elegendő a nyugodt és célszerű működés ellátásához. Bérezésükre a következő kalkulációt készítettük, illetve ezt javasoljuk alkalmazni: - vezető: 250 000 Ft (összes bértömeg egy évre vetítve 4.005.000 Ft) - projekt menedzser: 160.000 Ft (bértömeg: 2.563.200 Ft) - pénzügyi munkatárs: 160.000 Ft (bértömeg: 2.563.200 Ft) - irodai alkalmazott: 100.000 Ft (bértömeg: 1.602.000 Ft) A munkatársakat minden esetben nyílt pályáztatás lebonyolítása után fogjuk kiválasztani. 6.2.2. Költségek és bevételek

38

Az éves átlagos költségek meghatározásakor az alapterületre jutó általános becslési módszert alkalmaztuk, amit – a két gyakorlati helyszín miatt - kettővel osztottunk. Nyilván, az Ipari park fejlesztésének nem lesznek további járulékos költségei (a karbantartáson kívül), de az inkubátorház költségei itt is jelentkeznek majd. Ennek megfelelően a következő éves költségeket határoztuk meg: Kiadások a működés 1 évében Gáz: 2.950.000 Ft Villany: 1.750.000 Ft Víz, szennyvíz: 1.500.000 Ft Telefon: 1.000.000 Ft Mobiltelefon: 2.500.000 Ft Bér: 6.375.000 Ft Internet: 1.000.000 Ft Kiadások összesen: 15.037.600 Ft Bevételek a működés 1. évében Telekértékesítés: 20 db 300 m2-es telket kívánunk értékesíteni nemcsak az első, hanem a működtetés további éveiben is, amelyeknek m2-enkénti ára 5 000 Ft lesz. Bevételek összesen: 30.000.000 Ft 6.3. Működési kockázatok A szolgáltatások széles körének igénybevételét gátolja, hogy egyes hitelkonstrukciók, pályázatok szigorú feltételrendszerének csak a vállalkozói kör töredéke tud megfelelni, helyenként nagyon lassú, bürokratikus az ezen forrásokhoz való hozzáférés – ez országos probléma. Az EU által támogatott pályázatok esetében a (talán túlzottan is) szigorú követelményrendszer, szerződési kötelezettség és felelősségvállalási kényszer a hátráltató tényező.

39

Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy sok esetben nem a forrás hiánya, hanem a vállalkozói ötlet kidolgozatlansága, az ebből adódó túl sok bizonytalanság és magas kockázat az igazi probléma. Itt is igaz az, hogy a térség vállalkozásai sokkal tőkeszegényebbek, rosszabb kondíciókkal rendelkeznek, emiatt a hitelhez jutásuk is sokkal nehezebb. Az ipari parki szolgáltatás mellett a régióban találhatóak olyan „logisztikai csomópontok”, ahol a logisztikai irányú fejlesztés térségi szintű érdek, de mindazonáltal nem kellő előkészítés esetén jelentős a projekt kockázata és a közpénzek nem kellőképpen hatékony felhasználásának a veszélye is

7. A projekt szakmai és pénzügyi ütemezése

   1.  2.  3.  4.  5.  6. 

Tevékenység  Projekt menedzsment felállítása, működése Kommunikációs terv kidolgozása  Szakértői konzultációk  Építészeti felmérés  Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése  Engedélyezési terv elkészítése 

2009.  I II             

                 

2010. 

III.                   

IV.                   

I.                   

II.                   

III.                   

1.) Projektmenedzsment felállítása és működése: 2.000.000 Ft 4 fős szakmai stáb felügyeli és menedzseli a kivitelezés folyamatát. Feladata: projektmenedzsment elsősorban a sok negatív hatást okozó tényezők közül a kockázatok ellen próbál védekezni: A legtöbb kockázat (vagy lehetséges negatív hatás) kezelhető és minimalizálható, ha elegendő tervezési kapacitás, idő és költség áll rendelkezésre. A projekt menedzsment a projekt teljes hosszában (idején) részt vesz a folyamatokban. A megbízó (önkormányzat), a külső szervezetek (pl. IH.) megszabják a rendelkezésre álló időt és a költséget. A maradék változó (kockázat) kezelése, menedzselése a projekt csapat feladata. A végső célok, idő, költség, hatókör, kockázatok egy, a fő döntéshozókkal történő

40

egyeztetési folyamat után kerülnek meghatározásra és rögzítésre a projekt alapító dokumentumában. Ezeknek a változóknak a kezeléséhez a projekt menedzsernek kellő mélységű ismereteinek és gyakorlatának kell lennie az említett négy területtel kapcsolatosan (idő, költség, hatókör és kockázat), ezen felül nagy gyakorlatának kell lennie még hat egyéb területen is: integráció, kommunikáció, emberi erőforrás kezelés, minőség, ütemezés tervezés és beszerzés. 2. Kommunikációs terv kidolgozása: (0 Ft) A Felkutatás, elérés eszközeit, módszereit a Kommunikációs Terv rögzíti. Célja: - a célcsoport(ok) tájékoztatásával kapcsolatos tevékenységek, módszerek, eszközök megtervezése, bemutatása - a nyilvánossággal kapcsolatos stratégia megtervezése, - marketing kommunikációs tevékenység és eszközök számbavétele, bemutatása A tervezés során figyelembe vett szempontok: -

a

célcsoport(ok)

jellemzői

(nehezen

elérhetők,

nehezen

szólíthatók

meg,

információszerzéssel kapcsolatos szokásaik, képességeik stb.) - a támogatóként megnyerni kívánt szervezetek, személyek elérésére, befolyásolása - a kommunikációs tevékenységek költsége, szükséges erőforrások, időbeni ütemezés - meghatározásra és végrehajtásra kerül, hogy a célcsoportot milyen módszerekkel kívánjuk elérni 3. ) Szakértői konzultációk (0 Ft) Szakmai tevékenységek: koncepció formálás (csoportos megbeszélés), adatgyűjtés, adatbevitel, pénzügyi szakértői konzultáció, pályáztatói gyorsinterjú, grafikus ábrák készítése, adatlap készítés, megkötött szerződések áttekintése, határozati javaslat készítése, bizottsági egyeztetés, ügyosztályi egyeztetés, jogi szakértői konzultáció, határozati javaslat véglegesítés, közgyűlési részvétel. 4.) Építészeti felmérés (0 Ft) 41

Építési beruházások előtt az építész első feladata egy pontos felmérés készítése. Az utóbbi időben elterjedt segédeszközök, mint a kézi lézermérők ezt nagyban megkönnyítik. A projekt menedzsmentben résztvevő építőmérnökök és építész-technikusok közreműködésével az előkészítés fázisában mindez megtörtént, a rendelkezésre álló eredmények képezik alapját a kivitelezési munkálatoknak.

5.) Megvalósíthatósági tanulmány: 0 Ft A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének célja, hogy megfelelő információt nyújtson a döntéshozók számára ahhoz, hogy azok megalapozott döntést tudjanak hozni a további finanszírozásra és megvalósításra javasolt projekt elfogadásáról, módosításáról, illetve elvetéséről. Feladata projekt megalapozottságának és életképességének vizsgálata. A tanulmány elkészítésének eredménye a projekt relevanciájának, megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának értékelése. A tanulmány elkészítése során az eredeti cél megvalósítását szolgáló alternatíva meghatározása, specifikációja, összehasonlítása történik meg, olyan információkat nyújtva, amelyek elősegítik a végső döntést. (Pl. legegyszerűbb változat: 1. alternatíva: nem valósul meg a beruházás, 2. alternatíva: megvalósul a beruházás). 6-7. Engedélyezési és kiviteli tervek: Szerződéskötést követően pontosítva Az engedélyezési és a kiviteli terv részben fedi egymást, de funkciójuk eltérő. Míg az első a hivatalos eljárás elengedhetetlen része, addig a második a megvalósulást mindenben segítő, pontos méretekkel, részletekig kidolgozott tartalommal bíró terv együttes. 8-9. Közbeszerzési és jogi tanácsadás, közbeszerzési eljárás: 1.500.000Ft „A közbeszerzési szabályozás célja, hogy rögzítse a közbeszerzési eljárás szabályait és a közpénzből beszerzett javak megfelelő minőségét, biztosítsa az államháztartási forrásokból lebonyolított beszerzések átláthatóságát, a verseny megvalósulását, továbbá a magyar gazdaság érdekeinek érvényesítését.” (1995: XL. Tv.). A közbeszerzési eljárás esetünkben nyílt. A nyílt és a meghívásos eljárásban – az ajánlati felhívásban meghatározzuk az az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját.

42

10. Beruházás: 182.000.000 Ft A fentiekben részletezve. 11. Műszaki ellenőrzés: 3.000.000 Ft A projektmenedzsment műszaki végzettségű tagjainak jogosultsága van általános műszaki ellenőrzésre. Így lehetőség van akár a generál műszaki ellenőri, akár az építtető megbízásával ilyen jellegű munkába bekapcsolódni. A műszaki ellenőrzés célja a terv szerint előírt paraméterek betartatása a kivitelezővel egy megállapodás szerinti sűrűséggel végrehajtott helyszíni ellenőrzési rendszerben, szúrópróbaszerűen vagy előre meghatározott lényeges építési fázisokban. Építési naplóban dokumentálva. A tevékenység az építkezés ideje alatt folyamatos. 13. Nyilvánosság, marketing: 2.000.000 Ft Hirdetőtábla: a nyilvánossági útmutató szerint. Emlékeztető tábla: a nyilvánossági útmutató szerint Nyomtatott sajtó: a projekt lebonyolítása során folyamatosan tájékoztatást adunk a lakosság számára az inkubátor ház építésének fázisairól, a megvalósulás utáni tevékenységekről. Ennek "helyszíne" a helyi lap és a megyei sajtó. TV, rádió: a kazincbarcikai kábeltévében, illetve a helyi rádióállomásokban nemcsak az inkubátorház

megvalósulásáról,

illetve

az

ott

majdan

fellelhető

szolgáltatásokról

tájékoztatunk riport, illetve interjú formájában. Nyitórendezvény: alapkő letétel Záró rendezvény: ünnepélyes átadás Sajtótájékoztató, sajtóközlemény: az építés egyes szakaszainak megvalósulásáról, később pedig az inkubátor ház tevékenységéről. Szórólap: az inkubátor ház megvalósulása után, a tevékenységekről és szolgáltatásokról. Honlap: többszintű, átlátható és könnyen kezelhető honlap az összes hasznos információval. 14. Projekt zárás: 500.000 Ft A zárás magában foglalja a projekt adminisztratív és pénzügyi lezárását: a függő kifizetések elrendezését, szerződések lezárását, a szükséges dokumentumok archiválását, a részvevők megfelelő helyekre történő visszairányítását, a bérelt eszközök visszaadását stb. Nagyon fontos, hogy a projekt pozitív és negatív tapasztalatait a projektcsapat, vagy annak egy része

43

kiértékelje, és a legfontosabb tapasztalatokat egy későbbi felhasználás céljára összegyűjtse és dokumentálja.

44