Megszabadulás a pénz miatti aggodalomtól

Karmikus horoszkópértelmezések és horoszkóprendelés Kozma Botond Szilárd család-asztrológussal

Megszabadulás a pénz miatti aggodalomtól

Nagy Attila Puli, mint az én Mágikus Ellentétem, avagy a karmikus zavaraim külsõ megtestesítõje. A Hargita lábánál fekvõ, Szécseni (Így hívják a város felõli erdõalji vidéket) halastavak partján, ahol remélem, hogy a patrisztikus keresztények módjára önmagamat végre kihalászom, lehûlt az idõ. Ezért a nagyobb gyermekeket is beköltöztettem, Ividõ és Viola haza költözése után, a városközponti tömbház-lakásba. Én viszont, vissza jöttem, hogy továbbra is a sátorban aludjam ki magam, és a holnap reggeli karate-edzés után, illetve a következõ napokon feloldjam a volt-feleségemnek a család-elhagyása óta beállt félelmemet, és ezzel megoldjam a három héttel korábban folytatott rövid éhségsztrájkom után végre egészen tisztán körvonalazódott, és egyben az életemnek is talán a legnagyobb spirituális problémáját. És ez nem más, mint a gyermekeim féltésébõl eredõ anyagi szükségtõl, illetve az egyelõre miattuk végzetesnek érzett gazdasági szûkösségtõl való nagy félelmem. Több helyen megírtam már, de most újból aktuálissá vált felemlegetni, hogy író-mérnökként, az asztrológiát (sajnos: megvetõen...) még azt követõen is elutasítottam évekig, hogy a Hamvas Bélai életmû különbözõ tanulmányaiban és esszéiben, nem csak azt olvastam, hogy az pozitív szellem-megismerési tevékenység, de egyenesen „szent tudományként” szerepel! A belém nevelt asztrológia-ellenes értelmiségi mentalitásom falát végül is az rombolta le, hogy az életem egyik – persze, betegségekkel kísért - legnagyobb és talán legveszélyesebb sorskrízise közepén, tehetetlenségi-érzetemben és tudatomban már – már az életemrõl való lemondáshoz is közel álló lelki állapot határán, egy olyan metafizikainak hirdetett elõadáson vettem részt, ahol az elõadó éppen a Skorpió jegyében született és a Skorpió-karmával rendelkezõ személyek jellegzetes betegségeinek a lelki – szellemi (A Skorpió- természetnek megfelelõ mentalitás béli) okairól beszélt. Nos, ott már nem volt tovább amit és amiért tagadni, mert a skorpióra jellemzõ betegségek, ha félig kigyógyultan is, de testi fájdalom szintjén még jelen voltak a szervezetemben. A Hamvas-mûvekbõl elsajátított, személyi hibabelátáson alapuló önelemzéseim alapján is világos volt számomra, hogy azok, az, elõbb- utóbb a „jellegzetes” betegségekhez vezetõ, hibás mentalitások is, amelyekrõl az elõadó beszélt, egytõl egyig, mind jellemzõk rám. – És csak ettõl kezdve néztem utána annak, hogy mi is hát a helyzet a Hamvas által számomra addig bosszantóan sokat emlegetett asztrológiával. A regénybe illõ további történet, a jelenbeni mondanivalóm szempontjából nem érdekes. De az igen is érdekes, sõt: igen fontos, hogy egyáltalán nem azért lettem asztrológus, mert ez, a székelyföldi lakosok, de a komolynak képzelt székely-értelmiségi öntudattal rendelkezõ személyek körében is szélhámosnak ítélt foglalkozás a könnyû megélhetési lehetõséggel kecsegtetett volna. Sõt: az, hogy ebbõl a mesterségbõl, és fõképpen amennyiben azt az addigi jó hírnevem megõrzésének az igényével akarom gyakorolni, Erdélyben, de fõként a székelyföldön iszonyú nehéz megélni, már az elsõ gyakorló asztrológusi kísérletezgetéseimbõl kiderült. Hanem elsõsorban igen is, azért fogtam bele, mert az asztrológia, vagyis az elsõ személyi horoszkópomból megszerzett információk segítségével, a szó szoros értelmében, megmenthettem az életemet. Késõbb meg, annak a segítségével rendeztem is, az életemet. Azért fogtam tehát bele, mert kiderült a számomra, hogy végsõ soron, ez volt az, a minden lét-megismerési és személyes sorskérdésemre választ adni képes „szent tudomány” , amit azelõtt a fizikában, a biológiában, a filozófiában, pszichológiában, majd a teológiában kerestem. De persze, ha egészen õszinte vagyok magammal szemben, akkor azért is, mert a végett, hogy akkor még annyira sem tudtam helyesen írni magyarul mint most (elsõ osztály elsõ napjától végig román nyelvû iskolába és fõiskolákon tanultam), és a kilencvenes évek elején, amikor még nem volt számítógépem (vagyis amikor még nem helyesírás-javító programmal rendelkezõ számítógépen írtam), egyetlen romániai magyar szerkesztõsége sem volt hajlandó állandó és belsõ munkatársaként alkalmazni, annak ellenére, hogy mint „külsõstõl”, mikor néhány hónapos szerzõdéssel, mikor szerzõdés nélkül, de szívesen közölték a riportjaimat, interjúimat és cikkeimet. Szóval asztrológussá, elsõsorban az évek óta várt és keresett „rátalálásból” lettem. – Ez volt az életem és sorsom fõ problémáskérdéseire választ adni képes tudomány, tehát a mindentudás-forrás, amit már kamasz korom óta kerestem! Másodsorban egyszerre szellemi és egzisztenciális szükségletbõl is asztrológussá kellett lennem, amennyiben kitartok azon kamaszkori álmom mellett, hogy író akarok lenni. És ezt azért, amiért akkor még mindig nem tudtam magyarul helyesen írni, és így nem vettek be egyetlen szerkesztõségbe sem. Az építõmérnöki diplomám megszerzése viszont, egy, a kommunista diktatúra alatti, „párton kívüli” sorshelyzetembõl fakadó, szellemi és egzisztenciális szükséghelyzet eredménye volt. Ezért ezzel semmiképpen nem akartam továbbra is „vissza - élni” (Lásd a visszaélés fogalmunk metafizikai értelmezését: spirituálisan vissza felé fejlõdni.) a demokratikus új rendszerben. És nem csak azért mert egyetlen akkori Románia magyar újság, heti-, vagy havi lap szerkesztõségébe sem akartak állandó belsõ munkatársként felvenni, de akkor úgy képzeltem, hogy ez, a kényszerû irodalmi pályán kívüli helyzet, valójában az irodalmi-spirituális fejlõdésemet is szolgálja, hiszen, mint ténylegesen sorsfigyelõ és sorsértelmezõ „szellemi munkás” egyrészt a legvalóságosabb valósággal: a sorssal foglalkozhatok, másrészt nem voltam kitéve egyetlen fõszerkesztõ, vagy igazgató, vagy laptulajdonos, befektetõ, stb. esetleges szeszélyeinek, önkényes elképzeléseinek arra vonatkozóan, hogy mit és miért ne írjak, illetve ne úgy írjak, ahogyan én azt helyesnek tartom. Stb. Tehát: még csak asztrológus sem azért lettem, mert a ködös álmaimban ez a hivatás valamiféle könnyû megélhetési lehetõségként jelent volna meg a számomra, hanem, amint írtam, elsõsorban azért, mert végül is, a szellemi alkatomnál fogva, az irodalmi önkifejezési lehetõség mellett, mint lényegi sors- és valóságmegismerési lehetõség a leginkább vonzott és ezt tartottam a legjobb szellem-megismerési lehetõségnek. És másodsorban, de szintén nem a „könnyû és felelõtlen” munkával való pénzkereseti lehetõség gyanánt, az elsõ osztálytól román iskolákban való értelmiségi képzõdésem következtében: a sajátos sorshelyzetem miatt. Nagy Attila Puli: a Nagy Mágikus Ellentét, avagy a karmikus zavaraim külsõ megtestesítõje. Sõt: éppen az asztrológia hatására, egyenesen egzisztenciális feltételként állítottam magam elé a személyes hitelességet. Hiszen amint haladtam az életben és a sorsomban elõre, egyre világosabb lett a számomra, hogy azzal http://kozmaszilard.hu

Készítette a Joomla!

Generálva: 3 January, 2017, 09:08


a súlyos karmával, amivel a világra jöttem, nem engedhetem meg magamnak az önámítás luxusát, azt, hogy létfontosságú tehát számomra az, hogy elsõsorban önmagammal mindig egyenesben legyek. Hamvas kifejezésével élve: hogy önmagam számára autentikus legyek. Hiába törekszik ugyanis valaki külsõ hitelességre, ha önmaga elõtt, belül nem hiteles. ugyancsak Hamvas idézi számtalanszor Nietzche-nek azt az aforizmáját, ami szerint: „Elenyészõen kevés az, hogy mennyit hazudunk másoknak, ahhoz képest, hogy magunknak mennyit hazudunk.” Márpedig az a személy, aki nem csak azért igyekszik minden nehéz sorskörülmény ellenére becsületes maradni mert egész gyermekkora, fiatalkora és néhány év az érett férfii korából is, a Ceausescu féle román kommunista diktatúra fekete hazugság-mákonyában telt el, amitõl az élete hátra levõ részére elégségesen megundorodott a félrevezetéstõl, hanem azért is, mert metafizikusként („Önkéntes” és ha kell: önkényes Hamvas-tanítványként) felfedezte és megtanulta, hogy egyes-egyedül a tárgyi valóságnak megfelelõ igazság az a szellemi erõ, ami a karma-rabságából felszabadíthatja az embert, annak soha, egyetlen józan gondolatával, tettével, vagy szavával sem szabad elárulnia, a tárgyi valóságnak megfelelõ igazságot. Errõl, a húsz évvel ezelõtt határozottan felvett és azóta is tartott szellemi – erkölcsi alapállásra való (erkölcsi!) törekvésemrõl, nincs szándékomban többet írni, nem tartom ildomosnak azt úton – útfélén bizonygatni. Aki az iménti állításom felõl meg akar bizonyosodni, és az ide vonatkozó magatartásomról, eljárási alapállásomról meg akar gyõzõdni, olvassa el a honlapjaimon található cikkeimet és tanulmányaimat és az asztrologosz.com c. portálomon található asztrológusi és családapai tanácsaimat, hozzászólásaimat, valamint a szintén a honlapomon található, régi ügyfeleimtõl kapott köszönõleveleket. Sõt: amennyiben alkalma és lehetõsége van erre, a szintén a Hamvas által szükségesnek vélt és a szellemi – spirituális élet elõfeltételeként felállított erkölcsi alapállás szerint élõ Csíkszeredai, Sepsiszentgyörgyi, Székelyudvarhelyi, Kézdivásárhelyi, vagy Kolozsvári barátaimat is megkérdezheti, mivel õk egészen közelrõl, úgymond a hétköznapi élet szintjén ismernek. Hogy miért tartom most mégis fontosnak mindezt a végsõ soron kényelmetlenül és szemérmetlenül, ha nem éppen: szégyenletesen ható magyarázkodást leírni? Sajnos, azért, mert él az Erdélyi Kovászna megyei Kökös községben egy magát valamiért újabban Pulinak nevezõ, Nagy Attila nevû, elõbb a Gyulafehérvári katolikus teológiáról a pappá avatása elõtt önként kiugrott (Késõbb tudtam meg, hogy a Gyulafehérvári teológián a pappá szentelés elõtti kilépést a szekuritate által besúgónak beszervezett növendékek gyakorolták.), majd késõbb a papi tisztségébõl a hívek kérésére az egyházi elõl-járói által kirúgott gyermektelen – gondtalan...férfi, aki amiatt, hogy a negyedik alkalommal nem adtam neki olyan „kölcsönt”, amit õ korábban soha nem fizetett vissza, sötét bosszút állt rajtam. Elõbb csak egy nevetségesen hiteltelen cikkecskét írt, aminek a címe: „Kozma Szilárd viselkedése egy beteggel szemben”, és amit valahogyan sikerült ennek a magát Pulinak nevezõ Nagy Attilának az interneten az én nevemnél megjelenõ cikkek között az elsõ helyekre feltornásztatni. Ez, a sötét bosszúból írt, rágalmazó cikk, minden szavában a gyakorlati – tárgyi valóságnak ellentmondó, alaptalan vádakat és hamis állításokat tartalmaz. Tehát, a gyakorlati valóság szintjén, egy szava sem igaz!! Hiszen asztrológusként én gyógyítással egyáltalán nem is foglalkozom. Az teljesen más kérdés, hogy az asztrológia analógiák alapján, én bárki számára meg tudom mondani a betegségeinek a szellemi-lelki mentalitásában gyökerezõ okát, tehát adott esetben azt is, hogy miképpen szabadulhat meg a betegségétõl egyszerûen az illetõ életterülethez vagy életjelenséghez való viszonyulása megváltoztatásával, életformája, illetve az általános magatartási formája gyökeres megváltoztatásával. De én nem vagyok gyógyító és hozzám soha nem is jönnek beteg emberek! Be sem engedném õket a lakásba, a négy kiskorú gyermekem otthonába! De azért is álnokság ez a cikk, mert az egyedüli „beteg ember”, akit én az otthonomba (véletlenül!) mégis beengedtem, az éppen a Nagy Puli Attilának, az elsõ találkozásunkkor éppen kékre – zöldre vert, ittas felesége volt. Róla is, csak azt követõen derült ki, hogy pszichiátriai kezelésre szorul, amikor egy bika rámenõsségével meg akart gyõzni arról, hogy a harmadik lányunknak az éjszakai (otthon)születése ellenére, adjak nekik pénzt kölcsön. Aztán elmagyarázták, hogy õk útban vannak Gyergyó (Vagy Udvarhely?) felé, de az elõzõ esete valamiért nem folytathatták az útjukat, hanem beugrottak egy csíki ismerõsükhöz, ahol éppen valamilyen ünnepély volt, amihez anyagilag nekik is hozzá kellett járulni és így teljesen pénz nélkül maradtak... Nekik azonban fontos, hogy azonnal tovább utazzanak, mert, hogy õ beteg... Milyen beteg? Agy problémái vannak, stb. (Agybeteg? – gondoltam magamban. De hát akkor miért iszik alkoholt?) Pénzt most nem tudok adni, mondom, mert az nekünk sincs, de a sorsképletébe bele nézhetek – úgy mind korábban többszörösen Attilának – és a betegsége igazi, karmikus okát megmondhatom. Persze, ez a fajta segítségem nekik egyáltalán nem kellett... Tovább nincs is, amiért meséljem. Még néhányszor és búcsúzáskor is, próbálkoztak a kölcsönkéréssel, és én már arra sem emlékszem, hogy volt-e esetleg valami pénzünk akkor a háznál, hanem csak arra, hogy éppen a Turula születése másnapján jöttek. És, hogy abban az idõszakban kezdték közölni néhány héten át egy helyi lapban fél oldalas terjedelemben az un. heti horoszkópjaimat – amelyek persze, nem jóslatokat tartalmaztak hanem karmikus pontok szerinti spirituális tanácsokat és idõminõség-leírásokat a konstellációk szerint – és ami akkor éppen, hogy szintén az anyagi csõdbe jutástól mentett meg. Pulinak, illetve a velem ijesztõen rámenõsen viselkedõ feleségének, akkor éppen nem adhattam tehát olyan, soha vissza nem fizetendõ kölcsönt mint az elõtt többször is adtam a férjnek. Ha lett is volna akkor éppen pénzünk akkor sem adhattam volna oda – hiszen egy gyermek születése, akkor is sok kiadással jár, ha otthon és nem a korházban születik. - És ez lett a vesztem. Amikor ugyanis Nagy Puli Attila, az interneten a harmadik és a negyedik lejárató cikkét is megjelentette rólam, amelyben meglepõ tájékozottságról, sõt: aprólékos dokumentáltságról(!) tett tanúbizonyságot, mind az asztrológusi, mind az írói tevékenységemet illetõen, de amely tájékozottságot arra használt fel, hogy a valós tényeket néhány foknyit elcsavarva majd e csavart állapotukban is önkényesen értelmezve, gátlástalanul hazudozzon róla, erõsen gyanússá vált számomra ez a mindig „majdnem helyes” dokumentáltság. Hát jól utána gondoltam annak, hogy én mikor és miket is beszélgettem vele, illetve, hogy mikor, milyen alkalommal, és milyen helyzetekben találkoztam vele? Nem akarom az olvasót fárasztani az emlék vissza- pörgetés közbeni tény-összefüggések összeállásáról, de egy adott pillanatban rájöttem, hogy csakis egy olyan ember rendelkezhet rólam olyan jellegû, abszolút pontos és részletes http://kozmaszilard.hu




tárgyi információkkal, akit ezért az aprólékos adatgyûjtõ munkáért valaki meg is fizeti, illetve valakik meg fizetik. Hiszen másként, sem gyakorlati lehetõsége, sem ideje nem lenne erre. De legalább is csak az, aki benne van valamiféle, az én szoros megfigyelésemmel és megfigyeltetésemmel járó, ellenem szõtt komplottban. Kézenfekvõ volt tehát, hogy Attila azért kezdeményezett velem valamikor „barátság” kötést, mert akkoriban a szekuritáte besúgója volt. És csakugyan, az idén (2O11) tavasszal lehetõségem is nyílt a „Poetul” címû konspirációs név alatt nyitott és tizenkét éven át vastagított szekus – megfigyelt személyi ügycsomóimat alaposan áttanulmányoznom. Kétséget kizáróan meg gyõzõdhettem tehát, hogy egy másik katolikus teológus – tanonccal, Balázs F. Attilával együtt, aki szintén a pappá szentelés elõtt hagyta ott a katolikus papképzõ fõiskolát, Nagy Attila is, többek között, rólam is írt besúgói jelentéseket a szekuritatenek. Miután az asztrologosz c. portálomnak a humor-rovatában ezt, a steril életet folytató (gyermektelen, másfél évtizedes munkanélküli és végsõ soron életcél nélküli!) személyt, vagyis az interneten létrehozott különbözõ misztikus blogjaiban és rágalmazó cikkeiben az õ személyi munkaiszonyát és notórius naplopói –koldulói mentalitását sajátos életvezetési ideológiaként, sõt: filozófiaként hirdetõ Nagy Puli Attilát, mint volt besúgómat lelepleztem és a szintén az interneten megtalálható adatai szerint felállított sorsképletét a munkaundora szempontjából, mint az õ meghaladni való karmikus sajátságaként értelmeztem, ez a valamikor rólam besúgói jelentéseket gyártó személy, el kezdett mindenütt, ahol csak az interneten a nevem felbukkan sarlatánnak megnevezni, sarlatán-asztrológusként jellemezni. És nem csak a Nagy Puli Attila név alatt, hanem, diverzánshoz illõ módon, mindenféle álnevek, illetve az internet kultúrában „nick-nek” nevezett fedõnevek alatt. Amikor éhségsztrájkba kezdtem a Fõként: a sarlatánozást gyakorolta leginkább. Ebbe a szóba Nagy Puli Attila valósággal szerelmes lett, de az is lehet, hogy, utolsószalmaszálként kapaszkodik bele a Sarlatán fogalomba, amelyet már – már az én egyenesen és kizárólag azén személyemmel szinonim kifejezésként használ. Gondolom, abból a célból, hogy ezzel, az én emberi tisztességemnek és szavahihetõségemnek a hitelteleintésével, semlegesíthesse azt, hogy miután elolvastam akorábban rólam írt rágalmazó cikkeit, lelepleztem õt is, másokkal együtt, mint az egykori szekus besúgómat. Tette ezt, mikor a saját neve alatt, józanul, vagy agyalágyultan, még a Kökösi polgármesternek a - teljesen témán kívüli! - állítólagos részegeskedéseit is bele keverve, mikor a nevetségesen átlátszóan a „besenyõi pistabácsi”, a „katinka”, a „farkasloki”, a „feri”, a „hívõ” és a többi, fedõnevek alatti „hozzászólásaiban”, amelyek vagy az elsõ olvasásra leleplezõdtek,mert bennük volt a Nagy Puli Attila szerelmes szava, az említett Sarlatán, vagy azért, mert a sajátos „vélemény”illetve „hozzászólás” értelme ellentmondott annak a magatartásnak, amit az ember egy normális „Pista bácsitól”, vagy egy magát gazdagnak hirdetõ, gõgös Farkaslaki erdõ-írtó bérestõl, fakereskedõtõl elvárna.Le is leplezte Nagy Puli önmagát, azonnal, ahogy ezeket a logikai ellentmondásokat felfedtem, és persze, elkezdett, mikor Szentistváni vallás-erkölcsi ideológiákkal elõhozakodni, mikor hatszázhatvanhatozni. Vagyis, olyan misztikus fogalmakat használni, amelyeknek a metafizikai jelentésének az ismeretét úgy-e, sem egy internetezõ „besenyõi pista bácsitól”, sem egy négy gyermekes farkaslaki erdõvágótól (akiknek Puli ki adta magát) nem lehet elvárni. II. Kedves, volt-besúgóm, magát valamiért Pulinak neveztetõ Nagy Attila!Nem szoktam a hozzád hasonló káromlóknak válaszolni, de a te itteni hozzászólásodéppen abból a tájékozatlanságból fakad, mint sok más (gyáván anonim...) hozzászólóé,ti., hogy nálam jóval fiatalabb vagy és amikor a kommunista diktatúra alatti idõkbenLászló Zita színésznõ társaságában találkozgattunk, a gyermekkoromról nem kérdeztélsemmit mivel erre nem voltak kíváncsiak a szekus tartó-tisztjeid. Ezért, a személyemmelkapcsolatos értesülésekben hiányosan tájékozott maradtál. Én ötvennyolc éves vagyok ugyanis és nagyon csodálkozom azon, hogy nálam fiatalabb férfiaknak, van fölöslegesideje és energiája arra, hogy azt a tiedhez és a Hajdú Gáboréhoz hasonló, hazudozásokonalapuló erkölcsi diverziónak szánt rágalmazások irkálgatásával töltse.Szóval kedves volt-besúgóm, talán az úton-útfélen, a saját, vagy az álneveid alattvégzett nevetségesen hiteltelen sarlatánozás helyett, sokkal jobban tetted volna, ha azújabb pénzkölcsönadás megtagadása utáni internetes bosszúállásodat nem követed elvelem szemben és vissza hozod a kilencvenes évek során több alkalommal is kölcsönkért pénzeimet. És ha emígy, emberi módon, kibékültünk volna, elmesélhettem volna neked,hogy annak ellenére, hogy én városi gyermekként nõttem fel, miközben te falusikörnyezetben nevelkedtél - mégis veled ellentétben, akit katolikus papi pályára szántak -a mostoha apám – áldott legyen érte, mert csak most, hogy több gyermekes apa vagyok én is, tudom értékelni a tradicionális nevelési módszerét! – már tíz éves korombancsináltatott számomra egy, az övénél kisebb fejszét, be vitt a fásszínbe és megmutatta azt,hogy miként kell a fát úgy felvágni, hogy ne ejtsek kárt magamban. (Hordani azelõtt is énhordtam, amit õ vágott.) Egy évre rá, negyedik osztályosan, már itthon csíkban, én láttamel a három szobáskonyhás õsi lakásunkat fával. Késõbb, már az õ átlagon felülien nagyfejszének a teljes birtokosaként magam is hasítottam fel a rönköket nyaranta, hogy afavágógép elvághassa. Késõbb nem is tudtam annál kisebb fejszével fát vágni, ha másholerre szükség keletkezett. Mivel a nevelõapám gáteres volt, kamasz koromban már keményen rõnköltem a Szentegyázasfalusi deszka-gyári rönktéren és kásztázgattam az„anyagtéren” a vakációkban, rendes munkásként, segédmunkási bérrel. Közben akapálást is volt alkalmam gyakorolni évekig, rendszeres disznó- és tyúkpajta pucolás ésudvartakarítás mellett. Végül, a fûrészgyári bakter mellett, aki nappal falusi házakatépített, a kõmûvességnél kötöttem ki, hiszen rajtam kívüli sorskörülmények miatt, aMarosvásárhelyi Építészeti Szakközépiskolába felvételiztem és azt ki is jártam. – Téglafal- és kéményrakásból, vakolásból mindig tízesem volt. A hadseregben megautóvezetés mellett, autószerelést is tanultam nyolc hónapon át, majd a nevemre kapottöreg Bucegi-t javítottam. A kétkezi fizikai munkát tehát már gyermekkorombankeményen megkóstoltam – Nem úgy mint te! - és értek is, majdnem mindenfiatalkorunkban divatban levõ, mesterséghez (A mészárosságot kivéve...) és attól hogy bármiféle tárgyi munkát kell végezzek, soha nem fáztam. És erre tanítom és nevelem alányaimat is!Következésképpen én nem a munkától való kóros iszonyatom, illetve a munkanélkülimegélhetési lehetõség miatt választottam az asztrológusi szakmát és hivatást – és aki nemhiszi, hogy csakugyan hivatásként és nem könnyû és laza pénz- szerzési foglalkozásként,trükkös megélhetési csalásként gyakoroltam azt, kérem, olvasson bele http://kozmaszilard.hu




csak egyedül aHoroszkópházakról szóló tanulmányomba – mint te a naplopást, hanem azért, mert a magánéletem helyrehozása mellett, egy, az orvosok által meg nem értett, át nem látott ésdiagnosztizálhatatlannak nyilvánított, több elemû és több dimenziós egyszerre fizikai és pszichikai betegségkomplexumból sikerül nagyon hamar kikerülnöm a segítségével. Ésakkor azt mondtam, hogy ez az a tudomány, amit egész korábbi életemben, a besúgóiminõségedrõl mit sem sejtõen veled is beszélgetve, kerestem. Azt, hogy mennyire vagyok sarlatán, vagy sem viszont, nem egy, a többszörös pénztartozása miatt velem szemben (deegyébként is...) lelkileg komplexállt és a második papi-hitét is, de a tárgyi valóságot isfolytonosan letagadó személy fogja megmondani, hanem azok, akik nem csak besúgási éssoha meg nem adandó pénzkérési szándékkal, vagyis hátsó gondolatokkal terheltenkerestek meg, hanem akik tiszta szível és a szakértelmem iránti bizalommal. Azok ugyanis, nem jutottak olyan közösségi kitaszítottságba és megvetettségbe mint te, hanemsikerült a sors-kríziseikbõl kikeveredni és alkotó módon és egészségesen tovább lépni,úgy mint nekem.Hajdan besúgott áldozataid egyike: Kozma Szilárd )És mivel éppen azzal az életterülettel kapcsolatosan kering a köztudatban a legtöbb misztikus zagyvaság,amely a fentiek szerint, és a világgazdasági válság miatt, az én vállalkozásom is megszûnt eléggé javadalmazó lenni, a hat tagú családom szükségleteihez képest, és egy hivatali zavar miatt, az anyagiállapotunk 2O11 augusztus közepére kritikussá vált, hadd közöljem még a Nagy PULI Attila internetesrágalom hadjárata kapcsán azt a tisztázó cikkemet is, amely remélhetõleg világossá teszi végre, hogy ahiteles ASZTROLÓGIA és a MEGGEZDAGODÁSI LEHETÕSÉGEK-rõl szóló misztikus képzetek között NEM LÉTEZIK semmiféle logikus, vagy gyakorlati összefüggés. Nem másért, de a volt besúgóm: NagyPuli Attila, többek között éppen azzal a szarkasztikus kérdéssel és bizonygatással igyekszik a teljeshiteltelenítésemet és az egzisztenciális ellehetetlenítésünket elérni az erdely-ma.ro és a szekelyhon.ro c. portálokon, hogy azt firtatja: milyen asztrológus az, aki nem tudja magának megjósolni, hogy anyagikrísisbe fog kerülni, és ezt annak ellenére, hogy számtalan írásomban, de leginkább awww.kozmaszilard.hu honlapom címlapjának a bemutatkozó cikkében is, tiltakoztam már a jóslás ellen:A gazdaság, illetve a gazdagodási lehetõség és az asztrológia semlegessége.Ezt már nagyon rég óta le akartam írni, de, mivel igen összetett kérdésnek az érthetõvétételérõl van szó, mind csak halasztottam: *Mára, a helyesen képzett és tényleges tisztánlátás mellett igazmondásra valótörekvéssel is, rendelkezõ szakember igénye szerint gyakorolt kauzális asztrológiai elvek érvényesítésének a legnagyobb nehézsége (Sõt: átka!) és rákfenéje lett az, hogy aközépkortól és a modern korig a vásári kóklerek, manapság pedig a zagyva misztikusok,a kis stílû szélhámosok, és persze: a példányszámnövekedés-lesõ újságírók, ésújságszerkesztõk gátlástalanul, hogy ne mondjam aljas módón jósolgatnak az asztrológianevében. Ma az írott és a vizuális média minden területén közlik a szerkesztõi hasra-ütésselkiötölt, képtelennél képtelenebb és komolytalannál komolytalanabb jóslataikat, holott azasztrológiának, az eredeti lényege szerint, semmi köze nem volt és ma sincs, még csak a„kedvezõ”, vagy „kedvezõtlen” sorsidõszak kitalálásához, „prognosztizálásához” sem,nem, hogy a konkrét sorsesemények, vagy sorsfordulatok „megjóslásokhoz”.Így kerülhettünk abba a helyzetbe - Mi, a hajdani magyar bölcseknek: a Táltosoknak azok az utódai (A táltos fogalom ugyanis, ami a sámánnál sokkal magasabb rendûtudással rendelkezõ, spirituálisan képzett „tudós embert” jelentett és semmiképpen nemállítólagos jóstehetséggel bíró, kitaláló személyt!), akik, a zug-jósokkal és magukatasztrológusnak nevezõ, média-sztárokkal szemben, amellett, hogy a honlapjainkon éskönyveinkben az ismereteinket a nyilvánosság széles köre elé tárjuk és a gyakorlatiéletünkkel is, a nyilvános megmérettetést vállaljuk, a magán-életünk egyetlen részét semrejtve véka alá. - hogy az érdeklõdõk nagy része tõlünk is (Legalább is a székelyföldön,még mindig!) ilyen, lényeg szerint alaptalan és erkölcstelen jóslatokat vár „csak”. Sõt amagukat felvilágosultnak képzelõ félmûveltek, egyenesen a szakamánk és a hivatásunk irreális axióma-rendszereken alapuló, káros elméleti következményének, népszerûbbfogalommal: „áltudományosságának” tudják be azt, hogy nem gazdagodunk meg, illetve,ha akár anyagi nehézségeink keletkezhetnek. (Legalább is a székelyföldön...)Holott a kereszténységnek, illetve a Názáreti Jézusnak a gazdasági állapotok semlegességére, sõt: a nagyon gazdag állapotnak a káros mivoltára vonatkozó,fundamentális tanításai tökéletesen egybevágnak azzal, amit az asztrológia komolygyakorlására elszánt személyeknek, már az elsõ hónapokban a szemébe kell szökjön (Azsíros tandíjas asztrológiai tanfolyamokon ugyanis errõl soha nem esik szó!), akárcsak nekem kezdõ asztrológusként. Ti., hogy nem csak a jóslás veszélyes és tisztességtelen,mert mentális fejlõdésében, tehát spirituálisan és lelkileg teljesen megnyomorítja azokat,akik hisznek a jóslatokban, illetve akiknek a sors-meghatározódásaiba a leg mélyebb és alegpontosabb belátást biztosító grafikai sorsképletének a spirituális szimbólumaitértelmezve, a hozzáértõ jósolni merészel, hanem azért mert (És itt jön a képbe akereszténység: ), az életünk rendeltetésének és céljának: a megváltódásnak az elérésiFELTÉTELEI(!!!) KÖZÖTT, de még csak az egyszerû, önmagunkkal, családtagjainkkal és a természeti környezetünkkel való harmonikus együttélésének a FELTÉTELEI KÖZÖTT SEM , soha, semmilyen fórmában és egyáltalán NEMSZEREPEL ÉS NINCSEN JELEN az, hogy a feltétel, hogy MEG KELLENENEGAZDAGODNUNK !Nem akarok senki megsérteni, de nem vagyok biztos abban, hogy a materialista alapú politikai propagandától ezt mindenki érti és ennek a jelentõségét felfogja és a megfelelõkövetkeztetéseket képes levonni. – És mondom: nem azért mert bárkit is nálam kevesebbintelligenciával rendelkezõ személynek tartanék (Hiszen az asztrológia már az elejénmegtanított arra, hogy mennyire nevetségesek a pszichológiai IQ mércével állítólagmérhetõ, erõs racionalitásukra büszke „nagyokosok”, mivel az intelligenciánk csak tízedrésze, a fõ és fontos tulajdonságainknak!), hanem azért mert évszázadok óta, a politikaiszédítésnek, vagyis a ma a leginkább divatos ideológiának a legfontosabb eszköze agazdasági mutatók növesztésére tett ígéretek! – Ez folyik fülbe, szájba, orrba, mindenmédia-csatornán, majdnem minden politikai nyilatkozatban. – És ma már abba aszerencsésnek nem nevezhetõ helyzetben is vagyunk, hogy ennek a teljességgel KERESZTÉNYTELEN– Vagyis: a Jézus tanításaival ellentétes: „Hamarabb át megy ateve a tû fokán, minthogy a gazdag bejuthatna a mennyek országába.” „Nem lehetszegyszerre két úrnak a szolgája, nem szolgálhatod egyszerre az Istent is és a mamnont is.”„Ne a földbe, ahol a rablók megtalálják, hanem a mennybe gyûjtsetek http://kozmaszilard.hu




kincseket...” stb.,stb., stb., tessék elmélyülten elolvasni az Evangéliumokat... - alapállásnak és ostoba ésszûklátókörû életcél-választásnak és élet-gyakorlásnak a következményeket világszerteláthatjuk és a következményeit levonhatjuk. Semmiben, de semmiben nem tér elegymástól a kereszténységnek a gazdaságról való tanítása, és a becsületes asztrológiaigyakorlat során kiderülõ, ide vonatkozó gyakorlati és elméleti következtetés! Nincs tehát, olyan általánosan érvényesnek mondható, gyakorlati cél sem azemberiség valós rendeltetésében, sem az egyéni sorsképletekbõl kiolvasható, un. karma-feloldást célzó, személyi életfeladatokban, nem hogy bárkinek is feltétlenül meg kellene,vagy meg lehetne gazdagodni, mert a gazdagság és AKÁR MÉG A BECSÜLETESMUNKÁVAL IS ELÉRHETÕ GAZDAGODÁSI LEHETÕSÉG, az életünk igazi,spirituális (harmonizációs - megváltódási) céljától teljesen független, attól teljesenSEMLEGES!Szó nincs tehát arról, hogy a „jó asztrológusnak” az anyagi helyzet bármiféle,misztikus, vagyis önmagától való változási lehetõségekrõl kellene jelentést adnia a párkapcsolati, vagy család-harmonizálódási, a gyógyulási és néha ezeknél is összetettebbélet- és sorsrendezési (karma-feloldási) lehetõségeinek a megismerése érekében õtmegkeresõ horoszkóp-rendelõinek! És arról aztán ugyancsak nem lehet szó, hogy aki afent leírtak értelmében is, valós asztrológusi ismeretekkel és spirituális tisztánlátássalrendelkezik, az saját magának ilyen „kedvezõ”, vagy „kedvezõtlen” körülményeknek azidõben való megjelenésérõl szóló meséket kiötöljön. – Legyünk komolyak már végre!------------------------------------------------------------------------------------------------------- csíkszeredai Polgármesteri Hivatal szociális osztályának a hivatalnokai, az osztályvezetõje és Polgármestere közömbössége ellen, illetve az ellen, hogy ezek a személyek a felelõsséghárító ügykezelésükkel hét hónapon át megfosztottak a törvényes szociális jogaimtól, Nagy Puli Attila, a szó szoros értelmében üdvrivalgásban tört ki! Ösztönös Skorpiói bosszú vágya által vezérelten (A Skorpió jegyében született mint én.) a maga sajátos ember-árulói módján, azonnal élt is a közömbös hivatali ügykezelés miatt kialakult, abszurd sorshelyzetemrõl szóló újságcikkeknek az internetes változatai alatti, álnév alatt végezhetõ gúnyolódási, hiteltelenítési lehetõségekkel. És fõként: a sarlatánozási lehetõségekkel. (- Ebbe a szóba Nagy Puli Attila valósággal szerelmes lett, de legalább is, utolsó szalmaszálként kapaszkodott bele az õ könnyû szélhámossága mellett, mégiscsak súlyosabban ható, Sarlatán – fogalomba. Olyan, „minden fontosat elmondó” gyûjtõfogalomként használta tehát, mint pap korában a krisztust, mintha kizárólag az én személyem jellemzésére találták volna fel ezt a kifejezést a történelemben. Gondolom, abból a célból, hogy ezzel, az én emberi tisztességemnek és szavahihetõségemnek a hitelteleintésével, semlegesíthesse azt, amit én állítottam és máig állítok róla, ti., hogy a szekuritate besúgója volt. Furcsa, hogy én az utóbbi tényre soha nem jöttem volna rá egyébként, mivel a „Poetul” c. szekus dossziémban csak néhány velem kapcsolatos jelentése olvasható, de miután a hiteltelenítésemet célzó diverzióiban, többszörösen is, felhívta a figyelmemet a személyére - Amelyet Puliként nem is ismertem fel az elején! - és kénytelenné tett elolvasni a rólam írt rágalmazó cikkeit, rájöttem az összefüggésekre és lelepleztem õt is, mint az egykori besúgómat.). Saját nevén, még a Kökösi polgármesternek (Akire bizonyára szintén valamilyen kölcsön-pénzi ügy miatt haragudott.) a teljesen témán kívüli! - állítólagos részegeskedéseit is bele keverte az én „sarlatánozásomba”. Máskor viszont különbözõ álnéveken írt, mikor a nevetségesen átlátszó módon a „besenyõi pistabácsi”, a „katinka”, a „farkasloki”, a „feri”, a „hívõ”, a „csíkmoszkva”, és a többi, fedõnevek alatti „hozzászólásaiban”, amelyek mára az elsõ olvasásra leleplezõdtek azzal, hogy bennük volt a Nagy Puli Attila szerelmes szava, a „Sarlatán”, vagy azért, mert a fedõneves puli „vélemények”- illetve „hozzászólások” értelme mindig mélyen ellentmondott annak a magatartásnak, amit az ember egy normális „Pista bácsitól”, vagy egy magát gazdagnak hirdetõ, gõgös Farkaslaki erdõ-kitermelõ bérestõl, vagy fakereskedõtõl elvárna. Le is leplezte Nagy Puli önmagát, azonnal, ahogy ezeket a logikai ellentmondásokat felfedtem, és mindjárt, el is kezdett, mikor „Szentistváni” vallás-erkölcsi ideológiákkal elõhozakodni, mikor „hatszázhatvanhatozni”, aminek az igazi jelentéseit csakis õ ismerhette. És más, olyan misztikus fogalmakkal is dobálózott, léthatóan büszkén, amelyeknek a metafizikai jelentésének az ismeretét úgy-e, sem egy internetezõ „besenyõi pista bácsitól”, sem egy négy gyermekes farkaslaki erdõvágótól nem lehet elvárni. Én azon már rég túl vagyok, hogy magam miatt féljek az esetleges nélkülözéstõl, hiszen régóta elvált és ezért gyermektelen (Az álházasságból született, két évig velem élõ fiamat a nagyapja ellopta és átcsempészte a határon, és a korábban külföldre disszidált anyja azonnal visszaperelte, majd közösen ellenem nevelték, tehát szabály szerint mindenestõl le szakították rólam.) férfi koromban kétszer is éhségsztrájkoltam már két – két hetet. Az éhezéstõl tehát nem félek, arról nem is beszélve, hogy a külsõm kinézete miatti esztétikai vagy önérzeti problémáim sincsenek. A további spirituális fejlõdésemet és a kiegyenlítõdési (megváltódási) képességeim növekedését, már rég óta nem érzem a külsõ körülményektõl – esetleges mûvelõdési, vagy külsõ információ-szerzési lehetõségtõl – függõnek. Sõt...jól tudom, hogy ezek inkább akadályok lehetnek, mint segítségek a karmámtól - és az azt eszelõsen megõrizni igyekvõ árnyék énemtõl - való megszabadulási igyekezetemben. Azt az egzisztenciális félelmeket viszont, hogy az utóbbi házasságból született és nálam maradt három gyermek biztos otthonát is képezõ lakásomat elveszítem (Az esetleges nélkülözést követõ lakásvesztést például, annak következtében, ha nem tudnánk a közköltségeket huzamosan kifizetni.) - még mindig nem tudtam legyõzni. És ennek egyenes mágikus következménye van. És ez pedig az, hogy idõnként be is vonzom azokat az anyagi javak huzamos elapadásával járó, külsõ körülményeket, amelyek ezt a lehetõséget is tartalmazzák, illetve a lehetõség-mivoltuk által számomra a félelmeim tárgyát fel- és megmutatják, leképezik. Egyfajta „csuka – fogta róka, róka fogta csuka” szerû, mágikus erejû sors-játék alakult ki az életemben már azt követõen is, hogy a gyermekeink kezdtek megszületni. És ez annak ellenére is így történt, hogy a gyermekeink születésekor mindig egy, a korábbinál ugyan nagyobb, de sajnos, késõbb mindig múlandónak bizonyult anyagi fellendülés következett be a családunkban. Ez a kis fellendülés viszont elõször már kb. 9, hónapra, majd a születések után egyre késõbben is, de, újra és újra vissza „csendesedett” majdnem az utolsó születés elõtti szûkösebb anyagi állapotok szintjére. Ezek a szintek viszont, már jobb anyagi állapotok és helyzetek voltak az elõbbi gyermekek születésénél. Határozott http://kozmaszilard.hu




kivételt a negyedik gyermekünk utáni anyagi helyzetek és állapotok képeztek, amikor már azt is lehet mondani, hogy szemmel láthatóan is, tényleges gyarapodásba fogott a sorsunk. Akkoriban vásároltuk meg a háztartási gépeinket és akkor kaptuk ajándékba azt a régi Ladát is, ami miatt késõbb a Polgármesteri hivatallal és a rendõrséggel az intézmények felõl érkezõ azon törvényen kívüli állapotunk megszületett, amely miatt a nyáron éhségsztrájkba fogytam. És nem csak, hogy a régi Ladát ajándékba kaptuk, de ekkor kaptam meg, a család legjobb anyagi állapotát elõidézõ, egyszerre be jövõ, hat személyre szóló, horoszkóp rendelésemet is, a volt feleségem addig játszott az internet által felkínált ártatlan szerelmi – szexuális kísértéseivel, amíg infantilis módon, szerelmes lett egy nála öt évvel fiatalabb amerikai kokainfüggõ, misztikus guruba. (És ezt nem gúnyból írom, a Lzidon nevû fiatalember honlapján csakugyan spirituális gurunak nevezete magát miközben a tépései miatt, öt évig nem szabadott New .Yorkot elhagynia.) Ezt a három hónapos titkolt szerelmi történetet és az azt követõ házasságfelbontásunk történetét sok helyen és sokszor megírtam már, nem akarom ezt újból elkövetni. Most csak azért említettem meg, mert az, a gyermekek féltésén alapuló, vagyis a gyermekek jövõje miatti aggodalmon alapuló egzisztenciális félelmem, amit korábban említettem, akkor merült fel elõször, amikor a volt feleségem, az elköltözése elõtti hiba-mentességem elismerésével és fogadalmával ellentétben, azt állította, hogy tisztában van azzal, hogy a három nagyobb gyermekünk nálam van a legbiztonságosabb helyen és családi környezetben (És ezért Õ csak a legkisebbiket, az akkor még csak két éves Rékát akarja magával vinni), a válópernek a gyermek-elosztási részében, mind a négy gyermeket magához – az õ gyámsága és fennhatósága alá – igényelte a bíróságtól. Sõt – és ez volt az én karmikus ijedségem tárgya - az általam jóval a házasságunk elõtt vásárolt lakásomnak a felét is magának igényelte. De még ekkor sem éreztem ezt a gyermekek jövõje miatti, leszegényedéstõl való félelmet, hiszen a gyakorlati tények tudatában és a vonatkozó romániai törvények értelmében ez az igénye merõ képtelenség volt. Hanem csak akkor, amikor azt kellett észlelnem, hogy a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályán minden hivatalnok ellenem játszik, az akkor még funkcióban levõ, közismerten feminista elveket valló vénkisasszony fõnöknõvel az élen. (Az ügyünknek a láthatóan férfi-és apa-ellenes, tehát az irracionálisan igazságtalan és a mind tárgyi valóság szerinti családi –lakhatási helyzetet, mind a gyermekek vonatkozó akaratát - óhaját, merõben semmibe vevõ kezelésének a több rend béli feljelentésemnek és írásos panaszaimnak a következtében, ezt a nõt végül is, egy év múlva, nyugdíjba küldte a hivatal, sok ügyfél és munkatárs nyíltan kifejezett megkönnyebbülésére.) A gyermekek jövõje miatti aggodalmon alapuló egzisztenciális félelmem tehát, akkor állt be, amikor minden jel arra mutatott, hogy a munkahely és lakás nélküli, akkoriban megszállottan, tehát kábult-felelõtlenül viselkedõ, volt-feleségem, a polg.mest. hivatal neki kedvezõ ajánlásával, magának tudja ítéltetni mind a négy gyermeket. És ezt a törekvését annak ellenére is fenntartotta (Ma már tudom, hogy mindössze a látszat fenntartása érdekében), hogy maga a pervezetõ és végül ítéletet hozó bírónõ is, megmondta tárgyalás közben Emõnek, hogy a lakásom felének az õ nevére való íratására vonatkozó igényének, semmi törvényes alapja és így esélye sincsen. Tévedés ne essék: ekkor sem a lakás elvesztési lehetõségének a gondolata ejtett kétségbe, hanem a gyermekek elvesztésének a gondolata, hiszen a fentebb említett bírói kijelentés már elhangzott, amikor a több rendbeli gyámügyi beszélgetéseink befejezõdése után, amelyek során a Zita nevû, pszichológus végzettségû vénkisasszony kioktatott arról, hogy a gyermekeknek joga van a húsevésre, megkérdeztem a Szociális irodavezetõt, hogy milyen ajánlást küldött végül is a Bíróságra? Amikor meghallottam a válaszát, hogy mind a négy gyermeket a lakás nélküli Emõhöz ajánlotta, mi tagadás: férfiatlan módon felsikoltottam, majd zokogni kezdtem, azt dadogva hogy „Drága kislányaim, most mi lesz veletek?!” Amikor félig magamhoz tértem, még egy negyedórányit próbáltam alkudozni Zita-fõnöknõvel, de hiába, õ megnyugtatott, hogy a vonatkozó pszichológiai és szociológiai tudományok mai eredményei és álláspontja szerint, a férfiaknak nincs különösebb szerepe a gyermeknevelésben, és az is, csak akkor kezdõdik, amikor a gyermekeket integrálni kell a felnõtti társadalomba, vagyis a gyermekek kamaszkorában. És különben is: attól még, hogy nem fognak õk engem látni ás nem fogom õket látni naponta, nem kell megszakadjon a gyermek- szülõ kapcsolat, a vasárnapi apuka szerepkör is lehet éppen olyan szép és tartalmas. Ezt a, végül is, az akkor még teljes veszteségûnek látszó, hátrányos helyzethez képest szerencsésen végzõdött, válási és gyermekelosztási történetet, sem kívánom itt elmesélni, különbözõ írásaimban és fõképpen az asztrologosz c. portálomon megjelent „tudósításaimban” megírtam részletesen. Tény az, hogy vagy annak a hatására, hogy a lakásom felének a megszerzésének a lehetõségérõl le kellett mondania, illetve annak a hatására, hogy én is hoztam egy, az emberek pragmatikus gondolkozását figyelembe vevõ, számomra és Turula számára ugyan kegyetlen, de abban a kétségbeesett helyzetünkben mégiscsak egyedüli megoldásnak látszó, kompromisszumos döntést és felajánlottam és vérzõ szívvel ugyan, de át is adtam neki a kisebb középsõ gyermeket: Turulát. Ez által neki szembesülnie kellett azzal a ténnyel is, hogy egy gyermeket még, úgy ahogy, képesek voltak a nagyanyjával – akinél õ akkor lakott és akinél lakik még mindig – gondozni, de kettõt már képtelenek voltak rendesen ellátni. Hát akkor mihez kezdenek majd néggyel? Így, ezek hatására, a válóper utolsó tárgyalása elõtti hetekben, sikerült megegyeznünk abban, hogy az aktuális helyzet, tehát a kettõ – kettõ maradhatunk törvényesen is a gyermekek elosztásában. Nem tudom, hogy ez az egyezség önmagában elég lett volna-e ehhez a, mondom: a kétségbeejtõ helyzetünkben a leg optimálisabb megoldáshoz, de az is biztos, hogy a bírónõ szerencsére ragaszkodott ahhoz, hogy az akkor a 1O. évét éppen betöltõ Medárdát kihallgassa, és õ határozottan velem akart maradni és az Etelka kérését is képviselte és elmondta, hogy õ is feltétlenül velem akar maradni. (Etelka egyébként, számomra is meglepõ határozottsággal, már az anyjának az elsõ ide vonatkozó kérdése hatására, gyorsan az én ölembe ült és onnan kiáltotta az anyjának, hogy nem akar vele menni, hanem velem akar maradni, és ha elviszi, akkor nagyon meg fog haragudni rá. Ezek után, Emõ fel sem vetette azt, hogy neki több gyermek kellene a négybõl, mint kettõ.) Mondom, más okom nem volt erre a gyermekek jövõjét esetleg fenyegetõ, vagyis õket hányattatásra ítélõ, anyagi szûkösség miatti félelemre, hanem csak annak a gondolata töltött el iszonyattal, hogy a gyermekek milyen könnyen a gondozatlanság és a neveletlenség, valamint a hányattatás útjára, vagyis a következetes gondozás és nevelés hiányának a vészterhes boszorkánykörébe kerülhettek volna. Hiszen a két kicsi így is hányódott és betegeskedett eleget addig, amíg Turulát sikerült vissza nyernem. Egy kis idõre még http://kozmaszilard.hu




olyan „kilátása is volt szegénynek”, hogy 6 évesen be adják abba a falusi iskolába ahol az anyai nagyanyja tanítónõ volt. A helyzet így nem volt teljesen elvesztve, mivel az által, hogy törvényesen nálam maradt a két nagyobb gyermek, már joggal reménykedhettem abban, hogy amennyiben megmarad a kapcsolat a kistestvérekkel, a nagyobbak neveltsége, illetve pozitív példája, jó hatással lesz a kisebbekre is, hiszen már a kezdetek kezdetétõl úgy voltak nevelve és irányítva – és ez a mai napig nálunk így van – hogy a kisebbeknek a nagyobbakra kell hallgatni, azok irányításának alá kell magukat rendelni, amikor történetesen nincsenek közöttük a szülõk. Sõt: abban is biztos voltam, hogy Turulának is, elõbb utóbb elege lesz az anyja következetlenségébõl, a feléje csak alkalmanként megmutatkozó gyöngédségébõl, illetve az anya egoista permanens magára-figyelésébõl, és vissza fog kívánkozni ahhoz a szülõhöz, amelyrõl tudja, hogy mindig figyelemmel követi, hogy mi van vele, tehát éberen figyel reá, még akkor is, ha mással, vagy másokkal – a két nagyobb testvérével – foglalkozik. Mivel Réka két éves volt amikor elköltõztek, róla tudhattam, hogy nincs ahonnan és amiért értékelni tudná a nem érzelgõs, de annál biztonságosabb következetességemet, az alkalomszerûen nagyobb kitörésekkel és érzékelhetõbb megnyilvánulási formákkal jövõ és ilyenkor bizony jobban esõ, anyai ölelgetéseknél simogatásoknál és a nõi gyengédségnél kevésbé kellemes, de a hosszú távú következményeiben annál hasznosabbnak bizonyuló apai igényességemet. Hogy Turulával kapcsolatosan jól számítottam, talán az is bizonyítja, hogy ma már õ is velünk van törvényesen és nem csak, hogy meg van elégedve a sorsával, de a világért nem menne az anyjukhoz vissza. Szegény Réka még nem tudja, hogy hova tegye magát – Hiszen Turula sem tudta az õ korában, pedig õ azelõtt végig ott volt velem is, éppen úgy mint az édesanyjával. – de már megkérdezi idõnként, hogy miért éppen õt hagytam az anyjánál. – - Úgy vélem, hogy a jelenlegi családi helyzetünkrõl, illetve az Emõvel közös gyermekeinkkel való viszonyunk jellegérõl - a jelen téma szempontjából – elég információt adtam, de még tegyük gyorsan azt is hozza, hogy a jelenben újból négy gyermekes a családom, hiszen három hete, hogy az új és remélhetõleg immár végleges élettársamtól – Az igazi lelki társamtól - megszületett Ividõ kislányom, és nem csak én, de a lányok is nagyon boldogak és sorselégedettek ebben az újból négy gyermekesre kiegészült családi körben. - Szegény Réka, akit az anyja még a nyár elején egyedül hagyott a dédnagyanyjával (Emõ nagyanjával), még nem láthatta Ividõt és nekem igen nagy felelõsség jutott ezzel ismét osztályrészemül, hogy ezt a helyzetet úgy kezeljem, hogy ne érezze általam is elhanyagolva, és a családból kirekesztve magát. – Ezt valahogy megoldom majd, de ennél sokkal nehezebb – belsõ és spirituális, tehát nem gyakorlati, ami viszont nem azt jelenti, hogy könnyebb, sõt! – feladatot kell megoldanom: Fel kell oldanom és meg kell haladnom, azt a karmikus, anyagi szûkösségtõl való félelmet, amit tényleg nem magam miatt érzek, hanem a gyermekek miatt. És nem azért, mert, attól kellene félnem, hogy a gyermekeket a felelõtlen édesanyjuk valamilyen érzelmi ás értelmi – felelõsségtudati egyensúly kibillenés miatt vissza akarná szerezni esetleg. Ilyesmire nem is lehet és nem is kell gondolni, mert ha valami biztos van a jelenlegi életemben az nem más, mint, hogy lányok úgy sem mennének az anyjukhoz és, ha valamilyen abszurd sorshelyzet következtében, egy könyörtelen hivatal, vagy több hivatal el is venné tõlem és oda is adná az anyjuknak, egészen biztos, hogy õk néhány nap múlva, együtt, vagy külön – külön, de haza szöknének. És az még biztosabb, hogy én nem küldeném vissza õket. – Nem ebbõl ered a szorongásom tehát. Hanem abból a szûkös anyagi helyzetbõl, ami azt követõen alakult ki, hogy Emõ megtudta azt, hogy a Turulának a hozzám való ítélésével a bírónõ megállapított az õ számára (Ez is furcsa egyébként. Ti., hogy a nálam levõ gyermekek száma kettõvel növekedett az Emõnél maradt egyetlen gyermek számához képest, és mégis csak a frissen „átítélt” Turula gondozására ítélt meg a bíróság gyermektartási kötelezettséget az anya számára...), egy gyermekgondozási díjat, ami kiváltotta az Emõ intenzív ellenállását és ellenérzéseit, és aminek az áttételes hatásaképpen, az én horoszkóprendeléseim nagyon fokozatosan, de egyre inkább megcsappantak. Sõt: az utóbbi egy hónapban nem érkezett már egyetlen új rendelõtõl való levelem sem, annak ellenére, hogy az elektonikus levelezõ-ládámba, egyre másra érkeznek az újabb olvasói bejegyzésekrõl (regisztrációkról) szóló automatikus értesítések. Kezdõ asztrológusoknak ez a helyzet bizonyára problémát jelenthet, de mivel nekem nincs a gazdasági javak megszerzésének és felhasználása életkörét megtestesítõ, II. horoszkópházamban sem bolygó sem más asztrológiai jel, de még a VI. házamban is „csak” a Bak - Sárkányfejem áll, a X. Házam meg teljesen üres, számomra teljesen világos, hogy nem a munkám minõsége okolható az anyagi krízisért, nem a rossz munkám miatt állt be a családi erõtérbe ez az életenergia-válság. Asztrológiához nem értõ személyek számára, jobban mondva: az erkölcsi elkötelezõdéstõl való titkos szorongásaik miatt az asztrológiai feltárásoktól ódzkodó, és ezért az asztrológia érvénytelenségét bizonyítgató misztikusok számára, mint amilyen pl. a Nagy Puli Attila nevû volt besúgóm is, meg egyenesen kárörvendésre való okként jelent az meg az a primitív gondolat, hogy az asztrológus nem tudta megjósolni azt, hogy krízisbe fog kerülni és így nem tudta a krízist kikerülni, következésképpen ez azt bizonyítja, hogy Kozma Szilárd nem tud jósolni, tehát sarlatán. Az már mellékes körülmény a számára, hogy én mindig is elítéltem a jóslást, mint olyat, aminek semmiféle reális (asztrológiai!) alapja nincs, nem, hogy bárkinek is jósoltam volna. - És már csak azért is felfújja az esetet és örvend, ha engem szorult helyzetben vél látni, mert ez felmenti õt az alól a vádam alól, hogy misztikus zagyvaságokra alapozza az alantas politikai támadásait Tõkés László, valamint Orbán Viktor és a Fidesz ellen: „Na úgy-e mondtam, hogy az asztrológia, illetve a sorsképlet érvénytelen? - Dehogyis érvénytelen! Az asztrológiában a természetes – a fejlõdést szolgáló - anyagi bõség õsereje, a bolygók közül elsõ sorban a Holdhoz kötõdik (Persze, csak az anyaság és a gyermekek által képviselt princípiumok és konkrét sorstényezõk mellett és után!) és amikor a 2., vagy a 6. házakban nem található asztrológiai szimbólum, akkor elsõ sorban a Hold pozícióját és fényszögeit kell nézni, természetesen a Jupiter és a Vénusz „állapota” mellett. Nos, az „én Holdam” a Kosban és a 9 házban, egyenesen hat darab negatív fényszöget kap. És ráadásul nem csak, hogy negyed szembenállásban található, az imént említett, ugyancsak negatív Vénusszal, de negatív fényszöget alkot még a Nappal, a Merkúrral, és a Plútóval is, azon kívül, hogy éppen a 3 (közvetlen valóságtapasztalás) házban álló Lilithnegatív Mars párossal is meredeken szemben áll! Normális tehát, hogy velem-születetten, gyermekekhez kapcsolt anyagi gondoktól való rejtett szorongásaim kell, hogy legyenek és nem csak a bolygók és a Lilith fent leírt pozíciói és http://kozmaszilard.hu




fényszögei utalnak erre. A családi karmám gyakorlati oldalát jelzõ szellemi krónikából is úgy tudom, hogy az anyám az úri nevelésébõl adódóan utálta a gyakorlati, földi nehézségeket, annyira, hogy a nagyon is beszédes „Nyafi” volt diákkorában a beceneve. És ha ehhez hozzá adjuk a vallomását, miszerint õ nem is akart férjhez menni egyáltalán, hát még gyermeket szülni, akkor mindjárt világos lesz az, hogy miért is került a teljesen negatív Holdam a metafizikai megismerések életkörében és miért áll ez a Hold (Anyaság, gyermekek, anyagi javak, és így végsõ soron: pénz) szemben a férfiassághoz való viszonyulást is jelentõ, negatív Marssal együtt a MérlegLilithemmel? Szóval, nálam az egzisztenciális félelmek normális körülmények között már a Medárda megszületésekor el kellett volna kezdõdjenek, de úgy látszik odáig még el hatott az Eltában elsajátított spirituális Hurrá-optimizmusom. Az elsõ hosszasabb és mélyebb anyagi krízisünk nem is jelent meg, csak az Enikõ halálának az ötödik hónapjában, amirõl a Táltos Bolond c. regényem végén is írok, de az elmúlt miután haza jöttem Bõsárkányból. És amiatt, hogy nem tartott sokáig és meg is szûnt, már ahogy haza felé kezdtem készülõdni, mostanig meg voltam gyõzõdve arról, hogy annak a krízisnek csak azért kellett bekövetkeznie, hogy engem haza irányítson. Illetve nyilván azért, mert Emõ korábban haza jött mint én azzal a tudattal, hogy újabb magzat fogant meg a méhében, és õ már akkor is rettegett és kétségbe volt esve attól, hogy mit fog szólni az anyja, ha megtudja, hogy õ újból „terhes”? –Akkor nyilvánvaló volt a számomra, az, hogy õ idézte be azt, hogy teljesen elfogyott a pénzünk, azzal, hogy a mágikus erejû anyai képzeletében erõsen és hónapokig ellenkezett a gyermek-áldás gondolatával szemben, és ezzel el is hárította – hajtotta a családból az anyagi áldást. Az is logikus volt akkor viszont, hogy idõközben elvetélt, de amikor haza jöttem, nem sokára megfogant Etelka, és azzal szemben már nem ellenkezhetett annyira sokáig, hiszen a kezdeti ellenállása annyira intenzív volt, hogy elõbb õ esett hanyatt a lakásban és bele verte a kisagyát a folyosói keretoszlopba, majd az akkor három éves Medárda vágta úgy a puha fejét a fürdõszobai csempepadlóba az orrom elõtt, hogy a szívem majdnem ketté hasadt ijedtemben. És ezért a kislány egyenesen be jött hozzám a fürdõ szobába és az orrom alatt vágódott el, mint a fatuskó, hogy ijedtemben kénytelen legyek a dolog kauzális okát keresni, ne térjek könnyen napi rendre az eset felett. Ezért tehát, én akkor nagyon, de nagyon – Bevallom õszintén: tudatosan Emõnek az Isteni áldás-hárító tudattalanja fenekéig hatva! - meg szidtam Emõt, olyannyira, hogy azt képzeltem, most már aztán végleg abba hagyja az ellenkezést. De a Sárkánynak hét feje van, és három héttel késõbb, Emõ a Zetelaki tó partján még egy agyhártya-vírust hordozó kullancsot is kénytelen volt kiszedni a karjából, annak jeléül, hogy még mindig ellenkezik, holott már a pocakja is el kezdett dudorodni. Hát ettõl végre meg ijedt és abba hagyta a magzat és a sors (Az isten!) támadását, fõként, hogy azt mondtam neki, hogy amennyiben neki nem is lesz baja, attól a magzat még születhet agyhártya gyulladást okozó vírusokkal a kisfejében. –Persze, hogy akkor én ezzel, a második élve maradó gyermekünk megszületése ellen való ellenkezés feladásával magyaráztam azt, hogy attól kezdve bõségesen volt pénzünk, mindaddig, amíg Etelka megszületett. Etelka születését követõen viszont, az addig teljesen és végig makkegészséges Medárda, kezdett egyre másra hirtelen és nagyon belázasodni, jelezvén, hogy az édesanyja lelkében és fejében fergeteges lefojtott viharok, sõt: háborúk tombolnak. Ennek ellenére, a következõ nyáron is, ki mentünk még újból Istvánékkal és Mareszékkal a Zetelaki tóhoz, de miután õk haza jöttek, kissé lehûlt az idõ, és egyrészt a kicsi Etelka nyöszörgött és sírt végig, mert nem bírta elviselni, hogy fúj a szél, illetve, hogy az anyja nem ül mindig mellette a sátorban, másrészt, az akkor négy éves Medárda oda somfordált az anyja mellé, aki éppen egy karate formagyakorlat elvégzésbe mélyedt belé és nem véve észre a hirtelenül közvetlen mellette termõ kislányt úgy fejbe rúgta azt, hogy menten kiterült. Na, mondtam, ez a nyaralás így nem fog semmi jót sem szülni, meg kértem szépen, hogy nyugodjon le, addig foglalkozom én a gyermekekkel, majd amikor úgy érezte, hogy megtalálta a lelki békéjét, fel tettem gyermekestõl az elsõ buszra, amely haza hozta õt a két gyermekkel. Én még kint maradtam ott néhány napig, ha már sátrastól és gyermekrongyostól, ágynemûstõl oda kihurcolkodtunk, hiszen nem tudtunk volna két gyermekkel és annyi cuccal mindketten haza jönni, meg kellett várni a hét végét, amikor az édesapja autóval utánam tud jönni. És az anyagi helyzetünk, így hullámzott tovább és tovább, a következõ nyáron is, a Turula foganása elõtti hetekig, amely foganást annyira ellenzett Emõnek az anyja által immár nagyon keményen megfenyegetett lelke (Most már aztán elég legyen!), hogy most Etelkának a lázát ugrasztotta fel hirtelen annyira, hogy mentõt kellett hívnom és bevinnem a sürgõsségre. Ekkor megijedt és megadta magát a sorsának és Turula nyomban meg is fogant. Ettõl kezdve, mintegy varázsütésre az anyagi gondjaink is megenyhültek, miközben a két nagyobb (De akkor még kicsi leány) majdhogynem egyszerre lett beteg Emõnek az anyjával való találkozásait követõ második – harmadik napon menetrendszerûen. Ez viszont, most már egy az egyben figyelmeztetett is, hogy Emõnél már megint baj van az emeleten, rá kell szólni, hogy hagyja abba a sors- és gyermektámadásait. Turula születése elõtt egy hónappal, annyira ki verte a biztosítékot az óvodai vírusok ellen, amelyeket állítólag Medárda haza hoz magával az óvodából (És ez abszurd hisztériáját annak ellenére verte ki nekem, hogy az én ellenkezésem ellenére, õ íratta be korábban Medárdát az óvodába!), hogy megijedvén attól, hogy az agressziójával tönkre teszi a jövendõ gyermeket, néhányszor arcon kellett ütnöm, hogy térjen magához és csendesedjen le. Magához is tért, és teljesen le is csendesedett végleg és az ambícióit át tette a szabad szülésére. Ezt viszont szó szerint annyira jól „megcsinálta”, hogy engem csak akkor költött fel álmomból, amikor a baba már jött lefelé a hüvelyében. Nekem csak annyi dolgot hagyott, hogy fogjam ki a babát, majd azzal a kezemben, õt hanyatt fektetve az ágyamon, tegyem a babát az õ mellére. Meg persze, a köldökzsinór elvágást, meg a szülés utáni takarítást, másnapi mosást. Turula születése után viszont, legalább is a korábbi állapotokhoz képest, egyenesen el kezdtünk prosperálni. – Mindezt azért írom le, mert amíg Emõ el nem hagyott, és ezt követõen nem kezdett el velem szemben ellenségesen viselkedni, illetve reánk az õ ellenségeiként gondolni, én soha nem kellett féljek attól, hogy valaha is teljesen leszegényedhetünk, hiszen minden jel arra mutatott és a gyakorlati következmények is mindig ezt jelezték, hogy mindössze arról van szó, hogy az anyai tudattalanját mikor képes lenyugtatni és a gyermekáldás képzetével - ami egyre világosabb volt a jelek és a tények logikájában, hogy az anyagi áldással egy forrásból ered! –, majd a család képzetével szemben nem ellenkezni. Ezt a kérdést viszont már egyenesen a sors oldotta meg, mert idõközben és az anyja ide vonatkozó ijesztgetései folytán elveszítette azt a belsõ http://kozmaszilard.hu




önszabályozó képességét, amit a kapcsolatunk elején még tudott mûködtetni, és amely szerint a metafizikai ismeretekkel és a megfelelõ spirituális tudattal rendelkezõ nõk, akkor fogannak meg, amikor õk éppen akarnak. (Úgy, ahogy Medárda foganását pl. már „megengedtük”, ha én azt nem is akartam kimondottan, csak nem bántam már, ha megfogan és el is kezdtem viccelni vele. És úgy ahogy az Ividõ foganását is akartuk már Violával az egy éves, bocsánat: 11 hónapos rendszeres szexuális kapcsolat után.) A sors tehát úgy oldotta meg ezt, hogy amikor Turula egy éves lett, én vettem egy számítógépet Emõnek, amibe internet vonalat is szereltünk, és el mentem Sopronba elõadásokat tartani és horoszkópkészítéssel a három gyermekes családnak pénzt keresni, Emõt mindennap meglátogatta az édesanyja és teljesen át vette a feleségem életképzelete és akarata fölött az irányítást. Megdumálta tehát a lányát, hogy az mellettem nem lehet igazából boldog, és mindjárt elmúlik a szépsége és még meg sem ismerte a boldogságot, hagyja azt a butaságot, hogy velem szemben õszintének kell lennie, szerezze meg a kitûzött terminusnál hamarabb az asztrológusi diplomáját és váljék tõlem önálló asztrológussá. Szövetkezzen vele, õ szerez majd neki rendelõket, az a lényeg hogy Emõ tegye magát tõlem minél függetlenebbé és azt követõen boldoggá. A szerencsétlen Emõ bele is ment a játékba, titokban az anyjától kapott sürgõsségi vizsga-pénzt elküldte az asztrológiai iskolába, és le is vizsgázott, majd kapcsolatot teremtett Solykával az elsõ internetes romantikus szerelmével, aki egy pesti bulvár-portált mûködtetett. Ettõl a férjcsalással kevert, romantikus élménytõl persze, megzavarodott és rögtön meg is fogant a méhébe még egy magzat. Persze, ezt nem vette észre, de legalább is nem tudtuk meg egész nyáron, és miután az anyjával való boldogság-üzérkedéseit bevallotta boldogan is éltünk néhány hétig, vagyis addig amíg gyanús nem lett számára az, hogy nem jött meg a menstruációja két hónapja és a foganási tesztet elvégeztük. Ekkor szinte be állt a pánik, de én nem tudtam, hogy az egész lelki zavarának - aminek a foganás volt köszönhetõ... -, a hátterében nem csak az anyja áskálódása áll, hanem a Solyka iránt érzett romantikus vágyódás is, és csak annyit mondtam, hogy amennyiben nem akarja azt, hogy agykárosult, púpos, vagy béna gyermeket szüljön – hiszen csak arról a szemmel látható energiaveszteségrõl tudtam, amiben az anyja „kezelései” után itthon találtam és aminek a következményétõl: a teljes energetikai lerobbanásból, a nyár végére valahogy kiszedtem – akkor most nagyon szedje össze magát, mert nincs kedvem tolószékben taszigálni egy szellemileg, vagy akár testileg is soha fel nem nõni képes gyermeket, csak azért, mert õ engedett a hülye anyja dumájának és hagyta magát teljesen megzavarni. Emõ, láthatóan össze is szedte magát, amennyire össze szedhette a nagy szerelmi titokkal és a velem szembeni hazugsággal a szívében, és Ennek megfelelõen, Réka meg is született, a természetben és az otthon könnyen született nõvérei után, szégyen szemre, tizenhárom órás otthoni vajúdás után, fent a Nagy Laji dombján álló megyei korházban, annak rendje és módja szerint: a nyaka köré tekeredett köldökzsinórral! Csak õsszel, egy véletlenül köztem és Solyka között lezajló internetes incidens következtében jöhettem rá, hogy ha testileg nem is, de a foganási és a várandósági idõszakban, lelkileg meg voltam a feleségem által csalva. Mindegy, mondtam, a szarvaimtól még be tudok menni a lakásba, fontos, hogy a gyermekek mind egészségesek. És az Emõ mágikus erejû, újabb gyermekáldástól már érthetõen irtózó tudattalanját se erõltessük tovább: fel tetettünk tehát egy spirált a méhszájába a Réka születése után hat hónappal. És a dolgok ily módon el lévén rendezve, és Emõ metafizikai maga- figyelésében némely tapasztalatot nyerve, a Réka születését követõen, nem volt nálunk, az elsõ elválás utáni visszatérésüket megelõzõ, cukorkázás miatti Réka és Turula bõrkiütését, valamint a Turula szamárköhögését kivéve emlékezetes betegség, vagy emlékezetes anyagi gond. Még akkor sem, amikor elõször, majd másodikszor is szétrobbantotta Emõ a családot. Sõt, miután vissza költõztek, vettem meg a második, sokkal jobban megkímélt, még egészen új kinézésû és még abszolút jól futó fehér Ladámat. De még azután sem lett semmi anyagi gond, hogy másodszor is elhagyott. Sõt: négy hónappal, a végsõ családelhagyás után, tehát azt követõen, hogy már nem volt itt Emõ anyagi bõség-elhajtónak, illetve rendelés-elhatónak, annyi pénzem volt, hogy miután Violát megismertem, megkértem, hogy jöjjön vissza és „gyermekvigyázzkodjon” (nevelõnõsködjön, bébi-szitterkedjen) nálunk két három hónapig annak érdekében, hogy tudjak a sok rendelésnek eleget tenni. És csakugyan az elsõ három hónapját ki is fizettem (15O euro, az itt tartózkodási költségein kívül.), majd megegyeztünk abban, hogy ettõl kezdve már szabályos élettársak leszünk. De már nem is lett azt követõen több, amibõl fizetni még pluszban neki vagy bárkinek is, 15O eurókat havonta. És most itt ülö a nyárutói verõfénytõl védõ barakk elõtt a tavak partján, háttal a Hargitának és nézem a Csíksomlyó hegyét a tévébõl is közismert „szent” nyereggel, ami éppen csupasz, és szeretném a tudattalanomat kifordítani annak az érdekében, hogy megbizonyosodjak: tényleg az én, gyermekeim jövõje és családi biztonsága miatti aggódó, rejtett egzisztenciális félelmem volt az oka a nyári anyagi krízisünknek, vagy inkább a nálam sokkal nagyobb mágikus erõvel bíró, volt - feleségeimnek az ugyancsak ide vonatkozó és sokkal nyíltabb és élénkebb karmikus (tehát: negatív) képzeleti tevékenysége hajtja-e el a család felõl azokat a normális számú rendeléseket (Azért írtam többes számban a feleséget, mert az Ividõ születése után, eldöntöttük Violával hogy össze házasodunk.), amelyek logikusan és gyakorlatilag be kellett volna érkezzenek folyamatosan. (Már csak abból kifolyólag is, hogy mindenki, aki olvassa vagy látja, dicséri honlapjaimat, illetve a rajtuk található anyagok minõségét.). Nem tudom tehát eldönteni egyelõre, hogy a nyilván, engem is tükrözõ, mindenkori „asszonyaim” õsbizalom-hiányból eredõ egzisztenciális hitetlensége, vagy éppen az én, mindeddig mélyen rejtett gyermekek miatti egzisztenciális félelmem, ami ott kell legyen a tudattalan képzeletvilágomban a horoszkópom tanúsága szerint? Mivel asztrológusként sokszor találkoztam azzal a jelenséggel, hogy a sors-vizsgált személy a gyermekeinek a féltésére hivatkozva, még önmaga elõtt is, vált a múlt rendszerben besúgóvá, vagyis erkölcsi halottá. Vagy, szintén a gyermekekre hivatkozva, féltékenykedett azoknak az anyjára, vagy nõként a gyermekei apjára és követett el azzal szemben erkölcsi vétségeket, vagy követett el más féle, a karmája jellege szerinti, erkölcsi, vagy sorsrontó hibákat. Hát én is, alapos vizsgálatnak vetettem alá magamat ebbõl a szemszögbõl, de egészen biztos vagyok abban, hogy amennyiben tényleg annyira súlyosan (gazdasági sorsrontóan) létezik bennem ez az egzisztencia-féltés, az semmiképpen nem a magam féltése miatt van, mivel én úgymond, már a túlvilágra is fel vagyok készülve. Nincs amiért a magam-féltését a gyermekekre fogjam tehát, mert rég óta nem féltem magam és ha féltem is, azt is csak miattuk, hogy tudjam becsülettel felnevelni õket. Ha félek tehát a gazdasági http://kozmaszilard.hu




leépüléstõl, az csakis amiatt van, hogy nagyon súlyosnak érzem azt az életfeladatomat, hogy a tudatosan családromboló anyától származó, de annak az erkölcsi csapongásaitól megmentett, általam gondozott és nevelt, tehát nálam fejlõdõ gyermekeimet úgy vigyem el a felnõtt kor küszöbéig, hogy ne ismételjék meg sem az anyjuk felelõtlenkedéseit, sem az én párkapcsolati zavar miatti, lelki egyensúly-vesztéseimet (Mérleg – karma), és ha lehet, tragikus tapasztalatok nélkül sikerüljön nekik a megváltódási képességeiket megszerezni. És lehetõleg nem az én koromban, hanem sokkal, de sokkal hamarabb, fiatalabban. ------------------------------------------------------------Az engem örökérvényûnek szánt, misztikus sorozat-írásaiban rágalmazó, magát székely anarchista prófétának nevezõ, volt besúgómban: Nagy Attila Puliban, megtaláltam hát, az egzisztenciális félelmeim legfõbb külsõ megtestesítõjét. A Kökös község egyik omladozó falú házában (Tulajdonképpen az illetõ személy agykárosult felesége által örökölt házban) éldegél ez a magát szerencsétlenné tett és maga mellé engem le rántani szándékozó gazember, felesége betegnyugdíjából. De ennek ellenére, az internetes tevékenysége által rengeteg magyar közéleti személyiséget rágalmaz még rajtam kívül, az állítólagos „hiba-leleplezõ és nemzetépítõ jellegû” kritikai cikkeivel. Ez, a hívek által elhajtott – azoknak a papjukról gondoskodó önzetlen jóságával visszaélõ - hajdani Unitárius kispap, mostanában Nagy Puli Atilla nevû anarchista prófétaként tette ismertté magát a sötét misztikát kedvelõ, magyar nyelvû internetezõ kibicek körében, úgy, hogy kinevezte magát a székelységi közvélemény önjelölt képviselõje. Mivel viszont, az én potenciális horoszkóp-rendelõim, csakis az interneten értesülhetnek arról, hogy létezem, illetve ott értesülhetnek a munkám jellegérõl és minõségérõl, az ismerõseim több rendbéli, ide vonatkozó figyelmeztetése után, kénytelen voltam a revolveres volt-papnak, Nagy Puli Attilának az internetes tevékenységét és az ott, többek között ellenem is, kjifejtett rágalmazó “írástudói” tevekenységének a köz-ártalmas jellegét kielemezni, két alkalommal írtam hozza megszólító levelet. Íme az elsõ: Kedves, volt-besúgóm, magát újabban valamiért Pulinak neveztetõ Nagy Attila! Nem szoktam a hozzád hasonló sötét figuráknak válaszolni, de a te, kizárólag az általad kieszelt, velem kapcsolatos hazudozásaidon álló – És semmiféle más tárgy valóságon nem álló! – ellenem irányuló internetes rágalmazásaid, éppen abból a tájékozatlanságból fakadnak, mint más, volt szekus besúgóké. Ti., hogy nálam jóval fiatalabb vagy és amikor a kommunista diktatúra alatti idõkben, a mai László Zita színésznõ társaságában, a te, Zitának több rendben is kifejtett kívánságodra, találkozgattunk, a gyermekkoromról nem kérdeztél semmit, mivel erre nem voltak kíváncsiak a tartó-tisztjeid (Õk csak a Kokosi fedõnév alatt írt jelentéseidre voltak kíváncsiak, de nem osztották meg veled a többi besúgótól szerzett, velem kapcsolatos értesüléseiket.). Ezért, a személyemmel kapcsolatos értesülésekben hiányosan tájékozott maradtál. Én ötvennyolc éves vagyok ugyanis és nagyon csodálkozom azon, hogy nálam sokkal fiatalabb férfiaknak, van fölösleges ideje és energiája arra, hogy azt, a tiedhez hasonló, égbekiáltó hazudozások kieszelésével és e hazugságokon alapuló, erkölcsi diverziónak szánt rágalmazások irkálgatásával töltse. Szóval kedves volt-besúgóm, talán az úton-útfélen, a saját, vagy az álneveid alatt végzett nevetségesen hitelrontásom és sarlatánozásom helyett, sokkal jobban tetted volna, ha az újabb pénzkölcsönadás megtagadása utáni internetes bosszúállásodat nem követed el velem szemben és vissza hozod a kilencvenes évek során több alkalommal is kölcsönkért pénzeimet. És ha emígy, emberi módon, kibékültünk volna, elmesélhettem volna neked, hogy annak ellenére, hogy én városi gyermekként nõttem fel, miközben te falusi környezetben nevelkedtél - mégis veled ellentétben, akit katolikus papi pályára szántak - a mostoha apám – áldott legyen érte, mert csak most, hogy több gyermekes apa vagyok én is, tudom értékelni a tradicionális nevelési módszerét! – már tíz éves koromban csináltatott számomra egy, az övénél kisebb fejszét, be vitt a fásszínbe és megmutatta azt, hogy miként kell a fát úgy felvágni, hogy ne ejtsek kárt magamban. (Hordani azelõtt is én hordtam a házba azt a tûzi fát, amit õ vágott.) Egy évre rá, negyedik osztályosan, már itthon csíkban, én láttam el a három szobás-konyhás õsi lakásunkat fával. Késõbb, már az õ átlagon felülien nagy fejszének a teljes birtokosaként már magam hasítottam fel a rönköket nyaranta, hogy a favágógép elvághassa. (Késõbb nem is tudtam annál kisebb fejszével fát vágni, ha máshol erre szükség keletkezett.) Mivel a nevelõapám gáteres volt, kamasz koromban már keményen rönköltem a Szentegyázasfalusi deszka-gyári rönktéren és kásztázgattam az „anyagtéren” a vakációkban, rendes munkásként, segédmunkási bérrel. Közben a kapálást is volt alkalmam gyakorolni évekig, a rendszeres disznó- és tyúkpajta pucolás és udvartakarítás mellett. Végül, a fûrészgyári bakter mellett, aki nappal falusi házakat épített, a kõmûvességnél kötöttem ki, hiszen a sorskörülmények miatt, a Marosvásárhelyi Építészeti Szakközépiskolába felvételiztem és azt ki is jártam. – Téglafal- és kéményrakásból, vakolásból mindig tízesem volt. A hadseregben meg autóvezetés mellett, autószerelést is tanultam nyolc hónapon át, majd a nevemre kapott öreg Bucegi-t javítottam, amivel hadgyakorlatokra szállítottam a szakaszom légelhárító gépágyúit. A kétkezi fizikai munkát tehát már gyermekkoromban keményen megkóstoltam – Nem úgy mint te! - és értek is, majdnem minden fiatalkorunkban divatban levõ, mesterséghez (A mészárosságot kivéve...) és attól, hogy bármiféle tárgyi munkát kell végezzek, soha nem fáztam. És erre tanítom és nevelem a lányaimat is! Következésképpen én nem a munkától való kóros iszonyatom, illetve a munkanélküli megélhetési lehetõség miatt választottam az asztrológusi szakmát és hivatást – És aki nem hiszi, hogy csakugyan hivatásként és nem könnyû és laza pénz- szerzési foglalkozásként, trükkös megélhetési csalásként gyakoroltam azt, kérem, olvasson bele csak egyedül a Horoszkópházakról szóló tanulmányomba. – mint te a naplopást, hanem azért, mert a magánéletem helyrehozása mellett, egy, az orvosok által meg nem értett, át nem látott és diagnosztizálhatatlannak nyilvánított, több elemû és több dimenziós, egyszerre fizikai és pszichikai betegségkomplexumból sikerül nagyon hamar kikerülnöm e tudomány segítségével. És akkor azt mondtam, hogy ez az a tudomány, amit egész korábbi életemben, a besúgói minõségedrõl mit sem sejtõen veled is beszélgetve, kerestem. Azt, hogy mennyire vagyok sarlatán, vagy sem, nem egy, a többszörös pénztartozása miatt velem szemben (de egyébként is...) lelkileg komplexállt és a második papi-hitét is, de a tárgyi valóságot is folytonosan letagadó személy fogja megmondani, hanem azok, akik nem csak besúgási és soha meg nem adandó pénzkérési szándékkal, vagyis hátsó gondolatokkal terhelten kerestek meg, hanem akik tiszta szível és a szakértelmem iránti bizalommal fordultak és fordulnak hozzám. Azok ugyanis, nem jutottak olyan közösségi kitaszítottságba és megvetettségbe mint te, hanem http://kozmaszilard.hu




sikerült a sors-kríziseikbõl kikeveredni és alkotó módon és egészségesen tovább lépni, épen úgy mint nekem annak idején. Ami az anyjuknak: Kozma Emõnek, a nálam levõ gyermekeivel való, általad jól megcsavart megveretési meséjét illeti, amivel ugyancsak hitelteleníteni igyekszel: 2O1O pünkösd vasárnapján, miután Emõ két hónapon át rejtegette elõlem és a nálam levõ testvéreik elõl, a nála levõ, két kisebbik testvért, végre a nyomukra akadtam és a az édesanyjának a csíkszentgyörgyi háza udvarán meg is találtam a két hónapja nem látott gyermekeimet. És így megláthatták a testvérek is egymást, és miután a kapun belõl levõ kicsik valósággal koppanva neki rontottak a kapukerítésének azon kitörõ örömükben, hogy meghallották a hangunkat, lévén, hogy a szégyenérzet még érvényben van a csíki székely falvakban, Emõ és az anyja kénytelenek voltak minket beengedni a kapun belül. Miután kijátszottuk magunkat, elérkezett a búcsúzás ideje és a két kicsi gyermek (6 és 4 évesek) el kezdtek kérlelni, hogy vigyem magunkkal õket. „Apuka én veletek akarok menni, vigyél magaddal.” – közelítettek meg külön - külön és kérleltek halkan. Azt mondtam nekik, hogy csak akkor vihetem magunkkal õket, ha az édesanyjuk elengedi.” Erre fel mindketten kérlelni kezdték Emõt, aki az õ anyja házának a bejárata elõtti kõlépcsõn ült, hogy engedje el õket „apukával”, de õ nemet mondott. Erre fel a két nagyobb is – akik az én fennhatóságom alá tartoztak törvény szerint – oda ment a lépcsõhöz és õk is el kezdték kérlelni az anyjukat, hogy engedje el jönni a testvéreiket. Én az udvar másik részében, háttal a jelenetnek pakoltam össze az autóm szerszámait, amellyel korábban egy biciklit javítgattam. Medárda (a legnagyobb, akkor 12 éves) számon kérõ hangot ütve meg, azt mondta az anyjuknak, hogy: „- Miért vagy olyan kegyetlen, engedd el õket velünk, nem elég, hogy két hónapja nem engedted meg, hogy találkozzunk és velük legyünk?” Erre fel, a kicsik el kezdtek sírni. Medárda újból szólt: „- Hát nincs szíved, nem látod, hogy sírnak.” Erre a kicsik jobban el kezdtek sírni és Etelka – akit Emõ korábban a leginkább elkényeztetett, de aki ennek ellenére és az anyja nagy csodálkozására elsõnek jelentette ki, hogy velem marad, el kezdett kiabálni, hogy: „Engedd el õket, nem látod, hogy sírnak!” Erre fel Emõ azt mondta, hogy: - „Most sírnak, de Ti mindjárt el mentek és akkor nem fognak sírni.” Amikor kimondta azt, hogy ti mindjárt elmentek, Turula (A kisebbik középsõ, vagyis a nagyobbik kicsi.) hangosan felzokogott. – Ekkor és erre fel, kezdte el Etelka (De kimondottan csak õ, Medárda nem!) ütögetni a kis kezével az édesanyja fejét, de akkor kilépett az Emõ anyja a házból, azt hajtogatva, hogy ne cirkuszolyunk az õ háza elõtt, mert meghallják a szomszédok. Én is oda fordultam erre, hogy mi is történik, és fél szememmel láttam még, hogy Etelka rá üt még kettõt Emõ fejére, de azután már nem üthette tovább, mert a Emõ felállt. Én viszont nem álltam meg, hogy a volt anyósomnak meg ne mondjam, hogy nem mi csináljuk a cirkuszt, hanem ti, akik elrejtettétek elõlem és a testvéreik elõl a kicsiket.” Hát ez volt az én a nagy anya-verésre való gyermek-buzdításom, amelyrõl Nagy Puli szóról szóra ezt olvashatta annak idején a www.asztrologosz.com c. portálon, de õ ezt már teljesen másként, vagyis ellenkezõ értelmûre átköltve adta elõ. Mint ahogy merõ hazugság az is, hogy László Zita, engem az eljegyzésünk napján (sicc!) elhagyott volna, hiszen három évig jártunk még, ugymond jegyben az eljegyzés után, és három év múlva, amiatt váltunk szét lassan – lassan, mert én idõközben magamhoz vettem a Zalárd nevû fiamat, akit a nagyszüleire hagyott az elsõ feleségem, és ettõl kezdve, nem csak lelkileg nem lehettem teljesen a Zitáé, ahogyan azt egy romatikus lelkû, fiatal lány elvárja, hanem Székeludvarhelyre sem utazhattam olyan gyakran mint azelõtt. És akkor is csak a fiam társaságában. És így tovább..., rágalomról rágalomra, fölényes és nyegle lekezeléstõl még lenézõbb becsmérlésekig, ennyi – vagyis SEMMI! a valóság-alapja minden egyes sztorinak, amiket ez a dús fantáziával megáldott, és a saját kútfejébõl Nietzche féle felsõbbrendûségi õrületben szenvedõ, és ez õrült kútfejébõl antikrisztusi eszméket böfögõ, állítólag: székely(?) a-marhista eszed, rólam az interneten kiokádott. III. Nagy Attila Puli, nem csak, hogy mindig nagyon vigyázott arra, hogy gyermeke semmiképpen ne szülessen, de az internet különbözõ fórumain nyitott rovataiban és blogjaiban található bemutatkozásai alapján, nyíltan és büszkén vallja magát a felesége betegnyugdíján élõsködõ munkakerülõnek. – Az egyik ellenem intézett gyalázkodásában ugyanis, azt is elkottyintotta, miközben a gazdasági támadhatatlanságát bizonygatta, hogy az agykárosult felesége beteg- nyugdíjából él! Ez a férfi elvégezte ugyan a katolikus teológiát, de papi felszentelése elõtt ott hagyta, majd az Unitárius teológiát is, és unitárius papként mûködött is három évet, mindaddig, amíg a sorozatos részegeskedését és az ezzel járó kötelesség-mulasztást és erkölcstelen viselkedését követõen, az egyház, a hívek több rend báli jelentésére, megszabadult tõle. Ez, a magát vallásos anarchista prófétának nevezõ észlágyult, aki egy egész kis filozófiát, de inkább: amolyan hippi ideológiát épített a munkakerülése és az ingyenélése misztikus erkölcs-elméleti indoklására, ossza az észt az interneten Orbán Viktornak és Tõkés Lászlónak arról, hogy mit is kellene tenniük a nemzetért: a merõ képzelgésen kívül: az égvilágán SEMMIT! És ama zseniális megvilágosodását követõen, hogy neki nem kell dolgozni, a Puli, majd valamiért az jicahahmeir mûvésznevet is felvette. Az általa anarchistának képzelt, de mindössze irracionálisan misztikus, zagyva írásait meg lehet találni szerte a neten és bárki, aki ezekbõl csak hármat is elolvas, azonnal képet alkothat magának Nagy Puli Attila épelméjûségérõl, tehát: szavahihetõségérõl, a személyi tudata kottyant voltáról, de mindez nem lenne baj, hanem az, hogy e beszámíthatatlanságával a mélységes gerinctelenség és erkölcsi nihilizmus is együtt jár. Ez az ember, aki velem a diktatúra idején ismerkedett meg, éppen a Turula lányomnak az otthonunkban való megszületése reggelén (A baba, aki akkor éjszaka született és a két nõvérkéje, még aludt.) felállított hozzánk másnaposan egy, akkor éppen kékre-zöldre vert vastag derekú, vastag nyakú és ugyancsak vastag hangú nõvel és ketten meg akartak gyõzni – fõként az általam addig nem ismert nõ volt rámenõsebb a meggyõzési törekvésekben ...- arról, hogy adjak az, akkor még csak általam Attilaként és a barátomként ismert férfinek (Jóval késõbb, az internetes nyilvános bosszúállása megtétele után sok évvel késõbb, derült csak ki, hogy a barátomnak képzelt személy azért keresete és kérte ki a barátságomat, mert a szekuritate által rám állított besúgó volt.), egy újabb olyan kölcsönt, amirõl tudható volt, hogy az elõzõekhez hasonlóan, soha nem fog megadni, és amit a szerencsétlenségemre meg tagadtam akkor tõle (Hiszen, ha lett volna is annyi pénzem akkor, az a család növekedett szükségleteinek a fedezésére volt szükséges!). Ezt a kölcsönadási elhárítást utólag, õ, a lehetõ leg aljasabb módon megbosszulta, és különbözõ rólam kiagyalt sztoriknak az interneten való közlésével, el kezdte a hiteltelenítésemet, a családom gazdasági tönkre tétele érdekében. Miután http://kozmaszilard.hu




többen is rá kérdeztek, hogy mi a helyzet ezekkel a Nagy Puli – „beszámolókkal”, utána néztem , hogy ki lehet az illetõ, majd az írásokban közölt, témán kívüli adatokat látva, teljesen világos lett számomra, hogy az illetõ, Balázs F. Attilával egyetemben, aki szintén a papi eskületétel elõtt hagyta ott a katolikus teológiát, szintén szekuritate-s besúgó volt. És ez a gyanúm beigazolódott a 2O11 tavaszán, amikor is CNSAS központban a megfigyelti „Poetul” (A költõ) fedõnéven összeállított dossziémat tanulmányozhattam. Barázs F. Attilában volt annyi becsület, hogy a tényt elismerte, Nagy Puli Attila viszont, mivel sokkal kisebb kaliberû besúgó volt, mintsem, hogy másoknak a gyanúját is felkeltette volna, úgy képzeli, hogy az én szavahihetõségemnek az õ újabb kiagyalt, lejárató morális mesék segítségével történõ hitelteleníts által, az ügyet megúszhatja. Ennek az érdekében elkezdett, szerte a neten engem fitymálni, kigúnyolni és meggyalázni, tegezve hozzám intézve a szavait, le „Szilárdkázni” és ebbõl a fenséges szakértõi pozíciójából le sarlatánozni. És ezt a sötét mocskolódást folytatja 2O11 tavasza óta, mikor a számtalan blogja közül valamelyiken, mikor különbözõ más fórumokon álnevek alatt (Pl. az www.erdely.ma.ro c. portálon, ahol a moderátor nem képes magát észre venni és a különbözõ fedõnevek alatt megjelenõ, átlátszó Puli-beszólásokat nyakló nélkül beereszti, mondván, hogy ezek a fölényeskedõ és nagyképû, áttetszõen jellegzetes Puli-féle gúnyolódások, a demokratikus ellenvéleményt szülõk táborából érkeznek. A 2OO4 április 13-ai, kölcsönkérõ „baráti” látogatásuk kapcsán, Puli - Attila azt állítja, hogy az a nõ, akit akkor a feleségeként bemutatott, nem volt általa kékre – zöldre verve, és, hogy én hazudok amikor azt állítom, hogy õk másnaposak voltak. Mondjuk, ez rendben is lenne, holott, akkor meg hogy a csudában történhetett meg, hogy éppen reggel 8 órakor fogyott el a pénzük és éppen Csíkszeredában, és éppen miért volt nekik annyira fontos és sürgõs az újabb vissza nem fizetendõ pénz-adományt kérni? (Mert állítólag anélkül nem tudtak - Gyergyószentmiklósra, vagy Székeludvarhelyre, már nem emlékszem. - tovább utazni.) De ha nem voltak másnaposak, vagy éppen fél-részegek, mint ahogy én akkor határozottan érzékeltem, és ami a külsejükbõl is lerítt, akkor egyenesen tudatos vétek-számba megy, az a kegyetlenül érzéketlen és otromba viselkedésük, ahogy tekintet nélkül arra, hogy a két szobás lakásunk kis szobájában, mindössze néhány órára a szülés – születés élet-drámája után, pihen és alszik a feleségem és az éppen frissen megszületett kislányunk: Turula. (A volt feleségem ugyanis semmiképpen nem akarta ezt a harmadik kislányunkat sem korházban megszülni, és amikor azt érezte, hogy szülnie kell – korábban már három alkalommal is szült - addig várt, amíg nem érezte, hogy a baba ereszkedik ki a szülõcsatornán, és csak ekkor ébresztett fel engem az álmomból, hogy éppen csak annyi idõm volt, miután talpra ugrottam, hogy alája dughattam a tenyerem és kifoghattam a belõle csendesen kisikló kislányt.) Amennyiben nem voltak valamilyen alkoholos italtól, illetve a másnaposságtól elkábulva és a nappali éber tudatuknál voltak mindketten, akkor emberileg elfogadhatatlan az a könyörtelen rámenõsség, ahogyan akkor engem kezelésbe vettek – fõként az addig általam ismeretlen, zöld- és kék monoklis asszony – abból a célból, hogy adjak nekik kölcsön pénzt, és ezt hajtogatták és nyíltan hitetlenkedtek, akkor amikor azt mondtam, hogy jelenleg nincs semmi pénz a háznál. Nem emlékszem ugyan, hogy volt-e pénzünk, vagy sem, de akkor is, ha lett volna, nekik tekintettel kellett volna lenni arra, hogy egy újszülött körüli adminisztrációs ügyintézés pénzkiadással jár egyrészt, és másrészt ilyenkor a szülõk sem tudnak néhány napig pénzkeresettel foglalkozni. És az, gondolom, nem tartozik most ehhez a témához, hogy miért kellett nekünk otthon szülni. – Ezt csak azért írom, mert megszoktam már, hogy a Nagy Attila kórusvezetõ ide vonatkozó hangütésére, az asztrológiával szemben rossz indulattal, illetve a spiritualitással szemben babonás idegenkedéssel viselkedõ székelyföldi emberek, ilyenkor ezzel szoktak támadni, ahelyett, hogy az aktuális téma lényegére figyelnének. - Hanem az, hogy ilyen un. szakrális körülmények között nekem éppen nem arra volt arra szükségem, hogy arra figyeljek, és attól szorongjak, hogy ezek a rámenõs személyek – fõként az asszony...- mennyiben zavarják meg Turulát és Emõt. Arra nem térek ki, hogy az addig barátomnak képzelt Nagy Attila és a vaskos felesége, a rámanõs hangoskodásukkal a család szülés utáni idillikus nyugalmát mennyiben bontják meg. Illetve arra, hogy idõm és energiám sem volt akkor arra, hogy el kezdjek azon gondolkozni, hogy vajon az otthon levõ családi pénzbõl tudok-e nekik ilyen körülmények között, egy újabb, soha viszont nem látandó pénzt adni, úgy, hogy mindenre maradjon? Mondom: amennyiben nem voltak sem reggeli szíverõsítõ pálinkától kapatosak, sem kialvatlanul és másnaposan kábultak, még nagyobb a vétkük az akkori rámenõs és kíméletlen, sõt: egyenesen könyörtelen - Nem, hogy megértés és elemi empátia nélküli - követelõzésük miatt! Arról, hogy az elutasítás miatti, sötét bosszú-vágyában, utólag mit követett el velem szemben ez a sötét lelkû Júdás, most ne essék szó. Hanem csak arról, hogy Puli azt állítja, hogy a igazságtalanul vádolom a feleségét alkohol fogyasztással, mert agy-károsult lévén, neki nem is szabad alkoholt innia. Rendben kérdem én, de mikortól nem kezdve nem volt szabad innia? Illetve, mikortól kezdve kezdte ezt a tiltást komolyan venni és betartani? És ha tudták, hogy nem szabad a feleségének alkoholt innia, miért mentek el egy olyan csíkszeredai családi buliba és miért költötték el az utazási pénzüket alkoholra éppen ott, ahol tudvalevõ volt, hogy a háziak és a vendégeik alkoholt isznak? - És, ha így történt, miért álltak ezért rajtam bosszút? Illetve, miért hazudja most azt Puli Attila, hogy miközben én kimentem a konyhába, vagy a vécére, vagy hova, állítólag be ment hozzuk a néhány órája még szülõ feleségem, akinek akkor még logikus módon, az adott körülmények között (hiszen, nem korházi szüléseknél a placenta három – négy órával késõbb válik le.) még bõven véreznie is kellett volna, és ebben a szülés utáni állapotában, éppen azzal a rólam való állítólagos árulkodással lepte meg és vette a bizalmába Pulit, hogy smafu az egész asztrológiám és a metafizikai tanulmányaim egytõl egyig nagy álnokságok, mert én, amennyiben nem szednék altatót, nem tudnék még csak aludni sem. Vajon miért épít erre a képtelenségre – Ti, hogy az alig szült feleségem ott hagyta volna a francba a kis Turulát és kilesvén, hogy én éppen mikor nem vagyok a szobában, és kihasználván ezt a „megfelelõ” alkalmat, neki fogott Pulinak rólam árulkodni ...? Mert hiszen egyéb dolga sem volt szülés után, csak a zajt keltõ, és õt nyilván zavaró Pulikát velem szemben a bizalmába fogadni! (- Jaj Istenem, hogy ez a besúgáson edzõdött magyar gonoszság még mire nem képes! - Egy egész „spirituális vezetõi álnokságot leleplezõ” erkölcsi rágalom-elméletet kieszelni úgy, hogy az alapja a fizikai – tárgyi valóságban egyenesen lehetetlen! Fõként, hogy én soha sehol nem hirdettem magam spirituális vezetõnek, sem mesternek, sem http://kozmaszilard.hu




gurunak, de még anarchista prófétának sem úgy mint õ saját magát, hanem mindig csak egyszerû asztrológusnak! Mi haszna lehet ennek az antikrisztusi nihilistának ebbõl a rólam szóló halomba hordott mocsokból, a sötét bosszúálláson kívül? Õ azt állítja – Hogy oda ne rohanjak! - , hogy annak az érdekében írja rólam mindezt, hogy megvédje tõlem, illetve a sarlatáni praktikáimtól az ártatlan és óvatlan magyar embereket, akikért ugyebár, õ prófétasága aggódik, és vérzik értük az õ, volt-besúgói szíve... – Ó, hogy Pulinak ez, a „népét” éppen tõlem féltõ aggodalma mennyire megható! _Azon kivül, hogy másoknak sokkal többel tartozik, van a Puli féle kölcsönkérõsdinek egy másik, un. parasztosan, vagy ha úgy tetszik proletárosan praktikus oldala is. Valahol, valamely, a számtalan rólam és hozzám szóló, szavait direkt nekem, „Szilárdkának” intézett – Mármint, hogy az õ többet nem tejelõ Szilárdkájához intézõ! -, „spirituális emléknek” nevezett eszmefuttatásai között, elismeri, hogy kölcsönöket vett tõlem, de, mondja õ, az ingyenélõ vigéc, hogy ezek a kölcsönök bagatellek, mivel a lej mai értékének megfelelõen, õ mindössze három lejnyi kölcsönöket kért tõlem annak idején. – Ez is éppen úgy igaz, mint minden rólam szóló, velem kapcsolatos, „stopposoktól” hallott számtalan sztorija. Ne vicceljünk: három lejért, sem akkoriban sem most, nem vittek Csíkból és nem is visznek el, sem az utas-lesõ stopposok, sem a kamionosok, és az autóbusz-vállalatok soförei pláne, hogy nem. Még a Hargitafürdõi eltérõig sem... Sõt: ennyi pénzért még maga Puli is restellte volna hozzám feljönni, nem hogy számomra azokat a szerencsétlenül gügye sztorikat kieszelni és még pirulás nélkül elõ is adni, amelyeknek a meghallgatása után, az asztrológusi tanácsaimmal próbáltam rajta, a kölcsönadás mellett segíteni. (Az más kérdés, hogy akárcsak a szélhámosok általában, és akárcsak õ most is, sokkal intelligensebbnek és rátermettebbnek érezte magát mint én, és a fenébe kívánt a tanácsaimmal együtt, csak adjam már neki oda azt a pénzt, mert már csorgott a nyála arra a gondolatra, hogy amint kilépik a lépcsõházunk ajtaján az elsõ kocsmáig repülni fog.) Szóval, még azzal is érvel ez a nagypróféta újonnan, hogy nem is lett volna nekem, akkor amibõl adjak, mert szerinte akkor is olyan csóró voltam mint most. Azt hagyjuk, hogy most sem vagyok egyáltalán csóró – És hozzá képest, aki az agybajos felesége omladozó, repedt falú és repedt sarkú kicsi putrijában lakik, aztán semmiképpen nem számítok „csórónak”! - mivel annak ellenére, hogy a bosszúja sikeresen eredményes és egyetlen új rendelõtõl sem kapok még csak érdeklõdõ levelet sem, ami óta lelepleztem, hogy besúgó volt és õ erre szorgalmasan el kezdett sarlatánozni, de az éhségsztrájkom hírére, éppen azoktól kaptam annyi anyagi segítséget, amennyit soha nem is tudtam volna elképzelni, és éppen azoktól, akikrõl õ azt állítja, hogy becsaptam és átvertem: a volt rendelõimbõl lett barátaimtól és volt tanítványaimtól. Szóval, hagyjuk azt, hogy minden jel arra mutat egyelõre, hogy az én és a családom gazdasági tönkretételét célzó számításai egyelõre, fordítva fognak elsülni, és maradjunk meg annál, hogy éppen akkoriban, amikor õ még járogatott hozzám kölcsönökért, történetesen éppen bõven volt pénzem, mivel elõbb a Budapesti Bethlen Gábor alapítványtól kaptam egy egész évi ösztöndíjat regényírásra. (-Amit egyébként, sok más írótársamtól eltérõen be is teljesítettem: 8OO oldalas, tehát két könyves regényt írtam, és mostanában készülõk megírni a trilógia újabb darabját, amelynek az egyik kulcs-szereplõje éppen Puli lesz. – Õ fogja átvenni tehát a regényben a második könyv közepéig a fõhõs Géza nevû barátja által elfoglalt, ellenpont szerepkörét. A gonosz sámán tehát a Táltos Bolonddal szemben.) Majd, amíg az Elta-nak voltam az elõadó-asztrológusa, illetve késõbb is, amikor csak egyedül éltem, szintén volt bõven pénzem, mivel akkoriban még román nyelven is készítettem horoszkópot és azok inkább rendeltek, mint a magyarok. Szóval, történetesen akkor éppen volt amibõl adjak kölcsön és amibõl annál sokkal minõségibb életet éljek, mint amilyet élhet most ez a munkakerülõ az õseitõl örökölt vagyonának az eltékozlása után. De nem kell õ nekem ezeket a „kölcsönöket” megadnia, hiszen nyomban be is tömném a szájába mindet, amiért a három, majd négy gyermekes családom megsemmisítésére törekszik cinikus-békésen valamelyik pusztai cserefája alatt szunnyadó démonjai hatására. És ezt, a gyors kalkulust is, csak azért írtam le, hogy kimutassam: folyamatosan ezt csinálja: hazudik, csúsztat és ferdít, majd e hazugságból és csúsztatásaiból ácsolt tényekre alapozva rágalmaz és erkölcsileg számon kér. IV. Tíz éven át éltem komoly családi, vagy akárcsak házastársi veszekedések nélkül is, abban a gyümölcsözõ házasságban, amelybõl négy gyermekem született, miközben, amint utólag az kiderült, a szerencsétlen, volt- feleségemet már a házasságunk elsõ hónapjaiban azzal gyötört az anyja, hogy kapartassa el magzat korukban az elsõtõl kezdve az összes gyermekünket, majd, hogy nem létezik, hogy boldog tud lenni egy nála 25 évvel idõsebb férfi mellett és keressen magának szeretõt aki õt „igazán” boldoggá tudja tenni. És a végén azzal zsarolta, hogy megmondja nekem azt, hogy a házasságkötésünk elõtt, a feleségem, az anyja könyörgése hatására, nem mondta meg az édesapjának azt, hogy biológiailag nem õ az apja, hanem valaki más, mert az anyja terhes volt vele jóval azelõtt, hogy elõször õk ketten (Mármint Emõnek az apja és az anyja) szeretkeztek. Szerintem, csodával határos, hogy Emõ ilyen vészterhes családi háttéri körülmények és lelki meghasonlás között is, tíz éven át bírta, és csak azt követõen költözött vissza az õt tíz éven át csábítgató anyjához, hogy annak a házastársi hûség alól „felszabadító” szövetkezései hatására, megengedte magának azt a luxust, hogy hónapokig tartó titkos internetes kommunikáción keresztül, egyoldalúan szerelmes legyen. De ez már nem ide tartozik. Az viszont igen, hogy ilyen, általam egyáltalán nem ismert háttéri hatások és ellenséges körülmények között is, tíz évig éltem – általam végül is, végig boldognak érzékelt, és messzemenõen gyümölcsözõ – házasságban, amire jön ez az antikrisztusi – anarchista megváltási elméleteket hirdetõ „teológus”, akit csak egy kemény tudatmódosító gyógyszereken élõ, gyermektelen nõ képes elviselni, és azt állítja, hogy velem egy nõ sem volt képes komoly kapcsolatban élni! – És, hogy persze, és fõként, ez a Puli által adu ászként kivágott ”TÉNY” azt is jelenti szerinte természetesen, hogy az én tulajdonképpen egy sarlatán asztrológus vagyok. És még fel is szólít ez a Júdás, hogy fogjak neki ilyen általa kivágott komoly érvek ellen védekezni! Majd röhög, és vigyorogva hirdeti, hogy õ milyen jól szórakozik a nyomorúságomon, mivel a gyermekeim anyagi fenntartása érdekében ezeket a magyarázkodásokat kénytelen voltam megtenni. Hiszen a rendelõim nem Erdélybõl származnak, hanem külföldrõl, mivel az Erdélyiek úgy képzelik, hogy a közülük valók nem lehetnek jó asztrológusok, hanem csakis a Magyarországiak, de fõként a Budapestiek. A külföldi potenciális rendelõk viszont elolvasván a Puli rágalmainak csak az elsõ mondatait, belõle sem kérnek, de belõlem sem. Hát persze, hogy meg kell kísérelnem a rágalmaktól tisztázni magam és a pályán http://kozmaszilard.hu




maradásom érdekében, elmondani, hogy menyire hiteles személyiség a forrás, vagyis az, akitõl éppen származik a hiteltelenítés „becsületes és kompetens” mûve. – Azt, hogy õ, akinek nincs semmi felelõssége és gyermekei miatti egzisztenciális gondja, mert sem gyermeke, sem anyagi keresetet biztosító munkája nincsen, mivel a felesége betegnyugdíjából él, a horoszkópjából kiolvasható, gyávasága miatt soha nyíltan fel nem vállalt hatalomgyakorlási sóvárgásának megfelelõen, arról irkál az interneten, hogy az általa provokált nehéz helyzetemen fölényesen õ csak mosolyog és engem ugrat, most már nyíltan is megvetve ezért, nem csak a hátam mögött, mint szekus besúgó korában. - Persze, hogy élvezi ezt a fölöttem gyakorló hatalom illúzióját keltõ helyzetet Nagy Attilának (Puli) nevezett, volt szekus besúgó! Bizonyára az engem irredenta eszmék hirdetésével és ezért, a társadalomra nézve veszélyes elemként feltüntetõ, ártó besúgói jelentéseit is ugyanúgy élvezte! Vagy azokat, amelyekben azt állítja, hogy fiatalság-megrontó beat-irodalmat tartogatok és azzal rontom meg a fiatalok morális képzeletét. Bizonyára most is élvezi azt, hogy engem a gyermekeimmel szembeni gazdasági felelõsségem miatt, magyarázkodó védekezésre kényszeritett. Azt, hogy az által, hogy a színes hazudozásain és a vastag valóságferdítésein – Az állítólag innen – onnan (állítólag mindig autó stoppolás közben...) hallott történeteknek a Pulisan sajátos értelmezésein alapuló, nyilvános rágalmakat jelentetett meg rólam, szerte az interneten. Hiszen ennek a steril férfinek, a mások mocskolásán és tönkretételén kívül, nincs semmi más élvezeti lehetõsége az életében! V. Azok számára, akik személyesen nem ismernek, bizonyára hihetõnek is tûnnek ezek a hazugságok, amelyek a gyakorlatban pontosan annyira felelnek meg a valóságnak, mint amennyire igaz (õ szerinte!) az is, hogy az Erdélyi magyarok többsége utálja Orbán Viktort. (Mellékesen: az õ „beszámolói” szerint, állítólag az erdélyiek által utált Orbán Viktor helyett, Gyurcsány Ferencet tartja ez a hamispróféta a magyar országgyûlési szószólójának! - Aki nem hiszi, elolvashatja : „Gyurcsány Ferenc, mondd meg Orbán Viktornak, hogy mi erdélyi magyarok nem kérünk a kettõs állampolgárságból..., stb.” ( www.spiritualis.blogter.hu – Nagy Attila Puli mûvek.) A Nagy Puli által rólam terjesztett rágalmaknak tehát, annyiban van tárgyi-valóság alapja tehát, amennyiben, nekünk, Erdélyi magyaroknak nem csak, hogy „nem kell” a Fidesz – Kereszténydemokrata többségû Parlament által megszavazott Magyarországi honosítás, de ráadásul még finnyáskodva, orrot húzva, ki is kérjük azt magunknak, mert állítólag „megalázónak” találjuk – a Nagy Okos Puli prófétánk szerint. A Nagy Puli önjelölt misztikus nihilista és politikai defetista által rólam terjesztett, sarlatánozások, valamint a többi személyi és szakmai becsmérlések, éppen akkora valóság-alappal rendelkeznek, mint amennyire igaz az, hogy mi, erdélyi magyarok többsége, õ szerinte utáljuk és üres bálványnak tekintjük Tõkés Lászlót. Úgy és annyira igaz minden, amit rólam, az õ mindenkire lövöldözõ, primitív hírnévszerzési vágyában az internet különbözõ helyein (Blogjaiban és cikkeiben) a nagy nyilvánossággal „közöl”, mint amennyire igaz az (Õ szerinte, illetve az õ politikai és misztikus hõbörgéseiben megtalálható!), hogy mi erdélyi magyarok, „kiröhögjük” és elutasítjuk Tõkés László mellett és Szilágyi Zsolt és Toro T. Tibor mellett, Semlyén Zsoltot, Németh Zsoltot, Kövér Lászlót, Lázár Jánost, Navracsis Tibort, Morvai Krisztinát, Gaudi Nagy Tamást, és más Magyarországi politikusokat, de emellett még azokat a magyar írókat is, akik fel emelik a szavunkat értünk és akik a maguk képességeik és lehetõségeik szerint harcolnak mind a székelyföldi autonómiáért, mind Romániai Magyarok ügyeinek a kezelése közben a jognak és a törvényességnek az érvényesítéséért, a kisebbségi törvények betartásáért. Annyira igaz tehát mindaz a sok sötét rágalom, amit ez a volt egyházi, majd kulturális szekus- besúgó rólam és a családomról az internet széltében – hosszában elképesztõ szorgalommal terjeszt, mint amennyire igaz az, hogy nekünk nem kell, és mi hevesen elutasítjuk a székelyföldi autonómia politikai úton történõ instaurálását. Úgy igaz tehát mindaz, amivel engem a volt besúgóm: Nagy Puli az õ internet-helyein, mint mindenkit kiokító spirituális (prófétai! - sic!) szakértõ és persze: erdélyi erkölcsi példakép „bevádol”, mint amennyire jogtalannak érezzük mi, erdélyi magyarok szerinte azt, hogy jogtalan azoknak a Magyarországi állampolgároknak a lelkiismeret furdalása, akik a Gyurcsány propagandának és a Kovács László irracionális ijesztésének bedõlve, NEM-el szavaztak a határon kívül rekedt magyarok kettõs állampolgárságára. Köszönöm szépen tehát a volt besúgómnak, Nagy Attila Pulinak (más mûvész nevén: Jicih-valaminek...), hogy ebbe az általa évek alatt az interneten létrehozott, misztikus – politikai erkölcsi-fertõbe, mint legfõbb ellenséget belekevert, mert ennél jobb és ékesebb bizonyítékot arra, hogy „még asztrológusként is”(!), megtartottam az írástudói felelõsségemet és mindig igyekeztem lehetõleg többet adni, mint amennyit kaptam, nem is lehet találni. VI. A Nagy Attila Pulinak az asztrológiai sorsképlete. A saját blogjain található bemutatkozó szövegében és születési adataiban, valamint a misztikusan locsogó és a locsogóan misztikus cselekvés- és munka ellenes filozófiájából, hanem az emlékezetemben élesen élõ gerinctelen és férfiatlan személyiségében is elég támpontot találok ahhoz, hogy a következõ, általam elvégzett asztrológiai beállítást abszolút hitelesnek lássam: Elsõ szempontom természetesen az önfenntartásnak az elkerülése, illetve az élõsködésre való erõs hajlam, sõt: a nemes és messzemenõ felelõtlenkedéssel (Szaturnusz) párosuló, és hamis metafizikai filozófiával mint hivatkozási elmélettel alátámasztott nyílt szembeszegülés volt az önfenntartást szolgáló bármiféle gazdasági jellegû (jövedelem-hozó) tevékenységekkel szemben. Ezért tettem tehát a Vízöntõ Sárkányfarkat a II. házba. Ezt követõen a horoszkóp majdnem minden eleme, már a harmadik, negyedik beállítás után, tökéletesen a helyére került: 1) A keleti csend misztikájának és a belsõ introspeckció filozófiájának (A zen misztikájának) a követési hajlama egyértelmûen következik a XII. ház csúcsán együttálló Napnak és Merkúrnak ebbõl a pozíciójából. Vagyis az, hogy a Skorpió-nap a XII. házba kerül, igazolja a beállítás helyességét. 2) Pulinak a csaknem nõiesen kellemes társalgási módja, lágy hangja, és ugyanakkor a befogadást segítõ, ellenszegülést nem kiváltó, és persze: fogás nélküli kommunikációs készsége és fõként a szabadság költõi illúzióját keltõ, a személyi felelõsség kérdését kikerülõ, a felelõsség alóli zseniális kisiklási képessége, mind a XI. házban álló, Skorpió Neptun-Vénusz bolygó-párnak a pozíciójában tökéletesen tükrözõdik. 3) A hivatás megcsúfolása, majd a teljes hivatásnélküliség, illetve a társadalmi - közösségi dezorientáltság (pap korában disco szervezése pl. a lelkészi hivatalban) és az ezzel, a közösségépítéssel szembeni nihilizmussal való http://kozmaszilard.hu




szemérmetlen kérkedés, akárcsak a fizikai magamutogatásig elmenõ exkibicionizmus, valamint a háttérbõl való hatalomgyakorlás (ármánykodás) vágya, akárcsak az öncélú, félelem-keltõ és rágalmazó kritika gyakorlása, tökéletesen tükrözõdik a X. Horoszkópházban, vagyis társadalmi közösségi életkörében álló Mérleg-Lilithben. Már ez a három tétel is elég lenne ahhoz, hogy biztos lehessek a képlet helyes beállításában. 4) Az ösztönösen jó, metafizikai - spirituális orientációs készsége (teológiai tanulmányok folytatása), teljesen vissza igazolja a 9. házban álló aránylag pozitív Hold-Plútó páros pozícióját. De ugyanúgy, az általa vallásos anarchizmusnak nevezett, ide vonatkozó lelki degenerációhoz vezetõ spirituális tévelygési hajlamai is, tükrözik a IX. ház csúcsán álló abszolút negatív Uránusznak a jelentését. (Pozitív Uránusz: tényleges szabadsághoz vezetõ forradalom. Negatív Uránusz: anarchia, terrorizmus, stb.) 5) A gyáva alattomos támadások, valamint a nyíltság és a férfiasság - gerincesség tudatos kerülése, a becsületes harci magatartás moráljának a teljes elvetése, és persze, az újjászületést elõsegíteni hivatott gyakorlati életfeladatok felvállalásával szembeni nyílt lázadás és szarkazmus, párosulva a szellemi – spirituális megújhodásra való képtelenséggel, újfent tökéletesen tükrözõdik, az Oroszlánban és a 8 házban álló teljesen negatív Marsának a jelentésében! - És persze, az ugyancsak ide vonatkozó sterilitásra való hajlam minden értelemben (Férfiatlanság. mind fizikai, mind spirituális értelemben vett, megtermékenyítési képesség hiánya.) Sõt: a termékenységnek és a gyermekáldásnak a nyílt, liberális elhárítása, elítélése! De a titkos, és gyáva háttérterrorizmus folytatása is ide tartozik (Mármint a 8. házban álló negatív Oroszlán-mars jelentéséhez.), amit Puli ellenem, egy a rossz hírnévkeltésnek kiszolgáltatott négy gyermekes családapával szemben folytat, akinek nincs hétköznapi gyakorlati munkából származó biztos jövedelme. 6) És a mindezeket hamis egységbe és összhangba állító, magas fokú hazudozásra és tisztességtelenségre és szélhámosságra és elvi és gyakorlati csalásra, információ-ferdítõ csúsztatásokra és notórius (beteges) hazudozásra, valamint mások rágalmazására, befeketítésére való hajlam, valamint annak a képtelensége, hogy észrevegye azt, hogy ezzel elsõsorban önmagának árt a legtöbbet (Akárcsak én fiatal és még érett férfi- koromban is, a szabályozatlan szenvedélyességemmel!), amit a III. horoszkóp-házban álló, teljesen negatív Jupiterje jelöl! De azt is jelenti ez a közvetlen tapasztalatok életkörében álló, teljesen negatívan fényszögelt Jupiter (Ami mindenképpen csak negatív fényszögeket kap, mint az én marsom ugyanebben a pozícióban, tehát nem csak asztrológusként ismerem a következményeket!), attól függetlenül, hogy én miképpen állítom be a képletet, vagyis, hogy hova teszem az Aszcendenst és hogyan helyezem el a bolygókat a házakban...), hogy Puli vele születetten képtelen arra, hogy a közvetlen tapasztalataiból, tehát a közvetlen környezete visszajelzéseibõl, az õ személyes sorsára, a személyes sorsa rendezésére vonatkozó kreatív következtetéseket levonja és a megfelelõ elhatározásokat idejében meghozza. (Ezért került oda szegény, hogy az agybajos felesége által örökölt, düledezõ és tenyérnyi repedésû házában és annak a betegnyugdíjából élve, továbbra is meddõ hadjáratokat folytasson, az internetre firkálgatva a fölényes hangú rágalmait, ahelyett, hogy valahova munkába állna, vagy legalább a házuk falain látható nagy repedéseket, malterral, vagy ha arra sincs pénzük, akkor agyaggal betömné!) Nincs tehát belátó képessége arra, hogy magát a karmája hatása alól legalább részben feloldja, és, az annak megfelelõ nyomorúságos anyagi helyzetbõl kimenekítse. Illetve, arra utal még ez a negatív Jupiter a III. házban, hogy valahányszor nem tetszik neki az, amit az anyagi valóság tükröz a számára (és persze, hogy nem tetszik pl. amit mutat a nyomorúságos egzisztenciája), akkor vagy letagadja és elméleti írásaiba el bagatellizálja annak – mármint a tárgyi valóságnak - a fontosságát és érvényességét, vagy egyenesen lehazudja a tárgyi valóságot és átkölti azt, annak függvényében, hogy mit akar elérni. És többnyire csupa aljas dolgot akar elérni, pl., rágalmazni és csúfot ûzni azokból, akik valamikor rajta segítettek. (Nem csak velem teszi ezt, hanem az egész falusi környezetével, a közvetlen szomszédaitól a polgármesterig.) 7. Az ugyancsak ide vágó, NyilasAszcendense által jelzett, és a karmája meghaladása érdekében elsajátítani szükséges, õszinte és egyenes, tehát õszintén tisztességes és pozitívan lelkes, becsületes és egyenes erkölcsi magatartás (gerincesség, morális integritás), sajnos még egyelõre teljesen hiányzik Puliból. Illetve ezeknek éppen az ellentéte van meg, annak a Pulinak a jellemében, aki egyáltalán nem figyelt rám amikor a pénz-kölcsönkérései alkalmával, a képletét, és fõként a II. házban, a sárkányfarkával együtt álló Szaturnusz jelentését, neki értelmeztem, éppen az egzisztenciális sorskríziseinek a meghaladása érdekében. Persze, hogyan is figyelt volna a tanácsaimra ez a beképzelt személy, aki le nézett engem, azért mert a diktatúrában a besúgóm volt, és csak azt leste, hogy mikor fejezem be a „prédikációt” és a soha vissza nem fizetendõ „kölcsönkért” pénzt mikor adom már oda, hogy azzal valamelyik kocsmába kipihenhesse az én unalmas prédikációim alatt elszenvedett lelki tortúráit. Szomorú, hogy egy ilyen jó képességû személy, ennyire mélyre süllyedt, csak azért mert kamaszkori kaland-vágyában és hatalom-éhségében, hagyta magát beszervezni besúgónak, csak azért mert a III. házban álló negatív Jupiterje által jelzett téves érdek-képzetei, azt sugallták neki, hogy a besúgás segítségével, könnyebben érvényesülhet az életben mint más, vele egy idõs fiatalemberek. Azzal ellentétben tehát, amit a fentiekrõl állít Puli, ez még távolról sem jelenti az õ képlete, persze, szerinte: rossz indulatú értelmezését (Egyáltalán nincs amiért rossz indulatúan értelmezni az õ képletét, hiszen a nyomorúságos egzisztenciája magától el mond mindent), hanem mindössze, a születési idõpont ismerete hiányában torténõ képletbeállításának az indoklását képezi. VII. – A teoretikus (Teo – ria: úgy mint isteni látás) magyarázat. A pitiáner személyiség-rágalmazónak és nemzetárulónak (Többek között: Tõkés László Európai Uniós Parlamenti alelnök, Farkas Árpád költõ és fõszerkesztõ, Szylvezter Lajos újságíró és mûkritikus, mûvelõdéstörténész, György Attila fiatal író, Mórvai Krisztina Európai Uniós Parlamenti képviselõ, Németh Zsolt, Vona Gábor, Lázár János, Navracsis Tibor Magyarországi Parlamenti képviselõk, kormánypolitikusok, Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, na meg nem utolsó sorban, sõt az utóbbi idõben egyre kiemeltebben és egyre durvábban az 1969-ben elhunyt Hamvas Béla kiváló író és metafizikus, valamint szerénységem tartozunk a Nagy Puli Attila rágalmazottjai és mocskoltjai közé.), az írástudói http://kozmaszilard.hu




bûnözése, egy fatális misztikus tévedésébõl ered. Ez a misztikus tévedése viszont, az elsõ erkölcsi (spirituális) megromlásából, majd az azt követõ, sorozatos és egyre nagyobb írástudói vétkeibõl következik. Ez a gyávaságában és a gyávasága miatt csak az interneten „fenegyerekeskedni” merészelõ szájhõs ugyanis, aki mindenkit, aki valamilyen közösségi tevékenységben ki merészel emelkedni a kortárs magyar politikában, azt tartja és hirdeti az interneten megjelentetett, vallásosan misztikus, és misztikusan vallásos hõbörgéseiben, hogy lényegében semmi sem számít, amit a külvilágban teszünk. Ti., hogy mit cselekszünk, vagy megvalósítunk, sõt: még az sem számít amit a külvilág rólunk tükröz, vagyis hogy a külvilág mit állít rólunk, az tehát, hogy a külvilág miképpen viszonyul hozzánk és, hogy a gyakorlati életben milyen kézzelfogható, gyakorlati – materiális - eredményeket értünk el (Ti., hogy dolgozunk-e és mit, hogy van-e lakhelyünk és milyen, hogy van-e gyermekünk, vagy nincs, stb., stb.). Mivel, egyedül és csakis az számít szerinte, hogy miket gondolunk és képzelünk a lényünk (spirituális képzeletvilágunk) leg finomabb, legszellemibb (leg elvontabb, legfinomabb, legtávolibb, és persze, ezért a külvilág által legkevésbé ismerhetõbb és ellenõrizhetõbb) rétegeiben, az un. szubjektív éteri egzisztenciánkban! Persze, ez nem más, mint az útszéli szubjektív idealizmus, amirõl õ is tanulhatott fiatal teológus korában, de mivel már akkor besúgó volt, a lelkiismerete elõl ebbe kacifántos nesze-semmi fogd meg jól – jellegû steril elméletbe bújt az önáltató árnyék-énje. Nyilvánvaló tehát, hogy a kommunizmust szülõ materializmusnál sokkal, de sokkal veszélyesebb misztikus elméletnek, az erkölcsi-alapján, magát valami rendkívüli zsenialitással megáldott szupermennek képzelõ és az interneten ebben az exchibicionista szerepben magát bemutató (rendkívüli, de lényegében általa is megemésztetlen fogalmakkal irracionális módon dobálózó) Nagy Puli Attila, „felfedezte” hinduizmusnak azt a primitív ágát (A spanyolviaszt tehát), amely mindössze Isteni álomterméknek, fantazmagóriának, tehát: illúziónak (Az éberségét elveszített Brahmának a kábulatában alkotott álomképeinek) és így: „semmit nem érõnek” bélyegzi a fizikai és a pszichikai valóságot, és azt tartja, hogy az embernek mindössze annyi dolga van – és sorsa, tehát: nehézsége - a földön, hogy magában a Barhmani származását és eredetet, sõt: magát a brahmai azonosságát felfedezze. Miután ez a felfedezés – belsõ megvilágosodás útján történt isteni öntudatra és isten-azonosságra való ráébredés megtörtént -, már semmi fontos dolga nincs prófétának ( És szerinte a magyaroknak”! – Sic!), azon kívül, hogy ezt a tudatot – spirituális azonosság-képzetet - magában erõsítse. Ez tehát a Véda metafizikáját félreértõ hinduizmusnak az a veszélyes része, amely a fakírság misztikus eszméjét létrehozta, és amely annyira közömbössé tette az élet és a sors dolgai (a betegségek, a szegénység és általában a nyomorúság iránt, egészen az élve elrothadás jelensége iránt) a több milliós nagyságú követõit, hogy egy törékeny albán katolikus apácának, a késõbb Teréz anya nevû, szentként tisztelt európai személynek, kellett közéjük menni, hogy az irgalom, a könyörület, az empátia, a segítségnyújtás és az egymásról való gondoskodás mentalitásának a fontosságára ráébressze és felhívja a hinduizmus eme vallásos – misztikus ágazata követõinek a figyelmét. A hinduizmus eme hibás metafizikai és spirituális alapokon álló misztikus tévedése tehát abban áll éppenséggel, amire éppen maga Jézus-krisztus hívta fel a figyelmet már kétezer éve, a leghatásosabb mert a teremtés realitásába mélyen beágyazott szimbolikus - képi „tanítása” által, vagyis a Kereszthalálnak a tudatos felvállalása által. És ez a sorsvállalás, vagyis a fizikai – földi sors- és életfeladatok vállalásának a minden tetszetõs, vagy „érdekes” misztikus és vallásos elméletek feletti fontosságára! A hinduizmusnak ez az ága ugyanis, akárcsak a katolikus, majd az unitárius teológiai tanulmányokat hiába folytató Nagy Attila Puli is - Akit unitárius kispap korában nem véletlenül (Ti., éppen a lényeg-nemértése miatt!) kellett, a Kökösi unitárius egyház harangozó- asszonya több alkalommal is a kocsmából az általa megtartandó istentiszteletre átcipelnie, mindaddig, amíg az õt a sorra ebédeltetõ és vacsoráztató, és más anyagi pártfogásukban tartó hívek a léhaságát meg nem elégelték és a püspökséggel le nem váltatták. – egy azon dolgot nem értett és nem ért meg: A fizikai dimenziónak, illetve az anyagi – természeti világnak az egyetemes - És számunkra, emberek számára a személyes. - kiegyenlítõdési megváltódási folyamatban betöltött kihagyhatatlanul fontos, tehát szakrális funkcióját! A föld elemnek, tehát a fizikai létnek és a biológiai (A testben való szellemi...) létezésnek van ugyanis a legnagyobb és legfontosabb – tehát: kihagyhatatlan! - szerepköre és elemi funkciója abban az egyetemes szinten megvalósuló kiegyenlítõdési folyamatban, amit egyetemes megváltásnak nevezünk, és amit az Abszolút lét-tudat (Isten) indít el, annak érdekében, hogy ez által egyenlítse ki egymással és újra egyesítse az un. Spirituális Õsrobbanás által szétbontott elemeit és így mentse meg önmagát. - Jézus, mint ennek, az egyetemes kiegyenlítõdési lét-rendeltetésnek az elsõ felfedezõje (A megváltás hirdetõje és tanítója), annyira fontosnak találta a fentiek megértését és megértetését (Az ember számára a legfontosabb tudni valók megértését és ennek a természeti sorsnak az elfogadását!), hogy ennek a sors elfogadáson alapuló kiegyenlítõdésnek a szimbólumává változtatván önmagát a halálig vezetõ keresztáldozatban, tudatosan provokálta mind a zsidó vallásvezetõket, mind a cinikus Poncius Pilátust, és általuk keresztre feszítette magát. (A kereszt, a természeti élet által lehetõvé váló sors-értelmezési lehetõségek feltétlen elfogadásának és a személyesen megtapasztalt és átélt természeti – földi jelek és jelzések megértésének, vagyis a Szaturnuszi õselvvel való azonosulás szükségének a jele.). Így tanítván és felejthetetlenné és a tanítványai számára kikerülhetetlenné téve ezzel, az utolsó, beavatási leckéjével (Az emberi szívbõl kitörülhetetlen keresztrefeszítettség szimbólumával.) az egész emberiségnek a személyi sors-vállalás és a személyi felelõsségvállalásnak a késõbb kereszténységként közismertté vált spirituális tanát. Ez szerint, a szellemi jelenségeket és folyamatokat nem csak optikailag: formailag és színezetével, hanem hangzásával és minden más fizikai megnyilvánulásával tükrözni képes, illetve a szellemi információt magába befogadni, õrizni és vissza adni képes anyag természetes állapotaiból és tükör-jelzéseibõl kell és lehet elsõsorban a lényegi sors-következtetéseket levonni. Vagyis: a szellemi erõk által létrehozott és azok által mûködtetett anyagi világnak a szimbolikus jelzéseibõl kell tanulni, és nem a mágikus – misztikus fantazmagóriákból. http://kozmaszilard.hu




- Ezt jelenti az, hogy az a történelmi személy, aki leginkább ismerte a szellemi világ törvényeit és a sorsmechanizmusokat, nem tért ki mágikus erejû misztikus trükköket alkalmazva a sorvállalás elõl, hanem tudatosan elfogadva, szembe ment azzal, jelezve az által, hogy ezzel a végsõ tanításával, a halálában az egész emberi lét rendeltetésének és céljának a szimbólumává változott, azt, hogy nem létezik fontosabb dolog az ember életében, mint a tudatos sorsvállalás, mert csak és csakis az által történhet meg a helyes és a spirituális sors- értelmezés, ha elõbb a természeti létezés rendeltetése (Pl. a testi és a lelki fájdalom metafizikai értelme) meg van értve, fel van fogva és el van fel van fogadva a személy részérõl. Az tehát, amit minden, de minden szokványosan elfogadhatónak vélt életnyerési lehetõségben bízó liberális értelmiségi, valamint minden magát csupán a teológiai képzettsége révén kereszténynek képzelõ pap, vallásos vezetõ és minden misztikus és fõként: Puli Nagy Attilához hasonló módon, hetet-havat összehordó mystész (Újabban: ezoterikus tanító) csoda-guru, szent és égi geometrikus, vajákos csodabogár–kozmetikus és új-vallásos (anarchista) volt besúgó-próféta, elsõdlegesen nem ért, nem más mint az, hogy az anyagnak, illetve az anyag léte által keletkezõ tárgyi valóságnak (rögzíthetõ, tehát nem letagadható, és nem megmásítható tárgyi információnak), valamint a tárgyi valóságból levonható, vissza-következtetési lehetõségeknek (a szellemi megértésnek), fundamentális (szakrális!) funkciója és kihagyhatatlan fontossága van mind az egyéni megváltódásban, mind az egyetemes kiegyenlítõdés által elérhetõ abszolút lét helyre állításában, új létrehozásában. A volt-feleségemnek egy amerikai csoda-kurzusnak, majd az önmegvalósító (Szahadzsa) a joga-tanfolyamnak a misztikus tanaitól való meghatódása és a szó szoros értelmében vett észveszejtése, azért vágott annyira mellbe (És amitõl egybõl tudtam, hogy amennyiben tényleg csodákra adta a fejét, a házasságunknak befellegzett, de utolsó percig reménykedtem, hogy felébred.), mert korábban ezerszer elmagyaráztam neki is ezt a tényt. Vagyis azt, hogy miért figyelmeztet arra Jézus, hogy gyümölcsérõl (Tehát az anyagi megvalósulásáról) ismeritek meg a fát! És persze, mindazt, ami az anyagnak és a tárgyi valóságnak ebbõl a különleges szerepébõl következik. Vagyis azt, hogy egyetlen más, létezési forma sem képes arra, amire az anyag. Nevezetesen arra, hogy az õt létrehozó, vagy a hozza érkezõ és a belé hatoló szellemi információt 1) egy- az egyben vissza tükrözze nem csak megjelenési formájával, hanem minden néven nevezendõ, lehetséges fizikai tulajdonságával. Vagy 2) vissza tartsa (Befogja és tárolja, majd ismét vissza adja), vagy 3) határozottan tovább irányítsa, vagy 4) befogván az információt, magán keresztül tovább vezesse. Illetve, hogy 5) a befogadott információ és energia hatására, átalakuljon más formájúvá, sõt: más tulajdonságokat vegyen fel, teljesen átalakuljon, esetleg osztódjon és szaporodjon, esetleg szétoszoljon, felolvadjon, vagy egyesüljön, stb. De az a lényeg, hogy, ha hosszabb, vagy rövidebb idõre is, de ebben az új formában megmaradjon (rögzüljön). Vagyis tükrözze a belé hatolt és a lényegét képezõ szellemet. Minden más létezési formában az információ zavartalanul tovább halad és szétáramlik – szétgomolyog és szétfoszlik köd szerûen, de persze, annál jóval gyorsabban, mint a fizikai köd. És ez akkor is így van, vagyis, akkor is eltûnik ha lényege szerint változatlan marad az információ és akkor is, ha lényegét képlékenyen megváltoztatva, valami más idearendszerré változik. Ezért, csak és csakis az anyagban, illetve az anyagi létezési forma információ-tükrözési és az információ-tárolói, információ-rögzítõi tulajdonsága miatt, lehetséges számunkra - Anyagi testtel és szervekkel bíró lények számára! - az információ-olvasás és az információ-értelmezés, és persze, a tárolt, vagy olvasott értelmezett információnak a visszahívása és egyszeri, vagy többszörös, de mindig megbízható információkhoz vezetõ felülvizsgálata, vagyis az a cáfolhatatlan és rejthetetlen és hamisíthatatlan tárgyi igazság, amely az „Ami fent van, ugyanaz mint ami lent van” abszolút lét elv alapján, tökéletesen, tehát nem elferdítve, nem homályosan és zavarosan tükrözi a szellemi valóságot. Hogy ez miért annyira – szakrálisan! - fontos? Éppen azért, mert az anyagnak az akadály, illetve tükör, vagy befogó - kaptáló, rögzítõ tulajdonsága nélkül, lehetetlen ellenõrizni és kiszûrni, majd megállítani és megszüntetni az idea-világnak és a szellemi világnak, sõt: az asztrális (érzelmi és érzéki) világnak a Lilith-effektus által okozott torzulásait, szennyezõ, romboló és önromboló hatásait, az öncélú és önveszejtõ örvénylést. Azért válik ugyanis Teremtõvé a Lilith által megzavart abszolút lét és azért hozza létre végül ezt, a szakrális tükrözõi és rögzítõi tulajdonságokkal rendelkezõ az anyagi létformát, és fõképpen: azért jött létre a végtelen anyagi univerzumban egy ilyen galaxis (Tejút), és abban egy ilyen bolygórendszer (Naprendszer), és azon belül egy éppen ilyen összetett mozgású és vegyi összetételû bolygó, amelyen lehetõvé vált az anyagnak a szellemet magába engedõ, és a szellem által mûködtethetõ és ellenõrizhetõ és értelmezhetõ biológiai struktúrákká – Földi lényekké! - alakulása, hogy azoknak és annak (Fõképpen az embernek) a segítségével, a Lilith által okozott, zavarodottságtól, kábulattól, fertõzöttségtõl és torzulásoktól megszabaduljon. Mert ami „lent”, tehát a látszólag a gravitáció ereje által sûrített és szilárdított anyagban van, ugyanaz van „fent” a szellemben, az ideavilágban is! És ezért ennyire egyedülálló és rendkívüli és fontos az anyag és a természeti létezés, mert képes visszatükrözni, és megbízhatóan pontos információt adni arról, hogy mi történik a legmagasabb – legfinomabb – dimenziók szintjén. És semmilyen más létforma nem képes erre és semmilyen más létformának nem lehet ekkora és ennyire kihagyhatatlan szerepe a spirituális és a kauzális kiegyenlítõdés lehetõségeirõl szóló információ-olvasásban, értelmezésben, vissza-közvetítésben és a visszavezetésben! Ezért szakrális a föld, ezért szakrális az élet és ezért szakrális az embernek a teste, illetve az embernek a földi sorsa, sorstörténete, és a földi boldogságra (kiegyenlítõdésre) való törekvése! Ezért szakrális a kereszt, ami nem más, mint az anyagi világ e szakrális mivolta tudatosításának és elfogadásának az õsi szimbóluma. Ebbõl, a szakrális szaturnuszi – (És ezért majdhogynem csalhatatlan!) - szellem – anyag, anyag - szellem relációrendszerbõl nyeri az asztrológia azokat a személyi sorsprogramokra vonatkozó, abszolút biztos információit, vagyis azokat, a spirituális-energetikai struktúra-tömörülések minõségére (egyéni karmájára és megváltási, megváltódási http://kozmaszilard.hu




sorsprogramjára) vonatkozó információt, amelyekbõl akár még bizonyos jövõ sors-eseményeket is ki lehet számítani, és amely szellemi folyamatokat, semmilyen más tudomány-ág nem képes ekkora egzaktsággal megállapítani. És ezért megváltás ellenes (antikrisztusi), és ezért Isten ellenes, és ember ellenes minden tárgyi valóságot mellõzõ, azt figyelmen kívül hagyó tudatos valóságferdítés és valósághamisítás, tehát hazudozás, intrika, korrupció és csalás. Ezért a lehetõ legfõbb vétek az információferdítés, vagy az információ-titkolás, a titkolózás, vagyis az anyag által biztosított tárgyi információ elrejtése, elferdítése, megmásítása, hamisítása. De éppen ennyire szakralitás- és megváltásellenes, az önámítás és az önkábítás is! És ezért jelenik meg idejekorán, elõbb, vagy utóbb egyeseknél a halál, de legalább is a végzetesen szûnni nem akaró, törekvés-korlátozás és helyben tartás (A fejlõdésre és a boldogulásra való képtelenség) akár célelérési, gyarapodási képtelenség, akár betegség formájában a Nagy Attila Pulihoz hasonló, valósághamisító hazudozó és csaló személyek sorsában. Ezért jelennek meg a teljes helyben tartás, vagy a visszafordítás – visszaküldés (Szaturnusz) „angyalai” (Sorserõi. - Adott esetben éppen baktériumok és vírusok, vagy funkcionális szervi dereglációk formájában is, mint amilyen a cukorbetegség, vagy a rák.), azoknál, akik túl sokáig hazudoznak és csalnak, és így a valós kiegyenlítõdést és a valós kiegyenlítõdés által biztosított egységesülést lehetetlenné téve: tehát a megváltás földi megvalósulási lehetõségeit gyengítve, vagy azt a hamis információ-közléssel és áramoltatással önkéntelenül blokálva, igen erõsen ferdítették és ferdítik elsõsorban önmagukon belül, az õ személyi tudatuk legfinomabb mélységeiben élõ abszolút tudat számára, a tárgyi (anyagi – földi) valóság által tükrözött és tárolt, információt. Vagyis, azoknál akik sokáig hamisították és titkolták a szellemi folyamatokat és jelenségeket értelmezõ –megváltó tényeket, gyûjtõnevén: a fényt. VIII. Persze, a fakíroktól, vagy a fizikai történések és állapotok iránt közömbös hinduktól eltérõen, Puli, mint a szellemi csalók és gonosztevõk (A csaló írástudók) általában, egyáltalán nem következetes az általa hirdetett misztikus eszmékhez, és messze menõen nem él aszkéta életformát még akkor sem, ha fennen hirdeti, hogy vége az alkoholista korszakának, hét éve annak, hogy teljesen át ment absztinenciába (Mellesleg: asztrológusi tapasztalatom, hogy azok, akik nem tudják meg, hogy miért érezték korábban annak a szükségét, hogy materiális eszközökkel – pl. alkoholos itallal, cigarettával, vagy más kábítószerrel – fizikailag is szédítsék magukat, azok nem csak hogy bármikor visszaeshetnek, hanem absztinens állapotukban több erkölcstelen tettet elkövetnek, mint mámoros idõszakukban. Persze, azt is tudom, hogy ettõl az általános állapottól, nagyon ritka kivételek is léteznek ugyan, de azt is láthatjuk, hogy Nagy Puli Attila egyáltalán nem tartozik e ritka kivételek közé.) Sõt: a mocskolódásaihoz és személyiség-rágalmazáshoz un. spirituális - erkölcsi alapnak vett, primitíven misztikus elméleteit is szembeköpi, és rendesen eszik mindenféleét (Nekem meg a szememre hányja a vegetáriánus táplálkozást!). Télen - nyáron egyforma melegen öltözik (Kánikulában is kabátba) és persze: a beteges exhibicionizmusának megfelelõen, a botrányosan igazságtalan és hamis cikkeivel történõ botrányhõsi hírnévszerzés érdekében, nem ismer semmiféle önkorlátozást: internetezésre, kábeles és mobil-telefonálgatásra, tévézésre költi az agykáros felesége betegnyugdíját. – Ahelyett, hogy a hirdetett misztikus eszméi szerint a fél napot, de legalább is a negyed napot át meditálná, majd becsületes aszkéta módon, minimum 8 órás robotmunkát végezne! Ezért a szakadék szerûen tátongó (elemi) ellentmondásért, ami az eszmevilága és a jól látható, nulla értékû gyakorlati megvalósítása között tátong, vagyis amiért nem képes, nem hogy fakír lenni, de még becsületes aszkéta sem - hogyha már annak az alapját képezõ keleti misztikát hirdeti, hiteltelen Pulinak nem csak minden szava, de még a gondolatai is hiteltelenek önmagán, a személyen belül is. Hiszen, ebben a meredeken schizofrén tudati és sors-állapotában a külsõ valóság (az egzisztenciája) õt valósággal szemberöhögi és az általa állítottaknak az ellenétét mutatja fel és igazolja be lépten nyomon. (Hiszen nem csak, hogy gyermeke, de gyakorlatilag semmije nincs, csak egy elmebeteg felesége – Nyilván: az Õ világos tükre – akinek az örökségében lakik és akinek a betegnyugdíjából él.). Tehát arra kényszerül ebben a schizofrén helyzetben, hogy még önmaga elõtt is lehazudja a nap mint nap és óráról órára a szeme elé táruló és a többi érzéke által közvetített gyakorlati – anyagi – valóságot. És ebbõl következik az, a zavaros és zavarodott spirituális (morális) és egzisztenciális állapota, amelyben az egyetlen következetesség, a folytonos valóság-tagadás és valósághamisítás, amelyben õ már csak és csakis hazudni lehet képes... Mivel a fentiek miatt nem lehetséges számára az általa nyíltan is leírt és internet-szerte hirdetett elméleti szellemi valóság-képzeteinek (Lásd a nemzeti tudatra vonatkozó misztikus blöffjeit) és a személyi sorstényeinek a reális értékelése és értelmezése, vagyis az elmélet és a gyakorlati (tárgyi) valósága közötti megfelelések beismerése, azt képzeli hogy a hazudozásainak, egészen pontosan: a valósághamisításainak nem lehetnek rá és sorsára közvetlenül vissza ható következményei. Ezért folyamatosan és gátlástalanul követi el, mind a közvetlen, mind a tágabb környezetével (szomszédaival, faluközösségével, rokonaival és végül a nemzetével) szembeni bûneit és vétkeit, azt hazudván magának is, hogy mindössze a véletlen mûve az, ha a közvetlen környezetében mindenki, már csak nem is haragszik rá, hanem egyenesen utálja és lenézi, sõt: undorodik tõle. Õ megelégszik azzal, hogy azok a tõle távol élõ személyek, akik a meredeken szokatlan megközelítésû cikkeit és személyi mocskolódásait olvassák, de róla, mint alacsonyrendû sorssal és gyatra egzisztenciával: pocsék fizikai környezettel rendelkezõ személyrõl semmit nem tudnak, néha – néha még pozitívan is reagálnak az általa „székelyföldi közvéleményként” beállított írásaiban közölt hazugságokra (pl. a magyarországi honosításunknak a székely büszkeségbõl és misztikus hülyeségbõl történõ állítólagos elutasításának a „hírére”). Annak ellenére, hogy Puli nem képes és nem is merészel nyíltan politikai hatalomszerzésre törni, mind a Vízöntõben és a Sárkányfarkán álló Szaturnusza (de az teljesen negatív!), mind az Oroszlánban álló Marsa (Ugyancsak teljesen negatív!), arra utalnak, hogy õ nem csak hogy igen is, titokban szomjazza és mélyen sóvárogja ezt a mások fölötti hatalmat (- Nem, csak, hogy nem volt hajlandó rám hallgatni akkoriban amikor kölcsönkéregetni járt hozzám és figyelmeztettem ezen karmikus tulajdonságainak a veszélyére, illetve feloldási fontosságára. Sõt: az engem sarlatánozó cikkeiben arról is ír, hogy alattomban én hatalmat akartam gyakorolni fölötte, amiért az asztrologosz c. portálomon nyíltan indokolni merészeltem sorsképletének a beállítási logikáját. – Figyelem: nem http://kozmaszilard.hu




értelmeztem a horoszkópját, ahogyan azt õ állítja, hiszen az egy óriási munka, amire õ nem kért fel, de nem is tudná megfizetni sem! -.), de igen rejtetten és perverz módon, tehát alattomosan manipulálva, és persze: a mindenkivel szemben gátlástalanul elkövetett internetes támadásai által magát félelmetes ellenfélnek beállítva, igyekszik is ezt a titkos hatalmi - sóvárgását kiélni. Sõt: a www.spiritualitás.blogter.hu c. blogján található írásainak az egyikén, azt válaszolja, az egyik biztatójának, hogy õ nem éli bele magát a sorozatos rágalmazásomba, hanem csak fölényesen és élvezettel játszik velem, vagyis a családom sorsával. Valójában tehát, Puli éppen annyira hataloméhes, mint mindazok, akikrõl viszont õ azt képzeli és azt állítja, hogy csakis ennek, az övéhez hasonló perverz hatalom-szomjuknak engedve, léptek a közélet mezejére (a politikába) és értek el kiváló gyakorlati közösség-építési eredményeket és fõként: magyar közösség-mentési eredményeket. Sõt, az általa, szerte az interneten közölt adatok alapján felállított sorsképletébõl világosan kiolvasható a klasszikus asztrológia axióma- és elméletrendszere szerint is, és az én gyakorló asztrológusi tapasztalataim alapján is, számomra egyértelmû, hogy - még akkor is, ha titokban és alattomban, de Nagy Attila Puli egyenesen annyira hatalmi õrült, mint Shakespearenek a harmadik Richárdja. Hiszen, nem csak, hogy a Skorpió-Napja egy T-kvadrát nevû, nehezen oldható hatalmi ambíciókra utaló, karmikus alakzat csúcsán áll, de támadja is mind az Oroszlánban álló Marsát, mind a Mérlegben álló Lilithjét! És viszont: ezek a Nap által támadott, hatalmi törekvésekre is utaló bolygók is támadják az amúgy is erõsen negatívan fényszögelt Skorpió-Napot. - Azért jutott eszembe róla a shekeszpeare-hõs, mert Hmavas Béla is, akit Nagy Puli besúgó az utóbbi idõben egyre dühödtebben szid, éppen azt a jelenséget írja le III. Richard kapcsán az Arleqin c. esszéjében, mint ami a Puli esetében is annyira nyilvánvaló! – Tudniillik, a tudatos gazság elkövetésben való un. „elõremenekülés”, amiért a nagy példaképét: Gyurcsány Ferencet is imádja. Persze, Puli sokkal kisebb személyiség III. Richárdnál, de még Gyurcsánynál is. De éppen annyira elvetemülten gátlástalan és elvtelen mint a gonosz király, és ha nem is gyilkolt meg senkit, de a negatív morális - pszichológiai (tudati) alap-folyamat mindkettõnél ugyanaz. Hamvas tehát azt mondja, hogy addig semmi baj nincs a királlyal, mígnem bizonyos sorskörülmények hatására egyszer csak azt nem mondja magának, hogy na, mostantól kezdve tudatosan gonosz leszek és meg is gyilkolja az elsõ áldozatát. Igen ám, de a gyilkosságot el kell rejteni, vagy politikai, vagy gazdasági, vagy morális szükségszerûségnek kell feltüntetni. De vannak akik mindebben kételkednek, illetve, akik ezt a hamisságot le kívánják leplezni, és akkor a királynak azokat is el kell tennie a sötét céljai elérésének az útjából. És így tovább: egyik gazság feltételezi és okozza a következõt és nincs megállás. Hát így jutott oda Nagy Puli Attila pl. velem is - Akirõl az elsõ gazsága elkövetése idején nem is képzelte, hogy a nyilvánosságnak kiszolgáltatott helyzetemben, képes leszek neki visszavágni sõt: magamat a kivédhetetlennek látszó rágalmával szemben megvédeni, tehát, nem képzelte, hogy ennyire nehezen tud majd elbánni velem. -, hogy az elején, velem szemben is, csak egy egyetlen „kis” gazságot követett el. De, mivel a feltûnési viszketegségében nem bírta elviselni, hogy a hõstettének ne tapsoljanak mások is, ne csak a szegény agykáros felesége, jól feltornásztatta a késõbbiekhez képest még naivnak és szelídnek is mondható rágalmazó mûvét az ineternetkeresõkben. Majd, miután sok év elteltével egyre inkább kezdtek az ismerõseim rá kérdezni, hogy a Puli szegény agyfutott feleségével miért is bántam el olyan csúful, hát leírtam, hogy ilyesmirõl szó sem lehet! Sõt, ha valakinek van az ügy miatt sérelmezni valója, az én vagyok és õk semmi esetre sem! Erre viszont az õ „igazság (bocsánat: gazság...) érzete” nem állta meg, hogy még három cikket ne nyomjon a másiknak utána, de ezúttal már egyenesen azzal, hogy én mekkora sarlatán vagyok. A többit már tudjuk... A jelenséget nem csak irodalomból, hanem gyakorló asztrológusként a hétköznapi valóságból, spirituális - karmikus gyökerében is jól ismerem. Egészen biztos vagyok tehát abban, hogy Nagy Puli Attila ugyanígy járt el a többi hitelezõjével és jótevõjével szemben is, lett légyen szó a szerencsétlen Kozma nevû szomszédairól, vagy a kökösi Unitárius vallás-közösség tagjairól, a Kökösi rendõrrõl, a polgármesterrõl, Farkas Árpád kiváló költõrõl és fõszerkesztõrõl és így tovább. Mindegyiken a saját gazemberségét és alattomosságát. Olvasom a Facebookon, hogy Gyergyószentmiklóson egy Moldovai román személy kívánja a gyergyóiak szellemi színvonalát felemelni az által, hogy egy új magyar újságot kíván beindítani abban a kisvárosban, ahol a lakosság számarányához viszonyítottan, amúgy is nevetségesen sok a helyi lap és ennek a Gyergyóinfó nevû lapnak az egyik fizetett fõ munkatársa, éppen az agybeteg felesége kökösi putrijából a világmegváltó anarchista – vallásos (- Hogy milyen hökkentõ merészséggel társít egymáshoz nem illõ fogalmakat a feltûnési viszketegségben szenvedõ profétánk...) eszméit és a magyar politikusokra és írókra a sátáni rágalmait és szidalmait szóró Nagy Puli Attila lesz! Hát mit mondjak...? Nem tudom, a Gyergyóiak tudják-e, hogy nekik is már csak ez hiányzott a boldogságból, és felfogták-e már azt, hogy Nagy - Gonosz Pulikával immár kint lesznek az összes vizekbõl?! De azért vegyük kicsit komolyabbra a dolgot. Kérdésem az, hogy honnan is lehetne a Pulival a Facebokon rólam bájcseverészõ és engem már ismeretlenül is, helybõl lehülyézõ Gyergyói_infó c. jövendõ napilap Kiadó-urának: Marius – Grapian – Benchea fiatalúrnak pénze nem csak arra, hogy Nagy Puli Attilának külön státuszban teljes fizetésû rovatvezetõi munkakört biztosítson, hanem, miért és honnan lenne kidobni való pénze egy Moldovai román fiatalembernek arra, hogy egy olyan magyar kisvárosban, amelyben a lakosság számarányához viszonyítva amúgy is nevetségesen sok a helyi lap, beindítson egy újabb „NAPILAPOT”? - Ne vicceljünk... – Ha nekem, Szegény - Moldvában született román fiatalemberként annyi pénzem lenne, hogy azt, ha nem a jövedelmet is hozó iparba, vagy kereskedelembe, esetleg a biztos befektetésnek számító tömeg-szórakoztatási iparba kívánnám befektetni, hanem úri passzióból, tehát kizárólag a magam szórakoztatására lapot indítanék belõle, akkor nem pontosan Gyergyóban indítanék még egy újabb magyar napilapot, hanem azt elsõ sorban román nyelven tenném és persze, teljesen máshol az országban! Másodsorban, ha már tényleg szórakozni akarok, akkor inkább egy Can-Can, vagy Blikk szerû bulvárlapot indítanék, De ha magasabb rendû szellemi, vagy mûvészeti igényeim lennének (Mint ahogy az engem ismeretlenül is, startból lehülyézõ bákói román fiatalembernek valószínû, hogy nincsenek, és nem csak azért mert engem lehülyézett, hanem azért is, Mert éppen egy ilyen Pulin akadt meg a szeme...), és így, ennek a szenvedélyemnek hódolva szeretném a pénzemet úri passzióból elverni, mint mások lóversenyeken, akkor egy igényes mûvészeti, vagy irodalmi jellegû lapot indítanék, de még egyszer mondom: CSAKIS ROMÁN NYELVEN! Így viszont tök http://kozmaszilard.hu




fejbe kólintva állnék a román fiatalembernek a magyarok felé forduló mesésen nagy jótékonysági igyekezetén, és nem tudnám elképzelni, hogy honnan eredhet ez a nagy áldozatkészsége az utált székelyek felé a bákói román testvéreinknek, amennyiben nem szoktam volna meg azt húsz éve, hogy látszólag értelmetlenül és „csakis úri passzióból”, olyan románok vásárolgatnak a székelyföldön és Csíkszeredában, nem csak kültelkeket és elhagyott magánházakat, hanem tömbház lakrészeket is, akik soha nem jártak itt és nem is kívánnak a közeljövõben, vagy a távoli jövõben ide költõzni. Majd azt látjuk, hogy ezeket az ingatlanokat szépen az ortodox egyház kezdi kitataroztatni, helyre pofoztatni, majd kezelni és karban tartani, majd a hivatalosan ide helyezett román anyanyelvû rendõröknek, katonatiszteknek és más – fõként pályakezdõ és itt családalapító – hivatalnokoknak, szintén látszólag, abszurd módon jutányosan bérbe adni, majd még jutányosabban azok tulajdonába adni. Magyarul: az ide települõ románuknak, majdnem ingyen egzisztenciát teremteni. Nem tudom, az idõsebb olvasók emlékeznek-e még a Román Parlamentnek a Harkov – bizottságára? Arra, amelynek a munkálatai során annyi szidalmat szórtak ránk a Pruteanu, és Ghe. Funar, meg a Vadim Tudor féle, deklaráltan vagy csak néha - néha és úri passzióból nacionalistává vedlett szenátorok és képviselõk, amíg nyugatról (Az Unióból) rá nem szóltak a román politikai elnökökre, hogy most már aztán elég legyen a hivatalos parlamenti sovinizmusból, mert minden mértéket meghaladtak a törvényes nemzeti gyûlöletkeltésben. Ezt a parlamenti bizottságot máig nem oszlatták fel hivatalosan. Még mondjam tovább? Minek? Hiszen éppen a jól tájékozott Puli írja valahol, hogy bármit is tennénk, a nem hivatalos és a fél hivatalos románosítás folyik tovább, akár tetszik az nekünk, akár nem. Akár beszélünk róla, akár nem. Én most csak azt a felismerést tartom érdekesnek – mivelhogy minden ami Pulival kapcsolatos az interneten – de csak ott, a putrija közelében már álmosítóan undorító minden! – izgalmasan érdekes, hogy már a Harkovosok is annyira szemtelenül - nyíltan dolgoznak már a Facebokon is, mint azok a pedofilok, akik ugyanilyen szemtelenül nyílt párbeszédek útján fogják be a kiskorú áldozataikat. Kérdés persze még az, hogy az amúgy is nemzetáruló Pulit mennyiben lehet naiv áldozatnak nevezni ebben az esetben, vagy mennyire nevezhetõ a románosítást fél hivatalosan intézõ sötét háttérhatalomnak tudatosan lefekvõ, titkosan hataloméhes (Amit éppen rám igyekezett kenegetni nagy szorgalommal) gonosztevõnek, aki alig várja hogy immár hivatalosított és fizetett újságíróként, teljes státuszban és törvényes vértezetben állhasson be székely-közvéleménynek és immár hivatalos megbízásból is rágalmazhassa a székely és a magyar politikusokat és közéleti személyiségeket? Nos, ez, amennyiben valós anyagi – gazdasági alapúnak bizonyul a Marius – Grapian – Benchea fiatalúrnak a Pulival a Facebokban folytatott és oda kibiggyesztett dialógusában tett ajánlata, amelyben Puli Nagy Attila engem ismételten rágalmaz és lebolondoz, az õ jövendõ kiadó-szerkesztõ beszélgetõtársa viszont, egyenesen lehülyéz ismeretlenül, hamarosan ki fog derülni. Az asztrológusi gyanúm viszont az, hogy ez is, éppen egy olyan fintora lesz a Puli sorsának, mint amilyenekben éppen az õ internetes tudósításaiból (panaszkodásaiból) értesülhettünk az utóbbi idõkben. Hiszen, amennyiben mûködnek az általam részletesen leírt egyetemes törvények és amennyiben valós az asztrológia axiómarendszere, Puli rég túl lépte már azt a Szaturnuszi határt, ahonnan nincs már visszatérülésre lehetõsége, a sorsa jobbra fordítása érdekében. I X. Mit kereshet még egy ilyen alak az én életemben? Többen mondják, hogy rendben van az, hogy az egyik volt besúgóm: Nagy Puli Attila, aki az internet adta szabad-lehetõségeknek hála, anonim kis spiclibõl, mára a misztikus - politikai firkálmányaiban olyan, mindenkit mocskoló, hírhedt banditává nõtte ki magát, aki válogatás nélkül és igazi ok nélkül szórja a mocskait. De nekem, spirituális életvezetésû, az egyetemes léterõkkel, de a közvetlen környezetemmel való kiegyenlítõdésre is kiegyenlítõdésre és az ahhoz szükséges békére is törekvõ asztrológusnak, miért kellett egy ilyen, gonoszkodó személlyel ha nem is szemtõl szemben, de az interneten Bajom essen? Illetve azt kérdezik joggal, hogy ha rám is volt állítva valamikor õ a szeku által, most, ennyi év eltelte után, „miért volt szükség arra”, hogy õ engem ennyire sajátmagának kiszemeljen és engem, az általános mocskolódásai között ilyen kiemelt helyre felemeljen? Nos, a válasz nagyon egyszerû: elsõ sorban, és ez egészen biztos, hogy a két sorsképletbõl kiolvasható spirituális determinációink között levõ rengeteg azonos jellegû, de rég óta szöges ellentétesen felfogott és általam végzett, általa meg kikerült, azonos sorfeladatok motívum rendszere miatt. És, a gyakorlatban teljesen ellentétesen (homlokegyenest ellenkezõen!) megvalósított fõ alap-motívumok mellett, szerepet kap a neveltetésünkbõl és az egyetemi végzettségünkbõl eredõ karma és életfelfogásunk ellentéte is. Érthetõbben tehát: a gyakorlati életfeladat-realizáció ellentétek provokáló jellege (rezgési frekvenciája) miatt kellett találkoznunk és azért kellett neki az ostoba és mélységesen alacsonyrendû bosszú-szomja kielégítése érdekében végzetesen belém kötnie és belém akaszkodnia: Elsõ sorban nem is az a feltûnõen fontos közös vonás a két képletben, hogy én is a Skorpió jegyében születtem és Nagy Attila is, hanem ennek a tetejében az, hogy neki is a Mérlegben van a Lilithje akárcsak nekem is! És még az, hogy miközben a Puli Mérleg-Lilithje a Bak gyakorlati életkörének megfelelõ X. Házban áll, nekem egyenesen a Bakban áll a maximális spirituális önmegvalósításom (az ideális spirituáli kiteljesedésem) metafizikai jellegét és színezetét jelzõ Sárkányfejem. Ami azt jelenti tehát, hogy a Bak Sárkányfejem által jelzett és általam már 19 éve tudatosan elérni és megvalósítani igyekezett Plátoni személyiségem (Aminek a képesség- és tisztaság-színvonalára még nyilván, nem érhettem el, de amelynek az elérésére tudatosan törekszem már sok – sok éve.) ott van konstelláció szerint (A Bakban), ahol Pulinak ház-feladat szerint, tehát gyakorlati feloldandó karmaként áll a Lilithje (A 1O. házban!), vagyis az õ tudattalan érzés és képzeletvilágának a mélypontja: a személyisége máig átvilágítatlan sötét oldalának, a legalacsonyabb rendû „réteg-pontja”, tudatosan felvállalandó életgyakorlat szerint ott áll, ahol nekem a plátoni, ideális én-tudatom, aminek az elérésére törekszem, majdnem 2O éve. Nem kis spirituális tudatossági különbség tehát, a mellbevágó karmikus sors-azonosságban! Vagyis: mindazzal, hogy én a Rák jellegû karma-oldási életfeladataimat (Rák Sárkányfarok) széles körben és a lehetõ minél nagyobb mértékben felvállaltam az által, hogy elõbb három, majd négy gyermekes családot vállaltam (Még akkor is, ha a Rák Lilithes volt-feleségem családrobbantása miatt, ebbe szinte bele is buktam), a lehetõ leggyakorlatibb és ugyanakkor spirituálisabb oldalai szerint is, õt – vagyis, a tudattalanját -, aki minden erejébõl igyekszik elkerülni még az ide vonatkozó általános jellegû életfeladatokat is, nyilván, hogy nagyon irritálom. (Hogy a http://kozmaszilard.hu




gyakorlati - tárgyi igazsághoz való ragaszkodásomnak a Pulihoz hasonló sok hazug embert irritáló mivoltáról ne is beszéljünk...) Hiszen ez által, a Rák karma minél nagyobb mértékû felvállalása által, egészen pontosan: az abból szerezhetõ lényegi belsõ változást okozó tapasztalatok és megvilágosodások által, a közeljövõben megnyílik a lehetõségem a Bak Sárkányfejem által jelzett, spirituális és gyakorlati önmegváltási (boldogulási) öntudati és sorsállapot elérésére. Azért is létezik tehát, ez, a Puliból dühödt ellenségeskedést kiváltó személyi irritáció, amit én, a puszta létezésemmel, mentalitásommal és láthatatlan spirituális kisugárzásommal, önkéntelenül is zaklatom a Puli tudattalan önérzetét, az érzés- és képzeletvilágát. Ez a provokáció tehát, amit én a Puli tudattalanjában keltek az által, hogy a Bak Sárkánfejem szintjét (Spirituális Törvényességi öntudat és bölcsesség) kezdtem megközelíteni, elviselhetetlen az õ számára, mivel idõközben õ, annyiban vállalt gyakorlati közösségi szerepkört, hogy mindenkit, aki a közösségi élet szintjén egy ki eredményt is elért, vagy, ha tevékenységével, vagy közigazgatási funkciójával bármit is képvisel a romániai magyarság és általában a magyarság életszférájában, Puli azonnal mocskolni kezdi. Semmi igazság tartalma nincs annak tehát annak, hogy én kimondottan csak a Nagy Puli sorsképlete negatív aspektusait emelném ki, illetve, hogy teljesen negatívan értelmezve az õ sorsképletét, az õ lejárató módszereivel élve, megkísérlem õt befeketíteni. Nem. Errõl szó sem lehet. Ez éppen olyan ravasz inszinuáció a részérõl, mint minden amit Puli velem kapcsolatosan terjeszt. Figyelem tehát: Nagy Puli Attilának, semmivel nincs un. rosszabb (Negatív aspektusokkal jobban megtelt!) sorsképlete az enyémnél! Sõt: a sorsképleteinkben található pozitív és negatív aspektusok (fényszögek) szempontjából õ nálam sokkal jobban áll! – Sokkal több pozitív tulajdonságokkal és képességekkel jött a világra, a veleszületett negatív tulajdonságaihoz képest mint én, tehát sokkal „szerencsésebb” csillagzat alatt született, mint én! Hanem amiben különbözik a kettõnk spirituális alapállása és az ennek az alapállásnak tökéletesen megfelelõ sorshelyzete az, éppen az, hogy a horoszkópjainkból kiolvasható negatív aspektusokban jelentkezõ életfeladatainkat (amelyek nagyon hasonlóak tehát), teljesen ellentétesen éljük meg, lévén, hogy én tudatosítottam ezelõtt húsz évvel a karmámat és az életfeladataimat az által, hogy megrendeltem a horoszkópomat és komolyan vettem az ott leírtakat (Persze, hiszen három száz lejembe. Egy akkori fél havi átlagos fizetésbe került!), õt viszont nem érdekelte késõbb sem, hogy mit mondok neki az õ sorsképletérõl, amikor kölcsönkérni járogatott hozzám. Vagyis a különbség abból adódik, hogy én húsz éve áttértem a rengeteg lemondással teli és sokszor már-már a lelki és fizikai erõimet is meghaladó gyakorlati életfeladatok felvállalásával, és ezzel igyekeztem rá állni a karma oldást (tehát a negatív személyi tulajdonságok és az ellenséges képzelgés elhagyását) lehetõvé tevõ spirituális életpályámra. Miközben õ a kilencvenes évek folyamán élt vissza többszörösen is a jó sorsával, és nagylábon élõ, felelõtlen és alkoholista kispapként herdálta el annak közösségnek az utolsó csepp bizalmát is, amely õt anyagilag sokáig támogatta, és amely közösség lelki gondozásával volt megbízva. És nem csak abban különbözik a képletekbõl kiolvasható sok azonos motívum szerinti ellentétes feladatvállalásunk, hogy miközben én az anyagi szûkösségeim ellenére is, nagy családot vállaltam, õ a gyermekáldás elhárítását tûzte ki céljául, hanem abban is, hogy miközben én a szintén áldozatokat követelõ egészséges életmód gyakorlását és folytatását választottam, a napi munkám és a könyveim megírása mellett, addig õ a teljes henyélést és a munkakerülést választotta! Ráadásul még azt is, hogy a beteges munkaiszonyából (Vízöntõ Sárkányfarkával együtt álló Negatív Szaturnusza a II. házban!) misztikus filozófiát gyártott (Tehát azt a bizonyos vallásos anarchizmust amivel büszkén tüntet.) és ennek megfelelõen, lassan – lassan, teljesen rá állt egész szellemi tudatával az élõsdiségre, az ingyenélésre! Csakis abban, és csakis azért különbözünk tehát még fizikai erõ szempontjából is, hogy miközben én erõt véve a lelki ellenállásaimon akár éjszaka is, meg hajnalonként is kimentem futni és edzeni a városi foodball pályára, illetve annak a futó-salakjára, amellett, hogy igyekeztem rendszeresen járni karate edzésekre is, amikor csak nem voltam meghûlve, õ még a legszükségesebb házkörüli (elemi) munkát is lusta volt elvégezni és a kerítéseket eltüzelte, ahelyett, hogy fát szerezzen! Hiába lázadozik tehát Puli, az ellen, hogy a több rendbéli alaptalan rágalmaiért, amivel a családom egzisztenciáját veszélyezteti, nyíltan a tudomására hozom, hogy nagyon szívesen el verném, ha az utamba kerülne. Tehát hiába kürtöli internet - szerte, hogy agresszív vagyok, amiért nyíltan ki mondom, hogy a tenyereim viszketését jól el tudnám mulasztani, egy – két, az õ hazudozó szájára mért becsületes és valóságos székely poffal, akár még a börtönbe záródás árán is, amennyiben nem kellene figyelembe vennem a gazdaságilag de más szempontból is tõlem függõ gyermekeim sorsát. Mert semmi és senki nem gátolta meg õt abban, hogy az enyémhez hasonló általános életerõre és konkrét, nyers fizikai erõre tegyen szert. Sõt: õ kilenc évvel fiatalabb nálam, és ebben az életszakaszban igazság szerint, õ nálam sokkal, de sokkal erõsebbnek és egészségesebben kellene lennie! De van még sok más, ellentétesen megélt karmikus téma-azonoság is a két sorsképlet között, és persze: annak megfelelõ, gyökeres eltérések, a két életvitel között. Például, hogy a Skorpió gyakorlati körében: a VIII. házban ott virít Pulinak a teljesen negatív Marsa (Innen a valóságban nem létezõ, békés zen-bölcsességének merõben ellentmondó, nagyképû arroganciája, amivel - Annak ellenére, hogy nálam kilenc évvel fiatalabb és sem végzettségi színvonalon, sem kreativitásban, sem bölcsességben, sem gyakorlati élet-realizációban nem áll felettem, sõt: ha bármilyen szempontból is össze mérjük az életszínvonalainkat õ egy nyomorult mellettem, és mégis... - utón útfélén, engem leszilárdkáz, amiért is, nagy szeretettel törölném visszakézbõl úgy szájon, ha találkoznánk, hogy egy életre elszállna a szilárdkázstól a kedve!), miközben az én titok-kutató és titok-leleplezõ, igazság-hirdetõ Skorpió-töltetem teljes körû és nyílt felvállalása úgymond szintén közismert (Már csak az által is, hogy vállaltam a székelyföldön kimondottan hátrányos és kényelmetlen, sõt: egyáltalán nem értett és nem szimpatizált, asztrológusi szerepkört! Majd a magyarság körében nem szimpatizált, sõt: nyíltan elutasított, többgyermekes család-alapítást). És az is hasonló a sorsképletünkben, hogy ugyanakkor, a Lilith mellett álló Marsom nekem is abszolút negatív mint neki. Azzal a gyakorlati megvalósítási különbséggel viszont, hogy én még az asztrológiával való megismerkedésem elõtt jóval el kezdtem karatézni, tehát öntudatlanul azokat a negatív késztetéseket és mentalitásokat, amit ez a képlet-pozíció jelez, feloldani, és nyolc éves versenyzõ karate-mesteri tapasztalataimmal, és a 18 éves önismereti és karmafeloldási célzattal írt naplóírással, http://kozmaszilard.hu




talán mégiscsak sikerült az ide vonatkozó, veleszületett gyávaságomnak alapul szolgáló, rejtett agresszivitásommal a gyakorlatban is szembesülni, és azt felvállalva és beismerve, valamelyest feloldani. Õ viszont még ott sem tart, hogy képes legyen beismerni ezt a gyáva gerinctelenségét produkáló kauzális agresszivitását. És ez még akkor is így van, ha nekem nem is sikerült még ezt a rejtett agresszivitást (Amely tehát Puliban még csak beismerésre sem került!) teljes mértékben a felszínre hozni és fel oldani. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a harcmûvész-mesteri lelki oldottságom, ez a tudatosan szabályozott tüzes kisugárzásom is, irritálja a Puli feltáratlan tudattalan világát (A saját maga elõtt is galamblelkûnek hazudott, hatalomgyakorlási véres - vágyait), na meg, a nagy mértékben átvilágított és kreatívvá tett, szellemi kutató és sorsrejtély-megoldó Skorpiói természetem is (És ezt, hogy az Atyához vissza-forduló, újjá született Skorpiói nyers természetem szintjén, nagyjából tisztába tettem magam, már nyiltan merem vállalni, bármennyire is tûnjön ez szerénytelenségnek!). Hiszen õ is a Skorpió jegyében született mint én, de egyelõre csak az irigység és a bosszú vágy látszik belõle! Mivel a Skorpiói megújhodási, újjászületési spirituális tulajdonságokat neki, az enyéimhez hasonló, sorozatos áldozatok és életfeladat-vállalások árán, még meg kellene szereznie és az un pozitív „Skorpióságot” meg kellene valósítania! – De, ehhez õ még hozzá sem fogott, hiszen mind a külsõ megjelenésén, mind a környezetén azonnal látszik, hogy Puli teljesen szimatol, és mellette van az igazi metafizikának. Ezért is irritálja az én gyakorlati asztrológusi mivoltom, és ezért sarlatánozik jobba – balra, úton és útfélen, mivel nagyon is jól tudja, hogy általam õ bármikor leleplezhetõ és semlegesíthetõ. - Pedig a fenét sem érdekelt volna engem az õ személye és viselt dolgai, ha az oktalan és hazudozó gyalázkodásaival (önjelölt „leleplezõi” szereplésével) nem veszélyezteti a családom egzisztenciáját! És persze, abban is különbözik az õ személye az enyémtõl, hogy ebben a misztikus téveszme-rengetegében azt képzeli és hirdeti is nagy hangosan, amit a porban fetrengõ együgyû hindu fakírok. Ti., hogy a fizikai világ smafu (illúzió) és csak a spirituális képzetek számítanak, tehát hogy mindent csak belül, a szellemi világunkban („A láthatatlanban”) kell elvégezni és ezzel el már is van intézve minden életfeladat, az egész a sors élet. – Ráadásul, ezt a misztikus badarságot, amit az egész magyar nemzetnek a megmaradási problémájára érvényesnek – sõt: egyedül üdvözítõnek! - hirdet, Puli próféta a The Secret c. nagy sikerû amerikai misztikus filmbõl vette át egy az egyben! Nos, meg kell nézni Pulinak a nyomorult sorsát és életét, az õ agysérült feleségével folytatható „tiszta” szexuális viszonyával és ugyancsak annak a nõnek a nyomorult, betegnyugdíjából való egzisztenciájával, meg kell nézni jól ezt a másokat kimondottan csak az interneten rágalmazni merészelõ, szájhõst! Mindössze ezt, a lelki és fizikai fertõibõl (feketelyukaiból...) a külvilágra és a fényben járókra oktalanul lövöldözgetõ, alattomos „galamblelkûségét” kell a gyakorlati valósággal össze vetni, ahhoz, hogy az ember egybõl láthassa az õ „láthatatlanban” megélt spiritualitásának az eredményét, tehát azt, hogy Puli belül, a lelki a szellemi és s spirituális világában mennyire is van tisztában az élet és az egyetemes emberi létezés céljával, értelmével és rendeltetésével? És még vannak más közös - de ellentétesen realizált - spirituális vonásaink is. - Mint például az, hogy miközben nekem a fent említett Mérleg-Lilithem és Marsom (Aminek a teljes mélységû jelentésével én is, csak két évvel korábban kerültem teljesen tisztába, mivel errõl a klasszikus asztrológia majdhogynem semmit nem tud, és ennek következtében nem ír és nem tanít semmit.), a III. házban áll, Pulinak is, ugyanott áll a teljesen negatív Halak-Jupiterje. Ez nem csak arra utal, hogy veleszületetten képtelen a tárgyi valóságból és a közvetlen testi-lelki tapasztalataiból a megfelelõ, tehát helyes sorsvonatkozású következtetéseket levonni, és azok szerint életvezetési pályát módosítani, hanem azt is, hogy éppen emiatt képtelen még az un. földhözragadt gyakorlati kérdések szintjén is, a a tárgyi valóságot meglátni és felismerni és abból a megfelelõ spirituális következtetéseket levonni, és emiatt teljesen képtelen NEM hazudni! Ezt, az Ikrek jellegû motívum azonosságot tartom a legfontosabbnak tehát, hogy miközben nekem az Ikrek gyakorlati erõterében, vagyis a III. házban található az a teljesen negatívan fényszögelt Marsommal együtt álló Karmikus pontom (A Mérleg - Lilthem). Ugyanis e miatt, a csak 19 évvel korábban tudatosított, másság-megbocsátó, liberális gyávaság formájában és humanista konfliktus-kerülés formájában jelentkezõ rejtett agresszivitásom miatt, szenvedtem a leg többet az életben (mind különféle betegségekben) és amely harmincnyolc éves koromban az asztrológia segítségével tudatosított rejtett agresszivitásommal egyenértékû tolerancia- kedvelésem miatt, olyan korrupt és aljas személyekkel is barátságot kötöttem mint Nagy Attila Puli, akik a háttérben az elveszejtésemre törtek. Eközben, a Revolveres Székely Profétának ez a Mérleg-Lilithje a X. Házban – az egyetemes törvények megismerésének és e törvényeknek a közösség érdekében folytatatott tevékenységek során való alkalmazásának az életkörében áll. Illetve az, az Ikrek motívum közös a két képletben, hogy ugyancsak az Ikrek szellemiségének a gyakorlati megvalósulási életterületén, a III. házban, Nagy Pulinak a teljesen negatív Jupiterje található, amely a gyakorlati valóság semmibe vételének a reflexeire, illetve a notórius hazudozásra való alapkésztetéseire és a teljes körû valósághamisításokon alapuló eszmék kiagyalásának és terjesztésének a késztetéseire utal. Emlékszem, hogy egyik huszonöt évvel korábbi beszélgetésünk közben azzal állt elé, hogy Adolf Hitlert is misztikus beavatásban részesítették és így készítették fel a hatalom gyarkorlásra..., illetve, hogy ez a „sors-motívum” neki, az unitárius teológiára készülõ fiatalembernek, mennyire tetszett... Még egyszer mondom tehát: nem az én javamra értelmezett - Az alapmotívumokban egymásra nagyon is hasonlító - sorsképleteinkbõl kiolvasható negatív, vagy pozitív aspektusok szerint differenciálódik és ellentétes az én sorsom a Puliéval szemben, hanem amiatt, hogy eleve teljesen különbözik a szellemi és az erkölcsi alapállásunk, valamint az ennek megfelelõ gyakorlati élet-realizációnk is, az élet minden vonatkozásában! X. A gazdagodási lehetõség és az asztrológia semlegessége Azt, hogy hova süllyedhet egy, valamikor az emberek lelki gondozását hivatásként választó személy, akinek a lelke a szubjektív idealizmus varázskörébe kerül, jól illusztrálja, hogy Nagy Attila Puli a 2O11-es éhségsztrájkomról olvasván, üdvrivalgásban tört ki, majd, az éhségsztrájk közben is, különbözõ álnevek és fedõnevek alól a szememre hányta - mint a sarlatánságom legékesebb bizonyítékát! - azt, hogy én – én (Aki a jóslásnak minden változatát elvetem és elítélem!), „nem tudtam megjósolni” a családom számára azt a kedvezõtlen gazdasági helyzetet (csõdöt), amelyben éppen az õ sarlatánozása miatt kerültünk belé! Azt, hogy az asztrológia nem arra való, hogy „szerencsés órában http://kozmaszilard.hu




való születést”, csodás és un. kedvezõ és szerencsés szellemi „idõjárást”, tehát gazdagodást vagy szerelmi találkozásokat és szegényedéseket vagy családtagok elvesztését és egyéb izgalmasan érdekes sorsfordulatokat jósolgassanak vele, már nagyon rég óta le akartam írni. De, mivel igen összetett kérdésnek az érthetõvé tételérõl van szó, mind csak halasztottam. A hét hónapon át velem közömbösen packázó és a packázásával, az elemi szociális jogaimtól megfosztó Csíkszeredai polgármesteri Hivatalnak a további packázásának a megállítása és a törvényes jogaimba való visszahelyezése érdekében folytatott éhségsztrájkom által kiváltott Nagy Puli Attila féle reakció fõ „asztrológiai” tanulsága éppen ennek a fundamentális tévedésnek az eloszlatási szûkségét emelte ki. Az igazmondásra való törekvésû asztrológiai nagy paradoxonáról van szó! Az asztrológiai tisztesség-elv érvényesítésének a legnagyobb nehézsége (Sõt: átka!) és rákfenéje ugyanis a jóslás! Az tehát, hogy a középkortól a modern korig vásári kóklerek, manapság pedig a zagyva misztikusok, a kis stílû szélhámosok, és persze: a példányszámnövekedés-lesõ újságírók, és újságszerkesztõk gátlástalanul, hogy ne mondjam aljas módón jósolgatnak napi és heti horoszkóp címen. Utóbbiak az írott és a vizuális média minden területén közlik hasra-ütéssel kiötölt, képtelennél képtelenebb és komolytalannál komolytalanabb jóslataikat, holott az asztrológiának, az eredeti lényege szerint, semmi köze nem volt és ma sincs, még csak a „kedvezõ”, vagy „kedvezõtlen” sorsidõszak kitalálásához, „prognosztizálásához” sem, nem, hogy a konkrét sorsesemények, vagy sorsfordulatok „megjóslásokhoz”. Semmit nem tehetünk mi, a régi magyar bölcseknek: a Táltosoknak az igazi utódai (A táltos fogalom ugyanis, a sámánnál sokkal magasabb rendû tudással rendelkezõ, spirituálisan képzett „tudós embert” jelentett, és semmiképpen nem állítólagos jóstehetséggel bíró, kitaláló személyt!), a zug-jósokkal és magukat asztrológusnak nevezõ, média-bohócokkal szemben, akik eltorzítják a potenciális rendelõinknek a képzeteit az asztrológiai feltárások valós, sors-javító lehetõségei és valós értékei felõl. Fõképpen a lapjaik példányszámát növelni igyekvõ szerkesztõknek, valamint a mûsoraik nézettségét szintén növelni törekvõ médiaproducereknek köszönhetõen kerülhettünk abba a helyzetbe, hogy az érdeklõdõk nagy része tõlünk is (Legalább is a székelyföldön, még mindig!) gyakorlatilag alaptalan és ezért spirituális szempontból mélyen erkölcstelen jóslatokat várnak. Sõt: a magukat felvilágosultnak képzelõ félmûveltek, egyenesen a szakamánk és a hivatásunk irreális axiómarendszereken alapuló, hamis tudományos alapjának, népszerûbb fogalommal: az asztrológia „áltudományossága” bizonyítékának tudják be azt, hogy nem gazdagodunk meg, illetve, ha akár anyagi nehézségeink keletkezhetnek. Holott a kereszténységnek, illetve a Názáreti Jézusnak a gazdasági állapotok semlegességére, sõt: a nagyon gazdag állapotnak a káros mivoltára vonatkozó, fundamentális tanításai tökéletesen egybevágnak azzal, amit az asztrológia komoly gyakorlására elszánt személyeknek, már az elsõ hónapokban a szemébe kell szökjön (A zsíros tandíjas asztrológiai tanfolyamokon ugyanis errõl soha nem esik szó!), akárcsak nekem kezdõ asztrológusként. Ti., hogy nem csak a jóslás veszélyes és tisztességtelen, mert mentális fejlõdésében, tehát spirituálisan és lelkileg teljesen megnyomorítja azokat, akik hisznek a jóslatokban, illetve akiknek a sorsmeghatározódásaiba a leg mélyebb és a legpontosabb belátást biztosító grafikai sorsképletének a spirituális szimbólumait értelmezve, a hozzáértõ jósolni merészel, hanem azért mert (És itt jön a képbe a kereszténység: ), az életünk rendeltetésének és céljának: a megváltódásnak az elérési FELTÉTELEI(!!!) KÖZÖTT, de még csak az egyszerû, önmagunkkal, családtagjainkkal és a természeti környezetünkkel való harmonikus együttélésének a FELTÉTELEI KÖZÖTT SEM, soha, semmilyen fórmában és egyáltalán NEM SZEREPEL ÉS NINCSEN JELEN az, hogy a feltétel, hogy MEG KELLENENE GAZDAGODNUNK! Nem akarok senki megsérteni, de nem vagyok biztos abban, hogy a materialista alapú (Fõként Liberális és általában materialista alapú tehát kizárólag bal oldali) politikai propaganda által elkövetett, ide vonatkozó szellemi züllesztés következtében ezt mindenki érti és ennek a jelentõségét felfogja és a megfelelõ következtetéseket képes levonni. – És mondom: nem azért mert bárkit is nálam kevesebb intelligenciával rendelkezõ személynek tartanék (Hiszen az asztrológia már az elején megtanított arra, hogy mennyire nevetségesek a pszichológiai IQ mércével állítólag mérhetõ, erõs racionalitásukra büszke „nagyokosok”, mivel az intelligenciánk csak tízed része, a fõ és fontos tulajdonságainknak!), hanem azért mert évszázadok óta, ennek a materialista – gazdagodási - politikai szédítésnek, vagyis a ma a leginkább divatos ideológiának a legfontosabb eszközét a gazdasági mutatók növesztésére tett ígéretek tömkelege képezi! – Ez folyik fülbe, szájba, orrba, minden média-csatornán, majdnem minden politikai nyilatkozatban. – És ma már abba a szerencsésnek nem nevezhetõ helyzetben is vagyunk, hogy ennek a teljességgel KERESZTÉNYTELEN– Vagyis: a Jézus tanításaival ellentétes: „Hamarabb át megy a teve a tû fokán, minthogy a gazdag bejuthatna a mennyek országába.” „Nem lehetsz egyszerre két úrnak a szolgája, nem szolgálhatod egyszerre az Istent is és a mamnont is.” „Ne a földbe, ahol a rablók megtalálják, hanem a mennybe gyûjtsetek kincseket...”, „Akinek van annak adatik, akinek nincs attól elvétetik.” stb., stb., stb., tessék elmélyülten elolvasni az Evangéliumokat... - alapállásnak és ostoba és szûklátókörû életcél-választásnak és életgyakorlásnak a következményeket világszerte láthatjuk és a következményeit levonhatjuk. Semmiben, de semmiben nem tér el egymástól a kereszténységnek a gazdaságról való tanítása, és a becsületes asztrológiai gyakorlat során kiderülõ, ide vonatkozó gyakorlati és elméleti következtetés! Nincs tehát, olyan általánosan érvényesnek mondható, gyakorlati cél sem az emberiség valós rendeltetésében, sem az egyéni sorsképletekbõl kiolvasható, un. karma-feloldást célzó, személyi életfeladatokban, hogy bárkinek is feltétlenül meg kellene, vagy meg lehetne gazdagodni, mert a gazdagság és AKÁR MÉG A BECSÜLETES MUNKÁVAL IS ELÉRHETÕ GAZDAGODÁSI LEHETÕSÉG, az életünk igazi, spirituális (harmonizációs - megváltódási) céljától teljesen független, attól teljesen SEMLEGES! Szó nincs tehát arról, hogy a „jó asztrológusnak” az anyagi helyzet bármiféle, misztikus, vagyis önmagától való változási lehetõségekrõl kellene jelentést adnia a harmonizálódási, gyógyulási és néha ezeknél is összetettebb sorsrendezési (karma-feloldási) nehézségek meghaladása és a sorsrendezés – harmonizálás - lehetõségeinek a megismerése érekében õt megkeresõ horoszkóp-rendelõinek! És arról aztán ugyancsak nem lehet szó, hogy aki a fent leírtak értelmében is, valós asztrológusi ismeretekkel és spirituális tisztánlátással rendelkezik, az saját magának ilyen http://kozmaszilard.hu




szamárságokat az idõben kiötöljön, megfigyeljen. – Legyünk komolyak már végre! De persze, arról sincs szó, hogy csak azon az áron rendezhetné bárki is az egészségi problémáit, vagy a megromlott baráti, párkapcsolati vagy családi viszonyait, ha lemondana a jövedelmet hozó gazdasági tevékenységérõl, vagy ha tudatosan leszegényedne, ha eltékozolná mint Puli, vagy a szegények között szétosztaná a vagyonát, miközben négy gyermeknek a gondozását és tanulmányait kell abból biztosítania, stb. Sõt: a horoszkóp-rendszerben is, léteznek olyan életterületek, amelyek kimondottan „kötelezõ” gazdasági jellegû élettevékenységet jelölnek azon személyek számára, akiknek a sorsképletében, bolygók, de még inkább karmikus pontok találhatók. (Mint pl. a munkakerülésbõl magának felmentõ erkölcsi filozófiát alkotó Nagy Puli Attila esetében, ahol a Sárkányfarok is, és a teljesen negatívan fényszögelt Szaturnusz is, kimondottan az un. gazdasági viselkedési móddal kapcsolatos II. házban áll. Hát persze, hogy szégyenletesen, sõt: nyomorúságosan le van szegényedve az olyan ember, aki éppen az egyik legfontosabb személyi, karma-feloldó életfeladatát utasítja és hárítja el magától még spirituális spekuláció szintjén is, és ennek a fényében képes az agykárosult felesége betegnyugdíjából élni.) – De az ilyen jellegû gyakorlati életfeladatok feltárásának és felmutatásának – értelmezésének – semmi köze nincs a hirtelen és a személytelen (véletlen) meggazdagodásról, vagy a leszegényedésrõl szóló ostoba jóslatokhoz! A jóslatok ugyanis, mivel le korlátozzák, sõt: egyenesen lebénítják a bennük reménykedõk életképzeletét, valamint meg is fosztják a szabad akaratuk gyakorlásától, éppen, hogy személyi öntudat ellenes és spirituális fejlõdés ellenes jellegûek és éppen, hogy arról ismerhetõ fel az igazi asztrológus, hogy ezt messze elkerüli, sõt: egyenesen károsnak tartja. Egy dolgot viszont tehetnek azok az asztrológusok, akik az önmagukkal szembeni erkölcsi igényeik miatt, nem akarnak eleget tenni a jóslási (csalási, becsapási) elvárásoknak: saját magunkat állítva példaként, a honlapjainkon és könyveinkben, nem csak a tárgyi szak-ismereteinket tárjuk a nyilvánosság köre elé, hanem a gyakorlati életünk problémáit is fel födve, a nyilvános megmérettetést vállaljuk, még a magán-életi problémáink „nehéz” részleteit sem rejtve véka alá. IX. Pulinak tehát sikerült, az ördögien jól gyakorolt erkölcsi aláaknázási hadjáratával, a négy gyermekes családomat, gazdasági krízisbe juttatni! Ezt annak ellenére, hogy az én sorsképletembõl nem is lehet ilyen jellegû – tehát gazdasági tevékenység szükségére utaló! - karma feloldást célzó gyakorlati életfeladatokat kiolvasni. Ezért, az általa kiügyeskedett, kilátástalannak látszó krízis - helyzetbõl sikerült is, a nyár végére kikerülnöm, amint megértettem, hogy az õ, ide vonatkozó sátáni propagandáját kell valahogy semlegesítenem. Neki viszont, akinek egyenesen a Sárkányfarka és a Szaturnusza áll a II. horoszkópházban, (- Ami azt jelenti, hogy neki igen is konkrét életfeladatában áll - Tehát nem csak, hogy kellene, hanem egyenesen kötelezõ a számára! - gazdasági jellegû tevékenység gyakorlása, vagyis bármi féle, anyagi jövedelmet hozó, tevékenységet kellett volna és kellene, egész életében folytatnia! De mivel ehelyett inkább a deklaráltan vállalt élõsdiskedést és a munkakerülést választotta, a hatás – visszahatás (Más nevén: a Karma) törvénye alapján, ötven éves korára, nagyobb gazdasági nyomorba süllyedt, mint amiben valaha is élt! XI. Hogyan és miért válhatott Nagy Attila Puli gonosztevõmbõl jótevõmmé? Akik e sorokat olvassák, tudják már, hogy a nagy sikerû The Secret c. misztikus film eszmei mondanivalójától megszédült és ebben a misztikus kábulatában hirtelenül a székely - és ezen keresztül (sic!) - a magyar nemzet megmentõ önjelölt prófétájává elõlépett, hajdani szekusbesúgó, Nagy Attila Puli, az utóbbi hét évben (Turula lányunk megszületése óta), ellenem erkölcsileg és - Mivel a jóslás miatt, a kívülállóknak gõze nincs az asztrológia valós funkciójáról - könnyen végezhetõ szakmai hiteltelenítési kampányt folytat. Annak ellenére, hogy a székely népének az állítólagos erkölcsi védelmével indokolja ezeket a gyalázkodásait, az egyedüli célja engem, és velem együtt a családomat gazdaságilag ellehetetleníteni, tönkre tenni. (Lásd: spiritualitas.blogter.hu, sepsiszentgyorgy.ro, virtus.hu, scribd.com, stb.). Nagy Attila Puli eme szorgoskodásának köszönhetõen néhány hónapig csakugyan bekövetkezett az, amire õ számított. A sorstörténetem általam leírt és a honlapjaimon közölt epizódjainak az elferdítésére és meghamisításaira alapozott, rám vonatkozó hazug következtetéseivel és aljas rágalmaival, és persze, nem utolsó sorban a sarlatánozásával, azokban a potenciális horoszkóprendelõimben, akik nem ismernek személyesen, illetve, akik nem mélyülnek el a metafizikai tanulmányaim olvasásában, sikerült kételyt ébresztenie, mind a szakmai kompetenciámat mind az emberi tisztességemet illetõen. Amikor a volt besúgómnak az üdvrivalgó orcátlansága már a szemembe kiabálta, hogy vegyem komolyan ezt az ügyet és nézzek utána, hogy mekkora lejáratási háborút is folytat tulajdonképpen ellenem, és ezzel együtt annak is, hogy tulajdonképpen minek is köszönheti ez, a nyilvánvalóan elemien erkölcstelen személy az internetes olvasottságát? Nos, a Nagy Puli Attila un. nemzet-mentõ misztikus mûveit elolvasva azonnal szembe szökött az, hogy ez a teljes metafizikai tévútra került ember - Aki oda s vissza van az õ kétszeres teológiai képzettségével. - a szellemi hitvallásában, teljesen figyelmen kívül hagyhatónak, mivel hogy spirituálisan lényegtelennek tekinti a fizikai – tárgyi – valóságot! Miután ezt a misztikus szamárságát felfedeztem és az interneten lelepleztem, az új, potenciális horoszkópigénylõk által írt érdeklõdõ levelek is elkezdtek az elektonikus levelesládámba érkezni. – Elõbb csak ritkán, majd egyre gyakrabban. Ezért elhatároztam, hogy újból kiváltom az asztrológusi engedélyemet. Az olvasóinak viszont nem kell attól tartania, hogy Pulihoz hasonlóan, én is elõállok valamilyen misztikus elmélettel e sorsfordulat értelmezésében. Nem, a dolog – a magyarázat... - nagyon szárazan egyszerû, pragmatikus, logikus és racionális, és nem tartozik a fizikai és erkölcsi nyomorban élõ Pulinak a valóságképzeteirõl alkotott misztikus ködeihez. Noha, Puli is, erre a száraz paraszti pragmatikumra épített, amikor a fene nagy bosszúállási mániájában kieszelte, hogy amennyiben nem egy saját honlapot szerkeszt és azon közli a látszólag a magyarság megváltási szándékával írt, de a vizet inkább a Budapesti SZDSZ-hívek és a román nacionalisták malmára hajtó mûveit, hanem nagy forgalmú (látogatottságú) „blogterekre” teszi fel azokat, az én hiteltelenítésemet célzó sarlatánozásaival együtt, az internet-keresõ programok azonnal a GOOGLE elsõ helyezettjei közé röpítik e prófétai kinyilatkoztatásait. De nem az én egyszerû személyi büszkeségemnek a megsértésérõl volt szó - amiért én a kisujjamat sem mozdítottam volna! -, hanem e vitéz tetteivel olyan egzisztenciális krízisbe juttatott, hogy lassan - lassan már a gyermekeimnek sem tudtam amit enni adni. http://kozmaszilard.hu




Ezért elõbb a vállalkozásomat kellett feladnom, majd, látván, hogy ez a sporlás sem ment meg a teljes elszegényedéstõl, egy demokratikus figyelemfelhívó lépést is kellett tennem annak érdekében, hogy legalább a gyermekek után járó törvényes családi pótlékot és más törvényes juttatásokat megkaphassak. A hírre, hogy kétségbeesésemben éhségsztrájkot kezdtem Puli üdvrivalgásban tört ki az internetnek azon az erdélyi fórumain ahol az éhségsztrájkomról szóló cikkeket közölték. Sõt: különbözõ fedõ- és álnevek alatt, Puli eljátszotta azt is, hogy õ az, a bizonyos „egészséges székely közvélemény”, amely elutasítja a „kunyerálásnak” (Vagyis a polgári jogkövetelésnek) ezt a módját és arra okított a misztikához úgy-e nagyon értõ „farkaslogi”, vagy a „csikiszékely”, vagy a „besenyõi pistabácsi” nevében, hogy viseljem én is becsülettel a keresztet, mint a többi székely – akárcsak õk-õ, ugy-e?! – és ne szélhámoskodjak többet, hanem mennyek el kapálni! Erre már fel kaptam a fejem és utána néztem annak, hogy mitõl is lesznek olyan népszerûek és a GOOGLE által felkapottak a Pulinak a különbözõ blogjaiban megjelent írásai, hogy az én, évek óta bejáratott honlapjaimon található, és un. ezoterikus körökben eléggé népszerû cikkeimet és tanulmányaimat keményen megelõzik? – A válasz egyszerû volt: mindazok mellett, hogy ingyenes hirdetéseket forgalmazó internet-szolgáltatóknál is meghirdette a magyar közéleti politikusokat és más közéleti személyeket, de engem kiemelten rágalmazó mûveit”, olyan blogtereken is sûrûn forog a meredek nézeteirõl hírhedt Puli neve, amelyek bejáratnak az internet toplistáinak az elsõ helyeire minden olyan írást, ahol az õ neve szerepel. Internetes tájékozatlanságommal néhány hét múlva, én is rá jöttem, hogy hiába írom meg a Puli szellemi (erkölcsi) és anyagi alapjait leleplezõ védekezéseimet a saját honlapjaimon, mert ugyanott szükséges ezt megtennem , ahol a Puli írások is találhatók, amennyiben azt akarom, hogy az õ írásaival egyszerre kerüljenek az én védekezõ írásaim azoknak a szemei elé, akik kedvet kapnak a Puli által gyalázatossá, sõt: sátáni sarlatánná festett tetteimrõl, személyemrõl és zsarnoki mentalitásomról szóló, besúgói „jellemzéseket” végig olvasni. És láss világ csodát, néhány hétre rá, hogy ezek a Puli gyakorlati hitelességérõl (hiteltelenségérõl) szóló leleplezéseim megjelentek, újra megfelelõ arányú személyi horoszkóprendelési lehetõségek felõl érdeklõdõ leveleket kaptam! Sõt: még többet mint azelõtt! – Így változott át tehát önkéntelenül és az eredeti szándéka ellenére, a családom gazdasági tönkretétele érdekében az interneten rólam gátlástalanul hazudozó és engem lesarlatáznozó Nagy Puli Atilla, tönkretevõmbõl a jótevõmmé. Ugyanaz a jelenség ismétlõdött meg tehát, mint a szép számú családunkat szétromboló feleségem esetében, aki azt képzelvén, hogy az elhagyásával és e felelõtlen tettének a hazug indoklásával – Emõnek gyakorlatilag semmi oka nem volt a második családelhagyására azon kívül, hogy hirtelenül újból szerelmes lett, és ráadásul egyszerre három férfiba. Utóbbitól teljesen elvesztette a realitás érzékét és napokon át egzaltált lélekkel egy rózsaszínû misztikus világban élt, teljesen elhanyagolván és valósággal éheztetvén az általam bizalommal a gondjaira bízott gyermekeinket – annyira tönkre tud tenni lelkileg és szakmailag is annyira hitelteleníteni tud, hogy gazdaságilag is meg gyengítvén, azt tesz majd velem és a gyermekekkel, amit csak éppen akar. Ehelyett viszont az következett be, hogy rögtön azt követõen, hogy én végképpen le mondtam arról, hogy õt és a nála levõ kisebb gyermekeinket a családba vissza hozzam, találkoztam Joó Violával, akivel néhány hét leforgása alatt élettársakká váltunk, hiszen világossá vált, hogy egymásnak az abszolút lelki társai vagyunk. A sorserõk ugyanis, mindig azt támogatják, aki az igazi felelõsségeket felvállalja és az szerint jár el következetesen, és nem azokat akik az egoista vágyaik kielégítését követve felelõtlenkednek a mások rovására. Emõ számításai is tehát, fordítva sültek el, akárcsak a Nagy Puli Attiláé és én nem hogy lelkileg, vagy gazdaságilag megtörtem volna, hanem megerõsödtem és a nála levõ harmadik – és immár teljesen megnyugodott és testvéreivel együtt boldogan ugyanabba a mûvészeti iskolába járó - gyermeket is vissza hoztam az eredeti családjába. Arról, hogy a misztikusan romantikus szerelmi álmai, amelyek beteljesítése érdekében elhagyta a gyermekeit, miként teljesedtek be az új férjével, akirõl Medárda azt állítja, hogy az õ mûveltségi színvonala alatt áll, és akirõl mások azt állítják, hogy nem a „nõk álma” típusához tartozik, már nem az én dolgom megítélni. Egy biztos dolgot tudok, és ez az, hogy Emõ minden ide vonatkozó szellemi ellenállása és tomboló lelki elhárítása ellenére, az ügyészségnek és a rendõrségnek köszönhetõen Emõ rá kényszerült arra, hogy a Turula számára a törvény által megszabott gyermektartási díjat kifizesse és ezzel fel oldódott a családunk körül az a negatív energiákból szövõdött boszorkány-gyûrû, amely azért keletkezett, mert a gyermekeinknek az édesanyja nem akart hozzá járulni anyagilag az õk gondozásához – táplálásához. Az anyagi javak áramlása ugyanis nagy mértékben függ attól, hogy az édesanya akarja-e áldozattal és odaadással gondozni és táplálni a gyermekeit vagy nem. És mivel Emõ ez ellen a gondolat ellen hevesen tiltakozott és kapálózott szellemileg és lelkileg hónapokon keresztül azt követõen, hogy ezt a szégyenletesen kevés gyermektartás kifizetését a bírónõ neki elõírta, ez a sötét, mágikus erejû anyai ellenkezés is hozza járult a Puli mesterkedései mellett ahhoz, hogy néhány hónap alatt, teljesen leszegényedtünk. A Nagy Puli Attila, még által elõidézett kényszerhelyzetemben, én is készítettem azokon a forgalmas magyar blogtereken személyi naplókat, ahol az õ, ha nem is világ-, de magyarság rengetõ „mûvei” megjelentek. Ettõl kezdve viszont nem az õ rólam keltett és ferdített meséinek az igazi változatait írtam le, valamint azt, hogy mennyire nevetséges az, hogy a Titok c. misztikus film eszmei mondanivalóját a magyarság megmentésre akarja felhasználni. (De tényleg: az ember nem is tudja eldönteni, hogy ez a senkiházi, a magyarsággal gúnyolódik-e, vagy a babonás misztikát, vagy éppenséggel önmagát figurázza-e ki, amikor ilyen misztikus szamárságokat hirdet, ilyen nemzeti sorsfontosságú kérdésekben, vagy, bocsánattal legyen mondva: ez a besúgópap tényleg ennyire hülye?) Nem foglalkoztam többet a Puli állításainak a valóság talajára való visszarángatásával, hanem egyszerûen ugyanott közöltem, a komoly metafizikai és asztrológiai tanulmányaimat. Reméltem, hogy ezek sokkal jobban bebizonyítják azt, hogy mennyire vagyok, vagy nem vagyok sarlatán, illetve, hogy mennyire értek a hivatásomhoz és mennyire nem, minthogyha végig a Puli vonatkozó valóságferdítõ csúsztatásainak és ferdítéseinek a hamisságát bizonygatnám. „- Köszönöm tehát drága besúgó Pulika, hogy ezekre a nagyszerû népszerûsítési lehetõségekre felhívtad a figyelmemet, mivel mindezt magamtól soha nem tudtam volna kitalálni. És persze, újból köszönöm azt is, hogy te, éppenséggel te, akit a hazudozásai és az alaptalan rágalmai miatt minden falus társa utál, http://kozmaszilard.hu




megrágalmazván, egy életre szóló fényes erkölcsi bizonyítványt állítottál ki a számomra, amely azt garantálja, hogy a legnagyobb bizalommal fordulhat hozzám bárki, aki úgy érzi, hogy a sorsa, a családi, vagy a szerelmi – párkapcsolati élete teljes krízisbe került, sõt: esetleg még az élete is kuttalannak látszik. Hiszen mind a volt feleségem õrült édesanyja által megbuktatott tíz éves házasságomat követõ, ezúttal igazi szerelmen alapuló, újra alkotott családommal, mind azzal, hogy az általad elõidézett nehéz nyári sorshelyzetbõl minden szempontból gazdagabban jöttem ki, mint amilyen helyzetben azelõtt éltem – éltünk, az általad várva-várt gazdasági krízisünk elõtt, magam vagyok az élõ példa arra, hogy az életünket és a sorsunkat irányító egyetemes törvények inkább pártolják és segítik azt, aki maximális felelõsségtudat mellett felvállalja a horoszkópjából kiolvasható életfeladatit, mint azt, aki másnak vermet ás. Persze, csakis azzal a feltétellel, hogy az aki számára a sors-csapdát felállították, elég erõs lélekben, hogy a képzeletét és az érzelmeit messze tartsa gyûlölettõl, vagyis, hogy ne legyenek, illetve, minél kisebb mértékben legyenek belsõ, agresszív átélései. A te nyomorúságos sorshelyzeted és gyenge erõnléti állapotod viszont, éppen arra a legfényesebb példa, hogy azokat a személyeket nyomorba döntik a sorserõk és az életerejétõl megfosztják azokat, akik az egoizmusuk („dajmonjaik”) sugallataira hallgatván, felelõtlenkednek és a saját életfeladataik felvállalása és beteljesítése helyett, a mások nyomorba döntésére törekednek és ezzel táplálják a képzeleti, mentális és érzelmi agressziójukat.” Mivel erõs volt a vénasszonyok nyara, októberben még mindig kijártam a Szécseni halastavak mellé és ott elmélkedve arra a következtetésre jutottam, hogy ideje lenne már nekem is, ezekkel a lényeges és fontos sors-tapasztalatokkal gazdagodva, végre – végleg megszabadulni a gyermekek esetleges jövõbeni hányattatásának a képzeteit, önkéntelenül a szülõi képzeletem és gondolkozásom homlokterébe idézõ és ott tartó egzisztenciális félelmeimtõl. A gyermekeimmel és családommal kapcsolatos vészképzetek keltésének a hajlamát a sorsképletemben a IV.-es horoszkópház csúcsán álló Szaturnuszommal kvadrátot képezõ és a tizenkettõs (XII.) horoszkópházamban az Uránuszommal együttálló Rák-Sárkányfarkam jelzi ugyan, de ez annyira áttételes negatív fényszög-kapcsolat a Rák-Uránusz és a Skorpió Szaturnusz között, hogy csak e nyár elején sikerült „lelepleznem”, a volt feleségem: Kozma Emõke, a volt-barátom testvére: ifjú Hajdú Gábor és a volt besúgóm: Nagy Attila Puli sors-segédeim áldásos közremûködésének a hatására. Ám egy dolog a száraz asztrológiai meghatározódást elméletileg tudomásul venni és egészen más dolog, a mély tudattalan világunkba (irracionális képzeleti és érzelmi világunkba) annyira mélyen bevilágítani és a távoli múltunkba annyira vissza hatolni, hogy teljes étvilágítást és karmikus szinten is, feloldást jelentsen ez, a szélesedõ körû és mélyülõ rétegû önvizsgálat. Hányszor, de hányszor mondta az akkoriban a mostani személyemnél semmivel nem idõsebb beavató mesterem, Jon Dumitrescu (Az Elta elnöke), hogy, amennyiben csak rólad van szó, hagyd magad bátran tévedni, mivel felismert és beismert tévedés nélkül nem tudsz lényegileg semmit megismerni és enélkül viszont nem tudsz megvilágosodni és tovább fejlõdni?! Hát sorozatban kellett az utóbbi évben tévednem ahhoz, hogy minden, ami a gyermekek jövõje miatti irracionális egzisztenciális félelemhez kötõdik, eszembe jusson és mindenre, ami e karmikus késztetéssel kapcsolatos, emlékezzek és oldjam az agresszív félelmeimet, annak érdekében, hogy valahányszor egy – egy hasonló sors-helyzettel, vagy sorsprovokációval szembe kerülök, ne vegyen erõt rajtam nagyon ez a félelem. És ennek a feloldódásnak, ennek a karmikus agressziótól való szabadulást jelentõ félelem-eltûnésnek, meg kell történnie még mielõtt az Emõtöl született, de nálam levõ, tehát az én gyakorlati és spirituális felelõsségtudatom hatáskörbe tartozó gyermekek felnõtté, illetve fél kamaszokká nem válnak. Vagyis, minimum hét éven belül, amikor Medárda már önálló felnõtt lesz, Turula viszont, személyi igazolvánnyal rendelkezõ, tudatos kamasz. Rékáért majd felel Emõ anyagilag tovább, Ividõért a bátor édesanyja, akinek amúgy sem szegények a szülei. De nekem a három nagyobb leányt el kell vinnem úgy a felnõttkor küszöbéig, hogy mindent, ami fontos az egészséges felnõtté váláshoz meg kapjanak. Ezt viszont, paradox módon, éppen hogy csak akkor és úgy tudom elérni, ha feloldódik és megszûnik miattuk az egzisztenciális félelmem! Mert hogyha nem, akkor a sorsképletemben az amúgy is, negatív Holdammal szemben álló Mars-Lilith együttes által jelzett, agressziós Karmám bennem marad, és halálomkor teljesítetlen életfeladattal kell vissza mennem a szellemi világba, hiába vállaltam és gondozok és szerettek bármennyi gyermeket. Furcsa, hogy a gyermekeink iránti szeretet alatt és éppen miattuk, annyi spontán agresszió, tehát harag és gyûlölet húzódhat meg. – Hiszen nekem is csak olyankor jön, hogy halálra verjem („Hogy megszüntessem”) Pulit, amikor arra gondolok, hogy gonoszságában még a gyermekeim otthonát is – a lakásunkat – veszélyezteti, amennyiben be jönnének a számításai és sikerülne minket annyira eladósítani. Amikor a nyár végi öt napos éhségsztrájkom után, rá jöttem arra, hogy a horoszkóprendeléseknek megcsappanásának az oka nem is annyira misztikus, hanem ehhez igen is erõsen hozzá járulhattak Pulinak az én szakmai és erkölcsi hiteltelenségemrõl szóló internetes cikkei, és ezt több barátomnak és ismerõsömnek is elmondtam, illetve amikor ezektõl tanácsot kértem arra vonatkozóan, hogy mit tegyek, többen közülük azt a tanácsot adták, hogy mennyek és beszéljek vele. Lássam meg, egyszer, hogy õ mit mond, hátha mégis ki lehet egyezni vele, ti., hogy valaminek az árán, valami ellenében, többet ne mocskoljon, fejezze ezt be és az engem rágalmazó cikkeit az internetröl szedje le. Ezért, amikor www.ewrdely.ma c. portálon megjelent az éhségsztrájkom okait tárgyaló cikk alatti vita-fórumon, Pulinak egy újabb fedõneves gúnyolódása (A rá oly jellemzõ Szilárdkázása és szélhámosozása), kihasználtam az alkalmat és provokációként, azt mondtam, hogy elviszem neki a Kökösi otthonába azt a füzetemet, amelybe a Bukaresti CSNAS – központban készített jegyzeteimet. Meg is érkezett a nagyképû válasz, hogy nyugodtan mehetek, mivel: „pálinka behûtve, kutya elengedve, ajtókócs a lábtörlõ alatt”, és én nyomban eldöntöttem, hogy még azon a héten le utazok Kökösre, nehogy a látogatás elmaradása miatt Puli újból gúnyolódni kezdjen. Másrészt kíváncsi voltam arra, hogy ez a személy hogyan merészel majd a szemembe nézni ennyi alaptalan rágalom, illetve ennyi rossz indulatú valóság-ferdítésen és csúsztatáson és általa költött hazugságon alapuló rágalmazás után? Nyomban telefonáltam is, annak a Kézdivásárhelyi barátomnak, aki az ismerõsei körében iskolatáska, ruha és cipõgyûjtést szervezett a megsegítésünk érdekében, illetve, aki egy ottani iskolaigazgatótól kapott segítséget ebben az ügyben, hogy ne küldje autóbusszal a csomagokat, mert én utánuk megyek Kézdivásárhelyre, de arra kérem viszont, hogy jöjjön el velem http://kozmaszilard.hu




Kökösre tanúnak, annak érdekében, hogy nehogy ez a Nagy Puli még rám fogjon valamit, amit én nem teszek meg (Pl. rátöröm a kertkaput, esetleg, hogy felszólítása ellenére az otthona felségterületére behatolok és ezzel lakhelyterületsértést követek el, stb.). Ám ez, a gyermekekkel való utazásunk - akiket eredetileg azért akartam, jó Bolondként oda magammal vinni, hogy a szomszédok füle hallatára, esdekelve kiáltgassák azt Pulinak, hogy ne ártson többet a családunknak és ne hazudozzon többet róluk és az édesapjukról -, egy kicsit szövõdményessé vált, mivel én már korábban megkértem ezt a Kézdivásárhelyi barátomat, hogy érdeklõdjön utána annak, hogy egy régi ismerõsömet, a hajdani furcsa barátomat, hol lehet Csernátonban megtalálni? - Mivel az utolsó értesüléseim szerint ott tanított román nyelv és irodalmat. Meg szerettem volna követni ugyanis ezt a személyt azért, hogy egy hajdani vitában leírt hasonlatát félre értettem (Ti, hogy: még egy férget sem taposok el, ha nem fûzõdik hozzá érdekem, nem, hogy téged ilyesmivel megfenyegesselek.”) és bõszült haragomban, azt túl reagálva, a barátságukat megszakítottam. Ugyanakkor szerettem volna elvinni, ennek a roppant érdekes és Pulinál sokkal merészebben és eredetibben gondolkozó, mindig zseniális ötleteket sziporkázó figurának egy – két példányt a Táltos Bolond c. könyvembõl, amelyben a fõhõs ugyancsak érdekes barátja a személye felépítéséhez és, a „súlyos” mondanivalójú egyénisége jellemzéséhez, felhasználtam e furcsa barátom egy - egy rendkívüli vonását. Persze, jól eltúlozva és a Balog Ádám ellenpontjául szolgáló Géza személyiségéhez illõen, megcsavarva. Loránd nevû barátom meg is szerezte a Fur Barát felesége telefonszámát, akit én fel is hívtam, de, már este fél tíz felé járván az idõ, és a furcsa barát aludt. Megbeszéltem tehát a feleséggel azt, hogy a Furcsa Barát másnap engem vissza hívjon, arra gondoltam, hogy Kézdivásárhelyrõl Kökösre utazván, vagy útban vissza felé, meglátogatom õket is, és Lorándot és Furcsa Embert is be mutatom egymásnak, hátha találnak majd a jövõ baráti beszélgetésekhez témát, hiszen õk közelebb laknak egymáshoz. Loránd viszont, még a polaritás törvénye szellemében sem lehetett összhangban, sem Furcsa Emberrel sem Pulival, mert a kitûzött találka napon, amikorra meg beszéltük a két zsák gyermekruha – táska és cipõ elhozatalához, valamint a Kökösre való utazás nyélbeütéséhez alkalmas hétvégi napot, a Loránd felesége szülei nem tudván a nagy tervünkrõl, bevásároltak a piacon mindent ami szükséges a „zakuszka” eltevéshez. Így ha másért nem is, de a legalább a gyermekek felügyeletéhez szükséges volt a Loránd otthon-maradása. Ezért idõközben megkérdeztem Furcsa Barátot, aki Maksán várt ránk, mivel ki derült, hogy nem Csernátonban élnek, hogy esetleg el tudna-e jönni velem Kökösre? Nem csak azért, hogy tanúskodjon arra az esetre, ha a furfangos Puli valamiket rám akarna kenni, hanem fõként azért is, hogy az utón Maksa felé és vissza, jókat beszélgethessünk. Így került tehát, teljesen véletlenül, Loránd barátom helyett, a Puli szerint, „Szilárdkához hasonló alak”, a késõbbi Revizor, a Puliék Kökösi háza elé, szemtõl szembe az anarchista Székely Messiással. Hogy ez az utólag sorszerûnek tûnõ, véletlen személycsere, az ügy szempontjából szerencsés volt-e vagy sem, máig nem tudom, én mindenesetre csak ámulni és bámulni tudok a sors-erõk (Misztikus kifejezéssel: a Szaturnuszi „energiák”!) bölcsességén, mivel enélkül, talán én sem foghattam volna bele a gyermekek miatti egzisztenciális félelmeimtõl való megszabadulásomba. És nem azért, mert az a Furcsa Barát, akinek a Kosban van a Lilithje is és a Sárkányfarka is, tehát szemben az én és a Puli Mérleg Lilithjével, és akinek úgyszintén teljesen negatív a Marsa, mint a Pulié és az enyém, tehát, aki születésétõl fogva, még nálunk is agresszívebb, rögtön elemében érezte magát, miután a szomszédokat meghallgattuk és már írta is a fejében a késõbb a Puli összes mûveinek a fórumain megjelenített túlméretezett támadásait. Hanem azért, mert azt a hozzám ítélt gyermekeinknek a biztonsága és jövõje miatti egzisztenciális félelmemet is, tulajdonképpen õ váltotta ki belõlem legelõször. Az történt ugyanis, hogy éppen hét évvel ezelõtt, (Tehát kereken öt hónappal a Turula születése és a Puli nálam tett utolsó „kölcsönkérõ” látogatása után!) Furcsa Baráttal keményen összevesztünk. Ekkor õ, valamiféle furcsa bosszúból, de inkább minden áron, tehát a teljes rombolás árán is, elérendõ diadal-szomjból és gyõzelmi-mámor - vágyból (Mind a Lilithje, mind a Sárkányfarka a Kosban található!) egy, majdhogynem a Puli sarlatánozásával azonos mondanivalójú cikket készült írni és megjelentetni ellenem, mit tudom én melyik háromszéki újságban. Persze én, akkor, amikor az a Puli teljes egzisztenciális és morális nyomorát felfedezõ és felfedõ Kökösi kirándulásunk folyt (A gyermekeket végül is nem hoztuk magunkkal, hanem ott hagytuk Furcsa Barátéknál, hogy játsszanak a kislányukkal.), ezekrõl a rég megbocsátott, fordított helyzetû elõzményrõl, éppen a Furcsa Barát vonatkozó kérésének a tükrében is, messze megfeledkeztem. Mint, amiképpen az már egyáltalán eszembe sem jutott Kökösön és késõbb Maksán sem, hogy sok – sok évvel korábban, még a rendszerváltás elsõ éveiben, Furcsa barátom egyenesen a börtönbe juttatásomra játszott (Sárkányfarkam és Uránuszom a XII. horoszkópházban: az elzártságok és elzáródások életkörében, az igazi, spirituális önmagunk kikotlásának az erõterében.), amikor én egy, a hajdani és a reményteljes parasztgazdák maradék szövetkezeti vagyonát elherdáló, csíki MTSZ – elnökkel, sajtóperbe keveredtem. Az érintett MTSZ elnök beperelt sajtóvétség címén, amiért meg merészeltem írni, hogy az suba és kalap alatt végkiárusítást szervez a hatvanas években erõszakkal szövetkezetesített gazdák szövetkezeti vagyona elkótyavetyélése érdekében. Furcsa Barát ugyanis akkoriban, tanácskozni és egyezkedni kezdett valami fiatal zugügyvédekkel, akikkel valahol együtt bulizott, hogy miképpen lehetne engem e sajtóper alapján börtönbe juttatni és neki így, az akkori elnök - tanácsosi pozíciómat a Romániai Magyar Kisgazdák pártjánál elfoglalni. Érdekes, hogy a sorserõk akkor is milyen tekervényes úton vetettek gátat ennek. Engem, mintegy derült égbõl villámcsapásként, leszólított az utcán egy fiatal román nõ, akirõl kiderült, hogy foglalkozására nézve éppen ügyész, és aki az ellenem szõtt bûnszövetségrõl valamiért tudott (talán barátnõje volt az egyik fiatal zug-ügyvédnek?) és azt mondta, hogy amiért mélységesen igazságtalannak és erkölcstelennek tartja, hajlandó ezt a szövetkezést leleplezni, és az akkori Romániai Kisgazda Párt akkori elnökének, akinél én akkor a Furcsa Ember barátom intrikái folytán éppen kegyvesztett voltam, elmondani. És úgy is lett. Az akkoriban még számára erõs politikai hatalmat biztosító, szekus-üldözötti nimbusszal rendelkezõ elnök, azonnal közbe lépett, és a sajtópert leállíttatta. De, a köztünk levõ, megromlott viszonyt (Hiszen ahhoz az elnök is túl büszke volt, hogy be ismerje a magas fokú szégyenletes erkölcsi tévedését velem szemben, illetve azt, hogy hallgatott az intrikára és hagyta magát a velem szembeni viszonyába, Furcsa Ember által befolyásolni. Hiszen semmi metafizikát nem tudott és ezért http://kozmaszilard.hu




néhány év múlva, idejekorán meg is halt.), már nem lehetett helyre állítani. A fontos az, hogy életemnek ez a húsz évvel korábban lezajlott momentumának az emlék-foszlánya újból a felszínre tört, miután az anyám a keresztanyáim és a tanáraim által mélyen belém nevelt, „mindenkiben csak a jót meglátni” – jellegû, gyáva-mafla magatartásom úgy el rejtette ezt az emléket a tudattalan memóriám egy mély és sötét zugába, hogy, ahhoz hogy ez az emlékem ki szabaduljon, egy negatív csodának kellett megtörténnie. Éspedig, maga „A Rvizor” fedõneve alatt egy héten át Pulit teljesen irracionálisan és logikátlanul szidalmazó Furcsa Bartátnak, egy közbeesõ vírusos megbetegedés után (Nálunk grippének, Magyarországon sokkal találóbban: influenzának – tehát befolyásolt betegségnek hívják), illetve a betegsége közben, valamiért meg kellett gondolnia magát és egy, a húsz évvel korábbihoz hasonló, újabb negatív pálfordulást kellett végeznie. Ez a fordított csoda abból állt, hogy Furcsa Barát, hirtelen egyet kezdett érteni Pulival abban, hogy én – De persze, õ általa megértetten és megengedetten... – tényleg sarlatán vagyok! - Amint a vonatkozó levelében éppen õ írta: Van nekem elég józan paraszti és kispolgári eszem, ahhoz, hogy tudhassam azt, hogy az ilyen misztikus és ezoterikus sci-fi, blablákat nem kell komolyan venni, és szerinte, nekem kell, hogy tudjam, hogy ez csak az ostoba tömegek szédítésére, illetve a tõlük való könnyû pénzszerzésre alkalmas, nem érdemesül tehát, értelmes emberek közötti beszélgetés témájának. Az igazság az, hogy nem tudom magam olyan plasztikus-fordulatosan kifejezni, mint a volt újságíró Furcsa Ember, akivel én korábban hosszú napokon és éjszakákon keresztül metafizikai témákról beszélgettem éveken át, de aki most valamiért, valakinek a hatására (Talán az elkényeztetet egykéjüknél több gyermeket szülni semmiképpen nem akaró feleségének a hatására, akinek rosszul esett a kérdõ-javaslatom, hogy miért nem hoztak össze még legalább egy gyermeket?), számomra érthetetlen, sõt: felfoghatatlan és fõképpen: elfogadhatatlan módon, el kezdett védekezni pontosan és éppen azzal a témával szemben, amibe, hogy úgy mondjam, „õ ugratott bele” fiatal korunkban. Hiszen, miközben nekem akkoriban csak a misztikus intuícióm volt meg, amibõl az un. költõi tehetségem táplálkozott, Furcsa Ember, akárcsak Puli is, járt korábban teológiára. De Pulival ellentétben, õ már volt korábban kezdõ egyetemista, különbözõ mérnöki és jogi karokon is, tehát felsõ matematikát, fizikát és materialista filozófiát is tanult, aminek a következtében a filozofálgató (Tehát a személyesen nem realizált!) spiritualitás kedvenc téma volt mindig is közöttünk, még akkor is, ha õ ezeket az ismereteit az utóbbi idõben, mindössze a hallgatósága elkápráztatására és meghökkentésére használta fel, illetve az érdekesnél érdekesebb témáiban végezett okfejtéseinek a kiszínezésére, misztikusan-érdekessé csavarására. Most, amikor írom e sorokat is, el nem tudom képzelni, hogy miért és mitõl ment be Furcsa Barát ebbe a téma-tagadási nyakaskodásba. Csakis arra tudok gondolni, hogy csapongó Ikrek-lélek lévén, akinek a gondolkozását (Merkúrja rá ragadva a Napjára, mint az én furfangosan következetlen gondolkodású anyámnak), a saját bevallása szerint, évek óta az árnyék- énje zavarja és befolyásolja, a több gyermeket szülni semmiképpen nem akaró felesége befolyásolta ebbe az irányba. Az asszonyka ugyanis azt képzeli, hogy én a férjét (Gézát), nem tudni milyen misztikus õrültségekbe akarom bele vinni, annak érdekében, hogy induljunk el a nagy világba kóborolni együtt, amint tettük azt fiatal korunkban a határait hermetikusan lezáró kommunista Romániában. – Hiszen ez teljesen õrült gondolat, csak nem lehet ilyesmirõl szó... Vagy igen? – Nézzük meg, mit ír Furcsa Géza, õ maga: „Kérdezd meg Pulitól milyen az amikor én bántalmazok. Tartogasd másoknak a mimóza kis lelkedet!!! Nem bántalmaz téged senki mindössze megkértelek, hogy amennyiben velem társalogni szeretnél, mellõzd az ostoba értelmezéseidet, sci-fi belemagyarázásaidat, hisz tudom hogy nem vagy annyira hibbant, hogy a sok hókuszpókuszt te magad komolyan vedd. Persze hogy barátom vagy te marha, másképp nem is lehetne. Csak arra kértelek hogy ne rajtam gyakorold a hülyeségeidet. útóljára közlöm veled hogy én nem vagyok vevõ semmiféle ezoteriára, asztrológiára, gnózisra, misztikára és másképp gondolkodásra. Amióta valódi kalandot megkóstoltam, nem igazán tud érdekelni a "szellemi kaland", meg zsebfoci, zsebbiliárd. Ha adrenalinszintemet óhajtom pótolni, ellátogatok a Sziklás Hegységbe, Alaszkába, Turkesztánba, Burundiba, a Bukaresiti, Frankfurti, Párizsi vagy Budapesti alvilágba, nem folytatok értelmetlen beszélgetéseket a lét kitalált dimenzióiról.” Szilárd: -Ilyesmi eszembe sem jutott, hiszen az egészet természetes baráti segítõ-akarásból tettem, abban, az egyszerû baráti (hogy ne érzelegjek és ne mondjam: baráti szeretetbõl!) érzelembõl eredõ igyekezetemben..., Furcsa Ember: - nos baráti szeretetbõl hagyd abba azt a sok sületlenséged. Szilárd: - hogy az utóbbi húsz évben szerzett spirituális egészség-megszerzési és megõrzési tapasztalataimból neked azokat átadjam, amelyek felmerültek az utolsó találkozásunkkor a betegségeid kapcsán. Furcsa Ember: - Másokat szédíthetsz, nekem semmilyen cím alatt ne dumáld tele a fejemet. Szilárd: - Azt sajnálom tehát, hogy nem ezzel, az én szemszögembõl látott és ezért hirtelenjében meg sem értett, mivelhogy tõlem annyira idegen és távol álló problémának a magyarázatával kezdtem, hanem annak az általad tudatosan, vagy tudattalanul felállított logikai buktatónak a felmutatásával, amely lehetetlenné tesz majd a jövõben közöttünk minden normális kommunikációt, Furcsa Ember: - Figyelj Szilárd, ne próbáld velem elhitetni, hogy teljesen meghülyültél. Dumálgatni lehet de van neked egy jó egészséges paraszti-kispolgári ösztönrendszered/józan eszed. mely megakadályoz abban, hogy a kelleténél jobban átadd magad a sci-fi hõbörgésnek. Ok szereted a pinát. A sci-fi bla- bla, okoskodás produktívnak bizonyult. Nagyon is, nem úgy mint a költészet. Ne engem szédíts, Szilárd! A zsebbiliárd, a szellemi maszturbáció, a megvalósítatlan kaland- és adrenalin - vágy nem jelent semmiféle kommunikációt. Esetleg értelmetlen szófosást. Szilárd: – Hogy lehetne a jövõben egy normális kommunikációt folytatni, amikor te a leg elemibb baráti ösztönbõl eredõ segítõ szándékot a személyiségedbe, sõt: az intimitásodba való illetéktelen beavatkozásként, sõt: „agresszív” hatalmi törekvésként és aktusként veszel a részemrõl? Furcsa Ember: - Nem gondoltam, de véletlen sem írtam hatalmi törekvéseidrõl, ám ha te mondod... Ki tudja milyen szándékaidnak adsz hangot. Szilárd - Milyen értelme van még ezen a másiktól való, bocsáss meg: hisztériás önféltési alapon történõ bármiféle http://kozmaszilard.hu




kommunikációnak, nem, hogy értelmes barátkozásnak? Miért baj az, ha van két barát, aki közül az egyik olyan, nemhagyományos és kevésbé ismert spirituális felfedezéseket próbált ki és tapasztalt meg, amelyek a rengeteg korábbi betegsége ellenére, megõrizték, sõt fokozták az egészségét és az életerejét, és ezt természetes és normális folyamatként, önzetlenül át akarja adni a találkozásukkor éppen több betegségben is szenvedõ barátjának? Miért érdemel ezért az illetõ személy olyan durva és teljesen más kapcsolatban álló személyek között esetleg elfogadható – de még ott sem! - hisztériás elutasítást, hogy aszongya: ”-Jogosítottalak-e fel én”, bocsánat: „adtam-e neked arra jogosultságot, hogy agresszív módon beavatkozz a dolgaimba, és kéretlenül és kérdezetlenül tanácsokat osztogass nekem, didaktikusan kitaníts, stb., stb”? (Vajon, amikor ezeket a metafizikai – asztrológiai magyarázatokat adtam a betegségeid kauzális okairól, amiket te most le didaktikusozól, miért nem ellenkeztél, miért nem tiltakoztál akkor, amikor éppen mondtam neked õket? Miért csak most két hét múlva? – Nem értem. Illetve nagyon is értem, de intelmedet megfogadva, meg tartom magamnak a számomra kézenfekvõ magyarázatot.) Már csak azt tudom remélni, hogy valamikor sok sok év múlva, de lehetõleg még a halálod elõtt rá jössz arra, hogy egyenesen halálos vétek (De komolyan!!), egy ilyen barátságot, mint a miénk volt, meggyilkolni olyan, igazságtalanul a másik fejéhez vágott, ismételten mondom: egyenesen megtorló jellegû, és mélységesen sértõ kifejezésekkel, mint hogy: "hányingerem van tõled, és ezért elkerüllek", stb. Hát, ha az volt a célod, hogy – ismétlem: szerintem abszolút igazságtalanul és jogtalanul - engem mélységesen meg sértsél, akkor most aztán sikerült, de nagyon – nagyon jól, és most aztán, remélem, nagyon meg vagy elégedve magaddal! Sajnálattal utoljára: Szilárd. Furcsa Ember: - Menj a bús picsába Szilárd itt és most hagyd abba a hülye nyavalygásaidat. Próbálj meg nem szarba vájkáló vénasszonyként nyafogni. Persze hogy barátom vagy csak a sci-fi blabládat ne rám öntsd hanem a kis kurvákra. Te inkább gyere velem Kanadába meg ahova szoktam járni és keress igazi pénzt mellettem. Férfi vagy te nem egy nyomorék, nem valami énekes kódis. Ne bõgj, ne nyálazz hanem szedd össze magad, és próbálj meg valami méltóságot mutatni nem összetottyanni mint egy idõs ... polgárnõ. Nem sokára megyek Amerikába, ott most nincs ahogy neked helyet csinálnom, de március- áprilistól jöhetsz majd igazi pénzt keresni. Nem vagy te még annyira elesett vén szatyor, hogy ne tudnál helytállni. OK nehogy most küzdõsportolásodról kezdjél nekem ömlengeni. Egyszerûen bezárom a fülem minden marhaságodtól.” Amikor két héttel korábban, a Loránd barátom segítségével újból felvettem a Furcsa Baráttal hét évvel korábban megszakított kapcsolatot, Furcsa Barát még nagyon lelkesen telefonált, majd interneten írt, hogy feltétlenül mennyek el hozzuk, ha arra felé járok mert nagyon vár. Amikor el akartam mondani neki, hogy magamra veszem a felelõsséget, a hét évvel korábbi incidensért, mivel az akkor leírt, azon mondatát, hogy „Még egy férget sem taposok el, ha nem fûz ahhoz valamilyen érdek.” Félre értettem, õ közbe szólt, hogy azt felejtsem el, az, a korábbi össze veszésünk egyszerûen nem is létezik. És csakugyan, nagy szeretetben és nagy örömmel fogadtak, és fõként mi ketten, a régi barátságnak, az általam annyira hiányolt vidám szellemességében töltöttük el az egy napos együttlétet, és ugyanebben az idilli baráti hangulatban, váltunk el, hogy egyszerûen felfoghatatlan az, hogy most utólag azt állítja, hogy õ végig tiltakozott, az un. misztikus nyomulásaim ellen. Sõt: éppen, hogy az ellenkezõje az igaz, nagy érdeklõdéssel és figyelemmel, sõt: a megvilágosodásait hálás elismerõ szavakkal nyugtázva, követte a metafizikai okfejtéseimet az utóbbi években felgyûjtött számtalan betegsége karmikus, illetve hibás mentalitásbeli okairól, amelyeket, természetesen, a nálam levõ táskaszámítógépemben gyorsan felállított sorsképlete tükrében magyaráztam el neki és amely személyes értelmezések központi homlokterében a Furcsa Emberhez hasonló, rejtett Ikrek-karmás személyekre jellemzõ Árnyék-énje állt. Két héttel korábban tehát, még revelációként hatottak rá ezek a magyarázatok és maga kezdte elmesélni, hogy mennyire furfangos egy árnyék-énje van neki, akit õ azelõtt egyszerûen csak a belsõ hangjának nevezett, és amely Furcsa árnyék énnek a furfangjai közül nekem most csak az jut eszembe, hogy még azzal is egyet ért, hogy Furcsa Embernek idõvel meg kell szabadulnia tõle, de egyelõre, valamiért mégis szüksége van még rá, és így folytatja tovább az õ káros befolyásolását. – Semmi baj, mondtam Furcsa Embernek én, nem kell a belsõ hangnak azt, mondani, hogy idõvel úgy is meg szabadulok tõled, hanem azt, hogy nem is létezel, mert mindössze, az anyánk méhében magzat korunkban meghalt iker-testvéremnek vagy a mentális halál-élménye, halál-gondolata, tehát csak egy ilyen, sugdolózó, negatív gondolkozási maradvány-minta vagy a többi gondolataim között, aminek semmi köze nincs az éber gondolkozásomhoz. Igen ám, csakhogy én akkor nem számoltam azzal, hogy amennyiben, akárcsak a voltfeleségem esetében is, ha van valaki, az Ikrek-karmás személye lelkéhez közel álló családtag, aki ennek, az illetõ személy árnyék-énjének a világiasan korrupt logikája szerint gondolkozik és kommunikál - Ez, akárcsak az Emõke esetében, általában az anyák szoktak lenni, akitõl a Ikrek-karmát éppen örökölni szokták az emberek. – és aki tehát, ezt a szellemi – morális meggyõzõdésével ellentétes gondolkozást, az illetõ személyben akarva, vagy akaratlanul fenntartja, tehát a befolyását önkéntelenül, vagy tudatosan (Mint az Emõ esetében tette ezt az anyja!) erõsíti, akkor a lehetetlenséggel egyenlõ ennek a személynek (Ebben az esetben Furcsa Barátnak) az árnyék-énje befolyásától és az idõnkénti kettõs (az általánossal merõben ellentétes) viselkedésétõl megszabadulni! Ezeknek, akárcsak a szegény édesanyámnak, akinek a természeti – pragmatikus gondolkozását megtestesítõ Merkúrja (Az ikrek Uralkodó bolygója) éppen úgy rá van sülve a sorsképletében a Napjára (Nyers személyiségére), mint Furcsa Barátnak, idõnként ellenállhatatlan késztetést éreznek arra, hogy a szeretteikkel – vagy a legközelebbi barátaikkal szemben, az éppen aktuális viszonyulásukkal szögesen és végletesen ellentétes viselkedést gyakoroljanak. Persze, ezek a személyek, mindössze cirkuszi porondon, tehát rezesbandás csindaratta és rivaldafény által keltett fokozott hangulatban, tehát lehetõleg extatikus intenzitásban élik meg azt a dialektikusan kétkedõ ingázást és kételkedést, ami mindannyiunkban lezajlik titokban, és amely jellemzõ, Ikrek- jellegû, dialektikus kétkedést és kétségeskedést és két- ségbe esést, és belsõ oda-vissza ingázást és tingli-tangli viselkedést, lupuhintázást én is, és Viola is, leírtuk az Ikerekrõl és az árnyék-én jelenségérõl szóló tanulmányainkban. Az ilyen személyekkel való találkozást követõ, megfelelõ konfliktusnak, vagy bármiféle „porul járásnak” tehát, emlékeztetnie kell a spirituális tudatossággal élõ személyt arra, hogy még mindig gyenge bennünk az életnek pozitív http://kozmaszilard.hu




céljáról és értelmérõl való meggyõzõdésünk. Illetve arra, hogy még mindig zavarón nagy bennünk a spirituális kételkedés abban, hogy amennyiben az egyetemes törvények szerint élünk (kívül is és belül is) és azok szellemében járunk el életünk minden kérdésében, nem eshet különösebb bajunk, vagy károsodásunk. Illetve, hogy kételkedünk abban is, hogy amennyiben az elõbbiek mellett, még teljesen meg is vagyunk gyõzõdve arról, hogy – ugyancsak az egyetemes törvények szellemében helyesen gondozzuk a gyerekeinket és azok horoszkópjából kiolvasható karma-oldási logika szerint is neveljük õket, azoknak sem eshet semmi baja. Nem eshet baja tehát az én gyermekeimnek, még akkor sem, ha ezer-egy Nagy Puli Attila és esetleg még a dolgainkat valamelyest Pulinál jobban is ismerõ Furcsa Barát is igyekszik fertõzni körülöttünk a légkört, és lehetõleg a földig lerombolni a szakmai vagy akár az emberi – erkölcsi – hitelünket, akkor sem! Azért kellett tehát nekem megfeledkeznem arról, hogy Furcsa Ember 1991-ben, egy ilyen, hirtelenül jött, árnyék-énes befolyásoltság hatására, börtönbe akart záratni, kihasználván azt, hogy én egy, a Csíkszentgyörgyi szövetkezetesített gazdák maradék javainak az elkótyavetyélésében járó, MTSZ- elnök üzelmeinek a megírásával olyan veszélyes sajtóperbe keveredtem, ami negatívan is el sülhetett volna, amennyiben a Kisgazda Pártelnök, akinek én akkor éppen a Furcsa Barát intrikáinak a következtében a kegyvesztett tanácsosa voltam, nem áll ki mellettem, mert a gondozásomban levõ gyermekek miatti egzisztenciális félelmem teljes legyõzéséhez szükségem volt még sok ilyen, vészterhesnek tûnõ lehetõséggel való szembesülésre. Szükségem volt tehát a tavaly õsszel arra, hogy a Puli féle veszély kivédése után egy újabb, annál talán sokkal veszélyesebb lehetõséggel is szembe nézzek és attól is megszabaduljak. Ti, azzal, és attól, hogy éppen az a „barátom”, aki a Puli nevetségesen túlzó lerohanásával - még ha nagyon ostobán és valósággal giccses-hiteltelenül is, de „megvédett” Pulival szemben, esetleg neki áll, és a Puli féle: „Kozma Szilárd egy szélhámos és egy sarlatán” - elméletet abszolút megerõsítve, azzal akar elõállni, amit a Furcsa Barát egyelõre csak a hozzám írt magánleveleiben fejtett ki. Ti., hogy az állítólagos „józan paraszti és kispolgári eszemmel”, õ szerinte, én nem hinnék azokba a metafizikai egyetemes törvényekben, amelyeket 18 évvel ezelõtt megismertem, és amelyekrõl és amelyeknek a szellemében 16 éven át tanulmányokat írok. Illetve, hogy nem hiszek a kauzális asztrológia analogikus elvû axióma-rendszerében, amelynek segítségével helyre állítottam a gyermekkorom óta ingadozó és romladozó egészségemet, és amelyeknek a segítségével és amelyekben való hitemnek köszöngetõen, helyre állítottam a négy gyermekes családomat, a gyermekeim egészségét, illetve amelyeknek köszönhetõen az igazi lelki társammal: Violával is találkozhattam. Feltevõdik tehát a kérdés, hogy miért éppen Furcsa Barát kellett ehhez az esetleges hiteltelenítési - katasztrófával való szembesülés útján történõ, egzisztenciális félelmemmel való leszámoláshoz? Nos, egyrészt azért, mert ez a lehetséges, hiteltelenítés következtében elõálló lehetséges leszegényedési képzeteken alapuló egzisztenciális félelem akkor merült fel bennem legelõször, amikor hét évvel korábban a Furcsa Barátom, gondolom, az akkor éppen látható módon, velünk és köztünk, a mi értelmi szintünkön fellazulni képtelen (Talán korábbról nem ismerte Furcsa Barátnak azt a harsányan szellemeskedõ személyiségét, aki mindig felszabadul a férjében az én társaságomban?), és a magzatával kapcsolatos negatív, tudományos-intellektuális görcseitõl vezérelt felesége hatására, majdhogynem hajszálra pontosan ugyanazzal a mesével állt elõ, mint most Puli az altatókkal. Furcsa Barát ugyanis, ezelõtt hét évvel, meglátván három paracetamol tablettát az asztalomon, azzal állt elõ, hogy mekkora hipokrita vagyok én, amiért a hozzám asztrológiai eligazításért fordulókat az egészséges – és szerinte, tehát nem szerintem: a gyógyszer-mentes – életvitelre oktatom, miközben én „titokban” úgy-e, gyógyszereket szedek! És, hogy õ majd cikket ír ezért rólam, és a világ elõtt le leplez, amennyiben (újból, illetve akkor is az a mese!), vele, vagyis az õ (akkor még csak kialakuló félben levõ) cukorbetegségével, illetve annak az õ szellemi mentalitásában gyökerezõ, karmikus okaival foglalkozom, ahelyett, hogy az én, ugyancsak „nem tökéletes”, sõt: szerinte sok kívánni valót maga után hagyó szellemi alapállásommal foglalkoznék, stb. stb. Szóval akkor kezdtem elõször arról képzelegni, hogy mi lesz velünk, amennyiben egy, ilyen váratlanul rám valamiért megharagudó személy, elõáll egy bárkire bármikor azonnal rá fogható, mivel hogy az övéhez meg a Puliéhoz hasonlóan ravasz, de éppen ezért kivédhetetlen csúsztatásokra alapozható vádakkal? Hiszen úgy képzelem, hogy a potenciális horoszkóprendelõket nem érdekli a részletes magyarázat, hanem azonnal kikerülik az asztrológust, amennyiben azzal bármiféle szakmai, vagy erkölcsi gyanú felmerül. Én hiába tudom, hogy jó asztrológus vagyok, ha a jól bejáratott néphit szerint csak az segítheti ki õt a bajból, amennyiben megbízható orvos, vagy természetgyógyász az illetõ. És hiába, hogy én soha nem állítottam elõ olyan elméletekkel, hogy egyáltalán nem szabad gyógyszereket szedni, hanem csak azt mondtam mindig, hogy a gyógyszerszedés csak rövid távon és felszínen és hirtelen segít, de hosszú távon azonban, meg kell keresni a betegségek szellemi-spirituális okait és a betegségek krónikussá válását. Illetve azt, hogy a betegségek halálossá válását csakis úgy lehet megelõzni, hogy lassan – lassan felszámoljuk azokat a hibás (karmikus) szokásainkat és beidegzõdéseinket, amelyek a betegségek kialakulásához elvezettek. Ráadásul miért akkora nagy baj az, illetve miért kell attól valakinek az egész tudományát kétségbe vonni, ha egy asztrológus vásárol és be szed négy, vagy hat darab paracetamol tablettát annak érdekében, hogy hamarabb felgyógyuljon egy kis náthás-hûlésébõl, mivel három nap múlva kezdõdnek a kerete-edzések, és ott teljes fizikai formában akar megjelenni? És kérdem én, hogy mi van akkor – Ha a Pulinak a Furcsa Barátéval megegyezõ, de súlyosabb hiteltelenítési meséjét vesszük elõ... – hogyha egy asztrológus esetleg altatót is kér az anyjától, annak érdekében, hogy el tudjon aludni, miután egész éjszaka, elõbb le vezette a felesége szülését, majd addig virrasztott, amíg a gyermek és az anyai is elaludt a szülési aktus áldott drámája után és még el is takarította a szülés nyomait? Akkor viszont, még úgy képzeltem, hogy nem számít a gyakorlati valóság, mert az, aki rosszat akar tenni és a csúsztatásaival akar hiteltelenné tenni, nem teszi hozzá ezeket a rész-valóság magyarázatokat, mint ahogyan Puli sem tette hozza, az interneten megjelent „Kozma Szilárd megengedhetetlen viselkedése egy beteggel szemben” c. rágalmazásában, hogy az inkriminált „kifogadásuk” és a kölcsönkérésük elutasítása idején, õ és az õk viselkedése még annál is „megengedhetetlenebb” volt az enyémnél, amennyiben megengedhetetlen az, hogy az ember a lakása ajtaján kívül akar látni két gyalázatosan érzéketlen http://kozmaszilard.hu




kellemetlenkedõt. (Hiszen õk valósággal betörtek a lakásunkba, amikor résnyire meg nyitottam az ajtót, hogy mondjam meg, ne kopogtassanak többet, mert itthon vagyunk, csak nem vagyunk vendégfogadáshoz megfelelõ állapotban, mert éppen az éjszaka és itthon született meg a harmadik gyermekünk.) Én azt is elfelejtettem az õsszel, mint ahogyan ennek a naplónak a bevezetõje is tanúskodik errõl, hogy az elsõ egzisztenciális félelmem éppen a Furcsa Barátnak a „leleplezõ” cikkírással való fenyegetõzése kapcsán merült fel a képzetrendszeremben. És most ennek az emléknek is elõ kellett jönni, mert ezt a magas szintû metafizikai problémát, amiben felelõs családapaként állok, Hamvas sem, és még Krishna sem, de még Jézus sem, és más metafizikus tudós, vagy vallásalapító próféta sem oldotta meg! Mindannyian megelégedtek azzal, hogy készpénznek fogadták el azt a tapasztalatot, ami szerint, a spirituális életet folytató tanítóknak szegénynek kell lenni, és az élet anyagi áldásától megfosztottan kell élni. (Jézus: „A rókának is van ürege, de az ember fiának nincs ahova lehajtania a fejét!”) Szemben a közemberekkel, a hétköznapian gondolkozó személyekkel úgy-e, akik éppen azért vélik hiábavalónak és nem követendõnek, vagyis végsõ soron téves életútnak a szellem-kutatói tevékenységet, mert az vagy szégyenletesen keveset, vagy egyáltalán semmit nem hoz a konyhára. (Még a vallásalapítókról szóló misztikus legendák is vigyáznak arra Hórusztól és Krishnától Jézusig, hogy e „nagy formátumú” személyeknek ne legyen a fáma szerint családja és gyermeke. A spiritualitás = szegénység nevû misztikus elõítélet-sort csak Mohamed szakítja meg, aki viszont afféle „nagybani” kereskedõ volt, tehát volt amit a tejbe aprítani a családjának. Majd Luther töri meg keresztény tanító-vezetõ szemforgató szegénységi legendáját.) Ám ugyanakkor, még a maiak is felnéznek a hirtelen meggazdagodó kártyajósokra, valamint a jósolgató, tehát a szélhámos asztrológusokra, akik jó módban élnek, anélkül persze, hogy utána néznének, hogy azoknak, a jövedelmezõ pozitív jóslatai, mennyiben váltak be a valóságban? És még hagyján azt, hogy minden tisztességes misztikus (tanító, nem Oshohoz hasonló szélhámos, vagy útszéli pénzcsaló kuruzsló, vagy állítólagos mágia-tudós, aki állítólag aranyat és pénzt is varázsolt, mint a nem rég elhunyt hindu szent: Sail Baba) úgy oldotta meg ezt, az önfenntártához és a család-fenntartáshoz szükséges anyagi javak megszerzési kérdést, hogy azt mondta: aszkézissel jár a spirituális munka, vagy tanítás és ezzel le mondott a legfontosabb életfeladata beteljesítésérõl, az elkötelezett párkapcsolat vállalásról, illetve annak a spirituális szempontból éppen olyan fontos velejárójáról: a gyermekgondozásról és nevelésrõl. És ezzel egyenesen eszükbe sem jutott az, hogy mit tegyen a spirituális tanító, vagy asztrológus (szellemi munkás), hogyha nem csak magát kell fenntartania, hanem normális számú gyermekes családját is? Ne gyakorolja élethivatásként éppen azt, amiben a leginkább hisz, hanem csak amatõrként, mellékesen? Érdekes, hogy mind Puli, mind a Furcsa Barátom, mind egy másik régi barátom, aki most munkaerõ-vadász, azt hányják a szememre, hogy nem ezt teszem... Vagy család, vagy spirituális hivatásgyakorlás, mert a kettõ együtt nem megy, mivel csak a misztikus csalóknak jár pénz, az igazmondóknak, a tényelegesen segíteni tudóknak nem! – Vajon az én logikámmal van-e baj, amiért ezt a „pragmatikus” gondolkozási módot nem tartom sem spirituálisan helyesnek, sem gyakorlatilag becsületesnek. Mert ha jézus azt mondja, hogy ki van zárva az, hogy a gazdag be jusson a mennyek országába – amivel a tapasztalataim szerint nem értek egyet! – én azt mondom, hogy ki van zárva az, hogy azok az egészségesnek született személyek, akiknek az áldozatkészségébõl még egy gyermek gondozására és nevelésére sem futotta, lett légyen azok akár szerzetesek, vagy apácák is, nem tudnak el jutni addig a boldogságot és egészséget adó kiegyenlített élet-állapotba, amit Jézus a mennyek országának nevezett. Mert hiába, hogy Jézusra is rá fogták, hogy gyermektelen volt, mivel az õ korában, harminc éven felüli férfit be sem engedtek a zsinagógába, amennyiben nem volt megnõsülve, nem, hogy még szentírást is értelmezhessen! És persze: attól volt õ az Isten Fia az ostobák és a ravasz kanonizálók szerint, hogy nem volt gyermeke! – Ezek szerint, Jézus attól volt hitelesen Istennek az egyedüli és kizárólagos fia tehát, hogy nem kellett a gyermekeinek enni adnia... – Nagyon komoly, nem? És figyeljük meg: Nagy Puli is, és Furcsa Barát is, és Hajdú Gábornak a testvére is, aki szintén már csak volt-barátom maradt, mert „jó testvérként” kényelmesebb volt neki a testvére pártját fogni, a tárgyi valóság szerinti igazsággal szembe nézni, hogy én akkor lennék hiteles asztrológus, ha nem horoszkópkészítéssel keresném a kenyeremet és ezt a tudásomat ingyen osztogatnám, ingyen segítenék ezzel az embereken. Vagyis, akkor, ha amatõr lennék, és nem profi! – Mint hogyha az amatõr festõk és szobrászok és zenészek, vagy kõmûvesek, vagy betonöntõk, vagy informatikusok, hitelesebbek lennének, mint a hivatásosak! Arról nem is beszélve, hogy amiként Pulin nem tudtam az ingyenes horoszkóp-értelmezéseimmel segíteni, úgy a közeli barátaimon sem. A kiegyenlítõdés törvénye ugyanis, lehetetlenné teszi bármiféle olyan segítségnek a hosszú távú gyakorlati használhatóságát – hasznát – amiért az, aki a segítséget kapja, nem hozza meg a megfelelõ áldozatokat. Ezért van az is, hogy az internetrõl letölthetõ ingyenes horoszkópok, gyakorlatilag semmit nem érnek. Én tehát, ez elõtt hét évvel erõsen megijedtem, amikor Furcsa Barát elküldte nekem a rólam írt, de még nem befejezett és végül teljesen soha be nem fejezett, és nem is közölt cikkét, amelynek, érdekes módon ugyanaz volt az alaphangütése, ti., õ is azt állította abban a készülõ cikkében, hogy szerinte (is) léteznek ugyan jól szakképzett, hiteles asztrológusok is, de vigyázat, mert Kozma Szilárad nem az, és következett a nyakatekert elméleti indoklással leírt eset az asztalomon látott három darab paracetemol tablettával. Bár közölte volna a kedves Furcsa barátom akkor azt a cikket! Ez az idõszak ugyanis egybe esett azzal, amikor egy másik Ikrek-karmás barátom által néhány hónappal korábban elkészített elsõ szép honlapom kezdett az internet (google-) béli top-listákon az elsõ oldalakra lassan - lassan felkerülni, aminek a következtében, végre beindultak nálam is, a külföldi (Magyarországi) horoszkóprendelések. Akkor tehát minden esélyem meg volt arra, hogy megtapasztalhassam azt, hogy egy – egy ilyen rágalom cikknek, csak pillanatnyilag és csak addig van hatása, amíg egy két cáfolat és tisztázó hangnemû cikk ugyanazokon az internet-portálokon, de lehetõleg inkább azok alatt, vagyis azokhoz kapcsolódva, megjelenik. De úgy látszik, a sorserõk még mélyebben akartak és lehetõleg még szélesebb körben akartak Puli által a tudattalanomba bevilágítani. Tehát olyan, lehetõleg a korábbiaknál sokkal erõsebb, ide vonatkozó félelmekben és a félelmek hiábavalóságát leleplezõ, a félelemképzetekkel ellentétes pozitív tapasztalatokban részesíteni, amelyek tényleg megszabadíthatnak ezektõl az áttételes, http://kozmaszilard.hu




tehát a nem miattam, hanem a gyermekek biztonságos otthonban való létezésének és abban a felelõs szülõi gondozásban részesülési lehetõségnek az elvesztése miatti félelmektõl. Utána ugyanis, hogy Furcsa Baráttal hét éve teljesen elváltak az útjaink, kétszer mentem ilyen félelem-teljes perióduson keresztül. Akkor, amikor a feleségem elõször és másodikszor is elhagyott, és mind a két alkalommal, minden jel arra mutatott, hogy ez egyben az én asztrológusi hiteltelenítésemet és az elszegényedésünket is magával fogja hozni és ennek következtében pénz nélkül kell, hogy maradjunk. A valóságban viszont, éppen, hogy fordítva történt. Miután a rendelések csakugyan meg csappantak kb. a válás véglegességének a tudomásul vételét követõ négy – hat héten át, a következõ hónapokban viszont annyi rendelésem érkezett mind a két alkalommal, hogy alig tudtam azoknak eleget tenni és ennek a rendelés növekedésnek köszönhetõen, a második alkalommal Violát is felkérhettem, hogy jöjjön el hozzánk, pedagógusnak és házi asszonynak a gyermekek mellé. És éppen annak érdekében, hogy minden rendelés-igényt kielégíthessek. És ez, a három hónapos fél „üzleti” fél szeretõi „relációban” eltöltött idõszak elég volt arra, hogy felismerhessük egymásban az igazi lelki társat és együtt maradjunk. Ez a két félelem-képzeteimmel ellentétes tapasztalat sem volt elég ahhoz, hogy az egzisztenciális félelmeimtõl megszabaduljak, mivel, éppen azt követõen, hogy Violával nem csak megbeszéltük azt, hogy õ végleg velem - nálunk marad és a gyermekeimnek az anyjává válik, ami a tavaly nyár végén esett meg, hanem amikor ebbe az összetartozás-érzésbe már bele is éltük magunkat, és amikor a bíróságon meg hozták azt a határozatot, hogy Turulát nekem ítélik, az Emõ rovására meg, a Turula általam történõ gondozása fejében egy szégyenletesen kicsi gyermektartást meg ítélt a bírónõ, és miután Emõ azt sikoltozta nekem a telefonba, hogy soha nem fogok én neked a Turula 18 éves koráig gyermektartást fizetni, a rendeléseim elõbb gyengén, majd szilveszter után, drasztikusan megcsappantak. És innen az olvasó ismeri már az un. gazdasági történetünket, az Emõ gyermektartás-elleni fellebbezésével, az elsõ, ajándékba kapott, és szintén ajándékba adott autónak a Hajdú Gábor általi át nem íratásával, és ennek következtében a családi pótlék elvesztésével, Emõnek a külföldön való, három hónapos eltûnésével és végül az éhségsztrájkommal. Október elején, amikor a Mérleg - Nap egyértelmûen rá fekszik a sorsképletem Lilit-Mars párosára, és szemben áll a Kosban álló Holdammal és fél-kvadrátot alkot az Oroszlánban álló Plútómmal, valamint ugyancsak fél-kvadrátot alkot ellentétes irányban a Skorpió Napommal és Merkúrommal, úgy éreztem, hogy egyáltalán nem félek attól, hogy az árnyék énje, vagy a felesége, vagy mindkettõ befolyása alatt, a Puli Sarlatán-tézisét igazoló, dupla Kos - karmával rendelkezõ, Furcsa Barát, valahol máshol az interneten, vagy ugyanott, ahol korábban a Pulit elmegyógyászati ápoltnak és papagájcsõrûnek és más ilyen szép tulajdonságokkal rendelkezõ személynek nevezte, elé áll azzal az elméletével, amiket nekem a levelében le írt, és amely elmélet vastagon igazat fog adni Pulinak abban, hogy én akkora sarlatán vagyok, amekkorát nem látott még a föld, hiszen mindabban, aminek köszönhetem az egészségemet és az erõnlétemet, valamint egészséges gyermekeimet - és a gyönyörû és értelmes és elkötelezett, de fõként, nõi személyben általam még soha nem tapasztalt gerinces élettársamat, vagyis: az asztrológiában - én nem hiszek! Mert arról, hogy mennyire hiszek én az egyetemes törvényekben és a megváltás lehetõségében, éppen az beszél a legékesebben, hogy október végén, az 58-ik születés napom elõtt három héttel, amikor ezeket írtam, az Olt holtárkában megfürödtem, majd a tavak mellõl haza költözve, az elsõ dolgom az volt, hogy az egzisztenciális félelmem csökkentése érdekében, ezt, a Pulit irritáló skorpiói naplót feltöltöttem a prófétának a székely népét tõlem féltése szellemében írt „leleplezései” mellé. Kedves Olvasó! Amennyiben ezt az írásomat olvasod, talán arról is van tudomásod, hogy író-asztrológusi életmûvemnek az egyik legfontosabb része az egyetemes törvényekrõl szóló nagy lélegzetû, az élet alapjainál álló és a sorsunk alakulását közvetlenül is befolyásoló Egyetemes Törvényekrõl szóló tanulmányom. E tanulmányban szereplõ harmadik törvény, a kiegyenlítõdés törvénye, személyünkre és életünkre vonatkozón, arról is szól többek között, hogy e törvény alapján semminek, még az ilyen fontos olvasmányoknak sem vehetjük tulajdonképpen a hasznát (tehát a boldogulásunk és az egészségünk: a megváltódásunk szempontjából), amennyiben nem adtunk mi is valamit cserében, az információért, illetve nem járultunk hozza gyakorlatilag is másoknak az információhoz való jutásért és a személyi vonatkozású lényegi információhoz való hozzá jutásunk után, nem hoztunk semmilyen személyes áldozatot. Látod, én áldozatot hozok azzal, hogy ingyenesen közzé tettem ezeket a sokak számára életbevágón fontos információkat amiket, hozzád hasonlón, nagyon sokan hasznosíthatnának, amennyiben pl. meg rendelnék a személyi horoszkópjukat és ez által a gyakorlatban hasznossá tehetnék amit itt meg tudtak elméletben, de egy sötét lelkû és nem kevésbé sötét múlttal és jelennel rendelkezõ erdélyi személy, aki magát „anarchista prófétaként” (vagyis hamis prófétaként) határozza meg: az agykáros felesége falú széli viskójában és annak a betegnyugdíjából élõsködõ Nagy Atilla Puli, primitív rossz indulatában, arra áldozza ideje és energiája nagy részét, valamint az írni- tudása nagy részét, hogy engem szakmailag, és erkölcsileg hiteltelenítsen és ezzel, a négy gyermekes szép családomat gazdaságilag tönkre tegye. Nagyon szépen kérlek tehát, hogy amennyiben értékesnek és találod ezt az írást, érték-csere és kiegyenlítõdésképpen, mindössze annyit tégy, hogy most azonnal kattints rá a következõ linkekre, amelyben arról írok, hogy milyen indíttatással lettem asztrológus, és hogy igazából miért is szeretne Attila - Puli a cinikus rágalmazásaival, gazdaságilag tönkre tenni: http://www.scribd.com/szilardk/d/62752670-Kozma-Szilard-Nagy-Puli-Attila-sarlatanozasa-hatekony-kovetkezmenyei http://kozmaszilard.com/category/az_ellenseg/ Hálásan köszönöm, barátsággal: Kozma Szilárd

http://kozmaszilard.hu



Megszabadulás a pénz miatti aggodalomtól

Recommend Documents