Tartalom Megszűnik a diszkriminatív árazás ........................................................................................................................1 Börtön vár a termőfölddel spekulálókra - módosult a Btk. ........................................................................1 NAV Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról...........................................................................................................................3 Nagyobb árbevételt és nyereséget ért el tavaly a Tolnatej Zrt. ................................................................4 Beruház a Fino Food ......................................................................................................................................................5 Stratégiai megállapodás a Tej Világnapján.........................................................................................................5 Folyik az aratás, őszi búzából 4 millió tonna termés várható ...................................................................6 A borzderes marha újbóli tartása Magyarországon.......................................................................................7 Újabb cég hagyja el a közraktári piacot................................................................................................................7 Közraktárjegyek kibocsátása termékcsoportonként 2011-ben ...............................................................8 Kibővítik az MFB agrárhitel programját ..............................................................................................................8 Statisztikák, előrejelzések........................................................................................................................................ 10 Románia tejtermelése ................................................................................................................................................ 13 A romániai mezőgazdaság sajátosságai ............................................................................................................ 13 A tejkvóta felszámolása utáni állapot lehetséges nyertesei .................................................................... 14 A görögök újra a mezőgazdaság és a vidék felé fordulnak ...................................................................... 14 Ausztria tejtermelése ................................................................................................................................................. 15 A mezőgazdasági árarányok alakulása az Egyesült Királyságban ....................................................... 15 Az Egyesült Királyság marhahús piacának alakulása ................................................................................. 16 A fogyasztók ismereti szintje ................................................................................................................................. 16 Csak a helyben lakók vehetnek állami földet Lengyelországban.......................................................... 16 A lett és az észt farmerek csalódottak ............................................................................................................... 17 Az EU Számvevőszék jelentése a mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséről ................................ 18 Szerbia új istállókat épít a PKB Korporacija ................................................................................................... 19 Szerbia: feladta a FrieslandCampina az Imlek megvételét ...................................................................... 19 Hat év után újraindul ................................................................................................................................................. 19 a zentai tejüzem ............................................................................................................................................................ 19 Problémák a horvát mezőgazdaságban ............................................................................................................ 19 Génmódosított tehén laktóz-érzékenyeknek ................................................................................................. 20 A FAO értékelése a tej- és húsárak alakulásáról ........................................................................................... 21 Az Arla erősíti kínai jelenlétét ............................................................................................................................... 21 Átmeneti csökkenés Új-Zéland tejtermék exportjában ............................................................................. 22 ELEMZÉSEK .................................................................................................................................................................... 22 Tízből egy magyar felnőtt figyel az egészséges táplálkozásra ............................................................... 22 A 2012-es támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás igényléséről ......... 23 Szubjektív : Elmélkedés az élelmiszer-kilométerek növekedéséről ................................................. 26
HAZAI HÍREK
I. évfolyam - június költségek áthárítása, vagy a beszerzési ár igazolása témakörében könynyű ilyeneket találni. Ugyanakkor „a remény hal meg utoljára”, tehát e szabályokkal valamicskét megint sikerül előbbre lépni az eltorzult jövedelem-osztozkodás korrekciója felé. Főként pedig, az üzenet megint eljutott néhány fogyasztói fülbe.
Megszűnik a diszkriminatív árazás Megszűnik a diszkriminatív árazás például a tej, a tőkehús, a vágott baromfi, a zöldség és gyümölcs termékek kereskedelmében a hétfőn elfogadott és a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) által is támogatott, a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvénymódosításnak köszönhetően, írja az MTI. A szaktárca közölése szerint: a jogszabályváltozással kiküszöbölhető, hogy a kereskedők azonos termékeknél más árrést alkalmazzanak a magyar, illetve a külföldi áruknál. A jogszabály rögzíti továbbá, hogy mi minősül beszerzési ár alatti értékesítésnek, valamint tisztázza, hogy az önköltségi ár alatti értékesítés az üzemi általános költségeket is magában foglalja. A kereskedő érdekkörébe tartozó költségnek számít - így azok nem terhelhetők a beszállítókra - a termék tárolásával, hűtésével, az élőállattal kapcsolatban pedig a tartással összefüggő kiadások. Így a jövőben például semmiféle plusz díj (polcdíj) nem számítható fel azért, hogy az üzletben meghatározott helyre kerüljön az áru. A módosítás pontosítja a beszállító és a kereskedő fogalmát: eszerint a termelő és a feldolgozó mellett ezentúl beszállítónak minősül a viszonteladó is, így a törvényi védelem nekik is biztosítható. Változik a fizetési határidőre vonatkozó előírás is: amennyiben a beszállító a termék átvételétől számított 15 napon belül helyesen állítja ki a számlát, úgy a kereskedőnek az átvételtől számított 30 napon belül ki kell fizetnie az áru ellenértékét. A törvénymódosítás legfontosabb célja, hogy tisztességes kereskedelmi kultúra alakuljon ki a beszállítók és a forgalmazók között - olvasható a közleményben.
Börtön vár a termőfölddel spekulálókra - módosult a Btk. Új, a jelenleginél több tekintetben szigorúbb büntető törvénykönyv (Btk.) lép életbe egy év múlva hazánkban. A parlament hétfőn fogadta el a kódexet, amely több a sajtóban már nagyobb hírverést kapott módosítás mellett új bűncselekményként jelöli meg többek között a jogellenes termőföldszerzést, amit börtönbüntetéssel szankcionálnának, írja az MTI. A zsebszerződések elleni fellépés érdekében a kódex része lett a termőföld jogellenes megszerzése, amely egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, és nemcsak a szerződő felek sújthatók ilyen szankcióval, hanem a szerződés megkötésében közreműködő ügyvédek és közjegyzők is. Illés Angéla jogi azt írja a kódex ezen részének bevezetéséről, hogy "Természetesen, a termőföldre vonatkozó haszonbérleti, vagy használati jog (legyen az akár szívességi használat, vagy bármely más, a termőföld puszta birtoklására lehetőséget biztosító kötelmi jog) létesítése nem tiltott, nem semmis. Ezek a cselekmények csak akkor válnak bűncselekménnyé, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzése, haszonélvezeti jogának, vagy a termőföldre vonatkozó használat jogának alapítása céljából az erre vonatkozó tilalmat kijátszva kötnek ilyen szerződést. Az elképzelések szerint az ügyészség biztosítani fogja, hogy köz-
Tapasztalt beszállító egy perc alatt látja a kibúvókat. Anélkül, hogy ötleteket adnék, a szabályos számla, a
[email protected]
1
[email protected]
HAZAI HÍREK
I. évfolyam - június
érdekből megtámadhassák a zsebszerződéseket, és módosítani fogják az ingatlan-nyilvántartási szabályozást is annak érdekében, hogy a nyilvántartásban megjelenő gyanús szerződéseket vizsgálni lehessen."
hagyják el falujukat, szülőhelyüket, mert ott is tudnak boldogulni. A mai magyar vidéken egyre súlyosabb kérdés a munkahelyek hiánya. Az új földtörvény „minden lehetséges eszközzel akadályozná a spekulációs vagy tőkebefektetési célokat szolgáló földszerzést”. A spekulációt minden más területen is elítélem, de a földügyekben maximálisan támogatom ezt a törekvést. Sajnálatos, hogy már most igen nagy területek vannak olyanok kezében, akiknek semmi közük a mezőgazdasághoz, a vidékhez, és soha nem is akarnak ezzel foglalkozni, csak spekulációs célra kell nekik a föld. No meg az adómentes földbérleti díjak éves beszedéséért. Azt, hogy ez mitől adómentes, meg sem tudtam magyarázni a külföldi tudósítóknak. Hogy milyen összegekről van szó? Végezzünk egy kis számítást úgy nagyjából közelítve! Évente mintegy 5 millió hektárra nyújtanak be területalapú támogatási kérelmet. Durván a terület 65 százaléka bérlet, amiért, mondjuk, évente átlagban 100 euró bérleti díjat fizet a föld használója. Ez évente nagyjából 325 millió euró (97,5 milliárd forint) személyijövedelemadó-mentes jövedelem a földtulajdonosoknak. Miért baj, ha ezt a jövedelmet bent szeretnénk tartani az ágazatban? Az előbb már említettem, hogy persze sokak érdekét ez sérti.
A döntéshozók azonban hagytak egy kiskaput is, de nem a jogi képviselőknek, hiszen a törvénykönyv hatálybalépéséig büntetlenséget, amnesztiát hirdetnek azoknak, akik ezeknek a szerződéseknek a hátterét felfedik, a körülményeket bejelentik a hatóságoknak, ám ez a korlátlan enyhítés nem vonatkozik a közreműködő ügyvédekre, közjegyzőkre. Bár az agrárium fejlődésének alfája és ómegája a tiszta földtulajdoni-rendszer, nálunk csak a moratórium lezáródásának közeledtével gyorsulnak fel az események e témában. Kommentárként Tóth Péternek, az Agrár Európa Kft. ügyvezetőjének a Világgazdaságban megjelent véleményét közöljük. A kormány közreadta „Az új földtörvény vitaanyaga” című koncepciót, és azt társadalmi egyeztetésre bocsátotta. Úgy vélem, nagy vitára lehet számítani, hiszen maga az anyag is elismeri, hogy a koncepció megközelítései bizonyos köröknek kedveznek, bizonyos érdekeket sértenek. De mivel nincs ez így? A helyzetértékelés szerintem helyesen állapítja meg, hogy a mai birtokszerkezetben a szükségesnél kisebb a középbirtokok súlya. A gazdaság és a társadalom egyik nagy gondja, szerkezeti hibája, hogy gyenge a középosztály. Ez érvényes a vidékre is. Igenis nagy szükség lenne egy széles agrárpolgári rétegre, ha még nem járatódott le ez a szó. A nyugati szomszédaink vidékének erejét éppen az adja, hogy van egy erős polgárság, amelyet jól egészít ki egy, a mezőgazdaságot kiegészítő foglalkozásként űző réteg, akik más munkaalkalmuk mellett nem
[email protected]
Én teljesen elfogadható szempontnak tartom azt, hogy a föld lehetőleg azé legyen, aki azt megműveli, aki abból akar megélni, aki ott akar maradni vidéken. Ezek senki által nem vitatható agrárpolitikai célok. Nem vitatható tehát, hogy a helyben lakó és ott maradni is akaró bérlőt vagy tulajdonost kell előnyben részesíteni. A koncepciót kritizálók túlnyomó többsége belpolitikai megközelítésből véleményezte az anyagot. De van ennek a témának egy másik nagyon fontos as-
2
[email protected]
HAZAI HÍREK
I. évfolyam - június
pektusa: az EU-szabályoknak való megfelelés. Az Európai Unió közös agrárpolitikája nem foglalja magában a közös birtokpolitikát. Ennek ellenére számtalan más előírás, legfőképpen a szabad tőkeáramlásra és a letelepedési jogra vonatkozó szabályok keményen kihatnak a nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozásra. A koncepció készítőinek – eddig egyikük nyilatkozott személyesen az MTI-nek – nehéz feladványt kellett megoldaniuk. Olyan szabályozást megalkotni, amely eléri azt, hogy a földügyeinktől távol tartsuk a spekulánsokat (ebben az esetben az esetlegesen EUtagállamokból jövőket), és biztosítsa azt, hogy a föld a helyi gazdák birtokába kerüljön, maradjon. Ezt sikerül is megoldani. Szakmai munkámból tudom, hogy magyar jogászok alaposan tanulmányozták az Európai Bíróság földügyi szabályozásokkal kapcsolatos ítéleteit. Ebből a precedensjogból kiindulva fogalmazták meg azt a közérdeket, azokat a közérdekű célokat, amelyek mentén a magyar szabályozás védhető. És közérdekű célok a vidékfejlesztési célok mentén vannak. Jó lenne, ha a kormányszóvivő úr és más politikusok végre megtanulnák, hogy nem szabad a külföldiek földszerzésének megakadályozására hivatkozni. Ez támadható: az anyag kulturáltan leírja, hogy nem lehet a szabályozás diszkriminatív, és vigyázni kell a kommunikációjára is. Teljesen egyetértek tehát a bevezetni javasolt előzetes hatósági engedélyezési rendszerrel, amelyet a franciák olyan kifinomultan használnak, és az egyik igen hatékony agrárpolitikai eszközrendszerük.
közéletből mára eltűnt). Semmi bajt nem látok abban, ha holland, dán vagy más tagállamok farmerei ideköltöznek, és itt gazdálkodnak, földet jogszerűen bérelnek. Mi gondot okozna az, ha a családi gazdálkodók egy-két százaléka külföldi lenne, mert több úgysem lesz? Miért baj az, ha a pénzük mellett hozzák szakmai ismereteiket, termelési kultúrájukat, piaci kapcsolataikat és – ami a leginkább kellene – szövetkezési kultúrájukat? Miért lenne baj az, ha netán új növénykultúrák termelését honosítanák meg, ha felvirágoztatnák kertészetünket? Vagyis el kell fogadni, hogy az életvitelszerűen hozzánk jövő termelőt befogadni, és netán még segíteni is kell. Az arányok fenntartása természetesen fontos. A fentiekből kiderül, hogy nekem tetszik a koncepció, de fontos lenne látni a földtörvénytervezet konkrét szövegét, no meg a mezőgazdasági üzemekről szóló törvényt, hiszen azokban fontos részletek lesznek. További kérdés, hogy mi fog ebből megvalósulni. Amint manapság látjuk: a földbérleti rendszer mintha nem ezen elvek szerint működne.
NAV Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény alapján az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 142. §-ában szabályozott, belföldi fordított adózás alá eső ügyletek köre 2012. július elsejével kiegészül egyes mezőgazdasági termékek értékesítésével, és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31/A. §-a alapján a fordított adózás hatálya alá tartozó mezőgazdasági termék értékesí-
Örökzöld téma, és óriási indulatokat kavar a külföldi gazdálkodók tevékenysége Magyarországon. Én a jogszerűen letelepedő, itt élő és gazdálkodó termelőkre, farmerekre gondolok, a spekulációval kapcsolatban már állást foglaltam. Jó lenne, ha a törvényalkotó ebben is tárgyilagos lenne (ami a politikából és a
[email protected]
3
[email protected]
HAZAI HÍREK
I. évfolyam - június
tőjének, valamint az ilyen termék beszerzőjének a fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletekről az áfabevallásában adatot kell szolgáltatnia.
http://www.apeh.hu/magyar_oldalak/n av/ado/afa080101_hatalyos/fordad_20 120614.html
Nagyobb árbevételt és nyereséget ért el tavaly a Tolnatej Zrt.
A fordított adózás alá tartozó mezőgazdasági termékek köre Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés – 2012. július elsejétől hatályos – i) pontja alapján az adót a termék beszerzője fizeti az Áfa tv. új 6/A. számú mellékletében felsorolt termékek értékesítése esetében. Az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében foglaltakat figyelembe véve, a következő termékek értékesítése esik 2012. július elsejétől a fordított adózás hatálya alá: -
Növelte árbevételét és nyereségét 2011-ben a szekszárdi Tolnatej Zrt., és ez elsősorban a termelés bővülésének volt köszönhető - mondta Koller Attila, a társaság vezérigazgatója. A vállalat tavaly 21 milliárd forintos árbevétel mellett egymilliárd forint adózott eredményt ért el. A cég árbevétele, amely 2010-ben 18 milliárd forint volt, tavaly először haladta meg a húszmilliárd forintot, a nyereség pedig mintegy 5 százalékkal nőtt - tette hozzá – közölte az MTI-vel Koller Attila. A növekedést elsősorban a termelés bővülése okozta: a Tolnatej Zrt. 2010-ben 130 millió, 2011-ben 146 millió liter tejet vásárolt fel, az idén pedig megközelítőleg 170 millió liter tej felvásárlását tervezi. Ennek megfelelően a cég árbevétele 23-24 milliárd forint között alakulhat. A társaság jelenleg nyolc megyéből vásárol fel tejet, három-négy megyében meghatározó piaci szereplőként. A vezérigazgató megjegyezte: 2011 piaci szempontból stabil éve volt a tejágazatnak, az elmúlt hónapokban ugyanakkor komoly feszültség alakult ki a piacon.
kukorica (vtsz. 1005), búza és kétszeres (vtsz. 1001), árpa (vtsz 1003), rozs (vtsz. 1002), zab (vtsz. 1004), triticale (vtsz 1008 90 10), napraforgó-mag, törve is (vtsz. 1206 00), repce- vagy olajrepcemag, törve is (vtsz. 1205 ), szójabab, törve is (vtsz. 1201).
Tekintettel arra, hogy az Áfa tv. 6/A. számú melléklete a fordított adózás alá eső mezőgazdasági termékek körét vámtarifaszámra (vtsz-re) hivatkozással határozza meg, figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Art. 176. § (13) bekezdés a) pontja értelmében a termékbesoroláskor a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július hó 31. napján érvényes besorolási rendje tekintendő irányadónak (a besorolás ezen időpontot követő változásai az adókötelezettséget nem befolyásolják).
A korábbi kedvező feltételek miatt világszerte nőtt a termelés, amit a piacok nem követtek, a késztermék-árak és a felvásárlási árak is csökkentek. Koller Attila ismertetése szerint a tavaly 460 főt foglalkoztató, az idén 20-30 fős létszámbővítést tervező cég 2012-ben mintegy kétmilliárd forintot fordít fejlesztésre. Év végén helyezik üzembe a szekszárdi vállalat új sűrítő üzemét, amely demineralizált savóport állít elő, új pohártöltő vonalat állítanak munkába, és jelentős energiaracionalizálási programot hajtanak végre. A cég veze-
A fordított Áfá-val kapcsolatos véleményünket már megírtuk e lapban. Most inkább csak erre a NAV tájékoztatóra szeretnénk felhívni mindenki figyelmét.
[email protected]
4
[email protected]
HAZAI HÍREK
I. évfolyam - június
tője elmondta: az idei árbevételnövekedést főleg a fejlesztésekre alapozzák: a csecsemőtápszerekhez felhasználható demineralizált savópor ára 70 százalékkal magasabb az egyszerű savópornál, a sajtgyártásnál pedig a felhasznált tej mennyiségével megegyező savó keletkezik. Az új termék a sajtgyártást is versenyképessé teszi bármelyik európai gyártóval szemben - mondta a vezérigazgató. Hozzátette: sajtgyártásra a felvásárolt tejmennyiség 60 százalékát fordítják.
A Tolna Megyei Tejipari Vállalat tamási tejüzeme a privatizáció során, 1993-ban került a társaság tulajdonába, a vállalat 2006-ban döntött úgy, hogy Kaposvárra költözik és a Somogy Megyei Tejipari Vállalat akkor már jó ideje bezárt, teljes felújításra szoruló központi telephelyén folytatja tevékenységét. Az üzem fejlesztésére döntően saját erőből az elmúlt öt évben több mint 2 milliárd forintot költött a cég, amely tavaly és tavalyelőtt is mintegy 3 milliárd forinttal növelte árbevételét.
A savópor sláger a tejtermékek világpiacán. Ennek lapvető oka, hogy olcsóbb, mint a tejporfélék, ezért a nagy importőr országokban népszerű. Az irányába megnyilvánuló kereslet még hosszú évekig növekedni fog. Gyártása a sajtgyártással jól kiegészíti egymást. Az ebben rejlő hatékonyság és jövedelmezőség javulás tovább fogja erősíteni a cég amúgy is erős alapjait.
A múlt évben 9,51, 2010-ben 6,51 milliárd forint volt a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő társaság árbevétele, az adózott eredmény pedig 2010ben alig 5 millió forint, 2009-ben viszont 66.65 millió forint, sőt 2008-ban még 243,3 millió forint volt. Az az egyre feszítőbb beruházási igény, ami a tejfeldolgozásban jelen van, a lehetőségekhez képest megfelelően, de a szükségesnél lassabban számolódik fel. Az Európai uniós társfinanszírozású pályázatok ennek csak töredékét teszik lehetővé. Nem is beszélve arról, hogy a jelenleg is futó élelmiszeripari pályázat igen kis kerete ezt erősen korlátozza. Azon reményünk sem bizonyult megalapozottnak, hogy az élelmiszeripar támogatása átkerül egy mások kalapba, mert időközben abban is megcsappant a pénz.
Beruház a Fino Food A bázison a tervek szerint sajtérlelő részleget alakítanak ki és bővítik a logisztikai központot is. A társaság forgalma gyorsan nő, eredménye viszont gyorsan csökken. "A két ütemben megvalósuló, összesen több mint 1,25 milliárd forintos fejlesztést a tejfeldolgozó cég saját erőből, pályázati forrásokból, illetve hitelből finanszírozza – mondta a Egyed László, a társaság egyik tulajdonosa. A fejlesztés keretében jelentős technológiai beruházásokra is sor kerül a cégnél, többek közt kialakítanak egy sajtérlelő részleget is, illetve bővítik a logisztikai központot. A jövőre befejeződő beruházással 50 fős létszámbővítésre is sor kerül a jelenleg 130 dolgozót foglalkoztató társaságnál, illetve a Fino-Food a beszállítói kört is bővítené.
[email protected]
Stratégiai megállapodás a Tej Világnapján Stratégiai megállapodást kötött a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A 37. Tej Világnapon Fazekas Sándor miniszter köszönetet mondott a magyar tejtermelőknek azért, mert az elmúlt húsz év nehézségei közepette életben tartották az ágazatot.
5
[email protected]
HAZAI HÍREK
I. évfolyam - június
A kiváló minőségű magyar tejnek és tejterméknek ott van a helye az egészséges, alapvető élelmiszereink között. A Tej Világnapján a vidékfejlesztési tárca egyik legfontosabb feladata: népszerűsíteni a helyes táplálkozást, az egészséges magyar tejet és tejterméket – fogalmazott Fazekas Sándor.
Az egyértelmű és reményteljes üdvözlés mellett fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy – bár az AMC-t elvesztettük – a fogyasztást élénkítő marketing programokat nem nélkülözhetjük.
A Tej Világnapi rendezvényen a miniszter stratégiai partnerségi megállapodást kötött a 20 éves Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal. A stratégiai partnerség minden eddiginél szorosabb együttműködést tesz lehetővé az ágazatot érintő jogszabályok, átfogó programok, stratégiai dokumentumok kidolgozása során. Az együttműködés alapja a Tej Terméktanács és a minisztérium közötti hatékony, kölcsönös információcsere és a rendszeres konzultáció. A megállapodás célja, hogy növekedjen a tej termékpályát érintő szabályozások mozgástere, csökkenthetőek legyenek a szélsőséges piaci ingadozások, minimálisra szoruljon vissza a tejágazat kitettsége a nemzetközi hatásokkal szemben. Agrárpolitikánkban kiemelt helyet foglal el a tejágazat, hiszen egyik oldalon igen nagyszámú munkaerőt foglalkoztat, sok családnak biztosít megélhetést, másik oldalon pedig minőségi termékeivel a magyar fogyasztók egészséges táplálkozását segíti elő – mondta a miniszter. Ennek a kiemelt szerepnek a jegyében biztosított a szaktárca 46,2 milliárd forintot az állattartó telepek korszerűsítésére szolgáló beruházásokra. Így közel 400 fejlesztés indulhatott el, amelyek az állattenyésztés versenyképességének növeléséhez szükségesek.
Folyik az aratás, őszi búzából 4 millió tonna termés várható Az őszi árpa után megkezdődött az őszi búza aratása is az országban, a kenyérgabonából a tavalyihoz hasonlóan 4 millió tonna termés várható – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára szerdán (27-én) Budapesten, az Aratási Koordinációs Bizottság idei első ülését követő sajtótájékoztatón. Az államtitkár közölte: az őszi árpából eddig a 176 ezer hektár vetésterület mintegy 35 százalékán végeztek a betakarítással. A hektáronkénti termésátlag 4 tonna körül lehet. Az őszi búza vetésterülete 1,08 millió hektár, mintegy 100 ezer hektárral több a tavalyinál. A szakemberek 3,8-3,9 tonna hektáronkénti termésátlaggal számolnak. Így az idén mintegy 4 millió tonna kenyérgabona kerülhet a magtárakba. Az őszi búza aratásával eddig 2.650 hektáron végeztek. Az időjárási anomáliák – a fagy és az aszály – miatt jelentős eltérések vannak az egyes térségekben várható hozamok között – jelezte Czerván György. Példaként említette az őszi árpát, amelynek átlagos hozama Somogy és BorsodAbaúj-Zemplén megyében hektáronként
[email protected]
6
[email protected]
HAZAI HÍREK
I. évfolyam - június
4,8 tonna körüli, míg Vas és Veszprém megyében csupán 3,1 tonna körül mozog.
A borzderes marha újbóli tartása Magyarországon Szabolcs megyei állattartó szervezetek feltett szándéka, hogy visszahozzák a „borzderesként” ismert szarvasmarha fajtát hazánkba. Ez nem azonos a Svájcban ilyen néven tenyésztett fajtával, hanem egy, a történelmi Magyarországra az 1800-as évek elején bekerült, illetve ott őshonos, kistestű és alacsony hozamú fajta, valamint az alpesi barna keresztezéséből jött létre, de állománya a múlt század negyvenes éveire jelentéktelenre zsugorodott. Hegyi legelőkön azonban ennek a szerényebb körülményekhez jól alkalmazkodó fajtának a tartása gazdaságos lehet, ezért hazánkban, az ötvenes évek végétől újra próbálkoztak a feljavításával. A Debreceni Egyetem kutatói szerint a fajta jól felhasználható lehet más, nálunk tartott fajták rezisztencia tulajdonságainak javítására. A Polyán Egyesület az elmúlt években Mikóházára behozott 21 egyedből egy törzsállományt szeretne kialakítani, amelyet azután génmegőrzési és keresztezési célokra lehet felhasználni.
Az államtitkár szerint a 4 millió tonna körüli őszibúza-termésből – a belföldi szükségleten felül – 1 millió tonna körüli mennyiség juthat exportra. Az előrejelzések szerint a világpiacon keresik majd a magyar búzát, mivel több országban a szokásosnál kevesebb lesz a termés. A jelenlegi piaci árakról Czerván György elmondta: az őszi árpáért 45-50 ezer, a takarmánybúzáért 46-49 ezer, az étkezési búzáért pedig 50-55 ezer forintot adnak tonnánként. A repce ára 130-137 ezer forint tonnánként; az időjárás a repcében okozta a legnagyobb károkat, a pusztulás miatt a 163 ezer hektáros vetésterület mintegy 100 ezer hektárral kevesebb a vártnál. A tavaszi vetésű növények közül a kukoricából és a napraforgóból ígéretes termésre számíthatnak a gazdálkodók – mondta az államtitkár. Kukoricát mintegy 1,26 millió hektáron, napraforgót több mint 600 ezer hektáron vettettek a gazdálkodók.
Újabb cég hagyja el a közraktári piacot
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke egyetértett Czerván Györggyel, hogy – saját becslésük szerint is – mintegy 4 millió tonna kenyérgabona kerülhet a magtárakba. A betakarításhoz pedig – amellyel várhatóan 3-4 hét alatt végeznek – a gazdálkodók rendelkezésre áll a szükséges gépi kapacitás.
A Napi információi szerint várhatóan idén is folytatódik a közraktári piac vesszőfutása: a négyszereplősre zsugorodott piac tovább erodálódik, miután alig egyéves működés után a kivonulás mellett döntött az SGS Közraktár svájci tulajdonosa. A még folyamatban lévő ügyleteket lezárják, az idén azonban már nem kötnek újabb üzletet. A döntésben a részleteket ismerők szerint elsősorban a politikai kockázatok és a bizonytalanság, a nem befektetőbarát környezet, a finanszírozást meghatározó ország-kockázati felárak alakulása játszott meghatározó szerepet. Az új cég azt is rosszul viselte,
Kérdésre válaszolva Czerván György közölte: nem számít a kenyér árának emelésére, mivel a búza ára ezt várhatóan nem indokolja majd. Hozzáfűzte: amennyiben mégis drágul a kenyér, azt esetlegesen az energiaárak növekedése okozhatja. (MTI)
[email protected]
7
[email protected]
HAZAI HÍREK
I. évfolyam - június
hogy sem a termelői oldal, sem a versenytársak hozzáállása nem változott érdemben, és a potenciális letevők csak egy része volt hajlandó elfogadni a cég minőségi és szerződési feltételeit, illetve megfizetni a szolgáltatások valós költségét.
És eközben mi mindannyian e körülmények között dolgozunk hosszú évek óta. Egyébként pedig, a jogszabályi környezet újragondolása, további pontosítása nélkül sem a pénzintézetek, sem a potenciális ügyfelek nem fognak sorakozni a közraktárak kapujában.
Az elmúlt év nem kedvezett a közraktári hitelezésnek: sem a termelők, sem a bankok érdeklődése nem nőtt érdemben az ágazat szolgáltatásai iránt. Ebben a kedvező terményárak és értékesítési lehetőségek mellett a bankok által régóta szorgalmazott új közraktári szabályozás hiánya is szerepet játszott. A Közraktári Felügyelet adatai szerint 2011ben csak kismértékben, egymilliárd forinttal, 97 milliárd forintra növekedett a kibocsátott közraktárjegyek értéke, és a letevők száma is csak szerényen bővült. (A világpiaci terményár robbanás előtt, 2007-ben még 309 milliárd forint volt a kibocsátott jegyek értéke.) A 2011-es növekedést ráadásul annak tükrében kell értékelni, hogy tavaly egy közraktár engedélyét visszavonta a felügyelet, a piacra lépő új szereplő pedig csak néhány hónapig bonyolított tényleges forgalmat, és a bankoknál is érzékelhető volt a finanszírozási készség hiánya. Átrendeződött a közraktározott áruk aránya is: csökkent a búza, egyéb kalászosok és egyéb mezőgazdasági termékek aránya, míg a kukoricáé és az olajos magvaké nőtt.
Kibővítik az MFB agrárhitel programját A kormány döntött a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által működtetett hitelkonstrukció kibővítéséről, így a gazdálkodók még mintegy 9,5 milliárd forintért igényelhetnek hitelt az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogramból - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A hitelprogram alapján a termelők a szabad mezőgazdasági de minimis - azaz kis összegű - keretüknek, valamint a hitelbírálati szempontoknak megfelelően legfeljebb 25 millió forintot, a fiatal gazdálkodók pedig 1-50 millió forint közötti, kedvező kamatozású hitelt vehetnek igénybe. A tájékoztatás szerint 20-25 millió forintból, a földáraktól függően, 25-50 hektár termőföldet is lehet vásárolni. A kamat mértéke 8,5 százalék körüli, amely 1,5-2,5 százalékpont kamatelőnyt biztosít egyes piaci kamatozású forinthitelek 10-11 százalékos éves kamatlábával szemben. A futamidő legfeljebb 15 év. Az önerő nagysága pedig a vásárlás nettó költségének legalább a 15 százaléka. Az önerő saját forrásból és vissza nem térítendő állami támogatásból is állhat. A fiatal gazdák termőföldvásárlásának támogatásához az Európai Bizottság jóváhagyása is kell, de erre nem kell sokáig várni. Ebben a hitelprogramban az egy fiatal gazdálkodónak adható támogatás legfeljebb 40.000 euró, azaz mintegy 11,8 millió forint. Azok a fiatal gazdák, akik a Darányi Ignác Terv keretében induló támogatásban részesülnek, egyelőre nem vehetnek fel ked-
Közraktárjegyek kibocsátása termékcsoportonként 2011-ben Termékcsoport
Arány (százalék) Étkezési búza 12,4 Takarmánybúza 3,3 Egyéb kalászos 1,5 Takarmánykukorica 39,2 Olajos magvak 25,4 Egyéb mezőgazdasági termék 0,4 Élelmiszer 12,2 Ipari termék 5,7 Forrás: Közraktári Felügyelet
[email protected]
8
[email protected]
HAZAI HÍREK
I. évfolyam - június
vezményes hitelt termőföldvásárláshoz, a támogatáshalmozás miatt. A tárca tervei szerint a 2014-2020-as új uniós tervezési időszakban már a Darányi Ignác Terv keretében induló támogatásban részesülő fiatal gazdák is kaphatnak kedvezményes hitelt termőföld vásárlására, így a kétféle támogatás együttesen emelkedhetne. A kedvezményes hitelprogramban a gazdálkodók a termőföldvásárláshoz mezőgazdasági csekély összegű - de minimis támogatást is kaphatnak az állami költségvetésből. A hitelprogramban a termőföldvásárláshoz felvett hitelügyletekhez automatikusan kapcsolódik az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességvállalása. Így alacsonyabb fedezeti érték biztosításával juthatnak hitelhez a termelők. A kibővített hitelprogram előnye még, hogy egy már futó beruházási konstrukciót egészít ki termőföld vásárlási hitel nyújtásával. Ezért gyorsan bevezethető, ráadásul meghirdetéséhez új költségvetési források sem szükségesek, az uniós szabályokkal is összhangban van.
[email protected]
9
[email protected]
STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK
I. évfolyam - június kor a németek visznek minket magukkal.
Statisztikák, előrejelzések E rovatban olyan releváns statisztikai sorokat követünk hónapról-hónapra, amelyek mindennapi működésüket határozzák meg.
6,0
Az euró/forint és a dollár/forint devizaárfolyam alakulása havi átlag, 2010 január - 2012 május
3,7
3,3
4,0
1,7
1,1
0,7 2005
293,53
3,0
3,9
2,0 0,0
350,00
3,7
4,0
2006
0,9
0,1 2007
2008
2009
-2,0
300,00
2010
2011
-5,1
Magyarország -4,0
1,3
Németország
250,00
-6,0
-6,8
200,00
-8,0 Euró/ECU
150,00
229,38
Forrás: Eurostat
US dollár
A következő a versenyképességünket alapjaiban meghatározó tényező, a munkaerő költsége. Maradva a németekkel való összehasonlításnál, az elmúlt évtizedben ez náluk 1,6, nálunk 8,3 százalékkal emelkedett.
20 12 .
20 11 .
20 10 .
20 09 .
20 08 .
20 07 .
20 06 .
20 05 .
20 04 .
100,00
Forrás: MNB 30,00%
25,00%
A jegybanki alapkamat alakulása 1990-2012, %
20,00%
15,00%
10,00%
1,6
Németország
7,00%
5,00%
2,1
Franciaország
A munkaerıköltség növekedése 2001-2010 %
2011.10.15
2010.10.15
2009.10.15
2008.10.15
2007.10.15
2006.10.15
2005.10.15
2004.10.15
2003.10.15
2002.10.15
2001.10.15
2000.10.15
1999.10.15
1998.10.15
1997.10.15
1996.10.15
1995.10.15
1994.10.15
1993.10.15
1992.10.15
1991.10.15
1990.10.15
0,00%
3,4
Hollandia
3,6
Spanyolország
A forint az elmúlt hónapban is erősödött az euróval és gyengült a dollárral szemben. Azok a várható intézkedések, amit az euró erősítése érdekében az elkövetkező napokban jelentenek be, várhatóan tovább erősítik a forintot is. Eközben az alapkamat csökkentése még mindig nem indult el, de heteken belül várható. Ez pedig a hitelkamatokban is lecsapódik majd.
6,3
Lengyelország
6,8
Csehország
7,7
Szlovákia
8,3
Magyarország 0
2
4
6
8
Forrás: Eurostat
A harmadik pont a bankok gyökeresen eltérő profitigénye. Nemzetközi mezőnyben elhelyezve is jól érzékelhető, hogy a pénzintézetek üzlet-, kamatpolitikája szoros összefüggést mutat az adott gazdaság, az ország helyzetével. Míg Németországban alig 0,8, addig nálunk 3,0 százalék a bankok kamatmarzsa. Ez azt jelenti, hogy kamatjövedelmük nálunk sokkal magasabb, mint a németeknél.
A következőkben néhány olyan makrogazdasági összefüggésre hívjuk fel a figyelmüket, amely segít a valós gazdasági helyzet megítélésében. Először mindjárt a magyar és német GDP szoros együttmozgását mutatjuk be. Magyarország nagymértékben függ a német gazdasági konjunktúra alakulásától. Más megfogalmazásban, ha nem csinálunk hatalmas bakikat, ak-
[email protected]
4,1
Egyesült Királyság
10
[email protected]
10
STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK Bankrendszerek kamatmarzsa (kamatjövedelem/mérlegfőösszeg) %
4,5
0,0
436
A gázolajár alakulása, Ft/l 2006 január - 2012 július
450
400
350
300
250
n
áj
ja
m
n
áj sz ep t
ja
m
n
áj sz ep t
ja
m
sz ep t
n
áj
ja
m
n
áj sz ep t
ja
m
sz ep t
n
áj
ja
m
n
200
ja
Bulgária
0,0
500
Románia
0,5 Szlovákia
1,0
0,5 Magyarország
1,0
Csehország
1,5
Lengyelország
2,0
1,5
Szlovénia
2,0
Litvánia
2,5
Észtország
3,0
2,5
Ausztria
3,0
Lettország
3,5
Belgium
3,5
Olaszország
4,0
Németország
4,0
áj sz ep t
%
miatt csökkennek mostanában a hazai üzemanyagárak.
m
4,5
I. évfolyam - június
Forrás: NAV
Forrás: MNB
A világpiaci olajár alakulása, USD/hordó
Persze a kockázatok is mások. Míg Németországban a hitelek 2,5, addig Magyarországon 12,3 százaléka bukik be. Nem-teljesítő hitelek állományon belüli aránya nemzetközi összevetésben (2011. június) %
%
18
16
16
14
14
12
12
10
10
8
8
6
6
4
4
2
2
0
0
Finnország Málta Egyesült Hollandia Németország Dánia Portugália Szlovákia Ausztria Belgium Franciaország Spanyolország Lengyelország Csehország Ciprus Görögország Olaszország Észtország Románia Magyarország Lettország Litvánia Bulgária
Forrás: plusz500.hu
20
18
Az áram-ár 2012 májusban 7,3 százalékkal, a vezetékes gáz ára 7,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az előző hónaphoz képest nem változott. 500 480 460 486
440 420 400 380
Forrás: MNB
360
Villamos energia ár, 10kWh 2007 január - 2012 május
340
A NAV által közzétett üzemanyagárak szerint júliusban 436 forinton számolható el a gázolaj litere, ami 7 forintos csökkenés a júniusi adathoz képest. Eközben a világpiacon tovább csökken az olajár. Jelenleg (28-án) 80,49 dollár a hordónkénti ár. Ez a május eleihez képest (május 1: 105,96) 24 százalékos csökkenés, az idei csúcsnak számító februári 109,6 dollárhoz képest pedig 27 százalékos. Ezért, valamint a forint erősödése
[email protected]
320 300
jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan feb márc ápr máj
20
2007
11
2008
2009
2010
2011
[email protected]
2012
STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK
kapcsolatos hírekre. Jelenleg éppen a termelés igen kismértékű emelkedésére reagáltak túl erősen.
140 135 130 125 136
120 115
100,0
110
A tehéntej termelıi átlagára, Ft/kg 2004 január - 2012 május 90,0 KSH - AKI
3
95,0
Vezetékes gáz ár, 1 m 2007 január - 2012 május
105 100
96,5 94,2
90,0 április
83,41 május
85,0
95
80,0 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan feb márc ápr máj 2007
2008
2009
2010
2011
75,0
2012
70,0 65,0
Forrás: KSH
60,0 55,0
Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 83,41 forint/kg volt 2012 májusában, 5 százalékkal csökkent az áprilisihoz képest. A nyerstej kiviteli ára 83,95 forint/kg volt májusban, 7 százalékkal csökkent az előző havihoz képest, és 1 százalékkal volt magasabb a belpiaci árnál. A termelői árak csökkenésével egy időben estek a feldolgozói árak is. A trappista sajt értékesítési ára 8 százalékkal, az adagolt vajé 5 százalékkal, a 2,8 százalékos zsírtartalmú dobozos friss tejé 2 százalékkal, a tehéntúróé 1 százalékkal csökkent májusban az áprilisihoz képest. Az első két fázis árának esését néhány hónapos késéssel követték a fogyasztói árak is. A pasztőrözött 2,8 százalékos zsírtartalmú friss tej és a trappista tömbsajt fogyasztói ára egyaránt 4 százalékkal csökkent májusban az áprilisihoz képest a KSH adatai szerint. E néhány hónapos késleltetés tiszta haszon a kereskedők zsebében.
J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj
50,0 2004.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
2012.
A búza és a kukorica termelői ára 2012 áprilisában kismértékű, a készletek apadásával összefüggő emelkedést mutatott az előző havi értékhez képest. A KSH adatai szerint a kukorica ára 50,8 Ft/kg, a búzáé 55,2 Ft/kg volt. 80 70 60
55,2
Búza
50 40
Kukorica
30
50,8
20
A búza és a kukorica termelıi havi átlagára, Ft/kg 2008 január - 2012 április
10 0
2008.
2009.
2010.
2011.
Forrás: KSH
A világpiaci gabonaárak továbbra is oldalaznak, trend nélkül. Ez azt jelenti, hogy a kockázati tőke még nem találta elég jónak a belépési szinteket, továbbra is távol marad e piactól. A grafikon a chicagói árutőzsde kukoricaárát mutatja az elmúlt egy évben. Látható, hogy az október óta tartó oldalazás még nem ért véget.
A világpiaci túltermelés oka kettős. Egyrészt az elmúlt évi magas árak növelték a termelési kedvet, másrészt a kereslet növekedése lassult. A kilátások akkor tudnak javulni, az árak emelkedni, ha a nagy importőrök gazdasága élénkül. Jó példa Kína, ahol a gazdasági növekedés lelassult, ami azonnal érzékelhető a központilag irányított tejtermék-importban is. A gazdasági előrejelzések azonban erre az évre nem mutatnak e téren kedvező jeleket, ezért számítani lehet az árak további mérséklődésére. A tejtermékek árai meglehetősen érzékenyen reagálnak a kereslet-kínálat alakulásával
[email protected]
2005.
J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á
90
I. évfolyam - június
Forrás: CBOT
12
[email protected]
2012.
EU TEJPIACI KITEKINTÉS
I. évfolyam - június Máltán kisebb. A Román Életminőség Kutató Intézet felmérése szerint a lakosság 30 százalékának egyetlen jövedelemforrása a mezőgazdaság. A törpebirtokosok jövedelme az adott körzetben dolgozó ipari munkások és alkalmazottak jövedelmének a 37 százaléka körül mozog. A másik végletet a nagybirtokok képezik, itt a tulajdonosok 0,4 százaléka a teljes földterület 49 százalékát tartja a kezében. Ugyanakkor Románia, egy hektár termőföldre számítva Franciaországnál hatszor kevesebb energiát és 2,7-szer kevesebb vegyszert használ.
Románia tejtermelése A Román Statisztikai Intézet június közepén közzétett adatai szerint a romániai tejtermelő gazdák ez év első négy hónapjában az előző év hasonló időszakához viszonyítva 8 százalékkal több tehéntejet adtak le feldolgozásra. Mennyiségben ez összesen 20.624 tonna tejet jelentett. Ebből a román tejfeldolgozó ipar az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal (92 tonnával) több vajat, 1 százalékkal (200 tonnával) több tehéntej alapú sajtot és 0,8 százalékkal (379 tonnával) több joghurtot és ivójoghurtot állított elő. Közben tejfölből 4,1 százalékkal (649 tonnával), friss tejből pedig 2,7 százalékkal kevesebbet termeltek az országban. Az ez év áprilisi romániai tehéntej leadás 0,9 százalékkal (635 tonnával) növekedett az előző havi értékhez viszonyítva. A román tejipari munkaadók szövetségének vezérigazgatója, Dorin Cojocaru szerint a jelenleg Romániában termelt tej mintegy 25 százalékát nem lehet forgalomba hozni, mivel annak minősége nem felel meg az uniós előírásoknak.
Mindezek alapján aligha lehet csodálkozni azon, hogy kalászos gabonákból és kukoricából a romániai termésátlagok a nagy nyugat-európai országok átlagának felét sem érik el, sőt azon sem, hogy az országban közel félmillió hektárnyi szántó rendszeresen parlagon marad. A rendszerváltás előtt Románia (Lengyelországot követően) a szocialista országok második legnagyobb (3,5 millió fős) szarvasmarha állományával rendelkezett, mára azonban ez az állomány mintegy a felére apadt. Ennek következtében az ország a 100 hektárra jutó szarvasmarha létszámot tekintve Európában a legalacsonyabb szintre süllyedt (14,5 fő), csak Magyarországot és Bulgáriát előzi meg. Ez a mutató Hollandiában, Belgiumban és Írországban a romániainak a 15-szöröse. A Romániához képest egy hatod résznyi területtel rendelkező Hollandia mezőgazdasági termelési értéke pedig a romániainak 1,3-szerese.
Fejlődés van, de olyan lassú, hogy nehezen veszi fel a versenyt az importtal.
A romániai mezőgazdaság sajátosságai Egy közelmúltban publikált EU tanulmány szerint Romániában nyolcszor több termőföld jut egy lakosra, az átlagos birtoknagyság viszont 18-szor kisebb mint Franciaországban. Keleti szomszédunknál a mezőgazdasági üzemek 93 százaléka 5 hektárnál kisebb földterülettel rendelkezik, amelyek együttesen a teljes termőföld vagyonnak kevesebb, mint 30 százalékát teszik ki. Az átlagos birtoknagyság 3,5 hektár, ez a mutató az EU tagországok közül csak
[email protected]
A román mezőgazdaság felfejlesztését a fent említett problémák és az agrárnépesség rendkívüli elöregedése mellett nagyon megnehezíti az uniós támogatási lehetőségek alacsony kihasználtsági foka.
13
[email protected]
EU TEJPIACI KITEKINTÉS
I. évfolyam - június piacra kerül. A lengyelek többet adhatnak majd el Németországnak, ők pedig folytatják kivitelük bővítését. Ebből juthat több Magyarországra is, de a piaci egyensúly felborulásáról nem beszélhetünk.
Na, ki a valódi agrár ország? Közben gazdasági növekedésük még mindig gyorsabb a mienknél!
A tejkvóta felszámolása utáni állapot lehetséges nyertesei
A görögök újra a mezőgazdaság és a vidék felé fordulnak
A Rabobank június első hetében közzétett értékelése szerint, az EU tejkvóta rendszerének felszámolása utáni állapot legnagyobb nyertese Írország lehet, amely jelenleg „az egész északi féltekén a legalacsonyabb költséggel képes előállítani a tejet”. A déli féltekén is csak ÚjZéland és esetleg néhány dél-amerikai ország vagy körzet veheti fel vele a versenyt. Ezért a kvótarendszer kifutása után Írország várhatóan 35-40 százalékkal növeli a tejtermelését, amire egyetlen más európai országnak sem lesz lehetősége. Európa tejtermelése a kontinens dél-keleti körzeteiből (Olaszország, Görögország) valószínűleg az északnyugati körzetekbe (Írország, Franciaország, Dánia, Hollandia) tolódik át, ezek közül is a legjobb esélyekkel Írország rendelkezik. Dánia kormánya a szóban forgó időszakra a tejtermelés 20 százalékos növelését tűzte ki célul, de a Rabobank szerint a dán termelők magas adósságállománya ezt 3-5 százalékkal lejjebb nyomja. Hollandia legfeljebb 1012, Lengyelország 10, Németország pedig 4 százalékkal lesz képes növelni tejkibocsátását.
A Financial Post június elején hosszabb cikkben taglalta a legújabb görögországi társadalmi változásokat, leszögezve, hogy ötven évvel ezelőtt minden második görög állampolgár a mezőgazdaságból élt. Az iparosítás azonban a kényelmesebbnek látszó életfeltételekkel együtt tömegével vonzotta városokba a falusiakat – főleg a fiatalokat – akik közül sokan, a falusi társadalmi kötöttségektől is menekülve, egyszerűen gazdátlanul hagyták ottani házaikat és kertjeiket. Eközben a fővárosi agglomeráció népessége a négyszeresére duzzadt, és az ország lakosságának több mint 40 százaléka ide tömörült. Jelenleg viszont, a gazdasági válság éleződése nyomán, az ipari és szolgáltató vállalkozások alkalmazottaik tömegeit voltak kénytelenek elbocsátani, ami többek között a bűnözés erősödését is maga után vonta. A munkanélkülivé váló, egykori falusiaknak utolsó lehetőségként marad a régi otthonokba való visszatérés, „ahol legalább nem kell lakbért fizetni, a kert viszont a zöldségszükségletüket megtermi. Sőt még a földijeik társadalmi szolidaritására is számíthatnak, akik sajnálkozással vegyes reménységgel fogadják a visszatérőket”. A csaknem üresen hagyott vagy teljesen elöregedett lakosságú falvakba tucatjával jönnek vissza a fiatal, illetve középkorú görögök. Az újonnan berendezkedés nem könnyű, mindenki úgy segít magán, ahogy tud: újra művelni kezdik az elhanyagolt konyhakerteket és gyümölcsfákat, kecskét, baromfit tartanak, méhész-
A Rabobank szerint azonban a legroszszabb időszaknak vége, mivel a globális kereslet folyamatos növekedésére lehet számítani, „az emberek kevesebb szíves TV-t fognak vásárolni, és inkább gyermekeik élelmiszer-ellátásával fognak törődni”. Holland kollégáim nyitva hagyták a mondatot. Az említett lehetséges tejtermelés-bővülés a legtöbb esetben felszívódik a belföldi piacon (sajtban), ahol nem (Írország) ott a világ-
[email protected]
14
[email protected]
EU TEJPIACI KITEKINTÉS
I. évfolyam - június elmúlt év folyamán a tejfelvásárlási árak átlagosan 11,5 százalékkal az emelkedtek országban, az osztrák tejtermék kivitel pedig a 2010. évi 908 millió euróról 970 millió euróra növekedett. Időközben az osztrákok is több tejterméket hoztak be (534 millió euró helyett 584 millió euró értékben), a cikkcsoport külkereskedelmi mérlegének pozitív szaldója azonban így is 3 százalékkal meghaladta az előző évi értéket. A fenti eredmények alapján az osztrák szakmai szövetségek bizakodással tekintenek a jövőbe, és minden eszközzel igyekeznek elérni, hogy az EU szabályozások és támogatások továbbra is biztosítsák az ország tejtermelő gazdáinak megélhetését.
kedésbe kezdenek, vagy begyűjtik a görög hegyekben nagy számban és menynyiségben található gyógynövényeket. Van olyan falu, ahová egy év alatt 60, korábban elvándorolt lakos tért vissza. A hazatérők többsége bizakodva tekint a jövőbe, és úgy véli, hogy a városi munkanélküliséget mindenképpen érdemes felcserélni az ősi foglalkozásra. Bízik a termőföld eltartó erejében, amely ugyan nehezebb munkával, kevesebb szabadidővel és kényelemmel, illetve az egykori városinál szerényebb jövedelemmel jár együtt, de aki nem restelli a fáradságot, annak hosszú távon biztosítja a megélhetést. Több hazai példa is van erre a folyamatra. Az önellátás minél magasabb fokra való emelése egy társadalmi réteg határozott igénye. Nem tömeges jelenség. Nálunk nem csak a megélhetési kényszer szüli, hanem (és ez egy más réteg) a pesszimista jövőkép is. Annak megítélése, hogy ez fejlődés vagy visszafejlődés elég ellentmondásos.
A sógorok sikereinek titka a hazai fogyasztó tartós igénye termékeik iránt. Ennek bázisán fejlődik töretlenül és éri el nemzetközi sikereit. Méghozzá elsősorban a magas hozzáadott értékű és minőségi kategóriájú termékivel.
A mezőgazdasági árarányok alakulása az Egyesült Királyságban
Ausztria tejtermelése Az Osztrák Szarvasmarhatartók Központi Munkaközösségének (ZAR) értékelése szerint a családi gazdaságokra épülő osztrák tejtermelés az európai élvonalba sorolható. Az országban tartott 527.400 tejhasznú tehén 75 százalékára kiterjedő felmérés alapján, az egy tehénre jutó tejhozam 2011-ben 6.942 kg-ot tett ki. Ennél magasabb átlagos tejhozammal az EU tagországok közül csak Dánia, Finnország és Hollandia büszkélkedhet. Ugyanakkor a tejtermelésnek Ausztria számára speciális jelentősége van, mivel a hegyvidéki körzetekben a vidéki lakosság számára szinte az egyetlen megélhetési lehetőséget jelenti. Ezért az osztrák mezőgazdasági kormányzat különös gonddal készíti elő a tejkvóta rendszer kifutása utáni időszak szabályozását. Az
[email protected]
Amikor II. Erzsébet királynőt 1952-ben megkoronázták, Nagy-Britanniában egy 24 lóerős Ferguson TE20 traktort (amely akkor a legmodernebbnek számított) 10,5 acre búzaterméséért lehetett megvásárolni, amikor egy acre (0,4 hektár) átlagtermése még csak 1,2 tonna volt. Akkor azonban még 300 ezer lovat is alkalmaztak az ország mezőgazdaságában. Ma – amikor egy acre átlagtermése búzából 3,2 tonnára emelkedett – egy 137 lóerős John Deere 6630 traktorért (manapság ez számít legmodernebbnek) 113 acre búzatermését kell odaadni. Eközben 1 acre termőföld átlagára az országban 56 font-sterlingről 6.073 fontsterlingre emelkedett (GBP 1 angol font 360,03Ft). Hatvan évvel ezelőtt egy 40 15
[email protected]
EU TEJPIACI KITEKINTÉS
I. évfolyam - június
acre (16 hektár) nagyságú családi gazdaságot, épületekkel és felszerelésekkel együtt 5-6 ezer fontért meg lehetett vásárolni, vagy Suffolk tartományban egy 100 acre területű farm eladását 10 ezer fontért hirdették. A fenti adatokkal számolva, mára egy farm átlagos értéke az akkorinak mintegy százszorosára emelkedett.
ja, de 7 százalék a tejet a búzával hozta összefüggésbe. A fiatal korosztály harmada nem tudja, hogy a tojást a tyúk tojja. 11 százalékuk szerint a tojást búzából vagy kukoricából készítik. 36 százalékuk nem volt azzal tisztában, hogy a szalonna a sertéből származik. 10 százalékuk szerint az újkrumpli termesztése egy hónapnál rövidebb ideig tart, 20 százalékuk szerint a lekvárt gabonafélékből készítik. (Forrás: cattlenetwork.com)
Az Egyesült Királyság marhahús piacának alakulása
Ki a hibás? Az oktatási rendszer, persze. De a szülők tudásszintjével szemben is vannak kétségeim. Arra mindenesetre jó a példa, hogy felhívja a figyelmet, milyen nagy jelentősége van a fogyasztók felé való kommunikációnak, és hogy nem mindegy milyen ismereti szintet használunk benne.
Az EBLEX legfrissebb értékelése szerint a Nagy-Britannia marhahús termelése ebben az évben várhatóan mintegy 4 százalékkal (902 ezer tonnára) visszaesik. Az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 8 százalékkal kevesebb marhahúst állítottak elő az országban. A csökkenés elsősorban a takarmányköltségek drasztikus emelkedésének és a tenyészállomány leapadásának tudható be. Az utóbbi miatt a közeli jövőben a kínálat jelentős növekedésére nem lehet számítani. A kínálat beszűkülésének hatására, jelenleg 1,87 font körüli árat fizetnek a vágómarha kilójáért, ami 34 pennyvel meghaladja az egy évvel ezelőtti árszintet, bár május utolsó hetében az árak valamelyest csökkentek. Mindezek hatására a brit marhahús kivitel ez év első három hónapjában visszaesett, áprilistól azonban egy újabb fellendülést mutat.
Csak a helyben lakók vehetnek állami földet Lengyelországban Hihetetlenül felgyorsult a lengyelországi termőföldek árának emelkedése − a spekulációk megnehezítése érdekében megszigorítják az állami tulajdonban levő földekhez jutás feltételeit. Sosem voltak olyan drágák a lengyel termőföldek, mint most − állapították meg varsói elemzők. A magánforgalomban az árak az idei első negyedévben 20,2 százalékkal emelkedtek − írta a Money.pl a központi statisztikai hivatal adatai alapján. Míg a tavalyi utolsó negyedévben 1 hektár 20,6 ezer zlotyba került, március végére az ár 24,8 ezerre ment fel. Bár a földárak emelkedése tartós jelenség, ennek átlaga az elmúlt hét évben negyedévről negyedévre csupán 4,2 százalék volt, vagyis a tempó csaknem ötszörösére emelkedett. Hasonló, bár nem ekkora ugrásra 2004 vége óta csak egyszer volt példa, amikor 2005
A fogyasztók ismereti szintje Bár e felmérés a briteknél készült, ijesztő eredményeit érdemes megismerni. Egy felmérés során kétezer embert kérdeztek alapvető élelmiszerekkel kapcsolatos ismereteikről. A 16 és 23 év közötti fiatalok kevesebb, mint fele tudta, hogy a vaj tejtermék. Az idősebbeknél ez az arány 58 százalék. 2 százalék azonban meg van győződve róla, hogy a vajat a sertés vagy csirke termeli. A fiatalok 40 százaléka tudta, hogy a tejet a tehén
[email protected]
16
[email protected]
EU TEJPIACI KITEKINTÉS
I. évfolyam - június
első negyedében 18,8 százalékos volt a drágulás.
igényt a földre. Egyébként ebben az évben részletfizetési kedvezményt is adnak a gazdáknak, évi 2 százalékos, igen kedvezményes kamattal. A nem titkolt cél az, hogy 2016. május 1. előtt a lehető legtöbb föld lengyel tulajdonosé legyen, ugyanis ekkortól nyernek jogot a külföldiek lengyel földek korlátozás nélküli megvételére. Ma ehhez belügyminisztériumi engedélyre van szükségük. (Forrás:
A Lion's House tanácsadója, Radosław Brodaczewski szerint ennek legfőbb oka, hogy jelentősen megnőtt a befektetők érdeklődése a termőföld iránt, amelynek vásárlása jószerével már divattá vált. Ez a nagyvárosok közelében olyan árfelhajtó tényezővé vált, hogy ezeken a területeken a hektáronkénti ár akár a 150−300 ezer zlotyt is elérheti. A Home Broker elemzői úgy vélik, hogy a bizonytalan gazdasági környezetben sokan biztonságos befektetésnek tekintik a földet, ami nincs kitéve a piaci viharoknak. És nem is számolnak rosszul. A brókerház számításai azt mutatják, hogy aki a tavalyi első negyedévben vásárolt termőföldet, ha most eladja, 27,7 százalékos nyereséget realizálhat, míg ugyanezen idő alatt a bankbetét csak bruttó 4 százalékot hozott − a tőzsdei befektetés pedig a varsói tőzsdeindex alapján több mint 21 százalékos veszteséget. A termőföldnél is jóval nagyobb hasznot arathat le, aki átminősítteti azt építési területté.
Napi Gazdaság)
Emlékszünk? A csehek is kedvezményes forrással segítik a helyi termelők földhöz jutását. Bevált ötlet. Mi miért nem alkalmazzuk?
A lett és az észt farmerek csalódottak A lett mezőgazdasági termelői egyesülések csalódottságuknak adtak hangot, miután az Európai Parlament a tagországok átlagának 65 százalékában javasolta megállapítani a lett farmereknek járó támogatások nagyságát. Ez ugyan – részben a lett minisztérium kitartó követeléseinek eredményeként – valamivel több az eredeti javaslatnál, a lett termelők mégis elégedetlenek, és ragaszkodni kívánnak az általuk minimumként tekintett, illetve Brüsszel által korábban megígért 80 százalékos szinthez. A lett termelői szervezetek jelenleg – a másik két balti állam testvérszervezeteivel szövetkezve – aláírásokat gyűjtenek a farmerektől, hogy petíciót nyújthassanak be az Európai Tanácshoz az ország számára megállapított támogatási kulcs megváltoztatása érdekében.
Nyilvánvalóan nem függetlenül ettől a folyamattól, a kormány megszigorítja az állami földekhez való hozzájutás lehetőségét. A cél a privatizációs folyamat felgyorsítása és az egyéni gazdálkodók helyzetbe hozása. Az eladható állami földalap 300 ezer hektárral rendelkezik, ami további 150 ezerrel bővülhet a bérbe adott, 429 hektárnál nagyobb területek korlátozásával. Ennek érdekében a következő napoktól korlátozott árveréseken értékesítik a földek túlnyomó részét, amelyeken csak a helybeli gazdák vehetnek részt. Mint Leszek Swietochowski, a mezőgazdasági ingatlanügynökség új elnöke elmondta, tavaly 93 ezer árverést tartottak, amiből csupán 800-on volt korlátozott a részvétel, idén pedig már ez lesz a norma, bár lesznek nyitott árverések is olyan esetekben, ha a helyi gazdák nem tartanak
[email protected]
Az észt gazdák ugyancsak a támogatási szintek mielőbbi kiegyenlítését követelik, mivel szerintük a jelenlegi hátrányos megkülönböztetés konzerválja Észtország és a balti országok mezőgazdaságának elmaradottságát a nyugati tagországokéhoz képest, holott a támogatások
17
[email protected]
EU TEJPIACI KITEKINTÉS
I. évfolyam - június -
célja éppen az elmaradottság felszámolása. Küzdelmük jelzi, hogy a negatív megkülönböztetés, ami a csatlakozási szerződésünkkel vált hivatalossá, oly mértékben mélyítette el a régi és az új tagok mezőgazdasága közötti különbségeket, hogy annak felszámolására nincs esély. Legfeljebb a vállalkozások szintjén. A még vita alatt lévő, következő pénzügyi-tervezési ciklusra vonatkozó tervek ennek csak látszat-kezelését tartalmazzák. Mivel mi az EU átlag közelében vagyunk a támogatási szint tekintetében, minket ez is alig érint.
az EU dolgozzon ki olyan jogszabályokat, amelyek révén konkrét prioritásokra irányuló finanszírozási forrásokat lehet elkülöníteni a támogatás fokozottabb hatásának biztosítása érdekében.
Amennyiben nem a visszaélésekről, hanem az adott tagállam sajátos helyzetéből adódó eltérő fontossági sorrend áll elő, azt az EU-nak tolerálnia kell. Már csak azért is, mert ezek bebetonozásában fontos szerepet játszott.
Az EU Számvevőszék jelentése a mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséről Az Európai Számvevőszék (ECA) május végén kiadott jelentése megállapítja, hogy a „mezőgazdasági üzemek korszerűsítése” elnevezésű, 121. számú intézkedés alapján rendelkezésre álló támogatási összegeket a tagországok nem megfelelő hatékonysággal használták fel, bár bizonyos korszerűsítés kétségtelenül mindenütt megvalósult. Néhány tagországban azonban ezeket az összegeket nem a közösen elfogadott, legfontosabb prioritásokra fordították. Ezért a Számvevőszék a brüsszeli vezetés felé ajánlásokat fogalmazott meg, amelyeket a következők szerint lehet összefoglalni: -
-
az EU csak olyan vidékfejlesztési programokat fogadjon el, amelyek messzemenően figyelembe veszik az uniós prioritásokat és a tagállami, illetve regionális szükségleteket; a következő programozási időszakban Brüsszel csak megbízható és releváns információkat szolgáltasson a tagországok részére;
[email protected]
18
[email protected]
NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI
I. évfolyam - június (a legismertebb szerbiai kekszgyártó) és a Knjaz Milos (az egyik vezető szerbiai ásványvíz palackozó). A FrieslandCampina pedig azt közölte, hogy az országban egyéb felvásárlási célpontokat keres, hogy megvalósíthassa route2020 nevű programját, amelynek célja a fenntartható növekedés megalapozása.
SZERBIA: új istállókat épít a PKB Korporacija Az 1946-ban alapított és jelenleg közel 9 ezer tehenet tartó PKB Korporacija mezőgazdasági vállalat a Partizanski Prelaz nevű farmon 3,5-4 millió eurós beruházással új, modern istállókat épít. Ezekből összesen négyet fognak felépíteni, leváltva a már idejétmúlt, 1960-ban épült istállókat. A 2560 tejelő tehén 28 ezer négyzetméteren kerül majd elhelyezésre. "Csak ezzel a beruházással tarthatjuk a versenyt az európai tejtermelésben" indokolta a döntést a cég szóvivője.
Szerbiára mind a szakmai, mind a pénzügyi befektetők nagyon figyelnek. Most zajlik egy általános felértékelődés, amit az EU tagság közeledése erősít, a politikai bizonytalanságok pedig lassítanak. A tejipari koncentrálódás akkor fog majd második körbe fordulni (az elsőn, a magánkézbe adáson már túl vannak) amikor a piac megnyílik, és a verseny kiszélesedik.
Ezzel az üzemmérettel erre jó esélyei is vannak. Kérdés, hogy a belföldi piacon érvényesül-e majd, vagy éppen az olasz relációban konkurál majd velünk.
Hat év után újraindul a zentai tejüzem
SZERBIA: feladta a FrieslandCampina az Imlek megvételét
A Zentán található üzem egy horvát befektetőnek köszönhetően kel életre. A varazsdini székhelyű Vindija-csoport vezérigazgatója, Miroslav Curcic május 4-én állapodott meg Bojan Pajtic-csal, a vajdasági régió vezetőjével, hogy – helyi támogatást is igénybe véve – 15 millió eurót fordítanak a tejüzemre, amely legkésőbb az év végén újra működni fog, napi 120 ezer liter tejet dolgozva fel. Az üzemben 120 alkalmazott felvételét tervezik, és ezer tejtermelőtől vásárolnak majd tejet. A vevő egy kilenc cégből álló cégcsoport, hat élelmiszeripari érdekeltséggel. Horvátországban 3500 embernek ad munkát.
A Salford Capital Partners tulajdonában lévő Danube Foods Group még februárban előzetes szándéknyilatkozatot írt alá a FrieslandCampinával, amelyben azt fejezte ki, hogy el kívánja adni a holland cégcsoportnak a szerbiai Imlek és Mlekara Subotica tejipari vállalatokat. Ezek az egész Nyugat-Balkánon jelentősnek számítanak, nem beszélve a szerb piacról, ahol Imlek az egyik legnagyobb tejipari vállalat. Május végére azonban váratlan fordulat állt be, mivel a feleknek a közel fél év sem volt elegendő arra, hogy a részletekben megállapodjanak.
Problémák a horvát mezőgazdaságban
A Danube Foods Group (DFG) úgy döntött, hogy az Imlek és a Mlekara Subotica cégeket mégis megtartja, sőt, az Imleknek fontos szerepet szán abban, hogy tovább konszolidálja a kiterjedt szerbiai élelmiszeripari érdekeltségeit. A DFG-hez tartoznak még a Bambi Banat
[email protected]
A Zivo Selo (Élő Falu) horvát csoport szerint Horvátországnak az élelmiszerek behozatalára fordított kiadásai a legutóbbi húsz évben összesen 9,5 milliárd
19
[email protected]
NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI
I. évfolyam - június
dollárral meghaladták az ugyanezen cikkek kiviteléből származó bevételét. „Ez annyit jelent, hogy Horvátország felhalmozott adósságának egyötödét kizárólag a lakosság élelmezésére fordították, holott az ország könnyen önellátó lehetne élelmiszerből”. Jelenleg azonban (ugyancsak a Zivo Selo szerint) napi átlagban 15 család kénytelen felhagyni a szarvasmarhatartással és tejtermeléssel az országban, a csökkenő tejfelvásárlási árak miatt, ami az állomány leapadásához, a hús- és tejtermelés drasztikus csökkenéséhez és az import növekedéséhez vezet. Ha viszont Horvátország jövőre csatlakozik az EU-hoz, akkor Boszniától, a jelenlegi legnagyobb beszállítójától csak akkor vásárolhat tejtermékeket, ha az ottani termelők vagy exportőrök Brüsszeltől erre speciális engedélyt szereznek.
Génmódosított tehén laktózérzékenyeknek A kínaiak hatvan százaléka érzékeny a laktózra Kínában tenyésztették ki a világ első genetikailag módosított borjúját, amely két éven belül alacsony laktóztartalmú tejet ad. A Lakes névre hallgató borjú április 24én jött világra a Belső Mongóliai Agrártudományi Egyetem egyik laboratóriumában. A laboratórium vezetője, Csang Li szerint, a nőstény egészséges és erős. Csang és kutatócsoportja egy éve, 2011 májusában nyert ki magzati kötőszövetet (fibroblasztot) egy 45 napos vemhes Holstein marhából – a kutatók genetikailag módosították a sejteket, hogy azok laktóz bontó enzimet termeljenek. A génmérnökséggel létrehozott magzatot júliusban ültették be egy tehén méhébe.
Közben a külföldi tejpor nagy része ellenőrizetlenül áramlik be az országba, a vámhivatal és a Gazdasági Kamara erre vonatkozó adatai között igen nagy különbség van, és nem lehet ismerni az importőrök, illetve a felhasználók személyét sem. A szarvasmarhatartás felfejlesztéséhez pedig nincs szükség különösebb beruházásra, az állatokat egyszerűen ki kell engedni a legelőre, amelyből van elég az országban. A Zivo Selo – a piac valamennyi szereplőjének részvételével – egy magas szintű szakértői csoport sürgős létrehozását javasolja, amelynek javaslatokat kell kidogoznia a tehénállomány csökkenésének megállítására és az ország élelmiszer termékekből való önellátottsági fokának javítására.
A laktóz bontó enzim a tejben található laktózt más cukrokká, galaktózzá és glükózzá bontja le, így megkönnyíti a laktózin toleráns emberek számára a tejtermék emésztését. Kínában az emberek közel 60 százaléka laktóz érzékeny, a tünetek a kiütésektől a hasmenésen keresztül különböző emésztőszervi zavarokig terjednek. Lakes nem egyetlen próbálkozás eredménye: tavaly 14 szarvasmarhánál végezték el a beavatkozást, ezt követően idén áprilisban öt borjú jött világra. Közülük három hordozta a laktóz bontó enzimet kódoló gént, ám kettő elpusztult az ellést követő 24 órán belül. Az állat 25 hónapos korában adhat tejet, miután kihordta saját borjait. (forrás: MTI)
A cikkből sugárzó szemlélet nem utal gyors versenyképesség-emelkedésre a horvát tejszektorban. Amennyiben tengerpartjuk vonzása fennmarad, hosszú távon is jelentős tejtermékimportra szorulnak.
[email protected]
Nem lehet, hogy a laktóz olcsóbban előállítható, mint egy ilyen tehén? Ráadásul nem is kell hozzá megerőszakolni a természetet.
20
[email protected]
NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI
I. évfolyam - június ni fog, ami az árak stabilizálódásában lesz tetten érhető.
Jó tudni, hogy a becslések szerint a laktóz-érzékenyek száma Magyarországon 2-2,5 millió közötti. (Ezt persze a kínai honfitársaink is erősítik.) Igényeik kielégítése sok kívánnivalót hagy maga után.
Az Arla erősíti kínai jelenlétét A China Mengniu Dairy Co., Kína legnagyobb tejtermék forgalmazója június közepén bejelentette, hogy a dániai székhelyű Arla Foods a cég 6 százalékos részvénycsomagját megvásárolva annak egyik fő befektetőjévé lépett elő. Megállapodás született arról, hogy az Arla 2016-ig 270 millió dollárt (1,6 milliárd jüant) fektet be a Mengniu üzleteibe. A kínai cég az együttműködés, illetve a beruházások révén magasabb árat tud fizetni a beszállítóknak, és – magasabb feldolgozottsági fokú termékeket értékesítve – jelentősen növelheti nyereségét. Az Arla már 2005 óta jelen van a kínai piacon, ahová tejpor értékesítésével lépett be, a Mengniu céggel való együttműködés nyomán viszont teljes termékskálájával tud ott megjelenni. A szóban forgó beruházás jó megtérülést ígér az Arla Foods számára, mivel Kínában a belső termelés nem tud lépést tartani a tejtermékek keresletének, illetve fogyasztásának gyors növekedésével. Amerikai elemzők szerint 2020-ig Kína, az USA-t megelőzve, a világ legnagyobb tejfogyasztó országává lép elő.
A FAO értékelése a tej- és húsárak alakulásáról A FAO június elsején kiadott jelentése szerint a globális élelmiszerárak ez év első öt hónapjában viszonylag magas szinten stabilizálódtak, az év második felére azonban az árak enyhe visszaesésére lehet számítani, bár a világkereslet várhatóan élénk marad. Mindennek ellenére a tejtermékek árai jóval a sokévi átlag fölött állapodnak meg. A globális tejkibocsátás előreláthatólag 2,7 százalékkal (750 millió tonnára) növekszik. Ebből a világimport (tej egyenértékre számítva) 52,7 millió tonnát tesz ki. A kereslet legnagyobb növekedése KeletÁzsiában és Észak-Afrikában várható. A húspiacot a kínálat bizonyos bővülése és a kiéleződő verseny jellemzi. A rekord-közelbe emelkedő árak visszafogják a globális fogyasztás növekedését. A világ ez évi húskibocsátása mintegy 2 százalékkal (302 millió tonnára) bővül, miközben a növekményt csaknem kizárólag a baromfi- és a sertéshús-termelés adja. A termelés legnagyobb növekedésére a fejlődő országokban lehet számítani, a fejlett országok kibocsátása viszont – a tartási költségek emelkedése miatt – várhatóan csökken. A nagy exportőr országok (USA, Brazília) állattartását sújtó szárazság következtében a nemzetközi húsárak az év első felében minden bizonnyal rekord-közelben maradnak.
A világ legnagyobb tejfogyasztójának piacára való belépés kiemelt cél minden nagy tejipari csoport számára. Egyúttal a további akvizíciók egyik motiválója. Tartósan ki fogja szívni Európából a tejtöbbletet még annak ellenére is, hogy az új-zélandiak és az amerikaiak is igen aktívak a térségben.
A tejtermék világpiac keresleti oldalára továbbra is számíthatunk. Ez a második félévben várhatóan élénkül-
[email protected]
21
[email protected]
NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI
I. évfolyam - június val végződő) gazdálkodási évben ugyanez a jövedelem várhatóan 9,2 százalékkal visszaesik, tekintettel arra, hogy az új-zélandi termelés nem emelkedik, az ország valutája pedig erős marad. Hoszszabb távon azután ismét a globális kereslet fellendülésre lehet számítani, amelynek eredményeként a szóban forgó jövedelem 2017-ben elérheti a 17,0 milliárd dollárt.
Átmeneti csökkenés Új-Zéland tejtermék exportjában Az új-zélandi szakminisztérium értékelése szerint Új-Zélandnak a tejtermék kivitelből származó jövedelme a 2012. június 30-val végződő szezonban 13,9 milliárd dollár körül alakul (1 új-zélandi dollár ~ 183,08 Ft), ami 5,6 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi értéket. Jelenleg viszont a tejtermékek világpiaci árai csökkennek, mivel valamennyi nagy tejtermelő ország (Ausztrália, USA, Argentína, Uruguay) számottevően növeli kibocsátását. A gazdasági válság miatt azonban a kereslet az importőr országokban nem növekszik a korábbi ütemben. Ezért a következő (2013. június 30-
Világpiaci szerepük egyben nagy függés is. Ezek szerint a jövő nyárig tartó gazdasági évben a 2010/11-es szintjére számítanak. Ez összecseng a FAO véleményével.
ELEMZÉSEK
lódnak, alakulnak az egészségügyi állapotunkat sokak szerint alapvetően meghatározó étkezési szokások hazánkban is. Minden második honfitársunk napjában háromszor, minden harmadik magyar ember pedig négyszer, vagy annál is többször étkezik saját bevallása szerint. Ezek szerint egyre terjed a köztes étkezések gyakorlata.
Tízből egy magyar felnőtt figyel az egészséges táplálkozásra A GfK Hungária 1989 óta időről időre vizsgálja a felnőtt magyar lakosság étkezési szokásait. A legfrissebb elemzés szerint a többség rendszeresen étkezik, ám csak tíz százalék figyel arra tudatosan, hogy az étkezés egyben egészséges is legyen. Az étellel szembeni elvárások egyik legfontosabbja, hogy hamar elkészüljön. Tízből hatan semmi kivetnivalót nem látnak a félkész ételekben, s az élelmiszeripari termékekbe kerülő kémiai anyagok miatti aggódást is túlzónak érzik.
Jó hír, hogy a felnőttek 71 százaléka azaz négyből mintegy hárman - úgy nyilatkozott, hogy rendszeresen étkezik; így 29 százalékra tehetők azok aránya, akik "inkább rendszertelenül esznek". A fő étkezések közül legfontosabbnak továbbra is az ebédet tartja a többség, s 69 százalék minden nap meleget ebédel.
A GfK Hungária 2009 után idén újra górcső alá vette a magyarországi étkezési szokásokat. A kutatás kezdetét jelentő 1989-hez képest folyamatosan formá-
[email protected]
22
[email protected]
PÁLYÁZATI HÍREK
I. évfolyam - június minősítését nem jelenti be, az intézkedésben való részvételre irányuló kérelmét érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
A 2012-es támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás igényléséről 2012. június 1. és július 31. között van lehetőség az anyatehéntartás támogatás igénylésére, amely támogatás alapfeltételeiről a 74/2012 (VI.1.) számú MVH közleményben olvashatunk.
A G0001-12-1 és G0002-12-1 számú nyomtatványt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak az ügyfél székhelye/lakóhelye szerint illetékes megyei kirendeltségéhez kell benyújtani.
A támogatás igénybevételének előfeltétele, hogy a termelő a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerint, mint „pénzügyi kapcsolattal rendelkező ügyfél" legyen nyilvántartásba véve, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg jelentse be a vállalkozása kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti minősítését (ún. KKV kód) is. Amennyiben a termelő nem rendelkezik regisztrációs számmal, vagy mint „pénzügyi kapcsolattal nem rendelkező ügyfél" vették nyilvántartásba, a nyilvántartásba vételt (a G0001-12-1 számú nyomtatványon), illetőleg fizetési számla számának, valamint a vállalkozása kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti minősítésének bejelentésével a nyilvántartásban szereplő adatainak módosítását (a G0002-12-1 számú nyomtatványon) legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg kérheti az MVH-tól.
A támogatás igénybevételének vannak speciális feltételei, amelyek a következők: Támogatás az alábbi feltételeknek megfelelő állatokra nyújtható: - nőivarú; a támogatási kérelem postára adásának napján kora legalább 8 hónap; - húshasznú vagy kettős hasznosítású típusba tartozik; olyan állományhoz tartozik, amelyben jellemzően hústermelés céljából nevelnek borjakat; a kötelező birtokon tartás alatt a termelő tenyészetében van; tenyészete igazoltan gümőkór-, brucellózis- és leukózismentes. A mentességnek már a kérelem benyújtásakor fenn kell állnia az állományban. A támogatásra az a termelő jogosult: - aki/amely az előírt időszakban az MVH által rendszeresített főlapból és megfelelő számú betétlapokból álló támogatási kérelemnyomtatványt benyújtja; - aki/amely a kérelmén legalább 3 támogatható állatot jelent be; - aki/amely a kérelmezett állatokat a támogatási kérelem postára adását követő naptól kezdődően 6 hónapig folyamatosan a tenyészetében tartja (birtokon tartás); - aki/amely gondoskodik a tenyészetében lévő állatállományra vonatkozóan a szarvasmarhafajok egyedeinek jelöléséről, va-
Amennyiben az ügyfél a kérelem benyújtásakor nem mint „pénzügyi kapcsolattal rendelkező ügyfél" szerepel a nyilvántartásban, továbbá legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg sem nyújt be a nyilvántartásba vételre vagy a nyilvántartásban szereplő adatainak módosítására alkalmas kérelmet, a vállalkozási kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti
[email protected]
23
[email protected]
PÁLYÁZATI HÍREK
-
-
-
-
-
-
-
-
I. évfolyam - június
lamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet (a továbbiakban: szarvasmarha ENAR rendelet) szerinti jelölésről és nyilvántartásról; aki/amely gondoskodik a tenyészetében lévő állatállományra vonatkozóan az állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról; aki/amely a támogatásra bejelentett állományában központi lajstromszámmal ellátott, húshasznú, vagy kettős hasznosítású típusba tartozó fajtájú tenyészbikát vagy mélyhűtött szaporítóanyagot használ; a termékenyítéseket, fedeztetéseket, pároztatásokat és embrióátültetéseket az előírt bizonylatokon a NÉBIH központi adatbázisába bejelentette és adatait a központi adatbázisban regisztrálták; akinek/amelynek a kérelmezett állatai legalább 30 százalékának van ellése a 2012. január 1-jétől 2012. december 31-ig tartó időszak során; aki/amely a kérelmezett állattól a birtokon tartási idő alatt született borjakat közvetlenül a születést követően legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben tartja; akinek/amelynek a támogatás alapjául szolgáló állatlétszámában a birtokon tartás teljes ideje alatt az üszők aránya legfeljebb 40 százalék; aki/amely a Tenyészet Információs Rendszerben (TIR-ENAR) a kérelemben szereplő támogatható állatok tenyészetének tartójaként szerepel regisztrációs számának feltüntetésével; aki/amely a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott
[email protected]
-
kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet szerint a 2011/2012-es kvótaévre vonatkozóan nem rendelkezett 120 ezer kg-nál több tejkvótával; Vagy, ha több, mint 120 ezer kg tejkvótája volt a 2011/2012-es kvótaévre, akkor a támogatási kérelemben feltüntetett állatait tejtermelést nem folytató tenyészetben tartja, és vállalja, hogy azokat a továbbiakban tejtermelésre nem hasznosítja, valamint a kérelemben feltüntetett állatai 2011. április 1-jétől nem állnak tejtermelési ellenőrzés alatt.
A támogatási kérelmet az MVH illetékes megyei kirendeltségéhez kell benyújtani, postai úton. Hiánypótlásnak nincs helye. A 2012. július 31-e után benyújtott kérelmek esetén az anyatehéntartás támogatásának összege késedelmes munkanaponként 1 százalékkal csökkentésre kerül. 25 naptári napon túli késedelmes benyújtás esetén a kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül, a késedelmes benyújtáshoz kapcsolódóan vis maior kérelem elfogadására ekkor már nincs lehetőség. A támogatás igénybevételéhez szükséges igazolások: betegségmentességi igazolás, a tenyésztésben lévő állomány gümőkór-, brucellózisés leukózismentességéről igazolást kell benyújtani a kérelem benyújtásával egyidejűleg. Az Agrár Európa Kft. értesülései szerint 2012. júliusában meghirdetésre kerül az állattartó telepek korszerűsítése (továbbiakban: ÁTK 4.) támogatás. Információink szerint 40 milliárd Ft összeget különítettek el erre a célra. A támogatás intenzitása 40 %! Az ÁTK első három kiírásához képest különbség egyelőre annyi mutatkozik, hogy a támogatási határozat kéz-
24
[email protected]
PÁLYÁZATI HÍREK
I. évfolyam - június
hezvételétől számítva 6 hónapon belül be kell nyújtani az első kifizetési kérelmet. FIGYELEM! Az állattartó telepek korszerűsítéséhez várhatóan az idei meghirdetésre kerülő támogatás után évekig nem lesz lehetőség ekkora volumenű támogatás igényléséhez. FIGYELEM! Megjelent a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása rendelet. 2012. július 16. és 2012. augusztus 16. között van lehetőség pályázat benyújtására. A támogatás öszszege, amennyiben a támogatási kérelemben a gazdaságnak a működtetési időszak 4. évének végére vállalt üzemmérete a Vhr. 21. § (2) bekezdés szerinti közleményben meghatározott SFH értékekkel számolva -
legalább 4 EUME nagyságú, de nem éri el a 7 EUME-t, akkor 20 000 eurónak, legalább 7 EUME nagyságú, de a 10 EUME-t nem éri el, akkor 30 000 eurónak, legalább 10 EUME nagyságú, akkor 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
10,5 EUME = 11 tejhasznú tehén, szaporulat nélkül.
[email protected]
25
[email protected]
SZUBJEKTÍV
I. évfolyam - június volna meghatározó mozgatója a piacoknak. Az, hogy az élelmiszer bizalmi jellegével mennyire van tisztában az adott kor adott fogyasztója, rendkívüli szélsőségeket mutatott és mutat, és éppen a szakosodott élelmiszertermeléssel függ össze. Minél távolabb van valaki az élelmiszer előállításától, jellemzően annál kevésé van tisztában annak folyamatával, a fogyasztás kockázataival és saját kiszolgáltatottságával. Korunkban, amikor a média mindent túlharsogó ereje révén az élelmiszerbotrányokról is túlinformáltak vagyunk, ismét megnő a jelentősége a bizalomnak. Az egyre nagyobb földrajzi távolságokat megtevő élelmiszerek hatását vizsgáló elemzésünk tehát arra keresi a választ, hogy az élelmiszer előállítója és fogyasztója közötti hatalmasra nőtt földrajzi távolság milyen hatással van a helyi, a magyarországi élelmiszer-terméklánc működésére, kiemelten az élelmiszeriparra.
Szubjektív : Elmélkedés az élelmiszer-kilométerek növekedéséről Hányan gondolunk bele abba, hogy egy adott termék mekkora utat tett meg, míg asztalunkig eljutott? Pedig, például tejszektorunk egyik legnagyobb problémája éppen ez, a távolról érkező termékekkel gerjesztett irreális verseny. Kezdjük a legfontosabb kifejezések meghatározásával! Az angol kifejezés, „food miles” 1990-ben, Angliában született. Azt a távolságot jelenti, amelyet az élelmiszer az előállítás helyétől a végső fogyasztásig megtesz. Globalizáción pedig a nyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési, univerzálissá váló folyamatokat, és azok következményeit értjük az élet számos területén. A globalizáció kulcsa az integráció, ami valós és virtuális hálózatokkal összekapcsolja a világ összes országának gazdaságát, társadalmát és kultúráját. (forrás: Wikipédia) Ennek fontos eleme az élelmiszer-kilométer növekedése. Ezzel kapcsolatban nagyon fontos a következők felismerése: -
-
Kínai fokhagyma, brazil csirkehús, kanadai bacon, ausztrál bor, holland sárgarépa, marokkó paprika, thaiföldi csemegekukorica. Csak néhány azok közül a „gyöngyszemek” közül, amelyekkel jó bemutatható, mennyire globálissá vált az élelmiszerpiac. Megkockáztatjuk, hogy ebben az évtizedben a globalizáltság újabb és újabb csúcsokat fog elérni, s a folyamat vége még korán sem látható. Egyik legfőbb mozgatója az, hogy bár a bolygó képes a növekvő népesség élelmiszerrel való ellátására is, a termelés egyenlőtlenül oszlik meg. Emiatt pedig nem csak az éhezők száma közeleg az egymilliárdhoz, hanem a világpiaci élelmiszerforgalom is tartósan bővül. Minél fejlettebb egy ország, lakosai annál több élelmiszert dobnak a szemétbe. Míg Közép-Afrikában átlagosan 0-10 kilogramm élelem kerül szemétbe egy év alatt, addig nálunk 40, NyugatEurópában és az Egyesült Államokban pedig 100-110 kilogramm fejenként. A fejlett ipari országokban az élelmiszerek
e folyamat elkerülhetetlen, megállíthatatlan; ugyanakkor nagyon fontos minden lehetséges eszközzel a lassítása, a negatív hatások mérséklése; és a pozitív hatások felerősítése.
Bizalom. Ez az a kulcsszó, amely meghatározza az élelmiszertermelés és fogyasztás alakulását azóta, hogy évezredekkel ezelőtt elkezdődött a munkamegosztás, a szakosodás, már nem mindenki látta el önmagát élelemmel. A bizalom jelentősége nagy hullámokat vetett ez alatt a hosszú idő alatt, de sosem szorult annyira háttérbe, hogy ne lett
[email protected]
26
[email protected]
SZUBJEKTÍV
I. évfolyam - június
50 százaléka kidobásra kerül: minden második fejes saláta, minden második krumpli, minden ötödik kenyér. Európa és Észak-Amerika élelmiszerhulladékából háromszor le lehetne küzdeni az éhínséget a Földön.
Kosarunkban a világ termék Olajos hal Zöld alma Dinnye Sárgarépa Zöldpaprika Mazsola Fokhagyma Csirkehús Szılı Tésztás leves (instant) Földimogyoró Rizs Vöröshagyma
Az alább táblázat néhány jellemző távolságot tartalmaz az élelmiszerek Magyarországra szállításáról. Az adatok jól példázzák az egészen extrémen megnövekedett szállítási utakat, amelyek közgazdasági racionalitása nehezen érthető meg. Ismert összefüggés, hogy minél magasabban feldolgozott egy termék, annál nagyobb szállítási költséget bír el, annál kisebb ennek termékegységre jutó része. Mindennap látjuk azonban a boltokban, hogy alapvető zöldségek és gyümölcsök érkeznek igen nagy távolságból. Ez alapján feltételezhető, hogy előállításuk más közgazdasági feltételek mellett valósult meg, mint a hasonló hazai termékeké. Vajon olyan magas a hazai önköltség, hogy a marokkói paprika még ide szállítva is olcsóbb, vagy esetleg az árazásuk történik más szempontok szerint? Tudvalévő, hogy a nemzetközi szállítások is koncentrálódnak. Egyre nagyobb tételek kerülnek a konténerekbe és ma már jellemzően a visszfuvar is megoldott. Sőt, a szállítás közbeni feldolgozásra is tudunk példát mondani. A hatalmas kapacitások, hatékonyság, a nagy tömegű szállítás és számos alacsonyabb költség (munkaerő, környezetvédelem) igenis tud versenyképes árakon kontinensünkre érkező élelmiszert produkálni, de a kikötőktől már európai az árazás. Ennél fogva kevéssé elképzelhető, hogy tengeren túli áru tud a hazai előállításúnál jelentősen alacsonyabb áron a polcokra kerülni Magyarországon.
[email protected]
származás Thaiföld Olaszország Görögország Hollandia Marokkó Irán Kína Brazília Olaszország Vietnám Kína Indonézia Ausztrália
megtett út (km)
1 kg áru szállítása alatt kibocsátott üvegházhatású gáz (kg)
13 700 1 300 1 400 1 400 3 800 4 500 18 000 12 000 1 300 14 700 18 000 12 600 18 500
1,8 0,3 0,3 0,3 0,6 1,2 2,6 2,2 0,3 1,0 2,6 1,6 2,5
Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége
Esettanulmány Az Eurostat elemzése szerint az EUban a mezőgazdasági termékek, és az élelmiszerek 70-75 százaléka 150 kilométernél kevesebbet utazik, míg eljut a fogyasztóhoz. Átlagos szállítási távolság az EU-27-ben, % , mennyiségi alapon élelmiszeripari termék
26
35
28
9 2
kevesebb mint 50 km 50-149 km 150-499 km 500-999 1000 km fölött
mezıgazdasági termék
0%
38
20%
35
40%
60%
20
80%
Forrás: Eurostat
A fogyasztási szokások egyértelműen hatással vannak a környezetre, a gazdaságra. E közhely fájdalmas igazsága mögött a sok-sok kilométert utazó élelmiszerek a bizonyítékok. Itt azonnal felmerül, ki és mi van befolyással az ezzel kapcsolatos fogyasztói döntésekre. A kereskedelem árnyomása kommunikációjában (reklám) immár évtizedekben mérhető. Hatása kimutatható a fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezőkről szóló kutatásokban, a főleg a fogyasztó gyakorlati döntéseiben.
27
[email protected]
52
100%
SZUBJEKTÍV
I. évfolyam - június
A másik fontos döntést befolyásoló tényező a hivatalok kommunikációja. Ez alatt ugyanúgy érthetjük az anomáliákról szóló hivatali jelentéseket1, mint a hazai termék fogyasztására ösztönző marketing aktivitás legkülönbözőbb formáit. Erre számos vállalati kommunikációs eszköz erősít rá. Mi több, mintha kifejezetten hívó szóvá vált volna a hazai élelmiszer. Feltűnő a kereskedelmi láncok legújabb kampányiban (főleg a hazaiakéban – Coop, CBA). Ez azt jelenti, hogy „trendi” (divatos) dolog ma hazainak lenni, vagy annak tűnni, aminek marketing erejéből mindenki ki akarja venni a részét. Újabb kérdés: akkora-e ez a hullám, hogy érdemben mérsékli az élelmiszer-kilométerek számát, az import súlyát a hazai élelmiszerpiacon?
(i) a hivatali, (ii) a kereskedelmi és (iii) a vállalati kommunikáció, (iv) a gyengülő fizetőképesség miatti nagyobb figyelem a kiadásokra, (v) a növekvő ismeretek az élelmiszerekről, egyre több fogyasztót döbbentenek rá az alapvető igazságokra (munkahelymegőrzés, biztonság, nyomon követhetőség) a hazai élelmiszerekkel szemben. Ez pedig valóban csökkenti az élelmiszer-kilométerek hosszát, vagy legalábbis lassítja a növekedésüket. Az egyre többet utazó élelmiszerek témája számos globális és helyi kérdést vet fel, amelyek talán jól összefoglalhatók abban a kérdésben, hogy mi a különbség a saját termelésű paradicsom és a boltban vásárolt között import között. Kutatások, és mozgalmak egész sora foglalkozik e témával, és próbálja meggyőzni a fogyasztót, hogy helyi terméket vásároljon, méghozzá minél rövidebb termékláncon keresztül (lehetőleg közvetlenül a termelőtől). Miért van az, hogy mégis az ellentétes folyamat a meghatározó? Gerjeszti-e valaki és kinek az érdekét szolgálja leginkább?
A sajtó szerepe e téren döntő. Jó példa az elmúlt évi németországi „uborkabotrány”, vagy az alábbi hír: Esettanulmány Bojkottálják a csehek a lengyel élelmiszert A csehek számottevően korlátozták a lengyel élelmiszerek vásárlását, mert megriasztották őket a hírek, hogy a lengyel gyártók ipari sóval tartósítottak sok élelmiszert, és hangyasavval a káposztát, valamint az uborkát.
- A termelőét? Legfeljebb a nagy exportőrökét. Ha igen a válasz, akkor ez azt jelentené, hogy létezik globális szakosodás. Vannak helyek, ahol olyan mértékben gazdaságosabb előállítani mezőgazdasági terméket, hogy azt a világ többi pontján sokkal kevésbé érdemes. Ez az ijesztő kép nem valós. A magas szállítási költségek, a támogatási rendszerek, a mezőgazdasági termékek egyre szélesebb körű alternatív hasznosítási lehetősége jelentős mértékben teszi áttekinthetetlenné a versenyképesség világpiaci összefüggéseit, s ezáltal a szakosodást szinte ellehetetleníti. Nem véletlen, hogy eddig ilyesmire csak klimatikus viszonyok miatt volt példa a történelemben.
Az AkcniCeny internetes portál és a Retail Info Plus magazin felmérése szerint a válaszadók 44 százaléka egyáltalán nem vásárol lengyel élelmiszert, harmaduk pedig csak akkor, ha a lengyel terméknek nincs más megfelelője. (Világgazdaság Online) Véleményünk szerint nem szabad lebecsülni a fogyasztói öntudat immár látványos (értsd inkább még csak a kommunikációban erős) növekedését sem. Az egymást gerjesztő folyamatok:
1
Gondoljunk például a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal közleményeire.
[email protected]
28
[email protected]
SZUBJEKTÍV
I. évfolyam - június - A kereskedőét? Igen. A globalizált élelmiszerpiacok, az egyre távolabbról is elérhető helyettesítő termékek révén a kereskedők tárgyalási pozíciói folyamatosan javulnak. Sokszor elemzett árazási- és üzletpolitikáik koncentrált beszerzésre, tartósan alacsony árakra épülnek, amihez nélkülözhetetlen a piacok maximális nyitása. Itt el is kell időznünk, hiszen például a (i) raktározás központosítása jelentősen megnövelte az élelmiszerek utazását. Egy angliai felmérés szerint emiatt ma 65 százalékkal többet utazik az élelmiszer közúton, mint 20 évvel ezelőtt. Ráadásul a nagy eladóterű üzletek elterjedése miatt a (ii) közeli kis boltok száma lecsökken, ami a vevők egyre nagyobb hányadát autózásra kényszeríti a mindennapi beszerzések során is, ami pedig tovább nyújtja az élelmiszer utazását és terheli a környezetet, pénztárcát (az idegeket – a szerző megjegyzése). (iii) Eközben az egyes országok külkereskedelmi statisztikái is átalakultak. Ugyanazon termékek szerepelnek az export és az import rovatokban. Példaként a lengyel tejtermék külkereskedelmet hozzuk. Ez azt jelenti, hogy nem csak hogy szakosodásról nincs szó, de a hagyományos versenyképességi tényezők is megkérdőjeleződnek.
Az élelmiszerrel való önellátás növelése egyre több politikai zászlóra kerül fel. Jó példa a nemrégiben lezajlott francia elnökválasztás. - Az élelmiszer-feldolgozó érdekét? Kissé már jobban, mint a termelőét, hiszen alapanyagait általa erősebb versenykörülmények között szerzi be, viszont piacán is erősebb versenybe ütközik. Ha ennek egyensúlyi tényezőjét keressük, akkor vállalatonként kellene mérleget vonnunk. Amit általánosságban meg tudunk fogalmazni, annyi, hogy a kibocsátás-oldali verseny éleződése általában nagyobb hatású a feldolgozó tevékenységre, mint az input-oldali. Ez annak ellenére igaz, hogy a költségek között a legnagyobb tétel továbbra is az alapanyag. Az élelmiszer-kilométer növekedésével összefüggő kínálat-bővülés a késztermék piacán nagyobb kárt okoz az élelmiszeriparnak, mint amennyi előnyt nyújt az alap- és segédanyagok oldalán. o A magyarországi élelmiszeripar helyzetének jó tükre, hogy azokban a szakágazatokban, ahol import egészíti ki a hazai kínálatot, sem tud ez a költségek mérséklése irányába hatni. Ilyen példa a húsipar. Hiába jön nagy mennyiségben élő és vágott nyersanyag az üzemekbe, amiatt, hogy a hazai sertésárak szorosan követeik az európai trendeket, ennek önköltség mérséklő hatása inkább a minőségi alapanyag általi magasabb hatékonyságban rejlik. Meg kell említeni ezzel kapcsolatban azt, hogy az importot sok esetben kifejezetten az alacsonyabb áru termékek előállításához szükséges alapanyagokat képezik. Érzékletes példa a húskészítményekhez érkező alacsonyabb értékű húsrészek behozatala. Ez azonban a forint tartós gyengesége miatt kétséges hatású az eredményességre nézve.
[email protected]
A tejtermékexport szerekezete 2010, értékben joghurt 11% savópor 8%
tejpor 18%
folyadéktej 13% sajt 36% vaj 7%
jégkrém 5% kazein 2%
29
[email protected]
SZUBJEKTÍV
savópor 5%
I. évfolyam - június áthidaló megoldások születtek, úgy ebben az esetben is lesz egy sor olyan vállalkozás, akik például a megfelelő számlát ki fogják állítani.
A tejtermékimport szerkezete 2010, értékben joghurt 8%
tejpor 16%
folyadéktej 9% vaj 11%
jégkrém 5%
Nem vitatható el ugyanakkor, hogy a választék egzotikus termékekkel való szélesítése is a kereskedők üzletpolitikájának része. Például különleges, nálunk elő nem álló zöldségek gyümölcsök, sajtok, húskészítmények, tengeri termékek (hogy csak az élelmiszereknél maradjunk) önmagukban is erősítik a vásárlóhely vonzását.
sajt 33% kazein 13%
Forrás: Lengyel Statisztikai Hivatal
Elég szétnéznünk az üzletekben, és tömegével látunk ugyanazon termékből hazait és importot. Itt nem arra gondolunk, amikor valamely élelmiszerből a választék bővítése céljából szélesedik külföldi termékkel a kínálat. Az azonos bel- és szolgáltatási tartalmú termékeknél nehéz első ránézésre megérteni a jelenséget. Ha azonban az árcímkékre tekintünk, már derenghet valami. A laikus vásárló felháborodik, hogy például: „miért nem tud a hazai tejipar olyan olcsón dobozos tejet gyártani, mint a szlovák, a lengyel?”. A hozzáértő viszont tudja, hogy messze nem erről van szó. Azért utazik a tej ide akár Németországból, Lengyelországból is - nem is beszélve a környező országokat mert az olcsó importtal el lehet hárítani a belföldi szállító áremelési szándékait, alacsonyan lehet tartani árait, miközben az ily módon olcsón beszerzett termék magas árréssel kerül a polcra. Az általunk kettős árrés technikának elnevezett árpolitika kiszolgálása miatt növekszik folyamatosan az élelmiszerkilométer hossza. (iv) Azzal kapcsolatban, hogy a kormányzat milyen komoly erőfeszítéseket tesz az eltérő árazási technikák ellen, az a véleményünk, hogy nagyon szurkolunk neki, de ahogy a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmára is egészen egyszerű
[email protected]
- A fogyasztó érdekét? A válasz látszólag igen, hiszen alacsonyabb áru termékhez, szélesebb választékhoz juthat. De ha megvizsgáljuk az élelmiszer-kilométer növekedésének hatását szélesebb értelemben, elkeseredünk. Egész szektorok mennek tönkre, állat és növényfajok tűnnek el szinte a termelésből és feldolgozásból. Jó példa a közeli Szlovákia mezőgazdasága, amely olyan ütemben épül le, hogy már konganak a vészharangok. Az alábbi leírásban ennek csak egyik szektorra vonatkozó részét emeljük ki. A fogyasztói érdekeknél gondoljunk még a vidéki életforma megváltozására, ami a hálózatos kereskedelemmel, az alacsony árakkal is összefüggésbe hozható. Eltűntek az udvarokból a zöldségeskertek, az ólakból az állatok, mert „minek kínlódjak véle, ha olcsóbb megvenni a ...-ben!” Ez súlyos károkat okozott a vidéki népesség gondolkodásában is. Persze a teljes hazai társadalmi krízist nem varrhatjuk az olcsó import élelmiszerek nyakába. Ez nem is célunk. Folytathatjuk e sort az élelmiszerek összetételi változásaival. Az egyre tágabb piac miatt fokozott árverseny a beltartalmi értékek egyértelmű rom-
30
[email protected]
SZUBJEKTÍV
I. évfolyam - június
lásával jár. A természetes összetevők helyettesítése olcsóbbal ugyanígy szerepet kap, mint a polcélettartam növelése miatt elvesző élvezeti értékek. Mindez áldozat az olcsóság oltárán. Érdeke ez a fogyasztónak? Még rövidtávon sem. Fontos kérdés, hogy a tudatos táplálkozás számon kérhető-e máson, mint a fogyasztón? A magyar társadalom általános egészségügyi állapota sem kérhető számon egyedül az elfogyasztott élelmiszerek élettani minőségén, de nehezen kérdőjelezhető meg, hogy az egyre kedvezőtlenebb összetételű élelmiszerek szerepet játszanak az immunrendszer gyengülésében, az egyes betegségek iránti fogékonyság erősödésében. Az élelmiszeripari termékfejlesztések kényszerű fő útja immár évtizedben mérhetően tévút. Az olcsóbb, de szebb, tartósabb termékek iránti igény szorosan összefügg az élelmiszer-kilométerekkel is. Összegezve - véleményünk szerint - a fogyasztónak sem érdeke gerjeszteni az élelmiszer-kilométerek számának növekedését. E tekintetben is a kiskereskedelmi hálózatok vannak kulcsszerepben.
[email protected]
31
[email protected]
Holstein Monitor A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének a tejszektorra specifikált hírlevele Megjelenik minden hónap végén Megjelenés módja elektronikus, pdf formátumban
Kiadja a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete 1134 Budapest, Lőportár utca Telefon: (1) 412 5050 Telefax: (1) 412 5052 E-mail:
[email protected]
***
Szerkeszti az Agrár Európa Kft. 1024 Budapest, Fillér utca 10/b. Telefon: (1) 266 5622 Telefax: (1) 266 5629 E-mail:
[email protected]
***
